A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN
Prof. Dr. Faragó Sándor NYME, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, Sopron
A NAGY LILIK FELÉTELEZETT VONULÁSI ÚTVONALAI A WÜRM ELJEGESEDÉS IDEJÉN
A KÁRPÁT-MEDENCE VÍZRAJZA A VÍZRENDEZÉSEK ELŐTT
MAGYARORSZÁG VÍZRAJZA NAPJAINKBAN
1
A NAGY LILIK JELENLEGI VONULÁSI ÚTVONALAI
Nagy lilik (Anser albifrons) előfordulásának havi tér-idő mintázata Magyarországon, 2005-2006
A nagy lilik (Anser albifrons) hosszútávú dinamikája Magyarországon
A nagy lilik (Anser albifrons) állományváltozásának términtázata
Nagy lilik -Anser albifrons 180000
y = 22,887x + 29829 2 R = 0,0006
150000
90000 60000
03.dec
04. ápril
03. jan
03. aug
01.okt
02.febr
02. szept
00.ápr
01.márc
00. nov
99.jan
99.dec
99.aug
98.feb
98.sept
97.feb
97.okt
96.okt
94.feb
94.dec
92.feb
93.okt
92.dec
90.feb
91.okt
90.dec
88.feb
89.okt
88.dec
87.okt
0
86.dec
30000 84.nov
pld
120000
2
NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VIZES TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON VALAMENNYI JELZŐ FAJ ÉRTÉKEI ALAPJÁN
A MVM TERÜLETEINEK SORRENDJE A FAJSZÁM ALAPJÁN A 4 ASPEKTUSBAN, VALAMINT A TEJES SZEZONBAN 25
Koraősz
fajszám
20 15 10
10.
11.
08.
19.05.
18.04.
02.
20.
19.03.
03.
18.05.
15.
18.03.
16.02.
19.04.
19.02.
18.07.
16.01.
19.01.
14.
18.02.
18.01.
13.
18.08.
17.01.
22.
09.01.
23.01.
07.
04.
19.06.
18.06.
12.
21.02.
17.03.
06.
17.02.
09.02.
05.
01.
23.02.
0
21.01.
5
területkód
30
Ősz
fajszám
25 20
18.04.
19.03.
19.05.
18.03.
18.04.
19.05.
20.
10.
16.02.
11.
19.01.
19.01.
17.01.
18.05.
20.
16.02.
13. 19.02.
19.04.
19.02. 18.02.
04.
18.06.
18.07.
18.07.
18.01.
19.04.
18.05.
18.03.
17.01. 10.
16.01.
08.
16.01.
08.
18.02. 13.
06.
02.
18.08.
15.
18.01.
09.02.
03.
07.
01.
23.02.
09.01.
22.
05.
19.06.
21.02.
21.01.
23.01.
14.
12.
fajszám
18.06.
30
17.02.
5 0
17.03.
15 10
területkód
Tél
25 20
19.03.
18.08.
06.
04.
17.03.
22.
11.
19.06.
09.02.
03.
12.
21.01.
17.02.
05.
21.02.
07.
23.02.
23.01.
15.
02.
01.
14.
5 0
09.01.
15 10
területkód
A MVM TERÜLETEINEK SORRENDJE A FAJSZÁM ALAPJÁN A 4 ASPEKTUSBAN, VALAMINT A TEJES SZEZONBAN
30
fajszám
Összességében elmondható, hogy a teljes szezonban a vízimadár közösségek osztályozását a kettősség jellemezte. Van egyfajta hortobágyi központ, amin belül az élőhely differenciál, illetve van egy élőhely alapú centrum, amit a nagy kiterjedési halastavak – elhelyezkedésüktől függetlenül –, a hozzájuk hasonló méretű természetes édesvizű és szikes tavak, valamint a Duna (ugyancsak nagy kiterjedésű) szakaszai jellemeznek. Érzékelhető regionális kapcsolatok csak ezen belül jelentkeznek.
Tavasz
25 20
08 .
11 .
19 .05 .
10 .
20 .
19 .03 .
16 .02 .
15 .
18 .05 .
02 .
16 .01 .
18 .04 .
19 .04 .
18 .03 .
17 .01 .
13 .
19 .02 .
04 .
19 .01 .
03 .
18 .01 .
22 .
23 .02 .
23 .01 .
18 .02 .
19 .06 .
12 .
18 .07 .
07 .
18 .06 .
06 .
17 .03 .
05 .
09 .02 .
01 .
18 .08 .
09 .01 .
14 .
21 .02 .
21 .01 .
5 0
17 .02 .
15 10
Az egyes aspektusokban és a teljes szezonra vonatkozó elemzésben kapott eredmények azt mutatják, hogy az egyes területek csoportosítása, ordinációja alapján ● eleve elrendelt sorrend, illetve hasonlóság nincs a területek madárközösségei között, ● a teljes szezont érintő elemzés jó összképet nyújt országos szinten, de ● egy-egy aspektus során tapasztaltak gyökeresen megváltozhatnak a vonulás következtében, vagy a telelés időszakában, ezért értékelhető elemzéseket elsősorban aspektusonként kell végezni, ● a madárközösségek kialakulását nagyban befolyásolják külső ökológiai körülmények (a vízállás változása; klimatikus viszonyok, mindenek előtt a csapadék).
területkód
19 .05.
19 .03.
20.
10.
18 .04.
18 .03.
16 .02.
19 .04.
08.
19 .02.
19 .01.
18 .05.
04.
16 .01.
18 .01.
18 .06.
18 .02.
11.
17 .01.
18 .08.
18 .07.
13.
09 .02.
22.
15.
07.
06.
03.
05.
23 .01.
23 .02.
12.
02.
21 .01.
19 .06.
09 .01.
01.
14.
Szezon
21 .02.
17 .03.
fajszám
17 .02.
40 35 30 25 20 15 10 5 0
terület kód
AZ EGYES ÉLŐHELYTÍPUSOKAT PREFERÁLÓ FAJOK SZÁMA ASPEKTUSONKÉNT ÉS SZEZONRA VONATKOZTATVA (ZÁRÓJELBEN A VADÁSZHATÓ FAJOK SZÁMA), ÉS A FAJGAZDAGSÁG SZERINTI SORREND
Kora ősz
Ősz
Tél
Tavasz
Szezon
∑
Sorrend
Folyó
Élőhely
5 (3)
13 (1)
20 (3)
10 (2)
12 (1)
60
5.
Állandó édesvizű tó
11 (3)
15 (5)
16 (2)
14 (3)
20 (3)
76
3.
Állandó szikes tó
12 (3)
13 (4)
10 (3)
13 (4)
15 (4)
63
4.
Időszakos szikes tó
8 (3)
10 (3)
10 (3)
13 (4)
12 (4)
53
6.
Állandó szikes mocsár
1 (0)
1 (1)
1 (0)
4 (0)
1 (0)
8
8.
Időszakos szikes mocsár
1 (0)
0 (0)
1 (1)
2 (0)
1 (0)
5
9.
Halastó
20 (5)
30 (6)
24 (6)
29 (8)
32 (7)
135
1.
Víztározó
12 (3)
18 (6)
17 (6)
19 (5)
22 (7)
88
2.
Bányató
1 (0)
7 (1)
12 (3)
6 (3)
11 (3)
37
7.
Halastó Víztározó Állandó édesvizű tó Állandó szikes tó Folyó Időszakos szikes tó Bányató
Állandó szikes mocsár Időszakos szikes mocsár
135 összegzett fajszám 88 76 63 60 53 37
8 5
Valamennyi élőhely közül – legalábbis pozitív preferenciát mutató fajszámok alapján – a halastavak a legkedveltebbek a vízimadarak számára. Állandóságuk, változó vízmélységük, magas termelőképességük (trofitásuk), utóbbiból következő vegetációszerkezetük, és a kímélet együttesen biztosítják, hogy a legtöbb faj fenntartásában betölthessék a természetes vizektől átvett feladataikat.
3
A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL
A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL
Mivel a klímaváltozási forgatókönyvek nagyobbik része a felmelegedés mellett a csapadék jelentős mértékű csökkenését is magával hozza, a csapadékcsökkenés és a párolgás növekedése a vizes élőhelyek nedvességdeficitjét fogják növelni, ami gyakorlatilag minden magyarországi vizel élőhelyre (FARAGÓ, 1985) negatív hatással lesz Mesterséges vizes élőhelyek: Természetes és természetszerű vizes
• Szűkülni fog a vízivad fajok élettere, különösen a fészkelőhelyek vonatkozásában. Az átvonuló és telelő fajok esetében nem feltétlenül a területi csökkenés jelenti a veszélyt, hanem a vízhatások követhetetlen jellege. A bizonytalanság a vonuló és telelőterület váltására ösztönözheti a vonulókat/telelőket. • A fészkelőhelyek csökkenése maga után vonja a fészkelő állományok visszaszorulását is.
élőhelyek:
1-halastavak
A-L-tengerekhez kötődő élőhelyek
2-farm tavak, kis víztározók
Cygnus olor
Sekély állóvizek
M-állandó folyamok, folyók, vízfolyások, patakok
Faj
Élőhely
3-öntözött területek (beleértve a rizsföldeket is)
Anser anser
Nagy kiterjedésű nádasok
N-időszakos folyamok, folyók, vízfolyások, patakok
4-időszakosan elöntött mezőgazdasági területek
Tadorna tadorna
Mesterséges víztározó
O-állandó édesvzű tavak
Anas strepera
Növényzettel borított állóvizek
P-időszakos édesvizű tavak
5- sós talajmélyedések, sós tó, sós lepárló medencék
Anas crecca
Sekély állóvizek
Q-állandó sós vizű tavak, mocsarak
6-víztározók, völgyzáró gátak, duzzasztógátak tavai
Minden vizes élőhelyen
R-időszakos sós vizű tavak, mocsarak*
7-bányatavak (kavics, homok, agyag)
Anas platyrhynchos
S-állandó édesvizű mocsarak kis tavak
Anas acuta
Sekély vizű tavak, rövidfüvű gyeppel
8-szennyvíztisztító telepek, ülepítő tavak
T-időszakos édesvizű mocsarak, kis tavak*
Anas querquedula
Síkvidéki mocsarak
9-csatornák
Anas clypeata
Halastavak, mocsarak
U-tőzeges területek (tőzeglápok, mocsarak, fenek) V-(tundra/alpesi vizes területek) W-dominánsan cserjés vizes területek X-dominánsan fás vizes területek Y-édesvizi forrás (ide értve az oázisokat is)
•E kategóriákhoz sorolhatók az időszakosan elöntött ártéri gyepek és erdők
Z-(geotermikus vizes területek)
A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL
Netta rufina
Nádas sekélyvizű élőhelyek
Aythya ferina
Növényzettel mozaikosan fedett állóvizek
Aythya nyroca Aythya fuligula Fulica atra
Áll. nagyság (pár)
Várható áll. (pár)
120-150
200-300
2000-2100
1800-2000
0-1
5-10
100-200
100
0-5
0-5
100.000-150.000
80.000-120.000
30-50
10-30
1200-1500
800-1000
500-600
400-500
60-70
60-70
5000-10.000
5000-8000
Sűrű növényzettel fedett tavak és mocsarak
500-600
200-300
Sekélyvizű tavak, halastavak
80-100
80-100
Sík- és dombvidéki állóvizek
80.000-120.000
60.000-80.000
A RAMSARI TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON
•Természetvédelmi szempontból különösen fájó a cigányréce illetve a böjti réce fészkelő populációja csökkenésének lehetősége, vadgazdálkodási szempontból pedig a generalista, ezért leggyakoribb tőkés réce és szárcsa, valamint a napjainkban még gyakori barátréce lehetséges visszaszorulása. •Mindezek kivédésére ugyancsak egyetlen mód kínálkozik, a vizes élőhelyek kiterjedt rekonstrukciója, a természetvédelmi-vadvédelmi célú vízgazdálkodás preferálása
A KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK (SPA) ELHELYEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON
4
A VÍZIVAD KÍMÉLETI TERÜLETEK A 25 ÉS 50 KM-ES HATÓSUGARAKKAL
A VÍZIVAD KÍMÉLETI TERÜLETEK TERVEZETT TELJES HÁLÓZATA, A VÍZIVAD 30 ÉS 50 KM-ES MOZGÁSKÖRZETÉNEK FELTÜNTTÉSÉVEL
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
5
