A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám – Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron, 2012.08.31.
A vizes élőhelyek jelentősége (Ramsari egyezmény, 1971) Wetland: „mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy más vízi területek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvízzel; édesvizűek avagy félsósak és sósak…” Funkcióik:
Értékeik:
•vízvisszatartás •talajvízszint szabályozás •víztisztítás •tápanyagok visszatartása •üledék visszatartása •szennyeződések visszatartása •helyi klimatikus körülmények stabilizálása
•vízellátás biztosítása •halászat •mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása •faanyag termelés •energiaforrás ellátás (pl. tőzeg) •élővilág •rekreáció, turizmus
Bemutatott területek Kiskunhalas, Fejetéki-mocsár Az egykori Halas-tó egyik utolsó maradványa Kiskunhalastól ÉNY-ra. 1992 óta TT. Tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet 13 különálló folt a déli országhatár mentén, jelenleg nagyrészt TT-k ill. ex lege védett területek
Kiskunhalas, Fejetéki-mocsár (Halas-tó) Nagymúltú város szegélyén – helytörténeti forrásokból múltja jól ismert A Halas-tó értékei: -„nedves időszakokban bővelkedett”
A vizes élőhelyek értékei:
halban
- nádasok – tetőfedés - szigetek, a várost nyugatról körülölelő mocsár – védelem - speciális funkció: a szőlők védelme (Szalai S. 2005).
•vízellátás biztosítása •halászat •mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása •faanyag termelés •energiaforrás ellátás (pl. tőzeg) •élővilág •rekreáció, turizmus
forrás: SZALAI S. 2005
I. katonai felmérés (1783-84)
II. katonai felmérés (1861-66)
forrás: SZALAI S. 2005
1953
1990
A Halas-tó maradványa: A Fejetéki-mocsár Erősen mozaikos, kiszáradóban lévő terület 33,5312 ha 243 élőhelyfolt Átlagos foltméret: 1380 m2 11 védett faj Adatforrás: Horváth A. 2006
Körös-éri Tájvédelmi Körzet „A semmi közepén” – Szeged-Szabadka Legeltetés, tanyavilág, szállások A nyugati részen erdősítés, tőzegbányászat (Átokháza) Önálló települések későn: Kelebia – 1922 (Trianon) Csongrád megyei területek: 1950 „Határsáv” Első védett terület: Ásotthalmi-láprét (1990) Közös magyar-jugoszláv TK terve: 1995
A tájszerkezet kevésbé változott…
…de a lecsapoló csatornákat itt is mindenhol megtaláljuk
Kelebiai-halastavak (Négyes-tó) „halászat”
Tanaszi-semlyék „mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása”
Tanaszi-semlyék „élővilág”
Adatforrás: KNP
Terület (m2)
Élőhelyfoltok száma
Átl. foltméret (m2)
Kelebiai-halastavak
5.371.868
191
28.125,0
Öttömösi-baromjárás
4.157.308
125
33.258,5
Magyari-erdő
4.131.246
109
37.901,3
Bogárzó
3.922.951
124
31.636,7
Tanaszi-semlyék
3.095.435
197
15.712,9
Ásotthalmi-láprét
1.861.596
116
16.048,2
Nagy-Széksóstó
1.829.382
55
33.261,5
Rívó-erdő
1.395.566
121
11.533,6
Madarász-tó
1.108.933
36
30.803,7
Kissori-semlyék
1.100.743
94
11.710,0
Csipak-semlyék Bácsborista
911.901 587.398
168 15
5.428,0 39.159,9
Ásotthalmi Emlékerdő
182.940
32
5.716,9
29.657.267
1383
21.444,2
ÖSSZ
Adatforrás: KNP
Terület (m2)
Védett fajok száma
Védett faj/ha
Magyari-erdő
4.131.246
28
6,8
Ásotthalmi-láprét
1.861.596
25
13,4
911.901
19
20,8
Rívó-erdő
1.395.566
19
13,6
Kelebiai-halastavak
5.371.868
18
3,4
182.940
17
92,9
Tanaszi-semlyék
3.095.435
16
5,2
Bogárzó
3.922.951
11
2,8
587.398
9
15,3
Madarász-tó
1.108.933
8
7,2
Kissori-semlyék
1.100.743
8
7,3
Nagy-Széksóstó
1.829.382
5
2,7
Öttömösi-baromjárás
4.157.308
2
0,5
29.657.267
185
16,0
Csipak-semlyék
Ásotthalmi Emlékerdő
Bácsborista
ÖSSZ
Az Ásotthalmi-láprét természetességi értékeinek különbségei
3
22
Adatforrás: KNP
Az Ásotthalmi-láprét természetességi értékeinek különbségei
22. pont: Legalacsonyabb átlagos természetességi érték Nádasodó kékperjés láprét 4 faj (sás és pázsitfüvek)
3. pont: Legmagasabb átlagos természetességi érték Kékperjés láprét 18 faj Ritka generalista faj: Iris spuria
Összegzés •A vizsgált vizes élőhelyek a korábbi évszázadokban védelmi szempontból, építészeti (nád), bányászati (tőzeg) és kisebb részben halászati szempontból voltak jelentősek •Jelenleg fő értékük az élővilág •Erősen fragmentáltak •ÉNY-DK irányú buckaközi mélyedések – elnyúlt foltok, mozaikosság •Minél kisebb az átlagos foltméret, annál több a védett faj – de a sérülékenység is nagyobb •A természetvédelmi szempontból legértékesebb élőhelyek nem mindig a védett területek belső részén helyezkednek el – tájtörténet, mikrodomborzat befolyásolja
Források
•BORHIDI A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 93 p. •A Ramsari Egyezmény kézikönyve 1999. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 135p. •HORVÁTH A. 2006: A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület kezelési tervét megalapozó 2006. évi állapotfelmérés. – Kézirat, KNP, Vácrátót. 73p. •SZALAI S. 2005: Kiskunhalas belterülete a 18-20. században. – In: Ö. KOVÁCS J.SZAKÁL A. (szerk.): Kiskunhalas története 3. •MARGÓCZI K. et al. 2007 Ökológiai kutatások a „Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv” című, HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú program keretében. •TÖLGYESI I. 2004: Körös-éri Tájvédelmi Körzet kezelési terve. Kézirat. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. 114p.
Köszönjük a figyelmet!
