A zalaegerszegi Jézus Szíve Plébánia havilapja november 150 Ft. Életedben gondolj a halálra!

Ferenc és Testvérei A zalaegerszegi Jézus Szíve Plébánia havilapja

2015. november

150 Ft

Dr. Huszár Imre P. Jeromos

Életedben gondolj a halálra! Ha Isten valóban szeret minket, akkor a halált is megosztja velünk. De folytatnunk kell a mondatot: ha igazán szeret bennünket, akkor a feltámadását is megosztja velünk. „Atyám akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok.” (Jn 17.24.) Bizonyos, hogy Isten életre teremtette az embert, nem nyomorult pusztulásra. Az ember sehogy sem tud beletörődni az elmúlásba. Még a pogány költő is így énekel: „Non omnis moriar – Nem hal meg bennem minden, nem halok meg egészen." Helyesebben így kellene mondania: „Nem szeretnék egészen meghalni, élni akarok." A halál gondolata olyan mélyen belevésődött szívünkbe, hogy nem is tudunk másként érezni és gondolkodni, mit hogy „Te is meghalsz." Ezzel a tudattal ébredünk reggel és ezzel alszunk el este. Ezt a tudatot el lehet fojtani, de lelkünk mélyén akkor is él tovább. Nos, itt hozza a húsvét a döntő fordulatot, mert a keresztény tudat ezzel a hittel ébred és ezzel alszik el este: Krisztussal új életre támadtam.

„Krisztussal feltámadtatok” – mondja az apostol (Kol 3.1.). „Halál, hol a te győzelmed? Hol a te fullánkod?" (1 Kor 15.56.) Krisztus feltámadt s a benne hívő lélek már nem úgy néz a halálra, mint kétségbeejtő katasztrófára, hanem úgy, mint kapura, amelyen keresztül feltárul előtte a mennyek országa, amelyet Krisztus nyitott meg az ő kereszthalálával mindnyájunk számára. A keresztény léleknek ezt a megbékélését a halállal szépen fejezi ki a karthauzi „néma” barátoknak egyik érdekes szokása. Ezek soha nem beszélnek.

Ha találkoznak, ezzel a két szóval köszöntik Közös a sorsunk Krisztus sorsával: életünk úrrá lett a halálon. Dante és Pasternak költeményei, Rembrandt képei ezt hirdetik: „Non moriar, sed vivam. Nem halok meg, hanem élek.” Porból való testünk porrá válik, de a benne megszületett krisztusi élet nem hal meg vele együtt. „Mindaz, aki belém vetett hittel él, nem hal meg sohasem” (Jn 11.26.) – mondta Jézus Lázár sírjánál és mondja ma is a nyitott sír előtt. A húsvéti gyertya ettől fényes, a húsvéti harangszó erről énekel és a

2. oldal húsvéti alleluja ebből a hitből fakad. A keresztény léleknek ezt a megbékélését a halállal szépen fejezi ki a karthauzi „néma” barátoknak egyik érdekes szokása. Ezek soha nem beszélnek. Ha találkoznak, ezzel a két szóval köszöntik egymást: „Memento mori – gondolj a halálra!” Húsvétvasámap azonban megcserélik a köszöntést. Tavaszi kankalint tépnek a kertben és ezt a kis virágot, melyet a nép égi kulcsvirágnak is nevez, átnyújtják egymásnak e szavakkal: „Memento vivere – gondolj az életre!” Mintha azt mondanák: gondolj a feltámadt Krisztusra, aki legyőzte a halált. Gondolj az örök életre. Gondolj saját tested feltámadására. Húsvétkor ugyanis a saját feltámadásunkat is ünnepeljük. Nemcsak a lelkünk él örökké, hanem testünk is feltámad és átváltozik. És az egész kozmosz, az egész világmindenség. Ez lesz majd az új teremtés: az új ég és új föld – az örök boldogság hona. A halál a külső megjelenési formáknak változása. Ezért van, aki azt ajánlja, hogy kedveseinkről ne mondjuk, hogy „meghaltak”, hanem hogy „eltávoztak”. Az élet erő, az erő pedig nemcsak anyagi testhez kötve dolgozik, hanem megdicsőült formában is. A feltámadt Krisztus nekünk Isten záloga amellett, hogy mi sem maradunk végleg a sírban. Zálog amellett, hogy temetőink kapuin a felírás – Feltámadunk – Krisztus feltámadásával garantált ígéret. Érdemes jónak lenni, Istenben hinni. Szent Pál írja le, milyen lesz a megdicsőült test. „Romlásra

Ferenc és Testvérei 2015. november vetik el – romlatlannak támad fel. Dicstelenül vetik el – dicsőségben támad fel. Erőtlenségben vetik el – erőben támad fel. Érzéki testet vetnek el – szellemi test támad fel.” (1. Kor 42.44.) Ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romlatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot. Mikor pedig a romlandó magára ölti a romlatlanságot, a halandó a halhatatlanságot, akkor teljesül a hús szava: a győzelem elnyelte a halált. Halál, hol a te győzelmed? Halál, hogy a te fullánkod?" (1 Kor 53.56). Íme itt kagyló vagyok, mely drágagyöngyöt érlel majdan az örök életnek. Itt mag vagyok, amelynek – adja Isten –, hogy színpompás örök virágzás legyen a folytatása. A feltámadt Krisztus legfönségesebb vigasztalása: „Életedben gondolj a halálra, s akkor jó lesz az életed. Halálodban gondolj az örök életre, s akkor jó

lesz a halálod és boldog a feltámadásod."

Várunk tanúságtételeket a plébániai újságba! Újságunkba örömmel várunk tanúságtételeket Isten gondoskodásáról, imameghallgatásról! A plébánia e-mail címére ([email protected]), névvel vagy monogrammal ellátva várunk ilyen írásokat körülbelül egy-másfél oldal terjedelemben. A cikk megjelentetése úgy lehetséges, ha a plébániánkról Zsombor atya átolvassa és egyetért annak nyilvánosságra hozatalalával. Csak e-mailben érkezett tanúságtételeket fogadunk el. Hálás köszönetünk egyházközségünk tagjainak, akik majd megosztják velünk Isten gondviselő szeretetének megtapasztalását! (szerk.)

Ferenc és Testvérei 2015. november

3. oldal

Kornél testvér új sorozata a szentségekről 2. rész

A betegek kenete Elöljáróban érdemes néhány fontos dolgot tisztázni. A betegek kenetének felvétele gyakran függ személyes meggyőződésünkön túl körülményektől, hozzátartozóink hitétől, figyelmességétől. Az is előfordul, hogy a tudatlanság, az indokolatlan félelem, a jóhiszeműség késlelteti, hogy papot hívjanak. „Jobban lett a beteg”, „menőt hívtak”, „még nincs olyan rosszul”, „halálra rémül” stb... Ezekben az esetekben elmarad sokszor a kenet felvétele, és gyakran amilyen jól lett hirtelen esetleg, olyan gyorsan el is ment a szerettünk. Nem hívnak akkor sem, ha hirtelen meghal testvérünk. Ebben az esetben sem mulaszthatjuk el a telefonhívást, mert nem tudjuk pontosan milyen gyorsan áll be a halál, valamint a halál – noha a legmagányosabb eseménynek gondoljuk – közösségi esemény, és kinek van a legnagyobb szüksége az imára, ha nem annak, aki Isten színe elé áll?! A legfontosabb, hogy időben hívjuk a papot, és mi se mulasszunk el imádkozni szerettünk mellet! Fontos, hogy nem a pap hozza a halált! Ez a kis cikk pont arról tesz tanúságot, hogy a betegek kenete, nem feltétlenül az „utolsó” kenet. Én is vettem már fel, és még élek! Az idősek évente felvehetik a betegek kenetét, és jó lenne, ha a házszentelésekhez hasonlóan elvinnétek mozgásképtelen be-

tegjeitekhez, hogy részesülhessenek ebben a kegyelemben! Az ősegyházban a gyógyítás karizma is volt, amit az egyház szolgálatára megkaphatott valaki. A karizmatikus gyógyítás, a szentségi renddel párhuzamosan volt jelen. Ma kezdik ezt újra felfedezni gyógyító imák válnak újra közkinccsé, gyógyító, gyógyulásért imádkozó imaközösségek alakulnak. Ne feledjük annak szükségességét sem, hogy a betegekkel dolgunk van, a velük való viszony mérce, ahogy látjuk Máté evangéliumának utolsó ítéletében is (Mt 25,31-46), és mi Krisztust követjük, aki betegségeinket hordozta (vö. Mt 8,17; Iz53,4). Különösen fontos mindezek megfontolása az irgalmasság évének kezdetén!

mint kezdet

Minden szentségben Jézus van velünk, ahogy közöttünk járt kétezer éve, úgy ma is itt van velünk. Sőt mint feltámadott valamiképpen még inkább velünk van, mint akkor. Jézus olykor környezetét is megbotránkoztatóan részt vett az életünkben. A leprásokéban, a bűnösökében, a tisztátalanokéban, a kitaszítottakéban, hiszen az egészségeseknek nincs szüksége orvosra. Megérintett minden nyomorúságot, és sokakat meg is gyógyított. A szentségek közül talán a betegek kenete az, ami legjobban felidézi Jézus tevékenységét. A betegek kenetében ugyanazt kínálja fel, mint akkor. Persze nem feledhetjük, hogy nem csodadoktor volt; nem feledhetjük, hogy minden gyógyulás a hitre és a megtérésre

4. oldal van kiélezve, aminek a testi gyógyulás lehet a jele, de nem szükségszerű következmény. Ugyanakkor nem mondhattunk le semmiképpen a konkrét gyógyulás lehetőségéről. A betegek kenetét legtöbbször haldoklók, idősek, súlyos betegségben szenvedők, műtét előtt állók veszik fel. Ha jobban kihasználnánk Üdvözítőnk gyógyító kegyelmét felfedeznénk, hogy szép számmal növelhetjük a betegségek azon körét, amelyekben a betegek kenete szóba jöhet. A test betegségein túl ott vannak mindjárt a korunkra oly jellemző lelki betegségek. Szorongás, depresszió, különféle függőségek… Ha valami betegség, azok e lelki bajok, a súlyos következtényikkel a sebzett egyénen túl, a családra, az egyházközségre, a társadalomra rótt tehertételükkel. Sok egyedi eset is adódhat, a lelkivezetés, a rendszeres gyónás segíthet annak feltárásában, betegek vagyunk-e, életük valamely területe rászorul-e a gyógyulásra. (Pl. egy családfenntartó, nem halálosan, de elég súlyosan lebetegedik, megsérül, mindenképpen gyógyulásra szorul, hogy állapotbeli kötelességét ellássa; másvalaki esetleg biológiai, vagy pszichés okból meddő, annyi szent asszony példáján a Bibliából felbuzdulva, kérje a kenetet…) A szentírás a bűn és a betegség kapcsolatáról is tud. Persze már Jób és a Szentírás bölcsességi könyveinek írói is fölfedezik, hogy a betegség, a baj, a nyomorúság nem feltétlenül személyes bűnök következménye. Ami bizonyos: a gyenge-

Ferenc és Testvérei 2015. november ség, a szenvedés megmutatja, hogy segítségre, megváltásra szorulunk. Nagyon pontosan mutatja az összefüggést a béna meggyógyításának elbeszélése. „Kelj fel, és járj” – a gyógyulás kezdet is, új erővel és tanúságtételül egész életünkkel kijelentjük: „velünk az Isten”! Szükségesnek érzek még néhány dogmatikai kijelentést a betegek kenetéről, illetve a szentség kiszolgáltatásának szövegét leírni (lásd a végén), hogy jobban megértsük, és közelebb kerüljön hozzánk, hiszen a szentgyónással és az eukarisztiával való összefüggése valami rendszerességet sugall. Azért kaptuk, hogy éljünk vele! - A betegek kenete Krisztus által alapított valódi és sajátos értelemben vett szentség.

- A betegek kenete megszentelő kegyelmet ad a betegnek, amely megkönnyíti és megerősíti őt. - A betegek kenetének szentsége eltörli a még kiengeszteletlenül maradt bűnöket és a bűn maradványait. - A betegek kenetének hatása olykor a test egészségét is elnyerheti, ha a lélek üdvösségének ez felel meg. - A betegek kenetét csak azok a hívők kaphatják meg, akik súlyosan betegek. - Önmagában a betegek kenete nem szükséges az üdvösséghez. „E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével. Ámen. Szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan! Ámen.”


Rózsafüzérrel

5. oldal

Zalaegerszeg körül

2015. október 17. (szombat)

6. oldal


Gillay Kata

...szívemben hála dala kél! Október közepén plébánosunk zarándoklatot hirdetett Medugorje-ba, a hó utolsó hetére. Első gondolatom elutasító volt: nem alkalmas nekünk ez az időpont, koszorú kötés, temető rendezés, unokák stb... Négy nappal az utazás előtt férjem azzal jött haza, hogy Grácián atya megszólította "gyertek el Medugorje-ba". Belém hasított a gondolat , HÍV!? a Szűzanya. Tudtam, ha igen, akkor minden elintéződik, ha nem akkor tévedtem. Nem tévedtem. Előtte hétvégén elkészült a sok koszorú, sikerült a temető rendbetétele és az unokák őszi szünete is szinesebbé vált a másik nagymama segítségével. Kedd reggel ültünk a buszon. Már az első percben éreztem, hogy utunk kegyelemteljes zarándoklat lesz. Induláskor megkondult a harang, s utunkon végig - bárhol megálltunk - harangzúgás fogadott bennünket. Véletlen?! Maroknyi 20 fős csapatunkat 3 pap kísérte. A pap ajándék, látható jele a kegyelemnek! A Szűzanya szinte minden üzenetében elmondja: "Fiam adta őket nektek, hogy testével tápláljanak benneteket, megtanítsanak szeretni" /2015.07.02./ Kis csapatunk vitte a Szűzanya elé könnyeit, testi-lelki betegségeit, a világbékéért könyörgő

BESZÁMOLÓ


7. oldal aggodalmait és köszöneteit a megélt és felismert sok jóért. Jézus Anyja értünk könyörög, egyengeti lépteinket Fia felé. Ennek tudatában jártuk a keresztutat. Ez a keresztút számomra olyan volt, mint az életünk - hol könnyedén lépegettünk a köveken a hegyre fel, hol verejtékezve, kinlódva másztuk meg a sziklákat, míg végül verőfényben, boldog és könnyes örömben öleltük át a hegytetőn a keresztet. Mária első jelenéseinek helyén társunkká szegődött Isten teremtett világának egy apró csodája, egy kis vörösbegy. Ő csivitelésével kísérte hálaadó imáinkat. A tanítások, a beszélgetések, a szentek példái és imádságok megértették velünk, hogy a Szűzanya meghívása felelősséget is ró ránk, zarándokokra. Aki megtapasztalta és felismerte a kegyelmeket, az örömteljes kereszténnyé kell legyen! Imával és személyes példaadással fényt és békét kell vinnünk a világnak. „Drága Szűzanya! Segíts mindegyikünknek, és vezess bennünket. Medugorje által győzedelmeskedjen a Te Szeplőtelen Szíved!”

8. oldal


Francesco Bamonte

Szűz Mária harca

a gonosszal az ördögűzések alatt című könyvből (179-182.o)

DICSÉRETRE MÉLTÓ SZŰZ Katekézis Egyik litániájában, a Szüzanyát Dicséretre méltó Szűznek nevezzük. A következő evangéliumi jelenet ihlette ezt a megszólítást. Erzsébet, Mária idős rokona, a hozzá ellátogató unokahúgát köszöntve, így kiáltott fel: áldott vagy az aszszonyok között!", vagy még találóbb és pontosabb fordításban: Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Üdvözletére Mária így felelt: „mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék". Prófétai ez a két kifejezés, mert szívükben a Szentlélek sugallta a szavakat. Ennek bizonyságául, pápák, püspökök, keresztények, évszázadokon át tovább visszhangozták Erzsébet üdvözlő szavait, boldognak és áldottabbnak hirdetve Máriát minden asszonynál. Szóban és írásban emberöltők és nemzedékek ünnepelték az ő dicséretét. Ujjongva hirdetik Mária dicsőségét a zarándokhelyek, a tiszteletére szentel templomok és kápolnák; a templomokban, otthonokban, az utcák mentén tiszteletére felállított képek; az arcképével ellátott medálok gyermekei nyakában; a Rózsafüzér imádság; a tiszteletére szentelt május és október hónap; a hónap „első szombatjainak” jámborsági gyakorlatai, melyeket Szeplőtelen Szíve engeszteléséül ajánlanak fel; a zarándoklatok; a róla elnevezett vagy neki szentelt vallási intézmények és jótékonysági szervezetek; a templomokat díszítő művészi alkotások; a neki dedikált zeneművek és énekek. Krisztust nem szomorúja el, ha gyermekei - közöttük elsőként Ő maga - anyját tisztelik, aki mindenben mindenki fölött áll és mindenki anyja. Krisztus óhaja, hogy anyját nyilvánosan hirdessék, és maga Krisztus bízta rá a feladatot, hogy a gyakori jelenések és üzenetek alkalmával, amelyekkel megajándékozott minket a keresz-

ténység kétezer éves története alatt, felhívja a keresztények figyelmét az üdvösségükhöz szükséges dolgokra. Monforti Grignion Szent Lajos-Mária így ír erre vonatkozóan: „Minden, a föld egyik határától a másikig, az egek legmagasabb magasságában és az örvények legmélyén, minden magasztalja és hirdeti mindennap a csodálatos Szüzanyát! Az igazság ereje kényszeríti az angyalok kilenc Karát, az embereket, bármily neműek, korúak, állásúak vagy vallásúak legyenek, jókat és rosszakat, sőt az

Ferenc és Testvérei 2015. november ördögöket is, ha akarják, ha nem, hogy boldognak magasztalják Máriát. Szent Bonaventúra mondja, hogy az ég angyalai szüntelen ezt kiáltják feléje: »Szent, szent, szent vagy, ó, Mária, Isten szülője, és szűz!« És naponkint milliószor és milliószor elmondják Neki az angyali üdvözletét: Üdvözlégy Mária! mialatt leborulnak előtte s esengve kérik Tőle a kegyelmet, hogy tisztelje meg őket valamely parancsával. Szent Ágoston kijelentése szerint Szent Mihály főangyal, az egész Mennyei udvar fejedelme fáradozik leginkább azon, hogy Neki a tisztelet minden nemét bemutassa és bemutattassa, és lesve lesi szájából a megtisztelő biztatást, hogy valamely szolgájának segítségére lehessen. Az egész föld, különösen a keresztény világ tele van dicsőségével. Számos ország, tartomány, püspökség és város védőjéül és oltalmazójául is választotta. Sok székesegyházat az Ő nevével szenteltek Istennek. Nincs templom, melyben ne volna oltára; nincs vidék, ahol ne tisztelnék Máriának valamely kegyképét, ahol az emberek bajaikra orvosságot találnak, s ahol egyéb javakat is nyerhetnek. Hány egyesület és kongregáció létesült tiszteletére! Hány szerzetestársulat viseli nevét és áll az Ő oltalma alatt! Eme egyesületek hány tagja és hány szerzetes hirdeti dicséretét és magasztalja irgalmasságát! Nincs gyermek, aki ne dicsérné, amikor az Üdvözlégy Máriát gügyögi. Nincs bűnös, ha mégoly megrögzött is, ki szívében legalább szikrányi bizalmat ne érezne Iránta. Sőt, az ördögök a Pokolban is becsülik, noha félnek Tőle. Mindezek után és igazság szerint mégis azt kell mondanunk a szentekkel »DE MARIA NUMQUAM SATIS!« Máriát még nem dicsérték, magasztalták, tisztelték és szerették eléggé és még nem szolgáltak Neki eléggé. Ő sokkal több dicséretet, tiszteletet, szeretetet s szolgálatot érdemel.” 2010-ben, a Szeplőtelen Szüzhöz intézett kilenced idején, egy ördögűzés alatt, Jézus Krisztus megparancsolta a

9. oldal gonosz léleknek, hogy büntetésül, amiért a sátán ösztönzésére az emberek Isten Anyját káromolják, mondjon 12 ünnepélyes üdvözlést és dicsőítést a Szűz tiszteletére: „Üdvözlégy, üdvözlégy, kegyelemmel teljes. Üdvözlégy, Szentlélekkel teljes. Üdvözlégy, Oltáriszentség őre. Üdvözlégy, Isten Fiának Anyja. Üdvözlégy, papok tisztasága (s itt a démon hozzátette: A papok tisztasága csak akkor létezik, ha ott van ő. Ő tartja meg tisztaságban őket). Üdvözlégy, gonosz lelkek réme (s itt a démon hozzátette: a mi rémünk). Üdvözlégy, hit őre. Üdvözlégy, angyalok Királynője. Üdvözlégy, minden Szentek Királynője. Üdvözlégy, családok Királynője. Üdvözlégy, szüzek Királynője. Üdvözlégy, béke Királynője.”

10. oldal

Pál Ferenc:


Bodnár Dániel/MK

KÖNYVAJÁNLÓ

A magánytól az összetartozásig Pál Ferenc 2014-ben megjelent kötetében a társas kapcsolatokról, az egymáshoz való egészséges kötődés feltételeiről ír. Figyelmének központjában az ember önátadása áll, amely a begubózással ellentétben képessé tesz a személyes és intim kapcsolatok kialakítására és megélésére. Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember hivatásában gyakran találkozik olyanokkal, akik nem tudnak kapcsolatokat kialakítani, vagy ha mégis, azok nem bizonyulnak tartósnak. Könyvében arra keresi a választ, mi az, ami ellehetetleníti a hosszú kapcsolatra irányuló törekvéseinket, miért jellemez egyre többeket a magány vagy az elmagányosodás, akár a kapcsolatokon belül is? A magyarországi kutatások szerint a felnőtt népesség 50 százaléka tud csak biztonságosan kötődni. A lakosság felének tehát komoly kötődési zavarai vannak, „erős sebződés a bizalomban, kötődésben, intimitásban.” Ezek rendszerint a negatív gyermekkori élményekből származnak, rendezetlen szülő-gyerek viszonyból, szeretetlen, veszekedős apa-anya-mintákból. A könyv szerzője rámutat: ha valaki nem tud biztonságosan kötődni, még nem vált esélytelenné a párkapcsolatban, „azonban tudatosságra és fokozott erőfeszítésekre lehet szüksége, hogy ne sebzettsége irányítsa az életét, hanem ő adjon szabadon választ a gyöngeségeire.” Pál Ferenc hangsúlyozza a korszellem társkapcsolatokra gyakorolt jelentős hatását is. Ennek következményeként ma az elköteleződésre vagy a hűségre gondolnak sokan úgy, „mint értelmetlen, fölösleges, idejétmúlt dologra.” A korszellem olyan erősen hathat ránk, hogy megdöbbenéssel és elutasítással reagálhatunk pozitív dolgokra is, ha azok eltérnek attól. A szerző felidézi, hogy egyik ismerőse szinte kultúrsokként élte meg, hogy amikor partnere bemutatta a családjának, a han-

gulat meghitt volt, a család tagjai közvetlenül beszélgettek egymásal, mindenki figyelt a másikra. Ilyet addig ő még soha nem tapasztalt. A könyv írója Martin Seligman, a pozitív pszichológia ismert képviselője nyomán a jóllét öt forrását nevezi meg. Ha megelégedetten szeretnénk élni a társkapcsolatban, ebben az ötben érdemes gyakorlottá válnunk: Az első a pozitív érzések, érzelmek átélése. Pál Ferec felidézi, hogy Olofsson Placid piarista szerzetes tíz évet töltött ártatlanul a Gulágon, ahol embertelen körülmények között rabtársaival örömolimpiát rendeztek, napi 16-17 órás öröm jellemezte a győzteseket. Megemlít egy tibeti szerzetest is, aki több évtizedes, kegyetlen börtönlét után a kérdésre, hogy mi volt számára a

Ferenc és Testvérei 2015. november legnehezebb, azt válaszolta: „Amikor kezdtem elveszíteni az együttérzésemet a fogvatartóimmal.” A magas spirituális intelligenciával rendelkező személyeket a pozitív érzelmek túlsúlya jellemzi a negatívakkal szemben, attól függetlenül, hogy melyik vallás követői. A második forrás az elmélyültség. Ez az énközpontúság felülmúlása, annak képessége, gyakorlata, hogy önmagunkról megfeledkezve, önmagunkat átadva vegyünk részt kapcsolatban, cselekvésben, munkában, találkozásban, mindenben. A harmadik forrás az értelmes élet. A jóllétnek feltétele, hogy lássuk az értelmét annak, amiben vagyunk, amit teszünk, ahogy élünk. A kötet szerzője egyértelműen leszögezi: mivel Isten teremtményei vagyunk, mindannyiunk életének feltétel nélkül van értelme. Ezért azt elsősorban nem megkeresni, hanem megtalálni, megnevezni érdemes. A negyedik forrás az eredményes, gyümölcsöző élet. Ez nem azonos a sikerrel, a győzelemmel, még ha ma mindenki a győzelemre törekszik. „A hatékonyságból ugyanis gyümölcs születik, olyan eredmény és teljesítmény, ami lehet akár kicsi is, mások által nem értékelt, mégis sokat jelent nekünk.” Az ötödik forrás mások javára lenni, kapcsolatokban élve. Előmozdítani mások jóllétét. „Fontosabb, hogy olyan embernek bizonyuljunk és tarthassuk magunkat, akire lehet számítani, mint hogy mi számíthassunk másokra.” A segítség, a szívesség, a másokért cselekvés emeli a leghatékonyabban a jóllét szintjét. Pál Ferenc igyekszik eloszlatni néhány hiedelmet, így többek között azt is, amikor abban bízunk, hogy a társunktól meg fogjuk kapni mindazt, amire szükségünk van. A tapasztalat azonban az, hogy „Nem létezik olyan ember, beleértve a szüleimet, a gyerekeimet, a házastársamat, a barátaimat és a testvéreimet, aki képes lenne megadni nekem azt, amire szükségem van. Ilyen ember nincs.” Az is téves felfogás, amikor azt mondjuk, hogy egész életet szeretnénk élni,

11. oldal jogunk van hozzá. „Jézus sem élt le egy egész életet. 33 éves korában meghalt, gyerekei nem voltak, sem felesége. Barátai, tanítványai becsapták, elhagyták. Nem volt egész az élete. Ő maga mondta: 'Beteljesedett.' Senkinek sem egész az élete – mégis élhetünk teljes életet.” A lelkipásztor szerző azt is megemlíti, hogy gyakran hallja még az önmagukat hívőknek tartóktól is, hogy csalódtak Istenben, mert bíztak abban, hogy megadja nekik, amit kértek tőle, de nem így történt. Ez valójában azt jelenti, hogy nem hittek Istenben. Ugyanis ha valóban hiszek az Úrban, „nem csalódom benne akkor sem, ha rossz dolgok történnek velem. Éppen azért, mert hiszek benne. Tulajdonképpen maga a csalódás mutatja a bizalomnak a hiányát.” Pál Ferenc kutatásokra hivatkozva állítja: akkor élhetünk hosszú távon elégedett életet, ha a céljaink egybeesnek a legmélyebb vágyainkkal. Ezekre pedig nemcsak életünk legcsodálatosabb, legfelemelőbb élményeiben, hanem legnehezebb, legfájdalmasabb perceiben is ráébredhetünk. „Ezért a mélypontok, krízisek nagy kincset rejtenek, nélkülük hajlamossá válhatunk a felszínes szükségletek és vágyak alapján kitűzni az életcéljainkat.” A kutatásokból az is kiderül, hogy akik spirituális életcélokkal rendelkeznek, boldogabbak, mint azok, „akik nem irányulnak tudatosan is a náluk több felé” (Kulcslyuk Kiadó, 2014).

12. oldal


Hirdetések • November 10-én Gellénházán Szent Filoména szentmise. • November 14-én 16.00 órakor ovis mise indul, kéthetente a Szent Ferenc kápolnában.

• November 19-én Szent Erzsébet napi búcsú gyalogos zarándoklattal Szenterzsébethegyre. Előtte november 11-től kilencedet tartunk Szent Erzsébet tiszteletére délutánonként 5 órakor Szenterzsébethegyen.

• November 15-én vasárnap 18.00 órakor gitáros mise.

Anyakönyvi történések októberben Kereszteltek: Bogár Richárd, Kozma-Bognár Laura, Dunai Dominik, Zsoldos Zsanna, Szalai Gréta, Harmath Mira Liliána, Harmath Hunor László, Rózsás Angéla, Ferencz Máté, Dankó Lia Bernadett, Horváth Mirabella

Elhunytak: Horváth Nándor Lóránt, Sáfár Miklós, Csontos Imre, Péter Béláné/Somogyi Anna, Sümecz Imre, Herceg Zoltánné/Voronyák Rózsa Gizella, Halwachs György, Pál László, Horváth István, Horváth Imréné/Hegedüs Anna, Király Lászlóné/Fridrik Edit Antónia

Házasultak: Szita Péter - Tóth Katalin

Plébánia iroda nyitva tartása: Hétfő 8.00-11.00 és 14.00-16.00 Kedd 8.00-11.00 és 14.00-16.00 Szerda 8.00-11.00 és 14.00-16.00 Csütörtök 8.00-11.00 és 14.00-18.00 Péntek 8.00-11.00 Telefon: +36 (92) 315-143 E-mail: [email protected]

Ferenc és Testvérei A zalaegerszegi Ferences Plébánia havilapja

Ár: 150 Ft

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 1. Felelős Kiadó: Fr. Ocsovai Grácián OFM Kivitelezés: Szulyovszky Endre, RITEND Bt.

A zalaegerszegi Jézus Szíve Plébánia havilapja november 150 Ft. Életedben gondolj a halálra!

Recommend Documents