A SZÉKELY-UDVARHELYI

A SZÉKELY-UDVARHELYI EVANG. REFORM.

AZ 1891/92. ISKOLAI

ÉVKŐL.

SZERKESZTETTE

GÖNCZI LAJOS, IGAZGATÓ-TANÁR.

SZÉKELY-UDVARHELYT,

BECSEK DÁNIEL KÖNYVNYOMDÁJ 1892.

L

Az 1891/92-ik iskolai évet megnyitó beszéd. Szeptember 2-án tartotta

G ö n c z i

L a j os,

igazgató tanár.

Mélyen tisztelt közönség! Nemes tanuló ifjúság ! Kollégiumunk kis harangjainak hivó szavára összegyültünk tanárok és tanítványok, együtt vagyunk ismét itt az iskolában, hogy miután a mai nappal kezdődő évi munkánkhoz Istentől erőt és segítséget kértünk, ünnepélyes és komoly Ígéretet, elhatározást tegyünk arra nézve, hogy nevelői s tanulói kötelességeinket lelkiismeretes buzgósággal, soha nem lankadó szorgalommal, szóval ugy teljesetjük, hogy a kötelességmulasztás önvádja, habár csak pillanatra is, lelkünkben fel ne támadjon s hogy a szülék reménysége, bizalma és szeretete, fáradságos gondozása és költsége ebben az iskolai esztendőben se legyen méltatlanokra pazarolva. Nincs okom kétkedni benne, hogy ti, kedves tanuló ifjak! mielőtt a nyári szünidőről testben és lélekben megfrissülve szüleitek s testvéreitek köréből ide az intézet falai közé visszatértetek, önként elhatároztátok, hogy gyermeki hálátok legszebb jutalmával, t. i. jó magavisettel és szorgalmas tanulással szereztek nekik igaz örömet s biztositjátok a magatok és a haza jövőjét, mert a ti jövőtök s boldogságotoktól is függ hazánk s nemzetünk jólléte, miután csak azon állam boldog, hol az egyesek és családok boldogok, hol a szülék és gyermekek kölcsönös szeretetben, örömben és megelégedésben élnek. Mindazonáltal részint hivatali állásom, részint jövőtök iránti érdeklődésem ösztönöz, hogy az új iskolai esztendő ez első órájában ne csak egy osztály, de az egész tanintézet növendékeihez szóló oly figyelmeztetéseket adjak, melyeknek

tudása és megtartása nagy hasznotokra lehet, mivel megvilágosítják előttetek azon útat, melyen haladnatok kell a végre, hogy tanulói s gyermeki kötelességeiteket minél pontosabbau és sikeresebben teljesíthessétek. A történet lapjain följegyzett számtalan példa bizonyítja, hogy a híres feltalálók, a kiválóbb művészek, írók és tudósok már zsenge ifjú korukban estek neki az ó-classikus és modern nyelvek tanulásának, a természeti titkok, törvények kutatásának s vizsgálásának, a rajzolásnak és festésnek, vagy valamiféle hasznos tanulmánynak. S ha mindenkinek nem is sikerül valami rendkivülit alkotni, de igenis kell, hogy azt a helyet, melyet jövőtök a társadalomban számatokra kijelöl, mindnyájan tevékenyen, hasznosan s a mi legfőbb becsületesen töltsétek be. Az élet harczában, küzdelmeiben haladásotok útját egyedül munkálkodásotokban keressétek s ha az néha mellőzést s talán némi nyomort hozna is, mégis méltóbb ez az önérzetes férfiúhoz, mint a családi összeköttetésekkel, bókolással vagy éppen az érdemesebbek kisebbítésével s a legigazságosabb meggyőződés elhallgatásával megszerzett legfényesebb állás. Legyen bátorságtok szólani, mikor az igazságot kell megvédeni s a kötelesség teljesítése elől ne álljatok félre gyáván, mikor az kellemetlenséggel jár. A külső társadalmi ügyességek, az előzékeny szolgálatkészség, jó modor mind kedvező feltételei egyéni boldogulhatásunknak s müveit emberben okvetetlenül megkívántató kellékek, de alapos képzettség és tiszta karakter nélkül magukban véve komoly, értelmes ember szemében keveset érnek. Inkább a becsületes munkára, mint a jogosulatlan protectio hajhászásra bízzátok magatokat. A hasznos munkálkodás legyen egyik fő irányelvetek! „Mentől erősebben óhajtanám bevésni elmédbe — mondja egy hírneves ángol fiához irott levelében — hogy az élet minden pályáján munkára rendelte Isten az embert; e nélkül nem juthatunk el semmi becsesebb dolog birtokába, a kenyértől kezdve, melyet a földmives arczája verejtékével keres, a lóversenyig, miáltal a jómódú unatkozásától igyekszik megszabadulni. Először is ekevasnak kell fölhasogatni a szántóföldet, hogy az gabonát teremhessen; éppen igy törődés és munka által plántálhatjuk át elménkbe a

tudományt. Csakhogy mig amott végzet és körülmények ugy hozhatják magukkal, hogy más aratja le a mit a földmives elvetett : tudományunk gyümölcseitől senki sem foszthat meg bennünket, jöjjön közbe bárminemű csapás — sőt minél mélyebb s terjedelmesebb ismeretre teszünk szert, annál több haszon lesz benne. Láss azért munkához, kedves gyermekem, s használd idődet. Ifjúságunk idején könnyebben birnak lábaink; elménk fogékony s a rá halmazott ismeret alatt nem görnyed le; ha azonban a tavaszt elmellőzzük, a nyár hasznavehetetlen s ijesztő lesz; aratáskor be kell érnünk polyvával, agg korunk tele pedig kopárrá s gyűlöltté válik." A tanuló ifjakra e szerint komoly, terhes feladatok várnak, melyeknek megkönnyítése egyenesen az iskolára tartozik; de munkája közben az iskola is számtalan akadályra talál. Hogy minő sikere lesz azok fáradozásának, kik a gyermeki lélek kiművelésén munkálnak s hogy a növendékek is miként lesznek képesek az éveuként nyújtott ismereteket és igazságokat befogadni és magukévá tenni, azt a jövő fogja megmutatni. És éppen abban áll az iskolai nevelés és oktatás munkájának nehéz volta, hogy az iskola nem a mának, a jelennek, hanem a jövőnek dolgozik, hogy itt tanároknak, tanítóknak, ha sikert akarunk elérni, a tudomány és tapasztalás által kipróbált s lélektani alapokon nyugvó neveléstani elvek szerint kell műk&dni. S még akkor is, ha nevelő és tanitó hivatását kellőképpen betöltötte, ha minden egyes növendékének megfigyelés alapján igyekezett értelmi tehetségeit fejleszteni, jellemét formálni és irányozni, kedélyvilágát éléukiteni, ki biztosítja őt a felől, hogy munkájának óhajtott eredményét fogja látni? Hiszen oly sok különféle tényező befolyása alatt áll a gyermek addig, mig állandó karaktert ölt magára, hogy azokat ellenőrizni majdnem lehetetlen. Egy el ejtett szó, egy nem helyesen alkalmazott intés vagy dicséret, egy rossz példa sokszor elég arra, hogy a több évi gondos nevelés szép eredményét ellenkező irányba terelje. Bizonyos, hogy ha a szülei ház és társadalom az iskola kezére dolgoznék, akkor biztosabb úton haladhatna az iskola s a nevelés és oktatás jóval sikeresebb volna. Azonban türelemmel és kitartó, tudatos munkássággal igy is sokat elérhetünk, csak ue akarjuk a gyermeket idő előtt tudóssá és kiforrott jellemű férfivá nevelni. Lassan, lépésről lépésre haladjunk, mert

ha valahol, ugy valóban itt igaz a példabeszéd, hogy „a ki sokat markol, keveset szőrit". Éveken keresztül kell fáradoznunk, kedves növendékek, hogy megértessük veletek, hogy a munka élvezetet nyújt, a tétlenség ellenben unalmat szül, az unalom pedig a bűn szerzője; hogy megtaníthassunk a pénz okos használatára, meggyőzzünk a felől, hogy a megtakarítás már félszerzés; hogy megszoktathassunk a kötelesség pontos teljesítésére a végett, hogy bennetek a kötelesség érzete megszilárduljon és átlássátok, hogy a nemes önérzetnek szerénységgel kell párosulnia, mert nincs visszatetszőbb mint a hiu, tetszelgő, kihivó viselkedés, a nagyhangú itéletmondás emberek és intézmények felett, a kéretlen tanácsosztogatás, önmagára való hivatkozás; hogy szivetekbe maradandólag beírhassuk, hogy az Isten félelme minden bölcsesség kezdete, szóval hogy megtaníthassunk a szülék közreműködésével az Isten félelmére, a haza és embertársaitok szeretetére, munkásságra, takarékosságra, szerénységre és a minden mesterkéltséget nélkülöző nemes egyszerűségre. E végre a tantárgyak ugy vaunak tanítási tervünkben megállapítva, hogy semmi se hiányozzék abból, mi az általános műveltség szempontjából szükséges; de viszont semmi sincs benne olyan, mi az értelem nevelésére fölösleges volna. Mert az csak oktalan mentegetődzés, hogy egyiknek nincs hajlama a classikusokhoz, a másiknak a természettudományokhoz és igy tovább; hiszen fiatal korban az elmének meg van a fogékonysága minden iránt, a mivel huzamosabb ideig foglalkoztatjuk. Különben is tudnotok kell, kedves növendékek, hogy a gymnasium általános miveltséget akar nyújtani, olyan miveltséget, melyre minden pályán egyformán szükség van. önként következik ebből, hogy itt mindent kell tanulni már csak azért is, mert senki sem tudja előre, hogy mikor és minek veszi hasznát. Azonban vannak, fájdalom, emberek, kik meggondolattanul magok mondogatják sokszor még fiaik előtt is, bizony fölöslegesek ezek az ó-classikusok, minek is tanítják már! Nem csuda aztán, ha az ilyen fiuk, az apai tekintély szavai által is biztatva, éppen semmire se mennek sem ezekben sem a többi tantárgyakban, fölöslegesnek tartván minden tantárgyat és minden tanulói iparkodást. Pedig nyilván való, hogy a mai világ csak megfelelő bizonyítványok mellett ád állást, a ki pedig ilyen bi-

zonyitványt akar nyerni, attól nem kérdezik, hogy tetszik-e neki ez vagy az a tárgy, hanem tudja-e, érti-e? Már pedig ha valamit bizonyos körülmények között meg kell tennünk, hogy tovább haladhassunk, nem helytelen, sőt mondhatni nem lelkiismeretlen eljárás-e, ha valaki minket attól, a mit el kell végeznünk elijeszt, elkedvetlenít? És vájjon nem igy tesznek-e mindazok, a kik a tanuló ifjúságot, egyik vagy [másik tantárgy tanulásától egy-egy elejtett nyilatkozatukkal elidegenitik egyre hajtogatván: azt hiába tanulod, ugy se lesz rá szükség, nem lesz belőle semmi hasznod! A leendő gyümölcsöt már virágjáról föllehet ismerni, a miből következik, hogy az ember is már ifjú korában megmutatja, mivé fog férfi korában fejlődni. Nem tartozom azok közé, a kik nem tekintve a természet törvényeit, ott is várnak gyümölcsöket, a hol még virág sem volt. Régi igazság, hogy a természetben sehol sincs ugrás, a fejlődés örök törvénye nem más, mint az okok és okozatok szakadatlan lánczolata, ugy hogy bizonyos okokból a leendő okozatokra s ezekből viszont a volt okokra következtethetünk. Azért mondjuk, hogy a múlton épül fel jövőnk alapja. Ezt ugy kell érteni, hogy gyermekkori jellemvonásaink, jó vagy rossz szokásaink, ha megerősödnek, férfi korunkban is állandóan megmaradnak. Ez az oka annak, hogy az ifjúkori jó magaviseletre olyan nagy súlyt fektetnek; itt a magyarázata annak, hogy a jó magaviseletet a tanuló ifjúság előtt eléggé és elégszer hangsúlyozni nem lehet. Jól tudom, hogy ti effélét szüléitektől és tanitóitoktól már sokszor hallottatok, vagy talán olvastatok; de mivel ezek annyira fontos dolgok, hogy hirdetésökbe nevelőknek s szüléknek soha és sehol belefáradniok nem szabad: most az év elején, mikor még nem késő, kell az ilyen figyelmeztetéseknek, atyai intéseknek mélyen szivetekbe, elmétekbe vésődniök. Kedves növendékek! Ismereteinket kétféle forrásból merítjük. Az egyiket, a fontosabbat, az iskola nyújtja, a másik önművelésünk eredménye. Első esetben az ismeretek birtokába nevelőink, tanítóink közvetítésével jutunk el; utóbbi esetben saját akaraterőnk, egyéni te-vékenységünk az ismeretszerzésnek fő eszközlője. Az önképzésre a leczketanulás mellett mindenkinek szüksége van, mert az a mit másoktól sajátítunk el nem oly állandó, mint az a mit kitartó, szorgalmas munkával magunk szerzünk meg. De

minthogy első sorban a rendes leczkék tanulásával kell foglalkoznotok, magán olvasmányra bizony nem sok idő jut. Nagyon kell azonban vigyáznotok, hogy csak jó könyveket olvassatok, melyekből az emberiség legszebb eszméivel, leguemesebb törekvéseivel, a tudomány és művészet legkiválóbb alkotásaival ismerkedtek meg. A rossz könyvnél nincs veszélyesebb ellenségünk, mert az alattomosan támadja meg lelki s testi erőnket, korán a bűn s romlottság útjára csábit, honnan vajmi nehéz a menekülés, viszszatérés. Minthogy a természettudományokra tanítási tervünkben aránylag igen kevés idő van kiszabva, nagyon ajáulom egyebek mellett a természettudományi munkák olvasását: „A természettudományi munkák olvasása — mondja egyik jeles természettudósunk — sokakat hoz közelebb a természet megismeréséhez és sokakban kelt vágyat, hogy a természet szépségeiben, jelenségeiben avval az igazi örömmel gyönyörködhessenek, melylyel gyönyörködik bennök a természetbúvár, a ki a természet rejtett bájait, életének törvényszerűségét s jelenségei hármoniájának tényezőit ismeri s tudatosan kutatja. Mentől mélyebbre hatol ez az ismeret és kutatás, annál nagyobb a lelki öröm s annál nagyobb a haszon, mely művelődésünkre háramlik. A természetet megismerni, a követ, mely a hegyeket alkotja, nevén szólítani, az erdők fáit, bokrait, a mezők virágait s a rajtok, köztük nyüzsgő állatokat ismerősökként üdvözölni, tulajdonságaikat ismerni s a közöttük levő viszonyosságot megérteni uem könnyű feladat. De nem is lehetetlen. Sok olvasás, tanulás, a gyűjtemények tanulmányozása s különösen a maga gyűjtötte tárgyakkal való foglalkozás azok a segédeszközök, melyek a természet megismerésére vezetnek. A ki csak egy nyáron foglalkozott is növények, állatok vagy ásványok gyűjtésével és megismerésével, már tapasztalja, mennyire tisztultak fogalmai, mennyire gyarapodtak ismeretei. A következő évben már más szemmel nézi a természetet és jelenségeit s ellenállhatatlan vágyat érez a további kutatásra. Csak a kezdet nehéz, a haladás magától megy, mert a lelkesedést, a buzgalmat magából a tárgyból meriti az ember. Ez vezethet el mindenkit arra a magaslatra, melyen a hazának, a tudománynak is hasznára lehet." Magam is azt tartom, hogy a természetrajz, helyes irányú

tanítás mellett, kiválóan alkalmas kedvet önteni a tanulóba a munkához, érdeklődésének felköltése által. Már pedig a siker biztosítására az érdeklődés és tudásvágy felköltése s ébren tartása elsőrendű tényező levén : nyilván való, hogy a természetrajz a középiskolai disciplinák sorában paedagogiai szempontból is a mainál mindenesetre kiválóbb helyet és nagyobb tért követelhet magának. Minthogy az állatokat, növényeket s ásványokat künn a szabadban is kell tanulmányozni s csak is ott lehet összegyűjteni, mi az egészségre jóhatásu testmozgással jár, melyre a fiuk mindég kész örömest vállalkoznak, el kell ismerni, hogy ez olyan tantárgy, melylyel szellemet és testet egyaránt s egészségesen foglalkoztathatunk. Helyes tanítása tehát nem egyéb, minta természettel való közvetlen érintkezésre megtanítani a uövendéket, a ki rendszerint már zsenge korában érdeklődik a közönségesebb állatok és növények iránt, melyeket részint látásból, részint elbeszélésekből és képekből megismert. Ezt a kezdetleges ismeretkört lassanként kibővíteni s magával az élő természettel és a benne uralkodó törvényszerűséggel, renddel és titokzatos tevékenységgel lehetőleg megismertetni a tanulót, czélja a természetrajzi oktatásnak, nem pedig egy rakás állat-, növény- és ásvány név értelmetlen bemagoltatása. Észszerű tanítása pedig paedagogiai hasznára nézve is bátran versenyes akár a grammatikai, akár a történelmi oktatással, sőt előnye is van ezek felett, mert a természetrajz a gondolkodással párosítva gyakorolja az érzékeket, miáltal fejlődik a tanulónak szemlélő, figyelő, vizsgáló, összahasonlitó és itélő tehetsége, szóval ez a tantárgy hathatós eszköze az emberi tehetségek fejlesztésének. A természeti tárgyak megfigyelése, összehasonlítása, az életjelenségek tényezőinek kutatása, a mint mondám, legsikeresebben a szabad természetben történhetik. Menjünk ki tehát kedves növendékek, valahányszor csak körülményeink megengedik, ha rövid időre is oda a természet templomába, hol a legtisztább, legillatosabb levegővel telik meg vérünk, hol minden a legünnepélyesebben van feldíszítve, hol mindenütt a legnagyobb csendben a legcsudálatosabb tevékenység és élet uralkodik, hol a természet jelenségeinek megértéséből fakadó benső örömérzet felüdíti testünket, lelkünket s minden igaznak, szépnek és jónak felfogására

alkalmassá teszi szivünket. A természettel való közvetlen érintkezésből és jelenségei szívnemositő felfogásából merítsetek lelki örömeket, komolyságot hivatásotok betöltéséhez s gyűjtsetek ismereteket az élet számára, mely hogy reátok nézve minél boldogabb legyen szivemből kívánom Ezzel az 1891 —92. iskolai esztendőnket ineguyitottnak nyilvánítom.

II. A Comenius-emlékünnepélyen mondott beszédek. 1. Az ünnepélyt megnyitó beszéd. 1892. márcziuB 28-án mondotta

Gönczi

Lajost,

igazgató.

Tisztelt közönség! Nemes tanuló ifjúság! A mult hatalmunknak egyik eleme. Egyeseknél és nemzeteknél a mult az az alap, melyen jelen s jövő fejlődésüket legbiztosabban elérhetik. A mult szép emlékeinek kegyeletes ápolása, minden szépnek, igaznak, jónak tisztelete, a dicső emlékű jelesek neveinek és tetteinek időnkénti felelevenítése az utódoknak mindenkor egyik legszebb, legmagasztosabb kötelessége. Ilyen lélekemelő kedves kötelességet teljesítünk most mi is, midőn Comenius Ámos Jánosnak a szabad vizsgálódás és gondolkodás egyik úttörő bajnokának, a nevelés és iskolaügy halhatatlan érdemű reformátorának háromszázados születési évfordulóját megünnepelni e szent helyen összegyültünk. Nem volt ő szorosan véve a miénk, habár rövid ideig hazánkban is tartózkodott. Comenius azon nagy szellemek közül való volt, kik egész életüket, szakadatlan munkásságukat az emberiség jóllétének, boldogságának előmozdítására fordították s ennek szentelték minden erejöket, minden tehetségöket. A Comenius-féle tudósok nem lehetnek csupán egy nemzeté, hanem az egész em-

beriségé; az általuk képviselt eszmék, az általuk felfedezett örökérvényű igazságok és törvények nem maradnak egy nemzet vagy ország szűk határai között, hanem mint a nap éltető és világító sugarai elterjednek az egész földön : az emberiség közös kincsévé válnak. Comenius sem képezett kivételt azon rendkívüli szellemek közül, kiknek csak igen ritkán jutott osztályrészül az a szerencse, hogy eszméik győzedelmét megérhessék. Legtöbben sírba szállottak a nélkül, hogy fáradozásuk eredményét láthatták volna s csak a reményt vitték magukkal, hogy nem éltek hiába, hogy munkálkodásuk a jövőben bizonyára az emberiség javára fog szolgálni. így halt meg ő is, de eszméi, melyeket müveiben kifojtett és az életben alkalmazott, mindég mérvadók lesznek és követésre fognak találni a gondolkodó emberek körében, mert hiszen éppen az volt fő törekvése, hogy gondolkodni s kutatni tanítsa az emberiséget. Ha egyéb érdeme nem is lett volna, már az az egy is megérdemelné hálás megemlékezésünket, hogy a sárospataki iskolánál folytatott működése alkalmával idegen létére nemzetünket a tudomány és a magyar nyelv ápolására buzdította. Egyik beszédében mondá: „Magyar nemzetem arra törekedj, hogy legyenek magyar nyelvű tankönyveid. Gazdagítsd hazádat jó és bölcs, de ne csak latin, hanem saját nyelveden irt tankönyvekkel is! u Ezzel azt akarta jelezni, mit később Kölcsey oly szépen és találóan így fejezett ki: ,,Nyelvében él a nemzet Tudomány és nemzeti nyelv! E kettő biztosítja fenmaradásunkat és nemzetiségünket. Hiszen mindaz, a mi műveltségűnket előmozdítja, annyira fontos a népekre nézve — a mint gróf Széchenyi mondá — hogy az ezek iránt való részvétlenség a legnagyobb bün a haza iránt. Nemes tanuló ifjak! Ne feledjék önök, hogy a kik tudományos iskolába járnak, azok majd a társadalom vezéregyéniségei között kívánnak szerepelni; hogy pedig erre képesek lehessenek, nem elég a hazafiságnak szájon hordása, hanem mindenek felett tudományt kell szerezniük. A tudomány ugyan az igazságot keresi, de megleli a hatalmat is. A gyakorlati ángol mondotta ki először a jelszót: a tudomány hatalom. A világ haladása pedig félre nem érthetően hirdeti, hogy az emberi müve-

lőílés minden terén mindinkább «zok lesznek a helyzet urai, a kik a tudományban és műveltségben a többieken túl emelkednek s be teljesül az irás jóslata: elvész azon nemzet, mely tudomány nélkül való. A másik a nemzeti nyelv! A nemzeti nyelv a nemzeti géniusz. Utolsó nemzedéke, mondja egy jelesüuk, a géuiusznak a nyelv és végső fegyvere. A mikor ez ki hull kezéből, akkor vége van. Viszont a mig birja, bir a halhatatlanság végső eszközével. Addig vagyunk tehát magyarok, a mig magyarul gondolkozunk. A más nyelv más gondolkozást szül, más beszédmódot, más természetet, más Ízlést, más embert, más nemzetet! Ilyen fenséges eszméknek, ilyen megdönthetetlen igazságoknak volt hirdetője már ezelőtt harmadfél száz eszteudővel az a Comenius Ámos János, kinek emlékére szenteljük ezt az ünnepélyt, melyet a tisztelt hallgatóság legszívesebb üdvözlése mellett e néhány szóval meguyitottam.

2. Emlékbeszéd 1892. márczius 28-án tartotta

Szakács Mózes, renden tanár.

A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér, S érdemét a jók, nemesek a jövendő Századok áldják!

Berzsenyi. Nemes tanuló ifjúság! Tisztelt közönség! Emlékünnepet szentel intézetünk, habár csak néhány órára terjedőleg, Comenius Amos János születésének 300-ados évforduló napján. Kegyelettel újítjuk fel emlékét a nevelésügy eme valódi bajnokának, kinek áldásos munkája gyümölcsét hazánk protestáns iskolái is bőven élvezték. Ünnepet ül ma — habár hivatalosan be is van tiltva —

legelső sorban a cseh-morva nemzet, mert ennek volt a szülötte; ezt követi a protestáns Németország, Hollandia, s minden valószínűség szerint meggyújtja az emlékezet fáklyáját Ángol- és Svédország is. S ugyan mivel érdemelte meg egy maroknyi nemzet igénytelen fia, hogy Európa anynyi nemzete a mai napon magasztalva emlegesse Comenius nevet... ? Szellemének hatalmával, mint a mely szellem nemcsak a maga korában hatolt be Európa valamennyi nemzetének iskoláiba, hanem egész Európa népeinek azon mai — úgy szólva — nemzetközi törekvése, hogy iskoláit mindenik készül újra rendezni, nem ogyéb, mint lázas készülődés Coménius egyik fényes álma megvalósításához. Lássuk tehát legelőször e tüneményszerű ember életének vázlatos körrajzát. Comenius Ámos János született Morvaországban, Magyarország nyugati határszéle szomszédságában Komna melletti Nivniteben, 15;)2. márczius 28-án. Apja molnár mester volt, de korán árvaságra jutván csak 16 éves korában került latin iskolába. Négy év múlva, tehát 20 éves korában 1612-ben már a Rajna mentén fekvő Nassaubau Herbornban az egyetemen tanul papi pályára készülvén a később Erdélybe került Alsted tanár vezetése alatt. A következő évben a Heidelbergi egyetemen van, s egyetemi tanulását bezárja egy Hollandiába és Angolországba tett tanulmányúttal. 1G14-ben tanítói állomásra lép Prcrauban, Morvaországban, mely a nyugati Kárpátok lábainál fekszik s innen két év múlva 1616-ban Fulneki lelkész tanítói állomásra megy át. Már benne volt az életpálya kedves munkájában, mint lelkipásztor és tanító is, amikor 1621-ben a harminczéves vallás-há ború ádáz dühe, mint cseh-morva testvérek papját nemcsak vagyonából fosztotta ki, de elveszítette nejét s egyetlen gyermekét is, maga pedig bujdosóvá lett. Mint bújdosó néhány évig egyes nemes lelkű urak házánál nevelősködött, s midőn 1628-ban a cseh-morva testvéreknek vallásuk miatt hazájukból ki kellett bujdosni : maga is a bujdosókkal

ment s a Jengyelországi Liszszában — közel az Odera folyóhoz — megtelepedett s honfitársainak lelki-pásztora lett. Liszában nemcsak papi, hanem gymnasiuin vezetői tisztet is folytatott s 1632-ben éppen esperesi rangra emelték. Liszszai működése alatt, kivált mint az iskolák reformátora, oly nagy hirre emelkedett, hogy Angol- és Svédországból kapott meghívást az iskolák újra rendezése végett. Szintén Liszszában találta Comcniust az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem meghivója, mely a sárospataki collegium újrarendezésével állott kapcsolatban. 1650-ben jött Comenius Patakra m. e. négy évre tehető itteni küzdelmes munkája, s innen ismét Liszszába tért vissza. De Liszszában sem lehetett nyugta, ámbár a cseh-morva testvéreknek immár püspöke volt, mert 1656-ban lengyel katonaság támadván meg Liszszát, azt egészen feldúlták, s Coménius ismét elveszítvén vagyonát, újból a bujdosók keserű kenyerére szorult. Sokáig bújdosott Sziléziában, Braudenburgban, betegen feküdt Hamburgban, mig végre Hollandiában Amsterdámban talált menedéket s 1671. nov. 15-én bevégezte földi pályáját. Ennyi az életrajz rövid vázlata. *

*

*

Próbáljuk már ünnepelt emberünk életrajzi vázlatát kitölteni működésének egyes részleteivel, hogy szellemi arczképe minél teljesebben álljon előttünk. Hogy azonban működését indokaival egyetemben kellőleg megérthessük, méltányolhassuk, szükség magunkat az akkori viszonyok között kissé tájékozni. Comenius életkora 1592 —1671-ig terjed, tehát kerek számban 80 esztendő. Életének derekát 1618—1648-ig éppen a 30 esztendőre terjedett vallás-háború tölti ki. S miért volt a 30 éves vallás-háború ? A reformáczió miatt. S mit akart a reformáczió? Vallás szabadságot, vagyis szabadságot az egyénnek arra, hogy ő olyan Istent higyjen és azt olyképen imádja, amilyen istenhit és istenimádási eljárás az ő lelkét kielégíti, megnyugtatja és szabadságot az egyénnek arra, hogy tetteit ugy intézze

intézhesse, amint azt lelkiösmerete megköveteli, tehát, hogy se hitét ne parancsolja rá senki, se lelki ismeretét ne kelljen drága pénzen megvásárolt bűnbocsátó czédulákkal lecsendesíteni. Ugy de a szabadság csak felvilágosult elméjű és nemes SZÍVŰ embereknek való. A világos elme és nemes sziv pedig csak nevelés által lesznek. A nevelést pedig első sorban a család, az iskola és templom eszközlik. Ezért a reformátorok a templom mellett mindenütt iskolát sürgettek, inert a templom a felnőttek iskolája, az iskola pedig a gyermekek temploma. Ez okból áldozta Comenius egész életét a nevelés ügyének, mert erősen meg volt győződve, hogy az emberiség boldogsága csak is nevelés utján érhető el. Coménius tehát a keresztyén nevelés ügyének volt fölkent bajnoka. Áthaladván a gyermek- és ifjúkoron, Prerauban fogott a férfi munkához, mint tanitó az u. n. latin iskolában s tapasztalván egyebek közötta nyelvtanítás módszerének helytelenségét: megirta Rövid latinnyelvtanát. Fulueki lelkész és tanitó korában áldozatul esik a Spanyol katonák dühének, elveszíti mindenét s néhány évig netnes lelkű előkelő emberek — névszerint Zerótin Károly és Báró Szadovszky György házánál nevelősködik, s növendékei számára kézi könyvet ir. Mikor azonban a császári parancs következtében a csehmorva testvérek hitfelekezete hazáját kénytelen elhagyni, ő is kivándorol hit- és vérrokonaival, s mint a bujdosók papja Lengyelországban az Odera melléki Liszszában telepedik le. Munkához lát a bujdosó, s munka tere ismét a templom és iskola, mert a helybeli gymnasium vezetése is rá van bizva. Készen van már ekkor a Didactica magna, s hamar elkészül a Janea lingvarum reserata. Egyik megmondandó az embereknek, hogy miként kell az embert nevelni, a másik pedig, hogy a nyelveket miként kell tanítani. E muukái által a hir szárnyára kapván, egész Európa figyelme feléje fordul. Az angolok között Hartlib Sámuel angol közvetítésével megjelenik a Prodromus pansophiae czimü dolgozata, a Svédek a nekik kívánatra megküldött Didactica magna utján látván a Come-

nius lelkének gyümölcsét, közöttük végzendő munkára szólítják. El is megy előbb Ángol, később Svédországba, s itten Oxenstierna Cancellarius meg a Gusztáv Adolf volt nevelője Skyte befolyása s kiválóan Geer Lajos hollaudus előkelőnek buzgó támogatásával hozza kezd az iskolai munka reformálásához, s hogy befolyása szinteréhez közelebb lehessen : Elbingben a Visztula torkolatánál állomást fogad el, 1642—1648-ig itt tartja lakását. A svéd iskolákkal való kapcsolatának gyümölcse a Novissima lingvarum Methodus 1648-ban a Liszszában lakó hitrokonok püspöknek választják, s ez okból vissza megy korábbi lakhelyére. 1650. őszéu jött hazánkba Sárospatakra I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívására. Mintegy négy évig küzdött a nevezett kollégium újrarendezésével Tolnai János tanár segédkezése és Loráudfi Zsuzsáuna fejedelemi özvegy kegyes támogatása mellett. Ekkor készítette az Orbis pictus sensualium czimü úttörő képes kézi könyvet. S ha bár a rövid négy év alatt sokat küzdött, sokat fáradott, sokat végzett: a többfelől rázúdoló kedvetlenség miatt kénytelen volt Liszszába visszavonulni. 1654. junius 2-án búcsúzott ki Patakon az iskolából, de könyveinek hatása még kétszáz évig bennmaradt hazánkban, mert az 1838/39. iskolai évben a németnyelv elemeit magam is még az ő könyve nyomán tanultam. Mintha most is hallanám — komme her Knabe, lerne klug sein! De Liszszában sem lehetett csendes pihenése a már ekkor több, mint 60 éves öregnek, mert 1656-ban a lengyel hadak Liszszát megtámadván feldúlták, felégették, s most már másodszor lett Coménius vagyontalan bújdosó. Hosszas bújdosás, sok szenvedés ntán Hollandiában talált biztos menedéket régi barátja, pártfogója ekkor már néhai Geer Lajos apjához méltó fiának Geer Lórincznek támogatásában. Ez és más amsterdami nemes lelkek segítették Comeniust abban, hogy öszszes müveit ivrét alakú 4 kötetben 1657-ben nyilvánosságra bocsáthassa. Életét bevégezte 1671. nov. 15-én. Állítólag a nardeni tem-

plom sírboltjában piheni csendes álmát, a ki Horatiussal szintén elmondhatta élete végén: „Non omnis moriar, exegi monumentum aere perennius." Nem halok meg mindenestől fogva, állítottam magamnak emléket ércznél biztosabbat!! Im hol a7 arczkép! melynek pedig igen sok érdekes vonása nem fért belé e rövidke emlékbeszéd keretébe. *

*

#

Állapodjunk meg egy kissé ez arczkép, ez életkép előtt, vizsgáljuk meg legfeltűnőbb vonásait, s amit látunk fordítsuk hasznunkra. 1. Legelső vonása Coménius képén a szegénységben élő őserő nyilváuulása egyfelől a tűrni tudásban, másfelől a munka bírásban. Tanuljunk mi is tűrni és dolgozni. Kérjük Istent, hogyha szenvedésekkel látogat, s ne'iéz munkával terhel : adjon erőt mindezek elhordozására. 2. Második vonás C. arczképén a lelki-pásztor áldozatkészsége, azt bizonyítván egész életével, hogy a jó pásztor adja az ő életét a juhokért. Mint pap, esperes és püskök elégé bebizonyította. 3. Harmadik vonás a nevelői fáradhatatlanság. Nem csak tervez, nevel, oktat, hanem a tanítás módszerét egészen átalakítja, a mennyiben a nyelvek és kivált a természeti tudományok tanítását szemléleti alapra helyezi. Nem csak, de alkalmas kézi könyvekkel is ellátja az iskolákat, a melyek századokig maradtak használatban. Igyekezzünk ez előnyöknek hasznát venni, s az adott jó példát követni. 4. Negyedik vonás C. arczképén az igaz hazafiság. Mennyit küzdött hontalan véreiért, minő igaz lélekkel szerette volna a protestáns államok segélyével megszüntetni a keserű hontalanságot! Hiszen még Magyarországba jöttének is ez volt egyik rugója, s még sem sikerült czélját elérni, sőt látni kellett, hogy ő a cseh-morva testvérek utolsó püspöke, s lelke még sem törött össze. Tanuljunk Coméniustól hazafiságot is, mert erre nekünk kiváló szükségünk van. Elannyira, hogy minden lépésünkben szem a

előtt kell tartanunk a régi Magyarországot, mely Mohácsnál záródott, mely határkő mivoltát a költő eme szavai magyarázzák a legérthetőbben: Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek Nemzeti nagy létünk, nagy temetője Mohács!

Szem előtt kell tartanunk a széttépett Magyarországot, mely a mohácsi naptól 18(37 junius 8-ig csaknem négyszáz esztendőt élt átal kinos vergődések között. E széttépett Magyarország sokszor kénytelen volt látni, nézni, hogy: Bujt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában. Szerte néze s nem leié Honját a hazában!

E keserves négyszázad alatt — nem is számítva a harcztéreken elhullott százezreket s tán milliókat — mert harcztéren elesni az oda való embernek legalább némi élvezet, — de hányan vesztek véreink közül penészes börtönök büszhödt légkörében, borzasztó vérpadon, meggyalázó bitófán, sőt titkos méreg által! Hányszor zendült meg a bujdosók miatt mindegyre megujuló fájdalom éneke: Bujdosóink sírja te Pontus határain Feléd leng egy sóhajtás hű ének szárnyain.

S nem kell-e még a mai nemzedéknek is viselni a nehéz bánatot a miatt, hogy az újkori Magyarország egyik első rendű megalapítója, hazátlan vándor, meghalni nem tud, élni nem szabad, mert — nem lehet! 1 Szem előtt kell tartani az ujabbkori Magyarországot, mely 25 év óta hangya szorgalommal épiti mind azt, miből majd egykoron lehet dicső Magyarország. Addig azonban alkalmazkodnunk kell eme parancsolatszerü figyelmeztetéshez: Te népek óczeánján hullámtól vert sziget, Kit mint elsülyedendőt ezer jós emleget, Mutasd meg a világnak, hogy még erőd szilárd, Hogy ezredes fokodnak uj ezred év sem ártl

Ilyen körülmények között mindenkinek elsőrendű teendője: Ha férfi vagy, légy férfi, s ne szád hirdesse ezt, Minden Demonsthenésznél szebben beszél a tett. Épits vagy ronts, mint vihar, s hallgass, ha müved kése, Mint a vihar, ha megtevé munkáját, elenyész.

5. Ötödik vonás C. arczképén az emberbaráti szeretet, még pedig nem a család vagy nemzetség tagjaira irányuló, hanem a nemzeten is túljáró szeretet. E szeretet érzés kiváló mértékben meg levén Comeniusban erős buzgalommal akarta ő bármely nemzet gyermekeit a nevelés áldásaiban részesiteni. Nemes lelke azt remélte, hogy a vallás szabadság diadala után azonual jön a polgári társadalom szabadsága, s a hűbéri viszonyok megszüntetésével azonnal kész a szabaddá lett egyetemes társadalom. Ez ábránd vezette őt iskolarendezési terveiben, s innen van, hogy C. korát kétszáz évvel előzte meg. Tanulhatunk s tanuljunk is Comeniustól emberbaráti szeretetet is. Hasznosíthatjuk ezt legalább a hazánkban velünk együtt élő nemzetiségekkel szemben. Részemről a szeretet fegyverét minden fegyverek közt legtöbbre becsülöm. Záradékul még csak néhány szót. A mely vonásokat leolvashatunk a G. arczképéről, azok együttvéve alkotják a derék embert. A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér. Érdemét a jók, nemesek b jövendő Századok áldják!

Vajha minél többet tanulhatnánk Comenius életéből! *

1. 2. -3. 4. 5.

* Életrajzi adat-források: Dr. Kari Schmidt Geschichte der Paedagogik. Dezső Lajos Coménius életrajza Kvacsala János czikke a Budapesti Szemlében. Pierer. UniverBal Lexicon. Mayer-féle Conversations Lexicon.

III. Adatok az intézet történetéhez. Az iskolai évet szeptember 2-áa nyitottuk meg a szokott ünnepélyességgel. Imát mondott Szécsi Ferencz, újonnan választott segédtanár, ezt követte az igazgató megnyitó beszéde, az új köztanitók fölesketése, az iskolai törvények felolvasása és a Kis József alapítványából ötven tanulónak járó 25 frtos segély kiosztása az igazgató által. Végül Nagy Lajos főgondnok intézett néhány buzdító szót a tanuló ifjúsághoz. Délután a szóigák fölvétele és a lakótársaságok végleges elrendezése megtörténvén, 3-ikán reggel megkezdődött a rendes tanítás, mely minden nagyobb akadály nélkül folyhatott az egész iskolai évben. Az államkormány a nyolczadik rendes tanári szék fölállítását és betöltését sürgetvén, ezzel kapcsolatosan sikerült az elöljáróságnak a mélt. Igazgató-tanács kezdeményezése s jóakaratú támogatása mellett oly módozatokat találni, hogy nemcsak egy uj tanszék létesítése vált lehetővé, hanem még néhány sürgős vagyoni kérdés is tisztába hozatott. Az építkezés költségeiből fedezetlen maradt 29 ezernyi forint, mely egyelőre a közalap terhére számoltatott el, az összes alapok között arányosan felosztatván, a közalap ettől az elviselhetetlen terhétől megszabadult. A tanárok részére két 100 frtos ötödéves szolgálati pótlék 1892 január elsején kezdve folyósittatott, igaz hogy a tanárok helybeli özvegy-árvai alapjából, s így voltaképpen az iskolai pénztár megterhelése nélkül. A pénztári kezelés egyszerűbbé tétetett némely alapok külön kezelésének megszüntetése által. Az állami segély ügye is egy lépéssel elébb haladt, mennyiben az Egyetemes ref.

Convent májusban Budapesten tartott ülésezése alkalmával, a lapokból nyert értesülésünk szerint, teljesen magáévá tette az ügyet s meleg ajánlattal méltóztatott kérelmünket a nm. ministeriumhoz fölterjeszteni. A mit a mult évi Értesítőnkben már előre jeleztünk volt, t. i. Méltóságos Gyárfás Domokos főgondnok ur lemondását, fájdalom, bekövetkezett. Ugyan is 1892. január 8-áo Segesváron kelt levelében tudatja az elöljárósággal, hogy a kerületi közgyűlés kollégiumunk és a görgényi ref. egyházmegyénél viselt főgondnoki állásáról történt lemondását elfogadta s igy ez idő szerint csak az udvarhelyi egyházmegyének a főgondnoka. „Valósággal mélyen meghatott — igy ír búcsúzó levelében — szives ragaszkodásuk és bizalmuk s fáj a lelkem, ha arra gondolok, hogy mégis válnunk kell. .. bizonyára legkedvesebb emlékeim kötnek az udvarhelyi kollégiumhoz s nem tehetem, hogv ez alkalommal ne nyilvánítsam szeretetökért forró hálámat s ne kérjem, hogy jó emlékükben és szeretőtökben ezután is megtartani szíveskedjenek; részemről az udvarhelyi ev. ref. kollégium és tisztelt tanárai s gondnokai iránti szeretet csak végső lehelletemmel enyészik el. u Az elöljáróság jegyzőkönyvében örökítvén meg visszalépett főgondnokának hosszas főgondnoki állásában szerzett érdemeit s az iskolának tett kitűnő, önzetlen szolgálatait, hogy a távozó iránt érzett hálájának, ragaszkodásának, őszinte tiszteletének és szeretetének külsőleg is valami látható jelét adja, az összes gondnokok és tanárokat valamint a kollégiumnak a kiépítés előtti és a mostani épületét magába foglaló egyszerű, de Olasz Gyula tanár által egy lapon Ízlésesen összoállitott keretes fényképet nyújtott át Ő Méltóságának, Alapitványaink száma a lefolyt évben egy igen szép czélu s kiváló becsli adománynyal szaporodott. Iskolánk azon egykori növendékei, kik az 1866. évben állották ki az érettségi vizsgálatot, 25 éves találkozásukat azzal tették örök emlékűvé s gyümölcsözővé, hogy az alma mater iránt való hálából egy 200 frtos alapítványt ajánlottak fel a szűkös anyagi viszonyok közt levő kollégiumnak, a nyolczadik tanári szék felállításához szükséges összeg első alapjául, magvául. Ebből az összegből t. Miskolczi Károly ügyvéd ur szives közbejöttével már be is folyt 155 frt, később az igazgatóság

utján 10 frt, tehát összesen 165 frt, melyért a kollégium elöljárósága ez uton is szíves köszönetét és hálás elismerését nyilvánítja az emelkedett gondolkozású alapítóknak. 1891. julius 5-ikén tartották meg összejövetelüket a kollégium nagy termében, hol a 22 életben levő tanuló-társ közül a következők jelentek meg s tették az alapítványt: Bartha József (10 frt), adótárnok S.-Szentgyörgyön ; Barthos Károly (20 frt), ügyvéd K.-Vásárhelyt; Bartók Károly (20 frt), polgármester K.-Vásárhelyt; Bcde Dániel (10 frt), felső népisk. tan. Hosszufaluban; Bedö József (20 frt), gazd. isk. igazgató Baróthon ; Bucsy József (5 frt), számtiszt Sz.-Udvarhelyit; lncze Ferencz (15 frt), ref. lelkész Medvésen ; Jakab Dénes (10 frt), ref. lelkész N.-Solymosban; Kassay F. József (25 frt). m. kir. pénzügyigazgató Szombathelyen; Kónya Sándor (20 frt), szolgabíró S.-Szentgyörgyön; Márton János (20 frt), ügyvéd Sz.-Udvarhelyt; Miskolczi Károly (25 frt), ügyvéd Sz.-Udvarhelyt. Vajha e nemes példának nem maradna el buzdító, lelkesítő hatása! A márczius 15-ikén tartott népes ünnepélyen kivül, kétszer ünnepelt iskolánk. Comenius Ámos Jánosnak, a halhatatatlan emlékű iskolaügyi reformátornak háromszázados születési évfordulóját inárcz. 28-ikán az ifjúsági zenekar közreműködésével ültük meg, a mikor megnyitót az igazgató, emlékbeszédet pedig Szakács Mózes r. tanár mondott. Junius 9-ikéu délelőtt 11 órakor a nap fontosságához illő ünnepet szenteltünk ö F e l s é g e I. Ferencx J ó z s e f dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronáztatásának 25 éves jubileuma alkalmából. Ekkor Bod Károly r. tanár imája után Gönczi Lajos igazgató mutatta ki az ifjúság előtt, díszes közönség jelenlétében, a koronázás nagy jelentőségét magyar állami és nemzeti életünkre nézve s a növendékeket lelkes szavakkal buzdította a haza szeretetre és a koronás királyunk iránt tartozó változhatatlan hűségre. Az egészségi állapot tanárok és tanítványok közt az egész évben csak ritkán volt kedvezőtlen annyira, hogy őket kötelességök teljesítésében meggátolta volna. A tanárok közül 8—10 napot meghaladó ideig egyedül Kovács Dániel r. tanár küzdött betegséggel és pedig az influenzával,^mely januárban a tanulók egyrészét

is meglátogatta s egy-két napi bennülésre kény szeritette őket, sőt t. Zayzon Ferencz lelkész ur, majdnem egész télen és tavaszon, influenzából támadt súlyos betegsége miatt, gátolva volt vallástanári teendői elvégzésében, ugy hogy a vizsgálatokban sem vehetett mindenkor részt. Év folytán 3 kedves növendékünket veszítettük el, kik mindnyájan a leggondosabb szülei ápolásban részesültek, névszerinti Sipos Pál, V. oszt. tanuló, a járványos typhusnak esett áldozatul okt. 3-ikán; Apor László, VII. oszt. tanulót, február közepén, évek óta tartó tüdőbaja vitte korai sirjába; Orbán Dénes, 1-ső elemi osztálybéli tanulót, a kanyaró ragadta ki szerető szülei karjai közül. Nyugodjanak csendesen, emlékezetök legyen áldott! Hadd legyen fölemlítve a kötelességtudó, ritka becsületes ember: ifj. Balázsi István, iskolaszolga, szomorú esete, kit április 5-ikén, rohamos agygyuladás teljes erejében, alig negyven éves korában, pár napi szenvedés után döntött sirjába! Kollégiumunk meglátogatására a kormány a kolozsvári tankerület nagys. főigazgatóját nevezte ki erre az iskolai évre. Dr. Finály Henrik ur, mint ministeri megbízott, május folytán látogatta meg intézetünket, ez úttal elsőizben. Az éretttégi vizsgálaton a kormányt az idén is Dr. Felméri Lajos egyetemi tanár ur képviselte. Az egyházi főhatóság, kérelmükre, a helybeli főreáliskola két reáliskolai érettségi vizsgálatot tett egykori növendékének, mint budapesti egyetemi hallgatóknak mogengedte, hogy a latin nyelvből kollégiumunkban pótlóérettségi vizsgálatra állhassanak a tanév végén. A Gidófálvi Gábor-alap, mint azt a végrendelet meghagyása szerint egyik hírlapnak, az Ellenzéknek, f. évi április 16-ikán megjelent 87. számában nyilvánosságra hoztuk volt, az 1891. év folytán 815 frt 75 krral gyarapodott. A Privigyei-ié\e tanári árvaalap cselekvő állása 1891. decz. 31-én 489 frt 59 krt tett. Végre hálás köszönettel jegyezzük fel a Székelyegyleti'elsfl takarékpénztárnak két tanulónak adott 20—20 frt és az Udvarhelymegyei takarékpénztár egy megyebeli tanulónak felajánlott 25 frt szives adományát.

IV. A kollégium kormányzata s a tanári testület. a) Az elöljáróság. Kollégiumunk az erdélyrészi reformátusok tanintézete lévén, az erd. ev. ref. egyházkerületi állandó Igazgató-tauács közvetlen hatósága alatt áll. Az elöljáróság tagjai: Gyárfás Domokos, kollégiumi főgondnok, az udvarhelyi és görgényi ref. egyházmegyék főgondnoka, volt egyházkerületi igazgató-tanácsos, a házassági főtörvényszék tagja, a vaskoronarend lovagja. (1891. végéig.) Nagy Lajos, kollégiumi főgondnok, nyug. kir. törvényszéki elnök. Sebesi Ákos, kollégiumi algondnok, az udvarhelyi ref. egyházmegye algondnoka, ügyvéd. Dr. Mezei Ödön, kollégiumi algondnok és orvos. A rendes tanárok. Tanácskozó tagok: Illyés István, kollégiumi pénztárnok, dr. Nagy Samu, kollégiumi ügyvéd, mint intézeti tisztviselők.

b) A tanárok, tanítók névsora és foglalkozása. A tanár vagy tanitói £o neve és állása

B

>C3 N

02

1

Szakács Mózes, r. tauár.

Tantárgyai és osztályai

Heti órái száma

a) A íogymnasiumban. Észrevétel

i | A kebli tanári a) Görögnyelv és irodalom az V—Vm. g. o. heti 5—5 órán. !! 20 olvasókör elnöke. b) *Vallás az V. g. o. heti 2 órán 2 ! A VIII. g. o. főnöke

| 2

Bod Károly, r. tanár.

a) Magyarnyelv és irodalom az Y—VIII. g. o. heti 3—3 órán. . ! b) Németnyelv és irodalom a VII. és Vffl. g. o. heti 2—2 órán. c) Logika a VIII. g. o h. 2 órán 1

Az ifjúsági lg olvasó- és önkép: zökör elnöke.

Tantárgyai és osztályai

Heti órai száma

1 Sorszám 1

A tanár vagy tanitó neve és állása 1

Észrevétel

1

3

4

Gönczi Lajos, r. tanár.

i a) Természetrajz a IV—VI. g. o. heti 3—3 órán. b) Földrajz a Hl. g. o. heti 3 órán.

Igazgató. A természetrajzi 12 muzeum őre. A VI. g. o. főnöke. A tanszertár őre. •

a) Természettan a YII és VIII. g. o. heti 4—4 órán. b) Mennyiségtan a VI—VIII g. o. heti 3—3 órán.

Gazdasági felügyelő A isk. dijak beszedője. 17 A tanári olvasókör pénztárnoka. A természettani muzeum őre.

Történelem a III—VIII g. o. heti 3—3 órán.

Tanvezető A kép-, érem-, és rógiségtár őre. 18 A gyermekkönyvtári bizottság elnöke

Félegyházi Antal, r. taoár. i

5

Solymosi Endre, r. tanár.

í i

ti

Olasz Gyula, r. tanár.

i

Kovács Dániel, r. tanár.

a) Mértani rajz az I—IV. g. o. 19 Az ifj. ének- és heti 3—3 és 2—2 órán. zenekar felügyeb) Mennyiségtan a III—V. g. o • , lője. Az V. o. főheti 3—3 órán. 2 ! nöke c) Franczia nyelv az önként vál! lalkozóknak heti 2 órán. a) Lalinnyelv és irodalom az 20 V—Vffl. g. o. heti ti—6 és ] 4—4 órán. 2 b) Lélektan a VII. g. o. heti 2 órán.

Zajzon Ferencz, | Vallástan a VII. és VIII g. o. ref. lelkész, vallásheti 2—2 órán. j tanár.

4

Könyvtárnok. Előljárósági jegyző. A VII. o. főnöke.

Tantárgyai és osztályai

| Heti órái száma

Sorszám 1

A tanár vagy tanitó neve és állása

Észrevétel

i

A IV. o főnöke A közös értekezletek jegyzője. 22 Az ifj önképzőkör alelnöke. A tanári szék . jegyzője.

9

Szécsi Ferencz, segéd tanár.

a) Németnyelv a III—VI. g. o heti 4—4 és 3—3 órán. b) Latiunyelv a IV. g. o. heti 6 órán. c) Vallás a VI. g. o. heti 2 órán.

10

Sándor András, papjelölt.

a) Latinnyelv a II. és III. g. o heti 7 és 6 órán b) Vallás a II. g. o. heti 2 órán. c) Magyarny. aII. g. o. h. 4órán. d) Szépirás a II. g. o. h. 2 órán

21

11

Kovács József, papjelölt.

a) Számtan és földrajz a II. g. o. heti 4 és 3 órán. b) Magyarnyelv a ül. és IV. g. o heti 3—3 órán. c) Vallás a III. és IV. g. o. h. 2—2 órán.

Kelleg. esküdt. 17 A III. o. főnöke. A tanári olvasókörjegyzője.

12

Hajdó János, végz. theolog.

Latin- és magyarnyelv, számtan, földrajz, szépirás és vallás az I. g. o. heti 22 órán.

22

,3

Lázár József, tornatanitó.

Testgyakorlat a III—VIII. g. o. heti 2—2 órán.

fi

14

Kozák Márton, városi karmester.

Zene az ifjúsági zenekar tagjainak.

4

E

llyJnitó8'

Egyházi és műének.

2

Kolleg. ellenőr. A 11. o. főnöke Tisztaság fel ügy.

Kolleg. esküdt. Az I. o. főnöke.

-

27

-

a A •ajli , . J Stanar vagy tanító neve és állása

Tantárgyai és osztályai

Heti órái száma

fi) Az elemi iskolában. Észrevétel

Kolleg. esküdt A gyermek28 könyvtár kezelője. Azifj. olvasó egyesület alelnöke.

1

Nagy Dénes, osztálytanító.

A testgyakorlat kivételével az elemi 4-ik osztálynak minden tantárgya.

2

Lajos János, osztálytanító.

Kolleg. esküdt. Az ének és testjyakorl kivétetével minden tárgya az elemi 3-ik 26 Az elemi iskolai közös tanácskoosztálynak. zásokjegyzője.

3

Jancsó István, osztálytanító.

a) Minden tárgya az elemi 2-ik osztálynak. b) Testgyakorlat a 3. 4. e. és az I. 8 II. g. o. heti 4 órán.

4

Lázár József, osztálytanító.

Minden tantárgya az elemi I-ső osztálynak, heti 23 órán.

kolleg. esküdt. A gyermekkönyvt. biz. jegy4 zője.

28

23

Akoli, törvényszék jegyzője. Kolleg. senior.

Jegyzet. Énektanításban segédkeztek: Baczó Lajos (orgonista is ő volt), Teleki Kálmán, Fülöp Kálmán, Márton Imre VIII. és Gyenge József VII. g. oszt. tanulók. — Ideigl. iskolaszolga: Nagy Lajos.

c) Magántanítók. Magán tanítással is foglalkoztak év folytán : Szécsi Ferencz, s. tanár, a IV. g. osztályban; Kovács József, köztanitó, a III. g. osztályban; Sándor András, köztanitó. a II. g. osztályban ; Hajdó János, köztanitó és Rozsondai Károly VII. oszt. az I. g. osztályban; Nagy Dénes, köztanitó, az elemi 4-ik osztályban; Lajos János, köztanitó, az elemi 3-ik osztályban; Jaucsó István, köztanitó, az elemi 2-ik osztályban; Lázár József, köztaninó, az elemi 1-ső psztálybani ,

y.

A tanítás anyaga és a használt tankönyvek. <*) A főgyuniíisiuinban. FJjyolczadilt osztály. 1. Vallástan. A magyarországi protestáns egyház történelme. Farkas József tankönyve nyomán. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. (Irodalomtörténet) Beöthy Zsolt tankönyve szerint a nyelvújítástól mostanig. A nevezetesebb irodalmi jelenségek és irányok irmertetése; kiválóbb költök, szónokok, regényés drámaírók élet- és jellemrajzainak legfőbb vonásokban való feltüntetése mellett, jelesebb müveik vázlatainak ismertetése és méltatása. írásbeli dolgozatok a conventi tanterv szerint. Heti 3 órán. 3. Latinnyelv. Tacitus ab excessu divi Augusti I. k.-ből 1—31 fejezet. Horatius költeményeiből az Ep. II. 3. (Ars pocitica) Tankönyv a Budavári-féle jegyzetes kiadás Tacitushoz és Elischer József kiadása az epistolákhoz. írásbeli dolgozatok. Heti 4 órán. 4. Görögnyelv. Emlékiratok Sokratesről. I. k. 5. 6. 7. II. k. 4. 5. 6. 7. III. k. 2. G. 7. fejezetek. Tanköuyv az Engelmannféle kiadás. — Homéros Iliásából az I. ének egészen és a II. énekből 394 versig. Tankönyv az Ábel-féle jegyzetes kiadás. — Nyelvtan ismétlés a Szamosi-féle nyelvtan szerint. Iletenkint Írásbeli dolgozatok. Heti 5 órán. 5. Németnyelv. Válogatott költői- és prózai olvasmányok és az irodalom-történet vázlata kezdettől a rohamkorszakig — írásbeli dolgozatok a conventi tanterv szerint. — Tankönyv Szemák István tan- és olvasókönyve. Heti 2 órán. 6. Történelem. Magyarország oknyomozó történelme. Ribáry szerint. Heti^órán.

7. Gondolkodástan. Öreg János tankönyve szerint. Az igazsság mibenléte, felfedezése és bebizonyítása. Heti 2 órán. 8. Mennyiségtan. Algebrából: az első- és másodfokú határozatlan egyenletek. Kapcsolástan s alkalmazása. Mértanból: a testmértan. Ezeken kívül az eltanitott nehezebb részek ismétlése. Wagner algebrája és mértana szerint. Heti 3 órán. 9. Természettan. Fénytan. Hőtan. Az anyag szerkezete. Elektromosság. A mathematikai földrajz elemei. Dr. Abt Albert Phy-' sikája szerint. Heti 4 órán. 10. Testgyakorlat. Katonai sor- és szakaszgyakorlatok, a magy. kir. honvéd gyalogság számára kiadott „Gyakorlati szabályzat" I. része után. Heti 2 órán. 11. Ének. Egyházi énekek gyakoriássa. Heti 1 órán. Hetedik osztály. 1. Vallástan. Szász Domokos. A vallásos eszmék története. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. „Irodalomtörténet" Imre Sándor és Beöthy Zsolt tankönyveik szerint a nyelvújításig, az egyes korszakok politikai és társadalmi állapotainak s művelődési viszonyainak fel tüntetésével, tekintettel a nyelv történeti kifejlődésének ismertetésére is. Irásleli dolgozatok. Heti 3 órán. 3. Latinnyelv, a) Titus Livius müveiből szemelvények : Aeneas és a trójaiak Latiumba költözése; Alba-Longa alapítása; Romulus és Remus, Róma alapítása; Romulus halála s istenné létele; Numa Pompeilus. b.) Horatius Carmeneiből I., 1.2. 3. 5. 12. 22. 24. II., 3. 10. 14. III., 1. 2. 3. 9. 30. IV., 7. Tankönyvek Liviushoz Szegedi Sándor szemelvényei; Horatiushoz Bartal-Malmosi kiadása, írásbeli dolgozatok. Heti 4 órán. 4. Görögnyelv, a) Herodotosból: Dareios megválasztása ; Dareios Scythiában; Marathoni ütközet; Thermopyleai ütközet; Salamisi ütközet. Tankönyv a Dávid István-féle. b) Odysseából az első és második ének. Tankönyv az Ábel-féle. Nyelvtani ismétlés a Szamosi nyelvtana nyomán. írásbeli dolgozatok. Heti 5 órán. 5. Németnyelv. Kötött és kötetlen alakú olvasmányok Geöthétől és Schillertől. Irodalomtörténet a rohamkorszaktól mos-

tanig. Tankönyv Szemák István tan- és olvasókönyve. írásbeli dolgozatok. Heti 2 órán. G. Történelem-Földrajz. Legújabb kor Ladányi tankönyve szerint. Politikai földrajz Varga Ottó tankönyve szerint. Heti 3 órán. 7. Mennyiségtan. Algebrából: Az egy és két ismeretlenü másodrendű és felsőbbfoku redukálható egyenletek; regula falsi; számtani és mértani haladványok; kamatos kamatszámítás. Mértanból: A szögmértan és alkalmazása. Dr. Wagner algebrája és mértana szerint. Heti 3 órán. 8. Természettan. Mozgástan és erőtan, mechanika. Hangtan. Dr. Abt Antal physikája szerint. Heti 4 órán. 9. Lélektan. Parádi Kálmán lélektana szerint. Heti 2 órán. 10. Testgyakorlat. Sor- és szakaszgyakorlatok. Heti 2 órán. 11. Ének. Egykázi énekek gyakorlása. Heti 1 órán. Hatodik

osztály.

1. Vallástan. A bibliai könyvek története és szimbolika. H Kiss Kálmán tankönyve szerint. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv, a) Költészettan. Az éposz, regény és dráma elmélete. Elemzés és betanulás tárgyait képezték: Vörösmarty „Zalán futása" és Zrinyi „Szigeti veszedelem" czimii époszaik „Cserhalom", „Kétszomszédvár", „Botond" czimü kis époszok. Regény- és novella vázlatok. „Julius Caesar" és „Coriolanus" vázlatát és egy-egy részletet. „Antigoné" vázlatát és az első jelenést. „Bánkbán" vázlatát. „Csalódások" és „Fenn az ernyő, nincsen kas" czimü vígjátékok vázlatát. „Peleskei nótárius", „Ludas Matyi" czimü bohózatok és „Örökség" czimü dráma vázlatát. „Felhő Klára" czimü népdráma vázlatát. Madách Imre „Ember tragoediája"-nak vázlatát és egy részletet az utolsó színből, b) Szónoklattan. Szónoki beszéd, értekezés. Elemezés és betanulás tárgyát képezték: Védő beszéd P. J. számára. Kölesei F. Br. Eötvös beszéde „a magyar nyelv tárgyában". Deák F.-nek beszéde „a lengyelek ügyében". Br. Eötvös J. emlékbeszéde Vörösmarty felett. írásbeli dolgozatok a conventi tanterv szerint. Tankönyvek: Névy L. Írásművek elmélete. Poétika és Rhetorika az olvasókönyvekkel együtt. Heti 3 órán.

3. Latinnyelv. M. Tull. [Ciceronis oratio I. in L. Serg Catilinam; P. Vergilii Oeneidos L. VI. Tankönyvek Gyurits Antal M. T. Ciceronis orationes selectae és Veress Ignátz P. Verg. Maro Aeneise. írásbeli dolgozatok. Heti 6 órán. 4. Görögnyelv. Aesopusi mesékből 24. Anabasisból: 1. Készülődések a háborúhoz 2. Vonulás a király ellen. 3. Kunaxai ütközet. 4. Iviirosz jelleme czimü szakaszok. Tankönyv a mesékre a Szamosi-féle szemelvény, az Anabasisra a Schenkel-Horváth féle Chrestomathia. Nyelvtan a Szamosi-féle. — Görög-római hitregetan. Hetenként Írásbeli dolgozatok. Heti 5 órán. 5. Németnyelv. 12 prózai olvásmány. Schiller balladái közül: Der Tauscher, Der Handschuch, Der Ring des Polykretes, Ritter Toggenburg, Die Kraniche des Ibikus, Der Kampf mit dem Drachen Die Theilung der Erde és Das Mádchen aus dem Fremde, forditva és emlézve. Kéthetenkéut egy Írásbeli dolgozat. Tankönyvek : Felsmann Német olvasókönyv II. Heinrich Gusztáv német balladák és románczok. Heti 3 órán. 6. Történelem. Uj-kor. Ladányi Gedeon tankönyve szerint. Heti 3 órán. 7. Mennyiségtan. Algebrából: a gyökökről általában ; négyzetek négyzetgyöke; irrationáhs négyzetgyökök ; imaginarius négyzetgyökök; négyzetes egyenletek egy ismeretlennel; számmüveletek négyzetgyökökkel; köbgyökök; számmiveletek köbgyökökkel; n-ik gyök; számmiveletek különböző gyök kitevőjű mennyiségekkel; a negatív s tört kitevőjű hatvány és gyök ; a logarithmusokról általában ; Briggs Logarithmusai; a logarithmusok alkalmazása. Mértanból: A szögmértan. jWagner algebrája [és mértana szerint. Heti 3 órán. 8. Természetrajz. Állattan: az állatok szervezetének és életműködésének megismertetése. Fő súlyt fektetve a gerinczesek és az ízeltlábúak körére. Dr. Roth S. állattana (2-ik kiadás) szerint. Heti 3 órán. 9. Ének. Egyházi énekek gyakorlása. Heti 1 órán. 10. Testgyakorlat. Katonai sor- és rendgyakorlatok. A magy. kir. honvéd gyalogság számára kiadott „Gyakorlati szabályzat" I része után. Téli hónapokban a tornacsarnokban, eszközökön és eszközökkel való gyakorlatok. Heti 2 órán.

Ötödik osztály. 1. Vallástan. Egyháztörténetem. Tankönyv: Márk Pál egyháztörténelme. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv, a) Poétika. A szép fogalma, fokai. A comiciim és tragicuiu. A művészet lényégé és fajai. A költészet mint legtökéletesebb művészet. A lyrai és kisebb epikai műfajok. Betanult költemények: „Sóhajtás. " „Őszi tájnak." „Ereszkedik le a felhő." (Tompa.) „Kis gyermek halálára." „Szózat." „Vén czigány." (Vörösmarty.) „Enyhülés." „V. László." „Rozgonyiné." „Gyermek és a szivárvány." (Arany.) „Apotheozis." (Bajza.) „Fohászkodás." (Berzsenyi.) „Hymnus." (Kölesei.) „Egy gondolat bánt engemet." „Boldog pestiek." ..István öcsémhez." (Petőfi.) „Árpád sirja." (Tóth K.) „Pókayné." „Éjilátogatás." (Gyulai.) Névy L. tankönyve szerint. Heti 3 órán. 3. Latinnyelv. C. Sall. Crispi de bello Jugurthino 1 —4, 20 - 3 3 f. Publius Ovid. Naso müveibrl szemelvények: A. világ teremtése, Az özönviz, Narcissus, Phylemon és Baucis. Tankönyvek: Holub Mátyás Sallustiusa és Szegedi Sándor szemelvények Ovidiusból. írásbeli dolgozatok. Heti 6 órán, 4. Görögnyelv. Az egész alaktan gyakorlatilag. Görög-római hitregetan. Tankönyvek: Szamosi-téle nyelvtan és gyakorlókönyv. Báttaszéki Hitregstan. írásbeli dolgozatok. Heti 5 órán. 5. Németnyelv. Herder Cid románczok-ból 11 t'orditva és emlézve. 15 prózai olvasmány. A nyelvtan folytonos ismétlése. Tankönyvek: Felsmann Németolvasókönyv I., Herder Cid románezok magyarázta Heinrich G. írásbeli dolgozatok. Heti 3 órán. G. Történelem. Középkor. Tankönyv: Ladányi G. Világtörténelem, Heti 3 órán. 7. Mennyiségtan. Algebra: elsőfokú határozott egyenletek több ismeretlennel, hatványozás, gyökvonás. Mértan: A sikmértan főbb tételei, beleértve a körtant is. Tankönyvek: Mocnik-Wagner Algebra és geometria. Heti 3 órán. 8. Természetrajz. Növénytan : a növényvilág ismertetése boncz és élettani alapon, összekötve gyűjtéssel és deterininálással a szabad természetben. Tankönyv: Kriesch-Simonkai Növénytan (6-ik kiadás). Het. 3 órán.

9. Ének. Egyházi énekek gyakorlása. Heti 1 órán. 10. Testgyakorlás. Torna-, sor- és csoportgyakorlatok. Szerés menetgyakorlatok. Heti 2 órán. Negyedik osztály. 1. Vallástan. A vallás fogalma. A keresztyén vallás mint legtökéletesebb és tökéletes vallás. Jézus tudománya és tudományának terjedése. A keresztyén egyház. Az egyház részekre szakadása. Keresztyén hitfelekezetek. A sákramentum fogalma és száma. Tankönyv: Nagy Péter „Konfirmácziói nagyobb Kátéw-ja Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv, a) Stilisztika. A nyelvtan és stilisztika feladata. A stilus fogalma és változása. Az egyszerű és szép stilus. Az egyszerű stilus lőkellékei: érthetőség és jó hangzás. A szép stilus főkellékei : élénkség és szemlélhetőség. Szó- és gondolatalakzatok (figuráé verborum et sententiarum). Festés hangokkal, szókkal és kifejezésekkel. Képes kifejezések (tropusok): névcsere, hasonlat és képbeszéd. Szemléltetés különböző olvasmányok alapján, b) Verstan. A beszéd értelmének változása a szórend és hangsúly szerint. A rhytmus fogalma. Próza és vers. A vers nemei, Ütemek és verslábak; ütemes és lábas sorok. A rim. Régi és újkori versszakok. írásbeli dolgozat felváltva iskolai és házi. Tankönyvek dr. Dengi János 1. kiadású Stilisztikája, Olvasókönyve és Magyar verstana. Heti 3 orán. 3. Latinnyelv. C. Julius Caesar „De bello gallicou czimü müvéből a helvéták elleni hailjárat. Tankönyv: Gyurits Antal jegyzetes kiadása. Továbbá Phaedrus meséi közül: az I. könyv : 2, 22, 25, 31; II könyv: 1, 8, és az Epilógus; III. könyv : 2, 7, 8, 12, 13, 14, 17, 18; IV. könyv: 4, 9, 11, 12, 23; V. könyv: 2, 3, 5. számú meséi forditva és egy pár kivételével beemlézve. Tankönyv : Kovács Ferdinánd szótáras kiadás. Mondattan : a multévi tananyag ismétlése. A viszonyszók. Az igék nemei, igeidők és módok. A mondatok nemei. Oratio recta és obliqua. Consecutio temporum A participiumok használata. Szórend. Tankönyv : Szamosi János, latinnyelvtan Il ik rész. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat. Heti 6 órán. g

4. ítémetny elvtan. A rault évi tanagyag ismétlése után az erős hajtogatásu igék, azok beemlézése. — Az igék szenvedő alakú hajtogatása. Visszaható igék. Személytelen igék. Értelem módosító segédigék. Származott és összetett igék. Határozók. Viszonyszók, kötőszók. Szóképzés. Mondattan. Egyenes, fordított és mellékmondat szórendje; igemódok és idők használata. A tankönyvből 52 részint német, részint, magyar gyakorlat fordítva. 11 magyar, 13 német olvasmány fordítva. 10 kissebb költemény emlézve. Heteukint egy Írásbeli dolgozat. Tankönyv : Gráf Jakab Németnyelvtana és gyakorló könyve V-ik kiadás. Heti 4 órán. 5. Történélem. Ó-kor. Ladányi Gedeon kézikönyve szerint. Heti 3 órán. 6. Mennyiségtan. Számolási müveletek, viszonyított és nem viszonyított egész számokkal. Törzstényezőre bontás. Legnagyobb közös osztó. Legkisebb közös többes. Négy alapmüvelet törtszámokkal. Első foka egyenlet egy ismeretlennel. Tankönyv: Dr. Mocnik-Wagner „Algebra." Heti 3 orán. 7. Természetrajz. Ásványtan: ásvány-, kőzet- és földtan. Dr. Roth Samu tankönyve (4-ik kiadás) szerint. Heti 3 órán. 8. Mértani rajz. Szerkesztések a görbe vonalú idomok köréből. Diszitményi szabadkézi rajz. Kézi könyv: Landau-Wohlrab rajzoló geometriája III. füzet. Heti 2 órán. 9. Ének. Hangjegyismertetés. Az 1, 14, 15, 24, 30, 34, 98, 184-ik dicséret és az 1, 8, 19, 25, 33, 61, 75, 84, 90, 103, 105 és 138-ik zsoltár dallama és szövege. „Hymnus", „Szózat" és világi dalok. Heti 2 órán. 10. Testgyakorlat. Ugrás és futás szabad gyakorlatai. Tornajátékok, labdázás. Téli hónapokon eszközökkel és eszközökön való gyakorlatok. Heti 2 órán.

Harmadik osztály. 1. Vallástan. Nagy Péter Konfirmácziói nagyobb kátéjából a „Bevezetés"-tői a „Jézus tudománya" czimü fejezetig. A „Biblia"ból a megfelelő helyek olvastatása és magyarázata. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. A nyelv fogalma. A magyarnyelv meghatározása és változásának bizonyítása a H. B. és a nyelvjárások

alapján. A nyelvtan meghatározása és felosztása. A hangtan. Magán és mássalhanzók felosztása, változása és leírása. A szavak elválasztása és helyes írása. Szótan. Szóképzés, szóösszetétel és szóragozás. Mondattan. A mondatok osztályozása értelem és szerkezet szerint. Az összetett mondat. A mellérendelt és alárendelt mondatok. A körmondat. Olvasmányok és szavalatok. Hetenként Írásbeli dolgozat, felcserélve iskolai és házi. Tankönyv: Szinnyei József 3-ik kiadású Rendszeres Magyarnyelvtana és Magyar Olvasókönyve. Heti 3 órán. 3. Latinnyelv. Cornelius Neposból: Aristides,4Pausanias és Hannibal életrajza. Tankönyv: Yass József szótáros kiadása. Phaedrus meséiből: I. könyv: Prologus, 1, 3—15, 17, 21, 23, 24, 26, 28, 30, 31 ; II. könyv : 4, 6, 7, 8; III. könyv: 6, 9, 12, 13, 17, 18; IV. könyv: 3, 4, 10, 23; V. könyv: 5; App. III. 11; Phaedrus és Aesopus élete. Tankönyv: Kovács Nándor szótáros kiadása. A mondattanból: a mondat részei; az esetek használata; az igei névszók. Tankönyv: Szamosi János „Latinnyelvtanu-a, II. rész. Hetenkint egy írásbeli dolgozat. Heti 6 órán. 4. Németnyelv. Szótan. A határozott és határozatlan névelő. A főnevek osztályozása nemek szerint, ragozása. A melléknévnek, mint jelzőnek, ragozása. A melléknév fokozása. Névmások, számnevek. Habén sein és werden segédigék hajtogatása, ezzel kapcsolatban a gyenge és erős hajlitásu igék ismertetése. Az ige cselekvőalaku ragozása. Mondattan. Egyszerű mondat. Egyenes és fordított szórend. Könnyebb összetett mondatok; a mellérendelt mondatok szórendje. 75 részint magyar, részint német gyakorlat. Hetenként egy Írásbeli dolgozat. Kézikönyv: Gráf Jakab Németnyelvtana és gyakorló könyvének 5-ik kiadása. Heti 4 órán. 5. Történélem. Magyarország történelme dr. Török István tankönyve nyomán. Heti 3 órán. 6. Földrajz. Amerika és Ausztrália természeti leírása. A természettani és csillagászati földrajzból a legszükségesebb tudnivalók. Laky D. tankönyve szerint. Heti 3 órán. 7. Mennyiségtan. Összetett hármas-szabályi feladatok megfejtése. Kamatszámítás. Arányos osztás. Vegyítés-, lácz-szabály. Tankönyv: Mocník-Schmidt Számtana. Heti 3 órán. 8. Mértani rajé. Szerkesztések, az egyenes vonalú idomok 3*

köréből. Tanköuyv : Landau-Wolhr.ib Rajzoló geometriája, III. füzet. Heti 2 órán. 9. Ének. Az énekes könyvből dicséretek : 15, 19, 23, 61, 110; zsoltárok: 19, 64, 75, 77, Ü5, <»8, 113, 120, 121, 129, 138, 143 és több világi ének. Heti 2 órán. 10. Testgyakorlás. Mint a IV-ik osztályban. Heti 2 órán. Második osztály. 1. Vallástan. Az új-szövetségi könyvek ismertetése, különös tikintettel Jézus életének és tanításainak megismerésére az evangéliumok alapján. A „hegyi beszéd" beemlézése és a példázatok. Palaestina földirata. Több alkalmi, különösen ünnepi dicséret szövegének megtanulása. Tankönyv : Bocsor Lajos „Biblia-ismertetése." Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. A mult évi tananyag ismétlése. A határozóknak a különféle névragok és névutók szerint való csoportosítása és részletes tárgyalása. Összetett- és többszörösen összetett mondatök ismertetése, azoknak külöuköző fajai. Értelmes olvasás és elemzés; versszavalás. Hetenként egy írásbeli dolgozat készítése. Tankönyv : Dr Szinnyei József rMagyarnyelvtana" és „Olvasókönyve" Heti 4 órán. 3. Latinnyelv. Nyelvtan ismétlés. A szabálytalan és kivételes alakok megismertetésével az alaktani rész teljes bevégzése. Az igék törzsalakjainak képzése. Rendhagyó,- hiányos- és személytelen igék. Az igenevek használata. A tanult szabályoknak megfelelő gyakorlatok fordítása latinból magyarra és megfordítva. Hetenként egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: a Holzweiszig-Székely-féle „Latinnyelvtan" és „Gyakorlókön) v.k< Heti 7 órán. 4. Földrajz. Az osztrák-magyar monarchia kivételével egész Európa, Ázsia és Afrika. Tankönyv: Laky Dániel „Földrajz"-a. Heti 3 órán. 5. Számtan. A mult évi tananyag ismétlése. Számolási rövidítések. Az arányosság, egyenes és fordított arány. Az egyszerű hármassz.íbály és az idetartozó feladatok megfejtése kettőstételi számítás szeriut és aránylatok segítségével. Arányok és aránylatok. Százalék-számítás. Számítás száztól, százra és százban. Összes,

göngy és tiszta (bruttó, tara és nettó) súly. Tankönyv: Dr. Mocnik-Schmidt Számtana. Heti 4 órán. Mértani rajz. Stereometria. Rajz-gyakorlatok körző és vonalzó segítségével. Perspectiva. Tankönyv: Landau-Wohlrab, „Rajzoló geometriája14 II. füzet. Heti 3 órán. 7. Szépírás. Heti 2 órán. 8. Éneklés. Hangjegyek ismertetése. A 2, 14, 16, 18, 20, 34, 57, 67, 70, 72, 73, 76, 80. 82, 89, 92, 96, 101, 157 és 180-ik dicséret; a 33, 42, 61, 65, 75, 84, 105 és 146-ik zsoltárok szövege és dallama. Világi énekek. Heti 2 órán. 9. Testgyakorlás. Szabadgyakorlatok. Sor- és rendgyakorlatok Téli hónapokban eszközgyakorlatok. Tornajátékok. Heti 2 órán.

Első osztály. 1. Vallástan. A bibliáról általában. Az ó-szevetség történeti költészeti és prófétai könyveinek ismertetése, összekötve a fontosabb részek olvastatása- és magyarázásával. A szükséges földrajzi ismeretek. Válogatott zsoltárok beemlézése. Tankönyv : Bocsor L. „Biblia ismertetésbe. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. Hangtan; beszéd- és mondatrészek ismertetése. A mondatok nemei. Névszók és igék ragozása. Szóképzés. Értelmes olvasás és elemzés. Versszavalás. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat készítése. Tankönyv : Dr. Szinnyei Józsefnek az első osztály számára irott „Magyarnyelvtana" és „Olvasókönyve." Heti 4 órán. 3. Latinnyelv. A rendes név- és igeragozás; melléknevek fokozása ; sark- és rendszámnevek; névmások; advcrbiumok. A gyakorló könyvből a nyelvtani szabályoknak megfelelő latiu és magyar gyakorlatok fordítása és elemzése. Hetenként egy írás beli dolgozat készítése. Tankönyv: a Dr. Holzweiszig-Székely-féle „Lntinnyelvtan" és „Gvakorló-könyv." Heti 7 órán. 4. Földrajz. A magyar királyság és az osztrák birodalom ismertetése, Laky Dániel „Földrajzu-a nyomán. Heti 3 órán. 5. Számtan. Száraképzés. A négy alapmüvelet nevi zett és nevezetlen egész számokkal. A számok oszthatósága; tényezőkre bontás. A legnagyobb közös mérték és legkissebb közös többszö-

rös kikeresése. A tört fogalma. Közönséges és tizedes törtekkel való müveletek. A törvényes mértékrendszer ismertetése; időmérték. Tankönyv: Dr. Mocnik F.-nek dr. Schmidt Ágoston által átdolgozott „Számtan"-a. Heti 4 órán. 6. Rajzoló geometria. A pont és vonal. Vonalok és szögek. A négy alapmüvelet vonalokkal és szögekkel. A sík idomok ismertetése szemléltető módon. Az idomok területe. Rajzgyakorlatok vonalzóval és körzővel. Tankönyv: Landau-Wohlrab „Rajzoló geometriaija. Heti 3 órán. 7. Szépirás. Heti 2 órán. 8. Éneklés. A 2, 14, 15, 24, 30, 35, 184-ik dicséret és az 1, 5, 8, 23, 24, 30, 33, 50, 51, 66, 75. 77, 84, 89 és 25-ik zsoltár szövege és éneklése. Hymnus, Szózat, indulók és tcbb világi dal éneklése. Heti 2 órán. 9. Testgyakorlás. Sor- és rendgyakorlatok. Tornajátékok. A téli hónapokban eszközökön és eszközökkel való gyakorlatok. Heti 2 órán. *

Rendkívüli tantárgy a franczia nyelv, önként vállalkozóknak heti 2 órán. Tankönyv: Schwiedland franczia nyelvtana.

fi) Az elemi iskolában. 4 - i k osztály. 1. Vallástan. Első félévben: Nagy Péter „Újszövetség történet" czimü könyvéből „Keresztelő János születése" czimü szakasztól a „Zacheus" czimü szakaszig. Második félévben „Zacheus" czimü szakasztól végig, némely kihagyásokkal. Heti 2 órán. 2. Magyar nyelvtan. Első félévben: a) Nagy László kézi könyve szerint, a mult évi tananyag ismétlése. A teljes és nem teljes mondatok, továbbá az összevont és összetett mondatok ismertetése; b) Gáspár V. és VI. oszt. számára irt olvasókönyvéből olvasás és elemzés, versek, helyesírás és fogalmazás. Hetenként 6 órán. Második félévben: a) Szóképzés, egyszerű és összetett mondatok; fő- és mellékmondatok; alanyi, tárgyi, jelzői, hely, idő, mód, ok, czél és állapot határozói, feltételes, megengedő mellékmondatok ismertetése, mondattani alapon; b) továbbá jelentő és felszólító mondatok. Az igék jelentő, felszólító és fölté-

teles módja. Egymás mellé rendelt mondatok, mellérendelő kötő szók. Az igék módjainak tüzetes tárgyalása, igeidők, igeragozás, az igék nemei, ikes és szenvedő igék ragozása, egyszerű és összetett igék; c) elemzés és értelmes olvasás; d) Versek: Gáspár János V. és VI. oszt. számára irt „Olvasókönyvééből; e) Helyesírás. Heti 6 órán. 3. Történélem. Első félévben: Dr. Török István kézi könyve szerint a különböző családból választott királyok kora. (1301— 1526). Heti 3 órán. Második félévben: A mohácsi vésztől (1526.) a jelenkorig. A magyar alkotmány jelenkori állapotának rövid ismertetése. Heti 3 órán. 4. Számtan. Első félévben: Orbók Mór kézi könyve szerint, a közönséges egész számokkal való négy alapmüvelet ismétlése. A közönséges és törtszámok ismertetése; összeadás és kivonás, szorzás és osztás. Heti 3 órán. Második félévben: A tizedes és többnemü számokkal való számolás; felsőbb rendű egységeknek alsóbbrendüekre és ellenkezőleg való felváltása; a többnevü számokkal a négy alapmivelet. Heti 3 órán. 5. Földrajz. Első félévben : Brassai Sámuel kézikönyve szerint Európa, Ázsia ismertetése. Heti 4 órán. Második félévben: Afrika, Amerika és Ausztrália ismertetése. Heti 3 órán. 6. Terméseettan. Első félévben: Orbán József kézikönyve szerint a hő hatásáig. Heti 2 órán. Második félévben : a hő hatásától, némely kihagyásokkal végig. Heti 2 őrán. 7. Természetrajz. Első félévben: Buza János kézikönyve szerint a gerincztelen állatok ismertetése. Továbbá egy néhány ismeretesebb ásvány. Heti 2 órán. Második félévben: A nevezetesebb növények ismertetése. Heti 2 órán. 8. Alaktan. Első félévben: 3, 4, 5, 6 szögű tornyozok. Heti 1 órán. Második félévben: Gúlák és egyenlapu testek leírása. Heti 1 órán 9. Szépirás. Első cs második félévben. Heti 2 órán. 10. Rajz. Első és második félévben. Heti 2 órán. 11. Ének. Első és második félévben egyházi és világi dalok. Heti 2 órán. 12. Torna. Mindkét félévben. Heti 2 órán.

3-1 k osztály. 1. Vallástan. Első félévben: Nagy Péter „Szent történetek" cz. kézikönyvéből a világ teremtésétől a Birák czimü elbeszélésig. Második félévben: a Bíráktól végig. Heti 2 órán. 2. Magyarnyelv. Első félévben: Nagy László kézikönyve szerint a 17-ik gyakorlatig. Helyesírás, fogalmazás, folyékony és értelmes olvasás Gáspár János olvasókönyvéből, versek. Második félévben: a 17. gyakorlattól végig. Helyesírás, fogalmazás, folyékony és értelmes olvasás, versek. Heti 6 órán. 3. Történélem. Első félévben: Lame-Fleuri után Szilágyi Sándor által fordított „Hajdankor történetiéből 24 érdekes elbeszélés. Második félévben: Dr. Török István „Magyarország történetiéből a hunok korától, a különböző házakból származott királyok koráig. Heti 3 órán. 4. Számtan. Első félévben: a számok ismertetése és osztályozása 1—1000-ig terjedő számkörben, összeadás, kivonás főben és táblán. Házi feladatok. Második félévben: A méter mértékek rendszeres ismertetése. Szorzás, osztás főben és táblán. Házi feladatok. Dr. Mocnik-Orbók „Számoló könyve" nyomán. Heti 3 órán. 5. Földrajz. Első félévben : Erdély, a nagy magyar alföld és kis magyar alföld. Második félévben: Dunántúli vidék, magyar felföld. Társországok, magyar tengermellék. Magyarország általában. Ballagi Károly kézikönyve szerint. Heti 3 órán. 6. Természetrajz. Első félévben: Emlősök. Második félévben: Madarak, hüllők, kétéltűek és halak ismertetése. Búza János kézikönyve szerint. Heti 2 órán. 7. Alaktan. Az alaktan elemei. Koczka, tégla, oszlop ismertetése. Második félévben: elvont téglány, elvont oszlop, három, öt- és hatszög oszlop ismertetése Szőnyi Pál kézikönyve szerint. Heti 2 órán. 8. írás. Első és második félévben ütenyezve a Riegler-féle irkába. Heti 2 órán. 9. Rajz. Mindkét félévben Kozma-Felméri-féle minták nyomán. Heti 2 órán. 10. Ének. Mindkét félévben egyházi és világi énekek. H. 2 ó. 11. Torna. Mindkét félévben szabad gyakorlatok Heti 2 ó.

2 - i k osztály. 1. Vallástan. Első félévben vallás-erkölcsi elbeszétések, a tárgyaknak megfelelő kis versekkel. Boros György „Jó gyermekek könyve" alapján. Második félévben 24 bibliai történet. Kézikönyv Szász Károly „Kis bibliája". Heti 3 órán. 2. Beszed- és értelemgyakorlatok. Első félévben : Nagy László „Vezérkönyve" alapján a 4. és 5. szakasz. Második félévben a 6-ik szakasz. Heti 2 órán 3. Magyarnyelv. Első félévben: a) Gépies olvasás GyertyánfiKis-Radó olvasókönyvéből; b) bevezetés a nyelvtan elemeibe Nagy László vezérkönyve nyomán a 8-ik gyakorlatig; c) versek. Második félévben szintén gépies olvasás, a nyetvtaui tananyag bevégzése az előirt feladatokkal együtt, versek emléztetése. Heti 7 órán. 4. Számtan. Első félévben összeadás, kivonás, szorzás és osztás főben a 70-es számkörben. Orbók Mórnak a 2-ik e. o. sz. irt „Számoló könyve" nyomán. Második félévben a fennebbi müveletek a százas körben s azon felül is, a törtszámok elemei. Heti 4 órán. 5. Földrajz. Földrajzi előismeretek. Iskola. A város részletes megismertetése. A város határa. A megye nevezetesebb helyei, folyói, hegyei, népei, állatai terményei Veres Sándor „Udvarhelymegye földrajza" nyomán. Második félévben : Erdély földrajza folyamrendszer szerint, Csiki Béla kézikönyve szerint. Heti 4 ó. 0. Természetrajz. Első félévben : a közönségesebb házi emlősök és madarak. Második félévben: a honi vademlősök és madarak. Pánczél Ferencz kézikönyve nyomán. Heti 2 órán. 7. írás. Első és második félévben. Ütenyrendszer szerint szépirási füzetekbe. Heti 4 órán. 8. Ének. Első és második félévben: egyházi és világi énekek. l - s ö osztály. 1. Erkölcsi irányú elbeszélések. A jó szokások megismertetésére, a rosszalinak elhagyására irányuló elbeszélések. Első félévben 28. másodikban 22 drb. Hetenkéut 3 óráu. 2. Beszéd- és értelemgyakorlatok. Nagy László vezérkönyve alapján első félévben az I. és II. szakasz, vagyis az iskolai elő-

készítés, szoktatás stb.; második félévben a Ill ik szakasz, vagyis a házi állatok ismertetése közvetett és közvetlen szemléltetés útján, kiváló figyelemmel az értelmes, helyes és folyékony beszédre s helyes gondolkodásra. Hetenként 3 órán. 3. Olvasás. Mindkét félévben: kezdőknek irva-olvasás, a Gyertyánffy -Kiss-Radó-féle a b c-e alapján a nagybetűkig; gyakorlottabbak végig tanulták az ábéczés könyvet és egy néhány a II. kötetből is olvasott. Hetenként az írással együtt 10 órán. 4. Számtan. Első félévben: Kezdőknek 20-ig, haladóknak 50-ig; második félévben: kezdőknek 30-ig, haladóknak 100-ig, mind a négy alapművelet főben, táblán a nagyobbitás, kisebbítés és sokszorozás. Dr. Mocnik-Orbók-féle számolókönyv alapján, számológép és más alkalmas szemléltető tárgyak segélyével. Hetenként 5 órán. 5. írás. Beosztva az olvasási órákba. 6. Vers. A beszéd- és értelemgyakorlatokból kifolyólag az első félévben 18, másodikban 16 drb; ezeken kivül minden gyermeknek kQlön egy-egy drb. 7. Ének. Hallás után az egész évben 3 egyházi ének és gyermeki kedélyhez mért 18 világi dal. Hetenként 2 órán.

Yl.

A nyilvános közvizsgálatok sorrendje a z 1891/93. Iskolai ér v é g é n .

Május 20-án és 21-én, pénteken és szombaton, reggel 7 órától a VIII. gymn. osztály. (Május 23 — 27 napjain Írásbeli érettségi vizsgálat.) „ 27-én, pénteken, délelőtt 9—12-ig az elemi 3-ik osztály. Junius 18-án, szombaton d. e. 10-12-ig a más két középiskolából bejáró református tanulók a vallástanból. „ „ „ d. u. 4 órakor az összes osztályok testgyakorlati vizsgálata a kollegiumkertben. „ 19-én, vasárnap, d. e. 9 órakor vizsgálat és pályázat a a franczia nyelvből. d. e. 11 órakor a üKs-féle segélyt élvezők magántanítványaikkal vizsgáznak, d. u. 4 órakor az ének- és zenekar próbatétele, összekötve a Gróf Haller Ferenczés a Daniéi-féle zenepályázatokkal. Jelentés a pályázatokról, reggel 7 órától a II. gymn. osztály, 20-án, hétfőn, d. u. 3 órakor az elemi 1-ső osztály, n n reggel 8 órától az elemi 4-ik osztály, 21-én, kedden, d. u. 3 órától az elemi 2-ik osztály, n n d. e. 7 órától az V. gy mn. oszt. a rajz22-én, szerdán, teremben.

Junius 22-éu, szerdán, „ „ „ „ „

d. e. 7 órától teremben. 23-án,csütörtökön, d. e. 7 órától 24-én, pénteken, d. e. 7 órától 25-én, szombaton, d. e. 7 órától 27-én, hétfőn, d. e. 7 órától 29-én és 30-án szóbeli érettségi

az I. gymn. oszt. a nagya III. gymn. oszt. a IV. gymn. oszt. a VI. gymn. oszt. a VII. gymn. oszt. vizsgálat.

VII. Iskolai e g y e s ü l e t e k . a) Tanári olvasókör. Ebben az évben 17 tagja volt 3 frtuyi tagdijfizetés mellett; a kör helyiségében (a tanári szobában) a tagok rendelkezésére állottak azon folyói/atok is, melyeket az intézet könyvtára számára járatott. Ezekkel együtt a következő lapok és folyóiratok olvastattak: 1. Erdélyi Prot. Közlöny. 2. Prot. Egyházi és Iskolai Lap. 3. Sárospataki Lapok. 4. Akadémiái Értesítő. 5. Archeológiai Értesítő. 6. Dunántuli Prot. Lap. 7. Debreczeni Prot. Lap. 8. Ethnographia. 9. Természetrajzi Füzetek. 10. Annalen der Physik und Chemie. 11. Prot. Néptanító. 12. Egyetemes Közoktatási Szemle. 13. Család és Iskola. 14. Néptanítók Lapja. 15. Tanáregyesületi Közlöny. 1(5. Keresztény Magvető. 17. Magyar Paedagogiai Szemle. 18. Budapesti Szemle. 19. Századok. 20. Törtéuelmi Tár. 21. Magyar Történeti Életrajzok. 21. Egyetemes Philogiai Közlöny. 23. Protestáns Szemle. 24. Természettudományi Közlöny és Pótfüzetek. 25. Tornaügy. 26. Orvos-természettudományi Értesítő. 27. Magyar Nyelvőr. 28. Magyar Könyvszemle. 29. Irodalmi Értesítő. 30. Az Erdélyi Muzeum egylet nyelvészeti és történelmi kiadványai. 31. Magyar Paedagogia.

— 45 —

b) Ifjúsági olvasó-egyesület. Iskolai év elején 92 beirott tagja volt; évközben jött még 2; de el is távozott 4 és igy a tagok száma év végén összesen: 90. Év folytán volt 1 alakuló, 2 rendkívüli, 1 évzáró, köz- és 10 választmányi gyűlés. Olvasó asztalán voltak: Egyetértés, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Ellenzék, Erdélyi Híradó, OrszágVilág, Vasárnapi Újság, Borszem Jankó, Bolond Istók, Budapesti Szemb, Magyar Nyelvőr, Magyar Szalon, Egészség. Osztrák-MagyarMonarchia írásban és képben, Irodalom-történeti közlemények, Magyar írók élete és munkái és Ifjú Magyarország (ezutóbbi az önképzőköré.) Könyvtárába megszerezte: Rudnyánszky Gyula: Uj Könyv (költemények) 1 k. (1 frt 40 kr.), Smiles után ford. Könyves Tóth Kálmán: Kötelesség és Takarékosság 1 — 1 kötet (ti frt 80 kr.), E. Kovács Gyula: Költemények 1 k. (I frt 40 kr.), Chiniquuy Károly: A pap, a uő és a gyóntató szék 1 k. (1 frt), Szekeres Ödön : Rovargyüjtő és Növénygyüjtő 1 — 1 k. (I frt CO kr.) Ajándékok : Székelyné Incze farolta: Harcz önmagunk ellen 1 k (Csekme Mózes VIII. g. oszt. t. ajánd.); Kovács Domokos ur ajándéka: Philosophiai Műszótár 1 k. Incze József: A szász nemzet törvénykezés módja 1 k. Bartl Antal és Felsmann József: A magyarországi középtauodák névkönyve 1 k: Mátyus István: Diaetetica 1 k. Vajda Emil dr.: Daniel-album 1 k. (a szerk. ajánd ) Farkas Sándor Ifjú Évek (szerző ajánd.) Protestáns Közlöny 1891. évfolyama (tan. olvasókör ajándáka) A könyvtárban lévő müvek sorszáma: 589, (10-el több, mint az előbbi évben) darabszáma pedig: 1253, (19-el több, mint az előbbi évben.) Bevételek: 27 A mult iskolai évről átjött . . 151 Tagsági dijakból 28 Mult évi hirlapok eladásából 26 Rendkivüli jövedelem m. e. . . Összes bevétel: 233

rft frt frt frt frt

50 — 50 — —

kr. kr. kr. kr. kr.

Kiadások: Előfizetés politikai szépirodalmi és élczlapokra 97 frt Füzetes vállalatokra és folyóiratokra . 30 frt Könyvekre és könyvköttetésekre . . 20 frt Fűtésre és világitásra 30 frt Tisztviselők fizetésére 8 frt Bútorokért és rendkivüli költségekre . 25 frt Összes kiadás: 210 frt Cselekvő állás tehát mintegy: . . . 22 frt

— kr. — kr. — kr. — kr. — kr. 90 kr. 90 kr. 10 kr.

c) Ifjúsági önképzökör. A ifj. önképzőkörnek a VII. és VIII. gymn. osztályból 39 tagja volt. Eltávozván évközben 2, a tagok száma az isk. év végén 37. Az üléseket rendesen vasárnaponként 9 órakor tartották; iskolai év folytán 27 rendes és 1 rendkivüli ülés volt. Az önképzőkör pályakérdései, szavalati- és más jutalomtételei ezek voltak: 1. A legjobb paródia vagy satira irója kapjon 4 frtot. Ez a jutalom megosztatván, Költő Kálmán 3 frtot, Patakfalvi Lajos 1 frtot kapott. 2. A legjobb novella vagy elbeszélő költemény irója kapjon 4 frtot. Ez a jutalom is megosztatván, Bencze Miklós kapott 3 frtot és Rozsondai Károly 1 frtot. 3. A legjobb márcz. 15-dikére irt alkalmi költemény vagy beszéd irója kapjon 5 frtot. Ezt Nagy Izidor nyerte el. 4. A legjobb prózai mű szavalója kapjon 4 frtot. 5. „Tóth Ede mint színműíró," színmüveinek jellemzése. Ennek sikeres megoldója kapjon 5 frtot. E jutalmat Nagy Izidor nyerte el. 6. „Vörösmarty Mihály epicai költészetének jellemzése." Ennek sikeres megoldója kapjon 6 frtot. A jutalom Nagy Izidor és Horváth Albert között osztatott meg. 7. Ki évfolytán legtöbbször szaval kötött alakú müvet dicséretesen, kapjon 4 frtot. Ezt Márton Imre nyerte el.

8. A legjobb emlékkönyvbe irható birálat irója kapjon 4 frtot. Nem volt kiadható. 9. Kinek évfolytán legtöbb művét fogadják el, kapjon 4 frtot. Iskolai évfolytán beadtak 61 eredeti és 3 fordított művet, melyek közül 8-at találtak elismerésre és dicséretre méltónak. Évközben 29 írásba foglalt bírálatot adtak be, melyek közül egyet sem fogadtak el. Évfolytán volt 9 szavalat, melyek közül 4 dicséretes, 2 sikerült érdemfokozatot nyert. Dicséretesen szavaltak Márton Imre, Bodor József, Rozsondai Károly. Az önképzőkör márcz. 15-én az ifj. zene- és énekkar közreműködésével ez évben is nyilvános ünnepélyt rendezett, melyen Bodor József 7 g. o. t. alkalmi beszédet mondott; Márton Imre és Teleki Kálmán 8 g. o. tanulók alkalmi költeményeket szavaltak. Az önképzőkör vagyona iskolai év végén m. e. 620 frt.

d) Gyermekkönyvtár. Tagjainak száma ezen isk. évben 126. Tagsági díj 30 kr. Saját pénztára terhére járatta a „Kis-Lap" 2, az Én Újságom 2 és a „Hasznos Mulattató" l példányát. Bevétele volt 54 frt, a könyvszerzésre szánt összeggel a könyvek a következő év elejére szereztetnek be. Ajándékozás utján szaporodott a könyvtár, ez isk. évben 3 darabbal, Dolinay Gyula úr ajándékából. Nevezetesen: Történelmi Arczképcsarnok és 2 drb. „Hasznos Mulattató." A két utóbbi díszesen be van kötve. Jelenleg a könyvek száma: 313. A forgalmi napló száma 1350-ig emelkedett fel.

e) Ifjúsági zenekar. Az ifjúsági zenekarnak a lefolyt évben volt 20 tagja. Névszerint: Baczó Lajos, Horváth Albert, Márton Imre, Nagy Izidor 8-ik o., Költő Kálmán, Rozsondai Károly 7-ik o., Bucsi István, Reimesch Henrik, Reinbold Béla, Seprődi János, Szabó Károly, Szentpáli Sándor, 6-ik o., Szakács Zoltán, Kovács Jenő 5-ik o., Pálfi Jenő, Sebesi Árthur 4-ik o., Lukácsfi József, Solymosi István

3-ik o. Trucza Dezső 2-ik o. és Félegyházi Ernő 1-ső o., kik közül 13 haladó és 7 kezdő volt. Évfolytán betanulta a következő darabokat: 1) Arié aus der Oper „Attila" v.Verdi. 2) Duetto nell Opera il „Trovatore" v. Verdi. 3) „Verebek", iuduló Ziehrertől. 4) Pesti önkéntesek indulója. 5) Rákóczi-induló. 6) Hunyadi-induló. 7) Carmen Sylva, quadrille v. J. Iwanovic. 8) Arany pillangó, franczianégyes Vikoltól. 9) Marusell Angot, marsch-polka v. Fahrbach. 10) Eredeti magyar dalok, Kozák Mártontól. 11) Velenczei dal, vonós hatos. 12) É vezzas a si la rosa, sextette. 13) A torto ti lagni Amor, quartette de Winter. 14) Vanne al mio bene, quartette de Blangini. 15) Quel suano, quartette di Mozart. 1(3) Al dolce guidami, quartette de Donizetti. 17) Népdal egyveleg, vonósnégyes Kozák Mártontól. 18) Aria nell „Armida," quintette v. Rossini. 19) Magyar ábránd, vonós hármas. 20. Mendelssohn Félix 27-ik dala. Nyilvánosan szerepelt a zenekar 5-ször, még pedig a márcz. 15-iki nemzeti emlékünnepélyen, a Comenius-enilékünnepélyen, a koronázási jubileum alkalmából rendezett ünnepélyen, az ifjúság által rendezett zeneestélyen s a zárünnepélyen.

f) Énekkar. Volt 58 tagja. Az I. oszt.-ból: 13; a II ikból: 1; a III-ikból: 7; a IV-ikből: 8; az V-ikből: 5; a Vl-ikból: 9; a VH-ikből: 4 és a VlII-ikból: 11. — Szólamok szerint: sopran : 13; alt: 10; tenor: 16; bassus: 13. Évfolytán betanult darabjai voltak: 1) Szózat, Egresitől. 2) Hymnus, Erkeltől, 3) Oda Comenius emlékezetére, Erdőditől. 4) Csatadal, Hubertől. 5) Népdal egyveleg, Erkeltől. Nyilvánosan szerepelt az énekkar 4-szer. A márczius 15-iki nemzeti emlékünnepélyen, a Comenius-emlékünnepélyen, a koronázás 25 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen és a zárünnepélyen.

vm. -A- ta.ri.-a.103s

n é v s o r a .

a) A főgymnasiamlan. VIII. osztály.

M eö j eo cd • p—i ^ a ^ l l ^ g g & c ci3 ? bC S 3 L be B fl F " -s M ? * 5 S «o J Ö O S «

Jt

1. Baczó Lajos 2 1. Bartha Andor 2 3. Bede József 2 4. Bencze Miklós 2 5. Beszterczei István 2 6. Bodó Farkas 1 7. Czell Sándor 2 8. Csekme Mózes 2 9. Fülöp Kálmán 2 10. Horváth Albert 2 11. Kovács István 2 12. Lázár Mihály 2 13. Lengyel Lajos 2 14. Márton Imre 2 15. Máthé Béla 1 16. Máthé Dezső 1 17. Máttyus Zsigmond 2 18. Nagy Izidor l 19. Pünkösti István 2 20. Pünkösti Pál 2 21. Szabó Miklós róm kath. 22. Sztankovics Dusán (uj) g. k. 23. Teleki Kálmán 2 24. Zajzon Gergely 2

(-1

3 3 3 2 2 1 3 3 2 2 3 1 1 3 1 1 2 1 2 2

fl}

•!—I

2 3 3 3 2 3 3 2 3 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 1 2 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 1 2 2 1 1 1 2 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 2 2 3 2 2 3 2 1 1 2 2 3 3 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 1 2 2 1 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 1 2 2 2 1 2 2 1 3 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2 1 2 2 k i 1 B )l e t t k i 1 é I) e t t 2 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 1 3 2 3 3 S 1 2 2 1 3 2 2 1 2 2 3 3

1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3

1 1 3 1

* Boldog emlékű Zayzon Ferencz, 36 éven át buzgóa működött ref vallástanár betegsége b junius 17-ikén bekövetkezett váratlan hilála miatt a VIII. és VII. osztályt a vallástanból Szécsi Ferencz s. tanár és akadémita-papjelölt ur volt szives megvizsgálni s a megelőző évbarmadokról nyert osztályzatokra való tekintettel classificálni.

^

VII. osztály.

ea e3 :0 « ^ :o ® W J3 8 «

Aichelburg Egon br. r. k. Apor László Bocz József Bodor József Gyenge József Kádár Andor Kádár Dénes Költő Kálmán Maksai Gyula Miksa Livius gör. kath. Nagy Árpád Pakot Gáspár (uj) r. k. Pálfi Fereucz unit. Patak falvi Lajos Rozsondai Károly luth. Szaniszló Pál Zayzon Zoltán

i

VI. osztály. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bartha Gábor Biró Sándor Bucsi István Derzsi Pál Fejencz Miklós Ferenczi Ferencz

n 3 2 3 3 3 3 2 1 2 3 O m ei gh a 1 t 2 2 2 2 2 2 3 2 1 2 1 3 4 3 3 3 4 4 3 4 3 1 2 3 2 3 3 2 3 3 2 2 1 2 2 2 3 3 2 2 2 1 3 1 l 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 3 3 2 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 l 1 1 1 fm. 1 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 1 2 3 2 3 3 2 3 2 3 1 1 k i 1m a r a d t 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 3 1 2 2 2 2 3 3 1 3 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1

Vallás Latin Görög Magyar Német Történél. Mennyis. |Term. rajz Testgyak. (Magavisel

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12 13. 14. 15. 16. 17.

• . a já j 13 -3 .22 5 o "á .2

3 2 1 3 1 3

3 3 12 12 3 3 1 2 3 3

2 3 2 3 2 1 1 1 1 2 12 3 1 2 1 1 2 12 1 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 2 1 3 3 2 3 3 2 1

CG = cd

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. ló. 16. 17. 18. 19.

G-heája Miklós (uj) g. k. Kállai Ferencz Lukácsfi Ferencz Major Ferencz Mántó József Nánási Elemér Pösig Venczel (uj) r. k. Reimosch Henrich(ism.uj) 1. Reinbold Béla r. k. Sebesi János (uj) Seprődi János Szabó Károly Szentpály Sándor

-B ^

4-3

GJ

bű

(á11

3 «

:c

N c ? .isi

. GQ

Q)

a

t, £

S o

_J °

5

cö

2

g £

& g

sb *

1 3 3 2 1 1 3 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 1 3 3 3 2 2 2 3 3 2 3 fm. 1 1 3 3 3 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 l 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1

1

2 2 1 2 3 2 3

2 2 3 2 3 3 2 2 3 2 1 1 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3

N

V. osztály.

G0

bc :© S-,

WV wv -w

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Andrási Albert Bedő Áron Derzsi Tihamér Kolumbán Istváu Kovács Jenő Lajos Dénes Makai Károly Molnár Vilmos Nagy Béla Nagy Sándor

1

<X>

cA E

í-l

l

3 3 4 3 4 2 2 3 3

3 4 3 3 4 2 2 4 4

2 3 4 2 3

1

1

1

^

CQ"é? M > cfl .Jí^ a ya bc «s a F bD |

O S — (

W

2 3 2 2 3 2 4 4 3 3 4 3 3 4 4 2 3 2 2 3 2 3 4 4 2 4 3 1

c3 >>


3 3 3 4 3 1 2 2 3 2 4 2 3 1

y^ M QJ . ^.

3 3 3 3 3 1 2 3 3 1

2 3 2 3 2 3 2 3 3 2 4*

1 1

1 1

1 2 1

2 3 1

N

rr; KI f3 -S c» so b rJ -cö a .g !> ^

,...,.,

-H l CC . i-h

£

aj

Maga visel

Term. raj

+J d > a VO)

Történél

IV. osztály. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

O -l-l

> 2 O a a. tí cs 5 H ^ H H ^

Péter Ferencz isin. 2 3 2 3 3 2 4 3 2 2 Sipos Pál ism. meghalt Szakács Zoltán 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Szenkovits Antal (uj) r. k. kimaradt Vallás Latin Magyar

n t- ÍP« a0) v-t-í £ q; tO >>

H Baczó Balázs (ism.) 3 3 3 ÉL 3 3 2 3 2 3 Bedö Miklós 1 1 1 1 1 1 1 1 3 Bedő Ödön 1 12 1 1 1 1 1 2 Beke Ferencz (ism.) 2 l 2 2 2 2 2 3 2 Beszterczei Gábor 2 1 2 1 2 2 2 2 2 Biró Károly 2 2 2 2 2 3 2 2 3 Deák István 3 4 4 3 3 3 3 3 2 Demeter József 2 2 3 2 2 2 2 2 2 Derzsi Géza 3 3 4 3 2 3 3 2 2 Felméri Gábor 12 2 12 2 2 1 2 Ily és Ferencz 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Incze Zoltán 2 3 3 3 2 3 2 3 1 Kádár Károly (uj) r k. 1 3 2 3 3 3 3 1 1 Karácson Ödön 3 4 3 4 3 2 3 2 1 Kolumbán Lajos 3 3 3 3 3 2 3 2 2 Nagy Imre 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Nagy János 2 2 2 2 2 2 2 3 3 Nagy Jenő k i im a r a d t Pálfi Jenő unit. 1 2 3 2 2 1 2 2 3

i

11. 12. 13. 14.

S-l

1 1 1

1

1

1 2

1

1 1 1 1 1 1 2

1 1

1

Német Történél. Mennyis. Term. rajz Mért. rajz Testgyak. Magavisel

Vallás Latin

0>3> cbóC S 2 2 3 3 2 1 1 1 1 1

Sebesi Arthur Szabó Kálmán Szász József Széli Jakab Teleki Endre

III. osztály. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7, 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Bartha János Bihari Béla Buzogány Mózes Darvai István Erese Sándor Fél egy házi Kálmán Ferenczi Pál Filep Béla Gyarmatin László Kis Károly Kövecsi Sámuel László Albert Lukácsfi József Márton Lajos (isin ) Orbán János unit. Pataki Miklós Solymosi István Técsi Ferencz (uj)

2 3 1 1 l

2 2 1 1 1

2 2 2 1 1

1 3 2 2 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 2

1 1 1 1 1

N . .—; N a> OS 2 d .3 •>» 1—1 -u 03 a> 'S a a a r* > vD a S nj; -4-9 • i-H C-I (15 J bC ej . . . . « uh , _

agyar

20. 21. 22. 23. 24.

tn 60 3 4 3 4 3 4 4 4 3 1 3 4 4 4 3 4 3 3 2 2 3 4 3 4 3 4 3 2 2 1 vell OT

1 2

1

1

1

3

2

1

1

2

1

1 2

1

2

3

3

3

3

1

2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

1 2

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

2

1 2

3

4 3 4 3 3 3 3 3 2

1

1

3

4 3 4 3 4 4 3 2 1

1

1

3

4 3 4 3 2 3 3 3 1

2

2

1 1

k i ma ra dt 1 1

1

1 1 2

1 1 2

1

1 1

1 1 3

2

fm. 1

1 2 2

2

1 1

4 4 4 3 3 3 4 2 1 3 4 3 4 3 3 2 1 3 1 3 3

3

3

1

3

2

3

3

3

1

2. 3. 4.

5. 6.

Benkő Gábor Bertalan József (uj) Biró Béla (ism.) Bodor Imre Deák Lajos Demeter Domokos (uj)

Testgvak. Maga visel.

N N co eá a „J a 03 ^GJ

Szépirás Testgyak.

1. osztály. 1.

co

1 1 1 1 2 2 2 fm. 1 Biró Dénes Borha Olivér (uj) gör. kel. 2 2 3 2 3 3 3 2 Gábos Dénes 3 4 3 4 3 3 3 3 2 Gaibel Rezső róm. kath. m e g h a 1 t* Graszner Nándor luth. 3 3 3 4 3 4 3 2 2 Jakobi Mihály luth. k i1 é p e t t Kelemen Károly 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Lőrincz Áron 3 3 3 3 3 3 2 3 1 Lukácsfi Elek 2 2 2 2 3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Lurcz János luth. Nagy Domokos unit. 1 2 2 2 3 2 2 1 1 Piskolti István 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Puskás István róm. kath 2 1 1 2 2 2 3 2 1 Sipos József 3 3 3 3 3 2 1 2 1 Soó Károly 3 3 3 4 3 2 3 2 2 Trucza Dezső róm. kath. 3 3 3 3 3 3 2 2 1 i Vallás Latin Magya] iFöldraj

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 1G.

Vallás Latin Magyar Földrajz Számtan Mért. rajz

II. osztály.

1 2 3 3 1 3 3 4 3 4 3 3

2 2 3 2

2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 2

2 3 3 3

2 2 2 3 3 3

>

bc eö

a

2 2 3

2 3

1 1 1

1

2

3 1

* A szülei háznál mult ki csendesen junius 20-ikán ez a sokat szenvedett talentumos tanítványunk.

. t» 03 co t- N xn t_ >J "S? wj C a t- s ^ Ö •V— i i bO 03 wj M Npi.U Eh S N

•

7. Derzsi Béla (petki) 8. Derzsi Béla (udvarhelyi) 9 Félegyházi Ernő 10. Fosztó Ézsai4s 11. Gál András (uj) r. k. 12 Gellért Ferencz (uj) 13. Herczeg Albert 14. Jancsó Lajos 15. Kristóffy Géza 1G. Madaras Gyula 1 7. Márton Árpád 18. Márton Viktor (isin.) 19. Máthé János (uj) 20. Máthé László (uj) 21. Miklósi Károly 22. Miskólczi Endre 23. Moluár Aladár 24. Nagy József (uj) 25. Nagy Gyula 26. Orbáu Lajos 27. Pál Károly 28. Pataki Sándor (uj) 29. Péter Sámuel 30. Sepsi Balázs 31. Szalai Béla 32. Székely Miklós 33. Széles Lajos (uj)

í> j ^ Sb eát e sg

fXí

9 3 2 3 2 3 3 fm. 1 2 1 1 2 11 1 1 1

2 4 4 3 4 4 —i 3 3 1 2 3 9 2 2 2 2 2 3 2 2 9 ^9 2 1 9 2 3 3 2 2 12 1 1 11

1

3 2 3

1

2 2

3 3 2 3 3

3 2 2 2 2 1 2 1 2 1

111 ma r a d t 1 1 1 11 3 2 1 3 3 4 4 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 1 3 2 3 2 2 3 2 1 111 1 2 2 2 1 1 1 2 2 1 3 2 2 2 1 1 11 2 1 1 ki

2 3 3 2 3 3 3 2 1 k i ma r a dt 111 11 2 12 1 2 2 2 3 2 2 3 1 1 3 4 4 4 2 2 3 1 1 2 3 2 2 2 2 12 1

3 3 3 2 2 2 3 2 2 3 2 3 2 2 2 3 2 2 3 4 4 4 3 3 3 2 2 111 112 12 1 Megjegyzés. A tantárgyakban: 1 = jeles; 2 = jó; 3 == elég-

séges; 4 = elégtelen; fin. = felmentve. Magaviseletre nézve: 1 = jó; 2 = szabályszerű; 3 kevésbbé szabályszerű; 4 = rossz.

p) Az elemi iskolában. 4-ik osztály. 1. Antal Sándor. 2. Baczó Sándor. 3. Bakó Gyula. 4. Bedő Dénes (kimaradt.) 5. Bihari László. 6. Biró Dezső. 7. Biró György (kimaradt.) 8. Bucsi József. 9. Csog Ignácz. 10. Csáki Ferencz. 11. Farczádi Béla. 12. Ferenczi Károly. 13. Ferenczi Gábor. 14. Gyarmathy József. 15. Gyarmathy Károly. 16. Hann Károly. 17. Hodgyai Géza. 18. Kovács Jakab. 19 Kovács Lajos. 20. Losdorfer Kálmán. 21. Máthé Tibor. 22. Nagy Sándor. 23. Orbán Balázs. 24. Pál Sándor. 25. Sikolya József. 26. Szent-Királlyi Árpád. 27. Ungár Mihály. 28. Vetési Dénes (kimaradt.) 29. Zakariás Károly. 30. Zakariás Ödön. 3-ik osztály. 1. Ádám Dénes. 2. Bándi Ferencz. 3. Bak Elek.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Derzsi Dezső. Felszegi István. Fábián Dezső. Ferenczi Andor. Ferenczi Béla. Grósz Miklós. Gyarmathy Endre. Jakab Zoltán. Karda Károly. Kassai Gyula. Kis Ernő. Kovács Albert. Láng Endre. László József. Mécz Lajos. Miksa Rómulusz (eltv.) Nagy Kamilló. Nánási Cs. Bertazina. Nemes Andor. Orbán Balázs. Pacchiáffó Arthur. Sándor Ferencz. Sándor Lajos. Sepsi Béla. Sikolya Dénes. Tóth László. Veres Dénes. Vetési István. 12-ik osztály.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Asztalos János. Asztalos József. Bernát Béla kimaradt. Bernát Hermán. Bodrogi Gábor. Bucsi Endre.

7. Csép Endre. 8. Csora György. 9. Fankovich László. 10. Galter Vilmos. 11. Harth Frigyes. 12. Kakasi András (kimaradt) 13. Kassai István. 14. Kollát Lajos. 15. Kovács Albert. 16. Lányi Imre. 17. Mártini Árthur 18. Pávelka Jenő. 19. Roz.man Vilmos. 20. Solymosi Ákos. 21. Szabó Lajos. 22. Szalai József. 23. Szemeriai Imre. 24. Szentgyörgyi Lajos. 25. Zakariás József. 26. Zöld Gyula (kimaradt.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

í \ j <

l-ső osztály. | Benczédi Mózes. Benczédi Pál. Bodrogi István. Boér Ferencz (eltávozott) Boér Gergely (eltávozott) Csép Gergely. > Darvai Albert. j Diémár Kálmán. 1

9. Fábián Ferencz. 10. Fekete Gábor. 11. Fülei Dénes. 12. Fülei István. 13. Hann Árthur. 14. Hermann- Károly. 15. Kelemen György. 16. Keszler Dénes. 17. Koncz Bandi. 18. Koncz Lajos. 19. Láng Kálmán. 20. Lántzky Ernő. 21. László Elemér. 22. Marosi Gyula. 23. Mészáros Gyula. 24. Miksa Rémus (eltávozott) 25. Nagy József. 26. Nóvák Béla. 27. Orbán Dénes (meghalt.) 28. Orbán József. 29. Rozmann Izidor. 30. Sándor József. 31. Sárközi István. 32. Sárközi Lajos. 33. Solymosi János. 34. Schuller Rudolf. 35. Szabó István. 36. Szabó Zoltán. 37. Szőke János. 38. Tordai Albert.

IX.

Iskolai javadalmak. A) Pályázatok, versenyek. 1. Bottáné-ié\e 28 fftra „Honvédelmünk 1000-1868-ig, a törzsszerkezettől az általános védkötelezettségig* czimü kérdés volt a tanári kar által kitűzve. A kitűzött időn belől két terjedelmes dolgozat nyújtatott be, de egyik sem Ítéltetett méltónak a jutalomra. 2. A gróf Teleki Sámuel-féle 17 frt 80 kr jutalomra a következő kérdés volt feladva : „Cicero P r o s e x t o R o s c i o beszédének szerkezete; az eredeti szöveg alapján fordítása s a benne előforduló szónoki alakzatok példákban való feltüntetése." Két dolgozat adatott be. Az 1-ső számúnak jeligéje: „Nil mortalibus arduiest" Horatius; a 2-ik számúé: „Et voluisse satis est." Az első szánni dolgozat szerzője jutalomra, a másodiké különös dicséretre érdemesittetett. Az 1-ső számú dolgozat szerzője M a k s a i Gyula VII. és a 2-iké K á d á r Dénes szintén VII. o. tanuló. 3. A Kis József-féle 25 frt 20 krnyi franczia nyelvi jutalomra pályázott Bencze Miklós VIII., Maksai Gyula VII. és Reinbold Béla VI. oszt. tanuló. Nyertes lett Bencze M. 4. A Kis József-féle alapítványból járó 25 frt 20 kr jutalomért haton versenyeztek. Az évzáró-ünnepélyen a 4-ik és 5-ik számú írás között két ízben egyenlően oszolván meg a szavazatok összege, sorshúzás utján ítéltetett oda a jutalom. Ekkor a szerencse M á r t o n Imre VIII. o. tanulónak kedvezett, kinek méltó versenytársa K á d á r Dénes VII. o. tan. volt, a mult évi szépirási pályázat nyertese. 5. A Hallerkeöi gróf Háller Ferencz-ié\e zenei pályadijakból: a) hegedűvel az első dijat (4 cs. és kir. aranyat) ezúttal harmadízben elnyerte B a c z ó Lajos VIII. o., a másodikat (2 arany) R e i n b o l d Béla VI. o. tanuló; b) fuvolával az első díjat (3 arany) most már harinadizben N a g y Izidor VIII. o. tanuló kapta meg; c) gordonkával egy dijat (1 arany) nyert S z a k á c s Zoltán V- oszt. tanuló;

d) szárnykürttel egy dijat (2 arany) B a c z ó Lajos VIII. o. tanuló érdemelt meg. 6. A Vargyasi Daniéi Anna-ié\z 6 frt jutalmat hegedű játékával elnyerte S z a b ó Károly VI. o. tanuló, a második versenyző, Pá Ifi Jenő IV. o. tanuló, mélt. Ugrón János alispán ur ajándékából 5 frt jutalmat nyert. 7. Az ifjúsági önképző-kör nyertesei fel vannak sorolva az ifjúsági önképző-körről szóló jelentésben. (Lásd Isk. Egyesületek czimü szakaszt). 8. A testgyakorlati vizsgálat alkalmával pályadíjat nyertek: a) nyújtón az 1 -ső díjat (2 frt) nyerte: L á z á r M. VIII. o. t.; a 2-ikat (1 frt) G h e á j a Miklós VI. o. t.; b) árboczmászásból az 1-sőt (1 frt) K a r á c s o n ö. IV., a 2-ikat (1 frt) I n c z e Z. IV. o. tanuló; c) magasugrásból az elsőt (2 frt) T e l e k i K. VIII., a másodikat (1 frt) K a r á c s o n y Ö. IV. o.; d) Távolugrásból az elsőt (2 frt) K a r á c s o n Ö. IV. o. t., a 2-ikat (1 frt) Deá k I. IV. o. t.; e) futásból az elsőt (l frt) B e d e József VIII. o., a másodikat (50 kr) Deák István IV. o. t. ; f) falábbal díjat (1 frt) nyert Szél Jakab IV. o. t. Jutalmat nyertek továbbá B a c z ó L. VIII. o. 1.50frt, P u s k á s István II. o. 1.50 frt, M á n t ó J . VI. o. 1 frt és Deák István IV. o. 1 frtot, mint a kik az ifjúsági tornagyakorlatok és katonai menetek alkalmával a dobverésben és kürtölésben magukat kitüntették. Kiadatott összesen 18 frt 50 kr. Testgyakorlati versenydijakra az elöljáróság, tanári testület, a szülék és a tanügybarátai köréből az alábbi szives adományok folytak be: M e n y h á r t András, esperes 2 frt 36 kr, L a j o s János, köztan. 50 kr, G ö n c z i Lajos, igazgató 1 frt 14 kr, dr. Nagy Samu, ügyvéd 1 frt, dr. Mezei Ödön, algondnok 2 frt, Nagy Lajos, főgondnok 1 frt, Seb esi Ákos, algondnok 1 frt, S z é k e l y Dénes, könyvkereskedő 1 frt, F é l e g y h á z i Antal, tanár 1 frt, B o d o r Pál, birtokos 1 frt, P á l fi Ferencz, ügyvéd 1 frt, S o 1 y m o s i János, gyógyszerész 1. frt, K o v á c s Dániel, tanár 60 kr, S z é c s i Ferencz, s. tanár 1 frt, B o d Károly, tanár 50 kr, H a j dó János, köztanitó 50 kr, K o v á c s József, köztan. X frt, J a n c s ó István, köztan. 50 kr, O l a s z Gyula, tanár 50

kr, S á n d o r András, ellenőr 50 kr, S z a k á c s Mózes, tanár, 1 frt, S o l y m o s i Endre, tanár 1 frt. Összesen 20 frt 60 kr. A testgyakorlati jutalmakból fenmaradt 2 frt 10 kr rajz és irás jutalomra fordíttatott.

B) Jutalmak. 1. A Gál-Telehi alapból könyvjutalmat nyertek: a IV. o.ból: Szél Jakab, Teleki E., Bedő M., Bedő Ö., Szász J.; a III.ból: Lukácsfy József, Darvai István, Kövecsi S.; a II-ikból : Lurcz J., Piskolti Istv., Kelemen K.; az I-ből: Orbán L., Márton Árpád és Széles Lajos. Az elemi 4-ik osztályból: Pál S., Kovács J., Máthé Tibor, Biró Dezső, Kovács Lajos, Baczó S., Bucsi J.; a 3-ikból: Tóth László, Kovács A., Kassay Gy., Bándi Ferencz, Sándor L., Felszegi Istv.; a 2-ikból Harth Frigyes, Lányi Imre, Fankovich L , Pávelka J., Szemeriai Imre, Bucsi Bandi, Solymosi Ákos; az 1-ső osztályból: mind a 34 növendék egy-egy irkát, kis jegyzőkönyvet, diktándót, tollat, iront. 2. Hornyánszky Viktor ur ajándékából F e l m é r i Gábor IV. oszt. tanuló nyerte a M a g y a r M ű v é s z e k czimü diszmüvet. 3. Bolinay Gyula ur ajándékából könyvet, kaptak: Biró Dénes és Puskás István II. o., Kristóffy Géza, Miklósi Károly és Moluár Aladár I. o. tanulók. 4. Rajzolásért és szépírásért nyert: Félegyházi Ernő I. o. 2 frt 10 krt (a testgyakorlati versenydijak maradványa), Kristóffy Géza I. o. t. rajzolásért l frtot (Hajdó János oszt.-vezető ur ajándéka). Kelemen Károly és Piskolti István II. o. tanulók 50—50 krt szépírásért (Sándor András oszt.-vezető ur ajándéka). 5. VI. osztály egy szegénysorsu és jeles előmenetelü növendéke részére felajánlott 10 frtot (Nagys. Reinbold Olivér pénzügyigazgató ur ajándéka) kapta S e p r ő d i János.

C) Ösztöndíjak,segélypénzek és egyéb javadalmak, a) Ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása. I. ifts-féle segélyben (fejenként 25 frt 20 kr) részesül a bizottság kinevezése szerint a következő 50 tanuló: A VlII-ik o.-

ból : 1. Máthé Béla, 2. Máthé Dezső, 3. Pünkösti Pál, 4. Lengyel Lajos, 5. Teleki Kálmán ; a VH-ikböl: 6. Bocz József, 7. Kádár Dénes, 8. Pálfi Ferencz; a Vl-ikból: 9. Ferencz Miklós, 10. Szabó Károly, 11. Seprődy János, 12. Lukácsfi Ferencz, 13. Biró Sándor, 14. Major Ferencz, 15. Máutó József. 1G. Sebesi János; az V-ikböl: 17. Lajos Dénes; a IV-ikböl: 18. Teleki Endre, 19. Bedö Miklós, 20. Bcdő Ödön, 21. Sebesi Arthur, 22. Pálfi Jenő, 23. Szél Jakab, 24. Szász József, 2 \ Nagy János, ^6. Felméri Gábor, 27. Beszterczei Gábor, 28. Illyés Ferencz, 2J. Beke Ferencz, 30. Biró Károly, 31. Demeter József; a Ill-ikbol: 32. Lukácsfi József, 33. Kövecsi Samu, 34. Darvai István, 35. Félegyházi Kálmán, 36. Filep Béla, 37. Orbán János; a II-ikból: 38. Biró Dcues, 39. Kelemen Károly, 40. Lukácsfi Elek, 41. Piskolti István, 42. Puskás István, 43. Nagy Domokos; az 1-söből: 44. Derzsi Béla (udvarhelyi), 45. Kristóffy Géza, 4G. Molnár Aladár, 47. Orbán Lajos, 48. Miklósi Károly, 49. Márton Árpád, 50. Széles Lajos. II. A Gál-Teleki alapítvány javadalmából a következő tanulók részesültek: a) Czipópénzt kaptak, egyenként G frtot, a VIII. o.ból: Baczó Lajos, Bencze Miklós, Beszterczei István, Bodó Farkas, Fülöp Kálmán, Lázár Mihály, Lengyel Lajos, Máttyus Zsigmond, Nagy Izidor, Teleki Kálmán és Zayzou Gergely; a Vll-ikből: Bodor Józset, Kádár Andor, Kádár Dénes, Költő Kálmán, Maksai Gyula, Zayzon Zoltán; egyenként négy forintot kaptak: Major Ferencz, Mántó József és Seprődi János VI. o.; Nagy Sándor V. o.; Bedö Miklós, Beszterczei Gábor, Szász József és Szél Jakab IV. o.; Kövecsi Samu III. o.; Kelemen Károly, Puskás István II. 0.; Jancsó Lajos és Márton Árpád I. o. tanulók. Ezeken kivül Biró Dénes Il-ik és udvarhelyi Derzsi Béla I. o. tanulók G—G frt, továbbá Szemeriai Imre 3. e., Baczó Sándor és Mészáros Gyula 1. elemi oszt. tanulók 3—3 frt segélyben részesültek, b) Mint rokon tanulók 25 frt 20 krt kaptak Márton Imre VIII. és Karácson Ödön (I. félévben) IV. o. tanulók. III. A Gidófalvi alapitvány javadalmát a követkző tanulók élvezték: Bodó Farkas, Fülöp Kálmán, és Bencze Miklós (VIII. o.) 50 — 50 frt; Maksai Gyula és Rozsondai Károly (VII. o) 30 — 30 frt; Seprődi János és Major Ferencz (VI. o.) 20—20 frt.

IV. A gróf Teleki Miksa-fé\e alapítványon voltak : Máttyus Zsigmond VIII., Szakács Zoltán és Nagy Sándor V. o. tanulók 40—40 frttal. VI. A gróf Korda-fé\éi Beszterczei István, Kovács István és Lázár Mihály VIII. o. tanulók élvezték, egyik-egyik 10.50 frtot VII. A Keszei-fé\v alapból fejenként 10 frt f)0 krt Bartha Gábor, Sebesi János VI. o., Makai Károly V. és Beke Ferencz IV. oszt. tanulók. VIII. A Gazda-féle családi alapítványból 96 frt 60 krt élvezett Incze Zoltán IV. o. tanuló. IX. A Nagy Sándor-féle alapítványból 5 frtot élvezett Nagy Izidor VIII. o. tanuló. X. A Székely-Ugrón alapítványból 30 frtot az idén is Bucsi István VI. o. tanuló élvezett. XI. A Bod Benedek-féle családi alapítványra nem volt folyamodó. XII. A gróf Haller Jánosné-íé\e generál-bassusra szóló 5 frtos pályadíj nem volt kiadható. XIII. A Jánosi József-féle alapítványból Demeter József IV. o. tanuló 9 frtot kapott. XIV. A Székelyegyleti első takarékpénztár Kádár Dénes VI és Makai Károly V. o. tanulónak 20—20 frtot kegyeskedett adni. XV. Az Udvarhely megyei takarékpénztár 25 frt kegyes adományát az idén Maksai Gyula VII. o. t. élvezte. XVI. Kincstári Mária Terézia-féle ösztöndíjat élvez Reinbold Béla VI. o. t. 150 frtot. XVII. Jettim-féle alapítványból kapott Nagy Izidor VIII. o. t. 80 frtot. XVIII. A jövedéki birság alapból élvez Szeutpáli Sándor VI. o. t. 150 frtot, Pösig Venczel VI. o. t. szintén 150 frtot és Trucza Dezső II. o. t. 60 frtot. b) Díjmentesség. A gymnasiumi tanulók közül 38 és az elemi iskolából 41-en részesültek tan- vagy lakdíj elengedésben. Az igy elengedett díjak Összege mintegy 720 frtra tehető.

-

63 —

c) Szolgatanulói javadalom. Szolgatanulónak minden illetékes jelentkezőt felvehetett a tanári kar; a gyinn.-ból 38, az elemi iskolából 14 tanuló folyamodott s valamennyi meg is nyerte e javadalmat. d) Legatio. E tanév folytán 22 egyházközségbe járt legátus. A tanuló ifjúságnak ez úton nyert segélyösszege 700 frt értéket képvisel. e) Expositio vagyis társas étkezés. Mindenik lakótársaságban megvolt az ebéd s az év legnagyobb részében a vacsora majdnem kivétel nélkül. Az expositióban a benlakók kötelesek részt venni. f) Az iskolai javadalmak összesítése. Czim

1 2 3 4 5 6 7 8

Pályadíjak czimén kiadatott Jutalmakul könyvben s pénzben . . . . Ösztöndíjak, segélypén'ek czimén . . . Iskolai díjakban elengedtetett Legatusi illetményből nyert segély . . . Mária Terézia-féle ösztöndíj Jettim-féle ösztöndíj Jövedéki birság-alapból Összesen:

Pénz frt 137 58 2179 720 700 150 80 360 4385

kr

Cs. és k. arany

12 1 1 1 1 1

Sorszám

47

12

v m . gymn. VII. „ VI. V. „ IV. „ III. „ II. „ I .

,,

Összesen 4-ik elemi 3-ik „ 2-ik „ l-ső „

24 17 19 14 24 18 16 33

2 2 2 1

1 2 2

165 12 32 31 38

8u3 N l-H

°

i

2 2 13 2 — — I 4 — 6 il i ! - 1 - 13 1 i 6 - í 8 17 1 i 5 1 — 12 7 I z -! 4 t i 2i m 12 lj 6 23 111 21 —1 1 2 8 :4 17' 16 —1 1 ' Í - H 1 2- j 6 í | 6 ! ! í 14 8 2 1 1 ? H > r -jio 1 1 30 30j 29 1 1 * r I 1 i l| 152 134 4 4 7 1 2 — jl*7 2 3; 59! 10 2\ 3 52

4 3<> 1 23 3 4 10 24

i

l j

1

3

23 2 3 — *2 4 3 4 12 3 14 5 1 4

i

9 4 28 4 11 1 bO 2 2 22 — 1 3 13 24 — 14

1 — 1 1 1 3 2

1 2

7 1 .r 15

4— 8 1 b 2 2 1 2— 4 4 2 — 4

COl O "S >o

2

t» O) bo -Oi 00 bű -0 w H11 H 8 9

V DG j 1 1 ! 72 _ 2 2 3 2 2 6 1 2 1 R 3 5í 3 2 1 4 21 12

11 3 3 7 ü í E i 2 4 1 > 1 !— 10 2 4 i t i 3 4 1 6 7 1 — 41 2 23^47 55 4 ll|l2 1

9

7 14 6 8 4 7 3 15 2 7 1 8 4 19 2

Összesen

S «•o

c a

Udvarhelymegyei Más megyebeli

eS

M

| 1. tant. elégtelen 2. tant. elégtelen Több tant. elégtelen

PQ

s I<2 Ol P5 22, 22 15,! 11 19;í 15

£

Birtokos és bérlő Iparos Alkalmazott Keresk., vállalkozó Köztisztviselő Magán tisztviselő 1 Más értelmiségi Személyes szolgálatból élő Magán zó

•4J o• 0)

O D

Német

m e g j e l ö l é s e

aj >

Magyar

o s z t á l y o k

Gör. kath. Gör. keleti

z

v VI. IV. 1 A szülők polgári állása Tanulásban tett Honosság I előmenetel szerint szerint • j 1 j

| III. Anyanyelv czerint

II. Vallás szerint

Lutheránus Unitárius

A

Évközben kimaradt, kilépett v. meghalt Vizsgálatlan maradt j Év végén maradt

1. A tanul, száma

22 15 19 12 2 S

17 14 30

78 36152

1

3 — 11 10 3'— 4 — 7 15 9 6 28 11 30 ,10 2 1— 11 2 111 1 1 18 1 4 23 9 9 5— 24 10 1? 2 —

1

1

összesen Főössszeg

127 12 10 10b 71 10 8 11 292 24 11 257 205 i4|ia Ifc 1

i•

2|

b 104 — 1 16:42 — 3

1 ,

2 5 1

2 i

1i75551 3

6

16

2

18

5

- [41 33 21 1 8| 1 jö9 25 2 1 105

9 68 7|83| 7 | 2 64 80 76 5|l9|l3 |97|103|35 262

— —

—

—

—

—

—

^

9 3 8 3 2 9 14 1

—

—

1| «

1

—

— 10 3 6 6 3 1 811 5 4 1 _ 5 7 4 3 3 1 2 6 11 3; 2 l I 2 11 19 15|26 11 11 7 3 2 11 19jl5|26 18 28 35|15| 14 18 19 16 12|ll

4-ik elemi 3-ik elemi 2-ik elemi 1-ső elemi összesen Főösszeg

a

OJ © > ca

6 1 1

| | |

—

c- |co

•a> _

1 711728 12 14 J_8 9 16 12 11

í

összesen

w

2 6

co

<X> 1 i>

5 5 6 1 2 3 4 4 6 4 4 3 1 4 1; 4 6 1- h

1 1 1

1 1 i 1 I I

VIII. gymn. VII. gymn. VI. gymn. V. gymn. IV. gymn. III. gymn. 11. gymn. I. gymn.

Cfl

| 19 éves | 20 éves

7 évesnél kisebb 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves | 11 éves 1 12 éves 13 éves 14 éves | 15 éves | 16 éves

Az o8zt ályok megjelölése

szerint

—

—

—

—

—

—

-

összesen

t Életkor

22 15 19 12 23 17 14 30

8 152 28 30 23 24

—

—

105 8 257

IX. Egészségi állapotra nézve hány fegyelmi hány betegségi eset volt eset volt 'O ' £ i bco tS) © « © as a *-• és «o B Vtf tS) 0O9 >cö N 0Q be >-» > pedig N a —1 -U "a a o V "J 13 =o -•-> co © 09 ~ J3 ü O »o © rs ^cd > VÖ «0c33 >uí aeö N aj CÖ r C jellegű JZ ed H a >a> J=> £

•i—t

N O Ui t/J

osztályzatot 127 22

3

az iskolai törvényszék vagy az igazgató megrovással sújtott

| szabályszerű kevésbé szabályszerű

hány tanuló kapott

—

19

súlyos járványos

VIII Erkölcsi állapotra né/,ve

03

5

—

—

egész éven át

50 427

4

—

X. Érettségi vizsgálat eredménye

a J£

1—1

22 22

JD

N eredménnyel CO 20 í - , * i 12

katonai meg nem határozott

X5 GQ VÖ

egyszerű theologiai bölcsészi jogi orvosi mérnöki építészi gépészi vegyészi gazdasági erdészeti bányászati

4-3

©

4-3 "©

jó

a> oN>

4-3 4-3 © -1-3

jeles

-kJ

alsóbb hivat

A/, érettségi vizsgálatra állók közül hány készült

Érettnek j nyilvánitatott i

pályára 4

2

4

3-í

—

|

—

— ;

2j

1

—

3 Íj

—

M e g j e g y z é s Pótló érattségi vizsgálatra jeleutkezett a latin nyelvből két reáliskolai érettségik tett egyetemi hallgató. Egyiknek sikerült a vizsgálat.

XI. Iskolai gyűjtemények gyarapodása. a) Kollégiumi nagy könyvtár. Kollégiumunk nagy könyvtára gyarapodott a lefolyt iskolai évben 383 drb könyvvel, melyeknek megközelítő értéke 519 frt 43 kr; ez összegből a Kis-féle könyvtár gyarapítására fordíttatott 196 frt. E gyarapodási szám könyvtárunk természete szerint ugy oszlik meg, hogy 319 esik a Köz-könyvtárra, 63 a Kis-könyvtárra és 1 a Gyulai-könyvtárra. A gyarapodás részint szerzés, részint ajándékozás, részint mint tagilletmény jött létre; a nemes lelkű ajándékozók fogadják ez úton hálás köszönetünket. b) Természettani szertár. A természettani szertár az isk. évben a következő eszközökkel gyarapodott:

1. Két darab hangvilla, zönge szekrényen (2-J.50). 2. Négy Helmholz-féle resouátor, üvegből (5.50). 3. Vegyészi sip 4 üvegcsővel s könenyfejlesztővel (5.50). 4. Therraophon (4 f.). Fény visz szaverődési készülék (7.60). 6. Színtelen hasáb, állványon (22.50). 7. Fresnel fénytalálkozási készüléke, hasábbal s nagyitóval (32.30). 8. Depretz készüléke a hővezetés megmutatásához három hőmérővel (9. f.) Ezen eszközök ára 110.91 frt. Az összes eszközök darabszáma: 319, — értéke 2066.67 frt. c) Természetrajzi szertár. Az á l l a t t a n i c s o p o r t : Chamaeleon vulgáris (3 frt), Accipenser Sturio (6.50), Torpedo marmorata (6.10). Egy 127 fajból álló rovargyüjtemény (32 frt). N ö v é n y t a n i c s o p o r t : 99 faj száritott növénynyel (szaktanár ajándéka). 11 drb münövénynyel (24 frt). Á s v á n y t a n i c s o p o r t : 170 drb kőzettel, a. Magyar Földtani Intézet ajándéka. Lukácsfi Eerencz VI. o. t. több darab ásványt, Félegyházi Kálmán III. o. t. egy kövületet, Reinbold Béla VI. o. t. egy darázsfészket ajándékozott. Évi átalánya 100 frt. d) Földrajzi és mértani szertár. Afrika térképe (5.50). Magyarország térképe (az Udvarhelymegyei Népnevelési Egyesület ajándéka) 6 drb sodronyminta mértani rajzhoz. e) Kép-, érem- és régiségtár. Bencze Miklós VIII. o. t. 1 drb ezüst I. Lipót korából. Gyarinathi Laczi III. o. t. 1 drb ezüst Mária Trézia korából. Zayzon János akademitától 5 drb holland pénz (3 ezüst 2 réz) és 3 drb német újkori pénz ezüst.

XII. Figyelmeztetés. • I . Iskolai dijak. 1. Tandíj:

a) az 1., 2., 3. és 4-ik elemi osztályban félévenként 3 frt — kr. b) az I., II., III. és IV. gymn. osztályban félévenként 5 frt — kr. 6*

c) az V , VI., VII. és VIII. gymn. osztályban félévenként . . . 7 frt - kr. 2. Lakásdij: a) nagy vaságyért s egyéb szükséges bútorzatért félévenként . . 6 frt — kr. b) kis vaságyért s egyéb szüksöges bútorzatért félévenként . . . 4 frt — kr. c) minden künn lakó tanuló épület használati díj czimenfizet félévenként 1 frt — kr. 3. Beiratási dlij: a) a gymn. osztályokban . . . . 2 frt — kr. b) az elemi iskolában 1 frt — kr. 4. Az erdélyi ref. tanárok özv. árv. intézete javára beÍratáskor előre frt 60 kr. 5. Értesítő-dij : . . . . . . frt 40 kr. 6. Bizonyitvány-dij: a) a gymnasiuinban . . . . 2 frt — kr. b) az elemi iskolában . . . 1 fit — kr. 7. Könyv- 8 tanszertár-dij: (csak az V. VI. VII. és VIII. g. osztályosok fizetik) . . . . 1 ftr — kr. Megjegyzesek. Az iskolai díjak közül b e i r a t á s i d í j a t c s u p á n az ú j t a n u l ó k f i z e t n e k egyszer mindi nkorra. A tan-, l a k á s - és é p ü l e t h a s z n á l a t i d í j félévenként, de mindig e l ő r e fizetendő. A könyv- s t a n s z e r t á r d í j , valamint az özvegy-árvai illeték év elején egyszerre fizetendő. A bizonyítványra a bélyeget az illető tanuló adja. Az ifjúsági olvasóegyesület tagjai 2 frtot kötelesek négy egyenlő részben fizetni. A gyermek-könyvtárra 30 krt kell 3 egyenlő rrszletben beszolgáltatni az illető tanulókuak. — É r e t t s é g i v i z s g á l a t i d i j 6 frt és 50 kr bélyegilleték. — M a g á n t a n i t ó i és felügyelői díj legkisebb összege: 4 frt, mely félévenként és mindenesetre a közvizsgálat előtt fizetendő. Díjszabályzatunk szerint: ha v a l a k i a k i t ű z ö t t h a t á r i d ő i g nem fizet, az i l y e n az iskolából elutasítandó. Pótló-, m a g á n - vagy o s z t á l y ö s s z e v o n á s i vizsg á l a t é r t , egy évről 40 frt fizetendő. Egy tárgyért pótló vizsgán, ha csak egyből tesz vizsgát valaki, 4 frt jár. —

—

II. A benn lakás.

Tisztaság és egészségügyi tekintetek megkövetelik, hogy minden b e n n l a k ó tanulónak, l e l t á r s z e r i n t , m e l y e t a

s z ü l ő k a l á í r á s u k k a l h i t e l e s í t e n e k , meglegyenek a kővetkező ruhaneműi: legalább 3 rendbeli változó, egy párna, két párnahéj, két fehér lepedő, egy éjjeli takaró, egy ágyterítő, egy szalmazsák, egy törölköző kendő, három-négy rendbeli kapcza vagy harisnya s egyéb szükséges ruházat. — S z ü n i d ő k a l a t t a b e n n l a k á s n i n c s e n m e g e n g e d v e , csak rendkívüli esetekben, kivételesen adhat az igazgatóság engedélyt szünidőn való bennlakásra. I I I . A legatio vagy ttnnepi követség. A legátust járató egyházközségek tiszteletes l e l k é s z e i t és t. p r e s b y t e r i u m a i t felkérjük, hogy az ünnepeket megelőzőleg legalább három héttel a legátus vitetésre vonatkozó netání kívánságaikat jelentsék be az igazgatóságnak, mert legatio-választásnak az ünnepek előtt 15 nappal, könnyen érthető okokból, meg kell történnie. IV. Vegyes értesítések. A t a n u l ó k á l t a l f i z e t e n d ő isk. d í j a k e g y e n e sen F é l e g y h á z i A n t a l t a n d í j k e z e l ő tanár úrhoz s z o l g á l t t a n d ó k be, ki az átvett összeget azonnal nyugtatványozza. Az é v k ö z i s z ü n i d ő k m e g n y u j t ó i (későn jövök) szigorú büntetés alá esnek. A családi alapitvánokra és ösztöndijakra az első harmad végén szoktak megtörténni a kinevezések. Az előbbiekre a folyamodványok november végéig benyújtandók. A t a n k ö n y v e k közül a 3. elemi osztályban a Hajdankor történelme helyett T ö r ö k I s t v á n történelmi könyvét fogjuk használni. S z o l g a - t a n u l ó s á g é r t szeptember elsején estig lehet a szokott feltételek mellett folyamodni. D í j e l e n g e d é s é r t jó tanulók, jó magavitelet és szegénysorsú állapot feltétele mellett, mely ucóbbi is bizonyítvánnyal igazolandó, a beiratás alkalmával vagy legkésőbb szeptember első hetében folyamodhatnak. A j ö v ő t a n é v m e g n y i t á s a 1892. szeptember 3-ikán délelőtt lC£órakor lesz.

A beíratások a régi tanulókra nézve a mult évi ertesitő, illetőleg a tudósító könyvecske felmutatása mellett, lehetőleg a szülék személyes jelenlétében, szeptember 1-ső és 2-ik napján töiténnek meg. Uj tanulók felvételénél oltási, ujraoltási bizonyítvány és keresztelő levél vagy születési bizonyítvány felmutatása is szükséges. A j a v í t ó v i z s g á l a'tok a beíratások napjain lesznek, melyekre azon tanulók, kik csak egy t á r g y b ó l k a p t a k „ e l é g t e l e n " o s z t á l y z a t o t a tanári kartól előlegesen nyert engedély folytán, ellenben azok, kik k é t t á r g y b ó l ,,el égt e len" o s z t á l y z a t u a k , a julius elejéig az igazgatósághoz benyújtott folyamodás és általa az elöljáróság utján a méltóságos állandó Igazgató-tanácstól kieszközölt engedély folytán bocsáttatnak. Ez utóbbiak a kis értesítőt is mellékeljék kérelmükhöz, melyet a mélt. állandó Igazgató-tanácshoz Kolozsvárra kell czimezni. Sz.-Udvarhelyt, 1892. juliüs 1. Az igazgatóság.

TARTALOM: Lapsz.

I. Az 1891/2-ik iskolai évet megnyitó beszéd, Gönczi L. . 3. II. AComenius emlékünnepélyen mondott beszédek: 1. Az ünnepélyt megnyitó beszéd, Gönczi L. . . 10. 2. Emlékbeszéd, Szakács M 12. III. Adatok az intézet történetéhez 20. IV. Kollégium kormányzata s a tanári t e s t ü l e t . . . . 24. V. A tanitás anyaga és a használt könyvek . . . . 28. VI. A nyilvános közvizsgálatok sorrendje 43. VII. Iskolai egyesületek 44. VIII. A tanulók névsora 49. IX. Iskolai javadalmak 58. X. Statisztikai kimutatások 64. XI. Iskolai gyűjtemények gyarapodása 66. XII. Figyelmeztetés 67.