A védett szálló a Békéscsabai Befogadó Állomáson Egy lehetséges modell az egyéni szükségletfelmérésre
Bevezetés Magyarországon 2008. január 1-jétől érvényes az új menedékjogi törvény. Az új jogszabály az Európai Unió menekültekkel kapcsolatos európai irányelveivel összhangban jelentős változásokat hozott a befogadó állomások működésében. A törvény szellemében átalakításra került a befogadó állomások rendszere, differenciált feladat- és hatásköröket kaptak az egyes állomások. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a sérülékeny, különleges bánásmódot igénylő csoportok milyen speciális szükségletekkel rendelkeznek, és ezekre hogyan reagál az ellátórendszer. Felvázoljuk továbbá az egyéni szükségletfelmérés egy lehetséges modelljét, aminek segítségével optimalizálható a szaksegítség.
1
A békéscsabai „szûrõállomás” szerepe, helye az ellátórendszerben A menedékjog iránti kérelem benyújtását követő első 15 napban előzetes eljárás zajlik, melynek során megvizsgálja a menekültügyi hatóság, hogy a menedékkérő bekerülhet-e az érdemi eljárásba. Ebben az értelemben a Békéscsabai Befogadó Állomás „szűrőállomásként” funkcionál. Az előzetes eljárás során eljáró hatóság összeveti a menedékkérő ujjnyomatát az EU-tagállamok menekültügyi rendszerébe bekerültekkel. Ha kiderül, hogy az illető korábban bizonyíthatóan másik uniós tagállamban lépett először az unió területére (tipikusan abban a tagállamban már nyújtott be menedékjog iránti kérelmet), akkor lép életbe az ún. „dublini eljárás”. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a magyar hatóság felfüggeszti a menedékjogi kérelem elbírálását, arra az időre, míg megállapítják, melyik tagország az illetékes annak elbírálásában. Ha a dublini eljárás során a megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelme vizsgálatára köteles, akkor a menekültügyi hatóság a kérelmezőt átadja az erre illetékes tagállamnak. Nem tárgyalják tovább az ügyet akkor sem, ha a kérelmezőről kiderül, hogy EU-állampolgár, ilyen esetekben menedékjogi kérelmét megalapozatlannak tekinti a hatóság. Az előzetes eljárás idejére a menedékkérők kötelesek a békéscsabai szűrőállomáson tartózkodni, onnan csak kivételes esetekben távozhatnak el. Ebben a 15 napban megkezdődik a kötelezően előírt egészségügyi szűrés is.
A 15 napos eljárás miatt az elhelyezettek gyorsan cserélődnek, 2009 áprilisában például – egy hónap alatt – 157 fő került elhelyezésre a védett szállón, 33 férfi, 37 nő és 88 gyerek. Ezek közül 5 egyedülálló nő és 2 egyedülálló férfi, 6 egyszülős család, 23 teljes család és 6 házaspár kapott szállást és ellátást. A befogadó állomás adatai szerint nagy részük koszovói roma család.
2
A védett szálló története, adottságai A Békéscsabai Befogadó Állomás a „sérülékeny csoportba” tartozók számára elkülönített elhelyezést biztosít különálló épületszárnyában. Az itt elhelyezettek alkotják a különleges bánásmódot igénylők csoportját. A védett szállót PHARE támogatás segítségével hozták létre 2004-ben, és 2005-ben kezdte meg működését. Az itt elhelyezhető személyek száma 89 fő, de esetenként (nagycsaládok érkezésekor) a létszám jelentős mértékben megnő. A védett szárny 12 apartmanjában 24 külön bejáratú szoba található, melyek saját felszerelt konyhával és fürdőszobával (apartmanonként közös) rendelkeznek. Az elhelyezés során figyelembe veszik, hogy elsősorban családok, rokonok, ismerősök kerüljenek egy apartmanba, tekintettel vannak kulturális, vallási, nemzetiségi szempontokra. A kétszintes szálló második emeletén kerülnek elhelyezésre az egyedülálló nők és az egyszülős családok. Munkaidőben (7.30tól délután 4-ig) szociális munkás és asszisztens helyezi el az újonnan érkezőket, délután 4-től este 10-ig szociális asszisztens látja el ezt a feladatot. A különleges bánásmódot igénylő személyek, csoportok speciális szükségleteit felismerve a tervek szerint uniós támogatásból 2010-ben napi 24 órás helyszíni jelenlétet biztosítanak majd a szociális szakemberek. A biztonságos befogadást hivatott szolgálni, hogy a befogadó állomáson hétvégén és ünnepnapokon is lesz szociális szakember, valamint ügyeletes egészségügyi dolgozó, így az ilyenkor érkezők számára is elérhető professzionális segítség. Olyan egészségügyi probléma esetén, amely azonnali beavatkozást igényel, mentőt hívnak, egyéb esetekben az ügyeletes nővér intézkedik. A pszichés problémákkal küzdők számára heti két alkalommal a Cordélia Alapítvány biztosít terápiás lehetőséget, sürgős esetben a gyulai kórház pszichiátriai osztályára küldik a betegeket, mely ellátó intézménnyel az együttműködés gördülékeny.
3
Az Európai Tanács 2003/9/EK irányelve (a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról) szellemében a magyar jogszabályok (2007. évi LXXX menedékjogi törvény, 301/2007.(XI.9) kormányrendelet) is tartalmaznak a különleges bánásmódot igénylő csoportokra vonatkozó rendelkezéseket. A Menedékjogi Törvény szabályozásában: „különleges bánásmódot igénylő személy: olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, aki egyéni helyzetére tekintettel, sajátos szükségletekkel rendelkezik.” Az irányelv hangsúlyozza, hogy csak azokra a személyekre kell alkalmazni, akikről helyzetük egyéni értékelése nyomán megállapították, hogy különleges elbánást igényelnek. A sérülékeny helyzetű menedékkérőktől semmilyen feltétellel nem lehet megtagadni a befogadási feltételeket, kivéve, ha a kérelmező azt követően nyújt be menedékjog iránti kérelmet, ha két korábbi kérelme tárgyában jogerős, elutasító döntés született.
4
A szűrőállomáson töltött 15 nap alatt megkezdődhet az egyén/család speciális szükségleteinek szociális és egészségügyi szakemberek által történő felmérése. Ideális esetben az előzetes vizsgálati eljárás időtartama elegendő lehet ahhoz, hogy ez a felmérés megtörténjen. Az alább vázolt egyéniszükséglet-felmérő rendszer segíthet abban, hogy tartózkodási hely változtatása esetén is releváns információk álljanak rendelkezésre a segítők számára, az új elhelyezés esetén a szakemberek tudjanak az „előzményekről”, az ellátórendszer hatékonyan tudjon reagálni a speciális szükségletekre. Az alábbiakban felsorolt kérdések, kérdéscsoportok támpontokat adhatnak az egyéni segítségnyújtás megszervezéséhez is. A modell alkalmazása különösképpen azon egyének/családok esetében lehet hasznos, akik a 15 napos eljárás (és az ehhez kapcsolódó elhelyezés) után a Debreceni Befogadó Állomásra kerülnek, ahol hosszabb idejű (néhány hónapos) elhelyezésben és ellátásban fognak részesülni. A modell természetesen megfelelő személyi, tárgyi és anyagi feltételek megléte mellett alkalmazható .
„A sajátos igényű csoportok befogadásának feltételeit egyedileg, az adott igényekhez igazodva kell kialakítani” 2003/9/EK irányelv Preambulum(9)
5
Gyerekek és családok Egészségi állapot A befogadó állomáson végzett háziorvosi vizsgálat felméri a menedékkérők általános egészségi állapotát. A felmérés során feltárt betegségek és esetleges fogyatékosságok ismerete elengedhetetlen a biztonságos befogadás körülményeinek megteremtéséhez. Az alábbiakban a gyerekek és gyermeket nevelő családok felméréséhez segítséget nyújtó kérdéssorokat vesszük sorra. A kérdéssorok gyakorlatban történő feldolgozása során előfordulhat, hogy a megkezdett felmérés befejezésére nem ad lehetőséget a 15 napos elhelyezési idő, és azt már egy másik – tipikusan az érdemi eljárás alatt kijelölt – szálláshelyen közreműködő segítő munkatársaknak kell véglegesíteni. Az ebből adódó esetleges problémák azonban szakszerű és hatékony esetátadással kiküszöbölhetőek.
6
Természetesen a kérdések vezérfonalként szolgálnak a segítő beszélgetéshez, melynek mélységét befolyásolja az érintettek nyelvi kompetenciája is. Tolmács segítsége esetén érdemes előre tájékoztatni a tolmácsot a beszélgetés céljáról. •
• • • • • •
Milyen a gyermek általános egészségi állapota? (egészségügyi, fejlődési információk, asztma, epilepszia, cukorbetegség, ekcéma, látás-, halláskárosodás, mozgásszervi elváltozás, beszédzavar-beszédhiba, sajátos nevelési igény, gyógyszer-, liszt-, tejfehérje-, tojásfehérje-érzékenység, szénanátha, fertőző betegség vagy egyéb probléma) Maradt-e el a gyermeknek kötelező védőoltása, és ha igen, mi és miért? Megtörténtek-e a gyermek életkorának megfelelő kötelező rendszeres szűrések? Milyen gyermekbetegségeken esett át a gyermek? (kanyaró, rubeola, skarlát, bárányhimlő, mumpsz, egyéb) Volt-e a gyermeknek balesete, ebből visszamaradt-e maradandó károsodása? (mikor, mi történt?) Volt-e a gyermeknek műtétje, mikor, hol és miért? Milyen gyakran beteg a gyermek? Nem figyeltek-e fel szokatlanul gyakori sérülésekre?
Csecsemők esetén: • • • •
A szülés körülményei Hogyan táplálják? Van-e elegendő anyatej? Kap-e pótlást? Ha igen, mit?
7
Családi kapcsolatok, szocializáció A családi kapcsolatok, a szocializáció és a kulturális háttér feltárása segítséget nyújthat a megfelelő ellátás tervezésekor, támaszkodhat rá a szakember abban az esetben is, ha a gyerekek szükségleteinek megfelelő oktatási-nevelési intézményt keres. Itt kell megjegyezni, hogy sok esetben a menedékkérő gyerekek szocializációs szintje nem teszi lehetővé azonnali integrálásukat az oktatási rendszerbe, szakszerű felmérésük azért is fontos, hogy feltárható legyen, milyen irányú felzárkóztatásra van szükségük. A gyerekek szocializációs szintjének mérésére, esetleges traumatizáltságuk megismerésére a csoportos játéktevékenységek a legmegfelelőbbek. Lehetőség esetén jó, ha egy megfigyelő szakember részt vesz ezeken az alkalmakon, és megfigyeléseit rögzíti. Az alábbi kérdések adnak támpontot a gyerekek családi kapcsolatainak, szokásainak, szocializációs szintjének felméréséhez: • • •
• • • • •
8
Milyen a család mobilitása? (Menedékkérelmük előtt hol éltek?; Milyen körülmények között?; Hányszor költöztek a gyerek életében?) Mennyire stabil a család helyzete (belső dinamika, egyszülős család, együtt vannak-e a testvérek) Milyen hatások érik a környezetében a gyermekeket, van-e a családnak támogató háttere? (a család értékrendje; szociokulturális hátterének bemutatása; a családon belüli viszonyok; a családot ért megrázkódtatások, traumák; a család társadalmi kapcsolatai) Gyakorolják-e vallásukat? Ha igen, milyen formában? (vallási előírások, imádkozás, étkezés) A szülők együtt élnek-e (házasság, élettársi kapcsolat); Ha nem, volt/van-e új párkapcsolat? A szülői szerepek vállalása, felelősségvállalás A családon belüli munkamegosztás, gazdálkodás Nevelési attitűdök
A gyermek rövid jellemzése is fontos lehet: külső és belső tulajdonságok (termet, fizikai állapot, sérülés, sebek, ruházat, mozgás, esetleges tick, érzelmi világ, lelki egyensúly, indulatok, a világ felé fordulás, értékrend, megküzdési módok, önismeret, énkép, szociális érzelmek)
Érdemes felmérni a gyermekek nyelvi kompetenciáját is. • • • •
Mi az anyanyelve? Hogyan kommunikálnak egymással a családban? Milyen más nyelvet ért/tud/használ? Hogyan fejezi ki magát?
A gyerekek szocializációs szintjének felméréséhez jó tudni, volt-e óvodás, iskolás, milyen intézménybe járt, mielőtt Magyarországra érkezett. • • • •
9
Tanköteles korú-e? Járt-e iskolába (bizonyítvány, egyéb igazoló irat van-e) Volt-e tanulási zavara, speciális oktatásban részesült-e? Tartózkodott-e a gyermek hosszabb ideig távol az anyjától, a családjától kisgyerekkorában?
9
A gyerekek speciális csoportját képezik a kísérő nélküli kiskorúak, ők maximum pár napig tartózkodnak a szűrőállomáson. Ők 18 éves korukig a felnőttektől elkülönítve, speciális igényeiknek megfelelő gyermekotthonban nyernek elhelyezést. Jelenleg a Bicskei Befogadó Állomáson van erre a célra kialakított intézmény, szakképzett személyzettel. Menekültként vagy oltalmazottként való elismerésük után bekerülnek a magyar gyermekvédelmi gondoskodásba, így jogosultak az utógondozás igénybevételére is. A segítő beszélgetés, az értő figyelem hozzájárulhat ahhoz, hogy a különleges bánásmódot igénylő, sérülékeny csoporthoz tartozó menedékkérők állapota normalizálódjon, együttműködjenek a hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, motiválttá váljanak a környezetük megóvására. A szűrőállomáson töltött időt szocializációs fázisként is értelmezhetjük. Az itt töltött 15 napban elsajátíthatják, belsővé tehetik azt a norma- és viszonyrendszert, amely a befogadó állomásokat általánosságban jellemzi. Az itt töltött idő azért is fontos, mert az előzetes eljárásban részt vevő családok, egyének nagy része átkerül az érdemi eljárásba.
10
„A szexuális és nemi alapú erőszak problémája valamennyiünkre, minden közösségre és intézményre kihat. Komplexitása miatt a szexuális és nemi alapú erőszakot leghatékonyabban úgy tudjuk megcélozni, ha több szektor, szervezet és tudományág összefogásán keresztül határozzuk meg és dolgozzuk ki az erre az emberi jogi problémára koncentráló közös stratégiát.” (Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak – Megelőzés és a következmények kezelése – Irányelvek 2003. május, Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa)
Egyedülálló nõk Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által kezdeményezett „Szexuális és nemi alapú erőszak kezelésére és megelőzésére” irányuló (SGBV) és a „Társadalmi nem, életkor és sokszínűségét”(GAD) vizsgáló kutatások eredményei egyértelműen igazolták, hogy a sérülékeny csoportok szükségleteinek alapos feltérképezése, illetve szükségleteik kielégítésének elengedhetetlen feltétele, hogy azokat maguk az érintettek közvetítsék a velük foglalkozó szakemberek számára. Az egyedülálló nők esetében nagy jelentősége van annak, hogy az esetleges erőszak, bántalmazás felszínre kerüljön, mihamarabb szakmai segítségben részesüljenek az erőszak áldozatai. Sok tényező gátolja az ilyen jellegű problémák felszínre kerülését. (A trauma újraélésétől való félelem, elkerülő mechanizmus, félelem az újbóli áldozattá válástól, szégyenérzet stb.) A segítő beszélgetés során elsősorban a bizalmi légkör megteremtése a fontos ahhoz, hogy az erőszakot elszenvedett nők beszéljenek a problémáikról, hogy segítséget kérhessenek. Mint ahogy az a szűrőállomáson megvalósításra is került, elengedhetetlen az egyedülálló nők személyes biztonságának garantálása. Szakirodalmi adatok is alátámasztják: a bántalmazott nők újbóli áldozattá válása nagyobb valószínűségű, mint azoké, akik nem voltak bántalmazva életük során. A trauma feldolgozása csak akkor lehet sikeres, ha nem áll fenn annak az esélye, hogy a menedékkérő újra áldozattá válik.
11
A traumatizált személyek Poszttraumás Stressz-szindróma (PTSD) A trauma feldolgozása hosszú szaksegítséget (pszichiáter, pszichoterapeuta) igénylő feladat. A szűrőállomáson dolgozó szociális személyzet abban segíthet, hogy a menedékkérő élethelyzete stabilizálódhasson, képessé váljon a traumájával való „megküzdésre”. Az állomáson dolgozók feladata továbbá, hogy felismerjék, és szakemberhez irányítsák a rászorulókat. Az alábbiakban olyan „jeleket” sorolunk fel, amelyek valószínűsítik, hogy traumatizált személyről van szó: (Judit Herman: Trauma és gyógyulás című könyve alapján) •
A módosult érzelemszabályozás jelei - állandó érzelmi lehangoltság - öngyilkossági késztetések - önbántalmazás - robbanékonyság váltakozhat gátolt dühvel - kényszeres szexualitás váltakozhat gátolt szexualitással
•
A tudat módosulása - traumatikus eseményekre vonatkozó emlékezetvesztés - a személy emlékszik az eseményekre, de a vele járó érzelmeket nem éli meg - tompultság - élmények újraélése „emlékbetörés” - élményekről való kényszeres tépelődés
•
Az önészlelés módosulásai - tehetetlenségérzés, a kezdeményező képesség elvesztése - szégyenérzet, bűntudat, önvád
12
Például: „Meg fogok halni, veszélyben vagyok.” „Tehetetlen vagyok, nem tudok semmit tenni.” „Nem tudom megvédeni magam.” „Bűnös vagyok, mert nem tettem meg, amit meg kellett volna tennem.” „Értéktelen, buta vagyok.” „Nem érdemlem meg, hogy szeressenek.” „Gyenge ember vagyok.”
•
Az elkövető észlelésének módosulása - az elkövetővel való viszonyon való tépelődés (pl. bosszú fontolgatása) - az elkövetőnek irreálisan tulajdonított hatalom - az elkövető idealizálása, paradox hála
•
Az emberi kapcsolatok módosulásai - elszigetelődés - visszahúzódás - intim kapcsolatok hiánya - ismételt megmentőkeresés (nagyon fontos tudatosítania a segítőnek, hogy ez is PTSD-tünet lehet) - bizalmatlanság - az önvédelem ismételt elmulasztása
•
A jelentésrendszerek módosulása - az élethez lelkierőt nyújtó hit elvesztése - reménytelenség és kétségbeesés érzése
Számos testi tünet is valószínűsíthet lelki problémát, ezért fontos az egészségügyi dolgozók és a szociális szakemberek hatékony együttműködése. Ez például Békéscsabán – az ellátásért felelős személyzet egyéni esetek kapcsán létrejövő rendszeres kommunikációjának köszönhetően – megvalósul.
13
A sok szempontú felmérés jelentõsége a különleges bánásmódot igénylõ csoportok esetében – egy lehetséges rendszer A felmérés eredményeinek alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a rendszer érzékenyen reagáljon a menekültkliensek speciális szükségleteire, hatékonnyá teszi az együttműködést a menedékkérőkkel dolgozó szakemberek közt. A köztük lévő kommunikáció és együttes munka eredményeként kialakul egy monitorozási/problémajelző struktúra, amely további együttműködésre ösztönzi a rendszer szereplőit. Az amúgy használatos (egyes szakterületek képviselőinek mindennapi gyakorlatában bevált) mérőeszközök nem minden esetben alkalmazhatók a menedékkérők esetében. A nyelvi kompetencia hiánya, a kulturális különbözőségek mind nehezítik a probléma feltárását, növelik a látenciát (különösen az erőszak áldozatai esetében). Fontos olyan alternatív technikák kidolgozása – továbbfejlesztése – , amelyek által még pontosabb információt kaphatnak a szakemberek a klienseik állapotáról. A nonverbális módszerek alkalmazása sok esetben segíti a feltáró munkát, eszközöket nyújt a prevenció sikeressé tételéhez, növeli a krízisintervenció hatékonyságát. A szűrőállomáson töltött 15 nap alatt lehetőség nyílik a menedékkérők szükségleteinek pontos feltérképezésére, erőforrásaik feltárására, annak felmérésére, hogy milyen speciális segítségre szorulnak. Gyakorlati alkalmazása során elkészül egy olyan – személyes információkat tartalmazó – adatlap, amely az érdemi eljárásba kerülés esetén átadható a Debreceni Befogadó Állomáson dolgozó szakemberek számára, így segítheti azok munkáját.
14
Egyéni szükségletfelmérő adatlap
Alkalmazott intervenciók
Szükséges beavatkozások
Felelős
Egészségi állapot
Mentális egészség (trauma, pszichés problémák)
Elhelyezésre vonatkozó speciális szükségletek
Az adatkezelésre vonatkozó megjegyzések: Fontos megjegyezni, hogy az adatkezelésnek meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak. A menedékérőkkel kapcsolatba lépő szakembereknek a tudomásukra jutott információkat bizalmasan, a szakmai-etikai normáknak, adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell kezelni, tárolni, továbbítani.
15
Felhasznált irodalom
Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület Budapest, 2003 A gyermekvédelmi rendszer nyilvántartási modellje www.mogyesz.hu Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak – Megelőzés és a következmények kezelése – Irányelvek 2003. május, Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérés, 2007 ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális képviselete http://www.unhcr-budapest.org/files/UNHCR-AGDM_report_2007-HUNscreen.pdf 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról 301/2007. (XI.9.) Kormányrendelet a menedékjogi törvény végrehajtásáról Az Európa Tanács 2003/9/EK irányelve (a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról)
