A.) VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I. számú melléklet

ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS az SZMJV Polgármesteri Hivatala Belső ellenőrzési Osztályának 2014. évi tevékenységéről

A.) VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) Belső ellenőrzési Osztálya a Hivatal, az SZMJV Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) irányítása alá tartozó intézményeknek, valamint az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknak éves belső ellenőrzési terven alapuló irányítói, illetve tulajdonosi jellegű belső ellenőrzését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény felhatalmazása alapján, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: Bkr.), továbbá a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvében foglaltaknak megfelelően, a Belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex betartása mellett végezte, a kockázatelemzésen alapuló prioritások figyelembevételével. A belső ellenőrzés hatóköre a beszámolás évében, 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan több területre terjedt ki:  A Hivatalban 1 szabályszerűségi és pénzügyi, valamint 2 szabályszerűségi célvizsgálat lefolytatására került sor.  Az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságok vonatkozásában 1 esetben (SZKT) pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény ellenőrzést hajtottunk végre, 1 gazdasági társaságot érintően 2 tárgykörben tanácsadói tevékenységet végeztünk.  A korábban érvényes gazdálkodási besorolás szerint önállóan működő és gazdálkodó (jelenleg gazdasági szervezettel rendelkező) intézmények közül 2 intézmény (Móra Ferenc Múzeum, Szegedi Nemzeti Színház) rendszerellenőrzésére és 1 intézmény (Nevelési-oktatási intézmények Gazdasági Szolgálata és a hozzárendelt intézmények, (továbbiakban: NGSZ) szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzésére került sor. A végrehajtott ellenőrzések típusok szerinti megoszlására vonatkozó adatokat az „Ellenőrzések” című 2. számú melléklet tartalmazza. A végrehajtott terven kívüli, de a módosított ellenőrzési tervben már szereplő ellenőrzések és tanácsadói tevékenységek során az ellenőrzött időszak nagysága a célvizsgálat tárgyköréhez igazítottan (6 hónap és 7 év közötti időintervallumban), a terv szerinti szabályszerűségi, és rendszerellenőrzések 2-2,75 év időintervallumban kerültek meghatározásra. A vizsgálatok során ebben az évben is kiemelt cél volt:  A Hivatalra vonatkozó terv szerinti célvizsgálati ellenőrzések maradéktalan végrehajtása során a belső kontrollrendszer működésének értékelése, az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának e területen történő további növelése.  A korábbi gazdasági besorolás szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek tervszerű rendszerellenőrzése, szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzése, valamint az SZMJVÖ többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek célvizsgálati ellenőrzése során a szabályszerűség, a vagyongazdálkodás, a pénzügyi elszámolások, számviteli nyilvántartások értékelése, lehetőség szerinti javítása, illetve e szervezetekben a vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok érvényesülésének vizsgálata. 1



A tanácsadói tevékenység keretében ellátott ellenőri feladatok hatékony végrehajtása a terv szerinti ellenőrzések megvalósulása mellett.

A szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- teljesítmény és informatikai típusú ellenőrzésekre rendelkezésre álló vizsgálati időalap - az alább részletezett indokokra tekintettel - a gazdasági társaságok ellenőrzése és a költségvetési szervek ellenőrzése vonatkozásában is a tervezett alatt teljesült. Az alább kifejtett okok miatt a 2014. évi ellenőrzési terv módosítására került sor. A 2014. évi, csökkentett létszámhoz igazított, módosított belső ellenőrzési terv szerint a 2014. december 31-ig teljesítendő ellenőrzési napok száma a tartalék időalap és a tanácsadói tevékenység időalapjával együtt 332 ellenőrzési napot tett ki. A 2014. december 31-ig teljesült ellenőrzési napok száma 330 ellenőrzési nap, amelyet 18 ellenőri nappal növelt meg a tanácsadói tevékenység ellátása. Így a módosított 2014. évi ellenőrzési terv 16 (348-332) ellenőri nappal túlteljesült. 2014. év végén 18 db ellenőrzés nyitott státuszú volt, de – a leltározással kapcsolatos hivatali ellenőrzés kivételével - ezek mindegyikére jellemző, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatása 2014. év végére befejeződött. Ezen ellenőrzések esetében a nyitott státusz az intézkedési tervek elkészítésének és/vagy megvalósításának következő évre történő áthúzódásából adódik. Az ellenőrzési jelentések megállapításai megalapozottak, szakszerűek, érdemi megállapításokat és javaslatokat tartalmaztak. A vizsgálatok megállapításait, javaslatait az ellenőrzött szervezetek, szervezeti egységek, a szakmai véleményezést ellátó szakirodák vezetői elfogadták, a 2014. évi ellenőrzések közül egyeztető tárgyalás lefolytatására egy esetben ( A görög és szerb nemzetiségi önkormányzatok belső szabályozottságának, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzése tárgyában készült jelentéstervezet vonatkozásában), több szakiroda részvételével került sor.

2

B.) SZMJV Polgármesteri tartalomjegyzéke Fejezetszám

Hivatalának

2014.

évi

éves

Fejezet címe

ellenőrzési

jelentésének

Oldalszám

I.

A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (Bkr. 48. §. a) pont)

4

I/1.

Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr. 48. § aa) pont)

4

I/1./a)

A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése

4

I/1./b)

Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása

6

I/2.

A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr. 48. § ab) pont)

7

I/2./a)

A belső ellenőrzési egység humánerőforrásellátottsága

7

I/2./b)

A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr. 18-19. §-a alapján)

8

I/2./c)

Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. §-a alapján)

8

I/2./d)

A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása

8

I/2./e)

A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők

8

I/2./f)

Az ellenőrzések nyilvántartása

9

I/2./g)

Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok

9

I/3.

A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. § ac) pont)

10

II.

A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr. 48. § b) pont)

11

II./1.

A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48. § ba) pont)

11

II./2.

A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. § bb) pont)

15

II/2.1

Gazdasági szervezettel rendelkező (korábban önállóan működő és gazdálkodó) intézmények

15

II/2.2.

Gazdasági társaságok

18

II/2.3

Polgármesteri Hivatal

19

III.

Az intézkedési tervek megvalósítása (Bkr. 48. § c) pont)

21

3

I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN (Bkr. 48. § a) pont)

I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr. 48. § aa) pont) SZMJV Önkormányzat 2014. évi ellenőrzési tervében – magas és közepes kockázatúra minősített – szabályszerűségi, pénzügyi, teljesítmény és rendszerellenőrzés típusú, terjedelmét tekintve átfogó és célvizsgálati ellenőrzési feladatok szerepeltek, valamint egy tanácsadói tevékenység került tervezésre, kiterjedve 3 db - korábbi gazdálkodási besorolás szerint - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézményre, 7 db polgármesteri hivatali, és 6 db - az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő - gazdasági társaságra. Eltérések a belső ellenőrzési tervtől: A 2014. évi tervben szereplő ellenőrzések végrehajtása nem tudott maradéktalanul teljesülni, így a 2014. évi éves ellenőrzési terv módosítására került sor. Az eredeti tervben meghatározott, tanácsadói tevékenység időalapjával és a tartalék időalappal növelt ellenőri napokat (731 ellenőri nap) és a ténylegesen teljesített ellenőri napokat (348 ellenőri nap) tekintve, a tervtől való eltérés jelentős, 383 ellenőri napot tesz ki. Az eltérés oka elsősorban, hogy az eredeti tervben 5 fő belső ellenőr feladataival és azok ellátásához szükséges időalappal terveztünk, azonban a tervezéskor betöltetlen 2 álláshely az év során nem került betöltésre. A 2014. évi belső ellenőrzési terv módosításának szükségessége már év közben nyilvánvalóvá vált, ezért módosításra került. A belső ellenőrzés által végzett tevékenységek összefoglaló táblázatát a 3. számú melléklet szerinti „Tevékenységek” című táblázat tartalmazza. (Megjegyzés: A 3. számú melléklet táblázatának „egyéb tevékenység” oszlopában ellenőri napban meghatározott adatok – a fent kifejtetteken túl – a belső ellenőrzési vezetői feladatok időalapját is magukba foglalják.) I/1./a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése Az egyes ellenőrzések bemutatása Tárgy Móra Ferenc Múzeum Az intézmény működését meghatározó jogszabályi előírások érvényesülésének, a gazdálkodás folyamatainak szabályozottsága és működése, a belső kontrollrendszer megfelelősége.

Cél A szabályszerű működés, a költségvetés tervezésének és végrehajtásának ellenőrzése, a munkajogi előírások érvényre juttatása, a rendelkezésre álló erőforrásokkal történő hatékony, gazdaságos, eredményes gazdálkodás biztosítása, a belső kontrollrendszer értékelése

Módszer Tételes és véletlen, dokumentumokra alapozott ellenőrzés, egyeztetés, adatelemzés statisztikai módszerekkel, IT teszt kitöltetése → önellenőrzés

Nevelési- oktatási intézmények Az NGSZ-ben és a hozzárendelt Tételes és véletlen,

4

Gazdasági Szolgálata és a hozzárendelt intézmények 2013. december 31. fordulónappal végzett leltározási tevékenység Szegedi Nemzeti Színház Az intézmény működését meghatározó jogszabályi előírások érvényesülésének, a gazdálkodás folyamatainak szabályozottsága és működése, a belső kontrollrendszer megfelelősége.

Szegedi Közlekedési Kft. Az anyagbeszerzések gazdaságosságának ellenőrzése, az „Etióp projekt” hatékonysága, a létszámhelyzet alakulása, ÁNTSZ vizsgálata, bírságok, büntetések ráfordításai, rendkívüli munkavégzés

intézményekben 2013. dokumentumokra alapozott december 31-i fordulónappal ellenőrzés, megfigyelés megvalósult leltározási tevékenység szabályosságának, a vagyonvédelmi követelmények érvényesülésének ellenőrzése A gazdálkodást érintő szabályzatok jogszerűségének, érvényesülésének, az intézményi költségvetés tervezésének és végrehajtásának, ezen belül a produkciós költségvetés teljesítésének, a befektetett eszközökkel és készletekkel történő gazdálkodásnak, a pénzkezelési gyakorlatnak, a számviteli és a munkajogi előírások betartásának, illetve ezen területeken a belső kontrollrendszer működésének ellenőrzése, értékelése

Tételes és véletlen, dokumentumokra alapozott ellenőrzés, egyeztetés, adatelemzés statisztikai módszerekkel, IT teszt kitöltetése → önellenőrzés

Annak megállapítása hogy: az anyagbeszerzési keretszerződések várhatóan mekkora költségfelmerülést jelentenek 2014. évben, - anyagok beszerzési költsége hogyan alakult 2008-2013. években, - a 2013. évi 250 millió forintos szerkezetátalakítási tartalék felhasználásának alakulása , létszámállomány és létszámösszetétel alakulása 2011. január 1-jétől, - az „Etióp projekt” milyen eredménnyel zárult, - T-813 és T-811-es trolibuszok önjáróvá alakítása mennyi időt vett igénybe és mekkora költségfelmerüléssel járt, - személygépkocsi beszerzés alakulása 2011. január 1-től, üzemanyag felhasználás alakulása a „ nagyprojekt” előtt és utána, üzemanyag megtakarítás alakulása, „nagyprojekt” miatt forgalomba helyezett autóbuszok futáskilométer

Tételes és véletlen, dokumentumokra alapozott ellenőrzés, egyeztetés, adatelemzés statisztikai módszerekkel

5

teljesítményének évenkénti alakulása -Nano-ezüst vonatkozásában lefolytatott ÁNTSZ vizsgálat miatt megtett társasági intézkedések megállapítása, - a Társaság által 2011-2014. április 30. közötti időszakban kifizetett bírságok, büntetések milyen jogcímeken és milyen összegben merültek fel, - az elmúlt 12 hónapban a Társaság műhelyében dolgozó karbantartók, járműszerelők rendkívüli munkavégzésének alakulása, milyen és mely járműveken ellátandó feladatok miatt merültek fel.

A görög és szerb nemzetiségi önkormányzatok belső szabályozottságának, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzése

A gazdálkodást érintő Tételes és véletlen, szabályzatok jogszerűségének dokumentumokra alapozott érvényesülése, a gazdálkodási ellenőrzés jogkörök (kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás) gyakorlásának szabályzatban foglaltaknak történő megfelelőségének ellenőrzése.

Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatalban Munkaköri leírások ellenőrzése dolgozó köztisztviselők munkaköri leírásának szabályszerűségi ellenőrzése Polgármesteri Hivatal 2013. évi leltározás előkészítésének, lebonyolításának, a 2011. évi, e tárgykörű belső ellenőrzési vizsgálat javaslatai hasznosulásának ellenőrzése

Dokumentumokra alapozott mintavételes ellenőrzés

A 2013. évi leltározás során a Dokumentumokra alapozott 2013. évben hatályba lépett új mintavételes ellenőrzés leltárkészítési és Leltározási Szabályzatnak megfelelő leltározási gyakorlat érvényre juttatása, az esetlegesen felmerülő hiányosságok feltárása, megszüntetése.

I/1./b) Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja az előző évi ellenőrzéshez kapcsolódóan és a tárgyévi tanácsadói tevékenység tapasztalatai alapján is megerősítetten a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-nél

6

merült fel. (lásd I/3. pont)

I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr. 48. § ab) pont) I/2/a) A belső ellenőrzési egység humánerőforrás-ellátottsága Létszám A Belső ellenőrzési Osztály jelenleg – 2013. augusztus 15. óta - 3 fővel tevékenykedik. 2 fő belső ellenőr elsősorban az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a Hivatal belső ellenőrzését végzi. A belső ellenőrzési szervezet a beszámolás időszakában egy esetben (11 ellenőri munkanapra) - a rendelkezésre álló ellenőri kapacitás bővítése érdekében -, az egyik többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságnál (Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.) felmerülő tanácsadói feladat ellátásához - külső erőforrásként - 1 fő megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrt vett igénybe. A kapacitás-ellátottságra vonatkozó adatokat a „Létszám és erőforrás” című 1. számú melléklet tartalmazza. Informatikai ellenőrzési kapacitás A Belső ellenőrzési Osztály az informatika ellenőrzések lefolytatására kapacitással nem rendelkezik. Az ellenőrzött önállóan működő és gazdálkodó intézmények közül kettőben (Móra Ferenc Múzeum, Szegedi Nemzeti Színház) az Információs Technológiai (továbbiakban: IT) ellenőrzés önellenőrzés keretében, a belső ellenőrzés által az Informatikai Osztály közreműködésével összeállított teszt ellenőrzött szervezettel történő kitöltetésével, és annak értékelésével valósult meg. Arra is volt példa, hogy a belső ellenőrök az irányított költségvetési szervek vizsgálata során felmerülő szakmai hiányosságok informatikai rendszert érintő vonatkozásait is vizsgálták, illetve javaslatot tettek az informatikai rendszer vizsgálat tárgyát érintő részének fejlesztésére. A belső ellenőrzési területen közszolgálati jogviszonyban, 2014. évben teljes munkaidősként foglalkoztatott 3 fő, illetve év elején megbízási szerződéssel foglalkoztatott 1 fő a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-ában a belső ellenőrökre vonatkozó, általános és szakmai követelményként előírtakkal, azaz felsőfokú iskolai és szakvégzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal, továbbá az Áht. 70. §-a (4) bekezdésében előírt engedéllyel rendelkezik. A 2014. évben és jelenleg is közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott 3 fő belső ellenőr közül 2 fő közigazgatási szakvizsgával, 1 fő közigazgatási alapvizsgával rendelkezik. A beszámolás évében a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben előírt kötelező szakmai továbbképzési és vizsgakötelezettségnek – a szakmai továbbképzés tekintetében 1 fő belső ellenőr tett eleget, a másik két fő ezen kötelezettségét – az előírásoknak megfelelően 2015. évben teljesíti. A jogszabály szerinti vizsgakötelezettséget mindhárom jelenleg foglalkoztatott belső ellenőr – már a korábbi években - teljesítette. Ezen vizsgakötelezettség teljesítését követően a belső ellenőröknek minden 2. évben kötelező szakmai, eredményorientált továbbképzési kötelezettségnek kell eleget tenniük. Fentieken kívül a munkatársak – az előző évek gyakorlatának megfelelően - a belső ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szakmai továbbképzéseken a beszámolás évében is több esetben vettek részt, ezen túlmenően a feladatellátáshoz igazodó önképzés preferált. Osztály szinten a továbbképzésekre fordított napok száma 17 napot tett ki. 7

A belső ellenőrök munkájának ellenőrzött szervezetek általi minősítése Az ellenőrzéseket követő minősítési lapok (teljesítmény standardok) – ellenőrzöttek által kitöltött adatai szerint, a munkavégzés osztályszintű éves átlaga (5 fokozatú skálán minősített teljesítményértékelés alapján) – a 2013. évben lefolytatott, de csak a beszámolás évében lezárt ellenőrzéseket is figyelembe véve - 4,71 teljesítmény pontra realizálódott. A Belső ellenőrzési Osztály belső ellenőrei a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexben meghatározott előírásokat maradéktalanul betartották. I/2./b) A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr. 18-19. §-a alapján) A Belső ellenőrzési Osztály – az SZMJV Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített - hierarchikus helyzete a Bkr. előírásainak megfelelt. A Belső ellenőrzési Osztály tevékenységét a Címzetes Főjegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, funkcionális függetlensége – a Bkr. fent hivatkozott előírásainak megfelelően – mind az éves ellenőrzési terv kockázatelemzésen alapuló kidolgozása, mind az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, mind az ellenőrzési módszerek kiválasztása, a következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés készítése, mind más, a Hivatal operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel mellőzésének biztosítása terén érvényesül. Az ellátandó feladatkörök Ügyrendben, Belső Ellenőrzési Kézikönyvben, munkaköri leírásokban egyértelműen meghatározottak. A funkcionális függetlenség alapelv fennállása mellett az SZMJV Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységeivel a szakmai együttműködés megfelelő volt. I/2./c) Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. §-a alapján) A Bkr. címben hivatkozott szakaszában felsorolt összeférhetetlenségi esetek (a belső ellenőr és a belső ellenőrzési vezető vonatkozásában: az ellenőrzött szerv vagy szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának közeli hozzátartozója; az ellenőrzési feladat ellátását megelőző 1 éven belül az ellenőrzött szervezet, illetve szervezeti egység vezetőjének munkáltatói jogköre alá tartozott; az ellenőrzés megkezdése előtt 1 éven belül az ellenőrzött szervezettel közös feladat, program végrehajtásában vett részt; olyan egyéb ok, amely által az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem várható el) 2014. évben sem a köztisztviselői jogviszonyban álló belső ellenőrök és belső ellenőrzési vezető, sem a megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr vonatkozásában nem álltak fenn. I/2./d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása A belső ellenőrzést végző munkatársak dokumentumokhoz történő hozzáférési, másolat- illetve tanúsítvány készítési, információszerzési, valamint szakértő bevonására vonatkozó jogai a beszámolás évében teljes körűen érvényesültek, a 2014. évben ellenőrzött szervezetek, hivatali szervezeti egységek maximálisan segítették a belső ellenőri feladatellátást. I/2./e) A belső ellenőrzés végrehajtását elősegítő és akadályozó tényezők A beszámolás évében a szervezeti egység működésének tárgyi feltételei mind az informatikai eszközellátottság, mind a rendelkezésre álló szakmai anyagok, mind a továbbképzéseken történő részvételi lehetőségek tekintetében biztosított volt. A területi munkavégzéshez közvetlenül szükséges szakmai háttér anyagok (jogszabályok, rendeletek stb.) szükségszerű, azonnali rendelkezésre állása a vizsgálat hatékonyságát növeli, az ellenőrzési és tanácsadási tevékenység a 8

vizsgálat elvégzésére rendelkezésre álló időtartam alatt szélesebb körre tud kiterjedni. Az ellenőrzött szervezetek a helyszíni ellenőrzés tárgyi feltételeit (külön irodahelyiség, íróasztal stb.) a lehetőségeikhez képest biztosították, a belső ellenőri munka mind a Hivatalban, mind az ellenőrzött szervezeteknél megfelelő körülmények között zajlott. A görög és szerb nemzetiségi önkormányzatok belső szabályozottságának, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása szabályszerűségének tárgyában végzett ellenőrzés során a Hivatal Jegyzői Irodája a jelentéstervezetre tett észrevételében egyeztető tárgyalást kezdeményezett. Az érintett szakirodák képviselőinek részvételével egyeztető tárgyalásra került sor. Az egyeztető megbeszélésen elhangzott kiegészítések, javaslatok és a költségvetési koncepcióra vonatkozó jogszabályi változás miatt az ellenőrzési jelentéstervezet - az egyeztető tárgyaláson résztvevők közös álláspontjának kialakításának megfelelően – módosításra került. Az egyeztető megbeszélésről ezen módosítások részletezését tartalmazó Jegyzőkönyv készült, amely az érintettek aláírása után a Belső Ellenőrzési Osztály dokumentumai közé került csatolásra. I/2./f) Az ellenőrzések nyilvántartása A belső ellenőrzési vezető gondoskodik (és 2014. évben is gondoskodott):  a Belső ellenőri Kézikönyvben Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott, táblázatos formában vezetendő, a végrehajtott belső ellenőrzések Bkr 50. §-ában előírt, vonatkozó adatait tartalmazó nyilvántartás elkészítéséről;  a külső ellenőrzések nyilvántartásának - a belső ellenőrzések nyilvántartását jellemző adattartalommal - a szakirodák vezetőinek közreműködésével, a Belső ellenőrzési Kézikönyvben foglalt eljárásrendnek megfelelő elkészítéséről;  a Belső ellenőrzési Kézikönyv vonatkozó eljárásrendjét betartva az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról. 2014. évben egy esetben fordult elő, hogy a Címzetes Főjegyző – a belső ellenőrzési vezető egyetértésével – ellenőrzési jelentés (SZINT Kft.) kivonatos részének az NGSZ kérelemére történő kiadásához hozzájárult. Más, ilyen irányú kérelem – a beszámolás évében - nem érkezett a Belső ellenőrzési Osztályra. I/2./g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok A közbeszerzési eljárások teljeskörű szakmai ellenőrzését a Belső ellenőrzési Osztály létszámösszetétele továbbra sem biztosítja, ezért az e témára vonatkozó vizsgálatok tekintetében a jövőben is más szakiroda közbeszerzési szakértőjének közreműködése, vagy a Belső ellenőrzési Osztály valamely munkatársának ez irányú továbbképeztetése szükséges. Az európai uniós támogatások ellenőrzését a rendszer típusú ellenőrzésekbe a továbbiakban is be kell építeni, a témához kapcsolódó továbbképzéseken, konferenciákon való részvételt – a megfelelő szakmai színvonalon és esetlegesen új követelményeknek megfelelő feladatellátás érdekében – a jövőben is biztosítani szükséges. A stratégiai ellenőrzési tervet – Bkr. előírásának megfelelően – felül kell vizsgálni, és szükséges esetben módosítani kell. A stratégiai terv részét képező kockázati tényezők hatékony módszerrel történő felmérése és értékelése minden szakirodát érintő kiemelt feladat. A belső ellenőrzési feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében – többek között a hivatali szintű kockázati tényezők felmérése és értékelése vonatkozásában is – belső ellenőrzési informatikai rendszer Hivatal általi alkalmazásának bevezetése javasolt. Egy belső ellenőrzési feladatellátást támogató, jól működő informatikai rendszer – többek között - csökkenthetné a jelentős 9

adminisztrációs feladatellátás időigényét; mind a kockázatelemzés; mind a tervezési, beszámolási munka; mind a szükséges nyilvántartások, az ellenőrzött szervezetek dokumentációinak egy rendszerben történő kezelése; a határidők automatikus figyelése által jelentősen javíthatná a belső ellenőrzési tevékenység háttérmunkájának minőségét. I./3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. § ac) pont) A beszámolás évében egy gazdasági társaságnál két esetben látott el a Belső ellenőrzési Osztály és a megbízott külső ellenőr az eredeti tervben nem szereplő tanácsadói tevékenységet az alábbiak szerint: A tanácsadás címe, tárgya

Eredmény

Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.

Az ellenőrzés javaslatot fogalmazott meg a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, a Őrzés- és vagyonvédelemmel kapcsolatos Beszerzési Szabályzat beszerzések költségek alakulása a 2009-2013 időszakban nyilvántartására vonatkozó kiegészítésével, az őrzésvédelmi költségek növekedését okozó tényezők feltárásával, és szolgáltatás teljesítést már nem eredményező határozatlan idejű vagyonvédelmi szerződések lezárásával kapcsolatban. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.

Jelentős költségnövekedés következett be annak ellenére, hogy a Társaság tevékenységének A 2011-2013. évi gazdálkodás, illetve az abban jellege és mértéke jelentősen nem változott, a rejlő kockázatok feltárása lejárt esedékességű szállítói állomány növekedését a 2011-2012-2013. évi, jelentős veszteséggel záruló SZIN megrendezése okozta. A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-nél ellátott egyik tanácsadói tevékenység célja volt annak megállapítása, hogy a Társaság 2009-2013. időszak vonatkozásában milyen vagyonvédelmi szerződésekkel rendelkezett, miként alakultak a Társaság vagyonvédelemre fordított kiadásai, valamint a vagyonvédelmi szolgáltatások költségei miként oszlottak meg a telephelyei között. A tanácsadói tevékenységről jelentés készült, amely 4 db javaslatot tartalmazott. A Társaság részére ellenőrzés által megfogalmazott javasolt intézkedésekről a Társaság ügyvezetője levélben értesítésre került. A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft-nél lefolytatott másik tanácsadói tevékenység előzménye volt, hogy a Hivatal Belső ellenőrzési Osztálya 2013. évben tanácsadói tevékenységet látott el a Társaságnál amelynek tárgya volt: „a 2013. évi SZIN rendezvény eredményének és látogatottságának alakulása, a Társaság likviditási helyzete, a 2011-2013. évi megbízási szerződések tárgya és ezen szerződésekből eredő költségek jogcímenkénti alakulása.” E vizsgálatról ellenőrzési jelentés készült, amely több pontban és több érintett (Polgármester Úr, Társaság, Városüzemeltetési Iroda) vonatkozásában tartalmazott javaslatokat. E tanácsadói jelentésben - többek között - a vizsgálat során megállapított, a Társaság működésében tapasztalt nagymértékű likviditási hiány (164 mFt) okainak következő vizsgálat alkalmával történő feltárását javasolta a belső ellenőrzés. A likviditási hiány okainak feltárását célzó tanácsadói tevékenység lefolyatására - külső megbízott által – 2014. évben került sor. A Társaságnál feltárt pénzhiány okait – hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentés eredményeként – jelenleg az illetékes gazdasági rendőrség vizsgálja. A tanácsadói tevékenységekre történő felkérések is, és a tárgyban alkotott ellenőri vélemények is írásos formában kerültek rögzítésre.

10

II.

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN (Bkr. 48. § b) pont)

II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48. § ba) pont) Az alábbi táblázat a Belső ellenőrzési Kézikönyv szerint kiemelt kategóriába tartozó megállapításokat, következtetéseket és a következtetések nyomán megfogalmazott javaslatokat, valamint az egyéb, kontrollrendszert érintő jelentős javaslatokat tartalmazza. Vizsgálat címe

Megállapítás

Következtetések

Javaslatok Informatikai oktatáson való részvétel, a vállalkozás keretében végzett bolti tevékenységhez kapcsolódó kiadások és bevételek elkülönített könyvelése.

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

A rendelkezésre álló Vállalkozás keretében informatikai lehetőség végzett bolti tevékenység kihasználása – a elkülönített felhasználói ismeretek könyvelésének hiánya. hiányossága miatt- nem teljes körű.

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

Az Önköltségszámítási Szabályzatot ki kell egészíteni az összes szabad kapacitás terhére rendszeresen végzett Önköltségszámítás nem tevékenység Jogszabály nem ismerése történt a bérleti díjak önköltségszámítási vagy elhanyagolása. megalapozása érdekében. sémájával, továbbá ezen feladatok ellátására önköltségszámítást kell végezni és a bérleti díjat ennek megfelelően meghatározni.

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

EU-s pályázathoz kapcsolódó személyi kifizetések pénzforgalmi összege és a személyi juttatások pályázati részletezőkódra könyvelt elkülönített összege nem mutatott egyezőséget, a munkaadókat terhelő járulékok nem kerültek elszámolásra.

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

A függő tételek közé könyvelt, pályázathoz kapcsolódó személyi juttatások, valamint a kifizetési jegyzék szerint elszámolt járulékok nem kerültek átkönyvelésre, elszámolásra.

A kifizetett személyi juttatások és járulékok megfelelő főkönyvi számlákra történő átkönyvelése, a bankszámlák közötti átvezetések végrehajtása.

Több személyi Jogszabály nem dokumentáció hiányos, a megfelelő alkalmazása . korábbi munkaviszonyok beszámítása nem megfelelő, a fizetési fokozatok nem

Az ellenőrzés által feltárt hiányos munkaügyi dokumentumok pótlása, a besorolások felülvizsgálata, helyes meghatározása,

11

megfelelően megállapításra.

kerültek

folyamatbeli beépítése.

kontroll

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

Az utóbbi időben bekövetkezett fenntartó és gazdasági vezető A KASZPER program változások visszavetették nem megfelelő szintű az Intézményt az önálló ismerete. gazdálkodás, az informatikai rendszerek megfelelő alkalmazása tekintetében.

Móra Ferenc Múzeum rendszerellenőrzés

Jogalap nélkül kerültek Az összes jogalap nélküli Jogszabályban foglaltak kifizetésre idegennyelvidegennyelv-tudási pótlék helytelen értelmezése. tudási pótlékok. visszavonása.

NGSZ és a hozzárendelt intézmények 2013. december 31-i fordulónappal megvalósult leltározási tevékenységének ellenőrzése

A Fricsay Zenekar részére korábban beszerzett, a Király König Péter Zenei AMI tulajdonában lévő hangszerek nem szerepeltek az NGSZ tárgyi eszköz nyilvántartásában, tévesen leltárhiányként elszámolásra kerültek.

Több közalkalmazott besorolása helytelen Szegedi Nemzeti Színház (figyelembevételre került rendszerellenőrzés a munkanélküli és a vállalkozási időszak).

Az oktatási intézmények irányító szervi változásával összefüggésben az NGSZ, a KLIK és az Önkormányzat között létrejött Használati Szerződés átadott tárgyi eszközöket tartalmazó melléklete és a Fricsay Zenekar egyesületté válását követő támogatási szándék közötti összhang jogilag nem volt biztosított.

A könyveléssel foglalkozó közalkalmazottak KASZPER program használatával kapcsolatos oktatáson való részvétele.

A Király-König Péter Zenei AMI és a Fricsay Zenekar közötti együttműködési megállapodás létrehozása, a hangszerek KATI nyilvántartási rendszerbe történő visszavezetése.

Helyesen kell megállapítani a közalkalmazottak Jogszabály nem jogviszonyának fiktív megfelelő értelmezése. kezdetét, gondoskodni kell a munkaügyi dokumentum (átsorolás) módosításáról.

Magánénekesek teljesített előadásszáma sem a kinevezésekben, sem a Szegedi Nemzeti Színház jogszabály által előírt, Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés teljes foglalkoztatásra irányuló feltételeknek nem felel meg.

Felül kell vizsgálni, hogy mely közalkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyát kell részmunkaidős jogviszonyra módosítani. Álláshelyek indokolt csökkentése érdekében közgyűlési előterjesztés elkészítése.

Szegedi Nemzeti Színház Énekkari és tánckari Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés tagok teljesített szolgálatszáma a kinevezésekben és jogszabályban előírt, teljes foglalkoztatásra irányuló feltételeknek nem felel meg.

Felül kell vizsgálni, hogy mely közalkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyát kell részmunkaidős jogviszonyra módosítani. Álláshelyek indokolt csökkentése érdekében

12

közgyűlési előterjesztés elkészítése, énekkari munkakörök üres álláshelyeire finanszírozott összegek elvonása. Intézmény saját hatáskörben – jogalap Szegedi Nemzeti Színház nélkül pótlékokat Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés határozott meg és fizetett ki.

Jogalap nélkül adott pótlékok visszavonása.

A pihenőnapokon teljesített rendkívüli munkavégzésre a Szegedi Nemzeti Színház bérpótlék elszámolása – Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés jogszabályban meghatározott mértéktől eltérően – 250 %-kal történt.

Szükséges a bérpótlék kifizetésére vonatkozó jogszerűtlen, 250 %-os bérpótlék elszámolását jelentő intézményi gyakorlat megszüntetése.

Az Mt. 99.§ (2), 105.§ (2)-(4), 107.§, 86.(1), 143.§ (2)-(4). napi Szegedi Nemzeti Színház munkaidőre, heti Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés pihenőnapra vonatkozó előírásait az Intézmény több esetben nem tartotta be.

Szükséges az Mt. előírásainak betartásáról gondoskodni.

Több közalkalmazott esetében az Intézmény által beosztott munkaórák száma alulmarad a Szegedi Nemzeti Színház munkaidőkeret szerint Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés ledolgozandó munkaórák számától, miközben rendkívüli munkavégzésért bérpótlék kerül kifizetésre.

Felül kell vizsgálni, hogy mely közalkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyát kell részmunkaidős jogviszonyra módosítani, a jogszerűtlen kifizetéseket meg kell szüntetni.

Az Intézmény üres álláshelyen garantált Szegedi Nemzeti Színház feletti illetményt tartott Jogszabály megsértése. rendszerellenőrzés nyilván, amelyet a fenntartó Önkormányzat lefinanszírozott.

Ezen jogcímen nyilvántartott összegek törlése a SAMU rendszerből. Üres álláshelyek tekintetében szükséges a garantált feletti illetmények elvonása. (Kjt. minősítési követelményeire tekintettel.)

Szegedi Nemzeti Színház Több üres álláshely évek Gazdaságossági, rendszerellenőrzés óta nem került betöltésre hatékonysági az Intézménynél, követelmények sérülése . miközben ezen álláshelyek finanszírozva vannak.

13

Szükséges ezen üres álláshelyek felmérése, feleslegesnek mutatkozó engedélyezett létszámokról tájékoztatni kell a Humán Közszolg. Irodát. Üres álláshelyek finanszírozására

vonatkozó önkormányzati szabályok megalkotása, Vhr.-ben rögzítése. SAMU rendszer működésének felülvizsgálata. Több közbeszerzési értékhatárt elérő Szegedi Nemzeti Színház beszerzés esetén rendszerellenőrzés közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor.

Közbeszerzési eljárások Jogszabály megsértése, lefolytatásának szankciók lehetőségének szükségessége, ezen fennállása. területre kontrollpont beépítése.

Rehabilitációs Szegedi Nemzeti Színház hozzájárulás számítása Jogszabály nem alapos A jogszabályban előírtak rendszerellenőrzés nem a jogszabályban értelmezése, megsértése. betartása, önrevízió. előírtak szerint történt. Jegyzői Iroda vonatkozásában: Közreműködés Szegedi Nemzeti Színház szükségessége az Ibtv. rendszerellenőrzés hatálya alá tartozás irányítószervi álláspontjának kialakításában.

Irányítószervi álláspont kialakítása szükséges, a tekintetben, hogy az Ibtv. Jogszabálynak történő törvény hatálya kiterjed-e megfelelés érdekében az irányított szakhatósági vélemény költségvetési szervekre kérése szükséges. illetve közfeladatot ellátó gazdasági társaságokra is, ezt követőn az érintettek erről történő tájékoztatása.

A Vhr. nem teljes körűen szabályozza a garantált Szegedi Nemzeti Színház feletti illetményben rendszerellenőrzés részesülők minősítési követelményeit

A Vhr-ben javasolt előírni, hogy 2 évente A jelenlegi szabályozás szükséges minősíteni nem biztosítja a azokat a megfelelő önkormányzati közalkalmazottakat, akik kontrollt. garantált feletti illetményben részesülnek.

Több ellenőrzött menetlevélen a teljesített km részletező adatai nem kerültek feltüntetésre, a személygépkocsi Szegedi Közlekedési Kft. igénybevétel oka, a terven kívüli célvizsgálat megtett km-hez kapcsolódó útvonal nem volt megállapítható, a menetlevelek vezetői igazolására egyetlen esetben sem került sor.

A megfelelő dokumentáltság és a vezetői ellenőrzés hiánya visszaélésre, indokolatlan költségfelmerülésre adhat lehetőséget.

Az üzemanyagok készletértékelési Szegedi Közlekedési Kft. gyakorlata nem felelt terven kívüli célvizsgálat meg a számviteli előírásoknak.

Az üzemanyagok készletértékelése „szokásjog” alapján Jogszabályellenes működött a számviteli készletértékelési jogszabályban foglaltak gyakorlat megszüntetése. figyelmen kívül hagyásával.

Polgármesteri Hivatal 2013.

évi

A menetlevelek pontos, részletes kitöltése, szervezeti egység vezetője általi dokumentált ellenőrzés, teljesítésigazolás.

Tárgyi eszközön lévő Egy tárgyi eszközhöz az Olyan etikett nyomtató nyilvántartási szám évek során hozzárendelt szükséges a hozzávaló leltározás hiánya, megrongálódása több leltári szám számos szoftverrel, amely

14

előkészítésének, lebonyolításának, a 2011. évi, e tárgykörű belső ellenőrzési vizsgálat javaslatai hasznosulásának ellenőrzése

biztosítja a hiányzó, megrongálódott nyilvántartási számok esetén új nyilvántartási hiba forrását jelentheti, a ismételt előállításának szám kerül kiadásra, vagyonvédelmi lehetőségét. A nyilvántartási követelmények nyomtatónak biztosítania rendszerben történő érvényesülése ellen hat. kellene, hogy a átvezetésre. nyomtatás az átlagosnál tartósabb etikettre is történhessen.

Polgármesteri Hivatal 2013. évi leltározás előkészítésének, lebonyolításának, a 2011. évi, e tárgykörű belső ellenőrzési vizsgálat javaslatai hasznosulásának ellenőrzése

A számítógépekről törölt operációs rendszerek Selejtezési eljárás selejtezése, nyilvántartási szabályai ismeretének rendszerben történő hiánya vagy mellőzése. átvezetése nem történt meg.

A számítógépekről törölt Windows XP operációs rendszerek esetében selejtezési eljárás lefolytatása, KATI eszköznyilvántartó programban történő rögzítése.

A fentieken túlmenően az ellenőrzési jelentések számos átlagos és csekély jelentőségű megállapítást, illetve arra vonatkozó javaslatot tartalmaznak. II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. § bb) pont) II/2.1. Gazdasági szervezettel rendelkező (korábban önállóan működő és gazdálkodó) intézmények Az ellenőrzött intézményekben a kontrollkörnyezet kialakítását érintően a jogszabályi követelményekben szereplő világos szervezeti struktúrával, az egyértelmű felelősségi és hatásköri viszonyok és feladatok kialakításával, a szabályzatok aktualizálásának elmaradásával összefüggésben merültek fel ellenőri észrevételek. Az ellenőrzött intézményekben általánosságban elmondható, hogy az intézmények egészére vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti az intézmények feladatát és hatáskörét, illetve az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető munkaköri feladatait. Ugyanakkor az egyik intézményben (Múzeum) az SZMSZ az általános és a tudományos igazgatóhelyettes munkakörök esetében a helyettesítés rendjére nem tér ki, az SZMSZ-ben található szervezeti ábra nem egyértelműen tartalmazza az Intézmény szervezeti felépítését, az alá-fölé rendeltség ábrázolása az SZMSZ szöveges részétől eltér. A szervezeti ábra egyik ellenőrzött intézményben sem tartalmazza a belső ellenőri munkakört, így nem állapítható meg annak a szervezeten belüli függelmi viszonya, továbbá az egyik ellenőrzött intézményben (Színház) nem került rögzítésre, hogy ezen feladatot külső vállalkozó látja el. Az intézmény működéséhez kapcsolódó több szabályzat esetében megállapításra került, hogy a 2012- 2013. évi jogszabályi változások a szabályzatokon nem kerültek átvezetésre. Az ellenőrzés által áttekintésre került szabályzatok egy része (például: SZMSZ, Ügyrend, Beszerzési szabályzat, Számviteli Politika, Eszközök és források értékelése, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályzata, Leltárkészítési és leltározási szabályzat) a hatályon kívül helyezett 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletre és az abban foglalt eljárási rendekre hivatkozik, az államháztartási szervezetek számvitelére vonatkozó, jelentős változásokat tartalmazó új szabályok átvezetésére – az intézményekre nehezedő, ezen jogszabályváltozással összefüggő jelentős többletfeladat okán – nem került sor. Az egyik intézmény (Múzeum) a Belföldi kiküldetések elrendelésével és elszámolásával kapcsolatos szabályzatot nem készítette el, továbbá a Leltározási 15

szabályzata több tekintetben hiányosságokat mutatott (sem a leltár kiértékelésére, sem a leltárellenőri jelentés tartalmára nem tartalmazott előírást a szabályzat). Az Önköltségszámítási Szabályzat egyik e vonatkozásban ellenőrzött intézményben sem tartalmazta teljes körűen a szabad kapacitás terhére végzett, rendszeres szolgáltatásnyújtás önköltsége számításának módját, illetve ezen tevékenységek vonatkozásában önköltségszámítás és utókalkuláció sem készült. Az egyik ellenőrzött intézmény (Színház) Belső ellenőrzési Kézikönyvvel nem rendelkezett, a másik intézményben (Múzeum) pedig ezen szabályzat nem kellő részletességgel tartalmazza az intézményi sajátosságokat. Több közalkalmazott munkaköri leírásában nem került feltüntetésre a helyettesítés rendje, a munkavégzés helye, illetve a munkaköri megnevezések nem jogszabálynak megfelelőek voltak. Az ellenőrzés által feltárt, a vizsgált területeket érintő legkiemelkedőbb kockázatok a következőek: A Móra Ferenc Múzeum által végzett vállalkozási tevékenység (ajándékbolt üzemeltetés), az e tevékenységre vonatkozó speciális szabályok betartása többlet feladatokkal jár együtt (például: a vállalkozási tevékenység költségeinek és bevételeinek szakfeladatonkénti bontásban történő elkülönítése, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos kiadások önköltségi szabályzatban történő rögzítése, a közvetett költségek megfelelő felosztása, és mindezek által a vállalkozási eredmény helyes meghatározása, adózási szabályok betartása, bizományosi szerződések megkötése, bizományosokkal történő helyes elszámolás stb.) Ezek kontrolljának beépítése szükséges. Az Intézmény számára kockázati tényezőt jelent a pályázatok elszámolása (például: a költségvetési pénzforgalmi számla és pályázathoz elkülönített bankszámla közötti átvezetések szükségessége, a tényleges kiadások és az elkülönített bankszámlán megjelenő kiadások egyezőségének biztosítása, a kamatbevételek és annak felhasználásának elkülönítése, a pályázati útmutatóban foglaltak maradéktalan betartása), valamint a nagyértékű beszerzések miatt a közbeszerzési tevékenység. Különösen az intézményi szintű beszerzésekről készítendő nyilvántartás hiánya jelent alapvetően kockázatot a jövőbeni közbeszerzéseket illetően. A Szegedi Nemzeti Színház esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatosan súlyosabb megállapításokra került sor. Az Intézmény közbeszerzési tervvel nem rendelkezett és év közben sem volt teljes körűen figyelemmel arra, hogy adott termék, vagy szolgáltatás a jogszabályban előírt közbeszerzési értékhatárt eléri-e. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy több szolgáltatás (például színpadi világítás, hangosítás, vagyonvédelem) esetében a beszerzési érték meghaladta a közbeszerzési törvényben foglalt értékhatárokat, ennek ellenére az Intézmény nem folytatta le a szükséges közbeszerzési eljárásokat. További kockázatok a rehabilitációs hozzájárulás nem szabályszerű megállapításából adódó pénzügyi kockázat és a produkcióhoz kapcsolódó utókalkuláció hiányából adódó költségvetési kockázat vonatkozásában merültek fel. Az ellenőrzés tapasztalata alapján a kontrolltevékenységek hiányosságai az alábbi főbb területeken mutatkoztak meg: A Móra Ferenc Múzeumban a kontrolltevékenység hiánya mutatkozott meg abban, hogy az Intézmény könyveléssel foglalkozó munkatársai az előirányzati kódokat nem következetesen használták, ez megfigyelhető volt például a személyi juttatások tervezésénél, az ajándékbolti bevételek könyvelésénél. Az intézményi pályázathoz szükséges összegek felesleges lekötése szintén a kontroll elmaradására és ezáltal a gazdaságossági szempontok háttérbe szorulására vezethető vissza. A munkaügyi terülten talált kisebb-nagyobb hiányosságok (például: helytelen besorolások és fizetési fokozatok, nem jogszabálynak megfelelő munkakör megnevezések, erkölcsi bizonyítvány hiánya, a szabadságkartonok és a szabadságengedélyek nem megfelelő kitöltése) a kontroll megerősítését teszik szükségessé. További hiányosság a számviteli terület vezetői kontrolltevékenységében, hogy a leltározási folyamatban részt vett személyek nem a Leltározási szabályzatban foglaltak szerint jártak el, illetve a pénzügyi folyamatokkal foglalkozók (könyvelő, jegypénztáros, bolti eladó) nem teljes mértékben tartották be a Pénzkezelési Szabályzatban foglaltakat (bevételek elszámolása, előlegek kiadása és elszámoltatása). A Szegedi Nemzeti Színházban a hiányos kontrolltevékenységre vezethetőek vissza a következő főbb megállapítások: Az Intézmény gazdasági osztályvezetői állása évek óta nem került betöltésre. 16

A gazdasági területen hiányzó vezető munkatárs hiánya sok területen érezhető, több esetben (például szabályzatok nem folyamatos aktualizálása, az utókalkulációk hiánya, könyvelésben a részletezőkódok nem következetes alkalmazása, a bérpótlékok helytelen elszámolása terén) elmaradt a folyamatokon belüli kontroll. Szükséges a kontrolltevékenység megerősítése a rendkívüli munkavégzéséért járó bérpótlék meghatározásakor (bérpótlék 250 %-kal történő kifizetésének elkerülése, a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék alapjának (ténylegesen ledolgozott órák) helyes meghatározása). Szükséges a kontrolltevékenység erősítése a munkaidő megszervezése vonatkozásában is, hogy ne forduljon elő napi 12 óra feletti munkavégzés, illetve hetente legalább 1 pihenőnap kiadásra kerüljön. Ki kell alakítani a munkaidő nyilvántartás vezetésére vonatkozó kontrolltevékenységet is. A közbeszerzési eljárások fent említett elmaradása az Intézmény számára pénzügyi kockázatot jelent, ezért szükséges e területen a vezetői kontroll megerősítése, a beszerzések nyilvántartásával, értékhatáruk figyelésével foglalkozó alkalmazott kijelölése. Pénzügyi kockázatot és ezáltal erősebb kontrollt igényel a több közalkalmazottat érintő jelentős mennyiségű szabadságnapok „bennragadása” valamint a fent említett rehabilitációs hozzájárulás számítása. Az NGSZ kontrolltevékenysége az ellenőrzés tárgykörében (leltározás) a dokumentáltság vonatkozásában szabályszerűnek mondható, ugyanakkor több intézkedést igénylő megállapítás (pl. hiányzó leltári azonosítók, leltárkörzetek közötti átvezetések elmaradása stb.) mutatja a kontroll, valamint az NGSZ és a KLIK közötti együttműködés megerősítésének szükségességét. Az információs rendszer működéséről megállapítható volt, hogy az intézmények szervezeten kívülre (pl. szakirodákhoz, irányító szervhez) irányuló kommunikációja tekintetében az ellenőrzésnek nem volt észrevétele, azonban a szervezeten belüli (az egyes szervezeti egységek közötti) kommunikáció fejlesztést igényel. A Móra Ferenc Múzeumban feltárt több hiányosság a szervezeti egységek között kommunikáció hiányából adódott. Különösen jelentős kommunikációs probléma, hogy a pályázatokért felelős személyek és a könyvelésért, gazdálkodásért felelős alkalmazottak közötti információ áramlás hiányos, a gazdasági területen dolgozók nem rendelkeztek azzal az alapvető és a gazdálkodás szempontjából nélkülözhetetlen információval, hogy egyes pályázatok esetében milyen jellegű kiadások és bevételek várhatóak (például: személyi, dologi). Ugyanez került megállapításra a beszerzések vonatkozásában: az éves várható intézményi szintű beszerzésekről terv nem készült, sem a következő év beszerzéseinek tervezéséhez kiindulási alapként szolgáló nyilvántartás, a közbeszerzési jogszabályok maradéktalan betartását biztosító, az intézmény áru- és szolgáltatás beszerzéseit jellemző, az egybeszámítás szempontjából figyelembe veendő beszerzések nyilvántartással történő „egybetartása” nem történt meg. Így nincs biztosítva, hogy az Intézmény figyelemmel kíséri a beszerzési értékhatárokat, így nincs garancia arra sem, hogy az Intézmény nem sérti meg a közbeszerzési törvényben foglaltakat. A boltvezető által nyilvántartott készletmozgások követésének folyamata nem biztosítja az analitikus könyveléssel történő egyezőséget, a boltvezető és az analitikus könyvelő közötti kommunikáció megerősítése, valamint a könyvelendő készletváltozások alátámasztottságának kontrollja szükséges. A Szegedi Nemzeti Színházban az információs rendszer hiányosságai a produkciós költségterv vezetői döntéshez történő felhasználásának nélkülözésében vagy a szükségesnél kisebb mértékű figyelembe vételében, a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításához szükséges létszámadatok tekintetében, a munkaügyi terület és a bérelszámolás közötti kommunikáció hiányában mutatkozott meg. A monitoring az operatív tevékenység keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A jogszabály előírásainak megfelelően az intézményvezetők az ellenőrzött intézményekben működtették a belső ellenőrzést. A Szegedi Nemzeti Színházban a 2012. és 2013. évekre vonatkozó belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatosan megállapítható, hogy kisebb jellegű ellenőrzések (célvizsgálatok) végrehajtására került sor. Megállapítások, intézkedést igénylő feladatok, javaslatok alig voltak. A belső ellenőrzések, valamint külső ellenőrzések által tett megállapításokról, a vállalt és teljesített 17

intézkedésekről az Intézmény nyilvántartást 2012. és 2013. évekre vonatkozóan nem vezetett. Az Intézmény korábbi belső ellenőre, illetve a belső ellenőrzési feladatok elvégzésével megbízott külső szervezet által végzett vizsgálatok nem mutattak kellő képet a szervezet egészéről, a szervezet folyamatairól, így az ellenőrzési tevékenység megerősítésének szükségességét mutatták. 2014. szeptemberétől az intézményvezető a belső ellenőrzési feladatok elvégzésére külső szolgáltatót bízott meg. Az Intézmény 2012. és 2013. évekre vonatkozóan az ellenőrzésekkel kapcsolatosan a Bkr.-ben előírt nyilvántartást nem készítette el. Az Intézmény a vizsgált időszakra vonatkozóan a Bkr.-ben meghatározott nyilatkozattal rendelkezett ugyan, de az nem felelt meg az NGM által közzétett útmutató előírásainak. A Móra Ferenc Múzeumban az eseti ellenőrzések több esetben a gazdasági vezető által kerültek elvégzésre, ezen ellenőrzések hatására az ajándékbolti elszámolások és a jegybevételi elszámolások megszigorodtak, a bevétellel történő elszámolásból adódó pénzügyi kockázat minimálisra csökkent. Az ellenőrzés által feltárt hiányosságok a vezetői kontroll és így a nyomon követési tevékenység megerősítésének szükségességét mutatják. Az intézményvezető a belső ellenőrzési folyamatok elvégzésére külső szolgáltatót bízott meg. Az Intézmény Belső ellenőrzési kézikönyvében nem került rögzítésre, hogy miként történik a feladatmegosztás, mi a kapcsolattartás módja, mi az együttműködés rendje, melyek a külső szolgáltató által teljesítendő szolgáltatások. Az intézményvezető sem intézkedési tervet, sem beszámolót nem készített a belső ellenőr által megfogalmazott néhány ellenőri javaslathoz, a Bkr. által előírt, ellenőrzésekről vezetendő nyilvántartást – sem a belső ellenőrzési megállapításokról, sem a külső ellenőrzések megállapításairól – nem készítették el. II/2.2.) Gazdasági társaságok A gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének értékelése a tervszerűen végrehajtott ellenőrzések alapján: A gazdasági társaságokat továbbra sem kötelezi jogszabály arra, hogy kialakítsák a belső kontrollrendszerüket, ellenőrzési nyomvonalat illetve FEUVE szabályzatot készítsenek, azonban a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok alapján a belső kontrollrendszer működése - a vizsgált terület vonatkozásában - szervezeti formától és jogszabályi kötöttségtől függetlenül értékelhető. Egy terven kívül végrehajtott célvizsgálattal (Szegedi Közlekedési Kft., továbbiakban: Társaság) összefüggésben – a vizsgált tárgyköröket érintően, részlegesen - a belső kontrollrendszer működése - a következőképpen értékelhető: A kontrollkörnyezetre általánosságban jellemző, hogy az ellenőrzött társaságok egyszerű felépítése miatt a szervezeti struktúra világos, egyértelműek a hatásköri viszonyok, feladatok. Az ellenőrzés során kifogás tárgyát képezte, hogy a Társaság ügyvezetője által aláírt SZMSZ a Vagyonrendelet, valamint a Társaság Alapító okirata azon rendelkezésének, hogy az ügyvezető másra át nem ruházható feladata a Társaság szervezeti és működési szabályzatának elkészítése és annak jóváhagyás céljából az alapító illetékes bizottsága elé terjesztése - ez utóbbi vonatkozásban -, nem felelt meg, továbbá a repülőtéri üzletágvezető végzettsége a Társaság új, Vagyongazdálkodási Bizottság elé be nem terjesztett SZMSZ-ének 3.3 pontjában foglaltakkal nem volt összhangban. A Társaság Beszerzési Szabályzatában a beszerzési gyakorlat nem került teljes részletezettséggel előírásra. Hiányosságként került megállapításra, hogy a Társaság Belföldi és külföldi kiküldetések elszámolása szabályzata csak a saját tulajdonban lévő gépjárművek hivatalos célú használatának szabályait rögzíti, de nem tér ki a Társaság gépjárműveinek magáncélú használatára, így többek között nem rögzíti, hogy mely beosztásokhoz biztosítja a személygépkocsik magáncélú használatát. Ezen hiányosság miatt az ellenőrzés a Belföldi Kiküldetési Szabályzat kiegészítését javasolta. A kockázatkezelési rendszerről elmondható, hogy az ellenőrzött társaság gazdálkodásában, tevékenységében rejlő kockázatok napi szinten, a működésbe építve kerülnek feltárásra, megszüntetésre. Az ellenőrzött Társaságnál az ellenőrzött tárgykörökben jelentős kockázati tényező nem került feltárására. A kontrolltevékenység működésében rejlő hiányosságok a nem magánhasználatra kiadott személygépkocsik menetleveleivel, a helytelen készletértékelési 18

gyakorlattal, a túlmunkára kötött megállapodások általános jellegével, a 2013. évi szerkezetátalakítási tartalék támogatás nyilvántartásával összefüggésben merültek fel. Az információs és kommunikációs rendszer működését érintően az ellenőrzés a beszerzési eljárás teljes folyamatának felülvizsgálatát valamint a közbeszerzési törvény szerinti egybeszámítási szabályok betartása érdekében az informatikai rendszer fejlesztését javasolta. Az ellenőrzés során az is megállapításra került, hogy a különböző szervezeti egységek közötti kommunikációs szint nem minden esetben eredményez hatékony, szakszerű ügyintézést, ennek fejlesztése javasolt. A nyomon követési (monitoring) rendszerről megállapítható, hogy az ellenőrzött tárgykörök egy részében mind a vezetői ellenőrzés, mind a folyamatba épített ellenőrzés fejlesztése szükséges. II/2.3.) Polgármesteri Hivatal A Hivatalban végzett ellenőrzések tapasztalatait összegezve a belső kontrollrendszer működése az alábbiak szerint jellemezhető: Kontrollkörnyezet Az ellenőrzések során tett főbb megállapítások: a Nektv.-ben foglaltaknak eleget téve az Önkormányzat, a Hivatal és a Nemzetiségi Önkormányzatok 2012. május 3-án megkötötték az együttműködési megállapodásokat, amelyek a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekre, illetve a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkoztak. A Nektv. értelmében az együttműködési megállapodások évenkénti felülvizsgálata az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott tapasztalatok alapján megállapíthatóan nem történt meg. A Hivatal nem terjesztette ki a Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtására a saját belső, gazdálkodásával összefüggő szabályzatait (például: Számlarend, Számlatükör, Eszközök és Források értékelése, Hivatali és saját gépjármű használat szabályozása). A Hivatal elkészítette a Nemzetiségi Önkormányzatok vonatkozásában a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzat-tervezetét és az Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat-tervezetét, ezen tervezetek tartalmával kapcsolatban az ellenőrzésnek több észrevétele volt, szükséges a szabályzatok kiegészítése és pontosítása. Továbbá az együttműködési megállapodások szerint a Nemzetiségi Önkormányzatok házipénztárának kezelésére a Hivatal Pénzkezelési Szabályzata vonatkozik (kivéve az előleggel kapcsolatos elszámolási határidő), ezen szabályzat hatálya szintén nem került kiterjesztésre a Nemzetiségi Önkormányzatokra. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az Ügyrendet több tárgyban szükséges kiegészíteni. A Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátására a Hivatal által kijelölt személy munkaköri leírása tartalmazta ezen feladatok ellátását is. A Leltárkészítési és Leltározási Szabályzatok (továbbiakban: Szabályzat) áttekintést követően megállapítható, hogy a Közgazdasági Iroda e tekintetben igyekezett eleget tenni a megfelelő kontrollkörnyezet kialakításának: a 2011. évi ellenőrzést követően évente kiegészítette, javította, aktualizálta a Szabályzatot, az ellenőrzés során néhány átlagos és csekély jelentőségű észrevétel került megfogalmazásra a Szabályzat tartalmával kapcsolatosan. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a 64775/2013. ikt. sz. Szabályzat a 2013. évi leltározás megkezdése előtt nem állt rendelkezésre. A kontrollkörnyezet hiányosságára utalt, hogy a leltárkörzet felelősök, szobafelelősök munkaköri leírásába az ellátandó feladatok nem teljes körűen, nem a Szabályzat előírásaival összhangban kerültek meghatározásra. A Hivatalban dolgozó köztisztviselők munkaköri leírásának ellenőrzése során megállapításra került, hogy a Kttv. előírásait figyelembe véve a Személyzeti Osztály gondoskodott a jogszabálynak megfelelő tartalommal bíró munkaköri leírás-minta elkészítéséről, belső, internetes hálózatra történő felkerüléséről. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, hogy a munkaköri leírások elkészítéséért, aktualizálásáért és naprakészségéért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. Hiányosságként került meghatározásra, hogy több munkaköri leírás nem került aktualizálásra, a 19

már hatályon kívül helyezett Leltárkészítési és leltározási szabályzatra történt hivatkozás, olyan felettesek, helyettesek és leltárkörzet-felelősök kerültek nevesítésre, akik nem aktív dolgozói a Polgármesteri Hivatalnak. Több leltárkörzet felelős, szobafelelős munkaköri leírásában a felelősségi körébe utalt leltárkörzet, illetve helyiségek nem kerültek feltüntetésre, illetve a helyettes személye nem került megjelölésre. Több teljesítésigazolói és utalványozói operatív jogkörrel rendelkező személy esetében a gazdálkodási operatív jogkörök ellátásával kapcsolatos feladatellátás nem került nevesítésre munkaköri leírásukban. Kockázatkezelési rendszer A Hivatal Ellenőrzési nyomvonalában a Közgazdasági Iroda gazdálkodási folyamatai között szerepelnek a Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodási feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek. Ezen tevékenységek kockázata magas kockázatként lett definiálva, de a bekövetkezési valószínűsége alacsonyként került meghatározásra. Az ellenőrzés véleménye szerint – a lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok alapján – a Hivatalban a Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodási feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek kockázata inkább alacsonyként definiálható, és ezen tevékenységek hibás végrehajtásának bekövetkezési valószínűsége – a kontrolltevékenység megfelelősége miatt – alacsonynak értékelhető. Kockázati tényezőt jelentett, hogy a Nemzetiségi Önkormányzatok Kötelezettségvállalási Szabályzata nem tartalmazza azon hivatali köztisztviselők nevét és aláírását akik a nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában pénzügyi ellenjegyzői és érvényesítői feladatokat látnak el. A Hivatal eszköznyilvántartásával összefüggésben magas kockázati tényezőként értékelhető, hogy a tárgyi eszközön lévő nyilvántartási szám hiánya, megrongálódása esetén új nyilvántartási szám (leltári szám) kerül kiadásra. Ezen eljárás - a több pontjában rejlő hibalehetőségek miatt - több év távlatában bonyolulttá, átláthatatlanná teheti a tárgyi eszközök nyilvántartás alapján történő beazonosíthatóságát. A fent említetten túl - a vizsgált tárgykörök vonatkozásában - az ellenőrzés nem tárt fel magas szintű kockázati tényezőt, az ellenőrzés által tett megállapítások, észrevételek közepes, illetve többségében alacsony kockázati minősítésűek. Az ellenőrzések során feltárt kockázatok az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott intézkedések szakirodák általi végrehajtásával megszüntethetőek.

Kontrolltevékenység A Bkr. értelmében szükséges olyan kontrolltevékenységet kialakítani, amely biztosítja a kockázatok kezelését, hozzájárul a szervezet céljainak eléréséhez. Az ellenőrzés vizsgált tárgykörökben tett megállapításai alapján szükséges a kontrolltevékenységet erősíteni az utalványrendeleteken történő teljesítésigazolások – szabályzatban előírtak szerinti – meglétének ellenőrzése, az előlegekkel történő elszámoltatás szigorítása és a Társulás önkormányzati támogatással történő elszámoltatása terén. Szintén a kontrolltevékenységek erősítése szükséges a szobafelelősi és leltárkörzet felelősi feladatok maradéktalan végrehajtása tekintetében, továbbá a magas kockázatot jelentő, egy eszköz vonalkódjának reprodukálását nem biztosító jelenlegi gyakorlat fokozott ellenőrzése, mihamarabbi megszüntetése, az eszközökön el nem helyezhető vonalkódok jegyzékének összeállítása, kifüggesztése tekintetében. Fokozottabb vezetői kontroll szükséges a munkaköri leírások folyamatos aktualizáltsága érdekében. A Hivatalon belüli kommunikációval, az információk áramlásával kapcsolatos hiányosság - a vizsgált területeket érintően – a Hivatal tárgyi eszközeinek szobaleltár szerinti nyilvántartásával összefüggésben merült fel. E terület hatékony működéséhez nélkülözhetetlen a szakirodák közötti együttműködés. Az eszközök valóságnak megfelelő teljes nyilvántartása csak a Számviteli Osztály és az Ellátó Osztály folyamatos tájékoztatásával, az eszközök helyének tartós változását lekövető dokumentáció haladéktalan elkészítésével, a szobaleltár év közbeni egyeztetésével biztosítható. A 20

nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával foglalkozó ügyintéző és a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei, képviselői közötti, az operatív feladatellátás során szükséges kommunikáció és információáramlás – az ellenőrzés tapasztalatai alapján – megfelelőnek minősíthető, ezzel kapcsolatos hiányosság nem került feltárásra. A Hivatal monitoring tevékenysége egyrészt azáltal valósult meg, hogy a Belső ellenőrzési Osztály a belső ellenőrzési terv alapján – fent említett tárgykörökben – hivatali ellenőrzéseket hajtott végre. A belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megfelelő intézkedési terv készítésével és azok végrehajtásával megszüntethetőek, illetve egyes, fent említett területeken a kockázatok csökkenthetőek. A Nemzetgazdasági Minisztérium által elkészített MINTA Belső ellenőrzési Kézikönyv alapján elkészült a Hivatal új Belső ellenőrzési Kézikönyve, amely 2014. január 1-jétől hatályos. A Belső ellenőrzési Osztály munkatársai e Kézikönyvben foglalt eljárásrendnek megfelelően, valamint az NGM által kiadott Etikai Kódexben foglaltak betartásával a belső ellenőrzési terv alapján végezték tevékenységüket. A monitoring másrészt a folyamatos és eseti nyomon követési tevékenységből áll. A Hivatal által a Nemzetiségi Önkormányzatokkal összefüggő feladatok ellátására kijelölt köztisztviselő az ellenőrzés véleménye szerint az együttműködési megállapodásokban foglaltak érvényre juttatását nyomon követi, az ellenőrzési jelentésben feltárt néhány operatív hiányosságtól eltekintve a visszacsatolás megfelelőnek minősíthető. Továbbra is általánosságban megállapítható hiányosság a szabályzatokban történő módosítások szükségességének nyomon követése, bár a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat – a nyomon követés eredményeképpen bekövetkező többszöri aktualizálása, valamint más szabályzatok és az együttműködési megállapodások elkészítése során az ellenőrzési megállapítások, javaslatok, illetve más, érintett szakirodák javaslatainak figyelembe vétele, pozitív irányú fejlődésnek tekinthető. Azokon a területeken, ahol a kontrolltevékenység nem működik megfelelően, jellemzően nyomon követési hiányosságok is felmerülnek. A monitoring tevékenység erősítése - elsősorban a kontrolltevékenységek hiányosságai kiküszöbölése érdekében - az elérni kívánt célok megvalósulásának visszacsatolása tekintetében szükséges. III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA (Bkr. 48. § c) pont) A gazdasági szervezettel rendelkező (önállóan működő és gazdálkodó intézmények), a gazdasági társaságok és a Hivatal ellenőrzése során tett megállapításokra elkészült intézkedési tervek szerint a beszámolás évében az ellenőrzött szervezetek összesen 38 intézkedést határoztak meg, amelyek közül 26 még a beszámolás évében végrehajtásra került, 12 intézkedés teljesítésére várhatóan ebben az évben kerül sor. Ebből 6 intézkedésnek a beszámolás évében lejárt a határideje. A szakirodák által készített intézkedési tervekben rögzített intézkedések száma - amelyek magukba foglalják mind a hivatali, mind az irányított szervek, mind a gazdasági társaságok ellenőrzése során felmerülő feladatokat -, 14-et tett ki, amelyből 11 végrehajtásra került, 3 intézkedés foganatosítására 2015. évben kerül várhatóan sor. A társaságok, intézmények 24 intézkedési feladata közül a beszámolók tanúsága szerint 15 teljesült. A beszámolás évében a belső ellenőrzés által végrehajtott ellenőrzési, illetve tanácsadói feladatok közül 2 tanácsadói tevékenység alkalmával intézkedési kötelezettség nem került megállapításra, 4 esetben (NGSZ, Szegedi Nemzeti Színház rendszerellenőrzése, Munkaköri leírások, 2013. évi leltározás ellenőrzése a Polgármesteri Hivatalban) a beszámolás évében a realizálásra nem került sor, így – ezen ellenőrzések vonatkozásában - 2014. évben intézkedési terv sem készült. Ezért a fenti számadatok kizárólag csak a végrehajtott és realizált belső ellenőrzési tevékenység eredményeit tükrözik. (A számadatok részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.) A 2013. évről 2014. évre áthúzódó intézkedések száma: 194 amelyből 161 került végrehajtásra. A két szám közötti különbség mutatja a végre nem hajtott, következő évre (2015.) áthúzódó intézkedések számát, amely 33-at tesz ki, amelyből 23 intézkedésnek lejárt, 10 intézkedésnek még 21

nem járt le a határideje. A 2012. évről 2014. évre áthúzódó intézkedések száma 28, amelyből 2014. évben 13 végrehajtásra került, 15 intézkedés végrehajtásáról az érintettek nem számoltak be, az intézkedések teljesítésének határideje lejárt. A 2011. évről 2014. évre áthúzódó intézkedésekből 16 végrehajtásra került, 5 intézkedés megvalósulására – elsősorban jogszabály változásból adódóan – az idei évben kerül majd sor. Az intézkedések teljesítésének határideje lejárt. A Címzetes Főjegyző a Bkr. 11. § (1) bekezdésében előírt, a belső kontrollrendszer minőségének értékelésével kapcsolatos nyilatkozatát - a Nemzetgazdasági Minisztérium által e tárgyban kiadott útmutatóban foglaltak figyelembe vételével – elkészítette. Készítette:

Nemesné Kocsis Ildikó belső ellenőrzési osztályvezető

Jóváhagyta: Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

22