A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Finta István Ph.D. MTA KRTK

Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

• Alapvető különbségek: Svájc szövetségi berendezkedésű állam (csaknem konföderáció, a területi szintek jelentős önállósága fejlesztéspolitikai tekintetben is); • Magyarország unitárius állam (a területi szintek legfeljebb központi felügyelet mellett kaphattak bizonyos jogosítványokat); • Magyarország az EU tagja, az EU-s források tekintetében kötve van a közösségi célokhoz, közösségi jogszabályokhoz; Svájc maga kötöttségek nélkül határozza meg vidékfejlesztési politikáját; 2012.11.09.



Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

2

Svájc • Azok a területek tekinthetők vidékinek, amelyek nem városok és nem tartoznak bele valamely agglomerációba (népsűrűség, ingázók száma, stb.); • A vidéki területek az ország területének 77%-át képezik, a lakosság 27%-a él itt, és a munkahelyek 20%-a található a vidéki területeken;

2012.11.09.

3



A vidékfejlesztés szempontjából alapvető fontosságú elemek: területi lehatárolás

Vidéki terület típusok Svájcban Jellemzői: városközelség; jó tömegközlekedési viszonyok, stb. 2011-ben 1322 önkormányzatot foglalnak magukban, ahol 1 714 000 ember él. Ezeken a területeken 490 000 munkahely található.



• Periurbánus vidéki területek

• Alpesi turisztikai központok A hegyvidéki területeken találhatóak, és legalább 100 000 vendégéjszakás forgalommal rendelkeznek. A turisztikai centrumokat 22 település, 71 000 lakossal és mintegy 35 000 munkahellyel képezi.

• Periférikus vidéki területek Alacsony lélekszámú, illetve gyéren lakott települések, A periférikus vidéki területeken 292 település található, ahol 272 000 lakos él. a Munkahelyek száma 86 000. 2012.11.09.

4

2012.11.09. 5



A vidéki területek lehatárolása Magyarországon • 1. Urbanizált kistérségek: Bennük a vidékies tér néhány, urbanizációval még nem érintett zárványszerű vagy a környező vidékies kistérségekkel szomszédos településre korlátozódik. • 2. Urbanizált területekkel rendelkező vidékies kistérségek: E kistérségek fejlesztési stratégiáiban jelen van a vidékfejlesztés. • 3. Jellemzően vidékies kistérségek: A vidékfejlesztés itt a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. 2012.11.09.



Országos Területfejlesztési Koncepció (2004):

6

• 100 fő/km2 népsűrűség, és 5000 fő alatti település, vagy 120 fő/km2 népsűrűség, és 10 000 fő alatti település; • Az ország településeinek 95%-át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedik le. • A vidék fejlődését két közösségi forrásokon alapuló program szolgálhatta volna 2007-2013. között (ÚMFT-ÚSZT Strukturális Alapok, ÚMVP-DIT Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) • Az ÚMFT-ÚSZT forrásainak (~8000 MFT) 96% az 1500 lakos feletti településekre került, ÚMVP-ÚSZT (~1300 MFT) pedig 1500 fő felett 52%-ban, 500-1000 fő közötti települések esetén 31%-ban, az 500 fő alatti települések esetén 17%-ban részesedtek a forrásokból 2010-es adatok szerint. (Nem agrárágazat 280-300 MFT.) 2012.11.09. 7



Vidéki területek a közösségi jog szerint Magyarországon

• Svájcban a 2000. évi adatok alapján a vidéki területeken hozzávetőleg 1,97 millió ember él, ami a lakosság 27%-át jelenti. • 1980-2010 összesen 430 község vesztette el a területét azáltal, hogy városi térséggé vált. A vidéki területek aránya így csökkent 89%-ról 77%ra. A városi területeken élők aránya a 61%-ról 74%-ra növekedett.

2012.11.09.

8



A vidéki területek jellemzői

• Lakosságszám növekedés a periurbánus területeken a növekedés 2000-2010. között 8%, a turisztikai centrumokban 4%, addig a periférikus vidéki területeké mindössze 2% volt. • Elöregedés: A 60 év felettiek aránya legdinamikusabban a periférikus vidéki területeken növekszik, ezt követik a városi területek, míg a periurbánus területek esetén csökkenés figyelhető meg. • Munkanélküliség: 2010-ben a városi térségekben 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, míg a periférikus vidéki területeken csupán 2,1% (az összes területi egység közül a legalacsonyabb százalék). 2012.11.09. 9



A vidéki területek jellemzői

2012.11.09.



Magyarországon számos vonatkozásban azonos irányú folyamatok jellemzik a vidéket (elöregedés, munkahelyek számának csökkenése, elvándorlás), de ezzel párhuzamosan a problémákat a városok nem képesek megoldani. Alapvető eltérés: a Svájcban a lakosságszám minden területen növekszik, hazánkban a vidéken csökken leginkább, a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Svájcban a periférikus területeken érzékelhető, nálunk általában ott a legmagasabb. 10

Svájc • Minden egyes szint együttműködése, illetve az együttműködés szintek közötti erősítése (szövetség, kanton régió település és további nem közigazgatási szereplők is); • Integrált vidékfejlesztési politika; • Alulról felfelé történő építkezés (Svájc alkotmányos berendezkedése predesztinálja a szubszidiaritás elvének érvényesülését); • Koherens területi tervezés (területfejlesztés, területrendezés viszonya); • A vidéki területek önkormányzatai közötti feladatmegosztás (szolgáltatásokhoz való hozzáférés, elérhetőség fontossága); 2012.11.09.

11



A vidékfejlesztés lehetséges megközelítési módjai, megoldásai

• A múlt és a jelen: az ágazati (agrár) fejlesztéseken túl a vidékfejlesztési célok jelentős részét LEADER megközelítés szerint kellett volna megvalósítani (alulról felfelé történő építkezés, a civil a vállalkozói, és a közszféra együttműködése, a területi elv, innováció, stb.). • Jelenleg a megyei szint alatt a LEADER-en kívül nincs más intézményesített szereplő, de a megyei szint kompetenciái, kapacitásai sem elégségesek. • A mechanikusan szétválasztott területfejlesztési intézményrendszer 2012-ig tudomást sem vett a vidékfejlesztésről és a LEADER-ről. 2012.11.09.

12



Magyarország számára biztosított lehetőségek, valamint a gyakorlat

• Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD), integrált fejlesztési beruházás (ITI) • Mindkét eszköz a place based és a multifund szemléleten alapul. • CLLD, vagy LEADER? • A LEADER kötelező (5% az EMVA-ból), a CLLD opcionális, az ERFA programjaihoz kötődik. • LEADER-EMVA esetén a társfinanszírozás maximuma 90%, CLLDERFA esetén ez 95% lehet (85% GDP átlag alatti területeken). • A LEADER országos lefedettségű és hagyományokra épülhet. De a politika körében nem egyértelmű a támogatottsága. • CLLD esetén az irányítás és az intézményrendszer inkább kapcsolódik a Strukturális Alapok menedzsmentjéhez, így a vidékfejlesztésből – az amúgy is domináns – agrárfejlesztés maradhat meg.



Az integrált területi programokra kínált eszközök (közösségi szabályozás)

• Azonos, vagy hasonló problémákra a válaszok eltérő alapokon nyugodhatnak: előtérbe helyezhetik a szubszidiaritást, a területi szintek szerepét, vagy épp a centralizációt és az autokratizmust. • Kérdés, hogy a 2014-2020. közötti időszakban a felkínált terület- és vidékfejlesztési eszközökkel Magyarország képes-e élni? Vajon látjuk merre megy Európa? 2012.11.09.

14



Záró gondolatok

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2012.11.09.


Köszönöm a figyelmet!

15

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Recommend Documents