A vízi fejlesztés helyzete és lehetôségei Szlovákia egyes magyar tanítási nyelvû óvodáiban... 33

02-43

2007/03/01 21:59

Page 1

(Black plate)

Tartalom

„TUDOMÁNY A SPORTOLÓ NEMZETÉRT”

Néhány sorban… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Megújult elnökséggel - tovább...! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Lochmayer György: A nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban ...................7 A világbajnokságok olimpiai versenyszámai alapján Füredi Marianne: Nem irányítani, hanem segíteni akar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Beszélgetés Kovács Tamással, a MOB új sportigazgatójával Marik Balázs: A királynô magyar királya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Zsivoczky Attila Pekingben érhet pályafutása csúcsára Gallov Rezsô: Mennybôl a pokolba – és vissza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Az olimpiai ezüstérmes Gyurta Dani kálváriája Bóka Ferenc, Majoros Attila: Londoni szakmai út egy utánpótlás edzô szemszögébôl . . . . . . . . . . . . . . 19 Sz. Nagy Tamás: „Lakat tanár úr nyomdokain” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Beszélgetés Sisa Tiborral, az FC Tatabánya vezetôedzôjével Gallov Rezsô: Tisztelettel köszöntünk egy élô legendát! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Mesteredzôink korelnöke, Illovszky Rudolf nyolcvanöt éves Földi Imre a Nemzet Sportolója – . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Szövetség – a sportértelmiségért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A Magyar Egyetemi- és Fôiskolai Sportszövetség jubileumára Berkes István: Sportsérülések megelôzése és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Viczay Ildikó, Baráth László: A vízi fejlesztés helyzete és lehetôségei Szlovákia egyes magyar tanítási nyelvû óvodáiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Szabó S. András: Vitaminellátottság, vitaminigény sportolóknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A MET 2005. évi közhasznú tevékenysége és gazdálkodása . . . . . . . . . . . 38 „Tudomány a sportoló nemzetért’’ konferenciasorozat . . . . . . . . . . . . . . . 41

Közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppy-lemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grafikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk A szerkesztôség további információkért megkereshetnek.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával

Jelentkezési felhívás és meghívó SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: 487-9247 FAX: 356-5966 MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 10. évf. 2007. 1. Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Fôszerkesztô Gallov Rezsô Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) 460-6981 30-991-0203; 30-579-3626 www.met.iif.hu, www.magyaredzo.hu [email protected] Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN 1418-6764 Támogatók Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Pegazus Sport-Tours Kft.

a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

VI. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSÁRA Eger, 2007. október 28-30. A kongresszus kiemelt témakörei Sport és társadalom Sport és egészség A kiemelt témákon kívül jelentkezni lehet a testnevelés és a sporttudomány bármely területét érintô tudományos igényû elôadással vagy poszterrel! A kongresszus nyelve: magyar és angol (külön szekció) A kongresszus helye: Eszterházy Károly Fôiskola, Eger (www.ektf.hu) Kapcsolattartó: dr. Honfi László fôiskolai docens, intézetigazgató. E-mail: [email protected] Fô támogató: ÖTM Sport Szakállamtitkárság Program 2007. október 28. (vasárnap) 15.00 – 17.00 Regisztráció 17.00 – 19.00 Megnyitó és plenáris ülés 19.00 Nyitó fogadás 2007. október 29. (hétfô) 08.00 – 09.00 Regisztráció 09.00 – 12.30 Szekcióülések, poszter bemutató 13.00 - 14.00 Ebéd fogadás 14.00 – 18.00 Szekcióülések, poszter bemutató 19.00 Vacsora fogadás 2007. október 30. (kedd) 08.00 – 09.00 Regisztráció 09.00 – 12.00 Szekcióülések, poszter bemutató 12.00 – 13.00 Plenáris záróülés 13.00 - 15.00 Záró fogadás Kiegészítô programok Sportszakkönyv és -folyóirat kiállítás, vásár Táplálék-kiegészítô és mûszer bemutató, kiállítás Sportruházat és sportszer kiállítás, vásár Fittségi tesztelés és tanácsadás Szekcióülések (Véglegesítés a jelentkezések alapján!) Iskolai testnevelés és sport Utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás Sportrekreáció, életmód Képzés, továbbképzés, felsôoktatás sportja Informatika a sportban Stratégia és sportfejlesztés Sport és környezet Sportmenedzsment, sportjog Sportszociológia, sportgazdaság, sportirányítás Antropometria, sportélettan Sportegészségtan, sporttáplálkozás Sportorvoslás, sportrehabilitáció Kineziológia, edzéstudomány Sport és dopping Sportpszichológia, mentálhigiéné Sporttörténet Fogyatékosok sportja Angol nyelvû és Poszter szekció

Regisztrációs díjak Nem MSTT és MET tagok 10.000.- Ft MSTT-, MET tagok és PhD hallgatók 5.000.- Ft Nappali hallgatók, nyugdíjasok 2.500.- Ft A regisztrációs díj magába foglalja a kongresszusi részvétel – a programfüzet, a kongresszusi csomag, a kongresszusi kiadvány, a fogadásokon való részvétel és az ülések közötti szolgáltatások – költségeit! Jelentkezési tudnivalók • Elôzetes jelentkezés elôadás címmel (e-mailen vagy faxon) 2007. május 15-ig. • Végleges jelentkezés elôadás-kivonattal (e-mail vagy CD) 2007. június 30-ig. Az elôadás-kivonatokat a programfüzetben jelentetjük meg. Terjedelem maximum egy A4-es oldal (2500 karakter), táblázatot és ábrát nem tartalmazhat, egyebekben a Magyar Sporttudományi Szemle közlési feltételei szerint. (Megtekinthetô a folyóiratban vagy a honlapon!) • A június 30-ig megküldött végleges jelentkezéseket a kongresszus tudományos bizottsága bírálja el, és az MSTT titkársága augusztus 31-ig visszaigazolja! • Az elôadások anyagát a kongresszusi kiadványban jelentetjük meg. A közlési feltételeknek megfelelô anyagot is elektronikus adathordozón (e-mail vagy CD) kérjük a titkárság címére megküldeni, legkésôbb 2007. október 25-ig. • Szállásról a résztvevôk maguk gondoskodnak. • További információ és jelentkezési lap az MSTT honlapján: www.sporttudomany.hu. Postacím: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/Fax: 06-1-460-6980, e-mail: nora. [email protected]. Minden érdeklôdôt szívesen látnak a kongresszus rendezôi: a házigazda Eszterházy Károly Fôiskola, Eger és a fôrendezô Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) Invitation to the 6th Congress of the Hungarian Society of Sport Science (MSTT). MSTT aims at promoting science and research both at the local and international levels. It is dedicated to the generation and dissemination of scientific knowledge concerning education, motivation, attitudes, values, responses, adaptations, performance and health aspects of sport and physical activity. The congress of MSTT is the trade mark of its successful dedication to advance knowledge and science. Eger is proud to organise the 6th MSTT bi-annual congress. This congress will be held within the city, which has easy access to a wide variety of hotels, cultural and historical places, shops and restaurants. MSTT-Eger 2007 will present an outstanding scientific program that reflects the high standards of the fields in sport science. We as organisers of the congress take the responsibility that the congress truly meets the expectations for a high quality scientific event and we are convinced that this event will be a success both professionally and socially. We are looking forward to meeting you in Eger in October of 2007.

03-42

2007/03/01 21:48

Page 1

42

■

2007/1

Néhány sorban…

A kiadványok megvásárolhatók a Magyar Sporttudományi Társaságnál: 1146 Bp. Istvánmezei út 1-3. Tel: 06-30-991-0203

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

Távirati tömörséggel, ha összegezni szeretnénk a mögöttünk hagyott esztendôt - mint ahogyan erre ígéretet tettünk legutóbb - akkor tényszerûen a következôket rögzíthetjük saját ügyeinkrôl: sportszakmai konferenciáinkat örvendetesen rendre erôs érdeklôdés kísérte, s ebbe a sorba illeszthetjük II. Országos Edzôi Kongresszusunkat is. Ennek kapcsán emeljük ki támogatóink együttmûködését, hiszen nélkülük aligha juthattunk volna elôbbre: a Magyar Olimpiai Bizottság, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság, a Nemzeti Sportszövetség, a Szerencsejáték Zrt. valamint a Pegazus Sport Tours Kft. segítségét. Taglétszámunk határozottan gyarapodott, jóllehet messze vagyunk még a célul kitûzött nagyságrendtôl. Folyóiratunk, a Magyar Edzô is kétségtelenül javult, ám tág határai vannak a színvonalemelésnek mind tartalomban, mind kivitelben. Szervezetünk életében meghatározó esemény volt elnökségünk újjáalakulása, s egyúttal itt köszönjük meg a korábbi testületnek az eredményes, lelkiismeretes munkáját. Az új elnökség kivétel nélkül elismert szakemberekbôl áll, összetételében eleve súlyt és tekintélyt kölcsönöz társaságunknak, amelynek jelszava – megvédeni értékeinket! A magyar sport történéseit illetôen, elsôsorban a 2007-es költségvetés áll az érdeklôdés középpontjában. Nagyjából-egészébôl talán megegyezik az elôzô évivel, ám az olimpiai kvalifikációs kötelezettség fedezete mintegy 200 millió forinttal rövidebb…. A szerkezeti átalakulások során külön említést kíván, hogy a NUPI, az Olimpiai Központok és a Sportmúzeum a jövôben egy gazdálkodási-irányítási egységet alkotnak. Örömmel konstatáltuk az együttmûködés kölcsönös jeleit a MOB és a BOM között, viszont közel sem ennyire kedvezô jelként könyveltük el azt a nehezen magyarázható érdektelenséget, amely a világhírû labdarúgó szakember, Sir Alex Ferguson budapesti elôadása után nyilvánult meg: edzôink nem éltek a kivételes alkalommal, némák maradtak, amikor kérdéseket tehettek volna fel neki. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 3

Megújult elnökséggel tovább…! NAGYTEKINTÉLYÛ SZAKMAI ERÔK A VEZETÉSBEN Friss lendülettel rajtolt a Magyar Edzôk Társasága 2007-ben, formájában és fôként tartalmában is jelentôs eseménnyel: új elnökségünk január 17-én tartotta elsô, mondhatni, alakuló ülését. Dr. Ormai László elnök köszöntôjében mindenek elôtt elismerését fejezte ki a korábbi elnökség tagjainak, akik igen nehéz körülmények között igyekeztek helytállni edzôtársadalmunk érdekeinek védelmében, közremûködni az edzôi tevékenység tekintélyének helyreállításában. Az új elnökség összetételét illetôen elégedetten állapította meg az elnök, hogy soha korábban nem sikerült a vezetô kollektívában mind szakmailag, mind a gyakorlati edzôi tevékenységben ennyire gazdag tapasztalatokat és sikereket elért szakembereket összegyûjteni (amely kiderül a bevezetô sorokat követô rövidre szabott, ám lényegre törekvô önéletrajzokból is. A szerk). A társaság elôtt álló feladatok, a 2007-es esztendôt meghatározó fontos tennivalók összefoglalása elôtt az elnök szólt további változásokról is, amelyek a társaság keretei között mûködô és a Mesteredzôi címek odaítélésében fontos szerepet betöltô kollégium személyi összetételét érintô változásokra vonatkozott. A visszavonulását bejelentô Török Bódog helyére Mocsai Lajos kézilabda mesteredzôt kérte fel a kollégium elnökként is funkcionáló Dr. Ormai László, Angyal Zoltánt, kajak-kenu szövetségi kapitányunkat pedig konzulensként kérte fel a kuratóriumi munka elôsegítése céljából. Ami a Magyar Edzôk Társasága jelenlegi elnökségét illeti, külön említést érdemlô változás, hogy Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezetô igazgatója tölti be a továbbiakban az egyik alelnöki posztot. A közösségünk számára szakmailag és számos más vonatkozásban is prioritást jelentô együttmûködésünk a MOB-bal (edzôk továbbképzése, doppingellenes küzdelem, sportorvoslás, sporttudomány stb.) ezzel is nyomatékosan kifejezésre jut. A másik alelnöki pozícióban - a testületben már korábban is ugyanezt a tisztséget viselô - Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya maradt. A tagok kivétel nélkül tekintélyes, elismert, a sport szakmában meghatározó szerepet betöltô személyek, akiktôl megalapozottan várható el a szakma, az edzôi munka elismertségének hatékony védelme, a társaság további fejlôdése - tevékenységének minden fontos területén - a szakmai konferenciák magas színvonalú megrendezésétôl az edzôi érdekképviseleten át kiadványainak minôségi javításáig, a szervezet népszerûsítéséig, s ennek következtében a taglétszám további jelentôs emelkedéséig, hogy csak a leglényegesebb tényezôket említsük. Az elôrelépés egyik biztosítéka, hogy az elnökség tagjai konkrét területeket ügyelnek fel. Az újszerû munkarend érzékeltetésére néhány példával hadd szolgáljunk, mielôtt az elnökséget személy szerint bemutatnánk. Regôczy Krisztina a szponzori és marketing tevékenységet kíséri figyelemmel, Molnár Zoltán a szakmai érdekvédelmi ügyeket, továbbá a konferenciák szervezését. Kiss László az etikai- jogi érdekvédelmet. Dr. Tamás István fôtitkár a szervezet fejlesztésének kérdéseit és a pályázatok gondozását. Angyal Zoltán a Mesteredzôi kollégium tevékenységét. Bicskei Bertalan a labdarúgás megkülönböztetett kezelését. Köpf Károly a kiadványok, folyóiratok szerkesztését. Mészáros Lajos a média-kapcsolatokat. Mocsai Lajos a TF és más, a társaság tevékenységével kapcsolatos intézményekkel kialakítandó kapcsolatokat. Dr. Petrekanics Máté az informatikai fejlesztést, míg Dr. Petrovics László az edzôk képzését, továbbképzését felügyeli. ➨

04-41

2007/03/01 21:41

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 41

2007/1

„Tudomány a sportoló nemzetért” Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság és a Magyar Sporttudományi Társaság 2007. évi tavaszi konferencia-sorozata

PÉCS – Április 4-5. „Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom” PTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Konferencia terem, 7644 Pécs, Ifjúság útja 6. Dr. Rétsági Erzsébet egyetemi docens, intézetigazgató E-mail: [email protected]; Tel.: 06-72-501-519; Mobil: 06-20-433-5532

VESZPRÉM – Április 11 „Válaszd a sportot - sportolj drog helyett!” Veszprém Megyei Önkormányzat, Szent István terme, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Csik Ferenc sportigazgató, Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal E-mail: [email protected]; Tel: 06-88-426-412; Mobil: 06-30-2060-169 Dr. Ormai László – elnök

Molnár Zoltán – alelnök

Kiss László – alelnök

Regôczy Krisztina

KESZTHELY – Április 20-21. „Sportturizmus” Pannon Egyetem Georgikon Kar, “D” épület, konferencia terem, Keszthely Dr. Bánhidi Miklós fôiskolai tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem E-mail: [email protected]; Tel: 06-96-516-757; Mobil: 06-30-526-2924

NYÍREGYHÁZA – Május 3. „Népegészségügy és sportoló nemzet” Debreceni Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar, Zilahi terem, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. Dr. Lukácskó Zsolt dékán, Debreceni Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar E-mail: [email protected]; Tel.: 06-42-404-403; 06-42-404-411

BUDAPEST – Május 9. II. Országos Sportinformatikai Szimpózium Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Aula 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Dr. Ozsváth Károly egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar E-mail: [email protected]; Tel.: 06-1-487-8126; Mobil: 06-30-590-6134

SZEGED – Május 22. Angyal Zoltán

Bicskei Bertalan

Köpf Károly

Mészáros Lajos

„Testnevelés és sport az utánpótlás-nevelésben” Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar, Díszterem, 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút 4-6. Dr. Szatmári Zoltán, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar, Testnevelés Tanszék E-mail: [email protected]; Tel: 06-62-544-729; Mobil: 06-20-254-4523

SZOMBATHELY – Május 30. „Életmód - szabadidô – rekreáció” Szombathely, Károlyi G. tér 4. Fôiskolai Tanácsterem, Fôiskolai Sportcsarnok Dr. Gál László fôiskolai tanár, címzetes fôigazgató, dr. Polgár Tibor fôiskolai docens E-mail: [email protected]; [email protected]; Tel.: 06-94-504-355; Mobil: 06-20-466-6769

BUDAPEST – Június 13. „A sportturizmus helyzete és fejlesztése Magyarországon” Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Aula, 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Mausz Gotthárd, Pegazus Tours, Dobozy László, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar E-mail: [email protected]; [email protected]; Tel/Fax: 06-1-460-6980; Mobil: 06-30-991-0203

Mocsai Lajos

Dr. Petrekanits Máté

Dr. Petrovics László

Dr. Tamás István – fôtitár

További információk a helyi szervezôknél és az MSTT titkárságon! MSTT honlap: www.sporttudomany.hu; MET honlap: www.magyaredzo.hu E-mail: [email protected]; [email protected] Tel/Fax: 06-1-460-6980; 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203

05-40

2007/03/01 21:35

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának mérlege 2005 Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

A tétel megnevezése b A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK Eszközök (aktívák) összesen C. Saját tôke I. INDULÓ TÔKE/JEGYZETT TÔKE. II. TÔKEVÁLTOZÁS/EREDMÉNY III. LEKÖTÖTT TARTALÉK IV. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBÔL V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBÔL D. TARTALÉK E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Források összesen

Elôzô év c 873 0 873 0 5,112 0 0 0 5,112 5,985 5,985 0 2,646 0 3,339 0 0 0 0 0 0 5,985

Elôzô év(ek) módosításai d

.adatok E Ft-ban Tárgyév e 630 0 630 0 3,718 0 70 0 3,648 4,348 4,225 0 5,585 0 -1,360 0 0 0 123 0 123 4,348

Budapest, 2006. március 03. dr. Ormai László s.k elnök.

dr. Tamás István s.k fôtitkár

■

MAGYAR EDZŐ 5

2007/1 Az elnökség:

Dr. Ormai László – elnök Egyáltalán nem túlzás: megszemélyesítôje a sikeres magyar edzônek, keresve sem lehetett volna nála minden tekintetben alkalmasabb egyéniséget találni az elnöki posztra. Más kérdés, hogy nem kellett keresnünk, hiszen több mint egy évtizede ô áll a Magyar Edzôk Társasága élén. Logikus egybeesés, hogy, hasonlóképpen, egyben ô a Mesteredzôi Kollégium alapító- és ugyanakkor ma is aktív elnöke. A rendelkezésre álló terjedelem nem teszi lehetôvé mesteredzôi sikerekben gazdag tevékenysége, akár csak fôbb állomásainak is a felsorolását klub és válogatott szinten az asztalitenisz sportágban, de köztudottak elévülhetetlen érdemei vqnnqk a Statisztika S.C. létrehozásában, mûködtetésében, bravúros versenyeztetésében – idônként akár a legnehezebb körülmények közepette is – immár évtizedek óta. BEK- gyôzelmeik száma közelít a –negyvenhez! Molnár Zoltán – alelnök Szó szerint vehetô – egész életét a sportban, a sportpályák közelében töltötte. Édesapja a Népstadionban dolgozott, ott nôtt fel, ismerte a létesítmény minden zugát, s ennek késôbb nagy hasznát látta. Tizennégy évesen kezdett versenyszerûen atletizálni, elôbb a KSI, majd a Vasas középtávfutója. Elsô munkahelyén, a Népstadionban 1974-ben fogott munkához, s ’86-tól már intézményvezetô, a rendszerváltást követôen, 1991-tôl pedig a Népstadion és Intézményei fôigazgatója, s ebben a pozícióban tíz eredményes esztendôt tölt el, ismeretséget, népszerûséget, elismerést szerez magának, ekként kerül be a Magyar Olimpiai Bizottságba is ugyanabban az évben, tehát 1991-ben. Közben szakedzôi diplomát szerez, majd kiegészíti tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1997). A Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezetô igazgatója 1997 tavaszától. Gazdálkodási és szervezési képességeivel azóta - számos, nemzetközi elismerést aratott korábban nagyszabású kulturális, vallási jellegû, s legfôképpen sport világesemények megrendezésével a Népstadionban - közmegelégedésre szolgálja a patinás sport társadalmi szervezetet, amelynek elnökségi tagja 1996tól. Elsô alkalommal 2000-ben, a Sydney nyári olimpián töltötte be a Chef de mission felelôsségteljes tisztségét, s utána szinte automatikusan kapott jelölést a 2002-es téli, majd a legutóbbi, 2004-es athéni játékokra is ugyanerre a posztra. Kiss László - alelnök Korán tanult meg úszni, 8 éves kora óta versenyszerûen ûzte a sportágat, orszá-

gos bajnokságig vitte, 1960-ban pedig színeinket képviselhette a római nyári olimpiai játékokon. 24 éves koráig úszott, de maradt a medencék partján, 1964-tôl a Bp-i Spartacus edzôje egészen 2000-ig. Egész sportolói pályájára, edzôi karrierjére jellemzô a ragaszkodás, a hûség, megbízhatóság és a kitartás. Soha más munkahelye nem volt, mint a szövetkezeti sportegyesület, ahol pályája javarészét vezetôedzôként töltötte, közben világsikereivel oroszlánrészt vállalt a Kôér utcai uszoda megteremtésében, az utánpótlásnevelésben pedig a korai kiválasztáshoz segítséget nyújtó úszó óvodai rendszer kialakításában. Széchy Tamás mellett a magyar úszósport legsikeresebb edzôje, ô volt Patóh Magda, Kaczander Ágnes, a késôbbiekben Güttler Károly, Egerszegi Krisztina és Kovács Ági edzôje. Munkásságát 6 olimpiai arany, 4 vb arany, 18 felnôtt EB arany, számtalan felnôtt OB fémjelzi, 6szor volt az év edzôje az újságírók szavazatai alapján. 1991 óta szövetségi kapitány - 1991-96-ig nôi szakágé - 1996-tól pedig a válogatott egészéé. Annak idején a TF-en szerzett szakedzôi diplomát, mesteredzô, s ami egyáltalán nem mellékes, edzôi évtizedei során önzetlenül osztotta meg mindig is tudását, tapasztalatait edzôtársaival, következetesen gondoskodott arról, hogy maga köré kiváló szakembereket neveljen ki.

Tagok: Regôczy Krisztina A magyar mûkorcsolya sport legkiemelkedôbb egyéniségei között tartjuk számon, jégtáncos párjával, Sallay Andrással együtt, akik a hetvenes évek második felétôl a nyolcvanas évek elejéig soha elôttük, és az óta is megismételhetetlen diadalt arattak a legkiemelkedôbb világversenyeken, beleértve az olimpiai játékokat, világbajnokságokat és Eb-ket. Elég, ha egyetlen esztendôt ragadunk ki illusztrálásként, 1980-at: olimpiai ezüst Lake Placidben, Dortmundban világbajnoki arany, ezüstérem a göteborgi Eb-n. Az Év sportolója. Tegyünk még annyit a fényes karrierhez, hogy 1982-ben a profik között is világbajnokságot nyertek. A versenyzôi pályafutása tapasztalatait követôen nem szakadt meg kapcsolata az élô sporttal, a TF-en szakedzôi diplomát szerzett, jóllehet késôbb - kiváló nyelvtudása révén - tapasztalatait jobbára külföldön kamatoztatta. Nagy tekintélynek és népszerûségnek örvend a jég nemzetközi világában, s különösképpen a nemzetközi szövetségben (ISU). 1996ban az edzôbizottság elnökének nevezték ki, ahol, csaknem egy évtizeden át, fô feladata volt a kapcsolattartás a szakág kiemelkedô edzôivel, és a szakmai továbbképzési programok, tanfolyamok,

tanácskozások megszervezése, lebonyolítása. Természetesen a gyakorlati edzôi munkáról sem feledkezett meg, Salt Lake Cityben az olimpián szereplô, sôt ott gyôzelmet arató francia kettôs társedzôjeként bizonyított, majd eleget tett a nemzetközi szövetség felkérésének, s aktív szerepet játszott az új, megreformált pontozói rendszer kidolgozásában, mint a jégtánc bizottság tagja. A Magyar Olimpiai Bizottság Nôbizottságának alelnöke. Angyal Zoltán Idén lesz tíz éve annak, hogy a kiváló sportvezetô nem csak megpályázta az utóbbi nyári olimpiákon messze legsikeresebb sportágunk, a kajak-kenu felelôsségteljes szövetségi kapitányi posztját, hanem el is nyerte a megtisztelô tisztséget. Az 1988-as szöuli ötkarikás játékok óta – Barcelonán, Atlantán, Sydneyn át – egészen a 2004-es athéniig aranyakat halmozó sportág tavaly elôbb az Európabajnokságon, majd a Szeged melletti Matyéren rendezett vb-n minden korábbit felülmúló diadalokat aratott. Az 1971ben Európa-bajnoki aranyat, majd két évre rá már a felnôttek között ezüstérmet szerzett sportember viszonylag korán fejezte be aktív versenyzôi pályáját, s szinte nyomban elkezdte edzôi karrierjét. Szenvedélyes igyekezettel járta végig a szamárlétrát, következetesen képezte magát: elôbb elvégezte a TF-en a sportszervezôi szakot 1981-ben, majd 1983ban kapta meg szakoktatói diplomáját. Tizenkét évre szabott korábbi edzôi tevékenysége eredményeként világklasszisok formálódtak a kezei között, hogy a sikereket halmozó fiúk közül csak a legkiemelkedôbbeket, az olimpiai aranyérmeseket említsük: Csipes Ferenc, Hódos Sándor, Gyulai Zsolt és Ábrahám Attila. Bicskei Bertalan A mai körülmények ismeretében szinte hihetetlen, bár igaz, ez még 1984-ben történt: a Bicskei vezette ifjúsági labdarúgó válogatottunk Európa-bajnokságot nyert. A korábban több mint 250 elsô osztályú bajnoki mérkôzésen az MTK-ban, illetve a Bp. Honvéd együttesében szereplô kapuvédô (két alkalommal helyet kapott a válogatott 11-ben is) odaadással vetette bele magát pályafutását követôen az edzôi munkába, s megragadott minden alkalmat, hogy továbbképezze magát. A TF szakedzôi szakát 1974-ben fejezte be, megtoldotta ezt két további egyetemi évvel (filozófia történet), majd a nagy Eb-sikert követôen elvégezte 1986-ban a Kölni Testnevelô Fôiskola Labdarúgó tanári szakát – angolul és németül is kifogástalanul beszél –, s megszerezte az UEFA Pro Diplomát is. Az ifjúsági válogatott szövetségi

06-39

2007/03/01 21:34

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

kapitánya 1982-tôl 1987-ig. A következô két esztendôt a Honvédnál töltötte: két bajnoki arany, egy kupagyôzelem!…Szövetségi kapitányunk 1989-90-ben, majd elkezdôdik egy páratlanul változatos és gazdag nemzetközi tapasztalatszerzô folyamat – közben idônként itthon is munkát vállal a Honvédnál, az MTK-nál, a Gyôri ETO-nál és a Videotonnál – amelynek során eljut Svájcba, Egyiptomba, Dél-Koreába, Malajziába, Szaudi-Arábiába, Kínába, és sorra hívják meg közben edzôtovábbképzô nemzetközi konferenciákra elôadónak, jár az említettek mellett az Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban is. 1996-ban kapja meg a Mesteredzôi címet, tavaly, 2006 óta a Magyar Labdarúgó Szövetség edzôképzésért felelôs szakmai igazgatója, s tagja a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának is.

országos bajnoki címet, kétszer pedig a Magyar Kupát, s érthetôen választották meg nem kevesebb, mint öt alkalommal az Év edzôjének. Folyamatosan, szinte mániákusan igyekezett idegen nyelvtudását kihasználva képezni magát, s a magas szintû nemzetközi edzô tanfolyamokon rendszeresen részt vett 1979-tôl 2003-ig, a franciaországi Nancyban, Torinóban, Stuttgartban, vagy éppenséggel Isztambulban. A válogatott szövetségi kapitányaként (1986-91, 1996-2001) az ismert nehézségek ellenére is elismerésre méltó eredményeket ért el, 1989ben a csapat a 9-12 hely között végzett az Eb-n, míg 1999-ben is képes volt kijuttatni válogatottunkat a kontinens-döntôre. 1999-tôl a Magyar Kosárlabda Szövetség Edzôi Bizottságának elnöke, 2000tôl az Európai Kosárlabda Edzôk Szövetségének tagja.

Köpf Károly Testnevelô tanári tanulmányait a TFen 1966-ban fejezte be, s ezt megfejelte az ELTE-n 1971-73 között szociológusi képesítéssel. Testnevelôként kezdte pályáját, 1968-ban már a Központi Sportiskola labdarúgó szakosztályában mûködik, s a neves utánpótlás intézményben marad egészen 1977-ig, ahol a késôbbiek során a módszertani osztályt vezette, majd igazgató-helyettesként zárta le karrierjének ezt az eredményes szakaszát. Ettôl az idôszaktól egészen 1993-ig váltakozva mûködött egyfelôl a Vasas módszertani vezetôjeként, illetve az egyesület elnökhelyetteseként, másfelôl, mint a Magyar Birkózó Szövetség fôtitkáraként. 1997-tôl ismét feljebb lép, az Országos Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetôje, 1999-tôl a MOB sportigazgatója, egy rövid idôre vissza a sporthivatalba – helyettes államtitkár – majd ismét MOB sportigazgató, ebben az esztendôben, 2007. január 1-tôl pedig egyik kiemelkedô olimpiai sikerágazatunk, a Magyar Vízilabda Szövetség fôtitkára.

Mocsai Lajos Nem lehetetlen, de semmi esetre sem szokványos, s mindenképpen figyelemre méltó: az edzôk túlnyomó többségükben „szakosodnak”, vagy a nôi, vagy a férfi ágazatot részesítik elônyben. Nos, Mocsai Lajos esetében elmondható, hogy mindkét nemmel képes volt világszinten sikereket aratni. Irányítása alatt a magyar nôi kézilabda-válogatott az EHF pontrendszere alapján az 1998-2004 közötti idôszakban a világ legeredményesebb csapatává lépett elô, játékosai közül kilencen játszottak a világválogatottban, két játékosát (Daniel Stephant és Bojana Radulovicsot) a világ legjobb játékosának választották, egy harmadik pedig (Farkas Ágnes) a világ második legjobb játékosa címet kapta. A magyar nôi válogatott, szövetségi kapitányaként (1998-2004 között) aratott kiemelkedô sikereket. Az illusztris lista: Európa-bajnoki 3. hely (1998), világbajnoki 5. hely (1999), olimpiai 2. hely és Európa bajnoki cím (2000), világbajnoki 6. hely (2001), Európa-bajnoki 5. hely (2002), világbajnoki 2. hely (2003), olimpiai 5. hely (2004). S a férfiakkal, klubokkal nyert bajnokságokat, kupákat nem is említettük. A mesteredzô munkabírása óriási – a TF menedzser igazgatója, dékán-helyettes, szakágvezetô mestertanár – oktató tevékenysége rendkívül széles, hazai és nemzetközi publikációnak csak a címei oldalakat töltenének ki.

Mészáros Lajos Felnôtt, de egyben az utánpótlás szakmai kérdésekben is az ország egyik legelismertebb tekintélye, aki maga aktív játékosként – fôiskolai bajnok, majd az elsô osztályban is bajnok-, illetve kupagyôztes együttesben játszott, s késôbb edzôként, szakmai oktatóként is szinte miden elképzelhetô poszton eredményesen mûködött. A szakedzô, mesteredzô (2000) annak idején a Bp. Honvéd utánpótlás együtteseivel mutatkozott be bajnoki aranysorozattal a hazai kosárlabda színtéren 1973-78 között, s a piros-fehéreknél két hosszabb idôszakra is a felnôtt férfi együttes szakvezetôje, elôbb 198386, majd 1991-95 között, s munkálkodása során négyszer nyerte el együttese az

Dr. Petrekanits Máté Terhelésélettani laboratórium vezetô, testnevelô tanár, dr. ed. phys. A volt sokszoros röplabda válogatott sportember a budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Kutatóintézetének (TF) tudományos munkatársa, a terhelésdiagnosztika tantárgy oktatója. Fô kutatási területe a

2007/1

fizikai és élettani terhelhetôség megállapítása laboratóriumi és telemetriás pályavizsgálatok alapján. Pályázatokon elnyert fôbb munkák: XI., XIII. kerületi általános iskolás gyermekek sportantropometriai, a szív elektromos, mechanikus és spiroergometriai vizsgálata, Bozsik-program 2004, 2005, 2006 évi kiválasztott résztvevôinek sportantropometriai és terhelésélettani pályavizsgálata. Szombathelyi, szegedi, kecskeméti, gödöllôi, ferencvárosi gyermek labdarúgók felmérése. NB-I, NB-I B labdarúgóinak hatszori felmérése. Válogatott, minôsített sportolók, hivatásos katonák, tûzoltók követéses vizsgálata. Dr. Petrovics László Már 1991-tôl a TF (2001-tôl a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) Továbbképzô Intézet ügyvivô szakértôje, ugyanott 1995-tôl igazgatóhelyettes, 2003-tól pedig a hazai és nemzetközi edzôképzésben, illetve továbbképzésben fontos szerepet betöltô intézmény igazgatója. A szlovákul és angolul is kiválóan beszélô fiatal testnevelô tanár sportvezetô diplomáit Pozsonyban, Leeuwardenben (Hollandia) és a TF-en szerezte, az utóbbi tíz évben számos tudományos publikációja jelent meg a hazai és nemzetközi folyóiratokban, vendégtanárként Sydney-ben is dolgozott az Australian College of Physical Education fôiskolán 1997-ben. Az Európai Edzôi Tanács titkára 2004 óta, egyebek között tagja a TFSE és a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének. Az atlétikában edzôi, kosárlabdázásban szakedzôi diplomát is szerzett vezetô fontosnak tekinti folyamatos önképzését, tervei szerint idén fejezi be a pozsonyi Comenius Egyetemen Ph.D. tanulmányait. Dr. Tamás István – fôtitkár Szervezetünk fôtitkára az elnökség állandó meghívott tagja. Fiatal korában remek sportoló volt, rúdugró, válogatott versenyzô, országos bajnok. A TF Továbbképzô Intézetében 1983 óta dolgozott, elôbb, mint csoportvezetô, késôbb a nemzetközi osztály vezetôjeként – angol, német és lengyel nyelvtudással – majd igazgatóként 2003-ig. Ezt megelôzôen – középiskolai testnevelô tanári, s mellette szakedzôi, sôt gyógytestnevelésbôl diplomát is szerzet a TF-en – a Bp. Spartacus atlétáinak vezetôedzôje, illetve 1967-78 között a sportegyesület módszertani osztályának vezetôje. Sokoldalú képzettségét és tapasztalatait szinte a Magyar Edzôk Társasága megalakulása óta kamatoztatja a szervezet népszerûsítése, erôsítése és folyamatos fejlesztése érdekében, 2002-óta pedig mindezt, mint fôtitkár, „hivatalból” teszi.

■

MAGYAR EDZŐ 39

2007/1

A Magyar EdzôkTársasága 2005. évi közhasznú beszámolójának eredménylevezetése Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

A tétel megnevezése

Elôzô év

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I.+II.) I. PÉNZÜGYILEG RENDEZETT BEVÉTELEK (1.+2.+3.+4.+5.) 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetéstôl c) helyi önkormányzattól d) társadalombiztosítótól e) egyéb f) továbbtanulási céllal kapott 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbôl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. PÉNZBEVÉTELT NEM JELENTÔ BEVÉTELEK B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1.+2.) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentô bevételek C. Tényleges pénzbevétel (A/I.+B./1. Sor) D. Pénzbevételt nem jelentô bevételek (A./II.+B./2.)) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetô kiadások Ebbôl: továbbutalt támogatás 2. Ráfordítást jelentô eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentô elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetô kiadások F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 1. Ráfordításként érvényesíthetô kiadások 2. Ráfordítást jelentô eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentô elszámolások 4. Ráfordítást nem érvényesíthetô kiadások G. Tárgyévi pénzügyi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye H. Nem pénzben realizált eredmény 1. Közhasznú tevékenység nem pénzbeni realizált eredménye 2.Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye I. Adózás elôtti eredmény J. Fizetendô társasági adó K. Tárgyévi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye Tájékoztató adatok A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegû ráfordítások 1. Bérköltség ebbôl: megbízási díjak tiszteletdíjak 2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. Pénzügyileg rendezett anyag jellegû ráfordítások C. Értékcsökkenési leírás D. Pénzügyileg rendezett egyéb jellegû ráfordítások E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett) F. Tárgyévben Apeh által kiutalt 1% összege

17,303 17,303 13,700 0 13,700 0 0 0 0 0 0 1,113 2,490 0 0 0 0 0 0 13,964 13,964 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,339 3,339 0 0 0 0 0 0 3,339 3,339 0

adatok E forintban Elôzô év(ek) Tárgyév helyesbítései 11,669 11,669 8,169 0 8,169 0 0 0 0 0 0 1,193 2,307 0 0 0 0 0 0 13,029 13,029 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -1,360 -1,360 0 0 0 0 0 0 -1,360 -1,360 0 1,000 1,000 0 0 224 847 374

Budapest, 2006. március 03. Dr. Tamás István fôtitkár s.k.

Dr. Ormai László elnök s.k.

07-38

2007/03/01 21:13

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A Magyar Edzôk Társaságának 2005. évi közhasznú tevékenysége és gazdálkodása 2005. évi szakmai tevékenységünk másképpen sikerült, mint ahogyan eredetileg elterveztük. Ennek oka elsôsorban az, hogy anyagi forrásaink fôleg az év második felében kezdtek csordogálni. Taglétszámunk növekedése is megsínylette a „szûkesztendôt”: a 2005. évi 30 fôs gyarapodás elmaradt a korábbi dinamikus növekedés ütemétôl: az év végi taglétszám 1136. Mindennek ellenére – különösen, ha a mostoha anyagi körülményeket tekintjük – 2005. évi közhasznú sportszakmai tevékenységünk eredményessége miatt nem kell szégyenkeznünk. Konferencia programunk a megrendelések elmaradása miatt módosult. Társszervezôként – az MSTT-vel és a TFTIvel – három igen jelentôs szakmai-tudományos tanácskozás elôkészítésében és megrendezésében vettünk részt: • Szemtôl szemben a doppinggal – doppingkérdés ma és a jövô stratégiája (Április 19.); • Intimszféra és a sport, tabuk nélkül (Szeptember 28.); • V. Országos Sporttudományi Kongresszus (November 27-28). A TF-en rendezett mindhárom rendezvény értékes szakmai sikert aratott. Különösen elmondható ez a sporttudományi kongresszusról, melyen az Edzéstudomány, utánpótlás-nevelés és a Képzés az Európai Unióban szekciók a résztvevôk száma szempontjából is kiemelkedtek. Társaságunk tagjai és vezetôi közül többen is részt vettek a szervezésben és az elôadásokban. A Magyar Edzônek 2005-ben is kiadtuk mind a négy számát. A gazdag tartalommal megjelent számokban a sportedzés módszertanának széles skálája megtalálható a sporttáplálkozástól a doppingellenes fellépésig. Itt említhetjük meg, hogy ebben a vonatkozásban minden rendelkezésre álló fórumon állást foglaltunk az edzô felelôsségérôl. Az edzôk érdekvédelmének szentelt rovatot Kiss Gergô László töltötte meg értékes írásokkal. Ezen a helyen is külön elismerés illeti Gallov Rezsô munkáját, aki a szerkesztés mellett számos értékes szakcikkel gazdagította ebben az évben is a szakirodalmat. Az év végére örvendetesen elfogyott Edzôóriások címû könyvbôl újabb 500 pld-t rendelhettünk a további igények kielégítésére. A Mesteredzôi Kollégium ebben az évben Kásás Zoltánnak (Vízilabda), Komlódy Zsoltnak (Öttusa), Petrov Anatolijnak (Úszás), Rapcsák Károlynak (Evezés)

és Skaliczki Lászlónak (Kézilabda) ítélte oda a Mesteredzôi Díjat. Az informatikai fejlesztés üteme, a szûkös anyagi források miatt, ebben az évben is elmaradt a tervektôl, de a weboldalak gyakoribb frissítésével sikerült naprakészebbé tenni a honlapot és bôvíteni az információs lehetôségeket. Új menüpont az Antidopping Fórum, amely helyet ad minden olyan szakmai vagy jogi vonatkozású írásnak, amivel valamelyest hozzájárulhatunk a doppingellenes küzdelemhez. Nemzetközi kapcsolatainkban kiemelkedô sikernek könyvelhetjük el, hogy tagtársunkat, dr. Petrovics Lászlót, a TFTI igazgatóját a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották. Ebben az évben a MET-et felvették a Tanácsba. Ezzel társaságunk két – számunkra fontos – nemzetközi testületnek is tagja: a másik a WSPA, a Sportszakkönyv- és folyóirat Kiadók Nemzetközi Szövetsége. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 2005-ben, a szûkülô anyagi források ellenére legfontosabb szakmai programjainkban elôre tudtunk lépni. A szakmai fó-

rumokon rendszeresen megjelentünk mint konferenciaszervezôk vagy mint információnyújtók. Próbáltuk az edzôk felelôsségét a sport minden területén érzékeltetni. Fôleg a doppingügy kapcsán léptünk fel nagyon határozottan a tekintetben, hogy a doppingvétséget elkövetô versenyzôk ne egyedül maradjanak a vádlottak padján, hiszen mellôlük nem hiányozhat sem a sportorvos, sem az edzô, akiknek tudniuk kell sportolójuk minden tevékenységérôl. Titkárságunk 2005-ben – az MSTT-vel közösen – európai színvonalú, méltó elhelyezést kapott a Magyar Sport Házában, ami a mûködési feltételeket tekintve a társaság fennállása óta az egyik legjelentôsebb változás. Ez elsôsorban a sportfôhatóságnak, a Nemzeti Sporthivatalnak köszönhetô, amelynek az anyagi támogatása tette lehetôvé szakmai programjaink megvalósítását is. Ezen kívül nagy segítséget jelentett a Magyar Olimpiai Bizottság mûködési támogatása és hozzájárulása a Mesteredzôi Díjhoz, illetve a Nemzeti Sportszövetség támogatása szintén a Mesteredzôi Díj adományozásához.

Pénzügyi beszámoló: a társaság 2005. évi gazdálkodásának fôbb adatai NYITÓ EGYENLEG (2005. 01. 01.) BEVÉTELEK: Tagdíj Kiadványok (Magyar Edzô + egyéb) NSH támogatás MOB támogatás NSSZ NCA NCA Access Access Paralimpiai Bizottság Hirdetés Egyéb BEVÉTELEK ÖSSZESEN KIADÁSOK: Mûködés Kiadványok Informatika Konferencia Könyvelés Egyéb KIADÁSOK ÖSSZESEN ZÁRÓ EGYENLEG (2005. 12. 31) Budapest, 2006. november 30.

4 773 000 1 192 800 234 300 2 547 400 2 000 000 500 000 1 527 000 477 000 1 548 000 374 500 100 000 75 000 1 093 000 11 669 000 5 733 000 2 013 000 1 258 000 1 384 000 1 065 000 1 341 000 12 794 000 3 648 000

Megjegyzés: a MET 2005. évi közhasznú tevékenységérôl és gazdálkodásáról szóló beszámolót a társaság 2006. november 30-i közgyûlése megtárgyalta és elfogadta. Dr. Ormai László s.k. elnök Dr. Tamás István s.k. fôtitkár

■

MAGYAR EDZŐ 7

2007/1

A nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban A VILÁGBAJNOKSÁGOK OLIMPIAI VERSENYSZÁMAI ALAPJÁN Lochmayer György Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

Az olimpia mûsorán szereplô 160 versenyszámban rendeztek 21 sportágban világbajnokságot 2006-ban, vagyis a felkészülés félidejében a pekingi program mintegy felének (53%) a figyelembe vételével vizsgálódhatunk. A 21 sportág a világbajnokságok ütemezésének szempontjából három csoportba sorolható. A labdajáték, csapatsportok ôrzik a hagyományosan négyévenkénti, tehát az olimpia utáni második esztendôben sorra kerülô világbajnokságok rendjét és rangját. Mérkôzéseik az olimpián is a leglátogatottabb események közé tartoznak, a döntôkre szóló jegyek aranyat érnek. 2006-ban gyeplabdában, kosárlabdában, röplabdában, a nôk számára softballban és a férfiaknak labdarúgásban rendeztek világbajnokságot, amihez a nemzetközi szövetségek nem csatoltak olimpiai kvalifikációs lehetôségeket. Hozzájuk tartozik egyedüli kivételként az egyéni sportágak közül a sportlövészet, ahol szintén csak négyévenként tartanak valamennyi olimpiai versenyszámban VB-t, ez viszont olimpiai kvótaszerzést is biztosít. A második csoportba azok a sportágak sorolhatók, amelyek az olimpiák mûsorán szereplô teljes programjukat - összesen 113 versenyszámot - megrendezik a minden évben sorra kerülô világbajnokságaikon. A sportágak harmadik körébe azok tartoznak, amelyek évenként eltérô programmal, az olimpiai versenyszámaiknak csak egy részét bonyolítják le a VB-ken. Így 2006-ban asztaliteniszben csapatversenyekre és úszásban az olimpiára újonnan felvett nyíltvízi úszószámokra került sor. Tornában rendkívüli besorolással, minden versenyszámban hirdettek világbajnokot, bár az új kvalifikációs rend szerint csak a csapatok teljesítménye került beszámításra. Teniszben az eltérô nemzetiségû párok indulása miatt ezúttal is csak az egyéni számokat vehettük figyelembe.

Kína élre tört A 160 versenyszám I.-VI. helyezéséért járó 7-5-4-3-2-1 pontszámok országonkénti összesítésével készített 1. táblázat mutatja be a nemzetek rangsorának élmezônyét a 2006. évi világbajnokságo-

kon elért eredményeik alapján. A tornásznôknél két holtverseny adódott a gerenda és a talaj finálék IV.-V. helyén, ezért Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Brazília összeredményénél fél pontok találhatók. Lehetôség nyílt a táblázatban rangsorolt országok szereplésének összehasonlítására a négy évvel ezelôtti és a 2005-ben elért eredményeikkel. Négy ország kiesett az elsô 25-bôl. Kuba négy évvel korábbi teljesítményével még megkapaszkodott a 21. helyen, de ezúttal a 2005. évi 9. helyrôl a 28.-ra csúszott vissza, mivel favorit sportágaiban, atlétikában, ökölvívásban és judóban nem rendeztek VB-t 2006-ban. Hasonló a helyzet Kazahsztán esetében, ahol szintén az ökölvívásban megszerezhetô pontok hiányoztak. Etiópia és Jamaika pedig pusztán az atlétikában elért eredményeikkel kerültek 2005-ben a táblázat utolsó helyeire. Helyükre a röplabdában és tornában (!) nyújtott teljesítményével Brazília, birkózóinak kiemelkedôen jó szereplésével Irán, kajak-kenuban, evezésben és vitorlázásban, azaz a vizek hátán szerzett pontjaival Svédország és javuló eredményét hét sportág világbajnokságán gyûjtögetve, Dánia került. Az élmezônyben az elmúlt évekhez képest jelentôs változások történtek. Az, hogy Kína ugrott az elsô helyre, az olimpia megrendezésére készülô, hatalmas ország sportjának folyamatosan növekvô nemzetközi eredményességét figyelemmel kísérve, nem számít meglepetésnek. Tizenkét évvel ezelôtt magamnak is módom nyílt megismerni élsportjuk néhány fellegvárának felszereltségét, versenyzôik felkészítésének igényes szakmai színvonalát és fegyelmezettségét. A látottakból nem volt nehéz megjósolni azt, ami bekövetkezett. Az elônyük viszont meglepô. Athén elôtt ugyan ebben az idôszakban az elsô Németországtól 150 ponttal elmaradva az ötödik helyen végeztek. Akkor az igazi szenzációt az jelentette, hogy az Egyesült Államok három ponttal mögéjük szorult a szintén atlétikai és úszó VB nélküli évben. 2005ben Kína már harmadik, 2006-ban pedig vezeti a táblázatot közel 50 pont elônnyel Oroszország elôtt. Németországnak te-

kintélyes pontvesztése ellenére sikerült megôrizni harmadikként helyét a dobogón. Az eddig mindig az elsô hat nemzet közé tartozó Ausztráliát és Franciaországot hátrább szorította Nagy-Britannia és Olaszország. A franciák négy hellyel estek vissza. Vívóik és vitorlázóik fele annyi pontot gyûjtöttek, mint az elôzô évben, evezôseik meg egyet sem. Ilyen mérvû visszaesést nehezen lehet fiatalítással, vagy az erôgyûjtésre szánt esztendôvel megindokolni. Hasonló mértékû veszteség érte Ausztráliát kerékpárban és triatlonban, amit csak részben pótolt evezôseik és vitorlázóik eredményeinek javulása. 2006-ban a nagy ugrást Nagy-Britannia produkálta, a tizenegyedik helyrôl az ötödikre, régi rangját visszaszerezve evezésben, valamint jelentôs többlet teljesítménnyel tollaslabdában és triatlonban. Olaszországnak kajak-kenuban és kerékpárban kellett javulnia ahhoz, hogy egy helyezéssel elôrébb lépjen és hat ponttal megelôzze Ausztráliát.

A csehek elôbbre, a bolgárok hátrább kerültek A nyolc nemzetre bôvült élmezôny után közel azonos összetételû, de évenként változó teljesítményt nyújtó és sorrendû öt ország osztozik a 9.-13. helyeken. A kilencedik Lengyelország és a tizenharmadik Fehéroroszország között mindössze 20 pont a különbség. Közéjük tartozik és a tizenkettedik helyen végzett Magyarország. Kilenc ponttal maradtunk el attól, hogy megôrizzük a 2005-ben elért helyünket az elsô tíz nemzet között. Most az eredményeit hat sportágban javítani tudó Lengyelországnak, valamint kerékpárosainak és vitorlázóinak köszönhetôen Hollandiának sikerült a tíz közé jutni. Figyelemre méltó a közvetlenül elénk került ukránok teljesítménye is, akik tizenhárom sportágban értek el érmet és helyezéseket, mi viszont csak hatban tudtunk. A táblázat alsó harmadába tartozó országok körében a már említett cserélôdéseken, valamint Csehország látványos fejlôdésén és Bulgária jelentôs hátrább sorolódásán kívül, Japán mélyrepülését szükséges megemlíteni. A nyolcadik helyrôl a tizenhatodikra esett vissza meglehetôsen közepes teljesítménnyel, hiányolva azt a több, mint száz pontot, amit 2005-ben a judo és az úszás világbajnokságain szerzett.

08-37

2007/03/01 20:51

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 37

2007/1

napi szükséglet inkább csak javaslatnak tekinthetô, de tényleges hiány alacsony bevitel estén is csak hosszabb idôszak után alakul ki.

A vitaminok Más néven e vitaminok a retinolok, axeroftolok. Hiányában csökken a szem sötétséghez való alkalmazkodási képessége (farkasvakság) s a hámsejtek elszarusodása figyelhetô meg. Az A-vitamin a szervezet számára általános növekedési faktor is, fiatal korban hiánya lassítja a csontok növekedését. Ha hipervitaminózisról van szó, az viszont hajhullással, hámlásos bôrgyulladással jár együtt. A kémiai szerkezet alapján megkülönböztetünk A-1 és A-2 vitamint, az A-1 a tengeri halak májában, az A-2 az édesvízi halak májában található nagyobb mennyiségben. A két vegyület csupán egy kettôs kötésben különbözik egymástól, az A2 vitamin élettani hatása azonban csak mintegy harmada az A-1 vitaminénak. Az A vitaminok meglehetôsen hôtûrôk, oxigénmentes környezetben akár 120-130 C fokra is hevíthetôk bomlás nélkül. Levegôn melegítve azonban elég gyorsan oxidálódnak s biológiai aktivitásukat is elveszítik. Az ételzsírok avasodása s az olajok keményítése (hidrogénezése) is inaktiválja az A-vitaminokat. Bár A vitamint csak állati eredetû élelmiszerek (pl. máj, vaj) tartalmaznak, de provitaminjai zöldségfélékben és gyümölcsökben is találhatók, esetenként nagy mennyiségben. A fûszerpaprika, sárgarépa, sütôtök, paraj, sárgadinnye, sárgabarack különösen gazdag karotinban. Az emberi szervezet a karotinoidokat az emésztés során a bélfalban és a májban enzimes úton átalakítja A vitaminná, s azt a máj raktározza. A provitamint a karotináz enzim aktiválja. A versenysportoló napi szükséglete 3-5 mg-ra tehetô, ez a mennyiség kb. 100 g sertés-

májban, illetve 100 g sütôtökben mérhetô. A csukamájolaj a leggazdagabb természetes A vitaminforrás. Az A vitaminok illetve karotinoidok szervezeten belüli hasznosulási foka jelentôs mértékben függ az élelmiszerek zsírtartalmától. A felszívódás bôséges zsír jelenlétében jobb. Csak nyers zöldségfélék fogyasztása esetén – pl. nyers sárgarépát fogyasztva – a karotintartalom csupán néhány %-a jut át a bélfalon, a többi a széklettel ürül felszívódás nélkül. Emulgeáló anyagok (pl. lecitin) jelenlétében javul a hasznosulási arány. Túladagolásából adódó egészségi károsodás nem fordul elô, a bôr sárgás színe utal a túlzott bevitelre.

D vitaminok Más néven kalciferolok. A gyermekek a D vitamin hiányában angolkórt (rachitis) kapnak, ami a csontanyagcsere zavarát jelenti. Ilyenkor a csont megpuhul, elgörbül, csökken a kalcium- és foszfortartalma s csontdegenerációk lépnek fel. A Dvitamin élettani hatása a kalcium és foszfor felszívódásának és a csontozatba való beépülésének szabályozásában rejlik. Természetesen az angolkór gyógyításához, illetve megelôzéséhez a D vitamin jelenlétén kívül megfelelô mennyiségû és arányú Ca és P bevitel is szükséges. Egészséges felnôtt egyének – ha eleget tartózkodnak napfényen – számára általában nem szükséges külön D vitaminadagolás. Túladagolása egyébként veszélyes, a D hipervitaminózis jele a csonttörékenység s a szervetlen anyagok beépülésének zavara. Kémiailag a D vitamin 3-féle formában – D-1 , D-2 és D-3 vitaminok – található, ezek mind kémai, mind fiziológiai jellemzôkben nagyon hasonlítanak. A természetben található D-vitamin egyébként döntô többségében D-3 vitamin. A D vitaminok biológiai aktivitásukat 100 C fokra hevítve is megtartják, s jól ellenállnak a levegô oxidációjának sôt lúgos hatásnak is. Viszont nagyon fényérzékeny vegyületek. A D vitamin a szervezetben természetes provitaminokból, növényi eredetû ergoszterinbôl s állati eredetû dehidrokoleszterinbôl keletkezik az UV sugárzás hatására. A szükséglet az életkor s a napozás függvénye. Megemlítendô, hogy a csukamájolaj D vitaminban is igen gazdag. Tipikus, D vitaminban gazdag élelmiszer a margarin s a tojás. A sportoló napi igénye 5-10 mcg, 25 mcg felett jelentkezik a hipervitaminózis.

E vitaminok Az E vitaminok másik használatos neve: tokoferolok. Bár elvileg illetve kémiailag 7 különbözô tokoferol-változat lehetséges, de táplálkozásbiológiai szempont-

ból csak 4 tokoferolnak – alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferol – van gyakorlati jelentôsége. A fiziológiai hatás szempontjából a 3 metilcsoportot tartalmazó alfa-tokoferol a legaktívabb, a két metilcsoportos béta- és gamma-tokoferol hatása már csupán mintegy fele ennek, a delta-tokoferol – ez csak 1 metilcsoportot tartalmaz - aktivitása pedig csak 1 %. Bár kifejezett E-vitamin hiány, azaz markáns hiánytünetet eredményezô, alacsony szintû bevitel normális táplálkozás esetén a szervezetben meglehetôsen ritka – anyagcserezavarok, hormonális zavarok, izomsorvadás, más vitamintároló képesség romlás – de a szuboptimális E-vitamin bevitel igencsak elôfordulhat. Szükséges megemlíteni az E-vitamin antioxidáns szerepét is. Az E-vitamint szexvitaminnak is nevezik, adagolása ugyanis elôsegíti a nemi hormonok termelését. Az élsportolóknál egyébként elég gyakori a tápanyagok vitamintartalmának kiegészítése, s E vitamin adagolással kivédhetô a szívizom s általában az izomzat túlfáradása s ezáltal megakadályozható, illetve csökkenthetô a túledzettség kialakulásának valószínûsége. Az újabb kutatási eredmények szerint összefüggés van az E vitamin és a szelén, mint esszenciális mikroelem fiziológiai hatásmechanizmusa között, s a szelénhiány jól kivédhetô E vitamin adagolással. Sok Evitamin található az olajos magvakban (napraforgó, tök), a diófélékben és a mákban. A napi szükséglet sportolóknál meghaladja a 20 mg mennyiséget, de nagyságrendileg nagyobb mennyiség bevitele (pl. 300 mg/nap) sem okoz problémát.

K vitaminok A K vitaminok – K-1 és K-2 vitaminok – fillokinonok, menakinonok és rokon vegyületek. Hiányuk súlyos vérzékenységet okoz s szerepük van a csontmetabolizmusban is. Elég sok K-vitamin hatású vegyület is ismeretes, elsôdleges biológiai szerepe a K-1 és K-2 vitaminnak van. Ezek hôálló, de fényhatásra bomló vegyületek. Élelmiszereinket tekintve a K vitamin az állati eredetûek közül a májban fordul elô nagyobb mennyiségben – legmagasabb a tôkehalmáj K-vitamin tartalma – s viszonylag jelentôs a különbözô zöldségfélékben mérhetô K-vitamin koncentráció is. Kifejezetten magas a káposztafélék K vitamin tartalma. Hiánya nem fordul elô kiegyensúlyozott táplálkozásnál, a napi szükséglet 0.1-0.2 mg mennyiségre tehetô. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás tárgykörén belül a sportolók nem fémes mikroelemigényének egyes kérdéseit elemzi, azaz a létfontosságú szelén, fluor és jód témakörét ismerteti.

09-36

2007/03/01 20:47

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

Vitaminellátottság, vitaminigény sportolóknál Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig a következô15 témakörrel foglalkozott: • fehérjebevitel, fehérjeigény, sportolók fehérjeszükséglete • folyadékfogyasztás, a sportoló vízháztartása • testtömegcsökkentés és testsúlyszabályozás • táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén • a vegetariánus étrend kihatásai a sportoló egészségére • a kreatinkiegészítés jelentôsége a sportban • a sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése • a szabad aminosavak alkalmazásának teljesítménynövelô hatása • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye • a nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban • a sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai • sportolók esszenciális mikroelemszükséglete • diétás rostok, a sportolók rostszükséglete • idôs sportolók táplálkozása A rovat – köszönhetôen természetesen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának – folytatódik, s egyéb, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez meglehetôsen szorosan kapcsolódó téma (pl. táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, nem fémes nyomelemek, káros táplálkozási szokások,

gyermekkorú sportolók táplálkozása, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók vitaminigénye és vitaminellátottsága.

A vitaminok élettani jelentôsége A vitaminok viszonylag kis molekulatömegû, szerves anyagok, amelyek jelenléte kis mennyiségben a szervezet normális mûködéséhez feltétlenül szükséges. Az elnevezés a latin élet (vita) szóból származik, bár a szóösszetétel másik része (amin) nem helyes, hiszen ma már tudjuk, hogy nem mindegyik vitamin tartalmaz aminocsoportot, azaz nitrogént. A szervezetnek az energiát szolgáltató tápanyagokhoz képest a vitaminokra csak nagyon kis mennyiségben van szüksége. Ha ezek az anyagok hiányoznak, akkor jellemzô hiánybetegségek alakulnak ki. Persze az is tény, hogy a vitaminok egy részét a szervezet saját maga is képes elôállítani, tehát nem feltétlenül csak az étrend vitamintartalmára van a szervezet utalva. (E tény kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy-két kivételtôl eltekintve az állatvilágon belül csupán az ember nem képes a C-vitamin szintézisére, így ellentétben pl. a kutyával, macskával, verébbel, kecskével, tehénnel, lóval, cserebogárral, harcsával az emberi szervezetben skorbut alakulhat ki aszkorbinsav hiány esetében.) Ha részleges vitaminhiánnyal találkozunk (ez a sportteljesítményt negatívan befolyásoló tényezô) akkor hipovitaminózisról beszélünk, ha túlzott, az élettani igényt messze meghaladó vitaminbevitelrôl van szó, aminek már kedvezôtlen, toxikus hatása lehet, akkor a hipervitaminózis esete áll fenn. A teljes vitaminhiány az avitaminózis, ez a gyakorlatban nem fordulhat elô, csak szintetikus étrend fogyasztásával, mesterségesen idézhetô elô. A vitaminok nagy része enzimek, illetve enzimrendszerek alkotórésze, így a hipovitaminózisnál fellépô tünetek lényegében az enzimrendszerek mûködési zavarát, nem megfelelô aktivitását jelentik. A vitaminoknak ma már ismerjük a pontos kémiai szerkezetét, sôt a legtöbb vitamint szintetikusan is elô tudjuk állítani. Az élelmiszeripar pl. egyes élelmiszerek biológiai értékének növelésére is használja a szintetikus vitaminokat (vitaminnal, illetve vitaminokkal kiegészített

vagy dúsított termékek) s ennek komoly szerepe lehet a sportolók táplálkozásában is. Bár a vitaminok kémiai szerkezetének ismerete természetesen lehetôvé teszi a szabatos kémiai elnevezést, de jelölésükre ma is inkább a hagyományos nomenklatúrát, a latin nagy betûket (A, B, C stb.) használjuk. Célszerû megismerkedni a provitamin fogalmával. A provitaminok, azaz elôvitaminok olyan biológai aktivitás nélküli vegyületek, amelyek az emberi szervezetben bekövetkezô átalakulások következtében vitaminokká válhatnak. Ilyen provitamin pl. a növényekben található karotin, amelybôl a szervezetben A vitamin lesz. Ezért elegendô provitamin elfogyasztása még akkor is biztosítja a szervezet vitaminellátottságát, ha a táplálékban kevés valódi vitamin van. A vitaminok többféleképp csoportosíthatók, pl. kémiai szerkezetük vagy biológiai hatásuk alapján. Legfontosabb azonban az oldhatóság szerinti osztályozás, s ennek alapján két fô csoportba szokás a vitaminokat sorolni. Az elsôt a zsírban, a másodikat a vízben oldható vitaminok képezik. Ez a felosztás egyébként élettani szempontból is elônyös, hiszen a különbözô oldhatóság egyúttal a táplálékok különbözô komponenseihez történô kötôdést, illetve az azokban való feldúsulást is jelenti. Ez a csoportosítás azonban nem jelent merev határt, vannak ún. átmeneti formák is. Pl. a természetes eredetû K vitamin a zsírban oldódó vitaminokhoz tartozik, ugyanakkor szintetikus úton már több olyan vegyületet is elôállítottak, amelyek hatása hasonló a K vitaminéhoz, ugyanakkor vízoldhatók. Kiemelendô az is, hogy számos vitaminhatású anyagot is felfedeztek az ún. klasszikus vitaminokon kívül, így a csoportosítás mindenképpen némileg önkényes s így vitatható is. Nagyon lényeges megállapítás, hogy a sportolóknál az intenzív izommunka következtében fokozott a vitaminszükséglet. A nem sportoló ember szükségletéhez viszonyítva jóval nagyobb a sportoló vitamin-szükséglet növekedés mértéke, mint az energiaigény növekedés aránya. Ez egyértelmûen aláhúzza a vitaminpótlás jelentôségét és szükségességét az élsportban!

Zsírban oldódó vitaminok A zsírban oldódó vitaminokra az a jellemzô, hogy a szervezet ezeket a zsírszövetekben raktározni képes, ezért a

■

MAGYAR EDZŐ 9

2007/1

A bajnoki címeknek, az érmeknek és a helyezéseknek majd 40 %-át abban a tizenegy sportágban lehet megszerzi az olimpián, amelyek minden évben megren2. táblázat A rangsor elsô 25 nemzetének sorrendje a minden évben azonos versenyszámokkal megrendezésre kerülô világbajnokságokon 2006-ban szerzett pontszámaikat a 2005. évi teljesítményeikhez viszonyítva: 1. Ukrajna 2. Nagy-Britannia 3. Egyesült Államok 4. Kína 5. Lengyelország 6. Svédország 7. Hollandia 8. Ausztrália 9. Olaszország 10. Csehország 11. Spanyolország 12. Fehéroroszország 13. Japán 14. Kanada 15. Irán 16. Dánia 17. Magyarország 18. Korea 19. Új-Zéland 20. Brazília 21. Bulgária 22. Oroszország 23. Románia 24. Franciaország 25. Németország

+ 56 pont + 50 pont + 37 pont + 34 pont + 32 pont + 27 pont + 21 pont + 19 pont + 18 pont + 17 pont + 17 pont + 15 pont + 13 pont + 10 pont + 10 pont + 9 pont + 7 pont + 2 pont - 5 pont - 15 pont - 24 pont - 24 pont - 25 pont - 29 pont - 43 pont

dezik világbajnokságaikat, a mûsoron szereplô valamennyi versenyszámban. Közülük hétben magas pontszámokon osztozhatnak a gyôztesek és helyezettek országai. Ezek a birkózás és a kerékpár (396), a kajak-kenu (352), a súlyemelés (330), az evezés (308), a vitorlázás (242) és a vívás (220). Mivel a pontjaikból való részesedés nagy mértékben meghatározta az országok összteljesítményét, összehasonlítottuk a rangsorban szereplô nemzeteknek ezekben a sportágakban 2005-ben, illetve 2006-ban elért eredményeit. Ezt mutatja be a 2. táblázat, amelybôl két következtetést vonhatunk le. Egyrészt azt, hogy a többlet, illetve elvesztett pontok általában szinkronban vannak az országoknak a fentiekben vázolt elmozdulásaival. Ugyanakkor lehet pozitív eredménnyel is jelentôsen visszaesni, lásd Japán, és negatívval elôrébb kerülni, lásd Brazília. Másrészt azt, hogy 2006-ban az élmezôny összesített szaldója 229 pont többletet mutat, ami azt jelenti, hogy a többi ország ennyivel kevesebb ponthoz jutott és lassú, de folyamatos leszakadásuk tovább tart.

Tartjuk még magunkat, de… Magyarország elhelyezkedésével a nemzetek rangsorában elégedettek lehetünk, különösen, ha sorozatosan azt tapasztaljuk, hogy olimpiai kereteink jóval szûkösebb feltételek között készülnek Pekingre, mint legtöbb riválisunk. Eredményességi célkitûzésünk - az elsô tizenöt nemzet közötti helyezés megszerzése, illetve megôrzése - idôarányosan teljesült, de nem lehetünk nyugodtak a sportágak

egyenlôtlen teljesítményei miatt. 97 pontunk 84 %-át két siker sportágunk, a vívás (28 %) és a kajak-kenu (56 %) szerezte. (33. táblázat) Pontszerzésben mindkét válogatottunk lényegesen túlteljesítette az egyébként is feszes pekingi terveit, aminek megismétlésében csak reménykedhetünk, de ez azért nehezen realizálható. Az érmek tekintetében még nagyobb a fölényük. Kívülük a 15 megszerzett érmünkhöz mindössze az öttusa tudott egy ezüst és a sportlövészet egy bronzéremmel hozzájárulni. Kellemetlen meglepetést okozott, hogy az elmúlt évek sikerei után, nem lapátolt magyar hajó az evezôs VB-n. Az, hogy a nôknél nem tudtunk csapatot indítani, a férfiaknak pedig nem sikerült az elôkvalifikáció a torna VB-n és elôfordulhat - az 1924-ben Párizsban rendezett olimpia óta elôször - hogy nem lesz tornász a pekingi magyar csapatban. Továbbá az is aggályos, hogy a birkózók négy pontja jócskán elmarad az elmúlt öt olimpia nélküli év 13 pontos VB átlagától. Továbbra is nagyon hiányoznak az értékes helyezések. Az összteljesítménybôl 83 pontot, azaz 85 %-ot érmeseinknek köszönhetünk. Biztonságot pedig az adna az olimpiai eredményességi cél eléréséhez szükségesnek prognosztizált 150 ponton felüli teljesítmény elérésére, ha legalább 40 pontot helyezésekkel tudnak versenyzôink elérni. Bíztatók ebbôl a szempontból a 2006. évi Európa-bajnokságokon szereplô fiatal úszók, judósok és ökölvívók eredményei. Szeretnék egy év múltán a nehéz feladatot jelentô kvalifikációs világbajnokságokon elért sikereikrôl beszámolni.

3. táblázat. 2006. évi VB eredmények olimpiai versenyszámokban I. hely Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu - K-2 1000m Kozmann György Kolonics György kajak-kenu - C-2 1000m Gyökös Lajos Kökény Roland Vereckei Ákos Horváth Gábor kajak-kenu - K-4 1000m Benedek Dalma kajak-kenu - NK-1 500m Kovács Katalin Janics Natasa kajak-kenu - NK-2 500 m Paksy Timea Kovács Katalin Janics Natasa Fazekas Krisztina kajak-kenu - NK-4 500 m Nagy Timea vívás - pb.tôr egyéni 7 I. helyezés

II. hely Nemcsik Zsolt vívás - kard egyéni Horváth Viktor öttusa - egyéni

III. hely Gerebics Roland sportlövészet-dupla trapp Vajda Attila kajak-kenu - C-1 1000m Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu - K-2 500m Kozmann György Kolonics György kajak-kenu - C-2 1000m Mohamed Aida vívás - tôr egyéni Szász Emese vívás - pb.tôr egyéni

IV. hely Boczkó Gábor Fekete Attila Imre Géza Kovács Iván vívás - pb.tôr csapat Nemcsik Zsolt Decsi Tamás Lontay Balázs Lengyel Balázs vívás - kard csapat

V. hely Oláh Tibor birkózás - kf. 55 kg Deák Bárdos Mihály birkózás - kf. 120 kg

VI. hely Li Bin Lovas Petra Póta Georgina Tóth Krisztina asztalitenisz - csapat Benkô Zoltán kajak-kenu - K-1 500m Nagy Orsolya, Csaba Edina Sznopek Gabriella Varga Dóra vívás - kard csapat Fülep Sándor öttusa - egyéni

2 II. helyezés

6 III. helyezés

2 IV. helyezés

2 V. helyezés

4 VI. helyezés

2007/03/01 20:44

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

Nem irányítani, hanem segíteni akar

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 35

2007/1

A következô kérdéskör azt vizsgálja, hogy milyen tárgyi feltételekkel rendelkeznek azok az óvodák, amelyek nem szerveznek vízi képzést.

Fotó: Fodor Attila

10-35

9. ábra – Tárgyi feltételek

BESZÉLGETÉS KOVÁCS TAMÁSSAL, A MOB ÚJ SPORTIGAZGATÓJÁVAL Az új, 2007-es esztendô változást hozott a Magyar Olimpiai Bizottság irányító apparátusában: január elsejétôl a vízilabdázókhoz “igazolt” Köpf Károly helyett Kovács Tamás lett a MOB sportigazgatója. A sportban jártasak számára Kovács Tamás neve évtizedeken át elválaszthatatlan volt a vívástól. Mégis megtörtént az, amire senki sem gondolt: az egész életét a vívásban töltô sportember – stílszerûen – letette a fegyvert, hogy más területen csatázzon tovább. Természetesen a magyar sportért, mert aki olyan közegbôl jött, mint ô, nem tud elszakadni a sporttól. • Azt a sportlexikonból bárki megtudhatja, hogy vívó, egészen pontosan kardvívó családba született, hiszen édesapja, Kovács Pál csapatban ötszörös olimpiai bajnok, emellett egyéniben, 1952-ben állhatott az ötkarikás dobogó tetejére (egyéb címeit felsorolni is hosszadalmas lenne). Bátyja, Attila, világbajnok csapat tagja. Milyen gyermekkora volt a kardlegenda fiaként? De úgy is kérdezhetem: ilyen családban kötelezô volt a vívást választania? – Ma is elevenen él bennem, hogy egészen fiatal koromban már kijártam apám versenyeire. De nemcsak a kardversenyeket néztem, a nôi tôr ugyanúgy érdekelt, én még láttam vívni Elek Ilonát is. Eredetileg nem akartam vívó lenni, s ezt meg is mondtam édesapámnak. • Miért nem?… Nyomta volna édesapa sikereinek a terhe? – Nem, nem azért… Egyébiránt egy zseninek sosem lesz zseni a gyereke. Azért nem akartam vívó lenni, mert nekem elég volt annyi, hogy néztem a versenyeket és drukkoltam. Tízévesen elkezdtem teniszezni, és még mindig nem gondoltam a vívásra, egyszer sem volt kard a kezemben, pedig a bátyám akkor már junior válogatott volt. Tizenhárom éves lehettem, amikor apám szólt, hogy szeretné, ha vívnék a Vasasban. Különösebben nem reagáltam rá, ám két év múlva Attila a vívás révén már utazgatott, az NSZK-ba is eljutott, ami akkoriban nagy szó volt, és ez megfogott. Kicsit nyûgösen, de lementem a Vasasba Forró Sanyi bácsihoz, aki többek között Attila mestere volt – így kezdôdött a pályafutásom. Szerencsém volt, mert Forró Sándor személyében olyan mesterem volt, akire emberként is felnéztem. Leginkább neki köszönhetem, hogy megmaradtam a sportágban. • Mikor szerette meg a vívást?

– Mindenekelôtt a Vasast szerettem meg, azt a légkört, amit ma nagyon hiányolok. Az edzések után mindig ottmaradtunk, igazi második otthonunk volt a terem. A vívást tulajdonképpen akkor szerettem meg, amikor már versenyeket nyertem. Utána már mindenre képes voltam érte. Húszéves voltam, amikor megkezdôdött a felkészülés a tokiói olimpiára, és Sákovics József szövetségi kapitány meghívott edzôpartnernek. Semmi esélyem sem volt kijutni Tokióba, mégis évet halasztottam a Közgázon, akkora megtiszteltetésnek tartottam, hogy segíthetek a “nagyoknak”. • Édesapja adott tanácsokat a fiainak? Beszélgettek otthon a vívásról? – Sajnos kevés tanácsot adott, nagyon zárkózott ember volt. A Gerevich fiúk mesélték, hogy náluk a vasárnapi ebédnél is a vívás volt a téma. Nálunk nem. De megértettem apámat. A szövetség elnöke is volt, és nem akart támadási felületet adni. • Milyen érzés volt a testvérével vívni? – Edzéseken “megöltük” egymást, de versenyen sosem vívtunk komolyan. Mindig az nyert, akinek jobban kellett a gyôzelem, még ha nem is beszéltük meg elôtte. Engem három bajnokságról ki is zártak azért, mert komolytalanul vívtam ellene. De az edzéseink halálra mentek, ezért is lettünk jó vívók. Életem egyik legszebb pillanata volt az 1973-as vébé, amikor Attila vívta az utolsó asszót Krovopuszkovval, és öt-egyre kellett nyernie ahhoz, hogy miénk legyen az aranyérem. Megcsinálta és világbajnokok lettünk. • Visszatekintve elégedett a versenyzôi pályafutásával? – Egyáltalán nem! Sokkal tehetségesebb voltam annál, mint amit kihoztam magamból. Mai szemmel másként látom a múltat. Bohém módon, könnyedén vettem a vívást. Szórakozással egy-

NÉVJEGY KOVÁCS Tamás Született: 1943. március 20., Budapest Foglalkozása: közgazdász, vívó szakedzô, sportvezetô Legjobb eredményei. Kardvívóként. Egyéni: olimpiai 6. (1972), vb-4. (1969), 3x vb-5. (1971, 1973, 1975)), országos bajnok (1978)). Csapat: 2x olimpiai 3. (1968, 1972), olimpiai 4. (1976), világbajnok (1973), 4x vb-2. (1967, 1970, 1971, 1975)), 3x vb-3. (1969, 1974, 1977), 3x BEK-gyôztes (1972, 1973, 1976), 13x országos bajnok (19651977). Sportvezetôként: a Vasas vívószakosztályának vezetôje és vezetôedzôje (1977-1979), a Magyar Vívó Szövetség fôtitkára (1980-1986, majd 2001. március-2006. december 31.), a Magyar Vívó Szövetség technikai igazgatója, szövetségi kapitány (1986-2001. március), a Vasas vívószakosztályának vezetôje (2001 március-2006.). A MOB sportigazgatója (2007. január 1.-tôl) Versenyzôként három (1968, 1972, 1976), versenybíróként két (1980, 1984), szövetségi kapitányként négy (1988, 1992, 1996, 2000), technikai igazgatóként egy (2004) olimpián vett részt. bekötött nagy sikereket akartam, de ez nem megy! Nyolc éven át az elsô nyolcban voltam a világranglistán, de valami hiányzott… Versenyzôi pályámból okulva alakítottam ki vezetôi hitvallásomat, nem akartam, hogy más is úgy járjon, mint én. Állítom ugyanis, hogy ha a tehetségekbôl nem jön ki az eredmény, az a környezet hibája. Saját negatív példámmal álltam a versenyzôk elé, és ezt elfogadták. A negatív példa gyakran hatásosabb, mint a pozitív. Sajnos késôn jött meg az eszem, tíz olimpiai és világbajnoki érmem van, de sokkal több lehetett volna. De nincs hiányérzetem, mert a helyezéseimre is büszke vagyok, ráadásul a sors

A grafikon adatai azt mutatják, hogy a testnevelési játékok 14 óvoda testnevelési programjában dominálnak. A gyakoriság rangsorában az ügyességfejlesztô gyakorlatok következnek. Azt azonban nem tudtuk kideríteni, hogy az „ügyességfejlesztô” feladatok milyen jellegû mozgáselemeket tartalmaznak. Figyelemre méltó a labdás gyakorlatok elôkelô helye, mivel e tevékenységi forma számos kedvezô vonást hordoz magában: a játékigény kielégítésétôl kezdve a rejtett és sokoldalú képességfejlesztésig. Nagyon elszomorítónak tartjuk viszont a torna és a gimnasztika helyzetét. Véleményünk szerint, a tornának, mint alapsportágnak, amely sok más sporttevékenység eredményes végzéséhez szükséges képességeket alapozza meg, sokkal jelentôsebb szerepet kellene kapnia már óvodás korban is. Örvendetes viszont, hogy a megkérdezett óvodák igazgatói egységesen fontosnak tartják e korosztály vízi fejlesztését.

Ajánlások Az óvodába kerülés a rendszeres testnevelés lehetôségét jelentheti és ebben nagy szerepe van az óvodapedagógusoknak.. Ebben a korban a legmozgékonyabb a gyermek és igényli a mozgást, éppen ezért a legkönyebben is tanulja meg. A játékos vízhez szoktatás keretében szerzett sokféle mozgástapasztalat öröm és sikerélmény forrása lehet a gyermek számára, amely a gátlások és a félelem kialakulásának és megszüntetésének fontos módszere és eszköze óvodáskorban. Az úszás elemeinek gyakorlása során a gyermekek egyéni képességeihez igazítottuk követelményeinket, módszereinket. Azt tapasztaltuk, hogy az óvónôk nagyon fogékonyak lennének e feladat elvégzésére, de sajnos hiányzik a szaktudás és a kompetencia. Éppen ezért tartjuk szükségesnek, hogy az óvodapedagógus képzésben hangsúlyosabb szerepet kapjon a a vízi képzés, mely elméletben és gyakorlatban felkészíti a leendô óvodapedagógusokat e gyakorlatanyag elsajátítására és oktatására.

Irodalom 1. Arold,I.: Az úszás oktatása. Budapest, Sport, 1979 2. Macejková, Y. – Benèuriková, _. – Jursík, D. – Kaleèík, L. – Baran, I.: Podmieòujúce a vychodiskové ukazovatele plaveckej spôsobilosti mláde_e a dospelych na Slovensku. In: Zborník: Teoretické a didaktické problémy plávania a plaveckych _portov. V. vedecky seminár. Bratislava, FTV_ UK 1997, s. 8487. 3. Macejková, Y. et al.: Didaktika plávania. Bratislava: FTV_ UK, 2005, ISBN 80-969268-3-7 4. Kiricsi,J.: Úszásoktatás kisiskolások számára. Budapest, SE-TSK, 2002 5. Tóth,Á.: Úszás. Oktatás. (Sportági szakmódszertan). Budapest, SE-TSK, 2002.

Új MET tagok Köpf Károly Regôczy Krisztina Sey Gábor Takács József Molnár Zoltán Hegedûs Ferenc Mocsai Lajos Lajtai Kristóf Domby Iván Rácz László Martin József Sajó Zoltán Ruzsinszki György Hegedûs András Kovács Tamás Dr. Sárvári Pál Horváth Tünde Rita Vörös István

labdarúgás mûkorcsolya shotokan karate labdarúgás atlétika kosárlabda kézilabda asztalitenisz vízilabda kung fu labdarúgás karate karate íjászat vívás sportlövészet kézilabda labdarúgás

Érd Budapest Pécs Siófok Budapest Nyíregyháza Budapest Budapest Budapest Tatabánya Pécs Csömör Budapest Budapest Budaôrs Budapest Budapest Budapest

11-34

2007/03/01 20:38

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ 4. ábra - A foglalkozások gyakorisága

■

2007/1

Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy a vízi képzés költségeit öt óvoda esetében a szülôk állják. Egy intézményben pályázatok útján fedezik a költségek nagy részét, így a szülôk hozzájárulására is szükség van.

Oktatást nem szervezô intézmények Vízi képzést nem szervezô 27 óvoda esetében elsôsorban az iránt érdeklôdtünk, hogy miért nem szerepel ez a tevékenység az intézmény programjában. A válaszokat az alábbi táblázatban összesítettük. 7. ábra - Az úszótanfolyam hiányának oka Az ábrából kitûnik, hogy két óvoda valóban az ún. egy hetes „intenzív“ tanfolyamot választotta, tehát a gyermekek egy héten keresztül naponta két tanítási egységet töltöttek a medencében. Nem állnak rendelkezésünkre a tanfolyam eredményei, de tapasztalatból tudjuk, hogy ez az óraszám még ilyen gyakoriság mellett sem elegendô az alap úszókészségek elsajátításához. Két óvoda heti három alkalommal látogatja az uszodát, szintén 10 – 15 óra terjedelemben, és két óvoda pedig hetente egyszer vesz részt a tanfolyamon. Ennél a kérdésnél arra kerestük a választ, hogy biztosítottake az oktatás személyi feltételei, és az óvónôk milyen arányban vesznek részt a foglalkozásokon. 5. ábra – Az oktatás személyi feltételei

A tanfolyamok többségét úszóedzôk és testnevelô tanárok vezetik. Az ábra azt mutatja, hogy az óvónôk nagyon kis mértékben aktív résztvevôi az oktatási folyamatnak. Az óvónôk aktív részvétele a foglalkozásokon a gyermekek számára nagyon fontos lenne. Véleményünk szerint, a vízhez szoktatás gyakorlatanyagát, megfelelô egyetemi felkészítés mellett, az óvópedagógusok is képesek elsajátítani. Az utolsó kérdéskör pedig a tanfolyam finanszírozásának módját vizsgálja. 6. ábra - Az úszótanfolyam anyagi fedezete

Sajnálatos, hogy feltételezésünk, miszerint a vízi képzés elmaradásának elsôsorban anyagi okai vannak, 12 óvoda esetében beigazolódott. Beszélgetések során kiderült, hogy az úszótanfolyam megszervezéséhez anyagilag sem az iskolaügyi minisztérium sem az önkormányzatok nem járulnak hozzá. A tanfolyam költségeit a képzést szervezô óvodák esetében a szülôk fedezték, 2 óvoda esetében a szülôi közösség és az önkormányzat is hozzájárult a költségekhez. Saját tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy szinte nem akad olyan alapítvány, amely támogatná az úszásoktatást, az önkormányzatok pedig pénzhiányra hivatkozva vagy elutasítják az ilyen jellegû kérést, vagy csak minimális összeget hajlandók biztosítani a szervezésre. A szülôk sok esetben nem tudják kifizetni a költségeket, amelyek fôleg beutazás esetén nagyon magasak. Az óvodák 22%-a - azaz hat óvoda – nem tudja biztosítani a szükséges buszjáratot az uszodába és vissza. Ebben az esetben is anyagi nehézségekbe ütközik az intézmény, mert külön autóbusz bérlése erre a célra sok esetben tetemes összeget emészt fel. Az uszoda nem megfelelô higiéniai körülményeire hivatkozva négy intézmény nem szervez vízi képzést, kettô pedig nem tud szaktanárt biztosítani. Elgondolkodtató viszont az a tény, hogy három óvoda azért nem szervezi meg a vízi képzést gyermekei számára, mert ez a fajta program nincs a tantervben. Tudomásunk szerint a tanterv bizonyos százaléka lehetôséget nyújt kiegészítô programok beiktatására, amennyiben ezt az adott intézménynek módjában áll megszervezni. Érdeklôdtünk az iránt is, hogy igénylik-e a szülôk a vízi képzés megszervezését. Az ábra azt mutatja, hogy 27 óvodából 17-ben nem végeztek ilyen jellegû felmérést a szülôk körében. Hat óvodában a szülôk többsége nem, egy óvodában pedig a szülôk többsége igényelné a tanfolyam megszervezését. 8. ábra - Igénylik-e a szülôk az úszás oktatásának megszervezését?

az önkormányzat 0%

■

MAGYAR EDZŐ 11

2007/1

kegyes volt hozzám, és amiben nem volt részem versenyzôként, átélhettem szövetségi kapitányként. Versenyzôi eredményeimet kiegyenlítették a vezetôként elértek. • A versenyzôi korszak után a szövetségi kapitányi is lezárult. Volt-e olyan döntése, amit utólag megbánt? – A tizennégy év alatt voltak nagyon nehéz válogatási döntések, amikor a ranglistán hátrébb állónak szavaztam bizalmat. Például a szöuli kardcsapatba nem a ranglista negyedik Varga Józsefet, hanem a hetedik Csongrádi Lászlót jelöltem, mert úgy éreztem, Csongi képes megoldani a nagyobb feladatot is. Ugyanezt éreztem a 99-es vb elôtt, amikor a nôi párbajtôrcsapatban Király Hajnalka helyett Tóth Hajnalkának szavaztam bizalmat. Csongi és Tóth is szenzációsan vívott, olimpiai, illetve világbajnok lett a csapat. El kell ellenben ismernem, hogy egy döntésemet megbántam. A 98-as Európa-bajnokság után a kardozó Köves Csabát eltiltottam a vébé-tôl, de még keményebbnek kellett volna vele lennem. A fiatalok abban az évben nélküle is világbajnokok lettek, és akkor nem lett volna szabad visszavennem ôt, még úgy sem, hogy kiharcolta a jogot. Nem kellett volna a sydneyi olimpiára kivinni! Ez az én válogatási hibám, és nem Kövessel, hanem Ferjancsik Domonkossal és Nemcsik Zsolttal szemben, akik szenzációsan vívtak az olimpián, és ha mellettük valaki csak átlagos teljesítményt nyújt, ma az a csapat olimpiai bajnok. A kapitányi mérlegem tehát három rizikós eset, amelybôl kettô engem igazolt. Egy nem, mert hittem Köves tehetségében. Ez a korszakom is lehetett volna jobb, de rosszabb is. Az meg maga a csoda, hogy ilyen hosszú idôn keresztül kapitány tudtam maradni. • Aztán 2001-tôl már “csak“ fôtitkár, illetve más elnevezéssel technikai igazgató volt. Ebben az idôszakban, egészen pontosan 2003-ban, a hatvanadik születésnapjára írt cikkben fogalmazott nekem úgy, hogy “sok tervem van, és eszembe sem jut, hogy hatvanéves vagyok. (…) Jó lenne még sokáig a szövetségben dolgozni, szeretném még sokáig életben tartani a Vasas vívószakosztályát…” Az élet úgy hozta, hogy most mégsem a vívásról és a Vasasról beszélgetünk. Mi történt, mi változott az említett idôpont óta? – Kezdjük az egyszerûbbel, a Vasassal! Nagy lelkesedéssel vettem részt az elnökség munkájában, aztán körülbelül egy éve közölték velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, a tapasztalataimra. Ez fájó pont, nem tagadom, nagyon rosszulesett a mellôzésem. Számomra mindig csak egy klub létezett, a Vasas… • Térjünk át a vívószövetségre! – 2004-ben, az athéni olimpia elôtt fel-

vetôdött, hogy meg kell újítani a sportágat. Ez a kezdeményezés alulról indult. Többen megkerestek, hogy alakítsuk át a szakmai munkát, az elnökséget. Azt azonban tudtuk, hogy az olimpia elôtt ebbe nem szabad belevágni, hogy ne keltsünk zavart. 2005-ben tisztújító közgyûlést tartottunk, amelyen az elnökségbe bevettük a szponzorokat. Ez hatalmas változás volt. A vívásból korábban hiányzott a pénz, lépnünk kellett. Tudtuk, ha megerôsítjük a szakmai munkát, nem lesz jelentôsége annak, hogy az elnökségben kevesebb az igazi szakember. Létrehoztuk a szakmai bizottságokat. A 2005-ös lipcsei vb-n mutatott várakozáson aluli szereplés pedig azt is eldöntötte, hogy a jövôben nem egy, hanem három szövetségi kapitány irányítsa a munkát. 2006. január elsejétôl tevékenykedik a három kapitány, akik átfogják az adott fegyvernem - a tôr, a párbajtôr és a kard - teljes egészét, nemtôl és kortól függetlenül, s mûködnek a szakmai bizottságok is. A változtatás bevált: több pénz került a sportágba, és az eredmények is jöttek. Miután szétválasztottuk a döntéshozókat a végrehajtóktól, úgy éreztem, elvégeztem azt, amit elvárt tôlem a vívótársadalom. A munkaköröm már nem hozott új kihívásokat, így, amikor tavaly novemberben megtudtam, hogy Köpf Károly távozik a MOB-tól, megkerestem Schmitt Pál elnököt, és felajánlottam a szolgálataimat, a tapasztalataimat. Enyém lett a poszt. • Mi a feladata sportigazgatóként? – Tartom a kapcsolatot a szövetségekkel, versenyzôkkel és a sportban dolgozó fontos, meghatározó személyekkel. Mindenkinek elmondom az elképzeléseimet, meghallgatom a gondjaikat, és tenni, segíteni akarok. Sajnos, a magyar sportnak nemigen van gazdája, így a MOB-nak kell segítô kezet nyújtania. Közelebb kell kerülni a versenyzôkhöz, az edzôkhöz és alkalmazni a tudományokat. Nem irányítgatni, vezetgetni akarok, hanem segíteni. Az én ajtóm mindenki elôtt nyitva áll. A magyar sportban összefogás kell, nem pedig megosztottság. A széthúzó sportágakat össze kell fogni, mert csak együtt tudjuk hatékonyan képviselni az érdekeinket az állami sportvezetésnél. Célom, hogy megújítsuk a MOB szakmai és tudományos bizottságát, mert nem mûködik hatékonyan. Ebbôl is láthatja, van feladat bôven. Bár csupán néhány hét telt el hivatalba lépésem óta, kijelenthetem, tetszik ez a mozgalmas munka. Ha a vívóknál meg tudtam újulni, itt is sikerülni fog. Eddig a magyar sport egyik területét vezettem, most az egészre van rálátásom. Annak meg külön örülök, hogy a vívóktól nem haraggal, nem az ajtót magam mögött becsapva jöttem el. Füleky András személyében pedig olyan szak-

ember lett az utódom, aki évekig a jelenlegi legeredményesebb magyar sportág, a kajak-kenu fôtitkára volt, majd az állami sportirányításban játszott jelentôs szerepet. Nyugodtan rábízhattam szeretett sportágamat. • Értékelte versenyzôi és szövetségi kapitányi idôszakát is. Most, hogy a vívótechnikai igazgatói korszak is lezárult, kérem, vonja meg annak is a mérlegét! – Az utolsó szakasz volt a legrosszabb, a 2000 és 2006 közötti. Egyrészt azért, mert ekkor irodai munkát végeztem, másrészt mert a magyar sportfinanszírozás és a sportirányítás enyhén szólva is “ingatag” volt. Gondoljon bele, a hat év alatt öt irányítója volt a magyar sportnak: Deutsch Tamás, Jánosi György, Gyurcsány Ferenc, Ábrahám Attila és Elbert Gábor. Mire megszoktunk valakit és valamit, jött a változás. A sportmisztériumtól a szakállamtitkárságig jutottunk. Persze, voltak pozitívumok is, például az, hogy megalakult a NUPI…. Az utolsó korszak nehézségei ellenére szép emlékekkel távoztam a vívásból, csodás volt a 26 év! • Korábbi beszélgetéseink során többször emlegette, hogy nagy álma egy budapesti vívó-világbajnokság. A munkahelyváltás után ez már nem foglalkoztatja? – Ha a szövetség vezetôsége úgy dönt, hogy megpályáz egy vb-t, bármilyen szervezésben szívesen részt vennék. A 2009-es vb-nek már van gazdája, de a 2010-est, vagy az olimpiai kvalifikáló 2011-est megpályázhatnánk, és arra lenne is idô felkészülni. Amit lehetne, megtennék a siker érdekében. A vívás egyébként örök szerelmem marad, nem tagadom meg a múltamat, de azt hiszem, ezt nem is várja tôlem senki sem. Füredi Marianne

12-33

2007/03/01 20:30

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A királynô magyar királya ZSIVOCZKY ATTILA PEKINGBEN ÉRHET PÁLYAFUTÁSA CSÚCSÁRA Jim Thorpe óta tudjuk, hogy a sportok királynôje, az atlétika „királyának” mindig is az aktuális tízpróba-bajnokot tekintették. A történet szép, ráadásul a legendákkal ellentétben igaz is: A korabeli tudósítások szerint az 1912-es stockholmi ötkarikás játékok tízpróba-bajnoka, az indián származású Jim Thorpe teljesítménye olyannyira kimagaslott ellenfelei közül, hogy az eredményhirdetés alkalmával maga V. Gusztáv, a svéd uralkodó méltatta: „Sir, you are the greatest athlete of the world”, vagyis „Uram, ön a világ legnagyszerûbb sportolója”. A nagy amerikai bajnok kevéssé protokollszerûen, de annál klasszikusabb rövidséggel válaszolt: „Thanks, king!” Innen ered a mondás, hogy a legjobb tízpróbázó a legnagyobb király… Ebben a számban pedig óriási egyéniségünk van, Zsivoczky Attila. Pályafutása bôvelkedik sikerekben, a felnôttek között már-már a dobogó legmagasabb fokát ostromolja a világversenyeken, az esetleges hullámvölgyekbôl, sérülésekbôl pedig mindig képes kikeveredni. Kövessük nyomon a 2006-os Év sportolója választáson második helyen végzett atléta karrierjét. • A gének adottak voltak, és az ember TVE pályáján. Ez volt a legközelebb a laúgy gondolná, hogy ezzel együtt a terhek kásunkhoz. Nagy szerencsém volt vele, is. Édesapád a mexikóvárosi olimpia ka- felkészült utánpótlás-edzô volt. lapácsvetô-bajnoka, egykori világcsúcs• Kezdetben a magasugrás volt a nagy tartó, a huszadik század atlétájának vá- szerelem. lasztott Zsivotzky Gyula, édesanyád pe– Az ment a legjobban. Mindenki azt dig Komka Magdolna, aki maga is remek szereti, amiben a legjobb. Érdekes, hogy magasugró, többszörös országos csúcs- bár a jobb lábam az erôsebb, a balról ugtartó volt. rok magasat. Talán azért, mert így a – Senki sem rakott rám mázsás terhe- flopp-magasugrásnál a kanyarodás iráket. Nem erôltették a sportolásunkat a nya megegyezik az atlétika-pályáéval. Ha bátyámmal. Mindössze annyi kívánságuk megfigyeled, mindig sokkal több a ballávolt, hogy tanuljunk meg úszni. Ennek bas magasugró, mint a jobbos. • Könnyen jöttek az eredmények? nyomós oka volt, a Balaton partján volt – Amikor már némi versenyrutint szeegy nyaralónk. Amikor aztán mindketten úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk magun- reztem, nagyon sok korosztályos verkat, azt kérték tôlünk, ha már belevá- senyt megnyertem. • Úgy tartják, a nagy csalódások erôsígunk, teljes erôbedobással csináljuk. • Az édesapád az elsô lépéseidtôl tik az ember jellemét. kezdve figyelemmel kíséri a pályafutáso– Lehetett volna nagyobb szerencsém dat. is életem elsô világversenyeivel. Az – Az alapokat mégis Varga Sándortól – 1994-es lisszaboni világbajnokságon épVarga Roland, a kiváló diszkoszvetô pen lemaradtam a dobogóról, holott szeédesapjától - sajátítottam el a III. kerületi rencsés esetben talán nyerhettem vol-

Az édesapjáról „Sokszor kérdezik, hogy nyomasztanak-e az ô eredményei. Nem, sem a személyisége, sem az eredményei. Méghozzá azért nem, mert ô egy más korban, más ellenfelek ellen, más versenyszámban indult. A kettô nem összemérhetô. Nekem a saját kortársaimmal, a magam választotta „térfélen” kell bizonyítanom. És jó érzéssel tölt el, hogy nem, mint az egykori olimpiai bajnok, a huszadik század legjobb magyar atlétájának fiaként ismernek, hanem saját jogon vívtam ki elismertséget a világban. Édesapám tényleg az elsô lépéseimtôl figyeli a pályafutásomat. Kezdetben egyáltalán nem szólt bele, mit és hogyan csinálok. Késôbb ez sokat változott, egy idô óta hivatalosan is az egyik edzôm. Vona Attilával viccelôdô, lazább stílusa a mester az edzésekben nem ismer tréfát - nagyon jól kiegészíti az ô merevségét, hajthatatlanságát. Az biztos, hogy sokkal többet lendít rajtam a jelenléte, mint amennyit gátol. Több fronton tud értem harcolni: a pályán edzôként a tanácsaival, a szövetségen belül pedig a tekintélyét latba vetve. Például ô járta ki nekem, hogy Debrecenbe igazolhassak. Így olyan klubban készülhetek, amelyben mindent megkapok, amit csak magyar atléta megkaphat. Nem tudom, és ez nyilván soha nem derül már ki, hogy mire jutottam volna nélküle, az ô segítsége nélkül, de biztos, hogy így minden a helyén van körülöttem.”

■

MAGYAR EDZŐ 33

2007/1

A vízi fejlesztés helyzete Szlovákia egyes magyar nyelvû óvodáiban Viczay Ildikó, Baráth László Nyitra (Szlovákia), Konstantin Filozófus Egyetem

NÉVJEGY Név: Zsivoczky Attila Születési idô, hely: 1977. április 29., Budapest Magasság (cm) / Testsúly (kg): 194 / 92 Sportága: atlétika Versenyszám: tízpróba, hétpróba Edzôje: Zsivotzky Gyula, Vona Attila Nevelôedzôje: Varga Sándor, Fejes Zoltán Klubja: Debreceni Atlétikai Klub Legjobb eredményei: olimpiai 6. – Athén, 2004, olimpiai 8. – Sydney, 2000, vb 3. – Helsinki, 2005, vb 4. – Edmonton, 2001, Eb 2. – Göteborg, 2006, fedett pályás Eb 4. - Gent, 2000, 2x fedett pályás Eb 5. – Bécs, 2002, Madrid, 2005, junior világbajnok – Sydney, 1996, utánpótlás (U-23) Európa-bajnok – Göteborg,, ifjúsági vb 4. – Lisszabon, 1994, 1x magyar bajnok (magas) - Budapest, 1998 Egyéni csúcsai: Tízpróba: 8554 pont (országos csúcs) Götzis, 2000 Hétpróba: 6033 pont Gent, 2000

Napjainkban egyre fokozottabban jelentkezik az a társadalmi igény, hogy a rendszeres testnevelési és sporttevékenység épüljön be a gyermekek szokásrendszerébe. Felmérésünk segítségével megpróbáltuk feltárni az óvodai vízi fejlesztés jelenlegi helyzetét néhány szlovákiai magyar tanítási nyelvû óvodában. A vizsgálat célja az volt, hogy az adatok feldolgozása után objektív képet kapjunk az adott intézmény testnevelési körülményeirôl, a vízi fejlesztés szervezésérôl és ezek anyagi támogatásáról. Arra is kerestük a választ, hogy akik nem szervezik az úszás oktatását, milyen indíttatásból teszik ezt. Hasonló témával magyar viszonylatban Tóth (2000, 2002), Kiricsi (1995, 2002), Szlovákiában pedig Macejková – Benèuriková et al. (1997) foglalkozott kutatásaiban. A vizsgálat megkezdése elôtt feltételeztük, hogy az óvodák többsége nem szervez vízi képzést gyermekei számára. Úgy véltük, ennek elsôsorban anyagi okai vannak. Az adatgyûjtést a 2006/07-es tanévben a nyitrai egyetem oktatóival közösen végeztük. Kérdôíves módszerrel tájékozódtunk az ország 33 óvodájában az úszásoktatás személyi és tárgyi feltételeirôl, valamint a szervezés lehetôségeirôl. Kéttípusú kérdôívet készítettünk: A) vízi fejlesztést szervezô óvodák számára B) vízi fejlesztést nem szervezô óvodák számára Az A) típusú kérdôív segítségével azt szerettük volna megtudni, hogy milyen személyi, tárgyi és anyagi feltételek mellett tudja az adott intézmény a vízi fejlesztést biztosítani. A B) típusú kérdôív pedig arra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket, hogy az adott intézmény miért nem tudja biztosítani, megszervezni a vízi képzést. Megvizsgáltuk az adott óvodák testnevelési körülményeit, lehetôségeit is. S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Járás A megkérdezett óvodák száma Kassa - város 1 Kassa - vidék 6 Tôketerebes 4 Nagyrôce 3 Losonc 3 Nyitra 4 Érsekújvár 1 Sellye 3 Komárom 2 Dunaszerdahely 3 Galánta 1 Pozsony 2 Összesen: 33

Az adatok sajnálatos módon igazolták feltételezésünket, mely szerint a megkérdezett óvodák nagy része nem szervezi meg tanítványai számára a vízi képzést. Az adatok azt mutatják, hogy az óvodák mindössze 18%-a – azaz hat óvoda - szervez úszótanfolyamot, míg 82%-nál – 27 óvoda - nem szerepel a tantervben ez a program. A felmérés elsô szakaszában azt vizsgáltuk, hogy a vízi képzést szervezô intézmények milyen rendszerességgel, milyen személyi, tárgyi és anyagi feltételek mellett tudják megszervezni a tanfolyamot. 2. ábra - Az úszásoktatás szervezésének lehetôségei

A közölt adatokból kiderül, hogy a hat óvodából - amely szervezi a vízi fejlesztést – öt minden évben beiktatja programjába az úszásoktatást, egy óvodának pedig a 2005/06-os tanévben sikerült elôször megszerveznie a tanfolyamot. Megvizsgáltuk, hogy a vízi fejlesztést szervezô óvodák milyen óraszámban látogatják az uszodát. Az összesítésbôl kiderül, hogy négy óvoda csak 10 – 15 órában tudja megoldani az úszásoktatást. Több megkérdezett iskola és óvoda esetében azt tapasztaltuk, hogy 10 – 15 órás terjedelem mellett a gyermekek egy hetes „intenzív“ tanfolyam keretein belül naponta két – két tanítási órát tartózkodnak a medencében. Véleményünk szerint ez az idôtartam az életkori sajátosságokat figyelembe véve nagyon hosszú, és az óvodás korú gyermekek szervezetére nézve rendkívül megterhelô. 3. ábra - Az úszótanfolyam óraszáma

Az elsô kérdéskör, a vízi képzés megszervezésének lehetôségeivel foglalkozott az egyes óvodákban. Az eredményt az alábbi grafikon szemlélteti: Azok az óvodák, amelyek lehetôségeikhez mérten biztosítani tudják tanítványaik számára az egész éves tanfolyamot – a mi esetünk is ebbe a kategóriába tartozik – hetente egy alkalommal látogatják az uszodát. Az ô esetükben egy tanítási egység kb. 45 – 60 perces. Mivel heti egy alkalomról van szó, a kívánt elôrehaladást csak nagyobb óraszám biztosításával tudjuk elérni. Szerettük volna megtudni azt is, hogy hetente hány alkalommal látogatják a gyermekek az uszodát.

13-32

2007/03/01 20:23

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

Irodalom Berkes, I.: Sportsérülések. In: Jákó P., Martos É., Pucsok J. (szerk.): A sportorvoslás alapjai. Print City, Sárbogárd 1998. DeLee, J., C., Drez, D.: Orthopaedic sports medicine – Principle and practice W.B. Saunders Co., Philadelphia, 1994. Reid, D., C.: Sports injury assessment and rehabilitation. Churchill Livingstone, New York, 1992. Peterson, L., Renström, P.: Sports Injuries — Their Prevention and Treatment. Martin Dunitz, London, 2001. Puddu, G., Giombini, A., Selvanetti, A.: Rehabilitation of Sports Injuries – Cur-

rent ConceptsSpringer, Heidelberg, 2001. Harries M., Williams C., Stanish W.D., Micheli L.J.: Oxford Textbook of Sports Medicine. Oxford University Press, New York (N.Y.) 1998. Parkkari, J., Kujala, U.,M., Kannus, P.: Is it possible to prevent sports injuries? Review of controlled clinical trials and recommendations for future work Adirim, T., A., Cheng, T.,L.: Overview of injuries in the young athlete. Sports Med. Czeglédy, K.: Sportkórházi Sorozat, 2002.

2007/1

Tesztkérdések 1. Az alábbiak közül melyik sérülés nem tartozik az akut sportsérülések közé? a. zúzódás, b. tendinopathia, c. szakadás, d. ficam A helyes válasz: b 2. Az alábbiak közül melyik nem belsô rizikótényezô? a. nem, b. tengelyeltérés, c. femorális anteverzió, d.csúszós pálya A helyes válasz: d 3. Szabad-e akut sérülés kezelésére szteroid injekciót adni? a. igen, b. nem A helyes válasz: b

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...………………………………….....

Kelt: ….………………………………..

………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2007/1

na. De azt azért nem éltem meg óriási kudarcként. A következô évben, a nyíregyházi junior Európa-bajnokságon pedig nem a versenyzéssel volt gondom. Túlságosan is bizonyítani akartam, és a hatalmas munkát nem bírtam el. A sérülést pedig nem tudtam teljesen kiheverni az év fô versenyéig, így esélyem sem volt a gyôzelemre, végül a dobogó is elúszott. • Ezek miatt döntöttél végül a tízpróba mellett? – Nem, ez egyszerû matematika volt. Hiszen az edzôm - nagyon helyesen - fiatalon minden számban versenyeztetett, így rendszeres szereplôje voltam a korosztályos tízpróba-versenyeknek. 1995 végén úgy számoltunk az addigi eredményeim ismeretében, hogy ebben lehet a legnagyobb esélyem a junior világbajnokságon. • Az elért eredmény, a gyôzelem, igazolás mindenre. – Azért ez ott, akkor nem volt ilyen egyszerû. Sydney-ben még sokat hibáztam a két napos verseny során, nagyon tapasztalatlan voltam. Az volt a szerencsém, hogy a vetélytársaim is jócskán hibáztak. De ezek mind-mind kellenek ahhoz, hogy az ember késôbb jól végezze a dolgát.

• A következô évek kissé döcögôsre sikeredtek, vagy tévedek? – Én nem így éltem meg. Fejes Zoli bácsihoz kerültem, aki kettôezer-háromig irányította a felkészülésemet. Ráadásul együtt edzhettem Szabó Dezsôvel, Munkácsi Sanyival és Kürtösi Zsolttal. Egyrészt remek társaság volt, másrészt ott volt mindenki, aki nyolcezer pont fölötti eredménnyel rendelkezett. Óriási motivációt, és kihívást jelentett ez nekem. Minden edzés kôkemény verseny volt, és közülünk mindenkiben óriási gyôzni vágyás munkálkodott. Zoli bácsi pedig minden csínját-bínját ismerte a tízpróbázásnak, zseniális edzô volt. Meg aztán egy évvel késôbb már az Egyesült Államokban jártam egyetemre, ott is bele kellett szoknom egy új rendszerbe. • Kansas-ben marketinget tanultál. Ennek mennyi hasznát vetted? – Még nem sokat, de remélem, hogy ha felhagyok az aktív sportolással, én is segíthetek a magyar atlétikán. Annyi szépet és jót kaptam eddig, hogy abból illô volna vissza is adni. Kansas-nek különben volt egy nagy elônye. Mivel rettenetesen unalmas hely, másra nem koncentráltam, csak a tanulásra, és az edzéseimre.

• Ott is volt kire felnézz. Steve Fritz, az atlantai olimpia, és az athéni világbajnokság negyedik helyezettje is ott edzett. – Steve-tôl sajnos szinte semmit nem tanultam, szemben a magyar többpróbázókkal. Ô ugyanis rendkívül magának való ember volt, szinte mindig egyedül edzett, és a tudását soha nem osztotta meg a környezetével. Szabó Dezsôék ezzel szemben mindig készségesek voltak, mindig válaszoltak, ha kérdeztem. Bátran állíthatom, hogy az én eredményeimben bôven benne van az ô tudásuk, tapasztalatuk. Nélkülük, az ô segítségük nélkül soha nem jutottam volna ilyen magasságokba. Amerikában az új, a felkészülést tekintve ideális környezet volt rendkívül motiváló, a tanév végén pedig az, hogy jöhettem haza a többiekkel edzeni. Rendkívül termékeny idôszaka volt ez a pályafutásomnak. És bár nem voltak nagy, látványos gyôzelmeim, eredményeim, szépen gyarapodtak a pontjaim. A budapesti Európa-bajnokság évében már elértem a célként kitûzött nyolcezer pontot az Európa-kupán, és ezzel bekerültem az Európa-bajnoki csapatba. A hazai rendezésû világverseny megint szenzációs élmény volt, még ha ott nem is volt még komoly keresni valóm. Fotók: Meggyesi Bálint

14-31

2007/03/01 20:21

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

• Idôvel csak beérett a sok megszerzett tapasztalat. – Remélem, még tovább érik a jövô nyárig. De való igaz, 1999-ben újra nagy versenyt nyertem, a huszonhárom éven aluliak Európa-bajnokságát. Nagyszerû érzés volt megint a dobogó tetején állva a Himnuszt hallgatni. Csak azt sajnáltam, hogy a göteborgi diadal, és a sevillai felnôtt világbajnokság között mindössze négy hét telt el. Ennyi idô nem volt elég a regenerálódáshoz, egy újabb csúcsforma megszerzéséhez. • A Sydney olimpia évében viszont szenzációs eredménnyel leptél meg bennünket Götzisben, az azóta fennálló országos csúccsal, 8554 ponttal.

– Az osztrákok versenye már-már egy világbajnoksággal felérô esemény. Óriási a hangulat, a helyiek imádják a tízpróbát, tudják kire melyik számban, miért kell figyelni. Ez a versenyszám Mekkája. Nekem ez volt az elsô ottani versenyem. Azzal valamelyest még magamat is megleptem, de azon túl, hogy nagyon jó formában voltam, a szenzációs hangulat úgy látszik ennyit tett hozzá a teljesítményemhez. Óriási álom volt nekem a nyolcezer-ötszáz pont, és huszonhárom évesen már túl is jutottam rajta. Utólag visszagondolva túl korán jött az eredmény. Túlságosan megnyugodtam tôle, aztán meg nem tudtam igazán felpörögni, és amikor szerettem volna, megsérül-

A társakról Szabó Dezsô (8827 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8436 pont) „Ô volt a valaha élt legtehetségesebb magyar tízpróbázó. És itt nem csak a fizikális adottságaira gondolok, bár azok is elsôrangúak voltak, hanem a maximalizmusára. Dezsô mindig, mindenben gyôzni akart, legyen szó Európa-bajnokságról, vagy éppen egy esti biliárd-meccsrôl. De, szerintem sokszor ez okozta a vesztét is. Mert a legképtelenebb versenyszámokat is képes volt kitalálni edzésen, csak hogy gyôzzön. És sajnos többször elôfordult, hogy ez a mindenek feletti gyôzni akarása sérülésekbe hajszolta bele. Szerintem, nem hozta ki magából a lehetséges maximumot, még akkor sem, ha egy Európa-bajnoki ezüstérem, és egy olimpiai negyedik hely óriási eredmény a szememben. Dezsô hihetetlenül érezte, mikor kell kôkeményen edzeni, és arra is ráérzett, mikor nem kell mindent elvégezni az elôírt edzéstervbôl. Mert bár Zoli bácsinak elképesztôen jó meglátásai voltak, az embernek a saját érzéseivel, állapotával mindig tisztában kell lennie. Dezsô ebben volt felülmúlhatatlan, és abban, ahogy a nagy versenyeken elô tudott húzni valami extrát, ha nagyon kellett.” Roman Sebrle – cseh (9318 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 9026 pont, világcsúcs) „Sebi” éppen olyan, mint Dezsô volt. Mindig, mindent meg akar nyerni. Kettôjük között az a különbség, hogy ô ebben az óriási versengésben még nem sérült meg komolyan. A cseh is rendkívüli módon érzi, mikor mennyit kell edzenie. Ha igazán nekifeszül, pokoli munkát végez. Ha viszont pihenô idôszak következik, az edzései alig nevezhetôk többnek könnyû lötyögésnél. Elképesztôen képes koncentrálni. Nem véletlen, hogy ô az egyetlen ember, aki kilencezer pont fölötti eredményt ért el a világon. Dan O’Brian-nek például 254 ponttal többje volt az egyéni csúcsait tekintve, de az amerikai klasszis mégsem érte el az áhított bûvös határt: meg kellett elégednie 8891 ponttal.” Munkácsi Sándor (8276 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8071 pont) „Elképesztô szorgalommal bírt. Vasakarattal, összeszorított foggal, oroszlánként küzdött mindig. De soha nem tudott igazán lazítani. Ha oda volt írva a papírra, hogy, mondjuk ötször ezer méter, és már az elsô után is alig bírt lépni, képes volt akár az évi célverseny elôtt is mindent kipréselni magából, hogy hozza az edzô által elôírt mennyiséget, és eredményt. Viszont bámulatosan tudott koncentrálni. A stuttgarti világbajnokságon az övé volt a teljes világbajnoki mezônyt tekintve a legjobb reakcióidô. Ráadásul száz méteren, és száztíz méteres gátfutásban is. Egyszer véletlenül beletalál az ember egy ilyenbe, de kétszer…” Kürtösi Zsolt (8554 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8149 pont) „Zsolt kicsit Sanyira hasonlított szorgalom, és akarás tekintetében. Mint ahogy ô sem tudott igazán pihenni. Pedig ez ugyanúgy az edzés része, mint a kôkemény edzés. Viszont hallatlanul precíz volt, mindenben a tökéletesre törekedett. Eredetileg szakmunkásnak, fûtésszerelônek tanult – estin érettségizett, hogy fölvegyék a TF-re, és diplomája legyen – és egy szakmai gyakorlaton képes volt mindenkinél három!!! órával tovább bíbelôdni egy csô meghajlításával, csak hogy az a munkadarab tökéletes legyen. Pont ilyen volt akkor is, amikor a bob-válogatott tagjaként Torinóban készült a téli ötkarikás játékokra. A többiek már régen söröztek az edzés után, amikor ô még mindig a korcsolyák éleit smirglizte, hogy azok a lehetô legtökéletesebbek legyenek. Nagyon szurkoltam neki a kvalifikációs versenyeken, hogy kijusson egy téli olimpiára is. Szerencsére sikerült neki.”

2007/1

tem. Egy makacs combhajlító-izomsérülésbôl nem tudtam rendesen kilábalni. Volt még egy három hetes, nagyon kemény edzôtábor. Gondoltam kemény vagyok, kibírom. Hát, soknak bizonyult. Kürtösi Zsolt csak két hetet volt ott, neki lényegesen jobban is sikerült az a versenye. Ez is egy olyan eset volt, amibôl tanulhattam. Meg aztán a pénz miatt el kellett mennem a tízpróba Challegne második állomására, Talence-be az olimpia elôtt. Arra semmi szükség nem volt, ha szakmailag nézzük a dolgot. De hát jól álltam a pontversenyben, és nem szerettem volna elesni egy jelentôs összegtôl, csak mert nem indulok el a kiírásban szereplô minimum három versenyen. A szeptember végi olimpián aztán már leszállóágban voltam, nem csoda, hogy csak nyolcadik lettem. • Egy évvel késôbb már úgy tûnt, végre a felnôttek között is révbe érsz. – Ha saját magam ellensége lennék, azt mondanám az edmontoni vébén elért negyedik helyemre, hogy piszkosul mázlista voltam. Korábban nem nagyon lehetett a dobogó közelébe férkôzni ilyen alacsony pontszámmal (8371 – a szerk.). Ám az ellenfelek közül sokan kihullottak, az abban az évben világcsúcsot felállító Sebrle sérülten versenyzett, én meg tettem a dolgom, és úgy érzem, mindent kihoztam magamból. Pontszámban és helyezésben egyaránt. • Innentôl igazán izgalmas a pályád. – Hát, nekem nem úgy tûnt. Folyamatosan az Achilles-ínammal bajlódtam. Néha kevésbé, többnyire erôsebben fájt. Már minden gyógymódot kipróbáltam, de végül beláttam, hogy csak az operáció segíthet. A párizsi vébén még így is elindultam az olimpiai kvalifikáció reményében, de az elsô nap után ez elúszni látszott, így föladtam a reménytelennek látszó küzdelmet. – Ha akkor azt mondják, egy év múlva hatodik leszel az olimpián? – Szó nélkül aláírom. Folyamatosan az idô szorításában készültem. Nagyon ügyelnem kellett a rehabilitációra, hogy ne terheljem túl a mûtött részt. Másfelôl viszont életem egyik legfontosabb versenyére készültem. Azt hiszem, a lehetôségekhez képest mindent kihoztam a felkészülésbôl, és többé-kevésbé az athéni két napból is. Nagy szerencsém volt, hogy befértem a legjobb hatba. Magyarországon ugye ez egy olimpiai pontot ér, a hetedik helyet nem jegyzik. Ez a folytatást nézve döntô jelentôségûnek bizonyult. • Tudott, hogy a világcsúcstartóval, Roman Sebrlével is készülsz. Hogyan kerültetek egy „csapatba”? – A két évvel ezelôtti, madridi fedett pályás Európa-bajnokságon egy kósza

■

MAGYAR EDZŐ 31

2007/1

éles saroktáji fájdalom alakul ki, amit duzzanat, a végtag kifejezett elgyengülése, az aktív ízületi mozgás és a pantarflexió kiesése követ. Az elsôsegély jegelésbôl és plantarflexiós helyzetû gipsz felhelyezésébôl áll, majd a kezelés rendszerint mûtéttel folytatódik. Versenysportolóknál és aktív embereknél mindenképp a legjobb megoldás a mûtéti rekonstrukció. A rehabilitáció során a láb dorsalflexióját fokozatosan, a cipôbe egyre kisebb sarokemelô behelyezésével állítjuk helyre, s ezután stretchingprogram következik. A sportképesség teljes helyreállítása céljából nagyon hasznos az izokinetikus tréning. Az Achilles-ínon kívül gyakran következik be szakadás a biceps izom hosszú fejének a proximalis és a distalis tapadásánál, valamint az ujjhajlító inak tapadásánál, továbbá a quadriceps ínnak a tibián vagy a patellán lévô tapadásánál is.

Szalagsérülések A szalagok elszakadhatnak a csonton levô tapadásuknál vagy az állományukban. A sérülés típusa attól függ, hogy a szalagot milyen mértékû terhelés érte. Nagy sebességû traumánál a szalag állománya károsodik, kis sebességnél csontos kiszakadás jön létre. A szalagsérülés függ az erôhatás irányától és az ízületnek a sérülés idôpontjában elfoglalt helyzetétôl. A szalagszakadások a sérülés súlyossága szerint osztályozhatók és kezelhetôk, amit az 3. táblázat szemléltet.

Törések A csonttörések általában direkt ütés következtében jönnek létre, de szalagsérülésekkel együtt is kialakulhatnak ún. csontos kiszakadások formájában. Nagyon fontos figyelni a trauma helyétôl távolabb jelentkezô fájdalomra, ugyanis sokszor az erôhatás a sérülés helyétôl távolabb hoz létre csontsérülést. Például nyújtott kézre eséskor claviculatörés következhet be. A törés jellemzô tünetei a hirtelen fájdalom, a nyomásérzékenység és a duzzanat. Deformitás vagy instabilitás azonban nem alakul ki mindig. Minden esetben alaposan meg kell vizsgálni a sérülés felett levô bôr állapotát, mivel egy esetleges nyílt törés kezelése debridement-et, irrigációt és parenteralis anti-

biotikum adását teszi szükségessé az osteomyelitis megelôzése érdekében. A konzervatív kezelés általában 6-8 hétig tartó rögzítésbôl áll, a mûtéti beavatkozás során fedett vagy nyitott repozícióra és lehetôség szerint stabil belsô vagy külsô rögzítésre kerül sor. Az ízületi mozgás és az atrófia megelôzése céljából mindig korai mobilizáció javasolt. A rehabilitáció feladata a zavartalan mozgásképesség és az eredeti izomerô helyreállítása, s csak ezután engedélyezhetô a sportba való visszatérés.

Fáradásos törések A fáradásos törések abban különböznek a traumás törésektôl, hogy esetükben a fractura ismétlôdô, a csont erôsségét és fiziológiás remodellációs képességét meghaladó terhelés hatására jön létre. Ép csontozatú egyénekben ezek a törések a korábbitól eltérô vagy minden átmenet nélküli, nagyon megerôltetô terhelés következtében alakulnak ki. Gyakran fordulnak elô fáradásos törések Paget-kór, hyperparathyreodismus, osteoporosis, rheumatoid arthritis és röntgenbesugárzás esetében. Ilyenkor a kórosan elváltozott csontokra ható relatív normál stressz is elegendô lehet a fractura létrehozására. Nem ritkák fáradásos törések olyan mûtéti beavatkozások után, amelyeket követôen biomechanikai változások jönnek létre, és ennek következtében fokozott erôbehatás éri az ép vagy esetleg pathológiás csontot. A kórelôzmény felvételekor különös figyelmet kell fordítani a terhelés módjában, intenzitásában és gyakoriságában bekövetkezett változásokra, továbbá a sporteszközök (pl. a futócipôk) állapotára. A kikérdezéskor a betegek gyakran panaszkodnak terhelés hatására jelentkezô, de pihentetésre megszûnô fájdalomról. Gyakori tünet az érintett terület lokális nyomásérzékenysége. Rendszerint egy kisebb csomó is tapintható a fáradásos törés helye felett. A fájdalom lokalizációja általában jellemzô a terhelés típusára. A korai röntgenfelvételek általában negatívak, s csak 2-17 héttel a fájdalom megjelenését követôen mutatják a fáradásos törés jeleit. A szcintigráfia azonban már a korai stádiumban is pozi-

3. táblázat. A szalagsérülések osztályozása és kezelése Szakadás Lazaság Kezelés

Prognózis

I. fokú minimális nincs jegelés rehabilitáció és profilaktikus brace kitûnô

II. fokú részleges enyhe-közepes jegelés izomrehabilitáció funkcionális brace sz.e. gipszrögzítés jó

III. fokú komplett instabilitás jegelés rögzítés sz.e. mûtét változó

tív, amikor is egy ovális, jól elhatárolt halmozódás látható a cortexben. Differenciáldiagnosztikai szempontból compartment-szindróma, osteomyelitis, eosinophil granuloma, osteoid osteoma és malignus csonttumor jöhet szóba. Ezek az elváltozások rétegfelvételekkel, komputertomográfiával és mágneses rezonancia vizsgálattal különböztethetôk meg a jóval gyakoribb fáradásos törésektôl. A megismételt röntgenfelvételek segítségével rendszerint a törésgyógyulást jelzô callus mutatható ki. A kezelés az érintett terület pihentetésébôl és az aktivitás módosításával kezdôdik. A fáradásos törés kiújulásának megelôzése érdekében alapvetô fontosságú a kiváltó okként valószínûsíthetô sportmozgás elemzése és az edzéseknek a fájdalom megszûnte után való fokozatos megkezdése. A terhelésre visszatérô fájdalom egy esetleges refractura valószínûségére figyelmezteti a sportolót és orvosát. Bizonyos esetekben mûtétre is sor kerülhet, például a csípô fáradásos törése esetén az elmozdulás és az avascularis necrosis megelôzése céljából.

A sportképesség helyreállása A kezelést követôen kulcskérdés a sportképesség helyreállásának helyes megítélése. A sportképesség szempontjából minimális követelmény a gyulladásos tünetek megszûnte, a fájdalommentesség, az érintett testrész zavartalan mozgása. További kritérium, hogy objektív mérés alapján a sérült végtag izomerejének el kell érni a nem sérült oldal erejének 80-90 %-át. Ezeken felül még két kérdés megválaszolása szükséges: Megfelelôek-e a sportoló sportspecifikus funkciói és lelkileg is felkészült-e a visszatérésre? Következtetés: A jövôben a sportsérülések számának további növekedése valószínûsíthetô. Hatékony kezelésüket várhatóan új eszközök és módszerek fogják segíteni. Ígéretes kilátásokkal kecsegtet például a molekuláris biológia és a genomika. Addig is az egyik legfontosabb feladat a sérülések elemzése, s ennek megfelelôen tudományos alapú prevenciós stratégia kifejlesztése és az ellátásra szolgáló intézkedések prioritásának biztosítása. Mivel kezelésük speciális tudást igényel, ezért az ilyen irányú graduális és posztgraduális oktatási lehetôségek bôvítése indokoltnak látszik. Ugyanis az az orvos tud eredményesen segíteni a sérült sportolókon, aki ismeri a sportsérülések lehetséges okait, és jól idôzítetten alkalmazza a korszerû diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs eszközöket.

15-30

2007/03/01 20:20

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ A túlterheléses sérülések kezelésekor nemcsak a tüneteket, hanem az okokat is tekintetbe kell venni. Az esetek többségében a konzervatív kezelés elegendô, fôleg ha idejében megkezdôdik. Az idôben fel nem ismert vagy helytelenül kezelt sérülések krónikussá válhatnak, amelyek eredményes kezelése nagyon nehéz. Hangsúlyozandó azonban, hogy a krónikus és a túlterheléses sérülések nem szinonimák. A kezelés stádiumfüggô, vagyis annak a stádiumnak megfelelôen kell végezni, amelyben a sérült éppen van 1. táblázat. Általában az aktivitás módosításából, korán megkezdett hûtôkezelésbôl, gyulladásellenes gyógyszerelésbôl, majd erôsítésbôl és az aktivitásba való fokozatos visszatérésbôl áll. Mûtéti beavatkozás ritkán indokolt. Krónikus esetekben a mûtéti beavatkozással mindaddig várni kell, amíg a konzervatív kezelés eredménnyel kecsegtet. A degenerált szövet kimetszése gyakran, de nem mindig, jó eredménnyel jár. Mindkét típusú sérülésre érvényes megállapítás, hogy a primer sérülés súlyosságának téves megítélése, helytelen rehabilitáció vagy a sporttevékenység idô elôtti megkezdése újrasérüléshez vezethet.

Testmozgás - sérülés - mozgásszervi betegségek A nyilvánvalóan sportolásból eredô sérüléssel jelentkezô páciens vizsgálata esetén lényeges annak tisztázása az anamnézis segítségével, hogy a sérülés balesettel vagy túlterheléssel magyarázható. Amennyiben ez nem lehetséges, gondolni kell valamilyen reumatológiai rendellenességnek a sportaktivitás által módosított szerepére. 2. táblázat Serdülôknél és fiatal felnôtteknél a legtöbb zavart okozó gyulladásos állapota spondyloarthropathiák enthesopathiát utánozó vagy monoarticularis megjelenése. E túlnyomórészt alsó végtagokon jelentkezô entitások sok tényezôben hasonlítanak a túlterheléses sérülésekre. Több klinikai tanulmányban is kimutatták, hogy az enthesitis a seronegatív spondyloarthritis leggyakoribb elsô megjelenési formája, amit gyermekek esetén sokszor nem megfelelôen vizsgálnak és félrediagnosztizálnak. Fontos kiemelni, hogy hasonló problémáknak a felismerése az egyéni vagy a családi anamnézisben sokszor alapvetô fontosságú a traumás enthesitistôl történô megkülönböztetésben. További zavar forrása lehet, ha tapadási zónában keletkezik sérülés, mely eróziónak a radiológiai képe a primer gyulladásoktól megkülönböztethetetlen. Ennek egy példája a symphysitis vagy az os pubis symphysisének sport miatt kialakult

■

2007/1

2. táblázat Hasonlóság sporteredetû lágyrészsérülések ill. a spondyloarthropathia perifériás megjelenési formái között az alsó végtagon Sportsérülés Lokalizáció Csípôtáj Lágyékhúzódás Adductor- ill. hajlítóizom-sérülés Tendinitis Symphysis instabilitás Térd Sinding–Larsen–Johansson-kór (ugrótérd) Patellaín-tendinopathia Schlatter- Osgood -apophysitis Láb Fasciitis plantaris Achillesparatendinitis tendinopathia szakadás Sever-kór (apophysitis calcanei) Periosteum-reakció fáradásos törésben instabilitása, mely radiológiailag nyilvánvaló erózióként jelenik meg. Mindezek összhangban vannak azzal a nézettel, miszerint különbözô kóros stimulusokra a csont vagy az ízület különbözô módon képes reagálni. Le kell szögezni továbbá, hogy ilyen és ehhez hasonló radiológiai elváltozások tünetmentes sportolókban is láthatók, így a leletek csak az anamnézis és a fizikális vizsgálat eredményeivel összhangban értékelhetôk.

Izom- és ínsérülések Izombevérzés (haematoma) direkt trauma hatására jön létre. Jellemzô tünete a helyi nyomásérzékenység, duzzanat és az izom nyújtására jelentkezô fájdalom. Kezelésére pihentetés, jegelés, kompresszió és a végtag felpolcolása (RICEterápia) javasolt, amit stretchingbôl és erôsítésbôl álló rehabilitációs program követ. Az intermuscularis vérömleny leszívása (punkciója) enyhítheti a tüneteket. A sportba való visszatéréskor combgumi viselése ajánlott. Nagy figyelmet kell fordítani az újrasérülés és az izomszakadás megelôzésére. A myositis ossificans prevenciója érdekében a rehabilitáció alatt kerülni kell mindenfajta meleghatású kezelést, mivel fokozzák kialakulásának veszélyét. Izomszakadások fôleg középkorú sportolóknál gyakoriak. Többnyire az edzésversenyzés megkezdése elôtti megfelelô bemelegítés vagy stretching elmulasztása miatt alakulnak ki. Általában hoszszabb idôtartamú, relatív nagy intenzitású, ballisztikus aktivitást és eccentrikus koncentrációkat tartalmazó erôkifejtés közben jönnek létre. A sérüléseket megelôzôen gyakori figyelmeztetô jel az izom-ín átmenet területének terhelés után jelentkezô fájdalmassága és érzékenysége. A szakadás mindig hirtelen

Spondyloarthropathia Medencei enthesopathiák (fôleg adductor) Symphysitis A tuberositas tibiae és a patellacsúcs enthesopathiái Fasciitis plantaris Achillestendinopathia enthesopathia bursitis Periostitis enthesis a calcaneus területén

következik be, s azonnal szúró fájdalom, valamint az érintett végtag - fôleg ellenállással szemben megnyilvánuló - funkciókorlátozottsága alakul ki. Az izomhasban rendszerint egy behúzódás is tapintható. A kezelés jegelésbôl, pihentetésbôl, enyhe-közepes szakadások esetén az izom nyugalmi helyzetét biztosító, rövid idôtartamú rögzítés (gipsz, brace) felhelyezésébôl áll. Súlyosabb esetben - az izom folytonosságának teljes megszakadása esetén - mûtéti megoldás mérlegelendô. A fájdalom megszûnte után, az enyhe-közepes szakadások rehabilitációja céljából stretching és speciális erôsítés kezdhetô, de a sportba való visszatérés csak teljes fájdalommentesség esetén engedélyezhetô. A késôn kezdett vagy nem elegendô ideig folytatott kezelés nemcsak a sportba való visszatérést késlelteti, hanem hosszantartó, esetleg végleges sportképtelenséget is okozhat. Az izomszakadások leggyakrabban teniszezôk gastrocnemius izmának medialis fejében, sprinterek quadriceps izmában, valamint súlyemelôk combhajlító és biceps izmaiban fordulnak elô. Az izom inas része is károsodhat. Ínszakadás általában egy hirtelen izomkontrakció hatására jön létre. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lokálisan adott szteroid injekciók késôbbi károsodásokra hajlamosítanak. Az ilyen sérülések leggyakoribb példája az Achilles-ínszakadás, amit általában a gastrocnemius-soleus izomcsoport hirtelen kontrakciója okoz. Az Achilles-ín rendszerint az alsó-középsô harmad határán szakad el, de bekövetkezhet a ruptura a csontos tapadásánál vagy az izom-ín határon is. Fontos gyanújel, hogy a szakadást megelôzôen az ín többnyire már érzékeny-fájdalmas. A szakadás pillanatában hangos durranás-pattanás hallható, majd hirtelen

■

MAGYAR EDZŐ 15

2007/1 A versenyek lélektanáról

Zsivoczky Attila szerint egy évben egyszer lehet igazán jól szerepelni, mégpedig az adott világversenyen. Minden, azt megelôzô többpróba-verseny, és egyéb viadal csak a felkészülést szolgálhatja, csak az út egy-egy állomása. Egy évben három, esetleg négy tízpróbaversenynél több nem fér bele, hiszen a két nap teljesen kifacsarja az embert, hetekbe telik, amíg egy versenyzô regenerálódik. Talán éppen ezért ilyen hevesek a reakciók egy-egy kísérletnél a világversenyeken. „Egy teljes év, vagy még annál is több munkája fekszik egy adott ugrásban, dobásban. Lehet bármilyen pocsék az idô, mint volt Helsinkiben, vagy Göteborgban volt, ezzel nem szabad foglalkozni. Bármilyen nehéz kihívás elôtt is állok, erôt kell merítenem, hogy sikerrel küzdjem le az elôttem tornyosuló akadályokat. Ezért tûnik úgy, hogy a végletekig hergelem magam. Bármennyire is fáradt vagyok már, és elegem van az egészbôl, ezzel képes vagyok olyat is kihozni magamból, amilyet normális körülmények között, mondjuk edzésen soha. Aki erre nem képes, ne menjen tízpróbázónak.” Emlékezhetünk, 2005-ben, a helsinki vb-n a magasugrás során Attila könnyedén jutott túl minden magasságon a 206 centiméterig. Majd hirtelen leszakadt az ég, özönvíz zúdult a pályára. Beterelték ôket a lelátók alá, hogy több mint fél óra múlva mindössze két bemelegítô ugrás után folytassák a versenyt a csurom vizes, csúszós pályán. Zsivoczky elsô kísérletekor megcsúszott az elugráskor, és beleesett a szivacsba. Másodszor is elég reménytelennek tûnô kísérletet tett. Harmadikra addig hergelte magát, míg végül valahogy „átcsempészte” a testét a léc fölött – majd meg sem állt a szezon legjobbját jelentô 215 centiméterig… ötlettôl vezérelve odamentem hozzá, és megkérdeztem, mit szólna hozzá, ha vele készülnék. Akkor már nem volt igazán edzôpartnerem idehaza. Kürtösi Zsolt volt az utolsó, de már ô is abbahagyta. A cseh fiú azt mondta, beszélnie kell az edzôjével, majd válaszol. Néhány nap múlva fölhívott, hogy rendben van, de csak egy feltétellel: amikor velük készülök, csak azt edzhetem, amit ôk. Talán az is közrejátszott a döntésében, hogy emlékezett rá, amikor a világcsúcsjavításánál én diktáltam neki az iramot az utolsó szám, az ezerötszáz méter közben. Amint az elmúlt két év eredményei bizonyítják, nem jártam rosszul. • Édesapád, és Vona Attila mit szólt hozzá, amikor bejelentetted, hogy mostantól más is képbe került? – Meglepôdtek, egy darabig emésztgették a dolgot, aztán belátták, hogy ez egy olyan lehetôség, amelyet nagy kár lenne kihagyni. Mint kiderült, a két rendszer remekül megfér egymás mellett, igaz ehhez az is kell, hogy idehaza nagy önmérsékletet tanúsítsanak az edzôim. • Két éve komolyan aggódtam érted, és fogalmam sem volt róla, hogy pontosan mit is csinálsz. Szokatlanul sokat versenyeztél. – Göztisben, május végén rendre elindulok. Ott már látszott a Sebrle-vel eltöltött idô haszna, hiszen életem második legjobb eredményét értem el. Abban igazad van, hogy egy héttel késôbb nem szokás újabb tízpróbát vállalni. Kíváncsi voltam. Mivel nem volt különösebb bajom, Arles-ban végigcsináltam a két napot, és csupán százhatvan ponttal maradtam el az egy héttel korábbitól. Nem mellesleg ennek köszönhetôen igen elô-

kelô helyre kerültem a Challenge-ben, a többpróba pénzdíjas sorozatában. Mert bár a támogatóimnak – az adidas már tizenegy éve segít nekem, és újabban az E-on is mögém állt – rengeteget köszönhetek, fontos számomra ez a sorozat is. A fô cél természetesen a világbajnokság volt. Ennek rendeltük alá a július eleji tízpróba Európa-kupát, amelyre nem pihentem rá, de még a nagy terhelés kellôs közepén is képes voltam nyolcezer-száz pontra. • Ha most az ellenséged lennék, azt mondanám, hogy Helsinkiben még az edmontonihoz hasonlóan „kevés” ponttal lettél dobogós. – Azt nem szabad elfelejteni, hogy milyen idôjárási körülmények között született meg a 8385 pontom. Brutálisan hideg volt, szakadt az esô, többnyire nagyon kellemetlen szél fújt. A tízbôl hat számban kimondottan jól szerepeltem, és nem volt igazán nagy betlim. A diszkoszvetô egyéni csúcsom azóta az ott elért 49.58 méter. Képes voltam

olyan extrára, amely ehhez a helyezéshez kellett. • De ez nem volt elég neked, a vébét követôen még két tízpróbát bevállaltál. – A wolfsbergi száz percest kicsit kilóg a sorból. Ez egy ôrült kapkodás, amelyen még hétezer-háromszáz pontot sem gyûjtöttem. Ez egy nagyon nagy kihívás a többpróbázók körében, mindenki szereti magát kipróbálni ebben, és az egy órás dekatlonban is. Jellemzô, hogy mindkettôben nyilvántartják a világcsúcsot, vagyis koránt sem buli az egész. Badarság is lenne ezt mondani egy 110 méteres gátfutásra, néhány perccel egy szinte maximálisan megfutott négyszáz métert követôen. Hogy a befejezô ezerötszázról már ne is beszéljek… De ezt is túléltem, sôt szezonzáró talence-i viadalon is összeküzdöttem éppen nyolcezer pontot. Utána rám fért egy kiadós pihenés! • Tavaly nem is volt ilyen sûrû programod… – Nem lehet a végtelenségig feszíteni a húrt. Éppen elég volt nekem a szokásos götzisi viadal, az Európa-kupa, és a göteborgi Európa-bajnokság. • Mondhatjuk, hogy igazi skandinávspecialista vagy. – Igen, bár a kettô csak annyiban hasonlított egymásra, hogy egyiken sem lehetett az idôjárást ideálisnak nevezni. De amíg Helsinkiben szinte végig pocsék volt az idô, Göteborgban a két nap alatt szinte a négy évszakot kellett végigélnem. Ez nehezebb volt. • És az elsô nap sem sikerült valami fényesen. – Sôt, összességében az egész versenyre elmondható ez. De nagyot küzdöttem, sokszor az utolsó kísérlettel hoztam egy magasságot, vagy a szám legjobb eredményét, amit sokan erényemnek mondanak. Én viszont gyengeségnek éreztem ezt. Hiszen ha egy teljesítményre, magasságra, távolságra képes vagyok, miért várok vele az utolsó kísérletig? Az elôzôek mind-mind elvesztege-

A Sebrle-módszer Habár a tízpróbára szinte mindenki ugyanúgy készül fel, árnyalatnyi különbségek adódnak, és ezeket érdemes megfigyelni Zsivoczky szerint. A csehek szeretnek elvonulni otthonról, hogy semmi ne zavarja ôket. Sokat edzôtáboroznak, és a kemény felkészülést ilyenkor végzik. És mint Szabó Dezsôék idejében, most is óriási a versengés minden edzésen, minden gyakorlat során. Otthon szinte csak pihennek. Zsivoczky szerint nagyon fontos, hogyan építik fel az edzéseiket. A magyar gyakorlattól eltérôen náluk futás, ugrás, dobás a sorrend. Az egyetlen kivétel, ha rúdugrás is szerepel a programban. Olyankor az az elsô. „Mindenkinek van valami dilije. Sebrle-nek például a rúdugrás. Úgy tartja, hogy ha jó a rúdugrása az edzéseken, akkor az egész tízpróbája jó lesz.” A verseny elôtti edzéseik egészen különlegesek. Két, vagy három héttel a világverseny elôtt gyakorlatilag szinte halálra edzik magukat. Ilyenkor óriási a sérülésveszély, erre az idôszakra hihetetlenül oda kell figyelni. Utána viszont már csak könnyû tréningeket tartanak, hogy a versenyen igazán „harapjanak” Róluk elmondható, hogy ha edzenek, akkor edzenek, ha viszont pihennek, akkor pihennek.”

16-29

2007/03/01 20:17

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

tett idôt, energiát jelentenek, amelyek halmozódnak. Ugyan megint szerencsém volt a végén – hat ponttal elôztem meg Drozdovot -, de ha ezek a bizonytalankodások nincsenek, talán nem kellett volna ennyire kicentiznem a végét. • Itt is volt egy szó szerint nagy dobásod, amely méltó akár a nagy királydrámák klasszikus, utolsó felvonásának nagyjelenetéhez is. – A gerelyhajításra gondolsz? Drozdov elôttem állt a versenyben a kilencedik szám elôtt, és elôzetesen két méterrel jobb gerelyhajító eredménye volt nálam. Csakhogy én kerültem sorra elsôként, és óriási egyéni csúcsot értem el. Bár az ô elôzetes eredménye még ennél is jobb volt, a három kísérletével ezt megközelíteni sem tudta. Nem árt tudni, kire érde-

mes odafigyelni egy versenyen. Én ôt – bár alapvetôen végig magammal foglalkoztam – mindig szemmel tartottam. Az ô eredményei engem is motiváltak. Persze az utolsó szám még így is nagyon szoros volt, de szerencsére én jöttem ki jobban a futásból. -• Most megint lábadozol egy újabb Achilles-mûtét után. Kellett ez neked? – Elkerülhetetlen volt. Már jó elôre tudtam, hogy megint kés alá kell feküdnöm. Ez van, úgy látszik, bennem ez – most a másik lábamat vágták meg – romlik el a leghamarabb. De most nem kell majd annyira kapkodnom, mint az athéni olimpia elôtt. Több mint másfél évem van, hogy felkészüljek életem versenyére, a pekingi olimpiára. Persze ez a felkészülés nem csupán ezt a másfél

2007/1

évet jelenti majd. Egy tízpróbázó szerintem egész életében egy adott versenyre készül, hogy azon a két napon legyen a legjobb. Abban a két napban az elsô atlétika-pályán megtett futólépésektôl kezdve mindennek benne kell lennie. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezt mindenki így gondolja, mindenki azt szeretné, ha akkor érné el mind a tíz számban élete legjobbját, ami természetesen képtelenség. De mindent meg kell tennem, hogy – túl a tökéletes fizikai állapoton – akkor életem legjobb technikáival, szellemileg a legfelkészültebben álljak oda a rajtvonalra. Éppen ezért már az idei világbajnokságot is az olimpiai felkészülés alá rendeljük. Mostantól csak az számít, hogyan szerepelek Pekingben. Marik Balázs

Zsivoczky Attila világversenyeken elért tízpróba-eredményei Pontszám 100 m Távol Súly Magas 400 m 1996. augusztus 21-22., Sydney, junior világbajnokság: 1. 7582 11.54 720 13.83 215 51.18 1997. július 10-11., Turku, junior Európa-bajnokság: 4. 7804 11.51 681 14.08 217 50.33 /0.5 /-0.4 1998. augusztus 19-20., Budapest, Európa-bajnokság: 16. 7876 11.27 656 14.17 218 49.62 /1.7 /0.6 1999. július 29-30., Göteborg, U23-as Európa-bajnokság: 1. 8379 11.19 731 14.88 219 48.37 /-0.1 /0.5 1999. augusztus 24-25., Sevilla, világbajnokság: 10. 8019 11.22 705 14.05 212 48.56 /0.2 /-0.9 2000. június 3-4., Götzis, Hypo meeting: 5. 8554 10.64 724 15.72 218 48.13 w/2.1 /-1.0 2000. szeptember 27-28. Sydney, olimpia: 8. 8293 11.10 700 14.96 206 48.61 /-1.1 /0.2 2001. augusztus 6-7., Edmonton, világbajnokság: 4. 8371 10.97 699 14.65 218 48.86 /0.3 /-0.2 2003. augusztus 26., Párizs, világbajnokság: feladta 11.32 676 14.35 209 49.79 /0.3 /-0.5 2004. augusztus 23-24., Athén, olimpia: 6. 8287 10.91 714 15.31 212 49.40 w/3.0 /-0.4 2005. augusztus 9-10., Helsinki, világbajnokság: 3. 8385 10.90 703 15.72 215 49.29 w/3.2 /1.6 2006. augusztus 10-11., Göteborg, Európa-bajnokság: 2. 8356 11.17 706 15.74 209 50.06 /-0.5 /1.8

110 m gát

Diszkosz

Rúd

Gerely

1500 m

15.88/-0.7

43.80

440

53.80

4:38.55

15.49/-0.3

43.86

470

57.04

4:30.09

15.59/0.0

42.22

450

62.90

4:23.54

15.09/1.1

45.48

480

60.63

4:20.94

15.24/0.8

42.64

460

60.36

4:24.59

14.87/-0.9

45.64

465

63.57

4:23.13

15.27/0.0

47.43

480

65.87

4:23.37

15.19/0.6

47.23

490

62.43

4:23.23

-

-

-

-

-

14.95/1.5

45.62

470

63.45

4:29.54

15.15/-1.9

49.58

480

63.02

4:32.17

14.66/-0.3

46.87

490

66.79

4:28.52

Zsivoczky Attila elméletileg lehetséges legjobb eredménye: Pontszám

100 m

Távol

Súly

Magas

400 m

110 m gát

Diszkosz

Rúd

Gerely

1500 m

8907

10.64

731

15.96

223

47.93

14.54

49.58

490

66.79

4:20.94

■

MAGYAR EDZŐ 29

2007/1

• A felnôttekhez viszonyítva a gyermekekben az inak és szalagok a csonthoz képest relatív erôsebbek. Ezért gyakrabban fordulnak elô sérülések ezen struktúrák tapadási zónájában (avulsiók, enthesisek). • Az akcelerált fejlôdés idején a gyors csontnövekedés észrevehetôen az ín-izom struktúrák merevségének fokozódásával, így a hajlékonyság csökkenésével jár, ami növeli túlterheléses sérülés kialakulásának a veszélyét. • Növekedési porcot nemcsak az epiphysiseknél és az ízületi felszínekhez közel találhatunk, hanem nagy ín-izom egységek apophysealis tapadásánál is. Az apophysitis (mint pl. a Schlatter-Osgood- féle megbetegedés) egy primer gyulladást sejtetô elnevezés, pedig növekedésben lévô gyermekeknél az apopyhsealis tapadási zónákban keletkezô léziók rendszerint traumás eredetûek. • Aszimmetrikus húzóterhelés vagy a növekedési porc hirtelen trauma által okozott részleges leválása, ha észrevétlen marad, egyenlôtlen növekedéshez vezet, mely magában rejti a hosszú csöves csontok maradandó aszimmetriájának veszélyét. Ez megváltoztatja az ízületek terhelését, és a megbomlott biomechanikai viszonyok korai arthrosis kialakulásának lehetôségét rejtik magukban. • Túlzott mértékû súlyzós erônléti edzések az izomzat növekedésének és az ízületi lazaságnak jelzett aszimmetriáját okozhatják (pl. teniszváll). Általános szabályként leszögezendô, hogy növekedésben lévô gyermekeknek csak a saját testsúlyukat szabad izomerôsítés céljára használni.

A sportsérülések megelôzése A sportbalesetek elsôsorban a külsô rizikófaktorok kiküszöbölésével elôzhetôk meg. Ehhez többek között jó állapotú, megfelelôen elôkészített pályák, tornacsarnokok, küzdôterek, biztonságos sporteszközök és megfelelô védôfelszerelések (arcvédô, sípcsontvédô) szükségesek. A túlterheléses sérülések elkerülését fôleg a különbözô belsô rizikótényezôk (tengelyeltérések, attitüd) figyelembe vétele és korrekciója, a fizikai és pszichés adaptációs képesség fejlesztése (fokozatos edzésterhelés, alapos bemelegítés, stretching, autogén tréning) segítheti. Az idôben elvégzett alkalmassági és rendszeres szûrôvizsgálatok feladata a fejlôdési rendellenességek, az erô- és hajlékonysági hiányosságok, a meglevô sérülések feltárása, valamint a pszichés állapot megítélése. Az egészséget veszélyeztetô állapotokban a megoldást a sportolástól való eltiltás je-

lentheti. Nagyon fontos az elôzô sérülésekbôl származó kóros állapotok (ízületi instabilitás), káros gyógyszerszedési szokások, táplálkozási hiányosságok felderítése. Napjainkban a drogfogyasztás is a vizsgálandó problémák közé tartozik.

A sportsérülések kezelése – akut sérülések A legtöbb speciális ellátást igénylô problémát a lágyrészsérülések, azaz az izom és ínkárosodások (haematoma és / vagy szakadás), az ízületi és szalagkárosodások (ficamok és / vagy szakadások), valamint a törésekhez társuló lágyrészsérülések jelentik. Ilyen esetekben a sérülés helyszínén a sérült vizsgálata után azonnal meg kell kezdeni az ún. RICE–teRest = pihenés, Ice = jegelés, rápiát (R Compression = kompresszió, Elevation = felemelés). A sérült alsó végtag tehermentesítésére mankó használata javasolt, gyógyszeres fájdalomcsillapítás is indokolt lehet. Az elsô ellátást végzô szakember feladata annak eldöntése, hogy a sérülés szakellátást, konzervatív vagy mûtéti kezelést igényel-e. Kétes esetben vagy az ellátáshoz szükséges feltételek hiányában legjobb szakellátásra irányítani a sérültet. Az akut sérülések kezelésének megkezdése elôtt minél elôbb pontos diagnózishoz kell jutni fizikális, röntgen, ultrahang vagy mágneses rezonancia vizsgálattal. Ezek segítségével eldönthetô, hogy konzervatív vagy mûtéti kezelésre van-e szükség. A sérült panaszainak értékelése, a sérülés mechanizmusának és tüneteinek dokumentálása (pl. milyen gyorsan alakult ki a duzzanat) fontos. Olykor nem is a betegség, hanem a beteg természete állítja a sportoló kezelôorvosát sajátos feladat elé. Fôleg az élsportolók kezelésében a sportorvoslás mellett a sportlélektannak is döntô szerepe van. A konzervatív kezelés az akut gyulladásos fázisban (0-7 nap) aktivitáscsökkentést, a sérült végtag rögzítését (gipsz, ortézis, ragasztás, öntapadó és rugalmas

pólya), szakaszos hûtést és egyéb felületi kezeléseket (kenôcs, iontoforézis) jelent. A sérült végtag pihentetése szükségszerû, ezért csak bizonyos gyógytorna gyakorlatok végezhetôk (izometriás torna). A regenerációs fázisban (7 nap - 6 hét) a terápia célja a sérült szövetek revascularisatiojának serkentése, az ízületi funkció és az aktív izomtevékenység javítása. A gyógytorna elemei: stretching, kontrollált izomgyakorlatok, zárt kinetikus láncú funkcionális tréning és az egyéb ízületek integrációja. A fájdalomhatárt a mozgásterápia közben nem lehet átlépni. Szerepe lehet a manuálterápiának is. A neurális funkciókat az aktív torna mellett ingerterápiával javíthatjuk. Az edzés állóképességi gyakorlatokat, erôfejlesztést, szenzorosmotoros edzést és sportspecifikus technikákat tartalmaz a sérülés lokalizációjától függô korlátozásokkal. A remodellációs fázisban (3 hét - 6 hónap) különbözô stretching technikák, sportágspecifikus tréningek (gyorsaság, állóképesség) szükségesek. A sportágspecifikus edzés az állóképesség és az erô fejlesztésén kívül fôleg a koordináció, a gyorsaság és a technika javítására irányul. Lokális szteroid injekciókat tilos az akut sérülések kezelésére alkalmazni, mivel vérömlenybe és szalag- vagy ínszövetbe adásuk szövetkárosodást és fokozott infekcióveszélyt jelent. Mûtéti kezelés esetén általában minimálisan invazív beavatkozásokra törekszünk.

Túlterheléses sérülések A túlterheléses sérülések gyógyulását is a gyulladás (vagy degeneráció?) és a reparáció határozza meg. A túlterheléses sérülések diagnosztikája és terápiája még napjainkban is fôleg gyakorlati és klinikai tapasztalatokon alapulnak. Nagy segítséget jelent, hogy az ultrahang, a komputertomográfia és a mágneses rezonancia vizsgálatok lehetôvé teszik az elváltozás helyének és kiterjedésének, valamint a károsodás mértékének pontos meghatározását.

1. táblázat. Túlterheléses szindrómák kezelése Fokozat I. II. III.

IV.

Tünetek fájdalom csak terhelés után terhelés közben és után jelentkezô fájdalom, de nincs szignifikáns zavar a teljesítôképességben fájdalom terhelés közben és után, zavar a teljesítôképességben

állandó fájdalom zavar a mindennapi aktivitásban

Kezelés jegelés jegelés 10-25%-os aktivitás csökkentés jegelés 25-75%-osaktivitás csökkentés gyulladásellenes gyógyszerelés jegelés az érintett terület teljes kímélete gyulladásellenes gyógyszerelés

17-28

2007/03/01 20:15

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

Sportsérülések megelôzése és kezelése Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

A sportsérülések gyakorisága folyamatosan emelkedô tendenciát mutat, aminek jelentôsek a szociális és gazdasági következményei. Gyógyításuk gyakran bonyolult, költséges és hosszadalmas. Ugyanakkor a sérülések utáni tökéletes felépülés iránti elvárás egyre fokozódik. A sporttal kapcsolatos sérülések megelôzése és korszerû kezelése speciális tudást és gondos odafigyelést igényel. A szerzô ismerteti a sportsérülések típusait, megoszlását és rizikótényezôit, majd összefoglalja a megelôzés és kezelés legfontosabb irányelveit. Bár a sportsérülések ellátása hazánkban is sokat fejlôdött, megelôzésük és gyógyításuk folyamatos kihívást jelent a szabadidôben és versenyszerûen sportolókkal foglalkozó szakemberek számára. Sportsérülések típusai, megoszlása, rizikótényezôi Sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik. A gyakorlatban azonban ez a fogalom csak a sportban gyakrabban elôforduló sérülésekre használatos. A sportsérüléseknek két csoportja van: az akut sérülések és a túlterheléses sérülések. Az akut sérülések vagy ún. sportbalesetek idôben pontosan meghatározott makrotrauma hatására jönnek létre. A sérülést kiváltó extrinsic (pl. ütés) vagy intrinsic (pl. combizomszakadás) erôbehatás minden esetben az érintett szövet folytonosságának megszakadását, ezzel vascularis károsodását okozza. A vascularis károsodás különbözô mértékû vérömlenyt eredményez és elindítja az akut sérülésre adott helyreállító válaszreakció (akut gyulladás, regeneráció és remodelláció) folyamatát. Az akut sérülések lehetnek zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebzések. A túlterheléses sérülések a szövetek adaptációs vagy gyógyulási képességét meghaladó ismétlôdô mikrotraumák, túlterhelés vagy helytelen terhelés hatására alakulnak ki. A túlterheléses sérülések belsô tényezôkhöz (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külsô tényezôkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelô környezeti feltételek)

kapcsolódhatnak. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzôek az adott sportágra vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai (enthesopathiák vagy insertiopathiák), az íngyulladások, az ínhüvelygyulladások, a csonthártyagyulladások, az izomgyulladások, a tömlôgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások. A sportsérülések gyakorisága növekvô tendenciát mutat. Hazánkban a különbözô labdajátékok képviselôi sérülnek a leggyakrabban. A sérülések nagyobb része (60%) az alsó végtagot érinti. Legtöbbször a boka és a térd sé-

rül, majd ezt követi a kéz, a csukló, a könyök, a lábszár, a váll, a fej, a nyak, az ágyék és a has. Leggyakrabban az izmok és a szalagok sérüléseivel találkozunk. Az akut és a túlterheléses sérülések aránya 40 : 60 %. A sportbalesetek között a zúzódások és a húzódások, a túlterheléses sérülések között pedig a insertopathiák és a tendinopathiák a legfrekventáltabb károsodások. A sérülések megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A sportsérülések kialakulásában különbözô belsô és külsô rizikótényezôk játszanak szerepet, amelyeknek ismerete nagyon lényeges a megelôzés és a kezelés szempontjából 2. ábra. Speciális kockázati tényezôk gyermekek esetében A gyermekek sportsérülései is egyre szaporodnak, amelyekkel kapcsolatosan néhány jellemzô tényezô figyelhetô meg:

1. ábra Az akut sportsérülések és a túlterheléses sérülések gyakorisága OSEI adatok, 2002.

2. ábra A sportsérülések belsô és külsô rizikótényezôi

■

MAGYAR EDZŐ 17

2007/1

Mennybôl a pokolba – és vissza AZ OLIMPIAI EZÜSTÉRMES GYURTA DANI KÁLVÁRIÁJA Az edzôi hivatás, alig vitatható, az egyik legkülönösebb, legszebb, igazán embert próbáló tevékenység. Egyik sajátossága, hogy lehetnek bár évtizedes tapasztalataid, mivel a szent szakma tárgya élô anyag, a változó ember maga – gyakran érhetnek meghökkentô meglepetések, váratlan fordulatok, elôre kiszámíthatatlan következmények. Az utóbbi évek kétségkívül egyik rejtélyes szakmai esete Gyurta Dánielé, aki Athén olimpiai úszóverseny során 2004-ben az egész nemzetközi sportvilágot meglepô ezüstérmet szerzett. Az ismeretlenségbôl szinte egy csapásra a mennyekbe emelkedett, hogy azután a következô évben megismerkedjen a mély hanyatlással járó keserûség, a nehezen elviselhetô kudarcok pokoli érzéseivel. A rokonszenves mellúszót annál inkább megviselte a számára is érthetetlen visszaesés, mert hiszen roppant fiatalon érte mindez, s talán ezért is érezhette maga mögött szint az egész magyar sporttársadalom együttérzését, támogatását és szurkolását azért, hogy sikerrel jusson túl versenyzôi válságán. Szakmai szempontból érthetôen az keltheti fel leginkább edzôink kíváncsiságát, hogy ezt a kálváriát - amely a hétköznapok szintjérôl elôbb a mennyekbe emelte, majd a pokolba küldte - minként élte meg mestere, Széles Sándor. Annak idején ismert versenyzôként futott be szép pályát a „Mágus”, Széchy Tamás irányításával, majd vált a nagy elôd edzôi team-jének egyik oszlopos tagjává, s vált végül sikerkováccsá mellette, majd utána már önállóan a Jövô S.C. szakvezetôjeként.

Magyar Edzô: Mielôtt a hullámhegyekhullámvölgyek szakmai okait firtatnánk, nem lenne érdektelen kronológiai sorrendben összefoglalni az utóbbi három év fôbb állomásait… Széles Sándor: - Dani 1999 tavaszán került hozzám, éppen 10 évesen. 200 mellen 2: 58-at tudott. Ettôl kezdve fejlôdése dinamikus, töretlen és egyenletes volt. Az ebben az életkorban ésszerû sokoldalú felkészítési koncepciónk eredményeként a többi úszásnemben is élre tört, amit igazol több, azóta is „életben maradt” korosztályos csúcsa… Ugyanez a megállapítás vonatkozik természetesen eredményes úszótársaira is. Tizennégy éves volt - készült éppen a barcelonai VB-re - amikor különféle felsôbb szakmai körökben már temetni kezdték, mondván: „Túl fejlett, akcerelált, elnehezedett, romlott a fajsúlya, túledzett, stb…” Az idézeteket dokumentumokkal támaszthatnám alá, amelyek érdekes módon éppen azoktól származtak, akik most ismét zseninek aposztrofálják és - mondanom sem kell - a gyengébb teljesítmény okát kizárólagosan edzôi hibának tulajdonítják. Nem ismeretlen gyakorlat ez az uszodák környékén, s nem csak ott, persze… Meglepetésre azonban a VB-n, az általános és szakmai várakozások ellenére, 2:13,63-al középdöntôbe került. Mindezt megkoronázta egy évvel késôbb, amikor

Athénben az olimpián (elôfutam - 2:11,29, középfutam - 2:10,75, döntô - 2:10,80) ezüstérmet szerzett. Ekkor már mindenki szinte istennek kiáltotta ki!... Hadd valljam be, idônként már-már én is elhittem! M.E.: A következô, a kétezer ötös esztendô – talán nem is túlzás – katasztrofális visszaeséssel zárult. Sz. S.: - Tény, semmi nem jött össze, a világranglistán az év végére a nyolcvanötödik helyre zuhant vissza!... Totális mélypont, a hazai ranglistán is csupán a negyedik helyet tudta megszerezni 2:16.85-el… Aztán ismét nekirugaszkodtunk, igyekeztünk kimászni a mély gödörbôl. A rövidpályás országos bajnokságon gyôzni tudott 2:09.25-tel, Zágrábban szintén elsô lett 2:08.38-cal, Lengyelországban is korosztályos versenyt nyert 2:15-tel. Országos bajnok lett 2:12.38cal, s ezzel Európa élére került. MonteCarlóban úgy végzett az élen – 2:14-gyel, hogy a világranglista elsô két helyezettje nem jutott be a döntôbe… Ilyen is megeshet… Már minden reménytelinek tûnt, azután éppen a legrosszabb idôben – a budapesti Eb-én – jött az újabb hanyatlás, 2:14.1 – s vele a tizedik hely. A páternoszter azután a mélybôl ismét felfelé indult velünk: Dani a Helsinkiben rendezett rövidpályás Eb-én országos csúccsal aratott gyôzelmet decemberben. M.E.: Térjünk most vissza idôben egy kissé a szakmai elemzése érdekében…

Mi történt az athéni olimpiai játékokat megelôzô felkészülés során, kezdjük talán ezzel. Sz.S.: - Óriási teljesítmény-kényszerben „vágtattunk” évrôl-évre! Nem lehetett megállni 12 évesen 2:19-nél! Az életünkért küzdöttünk, nem volt lehetôség lassításra, visszafogásra, a hazai közeg ezt rótta ránk. Egyébiránt nem csak Gyurtát, de tehetséges és eredményes társait is ”hasonló cipôben kényszerültem járatni”, csakhogy a náluk is törvényszerûen (bár idôlegesen) bekövetkezô hullámzó teljesítmények nem kerültek kirakatba, nem jutottak a széles közvélemény tudomására… Folyvást növeltük a terhelést, a kilométereket, az intenzitást - minden szakmai alkotó invencióra, precizitásra szükség volt. Kétségtelen, az eredmény világraszóló lett, hiszen tudjuk, Dani elôtt még soha, senki nem nyert érmet férfiúszásban tizenöt évesen az olimpián. Ôszintén szólva a siker, a rendkívüli öröm közepette akkor nem gondoltuk arra, hogy ezért súlyos árat is fizethetünk. M.E.: Hogyan látja az elemzések után a fiú útját menny és pokol között? Sz.S.: - Hosszú pihenés után, és kissé talán túlzott megelégedettséggel, késô ôszön kezdtük a felkészülést. Csoportjának többi úszója, teszem hozzá, már

18-27

2007/03/01 20:13

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ jócskán elôrébb járt. Ez az idôszak alkalmas a leginkább egyébiránt az úszótechnika javítására, stílus-csiszolásra. Edzésvideók utólagos elemzése döbbentett rá, hogy - biztosra véve és elkönyvelve Dani révbe érését - a többi tehetségre, többek között a Verrasztó-testvérekre, Molnár Ákosra koncentráltam erôsebben, nem rá… Nyertek is egy halom érmet, a budapesti Ifi Eb-n, büszkék lehettek a magyar szülôk, szurkolók, sportvezetôk! Visszatekintve egyértelmûen megállapítható: ez idô tájt Dani úszóstílusa torzult, a felismerés utáni dilemma azonban - terhelni, vagy technikázni? - már a vészesen közeledô feladatok miatt nem volt megoldható. A kérdés persze ennél azért lényegesen összetettebb és bonyolultabb, s tény, hogy egyéb tényezôk sem hatottak kedvezôen, például a túl sok közszereplés, azután a Molnár Ákossal kialakult rivalizálás pszichés effektusa, az ellendrukkerek hatása, s nem utolsó sorban az egyesületi belsô konfliktusok sem segítettek. M.E.: Hogyan sikerült a talpra állás kétezer öt szeptemberétôl kétezer hat márciusáig? Sz.S.: - Vettünk egy nagy levegôt, s a változatlan kölcsönös bizalom, az egymásba vetett hit alapjain eltökélten láttunk ismét munkához. Együtt és sokat elemeztünk, ezek következtében részben új irányokat is megcélozva, számos tanácsot is fontolóra véve, a stíluson is némiképpen módosítva rugaszkodtunk neki a felkészüléshez... Számos fontos összetevôben többet, jobbat, s mindenben a minôséget szem elôtt tartva építettük újra Danit. Kierôszakoltam egy kétszer három hetes edzôtáborozást is, pedig ennyi év után, ez bizony nehezen viselhetô. Eredményére korábban már tettünk utalás, a. 2:12,38-ra - amellyel az európai ranglista élére került - és vele az országos bajnoki aranyra.. Kezdtünk kievickélni a gödörbôl, de mintha efelett nem éreztünk volna körülöttünk lelkesedést, inkább csakis az egyre nagyobb elvárást! M.E.: Mi történt tavaly az ismét sikeresnek ítélt tavaszi és a csalódást okozó hazai EB között? Sz.S.: - A márciusi és a nyári idôeredmény között 1,7 mp eltérés volt. A helyezésekben mérô szurkolói megközelítésbôl ez csúfos kudarcnak tûnhet, jóllehet idômértékkel mérten ez a különbség apróbb paraméterekbôl, tényezôkbôl könnyen levezethetô. Ilyenek lehetnek, vegyük is ôket sorra: az óriási elvárás, azután a médiák, nyolcezer nézô. Mindezt tizenhét évesen nem könnyû olykor elviselni! Tudom, sokan most feltehetnék a kérdést: s mi volt akkor Athénben, - tizenöt évesen?… Hát

■

2007/1

éppen ez az!...Gyerekfejjel nem volt igazán félelemérzete, abszolút gátlások nélkül versenyzett. Késôbb a felnôtt korra jellemzô társadalmi tudat és felelôsség, ami természetes, fokozatosan bontakozott ki személyiségében… Menjünk tovább!... Két héttel az EB- elôtt meghúzódott a combizma, ezért kisebb mértékû szerkezeti változásokra volt szükség a formába hozásnál. Továbbá a sportvezetés által elôírt részvétel az Ifi Eb-én szakmai paradoxont képezett - három héttel a felnôtt EB elôtt - s ez szintén nem kívánatos következményeket idézett elô… Lehetséges az is, hogy a gyors „gyógyulás”, a túlzott akarása, a „nagyot dobás” belsô kényszere sem segített lélektani szempontból, hiszen a dolgok normális rendjének megvan a természet által meghatározott egészséges menete. A kérdések bennem is kavarogtak… Az erôltetve hajszolt fejlôdésnek nem lehetnek negatív következményei?... Egyáltalán, miért kellett túlfejlôdni? Kényszerbôl? Megélhetésért? Lehet-e túlfejlôdni középszerûeknek? M.E.: Akadnak-e alkati és biológiai válDani kisöccsével, Gergôvel, aki szintozások, illetve beszélhetünk-e ezek letén tehetséges úszó a Jövô S. C.-ben hetséges következményeirôl? Sz.S.: - Úszásban a leányversenyzôk- hogy a férfi versenyzôk túlnyomó többnél gyakori és ismert jelenség az ilyen, sége nem a serdülôkori változások befehogy a serdülôkorban, hormonális válto- jezôdése elôtt kerül a legnagyobb mazások hatására, elvesztik tehetségüket. gaslatokra, ezért ennek a jelenségnek az A csípô szélesedik, a mellek megna- elemzésére nem volt értékelhetô tapaszgyobbodnak, romlik az áramvonalasság. talat! Sajnos Daninál - mérések, elemzések Egyéb nem kívánt élettani hatások is jelentkezhetnek! Mesterséges, nem meg- alapján - megállapítható a muszkuláris engedett beavatkozással, valószínûleg gyarapodás tekintetében felvetett negalehet segíteni a problémán, de normális tívumok bekövetkezése. Ami a csontoesetben szakember nem marasztalhatja zatának sûrûség változásait illteti, továbel kollégáját, ha az említett okok miatt bi elemzések várnak ránk, és nincs okunk optimális reménykedésre. Viszont következik be teljesítmény csökkenés. A serdülô fiúk esetében azonban bo- az egyéb élettani változások - s ez igen nyolultabb a helyzet, mert a hormonális lényeges - kompenzálhatják ezt a relatív változások növekedést, izomerô gyara- kedvezôtlen és esetleges hatást. Továbpodást, egyéb kedvezô élettani változá- bi jó hír, hogy a tehetség az említett tésokat okozhatnak. Egyes estekben, ha nyezôknél is bonyolultabb kategória, túl nagy volumenû a muszkuláris gyara- még inkább az alkotói, akarati magasabbpodás, miközben a növés viszonylag sze- rendûség kérdése is, valamint az, hogy rényebb mértékû, az úszó veszít korábbi mi - a versenyzôvel összhangban - szemkedvezô áramvonalasságából, és a súly- be merünk, mert szembe kell nézni, a elosztása is módosul. A legújabb kutatá- megváltoztathatatlan fizikai-élettani törsok, vizsgálati módszerek eredményei vényszerûségekkel. Talán az utóbbi szerint a csontozat sûrûsége is változ- eredmények jelzik, úgy vélem, hogy a hat, s úgyszintén negatívan befolyásol- végleges kilábalás tendenciái erôsek, s hatja a lebegô test hidrodinamikai jellem- ez viszont okkal táplálhatja reményeinzôit… Arra a következtetésre jutottam, ket. A lelki-pszichikai tényezôkrôl viszonylag kevesebb szót ejtett a mesteredzô. Ez a jelenlegi helyzetben ellenben érthetô, hiszen nem csak egyszerûen arról van szó, hogy egy pályafutása kezdetén álló fiatal tehetség a vizsgálódásnak alávetett személy, hanem arról is, hogy számos belsô, csak is az edzôre és tanítványára tartozó kérdés megvitatása ma még nem lehet célravezetô a nyilvánosság elôtt. Tegyük hozzá mindehhez még azt is, hogy egy újabb meghatározóan fontos vizsga következik a közeli jövôben – az úszó világbajnokság, Ausztráliában, március végén-április elején – amely újabb tapasztalatokkal gazdagíthatja mind az edzôt, mind a versenyzôt - s bennünket is. G.R.

■

MAGYAR EDZŐ 27

2007/1

tek meg sorra a testnevelési tanszékek országszerte. Én arról gondolkodtam ugyanis, hogy az egészséges életre nevelés hatékony színtereivé kell válniuk az egyetemek és fôiskolák testnevelési tanszékeinek, s az államnak mindent el kell követnie azért, hogy ehhez megteremtsük a létesítmény és egyéb feltételeket. Azért, hogy a hallgatók kedvet kapjanak a szórakoztató, változatos, egészséges mozgáshoz, ekként az életelemükké váljon és – maradjon is. Ugyanakkor azt is szerettem volna, hogy a fôiskolai és egyetemi élsport értékes, nemzetközi színvonalú eleme legyen versenysportunknak, mint amilyen többek között a MAFC hajdani kosárlabda együttese volt, vagy amit példának okáért korábban az OSC olimpiai bajnok vízilabdázói, nagyszerû vívói képviseltek. Ezért, és az elôkelô hagyományok miatt is, tettem meg minden tôlem telhetôt annak érdekében, hogy küldöttségünk rendre lehetôleg gond nélkül készülhessen fel, s vehessen részt valamennyi téli és nyári universiadén. A felsôoktatás sportjáról alkotott álláspontomat, véleményemet rendszeresen igyekeztem kinyilvánítani – persze nyilvánvaló elkötelezettségemmel együtt -, s erre a legalkalmasabb idônek és helynek a szövetség évi rendes közgyûlését tartottam, jóllehet ezen túl a sporthivatal elnöki szobájának ajtaja is mindig nyitva állt érdemi tárgyalásokra az egyetemi sportvezetôk elôtt.

••• Minden tekintetben megkülönböztetett szerepet töltött és tölt be ma is a fentiek alakulásában és alakításában a Testnevelési Egyetem, amelyet külön is említeni szeretnék. Tiszteletem és vonzódásom a maga nemében szinte egyedülálló felsôfokú intézmény iránt megfogalmazódhatna kizárólag saját tapasztalataim alapján, hiszen ott végeztem - és tanítottam úgyszintén -, s fejlesztése érdekében a sporthivatal élén állva érthetôen igyekeztem megtenni mindent a kilencvenes nehéz évek idején is, de hát ennél sokkal többrôl van szó. A TF szerepe a testnevelôk és edzôink képzésében az egyik legfôbb tényezô a magyar sportkultúra világraszóló sikereiben, mások által megcsodált évszázados olimpiai teljesítményünkben. Sorsát erôsen érintette a kilencvenes évek felétôl mind erôsebben érzôdô, majd a gyakorlatban is megvalósuló egyetemi integrációs folyamat, amelyet a Világbanktól kapott százmillió dollárok is ösztökéltek azokban a finanszírozási gondoktól terhes idôkben. Hivatalom utolsó évében igyekeztem fellépni az integráció ellen, két alkalommal is elmentem a Magyar Rektori Konferencia ülésére, hogy kardoskodjak az intézmény önállósága mellett. Különlegességére, egyediségére, megkülönböztetô érétkeire hivatkoztam, s a konferencia is hajlott az érvelésre, éppen úgy, mint a Zenemû-

vészeti, a Színmûvészeti, a Képzômûvészeti Fôiskola, vagy hittudományi egyetemek, illetve fôiskolák, meg a honvédség felsôfokú intézetei esetében is… Ezt követôen már csak újságíróként próbáltam hitet tenni az önállóság mellett – mindhiába. Az 1925 alapított TF, amely 1986-ban az önálló Magyar Testnevelési Egyetem rangját kapta meg, 2001-tôl – önállósága megszüntetésével – a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomány Karaként mûködött tovább. A (kényszer)integráció - az okok részletezésétôl eltekinthetünk - nem vált be, s megindult a mozgalom az újbóli önállóságért, amelyet, mint a TF társadalmi tanácsának tagja is messzemenôen támogattam. A TF – egyedülálló intézmény. Helye különleges a felsôoktatásban, múltja, nemzetközi elismertsége, híre, hagyományai, szolgáltatásainak sajátosságai egyaránt indokolttá és méltóvá teszik az önállóságra, amely mielôbb bekövetkezhet. S akkor talán elindulhat annak a gyakorlati mûhelynek a helyreállítása is, amely a TFSE keretei között mûködve oly sokat tett az egyetemi-fôiskolai sportért. Bízom benne, és abban is, hogy az európai gondolkodás, felfogás érvényesülése - nem különben a nyomukban kialakuló folyamatok - a belátható jövôben megérdemelt helyre juttatják egyetemi sportéletünk egészét. Gallov Rezsô

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

19-26

2007/03/01 20:11

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

A MAGYAR EGYETEMI- ÉS FÔISKOLAI SPORTSZÖVETSÉG JUBILEUMÁRA

Londoni szakmai út egy utánpótlás edzô szemszögébôl

Szövetség – a sportértelmiségért (Az alakulásának százéves jubileumát ünneplô Magyar Egyetemi- és Fôiskolai Sportszövetség sorsának változásai a magyar sport folyamatait erôteljesen befolyásoló tényezônek ítélhetôk, sportkultúránk történetének bármelyik szakaszát is vizsgáljuk. Az alábbi sorok írója, a Magyar Edzô fôszerkesztôje 1990 és 1997 között töltötte be az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöki pozícióját, s hivatali ideje alatt igyekezett aktív szerepet vállalni a felsôoktatás sportjának formálásában. A nyugalmazott államtitkár visszaemlékezései egyben világossá teszik felfogását, gondolkodásmódját is, amelynek eredményeként a hazai sportélet igazgatása közepette az egyetemi sport érthetôen egyik fontos prioritásként szerepelt a Sporthivatal ténykedésében.) A Testnevelési Egyetem Aulájában 1991. október elsô szombatján a Magyar Diáksport Szövetség rendkívüli közgyûlést tartott. Az elôjelek – jól emlékszem – a rendszerváltás elsô idôszakára oly jellemzô indulatos vitákat ígérték, s úgy véltem, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének ebben a helyzetben magától értetôdô kötelessége nem pusztán a megjelenés, hanem a véleménynyilvánítás is. Ezen felül azonban még egy sajátos, némiképpen személyes okom is volt a részvételre: nevezetesen arról szerettem volna meggyôzôdni, hogy egy hónapokkal korábban foganatosított jelentôs szervezeti változás helyességét - amelyet meggyôzôdéssel és a rendelkezésemre álló minden eszközzel igyekeztem elôsegíteni - szintén igazolja, megerôsíti majd a rendezvényen szerzett benyomás. Az MDSZ 1986-ban jött létre, s lényegében már megalakulása pillanatától felmerült a közép- és felsôfokú oktatási intézmények sportjának elkülönítése, szétválasztása, s ez a gondolat a késôbbiekben is minduntalan felvetôdött. Ôszintén szólva nem is igen értettem, amikor helyettes államtitkárként átvettem a sporthivatal irányítását 1990 derekán, hogy miért nem két külön szervezet mûködik. Közülük az egyik feltehetôen az általános és középiskolák diáksportjának ügyeivel törôdne, amely jellegénél fogva sajátos, és számos tekintetben eltér az egyetemi és fôiskolai sport ugyancsak sajátos, de mégis csak különbözô feladataitól, igényeitôl mind szakmai, mind egyéb tekintetben - hogy csupán a versenysport sokágú vonatkozásait emeljem ki az utóbbi érzékeltetésére – s ennek figyelembe vételével tehát külön egy másik, kizárólag a felsôfokú intézmények sportját irányító szövetség mûködtetése lenne indokolt. ••• A rendkívüli közgyûlés, a várakozásoknak megfelelôen, valóban eléggé viharosan zajlott le, éles, indulatos felszólalá-

sok hangzottak el fôként két témakörbe csoportosíthatóan, az egyikhez a gazdálkodás tisztázatlansága, a másikhoz a szervezet politikai múltja és öröksége okán kapcsolódtak a vélemények, illetve javaslatok, majd a benyújtott szabálymódosítások kerültek napirendre. Ezek elôtt kértem szót. Az egyik ugyanis azt tartalmazta, hogy az 1991 júniusában szuverén szervezetté váló Magyar Egyetemi és Fôiskolai Sportszövetség kiválik a Magyar Diáksport Szövetségbôl. A gazdálkodás bírálata, illetve a felkavart politikai vita hevének lecsendesítése után igyekeztem tömören vázolni az utóbbi kérdésben egyetértésem okait, és eltökélt támogatásomról biztosítani az egyetemi és fôiskolai sport irányításának önállósítását. – Ezt diktálja nem csupán a demokratizálódás jelenlegi természetszerû folyamata – tettem hozzá – hanem az ésszerûség, a célszerûség, s nem különben ez felel meg az európai gyakorlatnak is, tehát összhangban áll csatlakozási szándékainkkal. Az a jeles esztendô – 1991 – több mint másfél évtizeddel késôbb is bátran tehetô mérlegre: az egyetemi sport megkülönböztetett kezelése, önállósítása mellett akkor dolgoztuk ki egyebek között a hiányzó tornatermi programot, amely a következô öt esztendô során nem kevesebb, mint 690 új tornatermet eredményezett; 61 év után rendeztünk újra Országos Testnevelô Kongresszust; az iskolai testnevelés kérdéseivel, továbbá a diák- és fôiskolai sporttal elkülönített költségvetésû fôosztály foglakozott a sporthivatalban… ••• Egy modern társadalomban felismerten meghatározó tényezô az egészséges életmód, s ennek kialakulásában döntô tényezô az értelmiségi réteg általános felfogása, gondolkodásmódja. Ebbôl kiindulva vált már korán szilárd meggyôzôdésemmé, hogy elsôdleges figyelmet kell szentelni az egyetemi és fôiskolai ifjúság testi nevelésére – sok más egyéb

hasznos ok mellett – hadd tegyem hozzá. Erre tanított saját élettapasztalatom is, hiszen gyermekkoromtól mindvégig, egészen nyugdíjas (bár aktív) napjaimig, máig a mozgás és a sport töltötte meg napjaimat - versenyzôként, edzôként, játékvezetôként, sportvezetôként, újságíróként. Erre tanítottak meg a TF-en eltöltött évek – mint hallgatót, és mint óraadó tanárt egyaránt -, s ezt csak tovább erôsítette meg az a csaknem tizenhárom esztendô, amelyet külföldön, Kanadában, Észak-Amerikában töltöttem. Érthetôen követtem életutam, tapasztalataim alapján kialakult és megszilárdult hitemet a haza fôiskolás sport következetes támogatásában. Sokat tanultam „odaát”, az Atlantióceán túloldalán, ahol 1978-80 között a kanadai sportminisztérium – Sport Canada – Középiskolás Sportosztályának technikai igazgatójaként is tevékenykedhettem, s ekként gyakran és kellô mélységbe tekinthettem be az Egyesült Államok iskolai és egyetemi sportjának mûködésébe, szervezeteibe is. A hatalmas állami- és magántôkét emésztô gigantikus intézményrendszer nem csak ámulattal és sóvársággal töltött el, hanem ugyanakkor sajnos arra is rádöbbentett, hogy mindebbôl a körülmények drámai különbözôsége miatt itthon – sôt Európa szerte másutt egyébiránt ugyanígy – nem sok valósítható meg. A legmélyebb benyomást mindazonáltal az keltette, hogy az illetékes hivatalok, szervezetek illetékesei és az átlagos állampolgár felfogásában egyöntetûen érzékeltem a testkultúra megérdemelten megkülönböztetett fontosságának, jelentôségének a felismerését, ügyeinek prioritásszerû kezelését. ••• Számomra egyértelmû és mindig is világos volt: értelmiségünk helyzete, fejlôdése, felfogása az egész ország sorsának alakítása és általános haladása szempontjából az egyik legmeghatározóbb társadalmi kérdés, ennek következtében pedig döntôen befolyásoló tényezô mindaz, ami a fôiskoláink és egyetemeinken történik a hallgatók ott töltött évei során, mert az ott szerzett tudás, tapasztalat, élmény – irányt ad teljes pályájuknak, életüknek. Ezért voltam tele aggállyal és kétséggel, amikor fakultatívvá vált a testnevelés a felsôfokú tanintézetekben, s szûn-

MAGYAR EDZŐ 19

2007/1

Bóka Ferenc1, Majoros Attila2 1 2

Szegedi Tudományegyetem ÁOK Népegészségtani Intézet, Szeged Góliát-McDonald’s FC, Budapest

E-mail: [email protected]

A Góliát-McDonald’s FC Magyarország legnagyobb Országos Diáksport Egyesülete. Névadó szponzora, fô támogatója a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. és sportszertámogatója a NIKE Magyarországi Fióktelepe anyagi hozzájárulásával a 2006/2007-es tanévben 20 megyében 561 alapfokú nevelési-oktatási intézményben 1393 sportcsoportban, 715 testnevelô, labdarúgó edzô irányításával 21.054, 5-14 éves kisfiú és kislány tanórán kívüli rendszeres (heti legalább 2 alkalommal 1 óra) játékos labdarúgó foglalkoztatását biztosítja. A Góliát-McDonald’s FC fontosnak tartja, hogy a kisgyermekekkel foglalkozó góliátos szakembereknek lehetôségük legyen folyamatosan tovább képezni magukat, ezért 2003-ban elindította – nemzetközi tapasztalatszerzés érdekében – a külföldi szakmai tanulmányút programját. Ennek keretében a Góliátosok – önköltséges formában – eddig ellátogattak a Hertha BSC, Bayern München, Sparta Praha, Slavia Praha, AC Milan, Atalanta, AFC Ajax Feyenoord klubokhoz, ahol megismerhették a világhírû klubok utánpótlás-rendszerét, modern sportlétesítményeiket, utánpótlás- és felnôtt csapatait, edzôit, edzésmódszereiket. Minden alkalommal, egy nemzetközi szinten is kiemelkedô, általában BL mérkôzés megtekintése is szerepelt a programban. Eddig több, mint 200 testnevelô, labdarúgó edzô vett részt ezeken a tanulmányutakon.

„Szeretem a modern futballt, ez gyors és támadó jellegû, ami szilárd védekezéssel párosul. Ez szakmabeli feladat, kihívás… Ez az, amin dolgozom.” (Arséne Wenger 1996)

Bevezetés Sokunk álma, hogy egyszer eljussunk a labdarúgás ôshazájába, Angliába. Premier League jelenleg Európa egyik legerôsebb és legnívósabb bajnoksága, melyet hétrôl-hétre milliók követnek figyelemmel a médián keresztül. Szerencsés embernek tartom magam, hogy a GóliátMcDonald’s FC által 2006. decemberében szervezett szakmai út során betekintést nyerhettem az angliai labdarúgás rendszerébe, felépítésébe és nem utolsó sorban a hangulatába. Utunk során ellátogattunk a West Ham United akadémiájának prezentációjára és bajnoki mérkôzésére, a Crystal Palace FC utánpótlás edzéseire, az „ágyúsok” (Arsenal) Emirates stadionjába, és az Angol Iskolai Labdarúgó Szövetség (English Schools’ Football Association, ESFA) elnökének elôadására. Az angol utánpótlásképzés három – egymással összehangolt – egységben mûködik: iskolai, egyesületi és egyesületen belüli akadémiai labdarúgás és képzés formájában. Már az út kezdetekor megfogalmazódott a kérdés, vajon mi a titka annak,

hogy az angol labdarúgás sokkal elôrébb jár, mint a miénk?

Iskolai labdarúgás Az ESFA 1905-ben alakult, és a profi labdarúgó szövetséggel együttmûködve dolgozik. Jelenleg 7 fôállású dolgozója van, és 26 ezer iskola a tagja. Korábban 420 sportkollégium és sportiskola mûködött, amelyek 1991-ben megszûntek, és a klubok vették át a szerepüket. Létrehozták a labdarúgó akadémiákat, ahova a sportiskolások 2-3%-a kerülhetett be. Az iskolákban 10 éves korig heti egy, 11 éves koruk után heti 2 edzés van. A további képzéseket az iskolai testnevelés órán kapják meg a gyermekek, ami heti 1-2 órát jelent. A 9 év alattiaknak fesztiválokat rendeznek, a 9 év felettieknek pedig évfolyamonkénti bajnokság van. Minden iskola legalább egy nagy füves pályával rendelkezik. Az iskolai labdarúgó edzéseket a testnevelôk tartják, akiknek kötelezô az „UEFA ’A’ Licence” képesítés. Ezek a tanárok társadalmi munkában, fizetés nélkül végzik a munkájukat. A szövetség minden bevétele kereskedelmi szponzorálásból származik. Minden korosztálynak más-más a szponzora, és megközelítôleg 3 millió euró az évi költségvetésük. Az iskolai bajnokság elsô fordulójában 10 ezer csapat vesz részt, ez hetente 75 ezer mérkôzést je-

lent. Elôször városi, azután városok közötti, majd megyék közötti a bajnokság, és végül a döntôket valamelyik elsô osztályú klub stadionjában rendezik meg. 2000-ben angol-magyar 18 év alatti iskolai labdarúgó mérkôzésre 35 ezer ember volt kíváncsi. Természetesen a leányok hasonló feltételek mellett és bajnoki rendszerben mérik össze a tudásukat.

Egyesületi képzés Az elsô képzési szakasz a 6-9 éves korosztályt érinti. A gyermekek 6 éves korukban kezdenek el futballozni, de 9 éves korukig nem lehet leigazolni ôket. Ezen idôszakban heti 2 edzés van, ami általában 60 perc. Az edzésbôl 25-30 perc technikai képzés (gömbérzék fejlesztés, labdás koordináció, kisjátékok) és legalább 30 perc a játék. A pluszképzést az iskolai testnevelés órákon kapják meg, ami szorosan kapcsolódik a labdarúgáshoz, ez heti 1-2 tanítási órát jelent. 9 éves korukig hasonló módon tornákat rendeznek, mint nálunk. Az ô szemléletük szerint a játék közben lehet a legjobban elsajátítani a technikai elemeket. Érdekes, hogy a cseleket nem oktatják külön, játék közben tanulják meg a gyermekek. 9-11 éves kor között heti két edzés és hétvégén egy mérkôzés van. Az edzések idôtartama 90 perc. Még mindig a technikai képzés a fô cél, és az edzések fele játék. A testnevelés órák száma 1-2 óra, ahol továbbra is a labdarúgáshoz szükséges kiegészítô foglalkozások dominálnak. 9 éves koruk után már bajnokságban játszanak, hasonló módon, mint a felnôtt csapatok. Ekkor még 8:8 ellen játszanak 40x60 méteres pályán. A kapusokkal 9 éves koruktól foglalkozik külön kapusedzô. 11-13 éves korban már heti 3 edzés és egy mérkôzés van. A nagypálya 3/4 részén, bajnoki rendszerben játszanak. Az edzések idôtartama 90 perc, és a foglalkozás fele szintén játékkal kell, hogy elteljen. Az egyesületi és az iskolai labdarúgás között átjárhatóság van. Aki játszik az iskolai bajnokságban hét közben, az hétvégén már nem játszhat a klubcsapatában. Még mindig a technikai képzés játssza a fô szerepet, de az akadémiákon már a fizikális képzés alapjainak megteremtésével foglalkoznak. A 13-16 éves korig terjedô idôszakot az atlétikus és kondicionális képzés határozza meg. Az edzések idôtartama 90-

20-25

2007/03/01 20:09

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ 120 perc, és még továbbra is az edzés fele játék. 13 éves koruktól már nagyméretû pályán játszanak, bajnoki rendszerben. Itt már a taktikai képzés is nagy hangsúlyt kap. Ezek a korosztályok hasonló rendszerben játszanak, mint a felnôtt csapatok. A szigetországban általánosan elfogadott játékrendszer a 4:4:2, ez persze nem azt jelenti, hogy más játékrendszert nem ismernek a gyermekek. A Crystal Palace FC-nél 6-11 éves korig egy edzô, utána évente más-más tréner foglalkozik a gyermekekkel. Ez nem mindenhol van így, az egyesületek maguk határozzák meg a képzési és metodikai jellemzôiket, programjaikat. Kiemelték, hogy az eredmény abszolút nem követelmény, és nem ez alapján ítélik meg az edzôk munkáját. A gyermekeket fiatal koruktól kezdve (kb. 9-10 éves kor) posztra képzik. Kihangsúlyozták még, hogy az atlétikai képzés az egyik legfontosabb feladata az edzôknek. Az iskolák és az egyesület szoros kapcsolatban állnak egymással, ha valamelyik gyermek nem tanul megfelelôen az utánpótlás vezetônek szólnak, és ha kell, eltiltják a játékost. Az utánpótlásedzésekrôl, ha fotókat és videó felvételeket akartunk készíteni a szülôktôl és a játékosoktól is engedélyt kellett kérni. Ha valamelyik szülô beleszól az edzôi munkába edzésen vagy mérkôzésen, azt a szülôt eltávolítják a pálya környékérôl. Az egyesületeknek 23 edzés központjuk van, ahol 2-3 füves vagy mûfüves pálya található. I-II. ligás csapatok utánpótlás képzését az edzôkön kívül csapatorvos, fitness edzô, gyúró és fizikoterápiás szakember is segíti. Az egyesületekben dolgozó utánpótlásedzôknek „UEFA ’B’ Licence”-szel kell rendelkezniük.

Akadémiák Mielôtt az akadémiák mûködését vázolnám, el kell mondani, hogy az angol iskolarendszer különbözik a miénktôl. A

■

gyerekek 4-5 éves kortól kezdve járnak iskolába. Az úgynevezett alsó tagozat 511 éves korig tart, 11 éves kor után középiskola következik, amit általában 16 éves korig befejeznek. A kötelezô iskolai idô 16 éves korban lejár. Aki ezen idô alatt nem szerzett megfelelô végzettséget, az tovább tanulhat és szakosodhat bármely irányba, ez még 2 év speciális iskolai tanulmányt jelent. Vannak iskolák, amelyek erre a 16-19 éves korig terjedô tanulmányi idôszakra szakosodtak. A labdarúgó akadémiák szoros összefogásban dolgoznak az akadémián kívül mûködô iskolákkal. A gyerekek legkorábban 9-10 éves korukban kerülhetnek be a labdarúgó akadémiára. Az akadémián ugyanazokat a közismereti tantárgyakat tanulják, mint a többi iskolában. Aki bekerült az akadémiára az 1 vagy 2 éves szerzôdést kap az egyesülettôl. Az akadémiára bekerülô játékosok 13 éves korukig heti 40 font ösztöndíjat, 14 éves koruktól pedig heti 100 font ösztöndíjat kapnak. A klub nem mondhatja fel a szerzôdést, csak a lejárta után, de ezt 3 hónappal elôbb közölni kell a gyermekkel és a szülôkkel. Az akadémia játékosa bármikor elmehet az egyesületbôl, de ha másik klubhoz igazol, akkor nevelési költség jár érte. Ennek összegében a két egyesület szokott megegyezni, a labdarúgó szövetség csak felügyeli a menetét. Az akadémián tanulók egy sportszakmai végzettséget kapnak, amellyel a sportban bárhol el tudnak helyezkedni. Ez általában 16 éves korukban befejezôdik. Aki nem kap további szerzôdést, és más szférában szeretne dolgozni, akkor 2 éves speciális szakmai képzés következik. Az akadémiai oktatás és végzettség elegendô a felsôoktatási intézményben való továbbtanuláshoz is. Az egyesületekben egy korosztályban általában 14-18 játékos játszik, ebbôl az akadémiára évfolyamonként 6-8 játékos kerülhet be. Az akadémiák plusz képzése, az a heti 3 testnevelés óra, melyen a játékosok a labdarúgáshoz kapcsolódó

2007/1

koordinációs és kondicionális képzésekben részesülnek. Érdekes volt, hogy az edzésen az akadémia tagjai az akadémiai, míg az igazolt játékosok (az akadémiaitól eltérô) egyesületi sportöltözetben, a különbözô iskolákból és klubokból próbajátékon lévô labdarúgók pedig saját szerelésben játszottak. Ôk évente bekerülhetnek az akadémiára, ha kiválasztják ôket. Egy másodosztályú klub akadémiájára, akár több 100 gyermek közül is válogathatnak. Profi szerzôdést 16 éves koruktól kaphatnak a játékosok. Akadémiája annak a labdarúgó klubnak lehet, melynek legalább 5 füves és egy fedett füves pályája van. Az egyesületben dolgozó edzôknek „UEFA ’B’ Licence”-szel kell rendelkezni. A kiválasztásnak 3 alapkövetelménye van: a kimagasló technikai tudás, fizikális adottság és a mentalitás (ott úgy mondták: a szív). Ahhoz, hogy valaki az akadémia játékosa legyen a háromból legalább két adottsággal kell rendelkeznie, de ebbôl az elsô és legfontosabb a „szív”. Az egyesületekben az utánpótlás képzés azonos koncepció alapján zajlik, de ezen belül az edzôk szabadkezet kapnak. A trénereknek évente 16 óra kötelezô szakmai továbbképzésen kell részt venniük.

Felnôtt labdarúgás Utunk során bepillantást nyerhettünk a West Ham United felnôtt csapatának heti programjába. Meglepô volt, hogy kevesebbet edzenek, mint a hazai csapataink, mégis nagyobb iramban, és fizikálisan sokkal magasabb szinten játszanak. Ha szombaton volt mérkôzés, akkor a vasárnap pihenônap, hétfôn ráhangoló edzés van, sok játékos feladattal, kedden pörgôs, kemény edzés sok kisjátékkal, a végén súlyzózással, szerda pihenônap, csütörtökön futóiskola, gyakorló játék, pénteken pedig csak a rögzített helyzeteket gyakorolják. Tehát csak napi egyszer edzenek, ami nem azt jelenti, hogy fakultatívan nem lehet még „dolgozni”. A kluboktól függôen a vezetôed-

■

MAGYAR EDZŐ 25

2007/1

Földi Imre a Nemzet Sportolója Lamperth Mónika, sportot felügyelô Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter elôterjesztésére, a kormány 2007. január 31.-én meghozott döntése értelmében - a 2006. november végén elhunyt Puskás Ferenc által megüresedett helyre - Földi Imre került a Nemzet Sportolói közé tizenkettedik tagnak. Sporttörvényünk elôírásai szerint a kormány a Nemzet Sportolója címet és az azzal járó havi nettó 500 ezer forintos életjáradékot a magyar sport tizenkét, hatvan évnél idôsebb, pályafutása során kiemelkedô eredményeket elért sportolójának adományozza. Az elôterjesztést megelôzôen a miniszter asszony alapos körültekintéssel járt el a személy megjelölésénél, figyelembe vette az illetékes országos sportszervezetek javaslatait - közöttük a Magyar Edzôk Társaságáét is - sporttársadalmunk szavazások révén megnyilvánuló megítélését, a Sport Szakállamtitkárság véleményezését, amelynek kialakításában jelentôsen közremûködtek maguk a nemzet sportolói is. Mind a tizenegyen: Albert Flórián, Balczó András, Bíróné Keleti Ágnes, Gyarmati Dezsô, Hammerl László, Kulcsár Gyôzô, Polyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária és Zsivotzky Gyula. A döntés végül, mondhatni, teljes és egyöntetû egyetértésre talált. Ismeretes, hogy Elbert Gábor sport szakállamtitkár rövidített névsorában már csak heten szerepeltek a végsô döntési eljárás elôtt, amelyen az alábbi hét remek sportember volt található: Földi Imre (súlyemelô), Grosics Gyula (labdarúgó), Markovits Kálmán (vízilabdázó), Monspart Sarolta (tájékozódási futó), Pap Jenôné Méray Kornélia (evezôs), Sági Györgyné Rejtô Ildikó (vívó) és Schmitt Pál (vívó). ••• Földi Imre többszörösen is megérdemli a megtisztelô címet és a vele járó életjáradékot. Világraszóló eredményei önmagukért beszélnek, emberi tulajdonságai, szerénysége, példamutató tartása, népszerûsége, s nem különben a megélhetésében huzamos ideje szigorú takarékosságot követelô anyagi lehetôségei – mind-mind a döntés helyességét támasztják alá. Földi Imre - a csodálatos akaraterejérôl híres csupa izom Magyar Herkules 1938-ban született Kecskeméten. A si-

kerekben gazdag magyar súlyemelô sport elsô olimpiai aranyérmesét tisztelhetjük benne, akit az egész nemzetközi súlyemelô közösség megkülönböztetett tisztelettel övez. Rekordszámban, öt olimpiai nyári játékon képviselte színeinket: 1960 – Róma, 1964 – Tokió, 1968 – Mexikóváros, 1972 – München és 1976 – Montreal. A légsúlyúak kategóriájában hajszállal, minimális különbséggel maradt le a dobogó csúcsáról Tokióban, majd Mexikóvárosban is. A legfényesebb sikert 1972-ben, a müncheni olimpián érte el, az 56-os súlycsoportban világcsúccsal nyerte el az addig olyannyira hiába áhított olimpiai aranyérmet. Az iráni Nasszírival legendás versenyeket, óriási küzdelmeket vívtak az olimpiákon és a világbajnokságokon, s nem volt ez másként Münchenben sem. Itt vitathatatlanul a harmincnegyedik évét taposó elnyûhetetlen nagyság, Földi Imre volt a jobb. ••• A rekordok könyvében a Nemzet Sportolója címet (ötször választották az Év súlyemelôjének, 1998-ban Magyar Örökség díjjal jutalmazták, 2005-ben pedig az Évszázad súlyemelôjének nevezték meg) most méltán elnyert élô legenda neve mellett - tömörítve - még az alábbiak olvashatók: Tizennégyszeres országos bajnok, Hatszoros világbajnok, Tízszeres Európa-bajnok, Huszonnégyszer javított világcsúcsot.

21-24

2007/03/01 20:06

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 21

2007/1

Tisztelettel köszöntünk egy élô legendát! MESTEREDZÔINK KORELNÖKE, ILLOVSZKY RUDOLF NYOLCVANÖT ÉVES Rudi bácsin egész egyszerûen nem fog az idô!... Jöhetett világháború, forradalom, meg a szocializmus hosszan tartó és lám, mégis hiábavaló építése, megannyi vészterhes sorsforduló, lehetett a Vasas bajnok, sôt, éppen ellenkezôleg, akár ki is eshetett az elsô osztályból – Illovszky Rudolf minden vihart, izgalmat, kalandot, veszélyt túlélt. Kívülrôl-belülrôl erôs alkat, jók a gének, mértékletesen és sportosan pergette napjait egész életében és – persze, e nélkül semmi sincs – élni iparkodott a szerencséjével! Vannak változatlan, örökérvényû dolgok. Ilyen a labdarúgás olthatatlan szeretete benne, ilyen a második – hanem elsô – otthona, a szeretett Fáy utcai pálya, hiszen annak valójában nélkülözhetetlen, mindenkori élô tartozéka. Mesteredzôink korelnöke 1922. február 21.-én született Budapesten, iskolái mellett gyerekkorában lehetôleg minden szabadidejét az Almási-téren focival töltötte. Tizenegy éves korában igazolta le az MTK, 1933-ban, s ott játszott egészen addig, amíg a zsidótörvények következtében az egyesületet meg nem szüntették a második világháború elején, 1941ben. Abban az idôben került Angyalföldre a család, s iratkozott át a piros-kékekhez… Ennek bizony már több mint hat évtizede - egy emberöltô - s Illovszkyra mi sem jellemzôbb, mint a hûség. Soha egyetlen más együttesben nem játszott, kitartott mindvégig a Vasasnál, s lényegében kisebb kitérôktôl, valamint a válogatott mellett végzett szakmai tevékenység idôszakától eltekintve, edzôként sem dolgozott máshol. A klubhûség élô szobra, bár manapság ez a régi nemes fogalom kezd kikopni a sport szótárából, a huszonegyedik században más a módi, jócskán megváltoztak a körülmények. A változásokról annyit, hogy Illovszky Rudolf ezeket is megértéssel, odafigyeléssel, minden újra fogékony elmével élte meg, kész volt az újításra, képes volt edzôként is a megújulásra a kor idônként változó igényei szerint… Játékosként tizennégy évet húzott le a Vasasban, 1941 és 1955 között, az NB. I.ben 270 bajnoki mérkôzésen szerepelt és 87 gólt lôtt, a Vasassal 1955-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert. Számos alkalommal szerepelt a B válogatottban, s 1945-48 között háromszor magára ölthette a nemzeti tizenegy címeres mezét is.

Már játékos korában határozott a jövôjérôl és tudatosan készült az edzôi pályára. 1957-ben kapott testnevelô tanári és labdarúgó szakedzô diplomát a TF-en, bár már elôtte is ott buzgólkodott, a Vasas serdülô gárdáját oktatta, s közben szorgalmasan figyelte a mester, a nagy elôd és barát, Baróti Lajos munkáját, edzôi fogásait, módszereit. Váratlanul, még abban az évben hirtelenében a felnôtt együttes kispadján találta magát, s alig negyven esztendôs, 1963-ban már mesteredzô!... Edzôi sikereivel méltán szerzett itthon és külföldön is általános elismerést. A müncheni olimpián 1972-ben a lengyelek mögött ezüstérmes az általa irányított ötkarikás válogatott, bár ezt a mester egyáltalán nem sorolja a sikerei közé, sôt éppen ellenkezôleg… Ha belegondolunk mennyire boldogak lennénk manapság, ha példának okáért labdarúgóink egyáltalán ott lennének a pekingi olimpián, nemhogy a dobogón végeznének - tényleg nagyot fordult velünk a futball világ!... Ami álom ma, az valóság volt az Illovszky-korszakban. A klubbal, a piros-kékekkel nagyszerû bajnoki eredményeket ért el, a Vasas megnyerte az 1960-61-es, majd az 1961-62-es bajnokságot, képes volt duplázni, s ehhez hasonló bravúrt kevés együttes mondhatott el akkoriban magáról. Még két további bajnoki aranyat kovácsolt, az egyiket 1965-ben, a másikat 1977-ben tizenkét évvel az elôzô után. A Magyar Népköztársasági kupát 1986-ban tehették a klub díjainak gazdag gyûjtemé-

nyébe. S hogyan is felejthetnénk el a remek szereplést a Közép-európai kupában, amelyet két alkalommal is elhódítottak az Illovszky fiúk: 1962-ben és 1965-ben. Két alkalommal kérték fel a szövetségi kapitányi teendôk ellátására, elôbb 1966-67 majd 1971-74 között mûködött a magyar válogatott élén, összesen 39 alkalommal dirigálta a nemzeti tizenegyünket. A korábban említett külföldi ténykedése csak rövidlélegzetû volt – a görög Pireikosznál és a bécsi Wackernél. A Nemzeti Sportnak 85.-ik születésnapja alkalmával adott interjújában érdekes módon, amikor Pajor-Gyulai László, a lap fômunkatársa a sikereirôl faggatta, nem a válogatott, vagy a Vasas bajnoki gyôzelmeit, kupa bravúrjait említette, hanem egy mentô akciót. Igaz, ezt valóban csodálattal kísérte az egész magyar labdarúgó edzôi kar, s nem csak ôk, hanem minden sportot kedvelô szurkoló is… Tizenkét évvel ezelôtt történt az eset, Illovszky mester akkor már rég nyugdíjas éveit töltötte, persze aktívan, a Vasas ügyeit követve, amikor nagy bajba jutott a csapat, kiesésre állt, s erre valóban meg is volt minden eshetôsége. Az akkori edzô – idézte fel a mester a történetet – Verebes József három meccs után lemondott, nem látott reményt a bent maradásra. A Vasas vezetôi pedig megkértek, vegyem át a kiesô helyen álló csapatot. A játékosállomány sokkal jobb volt, mint amit a helyezés a táblázaton mutatott, elsôsorban lelkileg, pszichikailag kellett talpra állítani a társaságot. Roppant nehéz tavasz volt, de bent maradtunk az élvonalban. Komolyan mondom, sokkal könnyebb bajnokságot nyerni egy összeszokott, kellô önbizalommal játszó csapattal, mint esetenként elkerülni a kiesést. Nyolcvanöt éves korban az embernek érthetôen nincsenek már túlzó ábrándjai, vágyai, s ami Illovszky Rudolfot illeti, benne egyébként is szerény, mértékletes, magas és túlzó igények nélküli élettel is elégedett sportembert ismerhettünk meg. Ô megvan, rendben, s ha a meséhez illôen három kívánsága lehetne, abból kettôt mindjárt a Vasasra „pazarolna”. Az egyik, hogy elkészüljön az új stadionjuk, a másik, hogy ismét bajnokesélyes legyen a csapat…A harmadik?...Hogy ezt ô mind még jó egészségben megélhesse. g.r.

zô mellett 2-4 segédedzô, 1-2 gyúró, 1-2 szertáros, valamint fizikoterápiás szakember és orvos dolgozik. A segédedzôk között kapus-, fitness- és rögzített helyzeteket irányító edzô munkálkodik. A vezetôedzô irányítja a segítôket, kialakítja és összehangolja a csapat taktikáját. A stratégiát mindig a soron következô ellenfélre dolgozzák ki. Ha valaki sérült, a masszôr a gyúrás közben tájékoztatja a taktikáról és a feladatáról a csapatban. Az elsô osztályban szereplô csapatok nem a stadionjukban edzenek, ott csak a mérkôzést játsszák. Ott található a klub történetét „elmesélô” Múzeum. Saját boltja van a klubnak, ahol a klub emblémájával ellátott ruhák, emléktárgyak, sportfelszerelések vásárolhatók. A mérkôzéseken a szurkolók közösen éneklik a csapat indulóját kortól, nemtôl függetlenül, a 4 éves kisfiútól a 70 éves nagymamáig.

Összegzés A bevezetésben feltett kérdésünkre, hogy mi az oka a 2 nemzet labdarúgása közötti különbségnek, talán nem is olyan egyszerû a válasz. A gazdasági helyzet, a létesítményi feltételek, a labdarúgást igazán szeretô gyermekek száma, de talán a legfontosabb az a mentalitás. Jóval több gyermek futballozik, így a kiválasztás és a versenyhelyzet is sokkal hatványozottabb. A West Ham United csapatánál 10 nem fôállású játékos megfigyelô dolgozik. Minden korosztálynál 3-5 gyermek van próbajátékon, és mindent megtesznek, hogy leigazolják ôket. Ez erôsíti és indukálja a természetes szelekciót. Az egyesületek és az akadémiák, akkor már jól dolgoztak, ha évente 1-2 játékost kinevelnek. Az iskolákban és edzéseken is a „poroszos” fegyelem a jellemzô, az edzôknek a fegyelmezéssel abszolút nem kell foglalkozniuk. A képzés során a Coerver-féle módszer a mérvadó, 6-13 éves korig a technikai képzés-

re és az 1-2 érintôs rövid passzos játékra fektetik a hangsúlyt. Játék közben, mely az edzés felét felöleli, a tudatos játék sok elmozgással párosul, de szinte alig szabálytalankodnak a játékosok. A legnagyobb tömegbázist az iskolai labdarúgás biztosítja, ami összefonódik a klubok munkájával, „táplálják” az egyesületeket, melynek az akadémiák a csúcs központjaik, ahol a legtehetségesebb és rátermettebb gyermekekkel foglalkoznak profi szinten. A 8-10 éves gyermekek már maximális intenzitással és fegyelemmel hajtják végre a feladatokat. Ebben a ritmusban edzôdnek, mely nagy futómennyiséggel párosul az edzéseken is. 13 éves koruk után, az atlétikus képzésre fektetik a legnagyobb hangsúlyt a szigetországban. 17-18 éves korukban már kész játékosok állnak az edzôk rendelkezésére. A fiatalok, és az edzôk munkáját az utánpótlás szakmai igazgatója felügyeli, aki napi kapcsolatban van az iskolákkal, az edzôkkel, edzéseket látogat, és a szakmai képzésben is segíti a trénerek munkáját. Talán így nem meglepô, hogy felnôtt szinten ilyen különbség van a két labdarúgás között. Véleményem szerint hazánkban az utánpótlás képzés megújításával lehetne hosszú távú és eredményes javulást elérni. Nagy elôre lépést jelentene, ha megyénként 1 labdarúgó központot sikerülne létrehozni, az állam, a helyi önkormányzat és valamely jelentôsebb megyei labdarúgó egyesülettel közösen. Ide kellene a megyék legtehetségesebb játékosait összegyûjteni, majd hasonló akadémiai rendszerben foglalkozni velük. Természetesen, ehhez megfelelô szakemberekre és tárgyi feltételekre lenne szükség. Sajnos még az edzôképzésünk is rendezetlen, így a jó gyakorlati szakemberek is hiányoznak ezen a területen. Ennek egy szervezetten mûködô iskolai labdarúgás lenne az alapja, de jelenleg ez még hazánkban szintén gyerekcipôben jár.

A kisgyermekek egészséges, sportos életmódja kialakításának, a labdarúgójáték megszerettetésének kiváló és kikerülhetetlen terepe az iskola. Hazánkban azonban a szakma alig támaszkodik az iskolákban – a labdarúgásért – dolgozók értékes tevékenységére. Jellemzô tény, hogy a 19. éve mûködô Góliát-McDonald’s FC (ahol több mint 150.000 kisgyermek sportolt ez idáig) a labdarúgó-szövetségtôl évek óta sem elvi, sem anyagi támogatást nem kap, pedig Magyarországon egyre kevesebb fiatal focizik. Ezért a jelenleg több, mint 21.000 kis Góliátost nagyon kellene szeretni és segíteni, valamint az ôket nevelô testnevelôket, edzôket megbecsülni. Jó példa már van elôttünk, csak meg kell tenni a megfelelô és szükséges lépéseket ezen a nehéz és rögös úton, hogy majd a fiaink és unokáink tapsolhassanak az eredményeknek. Herbert Chapman 1933-ban alapította az Arsenal elsô labdarúgó iskoláját, melyben jelenleg 20.000 fiú és leánygyermek játszik 16 országban. „Chapman megváltoztatta és formálta a jövô klubját. Nagy befolyással volt az Arsenal jövôjére, és ez az a valami, amit én célba vettem. Úgy gondolom, meg kell próbálni egy új szintre emelni a klubot, és a hagyományokat mögöttünk (Arséne Wenger) hagyni.”

22-23

2007/03/01 20:05

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

„Lakat tanár úr nyomdokain” BESZÉLGETÉS SISA TIBORRAL, AZ FC TATABÁNYA VEZETÔEDZÔJÉVEL Üdítô színfoltot jelent a mai magyar profi labdarúgás színpadán az FC Tatabánya együttese. A szerény anyagi lehetôségekkel gazdálkodó klub nem a botrányoktól, ki nem fizetett járandóságokról szóló hírek miatt ismert, hanem éppen ellenkezôleg, rendezett körülményeirôl és a remek eredményeirôl. A 2004–2005-ös szezonban a dunántúli „bányászváros” legjobbjai elsô helyen zárták a másodosztály, az NB I B küzdelmeit és feljutottak az élvonalba, ahol rögtön a dicséretes ötödik helyen végeztek. Bár a 2006–2007-es idényben kissé szeszélyesebb a gárda teljesítménye, a tizedik helyezés jónak mondható, különösen úgy, hogy – többek között – a bajnoki címvédô DVSC-TEVA-t is megelôzték. S akkor még nem is beszéltünk a téli, mûfüves bajnokságról, amelyen döntôt játszhatott a Tatabánya, annak ellenére, hogy a játékosok külön nem készültek teremfutballra. Mindez elsôsorban még a hazai viszonyok ismeretében is szerénynek ítélhetô játékosállományból igazi csapatot kovácsoló vezetôedzô, Sisa Tibor érdeme – aki, persze, ezt a felvetést kapásból elutasítja… A szakember egyébként idestova húsz éve kettôs életet él, hiszen az edzôsködés mellett megmaradt eredeti hivatásánál: testnevelést és földrajzot oktat a ludányhalászi általános iskolában. Kivételt ez alól – természetesen kizárólag a földrajzi távolság miatt – a Kuvaitban eltöltött három év jelentett, abban az idôben a tanítás helyett a tanulás került elôtérbe, Sisa Tibor, amellett, hogy megtanult arabul, rengeteg szakmai fogást leshetett el a közel-keleti országban dolgozó szakemberektôl, köztük az ukrán mágustól, Valerij Lobanovszkijtól is. • Két évtizede kezdett edzôsködni. Hogyan csöppent bele a trénerek izgalmas, bár néha ugyancsak kegyetlen világába? – Már tanítottam, de még aktívan futballoztam az NB III-ban, a Salgótarjáni Kohász együttesében. Az egyik edzô 1988-ban távozott az utánpótlás-stábból, és – ismerve testnevelô tanári végzettségemet – felkértek, tartsam meg a gyerekeknek az edzéseket. El is vállaltam a feladatot, és az elsô évben bajnok lett a csapat. Sok közöm nem volt hozzá, de megtetszett az edzôsködés. Be is iratkoztam a TF labdarúgó szakedzôi képzésre, és vörös diplomával végeztem, miközben tovább vezettem az SKSE U16-os csapatának az edzéseit. • Az itt elért eredményekre aztán felfigyeltek az Magyar Labdarúgó-szövetségben is. – Igen, meghívtak az ifjúsági válogatotthoz, ahol Piski Elemér segítôjeként dolgozhattam. Nagyon élveztem azt az idôszakot, kétszer is 8. helyezést értünk el a korosztályos Európa-bajnokságon, számos ma is jól ismert futballista fordult meg abban az idôben nálunk, elég, ha csak Kovács Zoltán, Szanyó Károly, Sándor Tamás, Dombi Tibor, Szûcs Lajos és Sáfár Szabolcs vagy a fiatalabbak közül Korsós György, Tóth Norbert vagy éppen Torma Gábor nevét említem. • Aztán jött a nagy kaland, a kuvaiti szerzôdés. – Így van, a Magyar Labdarúgó-szövetségen keresztül kerültem az arab országba, egészen pontosan az el-Szahel együtteséhez. Mondanom sem kell, hatal-

mas élmény volt az addig számomra ismeretlen ázsiai területen dolgozni. Rengeteget tanultam a futballról a kint eltöltött három év alatt. • Kuvaitba általában leginkább a remek pénzkereseti lehetôség miatt szerzôdnek az európai edzôk. - Azt nem mondom, hogy nem voltam tisztességesen megfizetve, de számomra ott nyílt ki a világ. Éppen abban az idôben dolgozott Kuvaitban például Valerij Lobanovszkij, az ukrán edzôpápa. Hetekig ültem végig az edzéseit és igyekeztem minél több hasznos dolgot ellesni tôle. Mellette remek brazil, holland, cseh és szlovák szakemberek is edzôsködtek az országban, így különösebb utazgatás nélkül feltérképezhettem a különbözô edzôi stílusokat. Élveztem, hogy az ebbôl adódóan különbözô felfogásban futballozó ellenfelekkel szemben hétrôl-hétre más és más taktikát kellett kisakkoznom. No, de nemcsak elméletben fejlôdtem, hanem az edzôi filozófiám is átalakult. Az el-Szahel U17-es csapatának a trénere voltam, amikor a jó eredményeink láttán a vezetôség több játékost is átirányított az U19-es csapathoz. Mondani sem kell, rossz néven vettem az eljárást, panaszt is tettem az elnöknél, aki végighallgatott, majd így szólt: »Ez nem a te csapatod, ez a mi csapatunk. Neked az a feladatod, hogy a legjobb tudásod szerint felkészítsd azt az együttest, amely a rendelkezésedre áll.« • Milyen volt a kuvaiti futballistákkal dolgozni?… Mennyiben mások az arab labdarúgók, mint a magyarok? – Sok technikás, gyors játékosuk van,

NÉVJEGY SISA Tibor Született: 1960. 12. 01., Salgótarján Játékosmúlt: Salgótarjáni Bányász TC (1970–1979), Szécsény (NB III, 1979–1986), SBTC (NB II, 1986–1988), Salgótarjáni Kohász SE (NB III, 1988–1990) Edzôi pályafutás: SKSE U16 (1988–1991), szövetségi edzô a magyar ifjúsági válogatottaknál (1989– 1993), Szécsény (1993–1994), el-Szahel (kuvaiti, 1994–1997), Filakovo (szlovák, 1997–1999, 2002–2003), Balassagyarmat (1999–2000), Vác (2000–2002), Bp. Honvéd (pályaedzô, 2003–2004), FC Tatabánya (2004–) Végzettség: földrajz-testnevelés tanári szak (Szeged), labdarúgó szakedzô (TF), UEFA A-licenc Beszélt nyelvek: angol, arab, német, szlovák Családi állapot: nôs, egy fiú édesapja de taktikailag még éretlenek, ez a mi futballistáinknál azért kevésbé jellemzô. Odakint elôfordult, hogy az elsô félidô közepén a csapatom már teljesen más taktikai felállásban játszott, mint, amit kértem

■

MAGYAR EDZŐ 23

2007/1

tôlük, tehát a kuvaitiak sokkal fegyelmezetlenebbek, mint magyar társaik. A fegyelmezetlenségrôl van is egy érdekes történetem: játszott nálam egy srác, Hasszán, aki nem volt a szorgalom mintaképe. Éppen az elôbb említett sztorihoz kapcsolódik az eset, hiszen hirtelen kevesen lettünk, és Hasszánnak középpályás létére jobbhátvédet kellett játszania. Látszott, hogy nincs kedve hozzá, nem is tartotta be az utasításaimat, pedig többször szóltam neki. Mivel gólokat lôttek mellôle, az elsô negyedóra után lecseréltem és mondtam, hogy mivel nem volt hajlandó ellátni a reá bízott feladatokat, ne is lássam az öltözô környékén, amíg én vagyok a csapat edzôje. Magyarul, eltanácsoltam. Igen ám, de kiderült, hogy Hasszán barátunk történetesen a klub elnökének a fia. Fôtt is a fejem, hogy jól kifogtam ezt a helyzetet, hamarosan jön a fônök, és már vehetem is a kalapom. Néhány nap múlva magához is intett az elnök: - „Captain Sisa” (mert így hívtak Kuvaitban), szeretnék veled beszélni egy kicsit. - Aztán elkezdtünk sétálni, arrafelé ugyanis az a szokás, hogy komótos séta közben beszélik meg a legfontosabb teendôket, majd az elnök kibökte: »Igazad volt, hogy elzavartad a fiamat, hiszen a héten már másodszor bizonyította a hanyagságát, összetörte az autót is, amit kölcsönadtam neki. Hadd szokja meg a fegyelmet.« Mondanom sem kell, Hasszán többet nem jöhetett edzésre, azaz meg tudtam tartani az elveimet. Ebben persze szerencsém is volt, hiszen véleményem szerint tízbôl kilenc elnök hasonló helyzetben másképp döntött volna… • Azért ez nem lehet véletlen, s végtére teljességgel érthetô is, hogy megbecsülték... Megtanult arabul, és ha jól tudom, sporttörténeti tettet is véghezvitt az el-Szahel csapatával. – Tény, a klub történetében elôször jutottunk fel a kuvaiti bajnokság élvonalába… Három év után azért mégis elköszöntem az araboktól, családi okok miatt hazatértem, majd Szlovákiában, a másodosztályú Filakovónál folytattam az edzôsködést. • Azóta Sisa Tibor újra kettôs életét éli. S 2004 nyara óta a legendás Dr. Lakat Károly, valamint a szintén remek eredményeket elérô Temesvári Miklós után újra pedagógus ül a tatabányai kispadon. Hogyan került a salgótarjáni bányász és kohászvidékrôl a dunántúli „bányászvárosba”? – Az akkor itt dolgozó Hajdú Lajos, a korábbi élvonalbeli kapus invitálására kerültem Tatabányára. A 2004–2005-ös szezonban az egy csoportos másodosztályban, az NB I B-ben kellett kivívnunk a feljutást, ami hál’ Istennek sikerült. Azóta, bár többször is újjá kellett építenem

a csapatot, az élvonalban is megállja a helyét az együttes, és, ami talán a sikeresség másik fokmérôje, manapság igencsak kelendôek a futballpiacon a tatabányai játékosok. Hogy csak néhány igazolást említsek, a nyáron Márkus Tibor Ciprusra, Balogh Zoltán Debrecenbe, Deme Imre a Ferencvároshoz szerzôdött, a télen pedig a kameruni Edouard Ndjodót vette meg tôlünk a Honvéd. Azt viszont rögtön hozzátenném, az eredmények mögött csapatmunka van, Sisa Tibor csak egy tényezô a rendszerben. Az ügyvezetô, Török József, a pályaedzô, P. Nagy László, a többi edzôkolléga és a segítôink - mind-mind benne vannak a sikerben, éppen úgy, mint a város vezetôi és a klub támogatói, valamint természetesen és elsôsorban maguk a futballisták, akik „vevôk” a közös munkára. Remek közösség jött össze Tatabányán. • Dicséretes a szerénysége, de azért biztosan van valami egyedi Sisa-féle módszer, amely elôsegíti a csapat eredményes és szervezett játékát. – Csend, rend, fegyelem, fegyelembôl figyelem, figyelembôl értelem, értelembôl gyôzelem! Ez az alapelvem, és bár sokan – elsôre – kedves, szelíd edzônek néznek, a fegyelem nálam alapvetô feltétele a munkának. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének jó hangulatúak az edzések és a csapat közös programjai, de a szükséges feladatokat mindenkinek el kell végeznie. • Tanárként dolgozik a Nógrád megyei Ludányhalásziban, edzôként Tatabányán. A két munkahelye közti távolság 150 kilométer, így tetemes idôt tölt utazással. Nem mennek ezek az órák veszendôbe? – Napi öt órát töltök az autóban, de kihasználom ezeket a perceket is. Általában nyugodtan, óvatosan vezetek, így tudok koncentrálni másra, ilyenkor van idôm átgondolni olyan dolgokat is, amelyekre egyébként nem jutna idôm. Ha valami remek ötlet eszembe jut vezetés közben, akkor, ahogy hazaérek, az az elsô dolgom, hogy az erre a célra rendszeresített füzetembe lejegyzem, nehogy feledésbe merüljön. • Térjünk vissza az iskolához. Kíváncsiak lennénk, milyen Sisa Tibor, mint földrajztanár? – Semmi különös. Érdekes, hogy az évek során rájöttem, jobban szeretek földrajzot tanítani, mint testnevelést. Nagy különbség nincs az iskolai és az edzôi munkám között, tanárként is fegyelmet tartok… Következetesen azt szeretném „kideríteni”, hogy mit tudnak a gyerekek. S nem pedig azt, hogy mit nem. Nem szabad fölösleges terhet rakni a nebulókra. Lehet, hogy meglepô, de talán nem túlzás, ha azt mondom, szeretnek nálam felelni a diákok.

• Ennyi feladat mellett hogyan jut idô a pihenésre? – Az az igazság, hogy nincs sok idôm a lazításra, s hálás vagyok a családomnak, hogy rengeteg terhet levesz a vállamról. Az ô megértésük nélkül ezt nem is lehetne csinálni. Egyébként igyekszem minden nap kialudni magam, illetve a hétvége szabad napjait is kihasználni, hogy feltöltôdjek egy kicsit. Szeretek kertészkedni, Ipolytarnócon van egy hétvégi házunk, ott szoktam tenni-venni. Persze azért a szabadidômben sem tudok elszakadni a futballtól, szívesen nézem a sporttelevízión a külföldi bajnokikat, sokat lehet tanulni belôlük. • Ez az utóbbi motívum, mármint a tanulás, már többször elôkerült a beszélgetés során. – Rendkívül fontos a szakmai fejlôdés. Mindent tudni szeretnék, de persze minél több ismeretem van, annál inkább érzem, hogy milyen keveset tudok. Ettôl függetlenül – bár nem volt kötelezô – Kuvaitban és Szlovákiában is részt vettem a szakmai továbbképzéseken, mint ahogy itthon is teljesítettem az UEFA A-licenc követelményeit és a legközelebb induló Pro-licences kurzust is elkezdem. • És a négy idegen nyelv, amelyet elsajátított? –Az leginkább a szorgalmamnak köszönhetô, hiszen soha nem volt jó nyelvérzékem. Viszont be kell vallanom, minden nyelven „palócul” beszélek. • A humorérzéke viszont tagadhatatl a n . . . Ö s sz e s s é g é b e n e l é g e d e t t a z z a l , amit eddig elért? – Úgy érzem, messzebbre jutottam, mint azt valaha gondoltam volna. Az a fontos, hogy pozitívan álljon hozzá az élethez az ember. Úgy vélem, ez sikerült, jól érzem magam a bôrömben. Rengeteg pozitív visszajelzést kapok jelenlegi és volt tanítványaimtól, játékosaimtól is. Ha valamire büszke lehet az ember az az, ha játékosa a válogatottságig viszi. Van például egy ludányhalászi kislány, aki tagja lett a nôi ifi válogatott keretnek. Örömmel tölt el, ha látom, hogy valakinek elôsegíthettem a fejlôdését. Igazság szerint a mai napig nevelôedzônek tartom magam, s így el tudom képzelni, hogy a jövôben – mondjuk egy futballakadémián – az utánpótlás-nevelés területén dolgozzak. • Árulja el végül, meddig lehet bírni ezt a tempót? – Jó kérdés és igaz, mostanában egyre többet gondolkodom azon, hogy ezt a rohanást hosszú távon nem lehet csinálni. De mindkét munkámat imádom, és fájna a szívem, ha bármelyiktôl is meg kellene válnom. Tudom, elôbb-utóbb döntenem kell… De talán még nem jött el ennek az ideje Sz. Nagy Tamás

22-23

2007/03/01 20:05

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

„Lakat tanár úr nyomdokain” BESZÉLGETÉS SISA TIBORRAL, AZ FC TATABÁNYA VEZETÔEDZÔJÉVEL Üdítô színfoltot jelent a mai magyar profi labdarúgás színpadán az FC Tatabánya együttese. A szerény anyagi lehetôségekkel gazdálkodó klub nem a botrányoktól, ki nem fizetett járandóságokról szóló hírek miatt ismert, hanem éppen ellenkezôleg, rendezett körülményeirôl és a remek eredményeirôl. A 2004–2005-ös szezonban a dunántúli „bányászváros” legjobbjai elsô helyen zárták a másodosztály, az NB I B küzdelmeit és feljutottak az élvonalba, ahol rögtön a dicséretes ötödik helyen végeztek. Bár a 2006–2007-es idényben kissé szeszélyesebb a gárda teljesítménye, a tizedik helyezés jónak mondható, különösen úgy, hogy – többek között – a bajnoki címvédô DVSC-TEVA-t is megelôzték. S akkor még nem is beszéltünk a téli, mûfüves bajnokságról, amelyen döntôt játszhatott a Tatabánya, annak ellenére, hogy a játékosok külön nem készültek teremfutballra. Mindez elsôsorban még a hazai viszonyok ismeretében is szerénynek ítélhetô játékosállományból igazi csapatot kovácsoló vezetôedzô, Sisa Tibor érdeme – aki, persze, ezt a felvetést kapásból elutasítja… A szakember egyébként idestova húsz éve kettôs életet él, hiszen az edzôsködés mellett megmaradt eredeti hivatásánál: testnevelést és földrajzot oktat a ludányhalászi általános iskolában. Kivételt ez alól – természetesen kizárólag a földrajzi távolság miatt – a Kuvaitban eltöltött három év jelentett, abban az idôben a tanítás helyett a tanulás került elôtérbe, Sisa Tibor, amellett, hogy megtanult arabul, rengeteg szakmai fogást leshetett el a közel-keleti országban dolgozó szakemberektôl, köztük az ukrán mágustól, Valerij Lobanovszkijtól is. • Két évtizede kezdett edzôsködni. Hogyan csöppent bele a trénerek izgalmas, bár néha ugyancsak kegyetlen világába? – Már tanítottam, de még aktívan futballoztam az NB III-ban, a Salgótarjáni Kohász együttesében. Az egyik edzô 1988-ban távozott az utánpótlás-stábból, és – ismerve testnevelô tanári végzettségemet – felkértek, tartsam meg a gyerekeknek az edzéseket. El is vállaltam a feladatot, és az elsô évben bajnok lett a csapat. Sok közöm nem volt hozzá, de megtetszett az edzôsködés. Be is iratkoztam a TF labdarúgó szakedzôi képzésre, és vörös diplomával végeztem, miközben tovább vezettem az SKSE U16-os csapatának az edzéseit. • Az itt elért eredményekre aztán felfigyeltek az Magyar Labdarúgó-szövetségben is. – Igen, meghívtak az ifjúsági válogatotthoz, ahol Piski Elemér segítôjeként dolgozhattam. Nagyon élveztem azt az idôszakot, kétszer is 8. helyezést értünk el a korosztályos Európa-bajnokságon, számos ma is jól ismert futballista fordult meg abban az idôben nálunk, elég, ha csak Kovács Zoltán, Szanyó Károly, Sándor Tamás, Dombi Tibor, Szûcs Lajos és Sáfár Szabolcs vagy a fiatalabbak közül Korsós György, Tóth Norbert vagy éppen Torma Gábor nevét említem. • Aztán jött a nagy kaland, a kuvaiti szerzôdés. – Így van, a Magyar Labdarúgó-szövetségen keresztül kerültem az arab országba, egészen pontosan az el-Szahel együtteséhez. Mondanom sem kell, hatal-

mas élmény volt az addig számomra ismeretlen ázsiai területen dolgozni. Rengeteget tanultam a futballról a kint eltöltött három év alatt. • Kuvaitba általában leginkább a remek pénzkereseti lehetôség miatt szerzôdnek az európai edzôk. - Azt nem mondom, hogy nem voltam tisztességesen megfizetve, de számomra ott nyílt ki a világ. Éppen abban az idôben dolgozott Kuvaitban például Valerij Lobanovszkij, az ukrán edzôpápa. Hetekig ültem végig az edzéseit és igyekeztem minél több hasznos dolgot ellesni tôle. Mellette remek brazil, holland, cseh és szlovák szakemberek is edzôsködtek az országban, így különösebb utazgatás nélkül feltérképezhettem a különbözô edzôi stílusokat. Élveztem, hogy az ebbôl adódóan különbözô felfogásban futballozó ellenfelekkel szemben hétrôl-hétre más és más taktikát kellett kisakkoznom. No, de nemcsak elméletben fejlôdtem, hanem az edzôi filozófiám is átalakult. Az el-Szahel U17-es csapatának a trénere voltam, amikor a jó eredményeink láttán a vezetôség több játékost is átirányított az U19-es csapathoz. Mondani sem kell, rossz néven vettem az eljárást, panaszt is tettem az elnöknél, aki végighallgatott, majd így szólt: »Ez nem a te csapatod, ez a mi csapatunk. Neked az a feladatod, hogy a legjobb tudásod szerint felkészítsd azt az együttest, amely a rendelkezésedre áll.« • Milyen volt a kuvaiti futballistákkal dolgozni?… Mennyiben mások az arab labdarúgók, mint a magyarok? – Sok technikás, gyors játékosuk van,

NÉVJEGY SISA Tibor Született: 1960. 12. 01., Salgótarján Játékosmúlt: Salgótarjáni Bányász TC (1970–1979), Szécsény (NB III, 1979–1986), SBTC (NB II, 1986–1988), Salgótarjáni Kohász SE (NB III, 1988–1990) Edzôi pályafutás: SKSE U16 (1988–1991), szövetségi edzô a magyar ifjúsági válogatottaknál (1989– 1993), Szécsény (1993–1994), el-Szahel (kuvaiti, 1994–1997), Filakovo (szlovák, 1997–1999, 2002–2003), Balassagyarmat (1999–2000), Vác (2000–2002), Bp. Honvéd (pályaedzô, 2003–2004), FC Tatabánya (2004–) Végzettség: földrajz-testnevelés tanári szak (Szeged), labdarúgó szakedzô (TF), UEFA A-licenc Beszélt nyelvek: angol, arab, német, szlovák Családi állapot: nôs, egy fiú édesapja de taktikailag még éretlenek, ez a mi futballistáinknál azért kevésbé jellemzô. Odakint elôfordult, hogy az elsô félidô közepén a csapatom már teljesen más taktikai felállásban játszott, mint, amit kértem

■

MAGYAR EDZŐ 23

2007/1

tôlük, tehát a kuvaitiak sokkal fegyelmezetlenebbek, mint magyar társaik. A fegyelmezetlenségrôl van is egy érdekes történetem: játszott nálam egy srác, Hasszán, aki nem volt a szorgalom mintaképe. Éppen az elôbb említett sztorihoz kapcsolódik az eset, hiszen hirtelen kevesen lettünk, és Hasszánnak középpályás létére jobbhátvédet kellett játszania. Látszott, hogy nincs kedve hozzá, nem is tartotta be az utasításaimat, pedig többször szóltam neki. Mivel gólokat lôttek mellôle, az elsô negyedóra után lecseréltem és mondtam, hogy mivel nem volt hajlandó ellátni a reá bízott feladatokat, ne is lássam az öltözô környékén, amíg én vagyok a csapat edzôje. Magyarul, eltanácsoltam. Igen ám, de kiderült, hogy Hasszán barátunk történetesen a klub elnökének a fia. Fôtt is a fejem, hogy jól kifogtam ezt a helyzetet, hamarosan jön a fônök, és már vehetem is a kalapom. Néhány nap múlva magához is intett az elnök: - „Captain Sisa” (mert így hívtak Kuvaitban), szeretnék veled beszélni egy kicsit. - Aztán elkezdtünk sétálni, arrafelé ugyanis az a szokás, hogy komótos séta közben beszélik meg a legfontosabb teendôket, majd az elnök kibökte: »Igazad volt, hogy elzavartad a fiamat, hiszen a héten már másodszor bizonyította a hanyagságát, összetörte az autót is, amit kölcsönadtam neki. Hadd szokja meg a fegyelmet.« Mondanom sem kell, Hasszán többet nem jöhetett edzésre, azaz meg tudtam tartani az elveimet. Ebben persze szerencsém is volt, hiszen véleményem szerint tízbôl kilenc elnök hasonló helyzetben másképp döntött volna… • Azért ez nem lehet véletlen, s végtére teljességgel érthetô is, hogy megbecsülték... Megtanult arabul, és ha jól tudom, sporttörténeti tettet is véghezvitt az el-Szahel csapatával. – Tény, a klub történetében elôször jutottunk fel a kuvaiti bajnokság élvonalába… Három év után azért mégis elköszöntem az araboktól, családi okok miatt hazatértem, majd Szlovákiában, a másodosztályú Filakovónál folytattam az edzôsködést. • Azóta Sisa Tibor újra kettôs életét éli. S 2004 nyara óta a legendás Dr. Lakat Károly, valamint a szintén remek eredményeket elérô Temesvári Miklós után újra pedagógus ül a tatabányai kispadon. Hogyan került a salgótarjáni bányász és kohászvidékrôl a dunántúli „bányászvárosba”? – Az akkor itt dolgozó Hajdú Lajos, a korábbi élvonalbeli kapus invitálására kerültem Tatabányára. A 2004–2005-ös szezonban az egy csoportos másodosztályban, az NB I B-ben kellett kivívnunk a feljutást, ami hál’ Istennek sikerült. Azóta, bár többször is újjá kellett építenem

a csapatot, az élvonalban is megállja a helyét az együttes, és, ami talán a sikeresség másik fokmérôje, manapság igencsak kelendôek a futballpiacon a tatabányai játékosok. Hogy csak néhány igazolást említsek, a nyáron Márkus Tibor Ciprusra, Balogh Zoltán Debrecenbe, Deme Imre a Ferencvároshoz szerzôdött, a télen pedig a kameruni Edouard Ndjodót vette meg tôlünk a Honvéd. Azt viszont rögtön hozzátenném, az eredmények mögött csapatmunka van, Sisa Tibor csak egy tényezô a rendszerben. Az ügyvezetô, Török József, a pályaedzô, P. Nagy László, a többi edzôkolléga és a segítôink - mind-mind benne vannak a sikerben, éppen úgy, mint a város vezetôi és a klub támogatói, valamint természetesen és elsôsorban maguk a futballisták, akik „vevôk” a közös munkára. Remek közösség jött össze Tatabányán. • Dicséretes a szerénysége, de azért biztosan van valami egyedi Sisa-féle módszer, amely elôsegíti a csapat eredményes és szervezett játékát. – Csend, rend, fegyelem, fegyelembôl figyelem, figyelembôl értelem, értelembôl gyôzelem! Ez az alapelvem, és bár sokan – elsôre – kedves, szelíd edzônek néznek, a fegyelem nálam alapvetô feltétele a munkának. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének jó hangulatúak az edzések és a csapat közös programjai, de a szükséges feladatokat mindenkinek el kell végeznie. • Tanárként dolgozik a Nógrád megyei Ludányhalásziban, edzôként Tatabányán. A két munkahelye közti távolság 150 kilométer, így tetemes idôt tölt utazással. Nem mennek ezek az órák veszendôbe? – Napi öt órát töltök az autóban, de kihasználom ezeket a perceket is. Általában nyugodtan, óvatosan vezetek, így tudok koncentrálni másra, ilyenkor van idôm átgondolni olyan dolgokat is, amelyekre egyébként nem jutna idôm. Ha valami remek ötlet eszembe jut vezetés közben, akkor, ahogy hazaérek, az az elsô dolgom, hogy az erre a célra rendszeresített füzetembe lejegyzem, nehogy feledésbe merüljön. • Térjünk vissza az iskolához. Kíváncsiak lennénk, milyen Sisa Tibor, mint földrajztanár? – Semmi különös. Érdekes, hogy az évek során rájöttem, jobban szeretek földrajzot tanítani, mint testnevelést. Nagy különbség nincs az iskolai és az edzôi munkám között, tanárként is fegyelmet tartok… Következetesen azt szeretném „kideríteni”, hogy mit tudnak a gyerekek. S nem pedig azt, hogy mit nem. Nem szabad fölösleges terhet rakni a nebulókra. Lehet, hogy meglepô, de talán nem túlzás, ha azt mondom, szeretnek nálam felelni a diákok.

• Ennyi feladat mellett hogyan jut idô a pihenésre? – Az az igazság, hogy nincs sok idôm a lazításra, s hálás vagyok a családomnak, hogy rengeteg terhet levesz a vállamról. Az ô megértésük nélkül ezt nem is lehetne csinálni. Egyébként igyekszem minden nap kialudni magam, illetve a hétvége szabad napjait is kihasználni, hogy feltöltôdjek egy kicsit. Szeretek kertészkedni, Ipolytarnócon van egy hétvégi házunk, ott szoktam tenni-venni. Persze azért a szabadidômben sem tudok elszakadni a futballtól, szívesen nézem a sporttelevízión a külföldi bajnokikat, sokat lehet tanulni belôlük. • Ez az utóbbi motívum, mármint a tanulás, már többször elôkerült a beszélgetés során. – Rendkívül fontos a szakmai fejlôdés. Mindent tudni szeretnék, de persze minél több ismeretem van, annál inkább érzem, hogy milyen keveset tudok. Ettôl függetlenül – bár nem volt kötelezô – Kuvaitban és Szlovákiában is részt vettem a szakmai továbbképzéseken, mint ahogy itthon is teljesítettem az UEFA A-licenc követelményeit és a legközelebb induló Pro-licences kurzust is elkezdem. • És a négy idegen nyelv, amelyet elsajátított? –Az leginkább a szorgalmamnak köszönhetô, hiszen soha nem volt jó nyelvérzékem. Viszont be kell vallanom, minden nyelven „palócul” beszélek. • A humorérzéke viszont tagadhatatl a n . . . Ö s sz e s s é g é b e n e l é g e d e t t a z z a l , amit eddig elért? – Úgy érzem, messzebbre jutottam, mint azt valaha gondoltam volna. Az a fontos, hogy pozitívan álljon hozzá az élethez az ember. Úgy vélem, ez sikerült, jól érzem magam a bôrömben. Rengeteg pozitív visszajelzést kapok jelenlegi és volt tanítványaimtól, játékosaimtól is. Ha valamire büszke lehet az ember az az, ha játékosa a válogatottságig viszi. Van például egy ludányhalászi kislány, aki tagja lett a nôi ifi válogatott keretnek. Örömmel tölt el, ha látom, hogy valakinek elôsegíthettem a fejlôdését. Igazság szerint a mai napig nevelôedzônek tartom magam, s így el tudom képzelni, hogy a jövôben – mondjuk egy futballakadémián – az utánpótlás-nevelés területén dolgozzak. • Árulja el végül, meddig lehet bírni ezt a tempót? – Jó kérdés és igaz, mostanában egyre többet gondolkodom azon, hogy ezt a rohanást hosszú távon nem lehet csinálni. De mindkét munkámat imádom, és fájna a szívem, ha bármelyiktôl is meg kellene válnom. Tudom, elôbb-utóbb döntenem kell… De talán még nem jött el ennek az ideje Sz. Nagy Tamás

21-24

2007/03/01 20:06

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 21

2007/1

Tisztelettel köszöntünk egy élô legendát! MESTEREDZÔINK KORELNÖKE, ILLOVSZKY RUDOLF NYOLCVANÖT ÉVES Rudi bácsin egész egyszerûen nem fog az idô!... Jöhetett világháború, forradalom, meg a szocializmus hosszan tartó és lám, mégis hiábavaló építése, megannyi vészterhes sorsforduló, lehetett a Vasas bajnok, sôt, éppen ellenkezôleg, akár ki is eshetett az elsô osztályból – Illovszky Rudolf minden vihart, izgalmat, kalandot, veszélyt túlélt. Kívülrôl-belülrôl erôs alkat, jók a gének, mértékletesen és sportosan pergette napjait egész életében és – persze, e nélkül semmi sincs – élni iparkodott a szerencséjével! Vannak változatlan, örökérvényû dolgok. Ilyen a labdarúgás olthatatlan szeretete benne, ilyen a második – hanem elsô – otthona, a szeretett Fáy utcai pálya, hiszen annak valójában nélkülözhetetlen, mindenkori élô tartozéka. Mesteredzôink korelnöke 1922. február 21.-én született Budapesten, iskolái mellett gyerekkorában lehetôleg minden szabadidejét az Almási-téren focival töltötte. Tizenegy éves korában igazolta le az MTK, 1933-ban, s ott játszott egészen addig, amíg a zsidótörvények következtében az egyesületet meg nem szüntették a második világháború elején, 1941ben. Abban az idôben került Angyalföldre a család, s iratkozott át a piros-kékekhez… Ennek bizony már több mint hat évtizede - egy emberöltô - s Illovszkyra mi sem jellemzôbb, mint a hûség. Soha egyetlen más együttesben nem játszott, kitartott mindvégig a Vasasnál, s lényegében kisebb kitérôktôl, valamint a válogatott mellett végzett szakmai tevékenység idôszakától eltekintve, edzôként sem dolgozott máshol. A klubhûség élô szobra, bár manapság ez a régi nemes fogalom kezd kikopni a sport szótárából, a huszonegyedik században más a módi, jócskán megváltoztak a körülmények. A változásokról annyit, hogy Illovszky Rudolf ezeket is megértéssel, odafigyeléssel, minden újra fogékony elmével élte meg, kész volt az újításra, képes volt edzôként is a megújulásra a kor idônként változó igényei szerint… Játékosként tizennégy évet húzott le a Vasasban, 1941 és 1955 között, az NB. I.ben 270 bajnoki mérkôzésen szerepelt és 87 gólt lôtt, a Vasassal 1955-ben Magyar Népköztársasági Kupát nyert. Számos alkalommal szerepelt a B válogatottban, s 1945-48 között háromszor magára ölthette a nemzeti tizenegy címeres mezét is.

Már játékos korában határozott a jövôjérôl és tudatosan készült az edzôi pályára. 1957-ben kapott testnevelô tanári és labdarúgó szakedzô diplomát a TF-en, bár már elôtte is ott buzgólkodott, a Vasas serdülô gárdáját oktatta, s közben szorgalmasan figyelte a mester, a nagy elôd és barát, Baróti Lajos munkáját, edzôi fogásait, módszereit. Váratlanul, még abban az évben hirtelenében a felnôtt együttes kispadján találta magát, s alig negyven esztendôs, 1963-ban már mesteredzô!... Edzôi sikereivel méltán szerzett itthon és külföldön is általános elismerést. A müncheni olimpián 1972-ben a lengyelek mögött ezüstérmes az általa irányított ötkarikás válogatott, bár ezt a mester egyáltalán nem sorolja a sikerei közé, sôt éppen ellenkezôleg… Ha belegondolunk mennyire boldogak lennénk manapság, ha példának okáért labdarúgóink egyáltalán ott lennének a pekingi olimpián, nemhogy a dobogón végeznének - tényleg nagyot fordult velünk a futball világ!... Ami álom ma, az valóság volt az Illovszky-korszakban. A klubbal, a piros-kékekkel nagyszerû bajnoki eredményeket ért el, a Vasas megnyerte az 1960-61-es, majd az 1961-62-es bajnokságot, képes volt duplázni, s ehhez hasonló bravúrt kevés együttes mondhatott el akkoriban magáról. Még két további bajnoki aranyat kovácsolt, az egyiket 1965-ben, a másikat 1977-ben tizenkét évvel az elôzô után. A Magyar Népköztársasági kupát 1986-ban tehették a klub díjainak gazdag gyûjtemé-

nyébe. S hogyan is felejthetnénk el a remek szereplést a Közép-európai kupában, amelyet két alkalommal is elhódítottak az Illovszky fiúk: 1962-ben és 1965-ben. Két alkalommal kérték fel a szövetségi kapitányi teendôk ellátására, elôbb 1966-67 majd 1971-74 között mûködött a magyar válogatott élén, összesen 39 alkalommal dirigálta a nemzeti tizenegyünket. A korábban említett külföldi ténykedése csak rövidlélegzetû volt – a görög Pireikosznál és a bécsi Wackernél. A Nemzeti Sportnak 85.-ik születésnapja alkalmával adott interjújában érdekes módon, amikor Pajor-Gyulai László, a lap fômunkatársa a sikereirôl faggatta, nem a válogatott, vagy a Vasas bajnoki gyôzelmeit, kupa bravúrjait említette, hanem egy mentô akciót. Igaz, ezt valóban csodálattal kísérte az egész magyar labdarúgó edzôi kar, s nem csak ôk, hanem minden sportot kedvelô szurkoló is… Tizenkét évvel ezelôtt történt az eset, Illovszky mester akkor már rég nyugdíjas éveit töltötte, persze aktívan, a Vasas ügyeit követve, amikor nagy bajba jutott a csapat, kiesésre állt, s erre valóban meg is volt minden eshetôsége. Az akkori edzô – idézte fel a mester a történetet – Verebes József három meccs után lemondott, nem látott reményt a bent maradásra. A Vasas vezetôi pedig megkértek, vegyem át a kiesô helyen álló csapatot. A játékosállomány sokkal jobb volt, mint amit a helyezés a táblázaton mutatott, elsôsorban lelkileg, pszichikailag kellett talpra állítani a társaságot. Roppant nehéz tavasz volt, de bent maradtunk az élvonalban. Komolyan mondom, sokkal könnyebb bajnokságot nyerni egy összeszokott, kellô önbizalommal játszó csapattal, mint esetenként elkerülni a kiesést. Nyolcvanöt éves korban az embernek érthetôen nincsenek már túlzó ábrándjai, vágyai, s ami Illovszky Rudolfot illeti, benne egyébként is szerény, mértékletes, magas és túlzó igények nélküli élettel is elégedett sportembert ismerhettünk meg. Ô megvan, rendben, s ha a meséhez illôen három kívánsága lehetne, abból kettôt mindjárt a Vasasra „pazarolna”. Az egyik, hogy elkészüljön az új stadionjuk, a másik, hogy ismét bajnokesélyes legyen a csapat…A harmadik?...Hogy ezt ô mind még jó egészségben megélhesse. g.r.

zô mellett 2-4 segédedzô, 1-2 gyúró, 1-2 szertáros, valamint fizikoterápiás szakember és orvos dolgozik. A segédedzôk között kapus-, fitness- és rögzített helyzeteket irányító edzô munkálkodik. A vezetôedzô irányítja a segítôket, kialakítja és összehangolja a csapat taktikáját. A stratégiát mindig a soron következô ellenfélre dolgozzák ki. Ha valaki sérült, a masszôr a gyúrás közben tájékoztatja a taktikáról és a feladatáról a csapatban. Az elsô osztályban szereplô csapatok nem a stadionjukban edzenek, ott csak a mérkôzést játsszák. Ott található a klub történetét „elmesélô” Múzeum. Saját boltja van a klubnak, ahol a klub emblémájával ellátott ruhák, emléktárgyak, sportfelszerelések vásárolhatók. A mérkôzéseken a szurkolók közösen éneklik a csapat indulóját kortól, nemtôl függetlenül, a 4 éves kisfiútól a 70 éves nagymamáig.

Összegzés A bevezetésben feltett kérdésünkre, hogy mi az oka a 2 nemzet labdarúgása közötti különbségnek, talán nem is olyan egyszerû a válasz. A gazdasági helyzet, a létesítményi feltételek, a labdarúgást igazán szeretô gyermekek száma, de talán a legfontosabb az a mentalitás. Jóval több gyermek futballozik, így a kiválasztás és a versenyhelyzet is sokkal hatványozottabb. A West Ham United csapatánál 10 nem fôállású játékos megfigyelô dolgozik. Minden korosztálynál 3-5 gyermek van próbajátékon, és mindent megtesznek, hogy leigazolják ôket. Ez erôsíti és indukálja a természetes szelekciót. Az egyesületek és az akadémiák, akkor már jól dolgoztak, ha évente 1-2 játékost kinevelnek. Az iskolákban és edzéseken is a „poroszos” fegyelem a jellemzô, az edzôknek a fegyelmezéssel abszolút nem kell foglalkozniuk. A képzés során a Coerver-féle módszer a mérvadó, 6-13 éves korig a technikai képzés-

re és az 1-2 érintôs rövid passzos játékra fektetik a hangsúlyt. Játék közben, mely az edzés felét felöleli, a tudatos játék sok elmozgással párosul, de szinte alig szabálytalankodnak a játékosok. A legnagyobb tömegbázist az iskolai labdarúgás biztosítja, ami összefonódik a klubok munkájával, „táplálják” az egyesületeket, melynek az akadémiák a csúcs központjaik, ahol a legtehetségesebb és rátermettebb gyermekekkel foglalkoznak profi szinten. A 8-10 éves gyermekek már maximális intenzitással és fegyelemmel hajtják végre a feladatokat. Ebben a ritmusban edzôdnek, mely nagy futómennyiséggel párosul az edzéseken is. 13 éves koruk után, az atlétikus képzésre fektetik a legnagyobb hangsúlyt a szigetországban. 17-18 éves korukban már kész játékosok állnak az edzôk rendelkezésére. A fiatalok, és az edzôk munkáját az utánpótlás szakmai igazgatója felügyeli, aki napi kapcsolatban van az iskolákkal, az edzôkkel, edzéseket látogat, és a szakmai képzésben is segíti a trénerek munkáját. Talán így nem meglepô, hogy felnôtt szinten ilyen különbség van a két labdarúgás között. Véleményem szerint hazánkban az utánpótlás képzés megújításával lehetne hosszú távú és eredményes javulást elérni. Nagy elôre lépést jelentene, ha megyénként 1 labdarúgó központot sikerülne létrehozni, az állam, a helyi önkormányzat és valamely jelentôsebb megyei labdarúgó egyesülettel közösen. Ide kellene a megyék legtehetségesebb játékosait összegyûjteni, majd hasonló akadémiai rendszerben foglalkozni velük. Természetesen, ehhez megfelelô szakemberekre és tárgyi feltételekre lenne szükség. Sajnos még az edzôképzésünk is rendezetlen, így a jó gyakorlati szakemberek is hiányoznak ezen a területen. Ennek egy szervezetten mûködô iskolai labdarúgás lenne az alapja, de jelenleg ez még hazánkban szintén gyerekcipôben jár.

A kisgyermekek egészséges, sportos életmódja kialakításának, a labdarúgójáték megszerettetésének kiváló és kikerülhetetlen terepe az iskola. Hazánkban azonban a szakma alig támaszkodik az iskolákban – a labdarúgásért – dolgozók értékes tevékenységére. Jellemzô tény, hogy a 19. éve mûködô Góliát-McDonald’s FC (ahol több mint 150.000 kisgyermek sportolt ez idáig) a labdarúgó-szövetségtôl évek óta sem elvi, sem anyagi támogatást nem kap, pedig Magyarországon egyre kevesebb fiatal focizik. Ezért a jelenleg több, mint 21.000 kis Góliátost nagyon kellene szeretni és segíteni, valamint az ôket nevelô testnevelôket, edzôket megbecsülni. Jó példa már van elôttünk, csak meg kell tenni a megfelelô és szükséges lépéseket ezen a nehéz és rögös úton, hogy majd a fiaink és unokáink tapsolhassanak az eredményeknek. Herbert Chapman 1933-ban alapította az Arsenal elsô labdarúgó iskoláját, melyben jelenleg 20.000 fiú és leánygyermek játszik 16 országban. „Chapman megváltoztatta és formálta a jövô klubját. Nagy befolyással volt az Arsenal jövôjére, és ez az a valami, amit én célba vettem. Úgy gondolom, meg kell próbálni egy új szintre emelni a klubot, és a hagyományokat mögöttünk (Arséne Wenger) hagyni.”

20-25

2007/03/01 20:09

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ 120 perc, és még továbbra is az edzés fele játék. 13 éves koruktól már nagyméretû pályán játszanak, bajnoki rendszerben. Itt már a taktikai képzés is nagy hangsúlyt kap. Ezek a korosztályok hasonló rendszerben játszanak, mint a felnôtt csapatok. A szigetországban általánosan elfogadott játékrendszer a 4:4:2, ez persze nem azt jelenti, hogy más játékrendszert nem ismernek a gyermekek. A Crystal Palace FC-nél 6-11 éves korig egy edzô, utána évente más-más tréner foglalkozik a gyermekekkel. Ez nem mindenhol van így, az egyesületek maguk határozzák meg a képzési és metodikai jellemzôiket, programjaikat. Kiemelték, hogy az eredmény abszolút nem követelmény, és nem ez alapján ítélik meg az edzôk munkáját. A gyermekeket fiatal koruktól kezdve (kb. 9-10 éves kor) posztra képzik. Kihangsúlyozták még, hogy az atlétikai képzés az egyik legfontosabb feladata az edzôknek. Az iskolák és az egyesület szoros kapcsolatban állnak egymással, ha valamelyik gyermek nem tanul megfelelôen az utánpótlás vezetônek szólnak, és ha kell, eltiltják a játékost. Az utánpótlásedzésekrôl, ha fotókat és videó felvételeket akartunk készíteni a szülôktôl és a játékosoktól is engedélyt kellett kérni. Ha valamelyik szülô beleszól az edzôi munkába edzésen vagy mérkôzésen, azt a szülôt eltávolítják a pálya környékérôl. Az egyesületeknek 23 edzés központjuk van, ahol 2-3 füves vagy mûfüves pálya található. I-II. ligás csapatok utánpótlás képzését az edzôkön kívül csapatorvos, fitness edzô, gyúró és fizikoterápiás szakember is segíti. Az egyesületekben dolgozó utánpótlásedzôknek „UEFA ’B’ Licence”-szel kell rendelkezniük.

Akadémiák Mielôtt az akadémiák mûködését vázolnám, el kell mondani, hogy az angol iskolarendszer különbözik a miénktôl. A

■

gyerekek 4-5 éves kortól kezdve járnak iskolába. Az úgynevezett alsó tagozat 511 éves korig tart, 11 éves kor után középiskola következik, amit általában 16 éves korig befejeznek. A kötelezô iskolai idô 16 éves korban lejár. Aki ezen idô alatt nem szerzett megfelelô végzettséget, az tovább tanulhat és szakosodhat bármely irányba, ez még 2 év speciális iskolai tanulmányt jelent. Vannak iskolák, amelyek erre a 16-19 éves korig terjedô tanulmányi idôszakra szakosodtak. A labdarúgó akadémiák szoros összefogásban dolgoznak az akadémián kívül mûködô iskolákkal. A gyerekek legkorábban 9-10 éves korukban kerülhetnek be a labdarúgó akadémiára. Az akadémián ugyanazokat a közismereti tantárgyakat tanulják, mint a többi iskolában. Aki bekerült az akadémiára az 1 vagy 2 éves szerzôdést kap az egyesülettôl. Az akadémiára bekerülô játékosok 13 éves korukig heti 40 font ösztöndíjat, 14 éves koruktól pedig heti 100 font ösztöndíjat kapnak. A klub nem mondhatja fel a szerzôdést, csak a lejárta után, de ezt 3 hónappal elôbb közölni kell a gyermekkel és a szülôkkel. Az akadémia játékosa bármikor elmehet az egyesületbôl, de ha másik klubhoz igazol, akkor nevelési költség jár érte. Ennek összegében a két egyesület szokott megegyezni, a labdarúgó szövetség csak felügyeli a menetét. Az akadémián tanulók egy sportszakmai végzettséget kapnak, amellyel a sportban bárhol el tudnak helyezkedni. Ez általában 16 éves korukban befejezôdik. Aki nem kap további szerzôdést, és más szférában szeretne dolgozni, akkor 2 éves speciális szakmai képzés következik. Az akadémiai oktatás és végzettség elegendô a felsôoktatási intézményben való továbbtanuláshoz is. Az egyesületekben egy korosztályban általában 14-18 játékos játszik, ebbôl az akadémiára évfolyamonként 6-8 játékos kerülhet be. Az akadémiák plusz képzése, az a heti 3 testnevelés óra, melyen a játékosok a labdarúgáshoz kapcsolódó

2007/1

koordinációs és kondicionális képzésekben részesülnek. Érdekes volt, hogy az edzésen az akadémia tagjai az akadémiai, míg az igazolt játékosok (az akadémiaitól eltérô) egyesületi sportöltözetben, a különbözô iskolákból és klubokból próbajátékon lévô labdarúgók pedig saját szerelésben játszottak. Ôk évente bekerülhetnek az akadémiára, ha kiválasztják ôket. Egy másodosztályú klub akadémiájára, akár több 100 gyermek közül is válogathatnak. Profi szerzôdést 16 éves koruktól kaphatnak a játékosok. Akadémiája annak a labdarúgó klubnak lehet, melynek legalább 5 füves és egy fedett füves pályája van. Az egyesületben dolgozó edzôknek „UEFA ’B’ Licence”-szel kell rendelkezni. A kiválasztásnak 3 alapkövetelménye van: a kimagasló technikai tudás, fizikális adottság és a mentalitás (ott úgy mondták: a szív). Ahhoz, hogy valaki az akadémia játékosa legyen a háromból legalább két adottsággal kell rendelkeznie, de ebbôl az elsô és legfontosabb a „szív”. Az egyesületekben az utánpótlás képzés azonos koncepció alapján zajlik, de ezen belül az edzôk szabadkezet kapnak. A trénereknek évente 16 óra kötelezô szakmai továbbképzésen kell részt venniük.

Felnôtt labdarúgás Utunk során bepillantást nyerhettünk a West Ham United felnôtt csapatának heti programjába. Meglepô volt, hogy kevesebbet edzenek, mint a hazai csapataink, mégis nagyobb iramban, és fizikálisan sokkal magasabb szinten játszanak. Ha szombaton volt mérkôzés, akkor a vasárnap pihenônap, hétfôn ráhangoló edzés van, sok játékos feladattal, kedden pörgôs, kemény edzés sok kisjátékkal, a végén súlyzózással, szerda pihenônap, csütörtökön futóiskola, gyakorló játék, pénteken pedig csak a rögzített helyzeteket gyakorolják. Tehát csak napi egyszer edzenek, ami nem azt jelenti, hogy fakultatívan nem lehet még „dolgozni”. A kluboktól függôen a vezetôed-

■

MAGYAR EDZŐ 25

2007/1

Földi Imre a Nemzet Sportolója Lamperth Mónika, sportot felügyelô Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter elôterjesztésére, a kormány 2007. január 31.-én meghozott döntése értelmében - a 2006. november végén elhunyt Puskás Ferenc által megüresedett helyre - Földi Imre került a Nemzet Sportolói közé tizenkettedik tagnak. Sporttörvényünk elôírásai szerint a kormány a Nemzet Sportolója címet és az azzal járó havi nettó 500 ezer forintos életjáradékot a magyar sport tizenkét, hatvan évnél idôsebb, pályafutása során kiemelkedô eredményeket elért sportolójának adományozza. Az elôterjesztést megelôzôen a miniszter asszony alapos körültekintéssel járt el a személy megjelölésénél, figyelembe vette az illetékes országos sportszervezetek javaslatait - közöttük a Magyar Edzôk Társaságáét is - sporttársadalmunk szavazások révén megnyilvánuló megítélését, a Sport Szakállamtitkárság véleményezését, amelynek kialakításában jelentôsen közremûködtek maguk a nemzet sportolói is. Mind a tizenegyen: Albert Flórián, Balczó András, Bíróné Keleti Ágnes, Gyarmati Dezsô, Hammerl László, Kulcsár Gyôzô, Polyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária és Zsivotzky Gyula. A döntés végül, mondhatni, teljes és egyöntetû egyetértésre talált. Ismeretes, hogy Elbert Gábor sport szakállamtitkár rövidített névsorában már csak heten szerepeltek a végsô döntési eljárás elôtt, amelyen az alábbi hét remek sportember volt található: Földi Imre (súlyemelô), Grosics Gyula (labdarúgó), Markovits Kálmán (vízilabdázó), Monspart Sarolta (tájékozódási futó), Pap Jenôné Méray Kornélia (evezôs), Sági Györgyné Rejtô Ildikó (vívó) és Schmitt Pál (vívó). ••• Földi Imre többszörösen is megérdemli a megtisztelô címet és a vele járó életjáradékot. Világraszóló eredményei önmagukért beszélnek, emberi tulajdonságai, szerénysége, példamutató tartása, népszerûsége, s nem különben a megélhetésében huzamos ideje szigorú takarékosságot követelô anyagi lehetôségei – mind-mind a döntés helyességét támasztják alá. Földi Imre - a csodálatos akaraterejérôl híres csupa izom Magyar Herkules 1938-ban született Kecskeméten. A si-

kerekben gazdag magyar súlyemelô sport elsô olimpiai aranyérmesét tisztelhetjük benne, akit az egész nemzetközi súlyemelô közösség megkülönböztetett tisztelettel övez. Rekordszámban, öt olimpiai nyári játékon képviselte színeinket: 1960 – Róma, 1964 – Tokió, 1968 – Mexikóváros, 1972 – München és 1976 – Montreal. A légsúlyúak kategóriájában hajszállal, minimális különbséggel maradt le a dobogó csúcsáról Tokióban, majd Mexikóvárosban is. A legfényesebb sikert 1972-ben, a müncheni olimpián érte el, az 56-os súlycsoportban világcsúccsal nyerte el az addig olyannyira hiába áhított olimpiai aranyérmet. Az iráni Nasszírival legendás versenyeket, óriási küzdelmeket vívtak az olimpiákon és a világbajnokságokon, s nem volt ez másként Münchenben sem. Itt vitathatatlanul a harmincnegyedik évét taposó elnyûhetetlen nagyság, Földi Imre volt a jobb. ••• A rekordok könyvében a Nemzet Sportolója címet (ötször választották az Év súlyemelôjének, 1998-ban Magyar Örökség díjjal jutalmazták, 2005-ben pedig az Évszázad súlyemelôjének nevezték meg) most méltán elnyert élô legenda neve mellett - tömörítve - még az alábbiak olvashatók: Tizennégyszeres országos bajnok, Hatszoros világbajnok, Tízszeres Európa-bajnok, Huszonnégyszer javított világcsúcsot.

19-26

2007/03/01 20:11

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

A MAGYAR EGYETEMI- ÉS FÔISKOLAI SPORTSZÖVETSÉG JUBILEUMÁRA

Londoni szakmai út egy utánpótlás edzô szemszögébôl

Szövetség – a sportértelmiségért (Az alakulásának százéves jubileumát ünneplô Magyar Egyetemi- és Fôiskolai Sportszövetség sorsának változásai a magyar sport folyamatait erôteljesen befolyásoló tényezônek ítélhetôk, sportkultúránk történetének bármelyik szakaszát is vizsgáljuk. Az alábbi sorok írója, a Magyar Edzô fôszerkesztôje 1990 és 1997 között töltötte be az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöki pozícióját, s hivatali ideje alatt igyekezett aktív szerepet vállalni a felsôoktatás sportjának formálásában. A nyugalmazott államtitkár visszaemlékezései egyben világossá teszik felfogását, gondolkodásmódját is, amelynek eredményeként a hazai sportélet igazgatása közepette az egyetemi sport érthetôen egyik fontos prioritásként szerepelt a Sporthivatal ténykedésében.) A Testnevelési Egyetem Aulájában 1991. október elsô szombatján a Magyar Diáksport Szövetség rendkívüli közgyûlést tartott. Az elôjelek – jól emlékszem – a rendszerváltás elsô idôszakára oly jellemzô indulatos vitákat ígérték, s úgy véltem, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének ebben a helyzetben magától értetôdô kötelessége nem pusztán a megjelenés, hanem a véleménynyilvánítás is. Ezen felül azonban még egy sajátos, némiképpen személyes okom is volt a részvételre: nevezetesen arról szerettem volna meggyôzôdni, hogy egy hónapokkal korábban foganatosított jelentôs szervezeti változás helyességét - amelyet meggyôzôdéssel és a rendelkezésemre álló minden eszközzel igyekeztem elôsegíteni - szintén igazolja, megerôsíti majd a rendezvényen szerzett benyomás. Az MDSZ 1986-ban jött létre, s lényegében már megalakulása pillanatától felmerült a közép- és felsôfokú oktatási intézmények sportjának elkülönítése, szétválasztása, s ez a gondolat a késôbbiekben is minduntalan felvetôdött. Ôszintén szólva nem is igen értettem, amikor helyettes államtitkárként átvettem a sporthivatal irányítását 1990 derekán, hogy miért nem két külön szervezet mûködik. Közülük az egyik feltehetôen az általános és középiskolák diáksportjának ügyeivel törôdne, amely jellegénél fogva sajátos, és számos tekintetben eltér az egyetemi és fôiskolai sport ugyancsak sajátos, de mégis csak különbözô feladataitól, igényeitôl mind szakmai, mind egyéb tekintetben - hogy csupán a versenysport sokágú vonatkozásait emeljem ki az utóbbi érzékeltetésére – s ennek figyelembe vételével tehát külön egy másik, kizárólag a felsôfokú intézmények sportját irányító szövetség mûködtetése lenne indokolt. ••• A rendkívüli közgyûlés, a várakozásoknak megfelelôen, valóban eléggé viharosan zajlott le, éles, indulatos felszólalá-

sok hangzottak el fôként két témakörbe csoportosíthatóan, az egyikhez a gazdálkodás tisztázatlansága, a másikhoz a szervezet politikai múltja és öröksége okán kapcsolódtak a vélemények, illetve javaslatok, majd a benyújtott szabálymódosítások kerültek napirendre. Ezek elôtt kértem szót. Az egyik ugyanis azt tartalmazta, hogy az 1991 júniusában szuverén szervezetté váló Magyar Egyetemi és Fôiskolai Sportszövetség kiválik a Magyar Diáksport Szövetségbôl. A gazdálkodás bírálata, illetve a felkavart politikai vita hevének lecsendesítése után igyekeztem tömören vázolni az utóbbi kérdésben egyetértésem okait, és eltökélt támogatásomról biztosítani az egyetemi és fôiskolai sport irányításának önállósítását. – Ezt diktálja nem csupán a demokratizálódás jelenlegi természetszerû folyamata – tettem hozzá – hanem az ésszerûség, a célszerûség, s nem különben ez felel meg az európai gyakorlatnak is, tehát összhangban áll csatlakozási szándékainkkal. Az a jeles esztendô – 1991 – több mint másfél évtizeddel késôbb is bátran tehetô mérlegre: az egyetemi sport megkülönböztetett kezelése, önállósítása mellett akkor dolgoztuk ki egyebek között a hiányzó tornatermi programot, amely a következô öt esztendô során nem kevesebb, mint 690 új tornatermet eredményezett; 61 év után rendeztünk újra Országos Testnevelô Kongresszust; az iskolai testnevelés kérdéseivel, továbbá a diák- és fôiskolai sporttal elkülönített költségvetésû fôosztály foglakozott a sporthivatalban… ••• Egy modern társadalomban felismerten meghatározó tényezô az egészséges életmód, s ennek kialakulásában döntô tényezô az értelmiségi réteg általános felfogása, gondolkodásmódja. Ebbôl kiindulva vált már korán szilárd meggyôzôdésemmé, hogy elsôdleges figyelmet kell szentelni az egyetemi és fôiskolai ifjúság testi nevelésére – sok más egyéb

hasznos ok mellett – hadd tegyem hozzá. Erre tanított saját élettapasztalatom is, hiszen gyermekkoromtól mindvégig, egészen nyugdíjas (bár aktív) napjaimig, máig a mozgás és a sport töltötte meg napjaimat - versenyzôként, edzôként, játékvezetôként, sportvezetôként, újságíróként. Erre tanítottak meg a TF-en eltöltött évek – mint hallgatót, és mint óraadó tanárt egyaránt -, s ezt csak tovább erôsítette meg az a csaknem tizenhárom esztendô, amelyet külföldön, Kanadában, Észak-Amerikában töltöttem. Érthetôen követtem életutam, tapasztalataim alapján kialakult és megszilárdult hitemet a haza fôiskolás sport következetes támogatásában. Sokat tanultam „odaát”, az Atlantióceán túloldalán, ahol 1978-80 között a kanadai sportminisztérium – Sport Canada – Középiskolás Sportosztályának technikai igazgatójaként is tevékenykedhettem, s ekként gyakran és kellô mélységbe tekinthettem be az Egyesült Államok iskolai és egyetemi sportjának mûködésébe, szervezeteibe is. A hatalmas állami- és magántôkét emésztô gigantikus intézményrendszer nem csak ámulattal és sóvársággal töltött el, hanem ugyanakkor sajnos arra is rádöbbentett, hogy mindebbôl a körülmények drámai különbözôsége miatt itthon – sôt Európa szerte másutt egyébiránt ugyanígy – nem sok valósítható meg. A legmélyebb benyomást mindazonáltal az keltette, hogy az illetékes hivatalok, szervezetek illetékesei és az átlagos állampolgár felfogásában egyöntetûen érzékeltem a testkultúra megérdemelten megkülönböztetett fontosságának, jelentôségének a felismerését, ügyeinek prioritásszerû kezelését. ••• Számomra egyértelmû és mindig is világos volt: értelmiségünk helyzete, fejlôdése, felfogása az egész ország sorsának alakítása és általános haladása szempontjából az egyik legmeghatározóbb társadalmi kérdés, ennek következtében pedig döntôen befolyásoló tényezô mindaz, ami a fôiskoláink és egyetemeinken történik a hallgatók ott töltött évei során, mert az ott szerzett tudás, tapasztalat, élmény – irányt ad teljes pályájuknak, életüknek. Ezért voltam tele aggállyal és kétséggel, amikor fakultatívvá vált a testnevelés a felsôfokú tanintézetekben, s szûn-

MAGYAR EDZŐ 19

2007/1

Bóka Ferenc1, Majoros Attila2 1 2

Szegedi Tudományegyetem ÁOK Népegészségtani Intézet, Szeged Góliát-McDonald’s FC, Budapest

E-mail: [email protected]

A Góliát-McDonald’s FC Magyarország legnagyobb Országos Diáksport Egyesülete. Névadó szponzora, fô támogatója a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. és sportszertámogatója a NIKE Magyarországi Fióktelepe anyagi hozzájárulásával a 2006/2007-es tanévben 20 megyében 561 alapfokú nevelési-oktatási intézményben 1393 sportcsoportban, 715 testnevelô, labdarúgó edzô irányításával 21.054, 5-14 éves kisfiú és kislány tanórán kívüli rendszeres (heti legalább 2 alkalommal 1 óra) játékos labdarúgó foglalkoztatását biztosítja. A Góliát-McDonald’s FC fontosnak tartja, hogy a kisgyermekekkel foglalkozó góliátos szakembereknek lehetôségük legyen folyamatosan tovább képezni magukat, ezért 2003-ban elindította – nemzetközi tapasztalatszerzés érdekében – a külföldi szakmai tanulmányút programját. Ennek keretében a Góliátosok – önköltséges formában – eddig ellátogattak a Hertha BSC, Bayern München, Sparta Praha, Slavia Praha, AC Milan, Atalanta, AFC Ajax Feyenoord klubokhoz, ahol megismerhették a világhírû klubok utánpótlás-rendszerét, modern sportlétesítményeiket, utánpótlás- és felnôtt csapatait, edzôit, edzésmódszereiket. Minden alkalommal, egy nemzetközi szinten is kiemelkedô, általában BL mérkôzés megtekintése is szerepelt a programban. Eddig több, mint 200 testnevelô, labdarúgó edzô vett részt ezeken a tanulmányutakon.

„Szeretem a modern futballt, ez gyors és támadó jellegû, ami szilárd védekezéssel párosul. Ez szakmabeli feladat, kihívás… Ez az, amin dolgozom.” (Arséne Wenger 1996)

Bevezetés Sokunk álma, hogy egyszer eljussunk a labdarúgás ôshazájába, Angliába. Premier League jelenleg Európa egyik legerôsebb és legnívósabb bajnoksága, melyet hétrôl-hétre milliók követnek figyelemmel a médián keresztül. Szerencsés embernek tartom magam, hogy a GóliátMcDonald’s FC által 2006. decemberében szervezett szakmai út során betekintést nyerhettem az angliai labdarúgás rendszerébe, felépítésébe és nem utolsó sorban a hangulatába. Utunk során ellátogattunk a West Ham United akadémiájának prezentációjára és bajnoki mérkôzésére, a Crystal Palace FC utánpótlás edzéseire, az „ágyúsok” (Arsenal) Emirates stadionjába, és az Angol Iskolai Labdarúgó Szövetség (English Schools’ Football Association, ESFA) elnökének elôadására. Az angol utánpótlásképzés három – egymással összehangolt – egységben mûködik: iskolai, egyesületi és egyesületen belüli akadémiai labdarúgás és képzés formájában. Már az út kezdetekor megfogalmazódott a kérdés, vajon mi a titka annak,

hogy az angol labdarúgás sokkal elôrébb jár, mint a miénk?

Iskolai labdarúgás Az ESFA 1905-ben alakult, és a profi labdarúgó szövetséggel együttmûködve dolgozik. Jelenleg 7 fôállású dolgozója van, és 26 ezer iskola a tagja. Korábban 420 sportkollégium és sportiskola mûködött, amelyek 1991-ben megszûntek, és a klubok vették át a szerepüket. Létrehozták a labdarúgó akadémiákat, ahova a sportiskolások 2-3%-a kerülhetett be. Az iskolákban 10 éves korig heti egy, 11 éves koruk után heti 2 edzés van. A további képzéseket az iskolai testnevelés órán kapják meg a gyermekek, ami heti 1-2 órát jelent. A 9 év alattiaknak fesztiválokat rendeznek, a 9 év felettieknek pedig évfolyamonkénti bajnokság van. Minden iskola legalább egy nagy füves pályával rendelkezik. Az iskolai labdarúgó edzéseket a testnevelôk tartják, akiknek kötelezô az „UEFA ’A’ Licence” képesítés. Ezek a tanárok társadalmi munkában, fizetés nélkül végzik a munkájukat. A szövetség minden bevétele kereskedelmi szponzorálásból származik. Minden korosztálynak más-más a szponzora, és megközelítôleg 3 millió euró az évi költségvetésük. Az iskolai bajnokság elsô fordulójában 10 ezer csapat vesz részt, ez hetente 75 ezer mérkôzést je-

lent. Elôször városi, azután városok közötti, majd megyék közötti a bajnokság, és végül a döntôket valamelyik elsô osztályú klub stadionjában rendezik meg. 2000-ben angol-magyar 18 év alatti iskolai labdarúgó mérkôzésre 35 ezer ember volt kíváncsi. Természetesen a leányok hasonló feltételek mellett és bajnoki rendszerben mérik össze a tudásukat.

Egyesületi képzés Az elsô képzési szakasz a 6-9 éves korosztályt érinti. A gyermekek 6 éves korukban kezdenek el futballozni, de 9 éves korukig nem lehet leigazolni ôket. Ezen idôszakban heti 2 edzés van, ami általában 60 perc. Az edzésbôl 25-30 perc technikai képzés (gömbérzék fejlesztés, labdás koordináció, kisjátékok) és legalább 30 perc a játék. A pluszképzést az iskolai testnevelés órákon kapják meg, ami szorosan kapcsolódik a labdarúgáshoz, ez heti 1-2 tanítási órát jelent. 9 éves korukig hasonló módon tornákat rendeznek, mint nálunk. Az ô szemléletük szerint a játék közben lehet a legjobban elsajátítani a technikai elemeket. Érdekes, hogy a cseleket nem oktatják külön, játék közben tanulják meg a gyermekek. 9-11 éves kor között heti két edzés és hétvégén egy mérkôzés van. Az edzések idôtartama 90 perc. Még mindig a technikai képzés a fô cél, és az edzések fele játék. A testnevelés órák száma 1-2 óra, ahol továbbra is a labdarúgáshoz szükséges kiegészítô foglalkozások dominálnak. 9 éves koruk után már bajnokságban játszanak, hasonló módon, mint a felnôtt csapatok. Ekkor még 8:8 ellen játszanak 40x60 méteres pályán. A kapusokkal 9 éves koruktól foglalkozik külön kapusedzô. 11-13 éves korban már heti 3 edzés és egy mérkôzés van. A nagypálya 3/4 részén, bajnoki rendszerben játszanak. Az edzések idôtartama 90 perc, és a foglalkozás fele szintén játékkal kell, hogy elteljen. Az egyesületi és az iskolai labdarúgás között átjárhatóság van. Aki játszik az iskolai bajnokságban hét közben, az hétvégén már nem játszhat a klubcsapatában. Még mindig a technikai képzés játssza a fô szerepet, de az akadémiákon már a fizikális képzés alapjainak megteremtésével foglalkoznak. A 13-16 éves korig terjedô idôszakot az atlétikus és kondicionális képzés határozza meg. Az edzések idôtartama 90-

18-27

2007/03/01 20:13

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ jócskán elôrébb járt. Ez az idôszak alkalmas a leginkább egyébiránt az úszótechnika javítására, stílus-csiszolásra. Edzésvideók utólagos elemzése döbbentett rá, hogy - biztosra véve és elkönyvelve Dani révbe érését - a többi tehetségre, többek között a Verrasztó-testvérekre, Molnár Ákosra koncentráltam erôsebben, nem rá… Nyertek is egy halom érmet, a budapesti Ifi Eb-n, büszkék lehettek a magyar szülôk, szurkolók, sportvezetôk! Visszatekintve egyértelmûen megállapítható: ez idô tájt Dani úszóstílusa torzult, a felismerés utáni dilemma azonban - terhelni, vagy technikázni? - már a vészesen közeledô feladatok miatt nem volt megoldható. A kérdés persze ennél azért lényegesen összetettebb és bonyolultabb, s tény, hogy egyéb tényezôk sem hatottak kedvezôen, például a túl sok közszereplés, azután a Molnár Ákossal kialakult rivalizálás pszichés effektusa, az ellendrukkerek hatása, s nem utolsó sorban az egyesületi belsô konfliktusok sem segítettek. M.E.: Hogyan sikerült a talpra állás kétezer öt szeptemberétôl kétezer hat márciusáig? Sz.S.: - Vettünk egy nagy levegôt, s a változatlan kölcsönös bizalom, az egymásba vetett hit alapjain eltökélten láttunk ismét munkához. Együtt és sokat elemeztünk, ezek következtében részben új irányokat is megcélozva, számos tanácsot is fontolóra véve, a stíluson is némiképpen módosítva rugaszkodtunk neki a felkészüléshez... Számos fontos összetevôben többet, jobbat, s mindenben a minôséget szem elôtt tartva építettük újra Danit. Kierôszakoltam egy kétszer három hetes edzôtáborozást is, pedig ennyi év után, ez bizony nehezen viselhetô. Eredményére korábban már tettünk utalás, a. 2:12,38-ra - amellyel az európai ranglista élére került - és vele az országos bajnoki aranyra.. Kezdtünk kievickélni a gödörbôl, de mintha efelett nem éreztünk volna körülöttünk lelkesedést, inkább csakis az egyre nagyobb elvárást! M.E.: Mi történt tavaly az ismét sikeresnek ítélt tavaszi és a csalódást okozó hazai EB között? Sz.S.: - A márciusi és a nyári idôeredmény között 1,7 mp eltérés volt. A helyezésekben mérô szurkolói megközelítésbôl ez csúfos kudarcnak tûnhet, jóllehet idômértékkel mérten ez a különbség apróbb paraméterekbôl, tényezôkbôl könnyen levezethetô. Ilyenek lehetnek, vegyük is ôket sorra: az óriási elvárás, azután a médiák, nyolcezer nézô. Mindezt tizenhét évesen nem könnyû olykor elviselni! Tudom, sokan most feltehetnék a kérdést: s mi volt akkor Athénben, - tizenöt évesen?… Hát

■

2007/1

éppen ez az!...Gyerekfejjel nem volt igazán félelemérzete, abszolút gátlások nélkül versenyzett. Késôbb a felnôtt korra jellemzô társadalmi tudat és felelôsség, ami természetes, fokozatosan bontakozott ki személyiségében… Menjünk tovább!... Két héttel az EB- elôtt meghúzódott a combizma, ezért kisebb mértékû szerkezeti változásokra volt szükség a formába hozásnál. Továbbá a sportvezetés által elôírt részvétel az Ifi Eb-én szakmai paradoxont képezett - három héttel a felnôtt EB elôtt - s ez szintén nem kívánatos következményeket idézett elô… Lehetséges az is, hogy a gyors „gyógyulás”, a túlzott akarása, a „nagyot dobás” belsô kényszere sem segített lélektani szempontból, hiszen a dolgok normális rendjének megvan a természet által meghatározott egészséges menete. A kérdések bennem is kavarogtak… Az erôltetve hajszolt fejlôdésnek nem lehetnek negatív következményei?... Egyáltalán, miért kellett túlfejlôdni? Kényszerbôl? Megélhetésért? Lehet-e túlfejlôdni középszerûeknek? M.E.: Akadnak-e alkati és biológiai válDani kisöccsével, Gergôvel, aki szintozások, illetve beszélhetünk-e ezek letén tehetséges úszó a Jövô S. C.-ben hetséges következményeirôl? Sz.S.: - Úszásban a leányversenyzôk- hogy a férfi versenyzôk túlnyomó többnél gyakori és ismert jelenség az ilyen, sége nem a serdülôkori változások befehogy a serdülôkorban, hormonális válto- jezôdése elôtt kerül a legnagyobb mazások hatására, elvesztik tehetségüket. gaslatokra, ezért ennek a jelenségnek az A csípô szélesedik, a mellek megna- elemzésére nem volt értékelhetô tapaszgyobbodnak, romlik az áramvonalasság. talat! Sajnos Daninál - mérések, elemzések Egyéb nem kívánt élettani hatások is jelentkezhetnek! Mesterséges, nem meg- alapján - megállapítható a muszkuláris engedett beavatkozással, valószínûleg gyarapodás tekintetében felvetett negalehet segíteni a problémán, de normális tívumok bekövetkezése. Ami a csontoesetben szakember nem marasztalhatja zatának sûrûség változásait illteti, továbel kollégáját, ha az említett okok miatt bi elemzések várnak ránk, és nincs okunk optimális reménykedésre. Viszont következik be teljesítmény csökkenés. A serdülô fiúk esetében azonban bo- az egyéb élettani változások - s ez igen nyolultabb a helyzet, mert a hormonális lényeges - kompenzálhatják ezt a relatív változások növekedést, izomerô gyara- kedvezôtlen és esetleges hatást. Továbpodást, egyéb kedvezô élettani változá- bi jó hír, hogy a tehetség az említett tésokat okozhatnak. Egyes estekben, ha nyezôknél is bonyolultabb kategória, túl nagy volumenû a muszkuláris gyara- még inkább az alkotói, akarati magasabbpodás, miközben a növés viszonylag sze- rendûség kérdése is, valamint az, hogy rényebb mértékû, az úszó veszít korábbi mi - a versenyzôvel összhangban - szemkedvezô áramvonalasságából, és a súly- be merünk, mert szembe kell nézni, a elosztása is módosul. A legújabb kutatá- megváltoztathatatlan fizikai-élettani törsok, vizsgálati módszerek eredményei vényszerûségekkel. Talán az utóbbi szerint a csontozat sûrûsége is változ- eredmények jelzik, úgy vélem, hogy a hat, s úgyszintén negatívan befolyásol- végleges kilábalás tendenciái erôsek, s hatja a lebegô test hidrodinamikai jellem- ez viszont okkal táplálhatja reményeinzôit… Arra a következtetésre jutottam, ket. A lelki-pszichikai tényezôkrôl viszonylag kevesebb szót ejtett a mesteredzô. Ez a jelenlegi helyzetben ellenben érthetô, hiszen nem csak egyszerûen arról van szó, hogy egy pályafutása kezdetén álló fiatal tehetség a vizsgálódásnak alávetett személy, hanem arról is, hogy számos belsô, csak is az edzôre és tanítványára tartozó kérdés megvitatása ma még nem lehet célravezetô a nyilvánosság elôtt. Tegyük hozzá mindehhez még azt is, hogy egy újabb meghatározóan fontos vizsga következik a közeli jövôben – az úszó világbajnokság, Ausztráliában, március végén-április elején – amely újabb tapasztalatokkal gazdagíthatja mind az edzôt, mind a versenyzôt - s bennünket is. G.R.

■

MAGYAR EDZŐ 27

2007/1

tek meg sorra a testnevelési tanszékek országszerte. Én arról gondolkodtam ugyanis, hogy az egészséges életre nevelés hatékony színtereivé kell válniuk az egyetemek és fôiskolák testnevelési tanszékeinek, s az államnak mindent el kell követnie azért, hogy ehhez megteremtsük a létesítmény és egyéb feltételeket. Azért, hogy a hallgatók kedvet kapjanak a szórakoztató, változatos, egészséges mozgáshoz, ekként az életelemükké váljon és – maradjon is. Ugyanakkor azt is szerettem volna, hogy a fôiskolai és egyetemi élsport értékes, nemzetközi színvonalú eleme legyen versenysportunknak, mint amilyen többek között a MAFC hajdani kosárlabda együttese volt, vagy amit példának okáért korábban az OSC olimpiai bajnok vízilabdázói, nagyszerû vívói képviseltek. Ezért, és az elôkelô hagyományok miatt is, tettem meg minden tôlem telhetôt annak érdekében, hogy küldöttségünk rendre lehetôleg gond nélkül készülhessen fel, s vehessen részt valamennyi téli és nyári universiadén. A felsôoktatás sportjáról alkotott álláspontomat, véleményemet rendszeresen igyekeztem kinyilvánítani – persze nyilvánvaló elkötelezettségemmel együtt -, s erre a legalkalmasabb idônek és helynek a szövetség évi rendes közgyûlését tartottam, jóllehet ezen túl a sporthivatal elnöki szobájának ajtaja is mindig nyitva állt érdemi tárgyalásokra az egyetemi sportvezetôk elôtt.

••• Minden tekintetben megkülönböztetett szerepet töltött és tölt be ma is a fentiek alakulásában és alakításában a Testnevelési Egyetem, amelyet külön is említeni szeretnék. Tiszteletem és vonzódásom a maga nemében szinte egyedülálló felsôfokú intézmény iránt megfogalmazódhatna kizárólag saját tapasztalataim alapján, hiszen ott végeztem - és tanítottam úgyszintén -, s fejlesztése érdekében a sporthivatal élén állva érthetôen igyekeztem megtenni mindent a kilencvenes nehéz évek idején is, de hát ennél sokkal többrôl van szó. A TF szerepe a testnevelôk és edzôink képzésében az egyik legfôbb tényezô a magyar sportkultúra világraszóló sikereiben, mások által megcsodált évszázados olimpiai teljesítményünkben. Sorsát erôsen érintette a kilencvenes évek felétôl mind erôsebben érzôdô, majd a gyakorlatban is megvalósuló egyetemi integrációs folyamat, amelyet a Világbanktól kapott százmillió dollárok is ösztökéltek azokban a finanszírozási gondoktól terhes idôkben. Hivatalom utolsó évében igyekeztem fellépni az integráció ellen, két alkalommal is elmentem a Magyar Rektori Konferencia ülésére, hogy kardoskodjak az intézmény önállósága mellett. Különlegességére, egyediségére, megkülönböztetô érétkeire hivatkoztam, s a konferencia is hajlott az érvelésre, éppen úgy, mint a Zenemû-

vészeti, a Színmûvészeti, a Képzômûvészeti Fôiskola, vagy hittudományi egyetemek, illetve fôiskolák, meg a honvédség felsôfokú intézetei esetében is… Ezt követôen már csak újságíróként próbáltam hitet tenni az önállóság mellett – mindhiába. Az 1925 alapított TF, amely 1986-ban az önálló Magyar Testnevelési Egyetem rangját kapta meg, 2001-tôl – önállósága megszüntetésével – a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomány Karaként mûködött tovább. A (kényszer)integráció - az okok részletezésétôl eltekinthetünk - nem vált be, s megindult a mozgalom az újbóli önállóságért, amelyet, mint a TF társadalmi tanácsának tagja is messzemenôen támogattam. A TF – egyedülálló intézmény. Helye különleges a felsôoktatásban, múltja, nemzetközi elismertsége, híre, hagyományai, szolgáltatásainak sajátosságai egyaránt indokolttá és méltóvá teszik az önállóságra, amely mielôbb bekövetkezhet. S akkor talán elindulhat annak a gyakorlati mûhelynek a helyreállítása is, amely a TFSE keretei között mûködve oly sokat tett az egyetemi-fôiskolai sportért. Bízom benne, és abban is, hogy az európai gondolkodás, felfogás érvényesülése - nem különben a nyomukban kialakuló folyamatok - a belátható jövôben megérdemelt helyre juttatják egyetemi sportéletünk egészét. Gallov Rezsô

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

17-28

2007/03/01 20:15

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

Sportsérülések megelôzése és kezelése Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

A sportsérülések gyakorisága folyamatosan emelkedô tendenciát mutat, aminek jelentôsek a szociális és gazdasági következményei. Gyógyításuk gyakran bonyolult, költséges és hosszadalmas. Ugyanakkor a sérülések utáni tökéletes felépülés iránti elvárás egyre fokozódik. A sporttal kapcsolatos sérülések megelôzése és korszerû kezelése speciális tudást és gondos odafigyelést igényel. A szerzô ismerteti a sportsérülések típusait, megoszlását és rizikótényezôit, majd összefoglalja a megelôzés és kezelés legfontosabb irányelveit. Bár a sportsérülések ellátása hazánkban is sokat fejlôdött, megelôzésük és gyógyításuk folyamatos kihívást jelent a szabadidôben és versenyszerûen sportolókkal foglalkozó szakemberek számára. Sportsérülések típusai, megoszlása, rizikótényezôi Sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik. A gyakorlatban azonban ez a fogalom csak a sportban gyakrabban elôforduló sérülésekre használatos. A sportsérüléseknek két csoportja van: az akut sérülések és a túlterheléses sérülések. Az akut sérülések vagy ún. sportbalesetek idôben pontosan meghatározott makrotrauma hatására jönnek létre. A sérülést kiváltó extrinsic (pl. ütés) vagy intrinsic (pl. combizomszakadás) erôbehatás minden esetben az érintett szövet folytonosságának megszakadását, ezzel vascularis károsodását okozza. A vascularis károsodás különbözô mértékû vérömlenyt eredményez és elindítja az akut sérülésre adott helyreállító válaszreakció (akut gyulladás, regeneráció és remodelláció) folyamatát. Az akut sérülések lehetnek zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebzések. A túlterheléses sérülések a szövetek adaptációs vagy gyógyulási képességét meghaladó ismétlôdô mikrotraumák, túlterhelés vagy helytelen terhelés hatására alakulnak ki. A túlterheléses sérülések belsô tényezôkhöz (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külsô tényezôkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelô környezeti feltételek)

kapcsolódhatnak. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzôek az adott sportágra vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai (enthesopathiák vagy insertiopathiák), az íngyulladások, az ínhüvelygyulladások, a csonthártyagyulladások, az izomgyulladások, a tömlôgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások. A sportsérülések gyakorisága növekvô tendenciát mutat. Hazánkban a különbözô labdajátékok képviselôi sérülnek a leggyakrabban. A sérülések nagyobb része (60%) az alsó végtagot érinti. Legtöbbször a boka és a térd sé-

rül, majd ezt követi a kéz, a csukló, a könyök, a lábszár, a váll, a fej, a nyak, az ágyék és a has. Leggyakrabban az izmok és a szalagok sérüléseivel találkozunk. Az akut és a túlterheléses sérülések aránya 40 : 60 %. A sportbalesetek között a zúzódások és a húzódások, a túlterheléses sérülések között pedig a insertopathiák és a tendinopathiák a legfrekventáltabb károsodások. A sérülések megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A sportsérülések kialakulásában különbözô belsô és külsô rizikótényezôk játszanak szerepet, amelyeknek ismerete nagyon lényeges a megelôzés és a kezelés szempontjából 2. ábra. Speciális kockázati tényezôk gyermekek esetében A gyermekek sportsérülései is egyre szaporodnak, amelyekkel kapcsolatosan néhány jellemzô tényezô figyelhetô meg:

1. ábra Az akut sportsérülések és a túlterheléses sérülések gyakorisága OSEI adatok, 2002.

2. ábra A sportsérülések belsô és külsô rizikótényezôi

■

MAGYAR EDZŐ 17

2007/1

Mennybôl a pokolba – és vissza AZ OLIMPIAI EZÜSTÉRMES GYURTA DANI KÁLVÁRIÁJA Az edzôi hivatás, alig vitatható, az egyik legkülönösebb, legszebb, igazán embert próbáló tevékenység. Egyik sajátossága, hogy lehetnek bár évtizedes tapasztalataid, mivel a szent szakma tárgya élô anyag, a változó ember maga – gyakran érhetnek meghökkentô meglepetések, váratlan fordulatok, elôre kiszámíthatatlan következmények. Az utóbbi évek kétségkívül egyik rejtélyes szakmai esete Gyurta Dánielé, aki Athén olimpiai úszóverseny során 2004-ben az egész nemzetközi sportvilágot meglepô ezüstérmet szerzett. Az ismeretlenségbôl szinte egy csapásra a mennyekbe emelkedett, hogy azután a következô évben megismerkedjen a mély hanyatlással járó keserûség, a nehezen elviselhetô kudarcok pokoli érzéseivel. A rokonszenves mellúszót annál inkább megviselte a számára is érthetetlen visszaesés, mert hiszen roppant fiatalon érte mindez, s talán ezért is érezhette maga mögött szint az egész magyar sporttársadalom együttérzését, támogatását és szurkolását azért, hogy sikerrel jusson túl versenyzôi válságán. Szakmai szempontból érthetôen az keltheti fel leginkább edzôink kíváncsiságát, hogy ezt a kálváriát - amely a hétköznapok szintjérôl elôbb a mennyekbe emelte, majd a pokolba küldte - minként élte meg mestere, Széles Sándor. Annak idején ismert versenyzôként futott be szép pályát a „Mágus”, Széchy Tamás irányításával, majd vált a nagy elôd edzôi team-jének egyik oszlopos tagjává, s vált végül sikerkováccsá mellette, majd utána már önállóan a Jövô S.C. szakvezetôjeként.

Magyar Edzô: Mielôtt a hullámhegyekhullámvölgyek szakmai okait firtatnánk, nem lenne érdektelen kronológiai sorrendben összefoglalni az utóbbi három év fôbb állomásait… Széles Sándor: - Dani 1999 tavaszán került hozzám, éppen 10 évesen. 200 mellen 2: 58-at tudott. Ettôl kezdve fejlôdése dinamikus, töretlen és egyenletes volt. Az ebben az életkorban ésszerû sokoldalú felkészítési koncepciónk eredményeként a többi úszásnemben is élre tört, amit igazol több, azóta is „életben maradt” korosztályos csúcsa… Ugyanez a megállapítás vonatkozik természetesen eredményes úszótársaira is. Tizennégy éves volt - készült éppen a barcelonai VB-re - amikor különféle felsôbb szakmai körökben már temetni kezdték, mondván: „Túl fejlett, akcerelált, elnehezedett, romlott a fajsúlya, túledzett, stb…” Az idézeteket dokumentumokkal támaszthatnám alá, amelyek érdekes módon éppen azoktól származtak, akik most ismét zseninek aposztrofálják és - mondanom sem kell - a gyengébb teljesítmény okát kizárólagosan edzôi hibának tulajdonítják. Nem ismeretlen gyakorlat ez az uszodák környékén, s nem csak ott, persze… Meglepetésre azonban a VB-n, az általános és szakmai várakozások ellenére, 2:13,63-al középdöntôbe került. Mindezt megkoronázta egy évvel késôbb, amikor

Athénben az olimpián (elôfutam - 2:11,29, középfutam - 2:10,75, döntô - 2:10,80) ezüstérmet szerzett. Ekkor már mindenki szinte istennek kiáltotta ki!... Hadd valljam be, idônként már-már én is elhittem! M.E.: A következô, a kétezer ötös esztendô – talán nem is túlzás – katasztrofális visszaeséssel zárult. Sz. S.: - Tény, semmi nem jött össze, a világranglistán az év végére a nyolcvanötödik helyre zuhant vissza!... Totális mélypont, a hazai ranglistán is csupán a negyedik helyet tudta megszerezni 2:16.85-el… Aztán ismét nekirugaszkodtunk, igyekeztünk kimászni a mély gödörbôl. A rövidpályás országos bajnokságon gyôzni tudott 2:09.25-tel, Zágrábban szintén elsô lett 2:08.38-cal, Lengyelországban is korosztályos versenyt nyert 2:15-tel. Országos bajnok lett 2:12.38cal, s ezzel Európa élére került. MonteCarlóban úgy végzett az élen – 2:14-gyel, hogy a világranglista elsô két helyezettje nem jutott be a döntôbe… Ilyen is megeshet… Már minden reménytelinek tûnt, azután éppen a legrosszabb idôben – a budapesti Eb-én – jött az újabb hanyatlás, 2:14.1 – s vele a tizedik hely. A páternoszter azután a mélybôl ismét felfelé indult velünk: Dani a Helsinkiben rendezett rövidpályás Eb-én országos csúccsal aratott gyôzelmet decemberben. M.E.: Térjünk most vissza idôben egy kissé a szakmai elemzése érdekében…

Mi történt az athéni olimpiai játékokat megelôzô felkészülés során, kezdjük talán ezzel. Sz.S.: - Óriási teljesítmény-kényszerben „vágtattunk” évrôl-évre! Nem lehetett megállni 12 évesen 2:19-nél! Az életünkért küzdöttünk, nem volt lehetôség lassításra, visszafogásra, a hazai közeg ezt rótta ránk. Egyébiránt nem csak Gyurtát, de tehetséges és eredményes társait is ”hasonló cipôben kényszerültem járatni”, csakhogy a náluk is törvényszerûen (bár idôlegesen) bekövetkezô hullámzó teljesítmények nem kerültek kirakatba, nem jutottak a széles közvélemény tudomására… Folyvást növeltük a terhelést, a kilométereket, az intenzitást - minden szakmai alkotó invencióra, precizitásra szükség volt. Kétségtelen, az eredmény világraszóló lett, hiszen tudjuk, Dani elôtt még soha, senki nem nyert érmet férfiúszásban tizenöt évesen az olimpián. Ôszintén szólva a siker, a rendkívüli öröm közepette akkor nem gondoltuk arra, hogy ezért súlyos árat is fizethetünk. M.E.: Hogyan látja az elemzések után a fiú útját menny és pokol között? Sz.S.: - Hosszú pihenés után, és kissé talán túlzott megelégedettséggel, késô ôszön kezdtük a felkészülést. Csoportjának többi úszója, teszem hozzá, már

16-29

2007/03/01 20:17

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

tett idôt, energiát jelentenek, amelyek halmozódnak. Ugyan megint szerencsém volt a végén – hat ponttal elôztem meg Drozdovot -, de ha ezek a bizonytalankodások nincsenek, talán nem kellett volna ennyire kicentiznem a végét. • Itt is volt egy szó szerint nagy dobásod, amely méltó akár a nagy királydrámák klasszikus, utolsó felvonásának nagyjelenetéhez is. – A gerelyhajításra gondolsz? Drozdov elôttem állt a versenyben a kilencedik szám elôtt, és elôzetesen két méterrel jobb gerelyhajító eredménye volt nálam. Csakhogy én kerültem sorra elsôként, és óriási egyéni csúcsot értem el. Bár az ô elôzetes eredménye még ennél is jobb volt, a három kísérletével ezt megközelíteni sem tudta. Nem árt tudni, kire érde-

mes odafigyelni egy versenyen. Én ôt – bár alapvetôen végig magammal foglalkoztam – mindig szemmel tartottam. Az ô eredményei engem is motiváltak. Persze az utolsó szám még így is nagyon szoros volt, de szerencsére én jöttem ki jobban a futásból. -• Most megint lábadozol egy újabb Achilles-mûtét után. Kellett ez neked? – Elkerülhetetlen volt. Már jó elôre tudtam, hogy megint kés alá kell feküdnöm. Ez van, úgy látszik, bennem ez – most a másik lábamat vágták meg – romlik el a leghamarabb. De most nem kell majd annyira kapkodnom, mint az athéni olimpia elôtt. Több mint másfél évem van, hogy felkészüljek életem versenyére, a pekingi olimpiára. Persze ez a felkészülés nem csupán ezt a másfél

2007/1

évet jelenti majd. Egy tízpróbázó szerintem egész életében egy adott versenyre készül, hogy azon a két napon legyen a legjobb. Abban a két napban az elsô atlétika-pályán megtett futólépésektôl kezdve mindennek benne kell lennie. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezt mindenki így gondolja, mindenki azt szeretné, ha akkor érné el mind a tíz számban élete legjobbját, ami természetesen képtelenség. De mindent meg kell tennem, hogy – túl a tökéletes fizikai állapoton – akkor életem legjobb technikáival, szellemileg a legfelkészültebben álljak oda a rajtvonalra. Éppen ezért már az idei világbajnokságot is az olimpiai felkészülés alá rendeljük. Mostantól csak az számít, hogyan szerepelek Pekingben. Marik Balázs

Zsivoczky Attila világversenyeken elért tízpróba-eredményei Pontszám 100 m Távol Súly Magas 400 m 1996. augusztus 21-22., Sydney, junior világbajnokság: 1. 7582 11.54 720 13.83 215 51.18 1997. július 10-11., Turku, junior Európa-bajnokság: 4. 7804 11.51 681 14.08 217 50.33 /0.5 /-0.4 1998. augusztus 19-20., Budapest, Európa-bajnokság: 16. 7876 11.27 656 14.17 218 49.62 /1.7 /0.6 1999. július 29-30., Göteborg, U23-as Európa-bajnokság: 1. 8379 11.19 731 14.88 219 48.37 /-0.1 /0.5 1999. augusztus 24-25., Sevilla, világbajnokság: 10. 8019 11.22 705 14.05 212 48.56 /0.2 /-0.9 2000. június 3-4., Götzis, Hypo meeting: 5. 8554 10.64 724 15.72 218 48.13 w/2.1 /-1.0 2000. szeptember 27-28. Sydney, olimpia: 8. 8293 11.10 700 14.96 206 48.61 /-1.1 /0.2 2001. augusztus 6-7., Edmonton, világbajnokság: 4. 8371 10.97 699 14.65 218 48.86 /0.3 /-0.2 2003. augusztus 26., Párizs, világbajnokság: feladta 11.32 676 14.35 209 49.79 /0.3 /-0.5 2004. augusztus 23-24., Athén, olimpia: 6. 8287 10.91 714 15.31 212 49.40 w/3.0 /-0.4 2005. augusztus 9-10., Helsinki, világbajnokság: 3. 8385 10.90 703 15.72 215 49.29 w/3.2 /1.6 2006. augusztus 10-11., Göteborg, Európa-bajnokság: 2. 8356 11.17 706 15.74 209 50.06 /-0.5 /1.8

110 m gát

Diszkosz

Rúd

Gerely

1500 m

15.88/-0.7

43.80

440

53.80

4:38.55

15.49/-0.3

43.86

470

57.04

4:30.09

15.59/0.0

42.22

450

62.90

4:23.54

15.09/1.1

45.48

480

60.63

4:20.94

15.24/0.8

42.64

460

60.36

4:24.59

14.87/-0.9

45.64

465

63.57

4:23.13

15.27/0.0

47.43

480

65.87

4:23.37

15.19/0.6

47.23

490

62.43

4:23.23

-

-

-

-

-

14.95/1.5

45.62

470

63.45

4:29.54

15.15/-1.9

49.58

480

63.02

4:32.17

14.66/-0.3

46.87

490

66.79

4:28.52

Zsivoczky Attila elméletileg lehetséges legjobb eredménye: Pontszám

100 m

Távol

Súly

Magas

400 m

110 m gát

Diszkosz

Rúd

Gerely

1500 m

8907

10.64

731

15.96

223

47.93

14.54

49.58

490

66.79

4:20.94

■

MAGYAR EDZŐ 29

2007/1

• A felnôttekhez viszonyítva a gyermekekben az inak és szalagok a csonthoz képest relatív erôsebbek. Ezért gyakrabban fordulnak elô sérülések ezen struktúrák tapadási zónájában (avulsiók, enthesisek). • Az akcelerált fejlôdés idején a gyors csontnövekedés észrevehetôen az ín-izom struktúrák merevségének fokozódásával, így a hajlékonyság csökkenésével jár, ami növeli túlterheléses sérülés kialakulásának a veszélyét. • Növekedési porcot nemcsak az epiphysiseknél és az ízületi felszínekhez közel találhatunk, hanem nagy ín-izom egységek apophysealis tapadásánál is. Az apophysitis (mint pl. a Schlatter-Osgood- féle megbetegedés) egy primer gyulladást sejtetô elnevezés, pedig növekedésben lévô gyermekeknél az apopyhsealis tapadási zónákban keletkezô léziók rendszerint traumás eredetûek. • Aszimmetrikus húzóterhelés vagy a növekedési porc hirtelen trauma által okozott részleges leválása, ha észrevétlen marad, egyenlôtlen növekedéshez vezet, mely magában rejti a hosszú csöves csontok maradandó aszimmetriájának veszélyét. Ez megváltoztatja az ízületek terhelését, és a megbomlott biomechanikai viszonyok korai arthrosis kialakulásának lehetôségét rejtik magukban. • Túlzott mértékû súlyzós erônléti edzések az izomzat növekedésének és az ízületi lazaságnak jelzett aszimmetriáját okozhatják (pl. teniszváll). Általános szabályként leszögezendô, hogy növekedésben lévô gyermekeknek csak a saját testsúlyukat szabad izomerôsítés céljára használni.

A sportsérülések megelôzése A sportbalesetek elsôsorban a külsô rizikófaktorok kiküszöbölésével elôzhetôk meg. Ehhez többek között jó állapotú, megfelelôen elôkészített pályák, tornacsarnokok, küzdôterek, biztonságos sporteszközök és megfelelô védôfelszerelések (arcvédô, sípcsontvédô) szükségesek. A túlterheléses sérülések elkerülését fôleg a különbözô belsô rizikótényezôk (tengelyeltérések, attitüd) figyelembe vétele és korrekciója, a fizikai és pszichés adaptációs képesség fejlesztése (fokozatos edzésterhelés, alapos bemelegítés, stretching, autogén tréning) segítheti. Az idôben elvégzett alkalmassági és rendszeres szûrôvizsgálatok feladata a fejlôdési rendellenességek, az erô- és hajlékonysági hiányosságok, a meglevô sérülések feltárása, valamint a pszichés állapot megítélése. Az egészséget veszélyeztetô állapotokban a megoldást a sportolástól való eltiltás je-

lentheti. Nagyon fontos az elôzô sérülésekbôl származó kóros állapotok (ízületi instabilitás), káros gyógyszerszedési szokások, táplálkozási hiányosságok felderítése. Napjainkban a drogfogyasztás is a vizsgálandó problémák közé tartozik.

A sportsérülések kezelése – akut sérülések A legtöbb speciális ellátást igénylô problémát a lágyrészsérülések, azaz az izom és ínkárosodások (haematoma és / vagy szakadás), az ízületi és szalagkárosodások (ficamok és / vagy szakadások), valamint a törésekhez társuló lágyrészsérülések jelentik. Ilyen esetekben a sérülés helyszínén a sérült vizsgálata után azonnal meg kell kezdeni az ún. RICE–teRest = pihenés, Ice = jegelés, rápiát (R Compression = kompresszió, Elevation = felemelés). A sérült alsó végtag tehermentesítésére mankó használata javasolt, gyógyszeres fájdalomcsillapítás is indokolt lehet. Az elsô ellátást végzô szakember feladata annak eldöntése, hogy a sérülés szakellátást, konzervatív vagy mûtéti kezelést igényel-e. Kétes esetben vagy az ellátáshoz szükséges feltételek hiányában legjobb szakellátásra irányítani a sérültet. Az akut sérülések kezelésének megkezdése elôtt minél elôbb pontos diagnózishoz kell jutni fizikális, röntgen, ultrahang vagy mágneses rezonancia vizsgálattal. Ezek segítségével eldönthetô, hogy konzervatív vagy mûtéti kezelésre van-e szükség. A sérült panaszainak értékelése, a sérülés mechanizmusának és tüneteinek dokumentálása (pl. milyen gyorsan alakult ki a duzzanat) fontos. Olykor nem is a betegség, hanem a beteg természete állítja a sportoló kezelôorvosát sajátos feladat elé. Fôleg az élsportolók kezelésében a sportorvoslás mellett a sportlélektannak is döntô szerepe van. A konzervatív kezelés az akut gyulladásos fázisban (0-7 nap) aktivitáscsökkentést, a sérült végtag rögzítését (gipsz, ortézis, ragasztás, öntapadó és rugalmas

pólya), szakaszos hûtést és egyéb felületi kezeléseket (kenôcs, iontoforézis) jelent. A sérült végtag pihentetése szükségszerû, ezért csak bizonyos gyógytorna gyakorlatok végezhetôk (izometriás torna). A regenerációs fázisban (7 nap - 6 hét) a terápia célja a sérült szövetek revascularisatiojának serkentése, az ízületi funkció és az aktív izomtevékenység javítása. A gyógytorna elemei: stretching, kontrollált izomgyakorlatok, zárt kinetikus láncú funkcionális tréning és az egyéb ízületek integrációja. A fájdalomhatárt a mozgásterápia közben nem lehet átlépni. Szerepe lehet a manuálterápiának is. A neurális funkciókat az aktív torna mellett ingerterápiával javíthatjuk. Az edzés állóképességi gyakorlatokat, erôfejlesztést, szenzorosmotoros edzést és sportspecifikus technikákat tartalmaz a sérülés lokalizációjától függô korlátozásokkal. A remodellációs fázisban (3 hét - 6 hónap) különbözô stretching technikák, sportágspecifikus tréningek (gyorsaság, állóképesség) szükségesek. A sportágspecifikus edzés az állóképesség és az erô fejlesztésén kívül fôleg a koordináció, a gyorsaság és a technika javítására irányul. Lokális szteroid injekciókat tilos az akut sérülések kezelésére alkalmazni, mivel vérömlenybe és szalag- vagy ínszövetbe adásuk szövetkárosodást és fokozott infekcióveszélyt jelent. Mûtéti kezelés esetén általában minimálisan invazív beavatkozásokra törekszünk.

Túlterheléses sérülések A túlterheléses sérülések gyógyulását is a gyulladás (vagy degeneráció?) és a reparáció határozza meg. A túlterheléses sérülések diagnosztikája és terápiája még napjainkban is fôleg gyakorlati és klinikai tapasztalatokon alapulnak. Nagy segítséget jelent, hogy az ultrahang, a komputertomográfia és a mágneses rezonancia vizsgálatok lehetôvé teszik az elváltozás helyének és kiterjedésének, valamint a károsodás mértékének pontos meghatározását.

1. táblázat. Túlterheléses szindrómák kezelése Fokozat I. II. III.

IV.

Tünetek fájdalom csak terhelés után terhelés közben és után jelentkezô fájdalom, de nincs szignifikáns zavar a teljesítôképességben fájdalom terhelés közben és után, zavar a teljesítôképességben

állandó fájdalom zavar a mindennapi aktivitásban

Kezelés jegelés jegelés 10-25%-os aktivitás csökkentés jegelés 25-75%-osaktivitás csökkentés gyulladásellenes gyógyszerelés jegelés az érintett terület teljes kímélete gyulladásellenes gyógyszerelés

15-30

2007/03/01 20:20

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ A túlterheléses sérülések kezelésekor nemcsak a tüneteket, hanem az okokat is tekintetbe kell venni. Az esetek többségében a konzervatív kezelés elegendô, fôleg ha idejében megkezdôdik. Az idôben fel nem ismert vagy helytelenül kezelt sérülések krónikussá válhatnak, amelyek eredményes kezelése nagyon nehéz. Hangsúlyozandó azonban, hogy a krónikus és a túlterheléses sérülések nem szinonimák. A kezelés stádiumfüggô, vagyis annak a stádiumnak megfelelôen kell végezni, amelyben a sérült éppen van 1. táblázat. Általában az aktivitás módosításából, korán megkezdett hûtôkezelésbôl, gyulladásellenes gyógyszerelésbôl, majd erôsítésbôl és az aktivitásba való fokozatos visszatérésbôl áll. Mûtéti beavatkozás ritkán indokolt. Krónikus esetekben a mûtéti beavatkozással mindaddig várni kell, amíg a konzervatív kezelés eredménnyel kecsegtet. A degenerált szövet kimetszése gyakran, de nem mindig, jó eredménnyel jár. Mindkét típusú sérülésre érvényes megállapítás, hogy a primer sérülés súlyosságának téves megítélése, helytelen rehabilitáció vagy a sporttevékenység idô elôtti megkezdése újrasérüléshez vezethet.

Testmozgás - sérülés - mozgásszervi betegségek A nyilvánvalóan sportolásból eredô sérüléssel jelentkezô páciens vizsgálata esetén lényeges annak tisztázása az anamnézis segítségével, hogy a sérülés balesettel vagy túlterheléssel magyarázható. Amennyiben ez nem lehetséges, gondolni kell valamilyen reumatológiai rendellenességnek a sportaktivitás által módosított szerepére. 2. táblázat Serdülôknél és fiatal felnôtteknél a legtöbb zavart okozó gyulladásos állapota spondyloarthropathiák enthesopathiát utánozó vagy monoarticularis megjelenése. E túlnyomórészt alsó végtagokon jelentkezô entitások sok tényezôben hasonlítanak a túlterheléses sérülésekre. Több klinikai tanulmányban is kimutatták, hogy az enthesitis a seronegatív spondyloarthritis leggyakoribb elsô megjelenési formája, amit gyermekek esetén sokszor nem megfelelôen vizsgálnak és félrediagnosztizálnak. Fontos kiemelni, hogy hasonló problémáknak a felismerése az egyéni vagy a családi anamnézisben sokszor alapvetô fontosságú a traumás enthesitistôl történô megkülönböztetésben. További zavar forrása lehet, ha tapadási zónában keletkezik sérülés, mely eróziónak a radiológiai képe a primer gyulladásoktól megkülönböztethetetlen. Ennek egy példája a symphysitis vagy az os pubis symphysisének sport miatt kialakult

■

2007/1

2. táblázat Hasonlóság sporteredetû lágyrészsérülések ill. a spondyloarthropathia perifériás megjelenési formái között az alsó végtagon Sportsérülés Lokalizáció Csípôtáj Lágyékhúzódás Adductor- ill. hajlítóizom-sérülés Tendinitis Symphysis instabilitás Térd Sinding–Larsen–Johansson-kór (ugrótérd) Patellaín-tendinopathia Schlatter- Osgood -apophysitis Láb Fasciitis plantaris Achillesparatendinitis tendinopathia szakadás Sever-kór (apophysitis calcanei) Periosteum-reakció fáradásos törésben instabilitása, mely radiológiailag nyilvánvaló erózióként jelenik meg. Mindezek összhangban vannak azzal a nézettel, miszerint különbözô kóros stimulusokra a csont vagy az ízület különbözô módon képes reagálni. Le kell szögezni továbbá, hogy ilyen és ehhez hasonló radiológiai elváltozások tünetmentes sportolókban is láthatók, így a leletek csak az anamnézis és a fizikális vizsgálat eredményeivel összhangban értékelhetôk.

Izom- és ínsérülések Izombevérzés (haematoma) direkt trauma hatására jön létre. Jellemzô tünete a helyi nyomásérzékenység, duzzanat és az izom nyújtására jelentkezô fájdalom. Kezelésére pihentetés, jegelés, kompresszió és a végtag felpolcolása (RICEterápia) javasolt, amit stretchingbôl és erôsítésbôl álló rehabilitációs program követ. Az intermuscularis vérömleny leszívása (punkciója) enyhítheti a tüneteket. A sportba való visszatéréskor combgumi viselése ajánlott. Nagy figyelmet kell fordítani az újrasérülés és az izomszakadás megelôzésére. A myositis ossificans prevenciója érdekében a rehabilitáció alatt kerülni kell mindenfajta meleghatású kezelést, mivel fokozzák kialakulásának veszélyét. Izomszakadások fôleg középkorú sportolóknál gyakoriak. Többnyire az edzésversenyzés megkezdése elôtti megfelelô bemelegítés vagy stretching elmulasztása miatt alakulnak ki. Általában hoszszabb idôtartamú, relatív nagy intenzitású, ballisztikus aktivitást és eccentrikus koncentrációkat tartalmazó erôkifejtés közben jönnek létre. A sérüléseket megelôzôen gyakori figyelmeztetô jel az izom-ín átmenet területének terhelés után jelentkezô fájdalmassága és érzékenysége. A szakadás mindig hirtelen

Spondyloarthropathia Medencei enthesopathiák (fôleg adductor) Symphysitis A tuberositas tibiae és a patellacsúcs enthesopathiái Fasciitis plantaris Achillestendinopathia enthesopathia bursitis Periostitis enthesis a calcaneus területén

következik be, s azonnal szúró fájdalom, valamint az érintett végtag - fôleg ellenállással szemben megnyilvánuló - funkciókorlátozottsága alakul ki. Az izomhasban rendszerint egy behúzódás is tapintható. A kezelés jegelésbôl, pihentetésbôl, enyhe-közepes szakadások esetén az izom nyugalmi helyzetét biztosító, rövid idôtartamú rögzítés (gipsz, brace) felhelyezésébôl áll. Súlyosabb esetben - az izom folytonosságának teljes megszakadása esetén - mûtéti megoldás mérlegelendô. A fájdalom megszûnte után, az enyhe-közepes szakadások rehabilitációja céljából stretching és speciális erôsítés kezdhetô, de a sportba való visszatérés csak teljes fájdalommentesség esetén engedélyezhetô. A késôn kezdett vagy nem elegendô ideig folytatott kezelés nemcsak a sportba való visszatérést késlelteti, hanem hosszantartó, esetleg végleges sportképtelenséget is okozhat. Az izomszakadások leggyakrabban teniszezôk gastrocnemius izmának medialis fejében, sprinterek quadriceps izmában, valamint súlyemelôk combhajlító és biceps izmaiban fordulnak elô. Az izom inas része is károsodhat. Ínszakadás általában egy hirtelen izomkontrakció hatására jön létre. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lokálisan adott szteroid injekciók késôbbi károsodásokra hajlamosítanak. Az ilyen sérülések leggyakoribb példája az Achilles-ínszakadás, amit általában a gastrocnemius-soleus izomcsoport hirtelen kontrakciója okoz. Az Achilles-ín rendszerint az alsó-középsô harmad határán szakad el, de bekövetkezhet a ruptura a csontos tapadásánál vagy az izom-ín határon is. Fontos gyanújel, hogy a szakadást megelôzôen az ín többnyire már érzékeny-fájdalmas. A szakadás pillanatában hangos durranás-pattanás hallható, majd hirtelen

■

MAGYAR EDZŐ 15

2007/1 A versenyek lélektanáról

Zsivoczky Attila szerint egy évben egyszer lehet igazán jól szerepelni, mégpedig az adott világversenyen. Minden, azt megelôzô többpróba-verseny, és egyéb viadal csak a felkészülést szolgálhatja, csak az út egy-egy állomása. Egy évben három, esetleg négy tízpróbaversenynél több nem fér bele, hiszen a két nap teljesen kifacsarja az embert, hetekbe telik, amíg egy versenyzô regenerálódik. Talán éppen ezért ilyen hevesek a reakciók egy-egy kísérletnél a világversenyeken. „Egy teljes év, vagy még annál is több munkája fekszik egy adott ugrásban, dobásban. Lehet bármilyen pocsék az idô, mint volt Helsinkiben, vagy Göteborgban volt, ezzel nem szabad foglalkozni. Bármilyen nehéz kihívás elôtt is állok, erôt kell merítenem, hogy sikerrel küzdjem le az elôttem tornyosuló akadályokat. Ezért tûnik úgy, hogy a végletekig hergelem magam. Bármennyire is fáradt vagyok már, és elegem van az egészbôl, ezzel képes vagyok olyat is kihozni magamból, amilyet normális körülmények között, mondjuk edzésen soha. Aki erre nem képes, ne menjen tízpróbázónak.” Emlékezhetünk, 2005-ben, a helsinki vb-n a magasugrás során Attila könnyedén jutott túl minden magasságon a 206 centiméterig. Majd hirtelen leszakadt az ég, özönvíz zúdult a pályára. Beterelték ôket a lelátók alá, hogy több mint fél óra múlva mindössze két bemelegítô ugrás után folytassák a versenyt a csurom vizes, csúszós pályán. Zsivoczky elsô kísérletekor megcsúszott az elugráskor, és beleesett a szivacsba. Másodszor is elég reménytelennek tûnô kísérletet tett. Harmadikra addig hergelte magát, míg végül valahogy „átcsempészte” a testét a léc fölött – majd meg sem állt a szezon legjobbját jelentô 215 centiméterig… ötlettôl vezérelve odamentem hozzá, és megkérdeztem, mit szólna hozzá, ha vele készülnék. Akkor már nem volt igazán edzôpartnerem idehaza. Kürtösi Zsolt volt az utolsó, de már ô is abbahagyta. A cseh fiú azt mondta, beszélnie kell az edzôjével, majd válaszol. Néhány nap múlva fölhívott, hogy rendben van, de csak egy feltétellel: amikor velük készülök, csak azt edzhetem, amit ôk. Talán az is közrejátszott a döntésében, hogy emlékezett rá, amikor a világcsúcsjavításánál én diktáltam neki az iramot az utolsó szám, az ezerötszáz méter közben. Amint az elmúlt két év eredményei bizonyítják, nem jártam rosszul. • Édesapád, és Vona Attila mit szólt hozzá, amikor bejelentetted, hogy mostantól más is képbe került? – Meglepôdtek, egy darabig emésztgették a dolgot, aztán belátták, hogy ez egy olyan lehetôség, amelyet nagy kár lenne kihagyni. Mint kiderült, a két rendszer remekül megfér egymás mellett, igaz ehhez az is kell, hogy idehaza nagy önmérsékletet tanúsítsanak az edzôim. • Két éve komolyan aggódtam érted, és fogalmam sem volt róla, hogy pontosan mit is csinálsz. Szokatlanul sokat versenyeztél. – Göztisben, május végén rendre elindulok. Ott már látszott a Sebrle-vel eltöltött idô haszna, hiszen életem második legjobb eredményét értem el. Abban igazad van, hogy egy héttel késôbb nem szokás újabb tízpróbát vállalni. Kíváncsi voltam. Mivel nem volt különösebb bajom, Arles-ban végigcsináltam a két napot, és csupán százhatvan ponttal maradtam el az egy héttel korábbitól. Nem mellesleg ennek köszönhetôen igen elô-

kelô helyre kerültem a Challenge-ben, a többpróba pénzdíjas sorozatában. Mert bár a támogatóimnak – az adidas már tizenegy éve segít nekem, és újabban az E-on is mögém állt – rengeteget köszönhetek, fontos számomra ez a sorozat is. A fô cél természetesen a világbajnokság volt. Ennek rendeltük alá a július eleji tízpróba Európa-kupát, amelyre nem pihentem rá, de még a nagy terhelés kellôs közepén is képes voltam nyolcezer-száz pontra. • Ha most az ellenséged lennék, azt mondanám, hogy Helsinkiben még az edmontonihoz hasonlóan „kevés” ponttal lettél dobogós. – Azt nem szabad elfelejteni, hogy milyen idôjárási körülmények között született meg a 8385 pontom. Brutálisan hideg volt, szakadt az esô, többnyire nagyon kellemetlen szél fújt. A tízbôl hat számban kimondottan jól szerepeltem, és nem volt igazán nagy betlim. A diszkoszvetô egyéni csúcsom azóta az ott elért 49.58 méter. Képes voltam

olyan extrára, amely ehhez a helyezéshez kellett. • De ez nem volt elég neked, a vébét követôen még két tízpróbát bevállaltál. – A wolfsbergi száz percest kicsit kilóg a sorból. Ez egy ôrült kapkodás, amelyen még hétezer-háromszáz pontot sem gyûjtöttem. Ez egy nagyon nagy kihívás a többpróbázók körében, mindenki szereti magát kipróbálni ebben, és az egy órás dekatlonban is. Jellemzô, hogy mindkettôben nyilvántartják a világcsúcsot, vagyis koránt sem buli az egész. Badarság is lenne ezt mondani egy 110 méteres gátfutásra, néhány perccel egy szinte maximálisan megfutott négyszáz métert követôen. Hogy a befejezô ezerötszázról már ne is beszéljek… De ezt is túléltem, sôt szezonzáró talence-i viadalon is összeküzdöttem éppen nyolcezer pontot. Utána rám fért egy kiadós pihenés! • Tavaly nem is volt ilyen sûrû programod… – Nem lehet a végtelenségig feszíteni a húrt. Éppen elég volt nekem a szokásos götzisi viadal, az Európa-kupa, és a göteborgi Európa-bajnokság. • Mondhatjuk, hogy igazi skandinávspecialista vagy. – Igen, bár a kettô csak annyiban hasonlított egymásra, hogy egyiken sem lehetett az idôjárást ideálisnak nevezni. De amíg Helsinkiben szinte végig pocsék volt az idô, Göteborgban a két nap alatt szinte a négy évszakot kellett végigélnem. Ez nehezebb volt. • És az elsô nap sem sikerült valami fényesen. – Sôt, összességében az egész versenyre elmondható ez. De nagyot küzdöttem, sokszor az utolsó kísérlettel hoztam egy magasságot, vagy a szám legjobb eredményét, amit sokan erényemnek mondanak. Én viszont gyengeségnek éreztem ezt. Hiszen ha egy teljesítményre, magasságra, távolságra képes vagyok, miért várok vele az utolsó kísérletig? Az elôzôek mind-mind elvesztege-

A Sebrle-módszer Habár a tízpróbára szinte mindenki ugyanúgy készül fel, árnyalatnyi különbségek adódnak, és ezeket érdemes megfigyelni Zsivoczky szerint. A csehek szeretnek elvonulni otthonról, hogy semmi ne zavarja ôket. Sokat edzôtáboroznak, és a kemény felkészülést ilyenkor végzik. És mint Szabó Dezsôék idejében, most is óriási a versengés minden edzésen, minden gyakorlat során. Otthon szinte csak pihennek. Zsivoczky szerint nagyon fontos, hogyan építik fel az edzéseiket. A magyar gyakorlattól eltérôen náluk futás, ugrás, dobás a sorrend. Az egyetlen kivétel, ha rúdugrás is szerepel a programban. Olyankor az az elsô. „Mindenkinek van valami dilije. Sebrle-nek például a rúdugrás. Úgy tartja, hogy ha jó a rúdugrása az edzéseken, akkor az egész tízpróbája jó lesz.” A verseny elôtti edzéseik egészen különlegesek. Két, vagy három héttel a világverseny elôtt gyakorlatilag szinte halálra edzik magukat. Ilyenkor óriási a sérülésveszély, erre az idôszakra hihetetlenül oda kell figyelni. Utána viszont már csak könnyû tréningeket tartanak, hogy a versenyen igazán „harapjanak” Róluk elmondható, hogy ha edzenek, akkor edzenek, ha viszont pihennek, akkor pihennek.”

14-31

2007/03/01 20:21

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

• Idôvel csak beérett a sok megszerzett tapasztalat. – Remélem, még tovább érik a jövô nyárig. De való igaz, 1999-ben újra nagy versenyt nyertem, a huszonhárom éven aluliak Európa-bajnokságát. Nagyszerû érzés volt megint a dobogó tetején állva a Himnuszt hallgatni. Csak azt sajnáltam, hogy a göteborgi diadal, és a sevillai felnôtt világbajnokság között mindössze négy hét telt el. Ennyi idô nem volt elég a regenerálódáshoz, egy újabb csúcsforma megszerzéséhez. • A Sydney olimpia évében viszont szenzációs eredménnyel leptél meg bennünket Götzisben, az azóta fennálló országos csúccsal, 8554 ponttal.

– Az osztrákok versenye már-már egy világbajnoksággal felérô esemény. Óriási a hangulat, a helyiek imádják a tízpróbát, tudják kire melyik számban, miért kell figyelni. Ez a versenyszám Mekkája. Nekem ez volt az elsô ottani versenyem. Azzal valamelyest még magamat is megleptem, de azon túl, hogy nagyon jó formában voltam, a szenzációs hangulat úgy látszik ennyit tett hozzá a teljesítményemhez. Óriási álom volt nekem a nyolcezer-ötszáz pont, és huszonhárom évesen már túl is jutottam rajta. Utólag visszagondolva túl korán jött az eredmény. Túlságosan megnyugodtam tôle, aztán meg nem tudtam igazán felpörögni, és amikor szerettem volna, megsérül-

A társakról Szabó Dezsô (8827 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8436 pont) „Ô volt a valaha élt legtehetségesebb magyar tízpróbázó. És itt nem csak a fizikális adottságaira gondolok, bár azok is elsôrangúak voltak, hanem a maximalizmusára. Dezsô mindig, mindenben gyôzni akart, legyen szó Európa-bajnokságról, vagy éppen egy esti biliárd-meccsrôl. De, szerintem sokszor ez okozta a vesztét is. Mert a legképtelenebb versenyszámokat is képes volt kitalálni edzésen, csak hogy gyôzzön. És sajnos többször elôfordult, hogy ez a mindenek feletti gyôzni akarása sérülésekbe hajszolta bele. Szerintem, nem hozta ki magából a lehetséges maximumot, még akkor sem, ha egy Európa-bajnoki ezüstérem, és egy olimpiai negyedik hely óriási eredmény a szememben. Dezsô hihetetlenül érezte, mikor kell kôkeményen edzeni, és arra is ráérzett, mikor nem kell mindent elvégezni az elôírt edzéstervbôl. Mert bár Zoli bácsinak elképesztôen jó meglátásai voltak, az embernek a saját érzéseivel, állapotával mindig tisztában kell lennie. Dezsô ebben volt felülmúlhatatlan, és abban, ahogy a nagy versenyeken elô tudott húzni valami extrát, ha nagyon kellett.” Roman Sebrle – cseh (9318 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 9026 pont, világcsúcs) „Sebi” éppen olyan, mint Dezsô volt. Mindig, mindent meg akar nyerni. Kettôjük között az a különbség, hogy ô ebben az óriási versengésben még nem sérült meg komolyan. A cseh is rendkívüli módon érzi, mikor mennyit kell edzenie. Ha igazán nekifeszül, pokoli munkát végez. Ha viszont pihenô idôszak következik, az edzései alig nevezhetôk többnek könnyû lötyögésnél. Elképesztôen képes koncentrálni. Nem véletlen, hogy ô az egyetlen ember, aki kilencezer pont fölötti eredményt ért el a világon. Dan O’Brian-nek például 254 ponttal többje volt az egyéni csúcsait tekintve, de az amerikai klasszis mégsem érte el az áhított bûvös határt: meg kellett elégednie 8891 ponttal.” Munkácsi Sándor (8276 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8071 pont) „Elképesztô szorgalommal bírt. Vasakarattal, összeszorított foggal, oroszlánként küzdött mindig. De soha nem tudott igazán lazítani. Ha oda volt írva a papírra, hogy, mondjuk ötször ezer méter, és már az elsô után is alig bírt lépni, képes volt akár az évi célverseny elôtt is mindent kipréselni magából, hogy hozza az edzô által elôírt mennyiséget, és eredményt. Viszont bámulatosan tudott koncentrálni. A stuttgarti világbajnokságon az övé volt a teljes világbajnoki mezônyt tekintve a legjobb reakcióidô. Ráadásul száz méteren, és száztíz méteres gátfutásban is. Egyszer véletlenül beletalál az ember egy ilyenbe, de kétszer…” Kürtösi Zsolt (8554 pont: az egyéni csúcsai alapján, valósan: 8149 pont) „Zsolt kicsit Sanyira hasonlított szorgalom, és akarás tekintetében. Mint ahogy ô sem tudott igazán pihenni. Pedig ez ugyanúgy az edzés része, mint a kôkemény edzés. Viszont hallatlanul precíz volt, mindenben a tökéletesre törekedett. Eredetileg szakmunkásnak, fûtésszerelônek tanult – estin érettségizett, hogy fölvegyék a TF-re, és diplomája legyen – és egy szakmai gyakorlaton képes volt mindenkinél három!!! órával tovább bíbelôdni egy csô meghajlításával, csak hogy az a munkadarab tökéletes legyen. Pont ilyen volt akkor is, amikor a bob-válogatott tagjaként Torinóban készült a téli ötkarikás játékokra. A többiek már régen söröztek az edzés után, amikor ô még mindig a korcsolyák éleit smirglizte, hogy azok a lehetô legtökéletesebbek legyenek. Nagyon szurkoltam neki a kvalifikációs versenyeken, hogy kijusson egy téli olimpiára is. Szerencsére sikerült neki.”

2007/1

tem. Egy makacs combhajlító-izomsérülésbôl nem tudtam rendesen kilábalni. Volt még egy három hetes, nagyon kemény edzôtábor. Gondoltam kemény vagyok, kibírom. Hát, soknak bizonyult. Kürtösi Zsolt csak két hetet volt ott, neki lényegesen jobban is sikerült az a versenye. Ez is egy olyan eset volt, amibôl tanulhattam. Meg aztán a pénz miatt el kellett mennem a tízpróba Challegne második állomására, Talence-be az olimpia elôtt. Arra semmi szükség nem volt, ha szakmailag nézzük a dolgot. De hát jól álltam a pontversenyben, és nem szerettem volna elesni egy jelentôs összegtôl, csak mert nem indulok el a kiírásban szereplô minimum három versenyen. A szeptember végi olimpián aztán már leszállóágban voltam, nem csoda, hogy csak nyolcadik lettem. • Egy évvel késôbb már úgy tûnt, végre a felnôttek között is révbe érsz. – Ha saját magam ellensége lennék, azt mondanám az edmontoni vébén elért negyedik helyemre, hogy piszkosul mázlista voltam. Korábban nem nagyon lehetett a dobogó közelébe férkôzni ilyen alacsony pontszámmal (8371 – a szerk.). Ám az ellenfelek közül sokan kihullottak, az abban az évben világcsúcsot felállító Sebrle sérülten versenyzett, én meg tettem a dolgom, és úgy érzem, mindent kihoztam magamból. Pontszámban és helyezésben egyaránt. • Innentôl igazán izgalmas a pályád. – Hát, nekem nem úgy tûnt. Folyamatosan az Achilles-ínammal bajlódtam. Néha kevésbé, többnyire erôsebben fájt. Már minden gyógymódot kipróbáltam, de végül beláttam, hogy csak az operáció segíthet. A párizsi vébén még így is elindultam az olimpiai kvalifikáció reményében, de az elsô nap után ez elúszni látszott, így föladtam a reménytelennek látszó küzdelmet. – Ha akkor azt mondják, egy év múlva hatodik leszel az olimpián? – Szó nélkül aláírom. Folyamatosan az idô szorításában készültem. Nagyon ügyelnem kellett a rehabilitációra, hogy ne terheljem túl a mûtött részt. Másfelôl viszont életem egyik legfontosabb versenyére készültem. Azt hiszem, a lehetôségekhez képest mindent kihoztam a felkészülésbôl, és többé-kevésbé az athéni két napból is. Nagy szerencsém volt, hogy befértem a legjobb hatba. Magyarországon ugye ez egy olimpiai pontot ér, a hetedik helyet nem jegyzik. Ez a folytatást nézve döntô jelentôségûnek bizonyult. • Tudott, hogy a világcsúcstartóval, Roman Sebrlével is készülsz. Hogyan kerültetek egy „csapatba”? – A két évvel ezelôtti, madridi fedett pályás Európa-bajnokságon egy kósza

■

MAGYAR EDZŐ 31

2007/1

éles saroktáji fájdalom alakul ki, amit duzzanat, a végtag kifejezett elgyengülése, az aktív ízületi mozgás és a pantarflexió kiesése követ. Az elsôsegély jegelésbôl és plantarflexiós helyzetû gipsz felhelyezésébôl áll, majd a kezelés rendszerint mûtéttel folytatódik. Versenysportolóknál és aktív embereknél mindenképp a legjobb megoldás a mûtéti rekonstrukció. A rehabilitáció során a láb dorsalflexióját fokozatosan, a cipôbe egyre kisebb sarokemelô behelyezésével állítjuk helyre, s ezután stretchingprogram következik. A sportképesség teljes helyreállítása céljából nagyon hasznos az izokinetikus tréning. Az Achilles-ínon kívül gyakran következik be szakadás a biceps izom hosszú fejének a proximalis és a distalis tapadásánál, valamint az ujjhajlító inak tapadásánál, továbbá a quadriceps ínnak a tibián vagy a patellán lévô tapadásánál is.

Szalagsérülések A szalagok elszakadhatnak a csonton levô tapadásuknál vagy az állományukban. A sérülés típusa attól függ, hogy a szalagot milyen mértékû terhelés érte. Nagy sebességû traumánál a szalag állománya károsodik, kis sebességnél csontos kiszakadás jön létre. A szalagsérülés függ az erôhatás irányától és az ízületnek a sérülés idôpontjában elfoglalt helyzetétôl. A szalagszakadások a sérülés súlyossága szerint osztályozhatók és kezelhetôk, amit az 3. táblázat szemléltet.

Törések A csonttörések általában direkt ütés következtében jönnek létre, de szalagsérülésekkel együtt is kialakulhatnak ún. csontos kiszakadások formájában. Nagyon fontos figyelni a trauma helyétôl távolabb jelentkezô fájdalomra, ugyanis sokszor az erôhatás a sérülés helyétôl távolabb hoz létre csontsérülést. Például nyújtott kézre eséskor claviculatörés következhet be. A törés jellemzô tünetei a hirtelen fájdalom, a nyomásérzékenység és a duzzanat. Deformitás vagy instabilitás azonban nem alakul ki mindig. Minden esetben alaposan meg kell vizsgálni a sérülés felett levô bôr állapotát, mivel egy esetleges nyílt törés kezelése debridement-et, irrigációt és parenteralis anti-

biotikum adását teszi szükségessé az osteomyelitis megelôzése érdekében. A konzervatív kezelés általában 6-8 hétig tartó rögzítésbôl áll, a mûtéti beavatkozás során fedett vagy nyitott repozícióra és lehetôség szerint stabil belsô vagy külsô rögzítésre kerül sor. Az ízületi mozgás és az atrófia megelôzése céljából mindig korai mobilizáció javasolt. A rehabilitáció feladata a zavartalan mozgásképesség és az eredeti izomerô helyreállítása, s csak ezután engedélyezhetô a sportba való visszatérés.

Fáradásos törések A fáradásos törések abban különböznek a traumás törésektôl, hogy esetükben a fractura ismétlôdô, a csont erôsségét és fiziológiás remodellációs képességét meghaladó terhelés hatására jön létre. Ép csontozatú egyénekben ezek a törések a korábbitól eltérô vagy minden átmenet nélküli, nagyon megerôltetô terhelés következtében alakulnak ki. Gyakran fordulnak elô fáradásos törések Paget-kór, hyperparathyreodismus, osteoporosis, rheumatoid arthritis és röntgenbesugárzás esetében. Ilyenkor a kórosan elváltozott csontokra ható relatív normál stressz is elegendô lehet a fractura létrehozására. Nem ritkák fáradásos törések olyan mûtéti beavatkozások után, amelyeket követôen biomechanikai változások jönnek létre, és ennek következtében fokozott erôbehatás éri az ép vagy esetleg pathológiás csontot. A kórelôzmény felvételekor különös figyelmet kell fordítani a terhelés módjában, intenzitásában és gyakoriságában bekövetkezett változásokra, továbbá a sporteszközök (pl. a futócipôk) állapotára. A kikérdezéskor a betegek gyakran panaszkodnak terhelés hatására jelentkezô, de pihentetésre megszûnô fájdalomról. Gyakori tünet az érintett terület lokális nyomásérzékenysége. Rendszerint egy kisebb csomó is tapintható a fáradásos törés helye felett. A fájdalom lokalizációja általában jellemzô a terhelés típusára. A korai röntgenfelvételek általában negatívak, s csak 2-17 héttel a fájdalom megjelenését követôen mutatják a fáradásos törés jeleit. A szcintigráfia azonban már a korai stádiumban is pozi-

3. táblázat. A szalagsérülések osztályozása és kezelése Szakadás Lazaság Kezelés

Prognózis

I. fokú minimális nincs jegelés rehabilitáció és profilaktikus brace kitûnô

II. fokú részleges enyhe-közepes jegelés izomrehabilitáció funkcionális brace sz.e. gipszrögzítés jó

III. fokú komplett instabilitás jegelés rögzítés sz.e. mûtét változó

tív, amikor is egy ovális, jól elhatárolt halmozódás látható a cortexben. Differenciáldiagnosztikai szempontból compartment-szindróma, osteomyelitis, eosinophil granuloma, osteoid osteoma és malignus csonttumor jöhet szóba. Ezek az elváltozások rétegfelvételekkel, komputertomográfiával és mágneses rezonancia vizsgálattal különböztethetôk meg a jóval gyakoribb fáradásos törésektôl. A megismételt röntgenfelvételek segítségével rendszerint a törésgyógyulást jelzô callus mutatható ki. A kezelés az érintett terület pihentetésébôl és az aktivitás módosításával kezdôdik. A fáradásos törés kiújulásának megelôzése érdekében alapvetô fontosságú a kiváltó okként valószínûsíthetô sportmozgás elemzése és az edzéseknek a fájdalom megszûnte után való fokozatos megkezdése. A terhelésre visszatérô fájdalom egy esetleges refractura valószínûségére figyelmezteti a sportolót és orvosát. Bizonyos esetekben mûtétre is sor kerülhet, például a csípô fáradásos törése esetén az elmozdulás és az avascularis necrosis megelôzése céljából.

A sportképesség helyreállása A kezelést követôen kulcskérdés a sportképesség helyreállásának helyes megítélése. A sportképesség szempontjából minimális követelmény a gyulladásos tünetek megszûnte, a fájdalommentesség, az érintett testrész zavartalan mozgása. További kritérium, hogy objektív mérés alapján a sérült végtag izomerejének el kell érni a nem sérült oldal erejének 80-90 %-át. Ezeken felül még két kérdés megválaszolása szükséges: Megfelelôek-e a sportoló sportspecifikus funkciói és lelkileg is felkészült-e a visszatérésre? Következtetés: A jövôben a sportsérülések számának további növekedése valószínûsíthetô. Hatékony kezelésüket várhatóan új eszközök és módszerek fogják segíteni. Ígéretes kilátásokkal kecsegtet például a molekuláris biológia és a genomika. Addig is az egyik legfontosabb feladat a sérülések elemzése, s ennek megfelelôen tudományos alapú prevenciós stratégia kifejlesztése és az ellátásra szolgáló intézkedések prioritásának biztosítása. Mivel kezelésük speciális tudást igényel, ezért az ilyen irányú graduális és posztgraduális oktatási lehetôségek bôvítése indokoltnak látszik. Ugyanis az az orvos tud eredményesen segíteni a sérült sportolókon, aki ismeri a sportsérülések lehetséges okait, és jól idôzítetten alkalmazza a korszerû diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs eszközöket.

13-32

2007/03/01 20:23

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

Irodalom Berkes, I.: Sportsérülések. In: Jákó P., Martos É., Pucsok J. (szerk.): A sportorvoslás alapjai. Print City, Sárbogárd 1998. DeLee, J., C., Drez, D.: Orthopaedic sports medicine – Principle and practice W.B. Saunders Co., Philadelphia, 1994. Reid, D., C.: Sports injury assessment and rehabilitation. Churchill Livingstone, New York, 1992. Peterson, L., Renström, P.: Sports Injuries — Their Prevention and Treatment. Martin Dunitz, London, 2001. Puddu, G., Giombini, A., Selvanetti, A.: Rehabilitation of Sports Injuries – Cur-

rent ConceptsSpringer, Heidelberg, 2001. Harries M., Williams C., Stanish W.D., Micheli L.J.: Oxford Textbook of Sports Medicine. Oxford University Press, New York (N.Y.) 1998. Parkkari, J., Kujala, U.,M., Kannus, P.: Is it possible to prevent sports injuries? Review of controlled clinical trials and recommendations for future work Adirim, T., A., Cheng, T.,L.: Overview of injuries in the young athlete. Sports Med. Czeglédy, K.: Sportkórházi Sorozat, 2002.

2007/1

Tesztkérdések 1. Az alábbiak közül melyik sérülés nem tartozik az akut sportsérülések közé? a. zúzódás, b. tendinopathia, c. szakadás, d. ficam A helyes válasz: b 2. Az alábbiak közül melyik nem belsô rizikótényezô? a. nem, b. tengelyeltérés, c. femorális anteverzió, d.csúszós pálya A helyes válasz: d 3. Szabad-e akut sérülés kezelésére szteroid injekciót adni? a. igen, b. nem A helyes válasz: b

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...………………………………….....

Kelt: ….………………………………..

………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2007/1

na. De azt azért nem éltem meg óriási kudarcként. A következô évben, a nyíregyházi junior Európa-bajnokságon pedig nem a versenyzéssel volt gondom. Túlságosan is bizonyítani akartam, és a hatalmas munkát nem bírtam el. A sérülést pedig nem tudtam teljesen kiheverni az év fô versenyéig, így esélyem sem volt a gyôzelemre, végül a dobogó is elúszott. • Ezek miatt döntöttél végül a tízpróba mellett? – Nem, ez egyszerû matematika volt. Hiszen az edzôm - nagyon helyesen - fiatalon minden számban versenyeztetett, így rendszeres szereplôje voltam a korosztályos tízpróba-versenyeknek. 1995 végén úgy számoltunk az addigi eredményeim ismeretében, hogy ebben lehet a legnagyobb esélyem a junior világbajnokságon. • Az elért eredmény, a gyôzelem, igazolás mindenre. – Azért ez ott, akkor nem volt ilyen egyszerû. Sydney-ben még sokat hibáztam a két napos verseny során, nagyon tapasztalatlan voltam. Az volt a szerencsém, hogy a vetélytársaim is jócskán hibáztak. De ezek mind-mind kellenek ahhoz, hogy az ember késôbb jól végezze a dolgát.

• A következô évek kissé döcögôsre sikeredtek, vagy tévedek? – Én nem így éltem meg. Fejes Zoli bácsihoz kerültem, aki kettôezer-háromig irányította a felkészülésemet. Ráadásul együtt edzhettem Szabó Dezsôvel, Munkácsi Sanyival és Kürtösi Zsolttal. Egyrészt remek társaság volt, másrészt ott volt mindenki, aki nyolcezer pont fölötti eredménnyel rendelkezett. Óriási motivációt, és kihívást jelentett ez nekem. Minden edzés kôkemény verseny volt, és közülünk mindenkiben óriási gyôzni vágyás munkálkodott. Zoli bácsi pedig minden csínját-bínját ismerte a tízpróbázásnak, zseniális edzô volt. Meg aztán egy évvel késôbb már az Egyesült Államokban jártam egyetemre, ott is bele kellett szoknom egy új rendszerbe. • Kansas-ben marketinget tanultál. Ennek mennyi hasznát vetted? – Még nem sokat, de remélem, hogy ha felhagyok az aktív sportolással, én is segíthetek a magyar atlétikán. Annyi szépet és jót kaptam eddig, hogy abból illô volna vissza is adni. Kansas-nek különben volt egy nagy elônye. Mivel rettenetesen unalmas hely, másra nem koncentráltam, csak a tanulásra, és az edzéseimre.

• Ott is volt kire felnézz. Steve Fritz, az atlantai olimpia, és az athéni világbajnokság negyedik helyezettje is ott edzett. – Steve-tôl sajnos szinte semmit nem tanultam, szemben a magyar többpróbázókkal. Ô ugyanis rendkívül magának való ember volt, szinte mindig egyedül edzett, és a tudását soha nem osztotta meg a környezetével. Szabó Dezsôék ezzel szemben mindig készségesek voltak, mindig válaszoltak, ha kérdeztem. Bátran állíthatom, hogy az én eredményeimben bôven benne van az ô tudásuk, tapasztalatuk. Nélkülük, az ô segítségük nélkül soha nem jutottam volna ilyen magasságokba. Amerikában az új, a felkészülést tekintve ideális környezet volt rendkívül motiváló, a tanév végén pedig az, hogy jöhettem haza a többiekkel edzeni. Rendkívül termékeny idôszaka volt ez a pályafutásomnak. És bár nem voltak nagy, látványos gyôzelmeim, eredményeim, szépen gyarapodtak a pontjaim. A budapesti Európa-bajnokság évében már elértem a célként kitûzött nyolcezer pontot az Európa-kupán, és ezzel bekerültem az Európa-bajnoki csapatba. A hazai rendezésû világverseny megint szenzációs élmény volt, még ha ott nem is volt még komoly keresni valóm. Fotók: Meggyesi Bálint

12-33

2007/03/01 20:30

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A királynô magyar királya ZSIVOCZKY ATTILA PEKINGBEN ÉRHET PÁLYAFUTÁSA CSÚCSÁRA Jim Thorpe óta tudjuk, hogy a sportok királynôje, az atlétika „királyának” mindig is az aktuális tízpróba-bajnokot tekintették. A történet szép, ráadásul a legendákkal ellentétben igaz is: A korabeli tudósítások szerint az 1912-es stockholmi ötkarikás játékok tízpróba-bajnoka, az indián származású Jim Thorpe teljesítménye olyannyira kimagaslott ellenfelei közül, hogy az eredményhirdetés alkalmával maga V. Gusztáv, a svéd uralkodó méltatta: „Sir, you are the greatest athlete of the world”, vagyis „Uram, ön a világ legnagyszerûbb sportolója”. A nagy amerikai bajnok kevéssé protokollszerûen, de annál klasszikusabb rövidséggel válaszolt: „Thanks, king!” Innen ered a mondás, hogy a legjobb tízpróbázó a legnagyobb király… Ebben a számban pedig óriási egyéniségünk van, Zsivoczky Attila. Pályafutása bôvelkedik sikerekben, a felnôttek között már-már a dobogó legmagasabb fokát ostromolja a világversenyeken, az esetleges hullámvölgyekbôl, sérülésekbôl pedig mindig képes kikeveredni. Kövessük nyomon a 2006-os Év sportolója választáson második helyen végzett atléta karrierjét. • A gének adottak voltak, és az ember TVE pályáján. Ez volt a legközelebb a laúgy gondolná, hogy ezzel együtt a terhek kásunkhoz. Nagy szerencsém volt vele, is. Édesapád a mexikóvárosi olimpia ka- felkészült utánpótlás-edzô volt. lapácsvetô-bajnoka, egykori világcsúcs• Kezdetben a magasugrás volt a nagy tartó, a huszadik század atlétájának vá- szerelem. lasztott Zsivotzky Gyula, édesanyád pe– Az ment a legjobban. Mindenki azt dig Komka Magdolna, aki maga is remek szereti, amiben a legjobb. Érdekes, hogy magasugró, többszörös országos csúcs- bár a jobb lábam az erôsebb, a balról ugtartó volt. rok magasat. Talán azért, mert így a – Senki sem rakott rám mázsás terhe- flopp-magasugrásnál a kanyarodás iráket. Nem erôltették a sportolásunkat a nya megegyezik az atlétika-pályáéval. Ha bátyámmal. Mindössze annyi kívánságuk megfigyeled, mindig sokkal több a ballávolt, hogy tanuljunk meg úszni. Ennek bas magasugró, mint a jobbos. • Könnyen jöttek az eredmények? nyomós oka volt, a Balaton partján volt – Amikor már némi versenyrutint szeegy nyaralónk. Amikor aztán mindketten úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk magun- reztem, nagyon sok korosztályos verkat, azt kérték tôlünk, ha már belevá- senyt megnyertem. • Úgy tartják, a nagy csalódások erôsígunk, teljes erôbedobással csináljuk. • Az édesapád az elsô lépéseidtôl tik az ember jellemét. kezdve figyelemmel kíséri a pályafutáso– Lehetett volna nagyobb szerencsém dat. is életem elsô világversenyeivel. Az – Az alapokat mégis Varga Sándortól – 1994-es lisszaboni világbajnokságon épVarga Roland, a kiváló diszkoszvetô pen lemaradtam a dobogóról, holott szeédesapjától - sajátítottam el a III. kerületi rencsés esetben talán nyerhettem vol-

Az édesapjáról „Sokszor kérdezik, hogy nyomasztanak-e az ô eredményei. Nem, sem a személyisége, sem az eredményei. Méghozzá azért nem, mert ô egy más korban, más ellenfelek ellen, más versenyszámban indult. A kettô nem összemérhetô. Nekem a saját kortársaimmal, a magam választotta „térfélen” kell bizonyítanom. És jó érzéssel tölt el, hogy nem, mint az egykori olimpiai bajnok, a huszadik század legjobb magyar atlétájának fiaként ismernek, hanem saját jogon vívtam ki elismertséget a világban. Édesapám tényleg az elsô lépéseimtôl figyeli a pályafutásomat. Kezdetben egyáltalán nem szólt bele, mit és hogyan csinálok. Késôbb ez sokat változott, egy idô óta hivatalosan is az egyik edzôm. Vona Attilával viccelôdô, lazább stílusa a mester az edzésekben nem ismer tréfát - nagyon jól kiegészíti az ô merevségét, hajthatatlanságát. Az biztos, hogy sokkal többet lendít rajtam a jelenléte, mint amennyit gátol. Több fronton tud értem harcolni: a pályán edzôként a tanácsaival, a szövetségen belül pedig a tekintélyét latba vetve. Például ô járta ki nekem, hogy Debrecenbe igazolhassak. Így olyan klubban készülhetek, amelyben mindent megkapok, amit csak magyar atléta megkaphat. Nem tudom, és ez nyilván soha nem derül már ki, hogy mire jutottam volna nélküle, az ô segítsége nélkül, de biztos, hogy így minden a helyén van körülöttem.”

■

MAGYAR EDZŐ 33

2007/1

A vízi fejlesztés helyzete Szlovákia egyes magyar nyelvû óvodáiban Viczay Ildikó, Baráth László Nyitra (Szlovákia), Konstantin Filozófus Egyetem

NÉVJEGY Név: Zsivoczky Attila Születési idô, hely: 1977. április 29., Budapest Magasság (cm) / Testsúly (kg): 194 / 92 Sportága: atlétika Versenyszám: tízpróba, hétpróba Edzôje: Zsivotzky Gyula, Vona Attila Nevelôedzôje: Varga Sándor, Fejes Zoltán Klubja: Debreceni Atlétikai Klub Legjobb eredményei: olimpiai 6. – Athén, 2004, olimpiai 8. – Sydney, 2000, vb 3. – Helsinki, 2005, vb 4. – Edmonton, 2001, Eb 2. – Göteborg, 2006, fedett pályás Eb 4. - Gent, 2000, 2x fedett pályás Eb 5. – Bécs, 2002, Madrid, 2005, junior világbajnok – Sydney, 1996, utánpótlás (U-23) Európa-bajnok – Göteborg,, ifjúsági vb 4. – Lisszabon, 1994, 1x magyar bajnok (magas) - Budapest, 1998 Egyéni csúcsai: Tízpróba: 8554 pont (országos csúcs) Götzis, 2000 Hétpróba: 6033 pont Gent, 2000

Napjainkban egyre fokozottabban jelentkezik az a társadalmi igény, hogy a rendszeres testnevelési és sporttevékenység épüljön be a gyermekek szokásrendszerébe. Felmérésünk segítségével megpróbáltuk feltárni az óvodai vízi fejlesztés jelenlegi helyzetét néhány szlovákiai magyar tanítási nyelvû óvodában. A vizsgálat célja az volt, hogy az adatok feldolgozása után objektív képet kapjunk az adott intézmény testnevelési körülményeirôl, a vízi fejlesztés szervezésérôl és ezek anyagi támogatásáról. Arra is kerestük a választ, hogy akik nem szervezik az úszás oktatását, milyen indíttatásból teszik ezt. Hasonló témával magyar viszonylatban Tóth (2000, 2002), Kiricsi (1995, 2002), Szlovákiában pedig Macejková – Benèuriková et al. (1997) foglalkozott kutatásaiban. A vizsgálat megkezdése elôtt feltételeztük, hogy az óvodák többsége nem szervez vízi képzést gyermekei számára. Úgy véltük, ennek elsôsorban anyagi okai vannak. Az adatgyûjtést a 2006/07-es tanévben a nyitrai egyetem oktatóival közösen végeztük. Kérdôíves módszerrel tájékozódtunk az ország 33 óvodájában az úszásoktatás személyi és tárgyi feltételeirôl, valamint a szervezés lehetôségeirôl. Kéttípusú kérdôívet készítettünk: A) vízi fejlesztést szervezô óvodák számára B) vízi fejlesztést nem szervezô óvodák számára Az A) típusú kérdôív segítségével azt szerettük volna megtudni, hogy milyen személyi, tárgyi és anyagi feltételek mellett tudja az adott intézmény a vízi fejlesztést biztosítani. A B) típusú kérdôív pedig arra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket, hogy az adott intézmény miért nem tudja biztosítani, megszervezni a vízi képzést. Megvizsgáltuk az adott óvodák testnevelési körülményeit, lehetôségeit is. S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Járás A megkérdezett óvodák száma Kassa - város 1 Kassa - vidék 6 Tôketerebes 4 Nagyrôce 3 Losonc 3 Nyitra 4 Érsekújvár 1 Sellye 3 Komárom 2 Dunaszerdahely 3 Galánta 1 Pozsony 2 Összesen: 33

Az adatok sajnálatos módon igazolták feltételezésünket, mely szerint a megkérdezett óvodák nagy része nem szervezi meg tanítványai számára a vízi képzést. Az adatok azt mutatják, hogy az óvodák mindössze 18%-a – azaz hat óvoda - szervez úszótanfolyamot, míg 82%-nál – 27 óvoda - nem szerepel a tantervben ez a program. A felmérés elsô szakaszában azt vizsgáltuk, hogy a vízi képzést szervezô intézmények milyen rendszerességgel, milyen személyi, tárgyi és anyagi feltételek mellett tudják megszervezni a tanfolyamot. 2. ábra - Az úszásoktatás szervezésének lehetôségei

A közölt adatokból kiderül, hogy a hat óvodából - amely szervezi a vízi fejlesztést – öt minden évben beiktatja programjába az úszásoktatást, egy óvodának pedig a 2005/06-os tanévben sikerült elôször megszerveznie a tanfolyamot. Megvizsgáltuk, hogy a vízi fejlesztést szervezô óvodák milyen óraszámban látogatják az uszodát. Az összesítésbôl kiderül, hogy négy óvoda csak 10 – 15 órában tudja megoldani az úszásoktatást. Több megkérdezett iskola és óvoda esetében azt tapasztaltuk, hogy 10 – 15 órás terjedelem mellett a gyermekek egy hetes „intenzív“ tanfolyam keretein belül naponta két – két tanítási órát tartózkodnak a medencében. Véleményünk szerint ez az idôtartam az életkori sajátosságokat figyelembe véve nagyon hosszú, és az óvodás korú gyermekek szervezetére nézve rendkívül megterhelô. 3. ábra - Az úszótanfolyam óraszáma

Az elsô kérdéskör, a vízi képzés megszervezésének lehetôségeivel foglalkozott az egyes óvodákban. Az eredményt az alábbi grafikon szemlélteti: Azok az óvodák, amelyek lehetôségeikhez mérten biztosítani tudják tanítványaik számára az egész éves tanfolyamot – a mi esetünk is ebbe a kategóriába tartozik – hetente egy alkalommal látogatják az uszodát. Az ô esetükben egy tanítási egység kb. 45 – 60 perces. Mivel heti egy alkalomról van szó, a kívánt elôrehaladást csak nagyobb óraszám biztosításával tudjuk elérni. Szerettük volna megtudni azt is, hogy hetente hány alkalommal látogatják a gyermekek az uszodát.

11-34

2007/03/01 20:38

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ 4. ábra - A foglalkozások gyakorisága

■

2007/1

Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy a vízi képzés költségeit öt óvoda esetében a szülôk állják. Egy intézményben pályázatok útján fedezik a költségek nagy részét, így a szülôk hozzájárulására is szükség van.

Oktatást nem szervezô intézmények Vízi képzést nem szervezô 27 óvoda esetében elsôsorban az iránt érdeklôdtünk, hogy miért nem szerepel ez a tevékenység az intézmény programjában. A válaszokat az alábbi táblázatban összesítettük. 7. ábra - Az úszótanfolyam hiányának oka Az ábrából kitûnik, hogy két óvoda valóban az ún. egy hetes „intenzív“ tanfolyamot választotta, tehát a gyermekek egy héten keresztül naponta két tanítási egységet töltöttek a medencében. Nem állnak rendelkezésünkre a tanfolyam eredményei, de tapasztalatból tudjuk, hogy ez az óraszám még ilyen gyakoriság mellett sem elegendô az alap úszókészségek elsajátításához. Két óvoda heti három alkalommal látogatja az uszodát, szintén 10 – 15 óra terjedelemben, és két óvoda pedig hetente egyszer vesz részt a tanfolyamon. Ennél a kérdésnél arra kerestük a választ, hogy biztosítottake az oktatás személyi feltételei, és az óvónôk milyen arányban vesznek részt a foglalkozásokon. 5. ábra – Az oktatás személyi feltételei

A tanfolyamok többségét úszóedzôk és testnevelô tanárok vezetik. Az ábra azt mutatja, hogy az óvónôk nagyon kis mértékben aktív résztvevôi az oktatási folyamatnak. Az óvónôk aktív részvétele a foglalkozásokon a gyermekek számára nagyon fontos lenne. Véleményünk szerint, a vízhez szoktatás gyakorlatanyagát, megfelelô egyetemi felkészítés mellett, az óvópedagógusok is képesek elsajátítani. Az utolsó kérdéskör pedig a tanfolyam finanszírozásának módját vizsgálja. 6. ábra - Az úszótanfolyam anyagi fedezete

Sajnálatos, hogy feltételezésünk, miszerint a vízi képzés elmaradásának elsôsorban anyagi okai vannak, 12 óvoda esetében beigazolódott. Beszélgetések során kiderült, hogy az úszótanfolyam megszervezéséhez anyagilag sem az iskolaügyi minisztérium sem az önkormányzatok nem járulnak hozzá. A tanfolyam költségeit a képzést szervezô óvodák esetében a szülôk fedezték, 2 óvoda esetében a szülôi közösség és az önkormányzat is hozzájárult a költségekhez. Saját tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy szinte nem akad olyan alapítvány, amely támogatná az úszásoktatást, az önkormányzatok pedig pénzhiányra hivatkozva vagy elutasítják az ilyen jellegû kérést, vagy csak minimális összeget hajlandók biztosítani a szervezésre. A szülôk sok esetben nem tudják kifizetni a költségeket, amelyek fôleg beutazás esetén nagyon magasak. Az óvodák 22%-a - azaz hat óvoda – nem tudja biztosítani a szükséges buszjáratot az uszodába és vissza. Ebben az esetben is anyagi nehézségekbe ütközik az intézmény, mert külön autóbusz bérlése erre a célra sok esetben tetemes összeget emészt fel. Az uszoda nem megfelelô higiéniai körülményeire hivatkozva négy intézmény nem szervez vízi képzést, kettô pedig nem tud szaktanárt biztosítani. Elgondolkodtató viszont az a tény, hogy három óvoda azért nem szervezi meg a vízi képzést gyermekei számára, mert ez a fajta program nincs a tantervben. Tudomásunk szerint a tanterv bizonyos százaléka lehetôséget nyújt kiegészítô programok beiktatására, amennyiben ezt az adott intézménynek módjában áll megszervezni. Érdeklôdtünk az iránt is, hogy igénylik-e a szülôk a vízi képzés megszervezését. Az ábra azt mutatja, hogy 27 óvodából 17-ben nem végeztek ilyen jellegû felmérést a szülôk körében. Hat óvodában a szülôk többsége nem, egy óvodában pedig a szülôk többsége igényelné a tanfolyam megszervezését. 8. ábra - Igénylik-e a szülôk az úszás oktatásának megszervezését?

az önkormányzat 0%

■

MAGYAR EDZŐ 11

2007/1

kegyes volt hozzám, és amiben nem volt részem versenyzôként, átélhettem szövetségi kapitányként. Versenyzôi eredményeimet kiegyenlítették a vezetôként elértek. • A versenyzôi korszak után a szövetségi kapitányi is lezárult. Volt-e olyan döntése, amit utólag megbánt? – A tizennégy év alatt voltak nagyon nehéz válogatási döntések, amikor a ranglistán hátrébb állónak szavaztam bizalmat. Például a szöuli kardcsapatba nem a ranglista negyedik Varga Józsefet, hanem a hetedik Csongrádi Lászlót jelöltem, mert úgy éreztem, Csongi képes megoldani a nagyobb feladatot is. Ugyanezt éreztem a 99-es vb elôtt, amikor a nôi párbajtôrcsapatban Király Hajnalka helyett Tóth Hajnalkának szavaztam bizalmat. Csongi és Tóth is szenzációsan vívott, olimpiai, illetve világbajnok lett a csapat. El kell ellenben ismernem, hogy egy döntésemet megbántam. A 98-as Európa-bajnokság után a kardozó Köves Csabát eltiltottam a vébé-tôl, de még keményebbnek kellett volna vele lennem. A fiatalok abban az évben nélküle is világbajnokok lettek, és akkor nem lett volna szabad visszavennem ôt, még úgy sem, hogy kiharcolta a jogot. Nem kellett volna a sydneyi olimpiára kivinni! Ez az én válogatási hibám, és nem Kövessel, hanem Ferjancsik Domonkossal és Nemcsik Zsolttal szemben, akik szenzációsan vívtak az olimpián, és ha mellettük valaki csak átlagos teljesítményt nyújt, ma az a csapat olimpiai bajnok. A kapitányi mérlegem tehát három rizikós eset, amelybôl kettô engem igazolt. Egy nem, mert hittem Köves tehetségében. Ez a korszakom is lehetett volna jobb, de rosszabb is. Az meg maga a csoda, hogy ilyen hosszú idôn keresztül kapitány tudtam maradni. • Aztán 2001-tôl már “csak“ fôtitkár, illetve más elnevezéssel technikai igazgató volt. Ebben az idôszakban, egészen pontosan 2003-ban, a hatvanadik születésnapjára írt cikkben fogalmazott nekem úgy, hogy “sok tervem van, és eszembe sem jut, hogy hatvanéves vagyok. (…) Jó lenne még sokáig a szövetségben dolgozni, szeretném még sokáig életben tartani a Vasas vívószakosztályát…” Az élet úgy hozta, hogy most mégsem a vívásról és a Vasasról beszélgetünk. Mi történt, mi változott az említett idôpont óta? – Kezdjük az egyszerûbbel, a Vasassal! Nagy lelkesedéssel vettem részt az elnökség munkájában, aztán körülbelül egy éve közölték velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, a tapasztalataimra. Ez fájó pont, nem tagadom, nagyon rosszulesett a mellôzésem. Számomra mindig csak egy klub létezett, a Vasas… • Térjünk át a vívószövetségre! – 2004-ben, az athéni olimpia elôtt fel-

vetôdött, hogy meg kell újítani a sportágat. Ez a kezdeményezés alulról indult. Többen megkerestek, hogy alakítsuk át a szakmai munkát, az elnökséget. Azt azonban tudtuk, hogy az olimpia elôtt ebbe nem szabad belevágni, hogy ne keltsünk zavart. 2005-ben tisztújító közgyûlést tartottunk, amelyen az elnökségbe bevettük a szponzorokat. Ez hatalmas változás volt. A vívásból korábban hiányzott a pénz, lépnünk kellett. Tudtuk, ha megerôsítjük a szakmai munkát, nem lesz jelentôsége annak, hogy az elnökségben kevesebb az igazi szakember. Létrehoztuk a szakmai bizottságokat. A 2005-ös lipcsei vb-n mutatott várakozáson aluli szereplés pedig azt is eldöntötte, hogy a jövôben nem egy, hanem három szövetségi kapitány irányítsa a munkát. 2006. január elsejétôl tevékenykedik a három kapitány, akik átfogják az adott fegyvernem - a tôr, a párbajtôr és a kard - teljes egészét, nemtôl és kortól függetlenül, s mûködnek a szakmai bizottságok is. A változtatás bevált: több pénz került a sportágba, és az eredmények is jöttek. Miután szétválasztottuk a döntéshozókat a végrehajtóktól, úgy éreztem, elvégeztem azt, amit elvárt tôlem a vívótársadalom. A munkaköröm már nem hozott új kihívásokat, így, amikor tavaly novemberben megtudtam, hogy Köpf Károly távozik a MOB-tól, megkerestem Schmitt Pál elnököt, és felajánlottam a szolgálataimat, a tapasztalataimat. Enyém lett a poszt. • Mi a feladata sportigazgatóként? – Tartom a kapcsolatot a szövetségekkel, versenyzôkkel és a sportban dolgozó fontos, meghatározó személyekkel. Mindenkinek elmondom az elképzeléseimet, meghallgatom a gondjaikat, és tenni, segíteni akarok. Sajnos, a magyar sportnak nemigen van gazdája, így a MOB-nak kell segítô kezet nyújtania. Közelebb kell kerülni a versenyzôkhöz, az edzôkhöz és alkalmazni a tudományokat. Nem irányítgatni, vezetgetni akarok, hanem segíteni. Az én ajtóm mindenki elôtt nyitva áll. A magyar sportban összefogás kell, nem pedig megosztottság. A széthúzó sportágakat össze kell fogni, mert csak együtt tudjuk hatékonyan képviselni az érdekeinket az állami sportvezetésnél. Célom, hogy megújítsuk a MOB szakmai és tudományos bizottságát, mert nem mûködik hatékonyan. Ebbôl is láthatja, van feladat bôven. Bár csupán néhány hét telt el hivatalba lépésem óta, kijelenthetem, tetszik ez a mozgalmas munka. Ha a vívóknál meg tudtam újulni, itt is sikerülni fog. Eddig a magyar sport egyik területét vezettem, most az egészre van rálátásom. Annak meg külön örülök, hogy a vívóktól nem haraggal, nem az ajtót magam mögött becsapva jöttem el. Füleky András személyében pedig olyan szak-

ember lett az utódom, aki évekig a jelenlegi legeredményesebb magyar sportág, a kajak-kenu fôtitkára volt, majd az állami sportirányításban játszott jelentôs szerepet. Nyugodtan rábízhattam szeretett sportágamat. • Értékelte versenyzôi és szövetségi kapitányi idôszakát is. Most, hogy a vívótechnikai igazgatói korszak is lezárult, kérem, vonja meg annak is a mérlegét! – Az utolsó szakasz volt a legrosszabb, a 2000 és 2006 közötti. Egyrészt azért, mert ekkor irodai munkát végeztem, másrészt mert a magyar sportfinanszírozás és a sportirányítás enyhén szólva is “ingatag” volt. Gondoljon bele, a hat év alatt öt irányítója volt a magyar sportnak: Deutsch Tamás, Jánosi György, Gyurcsány Ferenc, Ábrahám Attila és Elbert Gábor. Mire megszoktunk valakit és valamit, jött a változás. A sportmisztériumtól a szakállamtitkárságig jutottunk. Persze, voltak pozitívumok is, például az, hogy megalakult a NUPI…. Az utolsó korszak nehézségei ellenére szép emlékekkel távoztam a vívásból, csodás volt a 26 év! • Korábbi beszélgetéseink során többször emlegette, hogy nagy álma egy budapesti vívó-világbajnokság. A munkahelyváltás után ez már nem foglalkoztatja? – Ha a szövetség vezetôsége úgy dönt, hogy megpályáz egy vb-t, bármilyen szervezésben szívesen részt vennék. A 2009-es vb-nek már van gazdája, de a 2010-est, vagy az olimpiai kvalifikáló 2011-est megpályázhatnánk, és arra lenne is idô felkészülni. Amit lehetne, megtennék a siker érdekében. A vívás egyébként örök szerelmem marad, nem tagadom meg a múltamat, de azt hiszem, ezt nem is várja tôlem senki sem. Füredi Marianne

2007/03/01 20:44

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

Nem irányítani, hanem segíteni akar

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 35

2007/1

A következô kérdéskör azt vizsgálja, hogy milyen tárgyi feltételekkel rendelkeznek azok az óvodák, amelyek nem szerveznek vízi képzést.

Fotó: Fodor Attila

10-35

9. ábra – Tárgyi feltételek

BESZÉLGETÉS KOVÁCS TAMÁSSAL, A MOB ÚJ SPORTIGAZGATÓJÁVAL Az új, 2007-es esztendô változást hozott a Magyar Olimpiai Bizottság irányító apparátusában: január elsejétôl a vízilabdázókhoz “igazolt” Köpf Károly helyett Kovács Tamás lett a MOB sportigazgatója. A sportban jártasak számára Kovács Tamás neve évtizedeken át elválaszthatatlan volt a vívástól. Mégis megtörtént az, amire senki sem gondolt: az egész életét a vívásban töltô sportember – stílszerûen – letette a fegyvert, hogy más területen csatázzon tovább. Természetesen a magyar sportért, mert aki olyan közegbôl jött, mint ô, nem tud elszakadni a sporttól. • Azt a sportlexikonból bárki megtudhatja, hogy vívó, egészen pontosan kardvívó családba született, hiszen édesapja, Kovács Pál csapatban ötszörös olimpiai bajnok, emellett egyéniben, 1952-ben állhatott az ötkarikás dobogó tetejére (egyéb címeit felsorolni is hosszadalmas lenne). Bátyja, Attila, világbajnok csapat tagja. Milyen gyermekkora volt a kardlegenda fiaként? De úgy is kérdezhetem: ilyen családban kötelezô volt a vívást választania? – Ma is elevenen él bennem, hogy egészen fiatal koromban már kijártam apám versenyeire. De nemcsak a kardversenyeket néztem, a nôi tôr ugyanúgy érdekelt, én még láttam vívni Elek Ilonát is. Eredetileg nem akartam vívó lenni, s ezt meg is mondtam édesapámnak. • Miért nem?… Nyomta volna édesapa sikereinek a terhe? – Nem, nem azért… Egyébiránt egy zseninek sosem lesz zseni a gyereke. Azért nem akartam vívó lenni, mert nekem elég volt annyi, hogy néztem a versenyeket és drukkoltam. Tízévesen elkezdtem teniszezni, és még mindig nem gondoltam a vívásra, egyszer sem volt kard a kezemben, pedig a bátyám akkor már junior válogatott volt. Tizenhárom éves lehettem, amikor apám szólt, hogy szeretné, ha vívnék a Vasasban. Különösebben nem reagáltam rá, ám két év múlva Attila a vívás révén már utazgatott, az NSZK-ba is eljutott, ami akkoriban nagy szó volt, és ez megfogott. Kicsit nyûgösen, de lementem a Vasasba Forró Sanyi bácsihoz, aki többek között Attila mestere volt – így kezdôdött a pályafutásom. Szerencsém volt, mert Forró Sándor személyében olyan mesterem volt, akire emberként is felnéztem. Leginkább neki köszönhetem, hogy megmaradtam a sportágban. • Mikor szerette meg a vívást?

– Mindenekelôtt a Vasast szerettem meg, azt a légkört, amit ma nagyon hiányolok. Az edzések után mindig ottmaradtunk, igazi második otthonunk volt a terem. A vívást tulajdonképpen akkor szerettem meg, amikor már versenyeket nyertem. Utána már mindenre képes voltam érte. Húszéves voltam, amikor megkezdôdött a felkészülés a tokiói olimpiára, és Sákovics József szövetségi kapitány meghívott edzôpartnernek. Semmi esélyem sem volt kijutni Tokióba, mégis évet halasztottam a Közgázon, akkora megtiszteltetésnek tartottam, hogy segíthetek a “nagyoknak”. • Édesapja adott tanácsokat a fiainak? Beszélgettek otthon a vívásról? – Sajnos kevés tanácsot adott, nagyon zárkózott ember volt. A Gerevich fiúk mesélték, hogy náluk a vasárnapi ebédnél is a vívás volt a téma. Nálunk nem. De megértettem apámat. A szövetség elnöke is volt, és nem akart támadási felületet adni. • Milyen érzés volt a testvérével vívni? – Edzéseken “megöltük” egymást, de versenyen sosem vívtunk komolyan. Mindig az nyert, akinek jobban kellett a gyôzelem, még ha nem is beszéltük meg elôtte. Engem három bajnokságról ki is zártak azért, mert komolytalanul vívtam ellene. De az edzéseink halálra mentek, ezért is lettünk jó vívók. Életem egyik legszebb pillanata volt az 1973-as vébé, amikor Attila vívta az utolsó asszót Krovopuszkovval, és öt-egyre kellett nyernie ahhoz, hogy miénk legyen az aranyérem. Megcsinálta és világbajnokok lettünk. • Visszatekintve elégedett a versenyzôi pályafutásával? – Egyáltalán nem! Sokkal tehetségesebb voltam annál, mint amit kihoztam magamból. Mai szemmel másként látom a múltat. Bohém módon, könnyedén vettem a vívást. Szórakozással egy-

NÉVJEGY KOVÁCS Tamás Született: 1943. március 20., Budapest Foglalkozása: közgazdász, vívó szakedzô, sportvezetô Legjobb eredményei. Kardvívóként. Egyéni: olimpiai 6. (1972), vb-4. (1969), 3x vb-5. (1971, 1973, 1975)), országos bajnok (1978)). Csapat: 2x olimpiai 3. (1968, 1972), olimpiai 4. (1976), világbajnok (1973), 4x vb-2. (1967, 1970, 1971, 1975)), 3x vb-3. (1969, 1974, 1977), 3x BEK-gyôztes (1972, 1973, 1976), 13x országos bajnok (19651977). Sportvezetôként: a Vasas vívószakosztályának vezetôje és vezetôedzôje (1977-1979), a Magyar Vívó Szövetség fôtitkára (1980-1986, majd 2001. március-2006. december 31.), a Magyar Vívó Szövetség technikai igazgatója, szövetségi kapitány (1986-2001. március), a Vasas vívószakosztályának vezetôje (2001 március-2006.). A MOB sportigazgatója (2007. január 1.-tôl) Versenyzôként három (1968, 1972, 1976), versenybíróként két (1980, 1984), szövetségi kapitányként négy (1988, 1992, 1996, 2000), technikai igazgatóként egy (2004) olimpián vett részt. bekötött nagy sikereket akartam, de ez nem megy! Nyolc éven át az elsô nyolcban voltam a világranglistán, de valami hiányzott… Versenyzôi pályámból okulva alakítottam ki vezetôi hitvallásomat, nem akartam, hogy más is úgy járjon, mint én. Állítom ugyanis, hogy ha a tehetségekbôl nem jön ki az eredmény, az a környezet hibája. Saját negatív példámmal álltam a versenyzôk elé, és ezt elfogadták. A negatív példa gyakran hatásosabb, mint a pozitív. Sajnos késôn jött meg az eszem, tíz olimpiai és világbajnoki érmem van, de sokkal több lehetett volna. De nincs hiányérzetem, mert a helyezéseimre is büszke vagyok, ráadásul a sors

A grafikon adatai azt mutatják, hogy a testnevelési játékok 14 óvoda testnevelési programjában dominálnak. A gyakoriság rangsorában az ügyességfejlesztô gyakorlatok következnek. Azt azonban nem tudtuk kideríteni, hogy az „ügyességfejlesztô” feladatok milyen jellegû mozgáselemeket tartalmaznak. Figyelemre méltó a labdás gyakorlatok elôkelô helye, mivel e tevékenységi forma számos kedvezô vonást hordoz magában: a játékigény kielégítésétôl kezdve a rejtett és sokoldalú képességfejlesztésig. Nagyon elszomorítónak tartjuk viszont a torna és a gimnasztika helyzetét. Véleményünk szerint, a tornának, mint alapsportágnak, amely sok más sporttevékenység eredményes végzéséhez szükséges képességeket alapozza meg, sokkal jelentôsebb szerepet kellene kapnia már óvodás korban is. Örvendetes viszont, hogy a megkérdezett óvodák igazgatói egységesen fontosnak tartják e korosztály vízi fejlesztését.

Ajánlások Az óvodába kerülés a rendszeres testnevelés lehetôségét jelentheti és ebben nagy szerepe van az óvodapedagógusoknak.. Ebben a korban a legmozgékonyabb a gyermek és igényli a mozgást, éppen ezért a legkönyebben is tanulja meg. A játékos vízhez szoktatás keretében szerzett sokféle mozgástapasztalat öröm és sikerélmény forrása lehet a gyermek számára, amely a gátlások és a félelem kialakulásának és megszüntetésének fontos módszere és eszköze óvodáskorban. Az úszás elemeinek gyakorlása során a gyermekek egyéni képességeihez igazítottuk követelményeinket, módszereinket. Azt tapasztaltuk, hogy az óvónôk nagyon fogékonyak lennének e feladat elvégzésére, de sajnos hiányzik a szaktudás és a kompetencia. Éppen ezért tartjuk szükségesnek, hogy az óvodapedagógus képzésben hangsúlyosabb szerepet kapjon a a vízi képzés, mely elméletben és gyakorlatban felkészíti a leendô óvodapedagógusokat e gyakorlatanyag elsajátítására és oktatására.

Irodalom 1. Arold,I.: Az úszás oktatása. Budapest, Sport, 1979 2. Macejková, Y. – Benèuriková, _. – Jursík, D. – Kaleèík, L. – Baran, I.: Podmieòujúce a vychodiskové ukazovatele plaveckej spôsobilosti mláde_e a dospelych na Slovensku. In: Zborník: Teoretické a didaktické problémy plávania a plaveckych _portov. V. vedecky seminár. Bratislava, FTV_ UK 1997, s. 8487. 3. Macejková, Y. et al.: Didaktika plávania. Bratislava: FTV_ UK, 2005, ISBN 80-969268-3-7 4. Kiricsi,J.: Úszásoktatás kisiskolások számára. Budapest, SE-TSK, 2002 5. Tóth,Á.: Úszás. Oktatás. (Sportági szakmódszertan). Budapest, SE-TSK, 2002.

Új MET tagok Köpf Károly Regôczy Krisztina Sey Gábor Takács József Molnár Zoltán Hegedûs Ferenc Mocsai Lajos Lajtai Kristóf Domby Iván Rácz László Martin József Sajó Zoltán Ruzsinszki György Hegedûs András Kovács Tamás Dr. Sárvári Pál Horváth Tünde Rita Vörös István

labdarúgás mûkorcsolya shotokan karate labdarúgás atlétika kosárlabda kézilabda asztalitenisz vízilabda kung fu labdarúgás karate karate íjászat vívás sportlövészet kézilabda labdarúgás

Érd Budapest Pécs Siófok Budapest Nyíregyháza Budapest Budapest Budapest Tatabánya Pécs Csömör Budapest Budapest Budaôrs Budapest Budapest Budapest

09-36

2007/03/01 20:47

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

Vitaminellátottság, vitaminigény sportolóknál Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig a következô15 témakörrel foglalkozott: • fehérjebevitel, fehérjeigény, sportolók fehérjeszükséglete • folyadékfogyasztás, a sportoló vízháztartása • testtömegcsökkentés és testsúlyszabályozás • táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén • a vegetariánus étrend kihatásai a sportoló egészségére • a kreatinkiegészítés jelentôsége a sportban • a sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése • a szabad aminosavak alkalmazásának teljesítménynövelô hatása • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye • a nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban • a sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai • sportolók esszenciális mikroelemszükséglete • diétás rostok, a sportolók rostszükséglete • idôs sportolók táplálkozása A rovat – köszönhetôen természetesen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának – folytatódik, s egyéb, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez meglehetôsen szorosan kapcsolódó téma (pl. táplálkozás-kiegészítôk, energiabevitel, nem fémes nyomelemek, káros táplálkozási szokások,

gyermekkorú sportolók táplálkozása, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók vitaminigénye és vitaminellátottsága.

A vitaminok élettani jelentôsége A vitaminok viszonylag kis molekulatömegû, szerves anyagok, amelyek jelenléte kis mennyiségben a szervezet normális mûködéséhez feltétlenül szükséges. Az elnevezés a latin élet (vita) szóból származik, bár a szóösszetétel másik része (amin) nem helyes, hiszen ma már tudjuk, hogy nem mindegyik vitamin tartalmaz aminocsoportot, azaz nitrogént. A szervezetnek az energiát szolgáltató tápanyagokhoz képest a vitaminokra csak nagyon kis mennyiségben van szüksége. Ha ezek az anyagok hiányoznak, akkor jellemzô hiánybetegségek alakulnak ki. Persze az is tény, hogy a vitaminok egy részét a szervezet saját maga is képes elôállítani, tehát nem feltétlenül csak az étrend vitamintartalmára van a szervezet utalva. (E tény kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy-két kivételtôl eltekintve az állatvilágon belül csupán az ember nem képes a C-vitamin szintézisére, így ellentétben pl. a kutyával, macskával, verébbel, kecskével, tehénnel, lóval, cserebogárral, harcsával az emberi szervezetben skorbut alakulhat ki aszkorbinsav hiány esetében.) Ha részleges vitaminhiánnyal találkozunk (ez a sportteljesítményt negatívan befolyásoló tényezô) akkor hipovitaminózisról beszélünk, ha túlzott, az élettani igényt messze meghaladó vitaminbevitelrôl van szó, aminek már kedvezôtlen, toxikus hatása lehet, akkor a hipervitaminózis esete áll fenn. A teljes vitaminhiány az avitaminózis, ez a gyakorlatban nem fordulhat elô, csak szintetikus étrend fogyasztásával, mesterségesen idézhetô elô. A vitaminok nagy része enzimek, illetve enzimrendszerek alkotórésze, így a hipovitaminózisnál fellépô tünetek lényegében az enzimrendszerek mûködési zavarát, nem megfelelô aktivitását jelentik. A vitaminoknak ma már ismerjük a pontos kémiai szerkezetét, sôt a legtöbb vitamint szintetikusan is elô tudjuk állítani. Az élelmiszeripar pl. egyes élelmiszerek biológiai értékének növelésére is használja a szintetikus vitaminokat (vitaminnal, illetve vitaminokkal kiegészített

vagy dúsított termékek) s ennek komoly szerepe lehet a sportolók táplálkozásában is. Bár a vitaminok kémiai szerkezetének ismerete természetesen lehetôvé teszi a szabatos kémiai elnevezést, de jelölésükre ma is inkább a hagyományos nomenklatúrát, a latin nagy betûket (A, B, C stb.) használjuk. Célszerû megismerkedni a provitamin fogalmával. A provitaminok, azaz elôvitaminok olyan biológai aktivitás nélküli vegyületek, amelyek az emberi szervezetben bekövetkezô átalakulások következtében vitaminokká válhatnak. Ilyen provitamin pl. a növényekben található karotin, amelybôl a szervezetben A vitamin lesz. Ezért elegendô provitamin elfogyasztása még akkor is biztosítja a szervezet vitaminellátottságát, ha a táplálékban kevés valódi vitamin van. A vitaminok többféleképp csoportosíthatók, pl. kémiai szerkezetük vagy biológiai hatásuk alapján. Legfontosabb azonban az oldhatóság szerinti osztályozás, s ennek alapján két fô csoportba szokás a vitaminokat sorolni. Az elsôt a zsírban, a másodikat a vízben oldható vitaminok képezik. Ez a felosztás egyébként élettani szempontból is elônyös, hiszen a különbözô oldhatóság egyúttal a táplálékok különbözô komponenseihez történô kötôdést, illetve az azokban való feldúsulást is jelenti. Ez a csoportosítás azonban nem jelent merev határt, vannak ún. átmeneti formák is. Pl. a természetes eredetû K vitamin a zsírban oldódó vitaminokhoz tartozik, ugyanakkor szintetikus úton már több olyan vegyületet is elôállítottak, amelyek hatása hasonló a K vitaminéhoz, ugyanakkor vízoldhatók. Kiemelendô az is, hogy számos vitaminhatású anyagot is felfedeztek az ún. klasszikus vitaminokon kívül, így a csoportosítás mindenképpen némileg önkényes s így vitatható is. Nagyon lényeges megállapítás, hogy a sportolóknál az intenzív izommunka következtében fokozott a vitaminszükséglet. A nem sportoló ember szükségletéhez viszonyítva jóval nagyobb a sportoló vitamin-szükséglet növekedés mértéke, mint az energiaigény növekedés aránya. Ez egyértelmûen aláhúzza a vitaminpótlás jelentôségét és szükségességét az élsportban!

Zsírban oldódó vitaminok A zsírban oldódó vitaminokra az a jellemzô, hogy a szervezet ezeket a zsírszövetekben raktározni képes, ezért a

■

MAGYAR EDZŐ 9

2007/1

A bajnoki címeknek, az érmeknek és a helyezéseknek majd 40 %-át abban a tizenegy sportágban lehet megszerzi az olimpián, amelyek minden évben megren2. táblázat A rangsor elsô 25 nemzetének sorrendje a minden évben azonos versenyszámokkal megrendezésre kerülô világbajnokságokon 2006-ban szerzett pontszámaikat a 2005. évi teljesítményeikhez viszonyítva: 1. Ukrajna 2. Nagy-Britannia 3. Egyesült Államok 4. Kína 5. Lengyelország 6. Svédország 7. Hollandia 8. Ausztrália 9. Olaszország 10. Csehország 11. Spanyolország 12. Fehéroroszország 13. Japán 14. Kanada 15. Irán 16. Dánia 17. Magyarország 18. Korea 19. Új-Zéland 20. Brazília 21. Bulgária 22. Oroszország 23. Románia 24. Franciaország 25. Németország

+ 56 pont + 50 pont + 37 pont + 34 pont + 32 pont + 27 pont + 21 pont + 19 pont + 18 pont + 17 pont + 17 pont + 15 pont + 13 pont + 10 pont + 10 pont + 9 pont + 7 pont + 2 pont - 5 pont - 15 pont - 24 pont - 24 pont - 25 pont - 29 pont - 43 pont

dezik világbajnokságaikat, a mûsoron szereplô valamennyi versenyszámban. Közülük hétben magas pontszámokon osztozhatnak a gyôztesek és helyezettek országai. Ezek a birkózás és a kerékpár (396), a kajak-kenu (352), a súlyemelés (330), az evezés (308), a vitorlázás (242) és a vívás (220). Mivel a pontjaikból való részesedés nagy mértékben meghatározta az országok összteljesítményét, összehasonlítottuk a rangsorban szereplô nemzeteknek ezekben a sportágakban 2005-ben, illetve 2006-ban elért eredményeit. Ezt mutatja be a 2. táblázat, amelybôl két következtetést vonhatunk le. Egyrészt azt, hogy a többlet, illetve elvesztett pontok általában szinkronban vannak az országoknak a fentiekben vázolt elmozdulásaival. Ugyanakkor lehet pozitív eredménnyel is jelentôsen visszaesni, lásd Japán, és negatívval elôrébb kerülni, lásd Brazília. Másrészt azt, hogy 2006-ban az élmezôny összesített szaldója 229 pont többletet mutat, ami azt jelenti, hogy a többi ország ennyivel kevesebb ponthoz jutott és lassú, de folyamatos leszakadásuk tovább tart.

Tartjuk még magunkat, de… Magyarország elhelyezkedésével a nemzetek rangsorában elégedettek lehetünk, különösen, ha sorozatosan azt tapasztaljuk, hogy olimpiai kereteink jóval szûkösebb feltételek között készülnek Pekingre, mint legtöbb riválisunk. Eredményességi célkitûzésünk - az elsô tizenöt nemzet közötti helyezés megszerzése, illetve megôrzése - idôarányosan teljesült, de nem lehetünk nyugodtak a sportágak

egyenlôtlen teljesítményei miatt. 97 pontunk 84 %-át két siker sportágunk, a vívás (28 %) és a kajak-kenu (56 %) szerezte. (33. táblázat) Pontszerzésben mindkét válogatottunk lényegesen túlteljesítette az egyébként is feszes pekingi terveit, aminek megismétlésében csak reménykedhetünk, de ez azért nehezen realizálható. Az érmek tekintetében még nagyobb a fölényük. Kívülük a 15 megszerzett érmünkhöz mindössze az öttusa tudott egy ezüst és a sportlövészet egy bronzéremmel hozzájárulni. Kellemetlen meglepetést okozott, hogy az elmúlt évek sikerei után, nem lapátolt magyar hajó az evezôs VB-n. Az, hogy a nôknél nem tudtunk csapatot indítani, a férfiaknak pedig nem sikerült az elôkvalifikáció a torna VB-n és elôfordulhat - az 1924-ben Párizsban rendezett olimpia óta elôször - hogy nem lesz tornász a pekingi magyar csapatban. Továbbá az is aggályos, hogy a birkózók négy pontja jócskán elmarad az elmúlt öt olimpia nélküli év 13 pontos VB átlagától. Továbbra is nagyon hiányoznak az értékes helyezések. Az összteljesítménybôl 83 pontot, azaz 85 %-ot érmeseinknek köszönhetünk. Biztonságot pedig az adna az olimpiai eredményességi cél eléréséhez szükségesnek prognosztizált 150 ponton felüli teljesítmény elérésére, ha legalább 40 pontot helyezésekkel tudnak versenyzôink elérni. Bíztatók ebbôl a szempontból a 2006. évi Európa-bajnokságokon szereplô fiatal úszók, judósok és ökölvívók eredményei. Szeretnék egy év múltán a nehéz feladatot jelentô kvalifikációs világbajnokságokon elért sikereikrôl beszámolni.

3. táblázat. 2006. évi VB eredmények olimpiai versenyszámokban I. hely Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu - K-2 1000m Kozmann György Kolonics György kajak-kenu - C-2 1000m Gyökös Lajos Kökény Roland Vereckei Ákos Horváth Gábor kajak-kenu - K-4 1000m Benedek Dalma kajak-kenu - NK-1 500m Kovács Katalin Janics Natasa kajak-kenu - NK-2 500 m Paksy Timea Kovács Katalin Janics Natasa Fazekas Krisztina kajak-kenu - NK-4 500 m Nagy Timea vívás - pb.tôr egyéni 7 I. helyezés

II. hely Nemcsik Zsolt vívás - kard egyéni Horváth Viktor öttusa - egyéni

III. hely Gerebics Roland sportlövészet-dupla trapp Vajda Attila kajak-kenu - C-1 1000m Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu - K-2 500m Kozmann György Kolonics György kajak-kenu - C-2 1000m Mohamed Aida vívás - tôr egyéni Szász Emese vívás - pb.tôr egyéni

IV. hely Boczkó Gábor Fekete Attila Imre Géza Kovács Iván vívás - pb.tôr csapat Nemcsik Zsolt Decsi Tamás Lontay Balázs Lengyel Balázs vívás - kard csapat

V. hely Oláh Tibor birkózás - kf. 55 kg Deák Bárdos Mihály birkózás - kf. 120 kg

VI. hely Li Bin Lovas Petra Póta Georgina Tóth Krisztina asztalitenisz - csapat Benkô Zoltán kajak-kenu - K-1 500m Nagy Orsolya, Csaba Edina Sznopek Gabriella Varga Dóra vívás - kard csapat Fülep Sándor öttusa - egyéni

2 II. helyezés

6 III. helyezés

2 IV. helyezés

2 V. helyezés

4 VI. helyezés

08-37

2007/03/01 20:51

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 37

2007/1

napi szükséglet inkább csak javaslatnak tekinthetô, de tényleges hiány alacsony bevitel estén is csak hosszabb idôszak után alakul ki.

A vitaminok Más néven e vitaminok a retinolok, axeroftolok. Hiányában csökken a szem sötétséghez való alkalmazkodási képessége (farkasvakság) s a hámsejtek elszarusodása figyelhetô meg. Az A-vitamin a szervezet számára általános növekedési faktor is, fiatal korban hiánya lassítja a csontok növekedését. Ha hipervitaminózisról van szó, az viszont hajhullással, hámlásos bôrgyulladással jár együtt. A kémiai szerkezet alapján megkülönböztetünk A-1 és A-2 vitamint, az A-1 a tengeri halak májában, az A-2 az édesvízi halak májában található nagyobb mennyiségben. A két vegyület csupán egy kettôs kötésben különbözik egymástól, az A2 vitamin élettani hatása azonban csak mintegy harmada az A-1 vitaminénak. Az A vitaminok meglehetôsen hôtûrôk, oxigénmentes környezetben akár 120-130 C fokra is hevíthetôk bomlás nélkül. Levegôn melegítve azonban elég gyorsan oxidálódnak s biológiai aktivitásukat is elveszítik. Az ételzsírok avasodása s az olajok keményítése (hidrogénezése) is inaktiválja az A-vitaminokat. Bár A vitamint csak állati eredetû élelmiszerek (pl. máj, vaj) tartalmaznak, de provitaminjai zöldségfélékben és gyümölcsökben is találhatók, esetenként nagy mennyiségben. A fûszerpaprika, sárgarépa, sütôtök, paraj, sárgadinnye, sárgabarack különösen gazdag karotinban. Az emberi szervezet a karotinoidokat az emésztés során a bélfalban és a májban enzimes úton átalakítja A vitaminná, s azt a máj raktározza. A provitamint a karotináz enzim aktiválja. A versenysportoló napi szükséglete 3-5 mg-ra tehetô, ez a mennyiség kb. 100 g sertés-

májban, illetve 100 g sütôtökben mérhetô. A csukamájolaj a leggazdagabb természetes A vitaminforrás. Az A vitaminok illetve karotinoidok szervezeten belüli hasznosulási foka jelentôs mértékben függ az élelmiszerek zsírtartalmától. A felszívódás bôséges zsír jelenlétében jobb. Csak nyers zöldségfélék fogyasztása esetén – pl. nyers sárgarépát fogyasztva – a karotintartalom csupán néhány %-a jut át a bélfalon, a többi a széklettel ürül felszívódás nélkül. Emulgeáló anyagok (pl. lecitin) jelenlétében javul a hasznosulási arány. Túladagolásából adódó egészségi károsodás nem fordul elô, a bôr sárgás színe utal a túlzott bevitelre.

D vitaminok Más néven kalciferolok. A gyermekek a D vitamin hiányában angolkórt (rachitis) kapnak, ami a csontanyagcsere zavarát jelenti. Ilyenkor a csont megpuhul, elgörbül, csökken a kalcium- és foszfortartalma s csontdegenerációk lépnek fel. A Dvitamin élettani hatása a kalcium és foszfor felszívódásának és a csontozatba való beépülésének szabályozásában rejlik. Természetesen az angolkór gyógyításához, illetve megelôzéséhez a D vitamin jelenlétén kívül megfelelô mennyiségû és arányú Ca és P bevitel is szükséges. Egészséges felnôtt egyének – ha eleget tartózkodnak napfényen – számára általában nem szükséges külön D vitaminadagolás. Túladagolása egyébként veszélyes, a D hipervitaminózis jele a csonttörékenység s a szervetlen anyagok beépülésének zavara. Kémiailag a D vitamin 3-féle formában – D-1 , D-2 és D-3 vitaminok – található, ezek mind kémai, mind fiziológiai jellemzôkben nagyon hasonlítanak. A természetben található D-vitamin egyébként döntô többségében D-3 vitamin. A D vitaminok biológiai aktivitásukat 100 C fokra hevítve is megtartják, s jól ellenállnak a levegô oxidációjának sôt lúgos hatásnak is. Viszont nagyon fényérzékeny vegyületek. A D vitamin a szervezetben természetes provitaminokból, növényi eredetû ergoszterinbôl s állati eredetû dehidrokoleszterinbôl keletkezik az UV sugárzás hatására. A szükséglet az életkor s a napozás függvénye. Megemlítendô, hogy a csukamájolaj D vitaminban is igen gazdag. Tipikus, D vitaminban gazdag élelmiszer a margarin s a tojás. A sportoló napi igénye 5-10 mcg, 25 mcg felett jelentkezik a hipervitaminózis.

E vitaminok Az E vitaminok másik használatos neve: tokoferolok. Bár elvileg illetve kémiailag 7 különbözô tokoferol-változat lehetséges, de táplálkozásbiológiai szempont-

ból csak 4 tokoferolnak – alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferol – van gyakorlati jelentôsége. A fiziológiai hatás szempontjából a 3 metilcsoportot tartalmazó alfa-tokoferol a legaktívabb, a két metilcsoportos béta- és gamma-tokoferol hatása már csupán mintegy fele ennek, a delta-tokoferol – ez csak 1 metilcsoportot tartalmaz - aktivitása pedig csak 1 %. Bár kifejezett E-vitamin hiány, azaz markáns hiánytünetet eredményezô, alacsony szintû bevitel normális táplálkozás esetén a szervezetben meglehetôsen ritka – anyagcserezavarok, hormonális zavarok, izomsorvadás, más vitamintároló képesség romlás – de a szuboptimális E-vitamin bevitel igencsak elôfordulhat. Szükséges megemlíteni az E-vitamin antioxidáns szerepét is. Az E-vitamint szexvitaminnak is nevezik, adagolása ugyanis elôsegíti a nemi hormonok termelését. Az élsportolóknál egyébként elég gyakori a tápanyagok vitamintartalmának kiegészítése, s E vitamin adagolással kivédhetô a szívizom s általában az izomzat túlfáradása s ezáltal megakadályozható, illetve csökkenthetô a túledzettség kialakulásának valószínûsége. Az újabb kutatási eredmények szerint összefüggés van az E vitamin és a szelén, mint esszenciális mikroelem fiziológiai hatásmechanizmusa között, s a szelénhiány jól kivédhetô E vitamin adagolással. Sok Evitamin található az olajos magvakban (napraforgó, tök), a diófélékben és a mákban. A napi szükséglet sportolóknál meghaladja a 20 mg mennyiséget, de nagyságrendileg nagyobb mennyiség bevitele (pl. 300 mg/nap) sem okoz problémát.

K vitaminok A K vitaminok – K-1 és K-2 vitaminok – fillokinonok, menakinonok és rokon vegyületek. Hiányuk súlyos vérzékenységet okoz s szerepük van a csontmetabolizmusban is. Elég sok K-vitamin hatású vegyület is ismeretes, elsôdleges biológiai szerepe a K-1 és K-2 vitaminnak van. Ezek hôálló, de fényhatásra bomló vegyületek. Élelmiszereinket tekintve a K vitamin az állati eredetûek közül a májban fordul elô nagyobb mennyiségben – legmagasabb a tôkehalmáj K-vitamin tartalma – s viszonylag jelentôs a különbözô zöldségfélékben mérhetô K-vitamin koncentráció is. Kifejezetten magas a káposztafélék K vitamin tartalma. Hiánya nem fordul elô kiegyensúlyozott táplálkozásnál, a napi szükséglet 0.1-0.2 mg mennyiségre tehetô. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás tárgykörén belül a sportolók nem fémes mikroelemigényének egyes kérdéseit elemzi, azaz a létfontosságú szelén, fluor és jód témakörét ismerteti.

07-38

2007/03/01 21:13

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A Magyar Edzôk Társaságának 2005. évi közhasznú tevékenysége és gazdálkodása 2005. évi szakmai tevékenységünk másképpen sikerült, mint ahogyan eredetileg elterveztük. Ennek oka elsôsorban az, hogy anyagi forrásaink fôleg az év második felében kezdtek csordogálni. Taglétszámunk növekedése is megsínylette a „szûkesztendôt”: a 2005. évi 30 fôs gyarapodás elmaradt a korábbi dinamikus növekedés ütemétôl: az év végi taglétszám 1136. Mindennek ellenére – különösen, ha a mostoha anyagi körülményeket tekintjük – 2005. évi közhasznú sportszakmai tevékenységünk eredményessége miatt nem kell szégyenkeznünk. Konferencia programunk a megrendelések elmaradása miatt módosult. Társszervezôként – az MSTT-vel és a TFTIvel – három igen jelentôs szakmai-tudományos tanácskozás elôkészítésében és megrendezésében vettünk részt: • Szemtôl szemben a doppinggal – doppingkérdés ma és a jövô stratégiája (Április 19.); • Intimszféra és a sport, tabuk nélkül (Szeptember 28.); • V. Országos Sporttudományi Kongresszus (November 27-28). A TF-en rendezett mindhárom rendezvény értékes szakmai sikert aratott. Különösen elmondható ez a sporttudományi kongresszusról, melyen az Edzéstudomány, utánpótlás-nevelés és a Képzés az Európai Unióban szekciók a résztvevôk száma szempontjából is kiemelkedtek. Társaságunk tagjai és vezetôi közül többen is részt vettek a szervezésben és az elôadásokban. A Magyar Edzônek 2005-ben is kiadtuk mind a négy számát. A gazdag tartalommal megjelent számokban a sportedzés módszertanának széles skálája megtalálható a sporttáplálkozástól a doppingellenes fellépésig. Itt említhetjük meg, hogy ebben a vonatkozásban minden rendelkezésre álló fórumon állást foglaltunk az edzô felelôsségérôl. Az edzôk érdekvédelmének szentelt rovatot Kiss Gergô László töltötte meg értékes írásokkal. Ezen a helyen is külön elismerés illeti Gallov Rezsô munkáját, aki a szerkesztés mellett számos értékes szakcikkel gazdagította ebben az évben is a szakirodalmat. Az év végére örvendetesen elfogyott Edzôóriások címû könyvbôl újabb 500 pld-t rendelhettünk a további igények kielégítésére. A Mesteredzôi Kollégium ebben az évben Kásás Zoltánnak (Vízilabda), Komlódy Zsoltnak (Öttusa), Petrov Anatolijnak (Úszás), Rapcsák Károlynak (Evezés)

és Skaliczki Lászlónak (Kézilabda) ítélte oda a Mesteredzôi Díjat. Az informatikai fejlesztés üteme, a szûkös anyagi források miatt, ebben az évben is elmaradt a tervektôl, de a weboldalak gyakoribb frissítésével sikerült naprakészebbé tenni a honlapot és bôvíteni az információs lehetôségeket. Új menüpont az Antidopping Fórum, amely helyet ad minden olyan szakmai vagy jogi vonatkozású írásnak, amivel valamelyest hozzájárulhatunk a doppingellenes küzdelemhez. Nemzetközi kapcsolatainkban kiemelkedô sikernek könyvelhetjük el, hogy tagtársunkat, dr. Petrovics Lászlót, a TFTI igazgatóját a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották. Ebben az évben a MET-et felvették a Tanácsba. Ezzel társaságunk két – számunkra fontos – nemzetközi testületnek is tagja: a másik a WSPA, a Sportszakkönyv- és folyóirat Kiadók Nemzetközi Szövetsége. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 2005-ben, a szûkülô anyagi források ellenére legfontosabb szakmai programjainkban elôre tudtunk lépni. A szakmai fó-

rumokon rendszeresen megjelentünk mint konferenciaszervezôk vagy mint információnyújtók. Próbáltuk az edzôk felelôsségét a sport minden területén érzékeltetni. Fôleg a doppingügy kapcsán léptünk fel nagyon határozottan a tekintetben, hogy a doppingvétséget elkövetô versenyzôk ne egyedül maradjanak a vádlottak padján, hiszen mellôlük nem hiányozhat sem a sportorvos, sem az edzô, akiknek tudniuk kell sportolójuk minden tevékenységérôl. Titkárságunk 2005-ben – az MSTT-vel közösen – európai színvonalú, méltó elhelyezést kapott a Magyar Sport Házában, ami a mûködési feltételeket tekintve a társaság fennállása óta az egyik legjelentôsebb változás. Ez elsôsorban a sportfôhatóságnak, a Nemzeti Sporthivatalnak köszönhetô, amelynek az anyagi támogatása tette lehetôvé szakmai programjaink megvalósítását is. Ezen kívül nagy segítséget jelentett a Magyar Olimpiai Bizottság mûködési támogatása és hozzájárulása a Mesteredzôi Díjhoz, illetve a Nemzeti Sportszövetség támogatása szintén a Mesteredzôi Díj adományozásához.

Pénzügyi beszámoló: a társaság 2005. évi gazdálkodásának fôbb adatai NYITÓ EGYENLEG (2005. 01. 01.) BEVÉTELEK: Tagdíj Kiadványok (Magyar Edzô + egyéb) NSH támogatás MOB támogatás NSSZ NCA NCA Access Access Paralimpiai Bizottság Hirdetés Egyéb BEVÉTELEK ÖSSZESEN KIADÁSOK: Mûködés Kiadványok Informatika Konferencia Könyvelés Egyéb KIADÁSOK ÖSSZESEN ZÁRÓ EGYENLEG (2005. 12. 31) Budapest, 2006. november 30.

4 773 000 1 192 800 234 300 2 547 400 2 000 000 500 000 1 527 000 477 000 1 548 000 374 500 100 000 75 000 1 093 000 11 669 000 5 733 000 2 013 000 1 258 000 1 384 000 1 065 000 1 341 000 12 794 000 3 648 000

Megjegyzés: a MET 2005. évi közhasznú tevékenységérôl és gazdálkodásáról szóló beszámolót a társaság 2006. november 30-i közgyûlése megtárgyalta és elfogadta. Dr. Ormai László s.k. elnök Dr. Tamás István s.k. fôtitkár

■

MAGYAR EDZŐ 7

2007/1

A nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban A VILÁGBAJNOKSÁGOK OLIMPIAI VERSENYSZÁMAI ALAPJÁN Lochmayer György Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

Az olimpia mûsorán szereplô 160 versenyszámban rendeztek 21 sportágban világbajnokságot 2006-ban, vagyis a felkészülés félidejében a pekingi program mintegy felének (53%) a figyelembe vételével vizsgálódhatunk. A 21 sportág a világbajnokságok ütemezésének szempontjából három csoportba sorolható. A labdajáték, csapatsportok ôrzik a hagyományosan négyévenkénti, tehát az olimpia utáni második esztendôben sorra kerülô világbajnokságok rendjét és rangját. Mérkôzéseik az olimpián is a leglátogatottabb események közé tartoznak, a döntôkre szóló jegyek aranyat érnek. 2006-ban gyeplabdában, kosárlabdában, röplabdában, a nôk számára softballban és a férfiaknak labdarúgásban rendeztek világbajnokságot, amihez a nemzetközi szövetségek nem csatoltak olimpiai kvalifikációs lehetôségeket. Hozzájuk tartozik egyedüli kivételként az egyéni sportágak közül a sportlövészet, ahol szintén csak négyévenként tartanak valamennyi olimpiai versenyszámban VB-t, ez viszont olimpiai kvótaszerzést is biztosít. A második csoportba azok a sportágak sorolhatók, amelyek az olimpiák mûsorán szereplô teljes programjukat - összesen 113 versenyszámot - megrendezik a minden évben sorra kerülô világbajnokságaikon. A sportágak harmadik körébe azok tartoznak, amelyek évenként eltérô programmal, az olimpiai versenyszámaiknak csak egy részét bonyolítják le a VB-ken. Így 2006-ban asztaliteniszben csapatversenyekre és úszásban az olimpiára újonnan felvett nyíltvízi úszószámokra került sor. Tornában rendkívüli besorolással, minden versenyszámban hirdettek világbajnokot, bár az új kvalifikációs rend szerint csak a csapatok teljesítménye került beszámításra. Teniszben az eltérô nemzetiségû párok indulása miatt ezúttal is csak az egyéni számokat vehettük figyelembe.

Kína élre tört A 160 versenyszám I.-VI. helyezéséért járó 7-5-4-3-2-1 pontszámok országonkénti összesítésével készített 1. táblázat mutatja be a nemzetek rangsorának élmezônyét a 2006. évi világbajnokságo-

kon elért eredményeik alapján. A tornásznôknél két holtverseny adódott a gerenda és a talaj finálék IV.-V. helyén, ezért Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Brazília összeredményénél fél pontok találhatók. Lehetôség nyílt a táblázatban rangsorolt országok szereplésének összehasonlítására a négy évvel ezelôtti és a 2005-ben elért eredményeikkel. Négy ország kiesett az elsô 25-bôl. Kuba négy évvel korábbi teljesítményével még megkapaszkodott a 21. helyen, de ezúttal a 2005. évi 9. helyrôl a 28.-ra csúszott vissza, mivel favorit sportágaiban, atlétikában, ökölvívásban és judóban nem rendeztek VB-t 2006-ban. Hasonló a helyzet Kazahsztán esetében, ahol szintén az ökölvívásban megszerezhetô pontok hiányoztak. Etiópia és Jamaika pedig pusztán az atlétikában elért eredményeikkel kerültek 2005-ben a táblázat utolsó helyeire. Helyükre a röplabdában és tornában (!) nyújtott teljesítményével Brazília, birkózóinak kiemelkedôen jó szereplésével Irán, kajak-kenuban, evezésben és vitorlázásban, azaz a vizek hátán szerzett pontjaival Svédország és javuló eredményét hét sportág világbajnokságán gyûjtögetve, Dánia került. Az élmezônyben az elmúlt évekhez képest jelentôs változások történtek. Az, hogy Kína ugrott az elsô helyre, az olimpia megrendezésére készülô, hatalmas ország sportjának folyamatosan növekvô nemzetközi eredményességét figyelemmel kísérve, nem számít meglepetésnek. Tizenkét évvel ezelôtt magamnak is módom nyílt megismerni élsportjuk néhány fellegvárának felszereltségét, versenyzôik felkészítésének igényes szakmai színvonalát és fegyelmezettségét. A látottakból nem volt nehéz megjósolni azt, ami bekövetkezett. Az elônyük viszont meglepô. Athén elôtt ugyan ebben az idôszakban az elsô Németországtól 150 ponttal elmaradva az ötödik helyen végeztek. Akkor az igazi szenzációt az jelentette, hogy az Egyesült Államok három ponttal mögéjük szorult a szintén atlétikai és úszó VB nélküli évben. 2005ben Kína már harmadik, 2006-ban pedig vezeti a táblázatot közel 50 pont elônnyel Oroszország elôtt. Németországnak te-

kintélyes pontvesztése ellenére sikerült megôrizni harmadikként helyét a dobogón. Az eddig mindig az elsô hat nemzet közé tartozó Ausztráliát és Franciaországot hátrább szorította Nagy-Britannia és Olaszország. A franciák négy hellyel estek vissza. Vívóik és vitorlázóik fele annyi pontot gyûjtöttek, mint az elôzô évben, evezôseik meg egyet sem. Ilyen mérvû visszaesést nehezen lehet fiatalítással, vagy az erôgyûjtésre szánt esztendôvel megindokolni. Hasonló mértékû veszteség érte Ausztráliát kerékpárban és triatlonban, amit csak részben pótolt evezôseik és vitorlázóik eredményeinek javulása. 2006-ban a nagy ugrást Nagy-Britannia produkálta, a tizenegyedik helyrôl az ötödikre, régi rangját visszaszerezve evezésben, valamint jelentôs többlet teljesítménnyel tollaslabdában és triatlonban. Olaszországnak kajak-kenuban és kerékpárban kellett javulnia ahhoz, hogy egy helyezéssel elôrébb lépjen és hat ponttal megelôzze Ausztráliát.

A csehek elôbbre, a bolgárok hátrább kerültek A nyolc nemzetre bôvült élmezôny után közel azonos összetételû, de évenként változó teljesítményt nyújtó és sorrendû öt ország osztozik a 9.-13. helyeken. A kilencedik Lengyelország és a tizenharmadik Fehéroroszország között mindössze 20 pont a különbség. Közéjük tartozik és a tizenkettedik helyen végzett Magyarország. Kilenc ponttal maradtunk el attól, hogy megôrizzük a 2005-ben elért helyünket az elsô tíz nemzet között. Most az eredményeit hat sportágban javítani tudó Lengyelországnak, valamint kerékpárosainak és vitorlázóinak köszönhetôen Hollandiának sikerült a tíz közé jutni. Figyelemre méltó a közvetlenül elénk került ukránok teljesítménye is, akik tizenhárom sportágban értek el érmet és helyezéseket, mi viszont csak hatban tudtunk. A táblázat alsó harmadába tartozó országok körében a már említett cserélôdéseken, valamint Csehország látványos fejlôdésén és Bulgária jelentôs hátrább sorolódásán kívül, Japán mélyrepülését szükséges megemlíteni. A nyolcadik helyrôl a tizenhatodikra esett vissza meglehetôsen közepes teljesítménnyel, hiányolva azt a több, mint száz pontot, amit 2005-ben a judo és az úszás világbajnokságain szerzett.

06-39

2007/03/01 21:34

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

kapitánya 1982-tôl 1987-ig. A következô két esztendôt a Honvédnál töltötte: két bajnoki arany, egy kupagyôzelem!…Szövetségi kapitányunk 1989-90-ben, majd elkezdôdik egy páratlanul változatos és gazdag nemzetközi tapasztalatszerzô folyamat – közben idônként itthon is munkát vállal a Honvédnál, az MTK-nál, a Gyôri ETO-nál és a Videotonnál – amelynek során eljut Svájcba, Egyiptomba, Dél-Koreába, Malajziába, Szaudi-Arábiába, Kínába, és sorra hívják meg közben edzôtovábbképzô nemzetközi konferenciákra elôadónak, jár az említettek mellett az Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban is. 1996-ban kapja meg a Mesteredzôi címet, tavaly, 2006 óta a Magyar Labdarúgó Szövetség edzôképzésért felelôs szakmai igazgatója, s tagja a Magyar Edzôk Társasága Mesteredzôi Kollégiumának is.

országos bajnoki címet, kétszer pedig a Magyar Kupát, s érthetôen választották meg nem kevesebb, mint öt alkalommal az Év edzôjének. Folyamatosan, szinte mániákusan igyekezett idegen nyelvtudását kihasználva képezni magát, s a magas szintû nemzetközi edzô tanfolyamokon rendszeresen részt vett 1979-tôl 2003-ig, a franciaországi Nancyban, Torinóban, Stuttgartban, vagy éppenséggel Isztambulban. A válogatott szövetségi kapitányaként (1986-91, 1996-2001) az ismert nehézségek ellenére is elismerésre méltó eredményeket ért el, 1989ben a csapat a 9-12 hely között végzett az Eb-n, míg 1999-ben is képes volt kijuttatni válogatottunkat a kontinens-döntôre. 1999-tôl a Magyar Kosárlabda Szövetség Edzôi Bizottságának elnöke, 2000tôl az Európai Kosárlabda Edzôk Szövetségének tagja.

Köpf Károly Testnevelô tanári tanulmányait a TFen 1966-ban fejezte be, s ezt megfejelte az ELTE-n 1971-73 között szociológusi képesítéssel. Testnevelôként kezdte pályáját, 1968-ban már a Központi Sportiskola labdarúgó szakosztályában mûködik, s a neves utánpótlás intézményben marad egészen 1977-ig, ahol a késôbbiek során a módszertani osztályt vezette, majd igazgató-helyettesként zárta le karrierjének ezt az eredményes szakaszát. Ettôl az idôszaktól egészen 1993-ig váltakozva mûködött egyfelôl a Vasas módszertani vezetôjeként, illetve az egyesület elnökhelyetteseként, másfelôl, mint a Magyar Birkózó Szövetség fôtitkáraként. 1997-tôl ismét feljebb lép, az Országos Testnevelési és Sporthivatal osztályvezetôje, 1999-tôl a MOB sportigazgatója, egy rövid idôre vissza a sporthivatalba – helyettes államtitkár – majd ismét MOB sportigazgató, ebben az esztendôben, 2007. január 1-tôl pedig egyik kiemelkedô olimpiai sikerágazatunk, a Magyar Vízilabda Szövetség fôtitkára.

Mocsai Lajos Nem lehetetlen, de semmi esetre sem szokványos, s mindenképpen figyelemre méltó: az edzôk túlnyomó többségükben „szakosodnak”, vagy a nôi, vagy a férfi ágazatot részesítik elônyben. Nos, Mocsai Lajos esetében elmondható, hogy mindkét nemmel képes volt világszinten sikereket aratni. Irányítása alatt a magyar nôi kézilabda-válogatott az EHF pontrendszere alapján az 1998-2004 közötti idôszakban a világ legeredményesebb csapatává lépett elô, játékosai közül kilencen játszottak a világválogatottban, két játékosát (Daniel Stephant és Bojana Radulovicsot) a világ legjobb játékosának választották, egy harmadik pedig (Farkas Ágnes) a világ második legjobb játékosa címet kapta. A magyar nôi válogatott, szövetségi kapitányaként (1998-2004 között) aratott kiemelkedô sikereket. Az illusztris lista: Európa-bajnoki 3. hely (1998), világbajnoki 5. hely (1999), olimpiai 2. hely és Európa bajnoki cím (2000), világbajnoki 6. hely (2001), Európa-bajnoki 5. hely (2002), világbajnoki 2. hely (2003), olimpiai 5. hely (2004). S a férfiakkal, klubokkal nyert bajnokságokat, kupákat nem is említettük. A mesteredzô munkabírása óriási – a TF menedzser igazgatója, dékán-helyettes, szakágvezetô mestertanár – oktató tevékenysége rendkívül széles, hazai és nemzetközi publikációnak csak a címei oldalakat töltenének ki.

Mészáros Lajos Felnôtt, de egyben az utánpótlás szakmai kérdésekben is az ország egyik legelismertebb tekintélye, aki maga aktív játékosként – fôiskolai bajnok, majd az elsô osztályban is bajnok-, illetve kupagyôztes együttesben játszott, s késôbb edzôként, szakmai oktatóként is szinte miden elképzelhetô poszton eredményesen mûködött. A szakedzô, mesteredzô (2000) annak idején a Bp. Honvéd utánpótlás együtteseivel mutatkozott be bajnoki aranysorozattal a hazai kosárlabda színtéren 1973-78 között, s a piros-fehéreknél két hosszabb idôszakra is a felnôtt férfi együttes szakvezetôje, elôbb 198386, majd 1991-95 között, s munkálkodása során négyszer nyerte el együttese az

Dr. Petrekanits Máté Terhelésélettani laboratórium vezetô, testnevelô tanár, dr. ed. phys. A volt sokszoros röplabda válogatott sportember a budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Sporttudományi Kutatóintézetének (TF) tudományos munkatársa, a terhelésdiagnosztika tantárgy oktatója. Fô kutatási területe a

2007/1

fizikai és élettani terhelhetôség megállapítása laboratóriumi és telemetriás pályavizsgálatok alapján. Pályázatokon elnyert fôbb munkák: XI., XIII. kerületi általános iskolás gyermekek sportantropometriai, a szív elektromos, mechanikus és spiroergometriai vizsgálata, Bozsik-program 2004, 2005, 2006 évi kiválasztott résztvevôinek sportantropometriai és terhelésélettani pályavizsgálata. Szombathelyi, szegedi, kecskeméti, gödöllôi, ferencvárosi gyermek labdarúgók felmérése. NB-I, NB-I B labdarúgóinak hatszori felmérése. Válogatott, minôsített sportolók, hivatásos katonák, tûzoltók követéses vizsgálata. Dr. Petrovics László Már 1991-tôl a TF (2001-tôl a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) Továbbképzô Intézet ügyvivô szakértôje, ugyanott 1995-tôl igazgatóhelyettes, 2003-tól pedig a hazai és nemzetközi edzôképzésben, illetve továbbképzésben fontos szerepet betöltô intézmény igazgatója. A szlovákul és angolul is kiválóan beszélô fiatal testnevelô tanár sportvezetô diplomáit Pozsonyban, Leeuwardenben (Hollandia) és a TF-en szerezte, az utóbbi tíz évben számos tudományos publikációja jelent meg a hazai és nemzetközi folyóiratokban, vendégtanárként Sydney-ben is dolgozott az Australian College of Physical Education fôiskolán 1997-ben. Az Európai Edzôi Tanács titkára 2004 óta, egyebek között tagja a TFSE és a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének. Az atlétikában edzôi, kosárlabdázásban szakedzôi diplomát is szerzett vezetô fontosnak tekinti folyamatos önképzését, tervei szerint idén fejezi be a pozsonyi Comenius Egyetemen Ph.D. tanulmányait. Dr. Tamás István – fôtitkár Szervezetünk fôtitkára az elnökség állandó meghívott tagja. Fiatal korában remek sportoló volt, rúdugró, válogatott versenyzô, országos bajnok. A TF Továbbképzô Intézetében 1983 óta dolgozott, elôbb, mint csoportvezetô, késôbb a nemzetközi osztály vezetôjeként – angol, német és lengyel nyelvtudással – majd igazgatóként 2003-ig. Ezt megelôzôen – középiskolai testnevelô tanári, s mellette szakedzôi, sôt gyógytestnevelésbôl diplomát is szerzet a TF-en – a Bp. Spartacus atlétáinak vezetôedzôje, illetve 1967-78 között a sportegyesület módszertani osztályának vezetôje. Sokoldalú képzettségét és tapasztalatait szinte a Magyar Edzôk Társasága megalakulása óta kamatoztatja a szervezet népszerûsítése, erôsítése és folyamatos fejlesztése érdekében, 2002-óta pedig mindezt, mint fôtitkár, „hivatalból” teszi.

■

MAGYAR EDZŐ 39

2007/1

A Magyar EdzôkTársasága 2005. évi közhasznú beszámolójának eredménylevezetése Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

A tétel megnevezése

Elôzô év

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I.+II.) I. PÉNZÜGYILEG RENDEZETT BEVÉTELEK (1.+2.+3.+4.+5.) 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetéstôl c) helyi önkormányzattól d) társadalombiztosítótól e) egyéb f) továbbtanulási céllal kapott 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbôl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. PÉNZBEVÉTELT NEM JELENTÔ BEVÉTELEK B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1.+2.) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentô bevételek C. Tényleges pénzbevétel (A/I.+B./1. Sor) D. Pénzbevételt nem jelentô bevételek (A./II.+B./2.)) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetô kiadások Ebbôl: továbbutalt támogatás 2. Ráfordítást jelentô eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentô elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetô kiadások F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 1. Ráfordításként érvényesíthetô kiadások 2. Ráfordítást jelentô eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentô elszámolások 4. Ráfordítást nem érvényesíthetô kiadások G. Tárgyévi pénzügyi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye H. Nem pénzben realizált eredmény 1. Közhasznú tevékenység nem pénzbeni realizált eredménye 2.Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye I. Adózás elôtti eredmény J. Fizetendô társasági adó K. Tárgyévi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye Tájékoztató adatok A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegû ráfordítások 1. Bérköltség ebbôl: megbízási díjak tiszteletdíjak 2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. Pénzügyileg rendezett anyag jellegû ráfordítások C. Értékcsökkenési leírás D. Pénzügyileg rendezett egyéb jellegû ráfordítások E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett) F. Tárgyévben Apeh által kiutalt 1% összege

17,303 17,303 13,700 0 13,700 0 0 0 0 0 0 1,113 2,490 0 0 0 0 0 0 13,964 13,964 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,339 3,339 0 0 0 0 0 0 3,339 3,339 0

adatok E forintban Elôzô év(ek) Tárgyév helyesbítései 11,669 11,669 8,169 0 8,169 0 0 0 0 0 0 1,193 2,307 0 0 0 0 0 0 13,029 13,029 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -1,360 -1,360 0 0 0 0 0 0 -1,360 -1,360 0 1,000 1,000 0 0 224 847 374

Budapest, 2006. március 03. Dr. Tamás István fôtitkár s.k.

Dr. Ormai László elnök s.k.

05-40

2007/03/01 21:35

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának mérlege 2005 Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

A tétel megnevezése b A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK Eszközök (aktívák) összesen C. Saját tôke I. INDULÓ TÔKE/JEGYZETT TÔKE. II. TÔKEVÁLTOZÁS/EREDMÉNY III. LEKÖTÖTT TARTALÉK IV. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBÔL V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBÔL D. TARTALÉK E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Források összesen

Elôzô év c 873 0 873 0 5,112 0 0 0 5,112 5,985 5,985 0 2,646 0 3,339 0 0 0 0 0 0 5,985

Elôzô év(ek) módosításai d

.adatok E Ft-ban Tárgyév e 630 0 630 0 3,718 0 70 0 3,648 4,348 4,225 0 5,585 0 -1,360 0 0 0 123 0 123 4,348

Budapest, 2006. március 03. dr. Ormai László s.k elnök.

dr. Tamás István s.k fôtitkár

■

MAGYAR EDZŐ 5

2007/1 Az elnökség:

Dr. Ormai László – elnök Egyáltalán nem túlzás: megszemélyesítôje a sikeres magyar edzônek, keresve sem lehetett volna nála minden tekintetben alkalmasabb egyéniséget találni az elnöki posztra. Más kérdés, hogy nem kellett keresnünk, hiszen több mint egy évtizede ô áll a Magyar Edzôk Társasága élén. Logikus egybeesés, hogy, hasonlóképpen, egyben ô a Mesteredzôi Kollégium alapító- és ugyanakkor ma is aktív elnöke. A rendelkezésre álló terjedelem nem teszi lehetôvé mesteredzôi sikerekben gazdag tevékenysége, akár csak fôbb állomásainak is a felsorolását klub és válogatott szinten az asztalitenisz sportágban, de köztudottak elévülhetetlen érdemei vqnnqk a Statisztika S.C. létrehozásában, mûködtetésében, bravúros versenyeztetésében – idônként akár a legnehezebb körülmények közepette is – immár évtizedek óta. BEK- gyôzelmeik száma közelít a –negyvenhez! Molnár Zoltán – alelnök Szó szerint vehetô – egész életét a sportban, a sportpályák közelében töltötte. Édesapja a Népstadionban dolgozott, ott nôtt fel, ismerte a létesítmény minden zugát, s ennek késôbb nagy hasznát látta. Tizennégy évesen kezdett versenyszerûen atletizálni, elôbb a KSI, majd a Vasas középtávfutója. Elsô munkahelyén, a Népstadionban 1974-ben fogott munkához, s ’86-tól már intézményvezetô, a rendszerváltást követôen, 1991-tôl pedig a Népstadion és Intézményei fôigazgatója, s ebben a pozícióban tíz eredményes esztendôt tölt el, ismeretséget, népszerûséget, elismerést szerez magának, ekként kerül be a Magyar Olimpiai Bizottságba is ugyanabban az évben, tehát 1991-ben. Közben szakedzôi diplomát szerez, majd kiegészíti tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1997). A Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezetô igazgatója 1997 tavaszától. Gazdálkodási és szervezési képességeivel azóta - számos, nemzetközi elismerést aratott korábban nagyszabású kulturális, vallási jellegû, s legfôképpen sport világesemények megrendezésével a Népstadionban - közmegelégedésre szolgálja a patinás sport társadalmi szervezetet, amelynek elnökségi tagja 1996tól. Elsô alkalommal 2000-ben, a Sydney nyári olimpián töltötte be a Chef de mission felelôsségteljes tisztségét, s utána szinte automatikusan kapott jelölést a 2002-es téli, majd a legutóbbi, 2004-es athéni játékokra is ugyanerre a posztra. Kiss László - alelnök Korán tanult meg úszni, 8 éves kora óta versenyszerûen ûzte a sportágat, orszá-

gos bajnokságig vitte, 1960-ban pedig színeinket képviselhette a római nyári olimpiai játékokon. 24 éves koráig úszott, de maradt a medencék partján, 1964-tôl a Bp-i Spartacus edzôje egészen 2000-ig. Egész sportolói pályájára, edzôi karrierjére jellemzô a ragaszkodás, a hûség, megbízhatóság és a kitartás. Soha más munkahelye nem volt, mint a szövetkezeti sportegyesület, ahol pályája javarészét vezetôedzôként töltötte, közben világsikereivel oroszlánrészt vállalt a Kôér utcai uszoda megteremtésében, az utánpótlásnevelésben pedig a korai kiválasztáshoz segítséget nyújtó úszó óvodai rendszer kialakításában. Széchy Tamás mellett a magyar úszósport legsikeresebb edzôje, ô volt Patóh Magda, Kaczander Ágnes, a késôbbiekben Güttler Károly, Egerszegi Krisztina és Kovács Ági edzôje. Munkásságát 6 olimpiai arany, 4 vb arany, 18 felnôtt EB arany, számtalan felnôtt OB fémjelzi, 6szor volt az év edzôje az újságírók szavazatai alapján. 1991 óta szövetségi kapitány - 1991-96-ig nôi szakágé - 1996-tól pedig a válogatott egészéé. Annak idején a TF-en szerzett szakedzôi diplomát, mesteredzô, s ami egyáltalán nem mellékes, edzôi évtizedei során önzetlenül osztotta meg mindig is tudását, tapasztalatait edzôtársaival, következetesen gondoskodott arról, hogy maga köré kiváló szakembereket neveljen ki.

Tagok: Regôczy Krisztina A magyar mûkorcsolya sport legkiemelkedôbb egyéniségei között tartjuk számon, jégtáncos párjával, Sallay Andrással együtt, akik a hetvenes évek második felétôl a nyolcvanas évek elejéig soha elôttük, és az óta is megismételhetetlen diadalt arattak a legkiemelkedôbb világversenyeken, beleértve az olimpiai játékokat, világbajnokságokat és Eb-ket. Elég, ha egyetlen esztendôt ragadunk ki illusztrálásként, 1980-at: olimpiai ezüst Lake Placidben, Dortmundban világbajnoki arany, ezüstérem a göteborgi Eb-n. Az Év sportolója. Tegyünk még annyit a fényes karrierhez, hogy 1982-ben a profik között is világbajnokságot nyertek. A versenyzôi pályafutása tapasztalatait követôen nem szakadt meg kapcsolata az élô sporttal, a TF-en szakedzôi diplomát szerzett, jóllehet késôbb - kiváló nyelvtudása révén - tapasztalatait jobbára külföldön kamatoztatta. Nagy tekintélynek és népszerûségnek örvend a jég nemzetközi világában, s különösképpen a nemzetközi szövetségben (ISU). 1996ban az edzôbizottság elnökének nevezték ki, ahol, csaknem egy évtizeden át, fô feladata volt a kapcsolattartás a szakág kiemelkedô edzôivel, és a szakmai továbbképzési programok, tanfolyamok,

tanácskozások megszervezése, lebonyolítása. Természetesen a gyakorlati edzôi munkáról sem feledkezett meg, Salt Lake Cityben az olimpián szereplô, sôt ott gyôzelmet arató francia kettôs társedzôjeként bizonyított, majd eleget tett a nemzetközi szövetség felkérésének, s aktív szerepet játszott az új, megreformált pontozói rendszer kidolgozásában, mint a jégtánc bizottság tagja. A Magyar Olimpiai Bizottság Nôbizottságának alelnöke. Angyal Zoltán Idén lesz tíz éve annak, hogy a kiváló sportvezetô nem csak megpályázta az utóbbi nyári olimpiákon messze legsikeresebb sportágunk, a kajak-kenu felelôsségteljes szövetségi kapitányi posztját, hanem el is nyerte a megtisztelô tisztséget. Az 1988-as szöuli ötkarikás játékok óta – Barcelonán, Atlantán, Sydneyn át – egészen a 2004-es athéniig aranyakat halmozó sportág tavaly elôbb az Európabajnokságon, majd a Szeged melletti Matyéren rendezett vb-n minden korábbit felülmúló diadalokat aratott. Az 1971ben Európa-bajnoki aranyat, majd két évre rá már a felnôttek között ezüstérmet szerzett sportember viszonylag korán fejezte be aktív versenyzôi pályáját, s szinte nyomban elkezdte edzôi karrierjét. Szenvedélyes igyekezettel járta végig a szamárlétrát, következetesen képezte magát: elôbb elvégezte a TF-en a sportszervezôi szakot 1981-ben, majd 1983ban kapta meg szakoktatói diplomáját. Tizenkét évre szabott korábbi edzôi tevékenysége eredményeként világklasszisok formálódtak a kezei között, hogy a sikereket halmozó fiúk közül csak a legkiemelkedôbbeket, az olimpiai aranyérmeseket említsük: Csipes Ferenc, Hódos Sándor, Gyulai Zsolt és Ábrahám Attila. Bicskei Bertalan A mai körülmények ismeretében szinte hihetetlen, bár igaz, ez még 1984-ben történt: a Bicskei vezette ifjúsági labdarúgó válogatottunk Európa-bajnokságot nyert. A korábban több mint 250 elsô osztályú bajnoki mérkôzésen az MTK-ban, illetve a Bp. Honvéd együttesében szereplô kapuvédô (két alkalommal helyet kapott a válogatott 11-ben is) odaadással vetette bele magát pályafutását követôen az edzôi munkába, s megragadott minden alkalmat, hogy továbbképezze magát. A TF szakedzôi szakát 1974-ben fejezte be, megtoldotta ezt két további egyetemi évvel (filozófia történet), majd a nagy Eb-sikert követôen elvégezte 1986-ban a Kölni Testnevelô Fôiskola Labdarúgó tanári szakát – angolul és németül is kifogástalanul beszél –, s megszerezte az UEFA Pro Diplomát is. Az ifjúsági válogatott szövetségi

04-41

2007/03/01 21:41

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

■

2007/1

■

MAGYAR EDZŐ 41

2007/1

„Tudomány a sportoló nemzetért” Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság és a Magyar Sporttudományi Társaság 2007. évi tavaszi konferencia-sorozata

PÉCS – Április 4-5. „Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom” PTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Konferencia terem, 7644 Pécs, Ifjúság útja 6. Dr. Rétsági Erzsébet egyetemi docens, intézetigazgató E-mail: [email protected]; Tel.: 06-72-501-519; Mobil: 06-20-433-5532

VESZPRÉM – Április 11 „Válaszd a sportot - sportolj drog helyett!” Veszprém Megyei Önkormányzat, Szent István terme, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Csik Ferenc sportigazgató, Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal E-mail: [email protected]; Tel: 06-88-426-412; Mobil: 06-30-2060-169 Dr. Ormai László – elnök

Molnár Zoltán – alelnök

Kiss László – alelnök

Regôczy Krisztina

KESZTHELY – Április 20-21. „Sportturizmus” Pannon Egyetem Georgikon Kar, “D” épület, konferencia terem, Keszthely Dr. Bánhidi Miklós fôiskolai tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem E-mail: [email protected]; Tel: 06-96-516-757; Mobil: 06-30-526-2924

NYÍREGYHÁZA – Május 3. „Népegészségügy és sportoló nemzet” Debreceni Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar, Zilahi terem, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. Dr. Lukácskó Zsolt dékán, Debreceni Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar E-mail: [email protected]; Tel.: 06-42-404-403; 06-42-404-411

BUDAPEST – Május 9. II. Országos Sportinformatikai Szimpózium Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Aula 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Dr. Ozsváth Károly egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar E-mail: [email protected]; Tel.: 06-1-487-8126; Mobil: 06-30-590-6134

SZEGED – Május 22. Angyal Zoltán

Bicskei Bertalan

Köpf Károly

Mészáros Lajos

„Testnevelés és sport az utánpótlás-nevelésben” Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar, Díszterem, 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút 4-6. Dr. Szatmári Zoltán, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar, Testnevelés Tanszék E-mail: [email protected]; Tel: 06-62-544-729; Mobil: 06-20-254-4523

SZOMBATHELY – Május 30. „Életmód - szabadidô – rekreáció” Szombathely, Károlyi G. tér 4. Fôiskolai Tanácsterem, Fôiskolai Sportcsarnok Dr. Gál László fôiskolai tanár, címzetes fôigazgató, dr. Polgár Tibor fôiskolai docens E-mail: [email protected]; [email protected]; Tel.: 06-94-504-355; Mobil: 06-20-466-6769

BUDAPEST – Június 13. „A sportturizmus helyzete és fejlesztése Magyarországon” Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Aula, 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Mausz Gotthárd, Pegazus Tours, Dobozy László, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar E-mail: [email protected]; [email protected]; Tel/Fax: 06-1-460-6980; Mobil: 06-30-991-0203

Mocsai Lajos

Dr. Petrekanits Máté

Dr. Petrovics László

Dr. Tamás István – fôtitár

További információk a helyi szervezôknél és az MSTT titkárságon! MSTT honlap: www.sporttudomany.hu; MET honlap: www.magyaredzo.hu E-mail: [email protected]; [email protected] Tel/Fax: 06-1-460-6980; 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203

03-42

2007/03/01 21:48

Page 1

42

■

2007/1

Néhány sorban…

A kiadványok megvásárolhatók a Magyar Sporttudományi Társaságnál: 1146 Bp. Istvánmezei út 1-3. Tel: 06-30-991-0203

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

Távirati tömörséggel, ha összegezni szeretnénk a mögöttünk hagyott esztendôt - mint ahogyan erre ígéretet tettünk legutóbb - akkor tényszerûen a következôket rögzíthetjük saját ügyeinkrôl: sportszakmai konferenciáinkat örvendetesen rendre erôs érdeklôdés kísérte, s ebbe a sorba illeszthetjük II. Országos Edzôi Kongresszusunkat is. Ennek kapcsán emeljük ki támogatóink együttmûködését, hiszen nélkülük aligha juthattunk volna elôbbre: a Magyar Olimpiai Bizottság, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság, a Nemzeti Sportszövetség, a Szerencsejáték Zrt. valamint a Pegazus Sport Tours Kft. segítségét. Taglétszámunk határozottan gyarapodott, jóllehet messze vagyunk még a célul kitûzött nagyságrendtôl. Folyóiratunk, a Magyar Edzô is kétségtelenül javult, ám tág határai vannak a színvonalemelésnek mind tartalomban, mind kivitelben. Szervezetünk életében meghatározó esemény volt elnökségünk újjáalakulása, s egyúttal itt köszönjük meg a korábbi testületnek az eredményes, lelkiismeretes munkáját. Az új elnökség kivétel nélkül elismert szakemberekbôl áll, összetételében eleve súlyt és tekintélyt kölcsönöz társaságunknak, amelynek jelszava – megvédeni értékeinket! A magyar sport történéseit illetôen, elsôsorban a 2007-es költségvetés áll az érdeklôdés középpontjában. Nagyjából-egészébôl talán megegyezik az elôzô évivel, ám az olimpiai kvalifikációs kötelezettség fedezete mintegy 200 millió forinttal rövidebb…. A szerkezeti átalakulások során külön említést kíván, hogy a NUPI, az Olimpiai Központok és a Sportmúzeum a jövôben egy gazdálkodási-irányítási egységet alkotnak. Örömmel konstatáltuk az együttmûködés kölcsönös jeleit a MOB és a BOM között, viszont közel sem ennyire kedvezô jelként könyveltük el azt a nehezen magyarázható érdektelenséget, amely a világhírû labdarúgó szakember, Sir Alex Ferguson budapesti elôadása után nyilvánult meg: edzôink nem éltek a kivételes alkalommal, némák maradtak, amikor kérdéseket tehettek volna fel neki. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 3

Megújult elnökséggel tovább…! NAGYTEKINTÉLYÛ SZAKMAI ERÔK A VEZETÉSBEN Friss lendülettel rajtolt a Magyar Edzôk Társasága 2007-ben, formájában és fôként tartalmában is jelentôs eseménnyel: új elnökségünk január 17-én tartotta elsô, mondhatni, alakuló ülését. Dr. Ormai László elnök köszöntôjében mindenek elôtt elismerését fejezte ki a korábbi elnökség tagjainak, akik igen nehéz körülmények között igyekeztek helytállni edzôtársadalmunk érdekeinek védelmében, közremûködni az edzôi tevékenység tekintélyének helyreállításában. Az új elnökség összetételét illetôen elégedetten állapította meg az elnök, hogy soha korábban nem sikerült a vezetô kollektívában mind szakmailag, mind a gyakorlati edzôi tevékenységben ennyire gazdag tapasztalatokat és sikereket elért szakembereket összegyûjteni (amely kiderül a bevezetô sorokat követô rövidre szabott, ám lényegre törekvô önéletrajzokból is. A szerk). A társaság elôtt álló feladatok, a 2007-es esztendôt meghatározó fontos tennivalók összefoglalása elôtt az elnök szólt további változásokról is, amelyek a társaság keretei között mûködô és a Mesteredzôi címek odaítélésében fontos szerepet betöltô kollégium személyi összetételét érintô változásokra vonatkozott. A visszavonulását bejelentô Török Bódog helyére Mocsai Lajos kézilabda mesteredzôt kérte fel a kollégium elnökként is funkcionáló Dr. Ormai László, Angyal Zoltánt, kajak-kenu szövetségi kapitányunkat pedig konzulensként kérte fel a kuratóriumi munka elôsegítése céljából. Ami a Magyar Edzôk Társasága jelenlegi elnökségét illeti, külön említést érdemlô változás, hogy Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezetô igazgatója tölti be a továbbiakban az egyik alelnöki posztot. A közösségünk számára szakmailag és számos más vonatkozásban is prioritást jelentô együttmûködésünk a MOB-bal (edzôk továbbképzése, doppingellenes küzdelem, sportorvoslás, sporttudomány stb.) ezzel is nyomatékosan kifejezésre jut. A másik alelnöki pozícióban - a testületben már korábban is ugyanezt a tisztséget viselô - Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya maradt. A tagok kivétel nélkül tekintélyes, elismert, a sport szakmában meghatározó szerepet betöltô személyek, akiktôl megalapozottan várható el a szakma, az edzôi munka elismertségének hatékony védelme, a társaság további fejlôdése - tevékenységének minden fontos területén - a szakmai konferenciák magas színvonalú megrendezésétôl az edzôi érdekképviseleten át kiadványainak minôségi javításáig, a szervezet népszerûsítéséig, s ennek következtében a taglétszám további jelentôs emelkedéséig, hogy csak a leglényegesebb tényezôket említsük. Az elôrelépés egyik biztosítéka, hogy az elnökség tagjai konkrét területeket ügyelnek fel. Az újszerû munkarend érzékeltetésére néhány példával hadd szolgáljunk, mielôtt az elnökséget személy szerint bemutatnánk. Regôczy Krisztina a szponzori és marketing tevékenységet kíséri figyelemmel, Molnár Zoltán a szakmai érdekvédelmi ügyeket, továbbá a konferenciák szervezését. Kiss László az etikai- jogi érdekvédelmet. Dr. Tamás István fôtitkár a szervezet fejlesztésének kérdéseit és a pályázatok gondozását. Angyal Zoltán a Mesteredzôi kollégium tevékenységét. Bicskei Bertalan a labdarúgás megkülönböztetett kezelését. Köpf Károly a kiadványok, folyóiratok szerkesztését. Mészáros Lajos a média-kapcsolatokat. Mocsai Lajos a TF és más, a társaság tevékenységével kapcsolatos intézményekkel kialakítandó kapcsolatokat. Dr. Petrekanics Máté az informatikai fejlesztést, míg Dr. Petrovics László az edzôk képzését, továbbképzését felügyeli. ➨