A Zuglói Tihany Óvoda Pedagógiai Programja

1141. Budapest,Tihany tér 39. Tel.: 06-1/799-9059, e-mail cím: [email protected] www.tihanyovoda.hu OM azonosító: 034565

TIPp A Zuglói Tihany Óvoda Pedagógiai Programja Az intézmény OM azonosítója: 034565

Készítette: A Zuglói Tihany Óvoda nevelőtestülete ……………………………………… Nevelőtestület képviselője

Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 2014/2015/10. sz.

Szülői szervezet véleményezte: 2015. 03. 02.

……………………………………… Nevelőtestület képviselője

…………………………………….. Szülői Szervezet elnöke Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 1/2015. ........................................ Farkas Tiborné óvodavezető A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: irattár, weblap, köznevelési intézmények közzétételi listája (KIR) Érvényesség. 2015. 03. 15-től határozatlan ideig

Verziószám: 2/2015.

Készült: 1 példány Iktatószám: 42/31/2015.

1

Bevezetés Óvodánk nevelőtestülete - élve a közoktatási törvény és az Óvodai nevelés országos alapprogramja által nyújtott lehetőséggel, szem előtt tartva addig kialakult értékeinket, keresve az óvodapedagógusokban rejlő aktivitást, megújulási készséget – 1998-ban saját nevelési programot készített. A bevezetés óta eltelt évek gyakorlati tapasztalatai, a minőségirányítási program működtetése során kapott eredmények igazolták a program tartalmi beválását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján felülvizsgáltuk nevelési koncepciónkat és elkészítettük pedagógiai programunkat. A jogszabályok módosításával járó tartalmi elvárások megerősítettek bennünket eddigi nevelési elveink korszerűségéről, nevelési koncepciónk helyességéről. Hisszük, hogy programunk megvalósításával olyan pozitív szokás,- és magatartásformákat alapozunk meg, melyek egy életre meghatározóvá válnak óvodásaink személyiségében. Ezek az értékek nélkülözhetetlenek a XXI. század felnőtt nemzedékének egészséges életviteléhez.

Budapest, 2015. február 20.

2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ........................................................................................................... 2 1. Nevelésfilozófiánk ......................................................................................... 5 1.1. Gyermekkép ................................................................................................ 5 1.2. Az óvodai nevelés célja ............................................................................... 6 1.3. Preferált nevelési elvek................................................................................ 6 2. Az óvodai nevelés feladatai ............................................................................ 7 2.1. Az óvoda egészségnevelési programja......................................................... 8 2.1.1. A szomatikus nevelés célja ....................................................................... 8 2.1.2. Mentális egészségnevelés célja................................................................. 9 2.1.3. A szociális egészségnevelés célja ........................................................... 10 2.1.4. Az egészséges életmód alakításának folyamata ...................................... 10 2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ...................................................... 13 2.3. Anyanyelvi,- és értelmi nevelés................................................................. 13 2.3.1 Az értelmi nevelés ................................................................................... 14 2.3.2. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció ....................................................... 16 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése ………………………..... 16 2.4.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése …… ……………………. 16 2.4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése……………………………………………………………………… 19 2.4.3 Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése …………………………… 19 2.4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése ……20 3. A gyermekek tevékenységformái ................................................................. 21 3.1.Játék ........................................................................................................... 21 3.2. Munka ....................................................................................................... 23 3.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................... 24 3.4. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés, matematika...... 26 3.5. Mozgás, testnevelés................................................................................... 29 3.6. Ének-zene, népi játék, néptánc .................................................................. 32 3.7. Mese – vers ............................................................................................... 34 3.8. Rajz, mintázás, kézimunka ........................................................................ 35 4.Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos elemzése, értékelése …………………………………………………………...37 4.1.A gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követése, értékelése ……37 4.2.A pedagógiai program hatékonyságvizsgálata ………………………….…38 5. Az óvodai élet megszervezése ...................................................................... 39 5.1. Csoportszervezési alapelvek ...................................................................... 39 5.2. Napirend, hetirend ..................................................................................... 39 6. Óvodánk kapcsolatrendszere ........................................................................ 41 6.1. Az óvoda és a család kapcsolata ................................................................ 41 6.1.1.Az óvoda fő feladatai az óvoda-család közötti hatékony, szoros együttműködés érdekében ................................................................................ 42 6.1.2. Új gyermekek fogadása .......................................................................... 42 6.1.3.A kapcsolattartás további formái óvodánkban ......................................... 43 3

6.2. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata ............................................................ 43 6.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata ………………………………………... 43 6.4. Az óvoda és a szakszolgálatok kapcsolata ………………………………..44 7. Szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Gyermekvédelem ............................................................................................. 45 8. Pedagógiai adatkezelés................................................................................. 47 9. Személyi és tárgyi feltételek......................................................................... 47 9.1. Személyi feltételek .................................................................................... 47 9.2. Tárgyi feltételek fejlesztése ....................................................................... 48 Érvényességi rendelkezések ............................................................................. 49 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.......................................................................... 50

4

1. Nevelésfilozófiánk 1. 1. Gyermekkép "Sok mindennek tekintették már a kisgyermeket: megszelídítendő vadállatnak, önálló, csak kisméretű felnőttnek... Talán most eljutunk oda, hogy végre annak tekintjük, ami: emberré fejlődő társunknak, aki fejlődése folyamán olyanná lesz, amilyenné közvetlen környezete alakítja. /Csányi Vilmos / A gyermekeknek genetikai adottságaik, sajátos érési folyamataik, valamint a spontán és tervszerű környezeti hatások következtében életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Szeretnénk, hogy a ránk bízott gyermekek a családi és óvodai nevelés folyamán testileg, lelkileg és szociálisan egészségesen, saját érési folyamataiknak megfelelően fejlődjenek. Napjainkra a népesség és benne gyermekeink egészségi állapota romlik, s ezzel együtt rohamosan pusztul a természeti környezet. E folyamatok csak az emberi viselkedés és gondolkodás megváltoztatásával állíthatók meg, s ebben nyilvánvaló szerepe van az óvodai nevelésnek is. Az életforma rohamos és gyökeres változásával egyre fontosabbá válnak nemzeti kultúránk megőrizni való értékei. A gyerekeknek meg kell ismerkedniük a " tiszta forrást" jelentő néphagyományok elsajátítható részeivel zenében, táncban, irodalomban, népszokásokban. A meghatározó emberi értékek alapjait szilárdan le akarjuk rakni, mert " a társadalom nehezen nélkülözi azokat az értékeket, amelyek az embert közel hozzák embertársaihoz, értelmet adnak olyan fogalmaknak, mint család, haza, emberiség, szeretet, barátság, szerelem, hűség... Röviden: ami emberré minősíti az embert." /Petrolay Margit/ Hisszük, hogy amit a gyermekek itt és ekkor kapnak útravalóul az lesz valamennyi nevelési fázis közül a legmeghatározóbb. A szeretetteljes, magas színvonalon végzett, differenciált bánásmódon alapuló óvodai nevelés kulcsfontosságú a felnövekvő generációk erkölcsi, esztétikai értékrendjének, értelmi és érzelmi struktúrájának kialakításában.

5

" Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet." Szent-Györgyi Albert 1. 2. Az óvodai nevelés célja Az óvoda a köznevelési rendszer részeként a családi nevelés kiegészítője esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be - három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, de legfeljebb iskolába lépésig. Az óvodai nevelés célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének hatékony elősegítése, a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakozásának elősegítése, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat és a fejlődés eltérő ütemét. A gyermekekben az óvodáskor végére alakuljanak ki a következő életszakaszba (kisiskolás kor) való átlépés belső pszichikus feltételei.

Nevelésfilozófiánkból fakadó sajátos nevelési céljaink:  a korszerű életvitel megalapozása, mely magában foglalja az egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást és a testedzés iránti igényt  gyermekeinkben az óvodai nevelés során alakuljon ki a környezettudatos magatartás, és az életkori sajátosságoknak megfelelő pozitív szokásrendszer, viselkedésforma a természetes,- és az őket körülvevő társadalmi környezetben.  a néphagyományok széles köréből az ének, a tánc, a népmese, a népi gyermekjátékok, mint értékek, szervesen együtt épüljenek be a gyermekek mindennapjaiba

6

1. 3. Preferált nevelési elvek Az óvoda funkcióiból / óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő/ következően általános alapelvek az óvodai nevelésben:  Az óvoda minden dolgozójának példaértékű kommunikációja, viselkedése, bánásmódja egymáshoz és a gyerekekhez.  a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése  gyermekközpontúság  a gyermeki személyiség szeretetén, tiszteletén, elfogadásán alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés, az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása  A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet érvényesítése  a fejlődő személyiség és a gyermeki jogok fokozott védelme  színvonalas neveléshez való egyenlő hozzáférés esélyének megteremtése  a különbözőségek elfogadása, előítélet-mentesség, az inkluzív pedagógiai szemlélet megvalósulása  az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülése  az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése

Helyi pedagógiai programunk megvalósításához nélkülözhetetlen alapelvek  az óvodáskort végigkísérő gyermeki mozgásvágy maximális, tudatos kielégítése  tradíciók, néphagyományok ápolása / szűkebb környezet, családi-szülői, nagyszülői hagyományok/  az élő tiszteletére, szeretetére nevelés  az emberi értékek megbecsülése, megőrzése 2. Az óvodai nevelés feladatai A személyiséget a belső feltételek és a külső hatások dialektikus egysége determinálja, melynek tényezői az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség legfőbb jellemzője, hogy biológiai struktúrában élő, dinamikus, funkcionális rendszer, egyedi és megismételhetetlen kölcsönhatásban van természeti és társadalmi környezetével, önszabályozó rendszer, állandóan fejlődő és változó, valamint veleszületett testi és idegrendszeri adottságokkal rendelkezik. A nevelés - mint személyiségfejlesztés- a társadalmi igényekhez igazodik. A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermeki személyiséghez igazodnak, alapul véve Magyarország Alaptörvényét. 7

 Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, olyan szellemileg és fizikailag aktív, alkotó embereket kell nevelnünk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek.  Különös figyelmet kell fordítanunk a kiemelten tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására, és speciális szükségletű gyerekek hátrányainak csökkentésére. A gyermek adottságainak, fejlődési ütemének és a gyermeket érő spontán és tervezett hatások együttes eredményének tekinthető az iskolaérettség is. A tanulásra való alkalmasság nem tárgyi tudást jelent, hanem testi, lelki, szociális érettség, fejlettség elérését, mellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez és az iskolai követelmények rendszeréhez. Mindezek realizálását segítik az óvodai nevelés feladatai: 1. az egészséges életmódra nevelés 2. az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása 3. az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 2. 1. Az óvodánk egészségnevelési programja A népesség egyre romló egészségi állapota, a természeti környezet pusztulása csak az emberi viselkedés és gondolkodásmód megváltoztatásával állítható meg, s ezért már az óvodában is sokat kell tennünk. " ...az egészség nem egy statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő kiegyenlítődési folyamat, amely a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg." (Nyíri Mihályné) Az egészséges életmódra nevelés döntő jelentősége abban áll, hogy a követendő életmód elemei mintaként és értékként épüljenek be a nevelési folyamat minden mozzanatába. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos fejlettségi mutatók óvodánkban nyomon követhetőek az „Egyéni fejlettségmérő lapok”-ban az „egészséges életmód” címszó alatt. Területei: 1. Szomatikus nevelés 2. Mentális egészségnevelés 3. Szociális egészségnevelés 2. 1.1. A szomatikus nevelés célja  Szilárd szokásrendszer kialakulása a testi- lelki- szociális egészség megőrzésének érdekében.  Pozitív hozzáállás a külső és belső környezethez.

Az óvodapedagógus feladatai:  a gondozási feladatok nevelő hatásának kiaknázása  a kapcsolatépítési lehetőségek kihasználása 8

 az önállósági törekvések támogatása  az egészséges életmód szokásainak kialakítása  gondozás, a testi szükségletek és a mozgásigény kielégítése  a személyi higiéné kialakítása  egészséges táplálkozás, öltözködés megtanítása  a gyermekek egészségének védelme  a gyermekek edzése  mozgásszervek célszerű és tudatos fejlesztése, mindennapos testnevelés  pihenés biztosítása  a környezettudatos szokások megalapozása  biztonságos környezet biztosítása  balesetek megelőzéséhez szükséges magatartásformák tudatosítása  állandóan ható, személyes példaadás, a gyerekek egyéni fejlettségétől függő segítségnyújtás, folyamatos ellenőrzés  a tárgyi feltételek mindenkori biztosítása  együttműködés a gyermekorvossal, védőnővel és speciális szakemberekkel  a gyermekek óvodán belüli szűrővizsgálatainak lehetővé tétele  az óvoda egészségnevelő – védő munkájának megismertetése a szülők körében. Sajátos feladataink:  korszerű testnevelési eszközök beszerzése, tudatos, szakszerű használata  a gyermekek tánc- és mozgáskultúrájának fejlesztése életkoruknak megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával  a két agyi központ harmonikus fejlődésének elősegítése céltudatosan tervezett mozgásanyaggal  a szabad levegőn tartózkodás aktivitás szintjének növelése (sportágspecifikus mozgásformák megalapozása az ovi-foci pálya és az úszómedence kihasználásával)  a táplálékallergiás, vagy tápanyag felszívódási zavarokban szenvedő gyermekek eltérő táplálkozásának megszervezése  helyi adottságok kihasználása a gyermekek környezetvédelmi nevelésében

2. 1.2. Mentális egészségnevelés célja  A gyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődése.  A környezethez történő alkalmazkodás támogatása.  A környezetből érkező ártalmas hatásokra a megfelelő megoldási stratégiák, megismerése, elsajátítása.  Pozitív életérzés kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai:  személyi és tárgyi jellegű stresszfaktorok kiküszöbölése 9

 pszichés klíma fejlesztése  megfelelő mozgástér kialakítása  intimitás biztosítása  természetes anyagok használata  színharmónia megteremtése  szülői szemlélet formálása a korai függőségek kialakulásának megelőzésére ( TV, számítógép, evés, kényszeresség…)  zaj és légszennyezés csökkentése /bokrosítás, hangszigetelés/

2. 1. 3. A szociális egészségnevelés célja  Kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakulása, fennmaradása a gyerekek és a felnőttek egymás közötti viszonyaiban. Az óvodapedagógus feladatai:  az átjárhatóság biztosítása az egyes csoportok között a mentálisan rászorulóknak  a pedagógus párok közötti összehangolt és egyetértő nevelésmód kialakítása 2. 1. 4. Az egészséges életmód alakításának folyamata Az óvodai életritmus kialakítása, a pihenés - aktivitás arányainak helyes megválasztása a gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével történik. A megfelelő napi életritmus kialakításának elengedhetetlen feltétele az azonos időben végzett, azonos tevékenység. Fontos, hogy a napirend a különféle tevékenységek elvégzéséhez minden korosztálynak elegendő időt biztosítson. A személyi higiéné alapja a rendszeres, helyes tisztálkodás megtanítása. Reggel, a csoportba lépés előtt a gyerekek saját fésűjükkel megfésülködnek, kezet mosnak. Mindenkinek jellel ellátott, megfelelő méretű törölközője van. A nap folyamán mindig szükség szerint tisztálkodnak segítséggel, vagy önállóan /szappan, körömkefe használata/. A WC használat intimitását megfelelő válaszfalakkal és függönyökkel biztosítjuk. A gyermekek számára mindig igényüknek megfelelően nyújtunk segítséget. Testnevelés foglalkozás után derékig megmosakodnak /ehhez nagyméretű törölközője van mindenkinek/. A nyári időszakban ebéd előtt lezuhanyozhatnak. A gyerekek minden főétkezés után saját, jellel ellátott fogmosó készlettel fogat mosnak, a fogmosás helyes technikájának elsajátítása folyamatos. A fogkeféket szükség szerint a szülők cserélik. Az általában újrahasznosított papírból készült zsebkendőt egyszeri használat után kidobják. 10

A gyerekek időjárásnak megfelelő öltözködésében a kényelem és a praktikum érvényesül. A ruhadarabok, cipők rendben tartását saját fogas, cipőtartó, szekrénypolc biztosítja. Az épületben minden gyerek egészséges, biztonságos és kényelmes váltócipőt visel. A ruhák, a cipők lehetőség szerint természetes anyagból készülnek. Udvari játszóruhának kényelmes tréning, vagy szabadidőruhát viselnek, mely biztosítja számukra a szabad mozgást. Minden gyereknek van tartalék fehérneműje. Testnevelés foglalkozáshoz a gyerekek teljesen átöltöznek /tornaruha, váltó zokni, tornacipő/. Ebéd után a gyermekek nyugodt, kellemes hangulatban, óvodai ágyneművel ellátott megfelelő méretű ágyon pihennek pizsamában. Életkortól függetlenül elfogadjuk a gyermekek kialakult, alváshoz kötődő szokásait, tárgyait. A pihenőidőben is folyamatosan biztosítjuk a levegőcserét. Óvodánk a velünk egy épületben lévő bölcsőde révén saját konyhával rendelkezik. Ez lehetővé teszi:  az egészséges gyermekek korszerűbb táplálkozási szokásainak megalapozását  a táplálékallergiás gyermekek diétás étrendjének összeállítását, elkészítését. Ügyelünk az ételek tápanyag összetételének helyes arányaira; semmiféle ételt nem száműzünk az ennivalók sorából, de a zsírok (különösen a főzéshez, sütéshez használatos), a hozzáadott cukor és só arányát igyekszünk mérsékelni. Az étrend összeállításánál előnyben részesítjük a bizonyítottan egészségesebb szárnyas húst. A gyerekek minden nap fogyasztanak zöldségfélét vagy gyümölcsöt a szezonális jellegnek megfelelően /alapítványi támogatás segítségével is/. A gyermekek rendszeres "vitaminnapok" keretében ismerkednek meg a különféle ízkombinációkkal /saláták/ és a konyhatechnikai eljárásokkal. Gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minél több egészséges rágnivalót kapjanak. Ivóvizet egész nap - csoportszobában és udvaron - biztosítunk a gyerekeknek. A szülők meggyőzésével próbáljuk kiiktatni az innivalók közül a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italokat. Az étkezések száma mellett, azok napi ritmusát is fontosnak tartjuk. Óvodánkban a reggeli és az uzsonna minden csoportban folyamatosan /7,30-9 illetve 15-16 óra között/ zajlik. Délben a csoportok egyszerre étkeznek. Gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek jó hangulatban, esztétikusan megterített asztalok mellett örömforrásként éljék meg az étkezéseket. Igyekszünk maximálisan kivédeni a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmakat. Az udvarra minél több növényt telepítünk, ezek csökkentik a por, 11

zaj, légszennyezést. A nagyobb forgalmú út mellett zárt kerítést létesítünk. Nem sétálunk különösen szennyezett területeken, lehetőleg kerüljük a csúcsforgalmat. A nyári hónapokban – az udvari játszóhelyeket az UV sugárzás mértékét figyelembe véve használjuk. Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermekek testi edzése. A gyermekeknek minden évszakban elegendő időt biztosítunk a szabad levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet teremtünk óvodánk játékokkal jól felszerelt udvarain. Évente, három alkalommal buszos kirándulást szervezünk megfelelve a saját programunk által támasztott követelményeknek és a „Zöld Óvoda” kritériumának. Ezen kívül is minden alkalmat megragadunk a természetjárásra. A rendelkezésünkre álló úszómedencénkben a nyári időszakban vízhez szoktató programot is szervezünk. A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó, megfelelő időtartamú és intenzitású, az ovi- foci pályán vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés (mindennapos testnevelés) foglalkozás is. A szülők meggyőzésével csökkentjük a túl hangos elektronikus eszközök használatát. A gyerekeket arra neveljük, hogy zárt helyen csak "szobahangon" beszéljenek. A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószert és egyéb vegyszert alkalmazunk, amennyi feltétlenül szükséges. Lehetőleg kerüljük a kémiailag kezelt berendezési tárgyak és eszközök használatát. A balesetek megelőzésének érdekében a gyermekek környezetében kizárólag kifogástalan állapotú felszerelési tárgyak, eszközök, szerszámok lehetnek. A gyermekeket - önállóságukat szem előtt tartva - megtanítjuk az eszközök, tornaszerek, játékok helyes és veszélytelen használatára. Korán megismertetjük őket a közlekedés rájuk vonatkozó szabályaival. Az új helyszínek és eszközök használata előtt minden esetben elmondjuk a balesetek megelőzéséhez szükséges tudnivalókat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére      

testi-lelki teherbíró képességük alkatuknak megfelelő testi szükségletek kielégítését irányítani tudják, szükség esetén késleltetik az öltözködésben koruknak megfelelően gyorsak és önállóak a testápolási szokásokat a tanultak szerint alkalmazzák elsajátították a kultúrált és egészséges étkezési szokásokat kiegyensúlyozott, ép lelkületű gyerekek, környezetükhöz való viszonyuk pozitív 12

2. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, a magatartás érzelmi vezéreltsége a jellemző. A szocializáció az a – gyermekkorban különösen nagy jelentőségű – személyiségfejlesztő folyamat, melynek során az egyén társadalmi lénnyé válik. Az érzelmi nevelés és a szocializáció célja      

A társas kapcsolatok kialakulása. A közösséghez tartozás érzésének átélése. A különbözőségek elfogadása. A gyermek énképe közelítsen a reálishoz. Az egészséges önérvényesítés kialakulása és az önkifejezés elsajátítása. A társadalmi normák beépülése az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Az óvodapedagógus feladatai  az érzelmi alapigények kielégítése biztonságérzet és védettségérzet terén  a szeretet elfogadására és kimutatására való képesség fejlesztése  az empátiára való képesség kialakítása  az "én tudat" alakulásának segítése  erkölcsi és szociális érzékenység fejlesztése  a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése  a különbözőségek elfogadására nevelés  az óvónő, a pedagógiai asszisztens a dajka és a gyermekek kapcsolatának érzelmi töltésre építése  törekedjen minél hatékonyabb együttnevelésre a családokkal  a csoport minden tagjának azonos helyzet biztosítása  a gyermekek biztonságérzetének kialakítása, a negatív hatások kiküszöbölése  a gyermekek közösség iránti igényének kielégítése  a pozitív értékelés megerősítő hatásának érvényesítése  tehetséggondozás  a hátrányos helyzetű gyerekekkel való fokozott törődés  inkluzív nevelés minden gyermek számára, elfogadó szeretet, megkülönböztetett figyelem a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felé  mint modell, a szociális tanulás folyamatában a gyermek számára interiorizálható minta adása  meghatározó közös élmény biztosítása  akarati tulajdonságok (önfegyelem, kitartás, szabály-és feladattudat) megalapozása  a közösség hagyományainak kialakítása, megtartása (családi és társadalmi, óvodai és csoportszinten) az egyén autonómiájának tiszteletben tartása

13

Sajátos feladataink:  élőlények tiszteletére, szeretetére nevelés  emberek munkája által létrehozott értékek megbecsülése, megőrzése  a kialakított rend megóvása, őrzése  környezetvédelmi viselkedési,- és magatartásformák kialakítása, szabályok elfogadása  a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása  a személyes érintkezésen alapuló tevékenységek elsődlegessége – ölbeli játékok  az emberi kapcsolatok, az egymásra utaltság, az alkalmazkodni tudás megteremtése a népi gyermekjátékok segítségével  társaikhoz, családjukhoz, lakóhelyükhöz, elődeikhez való kötődés és az identitástudat erősítése a népi játékok által A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  a gyerekek képesek alkalmazkodni új helyzetekhez  kialakul kapcsolatteremtő képességük gyermekekkel, együttműködnek  elfogadják az irányítást  kialakult szabály -, és feladattudatuk van  pozitívan állnak hozzá a külső, belső környezethez  kiegyensúlyozottak, optimisták  képesek a konfliktusok önálló kezelésére  társaikkal megértők, empatikusak  betartják az alapvető viselkedési szabályokat

felnőttekkel

2. 3. Az anyanyelvi,- értelmi nevelés 2.3.1. Az értelmi nevelés Az óvodába lépő kisgyerek személyiségének kibontakozása, viselkedésének alakulása és értelmének nyiladozása elválaszthatatlanok egymástól. Ennek az időszaknak a gyermek számára meghatározónak kell lennie érzelmileg és értelmileg egyaránt. Az óvodai nevelés - a gyerek sajátosságainak megfelelően lehet kompenzáló, korrektív, vagy preventív jellegű, de biztosítja a tehetséggondozás továbblépési lehetőségeit is. Az értelmi nevelés a gondolkodási stratégia fejlődésén keresztül megalapozza a későbbi információszerző és feldolgozó, alkalmazó tanulási stratégiákat és segít megelőzni az iskolai tanulási zavarok kialakulását. A gondolkodási stratégiát fejlesztő játékok alkalmazásával fejlődnek a kognitív szempontból legfontosabb funkciók - az érzékelés, észlelés, figyelem, memória, problémamegoldás – 14

amelyek mozgásba, tevékenységbe és különböző élethelyzetekbe ágyazódnak. Ebben az időszakban fejlődnek azok a kognitív folyamatok, amelyek az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását teszik lehetővé. Az értelmi nevelés célja  A gyermekek megismerési vágyának kielégülése.  A pszichikus funkciók és a mozgásos struktúrák egyidejű fejlődésével - nyelvi kísérővel - megalapozódik a kreatív, problémamegoldó gondolkodás. Az óvodapedagógus feladatai  a gyermekek egyéni érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló életkori sajátosságokra épülő változatos tevékenységek biztosítása spontán és tervezett módon  az ismeretek rendszerezése, értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése, ösztönző környezet biztosítása Sajátos feladataink:  A környezettel való ismerekedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat legyen.  A környezetről szerzett ismeretek minden esetben személyes tapasztalatokon és cselekvéseken alapuljanak. A tapasztalás minél több érzékszerven keresztül történjen és biztosítva legyen az élmények sokoldalú feldolgozása.  Gondolkodási műveletek elősegítése a szöveg és a játék összefüggésének elemzésével.  Hallás utáni megfigyelések elemeztetése, a kis különbségek megfigyeltetése és állandó összevetése az analizáló készség fejlődésének érdekében.  A megosztott figyelem fejlesztése a dalok egyidejű éneklésével és a mozgás végzésével.  A megfigyelőképesség finomítása az egyre tudatosabb odafigyelés által.  Improvizáció, önálló kombinációk alkotása a begyakorolt ritmus, dallamfordulat és mozgásforma felhasználásával.  A gyerekek fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő népi játék,- és néptánc anyag kiválasztásával változatos gyakorlási lehetőségek biztosítása a szem-kéz, szem-láb koordinációjához, a testséma erősítéséhez, a térirányok és a térészlelés fejlesztéséhez, és a kommunikációs és metakommunikációs képességek finomításához.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  differenciálódik a gyermekek érzékelése és észlelése  képesek a szándékos bevésésre, felidézésre  kialakul a feladattudatuk 15

     

megjelenik az elemi fogalmi gondolkodásuk alapvető ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és a környező világról kialakul egészséges életszemléletük nyitottá válnak a világra megértik a környezetük alapvető eseményeit, változásait fogékonyak a civilizáció által létrehozott valódi értékekre

2. 3. 2. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszköze, melynek használata valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelvi nevelés célja  A tiszta artikuláció, megfelelő beszédtempó kialakulása.  A gesztusok, egyéb nonverbális formák használata.  A beszélő,- és hallgatószerep kialakulása.  A kérdezéskultúra alapjainak elsajátítása.  Jó kommunikációs készség kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai:  az anyanyelv ismerete és szeretete  példaértékű beszédkultúra szabályközvetítéssel  a gyerekek kérdéseire való adekvát válaszadás  nyelvi játékok alkalmazása  az aktív és passzív szókincs fejlesztése  a gyermekeket érő negatív nyelvi hatások ellensúlyozása  megfelelő beszédszituáció teremtése a hallgatag, gátlásos gyermekek számára  a kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása  a retardáció felismerése, együttműködés a logopédussal

Sajátos feladat:  A séták, kirándulások, kerti munka gazdag beszélgetés-kezdeményezési lehetőségét kihasználva fejlesztenünk kell a gyermekek beszédkészségét.  A gyermekekkel vetessük észre és ismertessük meg a természet és a társadalmi környezet jelzéseit, nonverbális közléseit.  A néptánc és a népi játék anyagának összeállítása a jó zenei hallás és ritmusérzék mellett járuljon hozzá az értelmesen tagolt beszéd megtanulásához szükséges megfigyelőképesség, differenciálni tudó hallás fejlődéséhez is.

16

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére     

a gyermekek megfelelő aktív és passzív szókinccsel rendelkeznek ismernek metakommunikációs jeleket helyesen használják anyanyelvünket megértenek és használnak sajátos nyelvi formákat képesek a magabiztos, tudatos önkifejezésre, a gátlásoktól mentes megnyilvánulásokra

2.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése A nemzeti köznevelés szóló 2011.évi. CXC. Törvény 4. paragrafus 12. pontja konkrétan meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körét:  Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 1. Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek (BTM) 3. Kiemelten tehetséges gyermek  Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek

2.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Napjainkban a nevelő-oktató munka legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. A közoktatási rendszeren keresztül is arra kell törekedni, hogy az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekeknek javuljon az életminősége, a korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő a továbbhaladást, a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést. Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyereket reális önértékelésre, képessége maximális kibontakoztatására serkenti, a többi gyermek pedig megtanulja a hozzájuk való alkalmazkodást és segítségnyújtást. A speciális fejlesztés csak a zavarok hátterében álló pszichikus funkciók pontos és konkrét lehatárolásával körvonalazható, annak pontos ismeretében, hogy mely területeken milyen mértékű lemaradások, funkciózavarok okozzák a megnyilvánuló problémákat. Az anamnézist, a diagnózist a szakszolgálat és a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztést ez alapján elsődlegesen a szakszolgálat és az EGYMI szakemberei végzik:  pszichológus,  logopédus,  fejlesztő pedagógus,  gyógypedagógus, 17

Irányelvek:  Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása.  Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés.  A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.  Annak felismerése, hogy az SNI-s gyerek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes.  Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az SNI-s gyerek egyéni foglakoztatásának megvalósulásához.  Az ellátásra jogosult gyermek fejlődésének üteme, mértéke, iránya elsődlegesen a szakszolgálat pedagógusainak munkájától függ.  A speciális fejlesztést nem igényelő területekre az általános elvek vonatkoznak (szociális készségek, önállóság…)  A környezet tájékoztatása a gyerek befogadásáról, együttműködés az SNI-s gyerek szüleivel.

Intézményünk Alapító Okirata szerint az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek és az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrált nevelését biztosítjuk. Az integrált nevelés célja:  A többi gyermekkel történő együttneveléssel elősegíteni a közösségbe való beilleszkedést, speciális szükségletük figyelembe vételével biztosítani a gyermek optimális személyiségfejlődését, hátránya leküzdését.  A gyermek sérülés specifikus fejlesztésének biztosítása és azon lehetőségek megtalálása, amelyekkel úgy tudjuk a hátrányokat kompenzálni, hogy emiatt ezek a gyerekek ne kerüljenek perifériára.  Az integráció során fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, és az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának.  A gyermek az életkorának és az élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni, és azokat magáévá tudja tenni.  A gyermekben egyéni sajátosságaihoz képest történjen pozitív irányú változás.

18

Az óvodapedagógus feladatai:  Befogadása, megértése annak, hogy a viselkedéstünetek hátterében milyen okok húzódnak meg.  Fel kell ismerni a rászorultságot és törekedni kell arra, hogy a probléma eljusson a szakemberhez.  Szakszolgálatokkal szoros együttműködésben kell meghatározni a konkrét célokat, feladatokat és igénybe venni a képzett szakemberek módszertani segítségét.  Megfelelő kapcsolattartás kiépítése a szülők, a pedagógusok és fejlesztő pedagógusok között, minél több információ begyűjtése a gyermekre vonatkozóan.  Rögzíteni a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.  Az integráció elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel és szüleikkel, a mindennapi együttélés optimalizálása a gyermeki és a felnőtt közösség számára.  Törekedni arra, hogy az integráció az egészséges közösség érdekeinek megsértése nélkül valósuljon meg.  A gyermek egyéni képességeihez igazodó legeredményesebb fejlődés elősegítése.  Az elvárások hozzáigazítása a gyermek fejlődési üteméhez.  Az optimális terhelhetőség megtalálása a gyerekek és a pedagógusok számára az integráció során.  A harmonikus személyiségfejlődés előhívása elfogadó, eredményeket értékelő attitűddel.  Az egyéni sikereket segítő érzelmi- akarati tulajdonságok fejlesztése.  Nyugodt, elfogadó, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése.  Az SNI-s gyerekek speciális fejlesztéséhez szükséges eszköztár kialakítása, adaptálása.  A minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségének megteremtése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A csoportban természetessé válik az elfogadás, a tolerancia és kiépül a segítőkészség.  Fejlődik a gyermek alkalmazkodó képessége, akaratereje, önállóságra törekvése, az érzelmi élete és az együttműködése.  A fejlesztések és az integráció hatására csökkennek a deviáns viselkedési formák.  A gyermek képességei- önmagához képest- optimálisan fejlődnek.  Jó kapcsolat alakul ki a nevelőpartnerek között.

19

2.4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése A nevelés célja:  Fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának  A gyerek az életkorának és élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni és azokat magáévá tudja tenni Az óvodapedagógus feladatai:  Fel kell ismerni a rászorultságot, és törekedni kell arra, hogy a probléma eljusson a szakemberekhez  Törekedni kell az általános nevelési célkitűzések megvalósíthatóságára  Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önállóság, akaraterő, alkalmazkodó készség, érzelmi élet fejlesztésére  Az elvárások hozzáigazítása a gyermek fejlődési üteméhez  A harmonikus személyiségfejlődés előhívása elfogadó, eredményeket elismerő attitűddel  Sokoldalú (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros) élménytapasztalat biztosítása a fejlesztőeljárások során  Az egyéni terhelhetőség optimális figyelembe vétele  Azon külső és belső lehetőségek (mozgásterápia, speciális hallásvizsgálat…) amelyek előre lendítik a fejlődést  Fejlesztési terv készítése a szakszolgálat javaslatai és az egyéni fejlettségmérő lapok dokumentumai alapján

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Optimálisan fejlődnek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók.  Csoporttársaival való kapcsolata harmonikus, képes az együttműködésre.  Képessé válik az önmegvalósításra, habitusa pozitív irányultságú 2. 4. 3. Kiemelten tehetséges gyermek nevelése Szemléletünk szerint minden gyerek tehetséges valamiben. A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció. Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételei meghatározók.

20

A nevelés célja: A kiemelkedő egyéni képességek maximális kibontakoztatása. Az óvodapedagógus feladatai:  A tehetség felismerése.  Tevékenységek szervezése, felkínálása a gyermekek saját aktivitására támaszkodóan.  Feltételek biztosítása a speciális területeken való elmélyüléshez  Kreatív önkifejezés támogatása, a szocializáció, az önismeret segítése  Együttműködés a családdal a szocializáció segítése  A környezet (család, csoport, óvoda) elismerésének biztosítása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:    

A gyermek kiemelkedő képessége fejlődik. Reális önismerete pozitív. Társai elismerik Társas kapcsolataiban kiegyensúlyozott.

2.4.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, az értékek válsága miatt egyre több családban érzékelhetők életvezetési problémák. Ezek miatt nő a feszültségszint, csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családokban sokszor érezteti hatását és leggyakrabban a gyermeken vezetődik le. A nevelés célja: Az esélyegyenlőség biztosításával a gyermek érzelmi- értelmi felzárkózása, a szülők szemléletének, hozzáállásának formálódása. Az óvodapedagógus feladatai:  Feltérképezni a veszélyeztetettség okát (súlyos anyagi nehézség, elhanyagoló nevelés, testi- lelki bántalmazás, súlyos érzékszervi károsodás, tartós betegség).  Bizalmi légkör kialakítása az óvónő- gyerek, szülő- óvónő között.  A szocializációs folyamat pozitív irányba történő elmozdítása.  A szükséges területeken a hiányok korrigálásának beindítása.  A szülőkkel való együttműködés során életvezetési tanácsok megfogalmazása.  Megfelelő szakemberek megkeresése, bevonása.

21

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:    

A gyermek és a szülő beilleszkedik az óvodai környezetbe. A gyermek a képességei szerinti maximális teljesítményt nyújtja. Pozitív tendencia figyelhető meg a családi hozzáállásban. Tartalmas nevelőpartneri kapcsolat alakul ki az aktuális problémák megoldására.

3. A gyermekek tevékenységformái A legfőbb nevelési célul kitűzött sokoldalú személyiségfejlesztés csak komplex, változatos gyermeki tevékenységek során valósul meg. A játék - munka - tanulás magában foglalja az óvodás gyermek egésznapi aktív tevékenységeit. Óvodáskorban ezek a tevékenységek még szorosan összefonódnak, egymást megerősítik.

3. 1. Játék A játék sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát, életkategóriát jelent a gyermekek számára. Játékukban tükröződnek belső feszültségeik, érzelmeik és indulataik, azok a külső hatások, amelyeket képtelenek önmagukban feldolgozni, vágyaik és élményeik, amelyeket szavakkal nem tudnak kifejezni. Mindezektől válik a játék a kisgyermek elemi pszichikus szükségletévé. A gyermek számára a játék célja a játéktevékenység maga. A játék célja - az óvónő számára - az elsődleges - vagyis öröklött intelligenciabázisra építve a másodlagos - tanult - intelligencia alapjainak lerakása, az elemi szokások, viszonyulások megerősítése ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között. A játék normákat, szabályokat közvetít a külvilágból, összehasonlítási, önbemérési lehetőséget nyújt a gyermekek számára. A személyközi kapcsolatok nagyban hozzájárulnak az énkép erősödéséhez. A szabad játék a gyermek elsődleges és legfontosabb tevékenysége, legfőbb örömforrása, egyben a szocializáció színtere. Ebben a - külső céltól független szabadon választott önkéntes tevékenységben fejlődik legjobban a gyermeki személyiség. Nevelőértéke abban áll, hogy a gyermek legkorábban a játékhelyzetek, játékeszközök segítségével kezdi a társadalmi tapasztalatokat elsajátítani. A játékból újabb és újabb tevékenységformák alakulnak ki, válnak önállóvá, ezért is kell a gyermeknek "sokat és jól" játszani. 22

Mivel a fejlődés mindenféleképpen értéknövekedést jelent, a gyermek játékának megfigyelése által sokirányú információhoz jutunk a gyermek alakuló  személyiségéről  jellemvonásairól  környezetéhez való viszonyáról  problémaérzékenységéről  szociális érettségéről és  fejlődésének üteméről, irányáról Mindezek ismeretében lehetővé válik az egyéni bánásmód és a személyre szabott fejlesztés.

Az óvodapedagógus feladatai:  biztosítsa az élményszerzés lehetőségeit  tanúsítson tudatos, játék iránt érzékeny, hiteles és őszinte magatartást  teremtse meg az elmélyült játékhoz szükséges oldott légkört  a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidőt alakítson ki  biztosítson mobilizálható, választható játéktereket, eszközöket  jelenlétével, áthidaló megoldásaival segítse sikerre vinni a gyerekek kezdeményezéseit, ilyenkor magasabb rendű tanulási folyamatot segít  a szabadság és a korlátozás kellő arányával nyújtson biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet  az ötletadás, segítségnyújtás mértékét mindig a játszó csoportok igényéhez alakítsa A játék folyamata a valóságban teljes egész, a gyakorló, konstrukciós, szerep-, és szabályjáték valamint a barkácsolás a játékon belül egybeolvad. A játékfajták időbeni megjelenése nem annyira életkori, mint fejlettségi sajátosság. A személyiségfejlesztés főbb lehetőségei az egyes játékfajtákon belül:  gyakorlójátékban: a mozgáskoordináció, finommotorika és beszéd, valamint a manipulálás által a gondolkodási műveletek fejlődnek  szerepjáték során: viselkedési szabályok, magatartásformák, szabálytudat, metakommunikációs képességek, alkalmazkodó képesség, divergens gondolkodás fejlődik, és számottevően bővül a szókincs  az építő - konstruáló játék és a barkácsolás jól fejleszti a megfigyelőképességet, érzékelést és észlelést, képzeletet, kreativitást, manipulációs készséget és a nonverbális kommunikációt

23

 szabályjáték által fejleszthetők az értelmi képességek, az önkéntes és szándékos figyelem, a szabály- és feladattudat, alkalmazkodó,- és kudarctűrő képesség, a türelem és a tolerancia, a mozgáskoordináció, a kitartás és az önfegyelem

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  a gyerekek szeretnek és tudnak minden játékfajtát játszani  tudják, hogy a felnőttek is játszanak, így az iskolába kerüléssel számukra sem szűnik meg a játék  a szerepjátékot a megegyezés szerinti szabályokkal játsszák  a szabályjátékokban a kötött játékszabályokat betartják  a gyakorlójátékot kísérletezésre, tapasztalatszerzésre használják  megteremtik a játékteret, néhány alapvető eszközt készítenek  játékukban használják a megszerzett tudáselemeket  a tanult normáknak megfelelően érintkeznek a játékban is

3. 2. Munka A munka az óvodás gyermek életében még nem válik élesen el a játéktól, sokszor csak a cél különbözteti meg a kétfajta tevékenységet. A munka célja valamely produktum létrehozása. A gyermekek munkatevékenysége szorosan összefügg a környezet megismerésének mindennapos gyakorlatával és ezáltal hathatós segítséget nyújt sajátos céljaink eléréséhez. Az óvodás gyermek első és legfontosabb munkajellegű tevékenysége az önkiszolgálás, mellyel párhuzamosan, egyéni fejlettségének megfelelően alakul ki az egymásért végzett, mindennapi élettel kapcsolatos munka.

Az óvodapedagógus feladatai  az egyéni fejlettségnek megfelelő önállóság biztosítása  olyan folyamatos munkalehetőség teremtése, amely kihasználja a gyermekek megismerési vágyát, aktivitását  egyénre szabott fejlesztő értékeléssel a munka hasznosságának megmutatása, a gyermekek munkaszeretetének erősítése  kifogástalan állapotú munkaeszközök biztosítása

24

A munka személyiségfejlesztő hatása: A munka jellegű tevékenységek a gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszközei, melyek hatékonyan segítik a szocializációs folyamatokat. A munka komoly szellemi tevékenység is, melynek során a gyermekek a cselekvő tapasztalás által folyamatosan új ismeretek birtokába jutnak. A rendszeres munka a pozitív erkölcsi tulajdonságok közül különösen a kitartást, fegyelmezettséget, segítőkészséget, önállóságot, céltudatosságot fejleszti. A munkatevékenységek fejlődése során a gyermekek jártasságokat szereznek különböző munkafolyamatokban, megismerkednek a munkaeszközök használatával. Megízlelik a sikeres, jól végzett munka örömét, és kialakul bennük a munka eredményének, egymás munkájának megbecsülése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére      

a gyerekek alkalmaznak praktikus és precíz munkafogásokat szívesen vállalnak munka jellegű feladatokat szükség esetén tudnak más, vagy új megoldást találni felismerik, ha valakinek segítségre van szüksége a jól végzett munka örömmel tölti el őket megbecsülik a munka eredményét

3. 3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodáskorban a tanulás nem tudatos ismeretszerzés, hanem tapasztalatokon, aktív cselekvésen, érzelmeken át ható, a környező világot felfedező megismerő folyamatos tevékenység. A befogadó készség ebben az életkorban rendkívül magas fokú. A tanulás sajátos, indirekt módon, más tevékenységekbe ágyazva jelenik meg az óvodások életében. A gyermekek legtöbb ismeretüket az első jelzőrendszerből merítik. Tapasztalataikat, ismereteiket a ráismerés szintjén idézik fel. A szándékos reprodukálás, az önálló emlékezeti felidézés általában az óvodáskor végére jelenik meg. Az óvodai tanulás célja:  A gyermekek kíváncsiságának kielégítése révén, a tudás, majd a tanulás iránti vágy felkeltése.  Kulcskompetenciák megalapozódása, fejlődése, az egyéni adottságok alapján.  Az iskolai tanuláshoz való pozitív viszony kialakulása. 25

A tanulás szerepe a személyiségfejlődés folyamatában: Fejleszti a megismerő folyamatokat, megfigyelőképességet, problémamegoldó gondolkodást, alkotóképességet, feladattudatot, kitartást, önellenőrző képességet, az eredményességre törekvés igényét, kudarctűrő képességet, érzelmi - akarati életet, anyanyelvi képességeket – támogatja a teljes személyiség fejlesztését. A gyermek azonosulni tud a kitűzött célokkal, megtanul örülni mások sikerének.

A tanulás formái:  Utánzás, mintakövetés  Spontán, és tervezett játékos tanulás  A gyermek kérdéseire adott válasz  Irányított megfigyelés  Játékos, cselekvéses tanulás  Gyakorlati probléma és feladatmegoldás  Kooperatív technikák

Az óvodapedagógus feladatai:  a tanulási tevékenységek tervezése  állandó, tudatos készenlét a spontán tanulási helyzetek kiaknázására  a tanulás munkaformáinak megválasztása a gyermekek egyéni fejlettsége és fejlődési üteme ismeretében  az ismeretek befogadására alkalmas légkör megteremtése  a tanulás feltételrendszerének - tevékenység, eszköz, helyszín - biztosítása  a megfelelő motiválás és a gyermekek cselekvési vágyának, aktivitásának kihasználása, kreativitásának erősítése  a tapasztalatszerzés, ismeretátadás sokoldalú, komplex megvalósítása  a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése, a felfedezés lehetőségének biztosítása  széles kínálat biztosítása  a gyermek óvodán kívül szerzett ismereteire való reagálás, ezek rendszerezésének segítése  személyre szabott pozitív értékelés  lépéstartás a korszerű tudományokkal

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  a gyermekekben kialakul a problémamegoldó gondolkodás csírája, amit minden területen alkalmazni tudnak 26

 kialakul a szándékos tanulás képessége és az ehhez szükséges akarati tulajdonságok: feladattudat, kitartás, önellenőrző képesség, nyelvhasználat, önállóság, önfegyelem  megjelenik a belső motiváció a tanulási helyzetek iránt, nyitottak a világra  képesek önálló feladatmegoldásra, szükség szerinti kreativitásra  szeretik, várják a feladathelyzeteket  kialakul a szabálytudat, a megfelelő munkatempó és a szükségletek késleltetése  örülnek a sikernek - másokénak is  elviselik a kudarcot

3. 4. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés, matematika Korunk embere elé aggasztó kilátások tárulnak a jövőt illetően. Az emberi kapcsolatok elsivárosodnak, nő a közömbösség egymás és környezetünk iránt. A Föld hulladékállománya és a környezetszennyezés elképesztő méreteket ölt. Rengeteg növény- és állatfajra vár kipusztulás. Az egész emberiségre hárul a feladat, hogy a mértéktelen növekedést fejlődéssé változtassa. A környezetünkért való felelős magatartás kialakítását már óvodás korban meg kell kezdeni, hiszen a mindent tudni vágyó, a világot érzelmein keresztül megismerő kisgyerek a legfogékonyabb az őt körülvevő környezetre. A környezeti nevelés komplex egységének társadalmi hasznossága és fontossága napjainkban - és a jövőre nézve - vitathatatlan. "Környezet, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotórészei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan életfeltételeinket biztosítjuk."(Dr. Kuti István) A környezeti nevelés során a gyermekek életkori sajátosságaiknak - ezen belül egyéni fejlettségüknek megfelelő ütemben és mélységben megismerik az őket körülvevő világot, kialakulnak emocionális kapcsolataik, pozitív magatartási és cselekvési szokásaik. A környezeti nevelés olyan átfogó tevékenység, amelyben környezeti fogalmak kialakulása, értékfelismerés, megismerési, döntési és cselekvési képességek fejlesztése történik. Mindez elsősorban nem verbális eszközökkel, hanem gazdag és sokrétű tevékenységformák által megy végbe. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is megfeleljünk a ”Zöld Óvoda” kritériumrendszerének. Matematikai látás-, és gondolkodásmód alapozása: A gyermek már az óvodába lépéskor sok ismerettel rendelkezik a környező világban lévő formákról, kiterjedésekről, relációkról. 27

A matematikai összefüggések felfedezésére bármely tevékenység közben lehetőség van az egész nap folyamán. Matematikai tevékenységben mindig a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, kreativitására építünk. Eszközként a gyermekeket körülvevő tárgyi környezetet használjuk. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés területei óvodánkban: 1. Természeti,- társadalmi környezet megismerése 2. Környezet,- és természetvédelem 3. Matematikai látás-, gondolkodásmód alapozása A külső világ tevékeny megismerésére nevelés célja:  A környezeti értékek felismerése, a gyermekeken keresztül a családok szemléletének pozitív irányba formálása.  Olyan értelmi képességek kialakulása, amelyek szükségesek az emberi kultúra és a környezeti változások megértéséhez.  Attitűd formálás a szociális tanulás során a pozitív mintakövetés alapján.  Környezetorientált magatartás kialakulása.  A fenntartható fejlődés érdekében aktív, javító, felelősségteljes cselekvés kialakulása.  Környezetbarát életvitel megvalósulása.  Az élet tiszteletének elfogadása.  A holisztikus szemléletmód kialakulása.  Matematikai tapasztalatszerzés a környezet mennyiségi viszonyain, formáin és relációin.  A matematikai problémamegoldó,- ítélő képesség csíráinak kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai:  tudatos, felelősségteljes viselkedésminta adása  adekvát tapasztalatszerzés biztosítása  a nevelés folyamatos, komplex megvalósítása  fenntarthatóságra nevelés, környezetbarát életviteli stratégiák kialakítása  gazdaságosságra és újrahasznosításra törekvés  ésszerű takarékosságra nevelés /energia, anyag, erőforrás, eszköz/  állandó önképzés  pontos, a gyermekek számára érthető információközlés  szimulációs és érzékenyítő játékok megtanítása  önálló véleményalkotás elősegítése  a természetes anyagok előtérbe helyezése  összefüggések felismertetése  a matematikai érdeklődés kielégítése és fejlesztése 28

 matematikai szókincsbővítés  logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása  a szülők tájékoztatása és bevonása nevelőmunkánkba A külső világ tevékeny megismerésére nevelés fontosabb színterei:  az óvoda épülete, udvara, kertje  a környékbeli utcák, üzletek  társintézmények  közlekedési eszközök  kirándulásaink helyszínei  állatkert, vadaspark  múzeumok, kiállítások  táborok A gyermekek főbb tevékenységformái:  állandó, minden érzékszerven át ható ismeretszerzés  megfigyelés  szerep és mozgásos játékok  vizsgálódások - vízzel, talajjal, levegővel  élőlények gondozása  közlekedés  vásárlás  munka A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Egész nap, minden tevékenységben jelen van, a napirendben nincs időkerete. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Családjuk tagjait megnevezik, ismerik a családtagok otthoni, munkahelyi tevékenységét. Meg tudják mondani lakcímüket és lakóhelyük típusát. Felsorolják testrészeiket, tudják mi a funkciójuk, hogyan kell ápolni, védeni.  Ismerik a közlekedési eszközöket, sok jármű típusát. Tudnak helyesen közlekedni gyalog és járművön.  Tisztában vannak az óvodai dolgozók munkájával. Tájékozódnak az óvoda épületében, udvarán és az óvoda környékén.  Ismerik az évszakokat és azok jellemzőit: hőmérséklet, csapadék, öltözködés, egészségvédelem, közlekedés, színek, jelenségek, ünnepek kapcsolatában. Ismerik a napszakokat és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb tevékenységeket.

29

 Felismerik az óvodában található növények többségét, tudják milyen szükségleteik vannak a növényeknek. Részt tudnak venni a növényápolási munkákban.  Kiránduláson, erdei oviban felismernek néhány fát és vadvirágot. Megismerik az óvodában /kertjében/ élő állatokat és ismerik azok szükségleteit is. Segítenek a természetsarok gondozásában.  A falusi és az erdei oviban felismerik az otthon nem található állatokat.  Vigyáznak a tisztaságra teremben, udvaron és a kertben egyaránt.  Elemi szinten tudják, hogyan lehet takarékoskodni a vízzel, villannyal, energiákkal.  Megkülönböztetik a környezetbarát járműveket. Tudják melyik jármű milyen energiát használ fel mozgásához.  Nem pusztítanak el semmilyen élőlényt a kertben, kirándulásokon.  Tudják mi a papírgyűjtés jelentősége, mi a fák szerepe.  Tudják, mi a zajártalom és hogyan lehet védekezni ellene.  Kialakul a számfogalom, általában 10-12-es számkörben.  Könnyedén észreveszik a matematikai vagy geometriai jellegű hibákat.  Sokféle rendezőelv szerint képesek sorozatokat vagy halmazokat alkotni.  A mennyiségeket összehasonlítják, szóban is pontosan fejezik ki.  Elvégeznek matematikai műveleteket / pótlás, bontás, egyenlővé tétel, kivonás/.  Általában ismerik a számjegyeket, tudják melyik jelent többet, kevesebbet, ugyanannyit: pénz, idő stb.  Képesek dobókockás társasjátékot, kockapókert, kártyajátékokat, dominót játszani, ismerik a sakklépéseket.  Felismerik és viszonylag pontosan megnevezik a geometriai alakzatokat síkban és térben / kivétel a kocka és a négyzet/.  Térbeli építményeket utánoznak, tükrözéssel is. A tükrözést síkban is megoldják.  Értik, használják és követni tudják a térirányokat és névutókat térben és síkban egyaránt.  Mérnek hosszúságot, időt, próbálkoznak a becsléssel.  Általában érdeklődőek a matematikai játékok és problémák iránt.

3. 5. Mozgás, testnevelés A felnövekvő nemzedék személyiségfejlesztéséhez, egészségneveléséhez hozzátartozik a mozgásszervek célszerű és tudatos fejlesztése, a testnevelés és a sport is. A testmozgás az óvodáskorú gyermekek számára nélkülözhetetlen éltető elem, ezért életmódjuk tervezésében, szervezésében mindennapi rendszerességgel építjük be nevelőmunkánk gyakorlatába. Az urbanizációs ártalmak és a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, beszűkülő mozgástér, csökkenő mozgástapasztalatok, 30

kevesebb mozgásinger ellensúlyozására a testnevelés legkorszerűbb módszereit igyekszünk alkalmazni. Az óvodában előtérbe helyezzük az egészséges testi fejlődés kibontakoztatását, a motoros képességek komplex fejlesztési folyamatát, figyelembe véve a fejlődés érzékeny, szenzitív szakaszainak jellemzőit. A sokoldalú, arányos személyiségfejlesztés során figyelemmel kísérjük a testkultúra kibontakoztatását és a megfelelő életvitel kialakulásának folyamatát. A rendszeres testnevelés a gyermek anatómiai és élettani fejlődését, a hosszanti és szélességi növekedés arányát, a súlygyarapodás és a szervek fejlődése közötti helyes egyensúlyt biztosítja. Kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző és keringési szervekre, a testtartás hibák megelőzésére és a testi képességek kialakítására. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgással biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgás, testnevelés célja:  A testi képességek optimális fejlődése a spontán és tervszerű mozgásformák segítségével.  A mozgásigény maximális kielégítése.  Mozgáskoordináció fejlődése.  A szervezet állóképességének növekedése.  Betegségmegelőzés /mozgásszervi, légúti stb./  Egészséges versenyszellem kialakulása.  Sportmozgások alapszintű elsajátítása.  A testkultúrára való igény kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai  rendszeres és folyamatos alkalom megteremtése a gyermekek mozgásigényének kielégítésére lehetőség szerint a szabad levegőn is, a teraszok kihasználás.  az életkori sajátosságoknak és az egyéni képességeknek megfelelő differenciált lehetőségek, mozgásanyag biztosítása  a motoros képességek /kondicionális, koordinációs/ és személyiségjegyek /figyelem, helyzetfelismerő képesség, egymáshoz való alkalmazkodás képessége, döntési képesség, kudarctűrő képesség, önfegyelem, önellenőrzés, küzdeni tudás, kitartás, akaraterő, szabálytudat, időbecslési,- felmérési képesség/ fejlesztése, amely transzferálódik a gyermek egyéb tevékenységébe, viselkedésébe  nyomatékos hangsúlyt fektetni a tartáshibák és a lábboltozat süllyedés megelőzésére, szükség esetén korrekciójára megfelelő mozgásanyag felhasználásával

31

 lehetőség biztosítása a tanult mozgásformák más környezetben való alkalmazására, a gyermek kreativitásának teret adva, játékidőben megteremteni ezek eszközfeltételeit  a gyermeket legjobban fejlesztő kooperatív-mozgásos játékok széleskörű alkalmazása  a testnevelés foglalkozásokon elsajátított képességfejlesztő játékok átvitele a szabadidős játéktevékenységbe  a rendszeresen végeztetett labdagyakorlatok változatos formában történő gyakoroltatása  szókincsbővítés pl. relációs nevek használatával  a szervezett mozgástevékenységek során a várakozási idő minimálisra csökkentése  különösen tapintatos értékelés  a meglévő színvonalas, többfunkciós eszköztár igénybevételével változatos feladathelyzetek megteremtése A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  A gyermekek folyamatos mozgása egyenletes, gyors, összerendezettebb, növekszik a teljesítőképességük.  Az egyensúlyérzék fejlettsége folytán mozdulataik beszabályozottabbak.  Cselekvőképességük gyors, képesek erejükkel takarékoskodni, mozgásban kitartóak.  Fejlődik tér,- és időbeli tájékozódó képességük.  Elérik azt a motoros fejlettségi állapotot, amellyel alkalmassá válnak az iskolába lépéshez.  Kialakulnak a mozgásképzetek, a mozgásaikat képesek a feladathoz igazítani.  A sok gyakorlás révén és a testalkat arányosságának fokozódásával mozdulatai finomodnak, kevesebb felesleges mozgást végeznek.  Egyéni-, csoportos-, sor és váltóversenyt valamint csapatjátékot a szabályok pontos betartásával játszanak.  Ugrásukat talajéréskor fékezni tudják.  Egyszerű labdatechnikai elemeket végeznek.  A testrészeken megtanult irányokat kivetítik a tér tárgyaira.  Képesek a hirtelen irányváltoztatásra.  Kialakul a kezük fogóizmainak megfelelő erőssége.  A kar és a láb apró izommunkáját összehangolják a látottakkal /szem-kéz, szem-láb koordináció/.  Stabil a testséma és a lateralitás.  Különböző testhelyzetekben megtalálják egy-egy testrészüket, megérintik, mozgást végeznek vele.  Képesek testük mozgatására a megadott irányokba.  A testnevelési szakszavakat ismerik. 32

A mozgás, testnevelés helye az óvodai napirendben: Az életkori sajátosságoknak megfelelő testnevelés foglalkozásokat minden korcsoportban kötelezően szervezzük / kis,- középső csoportban heti 1, nagycsoportban heti 2 alkalommal/. A foglalkozások céljára jól felszerelt tornaterem, illetve udvaraink állnak rendelkezésre. Ezek a helyszínek a szabad kapacitás terhére bármikor igénybe vehetők. Nagy súlyt fektetünk a szabadidős sporttevékenységekre is. Vízhez szoktató programunk, amelyet udvari úszómedencénkben valósítunk meg, előkészíti az úszásoktatást. Nagyon jól felszerelt ovi-foci pályánk és sportpályánk lehetővé teszik a mindennapos mozgásos sport tevékenységek gyakorlását.

3. 6. Ének-zene, népi játék, néptánc A "Kodály-módszer" néven világhírűvé vált nevelési koncepció jó támpont a pedagógusok számára, mert ez az elgondolás arra irányul, hogy népdalok, igényes és korhoz illő műdalok, játékok és mozgás segítségével, élő zene megszólaltatásával szolgálja a gyermekek esztétikai érzékét, fejlessze zenei készségüket és jártasságukat, mindamellett általános pozitív hatást gyakoroljon értelmükre, érzelmükre, képzeletükre. Önmagában sem a dallam, sem a szöveg, sem a mozgás nem nyújt a gyerek számára olyan élményt, mint ezek egysége az énekes játék, ha kellően figyelembe vesszük a képességfejlődés szempontjait. A zene, a tánc iránti érdeklődés felkeltésével, a zenei képességek kifejlesztésével az egész ember személyiségét formáljuk. Az óvodában az énekzenei nevelés elsősorban a népi gyermekdalokon keresztül, olyan fontos élményeket biztosít a gyermekek számára, amelyek önszabályozó, önnevelő képességüket nagymértékben fejlesztik. Fontos, hogy a magyar népzene a későbbiek folyamán alternatívát jelentsen az egyéb műfajok mellett. Az ének-zene, népi játék, néptánc célja  Érzelmi, esztétikai élményszerzés.  Zenei készségek, képességek kialakulása, optimális fejlődése.  Mozgáskoordináció kialakulása és optimális fejlődése a néptánc révén.  Zenei élményszerzés " élő zene" által.  Értékmentés, hagyományörökítés. Az óvodapedagógus feladatai:  saját eszközeivel zene közelbe vigye a gyermekeket 33

 a gyermekek utánzási vágyán alapuló éneklési készség fejlesztése  az aktív éneklésen alapuló hallásfejlesztés  ritmusérzék fejlesztés  az értelmesen hangsúlyozott és tagolt előadáson, valamint a képességfejlesztő játékokon alapuló zenei formaérzék fejlesztés  a daltanulásban gyökerező zenei emlékezőképesség kialakítása  belső hallás fejlesztése előzetes zenei élmények által  a gyermekek ötleteire és önkifejező törekvéseire épülő zenei alkotókészség formálása  érzelmi és hangulati alapok lerakása  a népi játékok és a mozgásanyag céltudatos kiválasztása  a csoport életkori sajátosságainak és gyermekösszetételének megfelelő kínálat biztosítása  ritmushangszerek használatának megismertetése, hangszerbarkácsolás  az egyéni képességek maximális kibontakoztatása a mozgásfejlesztés területén az egyéni sajátosságok figyelembevételével /nagymozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz,- szem-láb koordináció, testséma, lateralitás, percepció, térpercepció/  a " tiszta forrás"megismertetése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek által A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  A gyermekek képesek bonyolultabb mozgások végzésére is /pl. forgások, szökellések/.  Képesek a gyermekek többféle tevékenység egyidejű végzésére is.  A tánc játékos gyakorlatához kialakul a magasabb fokú figyelem, az érzékek összerendezettsége, a társsá válás érzékelése , a kellő erő, türelem, önálló késztetés.  Pentaton és hexachord hangterjedelmű dallamokat várhatunk el.  A ritmusmotívumokra rögtönzött szöveget találnak ki.  Érzékelik és hangoztatják a gyors és lassú, valamint halk és hangos ellentétpárokat.  Tudnak dalokat szöveg nélkül dúdolni.  Képesek dallamperiódusokat magukban énekelni, felismerik és mutatják a magasabb és mélyebb hangokat.  Néhány dalt biztonsággal énekelnek egyénileg is.  Felelgetős dalokat pontos válaszadással énekelnek.  A dalokat ritmushangszerekkel egyenletes lüktetéssel, egyszerű ritmusmotívumokkal tudják kísérni.  Jellegzetes zörejhangokat felismernek.  Megtanulnak dalokat, játékokat óvónői segítség nélkül előadni.

34

 A tanult táncos mozgásanyag felhasználásával tudnak esztétikusan, arányosan térformákat alakítani, a játékos mozgások ritmikusak, a táncos mozgások végzése egyöntetű, egymáshoz alkalmazkodó.

" Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának"(Kodály Zoltán) Az ének - zene, a népi játékok és a néptánc helye az óvodai napirendben: Minden korcsoportban a komplex módon megvalósuló, időhöz nem kötött, de az óvónő részéről tervszerű ének-zene kezdeményezést gyakori zenehallgatás egészíti ki. Középső és nagycsoportban heti egy alkalommal - a testneveléshez hasonlóan kötelező - néptánc foglalkozáson vesznek részt a gyerekek speciálisan képzett óvónő vezetésével, amit a Kolompos együttes didaktikusan felépített műsora egészít ki. 3. 7. Mese – vers Az anyanyelvi nevelés elsajátításának különösen esztétikus és adekvát eszköze. Minden nevelési terület hatékonyságát felerősíti. Az óvodáskorú gyermekek irodalmi élményei hitelesítik személyiségjegyeiket, alakuló, formálódó világképüket, érzelmi, akarati, gondolkodásbeli és kommunikatív tulajdonságaikat. A rendszeres mesehallgatás hatásaként beépülnek a gyermekek személyiségébe ezek a pozitív tulajdonságok. Érzelmi hatásánál fogva a külső világ tevékeny megismerése szempontjából is meghatározó jelentőségű. “A mese ősanyja maga a természet” (Petrolay Margit) A mese a játékhoz hasonlóan örömforrás a gyermekek számára, ezért nagyon fontosnak tartjuk a mindennapos mesélést. Előnyben részesítjük a magyar népköltészet alkotásait. Mindenképpen ellensúlyozni szeretnénk a gyakran egyeduralkodó Tv, videó sokszor félelemkeltő, igénytelen, nem gyerekeknek való műsorait. Természetesen óvodánkban is helye van a művészi, hitelesen, gyermekközpontúan megalkotott mese és természetfilmeknek. A mese - vers célja:  A pozitív személyiségjegyek megalapozása, fejlesztése  Az erkölcsi kategóriák megismerése.  A belső képteremtés képességének kifejlődése.  A produktív és reproduktív fantázia kialakulása.  A világ megismerése az anyanyelven keresztül. 35

 Az élményeken alapuló örömszerzés.  A gyermeki szorongás és indulatok agresszió nélküli levezetése, a gátlások feloldása.  Szókincsbővítés, árnyaltabb kifejezőképesség elérése.  A memória fejlődése. Az óvodapedagógus feladatai:  a vers, mesehallgatás nyugodt feltételeinek megteremtése  az irodalmi neveléshez szükséges eszközök /könyvek, bábok, jelmezek, IKT eszközök/ biztosítása  a mesei kettőstudat megerősítése  az önismeret kialakulásához szükséges lehetőségek biztosítása  a könyv megszerettetése, a betűk iránti kíváncsiság felkeltése  az esztétikum iránti fogékonyság kialakítása  igényes és értékes irodalmi repertoár összeállítása  a csoport életkori sajátosságainak és gyermekösszetételének megfelelő válogatás megfelelő előadásmód /mimika, hanglejtés, hangszín stb./  az esztétikum és az etika kategóriáinak megismertetése (tudatosítása)  az önkifejezés feltételeinek megteremtése és más tevékenységekkel való kombinálása  művészi értékű gyermekelőadások szervezése A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  A gyermekek az óvodapedagógus partnerei az irodalmi kezdeményezésekben.  Kifejezik, átélik, eljátsszák saját érzéseiket, érzelmeiket.  Igénylik a rendszeres irodalmi élményeket, megteremtik ezek kedvező feltételeit.  Az ismert és kedvelt hősöket, motívumokat játékukban, ábrázoló tevékenységükben, bábozásukban, dramatizálásukban, mozgásukban megjelenítik.  Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.  Kialakul bennük az önálló könyvhasználat igénye és az ehhez szükséges eligazodási képesség.  Tudják, hogy a könyv érték.  Előtérbe kerül az olvasás iránti érdeklődésük. 3. 8. Rajz, mintázás, kézimunka A gyerekek többségénél a rajzolás, festés, mintázás, barkácsolás - a játékkal egyenértékű, örömszerző tevékenység. Segít a világot megismerni, megérteni és újraalkotni. Szoros összefüggésben áll a többi nevelési területtel, ezek egyrészt élményt /témát/ biztosítanak, másrészt lehetővé teszik eszközök, kiegészítők, 36

díszítő elemek létrehozását az ábrázoló tevékenység folyamán. A vizuális nevelés nem jelenti kizárólag a gyermek ábrázoló tevékenységét, hanem tartalmazza a környezet megismerését, műalkotások befogadását és technikai ismeretszerzést is. Az esztétikai kategóriák azáltal, hogy érzékekre hatnak, érzelmeket váltanak ki, gondolatokat ébresztenek, irányítják az érdeklődést. Rajz, festés, mintázás, kézimunka célja:  Az érzékelés finomítása.  A vizuális képzelet és emlékezet fejlődése.  Érzelmi, akarati tulajdonságok stabilizálódása.  Az alkotó, - befogadóképesség kibontakozása.  A finommotorika fejlődése.  Egyéni fejlettségnek megfelelő sík és térbeli kifejezőképesség kialakulása.  Különféle technikák elsajátítása.  Az esztétikum iránti igény, érzékenység kialakulása.  A saját és társak műveinek értékként való megbecsülése.  A belső képteremtés gazdagodása. Az óvodapedagógus feladatai:  a vizuális percepció és memória fejlesztése adekvát játékokkal  megfelelő tér kialakítása  jó minőségű, néhány szabály betartásával szabadon, folyamatosan használható eszköztár biztosítása  változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő technikák megtanítása  a “hétköznapi” és művészi élmények biztosítása, látáskultúra fejlesztése  a fantázia fejlesztése a különböző gyermeki tevékenységek ösztönzésével  az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése  a környezet esztétikumának alakítása és fenntartása, ízlésformálás (ovigaléria)  népi kultúránk tárgyainak, eszközeinek, formáinak, színvilágának, technikáinak bemutatása A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére          

A gyermekek alkotásaira jellemző az ötletgazdagság és a kreativitás. Ábrázolásmódjuk részletezett és valóságigényű. Rajzaikon megjelenik a térbeli, többszintű, több szempontú ábrázolás. Képesek egyszerű mozgásábrázolásra. Változatos technikákat képesek kombinálni. Az eszközöket készségszinten használják. Alkotásaikkal kifejezik érzéseiket, gondolataikat. Képesek közös tervek alapján elképzeléseik kollektív megvalósítására. Megfogalmazzák és megjelenítik az esztétikai kategóriákat. Alapfokon kialakul esztétikai értékelő,- és alakító képességük. 37

 Alkotásaikban megjelenik a helyes arányú, részletes emberábrázolás.  Munkáikon megjelennek az íráselemek. 4. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos elemzése, értékelése 4. 1. A gyerekek személyiségfejlődésének nyomon követése, értékelése Óvodánkban a gyermek önmagához mért fejlődésének nyomon követésére saját kidolgozású fejlettségmérő, és értékelőlapot használunk. Tartalma lefedi az óvodai nevelés és a gyermeki tevékenység minden területét, átfogó képet ad a gyermek aktuális fejlettségéről.  Az egészséges életmód  Szociális képességek  Akarati tényezők  Értelmi képességek  Verbális képességek  Testi képességek

Cél  A gyermeki képességek változásainak, a fejlődés ütemének folyamatos nyomon követése a differenciált egyéni fejlesztés megvalósításának érdekében.  A szülők szakszerű, rendszeres tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről Az óvodapedagógus feladatai  Természetes élethelyzet, megfelelő nyugodt légkör megteremtése  Elegendő idő és a játékosság dominanciájának biztosítása  A gyermekek motiválása.  Körültekintő, objektív kitöltés  A mérőlap kritériumrendszerének ismertetése a szülőknek, segítségnyújtás az értelmezéshez. Alkalmazott módszerek:  A gyermekek egyéni és csoportos megfigyelése.  Információszerzés a csoport több tagjáról adott területről, közös tevékenység során.  Gyermek megfigyelése kétszemélyes szituációban. Értékelési szempontok:  kiinduló állapot  életkori sajátosságok 38

 egyéni fejlettség, tehetség  szociokulturális helyzet  objektivitás A mérések ütemezése: Korcsoport

MÉRŐLAP

Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport

január 31. január 31. január 31.

ÉRTÉKELŐLAP január 31. január 31. január 31.

június 15. június 15. június 15.

4. 2. A pedagógiai program hatékonysági vizsgálata A nevelési program hatékonysági vizsgálatához saját kidolgozású kimeneti mérő- és, értékelőlapot használunk. A beiskolázásra kerülő nagycsoportosok körében a pedagógiai programunkban meghatározott sikerkritériumok alapján az iskolai életre való alkalmasságot a kompetenciák mentén vizsgáljuk. A mérőlap tartalma koherens az iskolai elégedettségmérés szempontjaival. A gyermekeket az alábbi kritériumok mentén értékeljük:  Megfelelő az általános mozgáskoordinációja.  Kellően fejlett a finommotorikája.  Képes a szándékos bevésésre, felidézésre.  Megfelelő feladattudattal rendelkezik.  Birtokában van elemi ismereteknek önmagáról és a környező világról.  Betartja az alapvető viselkedési szabályokat, elfogadja az irányítást.  Megfelelő mértékben önálló.  Képes beilleszkedni a közösségbe, képes az együttműködésre gyerekkel, felnőttel.  Kialakult szabálytudata van.  Rendelkezik a szükséges tanulási képességekkel. Cél  Tényszerű visszajelzés pedagógiai munkánk hatékonyságáról  Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése Az óvodapedagógus feladatai:  Természetes élethelyzet, megfelelő nyugodt légkör megteremtése  A gyermekek motiválása.  Körültekintő, objektív kitöltés  A mérési eredmények feldolgozása csoportonként.  Az eredmények visszacsatolása, fejlesztési célok meghatározása 39

Alkalmazott módszerek:  Beszélgetés  Szituációs játék  Magyarázat  Megfigyelés 5. Az óvodai élet megszervezése 5. 1. Csoportszervezési alapelvek Óvodánkban törekszünk az azonos élekor szerint szervezett csoportok kialakítására, ettől csak különleges esetben oktatásszervezési okból térünk el átmeneti időre. A testület többsége az osztott csoportszervezési formát választotta és ez a forma nálunk általában megfelel a gyermekek életkor szerinti összetételének, biztosítva az egyenletes, közel egyforma csoportlétszámokat. Figyelembe véve kerületünk óvodáinak eltérő csoportszervezési alapelveit, a szülők számára ez is a választás egyik fontos szempontja. 5. 2. Napirend, hetirend A rugalmasan szervezett, szilárd szokásrendszeren alapuló folyamatos napirend biztosítja a gyerekek egyéni fejlettségének megfelelő, nyugodt, kiegyensúlyozott életritmust, a párhuzamosan végezhető differenciált cselekvési lehetőségeket és a harmonikus arányokat. Csak néhány tevékenység időpontja kötött /kötelező foglalkozás, ebéd kezdete, minimális pihenőidő vége/, így megvalósítható a minél hosszabb, egybefüggő játékidő. A tudatosan tervezett tevékenységek idő intervalluma 5-35 perc, melyet a délelőtt bármely szakában a legmegfelelőbb időpontban a pedagógus választ meg.

Irányelv a korcsoportonkénti napirend elkészítéséhez: Tevékenység kezdete - vége 6,30 – 9,00

Időtartama 2,30 óra

9,00- 10,30

1,30 óra

A tevékenység tartalma Szabad játék Benne: reggelizés, testnevelés foglalkozás, logopédiai foglalkozás Szabad játék Benne: testnevelés foglalkozás, néptánc foglalkozás, logopédiai foglalkozás, 5-35 perces szervezett tevékenység anyanyelvi és mozgásmodul. 40

10,30 – 12,00

1,30 óra

12,00-12,45

45 perc

12,45-13,00

15 perc

13,00-15,00 15,00-15,45

2 óra 45 perc

15,45-17,30

1 óra 45 perc

Udvari játék. Benne: öltözködés, edzés vagy játék az ovi-foci pályán, gyógytestnevelés Vetkőzés, tisztálkodás, ebédelés Tisztálkodás, fogmosás, készülődés a lefekvéshez Csendes pihenő Öltözködés, tisztálkodás, uzsonnázás Szabad játék

Irányelv a korcsoportonkénti hetirend elkészítéséhez: Kötelező foglalkozás k i s c s o p o r t k ö z é p s ő n a g y c s o p o r t



 

 

Testnevelés

Testnevelés Néptánc

Testnevelés Néptánc

Kötetlen foglalkozás

Kötelező vagy kötetlen  Külső világ Mindennapos tevékeny megismerése sportmozgás  Ének-zene  Rajz, mintázás, Fejlesztő modulok kézimunka  Mese-vers Vízhez szoktatás

 Külső világ tevékeny megismerése  Ének-zene  Rajz, mintázás, kézimunka  Mese-vers

Mindennapos sportmozgás Fejlesztő modulok Vízhez szoktatás  Külső világ tevékeny megismerése  Ének-zene  Rajz, mintázás, kézimunka  Mese-vers Mindennapos sportmozgás Fejlesztő modulok Vízhez szoktatás

41

6. Óvodánk kapcsolatrendszere

FENNTARTÓ

BÖLCSŐDE CSALÁD

ÓVODA

ISKOLA

SZÜLŐI SZERVEZET ALAPÍTVÁNYI KURATÓRIUM

ÓVODÁNK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁSOK

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS HÁLÓZAT

CIVIL SZERVEZETEK

EGYMI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG KOLOMPOS ZENEKAR FABULA BÁBSZÍNHÁZ ÖRDÖGSZEKÉR KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONT AMETISZT BÁBSZÍNHÁZ PILLANGÓ BÁBSZÍNHÁZ MÚZEUMOK ZUGLÓI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÁLLATKERT ZUGLÓI CIVIL HÁZ SZAKORVOSOK VÉDŐNŐ ZUGLÓI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT GYÁMHATÓSÁG „KÖRNYEZETÜNKÉRT” ÓVODAI EGYESÜLET HUMUSZ HÁZ

6. 1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, szolgálja a gyermek fejlődését. Partnerközpontú együttműködés kialakulása, melyet alapvetően a gyermekek érdeke határoz meg.

42

6. 1.1.Az óvoda fő feladatai az óvoda-család közötti hatékony, szoros együttműködés érdekében  a család bizalmának elnyerése türelmes, odaforduló, szakértelmet tükröző magatartással  adekvát segítségnyújtás a gyermek nevelésében és szükség esetén az élet egyéb területein is (logopédia, nevelési tanácsadó, beiskolázás, családsegítő szolgálat, gyámhatóság, szakértői bizottság, információk biztosítása)  a nevelés eredményességének fokozásához közös nevelési módszerek, elvek megbeszélése  a szülők reális kéréseinek, javaslatainak figyelembevétele, teljesítése  elfogadás, tolerancia, egyéni bánásmód a családok felé is  az óvoda sajátos arculatának, programjának megismertetése

6. 1.2. Új gyermekek fogadása  az óvodai jelentkezések előtt a szülőknek betekintést biztosítunk helyi nevelési programunkba  lehetőséget kínálunk az óvodapedagógus személyének és az óvoda miliőjének megismerésére  a felvételt nyert gyermekek augusztusban bejöhetnek ismerkedni, játszani  lehetőséget biztosítunk a fokozatos, anyás - beszoktatásra is  kiscsoportban a közösségalakítás első lépéseként családi kirándulást szervezünk

6. 1. 3. A kapcsolattartás további formái óvodánkban  mindennapos kapcsolat - nélkülözhetetlen információk a gyerekről  szülői értekezlet - tanévenként 2-3 alkalommal - az egész csoportot érintő aktuális feladatokról, nevelési témákról  fogadóórák - az óvodapedagógusok és a szülők kérésére  a szülők elégedettségének mérése  családlátogatások - ha a gyermek érdekei megkívánják  Szülői Szervezet működése- évente 2-3 alkalommal  közös rendezvények  "Szülők az óvodáért"  Karácsonyi játék délelőtt  Föld Napja  Anyák napja  Évzáró  Gyermeknap 43

A kapcsolattartás várható eredménye  A szülők azonosulnak óvodánk értékrendjével és együttműködő partnerként támogatják nevelő munkánkat.  Aktívan részt vesznek közösségformáló rendezvényeinken.  Óvodánkat másoknak is ajánlják ismeretségi körükben.  Részt vesznek a szülői értekezleteken.  Kérdéseikkel, problémáikkal, bizalommal fordulnak az óvónőhöz.

6. 2. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata Hatékony munkakapcsolat kialakításával a korszerű táplálkozás és a táplálékallergiás gyermekek diétájának biztosítása. Nevelőmunkánk ismertetésével a bölcsőde – óvoda átmenet megkönnyítése. Az óvoda feladatai:  kölcsönös intézménylátogatás megszervezése  napi kapcsolat fenntartása a konyhai dolgozókkal

A kapcsolattartás várható eredménye  A leendő óvodások szüleinek döntő többsége a mi óvodánkat választja.  Konfliktusmentes munkakapcsolat.  Az óvoda munkájának elismerése. 6.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az együttműködés formái  Az iskolák tanítói igényük szerint lehetőséget kapnak az óvodai élet, a program és az óvodás gyermekek megismerésére.  Lehetővé tesszük, hogy az iskolák tájékoztató anyagokkal segítsék a szülők iskola választását. Közzé tesszük a nyíltnapok és gyermekeknek szervezett iskolai játszóházak, foglalkozások időpontját.  Részt veszünk – lehetőségeinkhez mérten – az iskolák által szervezett kulturális és sport programokon.  A beiskolázott gyermekek nyomon követése az iskolák által biztosított bemutató órákon.  Minden évben kikérjük a szülők által előnyben részesített iskolák véleményét óvodásaink előmeneteléről.

44

A kapcsolattartás várható eredménye  A szülők az óvoda közvetítésével hozzáférnek az iskolákról szóló fontos információkhoz.  A nagycsoportos gyerekek az iskolalátogatások során szerzett tapasztalatok birtokában nyitottabbá válnak az iskolai élet iránt.  Az iskolai elégedettségmérés céljából megkeresett iskolákból megkapjuk a kért visszajelzéseket.  Az óvodai élet megismerésével a tanítók megkönnyítik az átmenetet a gyermekek számára.

6.4 Az óvoda és a szakszolgálatok kapcsolata A kapcsolattartás célja: Korrekt, hatékonyan működő kapcsolatrendszer kiépülése a különleges bánásmódot igénylő gyermekek szakszerű ellátásának érdekében.

Feladatok az óvoda részéről  A segítséget igénylő gyermekek rászorultságának korai felismerése.  A szakszolgálatok mielőbbi megkeresése a problémák hátterének felderítéséhez.  Folyamatos együttműködés és konzultáció. Feladatok a szakszolgálatok részéről  Intézményünk nevelési elveinek megismerése, elfogadása.  A gyermekek vizsgálata a problémás területeken.  A fejlesztési tervek és a hozzájuk tartozó feladatrendszer kidolgozása, rögzítése.  Egyéni fejlesztés, terápia.  A gyerekek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, konzultáció a pedagógusokkal és a szülőkkel.  Segítségnyújtás az óvodapedagógusoknak az eszközök módszerek, segédanyagok kiválasztásában. Az óvodavezető feladatai  Együttműködési megállapodás megkötése.  A fejlesztéshez szükséges feltételrendszer biztosítása.  Az együttműködés hatékonyságának nyomon követése. A kapcsolattartás várható eredményei:  Az intézmények között hatékony munkakapcsolat jön létre.  Az érintett gyermekek megkapják a szükséges fejlesztéseket. 45

 A pedagógusok megkapják a hatékony fejlesztőmunkához szükséges szakmai segítséget.  Jó partnerkapcsolat alakul ki az óvoda – szülők – és a szakszolgálatok között.

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Gyermekvédelem

-

Gyermekvédelmi munkánk során biztosítjuk a gyermekek alapvető jogait szem előtt tartva az egyenlő bánásmód elvét. Elutasítunk minden olyan magatartást, amely sérti az emberi méltóságot. Az óvodai gyermekvédelem célja a feltérképezés, állapotfelmérés a prevenció, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése az esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése.

Az óvodavezető feladatai:  A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységekért az intézmény vezetője felel.  A gyerek mindenek felett álló érdekeinek érvényesülését és az érvényesülés ellenőrzését valósítja meg.  A gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kapcsolódó feladatokat koordinálja.  Kiemelt figyelemmel kíséri az óvodai felvétel lebonyolításakor a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.  Szükség esetén a családon belüli körülmények figyelembe vételével javaslatot tesz az illetékes szervnek a szociális ellátásra.  Kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, amelyhez a gyermekek érdekében óvodavezetői hatáskör szükséges.  Gyermekvédelmi felelőst nevez ki.

Az óvodapedagógus feladatai:  a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermekek kiszűrése (családi szerkezet, környezeti-, anyagi-, egészségügyi hátrány, nevelési hiányosság, fejlődésbeli elmaradás).  Szakértelmével tapasztalataival segíti a gyereket abban, hogy sikeresen illeszkedjen be az óvodai közösségbe, meglévő képességei kibontakozhassanak, hiányzó képességeinek fejlesztése folyamatos legyen, hogy a gyerek szocializációja során elszenvedett hiányosságokat a család segítése mellett pótolja, javítsa. 46

 Az óvodai gyermekvédelmi felelős tájékoztatása a szociális, kulturális vagy egészségügyi hátrányokkal küzdő családokról (gyermekvédelmi felmérőlap kitöltése).  Igazolatlan hiányzások jelzése.  A nem anyagi problémák pedagógiai eszközökkel való megoldása, differenciált bánásmód alkalmazása.  A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása.  A vonatkozó jogszabályok ismerete.  Ismerje a helyi közösség gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket.  Titoktartási kötelezettségének tegyen eleget. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  együttműködés és információáramlás biztosítása a szociális ellátórendszerrel  szükség esetén a veszélyeztetettség jelzése a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,  a gyermekek bántalmazásának, súlyos elhanyagolásának gyanúja esetén hatósági eljárás kezdeményezése,  javaslattétel a rendszeres és rendkívüli segélykérelemre.  a szülők tájékoztatása a segítő szakemberek igénybevételének lehetőségeiről,  együttműködés a szülőkkel, családlátogatás,  a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének nyomon követése,  a mindenkor érvényes jogszabályok, rendeletek kellő mélységű ismerete.  gyermekvédelmi munkaterv elkészítése és értékelése  a gyermekvédelmi felmérőlap intézményi szintű összesítése  tájékoztatási kötelezettség az óvodavezető és az érintett pedagógusok részére

A gyermekvédelmi munka eredményessége:     

A családok problémáikkal bizalommal fordulnak hozzánk. A szülő elfogadja a javaslatokat, együttműködik. Igénybe veszi a segítő szakemberek szolgáltatásait. Aktívan részt vesz a problémák kezelésében Az igazolatlan hiányzás minimalizálódik.

47

8. Pedagógiai adatkezelés A pedagógiai dokumentáció célja, hogy megjelenítse a helyi program elv-, cél-, és feladatrendszerét, meghagyva az óvodapedagógusok maximális választási szabadságát a módszerek és az eszközök alkalmazásában. Az óvodapedagógus feladatai:  a nevelő és oktató munka tudatos megtervezése az életkornak, a csoport és az egyén fejlettségének megfelelően térben és időben.

Pedagógiai munkánk dokumentumai:  három évre szóló csoportnapló  a működéssel kapcsolatos legfontosabb adatok  befogadási terv - kiscsoportban 09.01.- 11.01.  napirend, hetirend  fejlettségen alapuló, folyamatosan egymásra épülő nevelési tervek, szokás,- és szabályrendszer 1 évre  nevelési tervek és a gyermeki tevékenységek önértékelése  eseményterv  tématervek  feljegyzés a csoport életéről  a gyermekek egyéni dokumentumai  anamnézis (óvodába lépéskor)  egyéni fejlettségmérő lap  egyéni fejlesztési terv (szükség szerint)  egyéb feljegyzések (pszichológiai, - logopédiai, – szakértői vizsgálatok, pedagógiai, - orvosi szakvélemények stb.)  egyéni értékelőlap

9. Személyi és tárgyi feltételek 9. 1. Személyi feltételek A foglalkoztatott dolgozók közül 13 fő óvodapedagógus, 9 fő nevelő - oktató munkát segítő alkalmazott (2 fő pedagógiai asszisztens, 6 fő dajka, 1fő óvodatitkár). A feladatok zökkenőmentes ellátásához a fenntartó 1 fő konyhai, 1 fő kertész és 0,75 takarító státuszt biztosít. A nevelőtestület képzettsége többszintű: az óvodapedagógusok közül mindenki felsőfokú vagy főiskolai végzettségű. 48

Nevelőtestületünk a programban megfogalmazott célok elérésére és feladatok megvalósítására alkalmas, szakmailag elhivatott pedagógusközösség. A program megvalósításának alapelve: a pedagógus szakmai autonómiájának biztosítása. A szabad módszerválasztás a pedagógus joga, de felelőssége is. A nevelőtestület többségére jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Az egyéni ambíciók különösen megnyilvánulnak a testnevelés, a környezeti nevelés és a zenei nevelés területén. Az integrált nevelés megvalósításához szükséges a gyermekek speciális fejlesztéséhez nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzése – fejlesztő illetve gyógypedagógiai téren. A pedagógiai asszisztens és a gyógypedagógiai asszisztens a pedagógia program eredményes megvalósítása érdekében segíti az óvodapedagógusok munkáját. A nevelő - oktató munkát segítő dajkák munkakörének meghatározását és munkaidejük beosztását a nevelési feladatoknak megfelelően úgy állapítottuk meg, hogy feltételteremtőként aktívan vegyenek részt a gyermekcsoport életében. A gyermekek egyéni és speciális fejlesztését logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógy-testnevelő, pszichológus segíti heti rendszerességgel. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásának elengedhetetlen feltétele a fenntartó részéről az utazó gyógypedagógus biztosítása.

Alapvető elvárásaink óvodánk minden dolgozójától:      

Mutasson modell értékű magatartás mintát! Nyújtson érzelmi biztonságot! Megnyilvánulásaival közvetítsen erkölcsi tartalmakat! Azonosuljon nevelési programunk értékrendjével! Alapvető jellemvonása legyen a tolerancia és a különbözőségek elfogadása! Legyen képes az összehangolt, tudatos munkára!

9. 2. Tárgyi feltételek fejlesztése Pedagógiai programunk végrehajtásához rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, tárgyi feltételekkel, de ezek folyamatos fejlesztése, megújítása, pótlása a pedagógiai program színvonalas végrehajtásának elengedhetetlen feltétele. 1. számú melléklet Az óvoda kötelező eszköz és felszerelésjegyzéke 49

Érvényességi rendelkezések 1. A Zuglói Tihany Óvoda Pedagógiai Programja 2015. március 15-től határozatlan ideig érvényes. 2. Felülvizsgálata 4 évenként, első alkalommal 2019. augusztus 31-ig esedékes. 3. Felülvizsgálata és módosítása a 2. számú mellékletben foglaltak szerint. 4. A Pedagógiai Program óvodavezető által hitelesített másolati példánya megtekinthető a csoportokban, az óvodavezető irodájában és az óvoda honlapján.

50

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Elfogadta a Zuglói Tihany Óvoda nevelőtestülete

2015. március 3.

………………………….. Léka Gézáné óvodapedagógus, KAT elnök

Véleményezte a Zuglói Tihany Óvoda Szülői Szervezete

2015. március 2.

…………………………… Jónás Zoltán elnök

Jóváhagyta: 2015. március 3. ……………………………… Farkas Tiborné óvodavezető

51