A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bank Dénes, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25.
G K I
A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA
Európából keletre tartó forgalom Európából keletre tartó forgalom* (millió tonna)
140 120 100 80 60 40
Oroszországba
20
Európai árukereskedelem országok szerinti megoszlása
201 1
2010
2009
2008
2006
2007
2005
2003
2004
2002
0 2001
Ukrajnába
2000
*a vizsgálatba bevont országok: Ázsia országai, Oroszország, Ukrajna
Ázsiába
5% 5% 5%
40 32 9 5 5 5 1 2
Forrás: Eurostat, GKI
1
% % % % % % % %
n n n n n n n n
Kína Oroszország India Ukrajna Dél-Korea Japán Kazahsztán Egyéb
40 % 9%
32 %
n Több mint 50 millió tonnányi (6 millió TEU-t meghaladó) áru utazott konténerekben Európa és Ázsia között 2010-ben – ez a teljes áruforgalom kb. fele n Az Ázsiába irányuló vasúti áruszállítás részaránya még mindig rendkívül alacsony: 1,4% (Oroszországba ez az arány 39%, Ukrajnába pedig 63%) – még a légi szállítás aránya is nagyobb (2%) n Az árukereskedelem Kínával gyorsan növekszik n Kazahsztánnal az áruforgalom aránya 1% alatti, de ez gyorsan növekedhet n Áruforgalmi egyensúlytalanság: az áruk 55%-a nyugatra, 45%-a keletre tart – gazdasági érdekek a keleti irányú európai export növelésében exports G K I
Európából keletre tartó vasúti áruforgalom n Növekvő trendek mindkét csoport számára, de Ázsia egyelőre még csak lehetőség
Vasúti export (millió tonna) 12 10 8 6
Ázsiába
4 2
Oroszországba és Ukrajnába
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Jelentősebb exportált termékek Kínába:
Oroszországba:
Ukrajnába:
fémtartalmú ércek
fémtartalmú ércek
vegyipari alapanyagok és termékek
vegyi anyagok és termékek
járművek
faipari termékek
n Az Ázsiába tartó vasúti áruforgalom csupán az ötöde volt az Oroszországba és Ukrajnába irányulónak 2010-ben n Hasonló termékcsoportok mentek vasúton Oroszországba (és Ukrajnába), mint Kínába
járművek
Forrás: Eurostat, GKI
2
G K I
Keletre tartó vasúti áruforgalom Magyarországon (Záhonyon) keresztül n Jelentős visszaesés a forgalomban a KGST összeomlása után
OROSZORSZÁG
D
n A Záhonyon keresztül kelet felé tartó vasúti áruforgalom 90%a magyar eredetű, melynek háromnegyede Oroszországba vagy Ukrajnába irányul
Záhony A
SLO
H
UKRAJNA
KAZAHSZTÁN DÉL-KOREA
KÍNA JAPÁN
5 millió tonna
n Ukrajna export részesedése nőtt, Oroszországé csökkent n Magyarország elsősorban konzervet, valamint gépeket és berendezéseket exportál Záhonyon keresztül n A Záhonyon áthaladó keleti tranzit elsősorban Dél-Németországban, Ausztriában és Szlovéniában kerül feladásra
Export Záhonyon keresztül ’80-as évek: 5 millió tonna 2011: 0,6 millió tonna ’80-as évek
2011 G K I
3
B INFRASTRUKTÚRA
Infrastruktúra és kapacitás – pálya Relatíve gyors és megbízható infrastruktúra
OROSZORSZÁG BÉCS
Záhony
D A
SLO
H
ZÁ
UKRAJNA
HO
NY
- SAN
TSR (Oroszország) villamosított, két vágány
n
Új fejlesztések Kazahsztánban
n
Nincs kritikus infrastruktúra vagy kapacitás hiány jelenleg, vagy a közeljövőben
GHAI: 20-22 NAP
KAZAHSZTÁN
- URUMQ I: 1 0
n
-11 NA P
URUMQI
KÍNA SANGHAI
DÉL-KOREA
JAPÁN
Mindazonáltal további kazah fejlesztések (villamosítás, sebesség, két vágány) nagyban hozzájárulhatnak az Európa és Ázsia közötti vasúti áruforgalom növekedéshez! Kazah útvonal n Legrövidebb út Kína és Európa között n Stratégiai szerep Nyugat-Kína elérésében (ahol jelentős logisztikai fejlesztések várhatók) G K I
4
Infrastruktúra és kapacitás – terminál, gördülő állomány Néhány fontosabb terminál n Záhony: a 16 millió tonna elméleti kapacitás megközelítéséhez további fejlesztések szükségesek n Khorgos: logisztikai komplexum, szabadkereskedelmi zóna, valamint ipari központ folyamatos fejlesztés alatt n Urumqi: fejlett nemzetközi logisztikai központ
Nemzetközi szállítmányozók tapasztalatai Konténer és gördülőállomány hiánya, kiszámíthatatlan várakozási idők a határoknál, túl sok mozdonycsere, torlódás a kazah-kínai határnál – de ezt csak néhányan érzékelték!
Nemzetközi együttműködés szükséges!
G K I
5
C RELEVÁNS ORSZÁGOK ÉS ÁRUCSOPORTOK
Kiemelt országok, régiók a Záhonyon keresztül keletre tartó vasúti áruforgalom szempontjából n Zóna 1: ahol a Záhonyon keresztüli vasúti áruszállítás komparatív előnyei a legnagyobbak n Zóna 2: ahol néhány esetben a Záhonyon keresztüli szállítás még meggyőző lehet
NÉMETORSZÁG
FRANCIAORSZÁG SVÁJC
AUSZTRIA
n UKRAJNA A vasúti komparatív előnyei jellemzően nagyobbak a tengeri szállításnál, ha a feladó- és/vagy célország messzebb esik a kikötőktől MAGYARORSZÁG
SLO OLASZORSZÁG
n Zóna 1: Magyarország, Ausztria, Dél-Németország
n Alternatív útvonal vezet keleti irányba Szlovákián keresztül, így északi régiók nem szerepelnek a kiemelt régiók/országok között
Releváns iparágak
Ázsiába: autóipar, elektronika, ipari gépek, vegyipar Oroszországba és Ukrajnába: nehéz és túlméretes áruk, élelmiszer, gépek, bútor
n Zóna 2: Svájc, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Szlovénia
G K I
6
D FORGALOMNÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK
A vasúti szempontból releváns iparágak növekedési kilátásai a kiemelt országokban 50
mt
n a keleti irányú vasúti szállítási szempontjából releváns árucsoportok termelési volumenei megduplázódnak 2025-ig
45 40 35
n az átlagos szállítási távolság is növekedni fog, ami így még nagyobb teljesítménynövekedést jelent
30 25 20 15
n a legnagyobb volumen kilátások Dél-Németországban, Svájcban és Olaszországban vannak
10 5
Forrás: Eurostat, GKI modell
7
2025
2023
2021
2019
2017
2015
2013
201 1
2009
2007
2005
2003
2 0 01
0
n Zóna 2 n Zóna 1 G K I
Nemzetközi együttműködésből adódó növekedési lehetőségek 500
%
n Szorosabb nemzetközi együttműködés folyamatban: vám- és gazdasági unió, kínai öt éves terv: „Go West”
450 400 350
n Célzott gazdaságpolitika: új áruforgalom a megfelelő (és akár új) termékek beazonosításával és népszerűsítésével az egyes célpiacokon
300 250 200 1 50
n Célzott együttműködés: a gyorsabb, rugalmasabb és megbízhatóbb vasúti áruszállítás érdekében (kétés többoldalú megállapodásokkal)
100 50
n célzott gazdaságpolitika és együttműködés hatása n a vizsgált iparágak növekedése az érintett országokban Forrás: Eurostat, GKI modell
8
2025
2023
2021
2019
2017
2015
2013
201 1
2009
2007
2005
2003
2 001
0
n Rövid távon Ukrajna és Oroszország, hosszú távon pedig Kína (és Kazahsztán) rendelkezik nagyobb potenciállal
G K I
Módváltásból adódó növekedési lehetőségek – tengerről vasútra n A vasúti szállítás 20-30%-kal drágább, viszont mintegy 30 nappal gyorsabb a tengeri szállításnál (Közép-Európa és Kelet-Kína között)
OROSZORSZÁG BÉCS -
D
SANGH AI: 20-22 NAP
Záhony
A
SLO
H
UKRAJNA
KAZAHSZTÁN BÉ CS
-S
ANG HAI : 20 -2 2
NA P
KÍNA SANGHAI
BÉ CS -
Forrás: Eurostat, GKI modell
9
SAN GHAI:
48-50 NAP
DÉLKOREA
JAPÁN
n Hosszú távon az árkülönbség csökkenhet az energia árak és az egyéb költségek (pl. kikötői díjak) növekedése miatt n Alacsony módváltási potenciál – de csupán 1%-nyi váltás megduplázná a vasúti áruforgalmat Európa és Ázsia között!
G K I
Módváltásból adódó növekedési lehetőségek – tengerről vasútra Euro
Kamatmegtakarítás a vasúti fuvarozás választásával a tengeri szállítás helyett (Európa-Kína)
4000 3500
n
Reális esélye a vasútnak a tengeri szállítással szemben csak akkor lehet, ha a feladó-, vagy a célállomás közül legalább az egyik távol esik a tengeri kikötőktől
n
A rövidebb menetidő miatt a gyártási folyamat szempontjából érzékeny termékek, alkatrészek vasúti szállítása előnyt élvezhet
n
Mivel a vasút rövidebb idő alatt teszi meg Kína és Európa közötti utat, mint a hajó, ezért kamatot spórol meg
n
Néhány árucsoport esetében ez a kamat olyan nagy, hogy az meghaladja a tengeri és vasúti áruszállítás 1 TEU-ra eső fuvardíj különbözetét, s így összességében nem csak gyorsabb, de egyben olcsóbb is a vasúti fuvarozás
3000 2500 2000 1500 1000 500 ny ag
El e
Kö zú
M
űa
an ya g
ti já kt rm ro Kö ű m zl os ek ed gé és p ie sz kö Ir z od a G ig yó ép gy Tá sz vk er öz ip lé ar s it er m ék
N
em
fé m
Él
ás vá ny i
el
m
Fa
is ze r
0
A vízi és vasúti díjak különbségének átlaga (Kínából/Kínába, 1 TEU-ra vetítve) A vasúti szállítás általánosságban olcsóbb azon konténereknél (1 TEU), ahol az áru értéke meghaladja a 200 ezer eurót!
Forrás: Eurostat, GKI
10
A vasút költségelőnyének bemutatásához a nagy értékű áruk esetében egy átfogó díjszemlélet szükséges! DE: a megbízhatóság, kiszámíthatóság, gyakoriság, rugalmasság, biztonság stb. szintén fontos döntési szempontok! G K I
R Módváltásból adódó növekedési lehetőségek – közútról vasútra OROSZORSZÁG
UKRAJNA SLO
TRIESZT KOPER OLASZORSZÁG
n Alacsony módváltási potenciál közútról vasútra – viszont a vasúti forgalom sem fog érdemben átterelődni közútra n A Ro-La csak akkor jelenthetne kisebb bővülést, ha megszületne Ukrajna és Magyarország között az erről szóló kétoldalú megállapodás (és ehhez támogatás is párosulna)
KAZA
n A tengeri szállítás forgalma növekedni fog Koperben és Triesztben, ami a vasút számára is forgalombővülést eredményezhet
G K I
11
Keleti irányú vasúti áruforgalom növekedési kilátásai Záhonyon keresztül 700
%
n A makrogazdasági, a gazdaságpolitikai és együttműködési, valamint a módváltási hatások együttesen akár hatszoros növekedést – azaz akár újabb 3 millió tonna forgalmat – is eredményezhetnek a keleti irányú záhonyi forgalomban 2025-ig
600 500 400
n Ehhez azonban intézményi szinten a célzott gazdaságpolitikák és együttműködések minél hamarabbi realizálására, valamint piaci oldalról a módváltások ösztönzésére van szükség
300 200 100
2024
2022
2020
2018
2016
2014
2012
2010
0
n Módváltások hatása n Célzott gazdaságpolitika és együttműködés hatása n A releváns iparágak növekedésének hatása Forrás: Eurostat, GKI
12
n Ez utóbbinak lehet eszköze többek között a célpiacokon a leginkább releváns árucsoportokra fókuszálás, az átfogó díjszemlélet bemutatása és terjesztése, vagy akár egy optimalizált menetidejű, versenyképes árazású, magas megbízhatóságú és szolgáltatási minőségű tesztvonat működtetése
G K I
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bank Dénes ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt.
[email protected]
