A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán
A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán
A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG S OROZATSZERKESZTŐ :
Baráz Csaba
MONOGRÁFIÁI
– 3.
A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán SZERKESZTETTE : Baráz Csaba • Kiss Gábor
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007
SZERKESZTETTE : Baráz Csaba • Kiss Gábor ÍRTÁK:
Balassa M. Iván • Balkányi Ferenc • Baráz Csaba Belényesy Károly • Benke István • Bihari Zoltán • Bodnár Tamás Feld István • Frisnyák Sándor • Gasztonyi Éva • Gyarmati Pál • Havassy András Ilonczai Zoltán • Járási Lőrinc • Kiss Gábor • Lenár György • Matus Gábor Martonné Erdős Katalin • Németh Ákos • Nováki Gyula Pelles Gábor • Petrovics Zoltán Pinczés Zoltán • Sárközy Sebestyén • Schmotzer András Simon Tibor • Somlai Tibor • Szakáll Sándor Szepesi János • T. Biró Katalin • Tamás Edit • Tóth Zoltán Varga Zoltán • Viga Gyula • Vojtkó András L EKTORÁLTÁK: Dudás György • Gyarmati Pál • Martonné Erdős Katalin Zimányi Árpád FORDÍTOTTÁK:
Angol: Baros Zoltán • Angol nyelvi lektor: Vermes Albert Szlovák (fordítás és lektorálás): SKRIVANEK Slovensko s.r.o. T ÉRKÉPMELLÉKLETEK: A – A Tokaji-hegység földtani térképe (összeállította: Gyarmati Pál – 2007)
B – A Zempléni Tájvédelmi Körzet áttekintőtérképe (készítette: Sulyok József – 2007) C – A Zempléni-hegység potenciális vegetációtérképe (készítette: Simon Tibor – 1977) D – A Nagy-Milic aktuális vegetációtérképe (készítette: Vojtkó András – 2007) Címlapon: A regéci vár (Baráz Cs.) Hátlapon: Hagyományos szénaszárítás a Felső-Hegyközben (Kiss G.) Előzéken: Részlet az első katonai felmérés (1782–1785) Coll: XIII. Sectio X. jelzésű térképlapjáról (Telkibánya környéke) Készült az INTERREG III A program keretében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozásával Kiadja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Duska József igazgató ISSN 1789-3135 ISBN 978-963-9817-01-2
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalom Elõszó (Duska József – Salamon Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
A hegység elnevezése, lehatárolása és tájai (Kiss Gábor)
9
A
. . . . . . . . . . . . . . . .
TERMÉSZET VILÁGA
Fejlődéstörténet, földtani felépítés, földtani értékek (Gyarmati Pál – Szepesi János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A Tokaji-hegység ásványtani jellemzése (Szakáll Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Felszínfejlődés, felszínformák és felszínalaktani értékek (Martonné Erdős Katalin – Pinczés Zoltán – Kiss Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Éghajlati adottságok (Havassy András – Németh Ákos) . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Vízrajzi és vízföldtani viszonyok, víztani értékek (Havassy András) . . . . . . . . . . 95 Talajtani adottságok és értékek (Kiss Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Növényvilág, növénytani értékek (Simon Tibor – Matus Gábor – Pelles Gábor – Tóth Zoltán – Vojtkó András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Állatvilág, állattani értékek – gerinctelenek (Varga Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . 141 Állatvilág, állattani értékek – gerincesek (Bihari Zoltán – Petrovics Zoltán – Somlai Tibor). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 TÁJ-
ÉS KULTÚRTÖRTÉNET
Régészeti kultúrák és lelőhelyek (Bodnár Tamás)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Várak, várkastélyok (Feld István – Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén) . . . . . . . 181 Pálos kolostorok (Belényesy Károly) Népességtörténet (Tamás Edit)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
211
Néprajz (Viga Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
217
Települési és építészeti hagyományok (Balassa M. Iván) . . . . . . . . . . . . . . . 233 Az erdő- és vadgazdálkodás története (Járási Lőrinc) . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 A mezőgazdaság történeti földrajza (Frisnyák Sándor)
. . . . . . . . . . . . . . . . 265
A bányászat és az ipar történeti földrajza (Frisnyák Sándor)
. . . . . . . . . . . .
271
Az obszidián kultúrtörténete (T. Biró Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 5
TARTALOMJEGYZÉK
Telkibánya nemesércbányászatának története (Benke István) . . . . . . . . . . . . . 283 A nemfémes ásványok bányászatának újkori története (Gasztonyi Éva) . . . . . . . 289 Szőlő- és borkultúra Tokaj- és Abaúji-Hegyalján (Frisnyák Sándor)
. . . . . . . . 295
Ipar- és erdei vasutak (Lenár György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 A zempléni turistaság története a két világháború között (Balkányi Ferenc) . . . .
311
Változó idegenforgalom: fürdők, múzeumok, fesztiválok (Tamás Edit) . . . . . . . .
315
Jeles kövek, regélő helyek – eredetmondák, „földrajzi népregék” a Tokaj–Zempléni-hegyvidék területén (Baráz Csaba – Kiss Gábor) . . . . . . .
319
TERMÉSZETVÉDELEM A Zempléni Tájvédelmi Körzet – múlt, jelen és jövő (Gasztonyi Éva) . . . . . . .
331
A Tokaj–Zempléni-hegyvidék egyéb védett természeti területei és értékei (Kiss Gábor – Ilonczai Zoltán – Schmotzer András) . . . . . . . . . . . . . . . 335 A természeti értékek védelme és kezelése a Zempléni Tájvédelmi Körzetben (Gasztonyi Éva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
Chránená Krajinná oblasť Zemlín a jej okolie
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
The Zemplén Landscape Protection Area . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földrajzi nevek mutatója
6
375
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389
ELŐSZÓ
Elõszó Hegyláncok ölelésében megbúvó hazánknak a kárpáti tájakhoz leginkább hasonló gyöngyszeme a Rákócziak földje. Patakjaiban pisztráng villan, erdőségeit a farkas járja. Lelkes természetjárók, tudósok, 1984-től pedig már hivatásos természetvédők is kutatják rejtelmeit. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság monográfiái sorozat harmadik kötete a két különálló egységet alkotó – a Háromhutai-hegycsoport központi részére és a Milic-hegycsoportra kiterjedő – Zempléni Tájvédelmi Körzetet és a védett természeti területnek keretet adó tájat mutatja be. Megismerhetjük a 15 millió éve kezdődött és 6 millió évig tartó vulkanikus tevékenységet, mely létrehozta az Eperjes–Tokaji-hegység változatos kőzetösszetételét, különleges formaegyüttesét, gazdag ásványvilágát. Ezen az alapkőzeten jött létre hazánk egyik legérintetlenebb és legnagyobb összefüggő erdőtakarója, mely számos értékes növény- és állatfaj számára nyújt menedéket. Feltárul az Abaúj és Zemplén határán húzódó, várakkal koronázott kárpáti hangulatú tájban élő emberek kulturális hagyatéka – nemcsak a kolostorromok és a középkori bányászati emlékek, hanem a népi építészet alkotásait, a hagyományos gazdálkodás különböző formáit mai napig őrző kistelepülések élete is. Megpróbáltuk bemutatni a természeti és kulturális örökség megóvását szolgáló természetvédelmi kezelést is, melyet az 1984-ben létrehozott védett területen több mint két évtizeden át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látott el. 2007. február 1-jétől a 103 települést magába foglaló tájegység védett természeti területeinek kezelését az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A nemzeti parkok igazgatóságainak alapfeladata a természeti értékek megőrzése és bemutatása. Ezt a célt szolgálja a Zempléni Tájvédelmi Körzetről és táji környezetéről az elmúlt évtizedekben összegyűlt ismeretek rendszerbe foglalása és közreadása. Reméljük, e könyv írásai további kutatásokra, együttmunkálkodásra ösztönöznek minden természetért felelősen gondolkodó, Zemplént és Abaújt szerető honfitársunkat. Eger, 2007. szeptember 21.
Duska József
igazgató Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Salamon Gábor
igazgató Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
7
