A világgazdasági válság hatásai a román gazdaságra Nagy Egon adjunktus BBTE, Kolozsvár 2010
• A rendszerváltás utáni évtizedben „stop-go” típusú fejlıdés a transzformációs válság elmélyülésével • Érdemi reformok kezdete - 1996-os választások jobboldali fordulata • Konszolidáció kezdete – 1999 – Mugur Isărescu technokrata pragmatizmusa • A 2000-es választások – az euroatlanti integrációs kényszer hatására a baloldali kormányzat folytatja a reformpályát
15 10 5 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
-10
1991
-5
ipari termelés 1990
%
0
költségv. hiány munkanélküliség
-15 -20 -25 évek
Románia fıbb makrogazdasági paraméterei a rendszerváltás után. Forrás: INS
10 5
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
-5
1990
%
0 GDP növekedés
-10 -15 évek
A GDP-növekedés változásai az átmenet éveiben. Forrás: INS
300 250
150
infláció
100 50 0 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06
%
200
évek
Az infláció alakulása az átmenet éveiben. Forrás: INS
• 2004-re a nagyprivatizáció jószerével befejezıdött • 2004 – jobboldali gazdasági-politikai fordulat – az egykulcsos, 16%-os adó sikertörténetének kezdete • Gyorsuló konvergencia – az átmenet lezárul, út az érett kapitalizmus irányába • 2005-tıl gyorsuló bérkiáramlás • Döntıen külföldi tulajdonú, megbízható és fejlett kétszintő bankrendszer létrejötte • Fogyasztói bizalmi index emelkedés → a bankhitel alapú eladósodás kezdete vállalati és háztartási szférában
• Következmények: • A gazdaságban „hurráoptimista” hangulat keletkezik • Túlfőtöttség, csökkenı, de a 2004-2008-as ciklus végére növekvı kamatokkal (dráguló finanszírozás) • Elıször csökkenı, de a 2004-2008-as ciklus végére növekvı EUR/RON árfolyam (növekvı fizmérleghiány és bérinfláció) • Kezdetben fegyelmezett majd egyre lazább költségvetési korlátok
• Spekulációs veszély (hedge funds) • Ingatlanpiaci boom (bubble) a kiskereskedelmi és lakóingatlan szektorban + ipari ingatlanok • Költségvetési és piaci fékek kevésbé érvényesültek → a politikai ciklus végére egyre egyértelmőbb prociklikus gazdpol • A pénzügyi válság begyőrőzésekor hard landing
BNR alapkamat 25 20 %
15
BNR alapkamat
10 5 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
évek
A Román Nemzeti Bank alapkamatának változásai. Forrás: bnr.ro
Az euró/lej árfolyamváltozások alakulása (középárfolyam). Forrás: bnr.ro évek
2010 2009 2008 2007 2006 2005
Euró/lej árfolyam
4,23 4,24 3,68 3,33 3,52 3,62
Románia fıbb gazdasági mutatói, 2007-09 2007 GDP (folyó áron) GDP változás (reál)
Mrd EUR
2008
2009
124,7 139,8 115,9
%
6,3
7,3
-7,1
Ezer EUR/fı
10,4
12,0*
11,0*
Infláció (fogyasztói árindex)
%
4,9
7,9
5,6
Munkanélküliségi ráta
%
6,4
5,8
6,9
Költségvetés egyenlege
GDP %-a
-2,5
-5,4
-8,3
Államadósság (év végi)
GDP %-a
12,6
13,3
23,7
Folyó fizetési mérleg egyenlege
GDP %-a
-13,4
-11,6
-4,5
Árfolyam (éves átlag)
RON/ EUR
3,33
3,68
4,24
Egy fıre jutó GDP (PPS)
Forrás: ITDH, Eurostat, *becsült adatok
A közvetlen tıkebefektetés exportja és importja 2007
2008
2009
Külföldi közvetlen tıkebefektetés-import
Md EUR
7 250
9 496
4 899
Külföldi közvetlen tıkebefektetések állománya
Md EUR
42 771
48 798
51 692
Tıkekihelyezés más országba
Md EUR
204
188
133
Tıkekihelyezés állománya
Md EUR
842
1 053
1 176
Forrás: Román Nemzeti Bank, ITDH
• Háztartások: • 4,5 millió hiteltartozást vállaló személy – 10,2% rossz hitel 2010 júliusban (2008-ban csak 2,8%) • Fél millió személy egyszerre több hitelt vett fel (átlagban hármat) – az ı tartozásuk kb. 3 milliárd euró, ennek 13,4%-a bedılt, vagy késedelmes hitel • A kölcsönhöz folyamodók 60%-a devizahiteles, ennek döntı hányada euróhitel • A devizahitelek 80%-a jelzálogkölcsön • Az lakáshitelek (a teljes hitelportfólió negyede ingatlanhitel) kisebb arányban dılnek be a nagyobb fizetési motiváció miatt • Az euró alapú lakáshitelek átlagos futamideje 19 év, a lej alapúaké átlagban 2,5-szer rövidebb
• Az eladósodott román háztartások éves jövedelmének negyede hiteltörlesztésre megy el (kb. 5 mld. euró) – átlagban 1100 euró személyenként • 2004-2008 között a háztartási hitelek tízszeresükre nıttek, 25 mld euróra • A kamatszint nıtt, 16 százalék körüli a futó hiteleknél, 11% az új hiteleknél – egyre nagyobb teher a háztartásoknak + árfolyamveszteség • 2010/50-es kormányrendelet – hitelfelvevık védelme a bankokkal szemben
• Vállalati szféra: • Összhitel-állományuk 24,3 mld euró, ennek 62 százaléka devizahitel • Az átlagos hitelkamat alacsonyabb, mint a lakossági hiteleknél – 10,9% • A csökkenı kereslet és hitelhozzáférés a kkv-kat érintette érzékenyebben • A kkv-k sorában a rossz hitelek aránya 10%-ra, míg a nagyvállalatok esetében 2,5%-ra nıtt • Bár az egykulcsos, 16%-os adó alacsony, nagyok a munkáltatók alkalmazottak után fizetett terhei → 100 lej bruttó bér után 75-80 lejt fizet még a munkáltató járulékként és egyéb hozzájárulásként • Gond az EU-s fejlesztési források igénybevétele, mert a szőkebb hitelkihelyezés miatt nehéz forráshoz (önrész) jutni és utófinanszírozás érvényesül (fıként kkv-k esetében)
• A válság súlyosbította a körbetartozások problematikáját amit tetéz az alacsony fizetési morál (fıleg állami áfa-visszaigénylések) • A kifizetések visszatartásával az állam mesterségesen csökkenti ideig-óráig a költségvetési hiányt • A késedelemmel fizetı cégek ellen az adóhatóság ugyanakkor szigorúan eljár –piaci, hatalmi asszimmetriák • 2010 elsı kilenc hónapjában kb. 60 ezer vállalkozás függesztette fel a tevékenységét, 2009-ben pedig 113 ezer Románia szerte (minimáladó hatása is) • Az önkéntes cégfelszámolások száma 2010-ben 6600, 2009-ben 19100 országosan
• Állami válságmenedzsment: • Politikai okokból a válság kitörésekor túl hosszú volt a román gazdaságpolitika reakcióideje (szakértelemhiány vagy tudatos, felelıtlen késedelem, választási idınyerés?) • 2009 tőzoltás – átalányadó (csıdhullám) + hitelmegállapodás az IMF, Világbank és EUval (20 mld euró) • Az egységesített bérezési és nyugdíjtörvény kidolgozása és beterjesztése – feltétel a további IMF finanszírozáshoz • 2009 utolsó két hónapjában 15%-os közalkalmazotti fizetéscsökkentés
• 2010-ben 25%-os közalkalmazotti bércsökkenés július 1-tıl • A 15%-os nyugdíjcsökkentést az AB nem hagyta jóvá • Helyette 5%-os áfa-emelés 24%-ra • A valutaalap 20%-ra történı jövedelemadó és 24%-ra történı áfa emelést kért • A további keresletszőkítés mélyítette a válságot – a 2010-es GDP prognózis -2%-os csökkenést vetít elıre • Továbbra is alacsony a centralizációs ráta: 28%; a feketegazdaság arányát 40%-ra becsülik a GDP-bıl
• Viták az IMF-el a 2010-es költségvetés körül: • A kormány 44-rıl 41%-ra kívánja mérsékelni az össz-járulék terheket, a 3%-ot a munkáltatók részébıl engedné el – a Valutaalap ellenzi • A 2010/50-es Kormányhatározatot a Valutaalap vissza akarja vonatni • 12%-ra csökkentené a kormány az egykulcsos adót, a Valutaalap ellenzi • Minimálbért 600-ról 700 lejre emelné a kormány – a Valutaalap ellenszegül
• Várakozások 2011-re: • 15%-al nınek a közalkalmazotti bérek – az IMF ennek fejében további 15000-es létszámleépítést követel a közszférában • 4,4% lesz a költségvetési hiány • 40% fölé emelkedik a GDP arányos államadósság • 1,5-2%-os gazdasági növekedés várható
Köszönöm szíves figyelmüket!
FORRÁSOK bnr.ro capital.ro ccir.ro cnipmmr.ro hotnews.ro insse.ro itdh.hu onrc.ro zf.ro
