A VASVÁRI KISTÉRSÉG KÖZÖSSÉGI BÁZISÚ FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A VASVÁRI KISTÉRSÉG KÖZÖSSÉGI BÁZISÚ FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2005 (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

Készítette a Vasi-Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából a Promen Tanácsadó Kft.

A programot készítette: Promen Tanácsadó Kft. munkaközössége

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................... 4

I. Helyzetelemzés........................................................................................................................5 I. Vezet i összefoglaló............................................................................................................................................ 6 I.1. A pályázó szervezet, és eddigi területfejlesztési tevékenysége .................................................................... 6 I.2. A Kistérségi Támogatási Alap és a munka háttere ....................................................................................... 8 I.3. A KITA program keretében elvégzett f bb tevékenységek.......................................................................... 8 II. A Vasvári kistérség KITA szempontú elemzés ......................................................................................... 10 II.1. Földrajzi fekvés, települések..................................................................................................................... 10 II.2. Természeti környezet, környezetállapot.................................................................................................... 12 II.3. Közlekedés és települési infrastruktúra..................................................................................................... 14 II.4. A kistérség népessége ............................................................................................................................... 16 II.5. A Vasvári kistérség közösségi bázisú fejlesztése szempontjából történ szektorális elemzése ................ 16 II.5.1. A felzárkóztatási program gazdasági háttere..................................................................................... 17 II.5.2. A felzárkóztatási program vállalkozói háttere................................................................................... 19 II.5.3. A felzárkóztatási program civil szervezeti háttere............................................................................. 21 III. Kistérségi adatgy jtések - Stratégiai irányok és stakeholderek meghatározása..................................... 25 III.1. Kistérségi m helyfoglalkozások, megfogalmazott stratégiai irányok ..................................................... 25 III.2. Kistérségi kérd íves felmérések .............................................................................................................. 28 IV. Stakeholderek a kistérségben....................................................................................................................... 33 IV. 1. Civil szervezetek .................................................................................................................................... 34 IV. 2. Önkormányzatok .................................................................................................................................... 39 IV. 3. Mikrotérségek......................................................................................................................................... 42 IV.4. Intézmények ............................................................................................................................................ 48 IV. 5. Vállalkozások ......................................................................................................................................... 51 V. Közösségi bázis fejlesztése kirajzolódó fejlesztési irányok....................................................................... 54 VI. SWOT-analízis .............................................................................................................................................. 57

Stratégiai és operatív program..................................................................................................62 1. A programalkotás módszertana - A stratégiai és operatív program felépítése, struktúrája .................... 63 2. Kistérségi képzési programok ........................................................................................................................ 64 2.1. Közbeszerzés ........................................................................................................................................ 64 2.2. LEADER+ Közösségi Kezdeményezés ................................................................................................ 79 2.3. Civil szervezetek alapítása, m ködése.................................................................................................. 87 3. Kistérségi mintaprojekt-tár ............................................................................................................................ 94 I. Kneipp-módszer alkalmazása ................................................................................................................... 95 II. Bérbaltavári sleletekre alapozott fejlesztés............................................................................................ 98 III. Vasvári tanuszoda kialakítása .............................................................................................................. 101 IV. Közösségi bázisú kulturközpont létrehozása Oszkón .......................................................................... 103 V. Domonkos kolostor fejlesztése ............................................................................................................. 105 VI. LEADER+ program............................................................................................................................. 107 VII. Utak vonzásában kulturális és turisztikai központ.............................................................................. 110 VIII. "Vazs megye Vazsvár ott terem a legvár" - térségi lekvárfesztivál................................................... 114 IX. Térségi információ-szolgáltató hálózat................................................................................................ 115 X. Borút fejlesztése, borútba való bekapcsolódás...................................................................................... 117

4

I. HELYZETELEMZÉS

A Vasvári Kistérség közösségi bázisú felzárkóztatási fejlesztési programja

I. VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ I.1. A pályázó szervezet, és eddigi területfejlesztési tevékenysége

A Vasvári Kistérség közösségi bázisú felzárkóztatási programjának elkészítésére vonatkozó kezdeményezést, a Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás - id közben: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás - vetette fel, felismerve, hogy szükséges az eddigi programozási és területfejlesztési tevékenységek összefoglalásaként egy olyan program kialakítása, mely buttom-up jelleg , s a gyakorlati megközelítés szempontjait nagymértékben figyelembe véve vázolja fel a kistérség felzárkóztatási, fejlesztési programját. A pályázó Önkormányzati Társulás 1996 óta m ködik, Vasvár székhellyel; 23 települést foglal magában, a terület lakossága körülbelül 15 ezer f . A társulás f célja a megalakulástól fogva a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott térség egységes fejlesztése. A térség nem rendelkezik számottev ipari tevékenységgel, sokkal inkább az agrár ágazat kap nagyobb hangsúlyt. Figyelembe véve a térség egyéb szempontból kedvez nek mondható földrajzi, természeti adottságait, már a kezdetekt l nyilvánvalóvá vált, hogy a térség els sorban a turizmusra építhet - így a társulás számára gazdaság el mozdításában nagy szerepet kapott a turizmus fejlesztése. Az eddig megszületett tervezési, területfejlesztési dokumentumok ennek megfelel en nagymértékben építenek a felismert szükségletekre és igényekre:

A f bb tervezési dokumentációk közül kiemelend k az egyes nagy, stratégiai programok: A vasvári kistérség gazdaságfejlesztési programja, 1997. A vasvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési (Sapard) programja, 1999. Ambrózy-terv , 2001. Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója, 2002. (2005)

valamint az egy-egy szakterületet feldolgozó, operatív jelleg fejlesztési programok:

Almaút turisztikai fejlesztési program, 1999. Évezredes utak vonzásában térségi turizmusfejlesztési program, 2001. Vasvári kistérség Kulturális Örökségvédelmi Programja, 2004. A Vasvári kistérség LEADER+ programja, 2005. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

6


Aktualitása, valamint jelen programhoz való szoros kapcsolódása okán a következ három program érdemes egy rövidebb áttekintésre:

LEADER+ Közösségi Kezdeményezés a Vasvári kistérségben A Vasvári kistérség LEADER+ programja 2005 tavaszán készült el

azzal a céllal, hogy

alapját jelentse a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés várhatóan a térségben is megvalósuló fejlesztéseinek. A program f célja, hogy a térség hátrányos helyzetét,

lemaradását összehangolt, bels

er forrásokra épül

vidékfejlesztési akciókkal

csökkentse. Ez magában foglalja a kulturális örökség meg rzését és hasznosítását, a gazdaság fejlesztését, b vítését, és a természeti környezet meg rzését és hasznosítását. Jelenleg - a program elfogadását követ en

a kistérségi pályázat már

beadásra került.

Kulturális Örökségvédelmi Program A Kulturális Örökségvédelmi Program sok tekintetben úttör volta miatt érdemel nagyobb figyelmet

amennyiben a területfejlesztési dokumentációk törvényi és szakmai

követelményeit is figyelembe véve kívánt a térség egyik legfontosabb endogén fejlesztési erejére, a meglév gazdag kultúrkincsre alapozott fejlesztések bázisául szolgálni. A célrendszert alapvet en a Meg rzés-Kutatás-Hasznosítás hármassága határozza meg, e három átfogó célt hat prioritás támasztja alá, és három stratégiai program valósítja meg. A Program tartalmát alapvet en az általános örökségelemek, egyedi örökségelemek és programszint

cselekvés hármassága határozza meg, mely megmutatkozik mind a

Helyzetelemzés tagozódásában, mind a stratégiai programok felépítésében. A dokumentum felsorolja és be is mutatja a kistérségben fellelhet történelmi, kulturális (örökségeket) emlékeket, turisztikai látványosságokat, néprajzi örökségeket.

A Vasvári kistérség területfejlesztési programja és koncepciója A különböz területfejlesztési és programozási dokumentumok sorában a leginkább átfogó és általános mindenkor az adott terület területfejlesztési programja, mely a Vasvári kistérség esetében 2003-ban készült el, s aktualizálására 2005-ben került sor. A területfejlesztési programban

kiindulva a Helyzetelemzés megállapításaiból - f

célként került

I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

7


megfogalmazásra a Hátrányos helyzet leküzdése (és rendkívül szerencsés módon) az egyéb

térségi felzárkózás , mely alapvet en

fentiekben felsorolt - dokumentumokkal is

összhangban van. Ennek is köszönhet , hogy a térség egybefügg , koherens fejlesztési elképzelésekkel rendelkezik, mely mindenképp biztató a gyakorlati fejlesztési tevékenység szempontjából.

I.2. A Kistérségi Támogatási Alap és a munka háttere

A hazai területfejlesztési tevékenység

uniós csatlakozásunkat követ en

egyre kevésbé

hagyhatja figyelmen kívül a NUTS-IV szintet, mint a területfejlesztési tevékenység egyik alapvet egységét. Megfigyelhet

nemzeti szint - cél egyfel l a kistérségek meger sítése

közigazgatási értelemben, bizonyos feladatok kistérségi szintre delegálásának támogatása ld. többcélú kistérségi társulások -, másrészt a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatása az esélyteremtés jegyében. 2002-ben hozta létre a kormány az Esélyt a jöv nek! program keretében a Kistérségi Támogatási Alapot. A KITA forrásait 2002-ben a területfejlesztési célel irányzat forrásai biztosították, majd 2003-tól az Országgy lés önálló el irányzatként hozta létre. Az Önkormányzati Társulás 2003-ban pályázott KITA támogatás elnyerésére. A program f prioritása, a Vasvári kistérség közösségi bázison alapuló felzárkóztatási programjának elkészítése. Ehhez kapcsolódóan sor került a térségi együttm ködés szervezeti alapjainak megteremtésére, illetve elkészültek, készülnek a térségre vonatkozó projekttervek, megvalósíthatósági tanulmányok, tervdokumentációk, stratégiai és operatív programok.

I.3. A KITA program keretében elvégzett f bb tevékenységek A KITA program keretében elvégzett munkák részint pedig alvállalkozói konstrukcióban

részint saját, kistérségi megvalósításban,

egy összehangolt tevékenységláncot alkottak, az

alábbiak szerint: Kérd íves lekérdezések Térségfejlesztési fórumok Kistérségi befektetési CD-rom készítése, sokszorosítása Felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

8


Kistérségi tréningsorozat és képzés Részletes projektdokumentációk, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása A munka elvégzése során alapvet szempont volt helyi igények feltérképezése, ennek megfelel

a buttom-up jellegnek megfelel en

a

képzési anyag el állítása (keresleti oldal);

hasonlóképpen a helyi lehet ségek felmérése és

kiajánlása

pl. a befektet i CD

összeállítása által (kínálati oldal).


9


II. A VASVÁRI KISTÉRSÉG KITA SZEMPONTÚ ELEMZÉS II.1. Földrajzi fekvés, települések A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, 474 km2 területtel a megye harmadik legkisebb kistérsége. Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsésnek mondható, amennyiben a Nyugat-Dunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) és szlovén határhoz helyezkedik el - bár jelent s távolságra a f várostól. Ugyanakkor viszont Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, amennyiben a legdinamikusabb pólusoktól (Szombathely-K szeg agglomerálódó térség, Sárvár) viszonylag távol, s több pólus vonzáskörzetének peremén van: 1. ábra: A Vasvári kistérség földrajzi helyzete és települései

Forrás: KSH adatok

A Vasvári kistérség közigazgatási, adminisztratív értelemben a következ 23 település közül egy, a kistérségi központ Vasvár város

ezek

társulását jelenti:

1. táblázat: A Vasvári kistérség települései Község Vasvár

Cím 9800 Vasvár, Alkotmány u. 1

Polgármester / Jegyz NÉMETH ZSOLT


Hivatali telefon 572-012 10


Alsóújlak

9842 Alsóújlak, Csurgó u. 15/a

Andrásfa

9811 Andrásfa, Pet fi S. u. 15

Bérbaltavár Csehi

9831 Bérbaltavár, Arany J. u. 17. 9833 Csehi, Pet fi S. u. 12.

Csehimindszent

9834 Csehimindszent, F u. 18.

Csipkerek

9836 Csipkerek, Dózsa u. 2.

Egervölgy Gersekarát

9684 Egervölgy, Kossuth L. u.61 9813 Gersekarát, Béke u. 12.

Gy rvár

9821 Gy rvár, Balogh Á. u. 85.

Hegyhátszentpét er Kám

9821 Hegyhátszentpéter, Táncsics u. 17. 9841 Kám, Kossuth L. u. 26.

Mikosszéplak Nagytilaj

9835 Mikosszéplak, Rákóczi u. 58. 9832 Nagytilaj, Béke u. 30.

Olaszfa

9824 Olaszfa, Ady u. 15.

Oszkó

9825 Oszkó, Rákóczi u.79.

Pácsony

9823 Pácsony, Kossuth u. 91.

Pet mihályfa

Sárfimizdó

9821 Pet mihályfa, Kossuth u. 76. 9776 Püspökmolnári, Kossuth u. 81. 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13. 9813 Sárfimizdó, Kossuth u. 38.

Szemenye

9685 Szemenye, F u. 80.

Telekes

9812 Telekes, F u 2.

Püspökmolnári Rábahídvég

(dr. Ódor Ildikó) VELLADICS LÁSZLÓ (Gothard István) NÉMETH SÁNDOR (Somogyiné Jakab Ildikó) VARGA VIKTÓRIA (dr. Bíró Judit ) VÉGH ISTVÁN (Bene József) FUKSZBERGER IMRE (Bíró Tibor) BALOGH DEZS (Nagy László) CSÉCS ERVIN (dr. Mörk László ) HERCZEG GYULA (dr.Hári Antalné) PINTY KE ISTVÁN (Somogyiné Jakab Ildikó) KOVÁCS ENDRE (Somogyiné Jakab Ildikó) BAUMGARTNER LÁSZLÓ (Tauszné Vincze Edit) HORVÁTH ISTVÁ (Bíró Tibor) KÖVÉR JÓZSEF (dr. Bíró Judit ) LANDOR GYULA (Györkös István) SZÖKRÖNNÉ SÁRI IBOLYA (Tar János mb.) NAGY ISTVÁN (Györkös István) MOLNÁR JÓZSEF (Somogyiné Jakab Ildikó) VARGA LAJOS (Kissné Mátyás Éva) BORSITS ZOLTÁN (Rásó Miklós) BODNÁR ENDRÉNÉ (dr. Hári Antalné) Holler Ferenc (Tauszné Vince Edit) CZÖVEK LÁSZLÓ (dr. Hári Antalné)


573-120 373-001, 373-442 575-030 376-011 376-016 376-211 575-000 575-004 574-014 373-023 575-027 376-051 376-353 373-043 573-073

373-037 373-018 579-002 370-023 373-006 376-061 574-007

11


II.2. Természeti környezet, környezetállapot A környezeti állapotot tekintve ugyanis a Vasvári kistérség el nyösnek mondható helyzetben van, mely a következ kben nyilvánul meg: A leveg tisztaság a Vasvári kistérségben kifejezetten vonzer ként kínálható értékként vehet

számításba. A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé

szennyezett területek közé tartozik. Kevés az ipari üzem, s ezek is elszórtan helyezkednek el. A légszennyezés szempontjából természetesen els sorban Vasvár emelhet ki, ahol összesen 13 légszennyez telephely található (a megyében 547), s ezek közül egyik sem számít a legnagyobb szennyez k közé (szemben pl. a szomszédos Körmenddel, ahol három is). A zajhatás a kistérségben szintén nem számottev , mivel f

okozói els sorban

ugyancsak a - kistérségben nem jelent s számú - közúti járm vek és ipari üzemek. A közlekedési zaj els sorban az átmen utakon, az utak menti településeken (Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég) jelentkezik, de a határértékeket ez nem haladja meg. A felszín alatti vizek az igényekhez képest b ségesen állnak rendelkezésre és a vízmin ség is jónak mondható az országos állapothoz képest. A talajvizekben kimutatható szennyezettség természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függ össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását. A felszíni vizeket tekintve a kistérség legfontosabb vízfolyása a Rába, de ez is csak kis szakaszon (Rábahídvég és Püspökmolnári érintésével) halad át a területen. A folyó vize

a legközelebbi mérési ponton, Rumnál - az oxigén- és tápanyagháztartás

tekintetében egyaránt a III. osztályba ( t rhet ) sorolható; a coliform koncentráció tekintetében a víz ugyancsak III. osztályba sorolható, miként a mikroszennyez k (szénhidrogén vegyületek) alapján is, s csak az egyéb jellemz k (pH, Mn) alapján kerül a II. ( jó ) min ségi osztályba. A vízvédelem kapcsán említést érdemelnek a szennyvíztisztítók: e kistérségben legnagyobb kapacitású a Vasvári Közm , annál jóval kisebb a gersekaráti. Vasvár szennyvizei 2000-ben még egy nagyon túlterhelt oldómedencére folytak, amir l gyakorlatilag 240 m3/nap tisztítatlan szennyvíz kerül(t) a Csörnöc-Herpeny n keresztül a Rábába. A Tájsebek Országos Katasztere 43 tájsebet jelöl a Vasvári kistérségben

nagyjából

egyenletes területi eloszlásban. E viszonylag nagy szám ugyanakkor összességében


12


csekély területet érint csupán, ugyanis nagyobb (1 ha feletti) összefügg tájseb nem található a kistérségben. Fontos megemlíteni még a Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzetet

melynek helyi

el készítése lezajlott már, s a minisztériumok közti tárgyalásokat követ en kihirdetésre vár -, mely délnyugatról Halogy, északról Magyarbükk (Ausztria), valamint Vasalja községekt l húzódik kelet felé Vasvár, illetve Alsóújlak térségéig. A TK gerincét a Rába völgyének a Csörnöc és a Hegyhát között húzódó változatos él helyei képezik, összefügg zöld folyosót képezve az

rség és a Kisalföld között.

Az itt található rendkívül változatos él hely-együttes kiemelked

értékei

nyilvánvalóan indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását.

Magának a tájnak az elnevezésében tapasztalható kett sség (Vasi-Hegyhát/Hegyhát, vs. Kemeneshát)

a

földrajzi

és

a

történeti-néprajzi

terminológia

magyarázható; ugyanakkor a köztudatba egyértelm en utóbbi

különböz ségével Vasi-hegyhát

terminológia ment át. A táj természetföldrajzi eredetét és adottságait jól jellemzi Vas megye kézikönyvének leírása, eszerint a dombhát a nyugat-dunántúli pleisztocén kavicstakaró része, melynek délkeleti, lankásabb oldalát pedig az

s-Rába alakította ki. A szélesebb

értelemben vett Kemeneshát tehát tulajdonképpen egy dombsági jelleg tanúhegy, amelyet a kavicstakaró védett meg a lepusztulástól. A terület ásványi nyersanyagokban szegény, történetében meghatározó szerepet játszott azonban a Rába-Csörnöc árterében található üledékes eredet

gyepvasérc, amely a

középkorban biztosította a helyi vaskohászat nyersanyagát. A Vasvár körüli dombok jó min ség agyagot is rejtenek, melyet régebben a helyi téglagyárak hasznosítottak. Fontos természeti er forrás továbbá a felszín alatt 2100 méterrel található 90 fokos termálvíz, a már hasznosított vasvári mellett további kutak is (Kám, Nagytilaj, Oszkó, Gersekarát) említhet k. A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az id járás az országosnál kissé h vösebb és csapadékosabb. A térség felszínére az er s tagoltság a jellemz , amelyet a tájban futó kisebb-nagyobb vízfolyások és a b séges csapadék alakítottak ki. A lejt k meredeksége miatt a völgy- és domboldalakat általában nehezen lehet megm velni.


13


II.3. Közlekedés és települési infrastruktúra A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban megfelel s r ség , a települések közti összeköttetés és a f utak elérése (néhány hiány, mint az Oszkó-Alsóújlak vagy a Mikosszéplak-Csehi összeköttetés kivételével) megoldott. A legfontosabb

els sorban az

átmen forgalmat lebonyolító - közúti közlekedési útvonal a kistérséget (és Vasvárt is) északon átszel E66 nemzetközi f út, vagyis a magyar 8-as (gyorsfogalmivá fejleszteni tervezett) f út. A bels forgalom tekintetében még nagyobb szerepet kap azonban az északdéli (Zalaegerszeg fel l jöv ) 74-es sz. másodrend

f út. (A két f út Vasvár mellett

találkozik.) Tehermentesít és elkerül utak egyel re nincsenek napirenden (noha Vasvárnál az igény felmerül), viszont a közutak min sége és a mez gazdasági utak feltétlenül javításra szorulnak a közeljöv ben. A térségben egy vasúti vonal (Szombathely-Nagykanizsa) halad át. A vonal négy települést érint, Püspökmolnárit, Vasvárt, Pácsonyt és Gy rvárt, mely állomások az utóbbi kivételével áruforgalmi rakodóhellyel is rendelkeznek. A vasút szerepe ugyancsak nem a bels közlekedésben van, sokkal inkább az országos rendszerhez történ lehet ségben és a környékbeli

nagyvárosok

csatlakozási

elérhet ségében, nem utolsó sorban az

ingázás lebonyolításában (Szombathely, Zalaegerszeg). A már a térségbe érkezett turisták az egyes településeken találkoznak az infrastruktúra egyéb elemeivel, összetev ivel, így a szennyvízcsatorna-ellátottsággal (vagy éppen ellátottságtalansággal), a kommunikációs hálózatok min ségével, stb. Tekintve, hogy az ez irányú elemzést a Vasvári kistérség területfejlesztési programja részletesen megtette1

így

az ismétlések elkerülése végett e fejezetben a vonatkozó összefoglaló táblázat közlésére szorítkozunk csupán:

1

A Vasvári kistérség területfejlesztési programja. 2002., 2005.; 5.2. 5.7. fejezet.


14


2. táblázat: A kistérség településinek infrastrukturális ellátottsága Villamos energia

Település

Alsóújlak

Pormentesített utak aránya bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer (%) háztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelháztartások terhelhet sége háztartások terhel(%) het sége (%) het sége (%) het sége (%) het sége (%) (%) het sége 100 kis mérték 96 jelent s * * 67 jelent s * * 16 kis mérték 95

Szennyvízcsatorna

Telefon

Szervezett hulladékszállítás

100

97

jelent s

*

jelent s

71

jelent s

*

Bérbaltavár

100 kis mérték

98

jelent s

*

*

60

jelent s

100

Csehi

100 kis mérték

90 kis mérték

*

*

63

jelent s

*

Csehimindszent

100 kis mérték

79

jelent s

*

*

67

jelent s

Csipkerek

100

jelent s

85

jelent s

*

*

51

jelent s

Egervölgy

100

jelent s

89

jelent s

*

*

60

jelent s

Gersekarát

100 kis mérték

98

jelent s

66

jelent s

64

jelent s

Gy rvár

100 kis mérték

97 kis mérték

*

*

68

jelent s

100

jelent s

18 kis mérték

Hegyhátszentpéter

100

jelent s

92

jelent s

*

*

74

jelent s

100

jelent s

25

Kám

100

jelent s

100

jelent s

kb. 40

jelent s

75

jelent s

100

jelent s

27 kis mérték

92

jelent s

95 kis mérték

*

Vezetékes gáz

Andrásfa

Mikosszéplak

jelent s

Vezetékes víz

14

jelent s

100

0

jelent s

100

*

0

*

100

*

*

0

*

67

100

*

0

*

70

*

*

19

jelent s

100

100

jelent s

0

*

98

jelent s

100

kis mérték

90 95

*

*

62

jelent s

100

kis mérték

0

Nagytilaj

100 kis mérték

94 kis mérték

*

*

52

jelent s

100

kis mérték

0 kis mérték

100

Olaszfa

100 kis mérték

97 kis mérték

*

*

64

jelent s

100

kis mérték

28 kis mérték

100

Oszkó

100

nincs

94

jelent s

*

*

73

jelent s

100

kis mérték

31

jelent s

100

Pácsony

100

jelent s

100

jelent s

*

*

76

jelent s

*

*

38

jelent s

100

Pet mihályfa

100

jelent s

99

jelent s

*

*

66

jelent s

*

*

10

jelent s

100

Püspökmolnári

100 kis mérték

*

*

78

jelent s

100

jelent s

48

jelent s

100

Rábahídvég

100

jelent s

100

jelent s

*

*

69

jelent s

100

jelent s

24

jelent s

100

Sárfimizdó

100

jelent s

85

jelent s

*

*

44

jelent s

100

jelent s

0

Szemenye

100

jelent s

96

jelent s

*

*

70

jelent s

*

*

20

*

100

Telekes

100 kis mérték

*

*

59

jelent s

100

jelent s

0

*

50

Vasvár

100 kis mérték

35

nincs

82

jelent s

90

28

jelent s

95

98 kis mérték

93 kis mérték 100

jelent s

Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000., helyi önkormányzatok adatközlése 1999. (Szerk.: Palkovits I.

kis mérték

jelent s

100

100

Magyar M.)


15


II.4. A kistérség népessége A Vasvári kistérségben a 2001. évi népszámlálás végleges adatai szerint 15 308 f lakik , mely 1238 f vel kevesebb, mint 1990-ben volt - a változás mértéke 7,5 %; ezzel a népességfogyás a megye kistérségei közül az

rség után a második legnagyobb. A

népességszám el reszámítás további népesség csökkenést jelez a térségben, melynek mértéke az elkövetkez évtizedben

ha a számítás alapját képez körülmények és tényez k

nem változnak jelent sen - az el z höz hasonló ütem lesz (2. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010ben valószín leg már csak 5,58% lesz: 3. táblázat: A lakónépesség változása Terület

1990

2001

Változás (%)

Vasvári kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország

16546 275944 1009688 10374823

15308 268123 1000233 10096000

-7,5 -2,8 -0,9 -2,7

2010**

Változás (%)

14256

-13,8

255579 941108 9574200

-4,9 -6,1 -4,7

Forrás: Népszámlálás 2001. , KSH. Budapest,; ** népesség el reszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest

2001-ben a népesség 69,3 százaléka (nagyon magas hányada) falvakban élt - a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, dönt en aprófalvak. A falvak átlagos lélekszáma 482 f , amely országos adatokkal összevetve nagyon alacsony, elmarad a regionális mutatótól is, de nagyjából megfelel a Vas megyei értéknek. A területen 13 db törpe

azaz 500 f

alatti -, 8 db apró, azaz 500-1000 f

közötti falu van. Egyedül

Rábahídvég lakossága haladta meg kissé az ezer f t (1058 f ). A legkisebb lakosú település - 2001-es adat szerint 119 f s lakónépességével - Sárfimizdó.

II.5. A Vasvári kistérség közösségi bázisú fejlesztése szempontjából történ szektorális elemzése A KITA-program összeállítása ill. a program megvalósítása szempontjából három terület kíván kiemelt figyelmet: egyrészt a kistérség gazdasága, ezzel összefüggésben a vállakozói háttér, másrészt pedig a civil szervezeti háttér. Mindhárom terület vizsgálata alapvet jelent séggel bír a helyi er források, a szervezeti háttér feltárása szempontjából.


16


II.5.1. A felzárkóztatási program gazdasági háttere A rendszerváltás kezdetekor (1990) Vas megyében már kimutatható volt a tercier szektor határozott túlsúlya, ugyanakkor - az ipar második helye mellett

még a mez gazdaságban

foglalkoztatták a dolgozók több mint 18%-át. Ezek az arányok a Vasvári kistérség esetében az iparral szemben

er teljesen a mez gazdaság javára tolódtak el; s 1990-ben az

riszentpéteri után a Vasvári kistérségben volt a legnagyobb súlya a mez gazdaságnak. Ezen kiindulási állapotot követ en, a rendszerváltás gazdasági folyamatai során hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keres k foglalkozási szerkezete. Nagymértékben lecsökkent a mez gazdasági keres k aránya - ez a megyében 1996-ban 8,1 % volt -, s jelent sen megn tt az ipari dolgozóké (43%), valamint kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké (49%). Ezt követ en Vas megye gazdaságában

a foglalkoztatás terén - tovább csökkent a

mez gazdaság súlya, ugyanakkor visszaesett a tercier szektor, s n tt az iparban foglalkoztatottak részaránya: 2. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint Vas megyében (2002)

6% 48% 46%

Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH adatok

Ugyanez az adatsor 2001-ben a Vasvári kistérségben a következ megoszlást mutatja: 3. ábra


17


Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67%

Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH adatok

Jól látható, hogy ugyan a rendszerváltás óta eltelt id szakban az ipar nagymértékben el retört, de a mez gazdaság a Vasvári kistérségben továbbra is rzi er s pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemz tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mez gazdasággal helyezkedik el egy szinten

messze a megyei

átlag alatt. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség jelensége. Általánosan elterjedt nézet, hogy az ország nyugati részei

benne a kistérséggel

általában

e tekintetben a szerencsésebb területek közé tartoznak. Ha makroszinten esetleg el is fogadható e nézet, ugyanakkor a mikroszint

ez esetben kistérségi

tagozódás már jóval

árnyaltabb képet mutat; azaz a viszonylag kedvez bb térségi, megyei adatok mögött gyakran er sen differenciált mutatók húzódnak meg. A munkanélküliség adatai

márcsak az er s társadalmi érintettség következtében is

gyakran kerülnek az érdekl dés homlokterébe. (Olykor maguknak a mutatóknak a megítélése sem egyértelm .) 4. ábra: Munkanélküliségi ráta a Vasvári kistérségben (1998-2003)


18


A 4. sz. ábra adatsorából tökéletesen kirajzolódik a fentebb említett kett sség: egyrészt a kistérség adatai szinte tökéletesen az országos trendekkel mozognak együtt; másrészt ugyanakkor ezek a munkanélküliségi értékek messze a regionális és megyei adatok fölött helyezkednek el (melyek szintén együtt futnak). Közvetlenül érzékelhet tehát a Vasvári kistérség közvetlen környezetéhez viszonyított elmaradottsága. A munkanélküliség területi adatainak vizsgálatakor szembet n Vas megye déli részének rossz szereplése

az itt elhelyezked területek, kistérségek rendre a megyei átlag alatti

mutatókkal t nnek ki 7%. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mérték ek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (mindenütt 10% feletti) Pet mihályfán, Telekesen,

Andrásfán,

Bérbaltaváron

és

Nagytilajban,

míg

a

legalacsonyabb

Püspökmolnáriban, Kámban és Hegyhátszentpéteren; Vasváron csak kevéssel marad el a mutató a kistérségi átlagtól. II.5.2. A felzárkóztatási program vállalkozói háttere

A kistérségi gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások s r ségével jellemezhet szintje meglehet sen kedvez tlen képet fest: a mutató elmarad a megyei jellemz I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

ötven 19


százalékától, akár területre, akár népességszámra vetítjük. A 3. táblázat adatai szerint abszolút értékben túlnyomó többségben vannak a tíz f nél kevesebbet foglalkoztató társaságok, ami kirajzolja a kistérségi gazdasági bázis alapjellegét. A relatív (lakosságarányos)

mutatók

alapján

szembet n ,

hogy

minden

méretkategóriában

kifejezetten kevés a szervezet, csupán az 50-249 f közti üzemek s r sége átlag feletti. Látványos továbbá, hogy egyetlen fontos

a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetetten

nagyüzem (250 f nél többet foglalkoztató vállalkozás) sincs az érintett

településeken. 3. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, 2000. társas 0 vagy isvállalkozás meretlen. Vasvári kistérség 175 58 ezer lakosra 11,26 3,73 Vas megye 6176 2105 ezer lakosra 23,18 7,90 Magyarország 359236 153935 ezer lakosra 35,77 15,33

1-9 f 91 5,85 3368 12,64 177630 17,69

10-19 f 9 0,58 298 1,12 13514 1,35

20-49 f 7 0,45 228 0,86 8270 0,82

50-249 250f f vagy több 10 0 0,64 0,00 135 42 0,51 0,16 4781 1106 0,48 0,11

Forrás: KSH adatok

5. ábra: Vállalkozás-s r ség a kistérség településein Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s SorokpolánySorkifalud

Bejcgyertyános

Káld Borgáta Kissomlyó

Kemenespálfa

Egervölgy Karakó Rum Gyanógeregye Duka Jánosháza Vashosszúfalu Zsennye Kám Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Rábahídvég Csipkerek Nemeskeresztúr Bögöte Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Oszkó Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Olaszfa Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyhátszentpéter A m köd vállalkozások Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát 1000 lakosra jutó száma Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa 35 felett (8) Halastó Telekes 30 - 35 (8) Hegyháthodász Sárfimizdó

25 - 30 13 - 25

(4) (3)

Forrás: A Vasvári kistérség területfejlesztési programja. 2003. KSH adatok alapján szerkesztette Palkovits I.

A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása mutat bizonyos szint koncentrációt, amennyiben Vasváron székel a társas vállalkozások több mint fele, s a vállalkozás-s r ség is természetesen itt a legnagyobb, 68 db/ezer lakos, miközben a következ é csak 45 db/ezer I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

20


lakos. Vasvár nélkül a kistérségi mutató értéke csupán 34 volna. (E számok annak tükrében különösen alacsonyak, hogy megyei átlag 71,5, a megyei községi adat pedig 47,4.) A térség gazdaságilag leger sebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehet ségeket ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szint a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozáss r ség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól néhány község képez, melyek jó része a 8-as út ment helyzetéb l profitál. A vállalkozások fejl déssel kapcsolatos jelent sége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük

helyi

észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 23 megkérdezett polgármestere közül 5 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 16 esetben lehet hatásukat csekélynek min síteni, míg csupán egy település (Gersekarát) fejl désében játszik e kör komoly szerepet, egy helyen (Oszkó) pedig a vállalkozók határozzák meg személyes helyi politikai súlyuk révén a település fejl dését. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottev

nagyságrend

konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló

partnerségének kevés nyoma van a kistérségben. (Egy-egy községi kultúrház építésének segítése mellett megemlíthet vállalkozások szerepvállalása Vasváron a Kilátó építésben, vagy éppen a Hegyháti Napok fenntartásában.) II.5.3. A felzárkóztatási program civil szervezeti háttere A civil szféra szervezeteinek alapvet

jelent sége van abból a szempontból, hogy a

területfejlesztés megfelel módon építhessen az alulról jöv kezdeményezésekre, hiszen a civil szféra egyik alapvet

feladata éppen a helyi kezdeményezések, érdekl dések

összefogása, a helyi kezdeményezések becsatornázása . A kistérségi civil szféra szervezetei

hasonlóan más emberföldrajzi elemekhez

nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhet dominanciája, valamint Gersekarát el nyös helyzete

szintén

a központ, Vasvár

a szervezetek abszolút számát

tekintve: 5. ábra: Civil szervezetek a Vasvári kistérség településein (db); 2001


21


Forrás: KSH adatok

A szervezetek abszolút számának vizsgálata mellett árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes települések lakosságszámához viszonyítjuk az ott tevékenyked civil szervezetek számát. Az erre vonatkozó adatokat mutatja a 6. számú ábra:

6. ábra: Állandó népesség/civil szervezetek száma a Vasvári kistérség településein (2003)


22


Forrás: KSH adatok

Az ezzel kapcsolatosan megkérdezett - és a kérdésre választ is adó - települési vezet k közül 2003-ban 9 vélte úgy, hogy településén nagyon gyenge az önszervez dés , 7 szerint vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottev , míg 4 helyen igaz az, hogy egy-egy területen érzékelhet szerepük van , és sehol nem vélték úgy, hogy a civil szervezetek komoly er t képviselnek, befolyásolják az egész település életét . A civil társadalom megszervez désében kulcsszerepl

az értelmiség, bár részvételük a

folyamatok irányításában a Vasvári kistérségben is ellentmondásos. A legtöbb településen (13) tevékenységük úgy min síthet , hogy csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként (3 helyen)

kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon , egy

községben kifejezetten megosztott, a helyi konfliktusok gerjeszt je , s csupán három települési vezet (Csipkerek, Mikosszéplak, Telekes) látja e réteget a település motorjának, irányítójának . A kistérségi civil szféra mint a KITA-program megvalósításának egyik bázisa is felmérésre került

s ezek alapján az annak megvalósításában érintett szerepl k ( stakeholderek ) közé


23


is besorolást nyert. Ebb l kifolyólag az erre vonatkozó (részletesebb) elemzés a Helyzetelemzés vonatkozó fejezetében nyert elhelyezést.


24


III. KISTÉRSÉGI ADATGY JTÉSEK - STRATÉGIAI IRÁNYOK ÉS STAKEHOLDEREK MEGHATÁROZÁSA

III.1. Kistérségi m helyfoglalkozások, megfogalmazott stratégiai irányok A kistérségi m helyfoglalkozások biztosítottak megfelel

keretet a térség három

meghatározó szférájának - az önkormányzati, vállalkozói és a civil szektor képvisel inek - találkozójára. A fórumok megszervezésének ötlete azért is vet dött fel a projektgazda kistérségi társulás részér l, mert megfelel terepnek kínálkoztak a térséggel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, ötletek kifejtésére; a különböz érdekcsoportok közötti párbeszéd kialakulására, szükség esetén a vélemények közelítésére. A fórumok megrendezésére településcsoportonként, a technikai adottságokat mindenkor figyelembe véve került sor, 2005 nyarán. A megfogalmazódott elképzelések sok pontban egyeztek a már korábban elkészített térségi vidékfejlesztési terv egyes részeivel

ami

sokban alátámasztja az eddigi térségi tervezési dokumentációk beágyazottságát. Tekintve, hogy a Vasi-hegyhát nem rendelkezik olyan szint

er forrásokkal, amelyek

önmagukban véve is meghatároznák a fejlesztések irányvonalát, így kiemelt szerepe van az aktív helyi közösségeknek, amelyek partnerségi alapon lehetnek képesek olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek révén érzékelhet javulás következhet be a térség helyzetében vagyis szükség van a kisebb jelent ség

térségi er források összekapcsolására, s a

hálózatosodásra. Mivel a térséget általános kapacitáshiány jellemzi, ezért a fejlesztésekben meghatározó szerepet játszanak a civil közösségek. A fórumokon megfogalmazott elképzelések, specifikus célkit zések jól illeszkednek a területfejlesztési program Térségi felzárkózás - hátrányos helyzet leküzdése f céljához, ill. az ahhoz kapcsolódó célrendszerhez: - kulturális örökség általános- és egyedi elemeinek védelme, - a kulturális örökség beépítése a turisztikai kínálatba, - örökségvédelem - hagyományos népi kismesterségek felélesztése - helyi mez gazdasági-, élelmiszeripari- és kézm ipari termékek fejlesztése, - vidéki turizmus fejlesztése, - közösségi gazdaságfejlesztés szerepének növelése, I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

25


- térségi információs hálózat- és marketing fejlesztése, - települési környezet szépítése, - természeti értékek védelme - környezettudatosság er sítése

Jelen program munkálataival párhuzamosan zajlottak a kistérségi LEADER+ program megvalósításának kezd

lépései

így a vonatkozó LEADER+ program összeállítása,

kistérségi m helyfoglalkozások tartása, szervezeti keretek meghatározása, s magának a kistérségi LEADER+ pályázatnak a benyújtása (2005. augusztus 1-vel). A megtartott térségi m helyfoglalkozásokon ennek megfelel en ismertetésre kerültek a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés legf bb alapelvei. Az els

kistérségi fórum

Gy rváron került megrendezésre 2005. július 18-án. A fórumon 20 f

vett részt a

meghívottak közül, mely viszonylag jó aránynak mondható. A fórum általános tájékoztató volt a LEADER+ programról és az els lehet ség, hogy a kistérség gazdasági szerepl i találkozzanak egymással. A második fórum Kámban került megrendezésre 2005. július 19.én, ahol a megjelentek összlétszáma szintén 20 f volt. A meghívottak körülbelül fele arányban képviseltették magukat a fórumon, ami viszont mérsékeltebb érdekl dést mutatott az el z höz képest. Itt szintén az alaptájékoztatáson volt a f

hangsúly, szemben a

harmadik, Vasváron megrendezett fórumon - 2005. július 25-én -, ahol a téma Vasvári kistérség LEADER+ programban való részvételének gyakorlati kérdései voltak. Így az akciócsoport megalakítása, és a m ködést biztosító szervezeti egységek felállítása. A megjelentek összlétszáma 41 f volt, a résztvev k egyenként szándéknyilatkozatot tettek az akciócsoportbeli tagságukról. Az egyetlen jelenlév pénzintézet képvisel jének kivételével minden jelenlév az alakuló akciócsoporthoz való csatlakozási szándékát fejezte ki. Ezt szerz désben aláírásukkal is meger sítették, majd az akciócsoport egyhangú szavazással elfogadta a szervezet tagsági összetételét is. (További fórumok összehívására a LEADER+ programhoz kapcsolódóan akkor kerül sor, ha az akciócsoport bekerül a pályázat második fordulójába.) A fórumok tapasztalatainak eredményeképpen megállapítható, hogy már ezen néhány alkalom alatt is megindult egy folyamat, mely összetartásra , együttm ködésre ösztönzi a résztvev ket, el segítve ezáltal a térség fejl dését, segítve a felzárkóztatását a kevésbé elmaradt régiókhoz. Bár még kezdeti stádiumban vannak a projektek, de már az elején tudatosítani kell a résztvev kben, hogy ezeket a projekteket csak térségi, önkormányzati összefogással lehet megvalósítani. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

26


A különböz fórumokon megfogalmazott célok nagymértékben meghatározzák a térség jöv képét, melynek f bb alkotóelemei a következ kként kerültek meghatározásra:

Megjelenik a térségben és elterjed a hagyományos gazdálkodási forma, shonos állatok tartása A turizmus területén b vül a szálláshely-kínálat, a turisztikai programkínálat fejl dik pl. új turisztikai kínálat az agroturizmus megjelenése. Hagyományos

turisztikai

ágazatok

fejl dése,

fejlesztése

ld.:

borturizmus,

konferencia és rendezvényturizmus, vallási turizmus, vadász- horgászturizmus, vízi turizmus fejlesztése Emlékhelyek, emlékparkok kialakítása Egységes kistérségi arculat kialakítása, egységes információs és jelz táblákkal Aktív vidékfejlesztési civil szervezetek m ködnek a térségben, amelyek közrem ködnek a szellemi- és tárgyi örökség védelmében, térségi foglalkoztatási programok, szociál-ökonómiai projektek megvalósításában, Piacképes térségi termékek (kézm ipari- és élelmiszeripari) jelennek meg, Illegális hulladéklerakók felszámolásra kerülnek, Elterjed az alternatív energiaforrások használata, Helyben teremtett munkahelyek száma b vül A projektek megvalósítása széleskör partnerségen alapul

A fejlesztések szempontjából alapvet en fontosak a térség természeti- és kulturális értékei, amelyek meg rzése egyúttal a turisztikai kínálat fejlesztésének is része lehet. A turizmusfejlesztés az általa képz dött kiegészít

jövedelmek révén gazdasági oldalról

hozzájárul a lakosság életmin ségének fejl déséhez. (A kulturális értékek meg rzése másik oldalról szintén része az életmin ség fejlesztésének.) A turizmus fejl dése egyúttal megteremti a helyben termelt kézm ipari- és élelmiszeripari termékek felvev

piacát, tehát hozzájárul a helyi értékének növekedéséhez, termékek

hozzáadott és új termékek létrehozását is generálhatja. Mindemellett ezek a termékek megjelenhetnek a helyi felvev piacon is (pl. az ÁFÉSZ bevonásával). Ez a folyamat mind a termék-el állítók, mind a turisztikai szolgáltatók, mind pedig a közvetlen fogyasztók életmin ségének javulását hozhatja. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

27


Mindhárom

téma

között

kapcsolatot

teremthetnek

szociális-gazdaság

típusú

kezdeményezések, melyek bizonyos kulturális értékek (pl. a zsúpkésztés hagyománya), piacképes termékké formálására irányulnak, s ezen keresztül mind a környezeti-, mind a gazdasági életmin ség fejl dését eredményezhetik az érintettek számára.

Jól látható, hogy a megfogalmazott célok ill. térségi jöv kép számos eleme nagymértékben kapcsolódik

a

kistérség

LEADER+

programjában

ill.

a

turizmusfejlesztési

és

területfejlesztési programban részletezett elképzelésekhez. Ezt figyelembe véve jelen KITAprogram els dleges feladata az ezen célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek megadása lehet

mely felé megítélésünk szerint több lépcs fokon keresztül vezethet út.

Els ként a célok elérésében, a hosszú távú fejlesztési elképzelések megvalósításában érdekelt (stakeholder) szervezetek meghatározása a cél. Ezt kell kövesse szükségletek felmérését követ en

az igények,

számukra releváns képzési anyag kidolgozása (és

alkalmazása); majd ezzel párhuzamosan konkrét

buttom-up jelleg - projektötletek

összegy jtése. Ennek megfelel en jelen tervezési dokumentáció is nagymértékben követi ezt a hármas tagozódást

természetesen mindenkor figyelembe véve a területfejlesztési dokumentációk

összeállítására vonatkozó releváns törvényi el írásokat is. 1. sz. keretes írás

III.2. Kistérségi kérd íves felmérések

A térségi fejlesztési célok, stakeholderek, konkrét pályázati ötletek alulról jöv meghatározása érdekében elengedhetetlen kérd íves felmérések alkalmazása. Erre három f bb terület vonatkozásában is sor került a KITA-program összeállításának id szakában: Ebben az id szakban zajlott a 2003-ban megírt területfejlesztési program aktualizálása, melynek keretében teljes kör terveink

kialakításánál,

az

polgármesteri interjúzásra is sor került. Így el zetes elvárások

információkat is kaphattunk, melyet mellett

felmérésénél

közvetlen

visszacsatolást

ill.

a hagyományos szakmai módszerek alkalmazása

a program el zetes értékelése során is felhasználhattunk. Ezek alapján a következ

problémák vet dtek fel: A kiinduló állapotot illet en a települési vezet k átlaga jóval pesszimistábban látta az általános gazdasági-társadalmi helyzetképet, mint az egyébként a rendelkezésre I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

28


álló (statisztikai) adatok alapján várható volt. A kibontakozó kép alapján a települési vezet k jelent s része (10) inkább az uniós csatlakozás negatív hozadékait emelte ki, a jellemz érvek között megemlítve a megsz n munkahelyeket, a hazai gazdaság védelmének hiányát, valamint a pályázati aktivitást ellehetetlenít öner -hiányt. A polgármesterek másik jelent s csoportja (13) összességében semlegesnek ítélte a csatlakozás hozadékát ill. azt hangsúlyozta, hogy az eltelt id nem alkalmas az objektív megítélésre. Következtetés: fentiek alapján nagyobb figyelmet kell szentelni az öner problémájára; lehet ség szerint lehet vé tenni a kisebb méret

alacsonyabb öner t igényl

projektek

benyújtását is. Jellemz nek tekinthet igényként merült fel a gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés hangsúlyozása; szoros összefüggésben a szennyvíz-helyzettel, s a sok tekintetben meghiúsult Sapard-programmal. Következtetés: Figyelembe kell venni a Vasvári kistérség infrastrukturális téren meglév lemaradását, a különböz fejlesztési programok

esetenként e vonatkozásban sz kös -

lehet ségei mellett. A kérd ívekb l kibontakozó kép alapján a településeket meglehet sen nagy pályázati aktivitás jellemzi (évi átlagban településenként cca. 6-8)

mely pályázatok

gyakran kívülálló okok miatt (forráshiány) nem nyernek támogatást. A tipikus pályázati aktvitás a kisebb infrastrukturális beruházásokra, el készít

munkákra,

tervek kidolgozására vonatkozik. A nemzetközi (határon átível ) együttm ködés nem nevezhet

jellemz nek, ahol azt megemlítették a települési vezet k, ott is

inkább egyes civil szervezeteket neveztek meg, mint azok hordozóját. Következtetés: Szükséges ezen pozitív tendencia fenntartása, hosszabb távon

civil

szervezeteket is bevonva a nemzetközi aktivitás el segítése is. A vasvári LEADER+ program megel zéseként szintén kérd íves felmérés elvégzésére került sor a kistérségben, feltérképezend

a program potenciálisan résztvev inek

preferenciáit, elképzeléseit, valamint a részvételre vonatkozó javaslataikat. A kérd ívben szerepeltek a vállalkozás, vagy civil szervezet tevékenységi körére, m ködési tevékenységeire vonatkozó kérdések, valamint a megvalósított és a megvalósulásra váró fejlesztési elképzelések és az együttm köd partnerek.


29


A LEADER+ programhoz kapcsolódóan 20 kérd ív került kitöltésre. A megkérdezettek nagyrészt a megalakult akciócsoport tagjai közül kerültek ki. A megkérdezettek közül csak kevesen (3) nem kívántak osztozni a program nyújtotta lehet ségekben. Következtetés: A program érdekl désre tarthat számot a térségen belül. Érdemes létrehozni az akciócsoportot és pályázni az elnyerhet támogatásra.

A kérd ívek alapján a vállalkozói szféra (12) valamivel nagyobb hangsúllyal vesz részt a programban, mint a civil szervezetek (8).Részvételi arányuk azonban a pályázati kiírásnak megfelel . Következtetés: Fontos a részvétel során ezen meghatározott arányok betartása a sikeres részvétel érdekében. A tevékenységi kör és a szolgáltatások típusai, a választott programnak megfelel en viszonylag széleskör . Felöleli a helyi társadalom nagy részének tevékenységeit, de legf képpen azokat, akik számára el nnyel jár a programban való részvétel és a vidékfejlesztés hatásait fokozottabban érezhetik. Hangsúlyozottabban jelentkeznek a turisztikai szolgáltatások, kínálatok fejlesztésére irányuló törekvések. Külön kiemelend a falusi turizmus és az úgynevezett agroturizmus fejlesztése iránti igény. Következtetés: A kívánt ágazatok fejlesztésével fokozható az érdekl dés a fejlesztési lehet ségek iránt. A pályázati tapasztalatok vegyes képet mutatnak. Általánosságban megállapítható, hogy

a

mez gazdaságban

dolgozó

résztvev knek

általánosan

kedvez tlen

tapasztalatai vannak a pályázati lehet ségekkel kapcsolatban. Az egyéb területeken tevékenyked knek - talán viszonylag el nyösebb helyzetüknél fogva - kedvez bb tapasztalatokkal bírnak. Következtetés: A térség mez gazdasági lehet ségeinek kedvez pályázati lehet ségekkel történ ösztönzése el segítheti a program kedvez bb megítélését; növelheti a végrehajtás hatékonyságát.


30


A fejlesztési lehet ségek és a már megvalósított fejlesztések meglehet sen vegyes képet mutatnak - a széls ségek mindkét oldalon jellemz ek. A több éves befektetés nélkül végzett munkától, egészen az évi több tízmilliós gép- és épületberuházásokig. A partnerség tekintetében szintén vegyes képet mutatnak a térség résztvev i. Ez azonban nagyban függ a tevékenységi körökt l is. Következtetés:

Széleskör

fejlesztési

lehet ségek

kialakításával,

hatékony

információáramlással lehet a fejlesztéseket ösztönözni.

Szintén kérd íves felmérésre került sor a KITA-programra vonatkozó közvetlen információszerzés érdekében

különös tekintettel a kistérségi ingatlanbefektetési CD-

rom kiadására vonatkozóan, az önkormányzatok területén található hasznosításra alkalmas ingatlanok tekintetében. Ennek megfelel en a kérdések els sorban az önkormányzat hasznosítható ingatlanainak jellemz ire vonatkoztak. Részletes dokumentálásra került az adott ingatlan helyrajzi száma, elhelyezkedése, becsült értéke, stb. Az ingatlanok hasznosítási szándékára, a települések f bb jellegzetességeire, az önkormányzat esetlege segítségnyújtására a tulajdonos felé, szintén történtek kérdésfeltevések. Az egyéb dokumentációkat (térkép, a helyszínen készített fotók) pedig elektronikus formában lettek elkészítve. A kérd ív tartalmaz továbbá olyan információkat is, melyek a település iparosodottságára, a településen található ipari létesítményekre, azok m szaki állapotára vonatkoznak. Begy jtésre kerültek a közlekedési hálózatokra, elérhet ségre, munkavállalói aktivitásra vonatkozó adatok is. A részletes felmérés után megtörtént a kérd íves adatok elektronikus feldolgozása is. Az adatok elemzése számos hasonló problémára irányította rá a figyelmet: A legtöbbször felmerül

probléma az volt, hogy sok volt az önkormányzat

tulajdonában lév forgalomképes maradvány telek, parcella, sz l stb. Ezek azonban a használhatatlanságuk miatt nem tudnak eladásra kerülni az érdekl dés hiánya miatt. A hasznosítható ingatlanok igen széles választékot mutatnak. Bel-és külterületi ingatlanok, házhelyek, elhagyott, használatban nem lév

épületek egyaránt

el fordulnak köztük. Megfigyelhet azonban, hogy a hasznosítható ingatlanok iránt is alacsony a kereslet. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

31


Az önkormányzat által adható kedvezmények és támogatások az ingatlan megvásárlása esetén többnyire hasonló képet mutat az egyes települések vonatkozásában. Els sorban az adókedvezményeket emelték ki, mint adható kedvezményt, továbbá némely helyen lehet ség nyílik a terület kedvezményes, vagy jelképes összegért történ megvásárlására.

A települések nagy részén nincs ipari tevékenység, vagy csak elenyész mérték . A lakosság egy része mez gazdaságból él. Ez az id sebb korosztály. A középkorú és fiatalabb korosztályban nagy az ingázók létszáma, mivel a lakóhelyén csak kivételes esetben van munkalehet ség. A települések jelent s részén jár valamilyen nagyobb cég munkásokat szállító buszjárata. A feldolgozás során a közlekedés megítélése a falvak polgármestereinél eltér képet mutatott. A megítélés nagyban függött a település úthálózatától, a közlekedés fejlettségét l. A munkahelyek megközelítése és a lehet ségek kihasználása is a települések földrajzi adottságaitól függ.

Településfejlesztés tekintetében is sok tekintetben eltér

a kistérség falvainak

véleménye. A legtöbb településen fontosnak tartják, és konkrét elképzeléseik vannak a fejlesztéseket illet en, de némelyik faluban nem volt meg a kell érdekl dés az új lehet ségek iránt. Ezek a falvak jórészt a közlekedésileg a jól megközelíthet településekhez tartoznak. Ezeknek a falvaknak az infrastruktúrája, szociális biztonsága, az általános jóléte is nagyobb a térség többi tagjával ellentétben.


32


IV. STAKEHOLDEREK A KISTÉRSÉGBEN A Helyzetelemzés adatai, a fentiekben kifejtett kistérségi helyzetkép és KITA-célkit zések alapján

ld. tk. 1. sz. keretes írást

került sor azoknak az érdekelt résztvev knek

(stakeholderek) a kiválasztása, melyek érdekeltek, érintettek lehetnek a kistérségi fejlesztési program megvalósításában, egyrészr l; másrészr l pedig akik nélkül nem is lehetséges ill. nem lehet hatékony egy alulról építkez KITA-típusú program végrehajtása. A statisztikai és egyéb jelleg adatgy jtések, az eddigi programozási tevékenység, valamint a helyszíni kérd íves lekérdezések és m helyfoglalkozások alapján

els megközelítésben

- a térségben az alábbi célcsoportok kapcsolhatók a megvalósításhoz:

Települési önkormányzatok Mikro- és kisvállalkozások (mez gazdasági, turisztikai, élelmiszeripari) Mez gazdasági stermel k Falusi szállásadók Hagyomány rz közösségek, kulturális csoportok, intézmények Ifjúsági közösségek Közösségi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek, Teleházak A vidékfejlesztési témákban érintett aktív magánszemélyek. Kiemelt (hátrányos helyzet ) lakossági célcsoportok: fiatalok, n k, munkanélküliek, romák Fenti felsorolás strukturálásával határozhatók meg azok a célcsoportok, melyek a KITAprogram stakeholdereit alkotják. k a következ k:

1. Civil szervezetek (hagyomány rz

közösségek, kulturális csoportok, intézmények;

ifjúsági közösségek; teleházak) 2. Települési önkormányzatok 3. Mikrotérségek 4. Önkormányzati és egyéb intézmények 5. Vállalkozások (mikro- és kisvállalkozások, mez gazdasági ( s)termel k, turisztikában érdekelt és egyéb vállalkozók, stb.)


33


IV. 1. Civil szervezetek A Helyzetelemzés II.4.3. fejezetében már röviden ismertetésre került a Vasvári kistérség civil szférájának néhány jellemz je

utalással arra, hogy a részletesebb, KITA-program

specifikus kifejtés jelen fejezet témája lesz. Az ott ismertetett, alapvet en KSH-adatokra épített elemzés ugyanis bár elengedhetetlen része a valós helyzet megismerésnének ugyanakkor a civil szervez dések területe specifikusan olyan téma, mely aligha nélkülözheti a helyszíni adatgy jtés. (Elég csupán azokra az eltérésekre gondolni, mely pl. a statisztikai adatokban, bírósági nyilvántartásokban szerepl civil szervezetek, s a valós életben is aktív szervez dések között van.) A civil szervezeti háló vizsgálatánál emellett szükséges még alapként is

már csak viszonyítási

a más területi egységekhez, ez esetben nyilvánvalóan más kistérségekhez való

viszonyítás is. A Nyugat-Dunántúli Régió vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a régió e tekintetben az országoshoz képest valamivel kedvez bb helyzetben van, amennyiben az 1000 lakosra es

szervezetek számát tekintve az országos átlag fölött helyezkedik el2.

Ugyanakkor e viszonylag kedvez régiós érték mögött meglehet sen differenciált kistérségi mutatók húzódnak meg: 7. ábra: Civil szervezetek száma a Nyugat-Dunántúli Régió kistérségeiben (2000)

2

E mutató országos átlaga 4,7, míg a vizsgált régióban ez az érték 5,1. Forrás: KSH adatok - A nonprofit szervezetek Magyarországon 2000.


34


MOSONMAGYARÓVÁRI (297)

SOPRONI (445)

KAPUVÁRI (79)

GY RI (727)

CSORNAI (148) TÉTPANNONHALMI (99)

CSEPREGI (50)

K SZEGI (95)

CELLDÖMÖLKI (109) SÁRVÁRI (155)

SZOMBATHELYI (567)

KÖRMENDI (99) SZENTGOTTHÁRDI (80) RISZENTPÉTERI (66)

VASVÁRI (62) ZALASZENTGRÓTI (80)

ZALAEGERSZEGI (641)

KESZTHELY H - ÉVÍZI (279)

LENTI (112)

0 - 100 (10 kistérség) 101-200 (4 kistérség) 201-300 (2 kistérség)

LETENYEI (83)

301-400 (1 kistérség) NAGYKANIZSAI (375)

401-500 (1 kistérség) 501-600 (1 kistérség) 601-700 (1 kistérség) 701 -

(1 kistérség)

1. Forrás: KSH adatok

Látható, hogy a civil szervezetek abszolút számát tekintve a Vasvári kistérség a legkevésbé el nyös helyzet területek közé tartozik. Természetesen szükséges fenti adatokat relatív értelemben, vagyis a lakosságszámhoz viszonyítva is megvizsgálni: I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

35


8. ábra: 1000 f re jutó civil szervezetek száma a Nyugat-Dunántúli Régió kistérségeiben (2000)

MOSONMAGYARÓVÁRI (4,13)

GY RI (4,25) SOPRONI (4,95)

KAPUVÁRI (3,16)

CSORNAI (4,11) TÉTPANNONHALMI (3,2)

CSEPREGI (4,54)

K SZEGI (5,27)

CELLDÖMÖLK (4,04)I SÁRVÁRI (4,19)

SZOMBATHELYI (5,02)

KÖRMENDI (4,5) SZENTGOTTHÁRDI (5,53) RISZENTPÉTERI (9,43)

VASVÁRI (3,88) ZALASZENTGRÓTI (4,4)

ZALAEGERSZEGI (6,16)

KESZTHELY -HÉVÍZI (6,07)

LENTI (4,66)

3-3,5 (2 kistérség) 3,51-4 (1 kistérség) 4,01-4,5 (8 kistérség)

LETENYEI (4,37)

4,51-5 (4 kistérség) NAGYKANIZSAI (4,57)

5,01-5,5 (2 kistérség) 5,51-6 (1 kistérség) 6,01-6,5 (2 kistérség) 6,51-

(1 kistérség)

Forrás: KSH adatok


36


A 8. ábra adataiból megállapítható, hogy a szervezetek relatív számát tekintve még inkább kedvez tlen a Vasvári kistérség helyzete

amennyiben Vas megyében ebben a kistérségben

a legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó civil szervez dések száma. Természetesen a szervezetek száma önmagában még nem feltétlen jelent feltétlen alacsonyabb civil szervezeti aktivitást

hiszen általános tapasztalat, hogy számos olyan

szervezet van másutt is, melyek csupán papíron, a statisztikákban léteznek, így semmiféle (helyi) tevékenységet nem fejtenek ki. Ezeknek az eseteknek a kisz réséhez

s ezzel együtt

egy pontosabb helyzetkép kialakításához feltétlen helyszíni (kérd íves) vizsgálatokra van szükség. Ennek érdekében is került sor a kistérségi területfejlesztési program elkészítése során (2003.; 2005.) kérd íves felmérés elvégzésére a kistérségi civil szervezetek körében. Ennek során vizsgáltuk e szervezetek tevékenységét, tagságát, környezetre kifejtett hatását, pályázati aktivitását, stb. A felmérés körébe azokat a szervezeteket vontuk be, melyeknek egy hasonló jelleg program végrehajtása szempontjából szerepük lehet - ez azt jelenti, hogy a speciális céllal létrehozott sport-, t zoltó- és vadászszervezeteket - bár jogi formájuk alapján kétségkívül a nonprofit kategóriába tartoznak - kivettük a vizsgált mintából. Az így kistérségi szinten a mintában maradó 30 szervezetb l 20-22 volt ténylegesen aktív és m köd szervezet, k közel 60%-ban (12 db) válaszoltak kérd ívünkre. A kérd ívek elemzéséb l kiderül, hogy jogi formáját tekintve a választ adó szervezetek dönt

többsége egyesület (83%). Mindössze egy szervezet szerezte meg a kiemelten

közhasznú min sítést, s három a közhasznú min sítést. A szervezetek 83%-ban kizárólag magánszemélyek vettek részt a szervezet megalakításában. Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kistérség civil szervez dései - értelemszer en - a "legegyszer bb" feltételeket kínáló jogi forma (egyesület) keretében m ködnek, s a közhasznúsági fokozat elérésére való törekvés sem jellemz

rájuk. Ez arra mutat - a magánszemély alapítókkal együtt -, hogy a

szervezetek születésekor valamely kisebb csoport, társaság alakult egyesületté, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, s pályázati pénzeszközökhöz is könnyebben hozzájuthasson. A szervezetek céljait tekintve dönt többségben a "kultúra", "ifjúság" és "sport" került megnevezésre, el fordult még a környezetvédelem, s mindössze egyetlen esetben (Vasvári Városszépít Egyesület") a településfejlesztés, mint cél szerepeltetése. A civil szervezetek közvetlen hatásáról, jelent ségér l sokat elárul, hogy mennyien vesznek részt e szervezetek munkájában ill. mekkora az a kör, mely szolgáltatásaikat igénybe veszi. E tekintetben a megkérdezett szervezetek átlagos regisztrált taglétszáma 42 f , míg a szervezet munkájában ténylegesen részt vev tagok száma ennél lényegesen alacsonyabb 17 I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

37


f . Egy átlagos kistérségi civil szervezet szolgáltatásait havonta 42 f veszi igénybe. (Ez utóbbi er sen becsült adat - hiszen bizonyos szervezetek esetén - pl. faluszépít egyesületek - nehéz lenne definiálni, hogy mi számít a szervezet szolgáltatásainak igénybe vételének.) A szervezet hatóköre - ahonnét zömében a tagság toborzódik, s ahol a programok zajlanak jellemz módon helyi, az adott településre, esetleg a szomszédos 1-3 településre kiterjed , az ennél nagyobb hatókör nem jellemz . A kérd ívekb l kibontakozó kép alapján ugyanakkor a szervezetek tudnak egymásról, hiszen egymással - valamint emellett a helyi önkormányzattal és néhány jelent sebb vállalkozóval - kapcsolatot tartanak. Külön vizsgáltuk a kérd íves felmérés során a pályázati aktivitást, s ezen belül külön is megkérdezésre került az esetleges PHARE-CBC programokban való részvétel. Ennek oka, hogy uniós csatlakozásunk sikere szempontjából nagy jelent séggel bír a civil szektor forrásfelszívó képessége - s ennek jó mércéje lehet talán, hogy az elmúlt id szakban mennyire használták ki e szervezetek a térségben rendelkezésre álló pályázati lehet ségeket. A kép e tekintetben korántsem rózsás: míg a hazai pályázatokban a megkérdezett szervezetek nagyobb része (75%) részt vett (azaz az elmúlt három év során legalább egy pályázatot benyújtott), addig az uniós források fogadásának felkészítésére szolgáló PHARECBC programban csupán két szervezet vett részt. Ennek egyik nyilvánvaló oka lehet, hogy egy ilyen pályázat benyújtásához, majd a program lebonyolításához lényegesen nagyobb szakértelem

és

energia-befektetés

szükséges,

s

természetesen

a

nyelvtudás

is

elengedhetetlen. Ezzel összefügg kérdésünk a szervezetre váró jöv re vonatkozott (három év távlatában): itt csupán egy szervezet számolt "stagnálással", s ugyancsak egy szervezet jelölte meg a "virágzást", mint jöv képet; az összes többi szervezet a mérsékelt optimizmust tükröz "mérsékelt növekedés"-ben fogalmazta meg jöv képét. A szervezet fejl dését leginkább akadályozó okok közül a három leggyakoribb válasz a következ volt: "kevés az állami támogatás"; "nehéz önkénteseket

találni"; "hiányos a

civil szervezetek

közötti

együttm ködés, partnerség". Mindez egyben össze is foglalja a kistérségi (de akár megyei, s t régiós) civil szervezetek legfontosabb problémáit: a forráshiányt (melynek megoldását központilag várják), az alacsony lakossági, civil aktivitást; s a meglév szervezetek közötti partnerség hiányosságai.


38


IV. 2. Önkormányzatok A magyar önkormányzati rendszer alapjait a rendszerváltás egyik sarkalatos törvénye, az 1990. évi LXV. törvény (A helyi önkormányzatokról) teremtette meg. Mint e törvény bevezet je is kiemeli, az önkormányzati rendszer felállítása tulajdonképpen a közhatalom demokratikus decentralizációját szolgálja. A települési önkormányzatoknak (= község, város, f város és kerületei) és a megyei önkormányzatoknak egymástól eltér feladat- és hatáskörei lehetnek: ám köztük sem függ ségi viszony, sem hierarchia nincs, kölcsönös érdekek alapján együttm ködve végzik feladataikat. A törvényben meghatározott néhány alapvet , kötelez en ellátandó feladataitól eltekintve - 1.) egészséges ivóvízellátás, 2.) az óvodai nevelés, 3.) általános iskolai oktatás és nevelés, 4.) az egészségügyi és a szociális alapellátás, 5.) közvilágítás, 6.) helyi közutak és a köztemet fenntartása; 7.) a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése - az önkormányzatok maguk döntik el többnyire a népességszám ill. az állam részér l biztosított támogatások függvényében -, hogy milyen feladatokat képesek felvállalni. A törvény megalkotása és életbe lépése óta immáron négy önkormányzati ciklus telt el. Az önkormányzati rendszer alapvet en teljesítette a törvény megalkotásakor kit zött f célt, amennyiben biztosította a helyi közösségek önállóságát, az

ket érint

kérdésekben a

döntések meghozatalát. Ugyanakkor 15 évvel a rendszerváltás után számos orvosolatlan gond, probléma nehezíti az önkormányzatok m ködését. Az egyik legalapvet bb probléma

mely a Vasvári Kistérség szinte valamennyi

önkormányzatánál jelentkezik -, hogy az eltelt id alatt egyre kevésbé érvényesültek az 1990. évi LXV. tv. 1 § (5) ben foglaltak, mely szerint

a kötelez en ellátandó

önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidej leg az Országgy lés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékér l és módjáról. Azaz a törvény szerint nem létezhet kötelez en ellátandó feladatkör a hozzá rendelt forrás nélkül. A valóság ezzel szemben az, hogy

a

feladatokhoz biztosított források hiányában - az önkormányzatoknak mind nagyobb gondot jelent még a kötelez en el írt feladatok ellátása is. Ebb l

s persze egyéb okokból

kifolyólag - számos probléma merül fel a Kistérség önkormányzatainál: A

kistelepülések

intézményeinek,

mindenekel tt

összefüggésben a gyereklétszám csökkenésével is

iskoláinak

fenntartása

nem fedezhet pusztán az állami

normatívából, azt számos esetben a település költségvetését jelent s mértékben megterhel összeggel kell kiegészíteni. Ráadásul a meghatározott keretszámot el I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

39


nem ér

települések kénytelenek óvodai, iskolai (közoktatási) intézményeiket

feladni. Bár gazdasági szempontból tény, hogy kifizet d bb, ha az óvodai, közoktatási intézményeket összevonják, amennyiben nem megfelel a fenntartáshoz szükséges létszám, de ezt sok település fájdalommal veszi tudomásul, hiszen a jöv t jelent generáció elvándorlását látják az intézkedés hátterében. (Ld. ennek messze ható következményeit

pl. az oszkói iskola megsz nését.)

Szintén a finanszírozás hiányos voltával függ össze, hogy az önkormányzatok nem vagy csak nehezen képesek nagyobb méret fejlesztéseket eszközölni, s képtelenek el teremteni még az egyes pályázatokhoz szükséges önrészt is. Mindez csatlakozás, s az új uniós programozási periódus hátterében

az uniós

az elkövetkezend

id szak egyik legsúlyosabb problémája. Fennáll a veszélye annak, hogy amennyiben nem történik e téren központi, állami beavatkozás, úgy a térség önkormányzatainak abszorpciós, forrásfelszívási képessége minimális lesz. Vagyis az önkormányzatok öner híján nem lesznek képesek élni a felmerül pályázati lehet ségekkel. A vasvári kistérségben m köd

önkormányzatok nagy hányada a folyamatos

népességcsökkenés problémájával is harcol

melynek aztán az állami normatívák

révén természetesen közvetlen pénzügyi következményei is vannak -, a települések 70%-át ugyanis az elvándorlás, elöregedés jellemzi. Mindamellett a kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 23 település közül 1990 és 2001 között csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) n tt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében er teljesebben csökkent, mint Vasváré. A népességfogyás egyik nem kevésbé meghatározó okaként említhet , hogy Vasvár és a 8-as f út melletti települések (Kám, Alsóújlak, Rábahídvég) kivételével a községek nehezen megközelíthet ek tömegközlekedési eszközökkel, a vonat és autóbusz társaságok pedig nem hajlandók/képesek összeegyeztetni az amúgy is hiányosan és gyéren összeállított menetrendeket. Ezzel nemcsak a települések megközelítése katasztrofális, de az ott él k helyzetét is megnehezítik mind a munkába járás, mind egyéb, nagyobb városokba való bejárás szempontjából. A környéken még m köd

néhány multinacionális cég alkalmazásában dolgozó

személyek munkába szállítását általában a cég saját kisbuszával megoldja, azonban a


40


tömegközlekedés kiábrándító helyzete így is hátrányos helyzetbe juttatja a kisebb települések lakóit. Emellett hatalmas problémát jelent a szennyvízcsatorna kiépítése, melynek megvalósítását anyagi okok, az állami támogatás hiánya hátráltatja. A Vasvári kistérségben 23 önkormányzat m ködik, a kistérség történelmi és jelenlegi központja az 5000 f alatti lakosú Vasvár, mely egyben a település egyetlen városa a 22 község mellett. A térség 23 önkormányzata részben önállóan, részben körjegyz ség formájában m ködik. Az egyes települések Vasvártól a következ távolságokra helyezkednek el: Alsóújlak: 6 km, Andrásfa: 11 km, Bérbaltavár: 15 km, Csehi: 15 km, Csehimindszent: 14 km, Csipkerek: 12 km, Egervölgy: 14 km, Gersekarát: 11 km, Gy rvár: 9 km, Hegyhátszentpéter: 9 km, Kám: 10 km, Mikosszéplak: 16 km, Nagytilaj: 17 km, Olaszfa: 9 km, Oszkó: 6 km, Pácsony: 6 km, Pet mihályfa: 9 km, Püspökmolnári: 5 km, Rábahídvég: 5km, Sárfimizdó: 17 km, Szemenye: 12 km, Telekes: 15 km. Az egyes települések címereit a következ táblázat mutatja: 4. táblázat: A kistérség településeinek címerei ALSÓÚJLAK:

BÉRBALTAVÁR:

CSEHI:

CSEHIMINDSZENT:

CSIPKEREK:

EGERVÖLGY:

GERSEKATÁT:

GY RVÁR:

HEGYHÁTSZENTPÉTER


41


KÁM:

MIKOSSZÉPLAK:

NAGYTILAJ:

OLASZFA:

OSZKÓ:

PÁCSONY:

PÜSPÖKMOLNÁRI:

RÁBAHÍDVÉG:

SZEMENYE:

TELEKES:

VASVÁR:

Forrás: www.heraldika.hu

IV. 3. Mikrotérségek A Vasvári kistérségben 23 település található, melyek közül csak a térség központja, Vasvár város. A terület - hazai viszonylatban - s r településhálózatú, de a régión és a megyén belül már kevésbé kiugróak az erre vonatkozó statisztikai adatok. A kistérségen belül a térkapcsolatok általában jónak mondhatók, bár kétségkívül vannak problémák is. Vasvár I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

42


ugyan viszonylag fejlett funkciójú kisváros, de bizonyos tekintetben mégsem képes teljes egészében vonzásában tartani a térség egészét. A kistérség mikrotérségeinek beazonosítása sok tekintetben a körjegyz ségi csoportok alapján a legegyszer bben megközelíthet valamiféle

települések

közötti

hiszen azok kialakítása már önmagában is

azonosságot,

együtt

mozgást ,

földrajzi

közelséget/közösséget jelent. A körjegyz ségi térségek alapjában véve meghatározók, a kapcsolódási pontok bel lük indulva mutathatók be leginkább

ehhez kapcsolódva

értelmezhet k, ábrázolhatók az intézményi hálózat és gazdaság - munkaer migrációja, orvosi rendel , iskola, óvoda, f bb közlekedési vonalak

térben megfigyelhet

differenciálódása. Alsóújlak - Vasvár A 8-as számú f út mellett található Alsóújlak község polgármestere f állásban látja el feladatait, a településnek önálló jegyz sége van. Az önkormányzat m ködtetésében egy óvoda és alsó tagozatos iskola funkcionál - a fels tagozatos diákok Vasvárra járnak tanulni. Ez, s a községet kettészel 8-as út, a települést er teljesen a kistérségi központ Vasvárhoz köti. Kám-Szemenye-Egervölgy-(Hosszúpereszteg) A közelben lév települések közül Kám és Szemenye van egy körjegyz ség alatt - Kám központtal. Óvoda és alsó tagozatos iskola Kámban m ködik, a fels tagozatos diákok viszont Egervölgybe járnak át. Szemenyén sem óvoda, sem iskola nincs. Kám helyzete több szempontból is el nyös- egyrészt két forgalmas út találkozásánál fekszik, közlekedési szempontból jól megközelíthet (Vasvár csak 10 km-re található, és Szombathely is csak 26 km távolságra fekszik), másrészt a község határában található a turisztikai szempontból is jelent s és közkedvelt Jeli arborétum. Az iskolák elhelyezkedése er teljesen Kámhoz és Szemenyéhez köti Egervölgyet is - sok tekintetben felülírva a körjegyz ségi tagozódást, ugyanis Egervölgy a nem a kistérséghez tartozó Hosszúpereszteggel alkot körjegyz séget.. Andrásfa-Pet mihályfa-Hegyhátszentpéter-Gy rvár Egységes mikrotérséget és egyben körjegyz séget alkotnak Andrásfa, Pet mihályfa, Hegyhátszentpéter, és Gy rvár falvak. Andrásfán, Hegyhátszentpéteren, Pet mihályfán általános iskola nincs, a gyerekek a közelben lév településre

Gy rvárra járnak át tanulni. Andrásfa a múltban is mindenkor

Gy rvárhoz köt dött; 1990-ig a Gy rvári tanácshoz tartozott. Pet mihányfa alig 9 km-re fekszik Vasvártól, itt m ködik egy óvoda, de évr l évre csökken a felügyeletre szoruló gyerekek száma, köszönhet en az elöreged helyi lakosságnak és az I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

43


alacsony születési számnak. Hegyhátszentpéter Vasvártól délre található, közel a 74-es közlekedési úthoz, amely nyitottá teszi számára Zalaegerszeg felé a közlekedést, és lehet vé teszi az ingázást. A 74-es út mentén, viszonylagosan kedvez fekvését kihasználva, Gy rvár tekinthet e négy község magjának. Elérhet ségét tovább javítja a Szombathelyet és Zalaegerszeget összeköt

vasútvonal, amely a falu mellett húzódik. Ennek megfelel en sok ingázó

munkavállaló lakik a településen, akik els sorban Zalaegerszegen találnak munkát. Mikrotérségi szinten Gy rvár a legnagyobb lélekszámú község, mely rendelkezik óvodával, alsó és fels tagozatos iskolával, felújított körjegyz séggel, fiókgyógyszertárral, (Makovecz Imre által tervezett) kultúrházzal, ahol a falu Teleháza is m ködik. Gersekarát-Sárfimizdó-Telekes Gersekarát, Sárfimizdóval és Telekessel képez egy körjegyz séget, amely mellett világosan kirajzolódnak mikrotérségi szint

egybeesések is - Gersekarát központtal. Mind az

intézményeket, mind az úthálózatot tekintve Gersekarát jelenti a központot a települések közt. Gersekarát határában sz l hegyek találhatók pincékkel, a Sárvíz-patak vizét mesterséges tóvá duzzasztották, így a tó fürdésre, vízi sportokra is alkalmas, és a horgászoknak is nagy élményeket tartogat. A tóra épült színpadon kulturális m sorokat, a tóparton horgászversenyt szoktak rendezni. Önkormányzata óvodát, alsó és fels tagozatos iskolát tart fent, ide járnak át Sárfimizdóról is a gyerekek. Gersekaráton tornacsarnok is m ködik, amely nemcsak a helyi igényeket hivatott kielégíteni, hanem megyei szint vonzóer is. Ezen kívül az orvosi rendel is mikrotérségi központtá teszi a települést. A közlekedés talán Sárfimizdóról a legrosszabb, Zalaegerszeg irányába egyáltalán nem lehet tömegközlekedési eszközzel eljutni, a környez nagyobb települések elérhet sége is rendkívül nehézkes. A több mint félezer éves faluban - Telekesen- a postahivatal mellett óvoda, általános iskola alsó tagozata, valamint kultúrház és könyvtár is m ködik. Bérbaltavár-Nagytilaj-(Csehimindszent) A térség következ

körjegyz ségéhez Bérbaltavár és Nagytilaj tartozik. Nagytilajról

iskola, óvoda hiányában a gyerekek Zala megyébe járnak el, Bérbaltaváron pedig az eddig fenntartott

iskola

megsz nik,

s

a

diákok

szeptembert l

Mikosszéplakon,

Csehimindszenten, vagy Zalabéren folytathatják tanulmányaikat. Bérbaltaváron orvosi rendel is m ködik, amely a jegyz séghez tartozó település igényeit is kielégíti. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

44


Nagytilajon kultúrház és könyvtár m ködik. Bérbaltaváron mindenképpen szólni érdemes a falu jellegzetességér l, a 7-8 millió éves sállatlel helyr l. (1860-tól legalább hat jelent s ásatás leletei gazdagították a hazai és a külföldi gy jteményeket.) A faluban az iskola épülete mellett múzeum is m ködik, amely különböz

leleteket,

maradványokat

mutat

be,

illetve

nemrégiben

az

seml s

rekonstrukciója után egy életnagyságú seml s is helyet kapott a múzeumban. A két település Csehimindszent mikrotérségéhez tartozik. Olaszfa-Pácsony-Oszkó-(Vasvár) Olaszfa, Pácsony községgel van egy körjegyz ségben. Pácsonyban csak óvodát, Olaszfán óvodát és iskolát is m ködtetett az önkormányzat 38 f vel, mely szeptembert l megsz nik és az oktatás Gy rváron folytatódik. Ezenkívül a falu 2000. novemberét l saját Falugondnoki Szolgálattal is büszkélkedhet. Pácsonyról elmondható, hogy viszonylag központibb szerepet jászik a település életében Oszkó is és Gy rvár is, hiszem mindkét szomszédos település fejlettebb intézmény-hálózattal rendelkezik. Oszkó önálló jegyz séggel, polgármesteri hivatallal biztosítja a falufenntartással kapcsolatos feladatait. A falu elhelyezkedése nagyon el nyös - mind a 74-es út, mind a 8-as út közel fekszik hozzá. Fejlett infrastruktúrával rendelkezik, így fontosabb szerepet játszik a környez települések életében is. Intézményei közül megemlíthet az óvoda, a m vel dési ház, a nyugdíjasok hegyháti otthona és a 2005. májusában megnyílt Közösségi Ház. A településen körzeti orvosi rendel is m ködik, a falu életében fontos szerepet tölt be a Hegypásztor Kör és az általa kínált (kulturális) lehet ségek. Említett 3 település Vasvár közelsége miatt, er sen a központi település vonzáskörhetéhez tartozik. Csehi, Csehimindszent, Mikosszéplak, Csipkerek Mind a négy község önálló jegyz séggel és polgármesteri hivatallal rendelkezik, Csehi kivételével - ahol a csehimindszenti önkormányzattal közös fenntartású iskola, óvoda van óvoda és alsó tagozatos iskola is megtalálható a felsorolt falvakban, ezen túl Mikosszéplakon fels

tagozat is van. Csehimindszent annak köszönheti 10 tantermes

általános iskoláját, hogy a környez

falvak számára itt létesült els ként körzeti

tanintézmény. A négy település mikrotérségi központjaként Csehimindszent funkcionál, mivel iskolája mellett orvosi rendel je is van. Másrészt vallási zarándokhelyként is funkcionál, hisz a település Mindszenthy József hercegprímás szül faluja. Mikosszéplakon a turizmus lehet ségei adottak, hiszen közelben találhatók a Szajki tavak, és a Jeli Arborétum is, az önkormányzat turistaházat is m ködtet. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

45


Csipkerek a rendszerváltás el tt a csehimindszenti közös tanácshoz tartozott, és ma is e település felé orientálódik, hiszen humán infrastruktúrája a környez településekéhez képest fejletlen. Csehi községnek szintén viszonylag szerény a humán infrastruktúrája, könyvtár és kultúrház m ködik itt. Püspökmolnári-Rábahídvég-(Vasvár) Püspökmolnári Vasvár és Szombathely között fekszik, elérhet ségében sokat javít - mint már említésre került -, hogy van vasútállomása, és a 8-as és 87-es f utak sincsenek messze. Püspökmolnárinak fejlett az intézményi struktúrája, hiszen óvoda és iskola is m ködik a településen. Rábahídvég 1000 f t meghaladó népessége lehet vé teszi a nagyságkategóriájában teljesnek mondható intézményhálózat fenntartását, hiszen a postahivatal mellett körzeti orvosi rendel , óvoda, általános iskola, kultúrház és könyvtár is m ködik az önkormányzat fenntartásában. Mindkét település sok tekintetben a kistérség központjához, Vasvárhoz húz, már csak annak földrajzi közelsége miatt is. Vasvár A kistérség f

központja Vasvár, melyhez mint fentebb említésre került, közvetlen,

közvetve minden kistérségi település kapcsolódik, hiszen intézményi hálózatával, szolgáltatásaival kiemelkedik a térség települései közül. A településen kórház, m vel dési ház, kulturális egyesületek, zeneiskola, könyvtár, bank, múzeum, általános iskola m ködik. A város egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mely az általános és banki képzés mellett postaforgalmi szakirányán postai forgalomellátókat képez) Vasváron m ködik, megyei összevetésben viszonylag alacsony diáklétszámmal. Az önkormányzat fenntartásában m köd

intézmények sorában az óvoda épületének

kapacitása megfelel a helyi igényeknek, a fér helyek kihasználtsága optimális. (a kistérség településeir l is jelent s az érdekl dés a városi óvoda iránt) Még Vasvár is szenved az állami normatív támogatás csökkentése miatt az intézményeinek fenntartásával, ami ahhoz is hozzájárul, hogy a folyamatos karbantartás, eszközpótlás, pedagógiai területek b vítése nehézkes. Az általános iskola infrastrukturális feltételei kielégít k, bár folyamatos b vítésre szorul. A középiskola iránti érdekl dés felkeltésére jó hatással volt az új szak (bankforgalmi képzés) beindítása, az iskola megmaradásáért egyaránt kiállt a megyei és a városi vezetés is. Pozitívumként említhet a - szintén a város I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

46


fenntartásában m köd - zeneiskola, hiszen nagymértékben hozzájárul a m vészeti iskolába járók személyiségének, kulturális érdekl désének fejl déséhez. Az orvosi ellátottság is megfelel nek mondható, hisz Vasváron b rgyógyászat, orr-fül gégészet, idegszakrendelés, n gyógyászat, terhesgondozás, szemészet, fizikoterápia, laboratórium is a lakosság rendelkezésére áll. Ezzel az egészségügyi infrastruktúra terén egyértelm Vasvár központi szerepe az ellátásban: 9. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a Vasvári kistérségben Szombathely

Meggyeskovácsi

Káld Háziorvos Borgáta Fogorvos Kissomlyó Gyerekorvos Egervölgy Rum Szakellátás Duka Gyanógeregye Vashosszúfalu Zsennye Kám Id sek klubja/otthona Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós Ment állomás Rábahídvég Csipkerek Ügyelet Bögöte Alsóújlak Egyházashollós Véd n Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Gyógyszertár Oszkó Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Olaszfa Bérbaltavár NagymizdóDöbörhegy Hegyhátszentpéter Katafa Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábat tt s Sorkifalud Sorokpolány

Bejcgyertyános

Forrás A vasvári kistérség területfejlesztési programja; KSH adatok alapján szerkesztette: Palkovits István

A Vasvári kistérség gazdasága szempontjából fontos tényez ként kell megemlíteni Szombathely, Zalaegerszeg; ill. Körmend és Sárvár közelségét is, ami els sorban a munkahelyi kapcsolatokat, s munkaer

mozgását befolyásolja nagymértékben. Mindez

meglehet sen er s vonzást kifejt fejt ki a helyi gazdaságra, a munkaer áramlására. A küls

kapcsolatokat, köt déseket illet en ezek mellett Körmend, s t Sárvár hatása is

kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szombathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhet minden esetben: 10. ábra: Munkaer vonzás a Vasvári kistérség településein I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

47


Porpác

Csénye Sárvár

Sitke

Vép SZOMBATHELY Megyehíd Ikervár BozzaiKenéz Táplánszentkereszt

Sótony

Pecöl

Nárai

Mesteri Kemeneskápolna GérceVásárosmiske

JELMAGYARÁZAT

Tanakajd Köcsk Az eljárók Vasszécsény Ny gér Balogunyom Csempeszkopács száma (f )Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld1-9 Nemeskolta Borgáta Bejcgyertyános Sorkikápolna Ják Kisunyom 10-20 Rábat tt s Kissomlyó Sorkifalud Sorokpolány Egervölgy Rum 21-50 Gyanógeregye Duka Vashosszúfalu Zsennye Kám 51-100 Hosszúpereszteg Szemenye Egyházasrádóc Püspökmolnári Nemesrempehollós 100 felett Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Bögöte Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Csehimindszent Molnaszecs d Harasztifalu Oszkó Veszprém Vasvár Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Olaszfa Döbörhegy Bérbaltavár Nagymizdó Hegyhátszentpéter Katafa Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát Daraboshegy Nagytilaj Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Halastó Telekes Hegyháthodász Sárfimizdó

ZALA MEGYE

Vaspör

Sz ce

Zalaegerszeg

Zalaszentgrót

Forrás: A vasvári kistérség területfejlesztési programja; Kérd íves felmérés, Pannon Projektum Bt, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999. alapján szerkesztette: Palkovits István

A vonzások és áramlások terén nemcsak a domináns küls

kapcsolatokat érdemes

megfigyelni, hanem a bels ket is: a (kiterjedt, de nem túl intenzív) Vasvárhoz kapcsolódás mellett kimutathatók a fentebb említett mikrocetrumokhoz (Csehimindszent, Oszkó, Gersekarát, stb.) való köt dések, azok viszonylag jelent s kistérségi szerepe is.

IV.4. Intézmények Az intézményi ellátottság természetesen szorosan összefügg egy-egy település nagyságával, földrajzi helyzetével

másrészt nagy jelent séggel bír egy-egy létez

intézmény más

településekr l való elérhet sége is. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy egy-egy

fentiekben

ismertetett - mikrotérség intézményi ellátottságának együttes vizsgálata nagyban teljesebbé teheti a képet a települések intézményi ellátottságáról. Ennek megfelel en került aktualizálásra a területfejlesztési program intézményi ellátottságra vonatkozó (13 sz.) táblázata:

5. táblázat: Települési-mikrotérségi intézményrendszer I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

48


x x

x

x

x x

x

x

x x

x x

x x

x

Óvoda Alsó tagozatos iskola Fels tagozatos iskola Háziorvos

Tenisz

x

Tó, folyó

Cukrászda

x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x

x

x x x x x x x x x x x

x x x x

x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x

x x

Posta

x

x x x

Múzeum

x x x x x

Mozi

x

Teke

x x x x x x x

Tornaterem

Szabadtéri sport

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

ügyelet

x

Lovaglás

x x

Étterem

x x

Könyvtár

x x x x x

M v.ház.

Vasvár Püspökmolnári Rábahídvég Oszkó Olaszfa Pácsony Csehimindszent Mikosszéplak Csehi Csipkerek Bérbaltavár Nagytilaj Egervölgy Kám Alsóújlak Szemenye Gersekarát Sárfimizdó Telekes Gy rvár Andrásfa Pet mihályfa Hegyhátszentpéter

e-Magyarország pont Kábeltévé

Intézmény

Teleház

Település (Mikrotérség)

x

x x x x x x

x x

x

x x x

x x x x x x x x x

x

x x

x

x x

x x x

x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x x

x x

Forrás: A Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003., Palkovits I.); kistérségi adatgy jtés (2005)

A mikrotérségek elemzésénél kialakított sorrendet figyelembe véve els ként Kám, Egervölgy, Alsóújlak, Szemenye községeket vegyük szemügyre. Mint látható, posta egyedül Alsúújlakon található, a többi községben - a helyiek nem nagy örömére - mobilposta szolgálat m ködik. Óvoda és alsó tagozatos iskola Alsóújlakon, Kámban, míg fels tagozatos iskola csak Egervölgyben van. A kámi iskolának tornateremmel is rendelkezik. Háziorvos Kámban és Szemenyén rendel. M vel dési ház és a benne m ködtetett könyvtár mind a négy településen megtalálható. A szabadtéri sportolás lehet sége Egervölgy kivételével adott, ezentúl Alsóújlak emelkedik ki szabadid -eltöltési lehet ségek szempontjából, hiszen itt lovaglás mellett teniszezésre is lehet ség van. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

49


A

következ

mikrotérséghez

tartozó

települések

közül

Csehimindszent,

Csehi,

Mikosszéplak és Csipkerek említhet . Posta szintén csak egy településen, Csehimindszenten m ködik. Az oktatási intézményeket tekintve óvoda Csehimindszenten, Csipkereken, alsó tagozatos iskola mind a négy községben, fels Mikosszéplaktól eltekintve

tagozat csak Csehimindszenten van.

ahol könyvtárat nem tartanak fenn - m vel dési ház könyvtárral

m ködik. Szabadtéri sportolási lehet ségekkel mind a négy falu szolgálhat, itt is szintén egy település emelkedik ki: Csehi, itt lovaglási lehet ség és tekepálya áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Mikosszéplak Hosszúpereszteggel együtt a Szajki tavak közelségét is élvezi. Háziorvosi rendel Csehimindszenten és Csehin van. A soron következ

körjegyz ség és egyben mikrotérség Bérbaltavár és Nagytilaj:

Bérbaltaváron óvoda, háziorvosi rendel

és posta van. Említésre méltó az

sgerincesek

állandó kiállítása, melynek múzeummá történ felfejlesztése állandó kihívást és küzdelmet jelent a falu számára (ld. az operatív program erre vonatkozó fejezetét). Az el bbi településen m vel dési ház és könyvtár az utóbbin - Nagytilajon

m vel dési ház és teleház is található.

Gy rvár, Andrásfa, Pet mihályfa és Hegyhátszentpéter alkotja a következ mikrotérséget. Gyakorlatilag Gy vár a központ, s itt található meg szinte minden: óvoda

mely

Pet mihályfán is van -, alsó-, fels tagozatos iskola, teleház, kábeltévé, posta. Háziorvosi ügyelet már Pet mihályfán is van, m vel dési ház pedig mind a négy községben megtalálható, kiegészülve a Gy rváron lév könyvtárral. Gersakarát, Sárfimizdó, Telekes a sorban következ egység. Csak Telekesen van óvoda, alsó tagozatos iskola Gersekaráton, Telekesen, az el bbi településen fels tagozat is van. Sárfimizdó kivételével posta mindkét helyen m ködik. M vel dési ház mindhárom faluban megtalálható könyvtárral kiegészítve. Telekesen még kábeltévé is van. A szinte minden községben fellelhet szabadtéri sportolási lehet ségen túl Gersekarát b velkedik szórakozási alkalmakkal: van tekepályája, tornaterme, tava és cukrászdája. Oszkónak, Olaszfának és Pácsonynak óvodája van, míg iskolát már nem tudnak fenntartani a települések. Posta Oszkón, Olaszfán, háziorvos Oszkón, Pácsonyban m ködik. M vel dési ház könyvtárral mindhárom faluban megtalálható, ezt egészíti ki az Oszkón és Olaszfán lév teleház. Pácsonyban kábeltévé és teniszpálya színesíti a helyi lakók életét. Végül Püspökmolnárit, Rábahídvéget és Vasvárt számba véve: Vasváron - mint a térség egyetlen városában - lovaglási lehet séget leszámítva szinte minden vizsgált elem fellelhet . Püspökmolnáriban és Rábahídvégen van óvoda, alsó, fels tagozat, az épületekhez tartozó tornateremmel, posta, m vel désház, teleház és könyvtár. Rábahídvég éttermével és lovaglási I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

50


lehet ségével nyújt többet Püspökmolnárihoz képest, míg az utóbbi kábeltévével, cukrászdával, teniszpályával és háziorvosi rendel vel büszkélkedhet. Összefoglalva: Teleház kilenc településen van, míg e-Magyarország pontot Vasváron, Püspökmolnáriban, Oszkón, Mikosszéplakon és Gy rváron találhatunk; kábeltévét már csak a települések egynegyedén, öt faluban találhatunk. M vel dési házzal mindenhol találkozhatunk és csak öt helyen nincs a 23 községb l a m vel dési ház mellett könyvtár is. Ha az éttermeket vesszük számba négy helyet találunk, gyakorlatilag - ha mikrotérségi szinten vizsgálódunk csak az oszkói, gy rvári és gersekaráti terület esik ki. Lovagolni Rábahídvégen, Csehiben és Alsóújlakon tudunk, míg teniszezési lehet séget szintén három település biztosít: Püspökmolnári Pácsony és Alsóújlak. Óvoda kilenc faluban nincs, míg alsó tagozatos iskola már 11 községben, tehát csak 12 település biztosítja az alsós gyerekek oktatását, a fels

tagozatos iskolát m ködtet

települések száma pedig még jobban csökkent, számuk mindössze kilenc. Háziorvosi rendel kilenc községben lelhet fel, ha mikrotérségre bontva vesszük szemügyre, akkor láthatjuk, hogy a gersekaráti (Sárfimizdó, Telekes) rész kivételével minden mikrotérség biztosítja az orvosi ellátást. Posta 11 településen nincs, ezeken a helyeken mobilposta elégíti ki a helyi szükségleteket, míg a fennmaradó 12 településnek van postája.

IV. 5. Vállalkozások A kistérségi vállalkozások szintén bázisát képezik egy alulról induló fejlesztési tevékenységnek. Mint ahogy azt Európa számos fejlett régiójának példája is mutatja

ld.

Bajorország, Baden-Würtenberg; észak-olasz régiók -, a gazdasági fejl dés egyik alapvet motora lehet a helyi, sok esetben kézm ves hagyományokban gyökerez

ipar, mely a

legmodernebb technikákkal párosulva kiugró sikereket érhet el. Másrészr l a legkisebb kistérségi beruházás, fejlesztés is kihat közvetlen környezetére, így magával hozhatja a kistérségi vállalkozások fejl dését. Harmadrészt pedig a vállalkozások maguk is véghez visznek fejlesztéseket, így e tekintetben is a KITA-típusú fejlesztés alanyai. Tekintve, hogy a gazdasági s ehhez kapcsolódóan a vállalkozási helyzetképpel a programban röviden már foglalkoztunk, így a vállalkozások tekintetében e fejezet keretében a mélyebb, településszint

helyzetkép felvázolása, ezzel a település-szint

vállalkozói potenciál

meghatározása a cél.


51


6. táblázat: Vállalkozások és f bb mutatóik a Vasvári kistérségben (2003) Megnevezés

Alsóújlak Bérbaltavár Csehimindszent Gersekarát Kám Olaszfa Oszkó Pácsony Püspökmolnári Rábahídvég Telekes Vasvár

Vállalkozások száma (egyéni vállalkozók nélkül) 3 5 4 4 4 3 7 6 3 6 3 61

Külföldi tulajdoni hányad %

Export értékesítés nettó árbevétele

94 7 20

12418 107597 11084 384650

32

70032

49

21252 20170 1927224

Értékesítés nettó árbevétele

Adózás el tti eredmény

36830 182313 221423 62703 567841 27844 331360 290120 74766 51628 333976 9229087

-300 6538 1632 -30043 2636 5971 -992 -20932 1289 36794 -10877 366334

Forrás: KSH adatok.

A 6. táblázat adataiból jól látható Vasvár, korábban is említett gazdasági súlya

mely

valamennyi mutató tekintetében megnyilvánul. A kistérség egyéb települései összességében nem képeznek

gazdasági értelemben

akkora súlyt, mint a kistérségi központ. Ezzel a

relatív (túl)súllyal mindenképpen érdemes tehát számolni egy térségi fejlesztési program összeállításakor

ennek megfelel en a kistérség LEADER+ programja is kiemelten kezeli a

helyi (kézm ves) ipar és gazdaság hagyományainak felélesztését. Figyelemre méltók továbbá a külföldi tulajdoni hányad adatai

mely szintén Vasváron mutat

kiugró értéket (49%), melyet csak Csehimindszent halad meg, igaz, kiugró mértékben (94%). E fejezet keretében

összefüggésben az imént említett LEADER+ programmal is

kell

röviden szót ejtenünk a mez gazdaságról is, melynek szerepe a Vasvári kistérésgben hagyományosan er sebb, mint a megye (régió) átlaga (ld. az erre vonatkozó 2-3. ábrát). Bár a mez gazdaság jelent s súlyát megalapozottá teszik a tradíciók is, mindamellett a kistérség mégsem er s szerepl je az agrárpiacoknak. Az agrárágazat jelenlegi helyzetér l néhány információt tartalmaz a 7. táblázat. Ebb l kit nik, hogy meglehet sen nagyszámú kétszer annyi, mint ami átlagos a megyében - egyéni gazdaság található a kistérségben, s ezek ugyancsak magas aránya f állású irányítóval m ködik. Eszerint tehát nagyon sok embert érint az ágazat helyzete, sokaknak ez a f megélhetési formája. A kisgazdaságokon belüli szántó arány viszont relatíve alacsony. A tevékenységek közt domináns a növénytermesztés, de az állattenyésztés súlya is magasabb ellenére

az állomány drasztikus utóbbi évtizedbeli visszaesése

a megyei átlagnál. Említést érdemel még a sz l m velés, nemcsak az átlag feletti

mennyiségi mutatója miatt, hanem a sz l kultúrához köt d helyi hagyományok és esetleges idegenforgalmi szerepe okán is. I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

52


A gazdálkodó szervezetek száma ugyancsak magas, de ez mutatja

amint a földterület nagysága

els sorban a kisebb üzemméretekb l fakad. E szférában szembet n

egyebek

mellett - a szántó magas aránya és a viszonylag nagy szarvasmarha- és alacsony sertésállomány, de kiemelésre méltó súllyal van jelen a gyümölcságazat is. 7. táblázat: A mez gazdaság néhány adata a Vasvári kistérségben Vasvári kistérség Mutató Egyéni gazdaságok száma Egyéni gazdaságokhoz tartozók száma Ebb l f foglalkozású Egyéni gazdaságok használatában lev összes föld (ha) Ebb l: szántó Sz l Egyéni gazdaságok szarvasmarha állománya Egyéni gazdaságok sertés állománya Gazdálkodó szervezetek száma Gazdálkodó szervezetek használatában lev összes föld (ha) Ebb l: szántó Gyümölcsös Sz l Gazdálkodó szervezetek szarvasmarha áll. Gazdálkodó szervezetek sertés állománya

Adat (a) 3254 8854 266 13013

1000 lakosra

(b) 209,4 569,6 17,1 837,2

4059 (31,2%) 224 (1,7%) 892 4754 31 10604

261,1

8479 (80%) 68 (0,6%) 0 3790 50

545,5

14,4 57,4 305,9 2,0 682,2

4,4 0,0 243,8 3,2

Vas megye Adat (c) 28076 81533 1871 97218

1000 lakosra

(d) 105,4 306,0 7,0 364,9

Ráta (b)/(d) 198% 186% 243% 229%

43391 (44,6%) 737 (0,8%) 9298 60043 315 166333

162,9

160%

2,8

521%

34,9 225,4 1,2 624,3

164% 135% 168% 109%

90887 (54,6%) 325 (0,2%) 118 30936 18437

341,2

159%

1,2

358%

0,4 116,1 69,2

0% 210% 4%

Forrás: A Vasvári kistérség területfejlesztési programja 2003. Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján szerkesztett Palkovits I.


53


V. KÖZÖSSÉGI BÁZIS FEJLESZTÉSE KIRAJZOLÓDÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A statisztikai adatok feldolgozásából, az elvégzett kérd íves felmérések és interjúk eredményeib l

valamint a rendelkezésre álló kistérségi fejlesztési dokumentációból

kirajzolódó helyzetállapot és ahhoz kapcsolható fejlesztési irányok f bb elemei a következ k:

- A kistérség az érdekelt szervezeteket tekintve rendelkezik kistérségi civil szervezeti hálóval, melynek fejlettsége ugyanakkor még elmarad a régiós értékekt l, s a kistérségen belül is meglehet sen nagy egyenl tlenségeket mutat. A vállalkozási szférát tekintve er s még a mez gazdasági ágazat dominanciája

ez egyrészt megfelel a térség természeti

adottságainak, másrészt viszont nem megfelel en képviseltetettek más gazdasági ágak, mindenekel tt a szolgáltatások. Következtetés

kirajzolódó fejlesztési irány: Szükséges a civil és vállalkozói szektor

er sítése, melynek eszköze lehet a képzés, (tanácsadás). Szintén pozitív hozadékkal bír mindkét szektor esetében a szervezetek közötti összefogás és hálózatosodás er sítése.

- A mikrotérségi, intézményi együttm ködések és hálózatok m köd képes módon megtalálhatók a kistérségben, igaz, ezen együttm ködések egy részét olykor pénzügyi kényszer motiválja (ld. iskolabezárások). Következtetés

kirajzolódó fejlesztési irány: Szükséges további mikro- és kistérségi

programelemek felmutatása, az egyes intézmények által kínált programok (földrajzi) kiterjesztése. Ennek érdekében hatékony lehet erre vonatkozó konkrét pályázat ötletek kidolgozása, erre vonatkozó pályázatok benyújtása és megvalósítása.

- Az uniós csatlakozás kínálta lehet ségek kihasználása az érdekelt, stakeholder szervezetek szintjén korántsem megfelel . Ennek oka

sok egyéb tényez mellett

mindenekel tt az

információhiány. Következtetés

kirajzolódó fejlesztési irány: Információs tevékenység elvégzése

mindenekel tt az uniós csatlakozás kínálta pályázati lehet ségek tekintetében; a Vasvári kistérség lehet ségeire koncentrálva (pl. LEADER+ program). I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

54


- További sz k keresztmetszetet okoz a már elnyert projekteket tekintve is azok végrehajtása, melynek során az egyik legf bb probléma a közbeszerzési eljárások szabályszer lebonyolítása Következtetés

mind ajánlatkér i, mind ajánlattev i oldalon.

kirajzolódó fejlesztési irány: Szükséges közbeszerzési eljárásokra

vonatkozó, összefoglaló képzési anyag összeállítása, reagálva az e téren ténylegesen felmerül gyakorlati problémákra.

Fentiek ismeretében összefoglalóan megállapítható, hogy a KITA-program során elérni kívánt célhatás a következ módon érhet el:

- A feltárt célcsoportok igényeinek megfelel

képzési anyag kidolgozása és

hasznosítása. - Alulról építkez

buttom-up jelleg projektötletek összegy jtése és kidolgozása.

Fenti két elem egymással szorosan összefügg, s egymásra épülésük egyben a KITA-program stratégiai és operatív részének felépítését is meghatározza. A fentiekben ismertetett kistérségi helyzetállapot, s az abból levont következtetések alapján a program stratégiai részében a következ képzési anyagok ismertetésére kerül sor: 1. Civil szervezetek alapítása, m ködése 2. Közbeszerzésre vonatkozó ismeretek 3. LEADER+ Közösségi Kezdeményezés

A képzési anyagok mellett képviselnek

melyek tehát átfogó, stratégiai jelleg

fejlesztési irányt

szükségesnek tartjuk operatív, alulról építkez projektötletek összegy jtését,

felvázolását az alábbi témakörökben:

1. Kneipp-módszer alkalmazása 2. Bérbaltavári sleletekre alapozott fejlesztés 3. Vasvári tanuszoda kialakítása (Attila) 4. Közösségi bázisú kulturközpont létrehozása Oszkón 5. Domonkos kolostor fejlesztése 6. Helyi termékek integrált fejlesztése és térségi értékesítése 7. Utak vonzásában kulturális és turisztikai központ 8. "Vazs megye Vazsvár ott terem a legvár" - térségi lekvárfesztivál I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

55


9.

Térségi információ-szolgáltató hálózat

10. Borút fejlesztése, borútba való bekapcsolódás


56


VI. SWOT-ANALÍZIS Er sségek: A térség rendelkezik m köd képes civil szervezeti háttérrel Néhány civil szervezet kifejezetten magas aktivitása M köd képes mikrotérségi kapcsolatok Aktív kapcsolódás a kistérségen kívüli központokhoz (Szombathely, Zalaegerszeg) Gazdag kulturális örökség, egyedi értékek, idegenforgalmi adottságok kedvez ek Gazdasági,

idegenforgalmi,

kulturális

központok

közelsége

(Veszprém,

Székesfehérvár, Balaton) Hagyományos rendezvények nagy száma Közelség az osztrák és szlovén határhoz F közlekedési utak (8-as, 74-es) közelsége Erd gazdálkodás, vadgazdálkodás, vadászturizmus; gyógynövények, gombák, erdei termékek és védett növények Nincs környezetszennyez tevékenységet végz üzem Szellemi m helyek, dinamikus szerepl k jelenléte Általában jó térkapcsolatok

Gyengeségek: Régiós értékekhez képest alacsony a civil szervezetek száma Gazdasági szektorok között átlagon felüli a mez gazdaság szerepe Alacsony vállalkozói aktivitás Befektet k hiánya, kevés a beáramló m köd t ke Vas megyén belüli periférikus elhelyezkedés


57


Társadalmi szektorok közti alacsony szint

együttm ködés (civil, gazdasági,

önkormányzati szektorok) A népesség iskolázottsági mutatói kedvez tlenek, kifejezetten alacsony a fels fokú végzettség ek aránya Középfokú képz intézmények hiánya Fels fokú végzettség ek alacsony részaránya Hiányzik az információbázis a vállalkozások számára Infrastrukturális és ellátási problémák (átlag alatti fejlettség infrastruktúra) Alacsony jövedelemszint Kevés beáramló külföldi t ke Mez gazdasági termelés alacsony jövedelmez sége Idegenforgalmi profil nem karakteres Szolgáltató szféra gyenge Utak min sége problémás Tömegközlekedés alacsony színvonala Egészségügyi ellátás gyenge intézményi háttere Szennyvízkezelés hiánya Kistérségi turisztikai menedzsment, illetve kistérségi szint idegenforgalmi marketing hiánya Információs rendszer fejletlensége Fejletlen kereskedelmi hálózat Fejletlen pénzügyi szolgáltatás Közm vel dési lehet ségek alacsony foka Kulturális és természeti értékek sz k körben való ismertsége és alacsony kihasználtsága


58


Lehet ségek: Kihasználatlan, olcsó épületek, ingatlanok, telkek

potenciális befektetési lehet ségek

Szektorok közötti összefogás er sítése, hálózatosodás Civil szervezetek er sítése Képzési lehet ségek felkínálása Turizmus fejlesztése (bor- vízi-, falusi-, zarándok-, horgász-, kultúr-, fürd , stb. turizmus) Vállalkozói fórumok LEADER+ Közösségi kezdeményezésben és egyéb uniós és nemzeti pályázatokban való részvétel Az emberi motiváció növelése Helyi nyersanyagok helyi feldolgozása Bekapcsolódás a nemzetközi integrációba Befektetés ösztönzés Kedvezményes hitelek Közvetlen kapcsolatépítés lehet sége Határontúli kapcsolatépítés lehet sége Az M8-as és megépítend M9-es gyorsforgalmi utak - melyek Vasvárnál kereszteznék egymást - megvalósulása jelent sen javíthatja a kistérség közlekedésföldrajzi pozícióját és eladhatóságát . A küls keresleti trendek alapján helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek A Katonák Útja, mint kistérségi- és országhatárokon átível adottság kézzelfogható alapot jelenthet a küls kapcsolatépítés számára Az internet kínálta lehet ségek jobb kihasználása A küls forrásokhoz jutás egyre nagyobb lehet ségei és a pályázatok követelményei el mozdíthatják a helyi együttm ködések (különösen magán-közösségi partnerség) kibontakozását I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

59


Települések-vállalkozók együttm ködése

Veszélyek: A

kistérségi

programok

és

projektek

késlekedése

tartós

versenyhátrányt

eredményezhet a környez kistérségekhez képest A különböz érdekelt szervezetek közötti összefogás és együttm ködés fejl désének elmaradása Az uniós csatlakozás lehet ségeinek elszalasztása (vállalkozói, civil, egyéni szinten) Forrás- és öner hiány A népességfogyás és a lakosság elöregedése és az ezzel összefügg egyéb humán problémák veszélyeztetik a fejlesztési terveket, sz kítik a lehet ségeket A megoldatlan szennyvízelhelyezés és -tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövid távon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat, de problémákat okozhatnak pl. a turizmusfejlesztésben is A telephelyek iránti igény hiánya/mérsékeltsége a gazdasági hátrányos helyzet állandósulását, fokozódását eredményezheti annak szerteágazó társadalmi hatásaival A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettség ek, elvándorlásához vezethet A jelent s ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót)

nehezítheti,

azok

dinamizáló

centrifugális

hatásai

nehezebben

érvényesülhetnek A közúti fejlesztések meghiúsulása esetén fennáll a veszélye a bels periféria jelleg er södésének A t kebevonás, a küls

források éget

szüksége túlzott kompromisszumok

elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése Megfelel

nagyságú küls

és bels

t ke hiányában a gazdag kulturális örökség

(különösen annak egyes objektumai) veszélybe kerülhet Alacsony jövedelmi viszonyok miatt a szolgáltatások megfizethetetlenek I. Helyzetelemzés Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u. 18.

60


Térség megtartó erejének csökkenése Kiszámíthatatlan piaci változások Negatív környezeti hatások növekedése Turisztikai értékek kihasználatlansága


61


STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

62


1. A PROGRAMALKOTÁS MÓDSZERTANA - A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA A KITA program stratégiai és operatív részének megalkotásakor alapvet szempont volt, hogy a Helyzetelemzés során meghatározott, a térségi fejl dés szempontjából alapvet fontossággal bíró célcsoportok számára olyan valós segítséget nyújtsunk, mely által n het az alulról építkez térségi kezdeményezések száma és min sége. Ezt

els lépésben - egy

komplex képzési csomag elkészítésével láttuk kivitelezhet nek, melynek egyes részei képesek a meglehet sen diverzifikált problémákra való reagálásra. Ennek megfelel en jelen stratégiai és operatív program felépítésében eltér a hagyományos területfejlesztési programok felépítését l, amennyiben annak els , stratégiai részében azoknak az oktatási, képzési anyagoknak az ismertetése történik meg, melyek a feltárt kistérségi stakeholderek számára kerültek kidolgozásra

összhangban a helyzetelemzésben

feltárt szükségletekkel és igényekkel. Ezt követi a program sok tekintetben operatívabb része, melynek keretében konkrét projektötletek feldolgozására kerül sor. Ezek forrása jellegéb l is kifolyólag

már csak a program buttom-up

els sorban a helyszínen végzett adatgy jtés, mindenekel tt a

Helyzetelemzésben részletesen is ismertetett kérd íves felmérések és személyes interjúk tapasztalata. Ezen projektötletek szándékaink szerint alkalmasak konkrét pályázati felhívások megalapozására, projektek kivitelezésére is.


63


2. KISTÉRSÉGI KÉPZÉSI PROGRAMOK

2.1. Közbeszerzés A közbeszerzési eljárások ismerete napjainkban elengedhetetlen részét képezi bármely projekt sikeres menedzsmentjének. Tekintve, hogy e - meglehet sen bonyolult - szabályozás ismeretében olykor meglehet sen nagy hiányosságok tapasztalhatók, így a KITA-program végrehajtása során kifejlesztett képzési anyag egyik kiemelt területe a közbeszerzés témakörét öleli fel

külön koncentrálva azokra az eljárás-típusokra, mellyel egy kistérségi

szervezet a mindennapi élet során a gyakorlatban is találkozhat. (Mind jelen, mind az ezt követ prezentációk PowerPoint-változatban is elkészültek és elérhet k.)


64


A közbeszerzésekr l szóló 2003. évi CXXIX. törvény

A közbeszerzés céljai: - Az államháztartás kiadásainak ésszer sítése - Verseny tisztasága, nyilvánossága - Ajánlattev k esélyegyenl ségének biztosítása - Közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele - Közösségi áruk számára nyújtandó egyenl bánásmód

Az új Közbeszerzési Törvény

- Az Országgy lés 2003 decemberében fogadta el - 2004. május elsején lépett hatályba - Szervesen épül a régi Kbt.-re - Több mint egy éves el készít munka eredménye - Nagyjából megfelel a jogharmonizációs követelményeknek

Közbeszerzés hazai szabályozása

A törvény differenciált szabályozást valósít meg a következ területeken:

1. Értékhatárok 2. Beszerzési tárgyak 3. Ajánlatkér k

1. Értékhatárok

1/A.-közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzés 1/B.-nemzeti értékhatárokat elér érték közbeszerzés 1/C.-nemzeti értékhatárok alatti érték közbeszerzés Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

65


1/A.- Közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzés

Ajánlatkér k (Kbt. 22 §): - állam, önkormányzat - közjogi szervezetek - valamint azon szervezetek, amelyeket az el z ekben felsorolt szervezetek hoztak létre


Ajánlattev k - Kbt. 4 §. (1): - természetes személy - jogi személy - jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - jogképes szervezet - külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe - valamint aki/amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz


Közbeszerzés tárgyai : - ÁRUBESZERZÉS - ÉPITÉSI BERUHÁZÁS - ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ - SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSE Kivéve : - SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ Kivételek : a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól a tv. 29.§- a jelent kivételt, az itt felsorolt esetekben nem kell az ajánlattev knek közbeszerzési eljárást lefolytatni.


66


1/A.- Közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzés KÖZÖSSÉGI értékhatárok : - árubeszerzés esetén: 130 000 SRD nek illetve 200 000 SDR- nek megfelel euró (SDR= nemzetközi elszámolási egység) - építési beruházás esetén: 5 millió SDR- nek megfelel euró vagy 5 millió euró - építési koncesszió esetén : 5 millió euró - szolgáltatás megrendelése esetén: 130 000 SDR- nek megfelel euró illetve 200 000 euró


Közbeszerzés értéke: (azért nagyon fontos ennek meghatározása, mert ez alapján dönthet el, hogy melyik közbeszerzési eljárást kell lefolytatni) - a közbeszerzéskor a közbeszerzés tárgyáért (árubeszerzés, stb.) általában kért illet leg kínált - ÁFA nélkül számított - legmagasabb összeg - teljes ellenszolgáltatást kell kérni! A tv. tiltja a részekre bontást (vagyis, hogy a Kbt.-t kijátszva, mintegy azt megkerülve történjenek a közbeszerzések)


A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, FAJTÁI: - A.) nyílt eljárás (nem lehet tárgyalni) - B.) meghívásos eljárás (nem lehet tárgyalni) - C.) tárgyalásos eljárás lehet.

Egyik fajtáról a másikra NEM lehet áttérni!


67



El zetes összesített tájékoztató: - az AJÁNLATKÉR

legkés bb minden év április 15. napjáig köteles el zetes

tájékoztatót készíteni - az adott évre - vagy az elkövetkez 12 hónapra tervezett közbeszerzéseir l, ha azok mértéke eléri a törvényben írt mértéket. Az el zetes tájékoztatót az ajánlatkér

köteles hirdetmény útján közzétenni! (ez

különbözteti meg a közbeszerzési tervt l)


A.) NYÍLT ELJÁRÁS: - ajánlati felhívással indul - ezt köteles az ajánlatkér hirdetmény útján közzétenni - az ajánlattév k részére biztosítani kell az esélyegyenl séget - 50§- 53§ tartalmazza az ajánlati felhívás kötelez elemeit


A.) NYÍLT ELJÁRÁS

DOKUMENTÁCIÓ: - nyílt eljárásban kötelez - tartalmaznia kell a részletes szerz dési feltételeket, vagy szerz déstervezetet - az ajánlatkér akár kötelez en el írhatja a dokumentáció átvételét, megvásárlását - a törvény el írja a dokumentáció ellenértékét - 54§ (6) bek. tartalmazza, hogy a dokumentáció ellenértékét milyen esetekben kell (10 napon belül) visszafizetni


68




BÍRÁLATI SZEMPONTOK: -legalacsonyabb összeg ellenszolgáltatás - az összességében legel nyösebb ajánlat - (ha az ajánlatkér

VAGY ezt választja, köteles

részszempontokat meghatározni- 57.§ (3))


A.) NYÍLT ELJÁRÁS KIZÁRÓ OKOK ÉS AZOK HIÁNYÁNAK IGAZOLÁSA: 1.) végelszámolás alatt áll =>cégkivonattal, cégbizonyítvánnyal igazolhatók 2.) tevékenységét felfüggesztették => cégbírósági kivonattal, vagy közjegyz el tt tett nyilatkozattal igazolható 3.) joger s bírósági ítéletben megállapított b ncselekményt követett el => magánszemély erkölcsi bizonyítvánnyal, nem magánszemély közjegyz el tt tett okirattal tudja ennek hiányát igazolni 4.) közbeszerzési eljárásban való részvételt l joger sen eltiltották =>közjegyz i nyilatkozattal igazolható 5.) egy évnél régebbi lejárt adó, vámfizetési vagy TB járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget => VPOP illet leg az illetékes adóhatóságoktól szerezhet ek be 6.) korábbi, (3 évnél nem régebbi) közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott=> közjegyz el tt tett nyilatkozattal igazolható


A.) NYÍLT ELJÁRÁS A felsorolt kizáró okok mellett a Kbt. lehet séget ad arra, hogy az: Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

69


- ajánlatkér - ajánlattev és - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánó alvállalkozó ESETÉBEN további kizáró okokat is el írjanak az ajánlati felhívásban.(61§ )



AJÁNLAT: - az ajánlattev knek - az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott - tartalmi és formai követelményeknek megfelel en kell - ajánlatát elkészítenie és benyújtania ELLENKEZ ESETBEN AZ AJÁNLAT ÉRVÉNYTELEN!



AJÁNLATTÉTELI HATÁRID : - nem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 52 napnál rövidebb id tartamban meghatározni - a határid t rövidíteni nem lehet!




70


AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG: Vagyis az ajánlattev az általa benyújtott ajánlatához, az abban foglaltakhoz kötve van ezen kötöttség legalább a szerz déskötési id pont lejártáig tart Az AJÁNLATTEV ajánlatát: az ajánlattételi határid lejártáig írásban és zártan közvetlenül vagy postai úton nyújthatja be. Határid lejárta után benyújtott pályázat ÉRVÉNYTELEN!

Bontásról jegyz könyvet kell készíteni, melyet az ajánlattev k 5 napon belül megkapnak.



AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA: - az ajánlatkér megvizsgálja, hogy az ajánlatok

megfelelnek-e a :

az ajánlati felhívásban a dokumentációban valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek

Az ajánlatok elbírálására vonatkozó szabályokat a 81.§- 92.§ tartalmazza.



SZERZ DÉSKÖTÉS: - eredményes közbeszerzési eljárás esetén az eljárás nyertesével kell megkötni a szerz dést ÍRÁSBAN: Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

71


az ajánlati felhívás a dokumentáció és az ajánlat tartamának megfelel en - a szerz dés nyilvános, közérdek adatnak min sül


B.) MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS - az ajánlatkér által (törvényben el írtak szerint) kiválasztottak tehetnek ajánlatot - két szakaszból áll: részvételi felhívással indul, mely szakaszban az ajánlatkér

kizárólag a

jelentkez k szerz dés teljesítésére való alkalmasságáról dönt ezt követi az ajánlattételi szakasz - a részvételi jelentkezés érvénytelenségét a tv. 114.§-a határozza meg - a részvételi szakasz és az eljárás eredménytelenségét a tv. 115. §-a tartalmazza


B.) MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

- a részvételi jelentkezéseket a lehet legrövidebb id n belül kell elbírálni és kihirdetni - HA a részvételi szakasz EREDMÉNYES, az eredményhirdetést l számított 5 munkanapon belül az ajánlatkér

köteles az alkalmasnak min sített jelentkez knek

ÍRÁSBELI ajánlattételi felhívást küldeni! - az ajánlattételi határid t az ajánlatkér nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 40 napnál rövidebb id tartamban


C.) TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

72


A 124.§ értelmében a tárgyalásos eljárás:

hirdetmény közzétételével- (mely

kétfordulós, a meghívásos

vagy anélkül ( az ajánlati felhívás

megküldésével ) indul.

eljáráshoz

hasonlóan)

1/A.- Közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzés C.) TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Eltérések: - a határid re nem ír el a tv. konkrét id tartamot - ebben az eljárásban nem áll fenn sem az ajánlatkér , sem az ajánlattev ajánlati kötöttsége - a tárgyalások az ajánlattev kkel együttesen vagy egymást követ en, egy vagy több fordulóban zajlanak


D.) GYORSÍTOTT ELJÁRÁS - Az AJÁNLATKÉR a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén gyorsított eljárást alkalmazhat, ha RENDKÍVÜLI S RGÖSSÉG MIATT AZ ILYEN ELJÁRÁSOKRA EL ÍRT HATÁRID K NEM LENNÉNEK BETARTHATÓAK. DE nem lehet a részvételi határid t a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 15 napnál, meghívásos eljárásban pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 10 napnál rövidebb id tartamban meghatározni!


73


1/B. Nemzeti értékhatárt elér érték közbeszerzés

A közösségi jog irányelvei CSAK a közösségi értékhatárokat elér érték közbeszerzési eljárásokat szabályozza. Így a tagállamoknak megvan a lehet sége, hogy megalkossák a nemzeti értékhatárt elér érték közbeszerzések eljárási rendjére vonatkozó szabályokat.(saját szabályaikat)


Közbeszerzés tárgyai:

- ÁRUBESZERZÉS (eltérés: árubeszerzésnek min sül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatának, hasznosítási jogának megszerzése is) - ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS - ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ - SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSE - +SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ (= szolgáltatás megrendelése: - az ajánlatkér ellenszolgáltatása - a szolgáltatás nyújtásával összefügg hasznosítási jog - meghatározott id re történ átengedésére, vagy - e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt)


NEMZETI értékhatárok: (2005. december 31.-ig )

- árubeszerzés esetén: 25 millió Ft - építési beruházás esetén: 70 millió Ft - építési koncesszió esetében: 100 millió Ft - szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió Ft - szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

74



Közösségi értékhatár: Eljárás lehet: - nyílt - meghívásos - tárgyalásos Meghatározott értékhatár felett kötelez vé teszi az ajánlatkér knek el zetes összesített tájékoztató készítését!

Nemzeti értékhatár: Eljárás lehet: - nyílt - meghívásos - tárgyalásos (itt CSAK, ha a Kbt. megengedi) Meghatározott értékhatár felett csak a lehet ségét kínálja fel az ajánlatkér knek a tájékoztató készítéséhez.


Közösségi értékhatár : Hirdetmények: - EU Hivatalos Lapjában - hirdetmények elektronikus napilapjában kerülnek közzétételre Nemzeti értékhatár: Hirdetmények: - Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapjában - Közbeszerzési Értesít ben - elektronikus úton kerülnek közzétételre 1.) Ajánlatkér megküldi a Közbeszerzési Tanácsnak hirdetményét 2.) Tanács a feladást követ

12 napon belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy

megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak és közzé teszi Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

75


3.) Hirdetmény feladásának napját az ajánlatkér nek igazolnia kell! 4.) Közbeszerzési Értesít ben való megjelenés költségeit a feladó viseli

1/C. Nemzeti értékhatárok alatti érték közbeszerzés

= EGYSZER KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

- a nemzeti értékhatárt elér érték közbeszerzésnél alkalmazott szabályokhoz képest RUGALMASABB rendelkezéseket tartalmaz

megkönnyíti az AJÁNLATKÉR K feladatát 1/C. Nemzeti értékhatárok alatti érték közbeszerzés Közbeszerzés tárgyai:

- ÁRUBESZERZÉS - ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS - SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSE

Kivételeket: a Kbt. 296 §- a tartalmazza


EGYSZER KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKHATÁRAI: (2005. december 31.-ig )

- árubeszerzés esetén: 2 millió Ft - építési beruházás esetén: 10 millió Ft - szolgáltatás megrendelése esetében: 2 millió Ft



76


Az AJÁNLATKÉR az egyszer közbeszerzési eljárásban

- KÖTELES hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesít ben közzétenni az ajánlattételi felhívást, ha: - közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét

VAGY

- KÖTELES legalább 3 ajánlattev nek egyidej leg írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha : - közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét.


Az egyszer közbeszerzési eljárás - ha EREDMÉNYES - szerz déskötéssel zárul.

J V BELI CÉLOK

Az új közbeszerzési törvénytervezetet várhatóan sszel tárgyalja meg a kormány. A törvény-el készít k a mainál rugalmasabb szabályozásra törekednek: - megszüntetnének több kötelez el írást - oldanák egyik-másik szigorát.

A módosított törvénynek

az uniós követelményekre figyelemmel

jöv év január végéig

hatályba kell lépnie

J V BELI CÉLOK

A módosuló közbeszerzési törvény révén:


77


- emelkednek az értékhatárok, - egyszer södhet, - gyorsabbá válthat az eljárás, - a jelenleginél nagyobb önállóságot kaphat az ajánlatkér és a pályázó

J V BELI CÉLOK

Néhány példa a tervezett módosításokból:

- Az egyszer eljárásban, ha a kiírásra nem érkezik három ajánlat, akkor azok bontása nélkül újra meg kell keresni legalább három ajánlattev t - A pályázat érvényes lehetne újabb megkeresések nélkül is - Megszüntetnék azt a szabályt, amely kötelez vé teszi hirdetmény közzétételét, ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatár felét - Változnának a gyorsított eljárás feltételei (erre jelenleg rendkívüli, és nem az ajánlatkér mulasztásából ered

sürg sség

esetén van mód. A jöv ben a sürg sség

elegend alapot adna az eljárásra.)

J V BELI CÉLOK

Néhány példa a tervezett módosításokból:

- a pályázó dolgát könnyíti azáltal, hogy bizonyos eredeti igazolások híján azok egyszer

másolata is elfogadható lesz közokirat helyett (egyszer

és a nemzeti

közbeszerzésekben) - Uniós értékhatár fölötti ügyekben nem lesz kötelez

a közbeszerzési tanácsadó

közrem ködése. - az érintett várhatóan nemcsak a közbeszerzési tanácson keresztül, hanem közvetlenül, elektronikus úton is eljuttathatja majd a szükséges dokumentumokat az

uniós

közlönyben való közzétételre.


78


2.2. LEADER+ Közösségi Kezdeményezés A LEADER+ Közösségi Kezdeményezés kiemelt lehet séget jelent egy olyan, sok tekintetben rurális jelleg kistérség szánára, mint amilyen a Vasvári kistérség. A helyi szerepl k összefogásával éppen ezért született meg a kistérség akcióprogramja, került összeálításra el zetes vidékfejlesztési terve és került benyújtásra LEADER+ pályázata. A kistérség

sikeres pályázat esetén

100 millió forint vidékfejlesztési célú felhasználásáról

dönthet még ebben a programozási periódusban. Az erre való felküszülést szolgálja a következ képzési anyag.


79


A LEADER a vidékfejlesztés speciális eszköze

Mit takar a LEADER kifejezés? - Sajátos filozófia, eltér gondolkodásmód - LEADER szó jelentése: Kapcsolat a tevékenységek között a vidék gazdaságának fejlesztése érdekében Definíció A LEADER egy olyan fejlesztési módszer, amellyel a helyi partnerek közösen alakítják a térségük jöv ét.

A kulcsszó: EGYÜTT!

A LEADER megközelítés hét alappilléren nyugszik

Ezek megértése, elfogadása után készül el a helyi szinten kialakított akcióterv . Az akcióterv nem más, mint egyféle üzleti terv, amelyet úgy kell elkészíteni, hogy az összehangoltan, egymásra épülve, jól kidolgozva a hét LEADER pilléren alapuljon. E hét alappillér mindegyike összefügg egymással és kihatással van a LEADER sajátos köztes és hosszú távú célkit zéseire.

A LEADER módszertan hét alappillére

1. A területalapú megközelítés - Nem, vagy nem feltétlenül statisztikai kistérség. - A területnek összefügg nek és megfelel méret nek kell lennie ahhoz, hogy biztosítani tudja az életképes fejlesztési stratégia fenntartásához szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági er forrásokat (Népesség: 10 000

100 000 f )

- A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és er forrásokat. - A LEADER- térség olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást (otthon-érzet) közösen élik meg. Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

80



2. Az alulról építkez megközelítés

- A helyi akciócsoportok döntéshozatali felhatalmazással rendelkeznek a helyi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén - A helyi szerepl k közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba - Az alulról építkez tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az er források felhasználásának fokozott hatékonysága - A decentralizáció által az alacsonyabb irányítói szintek szerepl i közvetlenül bekapcsolódnak az uniós irányelvek alkalmazásába a saját mindennapi környezetükben


3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek

- A helyi akciócsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képvisel inek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának - A helyi pénzügyi támogatás és irányítás LEADER- módszere kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és er síti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást - Az önálló pénzügyi felel sség lehet vé teszi a helyi bankok, hitelintézmények és vállalkozások jobb bevonását a projektek finanszírozásába - Gyakorlatilag a finanszírozási döntések meghozatala és végrehajtása a helyi akciócsoportok feladatát képezi. - Szükséges összehangolni a mozgósítási intézkedéseket , a menedzsmentet és a finanszírozást.


4. Háromoldalú partnerség


81


A fejlesztésben megvalósuló partnerség egy definíciója: Egyének és szervezetek a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom köréb l, önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöz , innovatív kapcsolatokat kezdeményeznek közös társadalmi célkit zések megvalósítása érdekében, forrásaik és kompetenciáik egyesítése révén.


5. A tevékenységek újító jellege - A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják - A mai gazdasági környezetben létkérdés, hogy a mez gazdaság mellett új vagy kiegészít megélhetési lehet ségeket találjanak - A LEADER újító jellege a helyi er forrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti - A helyi szerepl k kezdeményezése, mely segítségével a terület által kínált sajátos kihívásokra találnak új, életképes megoldást.


6. A tevékenységek közötti kapcsolatok

integrált, ágazatközi megközelítés

- Az ágazatközi megközelítés a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti - A különböz ágazatok összekapcsolásának sikeréhez a LEADER- ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: - az integrált megközelítést ért irányításnak helyi szinten - a különböz ágazatok közötti horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten


82



7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttm ködés

- A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. - A helyi akciócsoportok térségek közötti és a nemzetek közötti együttm ködése, továbbá a nemzetközi hálózatokkal, egyetemekkel, kutatással és fejlesztéssel stb. kiépített kapcsolatai sikertörténetként épülnek be az EU regionális politikájába.

Átfogó célok a magyarországi AVOP LEADER + Program keretében

- Az együttm ködési képesség (partnerség) és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatása - Új, fenntartható jövedelemszerzési lehet ségek teremtése, a munkalehet ségek javítása, munkahelyteremtés, a munkahelyek meg rzése a vidéki térségekben - A vidéken él k életmin ségének javítása, a jólét növelése

Konkrét célok a hazai LEADER program megvalósításában

- A vidéki gazdaság sokszín ségének, több-lábon állásának megteremtése - Sajátos helyi termékek kifejlesztése illetve a helyi termékek piacképességének javítása - A vidéken él k igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése - A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban, a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében - Módszerek átadása és lehet ségek biztosítása a partnerség meger sítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására


83


Az AVOP LEADER+ Program keretében támogatható tevékenységek

- Készségek elsajátítása (képesség a helyi akciócsoportok létrehozására, a LEADER program lebonyolítására) - Helyi vidékfejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása (a helyi akciócsoportok támogatása és a pályáztatás lebonyolítása) - Térségek egymás közötti és nemzetközi együttm ködésének támogatása (együttm ködések létrehozása, közös projektek végrehajtása - Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten (Nemzeti koordinációs iroda létrehozása, vidéki térségek hálózatba kapcsolása)

A LEADER kistérségek jellemz i

- Szabad elhatározásból alapult - A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefügg területen alakulhatnak meg - Az akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten - Egy település csak egy akciócsoporthoz tartozhat - A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott él k száma 10 000 f alatti és/vagy a néps r ség 120 f /km2 alatti

1. Alintézkedés: Készségek elsajátítása

- Képzések, rendezvények, m helymunkák, tájékoztatók rendezése - Átfogó, kétlépcs s felkészít program indul, amelybe a potenciális helyi akciócsoportok kapcsolódhatnak be: - Általános tájékoztatás a LEADER programról, annak specifikumairól, megközelítési módjáról, szabályozásáról, stratégia készítésr l, programozásról - Programírás, közösség építés, partnerség, hálózat fejlesztés, program menedzsment, adminisztrációs ismeretek


84


2. Alintézkedés: Helyi akciócsoportok kiválasztása; Kísérleti, integrált vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása

- A helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítása helyi pályáztatással. - A helyi akciócsoport bíráló bizottságának (HBMB) döntési javaslata alapján a döntéshozó az FVM Irányító Hatóságának vezet je. - A támogatási szerz dések megkötését és a kifizetést az MVH végzi.

3. tevékenység: Térségek egymás közötti és nemzetközi együttm ködésének támogatása

- Kett vagy több térség együttm ködésével - Magyarországon belüli és különböz tagállamok közötti vidéki térségek közösen tervezett projektek végrehajtására

A

támogatás

mértékének

fels

határa

(2. és 3. tevékenység):

- jövedelemtermel beruházás esetén: 50-65% - nem jövedelemtermel beruházás esetén: 85% - nem beruházás jelleg projektek esetén (képzés, networking): 95% - a helyi akciócsoportok m ködési költsége (a teljes boríték 15%-a): 100%

4. tevékenység: Kommunikációs hálózatépítés

- Nemzeti koordinációs egység létrehozása - Vidéki térségek hálózatba történ bekapcsolása

A helyi akciócsoport m ködése

Legfontosabb feladatok (összefoglalás): - Területi lehatárolás

képvisel -testületi hozzájárulás

- Az akciócsoport kialakítása (9-25 f ) Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

85


- A közszféra 50% alatti részaránya - Átfedés mentesség (nyilatkozat a tagoktól) - Együttm ködési megállapodás

konzorciumi szerz dés

- A pályázatot benyújtó vezet szervezet kiválasztása - A gesztorszervezet kiválasztása - A helyi vidékfejlesztési terv - Helyi lakossággal, érintettekkel, érdekeltekkel folytatott párbeszéd, együtt-gondolkodás - Igényelt támogatás maximuma - 64/2004. (IV. 15.) sz. Kormányrendelet 1-2. és 4. mellékletének harmadik oszlopa


86


2.3. Civil szervezetek alapítása, m ködése A civil szervezeti háló kialakulása gyakran a legprózaibb okok miatt halad nehézkesen hiányzik a civil szervezetek létrehozásához szükséges információ, elrettent a szükséges adminisztráció. Hasonló problémák a már megalakult civil szervezetek m ködése során is el állnak. Jelen képzési program a két leggyakoribb civil szervezeti forma az alapítvány

az egyesület és

alapításához és m ködtetéséhez kínál hasznos információkat.


87


1. Civil szervezet alapításának célja

- Konkrét tevékenység, jöv kép megvalósítása - Jogi személyiség elnyerése - Pályázati eszközök, küls források bevonása - Társadalmi elfogadás elnyerése

2. Praktikus civil szervezeti formák

Viszonylag egyszer módon megalapítható és m ködtethet civil szervezeti formák:

- Egyesület - Alapítvány

3. Egyesület - fogalma

- Az egyesület a Ptk. 61. § szerint olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

- Az egyesület nem gazdasági célra létrejött, személyegyesít jogi személyek alaptípusa.

- Az egyesület fogalmi elemei az önkéntesség és az önkormányzatiság, az önkormányzati elven való m ködés, a közös cél, a nyilvántartott tagság és a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység.


88


4. Az egyesületi forma legfontosabb jellemz i

Nyilvántartott tagsággal rendelkezik A tagok önkéntes elhatározásából keletkezik, alapításához legalább 10 nagykorú állampolgár ill. intézmény összefogása szükséges Önkormányzó, önszervez , önigazgató elven m ködik Saját alkotmánya : alapszabálya van, amit a tagok közgy lése fogad el Gazdálkodási tevékenységében köteles betartani alapvet

pénzügyi szabályozókat,

vagyonát nem oszthatja fel, azt a szervezet tevékenységére kell fordítania

5. Egyesület alapítása

Alakuló ülés megszervezése Alapszabály elkészítése és szavazással annak elfogadása - Ebben feltétlen határozni kell a szervezete nevér l, székhelyér l, céljáról, a tagok jogairól és kötelezettségeir l, a szervezet felépítésér l, tisztségvisel ir l (a jogi képvisel r l), az esetleges megsz nés körülményeir l Tisztségvisel k megválasztása

6. A hivatalos nyilvántartásba vétel módja

- Az egyesület nyilvántartásba vételét a székhely szerint illetékes megyei (f városi) bíróság végzi. - A beadványhoz mellékelni kell az elfogadott alapszabályt, az alakuló ülés jegyz könyvét, a megválasztott tisztségvisel k nyilatkozatát arról, hogy vállalják a megbízatást, s hogy büntetlen el élet ek. - A székhely tulajdonosának hozzájárulását az egyesület m ködésér l, s az ingatlan tulajdonjogi viszonyait igazoló tulajdoni lapot. - A nyilvántartásba vételt a bíróság illetékmentesen, soron kívül végzi.


89


7. Egyesület m ködése

- Alapszabályában meghatározott id közönként, de évente minimum egy alkalommal közgy lés tartására kötelezett. - A vagyon/bevétel a m ködés során fel nem osztható ill. csak az Alapszabályban kit zött cél érdekében hasznosítható. - Felügyel szerve az illetékes ügyészség, aki vizsgálhatja a m ködésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokat.

8. Egyesület m ködése gazdálkodás

- Nyereség elérése nem lehet cél, de a civil tevékenység érdekében vállalkozási jelleg tevékenység is végezhet . - Egyesület alakulásától kezdve kérheti

azzal együtt is

közhasznúsági fokozat elnyerését,

mely el nyösebb adózási feltételeket jelent. - Az egyesület a bejegyzését követ második évt l jogosult lehet szja 1%-ból származó felajánlások befogadására.

9. Alapítvány - fogalma

- Az alapítvány olyan jogi személy, amelyet az alapító(k), alapító okirat készítésével, tartós közérdek célra történ , és e cél megvalósításához szükséges mérték vagyon rendelésével, kezel szervezet megjelölésével hoznak létre. - Alapítványt magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság hozhat létre. A bírósági nyilvántartásba vétellel létrejöv alapítvány els dlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. - Nyílt alapítvány estén az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi. Az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. - Zárt alapítvány esetén az alapító az alapítványhoz való csatlakozást kizárja. Alapítvány létrehozása végrendeletben is történhet.


90


10. Alapítvány

egyesülett l való különböz sége

- Az alapítványokra ott van szükség, ahol az állam vagy az önkormányzat nem, vagy nem elég hatékonyan képes feladatait ellátni. - Az alapítvány dologösszesség (universitas rerum), szemben az egyesülési jog alapján létrejöv civil szervezetekkel, amelyek személyösszességek (universitas personarum), azaz itt az alapítók személyes tevékenységüket, részvételüket biztosítják a szervezet céljai érdekében. - Míg az egyesület alapvet en a tagjai érdekét szolgálja, addig az alapítvány a köz érdekében tevékenykedik, függetlenül alapítóitól. Garanciális szabály, hogy az alapító nem lehet az alapítvány kezel je vagy képvisel je, hiszen ellenkez

esetben

az alapító a

közérdek cél háttérbe szorításával alapítványi keretek között magánérdek tevékenységet végezhetne.

11. Alapítvány létrehozásának célja

Tartós együttm ködés, egy definiált cél érdekében

Jogi személyiség státuszának megszerzése

ez alapján jobb tárgyalási helyzet elérése

Nagyobb esély küls támogatások, pályázati források elérésére

Nagyobb esély, hogy részt vegyenek a tevékenységükkel a tagságukat érint szabályozók, rendeletek, törvények alakításában

12. Az alapítvány legfontosabb jellemz i

- Az alapítvány közérdek célra történ vagyonrendelés egyoldalú jognyilatkozattal, az alapítótól független, önálló jogi személy létrehozásával - A bejegyzést követ en az alapítvány jogi személlyé válik, és m ködésére az alapító meghatározó befolyást nem gyakorolhat - Alapítvány tartós közérdek célra alapítható


91


- Vagyonával önállóan gazdálkodik, vállalkozói tevékenységet is folytathat (de els dlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható)

13. Alapítvány létrehozása

- Alapító okirat elkészítése Megjelölve az alapítvány nevét, célját, székhelyét és a céljára rendelt vagyon felhasználási módját

- A kezel szerv (kuratórium) kijelölése Els dlegesen az alapító által történik, azonban ha az alapító ezt nem teszi meg, akkor a bíróság jelöli ki a kezel szervet. Az alapító a kezel szervre meghatározó befolyást nem gyakorolhat. A kezel

szerv az alapítvány általános ügydönt , ügyvezet

és képvisel

szerve.

- Nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása

14. Alapítvány bejegyzése

Nyilvántartásba vétel: - Az alapítvány nyilvántartásba vételét a székhely szerint illetékes megyei (f városi) bíróság végzi.

- A beadványhoz mellékelni kell az alapító okiratot, az alakuló ülés jegyz könyvét, a képvisel szerv tagjainak nyilatkozatát

- Melléklend

továbbá igazolás az alapítvány céljaira bocsátott vagyon rendelkezésre

állásáról; s a székhely tulajdonosának hozzájárulását az alapítvány m ködéséhez, s az ingatlan tulajdonjogi viszonyait igazoló tulajdoni lapot.

- Az egyesület nyilvántartásba vételét a bíróság soron kívül, illetékmentesen végzi.


92


15. Az alapítvány m ködése céljára rendelt vagyon

- Az alapítvány céljára rendelt vagyon pénzb l, ingó és ingatlan dolgokból

ill. ezek

hozadékából -, vagy vagyoni érték jogból állhat. - A bíróság bejegyzéskor megvizsgálja, hogy a felajánlott vagyon arányban van-e a megjelölt céllal, s hogy a tartós közérdek elérhet -e általa. - A vagyonnak az alakulás pillanatában már rendelkezésre kell állnia, annak összegét az alapító okiratban pontosan meg kell határozni - Az alapító a bejegyzést követ en csökkentheti kötelezettségvállalásának mértéket; s nem rendelkezhet közvetlenül az alapítvány vagyonával

16. További praktikus információforrások Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok napi m ködtetése során hasznosnak bizonyulhat a következ források használata: www.civili.hu www.civilegyutt.fw.hu www.nonprofit.hu www.ngo.hu


93


3. KISTÉRSÉGI MINTAPROJEKT-TÁR Az el z fejezetben ismertetett képzési anyagok mellett programunk definiált célja volt olyan alulról építkez

projektötletek összegy jtése és felvázolása, melyek jól illeszkednek a

program buttom-up jellegéhez, s összefüggésben a gyakorlati megközelítéssel, már rövid távon is sor kerülhet ezen projektötletekre vonatkozóan konkrét pályázat megfogalmazására ill. azok megvalósítására. Ennek megfelel en a kidolgozott projektötleteket nem is annyira azok tartalma köti össze hiszen tematikailag meglehet sen tág térben mozognak -, sokkal inkább valós helyi igényekre alapozottságuk és megvalósíthatóságuk.:

1. Kneipp-módszer alkalmazása 2. Bérbaltavári sleletekre alapozott fejlesztés 3. Vasvári tanuszoda kialakítása (Attila) 4. Közösségi bázisú kulturközpont létrehozása Oszkón 5. Domonkos kolostor fejlesztése 6. LEADER+ program 7. Utak vonzásában kulturális és turisztikai központ 8. "Vazs megye Vazsvár ott terem a legvár" - térségi lekvárfesztivál 9. Térségi információ-szolgáltató hálózat 10. Borút fejlesztése, borútba való bekapcsolódás

A következ kben egységes szerkezetben kerülnek kifejtésre fenti projektötletek.


94


I. Kneipp-módszer alkalmazása

A projekt háttere: A Vasvári kistérség számára kitörési pontot jelenthet a turizmus speciális válfajainak meghonosítása, s ezzel egy-egy sz kebb célcsoport megnyerése. Egyik ilyen speciális kínálati elem lehet a Kneipp-módszer alkalmazása és kiajánlása; együttm ködésben a vasvári fürd vel is, mely folyamatos fejlesztései mellett sem tud versenytársa lenni a térségben lév nagyobb fürd knek (Bük, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Pápa stb.). Így speciálisan egyedi turisztikai terméket szeretnének itt megvalósítani, melynek kezdeti lépéseként - egy tanulmányút konklúzióijaként - megalakult a Vasvári Kneipp Egyesület is, mely a Kneipp gyógykultúra alapjait kívánja megteremteni a vasvári fürd ben, illetve a falusi turizmusban. A Szentkút Fürd

Kft. Által létrehozott Vasvári "Kneipp" Egyesület, tagja a Magyar "Kneipp"

Sszövetségnek, s és szoros kapcsolatba lépett a Német "Kneipp" Szövetség-el. Így már elnyerte a jogot a védett "Kneipp" embléma használatára és a speciális kúra alkalmazására. Erre építve a prevenciós és a rehabilitációs igények kielégítésére irányuló túrizmust tesz lehet vé. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése

A projekt leírása: -

Vasvári fürd fejlesztése, terjeszkedés Fürd marketingjének er sítése, diverzifikálása Fejlesztés, terjeszkedés a szép természeti környezet, családias hangulat meg rzésével Imitált patakmeder kialakítása Kerti jakuzzik kialakítása Kneipp-taposók, könyökl k, váltóvizes zuhanyok, stb. kialakítása

-

Falusi turizmus területén (hagyomány rz kneipp alapjainak megteremtése) Igények, lehet ségek feltárása Gumitöml s, váltóvizes zuhanyok (álló, ül locsolók) Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

95


Bio ételek -

Szálláshely-fejlesztés (eddig összesen 400 fedett fér hely a térségben Vasvár, Alsóújlak, Oszkó, Mikosszéplak, Gy rvár, Mindszent, Gersekarát, Csehi, Kám, Telekes, Szemenye)

-

Egészséges ételek, gasztronómia bekapcsolása

-

Kiegészít attrakciók bevonása (lovaglás, tenisz, kirándulás stb.)

-

Egészségügyi képzés, oktatásba való bevonás

-

Kneipp

-

Gyógynövények- és teák hasznosítása, termesztése, bemutatása,

-

Gyógynövények- és teák feldolgozása, ivókúrák megvalósítása

-

Orvosok, gyógyszerészek bevonása

-

Biztosítók bevonása

-

Virágos területek kialakítása

-

Csend, mint a Kneipp kultúra részének megvalósítása, meg rzése

-

Madárpark (fácánkert) kialakítása

-

Ásványvíz palackozás

asszisztens képzés (pl. Zalaegerszegen)

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - Kneipp Egyesület, Vasvár - Szentkút Fürd Kft. - Kistérségi civil szervezetek - Falusi szálláshelyek, falusi turizmusban résztvev k

A projekt megvalósításának indikatív forrásai: Magyarország-Ausztria Interreg Program A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok (IHM, egyéb minisztériumi források) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt eredményeképp egyészt Vasváron a fürd fejlesztése valósul meg - mellette a városban a szükséges infrasrtuktúrával - másrészt a kistérségi fejlesztés (ld. fentebb). A fenntarthatóság szempontjából fontos a projekt eredményeként megnöveked

turizmusból


96


származ bevételek visszaforgatása, illetve az igényeknek megfelel irányok, szolgáltatások kialakítása, határon átnyúló kapcsolatok, tapsztalatok felhasználásával.


97


II. Bérbaltavári sleletekre alapozott fejlesztés

A projekt háttere: Nemcsak a térség, de a település lakosságának dönt többsége sem tudott sokáig semmit arról, hogy szül falujuk, Bérbaltavár 7- 8 millió éves sállatcsontokat rejt. 1860-tól legalább hat jelent s ásatást végeztek a területen, melynek leletei els sorban a külföldi és másodsorban a hazai gy jteményeket gazdagította. Sajnálatos hogy - e ritkaságnak számító archeológiailag gazdag terület - a szakkörökt l eltekintve egyáltalán nem ismert. A baltavári

seml s faunából 30 állatfajta csontjai kerültek el : mamut,

selefánt,

sló,

medve, orrszarvú, hiúz, gazella, stb.; valamint 17 csigafajt is találtak. Jelenleg a lel hely magánkézben van, a Földtani Intézet egyik jeles professzora vásárolta meg a területet. Helyi érdekeltek sora tesz komoly er feszítéseket a céllal, hogy a terület ismert turisztikai látványosság legyen. 1999-ben egy ismertet táblát helyeztek el az ásatás bejáratánál, míg 2004-ben 100 négyzetméteren egy állandó kiállítás nyitotta meg kapuit sállatok csonttelepe

címmel. Ezen túlmen en egy 2 és fél méter magas kavicsból

formázott eml s szobra is felállításra került. Ugyanakkor a lel hely fejlettsége, az általa kínált látnivalók és élmény még messze nem éri el Nyugat-Európa hasonló lel helyeinek színvonalát, noha a lelet európai jelent ség volta kétségbevonhatatlan.

Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) - I.2. Turizmusfejlesztés operatív program Vasvári kistérség kulturális örökségvédelmi program (2004) - II.2. Egyedi természeti értékek védelme A projekt leírása: A résztevékenységek egységet képeznek, egymásba fonódnak, s gyakorlatilag az egyik igényb l adódik a következ , illet leg fordítva: 1.)

Tanösvény kialakítása Cél: a tanösvényt több szinten és többféleképp lehet hasznosítani. A legkézenfekv bb a környezeti nevelésben való használata, óvodában, általános iskolákban éppúgy, mint a középiskolákban. Lehet egyszer kirándulási programként végigjárni az utat, de különböz feladatok megoldására is kínálkozik a tanösvény. Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

98


Körülbelül 6 km hosszúságú útszakaszon 40 tábla kerül kihelyezésre illet leg 2 pihen hely beiktatását tervezzük. 2.)

Állandó kiállításból múzeum létesítése Fontos és nagy el relépés lenne a jelenleg kihasználatlan iskola átalakítása múzeummá. A magánterületen feltárt csontok a Földtani Intézetbe kerültek, megfelel körülmények között méltó lenne, ha ezek a darabok, mint kiállítási példányok kerülnének vissza eredeti helyükre. Ehhez nélkülözhetetlen az átalakítás: 6 bemutatóterem kialakítása 2 tároló helység kialakítása 1 eladó helység kialakítása

3.)

Szoborpark, szabadtéri állandó bemutató park létesítése Körülbelül 15 slény eredeti mása készülne el, rekonstruálva eredeti környezetüket, cél továbbá, hogy újra életre keltsék az akkoriban létez él lényeket és bemutassák, milyen lehetett a hatalmas állatok között járni.

4.) 5.)

Bel- és külföldi egyetemek részére oktatóterület kialakítása seml s bend - állandó borpince létesítése (TIGRISVÉRREL) Amennyiben az el z ekben meghatározottak adottak, a múzeumhoz, tanösvényhez és szoborparkhoz özönl

turisták részére nélkülözhetetlen egy olyan hely, ahol

megpihenhetnek, ehetnek és szomjukat olthatják. Az étterem bejárata a hangulatnak megfelel en egy hatalmas sállat fejét ábrázolná, (például mamut-fej) fogai az el kertet, nyelve a tényleges bejáratot, míg a bend je a bels

teret szimbolizálja, ahol a boltozat és az oldalsó falak hatalmas bordákból

állnának, azt az érzést keltve, hogy az odalátogatók ténylegesen az elképzelt állat hasában tartózkodnak. 6.)

Makett és puzzle kiállítás és vásár A múzeumban kiállított csontok mellett az

sállatok méretarányos makett

rekonstrukciója készülne el. A makettek összerakását egy erre kialakított részben a gyerekek kipróbálhatják, illet leg vásárlásra is lehet séget biztosítunk. 7.)

Játékos slénytan ismereti tábor Amennyiben a jelenlegi lehet ségeket vesszük figyelembe, akkor a kihasználatlan tornaterem alkalmas nagyobb csoportok elszállásolására. Kényelmesen körülbelül 30 kempingágy vagy ugyanennyi polifon fér el, tehát 30 f hálózsákos elszállásolása már biztosított. A tanösvény tanulmányozására érkez

kisdiákok számára ez kiváló és


99


olcsó éjszakai menedékhely . A közelben lév

seml s bend

biztosítja számukra

a napi négyszeri étkezést, a tornaterem mellet lév zöld övezetben pedig tábort z gyújtásához alkalmas terület alakítható ki, szalonnasütéshez, grillezéshez, esti játékokhoz. A tornateremi szálláslehet ségek mellett sátorozáshoz is kiváló a terület, 40 darab kétszemélyes sátor felállítására van lehet ség. 8.)

Mamut-ház (turistaház építése)

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - Vasvári kistérség - bérbaltavári önkormányzat - Kistérségi civil szervezetek - Falusi szálláshelyek, falusi turizmusban résztvev k

A projekt megvalósításának indikatív forrásai: A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok (IHM, egyéb minisztériumi források) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt eredményeképp a község élete mindenképpen felpezsdül, új munkahelyek teremt dnek, a létrehozott slénypark által a település hosszú távon biztos bevételi forrásokra számíthat: mind a múzeum, mind a múzeumi bolt, mind a táboroztatás, illet leg az seml s bend étterem és a mamut turistaház is folyamatos bevételeket eredményez. Ez természetesen a kés bbiekben a falu infrastrukturális fejl dését generálja, mely hatással van a falusi turizmus színvonalának és az életszínvonalnak az emelkedésére is.


100


III. Vasvári tanuszoda kialakítása

A projekt háttere: A Európai Uniós el írások szerint, Magyarországon 2010-ig, minden kistérségnek rendelkeznie kell egy tanuszodával. Korábban a Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztérium által kit zött pályázatok adtak lehet séget új tanuszodák építésére, a Vasvári kistérségben azonban eddig nem volt erre lehet ség illetve kezdeményezés. A vasvári fürd , a Szentkút Fürd

továbbfejlesztésével, költséghatékony módon lehetne megoldani a kistérségben,

immáron szükségessé váló tanuszoda létrehozását. A Vasvári kistérségben így biztosítani lehet, hogy minden fiatal úszásoktatásban részesüljön, az általános iskolai oktatás keretében. Az általános iskolai úszásoktatást a szeptemberi iskolakezdést l, a június eleji szünetig tudják megvalósítani. Ez természetesen azt jelenti, hogy az utó- és téli idényben a tanítás ideje alatt valósulhatna meg az oktatás, amelyekben az id járás már gátoló tényez . A szezonális jelleg megsz ntetésével megoldódik ez a probléma. Ezt a már meglév medence arra alkalmassá tételével, azaz téliesítéssel lehet megoldani. Erre szolgál az egyéb kiegészítések mellett a medence lefedése. A padlóf tés kialakítása a medence körül és a medence vizének f tésével, (utóbbi a vasvári fürd esetében megoldott) akár 12 hónapos használat is lehetséges. Az sem elhanyagolható tényez , hogy a fedés alatti tér h mérséklete mindig megegyezik a vízével, így az esti vagy a hajnali leh lések ellenére is alkalmas a medence a fürdésre.

Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése

Vasvári kistérség turizmusfejlesztési programja (2005) - IV. Aktív turizmus A projekt leírása: A projekt során létrejöv

humáninfrastruktúra-fejlesztéssel kiszélesednek az oktatási

infrastrukrúra lehet ségei, feltételei. Általában véve a beruházás oktatási, egészségmeg rzési, valamint turisztikai célokat szolgál.


101


A projekt közvetlen célja egy olyan tanmedence és a hozzá tartozó gépház kialakítása, amely segítségével ki lehet elégíteni a kistérségben az általános iskolák tanrendben el írt úszásoktatását, és a turisták, valamint a lakosság is egész évben igénybe vehetik a fürd szolgáltatásait.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - Vasvári Önkormányzat - Intézmények, iskolák, óvodák - Szentkút Fürd Kft. A projekt megvalósításának indikatív forrásai:

A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt jellegéb l adódóan hosszútávon multiplikátor hatással rendelkezik, amely újabb fejlesztési projekteket indukálhat. A projekt során kialakítandó tanmedence folyamatosan használhatóvá teszi a fürd t, amelyet eddig szezonálisan, csak nyáron lehetett igénybe venni. Ebb l kifolyólag nemcsak az úszni tanuló általános iskolások számára lesznek elérhet k a fürd szolgáltatásai, hanem célcsoportként megjelenhetnek akár az utószezonban, illetve még a téli szezonban idelátogató turisták-, valamint a lakossági használat is. Ez lehet séget teremt a szálláshelyek, ill. a szolgáltatások növelésére is. A beruházásra és a m ködtetésre kialakított önkormányzati-vállalkozói konstrukció révén a fürd rész hosszú távon is m ködtethet lesz (önkormányzat az úszásoktatás miatt fedezi a kiadásokat), míg a Kft. kezelésében maradó rész nyereségessé válik. Fontos továbbá a megfelel mennyiség és min ség szálláshely létrehozása. A fentiekben említett dolgok alapjai lehetnek a kés bbiekben is egy határon átnyúló kapcsolat kialakítására hasonló szövetségben lév fürd kkel.


102


IV. Közösségi bázisú kulturközpont létrehozása Oszkón

A projekt háttere: Kistérségi minta-projektnek is tekinthet az Oszkón létrejött Közösségi Ház. Ez a KITA projekt lefolyása alatt megvalósuló fejlesztés bármelyik a Vasi Hegyháthoz tartozó település, vagy települési együttm ködés számára példaérték lehet. A célja egy olyan infrastruktúra kialakítása, amely segíti a helyi szervezetek m ködését, teret ad programjaiknak, és ezáltal a helyi lakosság kulturális igényeinek kielégítését is megcélozza. Oszkó esetében a megfelel

projekt közvetlen célja egy olyan Közösségi ház kialakítása, amely

infrastrukturális hátteret biztosít a településen m köd

civil szervezetek -

els sorban a Hegypásztor Kör és a Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szövetség (NYUGI) - által helyi és térségi szinten felvállalt kulturális-, közösségi- és szociális feladatok ellátásához. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) - III. Humán infrastruktúra fejlesztése - VI. Esélyegyenl ség Vasvári kistérség turizmusfejlesztési prgramja (2005) - IV. Aktív turizmus Vasvári kistérség LEADER+ programja (2005) - I. Kulturális örökségre alapozott intézkedések A projekt leírása: A pályázati projekt központi részét egy használaton kívüli, er sen leromlott állapotban lév egykori kocsmaépület megvásárlása és felújítása képezi. A falu központjában található több mint 160 m2 alapterület

épületben a felújítást követ en 5 helyiség szolgálna az alábbi

funkciók befogadására: A közösségi centrum, a faluban m köd

kulturális csoportok (pl. Gyöngyvirág

daloskör), helyi közösségek rendszeres találkozásaihoz, próbáihoz ad majd helyet. A közösségi helyiségekben állandó helytörténeti kiállítás kialakítása kezd dik el, amely az egyesület által az elmúlt években szisztematikusan gy jtött tárgyakat, fotókat, néprajzi anyagokat mutatja be. Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

103


A Hegypásztor Kör kapcsolatban áll a térségben, valamint a határ túloldalán m köd szlovén- és osztrák hegyközségekkel. A Bormúzeum kialakítása már be is fejez dött, példaérték

lehet a többi település számára. A vinotéka a határrégióban található

borok bemutatását szolgálja és id közönként lehet vé teszi szervezett borkóstolók tartását is. Negyedik momentuma a projektnek a

Civil Szolgáltató Központ, amely a civil

szervezetek által felvállalt helyi és térségi programok (Munkaer piaci program, térségi rehabilitációs program) infrastrukturális hátterét biztosítja. Az egyesület tulajdonában lév 30 kerékpár elhelyezését célozza Kerékpárkölcsönz kialakítása. A kerékpárkölcsönz els sorban a Hegypásztor Kör által fenntartott Erdei Iskolába érkez csoportok számára kínálja szolgáltatásait, akiknek ezáltal lehet ségük nyílik a környez nagyobb térség épített és természeti értékeinek megismerésére is.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - Önkormányzatok - Helyi aktív egyesületek, szervezetek (Hegypásztor Kör) A projekt megvalósításának indikatív forrásai: Magyarország-Ausztria Szomszédsági Program Magyarország-Horvátország-Szlovénia Szomszédsági Program A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: Oszkó példáján bemutatva, a projekt eredményeként, bármely infrastrukturális jelleg fejlesztés közösségi célú kialakítása lehet. Intézményi részr l, bármely szolgáltatásért befolyó összeg

a projekt

kerékpárkölcsönz

fenntarthatóságát

biztosítja.

Jó

példa

erre Oszkó

esetében

a

ahol a bérleti díjból befolyó összegek a fenntarthatóságot biztosítják.


104


V. Domonkos kolostor fejlesztése A projekt háttere: A domonkos kolostor rekonstrukciója Vasvár 1998-ban elindított komplex városrekonstrukciós programjába illeszkedik, amelynek átfogó célja a városi lakosság életmin ségének javítása, az idegenforgalom fejlesztése, valamint a potenciális befektet k megnyerése. Specifikus célja az arculatát tekintve vonzó, valódi funkciót hordozó elemekkel rendelkez , értéket közvetít városközpont létrehozása, amely befelé az összetartozást, városi identitást, kifelé a gondozott, emberlépték kisváros képét er síti. Vasvár jelképe, egyúttal identitásának része és komoly kulturális és gazdasági funkciókat betölt épülete a több mint 750 éves, hazánkban a legépebb állapotban fennmaradt koldulórendi templom és kolostor. A kolostorhoz 1962-ben hozzáépült kultúrház leválasztása és korszer kulturális-, képzési- és rendezvényközponttá történ alakítása mind építészeti, mind idegenforgalmi, mind funkcionális okokból mára elengedhetetlenné vált. A kolostor Sárkánytornyának, mint meghatározó építészeti elemnek a kiemelése növeli az épület történészi értékét, emellett a funkciótisztítás lehet séget teremt a zarándok- és ifjúsági szállás kialakítására, valamint a kolostor további felújításának szakaszolt fejlesztésére, egyúttal a kultúrház igényes átépítésére. A kolostor rekonstrukciója során a zarándok- és ifjúsági szállás kialakítását az épület szellemiségén és építészeti adottságain túl Vasvárnak a Csodatév Szentkút legendája okán mai napig jelent s zarándokhely jellege indokolja. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

V. Településfejlesztés

Vasvári kistérség turizmusfejlesztési prgramja (2005) -

I. Kulturális örökségre alapozott turizmus

-

II. Vezérmotívumok fejlesztése

Vasvári kistérség LEADER+ programja - I. Kulturális örökségre alapozott intézkedések A projekt leírása A projekt általános célja: Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

105


Vasváron, a történelmi városközpont területének reintegrálása a mai városközpontba, er sítve ezzel a városrész kulturális- és szellemi központ szerepét, továbbá fejlesztve az idegenforgalmi és rendezvényszervezési funkciók magasabb színvonalú ellátásának feltételrendszerét is. A projekt specifikus célja: Az akcióterv I. ütemeként Vasvár egyik meghatározó jelképének számító, országos védettség , több mint 750 éves a Domonkos-rendi kolostor valamint a hozzá épült kultúrház szétválasztásával, átépítésével és infrastruktúrájuk fejlesztésével kialakítani a város megújult kulturális, képzési és idegenforgalmi központjának fizikai feltételeit, el segítve ezzel további munkahelyek létrejöttét. Cél továbbá, hogy a körüljárhatóság és a közterületek rendezése, illetve a parkoló kialakítása révén rendezett és vonzó legyen a városrész, ezáltal újra legyen helye a lakosság életében egyúttal növekedjék idegenforgalmi vonzereje. A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: Vasvár Város Önkormányzata Szent Domonkos Rend Magyar Tartományf nökség

A projekt megvalósításának indikatív forrásai: Magyarország-Ausztria Szomszédsági Program Nemzeti pályázatok Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: Az átépítés pozitív hatást fejt ki a Kolostor épületegyüttese, amely kiemelkedve az eddigi elzártságból, további városképjavító hatású, illetve önmagában is vonzer t gyakorol. Másrészt a Szent Domonkos Renddel való szorosabb kapcsolat további kedvez

gazdasági hatást

gyakorol, amennyiben sikerül a Rend több országos rendezvényét a városba csábítani.


106


VI. LEADER+ program A projekt háttere: Magyarországon 2001-ben az FVM kezdeményezésére jött létre a Kísérleti LEADER Program, amely az Európai Uniós LEADER+ programjának elveire épült, de magyar forrásból - a vidékfejlesztési célel irányzatból - került finanszírozásra. A magyarországi kísérleti program célja az volt, hogy a magyarországi kiválasztott kistérségek készüljenek fel a LEADER támogatások fogadására, és tapasztalataik átadásával segítsék a további térségek felkészülését. A programban való részvételre a kistérségeknek pályázni kellett, amelyb l a Tárcaközi Bizottság választotta ki azt a 13 kistérséget, amely a program megvalósításában részt vehet. Az Európai Uniós csatlakozásunkkal lehet vé vált az eddig elérhet

pályázati források

kib vítése. Ezen források egyike lett a vidék fejlesztésére létrehozott LEADER+ program Közösségi Kezdeményezés - is. A program szerteágazó volta miatt, a Vasvári kistérség számára ideális lehet séget biztosít, amely az elmaradottnak számító térség fejl dését segítheti el . A vasvári kistérség most el ször kaphat ilyen lehet séget, melyben aktívan használhatja ki ezt az Európai Unió által adott pályázati formát, melynek egyben egy közösségformáló szerepe is van. A LEADER a vidékfejlesztés egy speciális eszköze, mely a vidék gazdaságának fejlesztését t zi ki célul. F cél az együtt történ megvalósítás. Az intézkedés általános célja, a szükséges képességek és tapasztalatok biztosítása, a LEADER+ megközelítés er sítése a helyi fejlesztésekben, a helyi szinten megtervezett és végrehajtott, területi alapú fejlesztési stratégiák megvalósítása által. Az intézkedés keretén belül támogatható tevékenységek egyedi jellegüknél fogva különböznek a többi intézkedés, vagy a többi Operatív Program által támogatható tevékenységekt l. A fejlesztés megvalósítása, egy úgynevezett akciótervvel történik. Az akcióterv és az egész LEADER program megvalósítása hét alappilléren nyugszik. A hét alappillér képezi a f irányvonalat a megvalósulásnál. Ezek köré kell felépíteni a térség fejlesztésére irányuló elképzelési lehet ségeket. A kistérségekben lakó emberek kreativitását kamatoztatva egy-egy térség vagy település kihasználatlan adottságaink feltárását, a helyi kezdeményezésre létrejöv , a kistérségi fejlesztést együtt megvalósítani kívánó helyi szervezetek, intézmények, vállalkozások összefogását ösztönzi. A program egyik legf bb erénye az, hogy a saját fejlesztési Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

107


elképzeléseken

lapuló

akciótervet

benyújtó,

nyertes

helyi

közösségek

a

pénzek

felhasználásáról maguk dönthetnek. A program a gazdaság számtalan területét ölelheti fel azok közül, melyek már eddig is nagyban hozzájárultak a térség fejlesztéséhez. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség LEADER+ programja (2005) Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

I. Gazdaságfejlesztés

-

VI. Esélyegyenl ség

A projekt leírása: A LEADER program gyakorlati megvalósulása az úgynevezett Helyi Akciócsoport létrejöttével kezd dik meg. A Helyi Akciócsoport elkészíti a kistérség vidékfejlesztési tervét, melyben szerepelnek a fejlesztés f bb irányvonalai, a megvalósításra tett törekvések f bb lépései. Ezt követ en a Pályázati kiírásnak megfelel en elkészítik a pályázatot, és határid re beadják azt. A pályázat második fordulójában a kiválasztott helyi akciócsoportok további képzésekben és segítségnyújtásban részesülnek, majd benyújtják végleges pályázatukat. A kiválasztott, összesen maximum 40-50 helyi akciócsoport 2005. és 2008. között valósítja meg a programját pályázatkiírással, a térségben m köd vállalkozók, civil szervezetek, stb. felé. A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: A Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport tagjai: - Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás - A kistérség önként csatlakozott települési önkormányzatai - Hegypásztor Kör - ÁFÉSZ Vasvár - Bérbaltaváriak Szül falujukért Egyesület - Fodor Ferdinánd - Faluház Baráti Kör Gy rvár - Gersekarátért Baráti Kör - Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány - Karátföldi Józsefné Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

108


- Kovács Ern - Mozduljunk-Kám Egyesület - M vel dési Ház Vasvár - Norma Kft. - Regionális Innovációs Iroda - Szombathelyi Erdészeti Rt. - Takarmányszerviz Kft. - Varga Károly - Vasi Hegyhát Beszerz és Értékesít Szövetkezet - Vas megyei Munkaügyi Központ Vasvári Kirendeltsége - Vas-vár Örökség Népf iskola - Vasvár és Térsége Cigány Kisebbség Egyesület - Vasvár Városért Sportegyesület - Vízvári Sándor A projekt megvalósításának indikatív forrásai: - Az AVOP-LEADER+ Program A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A Magyarországon megvalósuló LEADER+ program, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében valósul meg. A program során a tevékenységek egyediségét többek között a közösségi részvételen alapuló tervezésük, megvalósításuk és m ködtetésük, valamint innovatív jellegük és a hálózatépít , együttm ködések er sítésére irányuló céljuk adja. A program eredményeként megjelenik a térségben és elterjed a hagyományos gazdálkodási forma. A turizmus területén b vül a szálláshely-kínálat, és a turisztikai programkínálat fejl dik, sokrét vé válik. Aktív vidékfejlesztési civil szervezetek m ködnek a térségben, amelyek közrem ködnek majd a szellemi- és tárgyi örökség védelmében, valamint a térségi foglalkoztatási programok, szociál-ökonómiai projektek megvalósításában. Piacképes térségi termékek (kézm ipari- és élelmiszeripari) jelennek meg. Az illegális hulladéklerakók felszámolásra kerülnek. Várhatóan elterjed az alternatív energiaforrások használata. A helyben teremtett munkahelyek száma min. 50%-al b vülni fog.Összességében elmondható hogy a térség általános jólétének növekedését segíti el a program megvalósítása.


109


VII. Utak vonzásában kulturális és turisztikai központ

A projekt háttere: A határ szlovén és magyar oldalán lév térségek közös történelmi- és kulturális gyökerekkel rendelkeznek, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a két oldalon él

lakosság jelent s

mértékben elszigetel dött egymástól. A térség alapvet en aprófalvas vidék, az adott megye, illetve régió elmaradott részét képzi - helyben kevés a munkalehet ség, s ezáltal nagy jelent sége van azoknak a térségi kezdeményezéseknek, amelyek a meglév er forrásokra építve orvosolják a problémákat. Ilyen lehet ségként jelentkezik a kulturális turizmus, hiszen a térség történelmi-, kulturális és épített értékekben gazdag, s küls

tényez ként egyre nagyobb kereslet jelentkezik az

értékalapú, tematikus programokat kínáló turisztikai szolgáltatások iránt. A térségben található az egyik legjelent sebb történelmi út, a Katonák Útja, amely fizikálisan is összeköti a kapcsolódó magyar és szlovén területeket (Vasi Hegyhát

rség

Szlovénia).

2. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) - I.2. Turizmusfejlesztési program Vasvári kistérség kulturális örökségvédelmi programja (2004) - I.3. Épített örökség védelme A projekt leírása: A projekt átfogó célja a határon átnyúló szlovén-magyar kulturális és turisztikai együttm ködés er sítése. Közvetlen célkit zés egy közös turisztikai kínálatfejlesztés megvalósítása, a

Katonák útja , mint határon átnyúló kulturális-turisztikai termék

létrehozása (ezen keresztül, a határon átnyúló közvetlen emberi kapcsolatok er sítése, az itt él k életmin ségének javítása). A projekt eredményeként létrejön a Katonák Útja Kulturális és Turisztikai központ, amely a szlovén magyar közös múltra épül tudományos-, kulturálisés turisztikai szolgáltatások szervezését valósítja meg. A projekt során végzett tevékenységek, öt megvalósítási szakaszra oszlanak: 1. SZAKASZ: MENEDZSMENT ÉS KOORDINÁCIÓ Tervezett tevékenységek: Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

110


- általános projektmenedzsment: - szakmai koordináció: - közbeszerzési feladatok: - tájékoztatási- és nyilvánossági feladatok ellátása 2. SZAKASZ: ÉPÍTÉSI MUNKÁK (KATONÁK ÚTJA KÖZPONT) Az építési beruházás tevékenységei tartoznak ide, amelynek révén a vasvári Domonkos Kolostor épületében létrejön a Katonák útjához , mint új európai kulturális úthoz kapcsolódó funkciók fizikális központja. Tervezett tevékenységek: o kiviteli terv készítése o építési-rekonstrukciós munkák: o építési munkák bonyolítása: o régészeti felügyelet 3. SZAKASZ: HATÁRON ÁTNYÚLÓ KUTATÁSI AKTIVITÁS ER SÍTÉSE A munkaszakasz tevékenységeinek közvetlen célja, hogy feltárja a katonák útjához kapcsolódó közös történelmi- és kulturális gyökereket, er sítse a szlovén- és magyar szakemberek közötti együttm ködést, a fiatalok közötti kulturális- és emberi kapcsolatokat, s emellett biztosítsa az együttm ködés fenntarthatóságának feltételrendszerét. (valamennyi résztevékenységben közrem ködik a szlovén és a hazai partnerszervezet.) Tervezett tevékenységek: o A katonák útja szakmai felmérése, kutatása o Szakmai találkozók, m helyfoglalkozások o Ifjúsági kutatótábor megszervezése o Tudós szobájának kialakítása o Kétnyelv szórólap készítése o

Középkori emlékek a katonák útja mentén : Kétnyelv , nívós fotóalbum megjelentetése, amely 60 oldalon mutatja az út mentén található 10-12 legjelent sebb objektumot, a háromnyelv

szöveges rész pedig tartalmazza a térség szakmai-

történelmi bemutatását (1000 példányban jelenik meg).

4. SZAKASZ: TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS ÉS MARKETING) A munkafázis keretében megvalósul a katonák útjára, mint kulturális turisztikai termékre vonatkozó részletes kínálatfejlesztés. Ennek során építünk annak a marketing tervnek az Stratégiai és operatív program Promen Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kálvária u 18.

111


eredményeire, amely két éve készült, és a katonák útja magyar szakaszára vonatkozóan fogalmazza meg a turizmusfejlesztés általános lépéseit. (szlovén partner bevonásával zajlik) Tervezett tevékenységek: o egységes marketing koncepció kidolgozása o határon átnyúló tematikus programok: A felmérés eredményeire alapozva turisztikai programcsomagok kifejlesztése történik meg. o partneri háló kiépítése o felkészít képzés o turisztikai kiadvány 5. SZAKASZ: INFORMÁCIÓS ÉS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA A projekt utolsó szakaszának tevékenységei egy olyan fenntartható információs- és szervez rendszer kialakításához kapcsolódnak, amely a létrehozandó Katonák Útja Kulturális és Turisztikai Központ folyamatos határon átnyúló információszolgáltató funkcióját alapozza meg. Tervezett tevékenységek: 1. Digitális térkép készítése: Els

lépésben a magyar szakaszra meglév

alaptérkép

kiegészítését tervezzük a szlovén oldali résszel. Majd a térképre felvisszük a felmérés, valamint a kínálatfejlesztés során nyert információkat. 2. CD kiadása: a digitális térképen szerepl tartalommal egy önálló CD-rom kiadására kerül sor 500 példányban, amely szlovénül és magyarul tartalmazza az információkat. 3. Honlapfejlesztés: Az érintett szlovén- és magyar térség múltjáról, történelmi-, kulturális és turisztika sajátosságairól szóló Internetes honlap elindítása, amely teljes egészében tartalmazza a projekt eredményeit, és folyamatos lehet séget biztosít a közös kutatások megjelenítésére. A honlap egy elkülönült oldala tartalmazza a Katonák Útjára, mint turisztikai termékre vonatkozó információkat.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - Az érintett szlovén- és magyar térség tudományos kutatói, szakemberei (történészek, régészek, kulturális szakemberek) - A turisztikai programok nyújtásába bekapcsolódó szolgáltatók (szállásadók, programgazdák, civil szervezetek, kézm vesek, stb.) - A térségben él iskolai hallgatók, pedagógusok


112


A projekt megvalósításának indikatív forrásai: - Helyi közpénzekb l történ finanszírozás - INTERREG program ill. Horvát-magyar-szlovén Szomszédsági Program A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: Az érintett szlovén- és magyar térség tudományos kutatói, szakemberei körében er södni fog a közvetlen együttm ködés, új közös kutatások indulása várható, a központban létrehozott kutató tér fizikális lehet séget biztosít a közös múlt kutatására. A turisztikai szolgáltatók ismeretszintje a képzések révén fejl dik, s a termékfejlesztés következtében várható keresletnövekedés eredményeként megélhetési lehet ségeik, jövedelemszintjük is javul. A turisták esetében a b vül programkínálat lehet séget biztosít majd, a határtérség kulturálisés történelmi emlékeinek megismerésére, és az értékorientált kikapcsolódás lehet ségeinek b vülésére. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát els sorban a turisztikai bevételek (rendezvények és kiállítás bevételei, valamint a kolostorban lév szálláshelyhez kapcsolódó többletbevételek), valamint az önkormányzat részér l biztosított m ködési források garantálják.


113


VIII. "Vazs megye Vazsvár ott terem a legvár" - térségi lekvárfesztivál

A projekt háttere: A helyi termékek marketingjének mindinkább népszer lehet sége a különböz fesztiválok, és ahhoz kapcsolódó programok szervezése, mely nem csupán az adott térségi termék népszer sítését, de közvetve az egész térség marketingjét is szolgálja. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Kistérségi Örökségvédelmi Program (2004) - II.1. Néprajzi jelleg emlékekre alapozott intézkedések A projekt leírása: A projekt alapvet

tevékenységét egy évr l-évre megrendezend

kistérségi fesztivál

képezné, mely során a megye és a régió (ország) különböz tájairól érkezett csapatok mérhetnék össze

közönség ill. zs ri el tt

a lekvárf zésben ill. a lekváros étkek

készítésében tudásukat. A rendezvény hangsúlyos elemét képezné az ahhoz kapcsolódó kulturális kínálat és vásár

mindkett lehet séget teremtene a térség bemutatkozására.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - civil szervezetek és hálózataik - kistérségi intézmények - vállalkozók (turizmus, mez gazdaság, értékesítés, stb. területén) A projekt megvalósításának indikatív forrásai: A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok (IHM, egyéb minisztériumi források) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt eredménye egy új, kistérésgre jellemz arculati elem felhasználásával kifejlesztett turisztikai termék bevezetése a piacra, melynek hosszabb távú fenntartása üzleti alapon is biztosítható.


114


IX. Térségi információ-szolgáltató hálózat

A projekt háttere: Az információhoz való hozzájutás mennyiségi és min ségi mutatói alapvet jelent séggel bírnak egy térség versenyképességének vonatkozásában

már napjainkban is, de az

infokommunikációs technikák és hálózati társadalom kiépülésének trendjeit figyelembe véve a jöv ben még inkább. Ennek megfelel en a kistérség, s az itt él érdekelt szervezetek hosszú távú érdekeit szolgálja, ha bevezetésre kerülnek infokommunikációs technikákra alapozott projektek. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

I.3. Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése

-

II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése

Vasvári kistérség turizmusfejlesztési programja (2005) - V. Marketing

infokommunikációs technikák

Vasvári kistérség LEADER+ programja (2005) - IV. Információ

egységes térségi megjelenés és marketing

Kistérségi Örökségvédelmi Program (2004) - III.2. Az Informatikai Technológiák (IT) kínálta lehet ségek kihasználása A projekt leírása: A projekt során egységes webes felületen kerülnek összegy jtésre a térségre vonatkozó releváns adatok, a következ f bb szegmensek szerinti tagozódásban: -

Turizmus (szálláshelykínálat, vendéglátás, desztinációk, menetrendek, elérhet ség, stb.)

-

Gazdaság (helyi termékek és azok értékesítése, telephelykínálat, helyi adók, stb.)

-

Civil szervezetek (aktivitás, tevékenységi terület, projektek, stb.)

-

Programok, kistérségi, települési hírek

Figyelembe véve a fenti tagozódást, természetesen az egyes részegységek egymástól független módon, id ben nem feltétlen egyid ben is felépítésre kerülhetnek összefüggésben a finanszírozás forrásaival. Fontos jellemz je lenne a projektnek az interaktivitás

azaz id vel olyan felület kerülne kialakításra, mely pl. a turizmusra


115


vonatkozóan közvetlen lehet vé tenné szálláshelyek lefoglalását, turisztikai információ kérését, stb. A nagyobb célhatás elérése érdekében szükséges a két- (vagy többnyelv ség) biztosítása (német/angol); valamint a meglév tartalmának

fejlesztések és honlapok

ill. azok

integrálása; továbbá a frissítések rendszerének kidolgozása és biztosítása.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - civil szervezetek és hálózataik - teleházak - kistérségi intézmények - vállalkozók (turizmus, mez gazdaság, értékesítés, stb. területén) - (térségi) tartalomszolgáltatók A projekt megvalósításának indikatív forrásai: A projekt megvalósítható integrált, egységes projektként, de szétbontható tematikus egységekre is, az egyes indikatív források rendelkezésre állásának megfelel en: Magyarország-Horvátország-Szlovénia Szomszédsági Program A Vasvári kistérség LEADER+ programja Nemzeti pályázatok (IHM, egyéb minisztériumi források) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati forrásai A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt eredményeképpen egységes arculatú térségi tematikájú, piaci alapon is m köd képessé tehet

információs tartalom épül fel, mely alkalmas a térségi áruk és

információk kiajánlására, értékesítésére. Fenntarthatóságának fontos eleme az információk frissítésér l való gondoskodás, ezzel összefüggésben a piaci mechanizmusok bevonása.


116


X. Borút fejlesztése, borútba való bekapcsolódás

A projekt háttere: A turizmus és vendéglátás nemzetközi trendjei, s a hazai borkultúra utóbbi évtizedben bekövetkezett örvendetes fejl dése együttesen olyan küls körülményeket teremt

keresleti

oldalon -, mely szerencsésen találkozik a Vasvári kistérség el nyös bels adottságaival, s a bor- és sz l kultúra terén meglév tapasztalatokkal és kínálati elemekkel. Térségi igényekre való reagálás - kapcsolódás térségi programozási dokumentumokhoz: Vasvári kistérség területfejlesztési programja (2003; 2005) -

I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program

Vasvári kistérség turizmusfejlesztési programja (2005) - III. Tematikus hálózatokra épített turizmus Vasvári kistérség LEADER+ programja (2005) - III. Tradicionális mez gazdasági termékek és feldolgozásuk támogatása Kistérségi Örökségvédelmi Program (2004) - I.4. Táji örökségelemek meg rzése A projekt leírása: A projekt alapvet en a kistérség gazdag hagyományaira épít, a sz l - és borkultúra terén, mely hagyományokra utal számos építészeti emlék, borospince, présház, pince. A borkultúra annak ellenére jelent s a Hegyháton, hogy a terület nem tartozott/tartozik a történelmi magyar borvidékek közé. Ennek megfelel en a projekt

els lépésben

nem

önállóan, hanem más hazai (európai) borutakhoz kapcsolódva érné el a kívánt hatást. A projekt f bb tevékenységei a következ k lennének: - Marketingakció (kiadvány, honlap, szórólap, stb.) a közelben elhelyezked

hazai (és

osztrák, szlovén) borvidékekhez kapcsolódva. - Tematikus kínálat nyújtása a térségbe érkez k számára

vinotéka; Hegyhát Pincéi

program, stb. - Termel i értékesítés összefogása

Hegyhát Pincéi program

- Állandó, tematikus rendezvény kialakítása - Hegyháti Borút

Hegyháti Szüret

termel k integrálása az értékesítés érdekében


117


Az egyes projektelemek egymásra épülnek, s együtt képeznek komplex, értékesíthet projektet

mindazonáltal az egyes lépcs fokok részint egymástól függetlenül is

megvalósíthatók.

A projekt megvalósításában érdekelt szervezetek: - termel k, borászok, vállalkozók - civil szervezetek - helyi lakosság, picetulajdonosok, stb. A projekt megvalósításának indikatív forrásai: A projekt megvalósítható integrált, egységes projektként, de szétbontható tematikus egységekre is, az egyes indikatív források rendelkezésre állásának megfelel en: Magyarország-Horvátország-Szlovénia Szomszédsági Program A Vasvári kistérség LEADER+ programja AVOP

A projekt várható eredményei, fenntarthatósága: A projekt eredményeképpen más hasonló kezdeményezésekhez kapcsolódó térségi borút jön létre, mely összefogja a termel ket, megkönnyíti az értékesítést, s növeli a turisztikai kínálatot.

Emellett

visszatér

módon

kínál

sz l -

és

borkultúrához

kapcsolódó

programelemeket; fenntarthatósága részint piaci alapon is biztosítható.


118

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG KÖZÖSSÉGI BÁZISÚ FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents