A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)
Erózió Okok: • geológiai viszonyok • topográfiai viszonyok • védekezés hiánya • nem megfelelő földhasználat, • egyéb degradációs folyamatok
Geológiai erózió
Példa az antropogén hatásra
Eróziót kiváltó tényezők • Csapadék – eső mennyisége – cseppnagysága – intenzitása (mm/h) – időtartama – hóolvadás milyensége • Lejtő – meredeksége – hosszúsága – alakja – kitettsége
Eróziót befolyásoló tényezők • talaj nedvességi állapota • talaj vízgazdálkodása • talaj szerkezete • talajfelszín érdessége • növényborítottság
Erózió megjelenési formái Felületi (areális) vagy réteg erózió: csak a művelt talajrétegre korlátozódik, egyenletes vékony rétegben pusztul le a talaj. Mélységi vagy vonalas erózió: lejtőn nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elő – lineáris vízvezető pályákhoz kötődik (barázda, árok, vízmosás, völgy)
A felületi vagy réteg erózió megjelenési formái •Rejtett erózió: felső talajréteg vékony rétegben, de nagy területen pépszerű lesz és eredeti helyéről elmozdul •Csepperózió: esőcsepp mechanikai hatása •Lepelerózió: lepelszerű vízmozgás
Felületi erózió fokozatai: •Nem erodált •Gyengén erodált: az A, B szint együttes vastagságának nem több mint 30% pusztult le •Közepesen erodált: az A, B szint együttes vastagságának 30-70%-a pusztult le •Erősen erodált: a B szint is csaknem teljesen lepusztult (70 % felett)
(Mérésének lehetőségei: pl. Pürkhauerrel, alapfeltétel a kiindulási, eróziómentes szelvényvastagság ismerete)
A mélységi erózió megjelenési formái •Barázdás erózió: a barázdák mélysége kisebb mint 50 cm •Árkos erózió: 50 – 200 cm •Vízmosás: 20 m alatt •Völgy: 20 m felett (ez utóbbi kettő között inkább morfológiai különbség van)
A barázdás és árkos erózió fokozatai: Gyengén: kevesebb mint 40 t/ha Közepesen: 40 – 100 t/ha Erősen: több mint 100 t/ha Vízmosás fokozatai Gyengén: 200 m/km2 Közepesen: 200 – 500 m/km2 Erősen: 500 m/km2
Magyarország eróziós állapota
Eróziós károk Az erózió keletkezési helyén fellépő károk: •Termőtalaj lehordódása, •Vízhiány, aszályérzékenység •Termékenység csökkenése, terméscsökkenés, •Vetőmag lemosódás Szedimentáció helyén fellépő károk •Völgyfenéki vízfolyások feliszapolódása •Völgyi területek hordalékanyaggal történő elborítása •Szélsőséges vízhozamok gyakoriságának és értékének növekedése •Talajvízszint emelkedés •Kommunális létesítmények, stb. feliszapolódása •Eutrofizáció
A lehordódott anyag terepi mérése In situ lehetőségek: - egy-egy természetes csapadékesemény során lefolyt vízmennyiség, illetve lehordódott talaj direkt mérése parcellán, táblán, vagy kisvízgyűjtőn - mesterséges esőztetés kisparcellán
Talajerózió becslése, előrejelzése Legrégebbi, de ma is széles körben alkalmazott Universal Soil Loss Equation (USLE) A= R x K x LS x C x P A = évi átlagos talajveszteség (t/ha*év) R = esőtényező, a helyileg várható csapadék eróziós potenciálja (erozivitás) K = talaj erodálhatósági tényezője (erodibilitás) LS = lejtőtényező C = növénytermesztés és gazdálkodás tényezője P = talajvédelmi tényező
Egyéb talajeróziós modellek: RUSLE, MUSLE, EPIC, EUROSEM, EROSION 2D/3D, AGNPS, ANSWER, GUESS, WEPP, LISEM, KINEROS Magyarországon irányelvként az USLE használata van szabványban rögzítve (MSZ 1397: 1998) Ugyanezen szabvány tartalmazza az erózió elleni védekezés alapvető követelményeit és módszereit
Talajvédelem lehetőségei •Agronómiai talajvédelem: a befolyásoló tényezők módosítása •Műszaki talajvédelem: a kiváltó tényezők befolyásolása (domborzat, csapadékviszonyok megváltoztatása)
Agronómiai talajvédelem 1. Megfelelő művelési ág megválasztása: Szántó csak 17%-nál kisebb lejtésű Ültetvény csak 30%-nál kisebb lejtésű Gyep a 17- 35% közötti lejtésű Erdő a 35%-nál meredekebb lejtőkön és azokon a helyeken, ahol a más irányú hasznosításnak egyéb korlátozó tényezői vannak.
2. Táblásítás: Tábla mérete: 5-12%-os lejtőn 20-45 ha-os, 12-17%-os lejtőn 10-30 ha-os táblát jelent. Tábla alakja: hosszúság és szélesség aránya sík vidéken általában 1: 1-től 1: 2-ig, dombos vidékeken a 1:4-től 1:10-ig, vagyis a táblák elnyúlnak.
3. Talajvédő fasorok és erdősávok, gyepes és cserjés sávok telepítése 4. Talajvédő művelési módok: •Lejtőre merőleges szintvonal menti sávos vagy szalagos művelés (sajnos nem mindenhol szokták) •Mélyszántás, valamint talajlazítók használata (elősegíti a beszivárgást) •Talajbolygatás nélküli termesztés (no tillage vagy minimum tillage) •Talajtakarásos művelés (mulch till), •Bakhátas művelés (ridge till)
Mulchozás
Műszaki talajvédelem Sáncolás: terület mesterséges hullámosítása vagy bordázása, lejtőhossz csökkentése Teraszolás: 17-25%-nál nagyobb esésű területeken alakítják ki, mikor a terepet lépcsőszerűen alakítják ki, cél a lejtő meredekségének csökkentése (számos formája létezik)
Vízelvezetők: •Övárok: legmagasabb határvonalain húzódó a szintvonallal közel párhuzamos csatorna. •Lejtőirányú keresztcsatorna: a terület kisebb esésű részein a lefolyó víz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák. •Vízlevezető: a természetes hajlatokba haladva, a terület csatornái által összegyűjtött vizet kártétel nélkül a befogadókba juttatják (általában burkolt). •Befogadó és vízelvezető csatornák: a lejtőről érkező vízlevezetők vizeit befogadják és tovább vezetik.
Vége!
