Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

Laczlavik György Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

A Károlyi család n e m z e t s é g i levéltárának története m á r a 19. s z á z a d b a n izgatta a t ö r t é n é s z e ­ ket. N e m sokkal azután, hogy a levéltárat m e g n y i t o t t á k a szakemberek előtt, a K á r o l y i család maga is szorgalmazta a levéltár a n y a g á b a n v a l ó kutatást, s t á m o g a t t a a források kiadását. Géresi K á l m á n n a g y s z a b á s ú m u n k á j á n a k , a K á r o l y i Oklevéltár első kötének e l ő s z a v á b a n m e g e m l é k e z e t t a levéltár addigi történetéről is, amihez a kortársak - többek között Waltherr G é z a nyugalmazott levéltáros - b e s z á m o l ó i t is f e l h a s z n á l t a . A z első „igazi" levéltártörténet Éble G á b o r tollából való. Éble a K á r o l y i a k l e v é l t á r n o k a volt 1897 és 1901 között, de a gya­ korlatban m á r 1886-tól vezette a levéltárat, és e g é s z e n haláláig (1923) h ü g o n d o z ó j a maradt a rábízott anyagnak, amit s z á m o s kötet és t a n u l m á n y bizonyít a leginkább. Éble a levéltár tör­ ténetét is meg szerette volna jelentetni, eme m u n k á j a azonban sokáig kiadatlan maradt, e g é ­ szen 1997-ig, amikor is S u n k ó Attila Éble G á b o r r ö v i d életrajzával és m ű v e i n e k bibliográfiá­ j á v a l együtt kiadta. M u n k á j á t azonban m á r k o r á b b a n is ismerték. B a k á c s István a Károlyi család n e m z e t s é g i és fóti levéltárának r e p e r t ó r i u m á h o z írt l e v é l t á r t ö r t é n e t é b e n felhasználta Éble munkáját, kiegészítve saját kutatásaival, főként a levéltár 18. század v é g é n történt ren­ dezésével kapcsolatban. 1

2

3

4

A levéltár A c s a l á d n a k tett b i r t o k a d o m á n y o k , kiváltságlevelek, e g y é b j o g b i z t o s í t ó iratok őrzéséről m á r a kezdetektől gondoskodni kellett. A Károlyiak irataikat - a korabeli gyakorlatnak m e g f e l e l ő e n - leginkább b ő r z s á k o k b a n és levelesládákban őrizhették, azért, hogy veszély esetén a k á r ló­ háton is elszállíthassák a család tagjai vagy belső emberei. Eme korai időszakról azonban saj­ nos nem sokat tudunk. 1482-ben Károlyi Lancz L á s z l ó „erős kőházat" építtetett N a g y k á ­ r o l y b a n - a Károlyi-kastély ősét. Ettől az időtől fogva többnyire ebben a v á r b a n tarthatták a család s z á m á r a fontos dokumentumokat. A z e s e m é n y e k viharai azonban sem N a g y k á r o l y b a n , sem egyéb ő r z ő h e l y e k e n nem k í m é l ­ ték a családi levéltárat. Károlyi S á n d o r ö n é l e t í r á s á b a n panaszolja, hogy 1704. február 13-án a szatmári n é m e t őrség Glöckelsberg t á b o r n o k v e z e t é s é v e l Sennyei I s t v á n szatmári várat 5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

7

8

9

9

KÁROLYI, 1882-1897. L k o t . Vö. Waltherr Géza levele Géresi Kálmánhoz, 1884. MOL, P 405 B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott ira­ tok. 1. tétel. Ennek következtében több téves adat is bekerült Géresi előszavába. SUNKÓ, 1997. 179-184. BAKÁCS, 1965. 7-15. Károlyi Lancz László (1449-1489), Mátyás király kedvelt híve. Vö. KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. XXXIII-XXXVII. KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. CCCII. Károlyi Sándor (1669-1743) báró, 1712-től gróf. Szatmár vármegye örökös főispánja, Rákóczi generálisa, élete vé­ gén tábornagy. Vö. HECKENAST, 2005. 220. Életrajza: K O V Á C S , 1988. Klöckhl, Wolfgang Christoph: 1690-1714 között élésmester Szatmáron. HECKENAST, 2005. 236-237. Báró kissenyei Sennyei István generális és tiszántúli főparancsnok. Uo. 380-381.

k ö r ü l z á r ó csapatain keresztül törve N a g y k á r o l y t megrohanta. „Az várbul Budai István ge­ nerális kiszaladván, Rápóti Nagy P á / kurucz commendáns az bástyára felvévén az vár kul­ csait, az németet bébocsátotta, holott is harmad és negyed egész napig nagy prédálást és dúlást tévén, s berohanásakor városi lakosimban is, az mint a Somos erdőre szaladtak volna, kö­ zel ötvenig való embereimet levagdalták s lövöldözték. Szatmárról kihajtatott szekereken éjjel nappal bort, búzát, szalonnát, lisztet, egyéb naturálékat, s ládabeli portékákat szállítottak, s hordták, sehol semmi nemű kurucz nem maradván, leveles ládáimat felhasogatták, leveleimet a vár piacán széltében hanták s szaggatták, kiben már másodszor notabilis nagy károkat vallottam. " A m á s i k kárvallás M u n k á c s ostroma a l k a l m á v a l 1704-ben történt, ahol szintén sok levele pusztult el. 10

1 1

12

1 3

M i n d jobban g y a r a p o d v á n a családi vagyon, az azokra v o n a t k o z ó iratok m e g ő r z é s e m i n d nagyobb odafigyelést igényelt. K á r o l y i Sándor, aki 1712-ben grófi címet szerzett családjának, k ü l ö n ö s gonddal őrizte, olvasgatta és rendezte a családi iratokat, mint ahogy n a p l ó j á b a n is b ő v e n m e g e m l é k s z i k a régi szép oklevelekről. De nem c s u p á n a j o g i s z e m p o n t b ó l j e l e n t ő s ira­ tokat tartotta K á r o l y i Sándor nagy becsben, sokszor ráírván saját k e z ű l e g azok tartalmát, ha­ nem országos főhivatalokat viselvén nemegyszer k ü l ö n is meghagyta levelében feleségének: „Jól megőrizzétek a leveleket, Szívem!" 14

15

K á r o l y i S á n d o r felismerve a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c jelentőségét, az utókorra h a g y o m á ­ nyozta a s z a b a d s á g h a r c éveiben felhalmozott levelezését, t ö b b e k között Bercsényi M i k l ó s s a l és R á k ó c z i fejedelemmel. „A Rákóczi hadakozásai alatt való dolgokfolyása - írja említett ö n ­ életírásában - egész históriát foglalna magában, kire se időm se alkalmatosságom se tudomá­ nyom nem lévén, magamat fárasztanom nem lehetett, hanem fiamra marad egy nagy fejér le­ veles ládám teli levelekkel, melyeknek csak indexe másfél rész papiros, azokból 9 esztendeig való folyását azon hadakozásoknak 1703. júliustól 1710. novemberig bőven megtalálja és tapasztalja. " 1 6

Károlyi S á n d o r v o l t az is, aki m i u t á n 1730. április 2 - á n m e g v á s á r o l t a a s u r á n y - m e g y e r i uradalmat Kaunitz A n d r á s t ó l , a - korábbi tulajdonos, t o v á b b á a felesége, Barkóczi Krisztina r é v é n rokon - B o s n y á k család l e v é l t á r á t is megszerezte családjának. A levéltárat 1731-ben a pozsonyi k á p t a l a n n á l helyezte letétbe, amit a c s a l á d a 18. század k ö z e p é n előbb S u r á n y b a , majd a 19. s z á z a d elején Pestre szállíttatott, ahol azonban t o v á b b r a is a Károlyi család levél­ tárától elkülönülten k e z e l t é k . 1 7

18

19

Beölsei Buday István 1704-ben generális főstrázsamester, a Szatmár alatt lévő hadak directora. Uo. 82. Rápolti Nagy Pál 1704-ben nagykárolyi kapitány. Uo. 299. A német parancsnok a zsákmányolt leveleket lemásoltatta, s ez a gyűjtemény a szabadságharc első szakaszának igen fontos forrása. Kiadta Thaly Kálmán az AR, 1873-1935. I I / l . kötetében; RT, 1973. 1. köt. 115. SZALAY, 1865. 1. rész 96. Lásd SZALAY, 1865. 15 SUNKÓ, 1997. 185. Ez az Index ma is megtalálható a levéltárban. M O L , P 396. 1. Acta Rakocziana. Series 1. Missiles diversorum ad Alexandrum Károlyi. 172. köt. ÉBLE - PETTKÓ, 1. köt. 309. Vö. M O L , P 392. Lad. 38. No. 17-18. Ma: MOL, P 419. MATTNAK, 1895. 430^132.

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 6

1 7

1 8

1 9

A 18. századi nagy birtokszerzések, de m é g inkább az ezzel j á r ó i g é n y p e r e k sokasága miatt s z ü k s é g e s s é vált a felszaporodott iratanyag szakszerűbb kezelése. K á r o l y i Antal g r ó f kikér­ te főtisztjei v é l e m é n y é t a levéltár r e n d e z é s é r ő l . A Károlyi levéltárban h á r o m levéltárrendezé­ si tervezet is fennmaradt. Kettő ezek k ö z ü l m é g a hatvanas é v e k b e n , talán az új teljhatalmú j ó s z á g i g a z g a t ó , Sváb Kristóf (1768-1785) kinevezésével p á r h u z a m o s a n futó birtokigazgatási reform részeként készülhetett el. A K á r o l y i levéltárban található r e n d e z é s i terveket először B a k á c s István dolgozta fel a levéltári a n y a g r ó l írt r e p e r t ó r i u m b e v e z e t ő j é b e n , a rendezési tervek ismertetésénél elsősorban az ő m u n k á j á r a t á m a s z k o d o m . 2 0

21

22

2 3

G e ö c z F e r e n c Károlyi Antal s z e m é l y e s titkárának „Idea Ordinandi Archivi" c í m ű - dá­ tum nélküli, de minden bizonnyal 1769 előtt keletkezett - tervezetében leírja a levéltár aktu­ ális állapotát. Megállapítja, hogy sok h i á n n y a l küzd a levéltár. A K á r o l y i a k legősibb birtokai­ ra v o n a t k o z ó oklevelek m é g csak elég rendben, sőt másolati k ö n y v e k b e foglalva vannak, de az e g y é b birtokokra v o n a t k o z ó iratanyagról m á r nem lehet ezt mondani. A birtokjogi okleve­ lek elenchusai nem fedik sokszor sem az iratok valódi tartalmát, sem v a l ó s á g o s rendszerét. E z e n k í v ü l van a levéltárban sok szekrény, láda, „quibus quid contineatur, uno verbo dici nequit ", A csak kis részben rendbe szedett p é n z ü g y i v o n a t k o z á s ú iratokon: n y u g t á k o n , k ö ­ t e l e z v é n y e k e n , s z á m a d á s o k o n túl 3 „igen nagy" ládában találhatók levelek, amelyek közül n é m e l y e k e t hasznosnak tartott G e ö c z , amennyiben nyilván iura radicaliát rejtettek maguk­ ban, a többségüket azonban m é l t ó n a k az elégetésre (flammis dignas). Sajnos valószínű, hogy a missilis anyag egy része v a l ó b a n így pusztult e l . 24

25

2 6

A levéltár állapota - a 18. század k ö z e p é n - azonban talán m é g s e m v o l t olyan sötét, mint ahogy azt G e ö c z Ferenc leírta. Károlyi S á n d o r idejében ugyan m é g nem találjuk n y o m á t an­ nak, hogy a családi levéltárnak állandó őrzője lett volna. A R á k ó c z i - k o r i levelek egy részéhez, m i n t láttuk, indexet készíttetett. Ugyancsak az ő idejében készült a G e ö c z Ferenc által emlí­ tett másolati k ö n y v e k egy része is. Ezeket többnyire í r n o k o k (cancellisták) másolták, m é g p e ­ d i g Bátorkeszin és N a g y k á r o l y b a n , ami azt mutatja, hogy az iratok egyetlen őrzési helye sem alakult k i . A z iratok kezelése az írnokok, illetve Károlyi S á n d o r titkárainak (pl. Jasztrabszky J á n o s ) feladata v o l t . 2 7

2 8

A levéltári iratanyag G e ö c z által leírt rendszere m á r Károlyi Sándor alatt létezett. A legfon­ tosabb, többnyire birtokjogi iratokat A , B , C, D jelű s z e k r é n y e k b e n őrizték. A legjelentősebb Károlyi Antal gróf (Nagykároly, 1732. október 25 - Penzing, Ausztria, 1791. augusztus 24.), táborszernagy, Ká­ rolyi Ferenc fia. 1758-ban Szatmár vármegye örökös főispánja, ugyanabban az évben tábornok lett. Részt vett a hétéves háborúban, 1760-ban a hétszemélyes tábla tagja, 1766-ban altábornagy és titkos tanácsos, 1787-től tábor­ szernagy és a m. kir. nemesi testőrség kapitánya. Katonai és iskolai célokra nagy alapítványokat tett. Lecsapoltat­ ta az ecsedi lápot. ÉBLE, 1913. I I . tábla. A három tervezet a MOL, P 405. B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok állagban található. BAKÁCS, 1965. 8-10. A levéltár korai - 18. század első fele - történetét, a levéltár rendezésére vonatkozó terveket, illetve a munkála­ tokban részt vevő személyeket egy későbbi tanulmányban szándékozom részletesebben feldolgozni. Geöcz Ferenc Endréd, Portelek és Pátyod helységben (Szatmár megye) volt birtokos. 1759-1769 között Károlyi Antal secretariusa. MOL, P 417. B. Éble Gábor. Kéziratok. 15/a tétel. 1771-ben főszolgabíró Szatmár vármegyé­ ben, 1777-ben pedig első alispán ugyanott, továbbá királyi tanácsos 1790-ig. Első neje Irinyi Krisztina, a máso­ dik Irinyi Anna. Címereslevelét mint Károlyi Antal titkára kapta Mária Terézia királynőtől. NAGY, 1857-1865. 4. köt. 364-365. ^ M O L , P 405. B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok. 1. tétel Megmaradt részét a 19. században rendezték. Ma: MOL, P 398. M O L , P 1507. A. Jogbiztosító oklevelek X V I I I . századi másolatai. 1-3. köt. Vö. M O L , P 417. C. jelzet alatt szereplő jegyzékeket.

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2

2 6

2 7

2 8

iratok az „A szekrényben

" v o l t a k c i s t á k n a k nevezett l á d á k b a n : „ Cista A "-tói „ Cista DD " - i g .

A fenti rendszerhez K á r o l y i F e r e n c Nádudvari S á m u e l t

3 0

giáját is e l k é s z í t e t t e .

29

j e g y z é k e k e t (extractus)

is készíttetett. Eme m u n k á v a l

bízta meg, aki a levéltári anyag leírásán k í v ü l a K á r o l y i c s a l á d g e n e a l ó ­ 31

N á d u d v a r i m u n k á s s á g á t azonban s o k á i g h o m á l y fedte. É b l e G á b o r , a

K á r o l y i levéltár t ö r t é n e t é n e k k i v á l ó szakértője ugyan ismerte a N á d u d v a r i által készített jegyzékeket,

3 2

de t é v e s e n U d v a r h e l y i Ferenc l e v é l t á r o s n a k t u l a j d o n í t o t t a , N á d u d v a r i nevét

Udvarhelyi korábbi vezetéknevének t a r t v á n .

3 3

N á d u d v a r i nem s o k á i g s z o l g á l h a t t a a K á r o l y i ­

akat. 1752 februárjában m á r biztosan N a g y k á r o l y b a n t e v é k e n y k e d e t t . 1753 n y a r á n

3 5

3 4

Munkája végeztével

R ó m á b a t á v o z o t t , ahonnan 1754. m á j u s 15-én keltezte u t o l s ó levelét Károlyi

Ferencnek, amelyben kérte a grófot, hogy tartsa meg t o v á b b r a is s z o l g á l a t á b a n . később Velencében gyilkosság áldozata l e t t .

3 6

N e m sokkal

3 7

A k ö v e t k e z ő k b e n k ü l ö n b ö z ő főtisztek látták el a levéltárosi feladatokat, 1753 u t á n P ü s p ö k y István,

3 8

aki az 1760. é v i c o n v e n t i ó s k ö n y v b e n mint Archivarius é s Assessor szerepelt.

39

1766-ban pedig g r ó f K á r o l y i A n t a l titkára, G e ö c z Ferenc s z o l g á l t a t o t t k i iratokat a levéltárból a fiscalisnak.

40

V é g ü l K á r o l y i A n t a l 1769. o k t ó b e r l-jén e g é s z e n ú j o n n a n levéltárnoki állást

szervezett, amire o k t ó b e r 17-én U d v a r h e l y i Ferencet nevezte k i .

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

3 5

3 6

3 7

3 8

3 9

4 0

Károlyi Ferenc tábornok, Károlyi Sándor fia (Olcsva, 1705. június 20 - Nagykároly, 1758. augusztus 14.). 1721től Szatmár vármegye örökös főispánja. 1738-tól a Károlyi-ezred tulajdonosa. 1744-ben a Tiszán inneni részek fő­ parancsnoka, 1745-ben titkos tanácsos, ugyanebben az évben a hétszemélyes tábla bírája, 1748-ban az összes lo­ vasezredek főkapitánya, tábornok. Nagykárolyban nyomdát állított fel, több vallásos tárgyú művet fordított ma­ gyarra és adott k i , a korabeli tudomány és művészet támogatója. ÉBLE, 1913. I I . tábla. Vö. ÉBLE, 1893. Nádudvari Sámuel ev. ref. lelkész és főiskolai tanár. 1696. november 5-én iratkozott be a franekerai egyetemre. 1725-ben pelsőci, 1728-ban nagyenyedi lelkész volt, 1734-ben azonban felfüggesztették hivatalától. 1740. április 26-án hívták meg a marosvásárhelyi ev. ref. főiskola tanári állására, ahová július 16-án megérkezett és a tanári székét elfoglalta. Folytonos pénzzavarban volt, a kollégium sem adhatta k i rendesen fizetését, emiatt a kollégium tőkepénzeit kezdte felvenni, s egy és más ingóságait zálogba vetni. E kellemetlenségei miatt 1746. november 16án a kollégiumot elhagyta, és Bod Péter szerint Magyarországra költözött és pápistává lett. Meghalt 1754-ben. SZINNYEI, 9. köt. 520. hasáb. Nádudvari a Károlyi és Báthory család rokonságáról is írt. {Opusculum Nádudvari de Conjunctione famíliám Batorianam et Karolyianam.) M O L , P 392. Lad. 8. No. 197/a. Továbbá fennmaradt két másolati könyve különbö­ ző határjáró oklevelekről is. M O L , P 392. Lad. 12. No. 125-126. „Elenchus Arcium, Castrorum, Castellorum, Oppidorum, Possessionum, Praediorum, In Instrumentis, Factum et Negotium Dominii Káról tangentibus, contentorum, Ordine Alphabetico digestus. Karolini, 1752. per Samuelem Nádudvary. " MOL, P405 C. Levéltárral kapcsolatos iratok. Elavult segédletek. Nádudvari munkásságával egy későbbi tanulmányomban szeretnék részletesebben foglalkozni. MOL, P 398. No. 50 373. Egy általa készített jegyzékre ráírták: „Nádudvari uram elmene 1753. június 4. " MOL, P 405 C. Levéltárral kap­ csolatos iratok. Elavult segédletek. MOL, P 398. No. 50 374. Bakács Bernadette szives közlése alapján. Püspöky István Károlyi Sándor szolgálatában volt 1730 1733 között, utána a gróf Károlyi huszárezredben had­ nagy, később pedig gróf Károlyi Ferenc jószágprefektusa (1750-1758). M O L , P 417. 15. tétel. A Károlyi család alkalmazottai; 1767. március 25-én halt meg. MOL, P 398. No. 60 659. „ Conventionale Inclytorum Dominiorum Karoly, Bátor, Tarczal, Ocsva, Gyarmath, Musaj, Salánk, Misztot Falu, Erdőd, Király Darocz, Vásárhely, et Megyer. De Anno 1760." MOL, P 397. IV/3/a. Coriventionale és alkalmazot­ takra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1760. 305. cs. fol. 516-522. MOL, P 405. C. Levéltárral kapcsolatos iratok. Elavult segédletek.

Udvarhelyi Ferenc Udvarhelyi Ferenc családjáról sajnos nagyon keveset tudunk. A s z a k i r o d a l o m b ó l i s m e r h e t ő Udvarhelyi c s a l á d o k e g y i k é h e z sem illeszthető e g y é r t e l m ű e n . Valószínűleg erdélyi család sar­ j a lehetett. Édesanyja 1764-ben Kolozsvárott élt. L e v e l e z é s é b ő l tudjuk, hogy n ő s volt, és hogy egyik öccse - legalábbis 1764-ben - nála l a k o t t . 41

H a l á l á n a k pontos d á t u m á t azonban ismerjük: 1797. augusztus 15-én reggeli hét órakor, fel­ tehetően N a g y k á r o l y b a n halt meg. A pontos d á t u m o t S z e n t - L é l e k y Antal S z a t m á r megyei jurassor 1797. augusztus 24-i leveléből tudjuk, a m i b ő l az is kiderül, hogy az ö r ö k ö s nélkül és t ö r v é n y e s v é g r e n d e l e t nélkül meghalt nemes Udvarhelyi Ferenc, Károlyi gróf archiváriusa 2000 forintból álló vagyont hagyott hátra. A jurassor a halálhírt azonnal jelentette a N a g y k á ­ r o l y i Sóhivatalnak, mert az elhunyt testvérei Erdélyből m e g é r k e z h e t t e k - akik e g y é b k é n t sem­ m i m á s r a , mint ősi ö r ö k s é g r e formálhatnak igényt - , és félő, hogy erre az elhagyott ö r ö k s é g ­ re ráteszik a k e z ü k e t . Udvarhelyi egyik testvére, A n d r á s 1797. október 13-án folyamodott is az ö r ö k s é g é r t . 4 2

43

Erdélyi s z á r m a z á s a mellett szól az is, hogy j ó kapcsolatban állt az erdélyi k o r m á n y s z e r v e k alkalmazottaival. 1760. j ú n i u s 12-i levelében Udvarhelyi Ferenc G á s p á r Sándor j ó s z á g i g a z g a ­ tó egyik deákja h e l y é r e ajánlkozott „a bécsi útra ", hogy Bandi Ferencet, akit közeli atyjafiá­ nak nevez, s aki 1753-ban az erdélyi kancellárián volt referendarius, m e g l á t o g a t h a s s a . Bandi 1752-ben táblai ü l n ö k , 1753-ban pedig m á r referendarius és consiliarius B é c s b e n , az erdélyi kancellárián. A z egyik aktán székelyudvarhelyi e l ő n é v v e l szerepel. 1 771-ben pedig egyik erdélyi i s m e r ő s e , egy fiscalis cancellista, akinek n e v é r ő l nem tesz említést, értesítette, hogy Brassót és a Fogarasokat a pestis teljesen elzárta 44

45

4 6

Édesanyja K o l o z s v á r o t t élt. Ugyanott, a falakon belüli p o l g á r o k között szerepelt az 1750. évi összeírásban egy bizonyos Udvarhelyi Ferenc. A z nem bizonyított, hogy Udvarhelyi Fe­ renc kapcsolatba h o z h a t ó - e Udvarhelyi (Tölcséres) M i h á l l y a l , a kolozsvári főtanoda tanárá­ val, aki 1721-1737 között tanított Kolozsvárott. Halála u t á n ö z v e g y e , Jakab Sára és n é g y ár­ va maradt utána. Egyik fiát Dánielnek hívták, leánya, Krisztina Deáki F. S á m u e l neje lett 1742. augusztus 1 4 - é n . 47

48

Udvarhelyi c í m e r e azonban kétségessé teheti erdélyi s z á r m a z á s á t , ugyanis c í m e r k é p e (ko­ ronából k i n ö v ő szablyát tartó vértes kar) m e g i s m é t l ő d i k a sisakdíszben is. A z erdélyi címer­ a d o m á n y o k pedig általában, legfőképpen ebben a korban sisakdísz nélküliek. í g y az is elkép­ zelhető, hogy a család valamelyik, a Királyi M a g y a r o r s z á g és Erdély határán fekvő m e g y é b ő l

4 1

4 2

4 3

4 4

4 5

4 6

4 7

4 8

Udvarhelyi Ferenc 1764. július 26-án Geöcz Ferenctől, Károlyi Antal titkárától engedélyt kért, hogy augusztus 15-én, feleségével és öccsével meglátogathassa Kolozsvárott lakó idős édesanyját, akit már 8 éve nem látott. MOL, P 398. No. 77 575. Levelezése: MOL, P 398. No. 68 072, 77 567-77 626. Németh János (Causarum Regalium Direcíor) 1797. szeptember 1-i levele a Nagykárolyi Sóhivatalhoz (ad Regium Salis Officium). Másolat. MOL, P 1531. A/a. Acta fiscalia. Lajstromozott iratok. No. 1515. M O L , P 406. 1797. évi iktatókönyv. No. 991. 295. oldal. Sajnos az irat nem található az iktatókönyv által meg­ adott helyen. M O L , P 398. No. 77 572. M O L , F 46. 1752. No. 4 L , 168. és 1753. No. 432., 586. Az adatokat Bakács Bernadettnek ezúton is szeretném megköszönni. M O L , P 398. No. 77 598. SZABÓ Т., 1983. 14. Vö. M O L , F 50. 29. téka JAKAB, 1888. 196.; TÖRÖK, 1905. 110­112.

s z á r m a z o t t . Talán Bihar m e g y é b ő l , amelynek S z é k e l y h í d m e z ő v á r o s á b ó l 1768. j a n u á r 16-án keltezett levelet. A z 1754-1755. évi nemesi összeírás alkalmával Szabolcs m e g y é b e n talál­ kozunk egy Udvarhelyi Ferenccel, de a z o n o s s á g u k nem b i z o n y í t o t t . A z t sem tudni, Udvarhelyi Ferenc hogyan került a K á r o l y i a k s z o l g á l a t á b a . Udvarhelyi m é g 1750-ben K á r o l y i Ferenc idejében kezdett el dolgozni a családnál. 1753-ban cancellista (írnok) volt N a g y k á r o l y b a n , és a tisztek és felső l e g é n y e k asztalához tartozott. Saját szavaival élve majdnem négy évet szolgált a g r ó f oldalán, majd szolgálatai jutalma­ k é n t a salánki uradalomba került u d v a r b í r ó n a k , ahol n é g y é v és hét h ó n a p o t dolgozott ( 1 7 5 4 - 1 7 5 8 ) , m í g n e m Károlyi Ferenc h a l á l a (1758. augusztus 14.) után eme tisztéből el­ mozdították. Udvarhelyi ugyan nem szerepelt az 1759. és 1760. évi c o n v e n t i ó k b a n , de ú g y tűnik, m é g i s a K á r o l y i a k a l k a l m a z á s á b a n maradt. 1760-ban a poroszlói és megyeri uradalmakban készített összeírásokat G á s p á r Sándor j ó s z á g i g a z g a t ó m e g b í z á s á b ó l . 1761-ben Udvarhelyi ismét az udvari conventionatusok k ö z ö t t szerepelt, ö s s z e s e n 200 forint fizetéssel, a m i b ő l 100 Rft kész­ p é n z , a többi ellátás (van asztala). 49

50

51

52

53

54

55

56

57

1762-ben ismeretlen m i n ő s é g b e n g a z d a s á g i ü g y e k e t intézett E r d ő d ö n , D a r ó c o n , Beiteken s t b . Talán m é g ugyanebben az é v b e n , de 1764-től biztosan a nagykárolyi serfőző h á z b a n t e v é k e n y k e d e t t , mint annak vezetője. A z 1767. évi c o n v e n t i ó s k ö n y v b e n is így szerepelt. F i ­ z e t é s e : 200 Rft k é s z p é n z , deputatuma: 12 k ö b ö l tiszta b ú z a , 730 icce bor, 730 icce ser, 25 font gyertya, 400 font t e h é n h ú s , 1 köböl ázalék, 20 icce vaj, 20 font túró, 200 font s ó , 2 db sertés és 300 fej k á p o s z t a . Bizonyosan jól mehetett sora, ugyanis 1764-ben házat tudott venni N a g y k á r o l y b a n 300 rénes f o r i n t é r t . 58

5 9

60

61

Zsigray Zsolt szíves szóbeli közlése alapján, amit ezúton is köszönök. M O L , P 398. No. 77 581. ILLÉSY, 1902. 98. Talán Püspöky István révén, akinek felesége Udvarhelyi Krisztina volt. BOROVSZKY, Bihar, 74. A cancellista Udvarhelyi neve mellett más tintával és másik kéztől származott. „ Udvari kényért evők cathalogussa Anno 1753. " P. 397. IV/3/a. Conventionale és alkalmazottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1753. 305. cs. fol. 203-204. V ö . 1754. május 15. és 1757. december 27. között Salánkról keltezett leveleit. MOL, P 398. No. 77 567-77 570. Erről számolt 1759. május 3-án, Nagykárolyban kelt levelében. M O L , P 398. No. 77 571. Uo. No. 77 572. M O L , P 397 IV/3/a. Conventionale és alkalmazottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1761. 305. cs. fol. 532. Lásd a leveleit: M O L , P 398. No. 77 573-77 574. 1768. augusztus 22-én írta, hogy 6 évet szolgált a régi jószágigazgató alatt. MOL, P 398. No. 77 580. 60 „Conventionale oeconomicum Anni 1767. Dominorum et Bonorum (Károly, Erdőd, Misztótfalu, Király Darócz, Bátor, Tarczal, Ocsvár-Gyarmat, Kécz, Salánk-Musai). Quoad conventionatos Domus Braxatoriae. " MOL, P 397. IV/3/a. Conventionale és alkalmazottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1767. 305. cs. fol. 562. Munkatár­ sai: Farkas Ferenc számtartó, Dorogi János kulcsár, Veres János serfőző legény, Nagy György serfőző legény, Fo­ nó Gábor hajdú, Molnár Sándor malmos legény, Barassi György pintér, Komlósi István kocsis, Murgui Illyés ko­ csis, Nagy Gergely kocsis, második pintér, Josef Najpauer ser- és pálinkafőző. Lásd uo. Bricsman úr házát vette meg. M O L , P 398. No. 77 575. Házának javításához azonban már 1771-ben gerendákat kellett kérnie az uraságtól, mert félő volt, hogy összedől. Uo. No. 77 598.

4 9

5 0

5 1

5 2

5 3

5 4

5 5

5 6

5 7

5 8

5 9

6 1

1768-ban Károlyi A n t a l új teljhatalmú j ó s z á g i g a z g a t ó t nevezett k i R á c z D e m e t e r helyett S v á b Kristóf s z e m é l y é b e n . A j ó s z á g i g a z g a t ó p a r a n c s á r a a censurális s z é k e n m e g k e z d t é k a k o r á b b i évek s z á m a d á s a i n a k vizsgálatát. 1768. m á r c i u s 2-án vizsgálták meg Udvarhelyi 1762. évi számadását, melyben 160 r é n e s forint hiányt találtak. A censurális szék előtt a Z i m á n Ferenc s z á m v e v ő (exactor) által felhozott v á d a k ellene: 1. H o r d ó serét kiárulta, 2. Bor­ ravalót (discretio) fogadott el a k o c s m á r o s o k t ó l , 3-4. M a r h á i t az u r a s á g szénáján, sertéseit m o s l é k á n etette. Udvarhelyi azt válaszolta, hogy csak olyan borravalót fogadott el, amit ma­ guktól adtak, mert egy főtiszthez sem j á r t annyi v e n d é g az uraság d o l g á b a n , mint hozzá, de ezzel nem okozott kárt az uraságnak. M á s o k esetében ő nem szólt, pedig nagyobb b o r r a v a l ó ­ kat is elvettek, mint ő, amivel talán k á r á r a voltak az uraságnak. Z i m á n Ferenc mindezt m a g á ­ ra vette, és elégtételt kért ellene, amit 125 rénes forintban állapítottak meg, amit m á s n a p , m i ­ után m e g k ö v e t t e a s z á m v e v ő urat, elengedtek. A vizsgálódás (inquisitio) azonban egész héten folytatódott. A k o c s m á r o s o k a t és cselédeket is m e g e s k e t t é k . Udvarhelyi panaszkodott a gróf­ nak, hogy a vizsgálat e r e d m é n y é t nem közölték vele, sőt m á s o k s z á m a d á s a i t vették elő, így a k é r d é s e k r e meg nem felelhet. Kérte Károlyit, hogy amíg ezekre nem felel, hagyja meg szol­ gálatában. 62

63

6 4

65

Mlinaritz Antal nagykárolyi j ó s z á g f e l ü g y e l ő azzal is m e g v á d o l t a , hogy Udvarhelyi m é g R á c z Demeter idejében rossz bort vett: „ Ezen bornak okozott kára eránt is tartatok Censurális széket, majd elválik mivel fogja magát menteni Udvarhelyi uram, de által látom nehezen gá­ zol ki belőle, hogy lába szárát meg ne üsse. " Mlinaritz is b e s z á m o l a censurális szék előtt fo­ lyó vizsgálatokról („mostanság Károlyi kasznár, Udvarhelyi és Farkas urak vizsgálata fo­ lyik"), miszerint a s z á m v e v ő bizonyos punctumokat Udvarhelyi ellen a censurális széknek be­ adott: „Elég kemény pácban vagyon Udvarhelyi Uram. " 6 6

A vizsgálatok idejére ú g y tűnik, Udvarhelyit felfüggesztették. Mlinaritz Antal nagykárolyi j ó s z á g f e l ü g y e l ő 1768. április 22-én, a n a g y k á r o l y i udvarnál m e g m a r a d h a t ó és cassált s z e m é ­ lyekről készített táblázatos k i m u t a t á s á b a n Udvarhelyi neve mellett in suspenso bejegyzés lát­ ható. A felsorolt ö t v e n személyből tizenkilencet elbocsátottak (cassáltak), t ö b b e k között U d ­ varhelyi szolgálóját i s . A leépített s z e m é l y z e t az udvar ellátásáért volt felelős, a megmarad­ tak asztala pedig m e g s z ű n t az udvarnál, helyette ezután k o s z t p é n z t kaptak. A nagykárolyi ud­ vari személyzet leépítése talán összefüggésben lehetett azzal, hogy K á r o l y i Antal 1768-ban Pesten palotát v á s á r o l t . 6 7

68

M l i n a r i t z ugyanebben a levelében Udvarhelyi serfőző háztól való elbocsátása mellett fog­ lalt állást, „mert a mostani számtartó Farkas Ferenc uram mind a maga, mind pedig

Rácz Demeter, gróf Károlyi Ferenc sógora (felesége: gróf Csáky Rozália, Károlyi Ferenc feleségének, gróf Csáky Krisztinának testvére) és teljhatalmú megbízottja 1745-1758 között. Károlyi Ferenctől Vezend helységet kapta ajándékba, ami halála után, gyermektelen lévén, visszaszállt a Károlyiakra. NAGY, 1857-1865. 9. köt. 545-546. ÉBLE - PETTKÓ, 1911. 2. köt. 199. A censurális szék (sedes censurális) a tisztiszék speciális ülését jelölte. K A L L A Y , 1980. 46. A központi széknek tagja volt az elnökön (teljhatalmú megbízott, jószágigazgató) kívül a főszámvevő, főszámtartó, főügyész, levéltá­ ros, titkár (jegyző) és esetleg a kerületi felügyelők. Uo. 47. Udvarhelyi Ferenc Károlyi Antalhoz címzett, Nagykárolyban, 1768. március 11-én kelt levele. M O L , P 398. No. 77 582. Mlinaritz Antal levele Károlyi Antalhoz. Nagykároly, 1768. március 7. M O L , P 398. No. 48221. 67 „Reductio Aulae Karolianae 22° Április Anni 1768. peracta est ex Speciali mandato Excellentissimi Domini Comitis, et Generalis nostri Benignissimi, modo sequenti. " MOL, P 398. No. 48 234. Melléklet. Uo. No. 48 234. 6 2

6 3

6 4

6 5

6 6

6 8

Udvarhelyi uram kötelességét véghez viheti. Azt tudjuk mind az hárman capaxab ember Ud­ varhelyi uramnál, és mind az hárman Mede Ferenc uram , exactor úr s én is azt tartjuk, hogy inkab kárára vagyon Udvarhelyi uram, mind az uraság hasznára, különben is van mibül élnyi eö kegyelmének. " 69

10

11

7 2

A m á r c i u s 4-i censurális szék Udvarhelyit v é g ü l m é g i s elmarasztalta, az újonnan kinevezett igazgató (Sváb Kristóf) azonban megengedte, hogy reagáljon az úriszéken. Augusztus 22-én levélben kérte Károlyi Antaltól, hogy az új direktor alatt is tartsa meg szolgálatában őt, „ aki hat esztendőt olly fő alatt töltöttem el, kinek ezen oeconomiahoz, a sok alkalmatlanságokra nézve, lévéltt kicsiny kedvét, önnön maga is Excellentiád bölcsen méltóztatott és nyilván tapasztalni. " 7 3

Ha igazak is az Udvarhelyi ellen felhozott v á d a k , ú g y tűnik, nem egyedi esetről lehetett szó. Károlyi Antal Sváb Kristófnak 1768. május 2-án, Pesten kelt l e v e l é b e n ezt írja: „íme ide re­ kesztem azon levélnek mását, melyet Károlyban Kegyelmed oda menetele éránt írtam, remén­ lem azért: hogy é napokban oda is fog menni Kegyelmed. Ajánlom újra is mindeneket Kegyel­ med dexteritásában. Az ott való Dominális tisztyeimet, valamennyire lehet, iparkodjék Kegyel­ med az priváta oeconomarúl el szoktatni, és noha ugyan immár egyszer angealtattak Salariumi nékiek, hogy ha mind azon által szükségesnek fogja találni Kegyelmed, inkább újra ismét competenter angealtassanak. " 7 4

A serfőző házból Udvarhelyit 1769. j a n u á r elsejével e l b o c s á t o t t á k , de ú g y tűnik, Károlyi A n t a l szolgálatában megmaradhatott. 1768. december 31-én kiszállván a serházból, a j ó s z á g ­ felügyelőnek j e g y z é k szerint átadta az általa vett borokat. 1769. j a n u á r 18-án pedig Sváb Kris­ tóf igazgatóhoz ment, hogy Károlyi Antal parancsa szerint fizetéséről szerződést (conventiót) kérjen. Sváb nem adhatta azonban k i , mert a g r ó f nem rendelkezett az Udvarhelyinek a d a n d ó természetbeni j u t t a t á s o k r ó l (deputatum). K é r t e Udvarhelyi az uraságot t o v á b b á , hogy deputat u m á b a n azt a tűzifát is, amennyi m á s o k n a k jár, adja meg. Eddig a serháznál a g r ó f k e g y e l m é ­ ből volt f á j u k . L e v e l é b e n megjegyzi m é g , hogy a direktor m á r h á r o m s z o r mondta neki, hogy folyamodjon állásért a levéltárba, de ő a g r ó f k e g y e l m é r e b í z z a m a g á t , és elfogadja bárhová is h e l y e z i k . 75

76

77

V é g ü l 1769. o k t ó b e r 17-én Udvarhelyi hivatalosan is a levéltárba került, b á r m á r k o r á b b a n , cancellistaként meg kellett ismerkednie a levéltári i r a t o k k a l . Fennmaradt a levéltárban egy általa 1753-ban készített m á s o l a t i k ö n y v a K á r o l y i a k legrégibb o k l e v e l e i r ő l . Ez a k ö r ü l m é n y is számításba j ö h e t e t t l e v é l t á r n o k k á való kinevezésekor, amit Udvarhelyi nem lefokozásnak, 78

79

Jobb képességű, alkalmasabb. Mede Ferenc nagykárolyi számtartó: 1750-1781. M O L , P 417. B. Kéziratok. 15/a. tétel Zimán Ferenc számvevő M O L , P 398. No. 48 234. Uo. No. 77 580. Uo. No. 32 880. Mlinaritz által készített összesítés 1783-ban Udvarhelyi kezébe került, aki a neve mellé N . B. alatt jónak tartotta leírni: „ Udvarhellyi Ferenc in actuali officio volt egész 1768-dikban is, hanem la Januarii 1769, azon tisztiből az irigység ugyan ki vetette. " M O L , P 398. No. 48 234. Melléklet. ^ Az 1769. évi conventionale nem tartalmazza Udvarhelyi nevét. M O L , P 397. IV/3/a. Conventionale és alkalma­ zottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1769. Udvarhelyi Ferenc levele Károlyi Antalhoz. Nagykároly, 1769. január 19. M O L , P 398. No. 77 583. Udvarhelyi Ferenc levele Károlyi Antalhoz. Nagykároly, 1769. július 14. Uo. No. 77 584. „Anno / 753 Mensibus Majo, Junio et Julio, in purum descriptus hic Uber, Transumptarum Literarum, per Franciscum Udvarhelyi, cancellista. "A-M. M O L , P 1507. A. Jogbiztosító oklevelek X V I I I . századi másolatai. 4. köt.

6 9

7 0

7 1

7 2

7 3

7 4

7 5

7

7 7

7 8

7 9

hanem előrelépésnek tekintett. Maga írja, hogy „amint is a la Januarii egész fizetése Deputatuma megjárván 17a oktobris 1769. archivariussá tétetett ő excellentiája által, kit sokan oroltak, hogy Isten őtet azzal a változással szomorította ezerszer megérdemlette bűneiért, ha szolgálattyaiért nem is, de ismét szent kegyelmébe vévén még jobb s becsesebb szolgálatba juttatta. " Fizetése mindenestre 1772-ben hajszálra megegyezik a serháznál 1767-ben kapot­ tal: 200 Rft készpénz, deputatuma: 12 k ö b ö l tiszta búza, 730 icce bor, 730 icce ser, 25 font gyertya, 400 font t e h é n h ú s , 1 köböl ázalék, 20 icce vaj, 20 font túró, 200 font só, 2 db sertés és 300 fej káposzta = 1 3 5 r é n e s forint 47 krajcár: összesen: 335,47 rénes forint. Valamint járt m é g neki széna és zab 73 forint é r t é k b e n . 1785-re fizetése és a t e r m é s z e t b e n i j u t t a t á s össze­ sen 508 r é n e s forint 82 krajcárra emelkedett. 8 0

81

82

Udvarhelyi az ellene való v á d a s k o d á s o n nehezen tette túl m a g á t . M é g 1783-ban is keserű­ en e m l é k e z i k meg azokról, akik 1768-ban k á r á r a voltak: „A rajta hajazok mind egytől egyig vagy loholtak vagy szolgalattyokból ki maradtak. Azért tanuljon kiki: soha felebarátja vesze­ delmén ok nélkül ne igyekezzék, mert Isten meg tanálja alkalmas időben, s meg alázza az em­ bert, noha azt is annak javáért, akit megaláz. Deus enim superbis resistit. Karoly, 11 Janu­ arii 1783. in Archivio. " 0

8 3

Udvarhelyi Ferenc, a l e v é l t á r n o k G e ö c z Ferenc említett t e r v e z e t é b e n m i n d e n e k e l ő t t az iratanyag revideálását és a hasznos ira­ toknak a haszontalanoktól való elválasztását tanácsolta. N a g y j á b ó l h á r o m csoportra akarta fel­ osztani a fontos iratokat: 1. birtokjogi iratok, 2. k ö t e l e z v é n y e k és i n g ó s á g o k r a v o n a t k o z ó ira­ tok, 3. g e n e a l ó g i á k , az egész családra vagy egyes családtagokra v o n a t k o z ó kiváltságlevelek, d i p l o m á k . A m i a h á r o m csoporton kívül esik, nem fontos rendezni, vagy ahogy m á r láttuk, „méltó az elégetésre". A m á s o d i k javaslat szerzője ismeretlen, talán Püspöky István, a levéltár akkori kezelője le­ hetett. A levéltár rendezése szempontjából hat nagy csoportot javasolt felállítani: 1. A z első az egyes uradalmakra v o n a t k o z ó iratanyag is két részre oszlik. a) „ documenta vei acta, quae iura vei obligationes concernunt, vei ad dillucidationem Jurium vei Obligationum faciunt", tehát a d o m á n y o k , statuciók, ellen­ m o n d á s o k , örökvallások, u r b á r i u m o k , összeírások, határjárások, szerződések, bírói ítéletek és a mindezekre v o n a t k o z ó oklevelek. b) gazdasági iratok: i n v e n t á r i u m o k , utasítások, s z á m a d á s o k , adásvételi szerző­ dések stb. 2. M á s o d i k csoport: k o n v e n c i ó k , kontraktusok stb. 3. Harmadik csoport: v é g r e n d e l e t e k , örökségekkel kapcsolatos iratok. 4. Negyedik csoport: iratok, amelyek a családot „ in genere " illetik, tehát osztályok, genealógiák stb. 5. A z ötödik csoport a k ö z ü g y e k r e v o n a t k o z ó iratokat foglalja m a g á b a : országgyű­ lési iratok, a H a d i t a n á c s , Helytartótanács, Kancellária, Kamara, h a d b i z t o s s á g o k leiratai stb.

MOL, MOL, 602. MOL, 83 M O L , 8 0

8 1

8 2

P 398. No. 48 234. Melléklet. P 397. IV/3/a. Conventionale és alkalmazottakra vonatkozó iratok. Összes uradalmak. 1772. 305. cs., fol. P 405. B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok. Vö. SUNKÓ, 1997. 186. P 398. No. 48 234. Melléklet.

6.

A hatodik csoport foglalná m a g á b a a pillanatnyilag nem birtokolt javakat, jogok­ ra v o n a t k o z ó okleveleket, iratokat.

A levéltár rendezését célzó, m á r említett harmadik j a v a s l a t o t Udvarhelyi Ferenc m á r levélt á r o s s á g a ideje alatt 1770 j a n u á r j á b a n készítette. E l s ő s o r b a n m á r nem is a levéltár rendezésé­ nek kérdésével foglakozik, hanem i n k á b b az iratok m e g f e l e l ő kezelését, r e p o n á l á s u k fontos­ ságát és módját írja k ö r ü l . Udvarhelyi a m á s o d i k (Püspöky-féle) javaslat által felsorolt iratanyagot - a számadások, a k ö z ü g y e k r e v o n a t k o z ó csoport és a levelezés kivételével - egy e g y s é g e s sorozatba rendezte, és 64 ladulába helyezte el. Ez a nagy sorozat - mintegy tízezer irat - a K á r o l y i a k összes bir­ tokaira vonatkozó j o g b i z t o s í t ó iratokat tartalmazza uradalmak, birtokok, falvak szerint, s azo­ kon belül időrendben. M i n d e n l a d u l á h o z a mai napig h a s z n á l h a t ó lajstromokat, extractusokat készített, sőt ezekhez birtokok és c s a l á d o k szerint m u t a t ó k a t , indexeket szerkesztett. Ez a 64 ladula, illetve a n é h á n y évvel k é s ő b b betoldott „ a " - v a l j e l ö l t ladulákkal együtt összesen 72 ladula képezi a levéltár t ö r z s a n y a g á t . 84

8 5

86

87

A rendezés m á r 1769-ben megindulhatott, s a jelek szerint 1772-re nagyjából be is fejező­ dött, ezután m á r csak toldások, simítások következtek. í g y vall erről maga Udvarhelyi Károlyi A n t a l grófhoz 1776. j a n u á r 2 9 - é n írt levelében: „En az Archívumot Concordantia formára vet­ tem, s minden legkisebb, de nevezetes erdőt, mezőt, rétet, vizet, halastót, úgy famíliák neveit etc. ki írtam impurumban. Sőt az egész Dominiumokban lévő városokról, falukról, praediumokról etc. már oly Indexet készítettem, mely purumnak maradhat pro Archivio. S ha az fa­ míliák nevek azon Indexbe jőnek (az alatt is excellentiád resolutióját tisztelhetem készítgetvén azokat is) azokat is inseráltatom, ha az mostani urabarialis munkálkodásban nem distrahálhattunk volna, úgy egyéb levelek ponialásában s kiadásában az Archívum Indexét parumban is cum fine Februarii el végeztük volna jó rendin, s ha egyéb munka el nem fog venni, így sem sokkal megyén tovább. " 8 8

Udvarhelyi az a d ó s s á g o k k a l és hitelekkel kapcsolatos iratokat is feldolgozta, betűrend sze­ rint rendezve azokat a 65-78. sz. l a d u l á b a helyezte e l . 1777. szeptember l-jén írta Károlyi Antalnak, hogy a „debitumok s egyéb pénzbeli dokumentumok újabb revisiojához" fogott. Udvarhelyi a levéltár m ű k ö d é s é r ő l nagyon érdekes a d a l é k o k k a l szolgál levelezésében. K á ­ r o l y i Antal titkárának 1771. j a n u á r 2 9 - é n írt soraiból kiderül, hogy a gróf p a r a n c s á r a nem volt szabad m é g a főtiszteknek sem belépni a levéltárba: „ Eő excellentiája teczését az Archívum aránt írásban vévén fel fogom függeszteni az ajtó belső részére, már talán el fogják hinni, hogy eddig is Eő excellentiája parancsolatja volt senkinek be nem eresztése, mit az úr medi­ atójának köszönök, hogy nyugodalmomra nem terheltette exoperálni. " Megjegyezte t o v á b ­ bá, hogy ezután vagy a fiscalisnak kell a várba, valamelyik h á z b a j ö n n i , vagy neki kell annak h á z á h o z kivinni az i r a t o k a t . A levéltárból pedig gyakran k ö l c s ö n ö z t e k iratokat, illetve hasz­ n á l t á k annak a n y a g á t a főtisztek m u n k á j u k h o z . Sváb K r i s t ó f például a levéltárban, a s v á b o k 8 9

90

9 1

92

M O L , P 405. B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok. BAKÁCS, 1965. 10. Uo. 11. M O L , P 392. M O L , P 398. No. 77 613. M O L , P 393. M O L , P 398. sine numero 1 Uo. No. 77 598. Uo.

8 4

8 5

8 6

8 7

8 8

8 9

9 0

9

9 2

letelepítéséről talált iratokból szerzett információt, ami alapján azután az urbarialis m u n k á l a ­ tokat szervezte. A levéltári ü l ő m u n k a m á r a 18. századi levéltárosokat sem k í m é l t e . „Az continua ülés mi­ att alig birom a nyakamat, hogy egy kevés ki rázattassam magamot, Erdődbe rövid időre ál­ tal rándulok" - írta 1773. február 15-én Károlyi A n t a l n a k . 93

94

Udvarhelyi levéltáron kívüli t e v é k e n y s é g e A levéltárnoknak mint főtisztnek m á s feladatokat is el kellett látnia. Udvarhelyi tagja volt a nagykárolyi g a z d a s á g i bizottságnak, illetve k ö z p o n t i tisztiszéknek. A n a g y k á r o l y i g a z d a s á g i bizottságot gróf Károlyi Antal hozta létre. M ű k ö d é s é r ő l 1759-től vannak adatok. A bizottsá­ got létrehozó grófi emlékirat a k ö v e t k e z ő évből v a l ó : „Ennek utána minden dolgot a commissio által rendeltem, hogy folyjék. " H a t á s k ö r é t az ö s s z e s j ó s z á g igazgatásában, „az uraság öszszes törvényes dolgaiban," a publicumot, m e g y é t érintő ü g y e k b e n jelölte meg. M i n d e n uradalmi tiszt a bizottságtól függött, ennek jelentett. K á r o l y i Antal t ö b b esetben is intette tiszt­ jeit, hogy engedelmeskedjenek a bizottságnak, „másra semmit se adjanak. " A n a g y k á r o l y i b i ­ zottság 1786-ig m ű k ö d ö t t . Ebben az é v b e n létesült a praefectusi hivatal, ami 1788-ban a k ö z ­ ponti kancelláriának adta át a h e l y é t . 9 5

96

A gazdasági bizottság elnöke G á s p á r Sándor j ó s z á g i g a z g a t ó volt. A bizottság tagjai: a fő­ s z á m v e v ő , a f ő a d ó s z e d ő , a j o g ü g y i g a z g a t ó , a főszámtartó, a főügyész, a levéltárnok - rend­ szerint az ülés j e g y z ő j e - és az uradalmi titkár. Gyakran megjelentek a bizottság ülésein a ke­ rületi felügyelők is. Sem a bizottság tagjai, sem a m e g h í v o t t a k külön j á r a n d ó s á g o t a megjele­ nésért nem kaptak. A bizottság a K á r o l y i a k n á l hetente - szombat reggel 8 órakor - ü l é s e z e t t . 97

A gazdasági bizottság hatásköre a tisztiszékhez volt h a s o n l ó , a k ö z p o n t i tisztiszékhez állott k ö z e l . H a t á s k ö r e a b i r t o k g a z d á l k o d á s , k ö z i g a z g a t á s , j o g s z o l g á l t a t á s területét fogta át. A tisztiszék hatáskörétől az különböztette meg, hogy kifejezetten irányítási feladatokat végzett, ami m á r az i g a z g a t ó s á g felé m u t a t . 98

A nagykárolyi g a z d a s á g i bizottság 1772-ben E r d ő d r e küldte Udvarhelyi Ferenc levéltárost, hogy a károlyi k o c s m á k részére a bort a k ó z z a m e g . U g y a n ő tekintette meg a Károlyi m é ­ szárszék állapotát és naplóját {diáriumát)} A z 1772. évi domestica conscriptio e l v é g z é s é r e a felügyelők, számtartók, udvarbírók mellett a levéltárnokot is k i k ü l d t é k . 9 9

00

101

Udvarhelyi m u n k a b í r á s á t dicséri, hogy a nagy levéltárrendezési m u n k á l a t a i mellett - kb. 8-10 ezer iratot dolgozott fel - ráért m é g az összes uradalom d é z s m a b o r a i kezelése fölött a „borinspector" tisztét is e l l á t n i . 1 772-ben bízhatták meg ezzel a f e l a d a t t a l , de erről 1 0 2

103

Uo. No. 77 613. Uo. No. 77 606. M O L , P 397.1/A/l. Nagykárolyi kerületi inspectorátus, Összesítő iratok, Ügyvitellel kapcsolatos iratok. 1. köt. (A Nagykárolyi gazdasági bizottság leveleskönyve, 1759-1761). 1760. február 6. KÁLLAY, 1980. 54. Uo.55. Uo. 56. M O L , P 397. I / A / l . Nagykárolyi kerületi inspectorátus, Összesítő iratok, Ügyvitellel kapcsolatos iratok. 2. kö­ tet. 1772. március 14. No. 101. 26. pag. Uo. 1772. május 2. No. 176. 44. pag. Nyírbátorra és Kécre. Uo. 1772. október 17. No. 175. 103. pag. •02 SUNKÓ, 1997. 186. 103 Udvarhelyi Ferenc levelei Bátori György kéci udvarbíróhoz. M O L , P 398. 77 600-77 601. 9 3

9 4

9 5

9 6

9 7

9 8

9 9

1 0 0

1 0 1

t a n ú s k o d n a k Bocskor József k é c i uradalmi u d v a r b í r ó n a k 1773-1778 között írt l e v e l e i . 1773-ban ugyanakkor m é g 235 r é n e s forint tartozása volt serházbeli szolgálatából, aminek el­ e n g e d é s é t kérte Károlyi Antaltól, mivel szolgálata hét é v e alatt rengeteget költött u t a z á s r a . 1 0 4

1 0 5

A levéltár Pestre v a l ó szállítása A Horia és Kloska-féle felkelés miatt 1785. j a n u á r 4 - é n Károlyi A n t a l parancsára Berzeviczy Pál j ó s z á g f e l ü g y e l ő Pestre szállíttatta a levéltárat: „Megjavulván az út kélt szekérrel 4ta Currentis indul meg a Károlyi Archívum Pestre, több szekeret meg nem akartam indítani, hogy a nép észre ne vegye, mivel ugy is az vadakai harmadik szekeret is kellett expediálni. A mi hát­ ra vagyon még az Archívumból azt valami hat nap múlva Udvarhelyi Urammal Pestre fel fo­ gom küldeni Bibliothekának egy részével együtt. " 1 0 6

1 0 7

A levéltárat K á r o l y i Antal pesti palotájában h e l y e z t é k el. Károlyi az Úri ( k é s ő b b Egyetem, ma Károlyi M i h á l y ) utcai palotát az 1768. november 5-én létrejött adásvételi szerződéssel 33 ezer forintért vette meg gróf B a r k ó c z y J á n o s t ó l . K á r o l y i Antal 1779 m á r c i u s á b a n kezdett h o z z á a régi emeletes ház átépítéséhez és k i b ő v í t é s é h e z , hogy m é l t ó székhelye lehessen csa­ ládjának és u d v a r á n a k . 1 0 8

1 0 9

A z elszállítás m é l y b e n y o m á s t tett akkor arra a v i d é k r e , mint ezt Berzeviczy Pál j ó s z á g f e l ­ ü g y e l ő ez i d ő b e n írt levele tanúsítja. „Az itt való nép kőzött a mennyire tudva vagyon, hogy az Archívumot felvitette Excellenciád sokféle a gondolat. Némellyek nagy őrömmel vannak hogy ezen drága kintsnek securitásárul jókor gondolkozott Excellenciád melly kintsnek tudni illik a Nagyságos Károlyi Famíliának kegyelmibűi sok Famíliák hasznát veszik. Némellyek pedig szomorkodva olly bal ítéletre hajúinak mintha ezen a Földen melly egyedül Excellenciád ol­ talma által virágzék, ennek utána még kevesebbet lehetne tisztelnünk Excellenciádat mint sem eddig szerencsénk volt tisztelnünk melly csak ugyan végső boldogtalanságunkra volna. 1,110

Udvarhelyi a felszállítás u t á n nem sokáig maradt a grófi család levéltárnoka. N a g y m ű v é t , a levéltár r e n d e z é s é t azonban befejezte. Udvarhelyi m e l l é m á r 1786-ban felvették betanítan­ d ó utódját. 1786. j a n u á r 4 - é n Somogyi Ferenc n a g y k á r o l y i j ó s z á g p r e f e k t u s jelentette gróf K á r o l y i Antalnak: „ Talabér juratus, aki Károlyba némely dominalékban inquirált, kéri álta­ lam excellenciádat, hogy Archívariusnak kívánkozik ... Excellenciádhoz. ... О Pesten Várn­ ainál és Beöthy ítélőmesternél practicált, jóféle és értelmes ember. Erre a r ö v i d és velős ajánlásra k i is nevezte Károlyi Antal Talabér Lászlót levéltárnoknak, aki 1786. május 15-én 1,111

Bocskor József kéci uradalmi udvarbíró levelei Udvarhelyi Ferenchez. 1773. okt. 6 - 1782. febr. 28.; MOL, P 398. No. 7920-7972. Udvarhelyi Ferenc levele Károlyi Antalhoz. Nagykároly, 1773. február. 15. M O L , P 398. No. 77 606. 106 Berzeviczy 1784-1787 között volt inspector Nagykárolyban. Berzeviczyt Károlyi Antal taníttatta Bécsben, majd ezután 1781-1783 között a nagykárolyi inspector mellett volt gyakornok, mígnem 1784 januárjában Károlyi An­ tal kinevezte nagykárolyi inspectornak, mely hivatalt 1788-ig viselt. Ezután Károlyi ajánlása alapján Berzeviczyt kinevezték a debreceni dicasterialis tábla ülnökévé. M O L , P 417. 15. tétel. A Károlyi család alkalmazottai. 107 Nagykároly, 1785. január 3. Berzeviczy Pál inspector levele gróf Károlyi Antalhoz, amelyben beszámolt a felke­ lés akkori ismert állásáról is. Többek között azt írta: „Már a bizonyos, hogy Hóra a mi földünkén jár, de semmi­ képpen meg nem lehet fogattatni. " MOL, P 398. No. 7254. ÉBLE, 1897. 54-55. Vö. M O L , P 392. Lad. 42. No. 128. Ю9 Uo. 61. Berzeviczy Pál jószágfelügyelő levele gróf Károlyi Antalhoz, 1785. március 4. Nagykároly. M O L , P 398. No. 7260. A szállításról lásd még: ÉBLE, 1897. 67. M O L , P 405. B. Válogatott iratok. 1 0 4

1 0 5

1 0 8

1 1 0

1 1 1

vette át a levéltárat U d v a r h e l y i t ő l , m á r Pesten. Ugyanakkor 1788-ban Udvarhelyi m é g levél­ tárosi m u n k á t v é g z e t t . A k t í v pályafutása végeztével sem szakadt meg kapcsolata a Károlyi családdal, hiszen élete v é g é i g gondoskodtak nyugdíjas (emeritus archivarius éspensionalista) levéltárosukról. 1 1 2

113

Felhasznált források MOL F 46. F 50.

P 392. P 393. P P P P P

396. 397. 398. 405. 406.

P 407. P 417. P 419. P 1507. P 1531.

Magyar Országos Levéltár Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak. Gubemium Transylvanicum Levéltára. Gubemium Transilvanicum (in politicis). Ügyiratok. Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak. Gubemium Transylvanicum Levéltára. Gubemium Transilvanicum (in politicis). 1750-i országos adóöszszeírás. Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi család. Törzsanyag. Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi család. Pénzügyi vonatkozású iratok. Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi család. Acta publica. Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi család. Acta oeconomica. Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi család. Missiles. Károlyi család nemzetségi levéltára. Levéltárral kapcsolatok iratok. Károlyi család nemzetségi levéltára. Központi Gazdasági Kancellária. Gaz­ dasági és Jogügyi Igazgatóság. Régensi Hivatal. Károlyi család nemzetségi levéltára. Titoknoki Hivatal. Károlyi család nemzetségi levéltára. Éble Gábor. Károlyi család nemzetségi levéltára. Bosnyák család. Károlyi család nemzetségi levéltára. Irat- és levélmásolatok. Károlyi család nemzetségi levéltára. Nagykárolyi Ügyészi Hivatal. Felhasznált irodalom

AR, 1873-1935. BAKÁCS, 1965. BOROVSZKY, BIHAR

Archívum Rákóczianum. 1/1-12. k ö t , II/1-3. köt. Bp., 1873-1935. Bakács István: A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. Bp., 1965. Magyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n.[190L]

ÉBLE - PETTKÓ, 1911.

Éble Gábor - Pettkó Béla: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószá­ gainak birtoklási története. 1-2. köt. Bp., 1911. Éble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora. 1705-1758. Bp., 1893. Éble Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Bp., 1897.

ÉBLE, 1893. ÉBLE, 1897. ÉBLE, 1913.

1 1 2

1 1 3

Éble Gábor: A nagy-károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági iva­ dékok feltüntetésével. Bp., 1913.

Iratokat szolgáltatott ki. MOL, P 406. Mutatókönyvek. 1788. 211. köt. Marsovszky fiscalis dominalis jelentése Udvarhelyi Ferenc haláláról. 1797. augusztus 18. A kerületi felügyelő­ ség gondoskodott Udvarhelyi temetéséről. M O L , P406. 1797. évi iktatókönyv. No. 789. és 985. Az iratok sajnos nincsenek a megadott helyen.

HECKENAST, 2005. HERCZEG, 1980.

ILLESY, 1902. JAKAB, 1888. KÁLLAY, 1980. KÁROLYI, 1882-1897.

KOVÁCS, 1988. KOVÁCS, 1994. MATINÁK, 1895. NAGY, 1857-1865. RT, 1973. SUNKÓ, 1997. SZABÓ T , 1983. SZALAY, 1865.

SZINNYEI, 1903. TÖRÖK, 1905.

Heckenast Gusztáv: K i kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adat­ tár. Sajtó alá rend. Mészáros Kálmán. Bp., 2005. Herczeg Mihály: Adatok a Károlyiak csongrád-vásárhelyi uradalmának feu­ dalizmuskori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 4. Szerk. Farkas József. Szeged, 1980. 61-127. Illésy János: Az 1754-1755. évi nemesi összeírás. Bp., 1902. Jakab Elek: Kolozsvár története. 3. köt. Bp., 1888. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata, 1711-1848. Bp., 1980. A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbízásából k i ­ adja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rend. Géresi Kálmán. 1-5. köt. Bp., 1882-1897. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Bp., 1988. Károlyi Sándor levelei feleségéhez (1704-1724). 1-2. köt. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen, 1994. Matinák Mihály: A magyarbéli Bosnyák-család története. Körmöcbánya, 1895. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. 1-2. köt. Szerk. Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1973. Éble Gábor: A gróf Károlyi nemzetség levéltárának története. Közzéteszi: Sunkó Attila. Fons, 1997. 2. sz. 185-193. Szabó T. Ádám: Kolozsvár és Felek adóösszeírása 1750-ből. Bp., 1983. Gróf Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Pulay Jánosnak a szathmári békességről írt munkája. 1-2. rész. Kiadja Szalay László. In: Magyar Történelmi Emlékek. 4-5. köt. Pest, 1865. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. köt. Bp., 1903. Török István: A kolozsvári ev. ref. Collegium története. Kolozsvár, 1905.

Udvarhelyi Ferenc viaszpecsétje (MOL, P 398. No. 77 578.)