A VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA KÖRNYEZETI HATÁSAI, KÁRELHÁRÍTÁSI FOLYAMATA, ALKALMAZOTT MÓDSZEREI

VI. évfolyam 1. szám - 2011. március

Vágföldi Zoltán [email protected]

A VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA KÖRNYEZETI HATÁSAI, KÁRELHÁRÍTÁSI FOLYAMATA, ALKALMAZOTT MÓDSZEREI

Absztrakt Magyarország eddigi legnagyobb környezeti és anyagi károkkal járó ipari katasztrófája következett be 2010. október 04-én, amikor a Magyar Alumínium ZRt. X. számú vörösiszap zagytároló gátja átszakadt. A cikkben bemutatom a katasztrófa bekövetkezésétől számított első 2 hónap jelentősebb eseményeit, jellemzem a katasztrófa által érintett területet, bemutatom a kárelhárítás főbb lépéseit, módszereit és folyamatát. Elsősorban a rövid távú hatásokat és következményeket vizsgálom. One of the worst and the largest ecological and economical disaster has occurred in 4th of October 2010 in Republic of Hungary, when the wall of a waste reservoir has collapsed and a hazardous spill of red sludge released outside of the Hungarian Aluminum Co. In my article I present the main events of the first 2 month after the catastrophe, I describe the contaminated territory, the methods and procedures of disaster management. In this analysis I will focus on the short term effects. Kulcsszavak: vörösiszap, iszapkatasztrófa, zagytározó, Kolontár ~ red sludge, sludge disaster, sludge reservoir, Kolontar

BEVEZETÉS A kolontári gátszakadás következtében kiömlött és nagy területeket beterítő vörösiszap súlyos károkat okozott a települések épületeiben, a növény és állatvilágban, a talajban, a felszíni folyóvizekben és a levegőben. A felszámolás költségei, az anyagi kár nagysága több milliárd Forintot is meghaladja. A cikkben a katasztrófa pusztító hatásainak részletes ismertetése előtt röviden bemutatásra kerül a magyar alumínium ipar jelenlegi helyzete, az iparág privatizációja, a timföldgyártás folyamata és a vörösiszap hulladék veszélyes tulajdonságai.

261

ALUMÍNIUMIPAR ÉS PRIVATIZÁCIÓJA A bauxitbányászat és a hozzá kapcsolódó ipar a XX. század első felében jutott nagy szerephez hazánkban. Bauxitot először az 1920-as években találtak, amely azt eredményezte, hogy a harmincas években már timföldgyár (Mosonmagyaróvári Timföldgyár, 1934) és több alumíniumkohó üzemelt Magyarországon. Az ajkai timföldgyárat 1942-ben helyezték üzembe és az 1980-as évek elején évi hárommillió tonna bauxitot termeltek ki az országban. Az ágazat két nagy földrajzi területre koncentrálódott. 1963-tól a teljes alumíniumipari ágazatot egyetlen cég, a Magyar Alumíniumipari Tröszt irányította és tizenhét tagvállalattal működött. [1] 1995-ben megkezdődött az alumíniumipar privatizációja és magánszemélyek megalapították a Magyar Alumínium Részvénytársaságot. A társaság 2000-ben alakult át a ma ismert Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-vé (a továbbiakban: MAL Zrt.)1. A kolontári katasztrófa kapcsán ismét aktuális kérdéssé vált az alumíniumipar privatizációjának - körülményeinek és az új tulajdonosok kötelezettségvállalásának felülvizsgálata. Az iparág privatizációja és az iszapkatasztrófa között valószínűleg nincs közvetlen kapcsolat, mert a tulajdonosi viszonyok változtak ugyan, de az alkalmazott technológiában, a hulladék elhelyezésben, a környezetvédelmi szabályozásban vagy a hatósági felügyelet rendszerében nem következett be változás. A kötelezettségek elmulasztása a tározók állapotára azonban gyakorolhatott negatív hatást. A vásárlók részletes kötelezettség vállalása alapján 5 év alatt mintegy 15 Milliárd Ft-ot kellett befektetniük, ebből 9 Milliárd Ft a környezeti károk felszámolását szolgálta. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a honlapján a privatizációs szerződéseket ugyan nyilvánosságra hozta, de a kötelezettségek teljesítését, annak ütemét eddig még nem. [2] A MAL Zrt. jelenlegi fő profilja a bauxitbányászat, timföldgyártás, az un. hidrát és timföld termékek2, alumínium öntészeti ötvözetek előállítása és hulladék alumínium feldolgozása. A kibányászott bauxit feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás, melyet a MAL Zrt. is a világon elterjedt un. Bayer technológiával állítja elő. Magyarországon három timföldgyár volt, ebből ma már csak az Ajka melletti működik. A timföld előállítása mára jelentősen, nagyjából évi 300ezer tonnára csökkent, de a technológia során képződő melléktermékek tárolására létesített fedetlen zagytározók azonban mindenhol megmaradtak és jelenleg a MAL Zrt. tulajdonában, üzemeltetésében állnak. A timföld előállítása után kohászati eljárással a timföldből alumíniumot állítottak elő. Az országban három alumínium kohó volt, de ezek közül már egy sem működik. [3] A timföldgyártás során képződő vörösiszap tulajdonságai A vörösiszap a Bayer-féle timföld előállítás során használt eljárás mellékterméke, ami folyadékot és szárazanyagot egyaránt tartalmaz. Amikor a bauxitból lúggal (nátrium-hidroxid vizes oldatával) kivonják az alumínium tartalmú anyagokat, az ekkor visszamaradó anyagot nevezzük vörösiszapnak. Nevét az iszapszerű állagáról és a jellegzetes vörösesbarna színéről kapta, amit a bauxitban jelenlevő vas-oxid okoz. A vörösiszap folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és az őt érő erőhatásoktól függően változnak. A vas (III)-oxidot számos célra, például vörös festékek színezőanyagaként, csiszoló porként használják. A vörösiszap átlagosan 24-45 % vízben oldhatatlan vas-oxid, de egyéb fémvegyületeket, alumínium-oxidot, titán-dioxidot, szilícium-dioxidot, kálcium-oxidot és magnézium-oxidot tartalmaz. Továbbá 1 % alatti mennyiségben gallium-, vanádium- és ritkaföldfém-oxidok is találhatók benne. Ezen kívül oldva nátrium-hidroxidot is tartalmaz az iszap. A vörösiszap összetétele az 1. táblázatban látható. A vörösiszap nehézfémtartalma az átlagos talajoknak mintegy hétszerese, 1 2

Bővebb információ a MAL Zrt.-ről a honlapján (www.mal.hu) található Timföld termékek: az alumínium-hidroxidok, alumínium-oxidok, szintetikus zeolitotok, gallium.

262

a nehézfémek túlnyomóan kémiailag kötött (nem kioldható) formában vannak jelen, de a benne levő maradék nátronlúg miatt az emberi egészségre és környezetre veszélyes anyag. [4] A vörösiszap veszélyes tulajdonságainak bemutatásával bővebben a III. fejezetben foglalkozom. A vörösiszap kémiai összetétele (fő komponensek, tömegszázalék) Fe2O3 33-40 % Al2O3 15-19 % SiO2 10-15 % Na2O 7-11 % TiO2 4-6 % CaO 3-9 % V2O5 0,2-0,4 % P2O5 0,5-1,0 % CO2 2-3 % SO3 0,8-1,5 % MgO 0,3-1,0 % F 0,1-0,15 % C 0,15-0,20 % Egyéb fémek(ritkaföldfémek) 1 % alatt A vörösiszap néhány anyagi jellemzője hézagtérfogat 1,16 szivárgási tényező (k) 10-7 -5 x 10-8 m/s

1. táblázat. A vörösiszap kémiai összetétele és néhány anyagjellemzője [4] A vörösiszap veszélyes tulajdonságát elsősorban a feldolgozás során hozzá adott nátriumhidroxid (nátronlúg) okozza. Az Ajkán tárolt vörösiszapok jellemzően 5-8 tömeg % nátronlúgot tartalmaznak. A nátrium-hidroxid vizes oldata lúgos kémhatású, a vörösiszap tározókban pH 13 feletti. A KATASZTRÓFA PUSZTÍTÓ HATÁSAINAK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI Magyarország eddigi legnagyobb következményekkel járó, több, mint 800 ha területet érintett ipari katasztrófája 2010. október 04-én 12.30-kor3 történt, amikor a magántulajdonban lévő MAL ZRt. területén a vörösiszap tároló X. kazetta észak-nyugati gátja átszakadt. A gátszakadás következtében 600-700 ezer m3 vörösiszap és lúgos víz elegye a Torna patak medrén keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit és mintegy 800 hektár területet árasztott el. Rövid idő alatt elmosta a környező falvakat, a hömpölygő iszap lakóházakat károsított, elöntötte az épületeket, autókat sodort el és 10 ember halálát okozta. Az áradat súlyos sérüléseket okozott a lakosság és a mentő erők körében egyaránt. Nagy pusztítást végzett az épített környezetben, a lakosság ingó és ingatlan vagyontárgyaiban továbbá a Torna patak és a Marcal élővilágában hosszantartó károsodás következett be. A vörösiszap által érintett terület az 1. képen látható. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Kolontáron és Devecseren végezte.

3

MAL közlemény szerint a katasztrófa 20 perccel korábban következett be „2010. október 4-én 12 óra 10 perckor természeti katasztrófa történt”

263

1. kép. Érintett területek légi felderítés és műholdfelvételek alapján (Landsat-5)4 A katasztrófa bekövetkezése után közvetlenül a Kolontáron 4 fő elhunytat (egy férfit, három idős nőt, egy leánygyermeket) találtak a mentésben részt vevő egységek. Az azonnal elhunytak halálát mindegyik esetben fulladás okozta, a vörösiszap áradat 1-1,5m magasan hömpölygött a házak között. 2010. október 11-én az ismert halálos áldozatok száma 8 fő volt, mely decemberre 10 főre emelkedett. A katasztrófa első hetében 3 fő eltűnt személyt kerestek (két idős nőt, valamint egy idős férfit). A káresemény során megsérült száma 123 fő, közülük 12 fő állapotát súlyosnak minősítették. A katasztrófa következtében 64 beteg szorult kórházi kezelésre5. [5] Esemény azonosító: Esemény időpontja: Esemény: Esemény leírása:

Helyszín: Halott: Sérült: Eltűnt: Kitelepítés (végleges): Kimenekítés: Útzár:

HAZ-20101004-45-VES 2010.10.04 14:49:00 (2010. október 4. 12:10) HAZMAT Iszaptároló szakadt át Ajka településen, amelynek következtében több ezer m3 iszap ömlött ki Kolontár településre. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, a katasztrófavédelem, a rendőrség és a polgári védelem erői. Elkezdődött az érintett lakosság biztonságba helyezése, a súlyos környezeti károk megelőzése. A kiömlés következtében egy, lakott területen kívüli gázvezeték is sérült. A helyszíni mentést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányító törzse vezeti. Az iszap lúgos, ha bőrrel érintkezik bő vízzel le kell mosni.. Az iszappal szennyezett ruha azonnali lecserélése ajánlott. Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Apácatorma, Tüskevár, Kisberzseny (Veszprém megye) 10 fő 123 fő Nincs 718 fő 110 fő Teljes útzár

2. táblázat. A Kolontár melletti zagytározó katasztrófa főbb számadatai6 4

Forrás: Ajkai vörösiszap-katasztrófa, http://hu.wikipedia.org/wiki/Ajkai_v (letöltve 2010. 11. 24.) Az elsődleges beavatkozó (153 fő) állományból 4 tűzoltót és 8 rendőrt kellett sérülések miatt kórházba szállítani, akiket még aznap ellátás után kibocsátottak. 6 Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_esemeny_olvas&nid=45 (OKF Lakossági információk, HAZ-20101004-45-VES esemény, letöltve: 2010. 12. 07.) 5

264

A katasztrófával közvetlenül összefüggő fekvő és járóbeteg ellátási feladatok 2010. december elején befejeződtek, az egészségügyi ellátás a településeken folyamatosan biztosítva van. A katasztrófa főbb számadatait a 2. táblázat tartalmazza. Az iszapár Kolontáron két utcában 40 lakóingatlant és 2 önkormányzati épületet, Devecserben 19 utcában 244 lakóingatlant, Somlóvásárhelyen 14 lakóingatlan érintett. Közvetlenül az iszap által elöntött lakóterület nagysága helikopteres légifelderítés szerint Kolontáron 3 ha, Devecserben 7 ha volt. [6]

3. kép. A lakosság kimenekítése7

2. kép. Az átszakadt X. számú gát7

Az érintett és veszélyeztetett lakosságot a katasztrófát követően kimenekítették, október 09-én Kolontárról és Devecserről újabb gátszakadást feltételezve mintegy 3000 főt ideiglenesen kitelepítettek. A kitelepítettek többsége rokonoknál-ismerősöknél, kisebb részük a Polgári Védelmi szervek által berendezett ideiglenes szálláson kapott elhelyezést. A katasztrófa után közvetlenül a környezeti elemek károsodásának felmérése és mértékének megállapítása kiemelt jelentőségű volt, melyet a következő fejezetben mutatok be. A VÖRÖSISZAP VESZÉLYES TULAJDONSÁGAI ÉS A KATASZTRÓFA SORÁN ALKALMAZOTT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Ebben a fejezetben bemutatom és megvizsgálom a vörösiszapnak a környezetre, az emberi szervezetre gyakorolt veszélyes tulajdonságait és ismertetem a veszélyek azonosítására, a kockázatok felmérésére szolgáló (elsősorban analitikai kémiai) vizsgálati módszereket. A veszélyek azonosítása és módszerei Az elsődleges beavatkozók a katasztrófa napján nem tudták, hogy milyen veszéllyel és kockázattal állnak szemben, milyen szintű személyi védelmet, egyéni védőeszközöket kell alkalmazniuk a vörösiszap ellen a mentés során. Továbbá azt sem tudták, hogy a sérülteket kell-e a lúgmaráson kívüli kezelést leszámítva valamilyen más kezelésben is részesíteni. Ismeretlen forrásból felreppent egy rémhír, hogy a vörösiszap radioaktív, sugárszennyező anyag. Szerencsére ezt viszonylag rövid idő alatt több független laboratórium már 2010.10.05-n is megcáfolta és helyszíni valamint mintavételt követően laboratóriumi mérési eredményekkel is alátámasztotta (pl. Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai

7forrás: http://kep.index.hu/1/0/171/1716/17165/1716535_ee8b21f121bbaa8c1a2903373aecaa91_wm.jpg (2-3 sz. kép: Varga Gy., MTI, készült 2010.10.04.-n, letöltve 2010.10.28.)

265

Kutatóintézet, OSSKI8, Pannon Egyetem Szakértői Csoport, Magyar Honvédség Havária Laboratóriuma). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) a vörösiszap katasztrófa másnapján a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) segítségét kérte az iszaptól elárasztott terület vizsgálatára, a károk meghatározására. Az MTA által felkért vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértői csoport 2010. október 5.-én utazott le először a katasztrófa helyszínére. A helyszínen majd laboratóriumi mérések útján megvizsgálták a katasztrófa által okozott károkat majd elkészítették gyorsjelentésüket és javaslataikat a legszükségesebb teendőkről. A szakértői csoport helyszíni tapasztalatok alapján megfogalmazott ajánlásait az MTA főtitkára még aznap eljutatta az OKF részére. A MTA kutatóiból álló csoport munkájához később a Pannon Egyetem és a Károly Róbert Főiskola munkatársai is csatlakoztak. A vörösiszap kiömlése óta eltelt időszakban nagyszámú mintavétel és elemzés történt. [7] A szakértők a vörösiszap okozta környezeti károk részletes felméréséhez, a szennyezés terjedésének megállapításához további mintákat vettek, vizsgálatokat végeztek el. A vörösiszap lúgos tulajdonsága már ismert volt, de a nehézfém tartalma is ’komoly riadalmat’ keltett a nehézfémek bizonyított humán egészségügyi/toxikológiai és környezeti/ökológiai hatásai miatt. Az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet (továbbiakban: MTA KK AKI), a Magyar Állami Földtani Intézet (továbbiakban: MÁFI) és egy független szervezet – a Bálint Analitika Kft.- munkatársai 2010.10.12-ig összesen 16 db., Kolontár és Devecser térségében összegyűjtött vörösiszap minta elemzését végezték el. A különböző helyekről vett minták elemzése alapján a tározóból kifolyt zagy pH-ja 11-14 között változott (lúgos kémhatás), ezért a vörösiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő. Bár az EU és magyar hulladék besorolás alapján (EWC 010309, European Waste Catalog)9 2001.-től a nem veszélyes hulladék kategóriába tartozik, azonban a környezetre és emberi egészségre igenis káros és veszélyes. Megjegyzem, hogy a korábban hatályos 102/1996 (VII.12) Korm. Rendelet alapján a vörösiszap II. osztályú veszélyes hulladék volt és ártalmatlanítása különleges kezelési igényelt és jelentős mennyiség van az országban felhalmozva monodepóniákban (zagytározókban).10 A minták nehézfém tartalma a 3. számú táblázatban látható. Elemanalitikai módszerekkel elvégzett laboratóriumi vizsgálata során megállapították, hogy a vörösiszap a szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket. Az arzéntartalom az MTA KK AKI Kolontár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika Kft. által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél, az MTA KK AKI a gátszakadás közelében vett mintánál és a MÁFI által gyűjtött mintáknál az adott elemre vonatkozó határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért. Az MH Havária Laboratórium készenléti szolgálata a radiológiai felderítés (sugárfelderítés) mellett a vörösiszapból 2010.10.05.-én Kolontáron és Devecseren 6 db. mintavételt is végzett, melyek nehézfém/nyomelem tartalmát az MH Vegyi Laboratóriumban mikrohullámú roncsolásos minta-előkészítést követően ICP-MS11 mérőrendszerrel határoztunk meg. A laboratórium akkreditált státusszal nem rendelkezik, de a mérési eredmények a 3. számú táblázatban közölt hasonló minták eredményeivel jó egyezést mutatnak. 8

OSSKI: Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 16/2001 (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 10 Forrás: Szakál Béla (szerk.:) Segédlet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos katasztrófavédelmi tevékenységek szakmai megalapozásához, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Főiskolai Kar, Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, 2004., 18. oldal 11 ICP-MS: Induktív csatolású plazma-tömegspektrométer 9

266

Vörösiszap fémtartalma (mg/kg) szárazanyag Minták MTA KK AKI 2010.10.05 (gátszakadástól 100 méterre) MTA KK AKI 2010.10. 05 (Kolontártól 1 km-re nyugatra) Bálint Analitika 2010.10.05 gátszakadástól 30m-re vett iszap Bálint Analitika 2010.10.05 50 gátszakadástól 50m-re vett iszap MÁFI 2010.10.06 Kolontár/Devecser térségében vett 10 iszapminta adatai (határértékek) MH HAVÁRIA 2010.10.05-i kolontári és devecseri minta átlaga

As

Cd

Cr

Hg

Ni

Pb

Zn

135-144

n.d.

632-677

1,64-8,59

192-219

189-195

47,9 56,7

33,4-35,7

n.d.

83,4-85,8

n.d.

64,3-73,1

43,2-53,9

36,8-43,6

43,6-44,5

2,30-2,42

689-721

0,54-0,67

281-289

80,9-83,2

142-155

27,9-32,3

0,24-0,34

57,6-74,5

0,18-0,28

26,3-36,4

7,52-11,8

64,2-77,9

81,6-131

0,82-1,44

360-694

0,61-2,83

143-322

96,2-177

108-172

69-176

-

-

-

112-259

51-125

35-96

75

10

1000

10

200

750

2500

12

Határérték szennyvíziszapra

Megjegyzés: n.d. nem mérhető, -: nem mért elem

3. táblázat. A vörösiszap fémtartalma (száraz anyagra)13 Korábbi irodalmi adatok és kutatások alapján ismert, hogy a hulladék (minta) nehézfém tartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak (mobilizálhatók) a vörösiszapból és ezáltal lehetővé válik, hogy az élő szervezetek könnyebben fel tudják azokat venni. A fémek kioldódását szabványos módszerek szerint szárított iszap mintákon, desztillált vizes, illetve ammónium-acetátos pufferben (pH=4,5) határozták meg. A 4. számú táblázatban látható mérési adatok alapján megállapították, az adott feltételek mellett a vizsgált fémek nem oldódnak ki a vörösiszapból. Oldatok fémtartalma (µg/l, ppb)

Minták

As

Cd

Cr

Hg

Ni

Pb

Zn

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

190

60

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

k.h.a

Mérés kimutatási határa(k.h.)

20

3

1

4

0,7

8

0,8

Határértékek szennyvízre

200

20

2500

10

1000

1000

5000

MTA KK AKI 2010.10.05 desztillált víz gátszakadás helyének közeléből és Kolontár külterületén vett 2 minta

MTA KK AKI 2010.10.05 ammóniumacetát pufferes vizsgálat, gátszakadás helyének közeléből és Kolontár külterületén vett 2 minta

Megjegyzés: k.h.a. - kimutatási határ alatt (nincs kioldódás)

4. táblázat. A vörösiszapból kioldható fémtartalom9 A talajszennyezés mélységi eloszlásának megállapítása érdekében az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (továbbiakban: MTA TAKI) szakemberei 2010. 10. 08.-án nemzetközi szabványos mintavételi eljárás alapján a talaj egy méter mélységű szelvényét mintavételezték Kolontáron és Devecserben annak megállapítására, hogy a felszínt addigra már negyedik napja borító vörösiszapból szivárgott-e a mélyebb rétegekbe szennyező anyag. 12

Az 50/2001 (IV. 3) Korm. rendelet szerint a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő szennyvíziszapra megadott határértékek 13 http://mta.hu/data/cikk/12/57/61/cikk_125761/Osszefoglalas_AKI_eredmenyek.doc (Az ajkai vörösiszap-ömléssel kapcsolatban 2010. október 12-ig végzett vizsgálatok eredményeinek összefoglalása, MTA KK AKI, letöltve 2010.10.25.)

267

A mintákat két családi ház kertjében vették 2 különböző, mintavételekre akkreditált eljárással14, majd vízmintát vettek a felszín alól Kolontáron és Devecserben. A talajmintákat az MTA TAKI laboratóriumába, valamint a Bálint Analitika Kft-be szállították. A talajminták laboratóriumi elemzéséből származó eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszapban található nehézfémek 4 nap alatt nem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajban és nem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett. A vízminőségi vizsgálatokat az ÁNTSZ folyamatosan végzi, a vezetékes ivóvíz és ásott kút vízminták elemzése alapján az ivóvíz a teljes területen biztonságosan fogyasztható. További vizsgálatok szükségesek a talaj termőképességében és a talajéletben bekövetkezett változások megállapításához, amelyek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban MgSzH) laboratóriumaiban zajlanak. A Károly Róbert Főiskola (továbbiakban: KRF) munkatársai a helyszíni mintavétellel és mérésekkel párhuzamosan légi felvételeket készítettek, műszeres felmérést végeztek. Az eddig készített felvételek alapján megállapítható, hogy a X. zagytározó falain sehol sem figyelhetők meg a gát szerkezeti károsodása. A KRF munkatársai a közeljövőben ellenőrzik azokat a helyeket, ahol a tározó fala leggyorsabban süllyed és a méréseiket egybevetik a nedvesedések eloszlásával. [8] Az MTA kutatóintézetei és további vizsgálatokat végző intézmények (MÁFI, VITUKI, ÁNTSZ, VM környezetvédelmi laboratóriumai, MgSzH15) és civil szervezetek (Bálint Analitika Kft. a Vidékfejlesztési Minisztérium16 megbízásából) az eredményekről folyamatosan tájékoztatják a hatóságokat és kapcsolatban állnak a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsával (KKB TT) is. Több nemzetközi szervezet is küldött szakértőket, a legfontosabbak az Európai Unió, WHO ROE17, és a Greenpeace. A WHO Európai Regionális Irodájának jelentése és javaslata 2010. november második felére elkészült a kormány részére. Javasolták például a timföldgyártási technológia módosítását, a nyilvánosság felé irányuló kommunikációra javítását, a további szükséges vizsgálatok elvégzését és a vészhelyzeti tervek begyakorlását.[9] A hosszú távú ökológiai, gazdasági, társadalmi (környezeti) hatások előrejelzése még sok és szerteágazó elemző-értékelő valamint szakértői (környezeti elemek: termőtalaj, élővizek, élőhelyek állapota, károsodás mértéke) vizsgálatot igényel. Humán egészségügyi kockázatok A katasztrófa elsődleges humán egészségügyi következményeinek megállapítása és a sérültek kezelése szempontjából kiemelt feladatként jelentkezett a vörösiszap veszélyességének, egészségügyi kockázatainak megállapítása. A humán egészségügyi kockázatokat vizsgálva a megszáradt vörösiszap – mivel finom eloszlású, szemcsés por – a légző rendszerbe kerülve irritálhatja a légutakat, illetve a lúgos kémhatása miatt ez a hatás még erősebb is lehet. A szilárd, vagy tömény (betöményedett) nátronlúg égéshez hasonló sérüléseket, szembe kerülve szemkárosodást okozhat. A sérültek (lakosság, elsődleges beavatkozók - pl. a helyszínre vonuló tűzoltók) azonnal nem voltak 14

Mintavételi eljárások: először géppel fúrtak le 1m mélyre, majd a furatot horizontálisan tovább mélyítették és öt illetve tíz centiméterenként valamennyi rétegből mintákat vettek, valamint a gépi fúrások környezetében botfúróval átlagmintákat is nyertek 20-20 részmintából. 15 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 16 A VM a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) jogutódja 17 WHO ROE: World Health Organization Regional Office for Europe, Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda (honlap: www.who.hu)

268

tisztában a vörösiszap veszélyes tulajdonságaival, ezért a bőrfelszínen lúgmarásos sérüléseket szenvedtek. Az érintkező bőrfelület, vagy szem gyors, bő vizes mosásával a lúg által okozott, illetve a szem sérülése elkerülhető, ill. mértéke jelentősen csökkenthető. A vörösiszappal, ezáltal a nátronlúggal való hosszabb idejű érintkezés esetén orvosi ellátás szükséges. A Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörösiszap fokozatos kiszáradásának, kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szállópor a vörösiszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas arány más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest. A vörösiszapból füstszerű anyag szabadul fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétére utal. A szállópor durva és finom részecskékből áll, a durva szemcsék a légző rendszerben leülepedhetnek és a nyálkahártyán lúgos hatású váladék jelenhet meg. A belélegzett porból a nyálkahártyán kialakuló lúgoldat komoly veszélyt jelent, irritációt okozhat, különösen nagyobb mennyiségű vörösiszap por hosszú idejű belélegzésekor. A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító, s emiatt egészségkárosító hatása jelentősebb is lehet, mint egy ’átlagos pornak’. A porterhelés miatt ezért a lezárt területre belépőknek, kárelhárításban résztvevőknek védőmaszkot (pormaszkot), védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselniük. [8] Az érintett területeken a levegő porszennyezését mérőállomásokkal folyamatosan követik. A környezeti levegő porszennyezettség mérése mérőállomásokkal (4 telepített ponton szakaszos aktív mérés, 3 ponton folyamatos monitoring rendszer) történik, a PM1018 és PM2,519 napi átlagkoncentrációja a megengedett szintet (50µg/m3) alapvetően nem lépte túl, helyi kis mértékű (20%-on belüli) határérték túllépések 2010. októberben és novemberben is előfordultak (pl. Devecser, Kolontár településeken). A mérési eredmények alapján a porszennyezés jelenleg nem kritikus. [10] Termőtalaj, növény és állatvilág károsodása, ökológiai következmények A felmérések szerint a vörösiszappal érintett 810 ha nagyságú mezőgazdasági területeket – melyből 300 ha gyep és 310 ha előkészített szántó - feltehetően olyan súlyos károsodás érte, hogy a talajcsere sem jelent tökéletes megoldást, ezért jó időre ki kell vonni azokat a művelés alól. A vörösiszappal való borítottság átlagosan 5-10cm (minimum 3cm, maximum 45cm). Az MgSzH a vörösiszappal borított területeken határozatlan időtartamra legeltetési és részleges vadászati, művelési valamint a termesztett kultúrnövények esetében zöldség és gyümölcs kereskedelmi és fogyasztási tilalmat vezetett be. A vörösiszappal borított termőföldre kísérleti jelleggel talajjavító anyagot szórnak ki. Továbbá halászati, horgászati tilalmat rendeltek el a szennyezett vagy veszélyeztetett folyóvizek tekintetében (jelenleg Torna patak és a Marcal teljes szakasza), a korlátozásokat folyamatosan felülvizsgálják. A katasztrófa helyszínéhez közel fekvő természetvédelmi területeket - a devecseri Székierdő természetvédelmi terület és a Somló Tájvédelmi Körzetet - nem érte károsodás. A Devecser város északi részén fekvő Esterházy kastélyparkot viszont a lezúduló áradat közvetlenül érte. A szennyeződés legalább fél méter magasan áll a park egyes részein, ami nagy valószínűséggel az ott található fák jelentős részének pusztulását okozza. A legtöbb helyen valószínű nem kell talajcserét végezni, elegendő lesz az iszap feltakarítása és maradék beszántása a porzás elkerülése érdekében. Ahol nagyon átitatódott a talaj felső rétege, ott meghatározott mélységekben szükséges lesz a talajcsere is. Ezt szakemberek fogják felmérni. A talaj sokszínű élővilága (baktériumok, gombák, állatok) biztosítja a talaj funkcióit, amelyek nélkül nem tudjuk a talajt élelmiszertermelésre használni. 18 19

szálló por, a levegőben a 10µm-nél kisebb szemcseméretű (részecske átmérőjű) frakció a levegőben a 2,5µm-nél kisebb szemcseméretű (részecske átmérőjű) por frakció

269

Az élővilág távolabbi területekről vissza tud települni, amint a talaj kémhatása és szerkezete normalizálódik (például talajjavító anyagok alkalmazásával vagy talajcserével). A tározóból elfolyt magas víztartalmú vörösiszap jelentős nátronlúg tartalma miatt (pH 13 körüli) szinte minden élőlény azonnali pusztulását okozta. Ezek között növényi és állati szervezetek egyaránt voltak, a gerinctelen szervezetektől a halakig. A Torna patak és folyómederben az alsóbb szakaszokon bekövetkező hígulás valamint a későb ismertetett (IV. fejezet) beavatkozások fokozatosan csökkentették ezt a hatást. A Torna patak élővilágáról és vízkémiájáról vannak korábbi adatok, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a szennyezéshez közeli szakaszon 2009-ben végeztek felméréseket (akkor 9 halfaj jelenlétét mutatták ki). A Marcal folyóba pH 10 érték körüli víz érkezett, ami még mindig igen veszélyes volt az élővilágra és teljes pusztulást okozott. Szerencsére a szennyezés a Dunát nem érintette, amelyet a Szlovák fél elvégeztetett folyóvíz minőségi vizsgálatai is bizonyítottak. A szennyezés hullám levonulása után a pH érték minden bizonnyal fokozatosan visszaáll a természetes értékre (8,5 körüli), és amennyiben a szennyező anyag utánpótlása megszűnik, valószínűleg az élővilág lassan és fokozatosan regenerálódik a felsőbb szakaszról és a mellék-vízfolyásokból kiindulva. A mederben kiülepedett vörös színű anyag megjelenése természetidegen és a körülmények következtében riasztó hatású, de a vízi élővilágra nem jelent veszélyt, anyagai vízben nem oldódnak. A fentiek értelmében a katasztrófának hosszan elhúzódó rejtett hatása várhatóan nem lesz a vízi élővilágra nézve. A vörös színű iszap-szennyezés anyagai nem fognak az élőlények testében felhalmozódni és amennyiben a jövőben ismét megjelennek a halak az érintett folyószakaszokon, azok emberi fogyasztásra már nagy valószínűséggel alkalmasak lesznek. A katasztrófa sokkal feltűnőbb jele a vizeket ijesztően vörösre festő iszap, de ennek károsító hatása jóval kisebb a nátronlúgénál. Az iszap szárazanyagának jelentős részét vízben oldhatatlan fém-oxidok teszik ki, melyek közül is legnagyobb arányban a vörös színért felelős vas(III)-oxid van jelen. Ez nem tekinthető mérgezőnek, bár a tömény iszappal terhelt vizek nyilvánvalóan felborítják a biológiai egyensúlyt, hiszen a sötét vízben például leállnak a fotoszintézis folyamatai. A szárazföldek növény- és állattársulásai lassabban változnak, mint a vízi növények és állatok életközösségei. A vörösiszap által okozott kár az előzetes felmérések alapján óriási, szemmel láthatóan minden tönkrement, ami a zagyáradat útjába esett. Ahol a szennyező anyagok vastag rétegben borítják a földet, ott nagyobb az esélye annak, hogy a károsodás több tíz cm mélyen is jelentkezhet. A legfelső talajszintben valószínűleg olyan súlyosak a károk, mint a vizekben, de van remény arra, hogy ennek eltávolításával a talaj élővilága előbb-utóbb regenerálódik. Kevésbé súlyos a változás azokon a részeken, ahol az áradat gyorsan lezúdult, s csak pár cm iszapréteget hagyott maga után. A kiszáradás során lassan a nátrium-hidroxid a levegő szén-dioxidjával reagálva jóval kevésbé veszélyes karbonát-vegyületekké alakul. Ez a talaj szikesedésére vezethet, amit az eddig ott élt növények jelentős része nem vagy csak kis mértékben képes elviselni. A közeljövőben nem várható, hogy a növény-, illetve az állatvilág teljes mértékben helyreálljon. Sok háziállat a vörösiszap ár miatt pusztult el, elsősorban megfulladt. Az elhullott haszon és háziállatok elszállítására a MgSzH intézkedett. [11] A KATASZTRÓFA KÁRELHÁRÍTÁSI ÉS KÁRFELSZÁMOLÁSI FELADATAI FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI Ebben a fejezetben a katasztrófa–elhárítás legfontosabb feladatait tekintem át, továbbá ismertetem azokat a tevékenységeket és módszereket, melyeket a mentő-kárelhárító erők a védekezés során alkalmaztak. Nem célom, hogy pontos kronológiai sorrendben, részletesen ismertessem az eseményeket, hanem a fejezet zárásaként a főbb intézkedéseket összegzem táblázatos formában.

270

A katasztrófa első napján a legfontosabb feladat az életmentés, sérültek megfelelő orvosi ellátása (szükséges kezelése) eltűntek keresése, veszélyeztetettek kitelepítése majd a vagyonmentés/ részleges mentesítési feladatok tervezése és végrehajtása volt. A fejezet célja nem a részletes történések és időrendi leírás, hanem a főbb események, résztvevők és tevékenységek felsorolása. A 245/2010 (X.6) Kormányrendelet a vörösiszap katasztrófa által érintett három megyére (Veszprém, Győr-Moson-Sporon és Vas) vészhelyzetet hirdetett ki, a kárelhárításba bevonták a Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) és a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit. A MAL Zrt.-t állami felügyelet alá helyezték és Dr. Bakondi György tű. altábornagyok (az OKF főigazgatóját) nevezték ki kormánybiztosnak. [12] A védekezés a szennyezés terjedésének megakadályozására és a lúgszennyezés (pH) csökkentésére irányult és folyik napjainkban is. A katasztrófa utáni első hónapban döntő jelentőségű volt a vörösiszappal kikerült nátronlúg semlegesítése a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. A szennyezett folyószakasz pH értékének csökkentésére több módszert is kipróbáltak, végül több ezer tonna gipszet (kálcium-szulfátot) juttattak szennyezett élővizekbe, a Tornába és a Marcalba. Számomra vegyészmérnökként nem világos, hogy ez miként csökkentette a pH-t, erre sajnos nem találtam hivatkozást. A folyómedret több ponton levegőztették, ami elősegítette az élővíz oxigén ellátását. A szakemberek a folyómeder és a folyómederben lévő iszap vizsgálatát javasolják a Torna és a Marcal folyókban ahhoz, hogy következtetni lehessen a lúgmentesítésre alkalmazott gipsznek a folyók üledékére gyakorolt hatására. A szakértői csoport a helyszíni tapasztalatok alapján ecetes vízzel történő mosás és takarítást is javasolt a lakosságnak. A katasztrófa sújtotta térség határán már a gátszakadás napján a rendőrség ellenőrzőáteresztő pontokat létesített, szabályozták a területre való beléptetést, bevezették a szükséges forgalmi korlátozásokat, biztosították a közrendet, részt vettek a kárelhárítási feladatokban. A 8. főút Devecser és Bakonygyepes közötti 10 kilométeres szakasza jelenleg is útzár alatt van a folyamatban lévő védekezési munkálatok miatt. A büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében a nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr Főkapitányság, majd a Nemzeti Nyomozóiroda vette át. A tűzoltóság, rendőrség, a katasztrófavédelem erői, polgári személyek (karitatív szervezetek és önkéntesek), a MH nagy erőkkel - személyi állománnyal és technikai eszközökkel- vett részt a katasztrófa elhárításában, a helyreállítási feladatokban. Az MH 54. Légtérellenőrző Ezred logisztikai hátteret, szállító eszközöket és személyi állományt biztosított a kárfelszámolás időszaka alatt. A kivezényelt katonák élelmezését mozgó konyhával oldották meg, a romlandó élelmiszerek számára hűtőkocsit biztosítottak. A kárelhárításban résztvevő szervezetek élelmezési ellátásukat egymástól függetlenül, önállóan szervezték meg. Hatékonyabbnak ítélem azt a megoldást, ha egy megfelelő kapacitásokkal rendelkező ellátó szervezet (pl. a MH) oldotta volna meg ezt a feladatot a kárhelyszínen lévő teljes beavatkozó személyzetre . Az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj kirendelt mentesítő katonái szaktechnikai eszközeikkel 24 órás munkarendben több ponton végeztek részleges mentesítési feladatokat (szennyeződött közterület, utak, személyi állomány és technikai eszközök/gépjárművek lemosása). A megsemmisült kolontári hidat elbontották és az MH II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred ideiglenes hadihíddal (TMM-3) váltotta ki, melyet 1 nap alatt telepített. Ezt követően egy nyompályás, vegyes szerkezetű ’polgári’ hidat terveztek és 2 héten belül megépítettek (műszaki átadás 2010. 10.30). A megrongálódott infrastruktúrát (pl. kolontári híd), közszolgáltatást (Polgármesteri Hivatalok zavartalan működését) gyorsan helyreállították. A Kormányzati Koordinációs Bizottság feladatát a megalakított Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ vette át. A károsultak megsegítésére és a védekezés költségeinek

271

fedezésére a kormány létrehozta a Magyar Kármentő alapot, a Külügyminisztériumot megbízták, hogy koordinálja a nemzetközi felajánlásokat és juttassa el az OKF felé. A katasztrófát követően a humanitárius, civil szervezetek (pl. Magyar Vöröskereszt) is azonnal megkezdték a lakosság élelmiszerrel, ruházattal történő ellátását. Megkezdődött a lakosság gyorsított segélyezése és a fedél nélkül rekedt családokkal a tárgyalás a lakhatásuk megoldására, kompenzációjukra. A ’médiahatás’ nagyon jól megfigyelhető, 2 hónap elteltével a televízió, újságok már csak szórványosan foglalkoznak a vörösiszap katasztrófával, a hírérték elmúlt, letűnőben van, exponenciálisan csökken a média megjelenések száma. A MTA honlapjának főoldaláról20 2010. december elejétől közvetlenül már nem érhető el a „vörösiszapra vonatkozó linkgyűjtemény. Mint azt a WHO jelentése is tartalmazza, kiemelten fontosnak tartom a lakosság korrekt tájékoztatását, amely nem mindig valósult meg, ezáltal számos félreértésre okot adó pontatlan cikk jelent meg a médiában. A vörösiszap számos új weboldalt is generált (pl. http://www.vorosiszap.com független weboldal célja, hogy az érdeklődőknek naprakész információkat nyújtson a vörösiszap katasztrófa sújtotta települések helyzetéről, a mentési munkálatokról és a segélyakciókról; http://vorosiszap.bm.hu/ a Magyar Kormány hivatalos oldala a vörösiszap katasztrófáról). Az alábbi 5. sz. táblázatban a katasztrófa bekövetkezését követő első két hónap számomra fontosabbnak tartott, a korábbi fejezetekben ismertetett eseményeit, a védekezés feladatait és módszereit, valamint a kárelhárításban, kárfelmérésben részt vevő szervezeteket foglaltam össze és emeltem ki.

20

www.mta.hu

272

Időpont 2010.10.04. 12:30

Fontosabb események X. gát szakadása

2010.10.04. du. – november

Sérülések kialakulása

2010.10.04. délután 2010.10.04.folyamatos vizsgálatok 2010.10.04. du. december elejéig 2010.10.04. du.tól folyamatosan

2010.10.04. – december 2010.10.06. – folyamatosan 2010.10.06decemberig 2010.10.07 – december 2010.10.12.-16. 2010. november eleje 2010. december

újabb gátszakadás valószínűsége

Védekezési feladatok/módszerek

Végrehajtók, résztvevők

riasztás, kimenekítés, terület zárása, sérültek szállítása, eltűntek keresése lakosság, beavatkozók sérüléseinek kórházi ellátása, elhullott állatok összegyűjtése katasztrófavédelmi rendszer aktivizálása, munkacsoportok megalakítása, szakértők összehívása kockázatok felmérése, vörösiszap elsődleges laboratóriumi és terepi vizsgálatai személy (beavatkozók) és technika), utak részleges mentesítése

elsődleges beavatkozók (tűzoltók, mentők OMSZ, rendőrök) Országos Mentő Szolgálat, kórházak, MgSzH

korlátozó intézkedések bevezetése (forgalmi korlátozások, vadászati, halászati, élelmiszerfogyasztási, légtérzár), közbiztonság szavatolása kommunikáció, lakossági tájékoztatás (helyi tájékoztatás, média- bel és külföldi TV, rádió, napilapok) kármentesítés (folyó levegőztetése, gipsz adagolás a Torna, Marcalba, talajjavító adagolás-keverés a termőföldbe) közszolgáltatás helyreállítása (polgármesteri hivatalok működésének, egészségügyi ellátás normalizálása) kimenekítés/kitelepítés (Kolontár és Devecser falvakból) nemzetközi szakértők fogadása, területbejárás, javaslatok kidolgozása műszaki védelem kialakítása (védőgát, körgát építése) a X. tárolónál tapasztalatok feldolgozása (jogszabály előkészítés, konferencia)

rendőrség, MgSzH, Hungarokontroll, MH stb.

KKB, OKF, védelmi bizottságok, MH KOB és kijelölt alakulatok Operatív Csoportjai MTA és bevont szakértők, ÁNTSZ, OSSKI, OKF, MH, Greenpeace (Bálint Analitika Kft.) MH 93. Petőfi Sándor VV. Zászlóalj

Kormány, bizottságok

OKF,

védelmi

tűzoltók, OKF, MgSzH, MH

Kormányzati Újjáépítési Központ megalakítása, védelmi bizottság,, MH műszaki egységei stb. védelmi bizottság,

Technikai és anyagi igény személy és tehergépjárművek mentőgépjárművek, egészségügyi szakanyagok híradás, távközlési rendszerek

OKF,

MH.

védőfelszerelés, veszély nem ismert lúgmarás kezelése, súlyos sérültek kórházi kezelése jogszabályok, tervek szerint

gépjárművek, laboratóriumi és terepi mérőeszközök Mentesítő konténer, FMG-68, személyi védőeszközök gépjárművek, helikopter, laboratóriumi eszközök és berendezések

környezeti elemek (élővizek, talaj, levegő portartalom) ki és beléptető pontoknál

Informatika, internet, telekommunikáció

lakosság tájékoztatás megszervezése

gépjárművek, munkagépek, kármentesítő anyagok buszok, személygépkocsik, munkagépek, gépjárművek, buszok

gipsz pH csökkentő hatása számomra nem ismert

földmunka gépek

Kormány felkérésére

WHO, EU és Greenpeace szakértői, minisztériumok

Kormány, szakértők

Megjegyzés

MTA,

5. táblázat. A katasztrófa kárelhárítási módszerei, főbb eseményei (saját összeállítás)

,folyamatosan felülvizsgált és aktualizált helyzet

lakosság kitelepítése majd visszatelepülés Kormány felkérésére

módosítási koncepció a katasztrófák elleni védekezés tárgyában

A kárelhárítási feladatok során a vezetési és katasztrófavédelmi rendszer a jogszabályok alapján alapvetően jól működött, de a katasztrófa tapasztalataira alapozva intenzív munka kezdődött a katasztrófavédelmi rendszer és a jogi szabályzók felülvizsgálata érdekében. A katasztrófavédelmi rendszer, a jogszabályok gyakorlati alkalmazhatósága, a különböző résztvevő szervezetekkel való együttműködés alapvetően jó volt, a kárelhárításba bevont tűzoltók, katonák, rendőrök és katasztrófavédelmi állomány hozzáállása kiemelkedő volt. A szakterület túlszabályozottsága és a bürokratikus ügymenet azonban rendkívül megnehezítette a kárhelyen az operatív munkát. A kárhely parancsnok részére a jövőben elengedhetetlen a nagyobb mozgástér és jogkör, illetve a saját hatáskörben felhasználható költségvetés biztosítása. Ez tulajdonképpen a hatékony kármentés, védekezés és felszámolás záloga is. ÖSSZEFOGLALÁS A bevezetésben a magyar alumínium ipar és a timföldgyártás során képződő vörösiszap veszélyes tulajdonságainak bemutatása után ismertettem Magyarország eddigi legsúlyosabb, vörösiszap által okozott ipari katasztrófájának legfontosabb jellemzőit, a katasztrófa következtében kialakult környezeti károk felmérésére alkalmazott vizsgálati módszereket. A gátszakadást követően a gyorsan kiérkező elsődleges beavatkozó, mentő erők ismeretlen kémiai környezetben és kockázati tényezők mellett végezték az életmentést. Az érintettek kimenekítését, a sérültek kórházi kezelését, a kárterület zárását követően a lakosság ideiglenes elhelyezését, alapvető cikkekkel történő ellátását, a visszamaradt (hátrahagyott) ingatlanok őrzés-védelmét kellett megszervezni, mint legfontosabb feladatokat. A beavatkozó erőknek a katasztrófa következtében igen nagy mennyiségű, gyorsan lezajló, kis toxicitású, nagy területet érintő vörösiszap szennyezéssel kellett megbirkózniuk. A környezeti elemeket ért károk felmérését, a humán egészségügyi kockázatok felderítését és a szennyezés terjedését/követését szolgáló szerteágazó vizsgálatokat több állami fenntartású (MgSzH, ÁNTSZ, VM) laboratórium, kutatóintézetek (MTA kutatóintézetei) és civil szervezet (Bálint Analitika Kft.) független méréseivel végezte. A mérések elvégzésében, az azonnali kockázatok megállapításában közreműködtek az MH laboratóriumai is (MH Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóság Munka és Sugáregészségügyi Laboratóriuma, Toxikológiai Kutató Osztálya és az MH Havária Laboratóriuma), mely eredmények jó egyezést mutattak a többi szervezet által mért értékekkel. A kormány felkérésére nemzetközi szakértő csoportok bejárták a kárhelyszínt és megtették javaslataikat. A környezeti kármentesítéseket (pl. gipsz adagolás, talajjavítás) és a szennyezés terjedését, a környezeti elemek állapotát ellenőrző vizsgálatokat folyamatosan végezték (pl. folyóvizek pH mérése) és ezek a vizsgálatok jelenleg is folynak. A folyókba történő több ezer tonna gipsz adagolása számomra nem egyértelmű, hogyan csökkenthette a pH-t. A katasztrófa során vörösiszappal borított termőtalaj, az érintett folyóvizek (Torna, Marcal) élővilága rövid távon súlyosan károsodott ugyan, de hosszabb távon a kármentesítési beavatkozások és az élővilág regenerálódó képességében bízva a terület állapota javulni fog. Köszönetnyilvánítás A publikáció elkészítéséhez nyújtott segítségért, értékes tanácsaiért szeretnék köszönetet mondani Dr. Tóth Rudolf nyá. mérnök dandártábornoknak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docensének.

IRODALOMJEGYZÉK [1] Bemutatjuk a Magyar Alumíniumipari Múzeumot, a Magyar Alumíniumipari Múzeum és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum honlapja, (http://www.hungamosz.hu/muzeum/muz2.html, letöltve 2010.10.10.) [2] Bagóért széthordott alumíniumipar, Népszabadság online, (http://www.nol.hu/belfold/20101207-bagoert_szethordott_aluminiumipar, letöltve 2010. 12.08.) [3] Az alumíniumgyártás (http://vorosiszap.bm.hu/?cat=4, 2010. 10. 8., letöltve 2010.10.16.) [4] A vörösiszapról (http://vorosiszap.bm.hu/?cat=3, 2010. 10. 8., letöltve 2010.10.16.) [5] A gátszakadás következményei, 2010. 10. 8., (http://vorosiszap.bm.hu/?p=14, letöltve: 2010. 10. 12.) [6] Kolontári zagytározó katasztrófa lakossági tájékoztatója, (http://www.kataszutrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag, letöltve: 2010.10.16.) [7] Tájékoztató a kolontári vörösiszap tározó környezetében végzett vizsgálatokról, 2010. 10. 13., (http://mta.hu/mta_hirei/tajekoztato-a-kolontari-vorosiszap-tarozo-kornyezetebenvegzett-vizsgalatokrol-125761, letöltve 2010.10.19.) [8] Az ajkai vörösiszap-ömléssel kapcsolatban 2010. október 12-ig végzett vizsgálatok eredményeinek összefoglalása, MTA KK AKI, (http://mta.hu/data/cikk/12/57/61/cikk_125761/Osszefoglalas_AKI_eredmenyek.doc, letöltve 2010.10.25.) [9] A WHO Európai Regionális Irodájának Magyarországra Küldött Szakértői Csoportjának főbb megállapításai és javaslatai (http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=25994, letöltve 2010. 11.28.) [10] ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatal 2010.12.04-i összefoglalója a 2010.10.04-n Kolontár külteületén bekövetkezett vörösiszap tároló gátszakadással kapcsolatos ÁNTSZ tevékenységről, 2010.12.04., (http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/antsz_tajekozto_20101204.pdf, letöltve: 2010.12.06.) [11] Kolontári ipari katasztrófa - 2010.10.04, A vörösiszap-szennyezés hatásai MTA, (http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_vorosiszap_ha tasai, letöltve 2010.12.08.) [12] 245/2010 (X.6) Kormányrendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről

275