A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

http://www.athina.hu/jogjegyzet/ - Jogi Jegyzetek Gyűjteménye

Alkotmányjog ZV 2010/2011. tavaszi félév

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény, esetleg több törvény, melyet a benne foglalt szabályok jelentősége, valamint gyakorlati realizálásuk, megvalósulásuk különleges biztosítékai (alkotmányos garanciák) az ország közönséges törvényei fölé helyeznek. 1900 években más volt az alkotmányról alkotott kép, mint most; 1929. Molnár Kálmán, Magyarország közjoga c. könyvében: „Alkotmány alatt azt a szervezetet értjük, amelyben az állam hatalmi élete lejátszódik.” à ez tágabb értelme az alkotmánynak, az alkotmány alatt az államot, a hatalmat érti (1000 éves alkotmány, Szt. István). Az alkotmány szűkebb és tágabb értelemben. a) szűkebben az alkotmányt, mint alaptörvényt b) tágabban az alkotmányosságot, mint jogilag szabályozott és korlátozott állami főhatalom követelményét jelenti Az alkotmány alaptörvény, a politikai berendezkedést, hatalmi struktúrákat, államszervezetet és alapvető jogokat rögzíti. A törvények törvénye. Az alkotmányban szerepelnek a jogalkotók és a jogszabályok. Először az alkotmányjog alakult ki à kodifikálták, így alakult ki az alkotmány. Az alkotmányt kódexnek tekintjük, de egy különleges kódexnek: tartalma miatt, garanciája miatt. Az alkotmány is törvény, de különleges törvény à a hatalom gyakorlásáról szól. Különleges biztosíték: az alkotmányt másként, különleges módon fogadták el; nem lehet olyan könnyen módosítani, mint a többi törvényt – ez emeli az alkotmányt a többi törvény fölé. Az 1. írott alkotmány a világon: 1787. USA. Az 1. írott alkotmány Európában: 1791: Franciaország. Az Alkotmány: § Különleges törvény – alaptörvény: az állam önmagát korlátozva biztosít a polgárainak alapvető jogokat és megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét; § Az alkotmány az előbbiek értelmében: polgári fejlődés eredménye; § A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, § A civil társadalom a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, amelyeknek jogilag szabályozottnak kell lennie, § Ma: az államhatalom fokozott társadalmi ellenőrzésére és az önkormányzati formák erősítésére törekszik => a társadalom és az államhatalom viszonyát tükröző alkotmány jelentősége nőtt; § A pártok és mozgalmak célkitűzései között is megjelenik a demokratikus alkotmány ígérete; § Az Alkotmány politikai megközelítésben: Az Alkotmány a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki; megállapítja a hatalom korlátait, s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. § Az Alkotmány jogi megközelítésben: olyan norma, amely a legmagasabb szintű jogi norma, mert a törvényalkotót is köti; „a törvények törvénye”; § Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: „Az a társadalom, amely nem biztosítja a jogok védelmét, és a hatalmak elválasztásáról sem intézkedik, nem rendelkezik alkotmánnyal.” A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 77. § Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye; Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. 19. § Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. E jogkörében az Országgyűlés: megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; 24. § Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére két szerv jogosult: § Országgyűlés § AB – alkotmányfejlesztő szerep Emellett a jogalkotó és jogalkalmazó szervek, tevékenységük során is értelmezik az Alkotmányt. Az Alkotmány formai elemei: I. Külső megjelenési formája (típusai):

1



1. Íratlan – vagy történeti: Íratlan: nem attól íratlan, hogy nincs leírva, ez is le van írva, de nincsenek pontosan meghatározva, hogy mely jogszabályok minősülnek alkotmánynak, akár több száz jogszabály is lehet, pl. angol alkotmány íratlan az is, ami egyébként az alkotmányba beilleszthető lenne, de nincs leírva Íratlan pl. az angol alkotmány; Magna Charta, Habeas Corpus Act

§ § §

2. Írott: a. kartális à egyetlen, ünnepélyesen elfogadott dokumentum. Itt egyetlen kartába foglalják össze azokat a szabályokat, melyek korábban már máshol megjelentek, pl. 1791-es francia alkotmány, vagy a Magyarországon hatályos alkotmány is kartális alkotmány 1949. évi XX. törvény b. több törvényből álló írott pl. Svéd alkotmány 1809. négy tv-ből, Írország alkotmánya 5 tv-ből áll; Az írott alkotmányok megjelenésével együtt jelentek meg az alkotmányok stabilizálásának biztosítékai: pl. az alkotmány módosításának szabályozása (ettől függ, hogy rugalmas, vagy merev alkotmányról beszélünk); a garanciarendszer is kialakult: az alkotmánybíráskodás; II.

Az alkotmány elfogadása: a. Az alkotmányozó referendum: § Pl.: jakobinus alkotmány, Litvániában (1991.), Észtországban (1992.), Oroszországban (1993.) § Kidolgozzák az alkotmány szövegét à megjelentetik újságban, szórólapon, stb. (mindenki számára elérhető legyen) à népszavazás § A választójoggal rendelkezők szavazhatnak b. Alkotmányozó nemzetgyűlés: § Emmanuel Joseph Sieyés (ejtsd: szjejész) abbé, chartres-i püspöki helynök (1748-1836): elmúltak az idők, amikor a polgárok közvetlen kifejezhetik akaratukat à kell egy szervezet, aki dönt § Az alkotmányozó nemzetgyűlés sajátossága (Sieyes szerint 3 sajátosság): 1. kizárólag alkotmányozás céljára választják 2. Alkotmány meghozása után feloszlatja önmagát 3. az alkotmányozó nemzetgyűlés tagja nem lehet tagja az ez után létrejövő tv.hozó testületnek c. Törvényhozó szerv, különleges szabályok alkalmazásával § a törvény hozására egyébként jogosított szerv, de különleges eljárás során § Pl. Magyarországon, 2/3-os (minősített) többség a parlament fogadja el.

III.

Merev vagy rugalmas alkotmány a. Tartalmi értelemben: Merev: túl részletes, aprólékosan kidolgozott szabályokat tartalmaz (a társadalmi viszonyok változásával azonnal módosítani kell, vagy pl. ha felsorolja a minisztériumokat; pl.: magyar 1949. évi XX. Tv. Technizált: nem részletes szabályok, de bizonyos főhatalom szempontjából különleges intézményekkel szemben részletes Rugalmas: nagyvonalakban fogalmaz b. Formai értelemben: Merev: ha az alkotmánynak különlegesen nehéz a megváltoztatása, módosítása Formailag minden alkotmány merev Pl.: ha a módosítás teljes tilalmát írja elő (pl. Francia, román à „ a köztársasági államforma nem képezheti alkotmány módosítás tárgyát” à abszolút merevség) Pl.: módosítása különleges eljárást igényel (északi államok alkotmányainál: előterjesztés à módosítási javaslat a parlamentbe à parlament megtárgyalja, elfogadja à parlament feloszlatja önmagát à új választás, új parlament à ha az új parlament is elfogadja az alkotmány módosítását, akkor módosul az alkotmány à abszolút merevség, nem fognak módosítani az eljárás miatt

§ § § §

Az alkotmányosság követelményei: az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik: 1. népszuverenitás elve és népképviselet § A népszuverenitás szerint az állami főhatalom forrása a nép – a nép a közhatalomban széleskörű válaztójogi részvétellel, a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményeivel vesz részt 2. hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve § az önkényuralom kizárása érdekében a hatalmi ágak elválasztása a kormányzás szervezeteinek és hatáskörének alkotmányos meghatározása = eszerint a hatalmi ágak között kölcsönös függőség, ellenőrzés alakul ki, amelyek ellensúlyként és fékként működnek ebben a mechanizmusban § a hatalmi ágak közül rendszerint mégis valamelyik túlsúlya szokott érvényesülni - ez általában a törvényhozás 3. törvények uralma, a jogállam megvalósítása

2



alapvető követelmény a törvényesség biztosítása, ennek érdekében alkotmányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, ombudsman, közigazgatási bíráskodás) + az alkotmány alaptörvényi jellegének követelménye (például a módosítás szabályai szigorúbbak, mint az egyszerű tv.-é) 4. egyenjogúság elve = a törvény előtti egyenlőséget jelenti + a legújabb demokratikus alkotmányok emellett felvetik a szolidaritás elvét és az esélyegyenlőség megteremtését 5. emberi jogok deklarálása §

Tartalmi elemei: Az Alkotmányjogi normák – szabályok típusai: Norma: jogszabály, olyan általánosan kötelező előírások, melyek egy tényállást állapítanak, s melyek megsértése esetén szankciót váltanak ki § Alkotmányban rögzítettek – garanciákkal vannak körülvéve; § Alkotmányon kívüli normák; § Közvetlenül alkalmazott normák: nem kell hozzá külön végrehajtási jogszabály; § Közvetve alkalmazott normák: kell hozzá végrehajtási jogszabály; § Azonnal hatályosuló normák: valamely meglévő életviszonyt rögzít; § Programjellegű normák: nem érvényesülhetnek, amik itt vannak megfogalmazva, hosszabb távra vonatkozó célok; § Tiszta alkotmányjogi normák: a fő- és a részletes szabályok egyaránt az alkotmányjogba tartoznak; § Vegyes – áttételes – alkotmányjogi normák: az általános szabályok az alkotmányjogban vannak, a részletszabályok más jogágazatban vannak, pl. munkához való jog à munkajog; házasság és család védelme à családi jog; Tartalmi formai elemek: F A társadalmi, politikai berendezkedésre vonatkozó alapvető szabályok; F Állami szervek hatáskörei, feladatai, egymáshoz való viszonya, F Kormány, ogy, bíróság, ügyészség, AB, feladat, funkció, egymáshoz és az állampolgárokhoz való viszonya F Az emberi jogok, alapvető állampolgári jogok; alkotmányos jogok; az állam és az állampolgár közötti viszonyok; F Az alapjogok kialakulása: a közhatalommal szemben az állampolgároknak legyen joguk. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői: Az alkotmány széles körű társadalmi megegyezést kifejező alaptörvény, amely § legitimációs funkció à legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat § deklaratív funkció à jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének alapintézményeit § védelmi funkció à védi a társadalmi rendet a tulajdon és a vállalkozás szabadását, a politikai intézményeket § alapjogok biztosítása à megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális, kulturális jogait, politikai és szabadságjogaikat, azok korlátait és jogi biztosítékait § diszkrimináció tilalma à biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát § kormányforma à szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét § közigazgatás à megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét § helyi autonómia à biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését § igazságszolgáltatás à szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait § az alkotmányosság védelme à meghatározza az alkotmány megtartásának jogi biztosítékait § szuverenitás à megerősíti a nemzetközi jogi szerződések és az államok közötti együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását, kinyilvánítja az államterület sérthetetlenségét és rendelkezik a felségjegyekről

3



A2. A közjog és a magánjog elhatárolása, az alkotmányjog fogalma, forrásai, kialakulása. Elhatárolás: Tárgyuk szerint Jogviszony alanyai Formális elhatárolás szerint: a) Akaratnyilvánítás módja b)

Kötelező erő

c) d)

Szankció jellege Teljesítés

Közjog A közösség érdekeit szolgálja Egyik szereplő közhatalmi, állami szerv

Magánjog Magánérdekeket szolgál Mindkét alany magánszemély, állampolgár vagy jogi személy

Egyoldalú állami akaratkijelentés Kógens szabályok, feltétlen parancsok általában személyi jellegű (szab.vesztés, közmunka) nincs helyettesíthetőség, személyesen kell teljesíteni Személy szerinti

Szabad akarat-kijelentés (tárgyalás, alku) Diszpozitív szabályok – engedi az eltérést („ha a felek eltérően nem állapodnak meg.”) Vagyoni jellegű szankciók - helyettesíthető: más is teljesítheti Helyettesítés lehetősége

A közjog és magánjog megkülönböztetésének története: 1. Római jog - Ulpianus (170-228) § Közjog: ami a római állami ügyeket érinti § Magánjog: ami a magánszemélyeket érinti § Ius naturale – természetjog; § Ius gentium – népekre általánosan jellemző; § Ius civile – egyes népekre kötelező. 2. Althusius (1557-1638) § Ius publicum oktatása az egyetemeken; § 1603. Politika című könyvében ír a bíráskodásról § A bíráskodásnak 2 típusát különbözteti meg: 1. kormányzók és az alattvalóik ügyében jár el/bíráskodik – közjogi viszonyok 2. az alattvalók egymás közötti jogvitákban jár el – magánjogi viszonyok 3. Grotius (1583-1645) § Újjáéledő természetjog § A háború és béke jogáról, a jog felosztásáról ír § Közjog és magánjog elhatárolásának 3 ismérve: 1. uralmi jog – ius rectorium: alá-fölérendeltségi viszonyokat szabályoz: állam és polgára, atyagyermek, úr-szolga viszonyát jelentette; 2. mellérendeltségi jog – ius aequatorium: egyenlők közötti viszonyok szabályozása. 3. formailag azonos jogtételek tartalmilag mást jelentenek attól függően, hogy közjogi vagy magánjogi viszonyok területén alkalmazzák azokat. 4. Artner Vilmos: 1624. A Magyar Királyság közjogát foglalta össze. 5. Montesquieu (1683-1765) - felvilágosodás § A jogrendszer természetjogra és pozitív jogra osztható § A természet jog, az ember a társadalom előtti állapotában a természetjog hatalma alatt állt § Létrejött a társadalom à együttélési forma, ami alkalmas arra, hogy megvédjék magukat (összefogtak) § Az együttéléshez szabályokra volt szükség, mert a természeti törvények már nem érvényesülhettek § Pozitív jog: az együttélés szabályait állapították meg az emberek: 3. csoport: népek közötti viszonyokat szabályozó jog (ma: nemzetközi jog) 4. csoport: egyének közötti, az együttélésük közötti viszonyt rendezi (közjog, politikai jog) a politikai jog célja, hogy az egyének rendezett társadalomban élhessenek – alanyi meghatározás szerint ez a közjog 5. csoport: a polgárok közötti viszonyokat rendező jog (civiljog, ma: magánjog) Az Alkotmányjog fogalma: § A közjog, a jogrendszer egyik ágazata, egy adott államon belül a közhatalom jogi alaprendjét határozza meg és a közösség életviszonyait fejezi ki. § Olyan jogszabályok vannak benne, amelyek az állami szervek létrehozására, hatáskörére, működésére vonatkoznak, illetve alapvető jogokat tartalmaznak. És e jogok garanciáiról is szól. § Az adott állam jogrendszerének vezető ágazataként tartják számon, hisz a többi jogággal is kapcsolatos.

4



A történelem folyamán végbement differenciálódás következménye, hogy az alkotmányjog a szuverenitás, az állami főhatalom gyakorlását felölelő joganyag összességévé vált. § Az alkotmányjog egy adott állam jogrendszerének része, ezért minden állam másként definiálja. § Az Alkotmánynak, mint jogágnak kettős szerepe van: 1. alap-jogág => az egyes jogviszonyok alapjai; 2. szak-jogágként is felfogható => az államhatalom szervezetét, gyakorlását szabályozó jogforrás az alkotmányjog része: választójog, állampolgárság, népszavazás, parlamenti jog, stb. §

Az alkotmányjog: azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák az adott állam általános politikai és gazdasági berendezkedését, az állam és polgárainak viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát. A magyar alkotmányjog: a Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az alapvető jogokra vonatkozó jogszabályok összessége. Az alkotmányjog Viszonylag fiatal jogág: § 1787. amerikai alkotmány § 1791. francia alkotmány az első írásos alkotmányok. Rácz Attila szerint Az alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák: a)az adott állam általános politikai és gazdasági berendezkedését, b) az állam és polgárainak viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket, c) a közhatalmi szervek megalakulását, felépítését, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát. Lényeges ezzel kapcsolatban, hogy nem minden e tárgykörbe tartozó jogi norma tartozik az alkotmányjogba, hanem csak az alapvető szabályok. A részletező rendelkezések más jogágakba tartoznak, ilyen esetben vegyes vagy “áttételes” alkotmányjogi szabályokról beszélhetünk. Az alkotmányjog forrásai 1. alkotmány: Lehet írott: kartális alkotmány pl. Magyar Alkotmány 1949. évi XX. tv., vagy több tv-ből álló alkotmány. És lehet íratlan, avagy történeti alkotmány. 2. alkotmánymódosító törvények, jogszabályok 3. organikus törvények: az eredeti alkotmány alapján, bizonyos alapvető jogintézményeket, állami szervezeteket részletesen szabályoz (szervezeti törvényeknek is nevezik) 4. alkotmányjogi tárgyú „közönséges” törvények. Pl. választójogi törvény, állampolgárságról szóló törvény 5. egyéb alacsonyabb rendű jogszabályok. Pl. önkormányzati/ kormányrendelet 6. Alkotmánybírósági döntések, erga omnes hatályosak a döntések (azaz mindenkire kötelezőek). Pl. még az OGY-re is vonatkoznak 7. A Legfelsőbb Bíróság döntései: az angolszász országokban a bírói precedensjog következtében a bíróság új jogszabályokat alkot. Magyarországon ez nem így van -> a bíróság nem alkothat új jogszabályt, de szélesen értelmezhetik az adott jogszabályokat. 8. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai: a bíróságok számára kötelezőek 9. Az OGY. határozatai: ezek nem jogszabályok, pl. OGY. házszabálya, ez is a hatalomgyakorlással kapcsolatos. 10. OVB döntései: Országos Választási Bizottság. Feladata a választások tisztaságának őrzése, de hozhat szabályokat is – kötelesek a választási szervezetekre. Alkotmányjog kialakulása: 1. Alapnorma elmélet: § Alapnorma-koncepció: mindig is léteztek közjogi szabályok § Mióta az ember él, azóta léteznek normák, szabályok, amik meghatározták, hogy hogyan tudnak az emberek együtt élni § Mindig léteztek kiemelt szabályok § Az alapvető jogok viszonylag későn alakultak ki § Eredetileg a jogban kötelezettségek voltak lefektetve à tiltást jelentettek § A jogviszonyok csak a polgári átalakulás után jöttek létre à korlátozni kezdték a hatalmat § Bibliai értelmezés a jog szempontjából: az első parancsolatok közjogi viszonyról szólnak à az Istent a hatalommal helyettesítjük § Az első 4 parancsolat az egyén és a hatalom viszonyáról szól (leegyszerűsítve a parancsolatok: 1. Ne legyenek idegen isteneid, 2. Ne imádj bálványt, 3. Ne káromold Istent, 4. Ne dolgozz a 7. napon; Ne szó à tiltás) § 6., 8. parancsolat büntetőjog (6. Ne ölj, 8. Ne lopj), 7. parancsolat családjog (Ne paráználkodj)

5


§


A parancsolatok ma is létező tényállások

2. Szerződéses elméletek: Egy szerződéses elmélet: § Atyja: Thomas Hobbes (1588-1679) § Akkor, amikor az emberek az eredeti, korai, szörnyű állapotban éltek (Bellum omius contra omnes – Mindenki harca mindenki ellen -, Si vis pacem para bellum – Ha békét akarsz, készülj a háborúra) § Az emberek rájöttek, hogy össze kell adni erejüket à az emberek összeálltak, szerződést kötöttek egymással à létrehozták/kialakították a közhatalmat § Közhatalom létrejötte szerződés alapján, lefixálták, hogy hogyan lehet a hatalmat gyakorolni Kettős szerződés elmélete: § A Szent Korona eszméről van szó: a szuverenitás a nemzeté § Két szerződés: 1. a nemzet a hatalmat a Szent Koronára ruházta 2. a Szent koronárról a hatalom a királyra száll a koronázás által § A szuverenitás egy tárgyban testesül meg, ez a Szent Korona § A korona nem egy jelkép, hanem maga a hatalom § A korona maga a szuverenitás, ami a nemzeté § A szuverenitás nem kötődik államformához 3. alkotmányjog önálló jogágazattá válása § az európai kultúrák alakították ki § a többihez képest viszonylag későn alakult ki – az alkotmányok megjelenésével párhuzamosan § igény: hogy az állami szerveket és a magánszemélyeket kötelezően azonos szabályok korlátozzák. § történeti előzmények: megjelenik a Biblia (parancsolatok tiltást fejeznek ki) § a középkorban, a rendiség idején a szerződésekben jelentek meg a fontos közjogi szabályok: valójában a tényleges erőviszonyok érvényesültek § A polgári korban: a hatalom a polgároktól származik: ők a jogosultak arra, hogy gyakorolják a hatalmat. Egyfajta alkotmányossági gondolat. Az alkotmány kialakulása: § Az elméletek csak magyarázzák az alkotmány létét, de nem magyarázzák a kialakulását § Erősödő társadalommal a király hatalma gyengül § Az a garancia, hogy a társadalom elért eredményei megmaradnak, hogy azok rögzítésre kerültek, írásba lettek foglalva à így alakult ki az alkotmány Történetileg első polgári alkotmányok: Államszervezeti alkotmányok: § Utrechti Unió: 1584. Deklarált Alkotmány – ez az első polgári alkotmány; § Anglia: 1653. Cromwell Instrumentum of Goverment – a protektorátus államszervezetét írja le § Genfi Alkotmány, 1541. – Kálvin alkotmánya, melyet Genf polgársága népszavazással fogadott el; Teljes alkotmányok: § Francia alkotmány, 1791. – a tanszék szerint ez az első teljes alkotmány! Azért tekinthető első teljes alkotmánynak, mert az államszervezet mellett tartalmazta az emberi jogokat is. Az 1789. augusztus 26.-i deklaráció az alkotmány előszava, preambuluma; § USA, 1787. szövetségi – állami szervezeti – alkotmány, mai napig él, 27 kiegészítéssel; 1791. 10 toldalékot fűztek hozzá: Bill of Rights, amely a szövetségi alkotmányt kiegészítette az emberi jogokkal. § 1791. Lengyel Alkotmány, hibája: feudális helyzetet rögzítet, nem tartalmazta az alkotmány kellékeit. A további alkotmányok fejlődése a következő tételekben van!

6



A3. Francia, angol, német és amerikai alkotmányfejlődés. Az első polgári alkotmányok: § Utrechti Unió: 1584. Deklarált Alkotmány – ez az első polgári alkotmány; § Anglia: 1653. Cromwell Instrumentum of Goverment – a protektorátus államszervezetét írja le § Genfi Alkotmány, 1541. – Kálvin alkotmánya, melyet Genf polgársága népszavazással fogadott el. FRANCIA alkotmányfejlődés: § 1789. augusztus 26. Emberi és polgári jogok nyilatkozata: külön tárgyalja az ember és a polgár jogait, szabadságjogok § 1791. kartális alkotmány; a forradalom első tényleges alkotmánya; - rendi gyűlés => egységes nemzetgyűlés => alkotmányozó nemzetgyűlés - végrehajtó hatalom feje a király; alkotmányos monarchia jött létre; - megkülönböztet aktív és passzív polgárokat; § 1792. augusztus: konvent összehívása – király nélküli ogy; § 1793. jakobinus alkotmány => általános, közvetlen, egyetemleges választójog; § 1795. thermidori alkotmány => szuverenitás a polgároké, vagyoni cenzus; § 1799. 1802 Bonapartista alkotmányok => erős, stabil államhatalom, § 1804. Code Civil=>jogegyenlőség, a tulajdon szabadsága és védelme, szerződéses szabadság jogintézménye; § 1814. XVIII. Lajos oktrojált (kényszerített) alkotmánya => királyi hatalom isteni eredetét fenntartja; közjog a népnek adományként; § 1848. második köztársasági alkotmány; § 1852. Bonaparte Lajos alkotmánya § 1875. alkotmányos szabályozás => a III. Köztársaság alkotmánya; § Alkotmánytanács van AB helyett; § De Gaulle: 1962. közti elnök; új alkotmány kidolgozását kezdeményezte; közti elnöknek széles körű jogokat adott, mellette parlamentáris demokrácia; korlátozták a Nemzetgyűlés és a kormány jogait; - közti elnök: kinevezi a minelnököt; feloszlathatja a parlamentet, népszavazást kezdeményezhet; megbízatása 7 évre szól, közvetlen választással; legitimitása megelőzi a nemzetgyűlést; - választási rendszer átalakítva: kétfordulós rendszer, - Domaine réservé az elnök számára fenntartott területek a francia politikában; 1831-es Belga alkotmány: § Francia hatás; összeegyeztetve a szabadság- és egyenlőség eszméit a parlamentáris monarchia kormányformájával => Európában az alkotmányos monarchia példája volt; ANGOL alkotmányfejlődés: § 16.-17. század, abszolút monarchia szerveinek kialakulása, polgárság erősödése, § Szokásjog alapján létrejött alkotmány; ezért nincs szükség külön alkotmányos garanciákra; § Az alkotmányt az 1215 Magna Charta Libertatum-ra vezetik vissza: - egyház függetlensége, emberi jogok, királyi hatalom korlátozása; § 1628. Petition of Rights: • jogok kérvénye; hadijog alkalmazásának megszűntetése; • parlamenti hozzájárulás nélkül a király adót nem szedhet; • a bírói eljárásban lévő jogok megerősítése; • a törvénytelen katonai beszállásolás megszűntetése. § 1647. Agreement of the People –, első alkotmányos követelések (nem lett hatályos): • a nép szerződése – a levellerek (egyenlősítők) alkotmánylevele; • az alkotmányozó és törvényhozó hatalom különválasztása; • köztársaság; egy kamarás parlament; • törvény előtti egyenlőség; • általános és egyenlő választójog; • vallásszabadság; • magántulajdon sérthetetlensége; • a parlament a választóknak alárendelt szerv; § 1653. Instrument of Goverment: Cromwell alkotmány-levele; ez sem lett hatályos; § 1679. Habeas Corpus: biztosíték az önkényes letartóztatások ellen; bűnöst független bíróság ítéljen el; § 1689. Bill of Rights: • parlament jogainak megszilárdítása; • az uralkodóval szemben a parlament elsőslegessége;

7


§ § § § § § §


• a király szabad választásokat biztosítson; • az uralkodó csak törvényekre alapozhatja a hatalmát; • a parlament jóváhagyásával szedhető csak adó; • külföldi háború is csak parlamenti jóváhagyással indítható; • bíráskodás joga az esküdteké; képviselői mentelmi jog; trónutódlás rendje. 1701. Act of Settlement: hivatalviselés korlátai; trónutódlás; bírói függetlenség intézményesítése; 1707. unió Skóciával 1911. Parliament Act: Lordok Háza jogkörének szűkítése; 1931. Westminsteri Statutuum: Az angol alkotmány kiemelkedő vívmánya a polgári szabadságjogok biztosítása; Blackstone szerint: az angol szabadság a közönséges jogszokáson (common law) alapul; Coke bíró: az angol polgár szabadságátrögzítő szokásjog korlátját képezi a parlamenti döntéseknek is, amennyiben azok az angol jog általános elveivel és az értelemmel ellentétesek;

NÉMET alkotmányfejlődés: § 1806. Rajnai Szövetség: átveszi a francia alkotmányok intézkedéseit § 1815. Német Szövetség: rendi képviseleti, írott alkotmányok; egyenjogúság, rendi tagozódás; népszuverenitás § 1849. március 28. Köln, Pál- templomi alkotmány • Frankfurté és még 29 kis államé; nem lépett hatályba, de haladó volt • pl. emberi jogok, hatalom szétválasztása § 1850-54 porosz oktrojált alkotmány § 1867. Észak- német szövetség alkotmánya § 1871-es alkotmány: a miniszterek és a miniszterelnök a császárnak felelősek; a képviselőház hatalma formális § 1919. Weimari alkotmány: közvetlenül a nép választja az alkotmányt; • parlamentarizmus alapjai; erőteljes államfői hatalom; • a 48. szakasz diktátorivá tehette az államfő hatalmát: 1933-ban Hitler hatalma • az első szociális alkotmány Európában § 1949. Bonni Alkotmány; Alaptörvény; Grundgesetz - Verfassung; azért alaptörvény, mert mindaddig, amíg a német nép nem kerül abba a helyzetbe, hogy meghatározhassa a saját politikai berendezkedését, addig alaptörvényt fogadnak el. AMERIKAI alkotmányfejlődés: § Észak-amerikai függetlenségi háború győzelmének eszméi: USA föderatív alkotmánya; § 1776. június 10. Virginiai alkotmány: Declaration of Rigths; § 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat; • államszövetség létrehozása; angol gyarmatok függetlensége; • elidegeníthetetlen emberi jogok. § 1787. Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya; • a legrégebben hatályban lévő polgári alkotmány; • az államszervezetet a hatalommegosztás elve szerint építi fel; • két kamarás törvényhozás: szenátus, (2-2 szenátort delegál egy állam); és képviselőház (választottak); • végrehajtó hatalom az elnöké; közvetlenül választva, parlament nem válthatja le; • a minisztereket az elnök nevezi ki és váltja le, az ő utasításait hajtják végre; • szövetségi Legfelsőbb Bíróság, és tagállami bíróságok. § A föderáció alapján: tagállamok önállóan szabályozzák az állampolgári jogokat; § USA az első olyan állam, amelynek polgárai maguk alapítottak társadalmi szerződést; § 1791. 10 alkotmánymódosító törvény; § USA alkotmány vívmányai: föderalizmus, prezidenciális demokrácia; az alkotmányosság bírói kontrollja à írott alkotmány garanciális jellege, ez volt Európának a minta! Európai alkotmányfejlődés mai irányai: § 2004. tagállamiságunk kezdete; § Széleskörű emberi jogi védelem biztosítása az Európa Tanácsban; § Európában általános jelenség az alkotmányok demokratikus tartalmú modernizációja; § Az európai alkotmányok meghatározzák az államiság rendeltetését, társadalmi célokat fogalmaznak meg, törekedve arra, hogy az alkotmány hatékonyan segítse a megszabott feladatok végrehajtását; § Általános tendencia a jogállamiság erősítése és az alaptörvény normatív tartalmának gazdagítása; § Felerősödtek az alkotmányozóra kifejtett nemzetközi hatások, ez segíti elő a nemzetközileg érvényes standard kialakulását;

8


§


Az európai integráció országai, a NATO és az EU tagállamai alkotmányaikban rögzítik szuverenitásuk egy meghatározott részének nemzetközi szervezetekre történő átruházásának lehetőségét.

9



A4. A köztársasági alkotmány kialakulása és fejlődése Magyarországon. Az új alkotmány kialakulása (korábbi cím: A magyar alkotmányfejlődés. Az 1949. évi Alkotmány és módosításai) A német, osztrák alkotmányfejlődést követte, de érezni lehet a francia, belga hatást is (1831 belga alkotmány, és a feudális rend német és osztrák hatása). A rendi intézményekre épült. Mo-on 1949-ig nem volt kartális alkotmány (de! a Tanácsköztársaság idején 1919. áprilisban ideiglenes, júniusban végleges írott alkotmány volt à de ez nem kartális) A magyar alkotmányfejlődés: Nemesi alkotmány: § Szent István törvényei § 1222, Aranybulla, II. András: nemesek egyéni szabadságjogait biztosította, a 31. cikkelye kimondta a törvénytelen királyi rendelettel szembeni ellenállási jogot (ius resistendi) § Szt. Korona tan: a korona nem az Istentől származtatott királyi hatalmat jelképezi, hanem a magyar államot, ahol a király és a rendek együttesen gyakorolják a hatalmat a néptől eredő szuverenitást jelképezi (nem az Istentől) § 13. sz. vége: országos rendi gyűlés kialakulása § 15. sz. eleje: általánosságban elmondható, hogy a törvényeket a király és az országgyűlés (1608-től 2 házból állt) mondta ki § 15. sz.: rendi alkotmány kifejlődése az országgyűlés hozzájárulása nélkül törvényt nem alkothattak § Werbőczy Tripartituma – Hármaskönyv – már a köznemességet is a korona részének tekintette; § 1687: elismerték a Habsburg ház trónöröklési jogát § 1790-91: - 1790/91 X., XII. törvénycikkek (tc) - rögzítik, hogy Magyarországnak saját történeti alkotmánya van - itt jelenik meg a mai értelemben vett első alkotmány Polgári alkotmány: § 1836. III. Tc. a magyar nyelv hivatalos használata; 1848-as tv-ek: polgári alkotmányosság tv-i átalakítása figyelhető meg; kétirányú törvények: - alapjogokat szabályozó tv-ek (sajtószabadság, egyenjogúság, vallásszabadság) - Közhatalmi intézmény rendszereket szabályoz § 1848. évi V. tc: - megszüntette a rendi képviseletet általános választójogon alapuló képviseletté alakult át az alsóház - megjelentek a cenzusok (választójogot korlátozták) § 1848. évi III. tc: korlátozott parlamentarizmus létrejötte; - a király a végrehajtó hatalmat független felelős magyar minisztérium által gyakorolhatja - megszüntették az úrbéli függőséget (jobbágyfelszámolás) § 1849. április 14: trónfosztó nyilatkozat; felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása § 1867. évi XII. tc: kiegyezés után visszatértek az alkotmányos monarchia kormányformára, kiépítették a polgári alkotmány érvényesülését § 1869. IV. tv: az igazságszolgáltatás és a végrehajtói hatalom (közig.) különválása; § Kiegyezés után a tartalmuk alapján alkotmányos törvények: nemzetiségi tv (1868), az állampolgárságról szóló tv (1879), büntető törvénykönyv (1878) § 1918. november 13.: IV. Károly ECKARTSAU-i nyilatkozata; lemondott az államügyek vitelében való részvételéről § 1918. november 16-i első számú néphatározat kimondja: - Magyarország minden más országtól független, önálló népköztársaság - Mo-n alkotmányozó nemzetgyűlést kell létrehozni, mely megalkotja Mo alkotmányát. Közjogi provizórium: § 1919. március 21- augusztus 01.: Tanácsköztársaság (130 nap); proletárdiktatúra; szovjet típusú állam jött létre - 1919. április 2.: ideiglenes alkotmány - 1919. június 23.: végleges alkotmány (1. magyar kartális alkotmány, de nem lépett hatályba!) § Tanácsköztársaság bukása visszatérés a történelmi alkotmányhoz § 1921. évi XLVII. tc.: kimondta a Habsburg ház trónfosztását, a monarchiát megtartotta, de az államfői jogokat ideiglenesen a nemzetgyűlés által választott kormányzó gyakorolhatta § 1944. december: ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben ideiglenes nemzeti korm.

10


§


1945. január: nemzeti főtanács választás, államfői jogokat gyakorolhatja

1946. évi I. tv – az ideiglenes alkotmány: csonka alkotmány § a köztársasági elnökről és hatásköréről (a nemzetgyűlés választotta 4 évre, a vh-t a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolja; § az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép; § államhatalmi ágak elválasztása. § kimondta, hogy Magyarország köztársaság (rendelkezett az államformáról, de nem alk.) § preambulum biztosította az emberek alapvető jogait (élet, tulajdon) Végleges alkotmány: 1949. évi XX. Tv. § Mo. Népköztársaság => a munkások és parasztok állama; § Államhatalom tartalma: proletárdiktatúra, cél a szocializmus felépítése; § Termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak => állam, közületek, szövetkezetek; § Az államhatalom egységének elve: Ogy gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot, formálisan a parlament az államhatalom legfőbb szerve, de évente csak 2x kellett összehívni; helyette: § NET = Népköztársaság Elnöki Tanácsának létrehozása: - ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét a NET gyakorolja - törvényerejű rendeleteket (tvr.) is hozhatott, amely tv-t módosíthatott, hatályon kívül helyezhette, pótolhatta - de alkotmányt nem változtathatott, módosíthatott - évi 3-4 ülés a jellemző § államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, az országgyűlésnek volt felelős; vezeti és irányítja az országgyűlést § tanácsrendszer kiépítése: egységes állami hatalom helyi szerve § bírák függetlensége (formálisan) párttól kapott utasítás alapján hozták az ítéletet § bírósági szervezetrendszer 4 szintű: helyi, megyei, felsőbíróság, Legfelsőbb Bíróság (1950-es évek elején megszüntették a felsőbíróságot, mert nem volt annak megfelelő tanács) § Az ügyészséget a törvényesség legfőbb őreként deklarálta, de önálló ügyészi szervezet csak 1953-ban jött létre. Centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre. § Az alkotmányosság garanciái, a hatalmi ágak szétválasztása, a hatáskörök ellenőrizhetősége eltűnt az alkotmányból. 1949. évi XX. tv. számos módosítás történt: § 1954: IV. megyei bíróság és az LB közötti Ítélőszék megszüntetése; § 1954. VIII. tanácsrendszer átalakul => önkormányzati jelleget kap; § 1957. évi II. tv.: a címer és a zászló változása, Forradalmi Munkás- és Parasztkormány elnevezés § 1972. évi I. tv.: átfogó, totális alkotmánymódosítás - Magyar Népköztársaság szocialista állam (de nem érintette a gazdasági és politikai alapokat) - ’68-ban gazdaságirányítási változtatások: új szabályok, tervezés, államháztartás, állami vállalatok; - Tulajdonformák differenciáltak (állami, szövetkezeti, személyi, kisárutermelő magántulajdon) - Bővíti az osztály fogalmat (a munkásosztály együtt gyakorolja a hatalmat a szövetkezetbe tömörült parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom más dolgozóival) § 1983. évi II. tv.: - megszünteti a járásokat, mint közigazgatási egységeket - létrejön az Alkotmányjogi Tanács, az Országgyűlés sajátos bizottsága, amely feladata: § vizsgálja a jogszabályokat, hogy megfelelnek-e az alkotmánynak § de nem vizsgálhatja a törvényeket és a törvényerejű rendeleteket § ha megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a jogszabályt ne semmisíthette meg, csak felhívhatta a figyelmet az alk.ellenességre § az AT létrehozásának oka, egy „szalonképesebb” demokratikus arculat a külföldnek => ekkor kerültek haza a koronaékszerek. § 1987. évi X. tv.: alkotmánymódosító törvény az Elnöki Tanács hatáskörét korlátozta (kizárólagosan és kifejezetten tv. hozási tárgykörökben) nem alkothatott tv. erejű rendeleteket, jogszabályokat § 1989. évi I. tv.: Alkotmánybíróság létrejöttének kilátásba helyezése § 1989. évi II. tv. a sajtószabadságról § 1989. évi VII. tv. a sztrájkjogról 1989. évi XXXI. tv. – Nemzeti Kerekasztal § Totális alkotmánymódosítás, revízió

11


§ § § § § § § § § § §


Magyarország köztársaság, független demokratikus jogállam Magyarország piacgazdaság (nem tervgazdaság) köztulajdon és magántulajdon egyenjogú, egyenlő védelemben részesíthető (nem a köztulajdon az elsődleges) minden hatalom a népé népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolhatják többpárti rendszer (nem egypárti rendszer) államhatalmi ágak egyensúlyát intézményesítette (nem egységesítette) korábbi kollektív államfő helyett köztársasági elnöki tisztség, amely egyik hatalmi ágnak sem része emberi jogok biztosítását a nemzetközi egyezmények hatására újra szabályozta és kibővítette tényleges garanciák a bíróság függetlenítésére, a legfelsőbb bíróság elnöke nem parlamenti ciklusra választják, nem köteles interpellációra válaszolni új intézmények megjelenése: Alkotmánybíróság, ombudsman, Állami Számvevőszék, népszavazás, népkezdeményezés A politikai eredményeként 6 tv javaslat született: alkotmánymódosításáról; Alkotmány Bíróságról; pártok működéséről és gazdálkodásáról; OGY képviselők választásáról; Btk. és BE;

1949. évi XX. tv. és a 1989. évi XXXI. tv. összehasonlítása: 1949. évi XX. tv Mo. Népköztársaság Tervgazdaság (állami tervutasításos rendszer) Köztulajdon elsődleges

1989. évi XXXI. tv. népgazdasági

terv,

Minden hatalom a dolgozó népé Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot Egypárti rendszer Államhatalom egységének elvét rögzítette (helyi szerve: tanácsrendszer) Kollektív államfő, végrehajtói hatalom gyakorolója Emberi alapjogok széles köre Bírák függetlensége csak formális (párttól kapott utasítás alapján hozták az ítéletet Minisztériumok tételes felsorolása

§ § § § § §

Mo. Köztársaság, független demokratikus jogállam Piacgazdaság Köztulajdon és magántulajdon egyenjogú, egyenlő védelemben részesíthető Minden hatalom a népé A népszuverenitást a nép választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolhatják Többpárti rendszer Államhatalmi ágak egyensúlyát intézményesítette Köztársasági elnök, egyik hatalmi ágnak sem része Emberi jogok biztosítását a nemzetközi egyezmények hatására újra szabályozta és kibővítette Tényleges garanciák a bíróság függetlenítésére, a Legfelsőbb Bíróság elnökét nem parlamenti ciklusra választják, nem köteles interpellációra válaszolni Minisztériumok felsorolását külön tv. tartalmazza

1990. évi LXV. tv.: önkormányzati tv. 1990. évi XL. tv.: kiiktatja a tervgazdaságra való utalásokat, az alkotmány erejű törvényeket eltörli (az összes képviselő 2/3-os többsége kell), és bevezeti a konstruktív bizalmatlansági indítványt miniszterelnökkel szemben lehet benyújtani, meg kell jelölni a leendő, új miniszterelnök személyét is 1995: Alkotmány előkészítő bizottság 1997: igazságszolgáltatási reform bírói szervezetrendszert 3-ról 4 szintre módosítják OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács) létrehozása igazgatta, a bíróságokat igazgatta (korábban az igazságügyi minisztérium végezte)

AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSOK ÉS AZ „ÚJ” ALKOTMÁNY ÜGYE ezután is van fejlődés, mivel ideiglenes az Alkotmány - minden pártnak programjában benne van az új alkotmány megalkotása:

12



1. Antall kormány alatt (1990-94) lecsendesedett az alkotmányozási láz, nem törekedtek új alkotmányra. Az AB alkotmányozó erővé lépett elő az alkotmányozásra képtelen Ogy. helyett. Kevés a közjogi jellegű tv. alkotás, de számos tv. korrigálta,, építette tovább az alkotmányos demokráciát: • 1991: tv. állami ünnepekről • 1993: magyar állampolgárságról • 1993. állampolgári jogok Ogy. biztosáról • 1993. nemzeti, etnikai kisebbségek jogáról • 1994. rendőrségi tv.

2. Horn kormány (1994-98): a kormányprogramnak része volt az új alkotmány az eddigi folyamat lezárása, de utóbb a konszolidáció lefékeződött az ellenzék fenntartásai miatt, bár a kormányzó erők egyben alkotmányozó hatalommal is rendelkeztek. Kisebb alkotmánymódosító tv. születtek: • megszűnt a kollektív nemzetiségi ombudsman • AB tagjainak száma 15-ről 11-re csökkent • 1997. évi LIX tv. a népszavazást, és népi kezdeményezést alkotmányos intézménnyé tette • tv. rögzíti az Ogy. és önkorm. választások időpontját • egyéb fontos közjogi törvények: *önkormányzati szervezetrendszer, *nemzetbiztonság, *bíróságok szervezete, *fegyveres szolgálati viszony, *bírák jogállása és javadalmazása, *ügyészségi szolgálati viszony, *ügyvédek, stb. • magyar állampolgárságról • 1997: igazságszolgáltatási reform: ismét 4 szintű a bírósági szervezetrendszer az ítélőtábla bevezetésével • OIT biztosítja a bíróság autonómiáját, alkotmányos intézménnyé vált

3. Orbán kormány (1998-2002): két kisebb alkotmánymódosítás : Nincs a célok között az új alkotmány, de több módosítást terveztek: jogalkotás, ügyészség terén. - Lényeges közjogi tv.: • NATO csatlakozás miatt a fegyveres erők reformja, kollektív védelmi feladatok - amelyek az államszervezetet is érintik: • 1998: átalakultak a minisztériumok • 2001: MNB tv. • 1999: Országos Ítélőtábla • helyi önkormányzati képviselők jogállása - állampolgári jogokat érint: • külföldi beutazása, tartózkodása • szomszédos államokban élő magyarokról • több emberi jogi karta becikkelyezése

4. 2002-2006-os ciklusban az OGY 4 törvénnyel módosította az alkotmány szövegét: a. 2002. LXI. tv. un. Csatlakozási klauzulában biztosította az uniós joganyag alkalmazhatóságát a Magyar Köztársaságban. Az alkotmánymódosító tv. megváltoztatta az MNB jogállását, feladatkörét és a jogforrási rendszert új elemmel gazdagította. b. 2003. évi CIX. tv. felhatalmazza a kormányt, hogy egyes esetekben engedélyezze a magyar, illetve külföldi fegyveres erőknek az alkotmány 19§(3) bekezdés j) pontja szerinti alkalmazását, ill. más csapatmozgásokat c. 2004. évi CIV. tv. átalakította a honvédelmi kötelezettség tartalmát + új minősített időszakként vezette be a megelőző védelmi helyzetet + megváltoztatta a határőrség jogállását, a fegyveres erőből rendvédelmi szervvé minősítette át. d. 2006. évi XIII. tv. szerint a Magyar Honvédség, a külföldi fegyveres erők alkalmazását, más csapatmozgásokat a Kormány engedélyezi a fontosabb közjogi tv. ebben a ciklusban: *európai parlamenti választások, *állampolgársági tv. módosítása, *egyenlő bánásmód tv., *elektronikus információszabadságról, *választási eljárási tv. módosítása, *kisebbségi Ök. képviselő választás, *Magyar Honvédségről, *KET

5. 2006. június 9.-n hivatalba lépő Gyurcsány kormány programja nem tartalmazza az új alkotmány megalkotását: „ a köztársaság nem attól lesz erős, ha új alkotmánya van, hanem attól, ha a politika szereplői a hatályos alkotmányt tisztelik:” • minisztériumok felsorolásáról szóló tv. • az 1989-es alkotmány 21. alkotmánymódosítása megerősíti, hogy a kormányzással összefüggő kérdésekhez a jelenlevő Ogy. képviselők többségének szavazata szükséges + az alkotmány szintjére emeli fel a jogalkotási tv. tételét, miszerint a Kormány tagjainak nincs eredeti jogalkotási hatásköre.

13



A5. A szuverenitás fogalma és elméletei A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás = az adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat. Szuverenitás 3 fő jellemzője: terület, népesség, főhatalom Szuverenitásról általánosan: § A szuverenitásnak nincs egységes „világfogalma”, a nk-i jog nem dolgozta ki a társadalmi-politikai változásokkal adekvát fogalmat, így az államok önállóan döntik el, hogy egy államot szuverénnek tekintenek-e vagy sem; § Szuverenitás: az államhatalom gyakorlásának kérdése; korlátlan főhatalom, az államhatalom legfelsőbb szintjén meglévő korlátlan rendelkezési lehetőség kifelé és befelé egyaránt; § Az állam sajátossága: a szuverenitás; személy nem lehet szuverén; § A szuverenitás egységes, de 2 oldala van. § Külső szuverenitás: más államoktól való függetlenség; ha ez sérül akkor az állam nem szuverén; § Belső szuverenitás: a saját területén az állam maga határozhatja meg a kormányformáját, politikai berendezkedését. Szuverenitás elméletek: § A szuverenitás mai formájában egy történeti fejlődés eredményeként alakult ki: § A középkori keresztény Európában a világmindenség ura az Isten, tehát az uralkodó hatalma is tőle származik. § A rendi államban elismerték a hatalom isteni eredetét, de korlátozzák. § A reneszánsz és a reformáció: a nép a szuverén, az uralkodó hatalma a néptől származik. § Jean Bodin: uralkodói szuverenitás elmélet: uralkodó az istentől kapta hatalmát: Az uralkodó hatalmát akarta legitimizálni. Az uralkodó a szuverén, senki nem korlátozhatja őt, maximum csak az Isten. Abszolút, korlátlan hatalommal bír az uralkodó. § Thomas Hobbes: Fejedelmi szuverenitás elmélete = egy személy szuverenitása mellett érvelt, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi szerződésből" eredeztette = szerinte emberi eredetű, tehát korlátozható. csakúgy, mint a szerződéses államelmélet kidolgozása is. Mindenki köteles engedelmeskedni a közjó érdekében eljáró vezetőnek. § John Locke: parlamenti szuverenitás = szerinte az eredetileg természetes állapotban élő emberek társadalmi szerződést kötöttek természetes jovaik védelmére, a kormányzás tehát a kormányzottak megegyezésén alapul. Nem egyes emberek, hanem a parlament a szuverén. Az uralkodó a parlamenttel együtt kormányoz. Az uralkodó ellen lehet fordulni, ha nem a közjó érdekében jár el § Jean-Jacques Rousseau: népszuverenitás = Társadalmi szerződés c. művében a szuverenitás elméleti alapját, az ún. népszuverenitást rakta le. Ez azt jelenti, hogy a nép részese a hatalomnak, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban, s a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg • Ez a folyamat vezetett a polgári átalakulás keretében a népfelség, népszuverenitás elismeréséhez. = ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. • A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Mo-n és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia. § Nemzeti szuverenitás elmélete: 19. sz. forradalmi évtizedeiben. Kérdése: kitartozik a nemzetbe? Szuverénnek a nemzetet tekintették. A nép tágabb kategória a nemzetnél § Állami szuverenitás elmélete: a népszuverenitás. Elméletével felváltva alkalmazzák e megnevezést § A jog szuverenitásának kérdése: a jogállamiság kapcsán merült fel, a jog nem lehet szuverén! A szuverenitás jelképei: § Címer: Alk. 76. §. (2.) „A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.” § Zászló és a Himnusz A szubszidiaritás elve: § Elsőként római katolikus egyház: XII. Leó pápa enciklopédiája (1891) és XI. Pius pápa körlevele => amit az egyén meg tud csinálni, azt nem szabad a közösségre bízni;

14


§


Szubszudium szóból ered => tartozék, segítség, támogatás;

1971.-ben jelenik meg a politikai irodalomban: az EU közösségi hatalmának megerősödése ellen; „azokon a területeken, melyek nem tartoznak kizárólagos határkörébe, a szubszidiaritás elve alapján a közösség csak kivételes esetben avatkozhat be” => azaz az állampolgárokhoz a lehető legközelebbi szinten szülessék meg a döntés, ugyanakkor a hatékonyság is fontos! § Az EU határkörének megoszlása: • Kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek: nem sérti a szuverenitást, mert az EU-hoz a csatlakozás önkéntes, csak az EU dönt; Megosztott hatáskörök: az EU is és a tagállam is alkothat jogszabályt adott kérdésre, problémát okozhat a szubszidiaritás elve; ok: ki hozza meg végül a jogszabályt? • Kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó ügyek; Rugalmassági klauzula: felhatalmazás nélkül is ha a cél eléréséhez szükséges mégis dönthet az EU tagállami kérdésben. § §

Európai klauzula: § Alkotmány 2/A. § A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. § MK EU tagállamként nki szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; § A MK az EU csatlakozása szükségessé tette az Alkotmánymódosítást; § A csatlakozás után a közügyek egy részének intézése az EU tagállamaival és az EU intézményei útján történik; az EU alapító szerződései az Alkotmány felhatalmazása alapján válik kötelezővé Mo-n § Az EU alapító szerződései alapján alkotott közösségi jog külön tagállami aktus nélkül állapíthat meg jogokat és kötelezettségeket közvetlenül a tagállamok főhatalma alá tartozó személyek számára => egyértelmű kizárólagos jogalkotó joghatóság korlátozása; az EU intézményei e felhatalmazás alapján jogalkotó joghatóságot gyakorolhatnak; § Az Alkotmány megadja a felhatalmazást, hogy az MK olyan nk-i szerződést kössön, amely alapján egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a Köztársaság az EU többi tagállamával közösen gyakorolhatja; § Az Alkotmány 2 korlátot fogalmaz meg a közös hatáskörgyakorlás tekintetében: • a hatáskörök közös gyakorlására az EU-t alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor; • egyes, Alkotmányból eredő hatáskörök közös gyakorlására ad felhatalmazást. A szükséges mérték garanciális jelentőségű korlátja mellett tehát azt is kimondja az Alkotmány, hogy a közös gyakorlás csak egyes konkrét hatáskörökre terjed ki, vagyis a közösen gyakorolt hatáskörök terjedelme korlátozott. A közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az OGY-be és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a tv-ek megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az önkormányzatok képviselőtestületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.) A közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb. A közvetlen demokrácia különböző technikai elemeken keresztül valósul meg: § népgyűlés: Svájc - a községek nagy részében népgyűlés dönt fontos kérdésekben, § népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejű jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri, § népi kezdeményezés, népi iniciativa: fontos elvi kérdés eldöntésére, § referendum/népszavazás: lehet ügydöntő vagy konzultatív, mindkettő lehet kötelező v. fakultatív. § a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetően eltérőek a felfogások: Svájc: a területek hovatartozásáról döntő népszavazás megjelölésére használják; Mor.: a tv-t megerősítő népszavazást referendumnak, a nem tv-i formát igénylő OGY-i döntések esetében tartott népszavazást plebisztitumnak nevezik. § A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelően szabályozása is országos és helyi szintű..

15



A6. Állam, államterület; unitárius és föderatív állam. Állam, mint közjogi- politikai szervezet: Állam fogalma: § Fogalom: az állam meghatározott területen élő nép szervezett főhatalma; az állam valamennyi ismérve benne van. § Ideológiai fogalom (Marx): Erőszakszervezet, mely biztosítja a hatalmát az elnyomottak felett az uralkodó osztály kezében. § Politikai fogalom: az állam politikai társulási forma, amelynek kizárólagos joga van egy terület kormányzására. Kialakulásának három feltétele van: 1. nemzetközi elismerés, 2. állampolgárság, 3. államterület. 1. Az állampolgárai felett gyakorolja a főhatalmat – ez a szuverenitás. A szuverén államot a többi államnak el kell ismernie, ezzel a nemzetközi közjog alanyává válik. 2. Letelepedett lakosság, állampolgárság is szükséges. Megszerzése: Területi elv – Anglia Vérségi alapon Magyarország Honosítás. 3. Az államok nemzeti államként alakulnak ki államhatárokkal körülhatárolt földrajzi területen. Államterület nélkül nincs állam. A legtöbb állam unitárius, azaz egyszerű – ez nem államkapcsolat. Magyarország sokáig unitárius volt, 2004-től EU- konföderáció. Állam jellemzői: Terület: § Jelinek nyomán általánossá vált az a felfogás, mely az államterületet az állami uralom színhelyének tekintette. Bárki, aki az államterületen található az állam uralmának alávetett – minden más állam tevékenysége kizárt. § Klasszikus meghatározása: az állam területi felségjoga az államhatalomnak az a tulajdonsága, hogy egy meghatározott területen minden és mindenki felett, más hatalom kizárásával érvényesül. (kizárólagosság elve) § A területi felségjog a nemzetközi jog szabályai szerint korlátozott: egyrészt korlátozhatják az állam nemzetközi szerződései, másrészt a nemzetközi szokásjog. Ilyen korlátok: nemzetközi szolgalom, békés áthaladás joga, diplomáciai képviselet létesítése. § Az állam területi főhatalma mindenkire kiterjed, aki az állam területén tartózkodik, tehát a külföldiekre is. Az állam és az állampolgárai között különös viszony áll fenn, mely nem vonatkozik az állam területén tartózkodó külföldiekre, viszont az államterületen kívül tartózkodó állampolgárokra igen. Népesség: Az állam tényleges lakossága, tartózkodási helytől független állampolgárság. Főhatalom: Közhatalom, szuverenitás = szervezett főhatalom. Állam területe: Az a térség, amelyen az állam főhatalma, szuverenitása érvényesül; az állam létének természetes feltétele. Az állam területéhez tartozik: szárazföld, víz, légtér. Államterület külső vonatkozásai: Államhatár: az adott állam területét egy másik állam területétől választja el. Az államhatárokat nemzetközi szerződések rögzítik. Mo határait a Párizsi Békeszerződés rendezte; tv-be iktatása: 1947. évi XVIII. Tc. az 1938. január 1-i állapotot tartja meg és még 3 újabb települést csatolt el. Mozgó államterület: pl. repülőgép, magyar szuverenitás érvényesül, ha ott születik meg a gyermek. Államterület belső vonatkozásai: Államkapcsolatok vagy államszervezet: unitárius vagy föderatív állam. Államszerkezet az állam területi szervezete: a) egységes = unitárius állam (Mo.), b) összetett: föderatív állam, c) a kettő között: konföderáció. a) Unitárius: egységes, azaz unitárius államban egy-egy közhatalmi tevékenységet egy típusú szerv lát el (egy kormány, egy típusú minisztérium). Klasszikus unitárius államok: egységes az állam szerkezete, és korlátozott önállósággal bírnak a kisebb egységek, alá vannak rendelve a területi egységek a központi hatalomnak. Származtatott, visszavonható hatáskörökkel rendelkező önkormányzatok, a központi hatalomtól függ, mi önkormányzati hatáskör. PL: Írország. Decentralizált unitárius államok: széleskörű önállósággal bírnak a kisebb közigazgatási egységek. Központi államhatalomtól független önkormányzatok. PL: Niederland. Devolúciós unitárius államok: bizonyos területeken van a kisebb részegységeknek önállóságuk oktatáspolitika, kultúra, tudomány, ezekbe a kérdésekbe Westminster nem szól bele. PL: Skócia saját parlament.

16



Regionalizált unitárius államok: alkotmányosan megerősített jelentős autonómiával bírnak a régiók, önkormányzó testületek működnek a területek fölött. PL: Olaszország. b) Föderatív állam: Kettő, vagy több állam egyesüléséből, szövetségéből létrejövő új állam, amelyben a részes államok a szuverenitásuk jelentős részét az új, föderatív államra ruházzák. Tagállamok egyenlő joggal bírnak, a nemzetközi politikában egységesként jelennek meg. Szuverenitásuk egy részét átruházzák a központi szövetségi államra. Központi szinten hozott döntések kötelezőek a tagállamokra. USA/50 tagállam, Svájc/7 kanton (1848-tól), Németország /16 tartományt egyesít (1991-től), ezek a föderáció mintapéldányai. Megtartják a kiválás jogát. Megosztott szuverenitás: bizonyos ügyek csak az új államot illetik meg, a többi a részes államot illeti. Kettős állampolgárság érvényesül: unió és részes államok külön állampolgársági kör. Az államszervezet megtöbbszöröződik: az összes tagállam külön-külön parlamenttel rendelkezik és egy közös is van. A kormányok tekintetében ugyanaz. A tagállamok részt vesznek az alkotmányozásban: garancia, hogy a föderáció ne tudjon az államok fölé emelkedni. Az EU sui generis képződmény, nem sorolható egyik kategóriába sem. Előnyök: bővül a hatalommegosztás, nagyobb a demokrácia, sokközpontú állam alakul ki. Hátrányok: bonyolultság, döntéshozatali idő nagy, egységesség hiánya. c) Konföderációs állam: Az unitárius és a föderatív államtípus között van. Az unitárius konföderáció azt jelenti, hogy ezek az államok laza államszövetséget alkotnak, szuverének, önkéntes alapon két- vagy többoldalú – bilaterális vagy multilaterális – szerződéssel jönnek létre, az együttműködés nem sérti az állam szuverenitását: SZU, FÁK, régebben USA (13 gyarmat egyesülése), Svájc államszövetsége. Államkapcsolatok további fajtái: § Perszonálunió: két vagy több állam között közös államfő (Mo-n 1849 előtt) a kapcsolat 1 személy § Reálunió: különbség: közös az államfő, de/és vannak közös állami szervek egyes tevékenységekre: hadügy, külügy, belügy, pénzügy (1867-től OMM). § Regionális állam: a mai Spanyolország. Nincs tagállami önállóság. (autonóm területek) § Az EU keverék államszerkezeti szempontból. A föderáció és a konföderáció között elhelyezkedő sajátos államkapcsolat. Tendenciák az átalakulásra: I. Egységesből szövetségi állammá vált Németország 1991-ben. II. Szövetségi államból független államokra bomlott a SZU 1991-ben.

17



A7. A kormányformák. I. Állam: Alapvetően három jellemzője van: 1. Államforma 2. Kormányforma 3. Államszerkezet 1. Államforma: az államformát modern értelemben az államfő jogállásának jellege határozza meg, tehát az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módja. Lényegében két államformát különbözetünk meg, ezek: Monarchia és Köztársaság. Léteznek úgynevezett átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját. 2. Kormányforma: az államformát és a kormányformát el kell határolni egymástól. Igaz ugyan, hogy szorosan összefüggenek egymással, de a kormányformát a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és az államfő viszonya, azaz a kormányzati hatalom gyakorlásának mikéntje határozza meg. A kormányforma a kormányzásban résztvevő központi állami szervek egymáshoz és a polgárokhoz való viszonyát jelentik. A kormányformáknak nincs köze a hatalmi ágak elválasztásához. Kormányzás: Legmagasabb szintű állami feladatkijelölő és irányító tevékenység. A kormányzásban részt vesz: a Kormány, a Parlament és az Államfő. Igazgatás: kormányzati tevékenységhez kapcsolódik: szervezési és a számára kijelölt feladatok; jogalkotói hatáskör is megilleti. 3. Államszervezet: az államfői hatalom belső, területi megosztásának módja, amely lehet: Unitárius és Föderatív. Kormányformák: 1. Államfői kormányformák: meghatározó szerep az államfőé. a) Alkotmányos monarchia: abszolút hatalom a királyé. Törvényhozói hatalom megoszlik a parlament és a király között. A király szentesíti a törvényeket, a végrehajtó hatalom kizárólagosan a királyé. A király nevezi ki a minisztereket. A miniszteri felelősség kialakulása: a király intézkedése csak akkor hajtható végre, ha a miniszter ellenjegyezte, az így ellenjegyzett intézkedésért a miniszter vonják felelősségre. Pl.: Belgium, Dánia. b) Prezidenciális köztársaság: Törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus = szenátus és a képviselőház. Tipikusan az USA kormányformája. Végrehajtó hatalom: az elektorok útján 4 évre választott elnöké. Széleskörű törvényhozói jogosultságok illetik meg az államfőt: törvénykezdeményezés, rendeletalkotási jog, korlátozott vétójog (tv aláírásának, kihirdetésének megtagadása, de a parlament újratárgyalása és elfogadása után már nem akadályozhatja meg). A kormány nem testületként dönt; az elnök ténylegesen a hadsereg főparancsnoka. Az elnök nem felelős a parlamentnek, bizalmi szavazással nem mozdítható el. Hatalmi ágak szervezeti és személyi elkülönülése, egymást ellenőrző rendszer. 2. Parlamentáris kormányformák: a) Parlamentáris monarchia: Törvényhozó hatalom a parlamenté, a végrehajtó hatalom a kormány kezében. Király uralkodik, de nem kormányoz = ő az államfő, öröklődik a tisztsége. Miniszteri felelősség kibővül: a kormány a parlamentnek miniszteri felelősséggel tartozik. A kormány politikájának kidolgozásában és érvényesítésében a miniszterelnöknek van jelentős szerepe. Pl.: Anglia, Dánia, Svédország, BeNeLux államok. b) Parlamentáris köztársaság: Magyarország kormányformája, az államfő feloszlathatja a parlamentet. A pártok meghatározó szerepet töltenek be frakciók formájában. Érvényesül a frakciófegyelem. Legtöbb esetben a végrehajtó hatalom csak formálisan illeti a köztársasági elnököt. A kormánynak és a kormányfőnek van kiemelkedő szerepe. A kormány politikailag a parlamentnek felelős, kormánytagok szolidárisak egymás iránt. A kormány a többségi frakció képviselőiből áll. Mo.: azt kéri fel a köztársasági elnök kormányalakításra, akit akar, nincs meghatározva. Konstruktív bizalmatlanság: az OGY képviselők kérik a kormány ellen, a ME utódját juttatja hatalomra. Bizalmi szavazás: a kormány kéri maga ellen, hogy a parlament támogatja-e. 3. Kollegiális, direktorális kormányforma: Legfelsőbb hatalmat a kétkamarás Szövetségi Gyűlés (Bundestag) gyakorolja (4 évre választják). A Bundestag alakítja meg a 7 tagú Szövetségi Tanácsot (Bundesrat) (4 évre), nincs bizalmatlansági szavazás. (Ez lenne a kormány), nem lehet őket elmozdítani. Szövetségi Tanács beszámol tevékenységéről a Gyűlésnek, jelentést tesz a szövetség belső helyzetéről, külső kapcsolatairól. Bundesrat tagjai politikailag nem szolidárisak egymással. A bundesrat egyesíti a Korm. és államfői funkciót. Tanács egy-egy tagja látja el egy évig az

18



államfői feladatokat. – kollektív államfő. Az államfő neve: Szövetési Tanács, kinevezett kitűzőt kap. Magyarországon volt 1848. októberében, amikor a Honvédelmi Bizottmány ugyanilyen kollegiális kormányformában működött, néhány hónapon keresztül. 4. Félprezidenciális kormányforma: Ötvözi a prezidenciális és parlamentáris kormányforma jellegzetességei. Erős s a végrehajtó hatalom a törvényhozás rovására, ami a kormány és a Köztársasági Elnök között oszlik meg. A törvényhozó hatalom a parlamenté. A kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel, a Köztársasági Elnök nem a parlamentnek felelős, hanem a választópolgároknak, önálló döntéseket hoz miniszteri ellenjegyzés nélkül. Pl. Franciaország, Finnország. 5. Szocialista kormányforma: Alapelv: a hatalom egységes és oszthatatlan; az állam a proletárdiktatúra állama (munkás és paraszt). 1917ben Oroszországban jött létre először; szovjetforma, szovjetek (tanácsok); legfelső szint: szovjetkongresszus. Központi végrehajtó tanács két háza: Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács. A kormány kezében nem volt végrehajtó hatalom, nem gyakorolt hatalmat, azt is a párt birtokolta. Nem a parlamentben születnek a törvények, hanem a párt határozatait fogalmazza meg. Proletárdiktatúra. Államfő: egy személyes vagy testület (Mo.-n Elnöki Tanács), vagy köztársasági elnök + testület (Jugoszlávia Tito haláláig, utána a testület vette át a funkciókat). Ma: Kína, Kuba, Laosz; kommunista állam – szocialista népköztársaság. 6. Fasiszta kormányforma: A társadalom teljes alávetésére törekszik, minden eszközzel, akár szélsőségesen kegyetlen erőszakkal. Egy vezérelv, egy vezér, aki ellenőrzés nélkül gyakorol hatalmat. Nincs ellenzék, a népesség homogenizált; demokratikus intézmények megszüntetése. Képviseleti szervekkel szemben a végrehajtó szervek túlsúlya. Az állami szervek rendőri v katonai jellegűvé válnak. Hitleri Németország; Olaszo a II. VH idején. 7. Teokratikus köztársaság: A parlament és a kormány döntései felett vétójoga van a vallási vezetőnek. Pl.: Irán.

19



A8. Az államhatalmi ágak elválasztásának elve. Elmélet és történelem: F Legkiemelkedőbb alkotmányos elv: a hatalommegosztás és a hatalmi ágak egyensúlyának elve; F Modern alkotmányos rendszerek: két elv köré szerveződnek: hatalommegosztás és a társi-többségi elv; F Hatalommegosztás eszmerendszer lényege: követelmény, hogy a hatalom ne egy személy v testület kezében összpontosuljon – hatalommal való visszaélés megakadályozása! F Jogfilozófiai szempont: normativitás elvére épülő bíróság-igazságszolgáltatás szerepe kiemelkedő; a nullum crimen sine lege elve magába foglalja a hatalmi ágak szétválasztásának követelményét! F Morális szempont: nem erkölcsös, ha azok alkotnak törvényt, akik végrehajtják azokat; F Politikai szempont: a hatalommegosztás az abszolút monarchia ellen; XVII. század Anglia => a rendi és a polgári erők egyensúlyba kerülése; F Hatalomgyakorlás: kormányzásra, az állami szervek felépítésére, működésére, szervezésére vonatkozó elmélet. Jogfilozófiai felfogások: (a hatalommegosztásos eszmerendszer története) F Arisztotelész: (Politika) felfogása szerint nem hatalommegosztás, hanem munkamegosztás; népbíróság, közügyek, tanácskozó gyűlés, magisztrátusok (végrehajtó hatalom); F Szent Ágoston: a hatalom demoralizál, csak akkor lehet elismerni, elfogadni, ha valamilyen morális célt fel tud mutatni; a világot Isten országára (Civitate Dei) és a sötét oldalra, rosszakra Ördög országára osztotta; F Aquinói Szent Tamás: a hatalom jó; kimutatható; a földi tv-ek az isteni tv-ek konkretizálása; a hatalom Istent szolgálja, igazolható a működése, akkor is, ha erőszakos => zsarnokság azonban nem; F John Locke: ténylegesen megjelenik a hatalommegosztás elmélete;  a három állami funkció mellé rendeli a három államhatalmi ágat;  a törvényhozó hatalom funkciója a törvényalkotás.  egy olyan hatalomra van szükség, amely állandóan alkalmazza azt: ez a végrehajtó hatalom  az állam funkciójához rendelt hatalom a föderatív hatalom, amely „magába foglalja az államon kívüli személyekkel és közösségekkel való szövetségkötések és egyéb egyezségek hatalmát.” állam biztonsági és védelmi érdekeit a külső kapcsolatokban biztosítja.  a törvényhozó és végrehajtó hatalom elválasztása könnyen megvalósítható, hiszen két, egymástól merőben különböző állami funkciót valósítanak meg;  a végrehajtó és föderatív hatalom elválasztása azonban sokkal problematikusabb, mivel mindkét mögöttes állami funkció megvalósításához a társadalom egészének ereje kell, e két hatalom erőltetett szétválasztása pedig „oda vezetne, hogy az állam erejével különböző vezérek rendelkeznének, ami viszont előbb-utóbb zűrzavart és romlást idézne elő F Montesquieu: (A törvények szelleméről);  különbséget tesz tv-hozó, végrehajtó és bírói hatalom között;  Locke-kal ellentétben szerinte élesen szét kell választani a hatalmat: hatalmi ágak elválasztása a hatalommegosztás hivatalos megnevezése;  A tv-hozó a tv-kel eldönti hogyan működjenek a különböző állami szervek, mechanizmusok;  A vh- hatalom gondoskodik a tv-ek vh-ról; csak a vh területén hozhat döntéseket;  Az igszolg mindkét területtől független, korrigáló szerep, egyensúlyban tartja a két szervet. F Benjamin Constant: az államfőt kiegyensúlyozó regulatív hatalomnak tekintette; hatalmi ágakat mozdonyoknak tekintette, az államfő volt az aki kisiklás esetén ezeket helyére tette; 3 hatalmi ág mellett 4. hatalmi ág az államfő, király. F Rousseau: elismeri a hatalommegosztás elvét, de egymásnak való alárendeltségben, végső soron a társadalomnak való alávetettségben; népszuverenitás => a nép szuverén, a nép gyakorolja a hatalmat; nincs képviseleti szerv, közvetlen hatalomgyakorlás van helyette; különleges testületet a konventet elfogadja, amely nem azonos a parlamenttel; 4. hatalomként => alkotmányozó hatalom! F USA alkotmánya – a hatalommegosztásos teória tudatos alkalmazását jelenti  az amerikai „alapító atyák” szándéka, hogy a kormányzati tevékenység hatékony ellenőrzés alatt álljon – másrészt el akarták kerülni, hogy olyan intézmények kapjanak lehetőséget, amelyek a többségi elv alapján leképezik a társadalom összetételét.  A virginiai Jogok nyilatkozata kimondja: az emberek jogaik érvényesítésére hozzák létre kormányaikat → a kormányok hatalmukat az emberek egyetértésére alapíthatják. Ha a kormány nem megfelelőnek v. nem a célok érdekében működőnek bizonyul, a közösség többségének joga van arra, h új kormányt hozzon létre.  Az alapjogok ilyen megfogalmazására az angol története során nem bukkanhatunk.  Az amerikai alkotmány a hatalom állandó ellenőrzésének lehetőségét a hatalommegosztásban látja. mivel itt nem voltak meg az európaihoz hasonló rendi alapok, így a hatalmakat (tv.hozás, VH, igazságszolgáltatás) úgy alakították ki, hogy azok egymás fékjei, ellenőrei legyenek

20



 az amerikai alkotmány másik jellegzetessége a jogi jellege = a bíróság általi kikényszeríthetősége – a LB nem alkalmazza az alkotmányellenes törvényt Magyar alkotmánytörténeti irányok: F Szentkorona-tan: Werbőczy: a nemesség a királytól van, a királyi hatalom a nemességtől; minden nemes egyformán a Szent Korona tagja és csak az ő akaratából megkoronázott királynak van hatalma; F XIX. XX. század: gyengülő formában van jelen a hatalommegosztás eszmerendszere; Habsburgok miatt, később egy egyéb történelmi események miatt; helyette: államhatalom egységes és oszthatatlan; F Bibó István: (Az államhatalmak elválasztása egykor és most); 1947. akadémiai székfoglaló; hatalmi gócok (pl. gazdaság); nem az a kérdés hány hatalmi ág van, az a fontos, hogy egyensúly legyen közöttük, és ellenőrzöttek legyenek; F Kulcsár Kálmán: minden hatalmi ágon belül ki kell alakítani az egyensúlyt;  Törvényhozó: szenátus, képviselőház; alsóház, felsőház; első kamara, második kamara; kétkamarás tvhozás kell, egyensúlyteremtő, javítja a tv-hozás színvonalát is;  Végrehajtó hatalom: államfő, kormány => egyensúlyozzák egymást;  Igazságszolgáltatás: AB és rendes bíróság; egymást ellenőrizve hozzák létre az egyensúlyt;  Az egyensúlyt biztosítja a központi és helyi hatalom egyensúlya is. A hatalommegosztás módjai • szervezeti értelemben o az egyes hatalmi ágakat a neki megfelelő szervek birtokolják – 1 szerv – 1 hatalmi ág • személyi értelemben o nem összpontosulhat 1 személy kezében túl nagy hatalom • fékek és ellensúlyok rendszere (USA) o olyan mechanizmusokat építenek ki, hogy a szétválasztott szervek és személyek ellenőrizni és egyensúlyozni tudják egymást § pl: OGY. ellenőrzi a kormányt, a kormány határozza meg az Ogy. munkáját o Mo. parlamentáris köztársaság: § ebben fejeződik ki a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya § a kormány felelős a parlamentnek; fontos a közt elnök is § az államforma azt fejezik ki, hogy milyen típusú államfője van az adott országnak A hatalommegosztás mai értelme: F A hatalom ellenőrizetlenül ne legyen gyakorolható; F A hatalommegosztás egyetemesebb lett = az ellenőrzöttség követelménye az állami intézményrendszerre is kiterjed; Szervek a hatalommegosztás mai rendszerében: F Államfő: kormányformákban tanultak szerinti szerepe van; (Fro jelentős; Mo: kirakat) F Alkotmánybíróság; F Közigazgatás: új és sajátos hatalom – a kormányzati politika szférájából; F Kormány – a közigazgatás a kormánynak való alávetése követelménnyé vált a vh hatékonysága miatt; F Ombudsman és közigazgatási bíráskorás; F Helyi és területi önkormányzatok; F Népszavazás, népi kezdeményezés; Új hatalmi ágak napjaink politikai rendszereiben egyes szervek/hatalmak a hatalommegosztás mai rendszerében: 1. államfő – történeti szerepe folyamatosan változik – személyes tekintélye, pártatlansága az alkotmányos élet olyan tényező, ami túlmutat az alkotmányban megállapított hatáskörein. Feszült, ingatag politikai viszonyok közepette stabilizáló szerepet tölt be. egyre jelentősebb a szerepe a külpolitikában, a fegyveres erők irányításában és a parlament feloszlatásával kapcsolatosan gyakran elkülönült államfői hatalomnak is tartják. 2. alkotmánybíróságok – szerepet játszanak a hatalmak ellenőrzésében és az állampolgári jogok biztosításában = ezzel a kormányzat ellensúlyozásának feladatát látják el. 3. közigazgatás – ugyancsak új és sajátos hatalomként értelmezik – a végrehajtó hatalom kormányzati-politikai szférájától való megkülönböztetése általánossá vált 4. kormány – a közigazgatás kormánynak való alávetése követelménnyé vált a végrehajtás hatékonysága érdekében 5. közigazgatási bíróságok - a közigazgatási szervek jogszerű működésének ellenőrzésére hivatottak. 6. Ombudsman – állampolgári jogok szóvivője. Jogsérelem, érdeksérelem esetén is eljárhat-. A közigazgatással megnövelt végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott. Parlamentnek alárendelt tisztségviselő, aki általában állampolgári kezdeményezésre lép akcióba, de sérelem elhárítására direkt módon nem jogosult.

21



7. helyi és területi önkormányzatok 8. [megemlíthető elem lenne még ebben a relációban: a szövetségi rendszer és a népszavazás]

22



A9. Az Országgyűlés funkciói és hatásköre, az Országgyűlés megalakulása és megbízatásának időtartama. Az OGY-re vonatkozó jogszabályok: ¶ Alkotmány ¶ Házszabály (46/1994. OGY. határozat) ¶ 1990. évi LV. tv. a képviselők jogállásáról ¶ AB határozatok Az Alkotmány szerint: az OGY. a MK legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társ. alkotmányos rendjét, meghatározva a kormányzás szervezetét, irányítását és feltételeit. ¶ államhatalmi: OGY. döntéseket hoz, tv-ek formájában és ezeket végre kell hajtani akár állami kényszer alkalmazásával is ¶ a népképviselet: választott szerv, mely képviseli a választók és más csoportok érdekeit; választott tagokból álló testület ¶ népszuverenitás: a szocialista rendszerben nem ismerték el a hatalommegosztást; az OGY az összes népszuverenitásból eredő jogot gyakorolta – ma ez nem így van, az OGY. más szervekkel osztja meg a szuverenitásból eredő jogokat ¶ alkotmányos rend: az Alkotmányt az OGY. fogadja el és ellenőrzi is az Alkotmány érvényesülését ¶ kormányzás: az OGY. a kormányzásban részt vesz a Kormánnyal és a Köztársasági Elnökkel együtt A parlament fő funkciói • feladat = tennivaló elvégzendő munka, pl. utat kell építeni • hatáskör = a feladat elvégzéséhez szükséges jogosítvány, ugyanazzal a feladatkörrel rendelkező szervek eltérő hatáskörrel rendelkezhetnek, pl.: közoktatás terén: feladat egy általános iskola megszervezése. A hatáskör lehet, hogy a helyi önkormányzaté, de lehet, hogy a megyeié, mert mindkettő feladata lehet a közoktatás, de az is lehet, hogy a megyének csak a középiskolára van hatásköre. • hatáskör vertikális feladatmegosztás (függőleges): • illetékesség: vízszintes megosztás: azonos hatáskörű szervek közötti feladatmegosztás: pl. megyei közgyűlés jogosult rendeletet alkotni saját hatáskörében, de a Pest megyei és a BAZ megyei is, de ami az egyik megyére vonatkozik, nem vonatkozik a másikra. • funkció: azonos v. hasonló feladatcsoportok összessége, azonos jellegű feladatok. Alkotmányban 4 db van: az OGY.-nél nem válik szét a feladat és a hatáskör, ami a feladata, arra van hatásköre is. 1. törvényhozó funkció: 2. politikai funkció: 3. szervező funkció: ezek lefedik az Ogy. teljes működését 4. ellenőrző funkció: Funkciók: 1. Törvényhozási funkció – a hatalmi ágak megosztása szerinti funkció;  ez a legjelentősebb, legsúlyosabb funkció, a legmarkánsabb parlamenti tevékenység  a törvény megalkotását tartalmazza = az Alkotmány szerint a törvényhozás joga az Országgyűlés illeti meg, ilyen elnevezéssel kizárólag az Országgyűlés alkothat jogszabályt  Kizárólagos törvényhozási tárgyak, pl. alkotmány  Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;  Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;  2/3-os törvények – 1990-től az ellenzéknek biztosít jogokat a tv-hozásban;  alapjogi tv-k, és szervezeti tv-k; lsd: jogforrások tételben!  Szakmai és politikai elemek ötvözése a tv-hozásban => kodifikációs bizottságok; (azonban a puding próbája az evés =>a jogalkalmazás során derül ki, hogy az adott törvényhozásnál melyik győzött ÉN)  Tv kezdeményező: Közti Elnök; Kormány; Ogy bizottságai; Ogy képviselő bármelyike;

2. Parlamenti ellenőrzési funkció: az Ogy. elsősorban törvényalkotó szerv, a törvényhozás a meghatározó tevékenysége→ kormány végrehajtja, de a törvényhozás (Parlament) jogosult ezt ellenőrizni = hatáskör megosztás tiszta képlete (végrehajtó hatalmak ) Az erősödő végrehajtó hatalom mellett egyre hangsúlyosabb a kormányzati ell. funkció, az eszköztár egyre szélesedik, differenciálódik, már nemcsak a kormányra, hanem az egész kormányzati rendszerre kiterjedhet. Az ellenőrzés többféle típusai közül :

23



az első és nagyon lényeges szint, a parlamenti plénum: a parlamenti plénum nyilvánossága előtti ellenőrzés a) beszámoló ¬ Ogy ülésén, plénumon gyakorolt ellenőrzés ¬ Ellenőrzési mód = meghatározott állami szervek kötelesek az Ogy-nek beszámolni, ill. jelentést tenni ¬ A Kormány tagjai, és a miniszterek az illetékes bizottság előtt tesznek beszámolót. Conditio sin equa non = minimális/szükséges/elégséges feltétel a miniszter kinevezéséhez. E nélkül nem lehet kinevezni, de úgy dönthet a Parlament, ahogy akar ¬ = parlament előtti felelősséget jelent, tekintettel a politikai bizalom jelentőségére (lásd bizalmatlanság intézménye)a beszámoló erősebb, ennél finomabb ellenőrzési mód a jelentéstétel és a tájékoztató b) interpelláció és kérdés Az Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés (question time) a világ valamennyi parlamentjében létező jellegzetes munkaformák – az interpelláció veszélyesebb, mert a választ parlamenti döntés elutasíthatja és a határozatkényszer miatt az intézmény kikerül a képviselő kezéből, legfeljebb a viszonválasszal befolyásolhatja a parlamenti határozatot • Interpelláció: = formalizált intézmény = magyarázatkérés: a képviselő (interpelláló) magyarázatot kér a feladatkörükben tartozó kérdésben – a kormánytól, – Legfőbb Ügyésztől, (ez speciális, mert az OGY által nem utasítható) – a kormány tagjaitól (csak ez a 3. csoport interpellálható!) • Ki válaszol? – kormány nevében a Miniszterelnök – interpellált (személy saját maga) – Miniszterelnök helyett a kijelölt miniszter, szakminiszter – Miniszter helyett az államtitkár – Legfőbb Ügyész helyett a helyettese • formalizált, eljárásjogilag kidolgozott intézmény • Az interpellációt írásban, rövid tényleírással, az ülés előtt 4 nappal kell benyújtani az OGY elnökénél, aki megküldi az interpelláltnak és bejelenti az OGY-nek • főszabályként azonnal szóban kell válaszolni, kivételesen az Ogy. engedélyével 30 napon belül ib. • személyes jelenlétet ír elő az alkotmányjog, ha az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni, • Azonnali kérdések és válaszok órája: hetente 60perc; ülés előtt 1 órával a képviselőcsoport vezetője nyújtja be, ülésen az általa kijelölt képviselő teszi fel; 2-2 perc; utána 1-1 viszontreagálás; több nincs, megvonják a szót; 2. a plénum mellett jelentős szerepet játszik a kormányzati ellenőrzésben a bizottsági rendszer 3. ellenőrzésre szakosodott önálló szervek, pl. számvevőszék A folyamatos parlamenti ellenőrzés iránytűje a megadott bizalom és a parlament által elfogadott kormányprogram. 1.

3. Politikai funkció:    

Ogy. elvileg bármely bel és - külpolitika kérdést napirendre tűzhet, megtárgyalhat, döntést hozhat. elfogadja a kormányprogramot gazdasági tervet, költségvetést, zárszámadást elfogadja politika vita intézménye is tipikus példa: minden ügyben felmerül, politikai vonás, de itt kifejezetten a politikai vonatkozást vitatják adott időkeretben. (részletek a házszabályban)

4. Személyi, szervezeti: Kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása; a) Ogy. külső tisztviselőket választ :

* Köztársasági Elnök= államfő (KE) * Miniszterelnök = kormányfő (ME) * Ombudsman * Alkotmánybírák, de ők választják maguk közül az AB elnökét * Legfelsőbb Bíróság elnöke * Legfőbb Ügyész (LÜ) * MNB elnöke * más, magas szintű állami szerveket, tisztségviselőket (ÁSZ elnöke) Az Ogy. meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit b) Ogy. saját testületét /szervezetét is létrehozza: b1.) tisztségviselők: házelnök = Ogy. elnöke alelnökök jegyzők, - Ogy. jegyzői. b2.) országgyűlés bizottságai: - állandó - külön

24


- ideiglenes - vizsgáló


bizottságok

5. Rendkívüli jogrend bevezetése: hadiállapotról döntés, rendkívüli állapot kihirdetése; Honvédelmi Tanács létrehozása; szükségállapot kihirdetése, vészhelyzet.

6. Külügyek és hadügyek területén: külkapcsolatok, szerződések, fegyveres erők külföldi v belföldi alkalmazásáról való döntés;

7. Egyéb parlamenti funkciók: • • • •

az önkormányzatok feloszlatásának jogát. Az állami területi beosztással kapcsolatos hatásköröket A közkegyelem gyakorlásának és a népszavazás elrendelésének a jogát népszavazás elrendelése

Hatáskör: a feladat teljesítéséhez szükséges jogosítvány. OGY megalakulása: A magyar parlament 1945-ig kétkamarás volt, azóta egykamarás szerkezetű. Az OGY alakuló ülése: F A belső szervezet kiépítése a megalakulással kezdődik. F Választásokat követő 1 hónapon belül a KE hívja össze és nyitja meg; F Tisztségviselők választásáig a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti az ülést, és a 2 legifjabb (korjegyzők) a JKV. F Az alakuló ülés 3 feladatot teljesít: 1. igazolja a képviselői mandátumokat = mandátumok hitelesítése 2. létrehozza a parlament belső szervezetét 3. a parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít. F Megbízólevelek átadása a képviselők részéről a KE-nek, majd a mandátumvizsgáló bizottság (korelnök és korjegyzők) megvizsgálja (legitimáció); F A képviselők igazolásuk után esküt tesznek F Képviselő csoportok megalakulásának bejelentése; eskütétel után; F Az alakuló ülésen jelentik be a képviselőcsoportok (frakciók) megalakítását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét: titkos szavazással; ma: elnök, 3 alelnök, 10 jegyző; F Házbizottság megalakulása; F Az alakuló ülésen hirdet kormányprogramot a választások mindenkori győztese = kormányt alakít F megbízás ideje: 4 éves ciklus alakuló üléstől a következőig – o rövidebb: 1. feloszlatja önmagát, 2. KE feloszlatja Milyen esetekben: 40 napon belül nem választanak ME-t, v. 12 hónapon belül 4x megvonja a bizalmat o rendkívüli jogrend: meghosszabbodik az Ogy. mandátuma OGY megbízatása, ülésszakai és ülései: F Ogy: 4 évre választott, egykamarás szerkezetű, 386 tagú; 4 évente április, május a választás ideje; F Megbízatása az alakuló ülésen kezdődik és az új Ogy alakuló üléséig tart; F Ogy megbízatásának rendkívüli megszűnési okai:  feloszlás – az OGY kimondhatja feloszlását megbízatása megszűnése előtt (politikai belátás és döntés kérdése – egyetlen korlátja a rendkívüli jogrend)  feloszlatás – a Közt. Elnök hatásköre (a bizalomvesztett kormányzat vagy Kormány nélküli állapot esetén – a feloszlatástól számított 3 hónapon belül új OGY-t kell választani – a választást a KE írja ki)  OGY u.azon OGY megbízatásának idején 12 hónapon belül legalább 4 esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól;  A Kormány megbízatásának megszűnésekor a Közti Elnök által javasolt ME-t, javaslatának megtételétől számított 40 belül nem választják meg. F az OGY megbízatása meghosszabbodik – rendkívüli jogrend esetén az OGY megbízatása a rendkívüli jogrend végéig automatikusan meghosszabbodik – a már feloszlott OGY is összehívható F az OGY a megbízatási ideje alatt folyamatosan – rendes és rendkívüli ülésszakokban tevékenykedik 1.) rendes ülésszak – hivatalból, rendes munkarend szerinti ülésszak 2.) rendkívüli ülésszak – különleges ügyekben – meghatározott napirendre – a Kormány, a KE, vagy meghatározott számú képviselő indítványára (a képviselők 1/5-nek kérelme kell) – írásbeli indítvány (indoklás, javasolt időpont, pontos napirend)

25



A magyar Országgyűlés évente 2 rendes ülésszakot tart (február 1-től június 15-ig és szeptember 1-től december 15-ig) – az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll.

26



A10. Az Országgyűlés tisztségviselői, a képviselőcsoportok, az Országgyűlés bizottságai. Az OGY szervezete: Az OGY saját testületét /szervezetét is létrehozza: 1.) tisztségviselők: házelnök = Ogy. elnöke alelnökök jegyzők, - Ogy. jegyzői. 2.) országgyűlés bizottságai: - állandó - külön - ideiglenes bizottságok - vizsgáló 46/1994 szept 30. Ogy. határozat a házszabály (!!) Az OGY tisztségviselői: általában a legnagyobb frakció adja az elnököt és a többi 1-1 alelnököt. 1. Házelnök – az OGY elnöke: Közjogi pozíciója közel áll a KE-hez, a tisztség magas közjogi értékét jelzi több alkotmányos rendelkezés: § első számú tisztségviselő § a köztársasági elnök akadályoztatása, vagy megbízatásának idő előtti megszűnte esetén az OGY elnöke gyakorolja jogait. Korlátozott jogköre – például az elnöki vétót nem alkalmazhatja § alkotmányos elvárás (akárcsak a Köztársasági elnöktől) a pártok felettiség, semlegesség, objektivitás § a parlament feloszlatása előtt a KE köteles kikérni a házelnök véleményét § rendkívüli jogrend esetén a parlament akadályoztatását együtt állapítja meg a ME-kel + AB elnökével § tagja a Honvédelmi Tanácsnak § Az elnöki és az alelnöki tisztség minden más munkaviszonnyal összeférhetetlen, más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Kivétel a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység. A házelnök fő funkciói: (1) védi az OGY jogait (2) őrködik az OGY tekintélye fölött, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására (3) szervezi az OGY belső életét, a belső hivatali szervezetét (4) ülések előkészítésének központi alakja, az OGY “postaközpontja” – hozzá kell benyújtani az indítványokat: törvényjavaslatokat, módosító indítványokat, interpellációkat stb. → ő köteles átadni egy bizottságnak, hogy megtárgyalják, majd az OGY elé beterjeszteni (5) megnyitja és vezeti az üléseket, fegyelmezési jog a képviselőkkel szemben → rendreutasítás, fegyelmezési jog → a szót megadja, megvonhatja a képviselőtől – a beszéd vége után van, ahol leveszik a hangot, és helyette zene szól, vagy kikapcsolják a mikrofont, vagy a lejárt idő után nem veszik jegyzőkönyvbe az elmondottakat → felveszi szavazásra az egyes kérdéseket (a szavazási procedúra kulcsfigurája) → elhagyhatja a házelnöki széket, ha nem figyelnek a beszédre a képviselők, így a tanácskozás félbeszakad (6) képviseli az OGY-t hivatalos állami eseményeken és fenntartja nemzetközi kapcsolatokat / Miniszterelnök → kormányt Köztársasági elnök → államot Házelnök → Ogy-t / (7) egyéb feladatai: koordinálja a bizottságokat; kapcsolatot tart a frakciókkal; 2. Alelnökök: § házelnök választja, minden frakcióból 1 főt, ő általában a legnagyobb frakcióból jön. § a házelnököt helyettesítik az elnök akadályoztatása esetén – az általa meghatározott sorrendben § nincs önálló jogköre/hatásköre, de az ülések vezetésében az elnök és az alelnökök munkamegosztásban racionális dolgoznak és ha vezeti a tárgyalást a Házelnök jogosítványaival rendelkezik, ehhez nem kell a Házelnök akadályoztatása = jogai és kötelességei ugyanazok az elnökéve kivétel, a kinevezési + felmentési jog 3. Jegyzők: § segítik a házelnök munkáját: ha érkezik egy beadvány a jegyzők olvassák fel az OGY iratokat, előolvassák az eskü szövegét; § tanácskozások vezetésében segítenek, folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket § közreműködnek az OGY ülésének vezetésében; az OGY ülésein az elnök által meghatározott sorrendben kétkét jegyző segíti a munkát 1 kormánypárti és 1 ellenzéki párthoz tartozó; § a jegyző olyan képviselő, mint a többi képviselő, számuk nincs meghatározva, politika érdektől függhet § kézfelemeléssel történő szavazásnál összeszámolják a szavazatokat; § titkos szavazásnál bizottságként járnak el;

27


§ § §


jelzik a felszólalási idő lejártát; nem ők vezetik a jegyzőkönyvet, csak átnézik és az elnökkel együtt aláírják (szerkesztik és hitelesítik) hitelesítik az OGY szó szerinti jegyzőkönyvét.

Képviselőcsoportok A parlamenti frakciók: A frakció a pártok parlamenti képviselőcsoportja, a pártokat a frakció képviseli az OGY-ben. Nem az OGY hozza létre, nem az OGY szerve! § a frakcióvezetőknek kiemelt jogosítványaik vannak: - tagjai a Honvédelmi Tanácsnak - véleményezési joguk van az OGY feloszlatása előtt - tagjai a Házbizottságnak § frakcióalakítás szabályai: (1) kezdetben legalább 10, majd legalább 15 képviselő alakíthatott frakciót (2) az AB 1998-as határozata szerint a parlamentbe bejutott (az 5 %-os választási küszöböt átlépő) pártokat is megilleti a frakció-alakítás joga – DE a működéshez szükséges létszámnak meg kell maradnia az alakuló ülésen meglévő számnak! § a házszabályok a képviselők szabad társulási jogaként értelmezik a frakcióba való belépéseket § az azonos párthoz tartozók hozhatják létre § egy képviselő egy frakciónak lehet a tagja § a kilépett/pártból kizárt képviselő 6 hónapig nem lehet másik frakció tagja § a frakció tagja lehet: a párt tagja, aki a párt támogatásával jutott a Parlamentbe, ill. aki más párt tagja vagy független, de be akar lépni § a parlamenti frakciók irodára, támogatásra, köztisztviselőkre jogosultak A parlamenti apparátus: § a parlamenti munkát segítő apparátus különböző szintekre (plénum, bizottságok, frakciók, képviselők) van telepítve – ezektől kívánalom a közszolgálatra jellemző semlegesség, politikamentesség és szakszerűség – a frakciók mellett dolgozókra inkább a bizalmi elv jellemző § a parlamenti apparátust alkotják: 1.) az Országgyűlés Hivatala – amely a Főtitkárságból, a Gazdasági Főigazgatóságból és más belső szervezeti egységből áll. 2.) Főtitkárság és Gazdasági Főigazgatóság – a főtitkár az OGY házszabálytudósa, az elnök segítője. A Főtitkárság közreműködik az ülések előkészítésében, szervezésében, jogi-szakmai segítséget nyújt a képviselőknek és a bizottságoknak, előkészíti a törvények kihirdetését és az OGY határozatok közzétételét. 3.) az Országgyűlési Könyvtár – a parlamenti munka szakkönyvtára, őrzi a magyar parlament örökségét OGY bizottságai: § A bizottságok két szempont szerint szerveződnek: szakmaiság és politikai tagoltság szerint § A bizottsági munka a független törvényhozás egyik legfőbb garanciája § A bizottságok határozatképességéhez: tagjaik legalább felének jelenléte szükséges a határozatképességhez. 4 bizottsági típus: 1. Állandó bizottság: kb. 20 van, megbízatása az OGY megbízatási idejéig tart; ellenőrző, véleményező, előkészítő, javaslattevő szerv, de döntéshozatalra nem jogosult; albizottságokat hozhat létre; struktúrája a kormányzati struktúrához igazodik; megbízása kiterjed az OGY ciklus végéig, működése kiszámítható A Házszabály szerint kötelezően létrehozandó bizottságok is vannak: Alkotmány- és igazságügyi; Költségvetési és Pénzügyi; Gazdasági; Külügyi; Emberi jogi; Honvédelmi. 2. Külön bizottság: megbízatása 4 évre szól; nem a kormányzati struktúrához igazodik; Kétféle van: 1. Házbizottság: § Elnöke a Házelnök, tagjai az alelnökök és a frakcióvezetők (szavazati joguk csak a frakcióvezetőknek van) § A Házbizottság feladata: a folyamatos működés biztosítása – a tanácskozási munkarend kialakítása – az önálló indítványok tárgyalásának előkészítése – a legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetése, stb. § Az OGY munkáját segíti szervezni, javaslatokat tesz (pl. napirend) segíti az OGY Elnökét. § A Házbizottság működése: rendszeresen ülésezik –üléseit az OGY (Házbizottság) elnöke hívja össze § A Házbizottság állásfoglalásait egyhangúlag hozza meg – ha nincs egyhangú döntés à az OGY v. az OGY elnöke dönt. Döntéshozatalkor a frakcióvezetők szavaznak, az elnök és az alelnök nem § a Házbizottság szervesen továbbfejleszti a házszabályokat, parlamenti jogot. 2. Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság: § Mentelmi ügyekkel, összeférhetetlenséggel foglalkozik § Mandátum vizsgálat pl. időközi választások esetén § Munkáját nem lehet kiszámítani, csak akkor ülésezik, ha van ügy. Ezért külön bizottság, de működése más logika szerint zajlik, mint az állandó bizottság.

28


3. 4.


Ideiglenes, eseti bizottság: egy adott kérdés kivizsgálására hozzák létre, pl. egy interpellációra adott választ az OGY nem fogadja el; megbízási ideje: a kérdés kivizsgálásának ideje, a jelentés elkészítésével megszűnik Vizsgálóbizottság: képviselők 1/5-e indítványára köteles létrehozni; kisebbségvédelem eszköze; paritásos alapon épül fel: kormányzati és ellenzéki oldalról ugyanannyi képviselő (ahogy az ideiglenes bizottságnál is); politikai kérdéseket nem lehet leszavazni.

29



A11. Az országgyűlési képviselők jogállása. Mentelmi jog, összeférhetetlenség. I. az OGY képviselői mandátum jellege Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik – mondja ki a Magyar Alkotmány. (a) azaz à a mandátum közjogilag szabad – a képviselők nem hívhatók vissza/nem kérhetők számon, nem számoltathatók be (b) a képviselők a lelkiismeretük szerint dönthetnek (ha nem értenek a párt elképzeléseivel, akkor is) (c) más frakcióba való átülésükkel nem követnek el jogsértést A mandátum lehet: kötött mandátum (imperatív), és szabad. A kötött mandátum lehet: prohibitív (szigorúan kötött) és limitatív imperatív mandátum (1990-ig ilyen volt Magyarországon). II. a képviselők jogállásának további elemei A képviselői mandátum 3 keletkezési formája: egyéni választókerületben, területi listán, országos listán. A képviselői mandátum keletkezésének közjogi feltételei: 1.) a megválasztás ténye 2.) a megbízólevél átadása 3.) a mandátumhitelesítés 4.) a képviselői eskü letétele A választás ténye keletkezteti a mandátumot – a többi teszi teljessé – DE aki a deklaratív aktusokat nem végzi el à azt úgy kell tekinteni, mint aki lemondott a mandátumáról. A mentelmi jog megválasztása pillanatától megilleti – más járandóságok és jogok csak az eskü letételétől. A képviselő megbízatása megszűnik: § OGY működésének befejeztével § lemondással à OGY-hez intézett nyilatkozattal à érvényességéhez nem szükséges elfogadó határozat § képviselő halálával § választójogának elvesztésével § az összeférhetetlenség kimondásával Összeférhetetlenség: § Közhivatali összeférhetetlenség: az Alkotmány alapján semmilyen állami tisztséget v vezetői állást nem tölthetnek be; kivéve: kormánytagság; politikai államtitkár; polgármesterség. Külön törvény alapján nem be nem tölthető közhivatali tisztségek: MNB elnök, MTI vezetője, ORTT tagja. § Gazdasági összeférhetetlenség: nem lehet állami v önkormányzati vállalat vezetője; § Méltatlansági/közbenjárási összeférhetetlenség: bejelentési kötelezettség; 30 napon belül köteles a képviselő a vele szemben fennálló/keletkezett összeférhetetlenségi okot megszüntetni; ha ennek nem tesz eleget à összeférhetetlenség kimondása (Mentelmi Bizottság); mindez a szabad mandátum védelmére, mindezek ellentételezéseként: tisztességes illetmény, § §

III. a képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer Mentelmi jog: A mentelmi jog két iránya: felelőtlenség (immunitás) és a sérthetetlenség (inviolabilitás); 1. Felelőtlenség: a képviselő v volt képviselő bíróság v más hatóság előtt nem vonható felelősségre a felszólalásáért, szavazatáért, véleményéért, nyilatkozatáért, amit képviselőként tett – anyagi jogi mentesség; feltétlen és örök mentesség à parlament előtti felelősséget jelent; De ez nem vonatkozik: államtitoksértésre, rágalmazásra és becsületsértésre, képviselő polgári jogi felelősségére à azaz ilyenkor nincs anyagi jogi akadálya a felelősségnek; Eljárási akadály: dönteni KELL a mentelmi jog felfüggesztéséről; 2. Sérthetetlenség: feltételes eljárási mentességet biztosít – eljárási jogi mentesség Képviselőt/jelöltet csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni; ellene csak az OGY előzetes hozzájárulásával lehet eljárást folytatni (büntetőeljárást, szabálysértési eljárást) A mentelmi jog nem előjog – a képviselő köteles erre hivatkozni; Mentelmi jog felfüggesztési eljárás: indítvány a Legfelsőbb Ügyész terjeszti elő az OGY elnökénél; aki átadja a Mentelmi Bizottságnak és bejelenti az OGY-nek; a bizottság zárt ülést tart, a képviselőt köteles meghallgatni; 30 napon belül határozatot hoznak; az OGY a jelenlévő képviselők 2/3-ad szavazatával határoz (fenntarthatja v felfüggesztheti a mentelmi jogot); a felfüggesztett más ügyben a parlamentben felszólalhat, szavazhat! § A képviselők anyagi függetlensége – szintén a képviselői függetlenség fontos eleme – a díjazásnak a függetlenséget biztosítania kell. Az 1990. évi LVI. törvény teremtette meg a képviselői munka anyagi alapját. Az országgyűlési képviselőt megilletik: 1. függetlenségét biztosító tiszteletdíj, (alapdíjból és pótdíjból áll) § §

30



2. meghatározott kedvezmények (havonta kts.térítési átalány, szálláskts, ingyenes tömegközlekedés) 3. képviselői költségeinek fedezésére költségtérítés (térítésmentesen kapja meg az Országgyűlés kiadványait, dokumentumait, a hivatal információit stb.)

31



A12. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak jogállása, az intézmény jellege, az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak hatásköre és eljárása. I. Ombudsman (országgyűlési biztos - OGYB) története: § 1809. Svéd Alkotmányban jelent meg először; ombud = parlamenti megbízott eredetileg a közig. ellenőrzésére; § elődje 1713 svéd igazságügyi kancellár, aki elsősorban a közigazgatás működése elleni panaszokat vizsgálta; § 1991. Maastrichti Szerződés; uniós ombudsman; EU parlament választja; § Mo: 1989. Alkotmánymódosítás vezette be, 1993. évi LIX. Tv. majd 1995-ben választották az elsőket. II.

Az ombudsman szervezete: 4 ombudsman: 1) állampolgári jogok országgyűlési biztosa (jelenleg: Dr. Szabó Máté) általános helyettes (KE javaslatára az OGY választja) + külön biztost is választhat + külön biztosok (ők önálló intézkedési jogkörrel járnak el): 2) adatvédelmi biztos (jelenleg: Dr. Jóri András) korábban 1995-2001 között Majtényi László volt 3) nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa (jelenleg: Kállai Ernő) 4) jövő nemzedékek OGY biztosa (2008-tól létezik, jelenleg: Fülöp Sándor)

III.

Az OGYB működésének törvényi szabályozása 1. Alkotmány A rendszerváltó alkotmány új intézményként deklarálja az állampolgári jogok OGYB-t, feladatát; lehetővé teszi a kisebbségi OGYB létrehozását + OGYB-ra vonatkozóan külön törvény 2. adatvédelmi törvény (Avtv.) 1992. évi LXIII. törvény az adatvédelmi biztosról, különbiztosról, stb. 3. állampolgári jogok OGYB-áról (Obtv.) 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok OGYB jogállásáról 4. nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (Nektv.) 1993. évi LXXVII. törvény, az etnikai és nemzeti ombudsman létrehozásáról Az Obtv. tartalmazza a minden OGYB-ra vonatkozó szabályokat – az Avtv. előbb született, nincs is teljes összhangban az Obtv.-nyel – a Nektv. már szervesen illeszkedik az Obtv.-hez

IV. Az állampolgári jogok OGY biztosának helye az államszervezetben: (1) a parlamenti ellenőrzés önállósult, sajátos szervtípusa (2) kizárólag az OGY-nek felelős (3) az ombudsman eljárása során független a.) intézkedéseit kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozza! b.) széles körű közhivatali, gazdasági és politikai összeférhetetlensége (minden más állami, politikai, önkormányzati és társadalmi tisztséggel összeegyeztethetetlen; nem választható, aki az előző 4 évben kormánytag volt) c.) mentelmi joga (OGY-i képviselőkével azonos mentelmi jog) d.) megbízatása nem a parlamenti ciklusokra, hanem 6 évre szól + egyszer újraválasztható e.) független munkajogilag is – díjazása megegyezik a miniszterével (helyettesé az államtitkáréval) (4) szervezeti függését bizonyítja azonban az OGY felé: a.) a tisztség keletkezése: Ombudsmant a KE javaslatára (Alkotmányügyi, Igazságügyi, Emberi Jogi bizottsági meghallgatás után) az OGY kétharmados többséggel választja meg (ha nem, akkor 30 napon belül KE újat javasol). b.) A megválasztás feltételei: (1) magyar állampolgárság (2) büntetlen előélet (3) köztiszteletben álló személy (4) szakmai feltételek: • egyetemi jogi végzettség • kiemelkedő elméleti tudás vagy minimum 10 év szakmai gyakorlat • az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában/felügyeletében vagy tudományos elméletében szerzett jelentős tapasztalat Nem választható meg (összeférhetetlenség): aki a választásra irányuló javaslat megtételét megelőző 4 évben OGY-i képviselő, KE, AB tagja, Kormány tagja, államtitkár, helyettes-államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, jegyző, ügyész, fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagja, párt alkalmazottja volt à mindez a pártatlanság érdekében + a kisebbségi OGYB javaslata előtt a KE kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét + az adatvédelmi biztosnak nem kell jogi végzettség c.) A tisztség megszűnése: Általános okokból: megbízatási időtartam lejárta, halál, lemondás Különös okokból: az OGY:

32



összeférhetetlenséget állapít meg felmenti az ombudsmant, ha neki fel nem róható okból 90 napon túl nem tesz eleget megbízatásának megfosztja tisztségétől: - ha neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásának - jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el - más módon a tisztségre méltatlanná válik Az OGY biztos feladata: közigazgatás törvényességének biztosítása; a biztos hivatalból is eljárhat alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja v kivizsgáltatja; általános/egyedi jogorvoslati intézkedéseket kezdeményezhet; évente köteles beszámolni munkájáról az OGY előtt – erről az OGY határozatot hoz, majd a jelentést közzé teszik a Magyar Közlönyben az országgyűlési képviselők kérdést intézhetnek az ombudsmanhoz feladatkörébe tartozó ügyekben § § §

V. § § § § § §

VI. Az országgyűlési biztos hatásköre (elutasíthatja a csekély súlyú vagy nyilvánvalóan alaptalan beadványokat – e tekintetben mérlegelési joga van) § ombudsman döntési jogkörrel nem rendelkezik – határozatot nem változtathat meg à figyelemfelhívó szerepe van, fegyvere a nyilvánosság § a döntési hatáskör hiányát széles körű vizsgálati jogköre ellensúlyozza – a megtámadott intézménynek pedig együttműködési kötelezettsége van § végső fegyvere pedig az OGY nyilvánossága – az éves beszámoló, vagy kirívóan súlyos esetben a rendkívüli felhívás § a törvény kötelezi a hatóságokat az ombudsman munkájának segítésére § eljárását bárki kezdeményezheti v hivatalból is indíthatja; nincs formai kényszer, eljárása kötetlen; bármilyen hatósági intézménybe beléphet; bárkitől felvilágosítást kérhet; bármilyen iratba betekinthet; semmiféle titok nem korlátozza. § széles kezdeményezési jogköre van – AB (utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz), ügyészi óvás kezdeményezése, büntetőeljárást kezdeményezhet VII. Eljárása, szervi hatálya Szervi hatálya: § vizsgálhatja: közig szerveket; fegyveres erőket; rendvédelmi szerveket; nemzetbiztonsági szolgálatot; nyomozó hatóságokat; ügyészi nyomozást végző ügyészi szerveket; helyi önkormányzatot és a kisebbségi önkormányzatot, közjegyzőket; megyei bírósági végrehajtókat és az önálló bírósági végrehajtókat. § NEM vizsgálhatja: OGY-t, KE-t, AB-t, Állami Számvevőszéket, bíróságot; ügyészséget (kivéve a nyomozást végzőt); Az eljárás: § érintett panaszára indul (bárki, akinek alkotmányos jogait sérelem érte). Kivételesen hivatalból is (ha nem várható el hogy panasszal éljenek: félnek, belátási képességük miatt, stb.) § nincs formakényszer, akár szóban is elő lehet adni; az eljárás is kötetlen § a törvény védi a panasztevőt, az ombudsmanhoz beadott panaszok illetékmentesek § eljárását bárki kezdeményezheti: eljárás akkor kezdeményezhető, ha a kezdeményező meglátása szerint valamely hatóság/közszolgáltató szerv eljárása, intézkedése, intézkedésének elmulasztása során őt alkotmányos sérelem érte és a rendes közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már igénybe vette (az eljárás 1 éven belül indítható) Intézkedései: § jogalkotási kezdeményezés à kezdeményezéseket és ajánlásokat tehet a bepanaszolt szervnek, hogy milyen intézkedéseket tart kívánnivalónak, § a szervre nézve nem kötelező, azonban 30 napon belül válaszadási kötelezettsége van, hogy eleget tesz vagy miért nem tesz eleget § az érintett szerv felügyeleti szervéhez fordulhat a visszásságok megszüntetésére § AB-hoz fordulhat, kérhet → utólagos normakontrollt, alkotmányértelmezést vagy alkotmányjogi panasz elbírálását, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, nemzetközi szerződésbe ütköző vizsgálatát § kezdeményezheti jogalkotó szerveknél jogszabály létrehozását, módosítását, megszüntetését § panaszt is előterjeszthet, § javasolhatja az ügyek OGY. előtti napirendre tűzését § felelősségre vonást kezdeményezhet (fegyelmi felelősségre vonás, büntetőeljárás kezdeményezése) Nyilvánosság: § végső eszköze, eseti és éves jelentései bárki számára elérhetők, médiával, sajtóval való kapcsolata

33


§


parlamenten belül bármikor megjelenhet és felszólalhat

34



A13. Az Állami Számvevőszék. Történeti előzmények: § Magyarország: 1870. évi XVIII: tv cikk hozta létre az ÁSZ-t. § 1949-ben tvr-tel megszüntették; § anomália keletkezett: a költségvetés ellenőrzésére a KNEB-et (Központi Népi Ellenőrző Bizottság) hozták létre, mely a kormány alá tartozott; § rendszerváltás: az 1989. évi XXXI. tv visszaállította az ÁSZ-t. 1989. évi XXXVIII. tv. – az ÁSZ hatáskörét, feladatait, szervezetét határozza meg. 1990. jan.1-jén kezdte meg működését. Az 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány 32/C § rendelkezik róla. Jogállása: § A végrehajtó hatalmat, költségvetést ellenőrzi. Az alkotmány által létrehozott ellenőrző szerv, az állam legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, ami mindenhol ellenőrizhet, ahol állami pénzek vannak. § Az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelten működik, minden más szervtől független. § Az ÁSZ kapcsolata a Kormánnyal csak indirekt à az ÁSZ jogilag független a kormánytól § az Alkotmány szerint az OGY megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és a Kormány feladata a költségvetés végrehajtása A Számvevőszék feladatai: § Ellenőrzést végez mindenütt, ahol Állami Költségvetési pénzt használnak. § Ellenőrzi a költségvetéssel kapcsolatos ügyeket: o központi költségvetéshez tartozó ügyek o tb. pénzügyeit, elkülönített pénzügyek o helyi-kisebbségi önkormányzatok pénzügyi alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzés o központi költségvetéshez működéséhez kapcsolatos feladatok (ellenőrzés, felhasználás, célszerűség, kárszámlálás) megfelelősségét § Ellenőrzi az állami vagyon megőrzését és gyarapítását; § Véleményezi az OGY elé kerülő kormányprogramok indokoltságát, célszerűségét, § Ellenőrzi az MNB gazdálkodását (jogszabályoknak és alapszabályának megfelelően működik-e), de nem ellenőrzi az alapvető feladatai megvalósítását (monetáris politika stb.) + bankjegykibocsátást + érmekibocsátást; az MNB Államháztartással való hitelkapcsolatait, § Ellenőrzi a TB alapok kezelését, felhasználását. § Ellenőrzi az APEH, VPOP, Önkormányzati adóhatóság, Pénzintézeti Központ, Illetékhivatal tevékenységét. § Ellenőrzi a pártok gazdálkodó tevékenységét; egyetemeket, kórházakat § Vizsgálja az állami tulajdonban lévő gazdasági szervezeteket A Számvevőszék hatásköre: 1.) általános ellenőrzési hatáskör az ÁSZ az állami ellenőrzés legfőbb szerve – hatásköre általános à minden olyan tevékenységre kiterjed, ahol az állami költségvetési forrásokból, állami vagyonnal való gazdálkodás folyik (1) ellenőrzi a költségvetési fejezeteket és a többi alrendszert (2) általános annyiban is, hogy az ellenőrzött egész tevékenységét törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból vizsgálhatja 2.) ÁSZ elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseit (nem logikus rendelkezés – ezzel az elnök egyfajta felelősséget is vállal, ami nem indokolt) 3.) véleményezi a kormányprogramot/egyes kötelezettségvállalásokat + az ÁSZ alkotmányos feladat- és hatásköre nyitott à bármilyen törvény utalhat ide újabb feladatokat Az ÁSZ szervezete: elnök, alelnök; főtitkár (2004. évi tv.módosítás); vezetők; számvevők; köztisztviselők; ügykezelők; kisegítők. A konkrét ellenőrzői munkát a számvevők végzik! Az elnököt, alelnököket az OGY 2/3 többséggel 12 évre választja, 8 tagú képviselőkből álló jelölő bizottság hallgatja meg a jelölteket; újraválaszthatók; megválasztáskor esküt kell tenni. Mentelmi jog illeti meg őket, sérthetetlenség, felelőtlenség nem! Összeférhetetlenségi szabályok: § az elnöknek, a vezetőknek, a számvevőknek nem lehet tisztsége olyan szervnél, amely költségvetési támogatást kap; § nem lehet OGY képviselő, nem lehet érdekképviseleti szervnek tisztségviselője, § a megelőző 4 évben nem lehet kormánytag vagy valamelyik párt vezető tisztségviselője (nem jelölhető meg) § sem egymással, sem a kormánytagokkal közeli hozzátartozói kapcsolatban nem állhat (Ptk rendelkezése).

35


§ §


egyéb kereső foglalkozást nem folytathat nem fogadhat el díjazást

Az elnök és a helyettes megbízásának megszűnése: § megbízási idő leteltével; 70. életév betöltésével; halálával; lemondással (OGY fogadja el); § összeférhetetlenség megállapításával, amit 10 napon belül kell megszüntetni – OGY mondja ki, ha nem szünteti meg önként; § felmentéssel, ha neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni a feladatnak, § kizárással, ha felróható okból v jogerős ítélettel megállapított bcs-t követett el v méltatlanságból; § vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget v szándékosan hamis tényt közöl. Az elnök jogosítványai: § képviseli az ÁSZ-t, irányít § munkáltatói jogokat gyakorol § javaslatot tesz az OGY-nek az SZMSZ-szel kapcsolatban § gondoskodik az ÁSZ ellenőrzési terveinek végrehajtásánál, ill. azok OGY elé terjesztéséről § részt vehet az OGY ülésein § kérdést lehet hozzá intézni, amire válaszol § ellenőrzi a költségvetési hitelfelvételre vonatkozó intézkedéseket § nemzetközi szerződések § vezeti az ÁSZ hivatali működését. Ellenőrző tevékenység: célszerűségi; eredményességi; törvényességi okból. F Lehet: évente, rendszeresen, esetenként. Történhet évente, rendszeresen (a központi költségvetés esetén), esetenként (OGY. utasítás), a kormány kérésére, és NATO, EU, ill. olyan nemzetközi szervezetek kérésére is, amelyeknek a magyar állam a tagja. Kivétel: csak a törvényesség alapján ellenőrzi: a pártok, frakciók és a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodását. Számvevőszéki vizsgálat: § Az ÁSZ a „nemzet lelkiismerete”, jelentései nyilvánosak, de ellenőrző szervként érdemi döntési joga nincs, így a leghatékonyabb eszköze a nyilvánosság § ellenben az ÁSZ széles körű vizsgálati jogköre ellensúlyozza döntési jogköre hiányát à a számvevő a vizsgálat során a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, annak bármely dolgozójától felvilágosítást kérhet, bármely iratba betekinthet. § Elnök: éves ellenőrzésről köteles az Országgyűlésnek írásban beszámolni, ezt nyilvánosságra hozzák. § Intézkedései: kármegelőzési; anyagi és pénzeszközök zárolása (munkabér kivételével), felhasználásának felfüggesztése. § Eljárást kezdeményezhet: büntetőjogi vagy munkajogi viszonylatban. § Ha felszólítása ellenére a törvénysértő gyakorlaton nem változtatnak à tájékoztathatja az OGY-t/ az esetet ismertetheti a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésében

36



A14. A köztársasági elnöki tisztség keletkezése, megszűnésének esetei. Az 1989. évi XXXI. tv megszüntette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát – kollektív államfői intézményt. A KE jogállása: Az Alkotmány szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett; önálló; politikailag-gazdaságilag független; nem hatalmi ág; közjogi méltóság! Az államfői hatalmat az alkotmányok a politikailag semleges neutrális hatalomként határozzák meg – a magyar alkotmány erre vonatkozó kifejezett utalást nem tartalmaz, DE ez következik a semlegesség követelményéből: 1. az elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezésekből, amelyek tiltják, hogy az elnök más állami, társadalmi és politikai tisztséget töltsön be, politikai pártnak tagja legyen, stb., másrészt 2. az elnök kifejezi a nemzet egységét. A nemzet egységének kifejezése egy politikailag semleges, pártatlan tevékenységre utal. Ennek azért van különösen jelentősége, mivel döntéseinek közvetlen politikai hatása van. I.

A tisztség keletkezése: KE megválasztásának feltételei: az Alkotmány főszabályként az Országgyűlés általi választást írja elő Köztársasági elnökké választható: § Választójoggal rendelkező magyar állampolgár; aki a választása napján a 35. életévét betöltötte; § 5 évre választják + 1 alkalommal újraválasztható Megválasztása: választását jelölés előzi meg. § Jelölése: érvényes jelöléshez legalább 50 OGY-i képviselő írásbeli ajánlásával; a szavazás kiírása előtt az OGY elnökénél kell leadni; 1 képviselő 1 jelöltet állíthat, ha többes jelölés, akkor mindegyik érvénytelen. § Választási határidő: a korábbi elnök megbízatási idejének lejárta előtt 30 nappal, v megszűnésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell az újat megválasztani. § Titkos szavazás: maximum 3 fordulós lehet: az elnökválasztást az OGY elnöke tűzi ki. 1. forduló: az lesz KE, aki a képviselők 2/3-nak szavazatát kapja, ha nem akkor: 2. forduló: új ajánlás, új szavazás, ismét 2/3-os többségű szavazattal; ha itt sem akkor: 3. forduló: a 2. szavazáskor a 2 legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet csak szavazni, CSAK szavazati többség kell itt már. A szavazási eljárást legfeljebb 3 egymásra következő nap alatt kell befejezni. § KE hivatalba lépése: korábbi elnök megbízatásának lejártakor v a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő 8. napon; hivatalba lépése előtt az OGY előtt esküt tesz.

II.

KE megválasztásának szabályozása: több változáson ment keresztül a rendszerváltás óta: 1989 – a KE OGY általi választása (közvetlen). 1990 – népszavazás arról, hogy csak az OGY választások után legyen KE választás – ebből a közvetett választás következett volna. 1990. évi XVI. törvény a KE közvetlen választásáról rendelkezett. 1990. évi XL. törvény újra az OGY általi választását mondja ki (MDF-SZDSZ paktum) – a KE elnököt 5 évre kell választani + megállapítja a részletes szabályokat

III. § § § §

§ §

IV. § § § §

KE megbízatásának megszűnése: Megbízatási idejének lejártával; Az köztársasági elnök halálával; A feladatkör ellátását 90 napon túli lehetetlenné tevő állapottal; Az összeférhetetlenség kimondásával: összeférhetetlenségi ok merülne fel bármely képviselő indítványára az OGY határoz a kimondásáról, titkos szavazással a képviselők 2/3-os többsége szükséges; Összeférhetetlenség: A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. Lemondással: érvényes lemondáshoz az OGY-hez intézett nyilatkozat, az OGY elfogadó nyilatkozata szükséges! Az OGY 15 napon belül kérheti a KE-t, hogy fontolja meg elhatározását, ha továbbra is fenntartja, akkor a lemondás tudomásulvételét az OGY másodszorra már nem tagadhatja meg. Az elnöki tisztségtől való megfosztással: jogi felelősségének megállapítása során következhet be (31.§.), ha Alkotmányt, vagy tv-t szándékosan sért hivatalos minőségében. A képviselők 1/5-e kezdeményezheti, de az összes képviselő 2/3-ának meg kell szavaznia. A KE tiszteletdíja és juttatásai: 2000-ben a XXXIX. törvénnyel szabályozták a köztársasági elnök tiszteletdíját, kedvezményeit és a Köztársasági Elnöki Hivatal szervezetét működését. A köztisztviselői illetményalap 7,5 szerese + ennek az összegnek a 180 %-a Elnöki rezidencia használat; Két személygépkocsi használat;

37


§ § § §


Külföldi útja során ellátmány - szükség esetén – különjáratú légi utazás; Személyi védelem; Bizonyos juttatások a tisztség megszűnése után is megilletik, pl. korlátozott lakás és kocsi használat. Özvegye is jogosult a törvényben meghatározott kedvezményekre. A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatala segíti – a hivatal vezetőjét és vezető-helyettesét a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A hivatal vezetőjének státusa a közigazgatási államtitkáréval megegyező.

38



A15. A köztársasági elnök hatáskörei és helyettesítése. A köztársasági elnök felelőssége. A KE hatáskörei: A hatályos alkotmány hatáskörönként, illetve hatáskör-csoportonként határozza meg az elnök feladatait s azok ellátásának intézményi keretét. 1. Klasszikus államfői: § Képviseli az államot, nki szerződések kötése, nagykövetek fogadása; § Kinevezés-felmentés; § Állampolgársági ügyek; § Egyéni kegyelem gyakorlása; § Fegyveres erők főparancsnoka – közvetlen irányítási joga nincs. Az államfő a végrehajtó hatalmat a kormány útján gyakorolja, és minden aktusához miniszteri ellenjegyzés szükséges. Az ellenjegyzés arra szolgál, hogy az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért átvállalja a felelősséget. Jentősége van abból a szempontból is, a végrehajtó hatalom cselekvési egységének garanciája, ami a kormányzati hatékonyság egyik fontos előfeltétele Miniszterelnöki ellenjegyzés kell: § Nagykövetek/követek fogadásához/megbízásához; § Államtitkárok kinevezéséhez és felmentéséhez; § Magyar Nemzeti Bank elnökének, alelnökének kinevezése § egyetemi tanárok kinevezése és felmentése, egyetemi rektorok megbízása és felmentése § tábornokok, Honvéd Vezérkar főnökének kinevezése, felmentése, tábornokok elbocsátása, nyugdíjazás, fegyelmi fenyítésként való elbocsátása – honvédelemért felelős miniszter § a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megerősítése § az ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyása § nemzetközi szerződések kötése (ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik a szerződés megkötéséhez OGY előzetes hozzájárulása szükséges) § állampolgársági ügyekben való döntés, honosítás - IRM § törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása és viselésük engedélyezése. § egyéni kegyelmezés stb. AB generális klauzulaként mondta ki (48/1991): hogy a KE hatáskörébe utalt minden kinevezéshez (kivéve bírák) előléptetéshez, megerősítéshez, felmentéshez Miniszterelnöki v miniszteri ellenjegyzés kell; a KE-nek meg kell tagadnia a kinevezést/jóváhagyást, ha jogszabályi feltételekkel ellentétességet észlel. Csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná - a KE a kinevezésnél kizárólag a személyre tett javaslatot, jóváhagyásnál kizárólag az előterjesztés tartalmát vizsgálhatja felül = a köztársasági elnök ezen döntései véglegesek és felülbírálhatatlanok A köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ha pl. az OGY 1 éven belül 4x megvonja a bizalmat a kormánytól à a KE a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az OGY-t A kinevezési jogkör Alkotmányos gyakorlását nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ellenjegyzés nélküli aktusok 1.) bírói függetlenség miatt itt nincs bírói kinevezésnél ellenjegyzés 2.) ME megnevezése 3.) választások kitűzése 4.) OGY feloszlatása 2. Hatalmi ágak működésével kapcsolatos hatáskörök: a.) Országgyűléssel kapcsolatos jogai = önálló hatáskörök, nincs szükség miniszteri ellenjegyzésre, ezek az OGY közreműködésével, beleegyezésével válnak befejezetté. a. A köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az OGY és annak bizottságai ülésein. b. Javaslatot tehet az OGY-nek, törvényt és népszavazást kezdeményezhet c. Ülések összehívásával kapcsolatosan: o Az Országgyűlést a KE írásbeli kérelmére, rendkívüli ülésszakra vagy ülésre össze kell hívni: o KE rendkívüli ülést kezdeményezhet; o az Országgyűlés alakuló ülését ő hívja össze (a választást követő 30 napon belül);

39



az OGY ülését 1 ülésszak alatt 1 alkalommal legfeljebb 30 napra elnapolhatja; ez alatt az Ogy elnöke köteles az Országgyűlés -t összehívni a képviselők 1/5-nek írásbeli kérelmére 8 napon belül o az OGY-t feloszlathatja; egyúttal kiírja az új választásokat, ha: (1) 12 hónapon belül 4 esetben megvonták a kormánytól a bizalmat vagy (2) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által javasolt személyt 40 napon belül nem választják meg miniszterelnöknek OGY-t feloszlató jog korlátai: - bizalommegvonás 4x + 40 napon belül nincs utód - az Ogy. feloszlatása előtt a KE köteles kikérni a miniszterelnök, az Ogy elnöke és frakciók véleményét. d. Gondoskodik a törvény kihirdetéséről: miután az elfogadott tv javaslatot az OGY megküldi a KEnek, ő 15 napon belül (OGY elnök sürgősségi kérésére 5 nap) gondoskodik a kihirdetésről; a KE a kihirdetésre küldött törvényt aláírja. A törvény kihirdetése = a törvény Magyar Közlönyben való közreadása Vétójoga: ha nem ért egyet visszaküldheti az OGY-nek észrevételeivel; OGY újra tárgyal; az újra tárgyalt és elfogadott tv-t a KE köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni; 15/5 napos határidőn belül az AB-nek is megküldheti a törvényt véleményezésre. – ha a törvényt és annak egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek találja – ha az AB megállapítja az alk. ellenességet (soron kívüli eljárás!), akkor a KE nem írja alá – ha nem találja aggályosnak, akkor köteles aláírni a törvényt és 5 napon belül kihirdetni o

b.) Kormány tekintetében: javaslatot tesz az ME személyére (többségi szavazattal választják meg), kinevezi a minisztereket és államtitkárokat, közreműködik a kormányalakításban c.) Igazságszolgáltatással kapcsolatosan: javaslatára választja meg az OGY a Legfelsőbb Bíróság elnökét, legfőbb ügyészt, stb. 3. A KE hatásköre rendkívüli állapot és szükségállapot esetén: § Ha az OGY akadályoztatva van, akkor KE jogosult: hadiállapot kinyilvánítására; rendkívüli állapot kihirdetésére, Honvédelmi Tanács létrehozására; szükségállapot kihirdetésére = DE a kihirdetés indokoltságát az OGY elnöke, AB elnöke és ME együttesen állapítják meg, nem a KE dönt! § Szükségállapot kihirdetésekor, OGY akadályoztatása esetén: KE dönt a fegyveres erők alkalmazásáról, intézkedéseket rendeleti úton bevezetheti. 4. KE főparancsnoki jogköre: az AB értelmezése szerint! 1.) tábornokok kinevezése és előléptetése – + a honvédség parancsnokának és vezérkari főnökének (AB: ez lehet egy személy is), kinevezése és felmentése 2.) jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét Az AB szerint mindkettőhöz miniszteri ellenjegyzés kell! A határozatának indoklása:” a köztársasági elnök fegyveres erőket békeidőkben irányító aktusi kivétel nélkül ellenjegyzésre szoruló döntések” Az AB határozata szerint: a fegyveres erők: 1. vezetője a Magyar Honvédség parancsnoka, (ma a Honvéd Vezérkar főnöke) = vezetői jogkörök 2. irányítója a KE, mint a fegyveres erők főparancsnokaként a fegyveres erőkön kívül áll - annak nem vezetője – nem elöljárója, így az irányításának megfelelő parancsot a Magyar Honvédség parancsnoka adja ki A köztársasági elnök irányítási jogköre – részben 1. az OGY rendkívüli körülmények közötti átmeneti helyettesítéséből fakad, másrészt 2. olyan irányítási jogosítványokkal rendelkezik, amelyek a főparancsnoki szerepkör tartalmát adják A Kormány irányító jogosítványai a fegyveres erők felett azt jelenti, hogy a Kormány irányítja azt, ami nem tartozik az OGY-re vagy a KE-re – megszervezi, és állapotban tartja a katonaságot – mondja az AB. 5. KE egyéb hatáskörei: a.) A köztársasági elnöknek mindezeken kívül területszervezési hatásköre is vannak: 1. Az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, község alakításáról, 2. köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátására, ha az Országgyűlés a képviselő-testületet feloszlatja stb. b) Az Alk. szerint a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

40



6. A KE helyettesítése: Alk. 29/E§: Az OGY elnöke gyakorolja a köztársasági elnök jogköreit annak akadályoztatása esetén. DE: 1. Törvényt az Országgyűlésnek megfontolásra nem küldhet vissza. 2. Törvényt nem küldhet az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából. 3. Az Országgyűlést nem oszlathatja fel. 4. A kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. A helyettesítése idején OGY. elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette feladatát az OGY. által kijelölt alelnök látja el. 7. Felelősség: általában véve 2 féle lehet: a) jogi: JSZ jogsértés esetén merül fel, szankció is jogi tipikusan büntetőjogi: PB, SZV b) politikai: a bizalmi viszonyon alapul, nincs JSZ sértés: kormánynak bírnia kell az Ogy. bizalmát, ha megszűnik - felelősségre lehet vonni; miniszter-miniszterelnök között: ha a bizalom megcsappan, politikai felelősségre vonás, jogsértésre nincs szükség, tipikus szankció: pozícióból való eltávolítás KE felelőssége: általában kétféle lehet: jogi és politikai, de a KE-nek csak jogi felelőssége van! KE jogi felelőssége: § Személyes sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön tv biztosítja; § KE Alkotmányt v más tv-t sért az OGY képviselők 1/5-e indítványozhatja a felelősségre vonást; § Az eljárás megindításához az OGY képviselők 2/3-os szavazata szükséges, titkos szavazás; § Az OGY határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. § A cselekmény elbírálása (eljárás lefolytatása) az AB hatáskörébe tartozik; ha az eljárásának eredménye a tvsértés megállapítása, akkor a KE-t tisztségétől megfosztják. § Ha a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az AB eljárásába a BE rendelkezéseit alkalmazza; a vádat az OGY által saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. § Ha az AB a KE bűnösségét szándékos bcs elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfosztja és egyidejűleg a Btk-ban az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. § A KE egyéb cselekménye miatt Be-t csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. § Egyéb cselekménye miatt (nem hivatali jellegű) büntetőeljárás csak megbízatása megszüntetése után indítható § A köztársasági elnök az alkotmány szerint sérthetetlen – ez a politikai felelősségének hiányát és jogi felelősségének korlátozott voltát jelenti à nem pedig különleges büntetőjogi védelmét. Államfői hatalmat ténylegesen meghatározza: 1. alkotmány tartalma 2. hagyományok és az adott körülmények és azok kombinációi 3. milyen a parlamenti többség, mennyire megosztott 4. elnöknek milyen a viszonya a parlamenti többséghez.

41



A16. A Kormány hatáskörei, megalakulása és megbízatásának megszűnése. Az ügyvezető Kormány. A kormány, kormányzás fogalmak megítélésben jelentős különbségek vannak: 1989. évi XXXI. Tv. Az Alkotmánymódosításáról; az államszervezetet nem határozta meg, de kimondta, hogy jogosult az államigazgatás bármilyen szervét felügyelete alá vonni és rendelkezni. Ennek alapján az államigazgatás legfelső csúcsán helyezkedik el a Kormány. A kormányzás ellenben a végrehajtó-megvalósító tevékenység legmagasabb szintű irányítása, melynek elemei § rendeletalkotás § az anyagi eszközökkel való rendelkezés s azoknak a –törvény keretei között történő§ rendelkezésre bocsátása § a személyzeti politikai kérdésekben való döntés, § a fegyveres erőkkel való rendelkezés stb. Magyary Zoltán szerint kormányzás = közigazgatás legfőbb vezetése: a kormány azonban nemcsak a közigazgatás, hanem az egésznemzet „főnöke” is. (figyelmen kívül hagyja a képviseletet) A mai tételes szóhasználatban kormány = végrehajtó hatalomnak azt a szervezetét értjük, mely miniszterelnökből és miniszterekből áll, Kormányzati tevékenység = az a munka, amelyet e testület végez. A Kormány feladatai: kettős funkció: 1. közig irányítása à közig legfelsőbb ált hatáskörű szerve à adminisztratív végrehajtás 2. kormányzati tevékenység à a végrehajtó hatalom birtokosa à politikai végrehajtás A Magyar Alkotmány szerinti Kormányfeladatok: a. védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait: b. biztosítja a törvények végrehajtását c. irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket d. a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését e. biztosítja a társadalmi – gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról. f. meghatározza a tud/kult fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltt g. meghatározza a szoc. és eü ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás állami fedezetésről h. irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését i. vészhelyzetben, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket j. közreműködik a külpol. meghatározásában, a Magyar Közt. Kormánya nevében nemz. szerződéseket köt k. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal. [35.§ (l) bek.]. § DE: az alkotmányi taxáción felül ténylegesen gazdagabb a szerepköre, a kormányzati tevékenységet nem lehet a tételes jog eszközeivel meghatározni - a Magyar Alkotmány megkísérli a felsorolást ellentétben más alkotmányokkal, ami csak ált. klauzulákat tartalmaz. § Az alkotmányra hárul azoknak a szervezeti, eljárási kapcsolatoknak a meghatározása, amelyek Kormányt más szervekhez, mindenekelőtt parlamenthez fűzik - ilyen felfogásban határozzák meg kormány funkcióit, államszervezeti pozícióját. § Alkotmányban meghatározott hatáskörök alapján, az egyes szervek más szervek hatásköreit nem vonhatják el → fékek és egyensúlyok rendszere, kontrollálják egymást. A Kormány hatáskörei: 1) jogalkotói: a legfontosabb a) törvények végrehajtását szolgáló jogszabályok kiadása (végrehajtási jogalkotás) b) önálló, eredeti jogalkotás (rendeletalkotás) ennek korlátai: az OGY kizárólagos tvhozási tárgykörei – a Kormány csak ezen túl alkothat szabályokat – nem lehet törvényekkel ellentétes 2) aktus-felülvizsgálati joga: csak törvényességi felügyelet; 3) szervezetalakítási jog: államigazgatási szervek létrehozása; 4) fontos irányítási jogkör: honvédség + rendvédelem 5) közig. szervezet irányítása, felügyelete: közig. szervezet túlnyomó részét közvetlenül vagy közvetve irányítja, felügyelete, ellenőrzése alatt tartja, kivéve: GVH, ORTT, MNB, ÁSZ = ők az OGY. alá tartoznak 6) az EU csatlakozást követően a Kormány képviseli a MK-t az EU kormányzati részvétellel működő intézményeiben (EU Tanácsa), a Kormány részt vesz az unió politikájának érvényesítésében, felelős az uniós határozatok országon belüli végrehajtásáért – az OGY-nek az uniós döntéshozatali eljárásban csak konzultációs jogkörei vannak 7) a NATO és az EU csatlakozás után az alkotmánymódosítások révén a Kormány hatáskörébe került a MH és a külföldi fegyveres erők alkalmazásának és más csapatmozgásainak engedélyezése

42



8) a hagyományos kormányzati hatáskörök között kiemelt jelentősége van a kivételes hatalom, a rendkívüli jogrend (3 forma: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet) bevezetésének –az Ogy, ill a KE jogosult. § a Kormány hatásköre bővült: 2004-ben került be az Alk-ba a megelőző védelmi helyzet: az Ogy. az erről szóló döntés meghozatalakor felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére § veszélyhelyzetben (élet-, vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás) a közrend, közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket Kormányra vonatkozó tételes jogi rendelkezések: 1. Alkotmány 2. 2006. évi LVII.tv. a kp. államig. szervekről, a kormány és tagjai + az államtitkárok jogállásáról (Ksztv.) 3. 2004. évi LIII.tv. a Kormány és az OGY Uniós ügyekben történő együttműködéséről 4. minisztériumok felsorolását tartalmazó tv. 5. kormányhatározat a Kormány ügyrendjéről 6. AB határozatok, pl. 48/1991 ABH: maradékelv megfogalmazása: “a Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az alkotmány nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe: “ A Kormány nem mentesülhet vmely feladat alól arra hivatkozva, hogy az alkotmány nem utalta a hatáskörébe A kormány megbízatásának keletkezése: § választásokat követően a legtöbb mandátumot elért párt ME jelöltjét kéri fel a KE Kormány alakításra; § a Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll; Az Alkotmány szerint a Kormány megalakul: § ME-t a KE javaslatára az OGY tagjai többségének szavazatával választja, az ME megválasztásáról és a Kormány programjáról az OGY egyszerre határoz; § ME és miniszter az is lehet, aki nem tagja az OGY-nek vagy valamelyik pártnak; § A minisztereket az ME javaslatára a KE nevezi ki és menti fel; (Az Alkotmány nem teszi kötelezővé, hogy a miniszterek egyúttal képviselők is legyenek, de nem is tilalmazza) § A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, § a Kormány tagjai a megalakulás után az OGY előtt esküt tesznek. A kormány megbízatásának megszűnése: § újonnan megválasztott OGY megalakulásával (ez a kormány megszűnésének természetes módja); § ME, ill. a Kormány lemondásával: o a ME a KE útján az OGY elnökéhez intézett nyilatkozattal (30 napos lemondási határidővel mondhat le) o a KE 3 napon belül továbbítja ezt az OGY elnökének o az OGY elnöke ezt kihirdeti a következő ülésnapon o a lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges § ME halálával § ME választójogának elvesztésével (a kormány megbízatása személyhez kötött, így, ha a ME meghal, vagy elveszti választójogát, új Kormány kell) § ME összeférhetetlenségének megállapításával (a ME és a miniszter további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, kivéve: oktatói, tudományos, művészi tevékenység) § Konstruktív bizalmatlansági indítvány: ha az OGY a ME-től a bizalmat megvonja és új ME-t választ. A képviselők 1/5 írásban indítványozhatja, és ha több mint a fele megszavazza, akkor megbukik az egész kormány. Az új ME tisztségre jelölt személy megjelölésével; az indítvány vitáját és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított 3 nap, legkésőbb 8 napon belül kell megtartani. § Ha az Ogy megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlását – az OGY feloszlatására korlátozott keretek között a KE jogosult a ME ellenjegyzése nélkül, a Kormány nem oszlathatja fel, bár a többségre gyakorolt befolyása révén persze része lehet a feloszlásban A lemondást és a ME személyes kizáró okait az OGY elnöke jelenti be az OGY-nek. A ME megbízatásának megszűnése esetén (kivéve bizalom megvonása) a KE 30 napon belül javaslatot tesz az új ME-re. Az ügyvezető Kormány: Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a régi Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; de korlátozott hatáskörrel (béna kacsa): § nem köthet nemzetközi szerződéseket; § rendeletet csak rendkívüli esetben alkothat; § nem tehet javaslatot miniszterek kinevezésére, felmentésére. Ügyvezető ME: ha a ME megbízatása az új Ogy. megalakulásával v. a ME, ill. a Kormány lemondásával szűnt meg, a ME az új ME megválasztásáig ügyvezető ME-ként gyakorolja hatáskörét, ugyanazokkal a korlátokkal.

43



Ügyvezető miniszter: ha a Kormány megbízatása megszűnt a miniszter ügyvezető miniszterként az új miniszter kinevezéséig v. már kormánytag megbízásáig ideiglenes hivatalban marad, korlátozott hatáskörrel. A Kormány működése: Ügyrend; Féléves időtartamra szóló, havi ütemezésben elfogadott munkaterve alapján tartja üléseit, melynek tervezetét a miniszterek javaslatai alapján a MEH készíti elő. A kormány működését különböző szervezetek segítik: § Szervezetek: államtitkári értekezletek; kormánybizottságok: több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolására, ügydöntő hatáskört is kaphatnak § Kabinettek: tagjai csak miniszterek lehetnek, a ME jelöli ki tagjait, vezetője a ME. Feladatai: elvi jelentőségű kérdések megvitatása, javaslatok kidolgozása, sürgős döntések meghozatala. Kabinettek: a.) Kormánykabinet b.) Gazdasági kabinet: gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezi, előkészíti a gazdaságpolitikai döntéseket, vezetője a gazdaságért felelős miniszter c.) Nemzetbiztonsági kabinet: összehangolja a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatait, előkészíti az állam és a közbiztonság védelmével összefüggő kormánydöntéseket. vezetője az IRM d.) Integrációs kabinet e.) Oktatási-ifjúsági kabinet f.) Társadalmi-politikai kabinet § Kormánybizottság: döntés-előkészítő, ellenőrző szerv; meghatározz ügyekben döntéshozó is; § Kormánybiztos: a kormány nevében jár el, olyan ügyekben, amelyek egy tárca alá sem sorolhatók; intézkedéseiről be kell beszámolnia a kormánynak. A kormány határozatával jelöli ki olyan feladatra, amely egyik minisztérium feladatkörébe se tartozik, v. kiemelt fontosságú Miniszterelnök: javaslatot tesz a miniszterek kinevezésére; vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról (a miniszterelnök írja alá a KR-t); képviseli a kormányt; a kormány nevében felszólal; bizalmatlansági indítványt csak ellene lehet benyújtani; kormányrendeletet alkothat; megbízatása megszűnésével a kormány megbízatása is megszűnik; ME-t kijelölt miniszter helyettesíti. Miniszterelnöki Hivatal (MEH): a ME munkaszervezete, gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról a döntés-előkészítésében, ellátja a kormány testületi üléseivel kapcsolatos feladatokat (Magyar Közlöny + Határozatok Tára). A hivatalon belül működnek: tanácsadó testületek és személyi tanácsadók, államtitkárok és szakállamtitkárok, kormányszóvivők, Informatikai Kormánybizottság. A hivatalt a miniszterelnök döntéseinek megfelelően miniszter vagy államtitkár vezeti. Minisztériumok: különös hatáskörű, szakig szervek; Alkotmány alapján, tv-vel létrehozott szervek; a kormány irányítása alatt álló és miniszter által vezetett szervezet. Feladatköre: § kormány előterjesztések előkészítése; § döntések tárcán belüli végrehajtása; § jogszabályok előkészítése, végrehajtása; § tervezés; kormányprogram keretbe foglalása; § egyedi, hatósági esetekben döntés; § információszolgáltatás; § nk-i kapcsolatokban való közreműködés. A Kormány rendeletben határozza meg a minisztérium működését. Egy minisztériumban 1 államtitkár (a miniszter helyettese) és max. 5 szakállamtitkár (feladata: szakmai munka irányítása) lehet. Az Alk 34.§ szerint a min-ok felsorolásáról külön tv rendelkezik: 2006. évi LV.tv-t módosította a 2008. évi XX.tv.: 1. § A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: a) Egészségügyi Minisztérium, b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, c) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, f) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, g) Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, h) Oktatási és Kulturális Minisztérium, i) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, j) Pénzügyminisztérium, k) Önkormányzati Minisztérium Miniszteri felelősség: § kormány, mint testület felelőssége az OGY felé; § a kormány tagjainak felelőssége a ME felé; § reszort elv: a miniszteri feladatokat és hatásköröket önállóan gyakorolják és ezért felelősséggel tartoznak; § kollegialitás elve: részt vesznek a döntéshozatalban és egyenlő szavazattal bírnak. § Politikai felelősség: kötelezettség, mely alapján a kormánynak kötelesek számot adni a tevékenységükről, intézkedésükről, mulasztásukról. Felelősség eszközei: beszámoló, interpelláció, kérdések.

44


§


Jogi felelősség: csak tevékenységük, mulasztásuk jogszerűségéért felelősek, u.úgy, mint más állampolgárok; nincs spec. szabály, anyagi kártérítési ügyekben fokozottabb felelősséggel tartoznak, mint a köztisztviselők.

Nem minisztériumi formában működő szervek: 1. Kormányhivatal: Jelenlegi kormányhivatalok: KSH;, NHH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal. • Tv. által létrehozott, a kormány irányítása alatt működő kp-i államigazgatási szerv. • A kormány irányítja, a kormány egyik, a ME által kijelölt tagja felügyeli. • A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. • Vezetője: államtitkári, helyettese szakállamtitkári illetményre jogosult. 2. Központi Hivatal: • Kormányrendelet által létrehozott a minisztere irányítása alatt álló központi közigazgatási szerv. Az irányító miniszter feladatkörébe tartozó meghatározott feladatcsoportokat lát el. • Területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad. Kp-i Hivatalok: APEH; Orsz. Nyugdíjbiztosító Főig.; KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal); OEP; ÁNTSZ

45



A17. A Kormány politikai felelőssége. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás. a.) politikai felelősség -olyan kötelezettség, amely alapján a kormánynak kötelesek számot adni tevékenységükről, intézkedésükről, mulasztásukról -szélesebb körű, mint a jogi felelősség, érvényesítésének színtere az OGY: plenáris ülésen + bizottságok előtt E felelősség eszközei: beszámoló interpelláció kérdések bizalom-bizalmatlanság kérdésének felvetése b.) jogi felelősség Csak tevékenységük, mulasztásuk jogszerűségéért felelősek, a minisztereknél nincsenek speciális szabályok, ugyanolyan mint más állampolgár esetén, anyagi kártérítési ügyekben fokozottabb felelősséggel tartoznak, mint a köztisztviselők. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás. 39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

46



A18. Az ügyészi szervezet, az ügyészség tevékenységi köre. Az ügyészség alkotmányjogi értelemben annak a közhatalmi érdeknek a megvalósítására jött létre, amely az alkotmányos rend fenntartását szolgáló törvényalkotás mellett a megalkotott törvények végrehajtásának követelményét jelenti. Ez a fokozott érdek a szabályok betartatásával kapcsolatosan először a bűncselekmények vonatkozásában alakult ki, majd fokozatosan kiterjedt más (civiljogi, családi jogi, munkajogi területre is). Az ügyészség: A három hatalmi ágtól független, szerepét az Alkotmány határozza meg. Legfőbb célja a jogvédelem, az emberi jogok védelme, valamint az alkotmányos rend védelme. Alkotmányos jogállása szerint: A kormány alá rendelt ügyészségi modell: A kormány alá rendelt ügyészségi modell, azaz a prosecutor típusú ügyészség, a nyugat-európai országokra jellemző alkotmányos modell, ahol olyan ügyészi testületként működnek, amelynek jogköre bűnüldözési és vádhatósági feladatokból áll. Nagy-Britanniában az ügyészek szervezetének feladatait vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a korábbi rendőri vádképviseleti feladatokat látják el ma, és az ügyészek jogállása „solicitor”-nak felel meg. Szervezetileg a végrehajtó hatalomhoz kötődő ügyész, illetve ügyészség vagy a kormány vagy az igazságügy-miniszter közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. Ekként tehát az ügyészi tevékenység nem független, de törvényhez kötött. A parlament ellenőrzése alá tartozó ügyészségi modell: a procuratura típusú ügyészség a végrehajtó hatalomtól független, és a Parlament ellenőrzése alá tartozik. Jóval szélesebb feladattal és hatáskörrel bír az előbbi formától, mivel jogkörét tekintve a büntetőjogi, bűnüldözési és vádhatósági feladatai mellett a jogalkalmazás egyéb területein is jogosítványokkal bír. Feladata: bűnüldözés és közigazgatás törvényességi ellenőrzése. Főként a volt szocialista államokban. Ügyészi funkció és szervezet Magyarországon: A magyar államiság történetében mindkét ügyészi rendszer intézményesült: 1) Ügyészi funkció és szervezet 1949 előtt: Az ügyészségi szervezet a kiegyezést követő modern államfejlődés folyamatában 1871. évi XXXIII. törvénycikk megalkotásával jött létre. Az ügyészség szervezetében és hatáskörében a Ny-EU-i úgynevezett alárendelt ügyészségi modellt követte. 2.) Az ügyészi funkció és szervezet 1949 után: Az 1949. évi magyar alkotmány a szovjet példát követve – önálló fejezetbe, külön szervtípusként deklarálja az ügyészséget, amelyet valójában csak 1953-ban hoztak létre. Az ügyészség szervezeti és működési rendjét – a többször módosított- 1972.évi V. törvény (Ütv.) szabályozta. Ügyészség szervezete: felépítése a bíróság rendszerét követi, ezért4 szintű. Legfőbb Ügyészség Fellebbviteli Főügyészség Megyei Főügyészség Helyi ügyészség

Az élén a Legfőbb Ügyész. Az élükön a Fellebbviteli Főügyész. Az élükön a Megyei Főügyész. Az élén a helyi vezető ügyész.

Katonai Főügyészség Katonai Fellebbviteli Ügyészség Területi katonai ügyészségek -

ð

Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák

ð Megyei Bíróság ð ð

Helyi Bíróságok

Ügyészi szervezet belső felépítése – a szervezeti felépítést az Ütv. határozza meg. Az ügyészség szervezeti felépítése a bíróságok rendszerét követi. Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek a területén működik. Az ügyészeti vezetők: A szervezet hierarchia személyi és alá- fölérendeltségen alapul. A felettes ügyészt az alárendelt ügyésszel szemben utasítási jog illeti bármely ügy kapcsán. A felettes ügyészek körét az Üsztv. szerint a magasabb vezető állású és vezető állású ügyészek alkotják. A vezetői megbízás – a legtöbb főügyész helyettesei kivételével - a legfőbb ügyész hatásköre. A LÜ helyetteseit – a LÜ javaslatára – a KE nevezi ki. A kinevezés határozatlan időre szól, felmentésükre a legfőbb ügyész javaslata alapján – bármikor indoklás nélkül visszavonható. Katonai Főügyészség: a Legfőbb Ügyészség szervezetében működik. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a területi katonai ügyészségek a Katonai Főügyészség alárendeltségébe tartoznak. A katonai ügyészség hatásköre a

47



katonai büntetőeljárással összefüggésben a katonai bírósághoz köthető. A területi katonai ügyészségek 5 megyei bírósági székhelyen – Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Szeged – működnek a Katonai Főügyészség alárendeltségében. A katonai főügyész a LÜ helyettese. Az ügyészség alkotmányos függetlensége Az ügyészség az OGY-nek alárendelt, de más állami szervtől független szervezet, alárendeltsége nem közvetlenül, hanem a LÜ felelősségén keresztül érvényesül. Az ügyészség helyzetét a LÜ és az OGY viszonya határozza meg. A 19 megyében és a fővárosban működő főügyészségek szervezete szintén differenciálódnak a büntetőjogi, az ügyészségi nyomozási, a magánjogi és a közigazgatási jogi feladatok szerint. A főügyészséget vezető főügyészt illetékességi területén utasítási jogok illeti meg. Legfőbb Ügyész és az OGY kapcsolata: Választhatóság feltételei: § Magyar állampolgárság, választójog, jogi egyetemi végzettség, szakvizsga, büntetlen előélet (feddhetetlenség: aki egyszer már büntetett volt, az nem lehet). § A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja (2011. január 1-től) 6 év helyett 9 évre a parlamenti képviselők 2/3-os többségének szavazatával, és a jövőben csak kérdés intézhető felé, interpellálni nem lehet. Megbízatása megszűnik: § A törvény erejénél fogva: a megbízatási idő lejártával (amíg az új LÜ-t nem választják meg, addig posztján marad), lemondással; 70. életév betöltésével; elhalálozással. § Megbízatását az OGY megszűnteti; felmentéssel (ha fel nem róható ok miatt akadályoztatva van); hivatalvesztéssel (ha neki felróható; pl. jogerősen elítélik, vagy méltatlanná válik); összeférhetetlenséggel (pl. képviselővé választják). Jogállása: § Az OGY és a LÜ kapcsolata nem alá-fölérendeltségi viszony – a LÜ megbízatásának megszűnése minden jogcímét illetően törvényhez kötött § A LÜ tanácskozási joggal részt vehet az OGY ülésein § A LÜ a képviselők által kérdezhető, 2011. januárjától nem interpellálható. § A LÜ az OGY által nem utasítható és vele szemben bizalmi kérdés nem vethető fel. § A LÜ felelőssége kizárólag törvényességi felelősség. § Hatásköre: AB eljárás megindítását kezdeményezheti; LB-nél rendkívüli jogorvoslatot. Tagja az OIT-nak; a kormánynál jogszabályok kiadását kezdeményezheti; LÜ utasítást adhat ki; § LÜ feladatai: az ügyészi szervezet élén áll, vezet, irányít; az ügyészek neki alárendelten működnek; bűnüldözési politika legfőbb letéteményese; büntetőpolitika megfogalmazása jellemzi. Az ügyészi szervezet felépítése, sajátosságai, jellemzői: (a) Összeférhetetlenség: nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy korlátlanul felelős tagja, politikai pártnak, érdekképviseleti szervezetnek sem lehet tagja és nem végezhet politikai tevékenységet; nem lehet OGY képviselő. (b) Az ügyészi szervezet hierarchikus felépítésűà az alá-fölérendeltség egyszemélyes vezetés és irányítás mellett valósul meg - az ügyészi szervezetet a LÜ vezeti és irányítja. (c) A hatásköri munkamegosztás a LÜ akaratának függvénye: à a különböző szintű ügyészségekhez telepített hatáskörök a felettes ügyészek /LÜ által bármikor megváltoztathatók, elvonhatók à az ügyészi szervezet a hatáskör szempontjából is centralizált szervezet, amelyben a területi munkamegosztással összefüggésben nem érvényesül a hatáskörelvonás tilalma sem - a hatáskörgyakorlás jogi eszköze a LÜ utasítási joga és az ügyészek engedelmességi kötelessége. (d) Utasításadási jog: a felettes ügyész egyedi ügyben is adhat utasítást vagy normatív utasítást, amely széles körű magatartási szabály az alárendelt szervek számára. Az Ügyészség funkciói: 1. Nyomozás törvényességének felügyelete: § Alapfeladat, 2003-tól rendelkezik az ügyész a nyomozati cselekményekről; vádemelés a legfontosabb! § Kettős feladat: a tudomására jutott bcs üldözése; az állampolgárok személyi szabadságjogainak védelme a bűnüldözés során; más hatóságok nyomozati tevékenységének irányítása és ellenőrzése, cél a közjog védelme. § Ügyész nyomoztat – a rendőrség általános nyomozóhatóság, de a nyomozás törvényességét az ügyész látja el § Felülvizsgálja a nyomozó szervek intézkedéseit; elbírálja a panaszokat. 2. Az ügyész részvétele a bírói eljárásban: § BE ügyekben széles jogkör: mint eljáró hatóság vesz részt à vádképviselet és jogorvoslati jogok gyakorlása.

48



Pp és nem peres ügyekben szűk: általános és közérdekű keresetindítási, perbe lépési jogkör, jogorvoslat. Két esetben van lehetőség az ügyész ellen pert indítani: a szülői felügyelet visszaállítása iránti perben, ill. gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben. Az ügyész az ellene indított viszontkereset alapján válik alperessé. 3. Büntetés-végrehajtásban törvényességének felügyelete: § Minden olyan szervet ellenőrizhet, amelyek büntetések, intézkedések és személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések végrehajtására kötelezettek; § Büntetés végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban közreműködik: indítványokat tesz; részt vehet az elítélt BV bíró általi meghallgatásán; fellebbezéssel élhez a BV bíró döntése ellen; § Az ügyész szerepe: közvádló (nyomoz, nyomoztat, indítványokat tesz), meghat. esetben maga nyomoz § Kizárólagosan végzi a nyomozást meghatározott bcs-eknél: elfogultság, összeférhetetlenség veszélye miatt, pl. a bíró, ügyész, ellen elkövetett bcs esetében. 4. Közigazgatási törvényességi felügyelet: § Közigazgatást ellenőrzi, kizárólag törvényességi szempontok és nem célszerűségi; § Állampolgárok jogkövető magatartásának elősegítése: ügyészi óvás (tv sértő határozattal szemben), felszólalás (tv sértő gyakorlat ellen), figyelmeztetés (jövőbeni prevenció). § §

49



A19. A társasbíráskodás elve. A bírói függetlenség. Alkotmány által felállított igazságszolgáltatás alapelvei: 1. A bírói függetlenség elve 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve 3. Az igazságszolgáltatás egységének elve, = jogegyenlőség ált. követelménye, részelemei: c) a bíróság előtti egyenlőség elve d) a törvényes bíróhoz való jog egyenlőségének elve e) a bírósági szervezet egységes felépítésének elve: egységes és általános rendező elvek alapján f) egység az ítélkezésben, az ítélkezési gyakorlat egységességének követelménye: LB jogegységi eljárása 4. A társasbíráskodás és az ülnökök részvételének elve 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 6. Az anyanyelv használatának joga 7. Az ártatlanság vélelmének joga = az Alk. szerint: A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg” 8. A védelem joga. A védelemhez való jog 2 dimenziója: ¶ védelemhez való jog – a büntetőeljárásban ¶ képviselethez való jog – a polgári eljárásban 9. A jogorvoslati jogosultság elve 10. A tisztességes eljárás elve A társas bíráskodás elve: § Az igazságszolgáltatás demokratizmusának fontos szervezeti biztosítéka; § Belső kontrollt teremt, biztosítja a véleménycserét, a tanácsba hozott ítélet többségi véleményt fejez ki, megalapozottabb és kevésbé szubjektív; § Az Alkotmány értelmében főszabály: a tanácsban való bíráskodás, de lehetőség van eltérésre; Alkotmány 46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el § Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló Tv: az egyes bíráskodást tekinti főszabálynak. „a bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el” A bíróság összetétele: § az összetételére vonatkozó szabályok megsértése az ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után; § egyes bíró eljárása – első fokú polgári peres eljárásokban és a BE-ben is első fokon megengedett; § az egyesbíró és a tanács elnöke csak hivatásos bíró lehet, KE nevezi ki őket § Pp: megfordítja az Alk. szabályát: polgári ügyekben 1. fokon egyesbíró jár el, hacsak tv. másképp nem rendeli 2 irányú kivétel: a) 1. fokon népi részvétel is van – munkaügyi per: 1 hivatalos + 2 laikus elem b) 1. fokon 3 tagú bírói tanács - közig. perekben, - ha az ügy jelentősége indokolja (pl. súlyos eljárási szabálysértés), v. - iparjogvédelmi perekben § Be. szerint is megengedett az egyesbírói eljárás a büntetőeljárásban a) a helyi bíróságon 1) egyesbíró jár el, ha a BCS-re a tv 8 évnél enyhébb szabadságvesztést rendel el 2) ezen kívüli 1 hivatásos bíró + 2 ülnökből álló tanács b) a megyei bíróság, mint elsőfokú bíróság: 1) 1 hivatásos bíró + 2 ülnök alkotta tanácsban jár el, 2) de meghatározott esetekben 2 hivatásos és 3 ülnök alkotja c) a másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. d) LB 1) 3 hivatásos 2) vagy 5 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. a társasbíráskodás követelményétől tehát kizárólag az elsőfokú eljárásban lehet eltérni, i. minden másodfokú eljárásban 3 v. 5 tagú hivatásos bíróból álló tanács ii. LB előtti eljárásban is bírói tanács § Összetételét tekintve a: Másodfokú bírói tanács főszabályként, 3 hivatásos bíróból áll LB felülvizsgálati eljárásban 3 tagú, kivéve ha különösen bonyolult az ügy (ez szabad mérlegelés tárgya) 5 tagú

50


§


LB jogegységi tanács: 5 tagú, kivéve, ha komplex, több jogágat is érintő kérdés, ekkor 7 (speciális hatáskörök – speciális összetétel) ülnökbíráskodás: a Pp eljárás nem tart rá igényt, munkaügyi perekben segítik a bíróság munkáját;

A bírói függetlenség elve: Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei egységes rendszert alkotva teremtik meg a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos garanciáját. Az elvben egyenlő fontosságú elvek közül a bírói függetlenség mégis a legfontosabb és leglényegibb alapelv à függetlenség nélkül a bíróság nem bíróság A bírói függetlenség kérdésének 3 dimenziója 1.) az ítélkező bíró függetlensége 2.) a bírósági szervezet függetlensége 3.) a hivatásos bíró személyes függetlensége I. Az ítélkező bíró függetlensége: § döntésében csak a törvénynek van alárendelve, nem utasítható, független, § Montesquieu-i gondolat – az ítélkező bíró függetlensége a bírói függetlenség központi kérdése, többi kérdés is ezt szolgálja a kérdés elemei: a. tv-nek való alávetettség = az ítélkezés jogszabályfüggő, a bíró a jogszabályok szerinti eljárásra jogosult és egyben kötelezett – felelőssége kizárólag a jogszabályokhoz kötött. Ebből következően a bíró nem jogosult jogalkotásra, kizárólag a „jog” megállapítására jogosult. Az AB jogosult a bíró által észlelt alkotmányellenesség kiküszöbölésére. b. függetlenség és felelősség: a bírók meggyőződésük szerint döntenek, ítélkezésükben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók; szabad belátás és lelkiismeret szerint döntenek. Az ítélkező bíró függetlenségének biztosítása érdekében a törvényalkotó nemcsak az utasítást, hanem befolyásolás tilalmáról is rendelkezik. Felmerül még az ítélkező tevékenységéért való felelősség kérdése. § politikai függetlenség: párttagság és politikai tevékenység tilalma érvényesül. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A bíróságnak mindenfajta pártpolitikától és pártbefolyástól mentesnek kell lennie. II. A bírósági szervezet függetlensége: § A szervezeti függetlenség szükségességét a bírói hatalom jellege határozza meg, a bíróságokkal kapcsolatosan nem érvényesülhet a hatalmi ágakkal kapcsolatos fékek és egyensúlyok rendszere à az igazságszolgáltatás tevékenysége nem lehet más hatalmi ág kontrolljának tárgya, ugyanakkor a bíróság széles ellenőrzést gyakorol a többi hatalmi ág határozatai felülvizsgálata révén § de a bírósági szervezet függetlensége (szemben az ítélkező bíró függetlenségével!) nem korlátlan függetlenség. A bírói hatalom szervezeti szempontból a közhatalom része, amely a működés fenntartása érdekében együttműködésre kényszerül. § Költségvetési önállóság § Együttműködés a megfelelő szervek szerinti bontásban: o OGY és bíróság: az OGY elsődlegessége: a bíróság szervezetére és működésére vonatkozó tv.alkotás; KE javaslatára az OGY választja a LB elnökét kétharmados többséggel – elnökhelyetteseket az Legfelsőbb Bíróság elnök javaslatára a KE nevezi ki, de független az OGY-től; független hatalmi ág o KE és bíróság: a KE kinevezési jogokat birtokol; ő nevezi ki az LB elnökhelyetteseit és a hivatásos bírókat; de felelősségre vonási jogköre nincs; a közig határok megváltoztatásával kapcsolatosan a bíróság illetékességi területét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) javaslatára a KE határozatban módosítja; a KE a bírói függetlenség tiszteletben tartásának legmegfelelőbb szerve o Kormány és bíróság: a kormány biztosítja a bírósági szervezet működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket; 1997. óta az OIT (15 fős testület – ebből 9 bíró) az ig.ügyi igazgatás központi szerve, ezzel megszűnt az igazságügyi miniszter külső igazgatása. III. A hivatásos bíró személyes függetlensége: § Előzőektől megkülönböztethető – a hivatásos bíró személyes függetlensége – rekrutáció, elmozdíthatatlanság, mentelmi jog, anyagi megbecsülés, életpálya. A bírót is bírói jogvédelem illeti meg. § A bírói munkaviszonyra a munkajog általános szabályai nem alkalmazhatók § Megbízatásának keletkezése: két formája volt: kinevezés és választás, melyből a kinevezési forma maradt meg. Az első kinevezés 3 évre szól, a második és a többi kinevezés határozatlan időre szól. § A bírói kinevezés általános feltételei: magyar áp, büntetlen előélet, választójogosultság; § Speciális feltételei: jogi, egyetemi végzettség, jogi szakvizsga, vagyonnyilatkozat tétel, 1 év munkavégzés bírósági v ügyészségi titkárként v más jogi szakvizsgához kötött területen. § Első bírói kinevezés külön feltétele: pályaalkalmassági vizsga, egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálat; a vizsgálatot végzi: ig.ügyi szakértői bizottság; dönt: az OIT; és a KE nevezi ki. § Szolgálati viszonyból eredő jogok és kötelezettségek: a bírósági munkaviszony ún. szolgálati viszonnyá alakult át, ami a bírói hivatás és a munkavégzés összhangját fejezi ki. Ítélkező tevékenység (a bírót munkavégzési kötelezettség, ill. az ítélkezéssel kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli);

51


§

§

§ §

§


A bírói munka értékelése: a bírósági vezetők munkáltatói jogának egyik legjelentősebb (és legnagyobb hatású) része. Első kinevezés határozott idejének lejárta előtt (3 év lejárta előtt); határozatlan időre történő kinevezés előtt 2 alkalommal 6 évente; ill. soron kívül alkalmatlanság megállapítás kezdeményezésekor v ha azt maga kérte. Az értékelést alkalmassági vizsgálat előzi meg, amit a bíróság elnöke állapít meg. Az alkalmasság lehet: kiválóan alkalmas, alkalmas, alkalmatlan. Értékelik a képességeket, a munka minőségét. A bírói megbízatás megszűnése: megszűnhet hivatalból, vagy az érintett kezdeményezésére: lemondással v felmentéssel; A lemondás egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a bíró jogszerűen, indokolás nélkül bármikor gyakorolhat – ilyennek minősül a nyugdíjkorhatárt kérő bíró nyugdíjazásának kérése is. A felmentés jogát az OIT javaslatára a KE gyakorolja. A felmentés ex lege esete, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nem mérlegelhet, kizárólag a törvény előírásának megfelelően jár el. Felmentés ex lege esetei: 70. életév betöltése; első bírói kinevezés idejének lejárta anélkül, hogy a határozatlan idejű kinevezésre javaslatot tettek volna; kinevezés általános feltételeinek megszűnése (pl. magyar állampolg.); bíróval szemben jogerősen kiszabott szabveszt, közérdekű munka v kényszergyógyk; a bíró képviselővé v polgármesterré való választása; bírói eskü v vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása A felmentés két külön esete: kötelező az OIT felterjesztése, ha a fegyelmi bíróság a bírói tisztségből való felmentést kezdeményezte, ill. mérlegelhető a felterjesztés, ha a bíró tartós alkalmatlansága megállapítható A bírák felelőssége: az általános felelősségi szabályok mellett a szolgálati törvény is szabályozza. A bírák általános jogi felelőssége: a bírák mentelmi joga: amely eljárási mentességet biztosít minden büntető és szabsért eljárással szemben; A mentelmi jogot a KE felfüggesztheti; A hivatásos bíró szolgálati viszonyára két felelősségi forma vezethető vissza: a. Fegyelmi felelősség: a bíró a szolgálati kötelességével kapcsolatos kötelezettségét megszegi; életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti v veszélyezteti. A fegyelmi vétségre az alábbi büntetések szabhatók ki: feddés, megrovás, egy fizetési fokozattal való visszavetés, vezetői tisztségtől való felmentés; bírói tisztségből való felmentés indítványozása A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi bíróság ( = választott testület, akik 5éve bíráskodnak, stb). A fegyelmi eljárás sui generis eljárás, szervezete és eljárása kétfokú. Fegyelmi bíróságot a megyei bíróságon, az ítélőtáblán és a LB-on kell alakítani. b. Kártérítési felelősség A bíró gazdasági függetlensége: a vagyongyarapodás ellenőrizhetősége érdekében a bírák 3 évente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni

Személyi garanciák – konkrét: kizárási szabályok! 1) Pp: Abszolút kizárási okok!Pp. 13. § „(1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: § a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; § az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; § az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa; § az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte; § az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.” 2) Relatív kizárási ok: Szubjektív kategória. Elbírálása minden esetben egyedileg történik, a körülmények mérlegelésével. Az eljáró bírák elfogultságát személyükben kell vizsgálni. BE: Bírók kizárása: 21.-27. § Bírókra és nyomozási bírókra: Bíróként nem járhat el, aki az ügyben mint: § Ügyész, nyomozó hatóság tagja, vagy ezek hozzátartozója; § Terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő, ezek képviselője, ill. hozzátartozója; § Tanú, szakértő, szaktanácsadó § Aki titkos információgyűjtés engedélyezésről döntött, § Akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. További kizáró okok: § Aki nyomozási bíróként járt el; § Másodfokról, aki az elsőn, harmadfokról, aki első, másodfokon járt el; § Hatályon kívül helyezésnél, aki a határozatot hozta, v hatályon kívül helyezte; § Perújítás elrendelése esetén: ismételt első v másodfokú eljárásból, aki a perújítást elrendelte. § Rendkívüli jogorvoslati eljárásból, aki az így megtámadott határozat hozatalában részt vett. Nem járhat el az ügyben az LB kivételével az a bíróság, amelynek elnökével, elnök helyettesével szemben fenti kizárási okok állnak fenn.

52



A20. A bírósági szervezet és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Történelem: § Feudalizmus: uralkodói bíróságok és egyházi ítélőszékek; céhek bíróságai és úriszékek; nem volt bírói függetlenség, nem voltak laikus elemek, vásárolt bírói állások. § Polgári kor: hatalommegosztás érvényesült, ig.szolg független szervezet; bírói monopólium, jogi végzettség követelménye, választott bírák és laikus elemek; § 1848. úriszékek megszüntetése, esküdtbírák; § 1869.IV. Tc. A bírói hatalom gyakorlásáról: 4 szintű bírósági rendszer: királyi kúria, ítélőtáblák, megyei törvényszékek, járásbíróságok. § 1949. az ig.szolg bírói monopólium: egységes bírói réteg, bírák választása, elnök rendszer bevezetése, bíróságok függetlensége. § 1954. évi II Tv a bíróságok szervezetéről; § 1974. évi IV. Tv. a bíróságokról; § 1997. évi LXVI. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (BSZI) szóló tv.: bíróságok függetlensége, bírói függetlenség, OIT létrehozása. 1997: 4 szintű bírósági szervezet kialakítása: 1. helyi és munkaügyi bíróságok; 2. Fővárosi/megyei bíróságok; 3. Ítélőtáblák; 4. LB. Az igazságszolgáltatás fogalma: § Az igazságszolgáltatás olyan egyedi jogvitát véglegesen eldöntő, egyéni jogsérelmet megállapító és az helyreállító közhatalmi tevékenység, amely állami jogalkalmazás útján, a törvényesség, az eljárásban érintett személyek jogainak tiszteletben tartása mellett megvalósítja az általános jogvédelem rendszerét. § Az igazságszolgáltatás, mint tevékenység büntető, polgári és közigazgatás bíráskodásra tagozódik § Szervezeti értelemben az ig.szolgáltatás a hatalom-megosztás rendszerében a bírói hatalom kizárólagos megtestesítője, bíróság és ig.szolg. egymást feltételező fogalom = kifejeződik a szervezet és funkció egysége Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben § Az igazságszolgáltatás szervezeti értelemben a bírói igazságszolgáltatással egyenlő. § A bírói döntéshozatali folyamatot megelőzően és követően az érdemi döntés előkészítésében, illetve a jogerőssé vált döntés végrehajtásában más, nem bírói szervek (rendőrség, ügyészség, ügyvédek, a büntetés- és polgári végrehajtás szervei) is részt vesznek. = e szervek és személyek magával a bírósággal együtt részei az igazságszolgáltatásnak, legalábbis a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásnak. § A tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás fogalma alkotmányjogi nézőpontból nem egységes. A bírói igazságszolgáltatás garanciáinak érvényessége érdekében nem a hasonlóságot, hanem az eltéréseket kell hangsúlyozni. § Az ügyészséget, az ügyvédséget, a polgári és a büntetés-végrehajtás szerveit közös elnevezéssel igazságügyi szerveknek hívjuk. Az igazságügyi szervek alkotmányos rendeltetésének megismerését sem együttes, hanem elkülönült vizsgálatuk szolgálják a leghatékonyabban. A bírósági szervezet, mely 4 szintből áll: 1. szint: Helyi Bíróságok ¶ 120 helyi bíróság van Mo-on – városi, kerületi bíróságok (ide soroljuk a Munkaügyi B-ot is – 20 db) ¶ Általános hatáskörű első fokú bíróság; igazgatásilag a Fővárosi/megyei ¶ Munkaügyi bíróságok; 2001. óta TB határozatok és munkaügyi igazgatást érintő közig határozatok felülvizsgálata is hatáskörébe tartozik; 2. szint: Megyei Bíróságok ¶ 20 megyei bíróság van = 19 megye +1 Fővárosi Bíróság ¶ II. fokon járnak el a helyi bíróságok ügyeiben (3 hivatásos bíró); Pp/Be hatáskörökben meghatározott ügyekben I. fokon járnak el; ítélkező tanácsok; kollégiumok (büntető, polgári, gazdi és közig); ¶ 5 kijelölt megyei bíróságon katonai tanácsok működnek, tv által meghatározott ügyekre; 3. szint: Ítélőtáblák ¶ 2005. január 1.-től: 5 ítélőtábla van (BP, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen) ¶ II. fokon járnak el a Főv/megyei bíróság határozata ellen; ¶ Ülnökök nincsenek; elnökét OIT nevezi ki; ítélkező tanácsok és 3 kollégium (büntető, polg, és közig). 4. szint: Legfelsőbb Bíróság ¶ a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve, a bírósági szervezetrendszer csúcsa ¶ elnökét az OGY választja, 2/3-os szavazattöbbséggel; KE javaslatára; ¶ elnökhelyetteseit az LB elnökének javaslatára a KE nevezi ki; ¶ hivatalból ellátja az OIT elnöki tisztét is

53


¶ ¶ ¶ ¶


hatásköre: igazságszolgáltatási tevékenység (elbírálja a jogorvoslatokat: fellebbvitel és felülvizsgálat a megyei bíróságtól vagy az ítélőtáblától. Ítélőtábla határozatai ellen; polgári és büntető ügyekben egyaránt) + szakmai irányítást gyakorol jogegységnyi határozattal; szervezete: ítélkező tanácsok, jogegységnyi tanácsok, kollégiumok (büntető, polgári, közig.) A LB elnökének hatásköre: döntési joga van a Bírói Tanács tagjainak megválasztásában, felmentésében; véleményt nyilvánít az OIT vezetők pályázatáról és felmentésük kezdeményezéséről; meghallgatja az elnök tájékoztatóját az LB működéséről. felülvizsgálat során LB: 3 tagú hivatásos bíróból álló tanács; kivéve, ha az ügy bonyolultsága indokolja, akkor 5; LB jogegységnyi tanács: 5 tagú, komplex esetekben: 7 tagú;

A megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság hatásköre. 1). Megyei bíróság hatásköre: a) 1. fokon eljárhat olyan ügyben, amelyet a tv. kifejezetten hatáskörébe rendel, Pp. 23§ adja meg a felsorolást (kiemelten fontos a védett jogtárgy, emiatt indokolt a magasabb bírói fórum) b) 2. fokon eljárhat olyan ügyekben, amelyek a helyi bíróságokon kezdődtek (fellebbviteli fórum) 2) Ítélőtábla hatásköre: II. fokon ítélkezik a a megyei bírósághoz (Főv.B.) tartozó ügyekben à az ítélőtábla Az Ítélőtáblák bevezetése: 2003. július 1. Az ítélőtábla fellebviteli fórumként funkcionál. Elbírálja a megyei (FB) tartozó ügyekben hozott határozatok elleni, valamint e bíróságok másodfokú eljárásában hozott olyan végzések ellen fellebbezéseket, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek van helye. 5 db: Fővárosi Ítélőtábla, Szegedi Ítélőtábla, Pécsi Ítélőtábla, Debreceni Ítélőtábla, Győri Ítélőtábla 3) A Legfelsőbb Bíróság hatásköre: A MK legfőbb bírói szerve a LB. A LB biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek (Alkotmány 47.§) A LB bírálja el: § A Megyei Bíróság vagy az Ítélőtábla által hozott határozatok elleni azon fellebbezési kérelmeket, amelyekre a tv. lehetőséget ad § felülvizsgálati kérelmeket (XIV. fejezet) § a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz (Bsz. 27-33.§) § eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyben. kivéve a házassági vagyonjogi perek értéktől függetlenül, amelyeket a házassági perrel együtt kell elbírálni. A házassági per szól a kötelék felbontásáról és gyermekelhelyezéséről, a házassági vagyonjogi per külön per, de osztja a bontóper jogi sorsát. Országos Igazságszolgáltatási Tanács – OIT: § 1997. évi LXVI: Tv hozta létre: a külső igazgatást (Ig.ügy.minisztériumot) megszüntette, helyette OIT; § Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági szervezet igazgatási autonómiáját megtestesítő központi igazgatási szerv § Az OIT 15 tagú testület, amely 2/3-a hivatásos bíró, 1/3-a a külső hatalmi ágak képviselője: § választott tagok: legalább 6 évre 9 hivatásos bíró; delegált tagok: 2 OGY képviselő, IRM miniszter, Legfőbb Ügyész, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, LB elnöke (aki az OIT elnök); § Feladat- és hatáskör: bírói függetlenség tiszteletben tartása; bíróságok gazdálkodásának központi feladatai; felügyelet az ítélőtáblák és megyei bíróságok elnökének igazgatási tevékenysége felett; bírósági vezetők és bírók kinevezése, felmentése, tevékenységük irányítása és ellenőrzése; ellenőrzési vizsgálatok az eljárási határidők és ügyviteli szabályok megtartásáról; költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok; határozathozatal, ajánlások készítése, ezek betartásának ellenőrzése. § Az OIT működése: testületként működik; jogi személy; a határozatképességhez a tagok 2/3-os jelenléte szükséges; egyszerű többség a határozathozáshoz; kivéve: a választott tag kizárásához 2/3-os többség; § Az OIT elnök tipikus testületi elnöki teendőket lát el: ülés összehívása, elnöklés, határozatok aláírása, az OIT hivatal irányítása, az OIT képviselése § OIT hivatala: egyszemélyi vezetés alatt álló, hivatali típusú, központi igazgatási szerv, amelynek feladata a havonta egyszer ülésező testület üléseinek előkészítése, határozatainak végrehajtása. A hivatal vezetője hivatásos bíró, aki ítélkező tevékenységet nem folytat Bírósági vezetők: A bíróságok igazgatásának ún. helyi igazgatási feladatait (az OIT felügyeleti jogának fenntartása mellett) az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke látja el A bírói testületek hatásköre a bírósági reformot követően olyan mértékben lecsökkent, hogy jelenleg önkormányzatiságról már nem lehet beszélni. A jogalkotó az OIT felállítása mellett, nem tartotta szükségesnek e bírói szervek hatáskörének fenntartását.

54



Bírósági dolgozók: A bírósági reform részeként újraszabályozták az igazságügyi alkalmazottak munkaviszonyát oly módon, hogy munkaviszonyuk (közalkalmazotti viszonyuk) az 1997.évi LXVIII. törvénnyel szolgálati viszonnyá alakult. Igazságügyi alkalmazott a törvény értelmében: a bírósági fogalmazó és bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, az érdemi feladatokat ellátó tisztviselő, az ügyviteli és adminisztratív feladatokat ellátó ügykezelő és fizikai dolgozó.

55



A21. Az alkotmánybíráskodás fogalma, modelljei. Az alkotmányvédelem § különböző formákban, az OGY, annak szervei, rendes vagy erre a célra létrehozott bíróságok útján lehetséges. § Különleges eszköze az alkotmánybíróság, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését a normakontrollal, az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja, ugyanakkor hatáskörének korlátai folytán nem sérti a parlament szupremációját. Alkotmányvédelem: az alkotmány, mint intézmény védelme, nem alkotmányosság védelme; rendszere: § Nem jogi eszközök: erkölcs, vallás, nyers erőszak; § Jogi eszközök: formális: maga a jogszabályok, amelyek védik az alkotmányt; materiális: külön intézmények, szervek, szervezetek az alkotmány védelme érdekében, § Tv.hozó hatalomhoz kapcsolódó intézmények: a parlament (pl. brit közjogi rendszer); parlamenti bizottság; parlamenti bíróság (kifejezett állambírósági feladatok, pl USA alkotmányos vád, a parlament látja el); parlamenti megbízott (ombudsman); § Végrehajtó hatalomhoz kapcsolódók: államfő; francia alkotmánytanács (9 tag, 3 tag KE, 3 szenátus elnöke, 3-at a nemzetgyűlés elnöke választ); államtanács (észak-eu államokban); alkotmányvédelmi hivatal (Németoban, jogszabály szerkesztési feladatok, ne legyenek alkotmányellenesek). § Bírói hatalomhoz kapcsolódók: rendes bíróságok (USA modell: rendes bíróságok látnak el AB funkciót); alkotmánybíráskodás (USA-ból indult, Marbury vs. Madison ügy). Alkotmányosság: az alkotmányhoz viszonyítjuk a tv-t,. hogy nem ellentétes-e a tv. az alkotmánnyal, ugyanakkor ha a JSZ hierarchiába ütközik, akkor az alkotmányellenes, mert az Alk. állítja fel a hierarchiát Törvényesség: a tv. összevetése a többi JSZ-al: a törvényességi felügyelet során az alkotmányosságot nem vizsgálhatja Alkotmánybíráskodás: tevékenység Alkotmánybíróság: szervezet, intézmény nem szinonimák, mert - az AB nemcsak alkotmánybíráskodást végez - nemcsak az AB végezhet alkotmánybíráskodást Alkotmánybíráskodás: - jogi normákat vet össze, bármilyen jogi normát az alkotmánnyal ≠ ténybíráskodás - mérlegelésnek helye nincs, ergo omnes hatályú - nincs bizonyítás, iratok alapján dönt, nem kontradiktatórius eljárás keretében - jogállamiság fő garanciája, hogy az alacsonyabb JSZ megfeleljen az alkormánynak = JR koherenciája (míg a szocializmusban a tv. megkérdőjelezése lehetetlen volt, nem jogállam) - alkotmánybíráskodás nem feltétlenül jelenti az Alkotmánybíróságot - actio popularis elve alapján mindenki fordulhasson - ahol nincs alkotmány, ott nincs alkotmánybíróság, pl. Anglia Alkotmánybíráskodás fogalma: a jogállam alkotmányos garanciája, mely biztosítja, hogy független bíróság őrködjön az alkotmány megtartása felett. § A polgári állam terméke; előzménye: Spárta (Eforátusz), Kréta (Kozmosz) intézménye; § Franciao: abszolút monarchia idején a Bíróságoknak jogszabály regisztrálási joga volt; § Anglia 1610. Edward Cook bíró tiltakozott egy Parlament által kibocsátott tv ellen. Alkotmánybíráskodás modelljei: Amerikai modell: § Lényege: a bíróság egy konkrét eset kapcsán mérlegeli a törvény alkotmányellenességét, ha alkotmányellenes nem alkalmazza; az AB-t minden szintű bíróság alkalmazhatja, az ítélete csak a jelenlévő felekre vonatkozik. § 1787. első Alkotmány az USA-ban § 1803: Marbury vs. Madison ügy: amerikai elnökválasztási időszak, 1803. kinevezéses ügy: nem adták át a kinevezési okmányokat Marlbury békebírónak, az új elnök meg nem adta át. Az ügyben alkalmazandó tv.-t nem lehet alkalmazni, mert alkotmányellenes: ellenkezik az elfogadott alkotmánnyal – a bíróságot kérték kötelezni, hogy adja ki a kinevezési okmányokat - A Legfelsőbb Bíróság elnöke (Marshall főbíró) azt mondta: el kell dönteni, hogy minek tekintendő az alkotmány? különleges JSZ-al nem módosítható szuverén törvénynek, v. nem különbözik a törvénnyel módosítható egyéb jogalkotási aktustól → ha különleges státusza

56


§ § § § §


van, akkor az azzal ellentétes tv-t nem lehet alkalmazni. →Ítélet: (i) az alkotmány különleges tv. , (ii) más tv. nem lehet ellentétes vele, (iii) ha ellentétes, alkalmazási tilalom! (hármas tétel) attól kezdve kialakultnak tekinthető és folyamatos az USA-ban a rendes bírósági szervezet végzi minden szinten: - a jogorvoslat útján feljuthat a Legfelsőbb Bírósághoz, de már első fokon a városi bíróság is megállapíthatja, ha nincs fellebbezés A bírók az Alkotmányra esküsznek, kötelesek az Alkotmány védelméről gondoskodni (normakontroll); konkrét normakontrollt végez: csak egy konkrét ügyben foglal állást a precedensbíráskodás amúgy is jellemző az angolszász jogrendszerre

Európai modell: § 1920. első szervezet Ausztriában jött létre, Hans Kelsen nevéhez fűződik; jellemzők: absztrakt normakontroll, erga omnes hatály, megsemmisíti a tv-t; § 1920: CSehszlovákia, 1930 Spanyolo., II VH után több államban is § II. VH után: bonni alaptv létrehozta a német AB-t, majd létrejött a francia Alkotmánytanács. § önálló, külön alkotmánybíróság = külön szervezet, a rendes bíróságnak nincs alkotmány értelmezési hatásköre § ebből következően nincs jogorvoslat § a konkrét nomrakontroll mellett absztrakt normakontroll is lehetséges = bárki hivatkozhat rá, aki úgy gondolja, hogy alkotmányellenes, nem szükséges személyes érintettség, nem szükséges konkrét ügy § erga omnes hatályú döntés: mindenkire kötelező, beleértve az állami szerveket is: OGY, KE..stb. § Az európai modellben az AB negatív jogalkotást végez, határoz egy jsz érvényességéről az alkotmányosságának vizsgálata során. Az európai alkotmánybíróság megsemmisíti az adott JSZ-t, tilos alkalmazni. § nem bíróság a szó eredeti értelmében, több különbség, pl.: o bíróságon az eljárás keresettel indul, az AB eljárása kérelemre, indítványra indul o a bírósági eljárás kontradiktórius eljárás, az AB előtt nincsenek felek o az AB iratok alapján dönt, nincs bizonyítási eljárás o a bíróságok eljárására a Pp. v. BE köti, az AB-nek saját eljárási szabályai vannak o rendes bíróságokon egyesbíró is eljárhat, az AB-nél 3 tagú tanács v. a teljes ülése o AB eljárásban nincs jogorvoslat o bíróság az ítéletet a feleknek kézbesíti, az AB határozatát a Magyar Közlönyben kell közzétenni o megbízatásuk is különböző: bírákat KE nevezi ki, az alkotmánybírákat az Ogy. választja § Szocialista államok: nem fogadták el az OGY felettiséget; kivéve Csehszlovákia (a cseh és szlovák tv-k ellentétessége révén merült fel, de csak terv maradt az AB); Jugoszláviában létrehoztak és működött is, de megsemmisítési joga nem volt, csak megvizsgálhatta az elé került JSZ-kat és alk. ellenesség esetén kimondhatta az alk. ellenességet, ezt közzéteszi, de meg nem semmisítheti - ha 6 hónapig a parlament ezt nem módosítja, akkor 6 hónap után hatályát veszti: § bíróság előtt lehet hivatkozni alk. ellenességre, akkor a bíróság felfüggeszti az eljárást, és felterjeszti az ABhoz állásfoglalásra Svájci modell: § Az amerikai és az európai modell vegyítése. Amerikai modellhez hasonlít abban, hogy a rendes bírósági szervezetbe tartozik, az európaihoz abban, hogy egy meghatározott bírói szerv jogosult § központi kormányzati struktúra (szövetségi tanács) § Szövetségi Legfelsőbb Bíróság látja az alkotmánybíróság funkcióit: a rendes bíróságba tartozó bíróság: a legfelsőbb szerv. Rendes bírósági szervezetbe tartozó végez AB-t, de kizárólag az LB jogosult rá; Francia modell: § nem az alkotmánybíráskodás és nem alkotmánybíróság mert annak általában hatásköre az utólagos normakontroll: kihirdetett JSZ vizsgálata § A Francia Alkotmánytanács: 9 tagú testület, 3-3-t tagot küld: a fr. szenátus elnöke, a nemzetgyűlés elnöke, a köztársasági elnök § még tagjai lehetnek a volt köztársasági elnökök (fas est et ab hoste doceri: szabad az ellenségtől is tanulni) § tv. javaslatot, tervezetet megvizsgálja alkotmányossági szempontból: hogy nem ellentétes-e az alkotmánnyal, de csak előzetes normakontrollt gyakorolhat, utólagost nem a hatalommegosztás merevsége miatt = ezért nem alkotmánybíróság, hanem tanács § „Államtanács” jött létre, a fentiek orvoslására, de ez sem tekinthető AB-nak. Ez a tv-hozó hatalomnak egy kvázi másodfokú hatósága

Összehasonlítás:

57


§ § § §


USA: AB nincs, rendes bíróság keretén belül történik; csak utólagos normakontroll; konkrét jellegű, nem alkalmaz alkotmányellenes tv-t; Német: elkülönült szerv az AB; főleg utólagos, kivételesen előzetes normakontroll; absztrakt jellegű; megsemmisíti az alkotmányellenes tv-t; Osztrák: elkülönült szerv az AB; főleg utólagos, kivételesen előzetes normakontroll; absztrakt jellegű; megsemmisíti az alkotmányellenes tv-t; Francia: elkülönült szerv az AB; csak előzetes normakontroll; absztrakt jellegű; eleve nem válik érvényessé, így nem is kerül kihirdetésre;

Magyar Ab fejlődéstörténet: § 1949-es Alkotmány: hatalommegosztás nem érvényesült, a népszuverenitásból eredő összes jogot az Ogy gyakorolta, így az Ogy megsemmisíthetett minden olyan jsz-t, amely ellentétes volt az Alk-kal. § 1972-es Alkotmánymódosítás: az Elnöki Tanács megsemmisíthet és megváltoztathat minden olyan jogszabályt, mely magasabb szintű jogszabállyal vagy az Alkotmánnyal ellentétes; § 1983. évi II. Tv. létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot: Ogy-nek alárendelt, tagjai fele képviselő, másik fele szakértő, semmisítési joga nincs; tv-t, tvr-t nem vizsgálhat; alacsonyabb rendű jsz-t vizsgálhat, de csak a figyelmet hívhatja fel rá. 1989-ig működött; 9 ügyet vizsgált, 1 esetben Alkellenes. § 1989. I. Alkotmánymódosító Tv: Alkotmányba foglalták az AB létrehozását; nem volt nemzeti tradíció, modellkényszer sem, az eljárási rend kialakítását az AB-re bízták. § 1990. január 1. az AB megkezdte működését. A magyar AB: § Tagjainak létszáma: 11 fő; független, nem az LB része, mint az USA-ban; § Székhelye: Esztergom, de Budapesten működik; alakuló ülése az Esztergomban volt. § Három szinten szabályozott intézmény: Alkotmány; az 1989. évi XXXII. Tv. az Alkotmánybíróságról; valamint az ügyrendi Tv.

58



A22. Az alkotmánybírák jogállása; megbízatásuk keletkezése és megszűnése. A magyar AB: § Tagjainak létszáma: 11 fő; független, nem az LB része, mint az USA-ban; § Székhelye: Esztergom, de Budapesten működik; alakuló ülése az Esztergomban volt. § Három szinten szabályozott intézmény: Alkotmány; az 1989. évi XXXII. Tv. az Alkotmánybíróságról; valamint az ügyrendi Tv. Megbízatásuk keletkezése: § Az Alkotmánybíróság tagjaira az OGY képviselőkből álló jelölő bizottság jogosult javaslatot tenni. § OGY választja ki a javasolt személyek közül a tagokat; § Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság: meghallgatja a javasolt személyeket, § A Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt az OGY 2/3-os többséggel; §

Az Alkotmánybírák jogállása: az Alkotmánybíróságban, mint önálló költségvetésű szervezetben az alkotmánybírák tevékenységüket függetlenül végzik; döntéseiket kizárólag az Alkotmány és törvények alapján hozzák meg; a tagok megbízatása 9 évre szól, és csak egyszer hosszabbítható meg.

§

Az AB elnöke és helyettes elnöke: az AB tagjai maguk közül választják, 3 évre szóló megbízatással, de a tv. megengedi, hogy többször is megválasszák ugyanazt a tisztségviselőt.

§ §

Általános feltétel: jogi végzettség; büntetlen előélet; magyar áp; 45. életévét betöltött személy (max. 70.-ig); Különös: kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, ill. állam-és jogtudomány doktorai); v legalább 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász;

§

Pártatlanság és függetlenség követelménye: NEM választható meg: a választását megelőző 4 évben a kormány tagja, vagy bármely párt alkalmazottja volt, ill. vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Párttagság a taggá választáskor nem kizáró ok.

§

Választás ideje: az AB új tagját az elődje megbízási idejének lejártát megelőző 3 hónapon belül, ha az OGY-t feloszlatták a választást az új OGY alakuló ülésétől számított 1 hónapon belül kell megválasztani.

§

Hivatalba lépése: az OGY előtt esküt kell tennie az Alkotmány feltétlen megtartására, és kötelességei lelkiismeretes teljesítésére; az AB tagja kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységét függetlenül látja el, döntéseit pedig kizárólag az Alkotmány és a törvények (összes hatályos jogszabály) alapján hozza meg.

§

Vagyonnyilatkozat: az AB tagja a megválasztását követő 30 napon belül, ezután 3 évente, ill. megbízatásának idő előtti megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül kell tennie.

§

Juttatások/anyagi elismerés: az AB elnökének illetményét és juttatásait külön tv határozza meg; az AB elnöke a ME-kel, az AB többi tagja és az elnök helyettese a miniszterekkel azonos illetményben/jogokban részesül. Eltérés: vezetői illetménypótlék a miniszteri illetménypótlék másfélszerese.

§

Mentelmi jog illeti meg őket, ahogy az OGY képviselőket is. Különbség csak annyi, hogy míg a képviselő mentelmi jogának megvonására az Országgyűlés jogosult, addig az Alkotmánybíróság tagjának mentelmi jogát az AB teljes ülése vonhatja csak meg. E rendelkezés e tekintetben az Országgyűléstől való függőséget kívánja kizárni.

Összeférhetetlenség: A tv az önállóság és a függetlenség biztosítása érdekében meghatározza az AB tagjának személyével és tevékenységével összefüggő összeférhetetlenségi okokat, melyet a megválasztása pillanatától vesznek figyelembe: § az AB hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet; párttag nem lehet; § más állami, önkormányzati, társi és politikai v gazdi tisztség, ill. megbízatás nem lehetséges; § tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori, szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. § a megválasztástól számított 10 napon belül meg kell szüntetni az előző megbízatásokat, ha megválasztják AB tagnak. Ameddig ez nem történik meg, addig nem vehet részt az AB munkájában. 10 nap után pedig tagsága megszűnik (az AB teljes ülése határozatban megállapítja a tagság megszűnését).

59



AB tagság megszűnése: taxatíve felsorolás (15. §): a.) 70. életév betöltésével az AB tag nyugállományba vonul; b.) Megbízási időtartam leteltével (ha letelik a 9 év) c.) Halállal; d.) Lemondással à az AB elnökével írásban kell közölni, aki köteles elfogadni azt. Az előbbi a)-d) esetekben az AB elnöke állapítja meg és hirdeti ki. e.) Összeférhetetlenség megállapításával à az AB tag köteles 10 napon belül megszüntetni, ha nem teszi az AB döntése alapján a tagsága megszűnik; f.) Felmentéssel à az AB tag neki fel nem róható okból nem tesz eleget a feladatainak; g.) Kizárással à ha az AB tagja a neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásának, ha vagyonnyilatkozat tételt szándékosan elmulasztja; v szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl; jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el v. más módon méltatlanná válik a tisztségre; ill. kötelező kizárási eset: ha önhibájából 1 évig nem vesz részt az AB munkájában, vagy vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét 1 éven belül nem teljesíti. Ez utóbbi e)-f)-g) esetben az AB teljes ülése határoz. Az AB elnöke: § Az AB szervezetén belül sajátos funkcióval rendelkezik az Elnök és az AB Hivatala. § Az elnök az AB érdemi munkájában csak a teljes ülésen vesz részt, emellett - az AB képviseletén kívül elsősorban operatív feladatokat lát el (17 §): a) összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, b) összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, c) képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt, d) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést, e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír. § §

Akadályoztatása esetén a helyettes elnök helyettesíti. Az Alkotmánybíróságot működése során egy szűk létszámú hivatali apparátus, az AB Hivatala segíti, amely ellátja az ügyvitel és előkészítés teendőit.

Magyar Ab fejlődéstörténet: § 1949-es Alkotmány: hatalommegosztás nem érvényesült, a népszuverenitásból eredő összes jogot az Ogy gyakorolta, így az Ogy megsemmisíthetett minden olyan jsz-t, amely ellentétes volt az Alk-kal. § 1972-es Alkotmánymódosítás: az Elnöki Tanács megsemmisíthet és megváltoztathat minden olyan jogszabályt, mely magasabb szintű jogszabállyal vagy az Alkotmánnyal ellentétes; § 1983. évi II. Tv. létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot: Ogy-nek alárendelt, tagjai fele képviselő, másik fele szakértő, semmisítési joga nincs; tv-t, tvr-t nem vizsgálhat; alacsonyabb rendű jsz-t vizsgálhat, de csak a figyelmet hívhatja fel rá. 1989-ig működött; 9 ügyet vizsgált, 1 esetben Alkellenes. § 1989. I. Alkotmánymódosító Tv: Alkotmányba foglalták az AB létrehozását; nem volt nemzeti tradíció, modellkényszer sem, az eljárási rend kialakítását az AB-re bízták. § 1990. január 1. az AB megkezdte működését.

60



A23. Az Alkotmánybíróság hatáskörei. A magyar AB: § Tagjainak létszáma: 11 fő; független, nem az LB része, mint az USA-ban; § Székhelye: Esztergom, de Budapesten működik; alakuló ülése az Esztergomban volt. § Három szinten szabályozott intézmény: Alkotmány; az 1989. évi XXXII. Tv. az Alkotmánybíróságról; valamint az ügyrendi Tv. Az Alkotmánybírák jogállása: az Alkotmánybíróságban, mint önálló költségvetésű szervezetben az alkotmánybírák tevékenységüket függetlenül végzik; döntéseiket kizárólag az Alkotmány és törvények alapján hozzák meg; a tagok megbízatása 9 évre szól, és csak egyszer hosszabbítható meg. Fogalmak: § Normakontroll: a jogszabály alkotmányosságának vizsgálata; § Előzetes: a tv érvényes létrejötte előtt dönt az AB, hogy a jsz alkotmányos-e vagy sem? § Utólagos: a tv már érvényesen létrejött, az AB azt vizsgálja, hogy utólagosan alkotmányos-e? § Absztrakt: a norma érvénytelenségére bárki, indokolás nélkül hivatkozhat; § Konkrét: a jsz vizsgálatára a konkrét jogviszonyokban kerül sor. 1989. évi XXXII. Tv. az Alkotmánybíróságról: Az Alkotmánybíróság hatásköre: Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje (házszabály) és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;előzetes normakontroll (33-36.§): § Az AB egyik legfőbb feladata a normakontroll, amelynek általában az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatával, kivételesen és szűk körben viszont az alkotmányellenesség előzetes ellenőrzésével tesz eleget. § A KE kezdeményezheti; § soron kívüli eljárás az alkotmányos vétó, ha az AB megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a KE nem hirdeti ki a tv-t, amíg az OGY az alkotmányellenességet nem szüntette meg. § Nk-i szerződések esetében az OGY, a KE és a Kormány kérheti a szerződés előzetes megvizsgálását, csak a zárószavazás előtt álló szöveg tekintetében, mivel az AB nem az OGY tanácsadója. § Az OGY az alkotmányellenességet két módon szüntetheti meg: o az AB határozatának megfelelően módosítja és fogadja el a törvényjavaslatot, az ügyrendet vagy a köztársasági elnök által a kihirdetés előtt visszaküldött törvényt, o vagy módosítja az Alkotmányt b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; utólagos normakontroll (37-43. §): § Az AB egyik legáltalánosabban jelentkező feladata az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata. § Az AB eljárást kezdeményezni a bíró jogosult, vagy kérelemmel fordulhat bárki a bíróhoz (ha a bíró nem észlelné az alkotmányellenességet). A kérelem nem köti a bírót, de ha egyetért, akkor köteles eljárni. § Az ügyész óvást nyújthat be a törvénysértést elkövető, normaalkotó (aktust kibocsátó) szervhez. Ha ez a szerv az óvással nem ért egyet, köteles azt az észrevételeivel együtt - az ügyész értesítése mellett - az AB elé terjeszteni. § Az AB az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében széles körű jogosultsággal rendelkezik: teljesen vagy részben megsemmisítheti az alkotmányellenes jogszabályt. § Alkotmányvédelmi funkció érvényesülésének garanciáját jelenti az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása esetén a megsemmisítésről szóló határozatát az AB közzé teszi a Magyar Közlönyben. § Megsemmisítő határozattal a határozat közzétételének napjával hatályát veszti a jogszabály. § Az alkotmánnyal való ütközése, ill. az is, ha a jogforrási hierarchia szerinti törvénnyel ütközés is alkotmánysértésnek minősül; § Absztrakt normakontroll: (actio popularis) bárki indítványozhatja, de nem saját, hanem a közérdek képviselőjeként kéri, nem feltétel a jogsérelem; § Konkrét normakontroll: a bíró az AB eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyó ügyben olyan normát kellene alkalmaznia, ami alkotmányellenes (az eljárásban résztvevő is ketdeményezheti); § Hatályon kívül helyezés: főszabály ex nunc. Kivételesen lehet ex tunc v pro future hatályú is; § Az alkotmányellenesség megállapítása lehet o ex tunc hatályú, vagyis a JSZ hatálybalépésének időpontjáig visszamenőleges hatályú, illetőleg o ex nunc hatályú, amikor is az alkotmányellenességet megállapító határozat közzétételétől bír hatással, és megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtti jogviszonyokat. § Az AB nem vizsgálhatja felül az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem! § AB vizsgálhat nk-i szerződést kihirdető jogszabályt is.

61



c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata: (44-47. §) § A vizsgálatra hivatalból v. indítványra kerülhet sor § 9 szerv kezdeményezheti: Ogy, Ogy Bizottsága; Ogy képviselő; KE, Kormány, ÁSZ elnöke, LB elnöke, LÜ és az AB (hivatalból). Belső jogba be kell cikkelyezni a szerződést, dualista megoldás. § A tv az AB eljárására nemcsak a szorosan vett alkotmányellenesség esetén ad lehetőséget, hanem akkor is, ha a JSZ vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nk. szerződésbe ütközik. Ez két módon is bekövetkezhet: I. a hatályos JSZ, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze= azaz a belső jog ellentétes a kihirdetett, vagyis a belső jogrendszer részét képező nemzetközi szerződéssel, o Ha a nk. szerződésbe olyan JSZ ütközik, amely a nk szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy alacsonyabb szintű, akkor a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszközét az AB teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisítésről szóló határozat közzétételével, valamint a megsemmisítés jogkövetkezményével kapcsolatban a tv visszautal az utólagos normakontrollal kapcsolatban meghatározott rendelkezésekre. o Ha viszont a nk szerződésbe ütközés olyan jogszabállyal kapcsolatban áll fenn, amely magasabb szintű, mint a nk szerződést kihirdető JSZ, akkor az ellentét feloldása érdekében - a körülmények mérlegelése alapján - két megoldás közül választhat. 1) Határidő megjelölésével felhívhatja a nk. szerződést kötő szervet, hogy kezdeményezze a nemzetközi szerződés módosítását. 2) DE! ha fontosabb érdek fűződik a nk. szerződés változatlanul hagyása mellett, ekkor a magasabb szintű jogszabályt alkotó szervet - határidő megjelölésével - hívja fel a JSZ módosítására. II. a kihirdetett nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatot elmulasztották = az AB a mulasztást elkövető jogalkotó szervezetet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása (48.§): 4 konjuktív feltétele van (bárki kezdeményezheti): első 2 tartalmi és utóbbi 2 eljárási feltétel: 1. az alkotmányban biztosított jogok sérelme esetén; 2. a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt következett be; 3. minden jogorvoslati lehetőség kimerült, vagy más jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva; 4. a jogerős határozat után 60 napon belül be kell nyújtani. Következmény: az alkalmazási tilalom kimondása. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során, miután végül is egy adott JSZ alkotmányosságát kifogásolják, az alkotmányellenesség utólagos ellenőrzésére vonatkozó szabályok (40-43. §) alapján jár el. o mindenkire kötelező hatályú o ettől eltérő fogalom az alkotmányossági panasz: amelyet egy ABH említ, az OVB népszavazással kapcsolatos döntése ellen nyújtottak be az AB-hoz e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése:(49.§) jogalkotó szervek mulasztásával szemben védi az alkotmányos rendet; az AB hivatalból v bárki indítványára állapíthatja meg, hogy a jogalkotó szerv feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő; felhívja a mulasztót és határidőt ad, a felhívásnak a jogalkotó szerv köteles eleget tenni, de nem szankcionálható, ha a jogalkotó nem teljesíti a kötelezettségét (lyuk a jogrendszeren). A jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztja.= tehát nem akármilyen mulasztás. 2 feltétel: 1. jogalkotó szerv hatáskörébe eső jogalkotási kötelezettsége mulasztása (a hatáskör nemcsak jogosultságot jelent, hanem kötelezettséget is: a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni) ÉS 2. ezzel alkotmányellenességet idézett elő f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése:(50.§) 3 módon következhet be: 1) két vagy több állami szerv ugyanabban az ügyben állapítja meg a hatáskörét vagy a hatáskörének hiányát (pozitív, ill. negatív hatásköri összeütközés) a bíróság és az ügyészségek között is lehet hatásköri összeütközés, de ott a a bíróság ill. az ügyészségi szervezeten belül feloldják, az nem jut el az AB-hoz 2) bíróság és más állami szerv között merül fel, ezt a bíróságokról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése rendezi, amely szerint: „A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.” 3) állami szervek között, önkormányzatok között, illetőleg önkormányzat és állami szervek között is felmerülhet, amelynek megszüntetését bármely, a hatásköri összeütközéssel érintett szerv indítványozhatja. § A hatásköri összeütközés pl. két jogalkotó szerv, akár önkormányzat és a Kormány között is felmerülhet, ha mindketten ugyanazt a jogi tárgyat kívánják szabályozni. § Az AB - az indítványozó meghallgatása nélkül, tehát kizárólag a rendelkezésre álló adatok alapján - eldönti, hogy az eljárásra mely szervnek van hatásköre, egyben kijelöli az eljárásra kötelezett szervet is.

62



g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (51.§): Az AB a határozatait a konkrét esetekkel kapcsolatban az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezése alapján hozza meg. A gyakorlatban azonban az Alk. egyes rendelkezései absztrakt (nem konkrét esethez, pl. valamely JSZ alkotmányosságának vizsgálatához kapcsolódó) értelmezésének szükségessége is felmerülhet. § Ezért a tv lehetővé teszi, hogy az AB az arra feljogosítottak (1. Ogy, v. állandó bizottsága + 2. KE + 3. Korm., és tagja + 4. ÁSZ elnöke + 5. LB elnöke + 6. LÜ) indítványára értelmezhesse az Alk. egyes rendelkezéseit § az Alk. hiteles, erga omnes hatályú értelmezésére kizárólag az AB jogosult → Az AB az értelmező határozatát az egységes joggyakorlat érdekében köteles a Magyar Közlönyben közzé tenni. § Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány egyes rendelkezéseit értelmező hatásköre nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a Legfelsőbb Bíróság jogszabályt értelmező hatáskörét, továbbá a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére vonatkozó irányelv kiadását sem. § csak kifejezett rendelkezésekre vonatkozó lehet; konkrét alkotmány értelmezés, kötelező érvényű lesz h) Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (51. §) – eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal: § amit a tv. hatáskörébe utal = tehát csak tv. /OGY utalhat az AB hatáskörébe, pl. a) felsőoktatási tv-ben az egyetemi autonómiát sértő intézkedések ellen AB-hoz lehet fordulni (kormány sértheti pl. elvonhatja az egyetem hatáskörét, v. miniszteri rendelet) b) KE elleni eljárás, pl. KE közjogi felelősségének megállapítása c) véleményt nyilvánít az Ök. testület feloszlatásával kapcsolatban = Kormány jogosult a képviselő-testület v. közgyűlés feloszlatását kezdeményezni annak alkotmányellenes működése esetén , a Kormánynak csatolnia kell az alk. ellenességet alátámasztó AB véleményt →az OGY oszlathatja fel, de nem köteles akkor sem, ha AB megállapítja az alk. ellenes működést §

63



Ugyanezek táblázatos formában: AB HATÁSKÖRE 1. Abtv. által nevesített hatáskör előzetes 1 normakontroll

utólagos 2 normakontroll konkrét 2/b normakontroll

mit/felt 1. elfogadott, ki nem hirdetett tv 2.Ogy ügyrendje (házszabály) 3. nk szerz

indítványozó KE: 1,3 Kormány: 3 Ogy: 2,3

teljes ülés

JSZ állami ir.egyéb jogi eszk. folyamatban levő ügyben alk. ellenes norma

bárki (kifogás+kéri megsemmisítését) bíró észleli ?JAM, de csak JSZ 1. OGY v. biz. 2. KE 3. Korm v. tagja 4. ÁSZ elnöke 5. LB elnöke 6. LÜ 6. AB hivatalból

a) ha belső JSZ alacsonyabb v.azonos ? megsemmisíti a belsőt tv. teljes ülés b) ha a belső JSZ magasabb ?felhívja a nk. szerzegyéb: 3tagú tanács t kötő szervet

alkotmányjogi 4 panasz

rendező elv: nk szerz.-t kihirdető JSZ 1 szinttel magasabban, mint a belső JSZ - Alk-ban bizt. jog sérelme - alk. ellenes norma alkalm. - jogorvoslati leh-t kimerítette - jogerős hat-tól 60 napon belül

mulasztásban megnyilvánuló 5 alk.sértés 6 hatásköri vita

2 konjunktív felt: 1. jogalk. köt-nek nem tett eleget 2. alk. ellenes helyzet állami közig szervek - Ök között

nk szerz-be 3 ütközés

bárki irásban

1. bárki 2. AB hivatalból érintett szervek 1. OGY v. biz. 2. KE 3. Korm v. tagja 4. ÁSZ elnöke 5. LB elnöke 6. LÜ 6. ombusdman

eljárás

eredmény

amíg alk.ellenes, ?nem erősíthető meg/ fogadható el/ hirdethető ki ha alk.ellenes? megsemm. a) ex tunc (visszamenőleg) b) ex nunc (Közlöny) c) pro futuro (hat. utáni időpont) tv. teljes ülés ha lezárt bünt.ügy? felülfvizsg. egyéb: 3tagú tanács ha lezárt polg. ügy?perújítás tv. teljes ülés egyéb: 3tagú tanács elj. felfüggesztése AB határozatáig

3 tagú tanács

3 tagú tanács 3 tagú tanács

AB felhívja jogalkotót a jogalk. köt. teljesítésére dönt, kinek van hatásköre

ABH: konkrét alk. jogi probléma esetén - nem vezethet AB kormányzáshoz teljes ülés 7 alk. értelmezés 2. Abtv. által meghat. más a) AB belső működésével kapcsolatosak: ügyrend, ktsg. vetés, alk. bírák jogállása (mentelmi jog, összeférh.,kizárás, felmentés) b) AB hatásköreinek bővítése c) KE felelősségre vonási elj. lefolytatása 3 más tv. által meghat. a) választási tv.: OVB hitelesítéssel kapcs. hat. elleni kifogás elbírálása b) helyi Ök. tv.: Ök jogainak védelme (bíróságok mellett)

64



A24. Az Alkotmánybíróság szervezete és eljárása. A magyar AB: § Tagjainak létszáma: 11 fő; független, nem az LB része, mint az USA-ban; § Székhelye: Esztergom, de Budapesten működik; alakuló ülése az Esztergomban volt. § Három szinten szabályozott intézmény: Alkotmány; az 1989. évi XXXII. Tv. az Alkotmánybíróságról; valamint az ügyrendi Tv. Az Alkotmánybírák jogállása: az Alkotmánybíróságban, mint önálló költségvetésű szervezetben az alkotmánybírák tevékenységüket függetlenül végzik; döntéseiket kizárólag az Alkotmány és törvények alapján hozzák meg; a tagok megbízatása 9 évre szól, és csak egyszer hosszabbítható meg. Az Alkotmánybíróság szervezete: § Szervezetére és eljárására részletes speciális szabályokat az AB ügyrendje tartalmazza + az Abtv + PP § Az AB javaslatára az OGY alkotja meg, DE EZ NEM SZÜLETETT MÉG MEG § 2001. óta ideiglenes ügyrend alapján működik. § Az AB tanácsai: a tanácsok között nincs hierarchikus kapcsolat, a tanácsban elbírált ügyek nem vihetők jogorvoslattal a teljes ülés elé. § Háromtagú tanács: összetételét az elnök javaslatára a teljes ülés határozza meg, dönt: utólagos normakontroll (tv-nél alacsonyabb jsz esetén); nki szerződésbe ütközés (tv-nél alacsonyabb jsz esetén); alkotmányjogi panasz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés, hatásköri vita esetén, határozatképes: a 3 taggal. Az Alkotmánybíróság eljárása: Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el: § 1) Teljes ülés: az AB legfőbb testületi szerve, az összes alkotmánybíróval; A teljes ülésen döntenek az alábbi (legtöbb és legjelentősebb) ügyekben: b) a nemzetközi szerződések aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; c) a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; d) a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; f) az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat megalkotása; g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése; h) az Alkotmánybíróság tagjának személyével kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi ok megállapítása; stb. Határozatképes, ha azon legalább az AB 8 tagja, köztük az elnök (v. helyettese) jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A teljes ülésen a tagok szavazati joggal vesznek részt § 2) Háromtagú tanács: összetételét az elnök javaslatára a teljes ülés határozza meg 3 tagú tanácsban jár el az alábbi esetekben (egyszerűbb ügyek): 1 § b) utólagos normakontroll (tv-nél alacsonyabb jsz esetén); c) nki szerződésbe ütközés (tv-nél alacsonyabb jsz esetén); d) alkotmányjogi panasz elbírálása, e) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése,

65



f) hatásköri összeütközés megszüntetése esetén. Határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van. Az Alkotmánybíróság eljárásának jellemzői: § Az AB előtti eljárás illeték- és költségmentes; § Az AB eljárásában a polgári perrendtartást kell alkalmazni: jogi képviselet, anyanyelv használata és a bírák kizárása tekintetében; § AB-n belül precedensrendszer van (res iudicata) Az eljárás megindítása: írásbeli indítványra, az arra jogosult indítvány alapján, az AB-nál előterjesztve, melyet az AB Hivatala készít elő. A tv külön-külön taxatíve meghatározza az egyes hatásköri feladatok szerinti eljárás indítványozására jogosultak körét hivatkozással a hatásköri feladatokra: § előzetes normakontroll: a) OGY az ügyrendjét az Alkotmánnyal való összhang vizsgálata céljából b) KE: az OGY által már elfogadott tv. aggályosnak tartott rendelkezését kihirdetés előtt c) OGY/KE/Kormány: nk. szerződés aggályos rendelkezését kihirdetés előtt § utólagos normakontrollt bárki indítványozhat, (ha bíró kezdeményezi, az előtte folyó eljárást felfüggeszti) § nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát indítványozhatják: a) OGY, v. állandó bizottsága, v. bármely Ogy. képviselő b) KE c) Kormány v. annak tagja d) ÁSZ elnöke e) LB elnöke f) LÜ § alkotmányjogi panaszt bárki § és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését bárki kezdezményezheti, § hatásköri összeütközés megszüntetését az érintett szervek indítványozhatják § Alkotmányértelmezést indítványozhat: a) Ogy, v. állandó bizottsága, b) KE c) Kormány v. annak tagja d) ÁSZ elnöke e) LB elnöke f) LÜ § tv. másokat is feljogosíthat § Azokban az esetekben, amelyekben nem mindenkinek van joga az AB eljárását kezdeményezni, lehetőség van, hogy bárki kezdeményezze az AB eljárásának indítványozására jogosultnál az indítvány előterjesztését. Kivételesen, szűk körben hivatalból is eljárhatnak = az AB hivatalból is észlelheti a JSZ, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének nk szerződésbe ütközését, ill. a mulasztásban megnyilvánuló alk.ellenességét. Az indítvány tartalma: § A tv meghatározza az indítvány előterjesztésének módját és az indítvány tartalmát: írásban, közvetlenül az AB-nál, az ok megjelölésével à kifejezett kérelem § Azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésére az indítványozónak csak akkor van lehetősége, ha az előző kérelmének alapjául szolgáló okokban jelentős változás következett be. Ennek megfelelően pl. ugyanannak a jogszabálynak az alkotmányellenessége többször is vitatható és az alkotmányellenesség megállapítása kezdeményezhető, ha időközben módosult a jogszabály. § Az AB lépései az indítványra: o érdemben foglalkozik vele o a nem jogosult által előterjesztett indítványt az elnök megküldi az arra jogosult szervnek, o a nyilvánvalóan alaptalan indítványt az elnök elutasítja, o hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó indítványt elutasítja, átteszi a hatáskörrel rendelkező szervhez Személyes meghallgatás: lehetőség van rá, szakértőket is bevonhat, DE a bizonyítási eljárása főként iratok és adatok alapján; Határozat az ügy érdemében végzés az eljárás során felmerült kérdésben; Határozathozatal: szótöbbséggel, főszabályként zárt ülésen, nyílt szavazással, nem lehet tartózkodni; szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A döntést a Magyar Közlönyben közzéteszik (nem kihirdetik, mert csak a JSZ-t hirdetik ki). § Határozata: megsemmisít (alkotmányellenes szabály); elutasít (ha a jsz alkotmányellenessége nem állapítható meg). § Egyhangú határozat szükséges: az AB tagság összeférhetetlenség miatti megszüntetéséhez és a kizáráshoz;

66



Az Alkotmánybíróság eljárása egyfokú eljárás. Ebből következően az Alkotmánybíróság határozata ellen a fellebbezés kizárt. A határozat a közzétételét követően mindenkire nézve kötelező. (erga omnes hatály) A határozat végén o párhuzamos indokolás: egyetértő vélemény: egyetért a döntéssel, de más úton jutott el ugyanarra az eredményre, másképpen kell indokolni, pl. Sólyom László a halálbüntetés eltörléséről szóló ABH végén (jogos védelem túllépése). Az alkotmánybíró a rendelkező résszel egyetért, de az indokolással nem. o különvélemény: ha ellentétes a véleménye: nem ért egyet a rendelkező résszel sem, ellene szavazott, ezt indokolja a különvéleményben Az eljárás szakaszai: 1. Befogadási szak: az AB főtitkárához (aki nem bíró) érkeznek az indítványok, ő megvizsgálja, hogy az ABnek van-e hatásköre az ügy elbírálásához, az indítvány megalapozott-e? 2. Előkészítő szak: a főtitkár a befogadott kérelmet átadja az AB elnökének, aki kiszignálja azt az egyik alkotmánybíróra (az ügyhöz rendel valakit), ő készíti elő az ügyet; 3. Döntési szak: az elkészült határozat-tervezetet az előadó alkotmánybíró beviszi a teljes ülés v 3 tagú tanács elé, ott megvitatják, módosítják, v elfogadják à határozat születik. A döntést a Magyar Közlönyben közzé teszik (nem kihirdetik, csak közzéteszik). §

67

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

Recommend Documents