Acél, Fa és falazott szerkezetek tartóssága és élettartama

BUDAPESTI MÜSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö Acél, Fa és falazott k n r r e é z s m ó ak t szerkezetek tartóssága és r a z T sS s é ció élettartama i n uk a t r g t á s s n d Dr. Sipos András Árpád o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

A TARTÓSSÁG TERVEZÉSE k é z s s é n z a p T é •Az EC szerint a statikus tervező jelenleg ati K e i z k e teherbírási határállapotban (ULS) és a ö k n r r e é z használati határállapotban (SLS) s m ó k t r a a z igazolja a szerkezet megfelelőségét. A terv az, hogy a S T s s é ó i jövőben ehhez egy harmadik csoport, a tartóssági i c n k a u t r g t méretezés fog kapcsolódni. á s s n d o r k á l e i r z t S ze nem számítást jelent, hanem egyes Ma ezEelsősorban e k szerkesztési BM szer szabályok betartását, illetve az anyagó helyes megválasztását jelenti. t minőség r Ta


ACÉL / EC3 k é z s s é A felhasználás módjától függően a következő szempontokat n a épz T kell érvényesíteni a tervezés folyamán [2.1.3.1]: i iK t e z k e ö k n r r e é z s – korrózióvédelem (bevonat, rozsdamentes acél,…stb) m ó ak t r a z – fáradási méretezés (EN1993-1-9) S T s s é ó i i – kopás c n k a tru t g – méretezés rendkívüli hatásokra (EN1997-1-7) á s s n d o r k á – folyamatos vizsgálat l t-re/ fenntartás i z S e z E e k M er NemBkell korrózióvédelem 80%-os relatív páratartalmat nem z s ó légtartalmú beltérben elhelyezett t meghaladó r a T szerkezeteknek. [4] (Szakirodalom szerint ez az határ 60%).


ACÉL / EC3 k é z s s é n z a p T Fáradási méretezés szükséges [EN1993-1-1,4]: é i t K e i - emelőszerkezetek szerkezetei z k e ö k n r r - rezgő gépek szerkezetei, támaszai e é z s m ó - szél keltette rezgéseknek kitett szerkezetek k t r a a z S T szerkezetek - tömeg mozgásának kitett s s é ció i n uk a t r g t á s s n d o Fáradási méretezés [EN1993-1-9:] r k á l e i -r z etteherszinten - kvázi S állandó z E e - Wöhler görbe alapján [Részletek: acél félév] k BM szer ó t r Ta


FA / EC5 k é z s s é n z a p T A faanyag biológiai kártevőkkel szembenii védelméről é t K e i gondoskodni kell, amennyiben a fa természetesen z k e ö k n r r állapotában nem eléggé ellenálló e é z s m ó [-> Faanyagvédelem] k t r a a z T sS s é rendelkezik ó i i A szabvány [4.2 alpont] a kötőelemek c n k ta strua ragasztó tartósságát! tartósságáról is,ábeleértve g s n d o [ok: korai RR fa problémák] r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta


FALKORROZIÓ k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


AZ EC6 FELÉPÍTÉSE k é z s s é n z a p T é •EC6: Falazott szerkezetek tervezése i t K e i z k e ö k n r r e é z •EN-1996-1-1: Vasalt és vasalásónélküli falazott szers m k rt általános a kezetekre vonatkozó szabályok a z S T s s é ó •EN-1996-1-2: A tartószerkezet tűzvédelmi méretei i c n uk a t r szabályai zésének általános g t á s s n d o r •EN-1996-2:láTervezési megfontolások, az anyagok k e i r z t S kiválasztása és falazatok kivitelezése e z E e k •EN-1996-3: BM szer Vasalatlan falazott szerkezetek egyszeó rűsített számítási módszerei t r Ta


AZ EC6 FELÉPÍTÉSE k é z s s é n z a p T é •EC6: Falazott szerkezetek tervezése i t K e i z k e ö k n r r e é z •EN-1996-1-1: Vasalt és vasalásónélküli falazott szers m k rt általános a kezetekre vonatkozó szabályok a z S T s s é ó •EN-1996-1-2: A tartószerkezet tűzvédelmi méretei i c n uk a t r szabályai zésének általános g t á s s n d o r •EN-1996-2:láTervezési megfontolások, az anyagok k e i r z t S kiválasztása és falazatok kivitelezése e z E e k •EN-1996-3: BM szer Vasalatlan falazott szerkezetek egyszeó rűsített számítási módszerei t r Ta


EN-1996-2 k é z s s é n z a p T é •AZ EN-1996-2 TÉMÁJA: i t K e i z k e – a falazott szerkezet anyagának kmegválasztása ö n r r e é z – a falazat tartósságát befolyásoló tényezők s m ó k t r a a z – épületek nedvességgel szembeni ellenállása S T s s é ó i – az anyagok raktározása, előkészítése és i c n k beépítése ágta stru s n d o r – a falazat védelme a kivitelezés alatt k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta


SZAKKIFEJEZÉSEK k é z s s é n a épz T i iK t e z k e klímája, a – makro feltételek: az építés helyszínének ö k n r r beleértve e é földrajzi környezet módosítósz hatásait is m ó k t r a a z T sS s é ció szerkezetben – mikro feltételek: ai falazóelem n ukmeghatározott helyi a t elfoglalt helye alapján r g t á s s n klimatikus és környezeti állapota, figyelembe d o r k e vévezialászerkezeti kialakítással vagy r t S e z felületkezeléssel megvalósított védelmet. E e k M r e B sz ó t r Ta


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T é •A befejezett szerkezetet a mikro feltételek alapján i t K e i z k osztályokba kell sorolni (környezeti osztályok): e ö k n r r e é – MX1: száraz környezet z s m ó k t r környezet a – MX2: átnedvesedésnekakitett z T sS s é césiófagyási ciklusoknak – MX3: átnedvesedésnek i n uk a t kitett környezet r g t á s s n d – MX4: sózásnak, vagy tengervíznek kitett o r k á l e i r z – MX5: agresszív kémiai környezet t S e z E e k • AM környezeti osztály meghatározásánál az alkalr e B z s mazott felületvédelmet és a szerkezet kialakítását ó t r a figyelembe kell venni! T


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T •A környezeti osztályba sorolást a makro és mikroKé i t e i z k feltételek együttesen határozzák meg (pl.: fagyhatás e ö k n r r e alapvetően a földrajzi hely klímájától függ). é z s m ó k t a •A makro feltételek esetén aarkövetkezőket kell z T sS figyelembe venni: s é ció i n uk – eső és hó a t r g t á s s n – szél és eső egyszerre d o r k á l e i r – hőmérséklet ingadozás z t S e z E e – relatív páratartalom ingadozása k M r e B z segyütt a környezeti osztályt elsősorban a mikro • Ezzel ó t r a feltételek döntik el! T


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T é •MX1: száraz környezet. Pl.: lakó és irodaépületek i t K e i z k belső falai és a külső falak belső felülete, haöaz e k n r r e átnedvesedés valószínűsége kicsiny. Ugyanezen é z s m ó heves k t falak külső felülete, ha nincs rkitéve esőnek és a a a T s Sz át. csatlakozó falaktól nemsnedvesedhet é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T é •MX2: átnedvesedésnek kitett környezet. ti K e i z k e •MX2.1: Nedvességnek kitett, de fagymentes ö k n r r jelentős e é környezet, agresszív kémiai hatás nélkül. Pl.: z s m ó k t r (pl.:zamosoda). Külső nedvességnek kitett belső falak a S fagynak nem Tesőnek, falak előtetők alatt, heves s s é ció i n vízelvezetéssel kitéve. Fagyhatár talatti, ellátott falak k a u r t a talajban. ság s n d o r k á l •MX2.2: Erős nedvesedésnek kitett, de fagymentes e i r z t S e környezet, agresszív kémiai hatás nélkül. Külső falak z E e k M r előtetők alatt, fagynak nem kitéve. Parapetek, e B sz szabadon álló falak. ó t r Ta


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T é •MX3: átnedvesedésnek és fagynak kitetttikörnyezet. K e i z k e ö k n r r e é z •MX3.1: Nedvességnek és fagynak kitett környezet, s m ó k rtPl.: MX2.1 a agresszív kémiai hatás nélkül. a z osztályba S T s s tartozó fagyhatásnak kitett falak. é ó i i c n k a tru t g á s s n d •MX3.2: Erős rnedvesedésnek és fagynak kitett o k á l agresszív e i r környezet, kémiai hatás nélkül. Pl.: MX2.2 z t S e z E osztályba tartozó fagyhatásnak kitett falak. e k BM szer ó t r Ta


KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK k é z s s é n z a p T é •MX4: Falazat tengerparton. Sózott utak melletti i t K e i z k falazatok. e ö k n r r e é z s m ó k t r talajjal a •MX5: Jelentős szulfát tartalmú és / vagy a z S T s s talajvízzel érintkező szerkezetek. é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


A SZERKEZETI KIALAKÍTÁS SZEREPE k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


A SZERKEZETI KIALAKÍTÁS SZEREPE k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


A TÉGLA KIVÁLASZTÁSA k é z s s é n z aszembeni Kerámia falazóelem Környezeti p F0, F1, F2: fagyal T é i osztály t K EN 771-1 szerint ellenállás, gyártói deklaráció e i z k e ö Bármely szerint. k MX1 n r r e é z F0: Nedvesedésnek nem kitett m F0, F1, vagy F2 / S1 vagy S2 ós MX2.1 k rt falazat a a z S T F0, F1, vagy F2 / S1 vagy S2 F1: Nedvesedésnek közepesen MX2.2 s s é ó i kitett falazat i c F1 vagy F2 / S1 vagy S2k n MX3.1 a tru F2: Erős nedvesedésnek kitett t g s F2s/áS1 vagynS2 falazat MX3.2 d o r k á l e A sóterhelés függvényében i r z MX4 t S e a gyártó ajánlása alapján z E e S1, S2: oldható sótartalomra k M Arkémiai anyag(ok) agreszB szeszívításának függvényében vonatkozó korlát az EN 771-1 MX5 ó a gyártó ajánlása alapján szerint (Falazati elemek t r előírásai – 1 rész : kerámia Ta a

a Az MX1 osztály csak akkor érvényes, ha az építés idején a falazat anyagai nem kapnak jelentős nedvességet.

falazó elemek)


A HABARCS KIVÁLASZTÁSA k é z s s Habarcs Környezeti é n z p osztály A habarcsokra T azaEN 998-2 é i t K vonatkozik,ede részletes P, M vagy S i MX1 z k e vizsgálati módszerek hiányában ö k n r répítés helyszínén M vagy S egyenlőre az e MX2.1 é z s m bevált gyakorlatot kell követni. ó k t M vagy S r a MX2.2 a z T P: S Környezeti hatásnak nem s s vagy S M MX3.1 é ció kitett falazatban alkalmazható i n k habarcs a S u t MX3.2 r g t á s s n M: Környezeti hatásnak d A sóterhelés függvényében o r MX4 k á l közepesen kitett falazatban e a igyártó ajánlása alapján r z t alkalmazható habarcs S e A kémiai anyag(ok) agreszz E szívításának e k MX5M függvényében r S: Erős környezeti hatásnak kitett e B sz a gyártó ajánlása alapján falazatban alkalmazható ó t r habarcs a T a

b

b

a

Az MX1 osztály csak akkor érvényes, ha az építés idején a falazat anyagai nem kapnak jelentős nedvességet. b Ha a falazóelemek az S1 kategóriába esnek (oldható sót tartalmaznak) az MX2.2, MX3.2, MX4 és MX5 környezeti osztályokban a habarcsnak szulfát állónak kell lennie.


Irodalom k é z s s é n z a p T é C.W. Yu, J.W. Bull: Durability of Materials and Structures i t K e i z k in Building and Civil Engineering, Whittles Publishing, e ö k n r r e 2006 é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta


Vizsgainformációk k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Acél, Fa és falazott szerkezetek tartóssága és élettartama

Recommend Documents