A per résztvevői - bíróság - felperes: aki perel (önként vállalt szerep); - alperes: akit perelnek (rákényszerített szerep , a törvénynél fogva áll elő)
• A fél perbeli jogképessége és cselekvőképessége
• • • •
Képviselet a perben: - törvényes képviselet - ügygondnoki képviselet - meghatalmazotti képviselet
• a) a fél hozzátartozója; • b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; • c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; • d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja • e) az önkormányzatokat érintő perek közül: • - a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja; • - a polgármester pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja; • - a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal alkalmazottja; • - a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal alkalmazottja;
Meghatalmazottak folyt.: • - a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; • - az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható; • - a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; • - a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, jogtanácsosa pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; • - akit erre külön jogszabály feljogosít.
A meghatalmazás • Alaki kellékek • Terjedelme • Vizsgálata
A hatósági eljárás résztvevői • közigazgatási szerv • ügyfél - Az ügyfél eljárási képessége
Képviselet a hatósági eljárásban • törvényes képviselő • ügygondnok • meghatalmazott
Az eljárás megindítása
Dr. Nyilas Anna
Polgári peres eljárás • Írásban – keresetlevéllel • Szóban - az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél jegyzőkönyvbe mondhatja a keresetét.
A keresetlevél kötelező tartalmi elemei • a) az eljáró bíróság; • b) a feleknek, és a felek képviselőinek neve, lakóhelye és perbeli állása; • c) az érvényesíteni kívánt jog, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; • d) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatok; • e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem (kereseti kérelem); • - Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve email címmel, azt fel kell tüntetnie. • - Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását. • - Ha a felek között közvetítői eljárás volt, a keresetlevélben erre utalni kell. • + csatolni kell az okiratokat • Vállalkozások kötelező egyeztetése
Intézkedések a keresetlevél alapján • harminc napon belül megvizsgálja: hiánypótlás, áttétel, illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása • további intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére: • a) iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervezettől; • b) a gyermekkel kapcsolatos, az apaság és a származás megállapítására irányuló perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását • c) előzetes bizonyítást folytathat le • d) ideiglenes intézkedést tehet • e) elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli, egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását. • - Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot tartalmaz, megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése végett. • A bíróság harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről
130.§ A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása • a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt; • b) más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; • c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; • d) perfüggőség vagy ítélt dolog (res iudicata) • e) a félnek nincs perbeli jogképessége; • g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt nem vonta perbe; • f) a felperes követelése időelőtti, vagy - bírói úton nem érvényesíthető; • h) keresetindítási határidő elmulasztása • j) hiánypótlás elmulasztása miatt
Idézés
• Kötelező megjelenésre felhívás. • írásban, idéző végzéssel • sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján • Mely személyeket: a feleket és azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a meghatalmazottat, és akinek jelenléte szükséges.
• Tartalma: 96. § (1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét. • figyelmeztetések: • -a feleket, hogy a tárgyaláson - csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. • - a feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, • - az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőn belül nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. • - a címzettet a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a megfelelő tájékoztatással ellátni• - kiskorú idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni.
A tárgyalás kitűzésére előírt határidők • tárgyalási időköz: A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. • az első tárgyalási nap a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb 4 hónapon belül megtartható legyen, kivéve, ha tv. eltér, de • ekkor sem tűzhető ki a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 9. hónapnál későbbi időpontra
Közigazgatási hatósági eljárás
• az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg • Hivatalból: A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha • a) ezt jogszabály előírja, • b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, • c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. • + az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról
Kérelem
• előterjesztés: – hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál – integrált ügyfélszolgálaton – lakcíme vagy munkahelye szerinti, azonos hatáskörű hatóságnál – ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél – közreműködő hatóság
• módjai: • - írásban vagy szóban lehet előterjeszteni • - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni • - személyes előterjesztést akkor írhat elő tv, ha személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ, adat nem szerezhető meg. • - jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy elektronikus űrlapon nyújtsa be.
• tartalma: • a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. • - a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfél azonosítóját, ha jsz előírja • + csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket (nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni) • - az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. • - a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
Intézkedések a kérelem alapján
• a hatóság haladéktalanul ellenőrzi, hogy • a) van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, • b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye, • c) a kérelem megfelel-e a tartalmi követelményeknek. – ha nem: a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet – Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a hatóságnak kell beszereznie, és akkor sem, ha az ügyfél a hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság nem tette közzé.
• • • •
•
• •
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.
Idézés és értesítés • akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg= idézés • Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. – úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenés időpontját megelőzően legalább 8 nappal megkapja
• tartalma: az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni+ figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. • a hatóság székhelyén lakóhellyel nem rendelkező személyek meghallgatása • ha jelenlétét nem tartja szükségesnek, a hatóság köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. – úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább 5 nappal korábban megkapja.
VÉGE!
A hatósági eljárás – a tényállás megállapítása
Dr. Nyilas Anna
• A tényállás tisztázása • tényállás = a döntéshez szükséges tények összessége. • a tényállás tisztázása = az ügy szempontjából jelentős, releváns tények összegyűjtése és értékelése, mérlegelése általában bizonyítás útján • Bizonyítás nélkül valónak elfogadható tények: • 1. A hatóság által hivatalosan ismert tények = hivatalos tudomás (pl. saját nyilvántartásában szerepel) • 2. köztudomású tények = köztapasztalati tételek, történelmi események, az emberek szélesebb körében valónak elfogadott tények • 3. törvényes vélelmek: pl. a közokirat valódisága mellett – itt ellenbizonyításnak van helye. • A bizonyítás elvei: – Szabad bizonyítás – A bizonyítékok szabad mérlegelése
A bizonyítási eszközök • Tanúk - a bizonyíték: a tanúvallomás • a tanú kötelezettségei: megjelenni és tanúvallomást tenni. – ha a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. • Tanúzási akadályok: – Tanúként nem hallgatható meg: • a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, • -cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. • - korlátozottan cselekvőképes, csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul. • b)védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. – Megtagadási okok: • a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, • b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy • c) a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára információt átadó személy kilétét felfedné. Következménye: Nem használható fel bizonyítékként e rendelkezések megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették megtagadási jogára. meghallgatás : a kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. írásbeli tanúvallomás:vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.
• Hatósági tanú: a hatóság eljárási cselekményét tanúsítja ez lehet: biztosítási intézkedés, szemle, lefoglalás, hatósági ellenőrzés • Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy. • Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető. • Jogosultságai: – Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. – az eljárási cselekményre észrevételt tehet, – a tanúra vonatkozó rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre.
• Kötelezettsége: a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
•
Szakértő:
• •
esetei: ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. NEM: ha törvény vagy kormányrendelet szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. kit:
• • •
–
• •
– A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. – a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek megelőlegezése esetén - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. – Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendelte ki. kizárási okok: Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. kötelezettségei: –
– –
•
Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. - egyéb esetben igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.
a kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. - eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha, feladatait határidőre nem teljesíti anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.
Jogosultságai: A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. Törvény alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.
• Irat és okirat •
•
Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja Okirat: valamely eljárásban bizonyítás céljára felhasznált irat – Osztályozás a bizonyító erő szerint: 1. közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki • + a közokiratról készült felvétel (fénykép-, film-, hang- stb.), és adathordozó útján készült okirat • +okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvétel vagy okirat • + közokiratról készített elektronikus okirat • + törvény alapján ilyennek minősülő elektronikus közokirat • + az elektronikus közokiratról készített papír alapú okirat magánokiratról közokirati alakban készített okirat: bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti okiratéval. - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. – bizonyító ereje: teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
•
• • • • •
• •
•
2. teljes bizonyító erejű magánokirat: A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
• egyszerű magánokirat: a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg a hatóság, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amelyekben az okirat a közokirat/ tbe magánokirat rendelkezéseinek nem felel meg. • Csoportosítás az okirat keletkezése szerint: – eredeti: elkészítésével egyidejűleg jön létre a tartalma is – másolat: ha az nem az eredeti okirattal azonos módon jön létre • egyszerű v hiteles: Hitelesített másolatot közjegyző, vagy az okiratot kiállító hatóság készíthet, amelyben azt a tényt tanúsítja, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik.
– kiadmány: a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat – kivonat: az okirat egy részéről készített másolat
• Szemle: ha ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, • •
• • •
• •
•
• •
• •
ki végezheti: a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy, értesítési kötelezettség: a szemletárgy birtokosát a szemléről - előzetesen értesíteni kell. – kivételek: Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető. - A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. - az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. időpontja: a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, magánlakásban munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé. haladéktalanul megtartható: Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból . - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, és arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. - ha a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, v. annak helyszíni átvizsgálását megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. - a szemlét végző személy jogosultságai: a hatásköre keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. - informatikai eszköz: a hatóság részére hozzáférést kell biztosítania a sztb-nak az adatokhoz. - a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Azonnali intézkedés érdekében tartott szemle: Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. - ehhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. ( kivételesen az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni)
• Lefoglalás - a tényállás tisztázásának sajátos eszköze, végzéssel •
• • • • • • • • • • • •
•
= valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonása, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. - nemcsak az ügyfél birtokában lévő dologra irányulhat, hanem bárkinél – kivéve akit tanúként sem lehetne kihallgatni Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja. Foganatosítás:- A lefoglalás foganatosítására a szemle szabályai irányadóak A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. - jegyzőkönyvet kell készíteni - A lefoglalásról készített jegyzőkönyv a lefoglalt dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le. A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha a) az elrendelésének oka megszűnt, b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy c) az ügy érdemében döntést hozott. A dolog sorsa: ha már nem szükséges, a lefoglalt dolgot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot lefoglalták, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki. Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni Előzetes értékesítés: ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog helyébe lép. Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.
• Tárgyalás - ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, v. az egyezségi kísérlethez szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására • A hatóság idézi, akinek jelenléte szükséges • bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. De: a hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot. • a hatóság meghallgathatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti az okiratot, szemletárgyat. De: ezt tárgyaláson kívül is megteheti
• Közmeghallgatás: a hatóság akkor tart, ha • a) ezt jogszabály előírja, • b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt civil szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy • c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. • legalább öt nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket • Jegyzőkönyv készül + kép és hangfelvétel készülhet, amit az iratokhoz kell csatolni
Vége!
