Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2004.(I.22.) RENDELETE az ivóvíz- és szennyvízcsatorna szolgáltatás díjáról
1§. (1) A Tihany község Önkormányzat illetékességi területén az Önkormányzat tulajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a szennyvízcsatorna szolgáltatás mindenkori díja a 47/1999. (XI 1.28.) KHVM rendeletben és annak módosításaiban a régió területén lévő állami tulajdonú víziközművekre és csatornaszolgáltatásra meghatározott díj. A hivatkozott rendeletekben a szolgáltatással kapcsolatban meghatározott feltételek, e rendelet hatályba lépésével az Önkormányzat tulajdonában lévő víziközműből és csatornaműből történő szolgáltatásra is kötelező érvényűek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkenteni, amilyen mértékű támogatást a díjak mérséklése céljából kap. (3) Az (1) bekezdésben megállapított díjak a vízmérők alapján történő számlázás költségét is tartalmazza. 2. §. Az Önkormányzat az 1.§. (1) bekezdésében az ivóvíz és szennyvízcsatorna szolgáltatás díjaként a legmagasabb hatósági árat állapítja meg. 3. §. (1) Az ivóvíz és szennyvízcsatorna szolgáltatási díj kiegyenlítésére - a vízmérők állásának megfelelően - az üzemeltető által készített számla alapján történik. (2) A számlát a fogyasztó köteles kiegyenlíteni. (3) A vízmérő rendszeres és pontos leolvasása az üzemeltető feladata. (4) A kertes ingatlannal rendelkező lakossági fogyasztók esetén a május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban a szennyvíz-csatorna szolgáltatási díjának mennyiségi alapja az ezen időszakban mért vízfogyasztás államilag meghatározott része.
-2-
E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és visszavonásáig hatályban marad. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik. Tihany, 2004. január 14.
Bors István polgármester
dr.Vörös Béla körjegyző
Kihirdetve: 2004. január 22.
dr. Vörös Béla körjegyző
Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2010 (VI.17.) önkormányzati rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárás szabályairól A 10/2011. (V.04.), a 11/2011. (V.31.), 12/2012. (V.31.) és a 14/2012. (V.31.) számú rendelettel módosítva. Tihany Község Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §-ának (2) bekezdésében, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1.§ (1) A rendelet hatálya Tihany község közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészleteire terjed ki. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 13. pontja szerinti terület. Az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészének használatára vonatkozó szerződéseket a Képviselő-testület
-2-
hagyja jóvá. Az egyéb ingatlanok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 2. A közterület használata 2.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. (3) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben hatáskörrel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság rendelkezik, kivéve e Rendelet 3.§ (1) bek. 2) pontja, melyben hatáskörrel a Településfejlesztési, Turisztikai és Közbiztonsági Bizottság rendelkezik. (4) A közterület-használatot a Bizottság: a) állandó jelleggel, határidő nélkül, b) ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre, vagy c) ideiglenes jelleggel, valamely feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 5 évre engedélyezi. 3.§ (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni a következő esetekben: 1) a közterületbe nyíló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, 2) hirdető-berendezés, reklámhordozó, hirdetmény, cégér, cég- és címtábla elhelyezéséhez, 3) szobor, emlékmű, díszkút és köztárgyak elhelyezéséhez, 4) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez, - 2 5) üzlethez kötött, árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, árusítóhely létesítéséhez, 6) üzlethez nem kötött alkalmi, közterületi árusításhoz, 7) ital- és egyéb automaták felállításához, 8) mozgóbolthoz, 9) üzlethez nem kötött, javító- és szolgáltató tevékenység céljára terület igénybevételéhez, 10) a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozó film- és televízió felvételhez, 11) előkert vendéglátó-ipari célra történő igénybevételéhez, 12) kiállítás, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények céljára terület igénybevételéhez, 13) utcai zenélés, képzőművészeti tevékenység, újságárusítás, mutatványos tevékenység céljára terület igénybevételéhez, 14) portréfestés céljára terület igénybevételéhez, 15) településnéző kisvonat közterület-használatához, és 16) Hatályon kívül helyezve! 17) Tihany község területén történő utazásszervezés, jegyértékesítés és egyéb értékesítési tevékenységhez. (2) Hatályon kívül helyezve!
-2-
(3) Az (1) bekezdésben nem szabályozott, egyéb célú közterület-használat lehetőségéről a Bizottság egyedi elbírálás alapján dönt. (4) Nem kell közterület-használati engedély: a) a közút, járda, zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevételéhez, b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának, szervezésének célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai, távközlési kábelek, közműves berendezések és létesítmények hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz, d)
közterületbe 10 cm-en túl be nem nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, cégér, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez, f) a reklámcélokat nem szolgáló, fák és a zöldterület védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, g) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, vagy a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig nem akadályozó film-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez. - 3 (5) A (4) bekezdésekben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt legkésőbb a használat megkezdésekor Tihany-Örvényes Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség) körjegyzőjének írásban be kell jelenteni. 4.§ (1) Nem adható közterület-használati engedély: a) a tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgáló közterülethasználatra, b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, c) közutak, hidak, felüljárók, illetve a hozzá tartozó terek területére, kivéve a a reklámzászlók elhelyezését, valamint a filmforgatást, d) a növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülésével meg nem oldható zöldterületek használatára, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat, e) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához, f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással van, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyezteti, g)
olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amely működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható,
h) jármű iparszerű javítására, i) ügyességi játék automaták elhelyezésére, j) a közút, járda és egyéb közlekedő terület felületének reklám céljára történő használatához, k) 2 m2 felületnagyságot meghaladó, óriás reklámtáblák elhelyezéséhez, l) megállító táblák elhelyezéséhez, m) a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető közterület-használathoz,
-2-
n) göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolására, és o) utcai kerítésen történő árubemutatáshoz. (2) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása: a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járó közterülethasználat, b) a települési esztétikai követelmények érvényesülését gátló vagy sértő közterület-használat, c) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járó közterület-használat, és d) a település közlekedését indokolatlanul és jelentősen korlátozó közterület-használat esetében.
- 4 5.§ (1) Közterületen szexuális áru, szeszes ital, valamint játékterem nem reklámozható. Közterületre néző reklám közerkölcsöt nem sérthet. (2) Szeszes ital közterületen nem fogyasztható, kivéve alkalmi rendezvények, ünnepségek alkalmából. (3) Közterületen göngyöleg nem tárolható, az üzletek saját területükön, illetve épületükön belül kötelesek annak elhelyezéséről gondoskodni. (4) Hatályon kívül helyezve! (5) Üzlettel nem rendelkező kereskedő részére közterület-használati engedély kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) kormányrendelet 5. mellékletében meghatározott termékek árusítására adható. (6) Hatályon kívül helyezve! 3. A közterület-használat engedélyezése 6.§. (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Ha ugyanazon közterületet több kérelmező kíván használni, akkor a használati jogot az szerzi meg, aki a feltételeknek megfelel, és a kérelmét előbb nyújtotta be. (2) Az állandó jellegű közterület-használat engedélyezését, mely építési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az építési engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét, b) az engedélyt kérő lakó- és telephelyének címét, c) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni, d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását, e) a közterület-használat helyszínrajzát,és f) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok, mint például működési engedély, őstermelői igazolvány másolatát. 7.§. (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatot, a községrendezési terveket, a műemlékvédelmi előírásokat, a köztisztasági szabályokat, az esetlegesen közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, és ellenőrizni kell a tevékenység gyakorlására jogosító engedélyek érvényességét is.
-2-
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, mint például állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartalmára adható. (3) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő napig terjedő időszakra adható közterülethasználati engedély. (4) A közterület-használati engedély nem pótolja az egyéb szükséges hatósági, illetve szakhatósági engedélyek beszerzését. - 5 8.§. (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a) a közterület használatára jogosult (a továbbiakban: engedélyes) nevét, lakó-, és telephelyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, c) a közterület-használat helyének, módjának mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes, e) az engedély megszűnése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) a közterület-használati díj fizetési kötelezettségének esetén a díj mértékét és fizetésének módját, g) a közterület-használattal járó járulékos költségek, mint például az energia-díj, vízdíj viselésének és megfizetésének módját, és h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási. (2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet. (3) Az engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a) a kérelmezővel, b)
az engedélyezési szakhatóságokkal,
eljárásban
közreműködő
hatóságokkal,
c) a közterület-felügyelettel, és d) a Körjegyzőség pénzügyi ügyintézőjével. (4) Az engedély megtagadását közölni kell: a) a kérelmezővel, és b)
az engedélyezési szakhatóságokkal.
eljárásban
közreműködő
hatóságokkal,
9.§ (1) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni. (2) A közterület-használati engedély alapján a közterületet az engedélyes, valamint az engedélyes által folytatni kívánt tevékenységben résztvevő tagok, családtagok, alkalmazottak használhatják. 10.§ (1) Rendezvények, ünnepek során tartott vásárok alkalmából közterületen pavilont, ideiglenes és állandó jellegű épületet, a tevékenységi kör előírása mellett, elsősorban az önkormányzat létesít és pályázat útján gondoskodik annak hasznosításáról. A használatot határozott idejű közterület-használati engedélyben kell rögzíteni.
-2-
- 6 (2) A használatra kiírt pályázatra, az ajánlattételre, a bérbeadásra, a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/1997. (X.09.) önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadók. (3) Az önkormányzat a tevékenységi kör előírása mellett pavilon, épület létesítésére magánszemélynek vagy jogi személynek építési jogosultságot engedélyezhet. Az építtetővel határozott idejű közterület-használati szerződést kell kötni. 4. A közterület-használati díj 11.§ (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat az engedélyes a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. (2) A közterület-használati díjat a Képviselő-testület állapítja meg a rendelet 1. melléklete szerint. A díjak az ÁFÁ-t tartalmazzák. (3) A 3.§ (3) bekezdésében meghatározott, egyedi elbírálás alapján történő közterület-használat esetében a közterület-használati díj fizetéséről, illetve annak mértékéről a Bizottság dönt. A díj mértéke nem haladhatja meg a napi 1.000,- Ft/m2 összeget. (4) A díjfizetési kötelezettség a határozat kézhezvételével egyidejű, részletfizetés kérelemre engedélyezhető. 12.§ (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó, az alapterületen túlnyúló tető-, ponyva-, ernyőszerkezet területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Többcélú igénybevétel esetén a magasabb díjtételt kell alkalmazni. (2) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni. (3) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. (4) A közterület-használati díjak évi, havi, napi vagy idénydíjak. 13.§ (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése, b) a közműveknek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése, c) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése, d) a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése, e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése, f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges létesítmények tárgyak és eszközök elhelyezése, - 7 g) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítmények és tárgyak elhelyezése, h) választási kampány időszakában a jelölteket bemutató hirdetőberendezés elhelyezéséért,és i) az önkormányzat által szervezett, valamint a Képviselő-testület által jóváhagyott nagy rendezvények lebonyolításához szükséges közterület használata
-2-
esetén. (2) Nem kell közterület-használati díjat fizetni az építőanyag, tüzelőanyag tárolásáért az első öt napban. Ezt meghaladó időtartamú használat esetén a teljes időszakra kell használati díjat fizetni. (3) A közterület-használati díj megfizetése alól mentes: a) az állami, önkormányzati szervek és intézményei, valamint a tömegszervezetek által alkalmanként szervezett rendezvények közterület-használata, b) az önkormányzat intézményei, az önkormányzati ingatlanok helyreállításával, felújításával kapcsolatos közterület-használata, c) a körjegyző által elrendelt helyreállítási és felújítási munkák céljából igénybe vett közterület. (4) Közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén az engedély a díj befizetését igazoló csekkel, szelvénnyel együtt érvényes.
5. Reklám és hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai 14.§
(1) Hirdető-berendezés, reklámhordozó, útbaigazító tábla,- felület elhelyezéséhez közterület-használati engedély legfeljebb 3 évre adható. A közterület-használati díj összegének megállapításakor a hirdető-berendezés tényleges felületét kell alapul venni. (2) Lfm övezetbe sorolt közterületen kizárólag az önkormányzat által létesített információs- és útbaigazító táblarendszer helyezhető el. (3) Nem helyezhető el hirdető-berendezés és hirdetmény: a)
közterületen bármely KRESZ és útbaigazító tábla előtt a menetirány szerinti oldalon 15 méter távolságon belül, az út burkolattól számított 2 méter széles sávban, gyalogátkelőhely vonalában, a gyalogátkelőhely előtt és után 10 méter távolságon belül, az út burkolattól számított 2 méter széles sávban,
b) a közút külterületi szakasza mellett, a közút tengelyétől számított 10 m-en belül, c)
úttartozékokon, közúti jelzőtábla tartóoszlopán, közvilágítási-, villany-, távközlési- és hírközlési oszlopon,
d) közparkban és azok berendezésein, - 8 e)
közhasználatú építmények homlokzati felületein cím-, cégtábla és cégér kivételével,
f) közterületen álló fákon, köztéri berendezéseken, buszmegállón, g) emlékműveken, h) szobrokon, és i)
úttest, járda, egyéb közlekedő terület felületén.
(4) Nem helyezhető el közterületen óriás reklámtábla, illetve megállító tábla. (5) Hirdető-berendezésnek a közutak mentén, illetve azok közvetlen környezetében történő elhelyezéséhez az útkezelő hozzájárulása szükséges. 15.§ (1) A hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit. Nem minősül hirdető táblának az adott
-2-
ingatlanon folyó építkezés adatairól tájékoztató tábla. A táblát legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig le kell szedni. (2) Hirdető-berendezésen, reklámtáblán nem alkalmazható villogó vagy káprázást okozó fény, felületük fényvisszaverő anyagból vagy kivilágítható kivitelben nem készülhet, a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja. (3) A hirdető-berendezések és plakátok nem sérthetik és veszélyeztethetik az élet- és testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés rendjét. 16.§ (1) A hirdető-berendezések, reklámhordozók elhelyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6.§ (3) bekezdésben foglaltakon túl: a) a pontos helyszínrajzot utca, házszám megnevezéssel, b) a reklám, felirat színezett rajzát vagy fotóját, c) az elhelyezést bemutató rajzot vagy látványtervet, és d) a tábla méretét, anyagát, színét, szövegét. (2) Hirdető-berendezés, hirdetmény, információs és útbaigazító tábla elhelyezésének engedélyezése ügyében újrafelvételi kérelem nem nyújtható be, illetve ezen ügyekben méltányossági eljárás lefolytatását e rendelet kizárja. 17.§ (1) Információs – és útbaigazító táblarendszer létesítéséről, felépítéséről, rendszeréről, arculatáról az Önkormányzat tulajdonosi jogkörben hoz döntést. Az ingatlan-nyilvántartás szerint közútnak minősülő közterületen felállítandó táblarendszer létesítése a közútkezelő engedélye alapján történhet. (2) Utcaneveket, közintézményeket, oktatási-, egészségügyi-, szabadidős létesítményeket, turisztikai nevezetességeket, turisztikai szolgáltatásokat jelölő információs- és útbaigazító táblarendszeren reklámcélú útbaigazító tábla, - felület csak úgy helyezhető el, hogy azok megkülönböztethetőek a non profit tájékoztató tábláktól, azonban a két táblatípus egységes képet alkot. (3) Az útbaigazító tábla, - felület elhelyezéséért járó díjfizetés során minden megkezdett hónap esetén a teljes hónapra járó díj megfizetését kell előírni. - 9 (4) Ugyanazon szolgáltatás, vállalkozás hirdetése céljából a kérelmező részére, szükség szerint, legfeljebb 6 db útbaigazító tábla, - felület elhelyezéséhez adható engedély. 18.§ (1) Hirdetmények és plakátok kizárólag a Bizottság által engedélyezett hirdetőtáblákon helyezhetők el. (2) Az önkormányzati tulajdonú, közterületre kihelyezett hirdetőberendezéseket nem üzleti célú hirdetésének közzétételére bárki használhatja, azzal hogy: a) hirdető-berendezésenként mindenki csak egy hirdetést helyezhet el, b) a hirdetések kihelyezése díjtalan, c)
a hirdetményt kihelyezési dátummal kell ellátni, kivéve rendezvények esetében,
d) rendezvények hirdetményeit a rendezvényt követő 1 héten belül el kell távolítani, e)
hirdetés legfeljebb 3 hónapra helyezhető el, azt követően el kell távolítani, és
f) tilos addig a hirdetést felülragasztani, amíg az hatályban van. (3) A hirdető szervezeteknek, magánszemélyeknek illetve a berendezések tulajdonosainak gondoskodni kell a hirdetőeszközök műszaki és esztétikai karbantartásáról, az elavult hirdetések, hirdetmények eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül.
-2-
6. Járművek közterületen való tárolásának szabályai 19. § (1) Kamion, autóbusz, vontató traktor, munkagép, 3,5 t. összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, valamint pótkocsi közterületen nem tárolható. Tárolásnak minősül, amikor a jármű 22-06 óra közötti időszakban, folyamatosan közterületen parkol. (2) A község területén üzemképtelen, sérült, elhagyott, vagy üzemképes, de hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű nem tárolható. (3) Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon is tilos sérült, elhagyott, üzemképtelen vagy üzemképes, de hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolása a településkép rontása esetén. (4) Tilos közterületen járművek javítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével. Tilos közterületen, forrásnál, patakoknál és azok partjainál járműveken olajcserét végrehajtani. (5) A gépkocsi alsó és felső mosása tilos a közterületek közül a község kiemelt területein, élővizek közelében, valamint zöldterületeken. Egyéb területen mosószer használata nélkül megengedett a mosás. (6) A gépkocsit tisztító személy a mosással okozott szennyeződést, a csúszásveszélyt köteles megszüntetni. 20.§ (1) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen tilos tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén az üzembentartó köteles gondoskodni. (2) Ha az üzembentartó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a polgármester köteles felszólítani a jármű 3 napon belüli elszállítására. - 10 (3) A felszólításnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy az üzembentartó kötelezettségének köteles eleget tenni, ellenkező esetben saját költségére és veszélyére az önkormányzat intézkedik az e célra kijelölt helyre történő szállításról. A szállítás, valamint a tárolás költségei egyaránt az üzembentartót terhelik. (4) Ismeretlen üzembentartó esetében a polgármester 3 napon belül gondoskodik a jármű tárolóhelyre történő elszállításáról. 21.§ (1) A 60 napig tárolt jármű, továbbá ismeretlen üzembentartó esetében az elszállítástól számított 6 hónap elteltével, a tárolt jármű értékesítésének vagy megsemmisítésének van helye, a talált tárgyakra vonatkozó szabályok betartásával. (2) Az ismeretlen és azonosítatlan gépjárműroncsokat a polgármester 3 napon belül elszállíttatja és megsemmisítteti. 7. A Pisky sétány és környéke rendjének különös szabályai 22. § (1) A rendeletben foglaltakat a Pisky sétány, az I. András tér, a Visszhang domb területére és az Apátság 100 méteres körzetére vonatkozóan ezen alcímben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (2) A területen lévő tárgyakat, különösen padokat, lánckorlátokat, világítótesteket, termékbemutatás céljából felhasználni tilos. (3) Kizárólag a Pisky sétányon, közterület-használati engedéllyel települhetnek ki: a) a portrérajzolók, festők, b) a képzőművészeti tevékenységet végzők, és c) a mozgó és alkalmi árusok.
-2-
Fentieken túl legfeljebb 2 db, szuverén érme nyomó automata elhelyezését engedélyezheti a Bizottság a Pisky sétányon illetve az Apátság 100 méteres körzetében, az erre kijelölt területen. (4) A Pisky sétányon, az I. András téren, az Apátság 100 méteres körzetében és a Visszhang dombon, a 24.§ (3) bekezdésben meghatározottakon túl, közterületen semmilyen reklám- és hirdetményezési célú tevékenység nem folytatható, mozgó szabadtéri reklámhordozó nem helyezhető el. (5) A Bizottság önkormányzati rendezvények, ünnepek vagy egyéb, a Képviselő-testület által engedélyezett rendezvények alkalmából adhat a (3) bekezdésben foglaltakon túl közterület-használati engedélyt az (1) bekezdésben meghatározott területre. 23.§ (1) Portrérajzolás és festés céljára portrérajzolóknak csak a sétány erre kijelölt területére, maximum 3 helyre adható közterület-foglalási engedély. (2) Portrérajzolás és festés céljára rajzolónként legfeljebb 3 m2 területre lehet a közterület-használati engedélyt megadni, melyből 2 m2 kitelepülésre, 1 m2 pedig a maximum 1m2 felületnagyságú mobil, esztétikusan elkészített reklámtábla kihelyezésére szolgál. - 11 (3) A napsugárzás káros hatásai elleni védekezés érdekében a (2) bekezdésben meghatározott területen, maximum 3 m2 befoglaló méretű, egyszínű, reklám és feliratmentes, egy lábon álló, mobil napernyő helyezhető ki külön közterület-használati engedély nélkül. (4) A Pisky sétány rajzolásra kijelölt területén egy időben legfeljebb 3 db egyforma, a (3) bekezdésben előírtaknak megfelelő árnyékoló napernyő helyezhető el. (5) A napi rajzolás befejeztével a napernyőt a közterületről el kell távolítani. 24. § (1) A 23.§ (3) bekezdésben előírt napernyőn kívül más árnyékoló szerkezet, sátor, paraván, féltető felállítása, valamint az elkészült rajzok, képek, festmények illetve a rajzoló egyéb műveinek kihelyezése tilos. (2) Utcai zenélésre közterület-használati engedély a 22.§ (1) bekezdésben foglalt területekre nem adható. Zenélés kizárólag az Önkormányzat által szervezett, alkalmi jellegű és idegenforgalmi szempontból indokolt rendezvények esetében lehetséges. (3) A területre reklámtáblát, hirdető-berendezést kizárólag a 22.§ (3) bekezdésben megjelölt kitelepülők helyezhetnek el. A kitelepülők maximum 1m2 felületnagyságú mobil, esztétikusan elkészített reklámtáblát helyezhetnek ki közterület-használati engedéllyel. 8. Településnéző kisvonatok közterület-használatának szabályai 25.§ (1) Tihany község közigazgatási területén a közterületi ingatlanokon kialakított kisvonat várakozóhelyek használatára legfeljebb 3 kisvonat részére adható közterület-használati engedély. (2) A közterületi ingatlanokon kialakított kisvonat várakozóhelyek használatára az önkormányzat pályázatot ír ki. A nyilvános pályázaton nyertes cég, vagy cégek határozott idejű közterület-használati engedélyt kapnak. (3) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell: a) a kisvonat várakozóhelyek helyrajzi számát, megnevezését, b) a használat időtartamát, c) a közterület-használati díj alsó határát, d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, e) a pályázni jogosultak körét,
-2-
f) a pályázat jogi és műszaki feltételeit, g) felhívást arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja, h) a pályázati tárgyalás helyét, idejét, i) a pályázati anyag díjazás ellenében történő átvételét, és j) az elbírálás szempontjait. (4) A pályázat jogi feltételei közé tartozik, hogy a pályázónak nem lehet köztartozása, valamint nem lehet Tihany Község Önkormányzatától bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti vagy használati díj tartozása. - 12 26.§ (1) A pályázatot írásban kell benyújtani. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, személyi adatait, címét, b) a pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez, c) a pályázó tevékenységének megnevezését, d) a pályázó nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására, e) a pályázó nyilatkozatát arra nézve, hogy a pályázat jogi és műszaki feltételeinek megfelel, f) a pályázati anyag megvásárlásáról szóló pénzügyi igazolást, g) nyilatkozatokat arra, hogy nincs köztartozása, valamint nincs Tihany Község Önkormányzatától bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti vagy használati díj tartozása, h) a tevékenység végzésére jogosító engedélyek hiteles másolatát engedélyhez kötött tevékenység esetén, és i) a pályázó társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát. 27.§ (1) A pályázat elbírálásánál figyelembe vehető szempontok, és az azokra adandó pontszámok: a) b)
tihanyi helyi
telephelyű
iparűzési
vállalkozó 10 pont,
adót fizető 10 pont,
esetében
vállalkozó
esetében
c) a megajánlott bérleti díj szerint: ca) esetében
880.000
Ft 6 pont,
cb) esetében
880.000
Ft
cc) esetében
1.100.000
cd) esetében
1.300.000
Ft
–
1.100.000 7 pont,
Ft
–
1.300.000
Ft
– 1.500.000 9 pont,
Ft
8 pont,
ce) esetében
1.500.000
Ft Ft
feletti 10 pont,
díj
d) a kisvonat üzemeltetéssel való igazolt foglalkoztatás időtartama szerint: da) esetében
0-4
év 2 pont,
db) esetében
5-9
év 4 pont,
dc) esetében
10-15
dd)
év 6 pont,
15
év
feletti időtartam 10 pont, és
esetében
-2-
e) az szerint
utasok
számára 1-10 pont.
nyújtott
kedvezményrendszer
(2) A pályázat elbírálása során előnyt jelent, hogy a pályázó üzleti tevékenysége során elfogadja és közreműködik az önkormányzat turisztikai célkitűzéseinek megvalósításában, például vállalja az egységes jegyértékesítési rendszer bevezetését, aminőségi követelményeknek való megfelelését, meghatározott arculati elemek alkalmazását. Ezen szempont elbírálása során 1-10 pont adandó a pályázónak. (3) Azonos pontszám esetében a magasabb bérleti díjat megajánló pályázó nyer.
- 13 9. A közterület-használati engedély érvényének megszűnése 28.§ (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik: a) az engedélyben meghatározott idő elteltével, b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással, e) az engedélyesnek a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirata érvényességének megszűnésekor, f) az engedélyesnek a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésekor, g) az engedélyes halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével, és h) az engedélyes bejelentésével, hogy a közterület használatával felhagy és az engedélyt egyidejűleg visszaadja. (2) Az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező, testületekbe történő választással, továbbá népszavazással összefüggésben a választási hirdető-berendezések elhelyezése céljából adott közterülethasználati engedélyek érvénye a választások befejezését követő 15 nappal szűnik meg. 29.§ (1) A közterület-használati engedély érvénye a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható, illetve meghatározott időszakra szüneteltethető. A meghosszabbítás kérelmezésére és a meghosszabbítás engedélyezésére az e rendeletben az eredeti hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Nem hosszabbítható meg a hozzájárulás érvényessége a 30.§ (3) bekezdésben szabályozott esetekben. (3) A közterület-használati engedély érvényességének megszűnését követő 15 napon belül az engedélyes kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát, különösen annak tisztaságát helyreállítani. 10. A jogellenes közterület-használat következményei 30.§ (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos felhívására a jogellenes közterület használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának
-2-
helyreállítására. A helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles eleget tenni. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti. - 14 (2) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni. (3) Meg kell vonni az engedélyt attól az engedélyestől, aki a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, és az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. Meg kell vonni az engedélyt attól az engedélyestől is, aki a közterület-használati díjat az esedékesség napjáig nem fizeti be, részletfizetési kérelmet nem nyújt be, és a fizetésre való felszólítást követő 8 napon belül sem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. 31.§ (1) Az engedélyes köteles bejelenteni azon szándékát, hogy a közterület használatát meg kívánja szüntetni, és ezzel egyidejűleg köteles az engedélyt visszaadni az engedélyező hatóságnak. (2) Az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot, minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. (3) Az (1) vagy (2) bekezdésben említett módon történő közterület-használat megszűnése esetén a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. 32. § Hatályon kívül helyezve! 11. Záró rendelkezések 33.§ (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 14.§ (2) bekezdése, a 17.§-sa és az 1. melléklet 16. sora 2011. január 1. napján lép hatályba. A rendelet 25.§ (2), (3), (4) bekezdése, a 26., 27.§ 2012. január 1. napján lép hatályba. (3) A rendelet rendelkezéseit a még el nem bírált, folyamatban lévő közterület-használati ügyekben is alkalmazni kell. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 9/2008. (VII.29.) önkormányzati rendelet. Tihany, 2010. június 16. Tósoki Imre
Németh Tünde
polgármester
körjegyző
Kihirdetve: 2010. június 17.
Németh Tünde körjegyző
-2-
1. melléklet a 6/2010.(VI.17.) önkormányzati rendelethez (Közterület-használati díjtételek) A Közterület A közterület igénybevételének használati oka díj
1 Közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet
1.500,Ft/m2/hó
2 gumikerekű kisvonat várakozóhelye
a nyertes pályázó által felkínált összeg, de minimum 880.000,Ft/év
3 építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag-törmelék (kivéve: építkezés 1 év, felújítás, karbantartás 30 nap 4 Mozgóbolt 5 Alkalmi, közterületi árusítás 6 film- és televízió felvétel 7 kiállítás, sport és kulturális rendezvények, mutatványos tevékenység, utcai zenélés, újságárusítás, egyéb képzőművészeti tevékenység
8 portrérajzolás június hónapban 9 portrérajzolás július hónapban 10 portrérajzolás augusztus hónapban 11 portrérajzolás szeptember hónapban
B Közterület használati díj Szezonban (V.01.– IX.30.)
C Közterülethasználati díj Szezonon kívül (X.01.-IV.30.)
D Közterület használati díj éves elhelyezés esetén
100,Ft/m2/hó de minimum 1.000,- Ft/hó 2.000,Ft/nap 1.500,Ft/m2/nap 10.000,Ft/nap 1.000,Ft/m2/nap
40.000,Ft/m2 60.000,Ft/m2 60.000,Ft/m2 40.000,Ft/m2
12 10.000,mozgó vidámpark, cirkusz a felállítástól számítva az elbontás Ft/nap megkezdéséig 13
3.000,-
0,5 m2 alatti hirdető-berendezés, Ft/db/hó hirdetőtábla
15.000,Ft/db/év
-2-
1. melléklet a /2010.(.) önkormányzati rendelethez (Közterület-használati díjtételek)
A
B
D C
Közterület A közterület igénybevételének használati oka díj
14 0,5-1 m2 méretű hirdetőberendezés, hirdetőtábla 15 1 m2-2 m2 méretű hirdetőberendezés, reklám-, hirdetőtábla
16 információs, útbaigazító tábla,-felület 17 cégér 18 vendéglátó előkert, terasz 19 üzlethez kötött árubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés, árusító és egyéb pavilonok a község területén 20 üzlethez kötött árubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés, árusító és egyéb pavilonok a hajóállomás területén 21 üzlethez kötött árubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés, árusító és egyéb pavilonok a RÉV területén 22 üzlethez kötött árubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés, árusító és egyéb pavilonok Gödrös, Sajkod területén 23 mozgó szabadtéri reklámhordozó
Közterület használati díj Szezonban (V.01.– IX.30.)
Közterülethasználati díj Szezonon kívül (X.01.-IV.30.)
Közterület használati díj éves elhelyezés esetén
5.000,Ft/db/hó
30.000,Ft/db/év
10.000,Ft/db/hó
60.000,Ft/db/év
1.000,Ft/db/hó
7.000,Ft/db/év
1.500,Ft/db/hó
10.000,Ft/db/év
3.000 Ft/fő/nap
2.000,Ft/m2/hó
1.000,- Ft/m2/hó
7.000,Ft/m2/hó
2.000,- Ft/m2/hó
3.000,Ft/m2/hó
2.000,- Ft/m2/hó
3.000,Ft/m2/hó
2.000,- Ft/m2/hó
3.000,Ft/m2/hó
2.000,- Ft/m2/hó
-2-
2. melléklet a /2010.(.) önkormányzati rendelethez (Közhasználat céljára átadott területrészek)
Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (VIII.12.) számú önkormányzati rendelete a települési környezet tisztántartásáról és védelméről A 12/2012. (V.31.) számú rendelettel módosítva. Tihany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szabálysértésekről szóló 1990. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1.§ A rendelet célja Tihany község közigazgatási területén a köztisztaság fenntartása, a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település vízminőség-, levegőtisztaság-, zöldterület-, termőtalaj-, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme. 2. Fogalmi meghatározások 2.§. (1) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, lépcső), továbbá az építmények közhasználatra átadott része. (2) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: közterületek, közforgalom számára megnyitott területek tisztán tartása. (3) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, szemét-, hó- és síkosság mentesítése, pormentesítése, gyommentesítése, allergén növények irtása és a parlagfű virágzásának megakadályozása, minimum évi háromszori kaszálása, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása. 3. Köz és magánterület tisztántartása 3.§ (1) Az ingatlan tulajdnonosa a jelen rendeletben előírtakat köteles betartani az ingatlanok és a közterületek tisztán tartása érdekében. (2) A közterületek tisztántartásáról, télen a síkosság elleni védekezésről e rendeletben foglaltak szerint: -a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosai, -az önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében az ingatlan bérlője, -vagy ha az önkormányzati tulajdonú ingatlannak nincs bérlője, akkor az önkormányzat köteles gondoskodni. 4.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járda (járda hiányában az 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá ha a járda és az út között kiépített terület van, annak gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, a hóeltakarításról és a síkosság mentesítéséről. Ez a kötelezettség a bekerített, a be nem kerített üres, illetve használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed. b) a járdaszakasz melletti vagy a tulajdonos területén átvezető nyílt árok és ennek műtrárgyai tisztán tartásáról, függetlenül annak tulajdonjogától, c) a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről, d) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes megközelítésére és körüljárására szolgáló terület,
épületek
gyalogos
-2-
e) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (2) Önkormányzati épületek előtti járdaszakaszok és területek kezeléséről, rendben és tisztán tartásáról az önkormányzat gondoskodik. (3) Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a kötelezettség a tulajdonosokat egyenlő arányban terheli. (4) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (5) Vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles egész évben tisztán tartani. A közterületen árusító vagy egyéb szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorlók kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 5 m-es körzetben állandóan tisztán tartani, a keletkezett szemetet összegyűjteni, és elszállításukról gondoskodni. (6) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (7) Az ingatlan tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat rendben tartani. Ennek érdekében 5) az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag, például viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott gépjármű, vagy építőanyag-törmelék, elhelyezése tilos, b) kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat, például 1. a fű folyamatos kaszálását, 2. a gyomtalanítást, 3. a kártevők és kórokozók elleni védekezést, és 4. út, gyalogjárda fölé kihajló, valamint épület fölé nyúló, közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesését. (8) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni az ingatlanján lévő fák közterület fölé átnyúló részén lévő fészkelőhelyek alatti közterület szennyeződésektől való megtisztításáról. A madarak által okozott szenneződés eltávolításával kapcsolatos kötelezettség azon ingatlantulajdonosokra (használókra) is kiterjed, ahol a közterülettel határos építményen fészkelő madarak okozzák a közterület szennyeződését. (9) Ez a kötelezettség a bekerített, a be nem kerített üres, illetve használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed. (10) Amennyiben az (1) (4) (5) (7) bekezdésben foglaltakat a tulajdonos, vagy használó felszólításra a megadott határidőre nem hajtja végre, határozattal kötelezhető a munka elvégzésére, szabálysértési eljárás megindítása mellett. 5. § (1) A közterületek, a sportolás és strandolás célját szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek szennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezeken a területeken szemetet csak a kijelölt hulladékgyűjtőkbe szabad elhelyezni. (2) Veszélyes, egészségre ártalmas anyagokat ezekben a gyűjtőkben elhelyezni külterületen is tilos. (3) A község területén közösségi, közterületi szemétgyűjtők, szemétkosarak elhelyezése, valamint az azokkal kapcsolatos teendők ellátása az Önkormányzat kommunális feladatokat ellátó szervének (továbbiakban: Falugondnokság) feladata. (4) Tilos a közterületre építési törmeléket, salakot vagy szemetet kihordani, vagy szennyezett vizet kiönteni. A keletkezett salak, törmelék elszállításáról saját költségen az köteles gondoskodni, akinél keletkezett. A hatósági engedéllyel végzett útfelbontás során keletkezett törmelék kihelyezésére vagy közterület-használati engedély alapján elhelyezett anyagokra a tilalom nem terjed ki. (5) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési
-2-
törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani. (6)Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó szennyeződés eltakarításáért (közterületek beszennyezésekor) a munkaterület átadásától a felvonulási létesítmények eltávolításáig az ingatlan tulajdonosa a felelős. (7) Minden építkezésnél és bontásnál a közterületi fákat, valamint a közterületi létesítményeket meg kell védeni. 6. § (1) A járda, a közút megtisztítására, sármentesítésére kötelezni kell azt, aki a járművével a közterületet, a közutat beszennyezi. (2) Belterületen lévő, várakozóhelyek, járdaszigetek, egyéb megállóhelyek tekintetében a tisztántartás a Falugondnokság kötelessége. Ha a jármű üzemelése során a közút beszennyeződik, megtisztításáról a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles gondoskodni. (3) A felderített engedély nélküli hulladéklerakók felszámoltatása az önkormányzat feladata. 7.§ (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a község közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot lehet használni. (2) Az ingatlan előtti járdát a tulajdonos (használó) naponta - a téli és nyári időszakban egyaránt - köteles letakarítani, télen a hótól és jégtől megtisztítani és az összegyűjtött szemetet a rendszeres szemétszállítás keretében elszállíttatni. (3) A hóeltakarítást a kötelezetteknek úgy kell elvégezniük, hogy a folyamatos gépjárműés gyalogos forgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre, a letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza, és a hó megcsúszás veszélye kizárt legyen. (4) Klorid tartalmú vegyszerek használata zöld területeken és azok közvetlen környékén tilos. Síkosság mentesítés céljából homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot, zeolitot, kőzúzalékot és egyéb környezetkímélő anyagot lehet használni. A balesetveszély megszűnése után ezen anyagok összesöprése, eltávolítása a tisztántartásra kötelezett feladata. (5) A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről a tisztántartásra kötelezett gondoskodik. (6) A 7 § (2) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a síkosságmentesítést, a hóeltakarítást az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégeztetheti, szabálysértési eljárás megindítása mellett. (7) A közterületek tisztán tartása a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletének az üdülőterületre vonatkozó határértékek betartása mellett, valamint Tihany Község Önkormányzat 13/2011. (VII.19.) számú rendelete 3. § (1)-(2) bekezdésének figyelembe vételével végezhető. (8) A közforgalom számára megnyitott területek tisztán tartásáról a ingatlan tulajdonosa (használója), állami tulajdon esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet köteles gondoskodni. 8. § (1) A feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, vagy beleönteni tilos. (2) A közterületen gépjárművek mosása - erre alkalmas helyen - csak karosszéria felsőmosással és mosószer használata nélkül végezhető. Az alváz mosása közterületen tilos! A mosással okozott szennyeződést és a csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni. Tömegközlekedési útvonalon, valamint főútvonalak mentén gépjárművet mosni tilos! (3) Ha bármely jármű az üzemeltetése, karbantartása, balesete során a közterületet beszennyezi (szállított anyag lehullása, kifolyása, olajfolyás stb.), a jármű vezetője haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni, annak költségeit viselni. Szabálysértési rendelkezések
-2-
9. § Hatályon kívül helyezve! Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a 2011. szeptember 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Tihany, 2011. augusztus 11.
Tósoki Imre Tünde polgármester körjegyző
Németh
Kihirdetve: 2011. augusztus 12. Németh Tünde körjegyző
