A városi zöldfelületek tervezése, fejlesztése és kezelése

ICC – Interdisciplinary Catalogue of Criteria Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Városi szint

Leírás

Kritérium N° 4.

A városi zöldfelületek tervezése, fejlesztése és kezelése

A legtöbb európai városban a zöldfelületi tervezést jogszabályok támasztják alá. Ezekben rögzítik az önkormányzatok feladatait, hatásköreit, felelősségét, valamint a különböző szervezeti egységek zöldfelület-gazdálkodási feladatait. Ennek a fejezetnek a fő célja az önkormányzatok zöldfelülettervezési és fenntartási feladatainak a jellemzése. A vizsgálat során az ICC használói fel tudják mérni azokat a hiányosságokat, melyek gátolják a városi zöldfelületek optimális kihasználtságát. Kulcsszavak: zöldfelület-gazdálkodás, tervezés, finanszírozás, Agenda 21, hivatalok, a lakosság bevonása, városvezetés



Leírás

Kritérium N° 4.1

A város zöldfelület gazdálkodása és annak jogszabályi környezete

A megfelelő országos, regionális és helyi szabályozás, valamint a tervezési eszközök megléte alapvető fontosságú a zöldfelületek tervezéséhez és kezeléséhez. Meglétük, összefüggéseik és teljességük képessé teszi a várost, hogy erőteljes zöld politikát érvényesítsen zöldfelületi rendszere fejlesztése érdekében. Ellenkező esetben, a gyenge jogi és szabályozási eszközökkel rendelkező város nem képes megfelelő zöld politikát érvényesíteni, és ezzel akadályozza a zöldfelületi rendszer harmonikus fejlesztését. Ez a kritérium lehetővé teszi, hogy kellő kritikával szemléljük a meglévő jogszabályi háttér hatékonyságát, alkalmazhatóságát. 1. INDIKÁTOR – A zöldfelületek tervezésére és kezelésére vonatkozó szabályozás megléte nemzetközi, országos, regionális és helyi szinten MÓDSZER Jelölje meg (igennel vagy nemmel) hogy az alábbiakban felsorolt európai és nemzetközi törvények, egyezmények és direktívák közül melyeknek van érezhető hatása a város zöldfelületi politikájában:

Európai Bizottság szabályozása a köz- és magánprojektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatokról A városi környezet védelmének Zöld Könyve, 1990. június Élőhely direktíva n°43, 1992. Aalborg karta, 1994. Európai Bizottság Város Program, 1994. Európai Fenntartható Városok, 1996. Agenda 21. Rio de Janeiro Konf. 1992. Egyetemi Városok kartája, Barcelona, 1991 Európai tájvédelmi konvent, Strasbourg ,1997

Vizsgálat

ELVÁRÁS A 9 felsorolt alternatívából legalább háromnak hatással kell lennie a zöldfelületi politikára. 2. INDIKÁTOR – A meglévő jogszabályok hatásai. MÓDSZER Értékelje, hogy a felsorolt, legáltalánosabb meglévő jogszabályok közül melyik milyen mértékben hat a város zöld politikájára. Válasszon az alábbi kategóriák közül: Jelentős mértékben hat / Közepes mértékben hat / Kis mértékben hat / Nincs hatása

Nemzeti Alkotmány: az emberek egészséges környezethez való jogának nyilatkozata

A táj, valamint természeti, történelmi és kulturális értékek védelméről szóló jogszabályok

A vizek és vízpartok védelmére vonatkozó jogszabályok

Általános környezetvédelmi célú jogszabályok

A regionális vagy helyi szintű tervek tartalmára vonatkozó jogszabályok

A közterületekkel kapcsolatos közösségi munkálatokról szóló jogszabályok

A zöldfelület-gazdálkodásban érintett adminisztratív szervek hatáskör- és feladatmegosztásra vonatkozó jogszabályok. Tartalmazhatják az ellátandó feladathoz szükséges szervezeti formának, az illetékes szervezeti egységek feladatkörének leírását.

ELVÁRÁS A felsorolt 7 lehetőségből minimum 4 legyen hatással a város zöld politikájára.


Értékelés

Példa

A legáltalánosabb törvények hatása a lipcsei zöldfelület-gazdálkodásra és tervezésre

Nemzeti Alkotmány: A német alkotmány egyértelműen megemlíti, hogy az embereknek alapvető joga az egészséges környezet → nincs hatása

A táj, valamint természeti, történelmi és kulturális értékek védelméről szóló jogszabályok - A környezetvédelmi törvény és a szövetségi törvényekre vonatkozó más környezetvédelmi kerettörvények tartalmazzák a célokat, irányvonalakat, tervezési eszközöket, a lakosság jogait, a különböző védelmi zónákat és a szabályozás elemeit. → Jelentős hatással van, különösen, amikor a konfliktusokat szövetségi törvénykezés nem szabályozza

A vizek és vízpartok védelmére vonatkozó jogszabályok – Számos törvény létezik ebben a témában, melyek néha segítenek a zöldfelületek védelme és fejlesztése terén, de gyakran figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi érdekeket. → közepes mértékű hatással van

Regionális vagy helyi szintű tervek tartalmára vonatkozó jogszabályok – Regionális tervezési jogszabály, számos környezetvédelemmel kapcsolatos célt fogalmaznak meg, de szembe kell állítani ezeket a gazdasági és tömegközlekedési fejlődéssel. A regionális tervek olyan célokat, feladatokat fogalmaznak meg, melyeket alacsonyabb szintű terveknél kell alkalmazni. → közepes mértékű hatással van

A vizsgálat alapján próbáljuk meghatározni, mekkora hatással vannak a különböző jogszabályok a zöldfelület-gazdálkodásra, -fejlesztésre és -tervezésre.



Leírás

Kritérium N° 4.2

A tervezés eszközei

A tervezés regionális és helyi eszközei alapvető fontosságúak a zöldfelületek hatékony kezelése és fejlesztése szempontjából. Átfogó és összefüggő programokra van szükség, melyek segítik a felelős hatóságok tervezői munkáját. 1. INDIKÁTOR – Nemzetközi, országos, regionális és helyi tervezési eszközök jelenléte és hatása a városi zöldfelület tervezési és fenntartási folyamatokban MÓDSZER Jelölje meg, hogy az alább felsorolt tervezési eszközök közül melyek léteznek a várostervezésben.

Vizsgálat

A természetes és az ember alkotta táj hosszú távú védelmére, kezelésére és fejlesztésére irányuló tervezési eszközök, melyek a természet védelméhez és a rekreációs lehetőségek biztosításához egyaránt szükségesek. Előzetes fejlesztési tervek az egész város fejlesztésére, növekedésére és kezelésére. Ezek a tervek vizsgálatokat, javaslatokat és célokat tartalmaznak a gazdasággal, közösséggel, lakásüggyel, közlekedéssel, közművekkel és a táj használatával kapcsolatban. Mindezt általában a funkciók szerinti zónák kijelölésével teszi (pl. területfelhasználási tervek, szerkezeti tervek, városrendezési tervek). Tervezői eszközök, vagy direktívák a város egy meghatározott területére, vagy egy projekt területére, melyek a terület jövőbeli használatára vonatkozóan (beleértve a környezetvédelmet) tartalmaznak irányvonalakat (pl. zónák bevezetése, övezeti térképek). Olyan tervezői eszközök, melyek a beépített területek zöldfelületi ellátottságára vonatkoznak, és általában a városi zöldfelületekkel kapcsolatos célokat és eszközöket fogalmaznak meg (pl. tájrendezési terv, zöldfelületi tervek, szerkezeti terv). A rekreációs területek kialakításával és kezelésével foglalkozó tervezői eszközök (nem feltétlenül csak zöldterületeket foglal magába). Zöldfelületi szabályozás, szabványok, zöldfelületek fejlesztésével, kezelésével és fenntartásával kapcsolatos technikai eszközök gyűjteménye (pl. zöldfelületekkel szemben támasztott követelmények és szabványok).

ELVÁRÁS A fent említett hat tervezői eszköz közül legalább négy alkalmazását biztosítani kell a város zöld politikájának megfelelően.


2. INDIKÁTOR – Meglévő tervek és tervezési tapasztalatok településtervezők számára MÓDSZER Jelölje meg, hogy a tervezők munkájának segítésére az alább felsorolt tervek vagy útmutatók közül melyek léteznek:

Vizsgálat

Kiviteli és tervezői előírások, útmutatók, szabályok gyűjteménye. Követendő példák gyűjteménye könyvekben, publikációkban, szakmai magazinokban stb. Területfelhasználási terv (más szóval: szerkezeti terv, városfejlesztési terv, településrendezési terv). Hosszú távú városfejlesztési tervek, amelyek az irányvonalakat, a fejlesztések ütemét és a növekedést meghatározzák. Ezek a tervek vizsgálatokat, javaslatokat és célokat tartalmaznak a gazdasággal, közösséggel, lakásüggyel, közlekedéssel, közművekkel és a területfelhasználással kapcsolatban, övezetekre vonatkoztatva. Tájrendezési terv – Hosszú távon tervezi a természeti- és az épített táj védelmét és fejlesztését, összhangban a természetvédelem érdekeivel és a rekreációs igényekkel is. Településrendezési terv – Ez a tervtípus általában a város teljes területére vonatkozik, a területfelhasználásnak és a funkciónak megfelelően kisebb egységekre (zónákra, övezetekre) bontva (pl. történelmi belváros, lakóterület, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság). Minden övezetre meghatározza a lehetséges funkciókat és a fejlesztési (beépítési) lehetőségeket. Közterületrendezési terv – Ez a tervtípus általánosságban tartalmazza a városi közterületek fejlesztésére vonatkozó szabályokat. Zöldfelületi tervek – Ezeknek a terveknek többféle típusa és formája lehet. Lehetnek önálló tervek vagy átfogó tervek részei (pl. Településrendezési terv). Tartalmazzák az alátámasztó munkarészeket, a célokat és a más tervekkel való közös elemeket (pl. közlekedés, energia, hulladékgazdálkodás). Rendszerezik és jellemzik a zöldfelületek különböző típusait, amelyekre nézve fejlesztési és fenntartási irányelveket, valamint funkciókat megfogalmaznak meg. Önálló zöldfelületi projektek – Sok város nem rendelkezik átfogó zöldfelület-fejlesztési tervvel, így azok a projektek, melyek zöldfelületekkel kapcsolatosak, nagy jelentőséggel bírnak. Általában a város egy-egy jellegzetes területére (pl. rekultivációs területre) készülnek. A projekt megkezdését általában átfogó tervezési folyamat előzi meg. Zöldfelületi szabályozás – Azoknak az elvárásoknak, követelményeknek a gyűjteménye, melyek a városi zöldterületek kezelésére, fejlesztésére és fenntarthatóságára vonatkoznak. Technikai előírások gyűjteménye Kézikönyvek formájában megjelenő követendő jó példák.

ELVÁRÁS

Értékelés

A vizsgálat eredményeként értékelést kell készíteni arról, hogy a különböző tervezői eszközök és irányelvek milyen hatással vannak a zöldterületekkel kapcsolatos tervezői és kezelési gyakorlatra.

Megjegyzés

A felsoroltak közül legalább három tervezői eszköz legyen.

Tervek vagy útmutatók számos formában létezhetnek, például tervrajzok, beszámolók, műleírások, fejlesztési tervek, speciális irányvonalak, célkitűzések és megállapítások formájában. Ha nincs a városban zöldfelület-fejlesztési terv, figyelembe kell venni más, zöldterületekhez kapcsolódó projekteket.



Leírás

Kritérium N° 4.3

Esztétikai és kulturális szempontok

Ennek a kritériumnak az a célja, hogy megállapítsa, a tervezés milyen mértékben határozza meg és veszi figyelembe a városi zöldfelületek kulturális és esztétikai egyediségét. Ennek fontossága abból a tényből ered, hogy az embereknek olyan városokban, illetve környezetben kellene élniük, ahol a helyi hagyományokat rendre megőrizték. INDIKÁTOR – Az esztétikai és kulturális tényezők szerepe a zöldfelületek tervezésében MÓDSZER

Vizsgálat

Használja a következő táblázatot annak megállapítására, hogy:

a zöldfelület átfogó tervezési szemlélete alapvető elemként tartalmazza-e az esztétikai és kulturális szempontokat;

készült-e olyan tanulmány, amely az örökség részeként vette figyelembe a zöldfelületek esztétikai értékét.

Tervezés részeként jelenlevő esztétikai és kulturális elemek

IGEN (léteznek ilyen elemek)

NEM (nem léteznek ilyen elemek)

Közigazgatásban Tervezési folyamatban

Értékelés

Példa

Előzetes kutatás/adatgyűjtés során

A montpelier-i önkormányzat deklarálta, hogy a táj mediterrán jellegét a megfelelő vegetációval kell hangsúlyozni. Célul tűzték ki, hogy a város arculatát a meglévő tájkarakterhez igazodó új növénytelepítésekkel kell megőrizni. Ennek elérése érdekében a város területét tájképi és vegetációs zónákra osztották és mindegyik zónához készítettek egy-egy útmutatót, amelyben meghatározták a növénytelepítés feltételeit. Például: szőlőművelés, macchia cserjés, történeti kertek, pálmaligetek, ciprus sorok, mezők, veteményeskertek. Minden zónához készítettek növénylistát is (Charte de l’arbre urbain), melyeket az új zöldterületek tervezésekor figyelembe kell venni. A cél a vidék mediterrán hangulatának megőrzése, valamint a biológiai sokféleség és a hozzá kapcsolódó ökológiai funkciók erősítése, továbbá a városkörnyéki lakóterületek tájképének helyreállítása. A kitöltött táblázat alapján értékelni kell, hogy a zöldfelületek esztétikai és kulturális elemeit integrálták-e a tervezési folyamatba. Ha nem, akkor készíteni kell egy listát a főbb hátráltató tényezőkről, és arról, hogy hogyan lehetne erősíteni az esztétikai és kulturális szempontokat a tervezésben.



Leírás

Kritérium N° 4.4

A lakosság bevonása a zöldfelületi tervezésbe és kezelésbe

Európában a közigazgatás egyik legfontosabb kérdése az, hogy mi a legmegfelelőbb módja a lakosság döntéshozatali, tervezői és kezelési folyamatokba való bevonásának. Ezzel összefüggésben a kritérium célja azon módszerek vizsgálata, melyek hatékonyan biztosítják a lakosság bevonását a zöldterületi politikába, tervezésbe és kezelésbe. 1. INDIKÁTOR – Azon eszközök vizsgálata, melyek a lakosság tervezési folyamatokba való bevonását segítik elő. MÓDSZER A lakosság tervezésbe való bevonása érdekében alkalmazzák-e valamelyik eszközt az alább felsoroltak közül? ELVÁRÁS az összes felsorolt eszköz alkalmazása

Vizsgálat

Konferenciák – Olyan nyilvános gyűlések, ahol a szakemberek a város zöld politikájának legfőbb céljait ismertetik. Nyilvános munkaértekezletek (workshop) – Olyan nyilvános találkozók, ahol a város zöldfelületi politikájának ismertetése mellett cél a lakosok aktív részvétele. A lakosok elmondhatják a tervezéssel és kezeléssel kapcsolatos észrevételeiket, konkrét javaslataikat. Kiállítások – Olyan szakkiállítások, ahol a zöldfelülettel kapcsolatos terveket bemutatják (videóval és más interaktív eszközökkel). A látogatóknak lehetőségük van véleményezni a terveket. Kérdőívek – A lakosság körében végzett interjúk sztenderd kérdőívek alapján, melyek segítségével a városlakók véleménye mérhető fel, pl. zöld politikáról, jövőbeli projektekről. Honlapok

2. INDIKÁTOR – Azon eszközök vizsgálata, melyek a lakosság zöldterület fenntartási folyamatokba való bevonását segítik elő. MÓDSZER Alkalmazzák valamelyik eljárást az alábbiak közül annak érdekében, hogy bevonják a lakosságot a zöldterületek kezelésébe? HATÁRÉRTÉK az összes felsorolt eszköz alkalmazása

Példa

Megállapodások Pénzügyi ösztönzés Gazdasági tevékenységben való részvétel ösztönzése Veteményeskertek integrálása közös zöldterületekbe egyéb:…részletezve)

A lipcsei Városháza kéthetente megjelentet egy lapot, melyben tájékoztatja a lakosságot a város zöld politikájáról, terveiről és beruházásairól. A fontosabb tervekről tájékoztató füzetek jelennek meg.

Értékelés

A vizsgálat során kapott eredmények alapján értékelni kell, hogy a lakosok milyen mértékben vesznek részt a zöldterületekkel kapcsolatos döntéshozó folyamatokban, és hogy ez a részvétel elegendő és megfelelő-e. Annál kedvezőbb a helyzet, minél szélesebb körű a lakosság bevonása, de azt is vizsgálni kell, hogy hogyan vehetnének részt aktívabban az emberek. Készítsünk egy listát arról, hogy a jövőben miként lehetne még hatékonyabban bevonni a lakosságot.



Leírás

Kritérium N° 4.5

Csatlakozás az AGENDA 21 programhoz (helyi feladatok a 21. századra)

Az Agenda 21 az 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés című világcsúcs egyik jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum 28. bekezdésében felhívják a figyelmet a fenntartható fejlődés folyamatát elősegítő helyi akcióprogramok meghatározására, melyet közösségi együttműködés segítségével lehetne megvalósítani. Európai értelemben az Agenda 21 alkalmazása helyi szinteken az Európai Fenntartható Városok Kampányába való belépéssel kezdődik. Ennek hivatalos formája az Aalborg Charta aláírása (Aalborgban indult hivatalosan ez a kampány 1994-ben). A városi zöldterületek egyértelműen fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés helyi szintű megvalósításában. Ez a kritérium kapcsolatba hozza az Agenda-t a város zöld politikájával. INDIKÁTOR – Az Agenda 21 alkalmazása a zöldterület tervezésében. MÓDSZER

Vizsgálat

Válaszoljon a következő kérdésekre:

Alkalmazza az Ön városa az Agenda 21-et a fenntartható fejlődés foganatosítása érdekében?

A város zöldfelületei szerepelnek a helyi Agenda 21 tervekben?

A városi zöldfelületek adatai és információi elérhetőek – akár on-line formában – a lakosság számára?

Meg tudja határozni, hány lakos vesz részt az Agenda 21 folyamatban?

ELVÁRÁS

Értékelés

A vizsgálat során a város Agenda 21 programban való részvételének mértékét, valamint a zöldfelületi rendszer akcióprogramokban betöltött szerepét kell értékelni.

Megjegyzés

A fent említett összes kérdésre ”igen” válasz.

Valószínűleg meg lehet becsülni, hány ember vesz részt a helyi Agenda 21 folyamatban. A kapott adatot kor, nem, etnikai hovatartozás, szociális-gazdasági státusz alapján érdemes részletezni. Jelenleg több mint 2000 önkormányzat vesz részt az Agenda 21 programban és a zöldfelületek szerepe a helyi akciótervekben egyre növekszik.



Leírás

Kritérium N° 4.6

A zöldfelület tervezés integrálása más típusú tervekbe

Ez a kritérium azt vizsgálja meg, hogy a zöldfelületi és más, várostervezéssel kapcsolatos tervezés között létezi-e bármiféle együttműködés. A város összetettsége miatt, valamint a fejlesztés során felmerülő problémák kezelése érdekében a várostervezés különböző szakterületei között együttműködésnek, összhangnak kell lennie. A különböző szakterületek tervezői között megfelelő kapcsolatot kell kialakítani a különböző célok és érdekek könnyebb összeegyeztethetősége érdekében. Minden város számára az a legfőbb cél, hogy fejlessze a különböző tervezők és az önkormányzat közötti együttműködést. INDIKÁTOR – A zöldfelületi tervezés és egyéb szakterületű tervek közötti együttműködés. MÓDSZER

Vizsgálat

Vizsgáljuk meg alaposan az együttműködés mechanizmusát az önkormányzaton belül az alábbi kérdések segítségével:

Léteznek széles körű városi szintű tervek, melyek hatást gyakorolnak a zöldfelület tervezésre?

Mennyire hatékony az együttműködés ezen tervek és a zöldfelület tervezés között?

Létezik konfliktus a zöldfelület és egyéb tervezések között?

Léteznek közös szakterületek a zöldfelülettel kapcsolatos és más típusú tervek között?

Létezik hatékony gyakorlat az együttműködésre?

ELVÁRÁS

Megjegyzés

Értékelés

A hatékony együttműködés megléte. A vizsgálat során a zöldfelület tervezés és más, településsel kapcsolatos tervezések közti együttműködés szintjét kell elemezni. Különös figyelmet kell fordítani az együttműködés formáira, módszereire és azok hatékonyságára. Egyértelmű, hogy azokban a városokban, ahol az együttműködés és az integráció magas szintet ért el, a zöldfelületek fejlesztése és kezelése sokkal hatékonyabb és a lakosság is elégedettebb. A konfliktusok megoldására használt módszerek és az együttműködést elősegítő eszközök lehetnek például tanácsadók bevonása, kerek asztal megbeszélések szervezése, alkalmazottak továbbképzése, vagy cserelátogatások szervezése. Az együttműködés és az integráció összehangolódás szintjét le lehet mérni az önkormányzati tervezési folyamatok vizsgálata, vagy a tervezőkkel, alkalmazottakkal való személyes beszélgetések során. A vizsgálandó tervek között lehetnek a fejlesztési tervek, energiaellátásra vonatkozó stratégiák, szennyezésre vonatkozó stratégiák, közmű tervek, közlekedési tervek, zajcsökkenésre irányuló tervek.



Leírás

Kritérium N° 4.7

Hatáskörök megosztása a közigazgatáson belül

A kritérium célja annak megállapítása, hogy a zöldfelületeket érintő tervezési, jóváhagyási eljárásokban, illetve a fenntartásban mely közigazgatási szervek, illetve szakmai szervek érintettek. Ezáltal segít meghatározni a rendszer erősségeit, és azokat az esetleges hiányosságokat, melyek késedelmet vagy/és hibát okozhatnak a tervezési folyamatban.

1. INDIKÁTOR – A döntéshozatal hatékonysága. MÓDSZER A közigazgatás zöldfelület-tervezésben, -kezelésben és -fenntartásban résztvevő szervezeti egységeinek vizsgálata. Részletezni kell ezek feladatát és a döntéshozatalban betöltött hierarchikus viszonyukat. A vizsgálat során a fennálló rendszer előnyeit és hátrányait is elemezni kell.

Vizsgálat

ELVÁRÁS A döntéshozatal hatékonyságát kritikus szemmel kell vizsgálni. 2. INDIKÁTOR – A zöldfelület tervezésben és fenntartásban résztvevő alkalmazottak száma. MÓDSZER Meg kell határozni a zöldfelület tervezésbe és fenntartásba bevont szervezeti egységek által alkalmazott dolgozók számát. A velük készített felmérések alapján meg lehet állapítani, hogy elegendő számban dolgoznak-e ezeken a területeken. ELVÁRÁS A felméréseknek azt kellene tükrözniük, hogy az alkalmazottak száma és szakmai képzettségük teljes mértékben megfelelő.

ICC – Interdisciplinary Catalogue of Criteria Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Városi szint A zöldterületi tervezés „felelősei” Lipcsében

Értékelés

Példa

Tervező hatóság (személyzet száma)

Munkaköre

Tervezés eszközei

Szászország Szövetségi Állam (Szász Környezet- és Tájvédelmi Minisztérium)

Tervezés állami megrendelésre, állami törvények és útmutatók kidolgozása, önkormányzati felhasználás meghatározása, pénzalapok elosztása

Regionális fejlesztési tervek, melyek magukba foglalják a tájrendezési munkarészt

Nyugat-Szászországi Regionális Iroda

Regionális tervezések, önkormányzati feladatok meghatározás

Ny.-Szászország regionális terve, mely magában foglalja a tájrendezési kerettervet, olyan tervek, melyekhez a Környezet- és Tájvédelmi Min. beleegyezése szükséges

Várostervezési iroda (112 alkalmazott)

Egyedi tervezési feladatok, településrészekre készült tervek, ipari és lakóterületek fejlesztése

Tájrendezési terv Területhasználati terv (a környező városoknak Lipcsét is bele kell venniük tervezéseikbe)

Közparkok és Zöldterületek Osztálya (118 alkalmazott)

Városi zöldterületek tervezése, Zöldterületi szerkezeti terv, külvárosi kialakítása és fenntartása, favédelem kertek rendezésére készült tervek, rekreációs tanulmányok

Környezetvédelmi Osztály (87 alkalmazott)

Adatgyűjtés és -értékelés, különleges élőhelyek kezelése és finanszírozása, ökológiai információs rendszer vezetése

Településfejlesztési Osztály (65 alkalmazott)

Pénzügyi támogatások Fejlesztési tervek és irányok megszerzése, támogatott felmérések koordinálása szociális, zöldterületi vagy oktatási területen

Újrahasznosítással foglalkozó iroda (1 alkalmazott, 6 konzulens)

Újrahasznosítással kapcsolatos mérések koordinálása, regionális konferenciák előkészítése

Védett területre vonatkozó tervek, FFHzónák, alluviális erdők fejlesztése, élőhely listák és kezelési célkitűzések

Újrahasznosítással kapcsolatos tervek

A fentiek alapján elkészített elemzésből kiderül, hogy mely szervezeti egységek töltenek be szerepet a zöldfelület tervezésben és fenntartásban, és hányan dolgoznak ezen a téren. A lipcsei példához hasonlóan egy táblázat elkészítése segít megérteni a témával kapcsolatos felelősök megoszlását, és egy diagramm felvázolása segít megmutatni, hogyan működik ez a rendszer. A vizsgálat során értékelni kell, hogy hatékony-e a tervezés és a kezelés szervezettsége a közigazgatásban. Az alkalmazottakkal való beszélgetésből az is kiderül, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer, mekkora szükség van fejlődésre.



Leírás

Kritérium N° 4.8

A magántulajdonú zöldfelületek integrálása a városi zöldhálózatba

A városi zöldfelületek nem kizárólag a helyi önkormányzat tulajdonában lévő területek, egyrészük magántulajdonban van. A legtöbb városban nagy területet fednek le a magántulajdonban lévő zöldterületek. Ezek bevonása a városi zöldfelületi rendszerbe fontos feladat, különösen azokban a városokban, ahol a köztulajdonú zöldterületek mérete nem elegendő a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Közigazgatási eszközök segítségével a magántulajdonban lévő zöldfelületek is elérhetővé válhatnak a városlakók számára, továbbá a városi zöldfelületi rendszer részévé válhatnak, növelve ezzel a városi zöldfelületek tájképi, kulturális vagy ökológiai jelentőségét. 1. INDIKÁTOR – A szóba jöhető magántulajdonú zöldfelületek leírása. MÓDSZER Készítsünk felmérést, vagy gyűjtsünk magántulajdonban lévő zöldterületekről.

információt

a

városlakók

számára

használandó

ELVÁRÁS Az adatok hozzáférhetőek.

Vizsgálat

2. INDIKÁTOR – Azoknak a terveknek, útmutatóknak, egyéb eszközöknek a megléte, melyek a magán zöldfelületek városi zöldfelületi rendszerbe történő bevonását célozzák meg. MÓDSZER Vizsgáljuk meg a különböző eszközök meglétét a következő kérdések segítségével:

Hozzájárulás az elérhetőséghez - A helyi hatóság megállapodás alapján elérhetővé teszi a magántulajdonú zöldterületeket a városlakók számára fenntartásért, vagy díjért cserébe.

Anyagi ösztönzés – Adókedvezmény biztosítása annak a tulajdonosnak, aki hozzájárul a tulajdonában lévő zöldfelület közcélra történő megnyitásához.

Szponzorálás – Magára vállalja a helyi önkormányzat a magánkertek felújítását annak érdekében, hogy azok elérhetőek legyenek a lakosság számára.

Gazdasági tevékenységre engedély – Lehetséges a helyi önkormányzat számára, hogy a magánterületeken végezzen közcélokat szolgáló beruházásokat, vagy elősegítsen bizonyos tevékenységeket, rendezvényeket, melyek bevételét a zöldfelület fenntartására fordíthatják?

Egyéb: (részletezve)

ELVÁRÁS

Értékelés

A felsorolt négy eszközből három elérhető legyen. Vizsgáljuk meg, hogy tettek-e kísérletet arra városunkban, hogy magántulajdonban lévő zöldterületeket közcélú használat alá vonjanak. Készítsünk egy listát és egy rövid leírást ezekről az eszközökről, kifejtve azok sikerességének vagy hibájának okát. Értékeljük ezen kísérletek hatékonyságát és tegyünk javaslatokat olyan intézkedésekre, melyek a magántulajdonban lévő zöldterületek magasabb szintű bevonását teszik lehetővé. Ha eddig nem voltak ilyen jellegű kezdeményezések, gondoljuk át az integrálás lehetséges módjait, formáit, az indikátorokban megadott ötleteket felhasználva kiindulási pontként.



Leírás

Kritérium N° 4.9

A városi zöldfelület-gazdálkodás költségvetése

A zöldfelületek fejlesztéséhez és fenntartásához kapcsolódó költségvetés közvetetten tükrözi a zöldfelületi politika pozícióját a várospolitikában, súlyát és jelentőségét az önkormányzati (döntéshozó) testület számára. Minél több figyelmet fordít a városvezetés a zöldfelületekre, annál nagyobb költségvetés tartozik hozzá és ennek következtében annál magasabb lesz az életminőség.

1. INDIKÁTOR – A zöldfelületek költségvetésének aránya a város teljes költségvetéséhez képest. MÓDSZER A zöldfelület-gazdálkodás költségvetését az alkalmazottak bére (lásd 4.8. kritérium), valamint a parkok fenntartásának és fejlesztésének költségei adják, azaz a zöldfelületekhez kapcsolódó összes költség. Ezeket az értékeket össze kell adni, és elosztani a város teljes költségvetésének értékével. ELVÁRÁS A zöldfelületi költségvetés a városi költségvetés arányában kifejezve (%): nagyban függ a helyi tényezőktől, de az ajánlott minimális százalékarány 2 %. 2. INDIKÁTOR – Az egy alkalmazottra jutó költség. MÓDSZER Az előbbiekben már kiszámolt zöldfelület-gazdálkodási költség elosztása a 3.7. kritériumban meghatározott alkalmazottak számával. ELVÁRÁS

Vizsgálat

Az egy alkalmazottra jutó összeg nagyban függ a város méretétől, a zöldfelületek mennyiségétől és minőségétől, ezért nem lehet általános határértéket meghatározni. 3. INDIKÁTOR – A zöldfelületek fejlesztésére fordított kiadások összege, km2-re levetítve. MÓDSZER Ebben az esetben 1 év alatt az új zöldfelületekre költött összeget kell elosztani a városi zöldfelületek teljes méretével (km2). Ez a módszer az aktuális kiadásokra vonatkozik. ELVÁRÁS Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani. 4. INDIKÁTOR – A zöldfelületek fenntartására fordított kiadások összege, km2-re levetítve. MÓDSZER 1 év alatt a zöldfelületek fenntartására fordított összeget el kell osztani a város által kezelt zöldterületek nagyságával (km2). Ez a módszer az aktuális kiadásokra vonatkozik. ELVÁRÁS Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani. 5. INDIKÁTOR – A meglévő zöldfelületek felújítására és kezelésére fordított összeg. MÓDSZER A meglévő zöldfelületek felújítására és kezelésére fordított 1 évi összeget el kell osztani a városi zöldfelületek nagyságával. Az aktuális kiadásokra vonatkozik. ELVÁRÁS Az eltérő körülmények miatt nem lehet általános határértéket felállítani.

Értékelés


Az indikátorok segítségével meg lehet határozni a helyi önkormányzat költségvetésében a zöldfelületekre fordított összeg arányát, mind az új területekre, mind a régiek fenntartására vonatkozóan. A kiadások alapos vizsgálata után megállapítható, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök elegendőek-e a városi zöldfelületek megfelelő minőségű fenntartásához és fejlesztéséhez. Ha nem, akkor újabb bevételi forrásokat kell felkutatni a 4.10. és 4.11. kritériumok segítségével. Szélesebb körű elemzés céljából vizsgáljunk hosszabb időszakot (pl. az elmúlt 10 évet). Ha a zöldterületek költségvetése ez idő alatt folyamatosan csökkent, akkor a zöldfelületi politika megújítására van szükség.



Leírás

Kritérium N° 4.10

Bevételt növelő tevékenységek

A zöldterületeken megrendezésre kerülő események (pl. koncertek, fesztiválok stb.) fontos részét képezik a bevételnek, amely nagymértékben elősegíti a városi zöldfelületi rendszer gazdasági önállóságát. 1. INDIKÁTOR – Olyan kezdeményezések jelenléte, melyek a városi zöldfelületeket a bevétel növelése céljából hasznosítanák. MÓDSZER Válaszoljon az alábbi kérdésre:

Létezik olyan szervezeti egység a városban, melynek feladata olyan gazdasági tevékenységeket, kezdeményezések felkutatása, melyek a zöldfelületekkel kapcsolatosak, és amelyek bevételét vissza lehetne fordítani a zöldfelületek tervezésére és kezelésére?

ELVÁRÁS

Vizsgálat

Pozitív válasz. 2. INDIKÁTOR – A zöldfelületekkel kapcsolatos gazdasági tevékenységek típusai. A felsorolt események vagy kezdeményezések közül létezik valamelyik a zöldfelületek bevételének növelése céljából? - autósmozi - vásárok - koncertek - szabadtéri színház - kiállítások - helyi piac, autóvásár - ünnepi rendezvények - Italárusító bódék - kerékpár vagy más jármű kölcsönzése - egyéb (részletezve) ELVÁRÁS

Értékelés

A bevételt növelő események nagyban függenek a zöldfelület típusától, ahol ezeket megrendezik. Vizsgáljuk meg és értékeljük a városi zöldfelületek bevételt növelő kapacitását. Próbáljuk meg megállapítani a fenntartási költségek és a gazdasági tevékenységekből származó bevétel arányát. A bevételt növelő események általában nagyban függenek a területtől, és városról városra változnak. Fontos, hogy az esemény típusát a terület igényeivel össze kell egyeztetni, ezzel biztosítva azt, hogy a rendezvény miatt nem károsodik az adott zöldfelület.



Leírás

Kritérium N° 4.11

Pénzalapot növelő képesség

Ennek a kritériumnak az a szerepe, hogy meghatározza a zöldfelületek pénzbeli támogatásának lehetséges alternatíváit, beleértve az önkormányzati forrásokat és a magán támogatásokat is. Napjainkban a legtöbb európai városban megszorításokról lehet hallani a zöldfelületek fejlesztése és kezelése tekintetében. Másrészről viszont egyre több lehetőség áll az önkormányzatok és a beruházók rendelkezésére különböző hazai és nemzetközi programok, kezdeményezések formájában, melyek segítségével támogathatják a zöldfelületek fejlesztését. INDIKÁTOR – A helyi hatóságok lehetőségei a zöldfelületek pénzügyi helyzetének javítására. MÓDSZER

Vizsgálat

Válaszoljon az alábbi kérdésekre:

Meg van az önkormányzat lehetősége arra, hogy növelje a zöldfelületek tervezésére, kezelésére szánt éves költségvetést?

Lehívtak támogatást az alábbi lehetőségekből?

-

Keretprogramok LIFE program Strukturális Alapok nemzeti alapok regionális alapok szponzorok privát jellegű támogatások.

ELVÁRÁS Többféle támogatásnak kell léteznie.

Példa

Birminghamben (UK) a következő helyekről érkezik támogatás (a felsorolás többnyire sport, vagy természetvédelem céljait szolgáló angol alapítványok és társaságok neveit tartalmazza, magyar megfelelőjük nem létezik – ford.):

Section 106 agreements The New Opportunities Fund The Heritage Lottery Fund (HLF) Sports Lottery Arts Lottery The Countryside Agency - ‘Doorstep Greens’ English Nature - ‘Local Nature Reserves’ Sport England -‘Playing Fields and Community Spaces’ Sustrans - ‘Green Routes and Safe Routes’ Royal Society for Nature Conservation - Social, Economic and Environment Department British Trust for Conservation Volunteers (BTCV) English Nature Entrust Funds Individual and Corporate Sponsorship Single Regeneration Budget New Deal for Communities Charitable Trusts Woodland Grant Scheme Football Foundation Neighbourhood Renewal Funds

Értékelés


Vizsgáljuk meg, hogy a helyi önkormányzat tett-e kísérletet arra, hogy magán, nemzeti vagy nemzetközi szervezetektől kapjon több támogatást a városi zöldterületek fenntartására és kezelésére. Próbáljuk megbecsülni, hogy milyen célból és mennyire hatékonyan próbálkozott a hatóság. Vizsgáljuk meg az összefüggéseket ezek között a támogatások és a teljes zöldfelületi költségvetés között (4.9. kritérium).



Leírás

Kritérium N° 4.12

Fenntartható hulladékgazdálkodás

A városi hulladékgazdálkodás sürgető téma, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás és a veszélyes hulladékok megfelelő elhelyezése megoldandó problémának számít sok város életében. A városi zöldfelületek azon területek közé tartoznak, ahol a hulladékgazdálkodás helyzetét – a szerves hulladékok komposztálás vagy újrahasznosítás céljából történő összegyűjtésével, valamint hasonló tevékenységek elindításával – javítani lehetne. INDIKÁTOR – A hulladékgazdálkodás és a zöldfelületek együttműködését elősegítő tervek és/vagy gyakorlatok megléte. MÓDSZER

Vizsgálat

Válaszoljon az alábbi kérdésekre:

Léteznek tervek, vagy megvalósult példák a városban a szelektív hulladékgyűjtésre?

Léteznek tervek, vagy megvalósult példák a szelektív hulladékgyűjtésre a parkokban vagy más zöldfelületeken?

Felhasználják a szerves hulladékokat a zöldfelületeken hasznosítható komposzt készítésére?

Létezik valamiféle gyakorlat a kerti hulladékok és a fás összetevők hasznosítására?

ELVÁRÁS

Értékelés

A vizsgálat eredményeként értékeljük a zöldfelületeken, illetve környékükön történő hulladékgazdálkodást, elsősorban azt, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő módon valósule meg.

Megjegyzés

Minimum két kérdésre igen válasz.

Fontos, hogy a zöldfelületekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás összeegyeztethető legyen és illeszkedjen a város hulladékgazdálkodási tervéhez. Továbbá a szerves hulladékok komposztálásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeknek meg kell felelnie, valamint törekednie kell a biológiailag lebontható hulladék mennyiségének csökkentésére.

A városi zöldfelületek tervezése, fejlesztése és kezelése

Recommend Documents