A vidék- és mezőgazdasági politika fő kérdései a fenntartható fejlődés nézőpontjából NÉMETH Tamás

Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Tanács Magyar Természetvédők Szövetsége

Németh Tamás — A vidék- és mezıgazdasági …

Új kihívások és lehetıségek a mezıgazdaságban Környezetpolitikai Fórum-sorozat, 2008

A vidék- és mezőgazdasági politika fő kérdései a fenntartható fejlődés nézőpontjából NÉMETH Tamás

Magyar Tudományos Akadémia

2008. szeptember 25. Budapest


Az életminőség alapvető meghatározói

- tiszta víz; - jó levegő; - megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer.


A Kanadai Mezőgazdasági Minisztérium meghatározása szerint „Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszer-ipari rendszereknek, melyek • gazdaságosak, • kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit, és • megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára”. O’Connel, 1991

Bevezetés Nitrogén Szaktanácsadás Precíziós gazdálkodás Földminısítés Dilemmák Köszönetnyilvánítás

Németh Tamás — Mi lesz veled Termıföld?

ÉRTÉK

ÉRZELEM

Az állami vagyon körülbelül 50 ezer milliárd forint ÉRDEK

3400 milliárd forint a termıföld és az erdı értéke ÉRTELEM


A földterület használatának alakulása világviszonylatban

Egyéb 31 %

Termőterület 11 %

Erdő 32 %

Legelő 26 %


A világ megművelt területeinek változása 1850-1980 között (1850 = 100 %)

Dél-Ázsia Délkelet-Ázsia Európa Észak-Amerika Kína Latin-Amerika Szovjetunió Trópusi Afrika Összesen

296% 770% 96% 409% 179% 777% 247% 388% 279% IIED-WRI, 1987

Magyarország földhasználatának alakulása


az 1931 és 1950 közötti időszakban – átlagban


Magyarország földhasználatának alakulása az 1953-as évben


Magyarország földhasználatának alakulása az 1988-as évben


Magyarország földhasználatának alakulása a 2003-as évben


LÁNG (1995) a hazai mezőgazdaság fenntartható fejlődésének kialakításában hat alapvető tényező szerepét emeli ki • természeti erőforrások, hisz Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik az európai térség legtöbb országával szemben az egy lakosra jutó szántóterület nagyságát, illetve kedvező – termesztési – környezetet illetően, • biológiai potenciál, tájtermesztés, • technikai és technológiai környezet, • társadalmi-gazdasági környezet • emberi tényezők (iskolázottság, szakoktatás) • tudományos kutatás, felsőoktatás és szaktanácsadás


KAP támogatás felmérés 2004. november 22 – december 19. (25 tagállam 25 ezer polgára)

Prioritás: 1, Gazdag, stabil és megfelelő jövedelem – 36 % 2, Egészséges és biztonságos élelmiszer – 30 % 3, A környezet védelme – 28 %


„Et uirum bonum quom laudabant, ita laudabant: bonum agricolam bonumque colonum …. At ex agricolis et uiri fortissimi et milites strenuissimi gignuntur, maximeque pius quaestus stabilissimusque consequitur minimeque inuidiosus, minimeque male cogitantes sunt qui in eo studio occupati sunt.”

M. Porci Catonis (i.e. 234-149) : DE AGRI CULTURA

„Amikor pedig egy derék embert dicsértek, így dicsérték: derék földmőves, derék gazda…. Viszont a földmővesek közül kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a legkitartóbb katonák, övék a legtisztesebb, legállandóbb, a legkevésbé irigyelt foglalkozás, s a legkevésbé helytelen gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást őzik.” M. Porcius Cato: A földmővelésrıl (Kun József)


50

Város 0 Vidék 100



A „Párbeszéd” 2005. március 13-án indult, elkészült a javaslattevő elnök, Glatz Ferenc tervtanulmánya, létrejöttek a szakemberekből álló munkacsoportok. (2005. márciusa – azaz első szakasz)


Munkacsoportok

1. Finanszírozás és intézményrendszer 2. Vidék gazdasága 3. Táj és környezet 4. Infrastruktúra 5. Vidék társadalma 6. Érdekérvényesítés, önszerveződés


A munkacsoportok ágazati szakanyagokat készítettek, és azokat a civil szervezetek képviselőivel megvitatták. (2005. áprilisa - azaz második szakasz)


Lakossági fórumok

Álmosd – Nádudvar

: április 27.

Murga – Pécs – Mernye

: május 4.

Győr – Dunaszeg – Tét

: május 6.

Miskolc – Szendrőlád – Arló – Kazár : május 9. Szeged – Mórahalom – Mezőhegyes

: május 11.

Debrecen – Nyírbátor – Nyírlúgos

: május 13.


Vezérelv

A vidék sokkal többet nyújthat

az országnak, mint amit ma elvárnak tőle.


A vidék közhasznát tudatosítani kell az ország egész lakosságában, hiszen ez a közhaszon a következőkben nyilvánul meg a) Az egészséges életkörnyezet, a természet közeli élet és a szabad lakhelyválasztás biztosítója. b) A vidéken élı emberek lehetnek az ország területének természeti és épített környezeti értékeinek gondozója. c) A vidék az egészséges élelem megteremtésének színtere. d) A vidéki térségekben megtermelhetı megújuló energiaforrások, ezen belül is a bioenergia, mind nagyobb szerepet kapnak az ország energiaellátásában. e) Tartalék terület a kisvállalkozások (ezen belül is a szolgáltatás és a kis sorozatgyártásra specializálódott üzemek) elhelyezésére. f) A második lakóhely, a kikapcsolódás, az egészségi regeneráció színtere. g) Az ország peremterületeinek határokat átlépı kapcsolatrendszere, az egész magyar állampolgári közösség regionális integrációjának biztosítója. h) Az ország peremterületein élık biztosítják a határok másik oldalán lakó magyar kisebbségekhez a magyar-magyar kapcsolatok alapjait.


Lakossági fontossági sorrend

- iskola - utak - munkahely hiány - bürokrácia - pályázati rendszer áttekinthetetlensége - roma konfliktus


Elkészült anyagok

Elıszó a „Párbeszéd a vidékért” dokumentumaihoz. „Emberekért az emberekkel”. (2005. június 29.); I. Javaslat törvény alkotására. „A vidék többet kínál az országnak, mint amit az ország elvár a vidéktıl.” (2005. június 27.); II. Tanulságok, javaslatok a vidék közhasznáról. „A vidék közhaszna nagyobb, mint gondoltuk, gondoljuk.” (2005. június 27.); III. Felhívás párbeszédre. (2005. március 4.) A „Párbeszéd a vidékért” Programtanács tagjainak névsora; IV. A vidéki Magyarország jövıje. Vitakérdések a „Párbeszéd a vidékért” program részére. (2005. március); V. A vidékfejlesztés lehetıségei. A szakmai munkacsoportok üléseinek összefoglalója. (2005. április).


Nemzeti Vidékpolitikai Tanács megalakulásának szükségessége


Stratégiai irányok 2007–2013-ra

A Huszonötök mezőgazdasági miniszterei 2005. november 22-én Brüsszelben megegyezést kötöttek a Közösség 2007–2013 közötti vidéki fejlesztésére vonatkozó stratégiai irányokról, amit három fő tengely köré szerveztek meg: • a versenyképesség javítása a mezőgazdaság és az erdészet területén; • a környezet- és a táj meliorációja; • az élet minőségének javítása a vidéki térségekben, és a sokféleségre (diverzifikációra) való serkentés.

Németh Tamás— Mátyás Csaba Tudományos Emlékülés

A vidék- és mezőgazdasági politika fő kérdései a fenntartható fejlődés nézőpontjából NÉMETH Tamás

Recommend Documents