VÁLLALATI MUNKASZERVEZÉS A vezetők coachingje és a csapat-coaching A vállalkozás sikerének egyik kulcstényezője a vezetés. Ezért annak rendszerszemléletű képzése alapvetően fontos feltétel. Milyen készségeket lehet és kell fejleszteni, mit tartalmazzon a vezetők coachingje? A modern médiaeszközök (e-learning = elektronikus oktatás, videokonferencia, telekommunikáció) elterjedése számos új lehetőséget nyújt a tréningek eredményes kialakításához. A csapat-coaching szerepéről, fontosságáról és módszereiről nyújt áttekintést a cikk. Tárgyszavak: coaching; tréning; csapatfejlesztés; tele-coaching; tréner; csoport-coaching.
Képességfejlesztés egyik módszere: a coaching A vezetők képességeinek fejlesztésére időről időre, hasonlóan a sportolókhoz, tréningeket tartanak. Minél inkább rendszerszemléletű, tematikus felépítésű egy ilyen tréning – amely a tréner szakszerű hozzáállásától függ –, annál eredményesebb lehet elvégzése.
csoport-orientáció
magas LAZSÁLÓ (HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ)
CSAPATMUNKÁS
VISSZATARTÓ (FÉKEZŐ)
MAGÁNYOS HARCOS
alacsony alacsony
magas
teljesítményképesség /-készség
1. ábra A munkatársak típusai a csapatszellemhez való viszonyuk szerint
vevőorientált viselkedés
magas KÉPMUTATÓ
VALÓBAN VEVŐORIENTÁLT
MORCOS
FARAGATLAN
alacsony alacsony
magas
vevőorientált beállítottság
2. ábra A vevőhöz való viszonyulása (orientáció) alapján megkülönböztetett munkaerőtípusok A coaching speciális teljesítménynövelő tréning, amelynek során a tréner (coach) folyamatosan együttműködik a hallgatóval a képességek fejlesztése érdekében. A tréning azzal kezdődik, hogy egy négyórás foglakozás keretében a tréner felméri a résztvevők képességeit; kinek-kinek mik az erős és gyenge oldalai. Az 1. ábra a munkatársak típusait szemlélteti a csapatszellemhez való viszonyuk szerint, a 2. ábra a vevőkhöz való viszony alapján tesz különbséget.
Mit tartalmazzon a tréning? A vezető munkatársak képességeinek két csoportját kell megkülönböztetni: − A vezető személyiségéhez fűződő képességek (teljes áttekintést nyújt az 1. táblázat): − egyéniségének ereje, − együttműködési készség, − kiemelkedő kezdeményezési készség, − aktivitás, − nyitottság.
1. táblázat A személyiségspecifikus képességek és azok befolyásolási lehetőségei a tréning során Képességek
Annak főbb összetevői
Magyarázat
Egyéniség ereje
Öntudat
Mennyire van tisztában a személy egyéni erejé- Többnyire csekély vel vagy gyengeségével, és hogy tud vele bánni
Optimizmus
Mennyire hisz a megoldásban egy nehéz helyzetben
Többnyire csekély
Önkritika– önfegyelem
Mennyire kérdőjelezi meg saját viselkedésének és döntésének helyességét, és mennyire tudatosan irányítja viselkedését
Nagy
Beleérzés képessége
A személy olyan képessége, amellyel másik személy problémáit, indítékait képes megérteni
Nagy
Megfigyelőképesség
A személy olyan adottsága, hogy képes mások- Nagy ra odafigyelni, indítékait átlátni
Kommunikációs készség
A személy olyan képessége, hogy érzéseit– nézeteit más személy felé kifejezni képes és elfogadtatni tudja
Nagyon nagy
Együttműködés kezdeményezése
Mennyire törekszik az adott személy kapcsolatok kialakítására
Nagy
Impulzivitás
A személy spontán érzelmi reagálása nem várt eseményekre
Közepes
Nyitottság
Mennyire hajlamos az emberi kapcsolatokban kitárulkozni
Nagyon nagy
Innováció
Nyitottság kutatás és technológiai fejlesztés iránt
Nagy
Változtatási készség
Mennyire hajlandó az adott személy új változta- Közepes tás bevezetésére és elviselésére
Érvényesülési képesség
Az adott személy olyan képessége, hogy saját akaratát elfogadtatja. Az érvényesülési képesség két komponensből tevődik össze: meggyőzőerő és tárgyalókészség.
Együttműködési készség
Extrovertáltság
Aktivitás
Befolyásolhatóság
Nagy
− A munkakörhöz fűződő, ún. szerepspecifikus képességek: − vezetőkészség, − vevőkhöz való viszony, − változtatási készség, − csapatszellem.
Vezetőkészség A vezető egyén mint elöljáró. Ez a leggyakrabban vitatott és nehéz szerepe a vezetőnek. A vezetésminősítésnek egyik fokmérője, hogy milyen a vezetettek motivációja és teljesítménye. Ebben a vonatkozásban a vezetési hatáskörnek három irányban kell erőteljesen érvényesülnie: a teljesítmény ösztönzése, a munkatársak motiválása és a vevőkörhöz való viszony befolyásolása. Ezek biztosítása érdekében a vezetőnek megfelelően kell a munkatársak felé kommunikálni és jó munkahelyi légkört teremteni. Csapatszellem A vezető egyén mint csapattag. A vezető egyén mint csapattag is, aktivitásával hozzájárul a csapat teljesítményéhez, és az egész vállalat szempontjából ugyancsak felelősséget visel – közösen a vállalatvezetéssel – az egyes projektek megvalósításáért. Egyértelmű központi elvárás, hogy a vezető pozitív hatást gyakoroljon a csapat teljesítményére. Változtatási készség A vezetett szerepében. Az adott ranglétrán a vezető (másoldalról vezetett) saját területén több-kevesebb önállósággal tevékenykedik, és ebben a szerepben szüksége van egy változtatási hatásköre. Pl. egy raktárvezető, megfelelő nagy változtatási hatáskörrel, igen jelentős hatást gyakorolhat az adott áruforgalomra. Munkatársait ösztönözni egyrészt külső (anyagi), másrészt belső (szellemi) eszközökkel tudja. Előbbiek pl. beosztás, fizetés, jutalmazás, utóbbiak pl. önállóság, önbecsülés, elismerés.
indító fázis
elemző fázis
visszacsatolás és a tennivalók meghatározása
megvalósítási fázis
3. ábra A tréningfolyamat fázisainak áttekintése
A vevő irányában mutatott magatartás (orientáció) Szolgáltató szerepében. Ez egy kulcspozíció a vállalati tevékenységben, amelyet hosszú ideig alábecsültek, pedig jelentősen befolyásolja a vállalatról alkotott képet, és közvetve elősegíti az áruforgalom bővülését. A vezetők coachingje a következő fázisokból áll (3. ábra).
Tele-coaching Ezek a tréningek modern médiaeszközök alkalmazásával, telekommunikációs módszerekkel – távoktatásban – is végrehajthatók. Ennek alkalmazására új szakma van kialakulóban: a „tele-coach” – teletréner. Ilyen képzés indult Németországban a Paderborn Egyetemen az „ets” Képzési Központ kooperációjával. A képzés távoktatási tanfolyam, amely egymásra épülő 18 modulból áll (2. táblázat). 2. táblázat A TC Telecoach képzés szakaszai és moduljai Képzési szakaszok Áthidaló kurzus
Módosító egységek – didaktikai és módszertani alapok megismerése – számítástechnikai alapok és üzemi rendszerek megismerése 1. Online intézkedések tervezése – a médiagazdaság alapjainak megismerése és a résztvevők felvétele – a résztvevők részére tanácsadás és felvétel 2. Online oktatás koncepcionális – médiapedagógiai alapok megismerése kialakítása és a médiák beállítása – a telekommunikációs szeminárium pedagógiai előkészítése – tananyag kiválasztása és egybeszerkesztése – a médiák kialakítása, beállítása – médiajog alapjainak megismerése 3. A telekommunikációs oktatási – a technológiai formák megismerése folyamat megszerzése – a telekommunikációs oktatás, a tele-coaching megismerése – telekommunikációs szemináriumok szervezése – a telekommunikációs oktatás tervezése és dokumentálása 4. A telekommunikációs oktatás kísérő tevékenységei – a telekommunikációs oktatás anyagának közvetítése – a telekommunikációs oktatás támogatása – a teljesítmény felmérése és értelmezése – a telekommunikációs oktatás problémáinak felismerése és kezelése – minősítési szabványok és követelmények ismerete és ezt tükröző eljárások bevezetése – felkészülés a minősítésre
A hallgatók a témák anyagait telekommunikációs eszközök útján kapják meg és sajátítják el, a minősítő szakaszokban videokonferenciák keretében vitatják meg – konzultálnak –, valamint az anyag elsajátítását bizonyítják. Egy-
egy témamodul anyaga 10–12 órás tananyagot tartalmaz, tehát a 18 modul mintegy 200 órás tanfolyamot jelent. A tanfolyamot lezáró minősítésnél a hallgatóknak egyrészt írásbeli vizsgát, másrészt szóbeli vizsgát kell tenni. A tanfolyam sikeres elvégését az egyetem bizonyítvánnyal dokumentálja. Ezt követi a szakképesítés megszerzése, amelyhez egy szakdolgozati témát kell választani és kidolgozni. Eredményes védést követően tele-coach (teletréner) képesítést kap a hallgató.
Csoport-coaching A vállalat egyes munkaterületein elért teljesítmény, valamint a vállalat összteljesítménye csapatmunka eredménye. Túlmenően a tárgyi munka szakmai begyakorlásán, alapvető tényező az együttműködési készség, a jó csapatszellem. Amíg minden olajozottan működik és az eredmények jók, az összhang mindenki számára természetes. Úgy tűnik, hogy nem kell érte semmit tenni. Azonban ha a csapaton belül konfliktusok adódnak, és ennek jelei a teljesítményben mutatkoznak, mivel okait gyakorta nem ismerik, beáll a pánik. Ilyenkor, kapkodó és álradikális vezetői intézkedések helyett, az egyetlen célravezető folyamat a csoport-coaching. A csoport-coaching az új munkaerő beilleszkedésének is legjobb módja! Mik a jelei annak, hogy megromlott a csapatlégkör és szükség van csoport-coachingre? A következő figyelmeztető jelekre kell odafigyelni: − nagy a fluktuáció, − sok a betegállomány, − a csapatteljesítmény az elvárthoz képest romlik, − a csapatban rossz a légkör, − a csapattagok között tisztázatlan konfliktusok adódnak, − csekély az innovációs készség, − újjáalakított csapatnál: az új csapattagok kilógnak a sorból, csak félgőzzel vesznek részt a tevékenységben, − fiatal csapatnál: az idősebb, tapasztaltabb tagok kilógnak a sorból, nem érezve motivációt, − a vállalat egyes munkacsoportjai között nincs megfelelő együttműködés. A csapat-coaching kezdetén össze kell hasonlítani az ideális csapat és az adott csapat jellemzőit, a csapat magatartását illetően. Ily módon megállapítható az a hiány, amit a csapatnak pótolni kell, vizsgálhatók a konfliktusok valós okai, az elhanyagolt fejlesztendő területek. Jól vezetett tréning során a feszültségek feloldódnak, kialakítható új szemlélet, a csapattagok a felismert változtatásokkal csökkenthetik terhelésüket, munkájuk eredményesebbé válik. Az
így elért közös sikerek megváltoztatják a csoportlégkört, és biztosítják a tréning sikerét! 3. táblázat Mit kell tennie a csoporttrénernek? Hibás
Helyes
– A tréner ragaszkodik egy merev, előre meghatározott menetrendhez.
– A trénernek van kidolgozott terve, de a csapat egyéni témái képezik a súlypontot.
– A tréner nem meri a konfliktusokat konkrétan megnevezni, elveszíti a csapattagok bizalmát.
– A tréner őszintén feltárja az egész igazságot, és ez bizalmat ébreszt a csapattagokba.
– A tréner általánosságokat mond és képvisel, mivel nem rendelkezik elég tapasztalattal. Erre nincs megfelelő visszajelzés, ami értékelhető lenne.
– A tréner egyértelműen tisztába van azzal, hogy a csapatnak milyen irányban kell fejlődnie, és ezt határozottan képviseli, érthetően adja a csapat tudomására.
– A tréner csak a hierarchia egy adott szintjén működik.
– A tréner több hierarchiaszinten működik, és így segíteni tudja a csapatot abban, hogy hierarchiákon keresztül nyíltan kommunikálhasson.
– A tréner más üzemi csoportokkal nem tart kapcsolatot.
– A tréner – amennyiben szükséges – más üzemi csoportokat is bevon a folyamatba, a csoportok között esetleg közvetít.
– A tréner nem látja be a csapatfejlesztés korlátait.
– A tréner ismeri a csapatfejlesztés korlátait, ezeket világosan közli, esetleg más megoldást javasol (pl. szerkezetváltás, személycserék egyes posztokon).
(Szentpály Tibor) Stock, R.: Coaching von Führungskräften: Mit System zum Erfolg. = Personal, 54. k. 8. sz. 2002. p. 30–36. Schröder, R.: Die Qualifizierung und Zertifizierung zum TeleCoach. = Personal, 54. k. 8. sz. 2002. p. 27–28. Kreisl, G.; Gestmann, M.: Team-Coaching leistet „Feuerwehr-Dienste”. = Personal, 30. k. 9. sz. 2001. p. 484–485.
