A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS… Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06.
MOTTÓ
Edgar Degas: „Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni”
A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL
AZ URBANISZTIKA RÉSZTERÜLETEI (A WIKIPÉDIA SZERINT)
Átfogó, koncepcionális tervezés, stratégiai tervezés
Környezeti tervek, programok készítése
Részterületi tervezés, akcióterületi tervezés
Rendezési tervezés, a területhasználat, a terület-, vagy településszerkezet tervezése, kisebb, vagy nagyobb területekre építési szabályzatok készítése
Közlekedéstervezés, átfogó, vagy részterületi, helyi, térségi, vagy országos, és nagytérségi szinten
Kommunális hálózatok, infrastruktúratervezés települési, térségi, országos, vagy nemzetközi szinten
Városrész-rehabilitációs akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása
Lakáspolitikai tervek, programok kidolgozása
Városmarketing tervek készítése
A területi, vagy helyi gazdaság fejlesztésének tervezése, a megvalósítás támogatása
Igényfeltáró és egyeztető városmenedzsment tevékenységek a különféle tervek előkészítésében és más területi döntés-előkészítő folyamatokban, különösen az érintett lakosok, vállalatok, önkormányzati, és más közhatalmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, kommunális szolgáltatók tervezésbe és megvalósításba való részvételének biztosítása érdekében
A térségi, vagy helyi örökséggel való gazdálkodás tervezése
A közterületek, zöldfelületek rendszerének tervezése
A térségi és helyi klíma, energia tervezése
A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
Városrész-rehabilitációs akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása
Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése
Városmarketing tervek készítése
Népességprognózisok, társadalmi tervek készítése
Várostervezési kommunikáció (pl. rendezvényszervezés, honlapkészítés, kiadványszerkesztés)
Empirikus településszociológiai felmérések, kvalitatív, vagy kvantitatív módszerekkel
Területi trendanalízisek készítése
Városmenedzsment (a városfejlesztés tervezésének, megvalósításának irányítása, összvárosi, vagy településrészi, városnegyedi szinten)
Településelmélet, története és fogalmi rendszere
MULTIDISZCIPLINARITÁS A URBANISZTIKÁBAN PARTNERSÉG
tudásbázis
energiahatékonyság
szinergia
SZOLIDÁRIS TÁRSADALOM kreatív ipar
mobilizáció
migráció ESÉLYEGYENLŐSÉG
Társadalmi kohézió
versenyképesség fenntarthatóság
intermodalitás
diverzifikáció
smart city
optimalizálás
szegregáció
INNOVÁCIÓ
integráció Holisztikus szemlélet
A VÁROSRENDEZÉS HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN •
1949. aug. 20. - 1957. máj. 22
► Építésügyi Minisztérium
•
1957 – 1988
► Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
•
1988 – 1990
► Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Min.
•
1990 – 1994
► Környezetvédelmi Minisztérium
•
1994 – 1998
► Környezetvédelmi és Területfejlesztési Min.
•
1998 – 2002
► Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min.
•
2002 – 2003
► Belügyminisztérium
•
2003 – 2006
► BM. Országos Lakás és Építésügyi Hivatal
•
2006 – 2008
► Önkormányzati és Területfejlesztési Min.
•
2008 – 2010
► Önkormányzati Minisztérium
•
2010 – 2014
► Belügyminisztérium
•
2014-
► Miniszterelnökség
A VÁROSRENDEZÉS HELYE AZ OKTATÁSBAN RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT: szakosodott építészmérnök Budapesti Műszaki Egyetem ► Építészmérnöki Kar ► Városépítés Tanszék JELENLEG: településmérnök MSC BME Urbanisztika Tanszék BUDAPEST | Szent István Egyetem (2016.01.01-től, korábban Corvinus Egyetem) ► Tájépítészeti és Településtervezési Kar ► Településépítészeti Tanszék GYŐR | Széchenyi István Egyetem ► Műszaki Tudományi Kar ► Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék ► Építészettörténeti és Városépítési Tanszék PÉCS | Pécsi Tudományegyetem ► Műszaki és Informatikai Kar ► Urbanisztika Tanszék DEBRECEN | Debreceni Egyetem ► Műszaki Kar ► Építészmérnöki Tanszék
A JOG SZEREPÉNEK FELERŐSÖDÉSE A VÁROSRENDEZÉSBEN • A városrendezés feladatainak átalakulása (a „tömeges” lakásépítéstől a rehabilitációig) • A városrendezési terv átalakulása (beépítési terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) • Mi a városrendezés lényege: térbeli koncepció alkotása, vagy szabályok megfogalmazása? • Mi szolgálja jobban az épített környezet minőségét: a jogi meghatározottság, vagy a szakmai „önigazgatás”? • Környezetalakítás: szubjektív, vagy objektív döntés? • Településrendezési „eszközök”, vagy tervek?
• A közbeszerzés: az állatorvosi ló…
MI IS A VÁROSRENDEZÉS LÉNYEGE?
NORMATÍV ALAPÚ SZABÁLYOZÁS
SZAKMAI ALAPÚ SZABÁLYOZÁS
objektív – jogszabályok által determinált
szubjektív – szakmai grémium döntése által meghatározott
GYŐR BELVÁROS SZAKMAI ALAPÚ SZABÁLYOZÁSI TERVE
A VÁROSTERVEZÉS „TÁRSADALMASÍTÁSA”
Avagy ki tervezi a várost? • a lakosság? • a civil szervezetek?
• a helyi vállalkozók? • a „meghatározó véleményformálók”? • a politikusok? • a szakemberek (tervezők)?
A PARTNERSÉG HELYE A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN CÉLOK
MEGVALÓSÍTÁS
EREDMÉNYEK
TÁRSADALMI
TÁRSADALMI
CÉLOK
EREDMÉNYEK
TERVEZÉS GAZDASÁGI CÉLOK
KIVITELEZÉS
GAZDASÁGI EREDMÉNYEK
KÖRNYEZETI
KÖRNYEZETI
CÉLOK
EREDMÉNYEK
Részvétel a fejlesztési tervek (településfejlesztési koncepció, ITS) készítésében
Részvétel az eredmények ellenőrzésében (monitoring rendszer működtetése)
SZAKMAI MUNKA
A VÁROSTERVEZŐ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
