A Visegrádi országok eurózónához való csatlakozása, felkészülési folyamata

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

A Visegrádi országok eurózónához való csatlakozása, felkészülési folyamata                  

Musinszky Imre 2014

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. A Visegrádi együttműködés .............................................................................................. 5 3. A GMU-hoz való tartozás és annak velejárói .................................................................... 7 3.1 A GMU történelmi háttere ........................................................................................... 7 3.2 A GMU általános előnyei ............................................................................................ 8 3.3 A csatlakozás általános hátrányai ................................................................................ 9 4. A maastrichti konvergencia kritériumok és teljesítésük .................................................. 11 4.1 A kritériumokról általánosan ..................................................................................... 11 4.2 Az árstabilitás vizsgálata ........................................................................................... 12 4.3 Az államadósság ........................................................................................................ 17 4.4 Az államháztartás hiánya ........................................................................................... 21 4.5 Árfolyam stabilitás .................................................................................................... 23 4.6 Kamatláb konvergencia ............................................................................................. 28 5. A csatlakozáshoz teljesítendő intézkedések .................................................................... 30 5.1 Magyarország útja az euróig...................................................................................... 30 5.2 A Lengyelországra váró feladatok ............................................................................. 31 5.3 A Csehország előtt álló reformok .............................................................................. 32 5.4 A szlovák reformok ................................................................................................... 32 6. A közös pénznem bevezetésének hatása az egyes országokra ........................................ 35 6.1 Magyarország ............................................................................................................ 35 6.2 Lengyelország ............................................................................................................ 36 6.3 Csehország ................................................................................................................. 37 6.4 A Szlovákiában tapasztalt pozitív és negatív hatások ............................................... 38 7. Az Euró bevezetése ......................................................................................................... 40 8. Összegzés......................................................................................................................... 44 9. Summary .......................................................................................................................... 46 Irodalomi- és forrásjegyzék ................................................................................................. 48

 

2  

1. Bevezetés A dolgozatomban a Visegrádi országok euró bevezetési esélyeit fogom vizsgálni. Mivel az együttműködés egyik országában, Szlovákiában a hivatalos fizető eszköz már az euro, így kiváló összehasonlítási alapot ad a dolgozat további részére. A közös valuta bevezetése sajnálatos módon az utóbbi időben háttérbe szorult az elemzésem tárgyául szolgáló országokban. Pedig ez nem opció lenne az Európai Unió tagországainak, hanem kötelezettsége. Az utóbbi években az eurózónában tapasztalt válsághullám hatására az országok euró szkeptikusabbá váltak és egyik bevezetési dátum követte a másikat. Dolgozatom során tehát az elsődleges célom az lenne, hogy egy reális céldátumot meghatározhassak a fent említett országok számára. A dolgozatom első részében szeretném bemutatni a Visegrádi csoport történelmi előzményeit és céljait. A továbbiakban pedig szeretnék kitérni a Gazdasági és Monetáris Unió kialakulására és történetére. Illetve ismertetem a Maastrichti konvergencia kritériumokat is. Egyúttal szeretném bemutatni azokat az általános pozitívumokat és negatívumokat, amelyeket azok az országok tapasztalhatnak, amelyek a közös valuta bevezetése mellett döntenek. A továbbiakban azt fogom vizsgálni, hogy a Visegrádi országok hogyan jeleskedtek a konvergencia kritériumok teljesítésében. Az egyes kritériumoknál be fogom mutatni azt is, hogy a közös pénznem bevezetése előtt Szlovákia milyen módon teljesítette az adott makrogazdasági feltételeket. Javaslatot szeretnék arra tenni, hogy milyen változásokat szükséges alkalmaznia az adott országoknak ahhoz, hogy lehetővé váljon a közös valuta bevezetése. Ezzel együtt szeretném bemutatni azt is, hogy Szlovákiának milyen gazdasági reformokat kellett alkalmaznia ahhoz, hogy a bevezetés létrejöhessen. Ez után azt szeretném bemutatni, hogy milyen változásokat okozna a Visegrádi országok gazdaságaiban az esetleges GMU csatlakozás. Szlovákia példáján keresztül pedig be szeretném mutatni, hogy a közös fizetőeszköz milyen pozitív és negatív hatásokkal jár egy ország életére. A dolgozatom utolsó részében pedig azt szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségek állnak egy ország rendelkezésére, ha az Euró bevezetése mellett döntene. Javaslatot szeretnék arra is tenni, hogy a Visegrádi országok számára melyik módszer lenne a legkedvezőbb.  

3  

Véleményem szerint azokban az országokban ahol még várat magára a közös valuta bevezetése, fontos, hogy egy határozott konvergencia program kerüljön kidolgozásra. Láthatjuk azt is, hogy az euróövezet országainak is megvannak, a problémái viszont a hosszú távú előnyök háttérbe szorítják a rövidtávon jelentkező nehézségeket. Egy kisebb ország, mint például Magyarország nem engedheti meg, hogy hagyja elúszni a közös valuta nyújtotta pozitívumokat. Az euró bevezetése egyben azt is jelenti, hogy az adott ország gazdasága megfelelő stabilitással bír viszont az utóbbi években tapasztalt övezeti válságból okulva – például Görögország példáján – fontos, hogy ez a stabilitás fenntartható módon érvényesüljön.

 

4  

2. A Visegrádi együttműködés A visegrádi négyes Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot foglalja magában. Ez az együttműködés századokra nyúlik vissza, 1335-ben már létezett egy szerződés. Az újabb megegyezést 1991. február 15-én írtak alá a felek. A csoportot eredetileg Visegrádi hármaknak hívták, de Csehszlovákia 1993-as szétválásával négy tagra bővült a csoport. A visegrádi együttműködés napjainkig informális keretek között működik. Az együttműködési nyilatkozat az alábbi pontokat tartalmazza: •

,,Az állami függetlenség, a demokrácia és a szabadság teljes egészében való helyreállítása

•

a totalitárius rendszer társadalmi, gazdasági és szellemi megjelenési formáinak felszámolása

•

a parlamenti demokrácia, korszerű jogállam kiépítése, az emberi jogok alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása

•

a

korszerű

piacgazdaság

megteremtése

Európa politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódás.”1 Az elsődleges célja azonban a társulásnak a NATO és az EU csatlakozás kölcsönös elősegítése volt. A rendszerváltás után ugyanis mind a négy ország hasonló problémákkal találta magát szemben: eladósodottság, tőkehiány, magas infláció, munkanélküliség, technológiai elmaradottság. Ezen elmaradottság orvoslása érdekében váltak az országok érdekeltté az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Bár a voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy az együttműködés veszélyben van egy még mindig működő közösségről van szó. Ezt jól mutatja az is, hogy 2014. Április 10-én az országok kereskedelmi és iparkamarai vezetői megállapodást írtak alá annak érdekében, hogy a gazdaságot érintő uniós kérdésekben közös álláspontot dolgoznak ki és képviselnek. Továbbá a Visegrádi országokat nem csak az EU-val szembeni közös érdekeik kovácsolják

                                                                                                                1  http://www.visegradgroup.eu/documents/visegrad-declarations/deklahu 1. oldal    

5  

össze, hanem az is, hogy nagymértékben kitettek az orosz energiaimportnak. Ezért az együttműködés tovább mélyülhet a jövőben az energiabiztonság politikáján keresztül. A

közös

valuta

bevezetése

tovább

mélyíthetné

a

visegrádi

országok

együttműködését is kereskedelmi téren is, hiszen az országok között stabilabb kereskedelem alakulhatna ki. Idén van ez Uniós csatlakozás 10. évfordulója. Az azóta eltelt idő alatt az országok gazdaságai jelentősen erősödtek. A visegrádi országok éves GDP-je hozzávetőlegesen 1 százalékponttal nagyobb mértékben növekedett csak az Uniós tagságnak köszönhetően. Szlovákia és Lengyelország egy főre jutó GDP értéke csaknem megduplázódott. A Visegrádi Négyesből három ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – szerepel az Unió öt legnyitottabb gazdasága között. Emellett a Visegrádi országok régiója Németország után az Európai Unió legnagyobb autógyártója2. Már csak ezekből a felsorolt előnyökből látható, hogy az Uniós csatlakozás is mennyit adott ezeknek az országoknak. Ennek fényében érdekes kérdést vet fel, hogy vajon a közös pénznem bevezetésével, hogyan változna a helyzet.

                                                                                                                2  http://www.erstebank.hu/hu/sajto/2014-i-felev/2014-aprilis-23    

6  

3.

A GMU-hoz való tartozás és annak velejárói

3.1 A GMU történelmi háttere

Az 1957-ben létrejött Európai Gazdasági közösség célja az volt, hogy az egyes országok gazdaságait előre lendítse az integráció segítségével. Ennek az egyik legmegfelelőbb eszköze egy közös valuta bevezetése. Ennek a létrejöttét és annak folyamatát különböző események segítették. Az első lépés 1964-ben történt, ekkor vezették be a monetáris politikai együttműködést. Ezt követően 1968-ban a vámunió jelentette a következő szintet. Majd a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után a fő cél a stabilitás megőrzése volt. A következő lépcsőfokot az 1979-ben bevezetett Exchange Rate Mechanism (ERM) rendszer jelentette, amely minden tagállam számára kötelezővé vált. Ez az egyes államok valutáinak ± 2,25%-os ingadozási sávot engedélyezett. Ezt követte, hogy 1988-ban az Európai Tanács a Gazdasági és Monetáris unió létrehozására egy tanácsot nevezett ki. A tanács feladata az volt, hogy javaslatot készítsen a gazdasági unió létrehozásához szükséges lépések összességéről. A GMU első szakaszának kezdetét a Delors-jelentés 1990. július 1-jére teszi. Az Elnöki Tanács feladatává vált a tagországok gazdasági politikájának összehangolása és a gazdaságpolitikai együttműködésre való törekvés. Ennek érdekében eltörölték a tagországok közötti tőkemozgást korlátozó szabályozásokat. A további szakaszok életbelépéséhez szükség volt a Római Szerződés módosítására ezért konferenciát hívtak össze 1991-ben. A téma a GMU volt. A tárgyalások sikerességének köszönhetően 1992. február 7-én aláírták Maastrichtban az Európai Unióról szóló szerződést. A második szakasz az Európai Monetáris Intézet létrehozásával indult meg 1994ben. Ennek két feladata volt a központi bankok és a monetáris politikai együttműködés megszervezése. A másik feladata pedig a közös valuta és az egységes monetáris politika létrehozásához létrejöttéhez szükséges lépések előkészítése. Ebben a szakaszban kapta meg az euro nevet a közös valuta erre 1995-ben került sor. Továbbá meghatározták, hogy a következő szakasz 1999. január 1-jén kezdődik meg. Az EMI feladatait kibővítették azzal, hogy az euróövezet és a többi EU-tagállam monetáris politikájának és árfolyam politikájának összehangolását elősegítse. 1998. május 2-án az Európai Unió Tanácsa  

7  

kihirdette, hogy a tagállamok közül 11-nek sikerült teljesíteni a feltételeket. Így bevezethették 1999. január 1-től a közös valutát. Ekkor sikerült egyezségre jutnia a tagállamok jegybankjainak az EMI-vel és az Európai Bizottsággal, hogy a közös pénznemet bevezető országok az ERM árfolyamát fogják használni saját valutájuk euróra váltásakor. A harmadik szakasz, mint azt már említettem 1999. január 1-én kezdődött a 11 tagállam

valuta-árfolyamainak

rögzítésével

és

az

egységes

monetáris

politika

bevezetésével, amit az Európai Központi Bank felügyel. Ekkor került bevezetésre a máig használt hét euró bankjegy és a nyolc érme. (Lőrincné Istvnáffy H., 2001.) További bővítésre 2001. Január 1-jén került sor ekkor Görögország vezette be a közös valutát. Majd később 2007 január 1-jén Szlovénia, egy évre rá 2008-ban pedig Ciprus és Málta lett az övezet tagja. 2009-ben pedig a vizsgálandó országok egyike Szlovákia vezette be a közös valutát. 2011-ben Észtország az idei évben pedig Lettország vált az euróövezet tagjává.3

3.2 A GMU általános előnyei

Mielőtt az előnyöket felsorakoztatnám fontos leszögezni, hogy ezek közül akkor valósulhat meg mind, ha az adott együttműködés minél jobban hasonlít egy optimális valutaövezetre. Ezen elmélet kidolgozása mögött Robert Mundell Nobel díjas közgazdász áll. Az elmélet szerint egy ország annál jobbanh asználhatja ki a jelentkező előnyöket: •

,,minél kisebb az ország mérete az unióhoz képest,

•

minél nagyobb fokú, szorosabb a jelölt integrálódása az uniós gazdaságba és a politikai struktúrába,

•

minél jobban hasonlít gazdasági szerkezete az unióéhez,

•

minél nagyobb az állam eladósodása”. (Losocnz Miklós, 2004, 189.o.)

A fesorakoztatható előnyök közül a legnagyobb mindenképpen az övezet tagjai felé irányuló kereskedelemben megszűnnek a konverziósköltségek emllett a tranzakciós költségek is lecsökkennek. Ezen felül megszűnnek az árfolyam kockázatok és vele együtt a                                                                                                                 3  https://www.ecb.europa.eu/ecb/history/emu/html/index.hu.html    

8  

veszteségek is. Ez a határidős ügyletekkel járó költségek megszűnésével is társulna. Összességében a kereskedelem olcsóbbá és kevésbé kockázatossá válna, ami az árakban is érzékelteti a hatását. Ez fontos szempont a Visegrádi országok tekintetében, de erre a későbbiekben bővebben ki fogok térni. Az egységes fizetőeszköz bevezetésével megnő az egyes országok külföldi tőkevonzó képessége.(Darvas-Szapáry,2008) A visegrádi országok esetében ez azért fontos, mert jelentős külső forrásokra vannak utalva a kisebb országok, mint Magyarország. Mind a költségvetési hiány, az államadósság és a beruházások számára jó hatással van a külföldi tőke beáramlása. A csatlakozással javul az adott ország nemzetközi pénzügyi piacokon lévő megítélése. Csökken az ország kockázat. Ezek hatására vonzóbb hellyé válik az országok gazdasága a külföldi tőke számára. Mivel a közös monetáris politika elsődleges célja az árszínvonal stabilitása ezért a csatlakozással az inflációt is sikerülne kordában tartani hosszú távon. Lecsökkenne az árszínvonal növekedésének üteme. Ez magával vonzaná a kereskedelmi és pénzügyi tranzakciók inflációs költségét is. A GMU-hoz való csatlakozás növelheti az országok gazdasági biztonságát. A csatlakozó állam az eurózóna gazdasági védelme alá kerül ez által csökken az adott gazdaság kitettsége a külső hatások felé. Ez azt jelenti, hogy egy a korábbihoz hasonló gazdasági válság kevésbé érintené komolyan a GMU tagjaként az országokat. További előnyökkel járna a hazai vállalatoknak, hogy a beszállítók kiválasztásakor azokat veszik először figyelembe akik ugyanazt a pénznemet használják.

3.3 A csatlakozás általános hátrányai   Az első és legfontosabb hátrány az, hogy az ország elveszíti a monetáris és fiskális politikájának önállóságát. Így jelentősen csökken az eszközök száma, amivel az állam be tud avatkozni a gazdaság működésébe. A csatlakozás után a monetáris politika teljes egészében az Unió jogkörébe kerül. Ez azt is jelenti, hogy az adott jegybank lemondhat a seigniorage bevételéről. Ez az a bevétel ami a jegybankpénz-kibocsátásái monopóliumából származik. Ezt az eredményt növelő tételt a jegybank átutalja a költségvetés részére az év végi profitelszámoláskor. Tehát ez egyben a költségvetés vesztesége is lenne.(CsajbókCsermely, 2002) Ezzel egyidejűleg a költségvetések felügyelete is szigorodik. Egy esetleges válság fellépésével az ország nem tud a saját igényeinek megfelelő válságkezelő programot kialakítani, mert az EU gazdaságpolitikai lépéseit kell követnie. Ez a folyamatot elnyújthatja és jelentősen megnehezíti. Az ország elesik azon lehetőségtől, hogy leértékelje  

9  

a saját valutáját. Ez az egyik legegyszerűbb eszköze annak, hogy a versenyképességét rövidtávon javítsa illetve, hogy a fizetési mérleget kiigazítsa az adott állam. A gyengébb gazdaságok így nehezebben tudnák egyensúlyozni az erősebbekkel szembeni hátrányát. Ez a versenyképesség romlását és a fizetési mérlegben okozhat problémákat. Ezen felül a valuta leértékelés elvesztése miatt a kevésbé versenyképes gazdaságok kevésbé tudják ellensúlyozni az asszimetrikus gazdasági sokkokat. A közös valuta bevezetésével számolni kell egy egyszeri drágulással is. Ez részben a felfelé kerekítéseknek köszönhető. Ez az árszínvonal emelkedésével jár mivel rövidtávon a jövedelmek reálértéke csökken ami a fogyasztás csökkenésével jár. Ezek együttes hatása a gazdasági növekedés lassulásával jár ezt tapasztalhattuk Szlovákia esetében is. Továbbá optimálisan működő valutaövezetet úgy alakíthatnak ki országok, ha a konjunktúra ciklusaik megegyeznek. Amennyiben nem egyeznek meg a monetáris politikai enyhítések és szigorítások rossz ütemben érhetik az adott ország gazdaságát, ami komoly problémákat okozhat. Most, hogy láthattuk a közös valuta bevezetésének előnyeit illetve hátrányait megállapíthatjuk, hogy a pozitívumok főként hosszú távon érvényesülnek, míg a csatlakozás után előfordulhat, hogy újabb nehézségekkel kell szembenéznie az adott államoknak. Általánosságban elmondható, hogy a hosszú távú előnyök egyensúlyozzák vagy akár el is nyomják a rövidtávon jelentkező hátrányokat. Tehát az Visegrádi országok számára mindenképpen gyümölcsöző lehet a GMU csatlakozás. A továbbiakban a konvergencia kritériumok teljesítése alapján vizsgálom az országokat annak érdekében, hogy megállapíthatóvá váljon, hogy melyik tagállam érett meg a GMU tagságra. A gazdasági adatok és sajátosságok tükrében, dolgozatomban ki fogok arra is térni, hogy milyen hatással lenne a közös valuta az egyes országokra, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni arról, hogy melyik országnak áll valójában érdekében a bevezetés.

 

10  

4. A maastrichti konvergencia kritériumok és teljesítésük  

4.1 A kritériumokról általánosan

A már korábbiakban említett 1992-ben aláírt és 1993-tól érvénybe lépő maastrichti szerződés rögzíti a monetáris unióba való belépéshez szükséges konvergencia feltételeket. Ezek a következőek: • Árstabilitás • Kamatláb konvergencia • Fenntartható államháztartás • Árfolyam stabilitás Fontos megemlíteni, hogy ezeket a feltételeket fenntartható módon kell teljesíteni. A továbbiakban ezeket a kritériumokat szeretném részletesebben bemutatni illetve azt, hogy a vizsgált országok, hogyan boldogulnak ezek teljesítésével. Árstabilitás: Ennek elérése érdekében a vizsgált időszak alatt -ami egy év- az adott ország fogyasztói indexe maximum 1,5%-as haladhatja meg a három legkisebb inflációs értéket képviselő tagállam átlagát.

Kamatláb konvergencia: A leendő tagállamoknak az éves kamatlábainak havi átlaga maximum 2%-al haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs értéket mutató tagállam átlagát.

A GMU-ba való belépés előtt a leendő tagállamoknak 2 évig az ERM-II. Árfolyamrendszernek kell megfelelnie. Ez azt jelenti, hogy az adott ország valutájának ±15%-os árfolyam ingadozást kell mutatnia az Euróval szemben.

 

11  

A fenntartható államháztartás kritériumát pedig minden Európai Uniós tagállamnak teljesítenie kell. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy az államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át. Az államháztartás deficite pedig nem lépheti túl a GDP 3%-át. A vizsgálandó országok nagy részének főleg az utóbb említett kritériumok teljesítése okozza a legnagyobb problémát. De az utóbbi években tapasztalak alapján ez kijelenthető azokra a tagállamokra is, akiknél már az Euró bevezetésre került.

4.2 Az árstabilitás vizsgálata   A következőkben szeretném bemutatni, hogy az árstabilitás kritériumát hogyan sikerül teljesítenie az országoknak. Elsőként azt fontos meghatározni, hogy miért fontos az infláció alacsony szinten való tartása. A magas infláció megnöveli az átárazási, illetve a tranzakciós költségeket ezzel torzításokat okoz a gazdasági életben. Zavarja, az árak információ tartalmát ezzel kockáztatja a gazdaság stabilitását. Ezen tényezők egymás hatását erősíthetik is egyes esetekben. Az árstabilitást több tényező befolyásolja, első és legfontosabbként az állam monetáris- és fiskális politikáját említeném. A monetáris politika fő célja az infláció alacsony szinten való tartása. Ehhez járulnak hozzá a reálgazdasági folyamatok, illetve a piaci szereplők várakozásai is. A kisebb országok esetében, mint Magyarország, Csehország és Szlovákia nem hagyható figyelmen kívül a külső hatásokat sem. Ilyen külső hatás lehet az Ukrán-válság okozta változás az élelmiszer, illetve nyersanyagárakban, amelyek hatást gyakorolnak ezen országok árstabilitására is. Az elemzésemben szereplő országok az inflációs célkövetés politikáját alkalmazzák az árstabilitás fenntartásának érdekében. Ezen politika célja egy előre definiált inflációs cél elérése. A jegybankok elsődleges célja e szint elérése. Ezen folyamat során a jegybanknak rendszeres publikus előrejelzést kell tennie. Az inflációs célkövetés politikáját három csatornán keresztül érvényesíti a monetáris politika.

 

12  

1. Kamatcsatorna: Az alapkamat változása befolyásolja a forinthitelek terheit így befolyásolva a gazdasági szereplők fogyasztási hajlandóságát, illetve beruházási aktivitását.

2. Árfolyamcsatorna:

Az

alapkamat

emelkedése/csökkenése

tőkebeáramlással/tőkeáramlással jár, ami erősíti/gyengíti az adott valuta árfolyamát az euróval szemben. Ez az exportban keresleti oldalon, az importban az importált termékek árszínvonalának változásában jelenik meg.

3. Várakozási csatorna: A jegybank jövőbeni várható lépéseit veszi figyelembe.4 Mint azt már az előbbiekben említettem a vizsgált országok e rendszert alkalmazták az árstabilitás megőrzősére. Ezen módszer sikerességét a következő grafikonon szeretném bemutatni. A vizsgált időszak az Európai Uniós csatlakozás óta eltelt idő.

1.ábra Az fogyasztói árak változása az előző év azonos időszakához képest

                                                                                                               

Magyar Nemzeti Bank: Az inflációs célkövetéses rendszer   http://www.mnb.hu/Monetaris_politika/monetaris-politika/mnbhu_infcelkituzes_hu  

4

 

13  

Forrás: saját szerkesztés az OECD adatai alapján

Amint az látható az ábrán 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozás után az összes országban hatalmasat zuhant az infláció mértéke. A következő pont, amit szeretnék kiemelni az a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság lenne, ami bár Amerikából indult viszont nagy hatással volt ezekre az országokra is. A legnagyobb hatást Magyarországra gyakorolta ekkor elérte a 7,9%-os (Worldbank) szintet is az infláció. A csökkenést az IMFel kötött egyezség indította be. Csehországban a csatlakozás után 2007-ig 1,6% és 3% közötti sávban mozgott az infláció értéke. A válság később éreztette hatását. 2008-ban érte el a csúcsot ez után jelentősen csökkent. A cseh gazdaságban leginkább a német és EU-s piacon tapasztalt recesszió okozta a legnagyobb kárt. A kormány által kibocsájtott stabilizációs csomag segítségével indult neki az ország a kilábalás útján. Az előző évben az infláció értéke egészen 1,4%-ig esett vissza. Az idei év elejére az infláció lelassult. Ennek oka, hogy a közvetlen adók emelésének hatása mostanra halványult el. Ehhez járult még hozzá az is, hogy a közüzemi díjakat és az elektromos áram árát is drasztikusan csökkentették. Az idei évre a szabályozott áremelkedés és a 2013-as áfa emelés hatására az inflációs nyomás csökkenésére lehet számítani. Ezzel egyidejűleg a gazdasági felzárkóztatási folyamat hatására az infláció emelkedésére lehet számítani 2015-ben. A megnövekedett belső kereslet és a magas importárak hatása szintén hozzájárul az emelkedéshez. Így 2015-re 1,8% és 2,2%-os sávban várható az inflációs mozgása. Lengyelországban hosszú távon vizsgálva az árstabilitást 0,8% és 4,2% között ingadozott az infláció. Látható, hogy a csatlakozás utáni csökkenő tendencia a lengyeleknél is tapasztalható volt. Ez a csökkenés 2005-re érte el a mélypontját ez után növekedésnek indult. 2008-ban már 4% felé emelkedett az infláció, ennek oka a kirobbanó pénzügyi válság. Látható az ábrától, hogy ezt a lengyel árak reagálták le a legjobban. A növekedésnek 2010-ben lett vége rövid időre a gazdasági növekedés lelassulása miatt. Az azt követő évben viszont megugrott az infláció a nyersanyagok világpiaci árának növekedése, illetve az áfa emelés hatására. A 2012-ben kezdődő gazdasági gyengülés hatásai 2013-ra fejtette ki hatását, aminek következtében történelmi mélypontra süllyedt az infláció. A következő évekre növekedés várható, aminek a felzárkóztatási folyamat lehet a fő mozgatórugója.

 

14  

Hosszabb távon vizsgálva a fogyasztói árak változását Magyarországon megállapítható, hogy viszonylag nagyfokú ingadozás volt tapasztalható. Ennek különböző okai voltak az utóbbi évek során, amelyek a következők: a nyersanyag árak változása, indirekt adók és a szabályozott árak gyakori módosítása. Rövidtávon figyelve az eseményeket az ország jól teljesít. A 2013-as infláció szint mindössze 1% volt ami jóval alatta marad a referencia szintnek. Az idei év elején további csökkenést állapíthatunk meg. Áprilisban

-0,2%-os

szintet

figyelhetünk,

meg

aminek

oka

a

belső

kereslet

visszafogottsága, illetve az importált termékek árának alacsony változása. Emellett hozzájárult még az energiaárak további csökkenése is. A következő évre inflációs emelkedés várható, aminek oka a nyersanyagok világpiaci árának növekedése és a globális pénzügyi piacokon tapasztalható feszültségek kiújulása. Ehhez járulhat hozzá a kormány bizonytalansága miatt leértékelődő forint okozta növekvő import árak is. Szlovákiában a csatlakozás előtt a legnehezebben teljesített kritérium az árstabilitás volt. Bár a szlovák jegybank meghatározta a követendő inflációs szintet (2005-ben 3,5% 2006-ban 2,5% és a 2007-2008 közötti időszakban 2%) azokat nem sikerült teljesítenie az országnak. A probléma már 2005-ben mutatkozott, amikor már nem sikerült az előírt szinten tartani az inflációt, de igazán 2006-ra bontakozott ki amikor is éves szinten 4,3%kal emelkedtek a fogyasztói árak. A növekvő tendencia egészen 2007 közepéig tartott ezen időszakban végig az eurózóna átlaga feletti szintet produkáltak a szlovákok. A megoldást a rekord nagyságú 10,4%-os gazdasági növekedés hozta. A 2007. március és 2008. március közötti intervallumban a fogyasztói árak változása mindössze 3,2%-os volt. Az éves infláció pedig 2,2%. A drasztikus csökkenés lehetővé tette a kritérium teljesítését és így a csatlakozást is. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy egy év során a fent említett országokban milyen mértékben változtak a fogyasztói árak az előző év azonos értékéhez képest. A 2013 májusa és 2014 áprilisa közötti időszakra az EKB júliusi konvergencia jelentésében 1,7%-os referencia értéket adott meg. Ezt Lettország 0,1%-os Portugália 0,3%-os és Írország 0,3%os adataiból kapott 0,2%-os adatból számították. Ehhez adták hozzá a megengedett 1,5%ot. 5

                                                                                                                5  Konvergencia jelentés 2014. Június, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/conrep/cr201406hu.pdf    

15  

2. ábra Az infláció változása az előző év adatához képest Forrás: Saját szerkesztés az OECD adatai alapján

Egy éves intervallumot vizsgálva a következőket tapasztalhattuk a vizsgált országok esetében. A 2013-as évben-Csehországban 1,4%-os volt az éves infláció. Ez a 2014-es év közepére 0,5%-ra csökkent, ami még így is magasabb, mint az elemzők által várt 0,3%. Az inflációs mélypont 2014 júniusában következett be, amikor is 0%-os változás volt az árakban az előző évi árakhoz képest. Ennek a fő mozgató rugója az élelmiszer behozatal hatásai voltak. Az elemzők az év végéig mérsékelt növekedésre számítanak, de 1% alatt. A 2013-as év Lengyelország számára is hasonlókat hozott, mint Csehország számára. Az infláció 2013 júliusában 24 éves mélypontot ért el 0,2%-kal, ilyen a rendszerváltás óta nem történt az országgal. Végül a 2013-as évet 1,1%-os értékkel zárták a lengyelek. Az idei év fontos történése, hogy júliusban negatív tartományba csúszott 0,2%-kal, így 32 év utána először dezinflációt lehetett tapasztalni. Ennek oka az orosz importtilalom miatti élelmiszer túlkínálat. Az elemzők szerint ez a tendencia várható amennyiben az importtilalom továbbra is fenn fog állni. Szlovákiában az infláció átlagos mértéke 1,4% volt és az infláció mértéke az óta is lassuló tendenciát mutat. Magyarországon, éves szinten az infláció mértéke 1,7% volt 2013-ban. Idén áprilisban és májusban egyaránt 0,1%-os csökkenés volt érzékelhet. Ennek fő oka a  

16  

közműdíj dezinflációs hatása volt. Az elemzők októberig defláció körüli adatokra számítanak. A Magyar Nemzeti Bank 3%-os célkitűzését 2015-re érheti el az ország. Általánosan levonható következtetés az utóbbi évre, hogy mind a négy ország árszínvonalára hatással volt az Európai Unió által Oroszországra kivetett importtilalom. Ez a tendencia várható továbbra is, amíg a tilalom fenn áll. Ugyanis a felhalmozódó élelmiszert ebben a régióban kerül felosztásra. Illetve ez által a piac is túlkínálatos lesz, így az árak csökkennek. Ennek okán is az országok szorgalmazták az Európai Unió felé a tilalom feloldását.

4.3 Az államadósság

4.Ábra: Az államadósság(GDP%-ban) alakulása Forrás: Saját szerkesztés az OECD adatai alapján

Az államadósság vizsgálata előtt fontos megérteni annak felépítését, hogy miből tevődik össze. A definíció szerint az államadóssága teljes bruttó adósságállománynak az államháztartás különböző szegmensei közötti és azokon belüli konszolidált értékeként kerül meghatározásra, az év végi állapotnak megfelelő nominális értéken. 6

Ennek

finanszírozására két féle forrás létezik, ez lehet külföldi, illetve belföldi. A belföldi                                                                                                                 6  Magyar Nemzeti Bank: EU miniszótár, 2012 augusztus, 1.oldal    

17  

finanszírozásnak több módja van ilyen például a jegybanki hitelnyújtás vagy a kereskedelmi bankok értékpapír vásárlása. Ezen felül történhet a lakosság, illetve a vállaltok által is a finanszírozás. Csökkentheti az állam úgy is az adósságát, hogy hitelt vesz, fel ezt nevezik, névleges törlesztésnek mivel az adósság ugyan csökken, de a felvett hitelt is törleszteni kell. A másik módszere az adósság csökkentésnek a külföldi finanszírozás. Ez történhet nemzetközi szervezetek, más országok, külföldi bankok vagy nemzetközi alapok és befektetők által állampapírokon keresztül. Fontos figyelembe venni a finanszírozási döntések meghozásakor, hogy az adósság struktúrában minél kisebb részt kapjanak deviza állampapírok. Ennek oka, hogy az adósság mértéke ingadozóvá válik az adott valuta árfolyama miatt. A konvergencia kritériumok a GDP 60%-ában határozzák meg az ideális szintjét az államadósságnak. A csatlakozás óta megfigyelhető, hogy minden országnak sikerült ezenszint alá csökkenteni államadósságát és ott is tartania kivétel Magyarországnak. Ennek okát a következőkben szeretném bemutatni. A magyar államadósság 40%-a (az AKK 2014.07.31. adatai szerint) deviza állampapír vagy devizahitel. Ebből adódóan magas a devizakitettsége így az utóbbi időben a gyengülő forint hatására hónapról hónapra nagyobb államadósságot kapunk forintban kifejezve. Ennek köszönhető az a jelenség is, hogy a magánnyugdíjak államosításából nyert 1400 milliárd forint hatására lecsökkent 76%-os államadóssági szint gyorsan 80% fölé emelkedett. Tehát Magyarország feladata elsődlegesen az adósságszerkezetének átalakítása lenne. Ezen irányba folytatja a tevékenységét a Magyar Adósságkezelő Központ is, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy megszűnik az ország eladósodottsága, de könnyebben tudná azt kezelni és így az EU által megszabott határ alá tolni.

 

18  

5. ábra: A Magyar államadósság szerkezete Forrás: Saját szerkesztés az AKK adatai alapján

Szlovákiában az államadósság lényegesen magas volt elérte az 50,3%-os szintet. Ezt követően csökkenő tendenciát mutatott. Ennek hátterében a gazdasági növekedés állt, amit a nagymértékű exportból, a beruházások emelkedéséből illetve a belső fogyasztás növekedéséből nyerte az erejét. A gazdasági növekedésnek köszönhetően az euró bevezetése előtt az államadósság a 60%-os kritériumnak a felét sem érte el. Azonban látható a diagramomon, hogy 2009 után újra növekvő tendenciát mutatott a szlovák államadósság. Ennek visszaszorítása érdekében 2012-ben a szlovák kormány létrehozta az adósságfék nevű tövényt ami 60%-ban határozza meg az adósságplafont. Már 50%-os szintnél is különböző intézkedéseket szorgalmaz. Az első fokozat 2013 nyarán lépett életbe, amásodik fokozatát pedig 2014 tavaszán. Az első enyhébb lépés az volt, hogy a pénzügyminiszternek be kellett mutatnia a változásra tett javaslatokat a parlament előtt. A második adósságfék jóval drasztikusabb lépéseket tesz az adósság állomány csökkentésére. 7

Ez alapján a kormánynak le kell kötnie a 2015-ös év költségvetésének 3%-át és a 2016-os

évben be kell fagyasztania a közigazgatási költségeit. A szlovák kormány ezen intézkedésektől várja az államadósság növekvő tendenciájának megfordítását is. Lengyelország alacsonyabb államadóssága történelmi okokra vezethető vissza ugyanis 1990-ben elengedték az adósságuknak közel a felét azért, hogy a hitelezők garanciát kapjanak arra, hogy a másik felét törlesztik a lengyelek. (Ptaszynska, 2011.) Ennek következtében, ahogyan az ábrán is látszik Lengyelországnak sikerül 60% alatt tartania az adósság szintjét bár az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott és közeli                                                                                                                 7  http://hvg.hu/gazdasag/20140723_Elszallt_a_szlovak_allamadossag/    

19  

értékeket érnek el a kritériumhoz. A lengyelek az adósság csökkentésére a magyarországihoz hasonló módszert választottak és a nyugdíjrendszer átalakításából származó jövedelemmel próbálják csökkenteni az államadósságot. Ez a törekvés sikeresnek tűnik ugyanis az elemzők szerint a 2014-es évre várható adat 50% körüli érték lesz. Csehországban is növekevő tendenciát láthatunk a grafikonon viszont jóval alacsonyabb az eladósodottság mértéke, mint az összehasonlításban szereplő többi országnál figyelhettük meg. A cseheknél hasonló intézkedés ment végbe mint Szlovákiában. A kormány 2012-ben 50%-ban határozta meg a GDP arányos adósság plafonját, de már 40%-os szinten is elkezdődnek az intézkedések az eladósodottság visszaszorításának érdekében.

 

20  

4.4 Az államháztartás hiánya

3.ábra: Az államháztartás egyenlege( GDP %-ban) a Visegrádi országok esetében Forrás: Saját szerkesztés a Worldbank adatai alapján

A teljesítendő kritériumok közül ennek a teljesítése okozza a legnagyobb nehézséget a vizsgált országok körében. A vizsgált időszak ismét a csatlakozás óta eltelt idő lesz. Először viszont azt fontos értelmezni mi is az az államháztartási hiány. A költségvetés hiánya vagy deficite az államháztartás túlköltekezésből fakad, amikor a kiadások meghaladják a bevételeket. 8 Ennek finanszírozására több mód létezik. Ilyen lehetőség a hitelfelvétel, állampapír kibocsátás, illetve ha a befektetők kockázatosnak ítélik az állampapírt az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni. Az Európai Unió által előirányzott határ 3% (GDP %-ban). Amely ország kormánya huzamosabb távon e határ fölött költekezik, az EU túlzott deficit eljárást kezdeményez ellene. Az eljárás menete a következő: az Európai Bizottság a felügyeli a kormányok költségvetéseit. Ha nem felel meg az adott kormány költségvetése, akkor jelentést készít róla a Bizottság. Ezt a jelentést megvizsgálja a tagállamok által 5 évre választott bizottság megvizsgálja. Az Európai Tanács a Bizottság jelentése alapján figyelembe véve az adott ország szempontját minősített többséggel döntést hoz. Ha fennáll a deficit, akkor a Tanács ajánlásokat tesz amelyeket időhatárhoz köt. Továbbá az adott ország kormányának szigorúan be kell számolnia az EU-nak a költségvetési döntésekről. Ha a jelentéstételi kötelezettséget hosszú                                                                                                                 8  Magyar Nemzeti Bank: EU Miniszótár , 2012. Augusztus, 1.oldal    

21  

távon elmulasztja az ország az eljárás végén a GDP fél százalékára rúgó büntetést is kiszabhat a Tanács. Emellett az Uniós források folyósítását is korlátozhatja az EU. Az eljárás alól úgy lehet kikerülni, hogy három egymást követő évben 3% alatti költségvetési hiányt kell az adott országnak produkálnia. Magyarország ellen a csatlakozás után (2004-ben) indult túlzott deficit eljárás és 2013-ban ért véget. Ezen időszak alatt nem sikerült a kormánynak 3% alá tolni a költségvetés hiányát, ahogy a fenti ábráról is leolvasható. A 2006-os autópálya építések költségének hatására kiemelkedően magas értéket produkált az ország. Az ezt követő években viszont mérséklődött ám az EU által előirányzott szintet 2013-ra sikerült elérni. A 2011-es évben még szufficitet is sikerült elkönyvelni miután a magánynyugdíj pénztárakat államosították. A tavalyi évben tapasztalt 2,2%-os deficit még az elemzőket is meglepte ezzel Magyarország az EU élmezőnyébe ugrott. Lengyelországban 2009. óta tart a túlzott deficit eljárás. Az EU 2012-ben határozta meg az időhatárt amikorra el kellett volna érni a 3% alatti költségvetési hiányt. Ám a GDP lassabb ütemű növekedése és a nyugdíjrendszer átalakítása miatt 3,9%-os hiánnyal zárta az évet a lengyel kormány. Az ECOFIN döntése alapján a lengyel kormány haladékot kapott 2015-ig arra, hogy lecsökkentse 3% alá a GDP arányos költségvetési hiányát. Csehország ellen szintén 2009-ben indult eljárás ekkor produkálta a legmagasabb deficitet ennek oka, hogy csak ekkorra gyűrűzött be igazán a válság az országba. Idén kerülhet ki az eljárás alól ugyanis sikerült 2013-ban 1,5%-os költségvetési hiányt mutatott fel a kormány. Ez jóval alacsonyabb, mint a referencia szint. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2014 végére 1,9%-os lesz a hiány. Ehhez fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia a cseheknek, illetve gondoskodniuk kell a tartós deficit korrekcióról. Az Európai Uniós csatlakozás után Szlovákiában a vártnál jobban alakult a költségvetési hiány ekkor 2,3%-ot tett ki. Ez az akkor bevezetett egykulcsos adórendszer hatására alakult így. Ezt követően a viszont emelkedett a deficit 3,7%-ra ez a világpiaci árak emelkedésének tudható be. A 2007-es rekord gazdasági növekedésnek köszönhetően ez a mutató is javult, ekkora 2,2% volt a költségvetés deficite. A csatlakozás előtt 2,2%-os hiányt produkált a kormány. Az euróövezeti tagságtól függetlenül Szlovákia 2009-ben a gazdasági növekedés lelassulása miatt rekord magas deficitet könyvelt el. Az eljárás alól idén kerülhet ki ugyanis sikerült az utóbbi években a maastrichti konvergencia kritériumok által meghatározott határon belül tartania a költségvetési hiányt.

 

22  

4.5 Árfolyam stabilitás   A következőkben a Visegrádi országok Euróval szembeni középárfolyamainak változását szeretném bemutatni a 2013-as év januárjától. Az árfolyamot több tényező is befolyásolja: •

kereslet-kínálati igények a piacon.

•

Makrogazdasági tényezők is befolyásolhatják ilyen például az infláció vagy a fizetési mérleg.


•

A reálkamatlábak változása is hozzájárulhat egy-egy valuta árfolyamának ingadozásához.


•

spekulációk várakozások.
 Ezen tényezők együttes hatása befolyásolja az árfolyam alakulását. Az ERM-II.

rendszerbe az az ország léphet be, amely tudja teljesíteni az összes többi kritériumot. Azonban vannak olyan országok amelyek késleltetik a belépést, például Svédország. A rendszer célja, hogy a konvergencia folyamatot támogassa és megelőzze az erőteljes árfolyam ingadozást azzal, hogy a valutát az euróhoz köti. Az ERM II. rendszeren belül is többféle árfolyam politikát lehet folytatni: rögzített árfolyamot, valutatanács rendszert, lebegő árfolyamot illetve aktív vagy passzív csúszó rendszert. Az árfolyam rendszerbe való belépés előtt megállapításra kerül egy belépési középárfolyam, amely később változtatható. Ennek 15%-os ingadozási sávot engednek meg. Azért fontos a rendszerben való részvétel, mert ez hozzásegíti az országokat a stabilitás megteremtéséhez illetve az új gazdasági környezet megszokásához. Amennyiben az ingadozási sávot átlépi az adott valuta árfolyama az Európai Központi Bank intervencióra szólítja fel az országot.9 A Visegrádi országok nem sürgetik az árfolyamrendszerbe való belépést mivel ez azt jelentené, hogy a monetáris politika egyik legfontosabb eszközét az árfolyamszint befolyásolását elvesztené. Emellett problémát jelenthet az is, hogy rögzített árfolyam mellett nehezebb véghezvinni a felzárkóztatási folyamatot illetve ez magasabb inflációt is generálhat. (Wisniewski, 2005.) A következőkben a Visegrádi országok valutáinak stabilitását vizsgálom az euróval szemben. Elsőként a forintot.

                                                                                                                9

 

http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/adoption/erm2/index_en.htm  

23  

6. ábra: A Forint Euróval szembeni középárfolyamai az utóbbi két évben Forrás: Saját szerkesztés a MNB adatai alapján

A vizsgált időszakban a forint az euróval szemben nagyfokú volatilitást mutatott ennek okait a következőkben ismertetném. Az első ok a Nemzeti Bank kamatláb politikája ami az utóbbi két évben a jegybanki alapkamat csökkentését jelentette. Az idei év augusztusában fejeződött be a folyamat, amikor is elérte a 2,10%-os szintet, ekkor érkezett meg a jegybank bejelentése, hogy 2015 első negyedévéig nem is fognak rajta változtatni. Ezzel a döntéssel a 310 Forintos Euró árfolyam közelében ragad, a forint addig ameddig a jegybank nem emeli az alapkamatot. Az hazai valuta tartós gyengülése negatív hatásokat fejt ki a gazdaság egészére. Ilyen lehet az infláció emelkedése vagy a pénzügyi piacokon a befektetők bizalmának elvesztése. Az alapkamat változása mellett a magyar valuta helyzetét nagyban befolyásolta az Ukrajnában kialakult válság is. Emellett hatást gyakorolt rá az utóbbi időben a feltörekvő devizákra nehezedő piaci nyomás is. Összefoglalva az előrejelzések szerint az elemzők a forint további gyengülésére számítanak, év végére elérheti a 320 forintos határt az euróval szemben. A forint 2008 óta lebegő árfolyamrendszerben van. Előtte az euróhoz volt rögzítve, viszont azzal a rendszerrel a Nemzeti Bank nehezebben tudta megvalósítani az infláció célkövetés rendszerét.

 

24  

7. ábra: A złoty Euróval szembeni középárfolyamai az utóbbi két évben Forrás: Saját szerkesztés a lengyel nemzeti bank adatai alapján

A grafikonon látszik, hogy a złoty stabil árfolyamot produkált az utóbbi két év során. Korábban a zloty olyan fokú stabilitást mutatott, hogy akár alkalmas lett volna arra, hogy belépjen az ERM II. árfolyamrendszerbe viszont a túlzott deficit eljárás alatt álló országként ezt Lengyelország nem tehette meg. Ezért rugalmas árfolyamrendszerben mozog. Az utóbbi hónapokban viszont gyengült a złoty árfolyama az euróval szemben, ennek elsődleges oka a dolgozatom korábbi részében említett 0%-os infláció. A befektetők azt várták, hogy ennek ellensúlyozására a lengyel jegybank emelni fogja az alapkamatot, ám ez a lépés elmaradt. Ennek hatására gyengült a fizetőeszköz. Továbbá ahogy a régió többi országára úgy Lengyelországra is kihat az Ukrajnában kialakult válság. Ezen felül az országban kirobbant lehallgatási botrány miatt a kormányfő előrevetítette egy lehetséges előrehozott választás lehetőségét. Ezt a piac kockázatnak tekinti így tovább gyengült a złoty.

 

25  

8. Ábra: A cseh korona Euróval szembeni árfolyama két év során Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

A koronával jelenleg rugalmas árfolyamrendszerben kereskednek. Az ábráról leolvasható, hogy 2013. novemberéig folyamatos leértékelődés volt tapasztalható ez addig tartott, amíg el nem érte a jegybank által kívánatosnak tartott szintet. Ez után 2013. novemberében a Cseh jegybank devizapiaci intervenciót hajtott végre. Ennek célja az volt, hogy fenntarthatóan teljesíteni tudják az inflációs célt. Ez abban rejlik, hogy nem engedik bizonyos szintnél tovább erősödni a koronát az Euróval szemben. Ez viszont veszélyeket tartogathat a tagság elérése utáni időkre. Hiszen ha alul vagy túlértékelt árfolyamon csatlakozik az ország az növekedési veszteséggel járhat. (Tarafás, 2013.) Továbbá megfigyelhető, hogy a vizsgált időszak alatt nem volt tapasztalható, hogy nagyobb fokú ingadozásnak lett volna kitéve a cseh valuta. Annak ellenére, hogy Csehországban is éreztette hatását az ukrán válság, ami miatt megingott a befektetők bizalma a feltörtekvő piacokban. Mindezekkel egyidejűleg a korona leértékelése és az árfolyam stabilitásának fenntartása lehetővé tenné, hogy Csehország a közeljövőben beléphessen az ERM II rendszerbe.

 

26  

9. Ábra: A Szlovák Korona az ERM II. Rendszerben Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

Szlovákia 2005. novemberében lépett be az ERM II árfolyamrendszerbe 38,45 korona/ euró árfolyamon. Ettől kezdve 29 hónapon át volt a korona az ERM II-ben. A belépést követően a középárfolyam közelében mozgott az árfolyam. Egészen 2006 áprilisáig erősödött ám ekkor az előrehozott választások miatti bizonytalanság miatt rövid időre gyengült a korona árfolyama az euróval szemben. A 29 hónapos időtartam alatt a koronának végig sikerült a meghatározott sávon belül maradnia a legnagyobb negatív eltérés mindössze 0,7%-os volt. Az árfolyam stabilitásának fenntartásához hozzájárult az is, hogy a leváltott kormány tartotta magát a kitűzött bevezetési dátumhoz ezzel növekedett az ország hitelessége. Ebből levonható a következtetés, amit a többi ország számára is fontos lehet, hogy kiemelt fontosságú a politikai konszenzus ahhoz, hogy a bevezetés létrejöhessen. A kormányváltás hatásai 2006 végére csengtek le és innentől kezdve folyamatosan erősödött a korona. Ennek hatására 2007-ben fel kellett értékelni a középárfolyamot 35,44 korona/euró árfolyamra. Ilyen átértékelésre 2008-ban került sor ismét ennek oka a konvergencia jelentésben kiadott pozitív megítélés. Ez az árfolyam pedig 30,12 korona/euró10 volt amelyet később konverziós árfolyamnak is elfogadott a Tanács.

                                                                                                               

10  https://www.ecb.europa.eu/euro/changeover/slovakia/html/index.hu.html  

 

27  

4.6 Kamatláb konvergencia

10. ábra A hosszútávú kamatlábak változása egy év alatt Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

Az utolsó elemzendő kritérium a hosszú távú kamatlábak konvergenciája. Referencia időszaknak 2013 májusa és 2014 áprilisa közötti időszakot vettem ugyanis az EKB egy évre határozza meg a referencia értéket. Ebben az időszakban ezen érték alapját 3,3%-os Lettország, 3,5%-os Írország és 5,8%-os Portugália adta. Így az átlagos hosszúlejáratú kamatlábak rátája 4,2% volt, ehhez hozzáadva 2 százalékpontot kapjuk a 6,2%-os referenciaértéket.11 Csehországban 2,2%-os átlaggal számolhatunk egy év alatt ez jóval a kritérium érték alatt marad. A csúcsot még 2009-ben állította fel az ország 5,5%-os szinttel de innentől kezdve csak csökkeő tendenciát lehetett megfigyelni. Ez az övezeti adósság válsághoz köthető. Idén várhatóan 2%-os értéket mutat majd fel az ország. A 2009 óta tartó csökkenés és a magas euróövezeti kamatszint azok a tényezők amelyek ezt a csökkenést előidézik. Magyarországon 2013-ban átlagosan 5,8% voltak a hosszú lejárató kamatlábak ezzel nem haladta meg a referencia értéket. Korábban nagyobb mértékű esés volt                                                                                                                 11  Konvergencia jelentés 2014. Június, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/conrep/cr201406hu.pdf    

28  

tapasztalható 2012 és 2013 között ugyanis 9%-ról süllyedt a most tapasztalható szintre. Ehhez a kevésbé kockázatkerülő magatartás és a már korábban is említett jegybanki alapkamat vágás járult hozzá. A vizsgált időszakban bekövetkezett emelkedés a belföldi egyensúlyi problémáknak tudható be. Lengyelországban még a válság hatására volatilitást tapasztalhattunk a hosszú távú kamatlábakkal kapcsolatban ez 2010-re stabilizálódott. Ez a lengyel államkötvények iránti nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően következett be. Így 2010-ben csökkentek a kamatlábak, de egy évvel később a nemzetközi pénzügyi piacokon tapasztalható feszültségek miatt már növekedésnek indultak. Ezt követően csökkenő tendencia volt megfigyelhető a tavalyi évig, amikor is elérte a 4,1% -os szintet. Szlovákiában az euro bevezetése előtt 2004 és 2006 között folyamatosan csökkent a hosszú távú kamatszint. Pontosítva ez azt jelenti, hogy 5,1%-ról 3.8%-ra esett ez alatt az időszak alatt. Ez után 2007-től kezdve folyamatosan az euróövezet szintjének közelében mozogtak a hosszú távú kamatlábak. 2008-ra 4,5%-os szintet jelentett ez, ami megfelelt az akkori 6,5%-os 12 referencia értéknek.

                                                                                                                12  Konvergencia jelentés 2008. Május, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/conrep/cr200805en.pdf    

29  

5. A csatlakozáshoz teljesítendő intézkedések  

5.1 Magyarország útja az euróig

Magyarországnak az elsődlegesen teljesítendő feladata egy világos irányvonal meghatározása az euró bevezetésével kapcsolatban. A konvergencia kritériumok fenntartható

teljesítéséhez

stabilitás

orientált

monetárispolitikára

van

szükség

Magyarországon. Ehhez kell hozzájárulnia a nemzetközi piacok bizalmának is amit a stabil intézményrendszerrel lehet fenntartani. Ezek mellett teljesülnie kell a jegybanki függetlenségnek is. Az országnak folyamatos ellenőrzési és megelőzési politikát kell folytatnia, hogy a meglévő makrogazdasági egyensúlyokat fenntartsák és ez a jövőben is hasonló módon működjön. Ezek fejlesztésével jöhet létre az a gazdasági környezet, amelyek biztosíthatják az euró bevezetését. Az Európai Unió számára fontos a vállalkozás barát piaci környezet kialakítása. Hazánknak szükséges olyan felzárkóztatási programot létrehoznia, aminek a központjában ez szerepel.

13

Ehhez a szabályozási rendszerek

harmonizációjára is szükség van, amelyek szavatolják a szabad verseny feltételeit. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy az ország nagyobb részben részesülhessen az Európai Unió által nyújtott forrásokhoz. Fontos orvosolandó probléma a korrupció visszaszorítása a gazdaságban, hogy biztosítva legyen a szabad verseny. Mindemellett szükséges a megkezdett

munkaerő

piaci

reformok

folytatása

is,

hogy

növekedhessen

a

foglalkoztatottsági ráta. A pénzügyi szektorban a külföldi hitelállomány visszaszorítására van szükség. Ilyen irányban történő fejlesztési törekvései már vannak a kormánynak. Gondoljunk

az

MKB

bank

államosítása

is.

Ez

tekinthető

a

bankrendszer

konszolidációjának első lépéseként, aminek célja, hogy hitelezésben erős bankrendszer jöjjön létre, amiben-többségben van a hazai tulajdon. Ez a pénzügyi szektor stabilitását erősítené, és egyúttal hozzájárulna a kamatláb konvergencia fenntartásához. A kormány oly módon próbálja javítani a külföldi befektetők számára a pénzügyi környezetet, hogy a nemzetközi piacokon érvényesülő gyakorlatokat átvezeti a Magyar Nemzeti Bank működésébe is. Ezzel egy időben fontos a deviza hitelek átszervezését is fontos folytatni a költségvetési fegyelem fenntartása érdekében. Fiskális szempontból Magyarország                                                                                                                 13   Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: Magyarország 2013.évi nemzeti reformporgramjának és konvergenciaprogramjának értékelése

 

30  

legfontosabb feladata, hogy megtalálja azt a módot, amivel csökkenteni tudja a költségvetési deficitet és ezzel egyidejűleg a növekedés orientáltság útján kell maradnia. Ez az a két szempont, ami beindítaná az államadósság csökkenését is, ám ehhez intézményi átalakításokra is szükség lenne. Hosszú távon szükséges a nyugdíj és az adórendszer reformja is Magyarországon. Az egészségügy szintén változtatásokra szorulna. Szükséges lenne bevezetni a költségekhez való közvetlen hozzájárulást.(Erdős, 2006.) Ez a Szlovákiában látottakhoz lenne hasonló. Volt már ilyenre példa 2007-ben a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal, de ezek rövid életű kísérletek voltak. Mindezek mellett jogi változtatásokat is szükséges lenne, alkalmazni a csatlakozás előtt ugyanis az ország alaptörvénye nem felel meg az eurózóna által megszabott kritériumoknak. Emellett a jegybanktörvény konszolidációjára is szükség lenne ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége megvalósuljon olyan módon, mint amit az Unió megkövetelne.14

5.2 A Lengyelországra váró feladatok

Az elsődleges feladat a már fennálló árstabilitás orientált monetáris politika fenntartása. A lengyel gazdaság sikeresebben vészelte át a globális pénzügyi válságot ám strukturális hiányosságok mutatkoznak. Az következő területeken szükséges a reformok végrehajtása: árstabilitás, versenyképesség növelése és a foglalkoztatás. A strukturális reformokat illetően szükséges felgyorsítani a privatizációs folyamatokat különösen a kulcsfontosságú területeken, mint a bányászat, energiaipar, vegyipar. Ezek szükségesek a gazdasági potenciál növeléséhez. A termékek piacán szükséges a verseny növelése ez rugalmasabbá tenné a lengyel gazdaságot a külső hatásokkal szemben. További fejlesztésekre van szükség az üzleti szférában is annak érdekében, hogy az ország vonzóbb legyen a külföldi befektetők számára. A már meglévő infrastrukturális fejlesztéseket is folytatni kell és meg kell tenni a megfelelő lépéseket, hogy a források elosztása is megfelelő legyen. A munkaerő piacot illetően is, szükségesek reformok fejlesztésre szorul az oktatási politika. Emellett fontos a megfelelő juttatási rendszer kiépítése a jelenlegi kevésbé hatékony fizetési és nyugdíjazási rendszer helyett. A lengyeleknél is fontos a hazai forrásokra felhasználásénak ösztönzése is. A pénzügyi stabilitás fenntartása és annak                                                                                                                 14   Konvergencia jelentés 2014. Június, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/conrep/cr201406hu.pdf  

31  

biztosítása fontos szerepet tölt be az ország életében. A fiskális politika feladata a költségvetési hiány fenntartható csökkentése elsődlegesen. Úgy kell csökkenteni a meglévő nagy strukturális hiányt, hogy elkerüljék az állami beruházások megszűnését. Ezen változásokat úgy kell kiviteleznie az országnak, hogy az megfeleljen a Stabilitási és növekedési programban foglaltaknak. Mindezek mellett a lengyel alkotmány és a jogi környezet sem felel, meg az euró bevezetéséhez illetve a központi bank függetlenségének kritériuma sem valósul meg egyelőre. 15

5.3 A Csehország előtt álló reformok   A vizsgált országok közül talán Csehország az ahol a legkevesebb változásra van szükség ahhoz, hogy csatlakozhassanak az eurózónához. Fontos a piaci verseny erősítése, hogy az ország kevésbé legyen kitéve a külső hatásoknak. Infrastrukturális beruházások növelésére is szükség van. Mindezek hatására nőne a csehek abszorciós képessége az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal szemben. Tovább fejlesztéseket kell alkalmazni az üzleti szférában is. Vissza kell szorítani a korrupciót az állami szférában. A pénzügyi szektorban szükséges a folyamatos megfigyelést fenntartani. A potenciális veszélyek elkerülése az elsődleges feladat illetve fontos a határon túli együttműködések erősítése. Ezek kulcsfontosságúak ugyanis az országban nagyobb számban vannak a külföldi tulajdonú bankok. A fiskális politika elsődleges feladata a deficit csökkentése és az ehhez szükséges körültekintő kiadási politika kialakítása és fenntartása. Ezen felül fontos a nyugdíjrendszer reformja. A csehek előtt áll a pénzügyi intézmények megerősítése is. Ezzel egyidejűleg csökkenteni szükséges a felesleges közkiadásokat is, amellyel növelhetik a költségvetés stabilitását. Mindezek mellett a csehországi jogi környezet sem felel, meg a csatlakozáshoz illetve a jegybanki függetlenség sem valósul meg.16

5.4 A szlovák reformok A következőkben azokat a reformokat szeretném bemutatni, amelyek ahhoz voltak szükségesek, hogy Szlovákia teljesíteni tudja a konvergencia kritériumokat és, hogy az                                                                                                                 15   Commission Staff Working Document: Assessment of the 2013 national reform programme and convergence programme for Poland Commission Staff Working Document: Assessment of the 2014 national reform programme and convergence programme for Czech Republic

16  

 

32  

eurózónához csatlakozhasson. Ezek azok a reformok, amelyeket a csatlakozásra váró visegrádi országoknak is teljesíteni kellene ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a közös valuta bevezetéséhez. A kritériumok teljesítéséhez szükséges változások a két Dzurindakormány alatt mentek végbe 1998 és 2006 között. Az első kormány a gazdaság rendszerváltását hajtotta végre olyan eszközökkel, mint például a költségvetési megszorítások, a bankkonszolidáció és az energetikai liberalizáció. A második Dzurindakormány feladata volt az, hogy előkészítse a GMU-hoz való csatlakozást ennek középpontjában a központi költségvetés lefaragása állt. Így vált Szlovákia a régió vezető gazdaságává.

A

munkaerőpiacon

jellemzőek

voltak

a

foglalkoztatást

ösztönző

intézkedések bevezetései ilyen például a járulékterhek csökkentése vagy a segélyek csökkentése. Sikeresen visszaszorították a segélyekkel való visszaéléseket úgy, hogy egy részüket továbbképzésekre fordították. Így a foglalkoztatottak száma elkezdett növekedni. Emellett számos infrastrukturális és intézményi átalakítás történt, amelyek hozzájárultak a gazdaság sikeres működéséhez. Az első fontosabb átalakításra 2003-ban került sor ekkor 2004 végéig egy átfogó adóreform ment végbe. Ez egy egykulcsos adórendszer bevezetését jelentette, amely a személyi jövedelemadót, a társasági adót és az általános forgalmi adót érintette. A SZJA, az ÁFA és a társasági adó egyaránt 19%-os kulcsot kapott. A második Dzurinda-kormány alatt megszűntették továbbá az örökösödési és ajándékozási adót, az ingatlan átruházási adót és az osztalékadót azért, hogy egyszerűsítsék az adózási rendszert. Így az adóbevételekben fajsúlyosabbá váltak a fogyasztást terhelő adók. Az, hogy a súlypont átkerült a közvetett adókra csökkentette az újraelosztás mértékét és így több külföldi tőkét vonzott az országba. (Árendás et al., 2004) A második fontos eleme a gazdaság megreformálásának a 2005-ös nyugdíjreform volt. Ekkor egy új hárompilléres rendszer került bevezetésre. Az első pillérbe került a bruttó bér 9 %-a. Megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 62 évre. Ez azért volt fontos ugyanis a nyugdíjszámítás alapjául a ledolgozott évek számát veszik alapul és a járulékköteles keresetet. A második pillért a munkáltató és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék képzi. A harmadik pillért pedig önkéntesnek állapították meg. Ebben az eves jövedelem 10%-a kerülhet. (Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás, 2004)

 

33  

A harmadik lépés az egészségügy megreformálása volt. Ennek célja a kórházak telítettségének és a gyógyszerfogyasztás csökkentése volt. 2003 júniusától kellett fizetni vizitdíjat és kórházi napidíjat, de e költségek nem életek hosszú életet. Az orvosi ellátásokat 4 csoportra osztották az ingyenestől a 100%-ban a páciens által fizetendőig. Az egészségügyi intézmények költségvetésében korlátot vezettek be illetve az adósságaikat törlesztették. Ezekkel a lépésekkel csökkentették az egészségügyi intézmények leterheltségét, a gyógyszerfogyasztást és a felhalmozódott adósság mértékét. A reformok radikálissága a kormány bukását okozta, ám az új kormány lényegi változásokat nem hozott. A változások hatására a szlovák gazdaság növekedése megugrott 2006-ban 8,5% 2007-ben pedig 10,5%-os (Eurostat) növekedés produkált. Növekedésnek indult

 

a

foglalkoztatottak

34  

száma

is.

6. A közös pénznem bevezetésének hatása az egyes országokra

6.1 Magyarország Az új valuta bevezetésének egyik fontos előnye Magyarország számára az lenne, hogy a kamateltérések minimálisra csökkennének illetve az, hogy az infláció, amit az utóbbi években sikerült viszonylag alacsonyan tartani az eurózóna adataihoz közelítene. A csatlakozással egyidejűleg megszűnne az árfolyamkockázat, így növekedhetne az ország tőkevonzó képessége, ami növelné a működő tőke beáramlását. Emellett az államadósság finanszírozásának költségei is csökkennének. (Gazdaságkutató Zrt., 2012.) Egy fontos tényező lehet az ország számára, ami a bevezetés mellett szól, hogy Magyarország exportjának jelentős része az eurózóna országaiba irányul, (82%, KSH) az importról ugyanez mondható el. Az így kialakuló csökkenő tranzakciós költségek pedig hozzájárulnának a reál GDP növekedéséhez. A pénzügyi piacokon is érzékeltetné a hatását az euro bevezetése. Növekedhetne a határokon átnyúló tőzsdei tevékenyég. A közös valuta bevezetése és a tőkepiaci integráció pozitív hatással lenne a piac szereplőinek kibocsátására a nemzetközi tőkepiacokon. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátás során alacsonyabb tranzakciós költségekkel kellene számolni illetve, csökkennének az ezzel kapcsolatos árfolyamkockázatok is. Így olyan piacok jönnének létre, amelyek a korábbinál sokkal stabilabbak és ezzel egyidejűleg a hazai szereplők előnyökre tennének szert az eurózónán kívüli piacokkal szemben. Magyarország számára a legnagyobb veszélyt az önálló monetáris és fiskális politika elvesztése jelentené. A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi évek során többször sikeresen vette fel a harcot a gazdasági sokkokkal szemben. Az országot jobban megviselné e strukturális változás, mint a fejlettebb országokat, amelyek már csatlakoztak. A másik problémát pedig pontosan az jelentené, hogy az eurózónát képző országok különböző fejlettségi szinten állnak. Ha olyan ország csatlakozik a GMU-hoz mint hazánk, amely jobban ki van, téve a külső hatásoknak akkor az nem tud az övezet gazdasági ciklusainak megfelelően működni. Ez tovább erősítené az adott ország elmaradottságát. Emellett az új valuta bevezetése költségekkel járna a kereskedelmi bankok számára. Ezek magukban foglalnák az informatikai rendszerek átállását az új valutára. A tagság azt is  

35  

jelentené, hogy Magyarország gazdasági növekedésének üteme javulna, viszont ezzel együtt szigorodna a pénzügyi fegyelem. Összefoglalva a két legmeghatározóbb előnyt a megélénkülő kereskedelemből származó többletbevétel jelentené illetve a gazdasági és monetáris stabilitás. A hátrányok között főként egyszeri költségek jelennek meg illetve amint említettem a monetáris politikai eszközök elvesztése. Elmondható, hogy az előnyök többet nyomnak a latba, mint a hátrányok. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, ám ez a közeljövőben nem tűnik megvalósíthatónak. Erre utal az is, hogy 2014 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy a meglévő bankjegy állományát lecseréli, továbbfejleszti 2018-ig. Ez viszonylag nagy költségekkel jár, tehát arra enged következtetni, hogy addig a kormány nem tervezi a közös valuta bevezetését.

6.2 Lengyelország Lengyelország számára eddig is előnyt jelentett a kedvező földrajzi fekvése és a magas befektetési biztonsága. Emellé párosult az alacsony munkaerő költségei és a kedvező munkatermelékenysége. A közös valuta bevezetésével a régión belül tovább erősödne a lengyelek helyzete. A versenyképessége és a GDP növekedésének üteme is növekedne. A befektetések szempontjából is kedvező lenne az ország számára a csatlakozás, hiszen csökkennének a kamatlábak. Amint már azt hazánknál is említettem igaz a lengyelekre is, hogy nagy előnyt jelentene a monetáris stabilitás. Kevésbé lenne kitéve a lengyel gazdaság a spekulációs támadásoknak. Az exportőröknek szintén kedvezne a bevezetés, hiszen nem lenne szükség fedezeti ügyeletekre ahhoz, hogy az árfolyamkockázatot csökkentsék. A tranzakciós költségek megszűnése tovább erősítené a lengyelek integrálódását az Uniós pénzpiacokon. Az árak könnyebben összehasonlíthatóvá válnak, ezáltal erősödne a verseny, ami az árak csökkenésével járna hosszútávon. A bevezetéssel a lengyeleknél erősödne az inflációs nyomás és ez az árak emelkedésével járna. Ezt megfigyelhettük Szlovákia esetében is. Emellett költséget jelentenének az átváltás egyszeri, járulékos költségei. Lengyelországban kevésbé jelentős az export, mint a másik két csatlakozásra váró országban ezért kevesebb előnye származna ebből, mint a régió többi országának. Az önálló monetáris politika megszűnésével az  

36  

infláció elleni eszközei Lengyelországnak is lecsökkennének a bérek és árak befagyasztására. Az euro bevezetéséhez Lengyelországnak alkotmánymódosításra lenne szüksége, ám ehhez nincs meg a kellő többsége a lengyel parlamenten belül az Euro párti képviselőknek. A következő választás 2015-re esedékes, ám akkor sem valószínű egy konkrét bevezetési időpont kitűzése. Jelen állás szerint az országban nem jelenik meg a közös fizetőeszköz 2020 előtt.

6.3 Csehország Csehországban a közös valuta bevezetésének fő nyertesei a kereskedelmi bankok ügyfelei lehetnek. Ugyanis az euro bevezetéssel csökkennek a tranzakciós költségek és az árfolyam ingadozásból származó kockázatok így csökkenhetnek a kockázati prémiumok. A bankok elesnének az átváltásból származó jövedelemtől így kénytelenek lesznek bővíteni a szolgáltatásaikat. Mivel a cseh gazdaság különösen nyitott és a kereskedelmének nagy részét az eurózóna országaival bonyolítja a csatlakozással költségeket lehetne megtakarítani, kedvezőbbé válnának a kereskedelem feltételei. A GMU-hoz való csatlakozás magával hozná a szigorúbb költségvetési fegyelmet is ez nagyobb stabilitást és a források hatékonyabb allokációját eredményezné. A csatlakozás tovább mélyítené, az integrációs folyamatot mellyel javulna a csehek nemzetközi megítélése és így a hitelvonzó képessége is. A vállalkozások számára kedvezőbb környezet alakulna ki, növekedésnek indulhatna a működő tőke beáramlás, így megnőne a beruházások száma az országban. A külföldről beáramló tőke új munkahelyeket

teremtene

és

javítaná

az

infrastruktúrát.

Összességében

a

csatlakozásnövekedési pályára állítaná a cseh gazdaságot. A hátrányok között Csehországban is a hirtelen megugró inflációt lehet elsőként említeni. Amint azt a dolgozatom korábbi részében is említettem a cseh korona árfolyama eddig úgy lett befolyásolva, hogy az a megkövetelt szintet tudja tartani az euróval szemben. A csatlakozással ez a lehetőség kicsúszna, a csehek kezéből mivel a monetáris politika közösségi szintre kerül. Ez egy hirtelen drágulást eredményezne az árakban. A cseh gazdaságon belül az ipar szerkezete eltérő az eurózóna országaitól, ugyanis a cseh

 

37  

iparban a feldolgozó ipar nagyobb részesedéssel rendelkezik, mint a szolgáltató ipar. Ezért a gazdasági ciklusok összehangolása nem elegendő a cseh gazdaságot érintő külső hatások kivédésével szemben. A legközelebb az euro bevezetéséhez a csehek állnak ugyanis a kormány bejelentése szerint kettő-öt éven belül bevezethetik a közös pénznemet. Az ország teljesíti a maastrichti konvergencia kritériumokat és szorosabbra szeretnék fűzni az integrációt az Unióval.

6.4 A Szlovákiában tapasztalt pozitív és negatív hatások A következőkben azt szeretném bemutatni, hogy a közös pénznem bevezetése milyen hatást gyakorolt a szlovák gazdaságra, amelyek a többi ország számára is példát jelenthetnek. Három, Szlovákia számára fontos területet emelnék ki, amely tényezők pozitív irányba való változása hozzájárult az utóbbi években tapasztalt szárnyaláshoz. Az első a tőkevonzó képesség javulása. A közös pénznem bevezetésével olyan gazdasági környezet alakult ki, amely vonzza a külföldi működő tőke beáramlását. A szlovák növekedés mozgatórugója ugyanis részben a beruházások számának növekedése volt. A következő tényező, ami hozzájárult a fejlődéshez a stabil pénzügyi környezet kialakulása volt. Ez az a szempont, amelyre az összes csatlakozásra váró országnak nagy figyelmet kell fordítania. Az egységes pénznem bevezetésével csökkennek a pénzpiacokat befolyásoló külső tényezők befolyásoló hatásai. Mindezek mellett megvalósult az ország gazdaságának teljes stabilitása is. A csatlakozásra váró országok számára nehézséget okoz a likviditási problémák orvoslása. A szlovák gazdaságon keresztül tökéletesen látható, hogy a közös fizetőeszköz és a GMU tagság hatására ezek a problémák kevésbé jelentősek az ország számára. Ezek mellett természetesen Szlovákiában is érzékelhetőek az árfolyamkockázat megszűnésének illetve a tranzakciós költséges csökkenésének előnyei is. Mindezen pozitívumok mellé természetesen társultak negatív hatások is. Elsőként azt említeném, amit a legszembetűnőbb lehetett számunkra, az árak drágulása. Kialakult a közös pénznem bevezetése után a bevásárló turizmus a szomszédos nem eurózóna tagországokba, mint hazánk és Lengyelország. 17 Ez azért jelentős, mert így megnő a bérkiáramlás Szlovákiából. Abból a szlovák gazdaságból, amely főként a belső                                                                                                                 17  http://hvg.hu/gazdasag/20090716_szlovak_bevasarloturizmus    

38  

fogyasztásra támaszkodik ezzel romlott a gazdaság növekedési potenciálja. További negatívumként említhető az átállással járó egyszeri költségek. Ezek mellett Szlovákiának nehézséget jelent a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagokban való részvétel is, ami plusz költségeket jelent az ország számára. (Mihályi, 2012.) Összességében azért elmondható, hogy a fent említett hátrányok ellenére is Szlovákia mindenképpen jól járt a közös fizetőeszköz bevezetésével. Példaértékű az ország fejlődése főként a többi Visegrádi ország számára.

 

39  

7. Az Euró bevezetése

Miután az adott ország megfelel az elé állított makrogazdasági és jogi követelményeknek és a valutája az ERM II. árfolyamrendszerben vett rész két évig és a gyakorlati előkészületek is megtörténtek elindulhat a bevezetési folyamat. Ennek lépéseit a következőkben fogom ismertetni. Elsőként az Európai Bizottság a Központi Bank közreműködésével jelentést készít a gazdasági és jogi konvergenciáról. Ez javaslattal konzultációra került az Európai Parlament elé, hogy a bevezetés megkapja a politikai jóváhagyást is. Ez utána az ECOFIN minősített többséggel dönt a bevezetés lehetőségéről. Amennyiben a döntés pozitív megtörténik az átváltási árfolyam meghatározása, amelyet később már nem lehet visszavonni. Három területen kell megfelelő stratégiát kidolgozni az egyes országoknak mielőtt bevezetésre kerül a közös pénznem. Az első a készpénz átállás. A második a különböző szektorok átállásának megszervezése például a pénzügyi szektor, közigazgatás stb. A harmadik pedig az információs és kommunikációs stratégia. Az első lépés tehát a Tanács jóváhagyása után a forgalomban lévő készpénzállomány lecserélése. Ezt megteheti úgy is, hogy a szükséges euró mennyiséget az Európai Központi Bank és a GMU nemzeti bankjaitól kölcsön veszi, amíg a megfelelő mennyiségű hazai bankjegyek és érmék legyártásra kerülnek. Amint ez megtörtént a kölcsönt visszafizeti az adott ország az EKB és a tagországok felé. Ezt követően a nemzeti bankok először a kereskedelmi bankokat látják el az megfelelő mennyiségű pénzzel. A kereskedelmi bankoktól jut el a kiskereskedőkhöz és a vállalkozásokhoz az új fizetőeszköz. Ez után következik a kettős pénzforgalom időszaka. Ez az időszak maximálisan 6 hónapig terjedhet. Ám ilyen hosszú időszakot még egyik ország sem hagyott az átállásra. A leggyakoribb fél-1 hónapig volt. Ez alatt az idő alatt a bankok kötelesek beváltani a régi valutát az új pénzre. Túl hosszú azért nem lehet ez az időszak, mert káoszhoz vezethet, ha a vállalatok és a lakosság is két pénznemet használ huzamosabb távon. Túl rövid pedig azért nem lehet, mert idő kell ellátni a lakosságot Euróval illetve az ATM-eket feltölteni.18

                                                                                                                18  http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/adoption/preparing/index_en.htm    

40  

Az állami és magánszférának is alkalmazkodnia kell az adminisztratív, számviteli és számlázási rendszereit az új fizetőeszközhöz. Ahhoz, hogy az emberek a mindennapi életben megszokhassák, az új pénznemet az egyes kereskedelmi egységeknek fel kell tüntetniük az áraikat euróban is ez érvényes a számlákra is. Emellett fontos a tisztességes árképzési rendszer kialakítása is. Ehhez lehetősége van az országnak létrehozni egy felügyelő szervezetet. Ezen intézkedésekkel egy idejűleg az országnak módosítani kell a jogszabályait úgy, hogy azok euró-kompatibilisek legyenek. Például az illetékek, közterhek, társadalombiztosítás stb. A másik fontos feladat, ami az országra vár a bevezetés előtt a hatékony kommunikációs kampány az új fizetőeszközről. Ez azért fontos, hogy az emberek teljes bizalommal álljanak az új valutához. Ebben a Tanács tejes körű támogatást nyújt a bevezetés előtt álló országnak. A bevezetés lehetőségeit a következőkben ismertetném. Erre három lehetőséget ajánlanak. Ezt a döntést még az árfolyam rögzítése előtt kell meghozni. A bevezetés lehetőségei: •

Kétütemű bevezetés: ez magában foglal egy három eves átmeneti időszakot

•

Átmenetei időszak nélküli együtemű bevezetés ún. Big Bang módszer

•

Együtemű bevezetés fokozatos pénzkivonási időszakkal19 A következőkben felsorolnám ezek előnyeit illetve hátrányait. Tehát az az ország,

aki az együtemű bevezetés mellett dönt, kihagyja az átmeneti időszakot. Így az átállás napján a Nemzeti Bankok és a kereskedelmi bankok számlapénzei Euróra váltanak. Innentől kezdve a hivatalos fizetőeszköz az új pénznem lesz. Ez a módszer azért jó, mert nem keveredik a számlapénz és a készpénz átállásának időpontja illetve egy nap alatt sor kerül az átállásra. A rendszereket csak egy alkalommal kell leállítani és átalakítani. Illetve a közvélemény is egyszerűbben szokhatja meg az új fizetőeszközt. Kockázatos, viszont mert nehezebb rá felkészülni és mivel egy nap alatt történik meg az egész nagyobb a hibázás lehetősége. A rendszerek átállítását egy napon kell megoldani minimális hibázási lehetőséggel. Tehát amelyik ország ezt választja annak világos, jól konstruált bevezetési programja kell, hogy legyen mivel ez a módszer kockázatosabb a többinél.                                                                                                                 19  http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/adoption/scenarios/index_en.html    

41  

Ha az együtemű bevezetés fokozatos pénzkivonással módszer megy végbe, akkor maximum egy éves átállási időszak áll a gazdaság rendelkezésére. Az egy év csak a készpénzes átállásra vonatkozik a számlapénz közben már Euróban tudható. Az átmeneti időszakra azért van szükség, hogy a számlák, nyugták esetében még lehessen a régi pénznemre hivatkozni. Továbbá a jogi eszközök átállítására is szükség lehet hosszabb időre. Ennek a módszernek az az előnye, hogy kisebb a kockázat és, hogy a gazdasági szereplőknek több ideje van a felkészülésre. A hátránya viszont az, hogy az átállási folyamat egyes részei elhúzódhatnak. Az egy éves türelmi időszak miatt kevésbé látható át a rendszer egésze. Így az euró bevezetésével járó előnyök is később jelentkeznek. A kétütemű bevezetést egy maximum három éves átmeneti időszak előzi meg. Ez idő alatt számlapénzként csak Euró használható, míg készpénzként a régi valutát használja az ország. A bankjegyek lecserélésére csak az átmeneti időszak végén kerül sor. Az átállási idő az előző esethet, hasonló arra szolgál, hogy az informatikai rendszerek és jogi szabályozások alkalmazkodni tudjanak az új pénznemhez. Ez azért jó, mert a lakosság jobban meg tud ismerkedni az Euróval illetve a jogi kereteknek több ideje van az alkalmazkodásra. Hátránya pedig, hogy költségesebb illetve az Euró bakjegyeket nem lehet használni. Emellett sokkal költségesebb a fent említett módszereknél. Az első körben csatlakozó 11 ország ezt a módszert választotta és alkalmazta 1999 és 2001 között. Ha bevezetésre kerülne sor az országok valamelyikében is szerintem az együtemű bevezetés lenne a legcélszerűbb. Ugyanis az euró már nagyon sok helyen jelen van az életünkben. Például az adásvételi szerződésekben vagy hitelkonstrukciókban is. Másrészt azért is célszerű, mert nem úgy mint az első bevezetéseknél most már több ország használja ezt a pénznemet így nem okozna akkor káoszt az átállás. Továbbá az újonnan csatlakozott és a csatlakozásra váró országok is mind ezt a módszert választották. Szlovákiában is ezt a módszert választották 2009-ben. Az Európai Unió Tanácsa 2008. Július 8-án hagyta jóvá azt, hogy az új szlovák fizetőeszköz az euró legyen 2009. január 1-től. Azzal, hogy az együtemű bevezetést választotta az ország csökkentek a logisztikai terhek illetve a két valuta egy idejű forgalmából adódó költségek. Az euró érmék bankokhoz való eljuttatását már 2008 szeptemberében megkezdték majd egy hónappal utána a bankjegyeket eljutottak a rendeltetési helyükre. Ez után, ahogy azt ez EU előírta a kereskedelmi bankokhoz kerültek az új fizetési eszközök. A bankok pedig a gazdaság többi szereplőihez is eljuttatták az új készpénz a vállalatoknak és a  

42  

kiskerereskedőknek stb. Így 2009 januárjára lehetségessé vált a teljes átállás. A gyakorlatban január 17-től vált hivatalos fizetőeszközzé az országban az euró innentől kezdve csak az új bankjegyekkel és érmékkel lehetett fizetni. Természetesen a régi korona bankjegyeket volt lehetőség 2009 végéig a rögzített árfolyamon beváltani az érméket pedig 2009. június végéig a kereskedelmi bankokban. A Národná banka Slovenskanál a korona bankjegyeket korlátlan ideig lehet beváltani az érméket pedig 2013 végéig lehetett beváltani.20 Összességében elmondható, hogy a szlovák átállás zökkenőmentesen zajlott le. A visegrádi országok számára tökéletes modellként szolgál, ha lehetőségük nyílik a közös valuta bevezetésére.

                                                                                                                20  https://www.ecb.europa.eu/euro/changeover/slovakia/html/index.hu.html    

43  

8. Összegzés Dolgozatom befejező részét egy kérdéssel indítanám. Vajon van-e élet az eurózónán kívül a Visegrádi országok számára? Elsősorban azt kell mérlegelnie annak az országnak amelyik ezen elgondolkodik, hogy milyen ára van az önállóságnak. Gondoljunk csak arra, hogy például Magyarország számára az államadósság mennyivel stabilabb lehetne az euró bevezetésével. Vagy említhetném, hogy az árfolyam-szabályozással és a gazdaságpolitika többi eszközével mennyire hatékonyan tudták stabilizálni a gazdaságaikat az országok. Az utóbbi években főként az övezeti válság hatására a kivárás taktikáját választották az euró bevezetésével kapcsolatban. Egy részről ez érthető hiszen nem lenne szerencsés egyik ország számára sem, hogy a csatlakozás után nem annak haszonélvezője lenne, hanem rögtön a stabilitás helyreállításában kellene segítkeznie. Viszont érdemes azt a gondolatmenetet is végigjárni, hogy az eurózóna szétesik. Ebben az esetben véleményem szerint a Visegrádi csoport ugyanúgy meg fogja sínyleni ezt az eseményt mint ha az övezet tagja lenne. Ugyanis ahogy azt a dolgozatom során említettem az országok erős gazdasági függőségben vannak az Európai Unióval. Gondoljunk csak arra, hogy a legnyitottabb öt országból három a Visegrádi együttműködés tagja. Ez megint csak újabb kérdéseket vet fel a csatlakozással kapcsolatban, hogy vajon mekkora költségvetési függetlenséget érdemes feláldozni és, hogy a GMU képes-e megfelelő gazdasági biztonságot teremteni az országok számára? Erre véleményem szerint csak azt lehet válaszolni, hogy a még bevezetés előtt álló országok nem képesek olyan gazdasági biztonságot megteremteni amelyet a GMU lenne képes számukra nyújtani. Az elemzésem során láthattuk, hogy az egyes országoknak, hogyan sikerül teljesíteni a velük szembeállított makrogazdasági feltételeket. Úgy gondolom, hogy hazánk még ennyire soha nem állt közel a közös pénznem bevezetéséhez. Ez viszont csak akkor igaz ha a konvergencia kéritériumokat tekintjük. Az igazság viszont az, hogy az aktuális kormány nem foglalkozik a bevezetés lehetőségével ugyanis az nem kivitelezhető a közel jövőben. Ez nem feltétlenül a jelenlegi kormány kritikája hanem az Európai Uniós csatlakozást követő összes kormányé. Így került Magyarország abba a helyzetbe, hogy nincs a kormány által elfogadott hivatalos bevezetési időpontja sem. Az elkövetkezendő évek feladatait már felsoroltam a dolgozat korábbi részében. Viszont a legfontosabb ha az ország komolyan gondolja a közös valuta bevezetését, hogy el kell köteleznie magát az Unió mellett és felhagyni az orosz barát politikával. Magyarországnak szakítania kell azzal, hogy útfüggő módon próbálja elérni a fejlődés beindulását. Úgy gondolom, hogy  

44  

hazánknál akkor beszélhetünk majd a bevezetés esedékességéről ha már a késleltetéssel káró költségek jócskán meghaladják majd a bevezetését. Az elemzésemben résztvevő országok közül a másik ahol a legnagyobb szükség van a késletetésen valót túllépésre az Lengyelország. Magyarországgal ellentétben viszont a lengyeleknek a konvergencia kritériumok teljesítésével is akadt gondja. Pedig ha csak a gazdasági feltételeket tekintjük a lengyelek előnyben lehetnének. Emellett a legnagyobb stabilitást mutatják a gazdasági növekedés terén a Visegrádi országok közül. Számukra is fontos lenne, hogy minél szorosabbra fonják kapcsolatukat az Unióval. A kivárás taktikáját viszont nem lehet a végtelenségig húzni. Fontos, hogy az ország időben hozzon döntést a bevezéstről mert az magával vonná a kívánt makrogazdasági stabilitást is. A bevezetéshez csak úgy mint Magyarország esetében még nem társult hivatalos dátum. Ennek egyik fő okát már említettem, hogy az új pénznem bevezetéséhez a lengyeleknek Alkotmány módosításra lenne szüksége. Ehhez nincs meg a szükséges kétharmados kormánypárti többség. Így tehát csak úgy mint Magyarországon egyelőre a közös valuta bevezetést még jó ideig csak halogatva lesz. Követendő

példaként

viszont

Csehországot

nevezném

meg.

Megfelelő

makrogazdasági stabilitást mutat az ország és ami a legfontosabb, hogy ezt fenntarrtható módon teszi. Viszont e mellé párosul az is hogy a Visegrádi csoporton belül a csehek a legszkeptikusabbak az euróval szemben. A Cseh Tudományos Akadémia egyik közvélemény kutatásában a megkérdezettek 79%-a 21 nem érzi szükségesnek a közös fizetőeszköz bevezetését. Ez a jövőben azért lehet érdekes ugyanis idén feburárban a cseh köztársasági elnök az Európai Parlamentben bejelentette, hogy kettő-öt even belül Csehország is csatlakozik a GMU-hoz. Így tehát az előttük álló egyik legnagyobb feladat a megfelelő társadalmi kampány megtervezése és levezénylése lesz. Úgy gondolom, hogy a Visegrádi országok közül jelenleg Csehországnak van meg a legnagyobb esélye, hogy csatlakozzon az euróövezethez. Összefoglalva a gondolataimat, úgy gondolom, hogy a Visegrádi csoport tagjai óvatosan kezelik az euró kérdését főleg az övezeti válság hatására. Viszont ahhoz, hogy az integráció magasabb fokát elérjék és maximalizálják az Uniós tagságból származó előnyöket ez elengedhetetlen. Zárógondolatként Csermely Ágnes Néhány gondolat az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban című írásából idéznék: ,, az euróbevezetésről csak akkor érdemes komolyan gondolkodni, amikor már valóban lehet választani a két                                                                                                                 21  http://www.vg.hu/penzugy/a-csehek-tulnyomo-tobbsege-nem-csatlakozna-az-eurozonahoz-427097    

45  

lehetőség között, mert a stabilitás a gazdaság normájává vált.” (Csermely, 2012., 714.o.) Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívása a Visegrádi csoport három eurózónán kívüli tagjának ezen stabilitás megteremtése lesz.  

9.Summary I would like to start my summary with a question. Is there a life outside the Euro Zone for the Visegrad countries? This would be the first question to be considered for a country who would like to stay out of the agreement. What would be the price to be out of the zone? For example think about how easier would be for Hungary to deal with the public dept. In the recent years most of the countries using the wait and see tactic about the introduction of the Euro. The main reason behind this was the recent crisis of the zone. This is acceptable because it won’t be easy for any country to join the zone just to help out them from the crisis. They want to profit form the introduction. On the other hand if the Euro Zone collapses it would also have an effect on these countries even if they were not in the EMU. As I said during my dissertation the Visegrad countries have strong connection with the European Union. I think it can be well described by the fact that three of the Visegrad countries are in the five most opened economies in the Union. This gives us another question that can the EMU give the needed economical stability? Is it worth to sacrifice our independence for the common currency? In my opinion the countries who are not in the Euro Zone aren’t able to create the economical stability which would be given by the EMU. During my dissertation we could see that the countries of the Visegrad group how coped with the completion of the convergence criteria. I think during the European Union membership Hungary haven’t be so close to the introduction of the common currency. But these are just the numbers. The truth is that the current government are not interested in the euro. The reason behind this that they can’t introduce it immediately. This isn’t just the critics of the in power government but all of them from 2004. So because of this Hungary doesn’t have an official introduction date. The most important for our country would be to commit our selves by the European Union and gave up the Russian friendly politics. I think they would give up the wait and see game when this kind of behavior will be more expensive than the introduction.

 

46  

Another country that needs to give up the wait and see behavior is Poland. Moreover they need to strengthen their macroeconomics because they are not as good as Hungary in completing the convergence criteria. If we only their economy they could be ahead of us. They have the right conditions to maintain their economic growth. They have to be closer to the European Union. They can’t wait until the end with the introduction. As in Hungary, Poland doesn’t have an official date for joining the EMU. As I said before they would need to change their constitution but the government don’t have the needed majority in their Parliament. For this reason I think it will be a long time before we could pay by Euro in Poland. I think the perfect example for the Visegrad countries should be the Czech Republic. They have the macroeconomic stability in a sustainable way. On the other hand they are the most skeptics about the common currency. According to a survey 79% of the asked people don’t want the euro. It’s important because in February the President of the Republic stated that they want to introduce the new currency in two to five years. So one of their main task will be to work out a good social program to convice the public about the euro. I think from the countries of the Visegrad group the Czech Republic could be the next state to join the EMU. To summarize my thoughts I think the examined countries are handle the euro with care because of the recent crisis of the Euro Zone. But to maximalize the benefits from the EU membership and to have a closer integration they need to join the EMU. Finally I would like to quote some word from Ágney Csermely: Néhány gondola az euróövezeti csatlakozással kapcsoaltban:,, introduction of the euro should only be seriously thinking about when we can really choose between the two options, because the stability of the economy has become the norm” I think for the upcoming years creating this kind of stability will be the main task for the countries of Visegrad who are not part of the monetary union.    

 

47  

Irodalomi- és forrásjegyzék   1. Lőrincné Istvánffy Hajna (2003) Nemzetközi Pénzügyek, Aula Kiadó, Budapest 2. Lőrinczné Istvánffy Hajna (2001) Pénzügyi integráció Európában, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó, Budapest 3. Losoncz Miklós (2004) Európai Uniós kihívások és magyar válaszok, Osiris Kiadó 4. Neményi Judit – Oblath Gábor: Az euró bevezetésének újragondolása, Közgazdasági Szemle, LIX. ÉVF. 2012. Június (596-684 . o.) 5. Mihályi Péter: Ez a hajó elment…, Közgazdasági Szemle, LIX. ÉVF. 2012. JúliusAugusztus (917-922. O.) 6. Tarafás Imre: Az euró – vélt és valódi gyengeségek, Közgazdasági Szemle, LX. ÉVF., 2013. Március (359-364. O.) 7. Bod Péter Ákos: Az euró átvétele nem pénzügyi, hanem nemzetstratégiai döntés, Közgazdasági Szemle, LIX. ÉVF., 2012. Június (695-698 . o.) 8. Wisniewski Anna: A visegrádi országok felkészültsége a GMU-csatlakozásra, Közgazdasági Szemle, LII. ÉVF., 2005. Szeptember (664-682. O.) 9. Csermely Ágnes: Néhány gondola az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban, Közazdasági Szemlet, LIX. ÉVF., 2012. Június (710-714. O.) 10. Kutatóintézeti Vélemények, GKI Gazdaságkutató Zrt.: Az euro legnagyobb hozadéka az üzleti környezet javulása, Közgazdasági Szemlet, LIX. ÉVF., 2012 (734-739 . o.) 11. Európai Központi Bank: Konvergencia jelentés 2014. Június 12. Európai Központi Bank: Konvergencia jelentés 2008. Május 13. Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: Magyarország 203. Évi nemzeti konvergencia reformprogramjának és konvergenciaprogramjának értékelése 14. Comission Staff Working Document: Assessment of the 2014 national reform programme and convergence programme for Czech Republic 15. Commission Staff Working Document: Assessment of the 2013 national reform programme and convergence programme for Poland 16. Magyarország Konvergencia programja 2014-2017 17. Magyar Nemzeti Bank: Az inflációs célkövetéses rendszer 18. Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás: A szlovák nyugdíjreform szakmai elemzése 2004

 

48  

19. Csajbók Attila – Csermely Ágnes (2002): Az euro hazai bevezetésének várható hasznai, költségei és időzítése, Magyar Nemzeti Bank Műhelytanulmányok (24) 20. Darvas Zsolt – Szapáry György: Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák, Közgazdasági Szemle, LV. ÉVF., 2008. Október (833-873. O.) 21.Árendás Csaba, Dudás Tamás, Illés Gábor, Szinek Kénesy Marianna (2004): A szlovákiai adóreform 2004-ban – a 19% egy éve 22. Ptaszynska B. 2011: Lengyelország külső államadósságának alakulása 23. Erdős Tibor (2006): Maastrichti követelmények, adóztatás, növekedési potenciál, Európai Műhelytanulmányok Internetes források: 1. Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ 2. Az Európai Központi Bank hivatalos honlapja: https://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html 3. Az OECD hivatalos honlapja: http://www.oecd.org 4. World Bank: http://www.worldbank.org 5. A Magyar Nemzeti Bank honlapja: http://www.mnb.hu 6. A Visegrádi csoport hivatalos honlapja: http://www.visegradgroup.eu/hu 7. A Národná Banka Slovenska hivatalos honlapja: http://www.nbs.sk/en/home 8. A Narodowy Bank Polski hivatalos holnapja: http://www.nbp.pl/homen.aspx?f=/srodeken.htm 9. A Czech National Bank hivatalos honlapja: https://www.cnb.cz/en/ 10. A vg.hu “A Csehek túlnyomó többsége nem csatlakozna az eurózónához” című cikke: http://www.vg.hu/penzugy/a-csehek-tulnyomo-tobbsege-nem-csatlakozna-azeurozonahoz-427097 11. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjának “Visegrádi Négyek: kamarai összefogás a gazdaság élénkítéséért” című cikke: http://www.mkik.hu/hu/kulpiacitevekenyseg/cikkek/visegradi-negyek-kamarai-osszefogas-a-gazdasagi-elenkitesert-69807 12. Az Európai Tanács Hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/economy_finance/index_en.htm 13. Az index.hu “A csehek is bevezetik az eurót” című cikke: http://index.hu/kulfold/eurologus/2014/02/27/a_csehek_is_bevezetik_az_eurot/ 14. A hvg.hu “Euró Bevezetése” rovat: http://hvg.hu/cimke/euró_bevezetése  

49  

15. Az Erste Bank “Visegrádi négyek tíz éve az EU-ban című elemése”:   http://www.erstebank.hu/hu/sajto/2014-i-felev/2014-aprilis-23 16. A hvg.hu “Megrohamozták a szlovákok Magyarországot, bevásárlókocsikkal” című cikke, http://hvg.hu/gazdasag/20090716_szlovak_bevasarloturizmus 17. A hvg.hu “Elszállt a szlovák államadósság” című cikke, http://hvg.hu/gazdasag/20140723_Elszallt_a_szlovak_allamadossag/

 

50