A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSI ÉS KORLÁTOZÁSI PER **

DR. TRUNKOS ANITA KRISZTINA

*

A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSI ÉS KORLÁTOZÁSI PER** I. Bevezetés A végrehajtási eljárások többsége pénzkövetelés behajtására indul. Az egyéb tárgyú, azaz a meghatározott cselekmények, biztosítási intézkedések, ill. külföldi határozatok végrehajtása érdekében folytatott eljárások száma szignifikánsan alacsonyabb, ezeket a Vht. Különleges végrehajtási eljárások címszó alatt szabályozza. Jelen tanulmány a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perekre fókuszál, azon belül is a meghatározott cselekményekkel kapcsolatos peres jogorvoslatra. A témaválasztásban a fő motivációt ezen perfajta viszonylagosan elenyésző száma, ebből következően e perek bírói gyakorlatának – vélt vagy valós – hiányosságai, téves jogértelmezései adták. A tanulmány áttekinti a megszüntetési per sajátos szabályozását és összeveti más jogorvoslati lehetőségekkel. II. A végrehajtási eljárás célja A végrehajtási eljárás célja valamely konkrét ügyben a jogosult ítélettel vagy egyéb ítéleti hatályú végzéssel ill. egyéb okirattal elismert alanyi jogának biztosítása az önkéntes teljesítést elmulasztó adóssal/kötelezettel szemben. Az igazságszolgáltatás működésének hatékonysága ugyanis csak abban az esetben biztosítható, ha a bíróságok és más, jogszabályban meghatározott szervek döntései megfelelően szabályozott eljárási rend szerint működő szerv által kikényszeríthetők. A kényszer alkalmazása a modern korban állami monopóliummá vált, az önhatalom gyakorlását csak kivételes helyzetekben ismeri el jogrendszerünk. A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatainak, továbbá egyes okiratokon III. évf. nappali tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Polgári Eljárásjogi Tanszék, Témavezető: Dr. Wopera Zsuzsa PhD egyetemi docens. ** A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. *

436

TRUNKOS ANITA KRISZTINA

alapuló követelések bírósági végrehajtásának módját az 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), a végrehajtás részletszabályait 1 – a törvényben foglalt felhatalmazás alapján – kormányrendeletek ill. miniszteri rendeletek szabályozzák. A Vht. 9. §-a a végrehajtási törvény által nem szabályozott eljárási kérdésekre a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) alkalmazását írja elő. Fentiek értelmében az államnak és a jogrendnek kötelessége a végrehajtást kérői igény kikényszerítésében való közreműködés, enélkül ugyanis az ítéletek és egyéb hatósági döntések és okiratok nem biztosítanák – az anyagi jogerőn felül – a végrehajthatóságot. Mint ahogy arra az Alkotmánybíróság is rámutatott, „a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés árán is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik”.2 III. A végrehajtási eljárás megindítása A végrehajtható okirat kiállításakor a bíróság csak a végrehajtás törvényben szabályozott általános feltételeinek meglétét vizsgálja. Eszerint a végrehajtandó határozatnak kötelezést (marasztalást) kell tartalmaznia, jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie, és a teljesítési határidőnek le kell telnie.3 A végrehajtás elrendelésének és foganatosításának tehát nem feltétele, hogy a végrehajtható okiratban szereplő követelés vagy jog a végrehajtás gépezetének beindításakor ténylegesen fennálljon. A végrehajtás elrendelésekor az annak alapjául szolgáló okiratban foglalt végrehajtáskérői követelés jogosságának ismételt ellenőrzésére nem kerül sor. Előfordulhat, hogy bár a követelés az érdemi döntés meghozatalakor vagy az alapul szolgáló okirat kiállításakor valóban fennállt, a végrehajtás megindításakor azonban a teljesítés megtörtént, így a végrehajtást kérő követelése utólag alaptalanná vált. Az ilyen esetekre a jog védelmet kíván nyújtani az időközben teljesítő adós részére. A jogorvoslatok egy része már a végrehajtás Így pl. a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályait, az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, a végrehajtási ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára vonatkozó szabályokat, valamint a végrehajtási kérelem előterjesztésére szolgáló végrehajtható okirat nyomtatványok adattartalmát, az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokat stb. 2 46/1991. (IX. 10.) AB határozat 3 Vht. 13. § (1) bek. 1

A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSI ÉS KORLÁTOZÁSI PER

437

elrendelésekor az adós rendelkezésére áll, mások a jogszerűen megindult végrehajtási eljárás foganatosításához kapcsolódnak, a foganatosított cselekményekkel elkövetett jogsérelmek orvoslására szolgálnak. Az eljárás során tehát mindvégig érvényesül a jogorvoslathoz való jog. IV. A végrehajtás jogorvoslati rendszere 4 A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok a következők:  a végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése,5  fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban,6  felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban,7  egyéb jogorvoslatok.8 A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok:  végrehajtási kifogás,9  fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban,10  más jogorvoslatok,11  a polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok.12 4.1. Nemperes jogorvoslat A végrehajtás elrendelésének általános törvényi feltételeit a Vht. tartalmazza. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatban a Vht. többféle jogorvoslatot biztosít, amelyek nemperes eljárás keretében kívánják orvosolni a félnek okozott sérelmet. Így amennyiben a végrehajtás elrendelésére a törvény megsértésével került sor, a végrehajtási lapot vissza kell vonni, ill. a végrehajtási záradékot törölni kell. A bíróság intézkedése a felek kérelmén, a végrehajtó jelzésén, ill. saját kezdeményezésén alapulhat. A jogorvoslati kérelem előterjesztése nincs A jogorvoslati rendszerről bővebben: Balogh Olga és B. Korek Ilona: A bírósági végrehajtás (Szerk.: Sáriné Simkó Ágnes) Budapest, 2009. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. XIV-XVI. fejezetei 5 Vht. 211. § (1)-(3) bek. és 212. § (1)-(2) bek. 6 Vht. 213. § (1)-(4) bek. 7 Vht. 214. § (1)-(2) bek. 8 Vht. 215-216. § 9 Vht. 217. § (1)-(4) bek. 10 Vht. 218. § (1)-(2) bek. 11 Vht. 220. § 12 Vht. 224. § (1)-(2) bek. 4

438


határidőhöz kötve, arra egészen addig sor kerülhet, amíg a végrehajtási eljárás meg nem szűnik, azaz annak bármely szakaszában. A kérelem előterjesztésére jogosultak felsorolásából is következik, hogy ezen jogorvoslatra a már elrendelt végrehajtási eljárásban, annak foganatosítása során is sor kerülhet. Amennyiben tehát az eljárást foganatosító bírósági végrehajtó észleli a végrehajtás elrendelésének jogszerűtlen voltát, jelzése nyomán a végrehajtási lap visszavonásának ill. a végrehajtási záradék törlésének lehet helye. A gyakorlatban az adós/kötelezett a végrehajtás elrendeléséről a bírósági végrehajtó által kiküldött felhívás mellékleteként csatolt végrehajtható okirat kézhezvételekor értesül. Ekkor nyílik lehetősége arra, hogy a bírósági végrehajtónál – szóban vagy írásban – nyilatkozatot tegyen, esetlegesen a végrehajtás elrendelésének jogszerűségét – a törvényi feltételek hiánya miatt – vitassa. Ha a bíróság a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a végrehajtással felmerült költségek viselésére a végrehajtást kérő köteles. A jogorvoslat nyitott határideje és a hivatalbóli észlelés és eljárásindításból következően álláspontunk szerint amennyiben a végrehajtás megszüntetési perben bármelyik fél a fentiek szerinti jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, ill. ha a bíróság a felek nyilatkozatai vagy a felek által szolgáltatott bizonyítékok alapján észleli a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogsértést, nem érdemi döntésnek, hanem permegszüntetésnek és a végrehajtási lap visszavonásának ill. a záradék törlésének van helye. Előfordulhat az is, hogy az adós olyan tényre hivatkozással folyamodik jogorvoslatért, amely az alapperben hozott jogerős ítéletet követően, de a végrehajtási eljárás elrendelését célzó kérelem előterjesztése előtt történt. Kérdéses, hogy ez esetben a végrehajtási lap visszavonásának ill. záradék törlésének, avagy a végrehajtási eljárás megszüntetésének van helye. A végrehajtás megindításának általános feltételei között ugyanis a teljesítési határidő vonatkozásában a törvény csak annak lejártát tételezi a kérelem előterjeszthetőségi feltételeként. A törvényi megfogalmazás nem utal arra, hogy a határidőnek eredménytelenül kell eltelnie, ekként megnyitja az utat a volt hitelező részére, hogy végrehajtási eljárást indítson végrehajtási jog nélkül. A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nem vizsgálhatja a követelés fennállását, ezáltal azt mondhatjuk csupán, hogy a végrehajtást kérő a törvény adta lehetőséggel jogellenesen él, amely ha bebizonyosodik, nem maradhat szankció nélkül. Úgy véljük, hogy a törvényi cél szem előtt tartásával a végrehajtás megindításának kizárólag a határidő eredménytelen eltelte esetén lehet helye, ezt támasztja alá egyrészt Gyekiczky Tamás végrehajtási törvény-


439

ről írt Nagykommentárja,13 másrészt Sárffy Andor következő véleménye is: „… a végrehajtási jognak mint alanyi jognak más kellékei is vannak, mint az egyszerű végrehajtás-kérési lehetőségnek. A lehetőségnek előfeltétele csak az, hogy legyen végrehajtható közokirat és lejárt legyen a teljesítési határidő, míg a végrehajtási jognak további előfeltétele is van, az, hogy e lehetőség kihasználása ne legyen jogtalan. Ennek pedig távolabbi előfeltétele az, hogy a végrehajtással érvényesítendő követelés létezzék.”14 A kérdésnek az igénybe vehető jogorvoslat szempontjából van jelentősége. Amennyiben ugyanis úgy tekintjük, hogy a teljesítési határidő letelte – akár eredményes, akár nem – lehetővé, ezáltal jogszerűvé teszi a végrehajtás elrendelését, úgy a végrehajtás elrendelése ellen jogorvoslattal élni sikerrel nem lehet, ez esetben csakis a végrehajtás nemperes vagy peres eljárásban való megszüntetése orvosolhatja az adós sérelmét. Egy ilyen eset nem csupán a végrehajtást kérő rosszhiszemű magatartásából adódhat, előállhat úgy is, hogy az adós kötelezettségének – tekintve hogy a végrehajtást kérő elérhetősége időközben megváltozott és az aktuális elérhetőségéről tudomással nem bír – bírói letétbe helyezéssel tesz eleget, így a teljesítés megtörténtéről a végrehajtást kérő nem értesül időben. Ekkor azonban az elrendelő bíróságnak kellene – a végrehajtás elrendelési és a letétkezelési hatásköri szabályokból adódóan – észlelnie, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ügyszámra hivatkozással teljesítési letét formájában az adós meghatározott összeget helyezett el a bíróság gazdasági hivatalánál.15 A végrehajtás elrendelésének feltételeit, ezáltal a korlátozott ügyvizsgálatot előíró szabályozás nem vezethet oda, hogy a bíróság ne vegyen figyelembe olyan nyilvánvaló tényeket, amelyből a végrehajtási kérelem alaptalanságára mint jogkizáró tényállásra határozott következtetés vonható. Kérdéses továbbá, hogy az adós, aki ellen tényleges végrehajtási jog nélkül megindult az eljárás, fellebbezéssel vagy perrel háríthatja el az őt ért jogsérelmet. Véleményünk szerint ami nemperes úton orvosolható, arra költségesebb és hosszadalmasabb peres utat választani – még ha megengedett is – nem szabad. Ezért ilyen esetben a felperes igényét a Gyekiczky Tamás: Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez 88. o. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/99178/1/file_up_GyekiczkyTBirosagiVegrehajtas.pdf (2012. 08. 26.) 14 Sárffy Andor: A végrehajtás megszüntetése iránti per, Budapest, 1934. Gergely R. Könyvkereskedése, 58. o 15 A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 12. § 13

440


bíróságnak vagy nemperes útra kellene utasítania, vagy érdemi elbírálás esetén a perköltségben – pernyertességre tekintet nélkül – a felperest kellene marasztalnia. 4.2 Peres jogorvoslat Míg a jogorvoslatok többségét a Vht. szabályozza, a végrehajtási perek szabályai – az eljárás peres jellegére tekintettel – 1994-ben átkerültek a Pp.-be.16 Ugyanakkor e perek szabályrendszerében gyökeres változtatások nem történtek, a perrendtartási törvénybe való átemelésnek indoka első sorban az alkotmányos követelményeknek való megfelelés biztosítása, a nemperes és peres eljárások végrehajtáson belüli következetes elhatárolása volt. A végrehajtási perek a következők:  végrehajtás megszüntetési és korlátozási per,17  igényper,18  foglalás tűrése iránti per,19  követelés behajtása iránti per.20 V. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per 5.1 A végrehajtás megszüntetési és korlátozási per jogforrása és természete A végrehajtás megszüntetési és korlátozási per részletes szabályai korábban a végrehajtási törvényben21 helyezkedtek el, de a végrehajtás újraszabályozásakor a Pp. Negyedik részébe új, XXV. fejezetként, 365388 §§-ok alatt kerültek átemelésre. A módosítás indoklása szerint e perek „kiindulásukat tekintve kapcsolódnak ugyan a végrehajtási eljáráshoz, de annak nem részei, az eljárás jellegénél fogva elkülönülnek a végrehajtástól.”22 A jogerős bírósági ítélethez kettős hatás fűződik. Egyrészt az anyagi jogerő, amelyről az Alkotmánybíróság több határozatában a követ1994. évi LII. törvény a polgári perrendtartás kiegészítéséről Pp. 366-370. §§ 18 Pp. 371-383. §§ 19 Pp. 384. § 20 Pp. 385. § 21 1979. évi 18. tvr 43-44. §§ 22 Az 1994. évi LII. törvény általános indoklása 16 17


441

kezőképpen foglalt állást: „A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy … az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).”23 Másrészt a végrehajthatóság, amelynek megszűnése az anyagi jogerőt nem érinti. Sárffy Andor a marasztaló ítéletben két főrész között tesz megkülönböztetést, amikor az anyagi jogerőt a jogalap felett való döntéshez köti, amelyet az ítélet indoklási része tartalmaz, míg végrehajthatóságot a kereseti kérelem feletti döntésnek tulajdonít, amely az ítélet rendelkező részében fogalmazódik meg. (Megállapító ítéletben a kereseti kérelem a jogalapra irányul, ezért ez az elhatárolás nem alkalmazható.) 24 A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben előterjesztett kérelem nem a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló döntés anyagi jogerejének megdöntésére irányul, csupán annak végrehajthatóságának megszüntetésére ill. korlátozására. Hiszen nem a végrehajtás alapjául szolgáló döntés a sérelmes, hanem a döntés utáni időszakban bekövetkezett valamely tény miatt, azaz utólagosan válik sérelmessé a helyzet, amely orvoslást kíván. A kérelem jogi- és tényalapja végrehajtás megszüntetésre irányuló kérelem esetén az adós teljesítése, végrehajtás korlátozás iránti kérelem esetén a követelés részleges teljesítése. Tekintve, hogy a megszüntetés iránti igény a korlátozás iránti igénnyel a több-kevesebb viszonyában áll, ha a felperes a keresetét megszüntetés iránt terjeszti elő, de a bizonyítás során csak a részteljesítés igazolódik, a kérelemhez kötöttség elvét nem sérti, ha a bíróság megszüntetés helyett a végrehajtás korlátozásáról hozza meg ítéletét.25 Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a per tárgya csakis az alapperben hozott ítélet rendelkező részében foglalt kötelezés lehet, ekként a bíróság csak a rendelkező részben foglalt kötelezés keretein belül hozhat korlátozó döntést. Helytelennek tekintjük ezért az olyan bírósági határozatot, amelyben a bíróság a felperes megszüntetési kérelmére olyan korlátozó ítéletet hozott, amelyben a teljesítés maradéktalan megvalósítása mellett a végrehajtási eljárást a végrehajtás költségeire korlátozta.26 Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ítélet és a végrehajtható okiratban a végrehajtandó határozatból a végrehajtást kérő által megjelölt rész a végrehajtás költségeiről rendelkezést nem tartalmazhat.

Pp. 229. § (1) bek. Sárffy Andor: A végrehajtás megszüntetése iránti per, 19. o 25 Non debet cui plus licet, quod minus est, non licere. (Ulpianus, D. 50, 17, 21.) Nem helyénvaló, hogy akinek joga van a többhöz, (annak) ne legyen joga a kevesebbhez. 26 Miskolci Városi Bíróság 17.P.20.229/2011/35. sz. 23 24

442


5.2 A végrehajtási eljárás megszűnése, megszüntetése A végrehajtás megszüntetésére a bírósági végrehajtó előtti eljárásban is sor kerülhet. A Vht. a végrehajtást kérő kötelességévé teszi, hogy a követelés megszűnését vagy csökkentését a végrehajtónak haladéktalanul jelentse be, és amennyiben a végrehajtó által kiállított díjjegyzékben szereplő végrehajtási költséget megfizetésre kerülnek, a végrehajtási eljárás megszűnik.27 Ugyancsak megszűnik az eljárás, amennyiben az adós okirattal valószínűsíti a követelés alaptalanságát, teljesítését vagy megszűnését és a végrehajtó felhívására a végrehajtást kérő a végrehajtási költségek megfizetésével egyidejűleg teljesítést elismerő nyilatkozatot tesz.28 A végrehajtási eljárást a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti ill. korlátozza a végrehajtást kérő kérelmére, amennyiben az másnak a jogát nem sérti, ill. külön törvény rendelkezése alapján, 29 feltéve, hogy a végrehajtás költségei megtérültek.30 A végrehajtást elrendelő bíróság pedig akkor szünteti meg vagy korlátozza, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta, végzésében rendelkezik a végrehajtás költségeinek megfizetéséről is.31 A Pp. kizárólag akkor adja meg az adósnak a perlési lehetőséget, amennyiben a bírósági végrehajtási eljárás keretein belül nem volt erre lehetősége.32 Tehát a Vht. szerinti eljárásnak a peres utat meg kell előznie. Amennyiben a bíróság az iratok alapján vagy a tárgyaláson történő meghallgatás során azt állapítja meg, hogy a bírósági végrehajtó előtti eljárásban az adós nem jelentette be – az azt valószínűsítő okirat egyidejű benyújtása mellett – a teljesítést, amelynek következtében a végrehajtónak nem állt módjában a végrehajtást kérőt annak elismeréséről avagy vitatásáról nyilatkoztatni, a kereset felől érdemben nem dönthet. Álláspontunk szerint ugyanis a fölöslegesen megindított peres eljárás a végrehajtás költségeit tovább növeli, jóllehet az eljárási szabályok betartása mellett már a végrehajtó előtti szakaszban lehetőség nyílhat a teljesítés – teljes vagy részleges – elismerésére ill. elfogadására.

Vht. 40. § (1) és 41. § (2) bek. Vht. 41. § (1) bek. 29 Példaként említhető a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 30 Vht. 55. § (1)-(2) bek. 31 Vht. 56. § (1) bek. 32 Vht. 41. § és 56. §, Pp. 366. § 27 28


443

5.3 Speciális eljárási szabályok 5.3.1 Illetékesség, hatáskör Az eljáró bíróság tekintetében a kizárólagos illetékesség szabálya érvényesül. A per lefolytatására az elrendelő, ill. törvényszéki, munkaügyi bírósági ill. közjegyzői elrendelés esetén az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.33 Ez az illetékességi szabály a hatáskör tekintetében is eligazítást ad. 5.3.2 A perindítás feltételei A per megindítására kizárólag olyan tény szolgálhat alapul, ami már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.34 Végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtás esetén pedig a perindítás alapjául szolgálhat, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt, a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.35 A fenti szabályozás nyilvánvaló indokát az adja, hogy kizárható legyen az ítéleti kötelezés végrehajtás megszüntetési ill. korlátozási perben való vitatása. Ha ugyanis lehetővé válna, hogy a felperes olyan tényre hivatkozzon, amelyre már az érdemi döntés előtt is hivatkozhatott volna, a megszüntetési per nem a végrehajthatóságot, hanem a jogerőt érintené. Márpedig az ítéleti döntés a véglegesség igényét hordozza magában. „A jogerő a múlt felé néz, azt határozza meg, hogy a határozathozatalt közvetlenül megelőző időben milyen volt a jogi helyzet. Ezzel szemben a végrehajthatóság a jövő felé néz, mert a végrehajtás mindig követi az ítélethozatalt, nem használhatna tehát olyan joghatást, amely az ítélet előtt időre vonatkoznék.”36 A megszüntetési per kizárólag a végrehajthatóság ellen irányul, a vizsgálandó kérdés tehát az, hogy az ítélet meghozatalát követően merültek-e fel olyan tények, amelyek igazolják az ítéletnek megfelelő teljesítést vagy részteljesítést. A bíróság ítéletében kizárólag a végrehajtási jog létezése vagy megszűnése, ill. korlátozása kérdésében dönt anyagi jogerőre képes módon, a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben Pp. 367. § Pp. 368. § 35 Pp. 369. § 36 Sárffy Andor: A végrehajtás megszüntetése iránti per, 22. o 33 34

444


jogerősen elbírált igényre nincs visszahatása, azt csak az ismételt végrehajthatóságtól fosztja meg. Az ítélethozatalt megelőzően már fennállott tényekre való hivatkozás nem képezheti megszüntetési per tárgyát, de perújításban a törvényi feltételek fennállása esetén érvényesíthető. A két peres eljárás elhatárolásának szempontját a hivatkozott jogi tény felmerülésnek az ítélethozatalhoz való időbeli viszonyulása adja. A perindítás nem eredményezi a végrehajtási eljárás felfüggesztését, arról a bíróság mérlegelése szerint dönthet. 37 5.3.3 Soron kívüli eljárás Az eljárás gyorsítását célozza a Pp. 2001. szeptember 01. napjától hatályos módosítása,38 amely soron kívüli eljárást ír elő annak érdekében, hogy a feleket a jóhiszemű joggyakorlásban és a peres eljárás mielőbbi eredményes befejezésében érdekeltté tegye. (A soron kívüli eljárás menetét a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendelet szabályozza.)39 Így a bíróság az első tárgyalást a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi. A felek távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza, ellenben az első tárgyalás a felek meg nem jelenése esetén a per megszüntetésére vezet. Az eljárás gyorsítását célzó rendelkezések a törvényi céltól eltérően sajnos nem biztosítják kellő hatékonysággal az eljárás gyorsítását. Az első tárgyalási nap megtartására a törvény rendkívül szűk határidőt biztosít. E körben nincs tekintettel a bírósági ügyviteli folyamatok nehézkességére, a postai küldemények kézbesítésének rendjére. A Magyar Posta ugyanis a hivatalos iratok kézbesítését két alkalommal kísérli meg. Az első kézbesítés sikertelenségét követő 5. munkanapon – amennyiben a címzett a részére hagyott értesítés alapján a küldeményért a postahivatalban nem jelentkezik – ismételten kiviszi a címzetthez. A második sikertelen kézbesítést követően a címzett további 5 munkanapon belül veheti át a küldeményt az értesítésben feltüntetett postahivatalban. Az átvételi határidő eredménytelen eltelte után a küldeményt a feladó részére „nem kereste” jelzéssel visszaküldi.40 A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek (képviselőik) megjelentek-e. Amennyiben valamelyik fél nincs jelen, ellenőrzi, hogy a fél szabályszerű idézése megtörtént-e, mert ennek hiányában a mulasztás megállapítása, avagy a Pp. 370. § 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (2) bek. 39 14/2002. (VIII. 1.) IM. rendelet 33. § 40 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 29. § (1)-(5) bek. 37 38


445

tárgyalás elhalasztása kérdésében nem lehet dönteni. 41 Fenti rendelkezések összevetéséből belátható, hogy az első tárgyaláson a fél meg nem jelenése a tárgyalás megtarthatósága kérdésében bizonytalan helyzetet idéz elő. Ugyanis ekkorra a címzett tértivevénye még nem feltétlenül érkezik vissza, ekként az idézés szabályszerűsége tekintetében megállapítást tenni nem lehet, amely miatt kétségessé válik a tárgyalás megtarthatósága. Ezért a bíróság helyesen csakis a tárgyalás elhalasztása mellett dönthet, ez azonban a törvényi szándékkal éppen ellentétes irányba hat. Az eljárás gyorsítását szolgáló ezen rendelkezés továbbá alperesi érdekeket is sért, ugyanis az alperesnek nem biztosít kellő időt ellenkérelmének átgondolására és előterjesztésére, az esetleges jogi segítség igénybevétele jogi képviselő meghatalmazása útján pedig csak mint elvi lehetőség áll fenn, a gyakorlatban a rendelkezésre álló idő rövidsége, amely pár munkanapra korlátozódik, kizárja azt. 5.3.4 Bizonyítás A bizonyítási eszközök meghatározásánál is az ésszerű idő követelménye érvényesül, ugyanis csak a már rendelkezésre álló, ill. a nyomban felajánlott bizonyítékok értékelésének lehet helye, a bizonyítás érdekében az eljárás legfeljebb 8 napra halasztható el. Az eljárás gyorsítása érdekében a törvény kizárja a szünetelés lehetőségét.42 A végrehajtási perekben a törvénykezési szünet miatti határidő számítási eltérések sem alkalmazhatók.43 Pénzkövetelések esetén bizonyítási eszközként elsősorban az okiratok (átvételi bizonylatok, bankszámla kivonatok stb.) szolgálnak, amelyek alapján többnyire azonnal eldönthető a teljesítés vagy részteljesítés megtörténte. Meghatározott cselekmények esetén azonban a bizonyítás is elnehezül. Ekkor ugyanis a perben a meghozandó döntésnek abban kell állást foglalnia, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ítéleti kötelezésben foglalt magatartásnak a kötelezett eleget tett-e. A bizonyítás és ezzel összefüggésben a tárgyalás elhalasztását megengedő speciális szabályokból44 következően nem vitatható, hogy a bizonyítási eszközök közül igazságügyi szakértői bizonyítás lefolytatására e per keretein belül nincs lehetőség még abban az esetben sem, ha az ítéletnek megfelelő teljesítés megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szakértő kirendelése, a szakértői szemle megtartása és a vélemény Pp. 135. § (1) bek. Pp. 370/A. § (1) bek. második mondata 43 Pp. 104/A. § (2) bek. c) 44 Pp. 370/A. § (3)-(4) bek. 41 42

446


elkészítése, továbbá a felek indítványára a szakértő tárgyaláson történő – esetleg többszöri – meghallgatása, ellenbizonyítás esetén ellenszakértő kirendelése a végrehajtás megszüntetési pert a vonatkozó törvényi előírások céljával ellentétben rendkívüli módon elnyújtaná, ezért a törvény kógens rendelkezése miatt a szakértői bizonyításra irányuló indítványt a bíróságnak minden mérlegelés nélkül el kell utasítania. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felperes el volna zárva a szakértői bizonyítás lehetőségétől. Más jogszabályok alapján ugyanis lehetősége van előzetes bizonyítás keretében akár bírósági, akár közjegyzői nemperes eljárásban szakértő kirendelését kérni,45 és majd a szakértői vélemény tükrében dönteni a perindítás felől, ugyanis a végrehajtás megszüntetési és korlátozási per megindítása nincs határidőhöz kötve, a végrehajtási eljárás megindítását követően a megszüntetéséig bármikor megindítható. Ekkor a szakértői vélemény mint már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz a fél által felhasználható. Álláspontunk szerint ezért jogszabálysértő az a bírói gyakorlat, amely a végrehajtás megszüntetési perben lehetővé teszi a felperes számára a per folyamán szakértő kirendelését.46 A bizonyításnak – a teljesítés vagy részteljesítés igazolásán túl – arra is ki kell terjednie, hogy mikor történt a teljesítés, azaz mikortól áll fenn a hivatkozott tény, mert ez az igénybe vehető jogorvoslati forma kiválasztása szempontjából relevanciával bír. Amennyiben a fél azt állítja, hogy a teljesítés, azaz a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására okot adó tény már a végrehajtás alapjául szolgáló döntés meghozatala előtt fennállt, az esetben a perindítás törvényi feltételei hiánya miatt a bíróságnak az eljárást meg kell szüntetnie,47 ellenkező esetben döntése az alapperben hozott és jogerőre emelkedett végrehajtandó ítélet jogerejét érintené. A fél jogorvoslathoz fűződő joga ezáltal azonban nem sérül, hiszen e tényre alapozva – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – perújítással élhet.48 A végrehajtás megszüntetési perben eljáró bíróság tehát az így felhozott tény alapján nem állapíthatja meg, hogy az alapper ítéletének meghozatala előtt a marasztalt alperes már teljesített, mert ez nem volna más, mint a jogerős és végrehajtandó ítélet felett hozott jogerőt feloldó döntés, amely a jogállamiság követelményeit szem előtt tartva teljes mértékben tiltott és kizárt. Az alapperben eljáró bíróság nyilvánvalóan azért marasztalta az 2005. évi XLVIII. tv. 1. § (1) bek.; 2008. évi XLV. törvény 21. § (1) bek. Miskolci Városi Bíróság 23.P.20.841/2009/12. sz. végzése; Miskolci Városi Bíróság 17.P.20.229/2011/17. sz. végzése 47 Pp. 157. § a) 48 Pp. 260. § (1) bek. a) 45 46


447

alperest, mert a felperes követelése a felvett bizonyítások és tényállítások alapján fennállt. 5.3.5 A perindítás alapjául szolgáló tényről A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek tipikus esete az, amikor az adós a már folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt teljesít, de ezt a végrehajtást kérő a végrehajtó felhívása ellenére nem ismeri el vagy nem tesz ezzel kapcsolatban nyilatkozatot, és ezt követően indít az adós peres eljárást. A fentebb tárgyalt speciális eljárási szabályok szerint lefolytatott tárgyalás alapján meghozott ítélet a felperes kérelmének helyt adva megszüntetheti vagy korlátozhatja a végrehajtási eljárást, ill. a keresetet elutasíthatja, mely esetben a végrehajtási eljárás tovább folytatódik. A bíróság által meghozható ítélet kizárólag a fenti döntéseket tartalmazhatja. A végrehajtás megszüntetési és korlátozási per célja ugyanis az ítéletben foglalt kötelezettség teljesítése, részbeni teljesítése vagy teljesítetlensége feletti döntéshozatal, a felperes és az alperes kérelmét ill. ellenkérelmét kizárólag e körben terjesztheti elő. Az, hogy az alapperben meghozott jogerős határozatban megítélt jog később megszűnik vagy csökken, az eredeti ítélet jogerejének megszüntetését nem teszi szükségessé, csupán a végrehajthatóságtól fosztja meg a jövőre nézve. Ezért az alapítéletet hatályon kívül helyezni nem kell és nem is lehet. E perben a per tárgya ugyanis a végrehajtási jog mint törvénykezési jogosultság, olyan jogvédelmi igény, amely nem a marasztalt féllel, hanem magával a bírósággal szemben áll fenn, jóllehet az elbírált magánjogi igényből fakad, annak járuléka.49 Nem szolgálhat perindítási alapul a felperes azon tényállítása, miszerint kötelezettségének eleget tett ugyan, de nem az ítéletben konkrétan meghatározott módon, ennek ellenére kéri a bíróságot, hogy a teljesítést fogadja el a végrehajtás megszüntetésének alapjául. Egy ilyen kereseti kérelem pozitív elbírálása ugyanis a már jogerős és végrehajtható ítélettel való szembehelyezkedést jelentene. A végrehajtható közokiratban foglalt követelést a később eljáró bíróságnak mindaddig fennállónak kell elfogadnia, amíg az ítélet jogerejét rendkívüli jogorvoslati eljárásban meg nem döntik. Mint ahogy az Alkotmánybíróság több alkalommal kifejtette: „Az anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményét a jogerő intézménye hozza összhangba - megint csak a jogbiztonság elsődlegessége alapján. A jogerő intézménye, alaki és anyagi jogerőként való pontos meghatá49

Sárffy Andor: A végrehajtási eljárás jogszabályainak magyarázata, Budapest, 1938. Grill Károly Könyvkiadóvállalata 97. o.

448


rozottsága a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény. Az Alkotmánynak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható meg egy bírósági határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé vált határozat megtámadására milyen feltételek alapján van lehetőség, s hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jogerős határozat már semmiféle jogorvoslattal nem támadható. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között – irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.” 50 Nincs akadálya azonban annak, hogy a végrehajtást kérő az adós eltérő teljesítését elfogadja akár a bírósági végrehajtó előtt folyó, akár a peres eljárásban. A végrehajtást kérő ugyanis a végrehajtási eljárásban is az ügy ura, így végrehajtási kérelmével ellentétes jognyilatkozatokat is tehet: kérheti az eljárás megszüntetését, ill. a megítélt kötelezéstől eltérő teljesítésre az adósnak/kötelezettnek lehetőséget adhat, mindezekre azonban sem a végrehajtó, sem a bíróság által nem kényszeríthető. (Az ítélettől való teljesítés elfogadásának további feltétele, hogy a teljesítés jogszabály rendelkezésébe ne ütközzön.) Ugyanakkor az adós/kötelezett a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül, főként kifejezett tiltakozása ellenére a már jogerőre emelkedett kötelezettsége teljesítésétől nem térhet el. Fentiek miatt súlyosan jogsértőnek tartjuk azt az ítéletet, amelyben a bíróság a felperes végrehajtás megszüntetése iránti keresetének helyt adott, noha a felperes arra hivatkozással kérelmezte az ellene folyó végrehajtás megszüntetését, hogy az ítélet „szellemének” eleget tett akkor is, ha az ítéletben konkrétan meghatározott módtól eltérő, a végrehajtást kérővel előzetesen közölt és a végrehajtást kérő által többszörösen visszautasított módon teljesített.51 A bíróság a per folyamán a felperes bizonyítási kötelezettségévé nem a teljesítés lehetetlenülését tette (amely megszüntető döntést eredményezhetett volna), hanem annak igazolását, hogy az alapítéletben eljárt bíróság által a rendelkező részben meghatározott

50 51

9/1992. (I. 30.) AB határozat Miskolci Városi Bíróság 17.P.20.229/2011/35. sz.; Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.261/2012/4. sz.


449

konkrét teljesítési módtól (azaz a kötelezéstől) eltérő teljesítés – az ítélettől való eltérés ellenére – az ítéleti döntés egy alternatívája. Ezen bizonyítás alapján – az ítélet jogerejét figyelmen kívül hagyva – a bíróság az eltérő teljesítést legitimálta, a végrehajtási eljárást megszüntette, és a végrehajtási per költségeiben (beleértve a bizonyítás költségeit is) a végrehajtást kérőt marasztalta. A felperes által előterjesztett kérelem azonban – tekintettel arra, hogy nem a végrehajtás, hanem az ítéleti marasztalás ellen irányult – csakis perújítás keretében lett volna esetlegesen elbírálható. (A konkrét ügyben azonban a perújítás objektív határideje addigra már lejárt.) Ezen véleményünket támasztja alá Sárffy Andor is, aki szerint „Nem lehet…végrehajthatóságot megszüntetni azzal, hogy a végrehajtást szenvedő azt mondja: nem azon a jogalapon birtokolok, amelyet az ítélet nemlétezőnek mond ki, hanem más alapon.”52 Nevezett jogtudós fenti álláspontját még határozottabban fejti ki, amikor az okiraton alapuló végrehajtásoktól eltekintve a többi esetre a következőt írja: „A végrehajtásmegszüntetési keresetben a kereset jogalapjaként nem egyszerűen a végrehajtási jog hiányát, hanem annak a … ítélethozatal utáni megszűnését kell előadni. A jogalaphoz tartozik ez, mert a megszűnésnek mások a jogi következményei, mint a végrehajtási jog eredeti hiányának, ugyanis a megszűnésből a végrehajtás megszüntetési keresethez való jog, annak eredeti hiányából a perújításhoz vagy más, a jogerőt is megtámadó jogorvoslathoz való jog következik, de a végrehajtás megszüntetési keresethez való jog … nem.”53 A teljesítés időpontjának megállapítása meghatározott cselekmények végrehajtása esetén – tekintettel arra, hogy ritka kivételektől eltekintve okirati bizonyíték nem áll rendelkezésre – különös jelentőséggel bír. Ezért a bírósági végrehajtó által készített ügyiratoknak mint közokiratoknak, esetlegesen a végrehajtó tárgyaláson való személyes meghallgatásának is jelentősége lehet. A felek ugyanis a teljesítés időpontja vonatkozásában eltérő nyilatkozatokat tehetnek. A bírósági végrehajtó azonban az eljárási cselekményeket minden esetben dokumentálja. A végrehajtás megindításakor – a végrehajtást kérő általi költség-előlegezését követően – megküldi a kötelezett részére a végrehajtható okiratot és egy felhívást, amelyben felszólítja, hogy a kötelezettségének a felhívásban foglalt határidőben tegyen eleget, egyúttal a végrehajtás költségeit részére fizesse meg. A felhívásban egyidejűleg felhívja a végrehajtást kérőt, hogy az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő eltelte után az önkéntes teljesítést Sárffy Andor: A végrehajtás megszüntetése iránti per, 21. o. A kérdés részletesebb kifejtését lásd.: A Polgári Törvénykezési Jog Tára II. kötet, (Szerk.: Magyary Géza) Budapest 1921. Pallas Részvénytársaság Nyomdája 93-95. o. 53 Sárffy Andor: A végrehajtási eljárás jogszabályainak magyarázata, 67. o. 52

450


vagy annak elmaradását jelentse be. Amennyiben a felek és a végrehajtó a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el, a végrehajtói ügyiratok a teljesítés időpontja tekintetében megbízható információval szolgálhatnak. A kötelezett ugyanis akkor jár el jóhiszeműen, ha a felhívásra válaszolva – amennyiben a marasztalásnak már eleget tett – bejelenti a végrehajtónak a teljesítést, a végrehajtás kérő pedig a teljesítési határidő leteltét követően akár pozitív, akár negatív nyilatkozatot kell, hogy tegyen. (A nyilatkozatok elmaradásának következményeit véleményünk szerint a mulasztó félnek kell viselnie.) A teljesítés elmaradása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a végrehajtó a helyszínen szemlét tart, melynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Jóllehet a végrehajtó nem szakértője valamennyi, meghatározott cselekmény foganatosítása érdekében elrendelt végrehajtás keretében teljesítendő kötelezésnek, azonban mégsem elegendő az, ha a jegyzőkönyvében csak azt rögzíti, hogy a kötelezett valamilyen előírt magatartást tanúsított ugyan, de nem ad egyértelmű választ a teljesítés ítéletnek való megfeleléséről, ill. a teljesítés időpontjáról, mert ez utat nyit a végrehajtás megszüntetési pernek. Az így megindult peres eljárásban – a fentebb részletezettek szerint – külön bizonyítást igényel a teljesítés megfelelősége és a teljesítés időpontja. Jogszabályellenesnek tartjuk az olyan megszüntető ítéletet, amely annak ellenére hozott meg a bíróság, hogy a felperes kereseti kérelme alapjául arra hivatkozott, hogy a meghatározott cselekményt már az alapeljárásban hozott kötelező ítélet előtt jogelődje teljesítette. A kérelmet – a per törvényi előfeltételeinek hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A bíróság az ügy tárgyalása során nem volt tekintettel arra sem, hogy a kötelezett a megszüntetési per megindítását megelőzően a teljesítésre soha nem hivatkozott. A végrehajtás elrendelése a kötelezett ellen mint jogutód ellen indult meg. Ennek ellenére sem a jogutódlást megállapító végzés ellen nem élt jogorvoslattal, sem a végrehajtói felhívásra reagálva nem adott hangot tiltakozásának. A kötelezett magatartása minden tekintetben megsértette a jóhiszeműség, a tisztesség és az együttműködési kötelezettség polgári jogi alapelvét, 54 ezért még helyt adó ítélet esetén sem kötelezhette volna a bíróság az alperest a végrehajtási per költségeinek viselésére különös tekintettel arra, hogy a felperes mulasztásban megnyilvánuló magatartásával felesleges –

54

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 4. § (1) és (4) bek. második mondata


451

nemperes és peres – eljárásokat gerjesztett, ezáltal jelentős többletköltségeket okozott.55 5.3.6 A végrehajtó részvétele a peres eljárásban A bíróság az eljáró végrehajtót a tárgyalás napjáról értesíti, egyidejűleg felhívja a végrehajtás foganatosításával felmerült költségei közlésére annak érdekében, hogy a perben e költségekről is érdemi döntést hozhasson.56 Amennyiben a végrehajtás költségeiről szóló díjjegyzéket a tárgyalás berekesztéséig a végrehajtó nem bocsátja a bíróság rendelkezésére, úgy a bíróság a költségek viselése tekintetében – az összegszerűség ismeretének hiányában – dönteni nem tud, a döntés jogát azonban a végrehajtóra nem háríthatja. 5.3.7 Felülvizsgálat A Pp. speciális korlátot állít a felülvizsgálat igénybevétele elé, amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. Kizárólag azon végrehajtás megszüntetési és korlátozási perekben élhet ezen jogorvoslattal a sérelmet szenvedett fél, amelynek az alapjául szolgáló végrehajtási eljárás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult.57 A duae conformes sententiae non appelantur elve érvényesül tehát, az egybehangzóságot pedig kizárólag a rendelkező részek összevetésével kell megállapítani, az indoklási rész eltérősége e szempontból közömbös.58 Nincs törvényi akadálya a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben hozott helyt adó ítélet elleni perújításnak, a Pp. vonatkozó rendelkezései alapján tehát a végrehajtási eljárás folytatása – sikeres jogorvoslattal – elérhető.

Pp. 80. § (2) bek. negyedik fordulata Pp. 370/A. § (1)-(6) bek. 57 Pp. 271. § (3) bek. b) 58 Sárffy Andor: A végrehajtási eljárás jogszabályainak magyarázata, 177. o. 55 56

452


VI. Záró gondolatok A végrehajtás céljával lenne ellentétes, ha a mindenkire nézve kötelező ítélettől a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül eltérően teljesítő kötelezett teljesítését a bíróság a végrehajtás megszüntetési perben akként legitimálhatná, hogy kvázi perújításként értékelné az eltérésre felhozott indokokat és bizonyítási eszközöket. A végrehajtási eljárás célja ugyanis – a fentebb hivatkozottak szerint – kizárólag a már a véglegesség igényével elbírált felperesi igény maradéktalan, betű szerinti kikényszerítése lehet. „A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az ártatlanságában a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni. Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet.”59

SUMMARY Termination or limitation of judicial enforcement in lawsuit The enforcement of court decisions is governed by Act LIII of 1994 on Judicial Enforcement. Judicial enforcement proceedings are devided into two different but successive phases. In the first phase, the court orders the compulsory execution and in a second phase that execution is effectively implemented by the judicial officer. Enforcement is a non-contentious civil procedure by which the obligations contained in court orders, legislation and other definied instruments are enforced. In the general rules governing the profession are not applied or are applied badly the parties to the enforcement may suffer harm. The option to follow avenues of appeal is open to both the creditor and debtor. Section 217 of the Law on enforcement provides that, if the judicial officer breaches of does not apply the law, it is possible to seek legal redress. Where the enforcement measure is aimed at an affirmative obligation on the part of the respondent or an obligation to behave in a certain way, 59

46/1991. (II. 10.) AB határozat


453

or to accept or desist form certain conduct, the court will order the respondent to do so voluntarily within a time limit set by the court. The applicant must notify the judicial officer as to whether or not the respontent’s obligations have been complied with. If the obligation has not been complied with, the judicial officer will refer the matter back to the court which made the order. In case the obligation has been already complied with, and the creditor doesn’t recognise the compliance, the Article 366 of the Act III of 1952 on civil procedure gives the debtor the opportunity to take legal action against the creditor in order to terminate the enforcement. My paper focuses on this lawsuit.

A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSI ÉS KORLÁTOZÁSI PER **

Recommend Documents