,
,
A
z ÁLLAMHATÁRo,K A
'r.fiZ~r :.ő.d.,
.T~~~1DA~MI,. (;4ZD~SÁGI,;',PO~ITI~~,~LrJT~I;tél"s~eF~e!~
~.,o
e,~.g
p. .
k.9.~.r,:,1
· . •·. • '.,· .·. Z,éS.... é,S. .t.e. . . v,. . e.,z. ·.' •. e.'. .s•:.:• . •.e".$.Y.,. •i. .•k:.• .,.,'. s,.,. .a. ,J.·.'4. t. .,.'. •S.J . . .•. e:,.r.,.e.,t.,e,.,.'.t.::".a.•,.•. . m, • . "lt.e.'rs. . ün. . . .·.k. ,. e". . ..n. a.• . ,k.:. r:.,a,n. . a.'. . .,',t.-, . '. ját képezték é~rés?:~en kép~zikVla is. Azállamhatár llem9akazál~ami szuverenitá.~)gyak0Ftás~~(),k8~:F~F~:t.yp,I11~,l1lFg,4t::egy~ep . a S2:om-.~~é~()s: áJtam,qk"éritl~~e ,gy" ...,•:. ..••.....•.
zési fe~lil~rét" is j~I~~ti.J\z::á9f;Wltö,zi:.k~pc$q~~tqkfüggvényé,15en
; ...i , ......:, • . i~: ~e.~űI1,1::sfj.~t:o~~4ga ,\,ol,t;,ho:gy~gxesiszakasz9" kon l1~gxf():kú ,sH-:8Hi t~ss<11 X~R-~~lk~:z:ttt·:Mil1de!11~~~19:~r "ClI(~~P~Wt ~í.zyáÍflszt~j 4fil ép ülő .h
matik~t is, .hi~zen, pI:<}}p~gy;ar~J~~~g~ .Il~mr.ts,~g.legn:lg}'q p,p, tÖII}e!g~i.a.,s,
EDUCATIO 1996f4 HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN pp. 646-656.
HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN
Az oktatás, s azon belül a középfokú oktatás nem speciálisan határmenti, avagy megyei kérdés. Általában nemzeti jellegű, mégis volt, van, s ajövőben még inkább lehet országhátár-menti,smegyeispeCifikuma is. A határmenti iskolák a képzésben, a nyelvi kínálatban,az iskolák közötti határmenti együtt lll űkodésbenmegtalálhatják azt a pluszt, mely körrigálhatjaa sokszótperiférikushatármenti térség hátrányait,A megyei szintű oktatásnak alkalmazkodnia kell azadottmegye nemzetiségi, társadal;. mi adottságaihoz, speCiális igényeihez.
A határmentiség értelmezése 'Az egész Magyarország bizOnyos. er~elemhen ors1.ág#atár-Ínentinek tekinthető, hiszen az ország 19megyéjeközül miIH.lössze csaköt'(Fejér? Hev~s, Jász-NagykunSzolnok, Tolna, Veszprém) nem él:inikezik az államhatárral, s az ótszág fővárosa. is csak mintegy 50 tá~olságtélvan a J:Ilai magy~r-,szlovák hat,ártól. Az országhatár-meniiséget eltérő módon értelm-ezi~"ille1:Ve.jeleJ:lítikmeg a különböző állami rend,elkezések~ in~ézm~nyek'js az egy~s .ttl4()tp~Ílyok és tudományos iskolák is más~más súukt~rában~rtylniezték ésértelrn~Zik.·. .' . ' Az állami szerVezetfendszerenhelülaz?rszáph~t,ár-rne~t~s~ghez.kap~solódó~nta lán legfontosabb. (lhat~rőrség~ A.20.században·~ihetetlenNl eltérő jellegű területi konstrukcióbanjelení)etté~m~gahatárőrség I1l1Ík?dSsiterü\etét. Az 1939-es honvédelmi törvényben .• létr~hozotthatársávpl.. felé)leltea.IL világhábor~ előtti és .alatti országgyarapodások teljes területét, egyes terilletekel1.téjbb s~.áz ~széles volt, s19~1ben az ország területének nagyobbik része a különleges adminisztratív ~zabályozássa.l kezelt határsávba tartozott. ) .,'. '. . 1945 után eltérő jellegű területi ellenőrzési rendszer épült ki az osztrák, a jugoszláv és a többi állatnhatár::.szakasz mentén. A határsáv szélessége és az elleIlőrzésmélysege a politikai kapcsolatokfüggvéIlyébenalakult~ Az 1990'-esévekben ismet változott a helyzet. A határőt'igazgatóságók illetékességLterületeaz.intézményIétrehozásától az államhatárral párhuzamos mintegy 20 km. szélességű sávra terjed ki. Az 1990-es években nincs szigIlifikáns különbség az egyesailamhatár szákaszokmentén húzódó határő rigazgatósági illetékességi területntélysége tekintetébeh. A tudományokközül a szociológia a topográfiaiállamhatár-mentiségetérvényesíti a határmentikapcsólatok kutatása' során, nevezetesen, hogy a vizsgált települések fizikailag érintkeznek az államhatárral. (Magyarország esetébeneza kör.elég tág kutatási lehetőséget kínál, hiszen' 820 település érintkezik az államhatárral) . A hadtudománybahésa katonai' földrajzban az országhatár-mentiséget, .illetve a "veszélyeztetettségi sávokat" 25; illetve 50 kilométeresrn.élységben vonják meg. Ebben a megközelítésben Budapest északi része bekerül ahatármenti veszélyeztetetrségi zónába. Az L és IL veszélyeztetettségisav elsősorban a katönai védelem és védhetőség alapján határozÓdott meg. A poli tikai földrajz megközelítése lényegében hasonlít a katonai szemlélethez',' ami-kor taktikai (20-25 km) és stratégiai (25:..:...50 km)országhatát-"mentiségről beszél. A mi kutatás unkban a 25 km-es zóna kívánkozott alkalmazható nak, mert ebben a zó-
!UrI
EURÓPA
nában lehet talán leginkábhértelmezni az országhatár-mentiséget az oktatási térkapcsolatok tekintetében,. A regionális tudományban, illetve a területfejlesztési gyakorlatban is Illegjelent az országhatár-mentiség fogalma, ,mégpedig általában a 20; illetve az 50 kilométeres mélységhatározódottmeghatármenti övezetként, s ennek kiterjedé§e természetesen függött az adott ország nagyságától is. Az NSZK 1951-ben egységesen 4.0 km szélességben vonta meg a kiemelt fejlesztési eszközökben részesülóországhatár-menti zónát a szocialista országokkal közös határán. A magyar regionális tervez~si és határmenti fejlesztési törekvésekben; a szomszédos országol%al fol)'1:atott~~ezt~t6tárgyalások során a határmentiségkategóriája rendkívül szél~sa~plitúdóvaLválto~ott az 1960-as évektől kezdve. ~gy~~erre volt jelen a lokális, kistérségi és a terül~trendezési tervek egyeztetése keretében a nagyrérségi határmen tiség. A megyeih(ttárokkorá.nt§emvet~etőek egybe "terelő" funkci.1ikat te,kintve az országhatárokk~ --:'külöl1ös:na~ álla111szocializmus időszakában ___ .a beiskolázási körzetek adminisztratív szabályó~ása;f~yéIl az oktatási térkapcsolatok döntő részét megyei keretek közé SZ?ritották:Az~skolafejlesztések, s különösen ~ "megyei beiskolázású" elemek elsődleges en a!r;ne~eszé~elyekhez kötődtek. Az iskol~i térk(tpcsol~tok az.199p-es évektől kezdve, épPú9Y;minta korábban adminisztratív eszközök1{el sZ~9ályo1:ott vagy terelt kapcsolat9k ,fokozélt?san nyitottá váltak, aJIleg}r~hatál"ókm~már ~em képeznek érdemi nehézséget a településközi
kapcsolat~k fon~álása. t.e~i~lietélJen.
Változó államhatárok A történeti.MagyarországhosszúidÓszak alatt kialakult tétszerkezetét, •demográfiai struktúiájátalapvetóenmegváltöztatta és újrarendezte az L világh4borút lezáró trianoni békeszerződés. (k ország korábbi területének 28,5%-a, lakosságának 36,4%-a maradt az új. állaIIlhatárkereteik(jzött). A területi újrarendezésmellett lényegesen megvál'tozott a magyarscígegészének helyzete is. A magyar etnikum 1/3 része az új államhatárokon kívülrekedt,· saz új országhatár (2242 km) :mintegy40%-ban a nyelvhatáron,. nagyobbikrészepedig a magyar nyelvterületen helülhaladt. A békeszerződés után az elsőhatármenti magyar városvonalha.társzakaszonként eltérő jellegű volt. Az osztrákh,a:tár mentén a korábbi megyeszékhelyek kivétel nélkül a magyar területen maradtak (illetyea soproni népszavazássalvisszakerültek) , így ez a hatáiszaKasz .mindvárosokkal,mind pedig oktatási intézménye~~ljóJellátott maradt. (Sőt Sopron pQzíciója javult is a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia letdepítés~vel). A 358 km hosszú magyar-:osztrák határ lényegét tekintve a .riyelvhatcírQn jelölődött ki, de mindkét oldalon maradtak etnikai-nyelvi szórványok. A .P,éltárrointegy 30 kilométeres szakasza tekinthető természetes földrajzi elemekretárnaszkodónak, döntő része azonbanrnestetségesen meghúzott vonal.
HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN
l. ÁBRA Magyarország államhatárainak változása a 20. században
o
50
100
150
km
l történeti államhatár; 2 1922. évi államhatár; 3 területi gyarapodás; 1938; 4tetületi gyarapodás, 1939;5terü-
leti gyarapodás, 1940; 6 területi gyarapodás, 1941; 7 az L városvon:.tl elemei .a.itrian()niha.t;írv;ijtozásutw..
A magyar-csehszlovák határt (823 km) szinte egészébenamagyarnyelvt:erületen vo~ták meg. E határ mindössze 20/0-a tekinthető egybennyelvhatárnak is. Aközös,határ két fő szakaszra osztható. A "Duna-határ" földrajzi értelembe~ter~észrtes,h~tárnak tekinthető, mintegy 300 km hosszúságban, ugyanakkor ez a~áll~mhatár~szakasz nem volt nyelvhatár, hiszen mélyen a magyar nyelvteriiletenbelűl húztákmeg.·ADuna mentén elhelyezkedő városok megosztódtak a . kéto~szág között,.qeúgy, . hogyáltalában a kevésbé fejlett város vagy városrész maradt meg MélW"ar?rSz~g számára. Az ország második fővárosa, Pozsony átkerült, GyőFrnegmarélclt, K0t:I\árpm v~rosm.a.gja úgyszintén átkerült, de "külvárosa" megmaradt. A határmawar olclal~n maradt városok viszonylag funkciógazdagok voltak. Teljesen m~s ahelyz~t a. "hegyvidéki-határral". Ezen a szakaszon a városok nagyobb, s fejlettebb része átkerült (elég a KássaMiskolc különbségre gondolni), s a magyar oldal erősen periférikussá ésvároshiányossá vált. . A magyar-román határ (432 km) meghatározó yonása~ h?gy teljes .(:!gészébFllmesterséges határként von ták meg, s mindössze mintegy90 kilomét~~es szakaszon(2l 0/0) tekinthető nyelvhatárnak. A vásárvonal városainakdöntő, s fejlett~bb rés:z;eRo, l11 ániához került, a magyar részen maradt városok köitit csak Debr,ecen volt igazáIiteljes értékű középvárosnak tekinthető. .
EURÓPA
A magyar-jugoszláv határt (631 km) mintegy 70%-ban nyelvhatárként jelölték ki. A dunántúli szakaszon néhány mikr6térséget és pontot-leszámítva teljesen nyelvhatár, az alföldi szakaszán belevágott a magyar nyelvterületbe. A dunántúli szakasz nagy része a Dráva. révén egyben természetes'határ is lett~ Településhálózati szempontból fontos, hogy adunántúlirésien a városi központok magyar fennhatóság alatt maradtak, az alföldi szakasz0n,.:irk~Qb mego~ztódtak a városi központok. A határszakasz két nagyobb városa:lv~s;:teségek mellette~ajta k~rpótlást is kapott, Szeged a kolozsvári, Pécs pedig a pozsonyi egyetemet fogadhatta be. A két világháború között - a kifejezetten rossz államközi kapcsolatok ellenére - a lakosság h<1;táron átnyúlqkapcsolatai viszonylag széleskorűek voltak. Az utódállamok nem k:orl#oztákerő~~akosa:ri a magyarkisebbség anyaországi kapcsolattartását, s a rokoni;tlil~jdonikapcs<:>latokerősek és· élők voltakmég.. A határon·.átnyúló a kapcsolatoltatrésibena mezógazdasági földterületek kistérségi "kettősbirtoklása" tartotta fenn, jelentős részbenpedig a középisk~J~ioktatási,térkapcsolatok hordozták. Különösen az országhatár mentén elhelr~tkedő, t?rf~neti múltú, egyh~zi. iskolák (pl. Debrecen, Sopron, Sárospatak, Nagyk.~Ílizsa) határon átnyúló kapcsolatai voltak jelentős~ek. A kapcsolatok térbeli dimenzipj~f)jelentős mértékben befolyásolta az iskola vallási közössége településterületéhezv~óviszonya~ Sárospatak nagytérségi,Nagykanizsa kistérségi határonátnyúl6 oktatási vonzáskörzetet alakított ki,illetve.valójában tartott meg akétyilághábor~ között(idószakban. A II. világháború el6tti és alatti országhatár-változások (1938 - I. bécsi döntés Felvidék, 1939 --, Kárpátalja, 1940 -ILbécs~döntés - Észak-Erdély, 1941 - a Délvidék egyrészénekyissz,aszerzése) ideiglenes~kyoltak, a háború miatt aljgvolt lehető ségatérkapcsolatok ihtegrálására; Az 1947~es,párizsi b,ékeszerzqdés a"Pozsonyi-hídfó" három község~t Csehszlovákiához csa~oh(l,aztlc::szá1TIítya yisszaállítottaa trianoni határokat (1. ábra).
Az állam~at,ár~menti terül
lamszocializmus
időszakában
Az államszocializIIlus icl6szakának területí,politikájában a határmentiségáltalában véve és hadrszak~szohként differenciáltan ismegjelent .. Az általánosságok szintjén
mindig az álla1TIköziviszonyokfüg~ényében kezelték.a különböző határszakaszokat, a térség városainakfejlesztését: Némelyikhatárszakász többször is újraértékelódött, a hozzá való ~isioÍly minőségileg v~tozott.
1) Amagyar~osztrák határ 1945 után a két ország határa, illetve h~tárIIlenti területei egyaránt a szovjet hadsereg megszállási zónáj~ba estek',de a két országban,. jelentős mértékben különbözött a megszálló hadseregs:z,;erepe.Magyar~rszág?na "szo~jet hadsereg direkt szerepet játszott a belső politikai folYamatok alaklllásában, ~ígAusztriában áttételesebb szerepe volt. 1947-48-ig azositrák határ viszonylag nyitott volt, s csak a belső politikai, hatalmi fordulat után ereszkedett le egyre inkább a határs6rompó, majd épült ki a ;,vas-
HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN
függöny", a határmenti osztrák területek szovjet"megszállása ellenére.·Az 1955~ös osztrák államszerződés után kivonták a:szovjetcsapatokat Ausztriából, aminek az lett a közvetlen következménye a határ magyar oldalán, hogy még inkább kiépült a ha~ tárzár és a határellenőrzés mélységi rendszere. A határ az 1956-os forradalom időszakábanníegnyílt, ·de'utána;min'tegy évtizedre megkeményedett. A magyar~osztrák határ a nyíltoideológiai szembenállás (a.semleges, tőkés Ausztria már a másik, a tőkésyilághoi.:tartozott, a közös határ;,világrend:szer-elválasztó" határként funkcionált) határszakasiábólfokozatosan alakult át "a kUlönböző társadalmi-gazdasági 'rendszerek békés egymásmellettélésének miritahatá:rává", de úgy, hogy mindig megőrizte "kényességét". A belsŐ politikaili~~ra~izál?d~s előre haladásával a magyar állampolgárok szélesedő köre számára is foko~átosan,' s meghatározott időintervallumonkéntátjárhatóvávákAz 1980~asévekIIlásodik fe;' lére a határ kinyílott az állampolgárok tömegei sz*mára,1989""ben márakelet-németek számára is, s a "vasfüggöny" elvesztettekorábbiértelmét~ A gazdaság- és városfejlesztés szempontjábóLa.nyugaü:határtérségazáHamszocializmus időszakának nagyobb részéberitudatos korlátozás alá esett. E térségJ~nyegét tekintve kimaradt az 1950-,esés·részben.az 1960~aséyekszocialista nehéziparosít~si folyamatából. (Kőszeg, Mosonmagyaióvár, Sopron, Szombathely, sőt a nem iga~án osztrák határ menti Zalaegerszeg alig, részesült a központi berllházásokbolebbenáz időszakban, s ennek kÖvetkeztében infrastrukturális fejlesztésük is elmaradt}. Csak az 1970-es évek elejétől kezdve oldódott á nyugati ,határ menti fekvés hátrányos minősítése, s kezdődött meg.a terség városainak jelentősebb 'fejlesztése, dsősotbaIlaz OTK-hoz kapcsolódva a megyeszékhelyeké. Az 1970-es évektől kezdve - részbenakönnyű.,.éstextiliparitőkésbérmuIlkatö: meges vállalása miatt -a· térség.intenzívebb munkawegosztásikapcsplatokat épített ki az osztrák és német cégekkeL A bevásárló, majdlszcllgáltatás'-'igénybevevő'osztiák tömegturizmus révén a lakosság egyreszél~sebb fétegeismerkedett meg>a (fekete) piacgazdasági mechanizmusokkal, s ez az ismeret az 1990:-esévektől kezdve jól kamatoztathatónak bizonyuk Az 1989-es határnyitás a hezárkózó, a:"behatolások eUenyédekező" sZO,óalista rend:szer végét is szimbolizálta. A zárt, felű1ről.vezérelt·társadalomszervezés buká~ával az egyének visszakap ták teljes utazási, döntési, kapcsolat:-"alakítási szabad#gukat.
2) A magyar-csehszlovák határ Az 1945 utáni kitelepítésekésJakosságcserepolitikaiésérzelmi viharai lecseqgésével, a szocialista forradalmak győzelm e után 'a kö'ZöshatáLbezárult. Ugyanakkor ezen ,a határszakaszon vetődött. fel elŐször az: álla~közi kapcsolatok "h:bónyolításán" túl a határmenti kapcsolatok kiépítésénekleheiósége is. Az 195 O-es évek végétőlmegkezdődötfa közöshatárszakasz kutatása, a határmenti területek közös fejlesztési tervezése, .aminek laz 196.8~as, események:vetettek véget. 1968 után ahatármenti 'kapcsqlatok nehezen formál6dtak újra, de megkezd6dö.tt az együttműködés intézményes ülése.
EURÓPA
A Duna-hataisazállaniköú .és·határmeriti együttműködés számára először lökést adott a :Bős-Nagymatos,vízierlSmű~rendszer tervezése, építésének megkezdése, majd a rendszerváltás időszakában az államközi :es a határmenti kapcsolatok tehertételévé vált a beruházás. Az' állampolgárok közötti kapcsolatok.először a magyar-csehszlovák határon keresztül ,~tömegesedtek'l,mindeIiekelőtt a Duna két partján élő magyar lakosság között. Az' államkö'zimegállapödásokban ro'gzíteh keretszámokon túl, amelyek nem igazán hatarmentijeHegűkapé:solatot jelentettek ,. --. esetenként, elsősorban a magyar nemzetiségű lakosság körében előfordult a határon átnyúl ó középiskolai képzés.
3) A magy~r-Sto~jet~atá.r Az 1945-összovjet-'-csehszlovák egyezmény következtében a Kárpátalja a Szovjetunióhozkerült, amely történetében így elő;szörkárpát-medencei országgá, s felbomlásáig Magyarország nagyhatalníi<sz6mszédjává vált. (1939-ben rövid ideig már szomszédosvo1t Magyarország es a:Szovj etunióD A 'magyat':'5zövjet határ'{215krn)ax államszocializmus időszakában a "testvéri együttműködés" határa völt, de ennek lényegét tekintve megmaradt az államközi gazdasági kapcs0latök ,;érintkezesim:inihlumfelületének". A szovjet oldalon valójában egy "szocialistavasfüggöny" épült fel,>ahitáron keresztül csak formális jellegű lokális kapcsolatok működtek Szovjetmércével:mérve;a Kárpátalja fejlett területnek számított, történetileg kiépült.városhálózatamegmaradt,sUngvárfejlesztése politikai, gazdasági, katonai szempontok alapján történt. A Kárpátalja a Szovjetunió számára elsősorban strukturális katonai felvonulási terül~tnekszámított (természetesen nem Magyarországgal szemben),s a,m:int~gy200ezresmagyatkiseb~~ég inkább akadálya, semmint elősegítője volt a,határmentikapcsolatokalákulásának.(Részben ezzel magyarázható, hogy a magyar' "pirosútlevér'csakkülönbetétlappal volt érvényes a Szovjetunió területére). A közöshararmagyaroldala erősen periférikus, s gazdaságilag gyengén fejlett, sokáig városhiányos térség volt, hiszen Nyíregyháza volt az egyetlen, s nem is határmenti városa térségben. Az országos politikában megjelent e gyengén fejlett térség fejlesztésének igénye,desajátosm:6don csaktészben integrálva a szovjet kapcsolatokat. Fokozatosan fejlődött kiahatártérség első városvonala, s a sors pikantériája, hogy Záhony már csak a kétoldalú kapcsolatok erőteljes visszaesése időszakában fejlődött, majd alakult várossá. A magyar-szovjet határ "anyágok, eszközök átrakóhatára"-ként funkcionált - e tekintetben Záhony egész Európa legnagyobb vasúti átrakó csomópontj ává vált. A két országhatármenti együttműködése középpontjában a záhonyi átrakókörzet működ tetése állt, s e mellett a vízügyi kapcsolatok voltak még említésre méltóak. SzabolcsSzatmármegyeahatármenti kapcsolatok elmélyítésének szorgalmazója volt, de néhány foimáliskarcsolat kialakításán túl az együttműködés nem haladt előre, a közös határaIákosság szempontjából nem vált a lakossági együttműködés hatásává, sőt az érintkezésre is alig volt lehetőség.
HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN
4) A magyar,;.románhatár A magyar-romáIl;határ s~il1te~z án~fi1s~ocializmus egészi~ó§zaká.b~ul~.,,,blÍv~ségy__ más mellett élés határszak?:szának" .tekintheró. A "sz9dalistahatársz~aszok".kőzül ez volt a leginkább :pmple~élfikus :~:l~gyütqnűködés~z~~pontjából.J\z.iIla.fi1~ö?-i kapcsolatok alacsony 1;Ióf,oka vissza.t~lqözódöú a hadrátkdok számáb.ar-,iliatárfo~ galomban, a határmenti kapcsolatokban egyaránt. Ahatármenti teriiletek: •fi1agya! .l<1sebbségi! lakossága kifi1ondéltl,al1ulgftja; y~lt a határmenti kapcsolat?kf~jlesz5~séne:k~rom4~ politi~ában.:R.:0tTIálJi~.qldatosal1 ko~ látozta a lakosságikaH~solatoklcigéles):4ését(bár megköt?ttség n~l~ül.érvénres ~olt a "szocialista útlevél")., sajátáll~p()lg~rai, közintézmé,nyei~
5) A magyar-jugoszlávhatár Ez a határszakasz.az osztrákhozhasonlóan rendlqvul~z~ls?s~ges.Iil(Sdon vált9~ott az államszocializmusidószakában~.Jugoszlávia "táborból val6IQkQ:ösítés~ .~tán" a határszakasz az éles ideológiai, politikai és katonai szembenállá~határáváváltozott az 1940/1950-es évek fordulóján. A~atárszakasz nagy részén kiépült az aknaz~r. Az 1953 utáni enYlliilést részben Jehűtötte Nagy Imre és társai 1956-osel~)ablás~a budapesti jugoszláv Illg}'követség elől, aminek következtében a két ország,kömmunista pártja közötti kipcsolatok csak: az 1960-as évek elejére norlnalizálódtak~ Az "el nem kötelezett, ~z9ci~lista Jugoszlávii' minősítése- mindenkor~me,~őrzött egyfajta fenntartást, ha'direkt IIlód()n.~em is~ d~ rejtettenmingenkéjJpen:A határszakasz kezelése mindvégigjobbanhasónlíto~r azosztrákhoz, mint a többi, "rendes" szocialista országéhoz. . .. A lakossági kapcsolatokb::m kezdetben a jugoszláv polgárok töineges megjelenése jelentett új elemet, majd fOkozatosanlGegyensúlyozódotHikétoldalú bevásárló turizmus, igaz, más-más áruössze~ételll1ellett. Az 1980""as.é~ekvégétól is~étegyfajta jugoszláv dominancia jelent mega lakossági mozgásokbanés bevásárló turizmúsban. Az állampolgárok oktatási· k~pcsolatait· tekintve a jugoszláv} belső .szabályozás viszonylag liberális volt,smindeneke1őtia magyar nemzetiségű,hallgatókmégje1enése vált természetessea magyar egyetemeken 'az1970-es tévek közepétőL. A határ magyar olüalánakvárossányilváriítási folyamataeltéró. 'A dunántúli szakaszon egyfajta szet:vesfolyamatrólbeszélhetünk, mígáz alföldin'csak az államszocializmus bukása utáni időszakban kerül sor egyes települése1cvárossá· nyilvánítására. Ha összegezveI?egnézzük azégyes határszakaszok'politikai természeténekalakulá~ sát és a határmenti területek városodási (várossá nyilvánítási) folyam'atát, illetve. an-
EURÓPA
nak szakaszosságát, akkor azt láthatjuk, hogy az nem minden vonatkozásban és nem mechanikusantülcrözi vissza az államközi kapcsolatok változásának alakulását. A városfejlesztésnek még a határmentiv'átosok esetében is volt belső meghatározottsága, részben igazod()tt a településhálóz::lt-fejlesztés országos rendszerében megfogalmazott elvárásokhoz, a megyei szinteriérvényesített területpolÍtikai célo khoz, részben pedig megváltozott a várossá nyilVánítás tartalmi feltétel- és követelményrendszere (2. ábra). A folyamatvégetedményét tekintve azt állapíthatj uk meg, hogy ahatármenti 25 km-es sáv az ország egyik legvárosodottabb területévé vált, s mint ilyen, alkalmas a határmenti együúrriűködés kialakít~sára.Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a városok egy rész'e' a középiskolai okt~tás tekintetében funkcióhiányos (Letenye, Mórahalom). ' 2. ÁBRA
.
Vdrosoddsi folyamat az dllamhatdrokmentén (1945-1994)
o
so
l'
(lj
2
@
3
•
t.
100 km
l az I. városvonal az :iIlá1nhatár;k men,tén 1945~ben; 2 várossá nyilvánított település 1960. I. 1.; 3 várossá nyilvánított település 1980.1. 1.; 4 várossá nyilvánított tel~pülés 1994. I. 1.
A városodási folyamathozkapcsolódva külön kell foglalkoznunk az iskolai fejlesztésekkel, illetve a várossá nyilvánítás ésa középfokú oktatás közötti kapcsolatrendszerrel. A határmentizónában az államszócÍalizmus időszakában várossá nyilvánított kistérségi központok között különbséget kell tennünk a tradicionális iskolavárosok (pl. Sárospatak) és, a járás i székhelyi ,funkcióhoz megszerzett középfokú iskolával bíró városok (pl. Lenti}, valamint. a középfokú iskolával nem rendelkezők között. A középiskola relatíteolcsó intézmény volt az államszocializmus időszakában, így annak a "megszerzése" került a helyi párt:.. és tanácsi vezetés számára a legkisebb fáradságba.
HAJDÚ ZOLTÁN: HATÁROK MENTÉN
655
Hatáf:méntiség a rendszerváltás és demokratikus átalaKulás idő-
szakefban
."
.
Az 19'89t-1990-ben kihó'ntakozó irendszerváh~sésdemokratikus" átálakulásiJolya-:mat szifif~minden rdációbanalapvetóvá1tozásökathozőtt., A kodbhijdószfLkhoz képest ú} jelenségként' kerültelótérbeamenekültkérdés. ,1988-:-tóLkezdve.növebó szárnú'~menekültet fog~dottbe az'otszág (1988-'12,173: fó~ 19§9,'- 17448 fő, 1990itl~ 284fó;19~l,=54:693'fó,1992,~,.1620Afő)~'Az1992-:esadatok
nem
tartalmazzák a volt 'Jugoszláviából ideigleriesen':mefledéketkérők ,mintegy 50., ezres tömeg~t"valamint a nem:r~gisztrált,:de ténylegesen. itt tartózkodó 'l1lenekülteket. A mellekültkérdés mellettalegszembetú.nőbb változás .aszOrilszéds;igi~örnyezet ben k?vet~ezett be. Csehszlov~~á szétyálásával új, f?ggeden államkén~váltszomszé dun~Szlovákia;,Ezayált~s.leg~áDb.két,tekintetben.befolyásolja:ahatármenti kapesolatokalakulását: a}}~~jálla~!de~ogrMiaiösszetételébenés; politikaiiakaratformálásto/an arányaitteKilltye'lTIe~~ót~;'a magyar ~is~bbségsúly~rb),a ,kiszélesedő sia~ badságg1 élve aS~lo~á~a~~gTészénélő'mágyarság,',fokozottabb' mértékben' orientá~ lódhadú.pcsolatrendszerében(gazdasági:;egészségügyi,:oktatási) Magyarország,.s sa., játos módon elsődleges en Budapest felé. A Szovjetunió összeomlásával a Független Államok Közössége tagállamaként, dea korábbi szovjet tagköztársasági státustól eltérő en teljesen független államk~nt cia;!: radt,jtl~tve vák szom~z,é.dl,l,nl
Jug()~:zlávi
új függedenállam került·J
EURÓPA'
A hcirommagyar déli államhatár~szakasztelJes~n eltérŐ. vonásokat hordoz. A szerb, határon az ENSZ-szankciók következtében 1995-ben nemzetközi korlátozások ér~ vényesülnek, a Dunát a NYEU hajói figyelik, illetve ellenőrzik. A Baranya-három.szög.nemzetköújogilag Horvátországhoz,tartozik, .de .az nem tudja szuverenitását érvényes ífeni ezen területen; A határszakaszszinte egész vonalában a szerbek aknazárat telepítettek, így; ez a rövid,szakasz 1995-ben egész Európa legzártabb, alapvető en katonai jellegúhatárszakasza. (Mind a ,közúti, mind pedig a vasúti átkelőhely zárva van). A horvát határ nagyobb ;részéh a bizonytalanság kisebb, de az együttmú:ködésJeltételei nem adottak teljes mértékben .. A $zlovénhatár a másik két déli szakaszhoz viszonyítVa problémamentes/A szabadkereskeqelmi egyezmény megkötése révénazegyüttmúködésnek nincs igaiigátja, a határ két oldalán élő nemzetiségek helyzete reIldezett.· Az !osztrák határ Ihinden korábbinál johbanJtinyílt, saz osztrák gazdák jelentős Cjelentósnekvélt) rnennyiségútermőföJdetyásárQltak "zseb szerződésekkel" , s majd a külföldiekterniőföldszerzési tilalma feloldása utan kívánják legitimizálni vásárlásu, kat. (k új feltételekközött újin.pdonalakúlhat így újjá a kettősbirtoklás. Ausztria belépése az Európai Unióba ebb<5laszempontból:is új feltételeket teremtett 1995. LL után) ..
a
Összegzés A táfsadalnli, gazdétsági, bel- ·és~ülpölitik~fváltozások,.a 'többtartalmú rendszerváltozás.az államszocíalizrnusidősza~ához~~pest,ha különböző módon és némileg eltérő mc§rtékbenis, de azállampolg~ri szaba1ságjogok kiszélesedése irányába hatottak térség~nkben.A7; átalakulás ."hoz~déka"Jgyö~szességében pozitív, de elsősorban a déli nataiaink 'mentén ennek az '~talakulásnák avesztesei is tömegesen megjelentek A ~?rábbi "állami dominanciájú" kapcsolatokat az ,államhatárok mentén fokozatosana polgárok illetve akise~b közösségek által' mozgatott és fenntartott kapcsolatok ~~lthatjákf.el: Aváltás rnil1den tekintetbe l1 :lz'újonnan megfogalmazott érdekek és érté~e~alapjántörFénik majd. , . '.... ," • Eb~ena~Jj hel~e!tben aközépiskolai oktatásnak lehet szerepe a határok mentén, s elsősorban a ny~lvi,kommunikációs képzésben fogalmazható ez meg. Hosszabb távon .• a. határrnen~i területeken, iJletve ~egyék?en - a kapcsolatok gyakorisága és mélység? f~gg\'é~y~~en - a~~r önál1ótárgy~ént is .be lehetne vezetni a "szomszédságismeret~f~, rne1xn,ek keretében az adott' szoms~édo$ országról mélyebb ismeretet sze:" rezhetnek aközépiskolások." . . ..
HAJDU ZOLTÁN
