A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programja Nyírbogát, Hunyadi út 1

A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programja 2014.

Nyírbogát, Hunyadi út 1. 1

TARTALOMJEGYZÉK

HELYZETÉRTÉKELÉS ……………………………………………………………………4 ÁLTALÁNOS ISKOLA ……………………………………………………………………..5 NEVELÉSI PROGRAM …………………………………………………………………….9 I. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai……9 II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ………………………………………………...20 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ………………………………………………..26 IV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok …………………………………30 V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai …………………………………….31 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ……………..33 1. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, iskolai sikerességének elősegítése ……...33 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, mint a másság kezelése …………………………………………………………………...................35 3. A kiemelten tehetséges tanulók képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ………38 4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók iskolai fejlesztését szolgáló intézkedések .39 VII. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ………………………….41 VIII. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel …………………………..42 IX. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata………………………………………………………..43 HELYI TANTERV Helyi Tanterv 2004.………………………………………………………………………….48 1. Tantervek…………………………………………………………………………………..48 2. Óraterv …………………………………………………………………………………....49 Kompetencia alapú oktatás a TÁMOP 3.3.7. pályázat alapján ………………………………54 Csoportbontások - Nívócsoportos oktatás …………………………………………................81 Tehetséggondozó csoport ………………………………………………………………….....94 ADAPTÁCIÓS LAPOK ……………………………………………………………….....................111

2

HELYI TANTERV Helyi tanterv - 2012 ………………………………………………………………………..140 I. Óratervek 1-8 évfolyam – normál tanterv …………………………………...…………..140 II. Helyi tanterv tantárgyai, témakörei, óraszámai ………………………………………..145 ALSÓ TAGOZAT …………………………………………………………………………145 FELSŐ TAGOZAT ………………………………………………………………………..173 III. Kerettanterv és Helyi tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára…..........223 IV. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ……………………...……....225 V. A nemzeti Alaptantervben meghatározott legfontosabb pedagógiai feladatok………...225 VI. Mindennapos testnevelés ……………………………………………………………...227 VII. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai …………227 VIII. Projektoktatás ...………………………………………………………………………229 IX. Csoportbontások - nívócsoportos oktatás …….……………………………………….238 X. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………..239 XI. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ………..……………………………………...239 XII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei ..…………………….240 XIII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ………..241 XIV. A tanulók magatartásának és szorgalmának, jutalmazásának értékelési elvei …….243 XV. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása………………………………………………………….…………………...247 XVI. A tanulók fizikai állapotának mérése……………...…………………………………248 XVII. Az iskola egészségnevelési terve ….……………...………………………………….254 XVIII. Iskolai környezeti nevelési program ……………...………………………………..257 XIX. A képzés rendje……………………………..…………………………………………259 A Vántus István Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések………………………………………….261 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása …………………………...…………….262

3

HELYZETÉRTÉKELÉS Földrajzi és szociális környezet A falu neve a XIV. században bukkan fel először egy idevaló nemesember nevében Nikolaus de Bogat. Szláv eredetű, amelynek jelentése gazdag lehet. Valószínűsíthető, hogy már 1-2 századdal korábban fennállt a település. Az É-D-i irányba húzódó homokdombon /Korhány/ épült községünk a Nyírség legmagasabb pontja /Hoportyó/ szomszédságában található. Az 1500-as években egyre több család kezébe kerülnek földjei. Földesurai a XIX-ik századra cserélődnek ki. 1890-ben felépült Bogáthy József kúriája. A község 1978-tól nagyközség. A nyírség déli részén Nyíregyházától kb. 43 km-re a 471-es út mentén van. Községünk lakossága elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik. Egyéb munkalehetőség kevés van /az ipar hiánya miatt/, mindössze néhány szolgáltató jellegű vállalkozás működik. Sokan járnak Nyírbátorba dolgozni, ott jobbak a lehetőségek. Ez meghatározza az önkormányzat anyagi kereteit /csak a normatív támogatást vehetik igénybe/. Ugyanakkor a szülők elvárják – jogosan, hogy a gyerekük a mai kor követelményeinek megfelelő képzésben részesüljön. Iskolánkra nézve a környező települések elszívó hatása elenyészőnek mondható. Néhány család járatja Nyírbátorban ill. Máriapócson iskolába a gyerekét, mivel vagy mindkét szülő ott talált munkát, vagy egyéb okok miatt. A legtöbb Nyírbátorban tanuló diák középiskolás. Iskolatörténet Településünk szellemi központja az iskola. A nyírbogáti református egyház anyakönyve szerint a községnek már 1547-ben volt iskolája. Ez református iskola volt. Az 1920-as évekig idejártak a község gyermekei iskolába. 1929-ben katolikus iskola is épült, sőt az 1940-es évekig zsidó iskola is működött a településen. Az egyházi iskolákat 1949-ben államosították. 1950-től 4 épületben 7 tanteremmel működik, mely 1954-ben az államosított kastély épületének átalakításával 4 tanteremmel bővült. 1962-ben egy újabb 3 tantermes + műhely iskola épült. 1980-ban 12 tantermes központi épület készült, melyben tornaterem is van. Jelenleg csak a központi épületben folyik tanítás a gyereklétszám csökkenése miatt. Az önkormányzati törvény megjelenését követően az intézmény állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került. Fenntartója így a községi önkormányzat lett. Az általános iskolai képzés mellett 1992-től megkezdődik a szakmunkásképzés /cukrász és nőiruha-készítő/ 1995-ben pedig beindul a pék szakma képzése. Iskolánk 1995-ben vette fel a Vántus István nevet. Következő jelentős esemény az intézmény életében 2002. február 15-dike, mikor a képviselőtestület az általános és szakképző iskola, a művelődési ház és a községi könyvtár összevonásával többcélú intézményt ÁMK-t alapított. További fontosabb állomások intézményünk életében: 2004.  a 11/1994-es MKM rendelet 39. D.E. pontja alapján integrációs és képességkibontakoztató képzés beindítása.  alapfokú művészeti oktatás folytatása saját szervezésben

4

2005.  Átadásra kerül az ÁMK közművelődési egységének épülete, a felújított művelődési ház és könyvtár  Sajátos nevelési igényű tanulók integrációs képzésének beindítása 2007.  Megszűnik az alapfokú művészeti oktatás  Szeptember 1-jétől szünetel a szakképzés 2011.  A képviselő testület döntése alapján a Napközi Otthonos Óvoda intézményegységként beolvad a Vántus István ÁMK-ba. 2013.  A Vántus István ÁMK és Könyvtár intézményegységből az Általános Iskola kiválik, fenntartását átveszi az állam (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ).  A működtetését továbbra is Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata végzi. Az Általános Iskola tanuló létszáma 261 fő. Pedagógus létszáma 18 fő, 1 fő adminisztrátor és 2 fő takarítónő tartozik még az intézményhez. A 2 fő takarító munkáltatója az önkormányzat, munkavégzésük helye az Általános Iskola, munkájukat az igazgató utasítása alapján végzik. Gazdálkodás Iskolánk önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik, a fenntartási költségeket az állam (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), a működtetéshez szükséges költségeket Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata biztosítja.

ÁLTALÁNOS ISKOLA Iskolánk fő tevékenysége az alapképzés, mely a tankötelezettek számára biztosítja minden téren, az alapfokú oktatást. Iskolánk lehetőséget biztosít az alapismereteken túl mindazon ismeret elsajátítására, amely lehetővé teszi a tanuló számára a képességeinek megfelelő továbbtanulást. Oktató-nevelő munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a településen élők elvárásait, melyek a következők: - megfelelő színvonalú oktatás, nevelés - mindenki képességei szerint tanuljon - a gyerek a mai kor követelményeinek megfelelő képzésben részesüljön - tudása piacképes legyen - megfelelő értékrend kialakítása. Iskolánk a környezetünk felé nyitott. Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a községben lévő más intézményekkel is.

5

Intézményünk együttműködési megállapodás alapján kapcsolatot tart fenn szakmai szervezetekkel, s a társadalmi környezetével településen belül és azon kívül. Az együttműködési megállapodásokat kétévente aktualizáljuk. Felelős: IKCS csoport - Óvoda - Egyházak - Polgármesteri Hivatal - Civil szervezetek - Gyermekjóléti szolgálat - Családsegítő A nevelőtestületünk tagjai kitűzött céljainak elérése, a hatékonyabb munkavégzés és a tanulók képességeinek jobb kibontakoztatása érdekében folyamatosan továbbképzik, fejlesztik magukat, hogy minél jobban megfelelhessenek a mai kor követelményeinek, klienseiknek és iskola használóinak. Tárgyi feltételek: A kötelező taneszköz jegyzékben felsorolt eszközöknek csak egy része áll a rendelkezésünkre, ezért az önkormányzat élt a Közoktatási Törvény adta lehetőséggel, és kérte a beszerzés átütemezését. Épületeink közül a központi épület felújításra szorul, nincs az alsó tagozatosoknak tornaterme, a régi református iskola leromlott állaga miatt használhatatlan a „kisiskola” a szakképző iskola szüneteltetése miatt kiürült. Minden tanulónk és osztályunk jelenleg a központi épületben kapott helyet. A feltételrendszer fejlesztése: A feltételeink javítására az elmúlt években önkormányzat által biztosított pénzeszközökön felül pályázati lehetőségeket is kihasználtunk, ezzel a jövőben is szeretnénk élni. Célunk: - az IPR pedagógiai szemléletének alapja az interaktív, foglalkoztató jellegű, differenciálásra, csoportmunkára, kooperativitásra épülő tanulás - az ehhez szükséges taneszközök folyamatos beszerzése - integrációs és kompetencia alapú fejlesztés - flexibilis bútorzat beszerzése - kép és hangrögzítő eszközök beszerzése - számítógép és internet - oktatóprogramok minden gyerek számára közvetlenül elérhetőek legyenek. Tanulói összetétel Tanulólétszám alakulása Az általános iskolában egy, ill. két osztály képzése folyik évfolyamonként. Az elmúlt évek adatai alapján az állapítható meg, hogy az iskolai összlétszám, lassan de folyamatosan csökken. A helyi óvoda adatait figyelembe véve is ez a tendencia figyelhető meg, és sajnos jelentősebb létszámnövekedés az elkövetkező években sem várható. A tanuló összetétel jellemzői: a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók részére a tanulócsoportok összeállításánál az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése szerinti heterogén csoportszervezés.

6

Az általános iskola tanulólétszámának alakulása

Év: Tanulók létszáma /fő

2007-2008

2008-2009

2009-2010

2010-2011

2011-2012

2012-2013

287

280

274

258

263

261

Jelenleg az általános iskola tanulóinak létszáma 261 fő. Iskolánk fő tevékenysége az alapképzés, mely a tankötelezettek számára biztosítja minden téren, az alapfokú oktatást. Célunk, az IPR alapú fejlesztés sikeressége érdekében: új pedagógiai eszközök, módszertani eljárások elsajátítása, s tanórai alkalmazása a tanult kompetenciák bevezetése IKT eszközökkel segített oktatás kifejlesztése Egyéni fejlesztés Esélyegyenlőség biztosítása Iskolánk előnye, hogy a családi háttér ismeretében jobb lehetőség nyílik az egyénre szabott oktató-nevelő munkára. Nyelvoktatást 1. osztálytól végzünk heti 1 órában, 4. 5. és 6. osztályban a kerettantervben kötelezően előírtakon felül növeltük az óraszámot a szabadon tervezhető órakeret terhére. A 7-8 osztályban heti 3 órában tanítjuk a nyelvet. A finanszírozott szabad órakeret terhére választási lehetőséget biztosítunk angol és német nyelv között. 7-8. évfolyamon nívócsoportos bontás angol, történelem, biológia, matematika és magyar tantárgyakból. További lehetőségeink a tanulók képességeinek fejlesztésére: - tehetséggondozó, és felzárkóztató foglalkozások - szaktárgyi szakkörök - sporttevékenységek: kispályás labdarúgás, atlétika, röplabda - egyéb szakkörök: mazsorett, énekkar, környezetvédelmi szakkör - különböző szintű versenyeken való részvétel biztosítása - szabadidős programok szervezése: kirándulások, színházlátogatások, nyári táborozások szervezése - egyéni fejlesztés Tanulmányi mutatók: - Esélyegyenlőség az iskolában - Tanulmányi indikátorként az évfolyamvesztés nélküli továbbhaladás, az érettségit adó középiskolákban való továbbtanulás, a hiányzások alakulásának figyelembe vétele - Az országos kompetenciamérésen elért eredmény. Személyi feltételek A tantestület létszáma jelenleg 18 fő. Az általános iskolai oktató-nevelő munkához a képzettség tekintetében a tantestület összetétele megfelelő, technika szakos nevelőnk viszont nincs. Az informatikát és német nyelvet 7-8. osztályban tanító tanítja az adott műveltségi területtel.

7

A nevelőtestület végzettség szerinti összetétele Bákonyiné Szilágyi Róza Bakosné Papp Regina Dibácziné Tószegi Vanda Károlyné Ilyés Mária Mogyorósiné Lőrincz Mária Molnár Zsoltné Pál Lajosné Pálné Kósa Katalin Sáfárné Kovács Judit Somlyai Lászlóné Sütő Katalin Széll Zsuzsanna Terdikné Nagy Éva Tószegi Károlyné Tószegi Zoltánné Török Pál Anita Varga Tünde

matematika – kémia szakos tanár, közoktatás-vezetői szakvizsga szociálpedagógus – angol nyelv és irodalom szakos tanár tanító – informatika műveltségi terület tanító tanító, tanulási zavarok preventív pedagógusa szakvizsga tanító – német műveltségi terület, tanügyigazgatási, oktatási-nevelési, intézményi ismeretek szakvizsga tanító – háztartásökonómia-életvitel szakos tanár, család és gyermekvédelem pszichológiája szakvizsga biológia – földrajz, környezetvédelem szakos tanár, tanügyigazgatási, oktatási-nevelési, intézményi ismeretek szakvizsga kémia – földrajz, rajz szakos tanár történelem szakos tanár és népművelő, földrajz szakos tanár testnevelő szakos tanár tanító, közoktatás-vezetői szakvizsga magyar – orosz szakos tanár tanító, tanulási zavarok preventív pedagógusa szakvizsga matematika – fizika szakos tanár magyar – kommunikáció szakos tanár, magyar nyelv és irodalom szakos – bölcsész középiskolai tanár tanító, magyar nyelv és irodalom szakos tanár

Személyi ellátottság minősége terén az iskola főbb jellemzői: - a hagyományos oktatási formából való kilépés - egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszerek és eszközök alkalmazása - a gyerekek társas kapcsolatainak tudatos fejlesztése - egymást segítő közösségek kialakítása - a családdal, mint partnerrel való kapcsolattartás Belső emberi kapcsolataink jellemzői és lehetőségei: - Egymás megbecsülése, tisztelete - Team munkában való szakmai együttműködés - Pályázati lehetőségek segítségével továbbképzésekre és konferenciákra küldés - „Nyitott” vezetői iroda

8

NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Az iskola pedagógiai működésére a nevelő és oktató munka tartalmi és módszertani megújítása, hosszú távon a tanulók másságot megismertető, megérttető, tiszteletben tartó intézményi élet harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményező kell, hogy legyen. Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:  Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.  Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.  Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez.  Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelv oktatásával az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai fejlődéssel.  Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását.  Alapvető értékeknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének igényét.  Azon tanulók számára - aki kéri -, biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a hitoktatáson való részvételt.  A tanulók jogait tiszteletben tartjuk, kerülünk minden megkülönböztetést.  Működtetjük a demokratikus fórumokat, melyeken, a tanuló szabadon nyilváníthat véleményt.  A tanulók identitástudatát erősítő projektek megvalósítása, korszerű tartalommal bíró projektek, fejlesztőprogramok kapcsán.  Azonosulás az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival.  A meglévő programok továbbfejlesztése.  Esélyegyenlőség az osztályok kialakításánál.  A HHH tanuló is találja meg önmaga megvalósíthatóságát.

Értékek Napjaink társadalmában napi szemlélői, átélői vagyunk az értékek átrendeződésének, válságának. A munkavállalási lehetőségek, a családok életstílusa és erősen differenciált kulturális szintje, a tanulók magatartása és munkakultúrája változó képet mutat. Csökken a családok mintaadó szerepe, felértékelődik a gyerekek társas kapcsolata, az ingerszegény környezetben nincs pozitív motiváció. Az intézmény tanulói összetétele heterogén. Így az intézmény az egyetemes emberi és európai értékekből az alábbiakat vállalja fel: 9

Pedagógiai értékek - a másság kezelése, nemcsak a nemzeti hovatartozás szempontjából - szociális érzékenység, erkölcs - autonómia-diákönkormányzati szinten - együttdolgozás, együttműködés képessége - tolerancia - identitástudat Az iskola belső értékei Pedagógiai programunk tantárgyi és nevelési rendszerében felvállalja az egyetemes emberi értékek közvetítését. Tervszerű nevelő oktató munkájával fejleszti a tanulók alapkészségeit, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható konvertálható tudást nyújt. Tevékenységrendszerében fontos szerepet kapnak az egészséges életvitelt biztosító tömeg- és sportrendezvények. Programunk strukturális és tevékenységtartalma felvállalja mindazokat az elemeket, melyek garantálják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Minden arra rászoruló gyerek annyi és olyan mértékű – önkormányzati és iskolai- segítséget kap, hogy az iskolába járáshoz szükséges alapvető szükségletek rendelkezésre álljanak. Programunkba beépülnek azok a sokszínű munkaformák, melyek biztosíthatják az arra rászoruló tanulók esélyegyenlőségét. A művészet iránt érdeklődőknek lehetőségük van érdeklődésük és képességük fejlesztésére. Tantárgyi és pedagógiai programunk jelentős figyelmet fordít a szülőföld, a haza, az iskola hagyományainak ápolására. Vallási,- társadalmi,- nemzeti,- iskolai ünnepségeink színesítik az iskolánk arculatát. A hagyományápolás jelentős összetartó erő, a nemzeti ünnepeken való cselekvő részvétel a magyarsággal való azonosulás lehetőségét teremti meg, ezek megbecsülése révén táplálódik bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, tisztelet. Preferált emberi értékek Az iskola – a teljesség igénye nélkül – az alábbi preferált emberi értékek alakítását tekinti alapvető feladatának: - önismeret - önfegyelem - felelősségvállalás - kötelességtudat - önzetlenség - szeretet - tolerancia - szolidaritás - empátia készség - kulturált viselkedés - együttműködés - előítélet mentesség - agressziót elutasító - esztétikailag igényes - tisztesség - becsületesség - pozitív életszemlélet - következetesség - pontosság - egészséges életvitel (szenvedély mentesség) A személyes értékek alakítását az iskola csak a családdal közösen, csak együtt vállalja fel.

10

A családból és más közösségekből hozott pozitív emberi értékeket igyekszünk megerősíteni, a negatívumokat helyes irányba terelni. Társadalmilag preferált értékek Ezek az értékek teszik alkalmassá a tanulókat a beilleszkedésben, a különböző élethelyzetekben, s ezeket az emberi és társadalmi értékeket kövessék. A pedagógiai program az alábbi társadalmi értékeknek a közvetítését és alakítását vállalja fel: - a béke megóvása és az erőszak elutasítása, az egymásért érzett felelősség - a munka szeretete, megbecsülése - a fogékonyság, kreativitás, innovációs készség - az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása - egészséges nemzettudat - a természet tisztelete, szeretete-ökológiai szemlélet - műveltség - humánum - sokoldalú képzettség - alapos, továbbépíthető, piacképes tudás - nyelvismeret - információtechnikai tájékozottság Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja olyan emberi – erkölcsi értékek tanítványainkban, amelyek biztosítják egyéni és közösségi boldogulásukat.

kialakítása

Ennek érdekében céljaink Pedagógiai célok: Az esélyegyenlőség teljes körű kritériumainak a megvalósulása. Bemeneti célok a.) Célunk az alapfokú oktatás- nevelés első szakaszára /1-4.évfolyam/ - az iskolában a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszünk - az iskolába lépő kisgyermekben óvni és fejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot - fogékonnyá tenni a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt b.) Célunk az alapfokú oktatás-nevelés második szakaszára/5-8. évfolyam - a különböző érdeklődésű, képességű, szocializáltságu, kultúrájú gyerekeketérdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra - a magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitást - tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítsük meg a humánus magatartás mintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva segítsük a személyiség kiteljesedését 11

-

a pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon a gyermekben alakítsuk ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény-és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorságát a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához.

Pedagógiai folyamatokra utaló célok Képzési céljaink követik azt a megfogalmazott értékrendet, amely egy sokoldalúan képzett, a világban eligazodni tudó kreatív gondolkodású, humánus személyiség kialakulásához vezet. Tanulási technológiájába beépíti a logikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség fejlesztését, a tanulás tanítását, a felfedeztető önálló munkát, a tevékenységeken keresztül szerzett önismeret elsajátíttatást. Lehetőséget teremtünk, hogy tanulóink bekapcsolódhassanak környezetünk megőrzésébe, gyarapításába, felkészítjük tanulóinkat a helyi, a globális környezeti problémák felismerésére. Az ismeretközvetítő funkciók közül tanítási stratégiánkban prioritást biztosítunk: - az önálló tanulásnak - önálló szövegfeldolgozásnak, ismeretszerzésnek - gondolkodó problémamegoldásnak - tapasztalati ismeretszerzésnek - differenciált képességfejlesztésnek - a beszéd centrikus nyelvoktatásnak - az új technikai ismeretek alkalmazásának - az elemző beszélgetéseknek - a dramatikus játékoknak - a kísérletezéseknek - a kommunikációs képességek fejlesztésének - a tanulássegítő tanulási stratégiáknak - gátlások, szorongások feloldásának - az alapkészségek, képességek fejlesztésének

A kimenetre utaló célok Az intézmény tanulója a 8. osztály elvégzése után közelítse, illetve érje el az alábbi célokat: - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös. - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. - Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével. - Rendelkezzen a társas emberi léthez szükséges nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. - Jellemezze a szűkebb és tágabb haza szeretete, a közösségi hovatartozás érzése. - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, a közösségért. - Legyen határozott és toleráns, következetes, de változtatásokra is képes. - Tudjon a helyzethez méltóan viselkedni. - Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba bekapcsolódni. - Tudja és akarja ismereteit továbbfejleszteni. 12

-

Tudja, hogy a nyelv kapcsol össze embereket és országokat. Tisztelje a természetet, és óvja értékeit. Legyen tisztába a káros szenvedélyek hatásaival. Ismerje fel a család összetartozásának értékét, a társas kapcsolatok jelentőségét. Legyen igényes önmagával és környezetével szemben. Ismerje és gyakorolja a demokrácia alapvető jegyeit.

A kimeneti eredményeket számszerűen meghatározható mutatók mérése mellett, a huzamosabb megfigyelés és összegzés módszereivel is nyomon követhetjük, mivel elvünk az, hogy a nevelés eredményessége nem elsősorban az egyszeri tényekből, hanem a tartós folyamatokból ítélhető meg. Az iskolavezetés egy-egy adott nevelési helyzet megítélésére központilag előállított standardizált feladatlapot is használhat. Az oktatási eredmények mérésében a NAT minimumkövetelményeit vesszük kiindulópontnak. Ez az a minimum, amit mindenkinek tudni kell a továbbhaladáshoz. A követelmények felső határát nem jelöljük meg, de a tanulót addig kell eljuttatni, ameddig ezt a tanuló képességei optimálisan engedik. IPR stratégiai célok - A jogszabályi feltételeknek való teljes körű megfelelés. - Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése. - A HHH- tanulók iskolaérettségének vizsgálata/biztosítása. Minél több HHH- tanuló kerüljön normál tantervű osztályba. - Az iskola társadalmi-szakmai környezetének minél szélesebb körben történő bevonása a HHHtanulók iskolai sikeressége érdekében. - Csökkenjen a HHH – tanulók lemorzsolódási aránya. - Növekedjen a HHH – tanulók továbbtanulási aránya az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben. - Minél több HHH – tanuló fejezze be tanulmányait középfokú oktatási intézményben. - Az iskola átlaga a kompetenciaméréseken közelítsen az országos átlaghoz, illetve a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredménye közötti különbség csökkenjen. - Az IPR-ben megjelenített módszerek minél jobban beépüljenek az iskola pedagógiai kultúrájába. - A tanórán kívüli programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. - Minél több HHH- tanuló kapcsolódjon be a továbbtanulást segítő programokba. - Az iskola infrastruktúrájához való egyenlő hozzáférés biztosítása. - A 100%-os szakos ellátottság biztosítása. - Minél több pedagógus sajátítsa el az IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciákat. - Megfelelő szakemberek biztosítása az egyéni tanulási szükségletek kielégítéséhez. - Csökkenjen a HHH- tanulók reprezentációja az SNI - tanulók között.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai feladatai Feladatok az alapfokú oktatás-nevelés első szakaszára - pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon - adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz - alapozza meg a tanulási szokásokat 13

-

-

-

támogassa az egyéni képességek kibontakozását működjön közre a tanulási nehézségek leküzdésében, törődjön a hátrányok csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, kapcsolatokhoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban a demokratikus normarendszer kiterjesztése tolerancia a másság iránt tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt a szocializáció folyamatainak elősegítése a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása

Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eljárásai -

-

-

-

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait az önismeret alakításával, az önértékelés fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a tanulási stratégia megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek, elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. az iskolában folyó oktató-nevelő munka mérései, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív méréseket

14

Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei -

minden gyermek számára biztosítsuk képességeinek, érdeklődésének illetve további céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével az önálló tanulás és az önművelés alapozásával az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül A pedagógiai eszközök megválasztásánál az óvodai és az iskolai élet közötti átmenet kezdeti szakaszára figyelés Az iskolai nevelés megfeleltetése az IPR szellemiségének A szociális és kulturális hátrányok kompenzálására kínált lehetőségek-intézményi klíma, kulturális programok, szocializáció A szülőkkel való kapcsolattartás formái

A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják

15

ELJÁRÁSOK A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

ESZKÖZÖK Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A képességkibontakoztató felkészítés A tanulás tervezésében, megszervezhető integrált szervezésében és felkészítésként is, ha a irányításában a közösségfejlesztés és a tevékenység-központú személyiségfejlesztés a tanítási gyakorlatot halmozottan hátrányos honosítjuk meg, mely helyzetű és az e körbe életszerű helyzetek nem tartozó tanulók közös teremtésével alkalmat felkészítése keretében nyújt konkrét élmények és valósul meg; tapasztalatok gyűjtésére; A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A kiváló adottságokkal és A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket A tanórai és tanórán Az intelligencia és képességekkel rendelkező tehetséggondozás minden valós szükségleteik kívüli tevékenységekben, kreativitás - fejlesztő tanulóknak is lehetőséget tantárgy keretében legyen szerint segítsük a saját a tanulmányi versenyekre egyéni programokkal. teremtünk tehetségük kiemelt szempont – mind önfejlesztő stratégiájának történő felkészítéssel, A komplex kibontakoztatására. a tanórai és tanórán kívüli kialakításában és szerepléssel. személyiségépítés teljes foglalkoztatási formákban megvalósításában. eszközrendszerével. Iskolánkban két idegen Az idegen nyelvek Minél több tanuló tegyen Az idegen nyelv tanulását, A modern nyelvoktatási nyelvet (angol és német) tanulása iránti igény az általános iskola az idegen nyelvi technikák, módszerek és magas színvonalon felkeltése. befejezéséig alapfokú, a kompetencia kialakítását eszköztár alkalmazása, a oktatunk. középiskolások pedig az adekvát stratégiák nyelvi labor, SDT, képességeik megválasztásával és a internet lehetőségeinek függvényében közép-és programok / taneszközök kihasználása. felsőfokú nyelvvizsgát. kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és teremtünk az eredményes egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő összefüggések tanulói munka érdekében. követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok felfedezése, a másrészt a tanulók A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, szemléltetés, cselekvés, az jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és aktivizáló módszerek méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs alkalmazása jellemzi a tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak, technikákat alkalmazó tanulási – tanítási megnyilvánuló pedagógiai a pedagógus csak anyaggyűjtés, modellezés, folyamatokat. tapintat, bizalom, facilitáló szorongásszintet szerepjáték, megértés, türelem, tart fenn. drámapedagógia stb.). igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált Felzárkóztató, szociokulturális hátrányok hogy a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az differenciált csoportos leküzdéséhez. Szakszerű hátrányok tanulási munkával, napközi egyéni haladási ütemhez foglalkozás keretében és integrációs és integrált esélyegyenlőtlenséget otthonos ellátással, igazított fejlesztő egyéni felzárkóztató nevelési gyakorlat eredményezzenek! tanulószobai terheléssel. korrepetálással. megvalósítására foglalkoztatással, illetve Alkalmazzuk a kooperatív törekszünk. igény szerint kollégiumi tanulási-tanítási elhelyezéssel segítjük. technikákat és módszereket! Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok Alsó tagozatban már modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé megismerkednek a lépést tartunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak számítógéppel, informatikai infokommunikációs számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak barátkoznak játékos forradalommal. A technikákat, a az interaktív táblával érvényesítését. képességfejlesztő kompetencia alapú oktatás számítástechnikai folytatott oktatási programokkal, a felső fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a metódust. tagozaton és alkalmazzuk az SDT – saját tantárgya oktatása középiskolában az iskola programokat. során! profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. Minden iskolai Következetesen a Növeljük tanulóink A pedagógus a A pozitív motivációs tevékenységünket - az „bátorító – megengedő” önbizalmát és „megszólíthatóság” eszközökkel, a jutalmazás oktatás és nevelés terén nevelői magatartást önértékelését, építsük a közelségében él és büntetés módszereinek egyaránt - a gyermekek alkalmazzuk, amely pozitív énképét, erősítsük tanítványaival, az mértéktartó (nem okos szeretete hatja át. pozitív szociális tükör a a belső kontrollos interperszonális szélsőséges) „Szeretni kritika nélkül gyermekek számára! beállítódását fokozzuk a kapcsolatai építő alkalmazásával. együgyűség, kritizálni Személyes példával felelősségvállalást, az jellegűek. A pozitív szeretet nélkül adjunk mintát a önállóságot! tartalmú „csoportnyomás” becstelenség.” gyermekeknek az Tudatosan neveljünk eszközeit is alkalmazza. (Németh L.) empátiás személyközi énerős, jó komfortérzésű kapcsolatokra! fiatalokat!

16

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

ALAPELVEK

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./ egészségcentrikusság, 2./ alkotáscentrikusság, 3./ minőségcentrikusság 4./ kultúracentrikusság

CÉLOK

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

FELADATOK

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni.

17

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A tanuló-megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

18

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

ALAPELVEK A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

CÉLOK

FELADATOK

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

ELJÁRÁSOK

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A nyelvtudás nem a Használható nyelvtudás A tanulók idegen nyelv – Az információcsere műveltség része csupán, megszerzése, amely használati képességének érdekében a tanuló hanem a mindennapi élet biztosítja, hogy a nyelv fejlesztése: interakcióban, interjúban szerves része: segítségével a tanuló a - a beszéd vesz részt. - munkahelyhez segít való életben cselekedni, - az írásbeli szövegalkotás Egyszerű közlések - az információ áramlást tevékenykedni tudjon. - a szövegértés fejlesztése. lényegét megérti, biztosítja szövegek lényegi - bekapcsolódást enged a tartalmát kiszűri. nemzetközi gazdasági, Nyomtatványokat ki tud kulturális életbe tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Kiemelten fontos a A beszédfejlesztés fő A tanuló az alapvető Betanult szerepeket el tud produktív nyelvi céljai: szükségleteinek játszani. tevékenységek fejlesztése, - interakció kielégítése céljából Csoportos páros ezeken belül a szóbeliség - összefüggő beszéd egyszerű közléseket tud felkészülés után prioritást élvez. tenni, felszólítani, kérni, interakcióban vesz részt utasításokat adni. Felkészülés után ismerős, Személyekről, tárgyakról, személyes témában helyekről egyszerű informál.. közléseket tud tenni. Az írásbeli szövegalkotás Növekedjen a tanuló Tudjon írni: Ajánlott nyelvi fejlesztése is alapvetően kreatív íráskészsége, ezzel - üzeneteket tevékenységek: fontos a mai modern képes lesz meglévő - feljegyzéseket - vázlatkészítés világunkban ismereteit ötletesen, - életrajzot - életrajz írása újszerűen, szokatlan - magánlevelet - élménybeszámoló funkcióban használni. - egyszerű történéseket - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése A szövegértés a A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus beszédértés és az olvasás vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a kompetenciáját foglalja megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez magában. beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket - hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt - filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, - interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. - történetek, mesék, közlésekben kifejezett - versek érzelmeket. A projektmunka minél A projektmunka során a A tanulók képesek: Szabad interakció: szélesebb körű bevezetése tanulók átélhető, valós - egy adott modellt - feladatfelmérés és alkalmazása a tanulók élményeket szereznek, követve saját szöveget - tervezés nyelvi készségeit tevékenységüket önmaguk alkotni - követés integrálja és fejleszti az irányítják,a csoportban - saját munkájukat - értékelés általános tanulási való együttműködés a bemutatni - megvitatás képességeket is mint kommunikatív - követni tudja a tervezés, nyelvhasználatot erősíti. projektkészítés lépéseit információszerzés, - megérti a projekt kooperatív tanulás. forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt A nyelvórákon lehetőség A cél, hogy növekedjen a Fontos arra felkészítenünk Az interkulturális nyílik az általános tanuló a gyermekeket, hogy tudatosság kialakítása. kompetenciák és a - kreativitása legyenek képesek Ehhez ismernie kell a kommunikatív nyelvi - önismerete, önbecsülése érdeklődően, empátiával, saját és más kultúrák kompetencia integrált - váljon autonóm segítő szándékkal fordulni különbözőségét, a fejlesztésére. személyiséggé más népek képviselői felé. kisebbségi kultúrákat és - legyen képes Az emberi élethelyzetek tudjon összevetéseket együttműködésre sokfélesége és az alapvető készíteni azáltal, hogy - fejlődjenek emberi azonosságok önmagát egy nagyobb interkulturális eltörölnek kultúra részének tekinti. kompetenciái országhatárokat.

19

ESZKÖZÖK Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási, nyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ - közös értékelés

II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely, veleszületett testi és idegrendszeri sajátosság bázisán a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődésben és változás folyamatában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: - az öröklés, - a környezet - a nevelés Ezen tényezők között legjelentősebb az oktatás-nevelés személyiségformáló hatása. Ezért oktató-nevelő munkánk középpontjában a tanulók személyiségének komplex fejlesztése áll. Az eredményes személyiségfejlesztő munkához biztosítanunk kell a tartalmas, színes sokoldalú iskolai életet, mely teret biztosít a munkának, tanulásnak, játéknak. Fejleszti a tanulók önismeretét, hozzájárul szokásaik, életmódjuk kialakításához. A nevelők személyiségfejlesztését szolgáló attitűdök - hatékonyabb nevelni tudás képességének elsajátítása - együttműködésre kész kapcsolat építése a tanulókkal, egymással, a szülőkkel - a hagyományostól alaposabb, korszerűbb felkészülés a foglalkozásokra - ötletteli és gyermekcentrikus magatartás - a szeretet, törődés, együttes megélése a mindennapi pedagógiai munka során - pedagógiai kihívásoknak való megfelelés - legyenek nyitottak az eredményességet növelő módszertani lehetőségek iránt - mérjék el, hogy az iskola a gyermek számára egy belső biztonságot nyújtó társas élet színtere legyen Személyiségfejlesztő munkánk során figyelembe kell venni: - a pedagógiai program alapelveit, céljait és feladatait - a tanulók családi és szociális hátterét - az iskola hagyományait

20

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból építhetjük fel. Munkánk során a személyiség kiteljesedésének minden területére összpontosítanunk kell. A személyiségfejlesztés elsődleges feladata a fejlődés belső energiaforrásának, vagyis a kognitív motívumrendszer fejlődésének, fenntartásának, valamint a kognitív képességrendszer fejlődésének segítése. Ezek a következők: - az értelem kiművelése /kognitív kompetencia/ - segítő életmódra nevelés /szociális kompetencia/ - egészséges és kulturált életmódra nevelés /személyes kompetencia/ - szakmai képzés alapozása /speciális kompetencia/ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelvek - Oktató nevelő munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. - Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségét, fejlesztjük önismeretüket. - Az életkori pszichikus sajátosságukhoz alkalmazkodunk. - A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, modell, irányító személy. - A helyi tantervünk kialakításánál elsődleges szempont az oktatás-nevelés személyiségfejlesztő hatásának az érvényesítése. - Megalapozzuk a szociális kompetencia, a pozitív szociális szokások és a szociális hajlamok kialakulását. - Az egészséges és kulturált életmódra, nevelésünk, a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. - A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése, az alkotóképesség kibontakoztatása. - Adekvát konfliktus megoldási stratégiát alkalmazunk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai céljaink - A tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének a megalapozása. - A tanulóknak legyen áttekintésük saját személyiségük összetevőiről, és a tehetségük határairól. - Helyesen ítéljük meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepüket annak hatását. - Az egyes életkori szakaszokat: - latencia kor /6 – 8 év/ - prepubertás kor /9 – 11 év/ - pubertáskor /12 – 16 év/ jellemzőit figyelembe vesszük - Minden tanulóban sikerorientált beállítódást alakítunk ki. - Hatékony tanítási stratégiákat alakítunk ki. - A nevelési stílusunk együttműködő. - Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanulási folyamata teret ad, a színes sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, munkának, játéknak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét. - A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. - A mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, pozitív tartalmú szokásrendszerek kiépítése. - A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő hatásokkal.

21

-

Az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, képesség, vizuális, önkifejező gyakorlása, tudatosítása. A pedagógus önmaga állandó fejlesztésére törekedjen, javítsa interperszonális készségeit. Legyen önálló. Legyen toleráns. Tisztelje a másságot.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok - Reális önismeret kialakítása. - Erkölcs és jellembeli tulajdonságok tudatos formálása. - Fedezzük fel és fejlesszük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit. - Tudatosan fejlesszük, az érzékelés, észlelési, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit. - Bővítjük szakmai és módszertani tudásukat. - A konfliktuskezelési eljárások alkalmazása. - A kommunikációs készségek javítása. - A tanulási motívumok és tanulási módok fejlesztése. - Az alkotóvágy fejlesztése. - Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat. - Átlátható, kiszámítható és következetes szabályok kialakítása. - Személyes képességek fejlesztése. - Az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése. - A tehetség kibontakoztatásának, segítése a komplex személyiségfejlesztés révén. - A probléma megoldás lépéseit tudatosan betartjuk. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások - Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük gyermekeink személyiség fejlődését. - Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel. - Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. - Valós értékszituációk megteremtésével segítjük a személyiség kialakulását. - Alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. - Hatalmi tekintély helyett a személyes vonzerő alkalmazása. - Hiteles értékeket mutató példa. - Kognitív képességek fejlesztése. - A tanulási módok optimalizálása, önálló és szociális tanulás. - Az önellátó képesség formáinak megismerése. - Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. - A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eszközök - Tesztek, önismereti tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját képességeik megismerésében. - A reális önkritika kialakítására nevelés. - A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük. - A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok.

22

- Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési -

gyakorlattal. Valamennyi tantárgy keretében rendszeresített tanulói eszközök. Élményszerű, pozitív minták felkínálása. Antiszociális minták, pusztító hatásának csökkentése, fékezése. A mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása. A testi-lelki komfortérzés megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális foglalkozások, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Ezeknek, az alapelveknek, céloknak, feladatoknak, eljárásoknak és eszközöknek az alapozása vezet el az iskola gyermekideáljának a megvalósításához mely a következő: Iskolánk tanulója: - legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni, - legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani, - legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne, - legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá, - legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani, - legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt, - legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keressünk benne más értékeket, - legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük, - legyen szófogadó, de csak akkor, ha érdemes dolgokban kell szót fogadnia, - legyen kitartó, de ne legyen önfejű, - legyen ambiciózus, de ne legyen törtető, - legyen együttműködő, de ne legyen konformista, - legyen toleráns, a másságot figyelembe vevő személyiség. Az integrációt segítő pedagógiai módszerek: - kooperatív technikák, projekt módszer, differenciálás.

A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását,

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív,

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos

23

ESZKÖZÖK

formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás,

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások,

24

részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

veszélyeztető negatív - minőség mindenben, hatásokkal (negatív hatású - egyéni életélés kultúrája, társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes).

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan A szociális befolyásolás szakmai - emberi tekintélyelvű és magas fokozatait a helyzetnek autoritásra alapozzuk. színtű demokratizmusra megfelelően alkalmazni: A pedagógus épülő nevelési stílusra behódolás (alapja a személyisége alkotó törekszünk, a hatalom), azonosulás művészetté nemesíti a pedagógusok bánásmódja, (alapja a vonzerő) és professzionális szakmai kontrollmódszerei a interiorizáció (alapja a munkáját. nevelés folyamán, hitelesség). alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja Formáljunk sokoldalú pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen társas kapcsolatokra alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! képes, környezettudatos, szülő együttműködése egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. A SZÉK kompetenciák A nevelési területek Az életkornak és fejlesztése a készségek és kölcsönös fejlettségi szintnek képességek fejlesztése, hatékonyságának megfelelő prioritások pozitív attitűdök megteremtése a megtalálása, a kialakítása szintézisében személyiség harmonikus nevelőhatások történik. fejlődése érdekében. összehangolása.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természeti-

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos

25

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk

társadalmi környezet alakításának képességét. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

lehetőségeinek feltárása.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösség: autonóm egyének szerveződése Közösségfejlesztés: A tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, értelmezhető, átélhető viszonya. Iskolánkban működő közösségek: - iskolaközösség - tantestület - szakmai munkaközösségek, nevelői közösségek - évfolyam közösségek - osztályközösségek - szakkörök - csoportok - diákönkormányzat, tanulók közösségei - SZ.M.K. választmány - osztály szülői közösség, szülői közösségek Iskolánkban működő közösségeket, ezek működését és kapcsolatait az SZ.M.SZ. rögzíti. A közösségfejlesztés fő területei: - tanítási órák - tanórán kívüli foglalkozások / szakkörök, sportkörök, kirándulások, színházlátogatás stb./ - D.Ö.K. munka - szabadidős tevékenységek A közösségfejlesztés céljai: - nyitottság és tolerancia kialakítása - kommunikációs kultúra és önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése - személyes tapasztalatszerzés - szocializációs képesség fejlesztése - új információs technikák megismerése és használata A közösségfejlesztési feladatokat az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell venni, mivel viselkedésükkel, megjelenésükkel példaként állhatnak a diákok előtt.

26

A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák a.) Tanítási órákon megvalósítható feladatok: - a tananyag elsajátítása járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - tudatosítsa a tanulóban az önálló ismeretszerzés fontosságát, - vezesse rá a tanulót arra, hogy az érvek megvédésének képessége a kommunikáció alapvető követelménye. Közösségfejlesztési célok az egyes tantárgyak tanítása során - a hon és népismeret, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, - környezetvédelem, kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, - nyitottság és tolerancia a különböző szokások életmódok és kultúrák iránt, - az új információs technikák megismerése és használata, - az elfogadást segítő magatartási formák, kialakítása a sérült beteg embertársak iránt. b.) Tanítási órákon kívüli közösség fejlesztési feladatok A tanórán kívüli tevékenységeken, szakkörökön, sportkörökön tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon is érvényesülni kell ugyanazoknak a közösségfejlesztési céloknak, mint a tanítási órákon. Tanórán kívüli programok bővítése, a tanórán kívüli programokhoz való egyenlő hozzáférés megszervezése. Az integrációt segítő módszertani elemek minőségének, dokumentálása. Kirándulások alkalmával alkalmazható közösségfejlesztési feladatok - a társas együttlét megismerésének szabályai - nemzeti értékeink megismerése - a természetiránti tisztelet, környezetvédelem D.Ö.K. munka közösségfejlesztő feladatai A tanulók a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják az őket megillető jogokat. -

D.Ö.K. az SZ.M.SZ-ben rögzített formában és céllal működik.

A diákönkormányzat feladata: - szervezzen hagyományőrző programokat - szervezzen olyan tevékenységeket, a diákokat és a közösség érdekeit szolgálják - szervezzen a közösséghez tartozás érzését erősítő rendezvényeket Az iskolavezetőségben a D.Ö.K. az elnök és a diákparlament által választott diákképviselő révén képviselteti magát. A D.Ö.K-nak vélemény nyilvántartási joga van az SZ.M.SZ.-ben meghatározott témákkal kapcsolatban. Szabadidős programok közösségfejlesztő feladatai - biztosítsák az együttlét örömének érzését - járuljanak hozzá az önismeret és önfegyelem képességének kialakításához - ösztönözzön tartós aktivitásra - alakítson ki egy pozitív életvezetést

27

Az iskolai hagyományok rendszere A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és őrző erő, mely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és bővíti hagyományait. A rendszeres ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a munkaközösség véleményére, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. Célunk: Vántus István Általános Iskola eddigi hagyományrendszerének működtetése, kibővítése, s olyan egyéni arculat formálása, mely megkülönbözteti a környék iskoláitól. a.) Szervezeti hagyományaink: - a tanulóközösségek szervezete D.Ö.K. - a szülői közösség által létrehozott szervezet az Sz.M.K. és az osztályok szülői munkaközössége - a nevelőtestület szervezetei: munkaközösségek b.) Iskolánk külső kapcsolatai Beiskolázást és továbbtanulást segítő kapcsolatok: - Óvoda - a környék középfokú iskolái - Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A kapcsolattartás formái: - tapasztalatcserék - tájékoztató szülői értekezlet - nyíltnapok - szaktanácsadás A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok - Megyei Pedagógiai és Továbbképzési Központ - Területi, városkörzeti szakmai továbbképzéseken való részvétel - Vetélkedők, szaktárgyi versenyek szervezése, és szakon való részvétel A közösség intézményeivel kialakított kapcsolat - Polgármesteri Hivatal - Óvoda - Egyházak A tanulók oktatását-nevelését és egyéb közművelődést segítő kapcsolatok - Nyírbátori Kistérség - Nyírbátori Kulturális Központ - Nyíri Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza

28

c.) Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért az iskoláról alkotott jó vélemény az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola oktató-nevelő munkájának szerves részét alkotják.

Iskolai szintű rendezvények Ünnepélyek, megemlékezések: - tanévnyitó - Aradi vértanukra emlékezés, október 6. - október 23.,március 15. ünnepségek iskolai és községi szinten, egy-egy osztály műsorral készül /8.oszt. - okt. 23., 7.oszt. - márc.15./ - az őszi szünet előtti utolsó tanítási napon halottak napi megemlékezés iskolánk volt tanárairól /mécses gyújtás, koszorúzás/ - anyák napja (osztálykeretben) - ballagás - tanévzáró ünnepség Rendezvényeink: - DÖK – nap, akadályverseny - színházlátogatások - nyílt tanítási napok - Mikulás disco - Farsang, farsangi disco - Karácsonyi műsor - Diákfórum, Diáknap - Farsang - Aszfaltrajz verseny - Madarak és fák napja - Vántus Hét – Kreatív délután, „Mikuláskupa”- körzeti röplabdaverseny, játékdélután, Vántus Körzeti Helyesírási Verseny, „Manóavató”, Tátika - A magyar kultúra napja - Egészségnap - Környezetvédelmi nap - Gyermeknap - Iskolába hívogató - József Attila szavalóverseny - Mesemondó verseny az első osztályosok és a leendő első osztályosok számára Egyéb iskolai rendezvények: - tanulmányi kirándulások, színházlátogatások Szülői értekezletek: - október - április Fogadóóra: - december

29

IV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jóllétet, egészséget, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel Az egészségfejlesztés legfontosabb területei:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez, vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné területére terjed ki.

a

Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére. Ha a pedagógus a gyermek bántalmazását vagy deviáns viselkedésformát észlel, esetmegbeszélést kezdeményez, melyen közösen feltárjuk a lehetséges okokat, amelyek a kialakuláshoz vezettek. Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a közösség védelme érdekében indokolt, a megfelelő hatósághoz fordul. Intézményünk a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az egészségre nevelés érdekében folyamatos a kapcsolatunk az iskola orvosával, a védőnővel, a fogorvossal. Alkalmanként esetmegbeszéléseket tartunk, tájékoztató előadásokat tartanak a szülők és gyerekek számára. Az iskolaorvoshoz fordulhatunk a gyerekek betegsége, esetleg balesete azt indokolttá teszi intézményben való bent tartózkodásuk alatt. A tanulóink részt vesznek a rendszeres szűrővizsgálatokon. A nevelési-oktatási intézményben, valamint az intézményen kívül a gyermekek részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011.. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható, valamint utóbbi nem fogyasztható.

30

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, természetismeret, testnevelés) és délutáni szakköri foglalkozásokon valósul meg. A helyi tantervünkben a szabadon felhasználható órakeretből megemeltük 0,5 órával nyolcadik osztályban a biológia órák számát, így az egyes szervrendszerek tanításánál lehetőség lesz az ide kapcsolódó elsősegély nyújtási ismeretek gyarapítására. Természetismeretből szintén növeltük 0,5 órával a kerettantervi órák számát, mely szintén lehetőséget ad elsősegélyhez szükséges ismeret bővítésére az ember szervezete és egészsége témakör feldolgozásával. Osztályfőnöki órákon és szakköri foglalkozásokon leginkább meghívott egészségügyi dolgozó bevonásával történik az ismeretek átadása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának legfontosabb területei  az újraélesztés fogalma és ABC-je,  vérzéscsillapítás,  sebvédelem  elsősegélynyújtás töréseknél és ficamoknál  kimentés, szállítás, segélykérés  elsősegélynyújtás általános szempontjai mérgezés esetén,  elsősegélynyújtás égési sérüléseknél,  elsősegélynyújtás elektromos áram okozta baleseteknél  egyéb sérülések (hőguta, napszúrás, vízi baleset, ájulás, shock) Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  A szervezet felépítésének, működésének megismerése  Az alapvető sérülési formák felismerése  Az életkornak megfelelő segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése  Újraélesztési ismeretek elsajátítása életkorának megfelelő szinten  Segélykérés, mentőhívás Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti tudás megszerzése b) gyakorlati ismeretek elsajátítása

V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 31

                 

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

32

 

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 1.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, iskolai sikerességének elősegítése

Enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) alcsoportját képezik. Az enyhe értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, másrészt az általános iskolában tanulási nehézségekkel küszködő tanulók. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai és/ vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza két részre tagolódik: 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciálással, terápiákkal kell felzárkóztatni a gyermekeket. A képességfejlesztésben hangsúlyt kell fektetni a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. 5-8. évfolyamot felölelő szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire, megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléltetés képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Kiemelt célok Énkép, önismeret: - Céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek. Információs és kommunikációs kultúra: - Szociális – kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják felhasználni. Testi és lelki egészség: - Pszichikai-fizikai állapot fejlesztése. - A gyermek kapcsolatainak erősítése kortársaival egy olyan iskolában, amelyben a heterogenitás természetes és szívesen látott tényező. Felkészülés a felnőtt életre: - Jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása. - A fogyatékos tanuló tanulási útja végén legyen a saját életéről dönteni képes, munkája révén a társadalomba integrálódó személyiség.

33

A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési – tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképesség-zavar) fejlesztését segítő program A részképesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. E fogyatékosság deficiál diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok - Kudarctűrő képesség növelése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. - Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: - testséma biztonságának kialakítása, - téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése - elem és emlékezet, intenzív fejlesztése, - hang – betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, - makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, - toldalékok körültekintő olvasása, - olvasástechnika, tempó fejlesztése, - olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató – elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei - minden tanórán, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, - napközi, tanulószoba. Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén: - testséma kialakítása, - téri relációk biztosítása, 34

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematika nyelv tudatosítása, - számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, - az érzékelés – észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása. A megvalósítás színterei - matematika óra, - napközi, tanulószoba, - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): - A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. - Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. - Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei - tanóra, - napközi, tanulószoba, - gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, mint a másság kezelése Az iskola mindennapi életében, minden osztályban találunk olyan tanulókat akiknek, a viselkedése megmagyarázhatatlan, zavaró vagy mások ellen irányuló, agresszív. Az ilyen viselkedést hívja a pedagógia beilleszkedési és magatartási problémának. Iskolánkban is találkozhatunk ezzel a magatartási problémával, aminek a kezelése fokozott figyelmet igényel. A leggyakoribb ilyen zavarok: (lásd alább táblázatok)

35

A zavarok eredményes kezelése érdekében fontos azon lehetőségek számbavétele, melyek a tantestület teljes nevelő-oktató munkájában meg kell, hogy nyilvánuljanak. Mit tehet a pedagógus? Tevékenységének színterei: - tanórai nevelés - órán kívüli lehetőségek: - szakkör - osztálykirándulás - klubdélután - iskolai rendezvények /disco, sportnap, hulladékgyűjtés, családlátogatás, túra, színházlátogatás stb./ Közös összefogásra van szűkség a pedagógusoknak az iskolán belül, az iskola és a család együttműködésében, az osztályközösséggel, mint nevelővel. Próbáljuk meg a gyerekekkel felfedeztetni önmagukat, értékeiket, hibáikat. Mutassunk utakat, kiutat a sikeresség felé. Segítsük őket sikerélményhez, adjunk ösztönzést tevékenységeikhez. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen problémákkal küszködő tanulók a társadalom számára értékes emberekké váljanak. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden oktatási intézményben van olyan tanuló, aki tanulási kudarcnak van kitéve, valamilyen okból teljesítménye elmarad az elvárható szinttől. Őket mentális, pszichikai, idegrendszeri vagy szociális ok gátolja abban, hogy munkájuk eredményessége a kívánt színvonalat elérje. Ezek a tanulók elsősorban a zavaros családi és hátrányos szociális helyzetű körből származnak. A tanulási nehézség nem megfordíthatatlan hátrány, de mindenképpen speciális és egyénre szabott támogatás szükséges kezeléséhez. Elsődleges feladatunk ezeknek, a tanulóknak az azonosítása, a tanulási kudarcaikat okozó összetevők meghatározása, valamint a családi háttér megismerése. A tanulási kudarcot megélő tanulók felzárkóztatását segítő program alapelvei az iskola egyéni adottságaihoz is igazítva, integrációs elvek tevékenységekbe ágyazott beépítésével. Minden szaktanárnak feladata a probléma segítő kezelése a tanórákon és a hozzá kapcsolódó más foglalkozásokon is. Minden pedagógusnak alkalmaznia kell a kudarcnak kitett tanulók megsegítésére a differenciált tanári foglalkozás és nevelés adta lehetőségeket, az IPR adta módszertani lehetőségeket. Egyéni bánásmóddal kell megközelítsük ezeket a gyerekeket. Fel kell használnunk a „felzárkóztatás” adta lehetőségeket kudarcaik kezelésére. Fontos szerepet kap ebben a munkában a tömegsport, a különböző szakkörök, ahol segítő sikerélményben lehet részük tanítványainknak.

36

Beilleszkedési, magatartási nehézségek megnevezése Hiperaktivitás

Kognitív funkciók zavarai

Agresszió

Kiváltó oka lehet

-

a családi háttér zavarai, idegrendszeri gyengeség fizikális problémák szociális zavarok

- idegrendszeri problémák kihatása pszichológiai zavarok családi és szociális háttér problémái a megfelelő ismeretek hiányos volta.

- szociális információk hiányossága,- ezek kezelésének, feldolgozásának zavarossága – családi és szociális háttér pszichológiai rendellenességek – idegrendszeri gyengeség – szegény érzelmi és kulturális háttér – egészséget károsító élvezeti cikkek használata

Jellemzői

Enyhítés módjai

- feltűnően gyorsa vált egyik cselekvésből a másikba nehezen tudja kivárni, míg sorra kerül nem tud tartósan egy problémával foglalkozni a munkáját képtelen megszervezni feladatait befejezetlenül hagyja figyelme könnyen elterelődik, nem tud huzamosan koncentrálni életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel A tanuló magatartását nem kíséri motorikus nyugtalanság, de a figyelme nem megfelelő az életkor előrehaladásával javul figyelőképessége és koncentrálása alapvető fogalmak hiánya Kommunikációjuk zavaros, kihagyásos pontatlan – meglepően lassan óvatosan reagálnak - a tanuló legtöbbször népszerűtlen az osztályban – nehezen érti környezetét – önigazoló hazugságokállandóan úgy érzi, hogy őt támadják provokálja környezetét

Körültekintő, alapos környezettanulmány szoros kapcsolat az osztályfőnök és a tanuló között a magatartási problémák feltárása fejlesztési stratégia kidolgozása osztályonként és tanulóként egyéni képességekhez igazodó képzés felzárkóztató foglalkozások megszervezése

37

Szoros kapcsolat a családdal együttműködés az egészségügyi szolgáltatókkal a probléma okainak feltárása, és a stratégia kidolgozása kisebb létszámú osztályok Alakítása - egyéni foglalkozások, felzárkóztatások szervezése - családi és szociálisháttér megismerése – szoros kapcsolat a tanulókkal – a közösségen keresztül érvényesülő indirekt ráhagyás – egyéni bánásmód –felzárkóztatók

3. A kiemelten tehetséges tanulók képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézményünk tanulói összetétele mind a képességek, mind a motiváltság terén eléggé heterogén. Az oktató-nevelő munka megtervezésénél figyelembe kell tehát vennünk a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét. Különös figyelmet kell fordítanunk a tehetségek felismerésére, azok céltudatos fejlesztésére. A tehetséggondozás területén kiemelt lehetőséget biztosítanak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások. A TÁMOP 3.3.7-09/1-2009-0038 számú projekt keretében tehetséggondozást végzünk 4 csoportban melyek a következők:  alsós matematika  felső matematika  német nyelv, a 2012/2013-as tanév második félévétől magyar irodalom felső tagozaton  természetismeret Tanórai foglalkozások - a lehetőségeknek megfelelően az egyéni képességekhez mért differenciált oktatás, és nívó csoportos oktatás 7-8. évfolyamon magyar, matematika, biológia és történelem és angol órákon. Tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök szervezése - énekkar - sportköri foglalkozások Tanulmányi versenyek Házi versenyek: - szavaló-, prózamondó-, mesemondó verseny - szaktárgyi versenyek - irodalmi-történelmi vetélkedők - aszfalt-rajzverseny Tanulmányi versenyeink között egyaránt találunk egyes iskolák /városkörzeti, megyei/ valamint az OKSZI által meghirdetett országos felfutású versenyeket. Szivárvány – levelező Bendegúz - levelezőverseny TIT – levelező Ambrózy Géza – matematika Varga Tamás – matematika verseny Zrínyi Ilona – matematika verseny Jedlik Ányos – fizikaverseny Herman Ottó – biológiaverseny Kaán Károly – természetismereti verseny

38

A Nyírbogáti Iskola Tanulóiért Alapítvány is támogatja a tehetséges tanulók jutalmazását, táboroztatását. 4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók iskolai fejlesztését szolgáló intézkedések Az iskolánkban tanuló diákok közül valamilyen okból szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma viszonylag magas. A hátrányok enyhítésére igyekszünk nagy gondot fordítani, segíteni az érintett tanulók beilleszkedését, elzárkózását, fejlődését. A hátrányos helyzet okai intézményünkben a következők: a.) szociokulturális okok: - alacsony az egy főre jutó jövedelem, a szülők munkanélkülisége, rokkantsága, válása, halála, vagy az eltartottak nagy száma; - a szülők alacsony iskolázottsága, a tanulásra motiválás hiánya, az iskolai munka lebecsülése - rossz nevelési módszerek, vagy a szülők deviáns életvezetése. b.) családi házon kívüli környezetből adódó okok: - a régió munkaerő-piaci viszonyainak negatív hatásai; - negatív kortársi kapcsolatok; - negatív hatású szabadidős programok. c.) az iskolai környezetből adódó okok: - az iskolai nevelés-oktatás hibaforrásai; - nem kellő időben történik – eltitkolják – a probléma része Konkrét tevékenységeink  A hátrányok enyhítését iskolánk az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtésével biztosítja  Iskolánkban 2004. óta működik az IPR. a.) A szociokulturális hátrányok enyhítésére: - a finanszírozott könyvek év végén beszedésre kerülnek, - az új könyvet nem igénylő tanulók ezt megkapják az adott tanévre; - pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon; - felvilágosító munka; - a „szülők nevelése” – szülői értekezletek, beszélgetések alkalmával, velük jó kapcsolat kialakítása; - gyermek és ifjúságvédelmi felelős működése; - együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal; - szabadidő tartalmas szervezése. b.) Családi házon kívüli környezetből adódó hátrányok enyhítésére: - pályaválasztás segítése , - felvilágosító munka (pl.:drogmegelőzés) - kulturált szórakozás igényének kialakítása.

39

c.) Tanulási hátrányok enyhítésére: - differenciált tanórai foglalkoztatás - 16 óráig való foglalkozás biztosítása - iskolai könyvtár használata. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk fokozott figyelmet fordít a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megszervezésére és ellátására. A fokozott figyelmet magyarázza, hogy a tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetet a következőképpen definiáljuk: Az a kiskorú, akinek gondozását, oktatását, testi értelmi és erkölcsi fejlődését bármilyen az alábbiakban felsorolt ok befolyásolja, vagy akadályozza. - egyik vagy mindkét szülő halála - kedvezőtlen anyagi és lakásviszonyok - testi vagy érzékszervi fogyatékosság - válás - nevelőszülő a családban - deviancia a családban Veszélyeztetett az a tanuló, akiknél ezek az okok halmozottan vannak jelen. A gyermekvédelmi munkában minden pedagógus bekapcsolódik. A feladatok koordinálásában a gyermek és ifjúságvédelmi felelősé a központi szerep. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai - Az osztályfőnökök segítségével feltérképezi a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okokat /környezeti, magatartási, egészségügyi/azokról informálja a tantestület tagjait. - Segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját /családlátogatás, egyéni elbeszélgetés/ - Figyelemmel kíséri a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat - Kapcsolatot tart a hivatalos szervekkel /gyermekjóléti szolgálat, jegyző, valamint az iskolaorvossal és iskolai védőnővel/ - Szükség esetén gyámügyi intézkedést kér - Részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok  Az oktató-nevelő munka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése: - a tantermek megfelelő berendezése, megvilágítása - az iskola helyiségeinek rendszeres takarítása testnevelési órák utáni tisztálkodási lehetőségek biztosítása - napközi illetve tanulószobai ellátás biztosítása - tankönyv, illetve tanszercsomag nyújtása a lehetőségeknek megfelelően -

 A tanulók egészséges testi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása: az egészséges táplálkozás lehetőségeinek megteremtése /ebéd, illetve tízórai a napközi otthonban/ testmozgás biztosítása /testnevelés órák, tömegsport, sportversenyek /

 A tanulóbalesetek megelőzése: - veszélyforrások feltérképezése, kiküszöbölése 40

- baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele /veszélyforrás eltávolítása, iskolaorvos értesítése/ - balesetvédelmi oktatás meghatározott tanórákon

-

 A tanulók rendszeres egészségügyi szűrésének megszervezése: évenkénti általános és fogászati szűrés iskolaorvosi és iskolafogászati ellátás idejének meghatározása

 A káros szenvedélyek kialakulásának, elterjedésének a megakadályozása: - a 18 éven aluliaknak a dohányzás megtiltása, a tilalom betartásának ellenőrzése - a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon, illetve propagandaanyagok közzétételével. - a felvilágosító jellegű szakirodalom, illetve videofilmek beszerzése és hozzáférhetővé tétele az iskola könyvtárában.  Életvezetési ismeretek elsajátítása: - a családi életre nevelés, felkészítés a tanítási órák adta lehetőségeken belül - a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés keretében tartalmas szabadidős programok szervezése. - kiépíteni a tanulókban az önmagukkal való helyes viszonyt - tervszerűvé, tudatossá kell, hogy váljon a tanulókban az önuralom - annak elfogadtatása a tanulókkal, hogy fegyelem nélkül nincs termelőmunka - alkotó tevékenység nélkül nem jön létre közösség és társadalom sem - a tanuló fejlődésének önmagához viszonyítása - normakövető magatartás a pedagógus részéről is

VII. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott Szervezeti és Működési rendje az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. Évi rendszerességgel diákparlamentet tartanak, ahol megvitathatják az aktuális problémákat, megfogalmazhatják kéréseiket, elmondhatják véleményüket. Az évenként megrendezésre kerülő diákfórumon a tanulóknak lehetőségük van kérdéseket feltenni az iskolai munkával kapcsolatban. A kérdésekre az iskola vezetőjétől és az érintett szaktanároktól választ kell kapniuk. Véleményt nyilváníthatnak az SZMSZ, a Pedagógiai Program, valamint a Házirend elfogadása előtt. A gyermek véleménynyilvánításának eszközei továbbá az „Ötletláda”, a faliújság, az iskolaújság, a személyes beszélgetések, osztályfőnöki órák, kérdőíves felmérések, stb. A tanulók egyéni vagy közösségi gondjaikkal közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, helyettesét. A diákönkormányzat rendezvényeihez az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatja.

41

VIII. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az általános iskoláskorú gyermekre ható különböző nevelési tényezőknek saját nevelési képzési feladataik vannak. E feladatok koordinálására az iskola hivatott. A tanulók személyiségének fejlesztését csak is az iskolán kívüli tényezők együttműködésével, a velük való tudatos tervszerű munkamegosztással a nevelési tényezők hatásának koordinálásával, a nevelő jellegű ráhatások erősítésével illetve gyengítésével érheti el. A család A gyermek alapvető természetes nevelési tényezője. Kívánatos tehát a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel. A család sajátos feladatait és felelősségét az iskola nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők gyermekük ismeretével, a családi nevelés tapasztalataival segítsék az iskola és pedagógusok munkáját. A család és az iskola együttműködésének szervezeti kerete az SZMK. A kapcsolattartás jellemzői: szülői értekezlet, fogadóórák, közös rendezvények, családlátogatások. Közművelődési intézmények Különösen fontos szerepet tölthetnek be az egész életen át tartó művelődés, önművelődés megalapozásában, az iskolában szerzet ismeretek elmélyítésében. Jó a kapcsolatunk a DÖK-höz Pedagógusaink támogató munkája segíti a DÖK-öt rendezvényeinek lebonyolításában. Egyház Az erkölcsi nevelés terén segíti a társadalmi munkáknak megfelelő magatartásnormák elsajátítását. Tisztázza a pozitív emberi értékek fogalmait. Egészségügyi intézet Az egészséges életmódra nevelésben nagy segítséget nyújtanak. Gondoskodnak az egészségvédelemről. Közoktatási intézmények Jó kapcsolatunk a szomszédos intézményekkel, valamint a helyi óvodával. A szülőkkel való együttműködés formái Az együttműködés szervezeti elősegítése érdekében intézményeinkben is működik a szülői szervezet. Feladata szervezni a szülők tájékoztatását pedagógiai kérdésekről közvetíti a szülők véleményét, javaslatait az iskolavezetés felé. Mozgósítja a szülőket a nevelőmunka támogatására, a pályaváltoztatás és a gyermekvédelem helyes megoldásaira, társadalmi munkát végez a nevelésfeltételeinek fejlesztése érdekében. A leghatékonyabb együttműködést az osztályfőnök teremti meg a sikeres nevelés, személyiségformálás érdekében. A család megismerésére jó alkalom a családlátogatás, alkalminak lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére: milyen a családi légkör, családtagok viszonya, lakásviszony, a gyermek segítése, ellenőrzése, hogyan és mennyire foglalkozunk vele. A szülői értekezleteken pedagógiai – pszichológiai ismeretket nyújtva, konkrét feladatokat tűzünk ki a szülőknek a gyermeknevelésre vonatkozóan. Nyílt napon a szülők látogathatják a tanítási órákat. Gyermekük megítélése érdekében reálisabb képet kapnak, ha igénybe veszik és minél több helyzetben látják a gyermeküket.

42

A kapcsolattartás egyéb fontos és esetleges formáik még a: - véletlen találkozás, - levelezés, telefon, üzenő füzetbe való beírás a gyermeki tevékenységgel kapcsolatban, - tanácsadás szülőknek, tájékoztatás - közös sportprogramok, rendezvények, - közös kirándulások - kiállítás szervezése tanulók munkáiból. A szülő segíti az iskolai nevelőmunkát, ha - az otthoni nevelés igazodik az iskola nevelési elveihez, - szívesen él az együttműködés lehetőségeivel, - gyermeke nevelésében következetesen jár el, - neveléssel kapcsolatos problémájával bizalommal fordul az iskolához, a nevelőhöz, - biztosítja a gyermeke számára a nyugodt, kiegyensúlyozott családi körülményeket, - biztosítja a munkavégzéshez szükséges felszereléseket, - gyermekének lehetőséget ad iskolai rendezvények, programok, szakkörök látogatására, - a gyermek előtti megnyilvánulásai megfontoltak, a nevelőkörről alkotott véleménye nem tekintélyromboló. Hogyan nyújtsuk segítséget a szülőknek? - tanácsadással, tájékoztatással pályaválasztás segítésére, - szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával, - személyiségfejlesztést segítő tréningek szervezésével, - napközis, foglalkozások biztosítása a gyerekek egész napi felügyelete, érdekében, - szociális ellátások biztosítása, - szabadidő és szünidő hasznos eltöltésére való irányítás, - gyermekek táboroztatása, - tanfolyamok szervezése.

IX. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok megalkotása, amennyiben évközi teljesítménye és érdemjegyei ezt nem teszik lehetővé. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  pótló vizsgára vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik, 43

  

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. akit a nevelőtestület határozatával pótló vizsgát engedélyez.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2. Jelentkezés a vizsgákra  A tanuló tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).  A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről. Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára  osztályzat megállapítás céljából A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§(7) - akkor az engedély megadását követő öt napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál.  javítóvizsga céljából A bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. Mindkét estben a vizsgát a Kormányhivatal szervezi. 3. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsga anyaga a helyi tanterv adott évfolyamán adott tantárgy megadott témakörei. A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a következő időpontokban a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől:  osztályozó vizsgák esetében az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban,  javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. (A szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és szervező igazgató helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak, amin fel kell tüntetni nevüket, vizsgatárgyat. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni.

44

a vizsgát napon. A az iskola az adott

Írásbeli feladatok megoldásához vizsgatárgyanként 45 perc áll rendelkezésre, kivétel magyar nyelv és irodalom, ahol 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A teremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására felkészülési időt kap, ennek időtartama harminc perc. A feleltetés időtartama nem lehet tizenöt percnél több. Ha a vizsgázó kéri a vizsgabizottság engedélyezheti, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen (SNI). A dolgozat elkészítésére 30 perc biztosított. A vizsgabizottság engedélyezheti, hogy a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen (SNI), amennyiben a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A két tétel kifejtése között 10 perc pihenőidőt kell adni. Egy napon legfeljebb 3 szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. 4. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázó köteles a vizsga előtt legalább 10 perccel hamarabb megjelenni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.

5. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése egységes osztályozás szerint történik. Alsó tagozat: Teljesítmény

Érdemjegy

0-40 % 41-60 % 61-81% 82-91 % 92-100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Humán tárgyak:

45

Matematika, Fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, egészségtan, ének, technika: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásában. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

7. A vizsgatárgyak Az adott évfolyam Helyi Tantervében meghatározott tantárgyak. Testnevelésből, vizuális kultúrából gyakorlati, erkölcstanból elméleti, ének-zenéből és informatikából elméleti és gyakorlati, a többi tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga van.

8.Vizsgaidőszakok  javítóvizsga: augusztus15 – augusztus 31. között  osztályozóvizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

46

HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás  H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.  H2012=a 110/2012.(VI.4.) Korm.Rendelet – NAT – valamint az 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet és mellékleteinek (kerettanterv) felhasználásával készült helyi tanterv.

ÉVFOLYAM 1. TANÉV

2.

Alsó tagozat

3.

4.

5.

Alsó tagozat

6.

Felső tagozat

7.

8.

Felső tagozat

20132014

H2012

H2004

H2004

H2004

H2012

H2004

H2004

H2004

20142015

H2012

H2012

H2004

H2004

H2012

H2012

H2004

H2004

20152016

H2012

H2012

H2012

H2004

H2012

H2012

H2012

H2004

20172018

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

H2012

47

HELYI TANTERV – 2004. A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszerének adaptációja Tantárgy / évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 Magyar nyelv és irodalom

8

8

7,5

7,5

5

Történelem

1,5

Angol nyelv/német nyelv

0,5

2 4

1

4 0,5

3

8 1

4

3

2

3

3

1 4

Matematika

1

Informatika

4

4

3

0,5

1

1

1,5

1, 5

1

1

3

1

3

1

1

1

1,5

1

Környezetismeret

1,5

Természetismeret

2

Fizika

1

Biológia

1

1

1

1

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene Vizuális kultúra

1 1.5 1.5

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3.5

3

3

3

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki Tánc és dráma 2012. 09. 01-ig Hon és népismeret 2012. 09. 01-ig

X

0,5

X

0,5

0,5

X

1

Mozgókép és média ism. Vizuális kultúrába építve 2012.09.01-ig

0,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

20 Nem kötelező szabadon választható (243/2003 5.§ 3. bek) Nyilatkozat beiratkozáskor

20

20

22, 5

23,5

25

25

mat

mat

1

1

21.0

21,0

20,0

23

25

28

28

Nem kötelező szabadon választható (nyilatkozat május 31.-ig)

i. nyelv 1

i. nyelv 1

i. nyelv 1

0

0

0

0

Összes

22,0

22,0

21,0

23

25

28

28

Összes kötelező

0, 5

48

1,5

3

3

2. Óraterv

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

1. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1-4. évfolyam óraterve

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és 8 irodalom Idegen nyelv 5 Matematika Informatika Környezetismeret 1 Ének-zene 1 Rajz 2 Technika és 1 életvitel 3 Testnevelés Kötelező tanítási 21 órák összesen

8

296

8

8

296

8

7

277.5

7

8

277,5

3

2

92,5

4 1

4 1 1

148 37 55,5

1 2

37 55,5

5

185

5

5

185

4

-

1 1

1 1 2

-

1 1

37 37 55,5

37 55,5

1 1 2

4 1 2 1

148 18,5 55,5 37

1

55,5

2 1 1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

4

129,5

3

3

111

3

3

111

3

3

111

21

777

21

21

777

20

20

740

23

23

851

23

23

1

2

55,5

Nem kötelező (választható) tantárgy (nyilatkozat minden év május 20 –ig) Nyelv (angol, 1 1 37 1 1 37 1 1 német) Összes tanítási 22 22 22 22 21 21 óra

37

Nem kötelező (választható) tantárgy – 243/2003 5 § (3) (nyilatkozat beiratkozáskor) – az óraterv már ennek a figyelembe vételével van megállapítva. 1 1 37 Matematika

1

1

Környezetismeret Idegen nyelv

49

37

x

x

x

x 0,25 0,5

x 0,25 0,5

x 9,25 18,5

7. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és 4 5 irodalom 2 1 Történelem 3 3 Idegen nyelv 4 4 Matematika 1 1 Informatika Természetismeret 2 2 és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz 1 1 Ének-zene 1 2 Rajz Technika és 1 1 életvitel 3 2 Testnevelés Osztályfőnöki 0,5 0,5 óra Tánc és dráma 1 1 Hon és népism… Vizuális kultúra Kötelező tanítási 23,5 23,5 órák összesen

8. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszá m

6. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

5. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

5-8. évfolyam óraterve

166.5

5

5

185

5

5

185

5

5

185

55.5 111 148 37

2 3 4 1

2 3 4 1

74 111 148 37

3 3 4 1

3 3 4 1

111 111 148 37

2 3 4 1

2 3 4 1

74 111 148 37

74

2

2

74

1

1

37

1

1

37

1

2

55,5

2

2

74

2

2

74

2 1 1 1

55,5 55,5 37 37

2 2 1 2

1 1 1 1

55,5 55,5 37 55,5

37

1

1

37

2 0,5

3 0,5

37 55,5

1 1

1 1

37 37

1 2 1 1

37

1

1

37

1

1

2 0,5

3 0,5

92,5 18,5

3 0,5

2 0,5

1

1

37

92,5 18,5

92,5 18,5

92,5 18,5

37

869.5 24,5 25,5 925

28,5 27,5 1036 28,5 27,5 1036

Nem kötelező (választható) tantárgy (nyilatkozat minden év május 20-ig) Összes tanítási óra

23,5

23,5

24,5

24,5

28

27,5

28,5

27,5

Nem kötelező (választható) tantárgy – 243/2003 5 § (3) (nyilatkozat beiratkozáskor)- az óraterv már ennek figyelembe vételével van megállapítva

Magyar Idegen nyelv Történelem Matematika Biológia Földrajz

0,5 0,5

0,5 0,5

18,5 18,5

0,5 1

0,5 1

50

18,5 37

1

1

37

1

1

37

1 1

1 1

37 37

1 1

1 1

37 37

3. Iskolánkban a nem kötelező választható órakeret terhére az óratervekben jelzett órákat, a mindennapos testedzést 7 óra illetve a nyelvi bontást 1-8 évfolyamon (11 óra), nívócsoportos bontást 7-8 évfolyamon (14 óra) végezzük, a 2011/2012 –es tanévben. 4. Mozgókép és médiaismeret modul oktatása 8. évfolyamon a vizuális kultúra tantárgyba építve történik. 2012/2013 tanévben a modul oktatása megszűnik. 5. Tánc és dráma, hon- és népismeret modulok oktatása önálló tantárgyként történik. 2012/2013 tanévben a modul oktatása megszűnik. 6. Etika tantárgy oktatása 7. osztályban a történelem tantárgy keretén belül. 2012/2013 tanévben a modul oktatása megszűnik. 7. Multikulturális tartalmak oktatása 7.1. Kiemelt feladat: Társadalmi integráció megvalósulását segítő intézményi működés megvalósítása. Nemzeti Alaptanterv intézményi megvalósításának komplex segítése, kiemelten: anyanyelv és irodalom, ember és társadalom, művészetek. A program épít a szülői részvételre, mint programerősítő elemre. 7.2. A program korosztályi célcsoportja: Elsősorban: Általános iskolai korosztály 1 – 8. évfolyam tanulói. Másodsorban: az intézménybe járó tanulók szülei. 7.3. Ajánlott szervezeti forma: Általános iskola, intézményi kereteken belül ill. intézményen kívül más szervezet közreműködésével. (pl. Művészeti iskola, Művelődési Ház, más civil szervezet által biztosított szervezeti keretek) 7.4. Ajánlott időtartam: Az iskola tanórai és tanórán kívüli időkeretébe integráltan. 7.5. A program célja: Egy lehetséges utat mutatni a befogadó társadalom alapjainak lerakásához. Intézményi attitűdváltás megvalósulásának segítése e program által is. 7.6. Fejleszthető kompetenciák: - toleráns magatartás / kommunikáció - együttműködő képesség - befogadó / elfogadó integrativitás - életvezetés, társadalmi ismeretek - szociális kompetencia, szociális intelligencia - önérvényesítő képesség 7.7. Módszerek a program működtetése során: - tevékenykedtetés, dramatikus eszközök, szerepjátékok - a roma kultúra együttes megélése általi tanulásra motiválás - csoportmunka, kooperatív technikák

51

- differenciált értékelés, beszélgető kör 7.8. A program eszközigénye: A normál iskolai eszközrepertoáron kívül a roma kultúra tanításához szakirodalom, módszertani segédanyagok, IKT eszközök megléte. 7.9. A bevezetés feltételei: A törvényi előírásoknak megfelelő intézményi működés. Társadalmi igény, az iskola fenntartójának döntése és annak megjelenítése az iskola alapdokumentumában. 7.10. Projektoktatás A projekt tervet, tervezést, egy probléma kifejtését jelenti a probléma optimális megoldásáig. A gazdaság újfajta elvárásokat támaszt az oktatással szemben, mivel a vállalatok többségénél a magas szintű tudás megszerzése már önmagában nem elegendő. A döntési képesség és az érzelmi stabilitás elengedhetetlen követelménnyé vált. Ezek fejlesztése csoporttevékenységekben valósítható meg. A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. A projekt tehát olyan tevékenység, amely valamilyen kihívásra épít. A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Röviden olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. A csoporton belüli feladatok elosztását a személyes szándékok, és képességek határozzák meg. A projektmódszernek megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt módon kívánja biztosítani. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum, s a tanulás mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására. Megvalósítása azonban nehézségekbe ütközik, mivel igényli a tantervi keretek megbontását. Előnye, mivel mindenki érdeklődésének megfelelő tevékenységet végez, hogy az ismeretszerzést „örömteli tevékenységgé” változtatja. Nyitottsága révén magában hordozza a projekt a kooperativitást. Ha jól működik a csoport, a tagok a feladatot magukénak érzik, és mindent megtesznek a projekt sikeres befejezése érdekében. A tagokban tudatosul a csoport és az egyéni érdek egybeesése. A projektcsoportot az önkéntesség, az azonos cél érdekében végzett tevékenység, a nyitottság jellemzi. Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt. A tevékenység a feladat

52

megoldása közös, de a siker megélése egyéni. Tág teret ad a sikereknek, a tanulási stressz helyére az önbizalom, a magabiztosság lép, mely esetleg újabb cselekvésre ösztönöz. A projektoktatás egyik fontos pillanata a produktummal a nyilvánosság elé lépni. Az osztálytársak a tanárok által való megmérettetés, a dicséretek begyűjtésének lehetősége, az önbizalom növelésének forrása. A projektpedagógia a kreativitás fejlesztésének egyik legjobb stratégiája. A projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák. Segíti az önálló ismeretszerző képesség fejlődését, segítve az élethosszig tartó tanulás iránti igényt. A projektpedagógia felfogásában a tanulás, az örömforrás, az élmény összeegyeztethető fogalmak. A tanulási formák együttes alkalmazásának lehetősége biztosítja a leghatékonyabb és a legtartósabb tanulást. Továbbá az egyén szintjén biztosítja a lehetőséget a tanulásban a szelektivitásra. A projekt tehát nem más, mint valamilyen cél által vezérelt, eredményesen együtt alkotó tevékenység. A módszer azonban nem nélkülözheti a befogadásra, a kommunikációra, az együttműködésre való nyitottságot. Ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. A módszer lényege, hogy elméleti ismeretek meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható „dolgot” készítenek el. A munka során szükséges elméleti ismereteket maguk tárják fel, osztják meg egymással az ismereteket az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését.

53

Kompetencia alapú oktatás a TÁMOP 3.3.7. pályázat alapján Matematika és szövegértés kompetencia területeken Bevezetés A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni határozatában követelményként fogalmazódik meg a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítása - a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése céljából. Az eltelt fél évtizedben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. Kutatások és mérési tapasztalatok egyaránt azt támasztják alá, hogy a hazai oktatás tartalmának és módszertanának átalakítása, a rendszer demokratizálása szükségszerű, elodázhatatlan. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

54

Iskolánkban az alábbi kompetencia területek kerültek bevezetésre a 2010/2011-es tanévtől adott évfolyamokon: Kompetencia terület

Évfolyamok

Szövegértés-szövegalkotás Matematika

3, 7. évfolyam 3, 7. évfolyam

A céljaink megvalósulását új módszerek, tanulásszervezési eljárások bevezetésével tesszük hatékonnyá:  Tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés  Projektoktatás  Témahét  Infokommunikációs technológia, mint taneszköz alkalmazása

Célok, indikátormutatók A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása 25% tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Digitális tartalmak, taneszközök 10% Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

Implementáció éve

Fenntarthatóság éve 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Az adott kompetencia területnél található szövegértés, 3a, 3b; 7.a, 7b matematika 3a, 3b; 7a,7b 10 Projekt: Föld Napja Egészségnap Témahét: Vántus hét

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

55

Szövegértés-szövegalkotás programcsomag alkalmazása 1-4. évfolyamon 2010/2011 es tanévtől a TÁMOP 3.7.1.-es pályázat keretében 25%-os lefedettséggel 4 tanulócsoportban szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületet oktatunk. A projekt keretében változatos eszközökkel, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, és a projektmódszer támogatásával sajátítanak el egy-egy tananyagot a tanulók. A projekt fenntarthatósága 5 év.

A fejlesztésre fordítható időkeret felhasználása Javasolt éves óraszámok: az 1. tanévben: a 2. tanévben: a 3. tanévben: a 4. tanévben:

296 x 0,25 óra, 296 x 0,25 óra, 277,5 x 0,25 óra, 277,5 x 0,25 óra.

(A kerettanterv 45 perces tanítási órákkal és projekt jellegű tevékenységszervezéssel működő osztályokban is alkalmazható. A dokumentum főbb pedagógiai jellemzői Az általános iskola 1-4. évfolyamán a szövegértés-szövegalkotás tanításának tartalmát és folyamatának tervezését a 21. században felnövő gyerekek fejlesztési igényeihez és fejlődési jellemzőihez igazítja. Az eredményes tanulásirányítást elvekkel szabályozza, miközben tág teret enged a tanító módszertani szabadságának. Az alapozásban kitüntetetten épít a tanulók tapasztalatszerzésére, a fogalmak tartalmának lassú érlelésére, az értelmes és fejlesztő célú gyakoroltatásra. Az olvasás-és írástanulás kezdő időszakában kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Az anyanyelvi kompetencia alapozása és fejlesztése a szövegértés-szövegalkotás tevékenységrendszerébe ágyazva valósul meg. A nyelvtan tanítása a korosztály értelmi fejlődésének jellemzőihez igazodik. Az ismeretszerzés e területen nem a leíró nyelvtan rendszerére épül, hanem kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálja a nyelvalkotó elemeit, irányítja a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. Így a nyelvtani fogalom meghatározások és a szabályok bevésése helyett a képességfejlesztés kerül a tanulási folyamat középpontjába, melyben a megfigyelésé, a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ily módon a gyerekek az elemi szintű anyanyelvi ismereteikhez egy sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen jutnak, mintegy felfedezik azokat, és - az eddig megszokott gyakorlattól eltérően - az ismeretek absztrakt szintre emelkedése (pl. a szófajtan, mondattan), kiteljesedése, rendszerezése majd a későbbi iskolaszakaszokban történik meg. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések jelentése,

56

stílusértéke, mondattá szerveződése a vizsgálódás fő terepe, mely lehetőséget kínál alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűségek felismeréséhez és gyakorlásához, jó alapokkal támogatja a szövegértés és szövegalkotás képességének fejlődését. Mivel az anyanyelvi tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írásíráshasználat kínálja a legtermészetesebben, az anyanyelvi fejlesztés feladatai nem elkülönülten, önálló területet alkotva jelennek meg, hanem ezeknek a fejlesztési területeknek a tartalmába integrálódnak. A tanulási tempó a gyerekek aktuális fejlettségéhez és fejlődési jellemzőihez igazodik. Pl. a tanító szükség szerint nyújtsa meg a nyelvi tevékenységek tanulásának alapozását, és a fejlesztés kritikus pontjain hosszabb fejlesztő szakaszokat iktasson be a tanulási folyamatba. Ezzel megelőzheti a korai tanulási kudarcok kialakulását, ébren tartja és fejleszti a tanulási motiváltságot és feltételt teremt a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együtt neveléséhez. Ebből a rugalmas, differenciálásra épülő tanulásirányításból következően az anyanyelvi kompetenciák fejlődésének előrehaladását nem tanévekkel méri, nem tanév végi követelményekkel szabályozza, hanem olyan - hierarchikusan egymásra épülő - fejlettségi szintekben ragadja meg, amelyek a továbblépés, a következő fejlődési szakasz teljesülésének előfeltételét, alapját képezik, ám – a dolog természetéből adódóan - egybeesésük a tanévek lezárásával nem szükségszerű, hanem folyamatos előre haladást tesz lehetővé a tanulók egyedi sajátosságai szerint. Újszerű sajátossága: reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulásbeli szükségletekben jelentkező különbözőségeinek kezeléséhez, hatékonyabbá teszi a tanító alapozó munkáját, megelőzi a korai tanulási kudarcok kialakulását, elkerülhetővé teszi a szegregációt. Fentiekből következően nem évfolyambontásban adja meg a tanítási tartalmakat a tantárgyi programok készítéséhez, hanem a kompetencia-fejlesztés területei szerinti bontásban. Mivel a fejlesztés tanéveken átívelő is lehet és a tanulók nem azonos időpontokban lépnek át az újabb fejlődési szakaszba, de a 4. évfolyam végére mindenképpen teljesítik a nemzeti alaptantervben foglaltakat, ezért a kezdő iskolaszakasz végére tantervi követelményeket határoz meg. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének célja és kiemelt pedagógiai feladatai A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Sikeressége szoros kölcsönhatásban áll a többi műveltségterület tanításával: meghatározza tanításuk eredményességét, de az ott folyó tanulás jótékonyan vissza is hat az anyanyelvi kompetenciák fejlődésére. Kapcsolódása az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterülethez kitüntetett szerepű.

57

Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenységrendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai – célirányosan fejleszthetők az önálló tanulás képességei, és természetes feladathelyzetekben nyílik lehetőség a digitális kompetencia fejlődésének megindítására és értelmes aktivizálására. A különböző anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez felhasznált feladatok szövegkörnyezete és a szövegértés fejlesztéséhez feldolgozott olvasmányok szöveganyaga modellként szolgál az igényes anyanyelvhasználat elsajátításához, gazdag terepet kínál az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez és feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. A különféle funkciójú és témájú szövegek tartalmi elemzése során gazdagodik a tanulók világról való tudása, értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak (pl. a családról, a hazáról, a munkáról, az alapvető emberi kapcsolatokról), mely fejleszti erkölcsi értékrendjüket, megindítja nemzeti azonosságtudatuk megalapozását, növeli szociális érzékenységüket, természeti környezetük iránti felelősségüket. Az adaptív pedagógiai megalapozottságából szükségszerűen következik a differenciálás preferenciája a tanulásirányításban, mely kedvező feltételt teremt a befogadható sajátos nevelési igényű tanulók (pl. hallássérültek, látáskárosultak, mozgásukban korlátozottak) eredményes fejlesztéséhez, együttneveléséhez is. A tanulás folyamatában követelmény a differenciált tanulásirányítás, a kooperatív technikák és a drámapedagógia alkalmazása. Ezek feltételt teremtenek a tanuláshoz való pozitív viszonyulás megerősödéséhez, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, az együttműködést, egymás elfogadását és kialakítják a segítségadás természetes és célravezető módjait, gyakorlóterepet kínálva a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás megalapozásához. Fejlesztési követelmények A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület többféle anyanyelvi kompetencia fejlesztését foglalja magában. Ezek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, bonyolult rendszert alkotnak. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlődése, fejlettsége minden más kompetencia területben megjelenő tartalom elsajátítását befolyásolja, ezért fejlesztése kereszttantervi modulokban is megjelenik. Napi gyakoriságú fejlesztő tevékenységek Az anyanyelvi képességek fejlesztésének komplex rendszerében tanéveken átívelő, napi rendszerességgel ismétlődő tevékenység a beszélgető kör, a mindennapi mesemondás és a ritmust érzékeltető versmondás. E fontos nevelési eszközök a közös élmény erejével, a csoport és a csoporttagok életével kapcsolatos őszinte beszélgetésekkel alapozzák a szociális

58

kompetenciák fejlődését (közel hozzák egymáshoz a gyerekeket, fokozzák összetartozásuk érzését), oldott légkört teremtenek a tanuláshoz, keretet adnak a szóbeli kommunikáció (a beszéd, a szóbeli szövegértés), a kognitív képességek és az erkölcsi érzék fejlődéséhez. A mesemondás soha nem oktató célzatú, hanem magáért a mesehallgatás élményéért való, a belefeledkezés, a gyönyörködés, az átélés, a mesével való ismételt találkozás örömével, a képzelet szabad szárnyalásával ajándékozza meg a gyerekeket. A népmesék világa betekintést enged a magyarság és más népek kultúrájába, közelebb viszi a gyereket önmaga és a világ megértéséhez. Mesehallgatás közben gyarapodik a szókincs, fejlődik a szövegértés és a belső képteremtés képessége. Általános alapozás Ez a fejlesztési terület az írásbeli nyelvhasználat elsajátítását készíti elő, alapozza meg. A fejlesztő munka arra irányul, hogy minél zavartalanabb, minél inkább örömszerző legyen az új nyelvi tevékenységek: az olvasás és az írás elsajátítása. Ez nemcsak az eredményesség, hanem a kezdeti tanulási motiváltság megőrzése és tovább fejlesztése érdekében is elengedhetetlen, hiszen a kezdeti tanulási sikeresség képezi az élethosszig tartó tanulás egyik legfőbb alapját. Az e területen folyó alapozó munka folyamatában különösen kitüntetett szerepe van a differenciálásnak, a személyre szabott fejlesztésnek, mert ez teremti meg a feltételét annak, hogy a gyerekek akkor kezdjék el az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítását, amikor arra már felkészültek, és olyan tempóban haladjanak a tanulás folyamatában, amelyik leginkább megfelel egyéni fejlődésüknek, fejleszthetőségüknek, amelyik igazodik sajátos nevelési igényeikhez. Beszéd – beszédértés – szóbeli szövegalkotás A fejlesztés középpontjában ezen a területen az igényes szóbeli kommunikáció megalapozása áll: a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának és hangzó oldalának csiszolása, finomítása itt a tanító feladata. Az egyéni, a páros és a csoportos beszédhelyzetekben a gyerekek anyanyelvi tapasztalatok birtokába jutnak, kipróbálhatják alakuló kommunikációs képességeiket, az önkifejezés szóbeli formáit, nyelvhelyességi szabályokat ismernek meg és alkalmaznak, továbbfejlesztik szókincsüket, aktivizálják verbális és nem verbális eszköztárukat. A nevelés legfőbb eszköze a tanító igényes és példaszerű beszéde, az a minta, amit a meghallgatott és reprodukált szövegek közvetítenek, valamint azok a dramatikus, tevékenységek, amelyek a beszéd szervezeti keretét adják. Segítik az átélést, a verbális és nem verbális kódok, valamint ezek összefüggéseinek megértését és alkalmazását. Az intenzív beszédfejlesztés eredményeképpen biztos alapozást nyer a beszédre épülő többi nyelvhasználati mód tanulása. Olvasás – az írott szöveg megértése Az olvasás, az írott szöveg megértése kiemelt fontosságú kulcskompetencia, melynek fejlettsége, a tevékenység kedveltsége meghatározza a diákok tanuláshoz való viszonyát, későbbi iskolai pályafutásának sikerességét, s mint az önálló tanulás alapvető összetevője, kihat felnőtt életük alakulására, a kultúrából való részesedésük minőségére is. A kezdeti olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások alakulására.

59

Az olvasástanulás célja kezdettől fogva az, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek az olvasottak megértésében, az első próbálkozásoktól kezdve keressék az elolvasott szó, szókapcsolat, mondat vagy szöveg értelmét. Olvasásuk a fejlesztés eredményeképpen egyre jobban működő eszközzé váljon irodalmi élmények megszerzéséhez, az írásos információhordozók használatához és kiszolgálja önálló tanulási, információszerzési, művelődési igényeiket. Az eszköz szintű olvasás feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás, míg a valóságos szövegértéshez a tanulóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. Az olvasástanuláshoz felhasznált szövegeknek a tanulók olvasási készültségéhez kell igazodnia. Témájuk legyen érdekes a gyerekeknek. Az olvasnivalók között legyenek képeskönyvek, mondókák, mesék, mondák, népköltészeti alkotások, versek, zenei formálású lírai művek, rövidebb epikai alkotások, ismeretterjesztő és különféle hétköznapi szövegek is. Az olvasmányok tartalma a mindennapi élethez, a gyerekek világához, a természeti, a társadalmi és a technikai környezethez kapcsolódjon. Olvassák a gyerekek saját és társaik írásait is. Fontos, hogy a tanulás folyamatában a diákok értelmezzék a szöveget saját olvasatuk szerint, keressenek benne információkat, összefüggéseket, jussanak következtetésekhez, reflektáljanak az olvasottakra, mondjanak véleményt és használják fel a megszerzett információkat új feladathelyzetben is. Figyeljék meg a szövegek nyelvi megformáltságát, a kifejezésmód sokrétűségét, stílusát. Az irodalmi feldolgozások feltételt teremtenek a komplex esztétikai értékközvetítésre, az irodalom, a báb, a zene, a képzőművészet összekapcsolásával a gyerekek közelebb kerülnek a valóság (a természet, a társadalom) és önmaguk megismeréséhez, kitekinthetnek a világba és ismerkedhetnek a hazai és más népek kulturális örökségével. A történelmi személyiségek példája, a nemzetiségi és etnikai népcsoportok kultúrájával való találkozás fejleszti a nemzeti identitástudatot, mely előkészíti az Európához tartozás gondolatának megértését és utat nyit az egyetemes kultúra befogadásához. A célirányosan kiválasztott szövegekkel való foglalkozás gazdag nevelési lehetőségeket kínál a környezettudatos magatartás fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés gondolatának gyermek közeli megvilágításához, az egészséges életmód szabályainak és egyszerű összefüggéseinek felismeréséhez, a reklámtevékenység megértéséhez és a káros hatásaival szembeni attitűdformáláshoz. Az olvasmányok szövegeit használja fel a tanító sokrétű anyanyelvi tapasztalatok szerzéséhez is. Figyeltesse meg a gondolatközlés adekvát módjait, az anyanyelvhasználat könnyen belátható szabályszerűségeit, anyanyelvünk alapvető jellemzőit. A tanulás folyamatában váljon természetes gyakorlattá, hogy a diákok könyvekből, kézikönyvekből, szótárakból, digitális forrásokból kiegészítik tankönyveik információkészletét, rendszeresen használják feladatmegoldásaikhoz a különböző információs forrásokat, és olyan technikákat sajátítanak el, amelyek hozzájárulnak önálló tanulási képességük megalapozásához. Írás – íráshasználat – írásbeli szövegalkotás Az írás megtanulásával olyan írásbeli kommunikációs eszköz birtokába jutunk, melyet gondolataink közvetítésére, információk rögzítésére használunk. Ezt már a tanulás kezdetén nyilvánvalóvá kell tenni a gyerekek számára, különös tekintettel, a számítógéppel való írás nyújtotta előnyök értelmes egyensúlyának megteremtésére.

60

A fejlesztés arra irányul, hogy a jelrendszer biztonságos elsajátítására építve jól működő, lendületes és olvasható, tetszetős kézírás alakuljon ki, tehermentesítve ezzel az értelmi erőket az írás technikai kivitelezésének felügyelete alól. Az írástanulás folyamatában a gyerekeknek: 

szigorúan kötött szabályokat kell elsajátítaniuk (balról jobbra haladás, az írásmozgás iránya, a betűk magassági kiterjedése, a kis-és nagybetűk alakjának eltérése, az írásminta követése),  továbbá jelentős értelmi aktivitással kell kontroll alatt tartaniuk az írással közölt tartalmakat, s az írás helyességét. E rendkívül bonyolult folyamat sikerének feltétele, hogy:   

kifejlődjenek a gyerekben az írástanulás értelmi, fiziológiai és pszichológiai alapjai, a tanulás irányításához a tanító vegye figyelembe a tanuló vizuális, motorikus és perceptuális adottságait, apró módszertani lépésekkel haladjon, ne siettesse a tanulás folyamatát.

Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek türelmes alapozó fejlesztésére, és ha szükséges, be kell szerezni az írástanulást támogató speciális segédeszközöket is (pl. látáskárosodott, mozgáskorlátozott tanulók tanításához). Indokolt esetben - megnyújtva az alapozó időszakot - szükség szerinti további késleltetéssel egyedileg kerüljön meghatározásra a betűírás megkezdésének időpontja. A gondos előkészítés, az írásmozgások aprólékos kimunkálása a vonalvezetést lendületessé, könnyeddé és ritmikussá teszi, mely elvezet az egyéni írás kialakulásához és megakadályozza, hogy az írásmennyiség fokozódásával torzuljon, olvashatatlanná váljon a kézírás. Az írástanítás kétféle írásminta - álló vagy enyhén jobbra dőlő betűk - használatával történhet. A tanulás folyamatát a tanító szabad döntése határozza meg. A betűírás tanulása kezdődhet az olvasás tanulásával párhuzamosan, vagy késleltetett módon követi az olvasás elsajátítását. Kezdődhet kisbetűs programmal, a kis- és nagybetűk párhuzamos tanulásával, valamint nyomtatott nagybetűk írásával. Az a jó, ha a tempó személyre szabott. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év végére tehető. Addig szükség van a célirányos és rendszeres írásgyakorlásra. Az írástechnika elsajátítása elsősorban az írásmozgás kiművelését, automatizálódását jelenti, de természetesen kapcsolódik az írás helyességének fejlesztéséhez is, mert jó alkalmat teremt a felismert helyesírási szabályszerűségek, a megszerzett anyanyelvi tapasztalatok hasznosításához, rendszeres alkalmazásához. A helyesírás fejlesztésének lényege, hogy a gyerek minél többször találkozzon a helyes szóalakkal és írja le azt. Ezért az írástevékenységekben elsősorban a másolás és az emlékezetből írás különféle változatai kapjanak elsőbbséget. A tollbamondásra írás nem a helyesírás megtanulásának, sokkal inkább a fejlődés nyomon követésének eszköze legyen, mely átvezető lépcsőfok az akaratlagos írás helyességének kifejlődéséhez. A jól kimunkált írástechnika és helyesírási készültség teremti meg az írásbeli szövegalkotás eszközi alapját. E nélkül a gyerek nem tudja figyelmét a gondolatközlésre, az akaratlagos írás tartalmi kritériumaira irányítani. A diákok lássák, hogy tanítójuk mi mindenre használja az írást. Ők is írjanak kronologikus szöveget, pl. naplót, levelet, mesét, élménybeszámolót, összefoglalót megfigyelésekről, feladatteljesítésről. Szerkesszenek nem kronologikus szövegeket is (meghívókat, feliratokat, címkéket, recepteket, feljegyzéseket). Játsszanak a nyelvvel, írjanak mondókát, verset, szójátékot, találós kérdést. Írjanak olyan szöveget, amit másoknak szánnak elolvasásra (mese, újság, képregény, könyv). 61

Az írásbeli szövegalkotás tanulása szorosan kapcsolódik a szövegolvasáshoz, hiszen az olvasmányok szövege példát ad a szövegformák megfigyeléséhez, a gondolatok nyelvi megformálásához, a téma kifejtésének megoldásmódjaihoz, a gondolatok elrendezéséhez, a nyelvi eszközök használatához, stb., az olvasás bővíti, aktivizálja a szókincset. A szöveg részletei felhasználhatók stilisztikai gyakorlatokhoz, tartalmukhoz pedig számtalan szövegalkotási feladat kapcsolható. Értékelés Az értékelésnél azt kell kiemelnünk, amit a gyerek tud, nem azt, amit nem tud. A gyerekeket ismerős környezetben és olyan alkalmakat teremtve figyeljük meg, ahol képesek tudásuk és képességeik legsokoldalúbb bemutatására. Ha tudni akarjuk a gyerekek igazi tudását, ne csak az írásbeli dolgozatok eredményeire építsünk. Értékelési módszereinket, elvárásainkat mindig hangoljuk össze a gyerekek fejlődéstani jellemzőivel, így teljesebb és alaposabb képet kapunk. Az értékelés fő célja gyerekek fejlődésének nyomon követése és képességeinek pontos felmérése, ezért a tananyagban szereplő óráknak minden egyes gyerek szükségletét és sikeres részvételét kell szolgálnia. Az értékelés fontosságának egy másik oka, hogy észrevegyük azokat a gyerekeket, akik több figyelmet, segítséget várnak tőlünk. Iskolánkban az értékelés folyamatos, fedi a témaköröket, sok módszert használ, útbaigazítást ad és gazdagítja a tananyagot. A gyerekek tanulmányait és fejlődését már az év elejétől értékeljük, ellenőrizzük, hogy a kapott eredményeket a formálódó tananyag alapjaként használhassuk. A gyerekek megfigyelésén keresztül a gyerekek igényeinek megfelelően változtassuk a tanulási módszereket, mennyiséget, stb. A különböző tanulásszervezési eljárások során értékeljük a tanulók:  magatartását  segítőkészségét  odafigyelését  együttműködését  kommunikációs készségét A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok értékelésében a bemutatás, a zsűri értékelésében a projekttevékenység és a produktum áll a középpontban. Az értékelés típusai  megfigyelés és dokumentáció  anekdoták leírása  ellenőrző listák és felmérők  fényképek és hangfelvételek  értékelő mappák  írásbeli tesztek (több választási lehetőséggel) Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést alkalmazunk, 2. évfolyam év végétől már év közben is érdemjeggyel minősítünk.

62

A programcsomaghoz kapcsolódó eszközök, felszerelések jegyzéke:  tankönyvek, melyeket 2008.05.16. után kompetencia alapú tankönyvvé nyilvánítottak,  interaktív tananyagok  az IKT infrastrukturális jegyzéke (számítógép, laptop, digitális tábla, projektor, CD lejátszó, stb.)  a projekt, témahét során szülők, partnerek aktívan részt vesznek az együttműködés növelése érdekében  a nyilvánosság számára az iskola honlapján minden információ megtalálható Egyéb: csomagolópapír, gyurmaragasztó, filctoll, méhviasz, fűzőlap, gyöngy, babzsák, labda, építőjátékok, szókártyák, festék, radír, ceruza, ragasztó, színes ceruza, gyurma, színes papír, rajzlap, puzzle, fonal, stb. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése során biztosítjuk esélyegyenlőséget, az SNI tanulók integrált oktatását és az egyénre szabott fejlesztését.

az

Az integrált nevelés során elengedhetetlen a differenciálás. Ugyanilyen fontos a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, az osztály téri rendezésének megváltoztatása, a csoportban folyó tanulás bevezetése és a hagyományos időkerettől való elszakadás. A megszokottól eltérő módszerek, eljárások az SNI- s tanulók számára sikeres örömteli tanulás feltételeit teremtik meg. Az SNI- s gyerekkel differenciáltan, egyéni bánásmódot alkalmazva kell foglalkozni. Ez érvényesül a tanórán és a tanórán kívül is, valamint gyógypedagógus által tartott habilitációs – rehabilitációs foglalkozáson. Az SNI tanulók fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg. Az egyéni fejlesztés tanórán alkalmazható módja a differenciálás, így az értékelés is differenciáltan történik. Differenciálni lehet a feladatok mélysége, minősége, megoldási stratégiák, stb. szerint. Lényeges, hogy élet közeli tanulási környezetet hozzunk létre, valamint a játékosság és a szimuláció biztosítva legyen. A helyi tantervbe: - beépítjük az adott kompetencia területet - megjelenítjük a projekt és a témahét tantárgyhoz kapcsolható anyagát - IKT eszközök 10%-os használatát A matematika programcsomag alkalmazása 1-4 évfolyamokon 2010/2011 es tanévtől a TÁMOP 3.7.1.-es pályázat keretében 25%-os lefedettséggel 4 tanulócsoportban matematika kompetenciaterületet oktatunk. A projekt keretében változatos eszközökkel, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, és a projektmódszer támogatásával sajátítanak el egy-egy tananyagot a tanulók. A projekt fenntarthatósága 5 év.

63

Kompetenciák fejlesztés a matematika órákon A tudományos és technikai életben bekövetkezett változásokat, illetve a társadalomban az értékek prioritásának eltolódását szükségszerűen követnie kell az oktatásügy változásainak is. Paradigmaváltásra van szükség a pedagógiai kultúrában, hiszen csak így tudunk lehetőséget, készséget, képességet valódi tudást adni a gyermekeink számára, hogy el tudjanak igazodni az információ rengetegben. Ahhoz, hogy újabb és újabb kihívásoknak legyenek képesek megfelelni, ma már élethosszig kell tanulniuk folyamatos önképzésre, mesterségbeli megújulásra van szükség. Az új szemlélet újfajta tanítási-tanulási eljárások alkalmazását kívánja. A hangsúly a tartalomközpontú oktatásról az alkalmazásképes tudás, a képessége, készségek, azaz a kompetenciák fejlesztése felé tolódik. A kompetencia szó az ismeretek alkalmazási képességét és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti, valamint azon ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összességét, amelyek által a személyiség képes lesz az adott feladat eredményes teljesítésére. Hangsúlyozottan kompetenciákat. kompetenciaalapú oktatás képes fejleszteni. Ez esetben kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését az alkalmazni (és alkalmazkodni) képes tudást középpontba helyező oktatást. Értjük, amely lehetővé teszi. hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet nyerjen a gyermekek számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás a megértésen alapuló fejlesztés. Mindezek megvalósításához a következő pedagóguskompetenciák és tanulási-tanítási módszerek kerültek előtérbe:  A tanulás tanításának ismerete  Az egyéni képességek és szükségletek figyelembevétele  Változatos munkaformák alkalmazása  A tanulók motivációs rendszerének megismerése  A tanulás folyamatos értékelése  Szakmai elkötelezettség  Kommunikáció nevelőkkel és külső szakemberekkel  A munkaközösségek megnövekedett felelőssége  Együttműködési képesség Vannak bizonyos tartalom független kompetenciák, melyek nem köthetők műveltség területekhez, tudományágakhoz, tantárgyakhoz. Ilyen például a motiváció, a kreativitás, a problémamegoldó képesség, a tanulás tanítása stb. Ezek egymástól nem elszigetelten léteznek, hanem egymásba fonódva, rendszert alkotva támogatják, olykor lefedik egymást. A fejlesztési területek nagy része mindegyik kompetencia részét képezi. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A kompetenciában és annak alakításában a pedagógiai folyamat éppolyan fontos, mint az eredmény. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását. Matematikai kompetencia birtokában az egyén hatékonyabb problémamegoldásra, hatékonyabb érvelésre, a szabályok, összefüggések könnyebb megértésére lesz képes a mindennapi életben.

64

A matematikai kompetencia fejlesztésének stratégiája direkt fejlesztés, amelynek értelmében a készségeket, képességeket a tanítási órákon a tananyagba ágyazottan kell fejleszteni. A hatékony fejlesztés érdekében elengedhetetlen a megfelelő gyakoriság, a következetesség, és az, hogy a fejlesztés megfelelő életkori szakaszban történjék. A fejlesztés még hatékonyabbá válik, ha a fejlesztendő készségek, képességek a tantárgyi integráció jegyében az adott évfolyamon még két¬három tantárgyban, más műveltségterületbe ágyazottan megerősítést kapnak. A matematikai kompetencia fejlesztési területein belül számos olyan elengedhetetlenül fontos, mondhatni kritikus készség és képesség van, amelyek beépülése nélkül a matematikai gondolkodás kialakulása megvalósíthatatlan. Ezekben az esetekben kritériumorientált fejlesztésre van szükség, amely azt jelenti, hogy meghatározzuk a készség, képesség optimum szintjét, és mindaddig folytatjuk a fejlesztést, míg az egyes tanulók el nem érik azt. A fejlesztő munka csak az adott gyermekcsoport előzetes tudására, képességeire, készségeire épülhet, ezért a pedagógusnak alapvet6 feladata és felelőssége a tanulók előzetes megismerése. Ennek tudatában építheti ki a fejlesztési utat, a speciális módszereket, eljárásokat. Az esélyegyenlőség biztosítása lényeges momentum a matematikai kompetenciák fejlesztése során. Ezt a tananyag differenciált módon történő feldolgozásával érhetjük el, így minden tanuló a neki megfelelő szintű feladatot kapja, ezért fejlődése nem válik esetlegessé. (Tankönyveink minden feladatnál jelzik a feladatok nehézségi fokát, segítséget nyújtva ezzel a pedagógusnak a differenciáláshoz.) A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a matematikatanulás meghatározó színtere. Szükségszerű, hogy a gyermekek matematikatanulása tevékenységgel, cselekvéssel, megfigyeléssel kezdődjön, mert ez az alapja az absztrahált problémamegoldásnak, a kreatív, alkotó gondolkodás fejlesztésének. A tapasztalatokat a tanulók spontán vagy irányítva szerzik saját környezetükben, vagy erre a célra létrehozott modelleken sokszor játék, matematikai játék közben, Elengedhetetlen a fejlesztő, elfogadó légkör, ahol a tanuló biztonságban érzi magát. Ahol hangosan gondolkodhat, érvelhet, vitatkozhat, megtorlás nélkül tévedhet. Ennek a kialakítása a pedagógus feladata, sőt felelőssége. A matematikai készségek fejlesztését elősegítő kompetenciák A számlálás, számolás, becslés képességének a fejlesztése Szövegértő képesség fejlesztése:  szöveges feladatok értelmezése  a szövegek matematikai és nem matematikai tartalma elkülönítésének a képesség  szaknyelv pontos használata (a tanuló mentális szintjének megfelelően)  információ gyűjtése adathalmazról, grafikonról, táblázatból Tájékozódó képesség fejlesztése:  tájékozódás a tanulók saját testi dominanciája szerint  nagymozgások és finommotorika fejlesztését. formaészlelés fejlesztését segíti, képességek fejlesztése  tájékozódás az időben  tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

65

Rendszerező képesség fejlesztése:  halmazképzés, halmazszemlélet fejlesztése  fogalom kialakítás, definiálás  sorképzés és hierarchikus osztályozás Kombinatív képességek fejlesztése:  adott halmaz elemeinek sorba rendezése (permutálás)  adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztás, (variáció)  adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztása (kombináció) Függvényszemlélet fejlesztése:  összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése  a kapcsolatok lejegyzése. ábrázolása  arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása  táblázatok, grafikonok, diagramok értelmezése, lejegyzése Képi problémamegoldó képesség fejlesztése:  tájékozódó képesség fejlesztése síkban, térben  testek tulajdonságainak megfigyelése  testek építése, ábrázolása  térszemlélet fejlesztése  síkbeli transzformációk felismerése, alkalmazása Következtetési képességek fejlesztése:  valószínűségi következtetések  induktív, deduktív következtetések  arányossági következtetések: egyről többre, többről egyre, többről többre  egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel  a matematikai tartalom szelektálása fontos és felesleges adatokra Háttér kompetenciák, kialakulásához.

amelyek

elengedhetetlenül

fontosak

a

tantárgyi

tudás

Tudásszerző képességek fejlesztése:  az általános és a speciális tantárgyi tanulási módszerek fejlesztése  elemi tanulási technikák alkalmazása  metakogníció: a tanuló saját értelmi működésére vonatkozó tudás fejlesztése (figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás) és beépítése a tanulási folyamatba  problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás fejlesztése A helyes tanulási szokások kialakítása:  a megfelelő munkaforma kiválasztása a tanulási tevékenységhez  a munkaformának megfelelő tanulási környezet kialakítása  a feladat végrehajtásának megtervezése (pl. nyitott mondat felírása, szerkesztési vázlat készítése)  a feladat végrehajtásának következetes véghezvitele  az eredmény ellenőrzése, vizsgálata

66

Kommunikáció fejlesztése:  relációszókincs fejlesztése  az eredmény, az összefüggések megfogalmazásának a képessége  a szövegalkotó és önkifejező képesség fejlesztése Gondolkodási képességek fejlesztése:  induktív gondolkodás fejlesztése  deduktív gondolkodás fejlesztése  algoritmikus gondolkodás fejlesztése  kreatív gondolkodás fejlesztése Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A méréssel, mértékegységekkel kapcsolatos ismeretek kialakítása a matematikatanítás fontos feladata. A fejlesztés más tantárgyak keretében is megjelenik, de nem az ismeretkialakítás, inkább csak az alkalmazás szintjén. Fontos, hogy a mérés, a mértékegységekkel kapcsolatos fogalmak definiálását minden esetben előzze meg a tapasztalatszerzés, az ismeretelsajátítás induktív úja. Ha gondolkodási képességet akarunk fejleszteni a mérés során, legjobb, ha először megbecsültetjük a mennyiséget a tanulóval, megmérjük, majd megállapítjuk, hogy mennyit tévedtünk. Ezen az osztályfokon már ne maradjunk meg a megállapítás szintjén, hanem a miértekre is keressük a választ, esetleg dolgoztassunk ki stratégiát a tanulókkal annak érdekében, hogy a tévedés mértéke kisebb legyen. A mérési feladatok végzése jó terep a kooperatív munkaformáknak. Rendszerező képesség fejlesztése A rendszerezés, a rendszerező képesség nagyon fontos a mindennapi életünk során. Meg kell tanítani a gyermekeinket rendszerekben gondolkodni, bizonyos dolgokat különböző szempontok szerint rendszerezni, hogy el tudjanak igazodni az információk tömegében. A matematikaórákon ennek az alapját a halmazokkal, relációkkal megoldható feladatok adják. Rendszert adunk a kezükbe a számolási algoritmusok tanítása során, amikor szöveges feladatokat következetesen, tervszerűen megoldunk, ellenőrzünk, rendszerezünk, amikor grafikonba, táblázatba rendezzük az adatokat, amikor síkidomokat, testeket meghatározott szempontok szerint differenciálunk. Az igazán jó matematikafeladatok nemcsak a tananyagot kívánják megtanítani az adott évfolyamban, hanem széles körben fejlesztik a tanulók matematikai gondolkodását. Tudásrácsot alakítanak ki a tanulók fejében, amelyre koncentrikusan, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően épülnek a további ismeretek. A kompetencia alapú matematika programcsomagot 3. osztálytól alkalmazzuk 2010/2011-es tanévtől 25% tanórai lefedettséggel. A projekt fenntarthatósága 5 év. A részletes tananyagot és követelményeit a tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák tantárgyanként és évfolyamonként. Ennek céljai és feladatai A matematika tanítás célja a gondolkodás felfedezésével párhuzamosan megismertetni a tanulókkal a környezetük mennyiségi és térbeli viszonyait, megalapoznia a mindennapi életben és a többi tantárgy tanulása során jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket. A cél megvalósítása során elsősorban a matematikai kompetencia komponenseit fejlesztjük, valamint a matematikai nevelés folyamatában rejlő lehetőségeket

67

kihasználva hozzájárulunk a többi kulcskompetencia /anyanyelvi, kommunikáció, természettudományos kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség / megerősítéséhez. A célok megvalósításának komplex folyamata biztosítja a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását is. Ezek:  énkép,  önismeret,  hon- és népismeret,  európai azonosságtudat- egyetemes kultúra  aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés  gazdasági nevelés  környezettudatos nevelés  a tanulás tanítása  testi és lelki egészség A matematika kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese. A matematika kompetencia készség és képesség komponensei: Készségek számlálás, számolás mennyiségi következtetés becslés, mérés mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás gondolkodási sebesség

Gondolkodási képességek rendszerezés kombinativitás deduktív következtetés induktív következtetés valószínűségi következtetés érvelés bizonyítás

Kommunikációs képességek relációszókincs szövegértés szövegértelmezés térlátás térbeli viszonyok ábrázolás prezentáció nyelvi fejlettség olvasási sebesség térlátás észlelési sebesség

Tudásszerző képességek problémaérzékenység problémaprezentáció eredetiség kreativitás problémamegoldás metakogníció reakcióidő számolási képesség műveletvégzési sebesség

Tanulási képességek figyelem rész-egész észlelés emlékezet feladattartás feladatmegoldási sebesség memória terjedelem asszociatív memória

Új tanulási módszerek a matematika kompetencia programcsomag alkalmazásában Tevékenységközpontú módszertani eljárások: A matematikatanulás lényegi összetevői a tartalmak mellett a tanulási módszerek. Ugyanazt a tananyagot sokféleképpen fel lehet dolgozni, de a módszerek megválasztásához nagyon fontos néhány alapvetést figyelembe venni. Az alsó tagozatos tanulók valódi ismeretekhez nem juthatnak elvont közlésekből, magyarázatokból. A matematikatanulás az első szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik és sok esetben még nem is léphet túl rajta. Ha a kisgyermek megtanul helyzeteket, képeket történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani,

68

lerajzolni, elmondani, leírni, jelekkel kifejezni, akkor megtette az első lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a sokszínű, sokféle konkrétum megismerése. Ehhez feltétlen szüksége van a programcsomag által kialakított eszközökre, tanulói és tanári felszerelésekre, melyekkel a tevékenységközpontú tanulási módszereket alapozzuk meg. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelő probléma felvetése, a megoldáshoz használható eszközök biztosítása, esetenként a megfelelő háttéri irányítás, a nyugodt légkör, aktív tanulási környezet megteremtése. A játékosság az alsó tagozatos gyermek életkori sajátossága, melynek tanulásba adaptálása szintén a pedagógus feladata. Differenciálás A differenciálás nem más, mint úgy megválasztani a tartalmat, tempót, módszert, hogy az megfeleljen a diákok egyéni szükségleteinek, érdeklődésének, figyelembe véve a csoportok közötti különbségeket is. Ettől azt várjuk, hogy a tanulók többnyire megoldható feladatok, vonzó tevékenységek révén, a tantervi anyagot is elsajátítva egész személyiségük fejlődjön. A differenciálás olyan tanulási környezet kialakítása és fenntartása, amely megfelel a diákok egyéni szükségleteinek, igazodik különbözőségükhöz. Differenciálhatjuk a tanulás folyamatát, azt, ahogyan tanítunk, módszerinkkel igazodhatunk az egyéni sajátosságokhoz. Differenciálással biztosítani tudjuk, hogy az ismereteket többféle módon sajátíthassák el tanítványaink, építeni tudunk erősségeikre, olyan tanulási helyzeteket teremthetünk, amelyekben biztonságosan eredményesen tudnak tanulni. A differenciálás alkalmazási lehetőségei  Más-más feladat különbözőképpen gondolkodó gyermekeknek  Ugyanaz a feladat különböző megoldási módszerekkel  Ugyanazt a problémát dolgozzák fel, de van, aki messzebbre jut a megoldásban  A segítségadás minősége és mennyisége  Egyéni tempóban való fejlesztés  Esélyegyenlőtlenség csökkentése  Érdeklődési területekhez való alkalmazkodás  Az értékelés módja Törekszünk a felzárkóztatás és tehetséggondozás megoldására, főként indirekt differenciálási keretek között. Kapcsolódunk a mindennapi élethez és a műveltségterületek adta lehetőségekhez. Kooperatív tanulási technikák A csoport feladata, hogy a gyerekek közösen, egymást segítve tanuljanak. A kooperatív tanulási helyzetekben a gyerekek azt tanulják meg, hogy csak akkor lehet sikeres a tanulásuk, ha a társaiké is az. A csoport tagjai együtt dolgoznak, minden csoporttag egyéni lehetőségeinek megfelelően vesz rész a közös munkában. Mindenki fontosnak érzi magát, a tanulók megtapasztalják, hogy egymás nélkül nem megy a feladatok megoldása. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazási területei  Új anyag feldolgozásánál 69

 

Ismétlésnél, rendszerezésnél Ellenőrzésnél, értékelésnél

A csoportalakítás  Véletlenszerűen  Különböző szempontok szerint  Érdeklődés  Eltérő vagy hasonló fejlettségi szint  Feladatmegoldás  Részfeladatok megoldása Az együttműködés fejlődését az elfogadást erősíti a heterogén csoport összetétel. Arra törekszünk, hogy különböző képességű, tanulási stílusú, különböző mélységű ismeretekkel rendelkezők kerüljenek egy csoportba. Eredményes munkájukhoz szükséges, hogy minden csoporttag egyéni lehetőségeihez igazodó részfeladatot kapjon, ezzel járuljon hozzá a csoport teljesítményéhez. Tudatos szervezéssel a feladat célszerű, gondos megfogalmazásával tudjuk biztosítani az egyenlő részvételt. Projektmódszer A projekt olyan oktatási eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Jól alkalmazható a matematikai megismerés, felfedezés, megtapasztalás folyamatában, épít a tanulók széleskörű kutató, elemző munkájára. Célja:

 

Sajátos tanulási egység. A megismerés fő forrása az önálló és csoportos tapasztalatszerzés Egy-egy probléma sokoldalú összefüggéseinek vizsgálat, kapcsolódási pontjainak felfedezése

Jellemzői:  A pedagógiai projekt mindig alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység  A pedagógiai projekt „valóságos” /tárgyi, vagy szellemi/ produktum létrehozásának folyamata  A pedagógiai projekt mindig komplex  A pedagógiai projekt tanárok és diákok partneri együttműködésre épül  A differenciálás eszköze A projektmódszer alkalmazásának lépései:  A téma kiválasztása, megfogalmazása  Tervezés  Kivitelezés  Összegzés  Értékelés  Produktum bemutatása

70

A tankönyv kiválasztásának elvei A matematika tankönyvek, munkafüzetek, eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a kompetencia alapú kiadványokat, tankönyvkiadókat, szerzőket. Csak olyan taneszközöket használunk, amelyek 2008. május 16-a után lettek tankönyvvé nyilvánítva. A tanulók megváltozott értékelési eljárásai Projektértékelés Értékelési szempontok:  Mennyire volt önálló a munkavégzés  Mennyire fejtették ki véleményüket  Az együttműködés foka  Saját ötletek  Önbizalom  Dominancia  Vitakészség  Ítéletalkotás  Kitartás A projektértékelés jellemzői:  Szöveges és numerikus  Teljesítmény-orientált  Produktum  Komplex, átfogó Tanulói értékelés:  Önértékelés   

- kérdőív - kompetencialista Társas - kérdőív - kompetencialista Projektfolyamat értékelése Portfólió alkalmazása

Tanári értékelés:  Értékelő lap  Szöveges  Pontozásos  Numerikus, osztályzat A matematika programcsomag alkalmazásának sikerkritériumai  A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése.  Az élethosszig tartó tanulás képessége  Hatékony tanulási módszerek  Az egyéni igények és szükségletek kielégítése – differenciálás (sikerélmény, motiváltság)

71

                

Aktív részvétel a tevékenységekben-együttműködés, tapasztalás (kooperatív technikák) „Lazább” tanulásszervezési keretek, jobb közérzet A tanult ismeretek integrált alkalmazása Új eszközök (számítógép, interaktív tábla) Versenyképes praktikus, aktualizálható tudás Rugalmasság, a váltás képessége Önbizalom erősödése A kommunikációs képességek erősödése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A digitális tudás elterjesztése. Egyénre szabott kulcskompetenciák. A tanítás - tanulás folyamatba alkotó jellegű feladatok beépítése. A másság elfogadása. Esélyegyenlőség biztosítása az SNI - is tanulók számára. Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. IKT eszközök használata. A tehetség, képesség - kibontakoztatását segítő tevékenységek.

Szövegértés-szövegalkotás programcsomag alkalmazása az 5-8. évfolyamon Helyzetértékelés A közoktatás tömegessé válásával az alapkészségek, képességek területén mutatkozó problémák egyre szélsőségesebben jelentkeznek. Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek radikálisan megnőnek. A hazai és nemzetközi felmérések eredményei nyomán mind markánsabban körvonalazódnak a társadalmi szükségletek, de ennek ellenére sem tudott még elterjedni a hagyományos értelemben vett alapkészségek, - képességek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező pedagógiai gyakorlat, valamint a fejlesztést új tartalmakkal bővítő, az együttműködést, tevékenység-központúságot, problémamegoldást, kreativitást, általában véve a kompetenciaalapúságot magáénak valló szakmai elkötelezettség. Egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a gyerekek egész iskolai pályáját, majd munkaerő-piaci esélyeiket is befolyásolja, hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá készségeik, képességeik megfelelő fejlődéséhez. A szövegértés és szövegalkotás képessége, tágabban a kommunikációs képességek, meghatározó módon befolyásolják az iskolai, a munkaerő-piaci és a társadalmi érvényesülést, sikerességet, az egyén elégedettségét, önbecsülését. Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatban az alábbi célok, prioritások fogalmazódtak meg:  Mérsékelni kell az oktatás egyenlőtlenségét  Fejleszteni az oktatás minőségét  Támogatni a pedagógus szakma fejlődését  Fejleszteni az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását

72

A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. A programcsomag megvalósítása új és más pedagógiai szemléletet kíván a pedagógustól is, s ezzel együtt új tanári kompetenciákat is feltételez. A kompetenciaterület sajátosságai Szövegértés-szövegalkotás A szövegértési képesség a következő szinteken mérhető: 1. A szövegben jelenlévő információ kiválasztása, egyszerű kapcsolatok felismerése a hétköznapi tudásra támaszkodva. 2. Egy-két információ helyhez kötése, a legfontosabb gondolat azonosítása. 3. Információk közötti kapcsolatok felfedezése, a szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint. 4. Szokatlan tartalmú/formájú szövegből információ kiválasztása, következtetések alapján elmélyült értelmezése, a háttértudás integrálása, kritikai észrevételek. 5. A szövegbe mélyen beágyazott információk megtalálása, hasonlókkal való összevetése, váratlan gondolatok értékelése, hipotézisek megfogalmazása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztési feladatai érdemben a magyar nyelv és irodalom tantárgyra helyeződnek. Itt további problémák halmozódtak fel:  Az olvasásra szánt szövegek tartalma sokszor életidegen a diákbefogadó szempontjából, nem veszi figyelembe, hogy egyes korosztályok milyen művekre nyitottak.  A tankönyvek tartalmának legfőbb szervező elve a tematikusság.  A tankönyvi feladatok legtöbbször olyan kérdések, melyre egy-egy helyes válasz adható.  A magyar órákon a szövegélmény helyett tartalomkivonatok, lezárt értelmezések tanítása folyik. Szövegértés-szövegalkotás a magyar órán A tananyag tömege, a mennyiségi oktatási szemlélet, a sürgető haladási tempó miatt az iskola nem fejleszti ki az alapvető képességeket; a töménytelen ismeret-adat halmaz ellenére sem képes alkalmazható tudást biztosítani a diákok számára. A magyartanítás „elfelejtett” élményközpontú lenni. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének elsődlegességet kellene élveznie a műveltség-közvetítéssel szemben. Radikális képesség-fejlesztésre van tehát szükség, melynek keretében a gyerekek megtanulják alkalmazni a szövegfeldolgozó, szövegértelmező eljárásokat:  a szövegbeli fő téma, résztémák megtalálása;  tényállítások és hipotézisek megkülönböztetése;  az érvelési szerkezet megállapítása;  paragrafusokra bonthatóság; A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik.

73

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:  a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése,  nyelvi adatokkal műveletek végzése,  szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére,  szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése, alkalmazása,  szövegtípusok interpretálása, alkotása,  a szöveg logikai és tematikus szerkezete,  a szöveg háttérmondatainak szerepe a szöveg értelmezésében,  a sikeres vita stratégiájának elsajátítása. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének területei, lehetőségei  Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat  Kommunikációs kompetencia  Kulturális kompetencia  Egyéni képességfejlesztés  Tanulási stratégiák  Helyi igényekhez adaptálható A szövegértés-szövegalkotás programcsomag a kompetencia alapú oktatás követelményeinek megfelel. Élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltat, fejleszt. A szövegműfajok sokszínűek. Mindennapi kommunikációs helyzetekben fedezhetik fel a szöveg mondanivalóját úgy, hogy közben szöveget elemeznek, alkotnak, átalakítanak, kiegészítenek. A programcsomagok jellemzői:  Moduláris felépítésű  A modulok ismeretanyagai és gyakorlatsorai kisebb-nagyobb terjedelmű elemekként beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatokba.  A moduláris jelleg lehetővé teszi az átcsoportosítást, a sorrend, a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez.  A szintezett feladatrendszerek lehetővé teszik a differenciált képességfejlesztést és a tanulók egyéni ütemű előre haladását.  Módszertani ajánlásokat is tartalmaz. Új tanulásszervezési eljárásokra ad lehetőséget.  Az IKT-eszközök használatával a digitális írástudás elterjesztését szolgálják. Szöveg feldolgozás tevékenységi szintek 1. Felismerés: a szövegben lévő információ azonosítása 2. Egyszerű következtetés: az azonosításon túl legyen képes egyszerű következtetésre. Képes követni a nagyobb egységek gondolatmenetét. 3. Integrálás: legalább három információt tudjon összekapcsolni, táblázatot és ábrát értelmezni. 4. Komplex háttérismeretek alkalmazása: magas fogalmi megértés, gondolatiság szükséges a feldolgozáshoz.

74

Szövegértés-szövegalkotás az 5. évfolyamon A műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli tananyagot biztosít. Alapelvek: A kompetencia-alapú oktatási csomagok bevezetésével a képességeket kibontakoztató tanítási-tanulási folyamat került előtérbe. Biztosítja a programcsomag az egyénre szabott előrehaladási feltételt. Célok: Esélyegyenlőséget biztosít az eltérő szociális háttérrel rendelkező tanulók számára. Az SNI-s tanulók fejlesztése egyénre szabott. Lehetőséget ad az innovációs kezdeményezésekre. Konkrét tennivalók:

Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. Együttnevelési-szegregációmentes környezet kialakítása. Digitális írástudás elterjesztése.

Eszközök, eljárások:

Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül. Modulokra, fejezetekre bontott tanítási egységek: egyensúly a fejezetek mennyisége, mélysége között. Projektoktatás, témahét bevezetése. Új módszerek, jó gyakorlatok készítése, átvétele. IKT - eszközök 25%-ban történő használata.

Módszerek, tanulásszervezési módok: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulásszervezés A hagyományos csoportmunka és a frontális osztálymunka is teret kap a tanítási órákon.

A matematika programcsomag alkalmazása 5-8. évfolyamon Az iskolából kilépő tanulóknak, ahhoz hogy sikeresen alkalmazkodjanak a munkaerő piaci kihívásokhoz, valamint elsajátítsák az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, át kell gondolnunk, hogy mely módszerek alkalmazása a legoptimálisabb. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetenciák fejlesztése során megvalósulásra kell, hogy kerüljenek egyéb kompetenciaterületek fejlesztései is. Megfelelő munkaformák, módszerek megválasztásával csaknem mindegyik kompetencia terület fejlesztésre kerülhet a matematika órák folyamán. Ezek hatékony érvényesülésére előtérbe helyezzük a különböző új tanulásszervezési eljárásokat: tantárgytömbösített oktatás, projektoktatás, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, a modulok bevezetése az ismeretszerzés folyamatába. A kooperatív tanulásszervezési módszerek alkalmazásával, az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók egyidejű biztosítása hatékonyabbá teszi az előbbiekben felsorolt kompetenciák fejlődését, fejlesztését.

75

Alapelvek:  A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése.  A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.  A releváns tudás kialakítása a matematikai-, logikai kompetencia területen.  A kooperatív tanulásszervezési technikák alkalmazásával a hátrányos és halmozottan hátrányos valamint a tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés során.  A hatékony matematika tanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.  Az IKT eszközök alkalmazásával a digitális írástudás elterjesztése Célok:  A sikeres munkaerő – piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával • A digitális írástudás elterjesztése • A tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése • Juttassuk el tanulóinkat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez • A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban Feladatok: • Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése. • A tanulás iránti motiváció fejlesztése • A tantárgyi tartalmak között nagyobb hangsúlyt kell fektetni azokra a témakörökre, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést • A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést • A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása • Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között • A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség • A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával Megvalósítás: A hetedik évfolyamon és nyolcadik évfolyamon is 45 perces órakeretben történik a tananyag feldolgozása. Az ismeretanyag feldolgozásához a tananyagtartalmakba beépítésre kerülnek az Educatio Kht. kompetencia alapú programcsomagjainak moduljai, valamint a nevelők által meghatározott tankönyvek ismeretanyagai is. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy azok segítsék elő a kijelölt kompetenciák fejlesztését. A tantárgytömbösítés lehetővé teszi moduláris oktatást, így egy-egy tananyagrésszel behatóbban lehet foglalkozni. Mindez megkívánja az új tanulásszervezési módszerek alkalmazását: kooperatív munkaformák, projektek, stb. Hangsúlyt kell fektetnünk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, valamint az SNI-s tanulók integrált

76

oktatására. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával előmozdítja a lemaradások leküzdését. Az IKT eszközök - számítógép, projektor, digitális tananyagok stb. – alkalmazásával digitális írástudásuk is fejlődik, motivációjuk javul. Képességfejlesztési fókuszok:  Számlálás, számolás, a műveletfogalom bővítése, a számfogalom mélyítése.  Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, statisztikai szemlélet.  Függvényszemlélet.  Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása, képességének fejlesztése  Becslés, mérés  Térszemlélet fejlesztése  Függvényszemlélet, transzformációs szemlélet  Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.  Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás.  Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal.  Modellalkotás.  A nyelv logikai elemeinek helyes használata.  Rendszerezés, kombinativitás  Halmazszemlélet fejlesztése.  Összes lehetőség rendszerezett felsorolása.  Deduktív következtetés, induktív következtetés  Az elsajátítás képességének fejlesztése.  Pozitív motiváció kialakítása.  Kommunikációs készség fejlesztése. Tanítási eljárások:  A kooperatív technikák előtérbe helyezése az egyenlő részvétel, az építő egymásra utaltság, az egyéni felelősség és a párhuzamos interakciók egyidejű megvalósításával.  A változatos munkaformák felkeltik, és fenn tartják a tanulók érdeklődését.  Feladatok játékos megjelenítése csoportos-, vagy osztálymunkában, sejtések, általánosítások, érvelések alkotása egyénileg vagy csoportban, ellenőrzés csoportban és/vagy frontálisan. Felfedeztetés frontális osztálymunkában. Gyakorlás csoportmunkában és egyénileg.  Gyűjtőmunka, változatos forrásokból szedett adatok értelmezése, egyénileg és közösen.  Irányított játékok.  Projektmunka csoportokban. Az elmélet és a gyakorlat összevetése.  Kooperatív csoportmunka és frontális megbeszélések.  Próbálkozás, módszeres kísérletezés, közös megbeszélés és egyéni gyakorlás. Viták, érvelések. Valószínűségi játékok.  Kísérletezés, a tapasztalatok frontális megbeszélése.  Manipulációs tevékenységek, területátdarabolások, más síkidom- és testépítések.  Valóságos tárgyak adatainak mérése, számítása.  Méréseken alapuló adatgyűjtés A tapasztalatok elemzése, az általános szabályok megfogalmazása, képletté.  Összetett feladatok megoldása egyéni, páros és csoportos munkában.

77

   

Irányított játékok. Közös, páros és egyéni tevékenykedés. Csoportos tapasztalatgyűjtés, frontális, kérdve kifejtő megbeszélések, egyéni grafikonkészítés. Poszter készítés, csoportbemutatók. Differenciált tanulásszervezés, személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése Tevékenységközpontú pedagógiák

Módszertani eszköztár  Bármilyen eszköz a feladatok konkrét megjelenítésére – a feladatok eljátszása, korongok, számkártyák, gyöngyök, dobókockák…  Hatványtáblázatok, mértékegység-táblázatok, számkártyák, ismeretterjesztő szövegek, zsebszámológépek  Gyakorlati életből vett példák gyűjtése, a tanultak alkalmazása a problémák megoldására.  Építések, kirakások adatgyűjtésméréssel, jegyzőkönyvek, területátdarabolások. Demonstrációs síkidomok és testek, testhálók.  Olló, körző, vonalzó.  Adatok, grafikonok, diagramok gyűjtése, elemzése, letörölhető koordináta-rendszer, mozgásos transzformációs játékok.  Hozzárendelések megjelenítése változatos módszerekkel, rajzokkal, nyíldiagramokkal, a változók  szerepének, a közöttük levő kapcsolatnak az eljátszásával.  Statisztikai zsebkönyvek, újságok, NET ismeretterjesztő könyvek, játékkocka, pénzérmék, nyereményjátékok.  Számítógépes valószínűségi kísérletek, stb. Ajánlott tevékenységek  A fogalmak kialakulását segítő játékok és eszközök használata.  Az ismeretek halmazokba rendezése, logikai kapcsolataik feltárása. Több feltételnek megfelelő halmazok előállítása az aktuális tananyagnak megfelelően.  Sejtések megfogalmazása, érvelések, egyszerű bizonyítások.  Összetettebb szövegek közös feldolgozása, értelmezése.  Kombinatorikai kérdések megfogalmazása, a lehetséges esetek számának előzetes megbecsülése, szabályosságok felfedezése, általánosítása  A megoldott feladatok átfogalmazása, hozzájuk hasonló kérdések gyűjtése más műveltségterületekről, a gyerekek életéből.  A rokon feladatok összegyűjtése, megjelenítése poszteren, vagy más egyéb módon  Fejtörő feladatok megoldása  Játékok hatványtáblázatokkal, műveleti és számkártyákkal.  Matematikatörténeti érdekességek gyűjtése könyvekből, vagy az Internetről. Nagyon nagy és nagyon kicsi számok írásának és olvasásának összekapcsolása a valóságos világból vett példákkal – kutató- gyűjtőmunka, játékos feladatok.  Játékok számjegykártyákkal, számkorongokkal.  Műveletek gyakorlása játékos fejtörőfeladatok megoldásához kapcsolva – számlabirintusok, számkeresztrejtvények…  Fejszámolási játékok.  Hatványtáblázatok és mértékváltás táblázatok megfigyelése, összehasonlítása.  A különböző műveletek tulajdonságainak általánosítása, ezek összehasonlítása, eltérések, hasonlóságok megfogalmazása.

78

                       





A számkörök felépülésének áttekintése, játékos, az irracionális számok felé vezető feladatok Gyakorlati példák gyűjtése egyenes és fordított arányosságra, valamint más típusú kapcsolatokra összetartozó érték párok között. Az arányossági tényező szemléletes jelentésének megfogalmazása a konkrét egyenes illetve fordított arányosságok esetén. Egyenes, illetve fordított arányosságok kiválasztása vegyes hozzárendelések közül. Stratégiai játékok Valószínűségi kísérletekhez kapcsolódóan relatív gyakoriságok számítása. Mérések és számítások végzése rögzített mérőegységgel, illetve ugyanazon mennyiség mértékének a megállapítása méréssel illetve számítással. Mértékváltási feladatok. Mérések arányosan nagyított, vagy kicsinyített képek alapján, térképen, szabásmintákon, alaprajzokon. Projektmunkához, pl. táborozás tervezéséhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazás Prímszámok eloszlása, statisztikus vizsgálódások. Matematika történeti érdekességek a számelmélet témakörében (ikerprímek, barátságos számok, stb.). Szám építése prímek szorzataként, osztók előállítása a prímtényezőkből, közös osztók, legnagyobb közös osztó, közös többszörösök, legkisebb közös többszörös előállítása a prímtényezőkből. Összetett oszthatósági szabályok leolvasása, egyszerű számelméleti következtetések a számok prímtényezős felbontása alapján Játékos versenyek az oszthatóságról. Számelméleti tulajdonságokhoz kapcsolódó valószínűségi játékok. Szimmetrikus négyszögek, szabályos sokszögek építése egybevágó háromszögekből. Szögek összegének szemléltetése hajtogatással, tépéssel, parkettázással. Háromszögek nevezetes vonalainak és pontjainak előállítása hajtogatással. Szerkesztések körzővel, vonalzóval. Több megoldás keresése, megoldás feltételeinek keresése. Hasábok hengerek építése, gyűjtése, hasonlóságaik és különbözőségeik felfedezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, sokféle test közül a hasábok illetve hengerek kiválasztása. Testépítések, kiterített háló megfigyelése, játékok hálók és testek összepárosítására, egyenes és ferde hasáb hálójának összehasonlítása. Adatgyűjtés megtervezése, végrehajtása, értékelése, ábrázolása grafikonok segítségével. Poszter készítés Jegyzőkönyvkészítés Az esélyegyenlőség kezelése A magtartási problémával küzdő gyereket abba az ún. aktivitási térbe célszerű ültetni, amelyben a tanár a legtöbbet tartózkodik (nem a „kieső térbe”); figyelme, motivációja így tartható leginkább fenn. Mivel az önérzékelés és a szociális érzékelés általában sérült, ezért nagyon fontos a gyerek állapotát, érzéseit megérteni és minősítés nélkül értelmezni („most nagyon mérges vagy”). Diszkalkuliás tanulók esetében több tapasztalatszerzésre, gyakorlásra van szükség főleg a következő esetekben: egyenetlen ritmusú számlálás, mennyiségi relációk helytelen értelmezése, számok kihagyása, felcserélése, iránytévesztés, számok hibás grafikus megjelenítése, alapműveletek és inverzeinek értelmezési nehézsége, nehézség a szabályok felismerésében, a megtanultak alkalmazásának nehézsége. A gyerekek saját tapasztalatainak, élményeinek bevonása a tanítási-tanulási folyamatba, a segítségadás biztosítása. 79

     

A gyerekek mindennapi tapasztalatainak bevonása, bőséges tapasztalatszerzésre épített fogalomalkotás, vegyes képességű csoportok szervezése. Különböző képességű gyerekekből összeállított csoportmunka és játék által. Segítségadás biztosítása vegyes heterogén csoportban, a társak részéről is, és egyénileg is. Játékos, motiváló feladatok és tevékenységek. A lassabban haladókkal való egyéni törődés, mindenki számára megfelelő nehézségi szintű feladatok biztosítása. Értékes részvétel biztosítása mindenkinek a megfelelő részfeladat kiválasztásával. A sok játékon, egyéb tevékenységen alapuló tapasztalatszerzés biztosítja, hogy mindenkinek fejlesszük a valószínűségi gondolkodását.

Értékelés módja  A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelésével.  Szóbeli értékelés, megerősítés, hibajavítás. A csoportbemutatók közös értékelése.  Az aktuális témához kapcsolódó diagnosztizáló mérés. Diagnosztizáló felmérő.  Szociális kompetenciák fejlődésének értékelése.  A projektek eredményeinek közös megbeszélése, értékelése.

Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazása Az információs és a kommunikációs technikák alkalmazásának előnye az oktatásban, hogy segít a diákoknak abban, hogy a saját tempójukkal haladhassanak, megszünteti a tantárgyak közötti éles határokat, valamint növeli a kreativitást. Az Európai Unió 2000-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re az európai oktatási és képzési rendszerek színvonala, minősége nemzetközi viszonylatban mintaként szolgáljon. Ennek kiemelten fontosnak ítélt területei a kulcskompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása és az IKT alkalmazása az iskolai oktatásban. A kulcskompetenciák közé tartozik a digitális kompetencia. Ez többek között felöleli az információs társadalom technológiáinak (IKT) használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, adatbázisokat, információtárolást és kezelést, valamint az internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt (e-mail, hálózati eszközök). Az új IKT alkalmazásának terén azok az iskolák jártak az élen, ahol a számítógépek alkalmazásának már hagyományai vannak. Az IKT segít a diákoknak abban, hogy egyéni tempójukban haladhassanak, saját stílusuknak megfelelő tanulási stratégiákat találjanak, és felelősségérzetük növekedjen önképzésük során. Megszünteti a tantárgyak közti éles határokat, mert a szoftverek nagy része komplex oktatási anyagot tartalmaz. A tanulás hatékonyságát nem csökkenti a gátlás, amely a rossz válaszadásból alakulhat ki.

80

Növeli a kreativitást, a tanulók sokirányú tevékenységét teszi lehetővé, ami kitágítja a tanulási stratégiák és a tanulás során szerezhető tapasztalatok lehetőségét. A digitális írástudat elterjesztése A digitális (számítógépes) írástudás egy összetett fogalom. Tartalmazza azokat a készséggé fejlesztett ismereteket, amik lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását, pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő és egyéb alkalmazói szoftverek ismeretét, alkalmazását. Ehhez szorosan hozzátartozik még az internet, és általában a hálózatok ismerete, és egyre inkább nő a multimédiás alkalmazások jelentősége is.. Az új lehetőségek a hagyományos tanulást is átalakítják, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki otthonában, saját maga által megszabott időben tanuljon. A “digitális írástudást” egyfajta gyűjtőfogalomként értelmezzük a tradicionális tudás – számítógépes műveltség - információs műveltség szintéziseként. Segítségével egy olyan jelenséget, újfajta tudást írunk körül, amelyben a tradicionális ismereteken kívül a gondolatiés gyakorlati képességek egy sajátos köre is megjelenik. Az infokommunikációs társadalomban elengedhetetlen az ún. digitális írástudás elsajátítása, ismerete. E nélkül nem lehetséges lépést tartani a folyamatos fejlődéssel. Az, ami néhány évtizeddel ezelőtt még elégséges tudást jelentett, ma már egyre inkább elavult és lassú, ezért átveszi a helyét az új generációs informatika, mely képes nagy mennyiségű információt gyorsan sok felhasználónak továbbítani. Mindezek miatt két fontos feladatot kell azonos időben végrehajtani: elsősorban fejleszteni és naprakész információkkal kell ellátni a világháló adatbázisát, másodsorban széles körben oktatni az informatika helyes alkalmazásának és hasznosításának irányelveit. Az informatika, a digitális írástudás ismerete napjainkban már elengedhetetlen feltétele annak, hogy lépést tartsunk azzal a fejlődéssel, ami korunkat jellemzi (élethosszig tartó tanulás).

Csoportbontások - Nívócsoportos oktatás Célok és feladatok modulonként magyar irodalomból 7. évfolyam Modulok 1. Reformkor - A reformkor történelmi háttere – kiselőadás - Képek (személyek, történelmi helyszínek…stb.) – gyűjtőmunka - Filmvetítés

81

3. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – kiselőadás - Filmvetítés: A kőszívű ember fiai - Dramatizálás - Ajánlott olvasmányok: És mégis mozog a föld!, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, Fekete gyémántok - Korhű viselet – digitális tábla - Korhű fegyverek – digitális tábla - Irodalmi totó 4. Kölcsey Ferenc - Kölcsey életútja – irodalomtörténeti térkép - Magyar jelképek – digitális tábla - Szent István intelmei – kiselőadás (részletes megbeszélés) - Fogalmazás: A magyar kultúra napja és a Himnusz - Zene: A Himnusz több feldolgozásban – magnó - Irodalmi totó 5. Vörösmarty Mihály - 12 pont – gyűjtőmunka (szabad sajtó) - Sajtóműfajok – kiselőadás - Kiáltvány írása - Irodalmi totó 6. Petőfi Sándor (1. a szabadságharc költője) - Így élt a szabadságharc költője – házi olvasmány - Képek Petőfiről és koráról – digitális tábla - Petőfi életútja – irodalomtörténeti térkép - Fogalmazás: Petőfi bajtársa voltam a Segesvári csatában - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyszínei – digitális tábla - Ének: Dalok a szabadságharc korából – magnó - Dramatizálás – Petőfi és a márciusi ifjak a Pilvaxban - Irodalmi totó 7. Petőfi Sándor (2. Petőfi és Szendrey Júlia) - Szerelem – gondolatok a szerelemről, a házasságról - digitális tábla - Szerelmes dalok – gyűjtőmunka, magnó - Fogalmazás: Petőfi és Szendrey Júlia barátja voltam - Szerelmes levél írása - Irodalmi totó 8. Arany János - Arany János életútja – irodalomtörténeti térkép - Dramatizálás: Arany és Petőfi első találkozása - Leíró fogalmazás: A legjobb barátom/barátnőm - Gondolatok a barátságról – digitális tábla - A barátság ápolása – páros munka - Irodalmi totó

82

9. Tompa Mihály és Vajda János - A szabadságharc eszméinek őrzői – megemlékezések a szabadságharcról, ünnepek – gyűjtőmunka - Ünnepeink – csoportos munka (kooperatív – plakátkészítés) - Irodalmi totó 10. Mikszáth Kálmán - Házi olvasmány: Szent Péter esernyője - Ajánlott olvasmányok: A jó palócok, Tót atyafiak, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, A fekete város, Sipsirica - Filmvetítés: Szent Péter esernyője - Irodalmi totó - Hamarosan a mozikban a Szent Péter esernyője!!! – ajánlás készítése - Irodalmi totó 11. Krúdy Gyula - Újságírás, mint foglalkozás – gyűjtőmunka - Karcolat, vezércikk, kroki, tárca írása - Kedvenc sajtótermék bemutatás - Iskolai újság szerkesztése – projekt - Rádió – digitális tábla - Televízió – digitális tábla - Irodalmi totó 12. Novellák a gyerekekről - Fogalmazás: Miért szeretek gyerek lenni? - Közösségi oldalak: Facebook, IWIW – digitális tábla - Irodalmi totó 13. Versek az idő múlásáról - Családfa készítés - Az idősek tisztelete, protokoll - digitális tábla - Dramatikus játékok – protokoll - Önkéntesség – digitális tábla, projekt - Irodalmi totó Követelmények, célok, feladatok: - A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve - Udvarias együttműködés kortárs és felnőtt beszédpartnerrel - A megértést biztosító hangos és néma olvasás szöveghű, folyamatos felolvasás, szövegmondás - Rendezett, egyéni íráskép - Vázlatkészítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása - Irodalmi művek elemzésében való jártasság bővítése - A tanult írók, költők életrajza - Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben - A teljességre való törekvés - Kreatív gondolkodás - Memoriterek

83

Fogalmak: - Himnusz - megszemélyesítés - hasonlat - metafora - leírás - allegória - költői jelző - regény - novella - életkép - hexameter - pentameter - disztichon - elbeszélő költemény - műnemek

7. évfolyam Nyelvtan Követelmények, célok, feladatok: - a tanulók olvassanak jó tempóban, kifejező - írásképük rendezett, esztétikus legyen - aktívan vegyenek részt kis kommunikációs helyzetekben - mondatok körében: ismerjék fel a mondatrészeket - fejlesszék önkontrolljukat a helyesírásban, javítsák hibáikat helyesírási szótár segítségével - fogalmazás közben vegyék figyelembe az élőszó és az írásbeliség jellemzőit - tudjanak vázlatot és jegyzetet készíteni - feleletek és írásbeli dolgozatok során alkalmazzák a szövegtömörítést - alkossanak szöveget érvelő fogalmazási műfajokban - legyenek képesek önálló véleménynyilvánításra a megismert köznyelvi és szépirodalmi szövegek kapcsán - véleményüket szabatosan, az adott műfajnak megfelelően fejtsék ki szóban és írásban - tartsák tiszteletben társaik véleményét - ismerjék a forrásfelhasználás- és megjelölés előírásait Fogalmak: - mondatfajták: kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító mondat - tagolatlan, tagolt: tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat - a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei - az alany – állítmányi viszony

84

Modulok 1. Kapcsolatteremtés, közlés - Dramatizálás: szituációs játékok - Szövegértési feladatok - Hogyan üzennek egymásnak az állatok? – digitális tábla 2. Mi a mondat? - Műfordítások összehasonlítása - Dramatizásás: szituációs játékok különféle beszédhelyzetekben - A mondatok másodlagos jelentése – csoportmunka - Szövegértési feladatok 3. Tanév eleji ismétlés - Szófajok, helyesírás – egyéni, páros, csoportos munka; differenciálás; kooperatív technika; digitális tábla, projektor, magnó - Helyesírás gyakorlása – helyesírási verseny 4. Szavak és mondatrészek (Bevezetés a mondat belső szerkezetének részletes tárgyalásába) - A szófajok szerepe a mondatban – alapszófajok, viszonyszók, mondatszók – digitális tábla, csoport munka - Kétszófajúság – páros munka - Helyesírás gyakorlás: helyesírási verseny 5. A mondat belső szerkezete; a mondat részei - Alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző – digitális tábla 6. Alany, állítmány, tárgy - A határozatlan és az általános alany - Az alany és az állítmány egyeztetése - Tárgyas és tárgyatlan igék - Tárgyas szókapcsolatok - Tárgyas szólások 7. A határozók szerepe a mondatban. Ismert határozós szerkezetek áttekintése, elemzése; a határozók kifejezőeszközei (Bevezetés a határozók fejezetébe) - Gyakorlatok a határozóval bővített mondatok elemzése köréből 8. Helyhatározó - Képes helyhatározó - Gyakorlatok a helyhatározóval bővített mondatok elemzése köréből - Beszédművelő és helyesírási gyakorlatok 9. Időhatározó - Gyakorlatok az időhatározóval bővített mondatok elemzése köréből 10. Eszköz- és társhatározó - Gyakorlatok az eszköz- és társhatározóval bővített mondatok elemzése köréből

85

11. Mód- és állapothatározó - Gyakorlatok a mód- és állapothatározóval bővített mondatok elemzése köréből 12. Cél- és okhatározó - Gyakorlatok a cél- és okhatározóval bővített mondatok elemzése köréből 13. Részeshatározó - Gyakorlatok a részeshatározóval bővített mondatok elemzése köréből 14. A határozók egyéb fajtái - Állandó határozó, fok- és mértékhatározó, eredet- és eredményhatározó 15. A jelzők szerepe a mondatban; - a jelzős szerkezetek fajtáinak áttekintése. Gyakorlatok a jelzős szerkezetek elemzése köréből (Bevezetés a jelzők fejezetébe) 16. Minőségjelző - Gyakorlatok a minőségjelzős szerkezetek elemzése köréből 17. Mennyiségjelző - Gyakorlatok a mennyiségjelzős szerkezetek elemzése köréből 18. Birtokos jelző és értelmező jelző - Gyakorlatok a birtokos jelzős és az értelmező jelzős szerkezetek elemzése köréből

8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Célok, feladatok, tanulásszervezési eljárások a nívócsoport számára

Modulok 1. Házi és ajánlott olvasmányok Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben Shakespeare: Rómeó és Júlia Móricz Zsigmond: Árvácska Kosztolányi Dezső: Pacsirta Édes Anna Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Így jártok ti Humoreszkek Kertész Imre: Sorstalanság Örkény István: Egyperces novellák

86

2. Ady Endre Leíró fogalmazási gyakorlatok a hazaszeretet ábrázolására kooperatív csoportmunkában és páros munkában Szülőföld, Magyarország bemutatása digitális táblán Magyar szimbólumok - gyűjtőmunka interneten (országalma, korona, jogar, címer, zászló, fehér galamb) 3. Móricz Zsigmond A részletes móriczi életmű megismerése Móricz –novellák egyedi feldolgozása, ismertetés – egyéni munka Pl.: Tragédia című novella (szerkezet, hangulat, szereplők) A novella műfaji jegyei és fajtái A regény műfaji jegyei és fajtái Fogalmazási gyakorlatok: elbeszélés leírással - Nyilas Misi életrajza - A kollégium házirendjének elkészítése - Nem akarok debreceni diák lenni Részletek dramatizálása a Légy jó mindhalálig című regényből Játékos irodalmi feladatok kooperatív csoportmunkában a regényre vonatkozóan 4-5-6-7. Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád Költői képek és alakzatok felismerése Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád verseiben csoportmunkában és egyéni munkaformában. Önálló vázlatírás kulcsszavak segítségével. Élet az elefántcsonttoronyban – az 1. világháború hatása Babits életére – NET Dekadens életérzés ábrázolása a nyugatosok lírájában – fogalmazási gyakorlatok Időmértékes verselés, verslábak jelölése egyéni munkában Az impresszionista stílusjellemző jegyei Juhász Gyula tájverseiben

8. Karinthy Frigyes A komikum eszközei Karinthy műveiben A helyzet – és jellemkomikum ábrázolása a humoreszkekben Próbálkozás humoros írásokkal Humoros szövegfordulatok gyűjtése Páros jelenetek előadása – Drámajáték 9. Írók a két világháború között Újszerű képalkotás Kassák Lajos művészetében Avantgart – gyűjtőmunka A szabad vers jellemzői Szabad versek gyűjtése – INTERNET Szabad versek írása páros munkában Kassák Lajos európai útjának nyomon követése irodalmi barangolás során (Irodalomtörténeti atlasz) Versírási gyakorlat: Egy boldog / vagy szomorú emlék a Tücsökzene stílusában (egyéni és páros munka) Szemléltetés: Szabó Lőrinc – kötet Fogalmazási gyakorlat az olvasás gyönyörűségéről

87

10. József Attila József Attila önéletrajzi írásának (Curriculum vitae) írásának részletes megismerése; jegyzetkészítés, vázlatírás önállóan Önéletrajz írása: hagyományos és amerikai típusú Állásinterjú – Dramatizálás páros munkában (CD mangó) Magnófelvétel készítése az elkészült interjúkról Dokumentumfilm megtekintése az 1. világháborúról – digitális tábla Naplórészlet írása egyes szám első személyében arról az időszakról, amikor a nevelőszülei Pistának nevezték József Attilát József Attila – versek meghallgatása neves színészek előadásában (A Dunánál, Anyám) – digitális tábla A család szerepe a gyermeki jellem fejlődésében – gyűjtőmunka a családról (INTERNET) Az én családom, Az én édesanyám – fogalmazási gyakorlatok (Jellemzés) Jellemábrázolási módok keresése más irodalmi művekben – INTERNET 11. Radnóti Miklós A zsidók sorsa a 2. világháború alatt (projektor) Radnóti költői nagyságának megjelenítése híres versei által Az időmértékes verselés gyakorlása páros munkában Radnóti és a szerelem – szerelmes levél írása önállóan Az igazi szerelem címmel Gyűjtőmunka a 2. világháborúról – Hitler és a zsidók – INTERNET, könyvtárhasználat Schindler listája című film vetítése – projekt Részletek a Sorstalanság című filmből – projektor Szövegértési gyakorlatok: rövid esszé írása Összehasonlító műelemzés - Radnóti: Tétova óda - Petőfi: Szeptember végén Hatékony és önálló tanulás: jegyzetkészítés 12. Szemelvények újabb irodalmunkból Az elnyomás, a zsarnokság, a kiszolgáltatottság ábrázolása a XX. századi művekben Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – Összehasonlító műelemzés Arany János A walesi bárdok című versével (Hasonlóságok, különbségek, példák, idézetek gyűjtése) Az egyperces novella, mint új műfaj megjelenése Örkény István művészetében Önálló novellaalkotás Weöres Sándor gyermekversei felnőtteknek szánt tartalommal Önálló versírás gyakorlása Költői képek önálló felismerése Pilinszky János műveiben Többlet – jelentéstartalmak Pilinszky műveiben Saját költeményeinek meghallgatása INTERNETRŐL Esszé írása a szeretetről A képvers jellemzői Nagy László verseiben Prométheusz, a tűz istene – görög mitológia – INTERNET Képvers írása megadott szavak segítségével páros munkában 13. Dráma és színjáték A színjáték kialakulása A drámai műnem jellemzői, műfajai Rómeó és Júlia című dráma elemzése, feldolgozás (Színházi előadás megtekintése) Részletek dramatizálása a műből

88

14. A XX. század irodalmából Kertész Imre: Sorstalanság Holokausztirodalom: gyűjtőmunka Pl.: Anna Frank naplója – életrajzi vonatkozások a műben Filmvetítés a 2. világháborúról – interaktív tábla Schindler listája című filmvetítés – projekt A film és a regény összevetése Koltai Lajos, Oscar-díjra jelölt filmrendező pályafutása-gyűjtőmunka – INTERNET Koncentráció az ének-zenével: Ennio Morricone, Oscar-díjra jelölt zeneszerzőről gyűjtőmunka – INTERNET Dalbetétek meghallgatása órán – LAPTOP Kertész Imre – irodalmi Nobel-díj – gyűjtőmunka Mit jelentett Kertész Imre számára a Nobel – díj? Interjú készítése páros munkában Kulturált nyelvi magatartás Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának felismerése. Együttműködés a beszédpartnerrel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben a nyelvi illemek megfelelően. Együttműködés a társakkal, például szituációs vagy szerepjátékban. Szövegértés A gyakori tömegkommunikáció műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsoló véleményalkotás és – nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Tanulási képesség Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvétel, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és /vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének felismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröző szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv

89

életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusairól). Igény a magyar nyelv és tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességei kérdéseiben. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés játékos összetétellel. Szóösszetétel alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat, utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következő; az alárendelő mondat fajtái: állítmány, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat, feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. Követelmények A tanulók - szerezzenek alapismereteket a tömegkommunikációs helyzetekről és műfajokról (hír, tudósítás, interjú, riport, hirdetés, reklám), - ismerjék fel, hogy azok többsége a hallgató, néző, olvasó tájékozottságát szolgálják, sajátítsák el a feldolgozásukhoz szükséges technikát, - ismerjék a tömegkommunikációs eszközök szerepét a közvélemény tájékoztatásában és befolyásolásában, - legyenek alapismereteik az összetett és többszörösen összetett mondatokról, - tudjanak összetett és többszörösen összetett mondatot elemezni, ismerjék fel a tagmondatok határát, az összetétel fajtáját, a mondat egész, és a szintagmák egymáshoz való viszonyát, sajátos funkcióit, - tükröztessék írásban helyesen a tagmondatok határát (központozás), a főmondat meghatározó szerepét a mondatvégi írásjelek használatában - ismerjék a szókincs bővítés legfontosabb módjait - alkalmazza az egybe- és különírás szabályait - tudjanak élni a helyesírás értelemtükröző lehetőségeivel - legyenek képesek ismeretlen szöveget áttekintés után értelmesen felolvasni - tudjanak felkészülés után szépirodalmi szöveget felolvasni - íráskészségük megfelelő tempójú legyen, írásbeli munkájuk olvasható, rendezett - gyakorlottság szintjén használják a helyesírási és értelmező szótárat - legyenek képesek helyesírásuk önellenőrzésére, önálló javítására - tudjanak szabatosan, pontosan fogalmazni élőszóban és írásban a kommunikációs helyzeteknek megfelelően - ismerjék a magán-, a társas és a közéleti kommunikáció jellemzőit - ismerjék a párbeszéd szabályait - készítsenek felszólalást, kiselőadást - ismerjék az előadásról készített vázlat, jegyzet tartalmi és formai szabályait, készítsenek vázlatot, jegyzetet - tudjanak érvelni

90

-

készítsenek könyvismertetést, tudósítsanak sport- vagy kulturális eseményről ismerjék és biztonsággal használják a forrásmegjelölés és az idézet szabályait törekedjenek saját vélemény kialakítására a mindennapi kisközösségi életünkben tudjanak olvasónaplót, ismertetést, jellemzést írni

A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzeteknek megfelelő használata. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség jól olvasható, esztétikus írás. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének felismerése. Mondattani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában Célok és feladatok a tehetséggondozó csoport számára A tehetséggondozó tantervre épülő oktatási-nevelési folyamat legfontosabb szempontja az, hogy diákban és tanárban egyaránt ébren tartsa a folyamatos szellemi megújulás, a klasszikus és kortársi kultúrában való elmélyedés igényét. Cél, hogy az órákon közös értelmező- és alkotómunka folyjon. A tevékenységek és választható művek széles köre biztosítja az önálló műértelmezés és tanulás kialakításához szükséges ismereteket, képességeket és attitűdöket a NAT kulcskompetenciáinak megfelelően. A tehetséggondozás azzal válik teljessé, hogy elegendő időt kap egy rendszerező, elmélyítő és szisztematikus ismétlés. Célok: - képességek fejlesztése, az elsajátított ismeretek alkalmazásának igénye és módjai, és ezek révén minél szélesebb körű személyiségfejlesztés, - a gondolkodási képességek, valamint az anyanyelvi, kulturális és szociális kompetencia párhuzamos fejlesztése (Nat kulcskompetencia: anyanyelvi kompetencia, szociális kompetencia) - az esztétikai érzékenység, műértő képesség fejlesztése (Nat: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség), - civilizációs értékek és kulturális hagyományok közvetítése, - a jelenkor élő kultúrájához, eszméihez és formáihoz való kötődés kialakítása, - más nyelvek és kultúrák megismerésének elősegítése, - személyes értékek és érdekek színvonalas kifejezése, az ezzel kapcsolatos képességek és igény fejlesztése, - az önismeretre, önművelésre és önreflexióra való igény kialakítása (Nat kulcskompetencia: hatékony, önálló tanulás) - empátia és tolerancia kialakítása más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt (Nat: szociális kompetencia)

91

-

problémaérzékenység, kérdésfeltevések képességének fejlesztése az önálló választás, befogadás és kritika igényének kialakításával (Nat kulcskompetencia: hatékony, önálló tanulás).

Feladatok: - a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges gondolkodási, önkifejezési, szövegértési képességeket fejlesztő tevékenységek gyakorlása és az ezekhez szükséges tartalmak elsajátítása, - klasszikus és kortársi szövegek sokoldalú megközelítése, - vizsgálni a kortársiság, az élő hagyományok és a múlt kapcsolatát, összefüggéseit, - a művészetben ábrázolt egyetemes emberi élethelyzetek, döntési szituációk, erkölcsi dilemmák, magatartásformák, értékek, eszmék és gondolatok vizsgálata, értelmezése és megvitatása, - az irodalmi recepció tényezőinek vizsgálata, az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése által az önálló véleményformálás, értékek személyes megítélésének gyakorlása - gyakorolni a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás formáit, műfajait a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben, - rendszerezni, bővíteni, elmélyíteni a korábban megszerzett tudást a nyelv rendszeréről, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, a magyar nyelv szinkrón sajátosságairól és múltbeli változásairól, - hangzó és írott szövegek mellett az új kommunikációs formák különféle jelenségeinek ismerete, megértése, készség-szintű gyakorlati alkalmazása, - és mindaz, ami a két tantárgy tanítása által elérendő célok megvalósítása érdekében elvégzendő. Kiemelt fejlesztési feladatok  énkép, önismeret  hon- és népismeret  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  a tanulás tanítása  testi és lelki egészség Fejlesztési követelmény Kulturált nyelvi magatartás:  az életkornak megfelelő kommunikáció minden beszédhelyzetben,  a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége,  a másként vélekedők álláspontjának megértése és tisztelete,  a saját vélemény megvédése, illetve korrigálása,  a kommunikációs zavarok fölismerése és képesség feloldásukra,  a verbális eszközök, illetve a szöveg- és mondatfonetikai eszközök valamint a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolása,  a megfelelő stílus és nyelvi magatartás megtalálása a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is,

92

Szövegértés:  szövegek gondolatmenetének, jelentésszerkezetének feltárása, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezése,  az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel,  az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai- tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is,  a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezése,  a szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle értelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás. Szövegalkotás:  a szabatos fogalmazás követelménye,  a személyiséget kifejező, egyéni stílus fejlesztése,  a saját nyelvi teljesítmény megítélése,  szövegtípusok vizsgálata a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban,  a korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) alkotásának, használatának folyamatos fejlesztése  sokféle szövegalkotó tevékenység, például személyes élmények, belső képek fölidézése, játékos szöveg-átalakítás, publicisztikai műfajok művelése, kreatívproduktív gyakorlatok. A tanulási képesség fejlesztése:  a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel,  a nyelvhasználata, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése,  a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás a problémamegoldó gondolkodás,  a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása,  a különféle információhordozók (könyvtár, elektronikus könyvtár) használata, kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal történő eligazodás az információk világában (digitális kompetencia) A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete:  a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerése, fogalmi szintű ismerete, a tanultak tudatos alkalmazása,  ismertek a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról,  tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történeteinek főbb korszakairól,  anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználása az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata:  annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai lehetnek egy műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban,

93

 az irodalomolvasás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között,  az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása,  a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása,  az önismeret, az önkritika folyamatos fejlesztése. Az irodalmi műveltség elsajátítása:  az irodalom folytonosságának megismerése  tájékozottság a kortársi és a klasszikus művek poétikai, műfaji, és tematikus kapcsolataiban,  képesség a művek jelentéseinek, erkölcsi tartalmainak, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban.

Tehetséggondozó csoport Anyanyelvi tapasztalatszerzés 8. osztály számára évi: 92 óra 1. modul: Év eleji ismétlés (4 óra) 2. modul: A tömegkommunikáció (5 óra) 3. modul: Hangok, szavak, mondatrészek (5-7. o. anyagának ismétlése) (8 óra) 4. modul: A mondatfajták (7 óra) 5. modul: Ismerkedés az összetett mondattal (19 óra) 6. modul: Szóalkotási módok: A szóösszetételek (12 óra) 7. modul: Nyelvünk élete (7 óra) 8. modul: Szóképzés, szóalkotás (18 óra) 9. modul: Könyvtári ismeretek (5 óra) 10. modul: A szöveg (7 óra) Célok, feladatok, új tanulásszervezési eljárások a tehetséggondozó csoport számára 1. modul: Év eleji ismétlés Törekvés a nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazására a mondatrészek felismerése és szerkezeti ábrázolása során. 2. modul: Tömegkommunikáció „Riport írása kedvenc tanárommal, példaképemmel.” „Interjú készítése kedvenc énekesemmel” – páros munka Hírek szerkesztése iskolánk életéről „Kedvenc sajtótermékem, folyóiratom bemutatása.” Dramatizálás, szituációs játékok

94

3. modul: Hangok, szavak, mondatrészek A hangok jelentés megkülönböztető szerepének megfigyeltetése Weöres Sándor verseiben. Szófajok felismerése, megnevezése Balassi Bálint, Csokonai és Arany műveiben (alapszófajok, viszonyszók, mondatszók). Rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak keresése Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményében és Arany János Családi kör című versében. Helyesírási készségfejlesztés: a helyesírási alapelvek gyakorlása kooperatív csoportmunkában. Helyesírási totó. 4. modul: A mondatfajták Mondatfajták felismerése különböző műfajú szövegekben. Hiányzó mondatjelek versekben Mondatok átalakítása, osztályozása – megadott szempont szerint szövegrészletekben. Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése szituációs játékokban. Egyszerű mondatok keresése a Légy jó mindhalálig című regényben. Állítási és tagadás nyelvi eszközei különböző irodalmi szövegekben. Helyesírási gyakorlatok: - régies helyesírású családnevek - földrajzi nevek -val, -vel ragos szavak

–

párbeszédes

5. modul: Ismerkedés az összetett mondattal Gyakorlatok a mellérendelő mondatok köréből Ellentétes, választó és kapcsolatos mondatok keresése a Légy jó mindhalálig című regényben. Jellemzés írása mellérendelő mondatokkal (Nyilas Misi alakja). Mellérendelő mondatok szerkesztése megfelelő kötőszavak kiválasztásával. Alárendelő összetett mondatok keresése és szerkesztése „A Pál utcai fiúk” című regényben A tagmondatok sorrendje „A fülemile” című műben. Helyesírási versenyfeladatok: Írásjelek az összetett mondat végén és a tagmondatok határán. Az idézés változatai, írásjelei, az idézőjel helyes használata. Tanult írók, költők gondolatainak idézése többféleképpen. Az idézés többféle módjának bemutatása Juhász Gyula aforizmagyűjteményéből. Idézés javítása interneten számítógéppel 6. modul: Szóalkotási módok – A szóösszetételek Gyakorlatok az alárendelő és mellérendelő szóösszetételek köréből Szóösszetételek keresése, típusaik megnevezése verssorokban és irodalmi szövegekben Összekeveredett szóösszetételek csoportosítása, szócsaládok gyűjtése Hiányos mondat kiegészítése mellérendelő szóösszetétellel Gyakorlatok az összetett szavak helyesírása köréből Többszörös szóösszetételek helyesírása, a helyes szóalakkal mondatalkotás Helyesírási totó Szópárok jelentésbeli különbségeinek érzékeltetése mondatalkotással Összefüggő szövegalkotás megadott szavakkal Hibavadászat: hibás szövegek javítása interaktív táblán 7. modul: Nyelvünk élete Régi magyar nyelvemlékeink – Dokumentumfilm – digitális tábla használata Tájszók gyűjtése: Nyírbogát és környéke

95

„Nyelvújító vagyok” – szóalkotás a tanult módon (egyéni munka) Személynévadás a magyar nyelvben – kutatómunka Leggyakoribb személy – és családnevek Nyírbogáton Riport készítése a falu legidősebb emberével 8. modul: Szóképzés, szóalkotás Képzett igék felismerése versekben Képzett igék helyesírása Képzett névszók helyesírása Hiányos szövegek kiegészítése Szóbonctan: teljes szóalak elemekre bontása Képzett szavak alkotása „képlet” alapján A képzett szó jelentése Képzett szavak aláhúzása közmondásokban, értelmezésük Helyesírási lottó és totó 9. modul: Könyvtári ismeretek Adatbázisok típusai, és használata. Kézikönyv és segédkönyvjellegű adatbázisok használata az Interneten. Az elektronikus információkeresés technikái, szabályai. Tematikus keresők, keresőgépek, metakeresők használata Elektronikus és virtuális könyvtárak a világhálón. Részletesebben a MEK és Neumann-ház használata. Elektronikus katalógusok használata. Különböző témákhoz információk gyűjtése hagyományos és elektronikus dokumentumokból, adatok pontos lejegyzésének szabályai, idézés, hivatkozás hagyományos és elektronikus dokumentumoknál Direkt és indirekt tájékoztató eszközök, kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, adattárak, bibliográfia). Bibliográfia készítése A tárgyszó katalógus használata a szaktárgyi tájékozódásban. Összetett keresések a számítógépes katalógusban Tartalmi tájékozódás (irányított forrás- és információkeresés megfelelő módszerek alkalmazásával, irodalomkutatás) 10. modul: A szöveg Nem nyelvi kifejezőeszközök felismerése szövegben Különböző szövegtípusok, szövegműfajok felismerése, megjelenítése digitális táblán Önálló szövegalkotás: ballagási meghívó szerkesztése és átadása –dramatizálás Protokoll – Ottlik Károly Protokoll című könyvének bemutatása Amerikai típusú és hagyományos önéletrajz írása – egyéni munka Kérvény írása kollégiumi jelentkezéshez „Írj kérvényt az osztályfőnöködhöz, hogy délutánonként szaktanári segítséggel készülhess a felvételidre!” Ballagói forgatókönyv készítése kooperatív csoportmunkában

96

Történelem 7- 8. évfolyam Az egyes csoportban a tanév során az a cél, hogy alaposabban elsajátítsák a tanulók az alap tanmenetben szereplő tananyagot. E mellett több időt szeretnék fordítani a kommunikációs készség fejlesztésére, mert több idő marad a tanulók gyakori felszólítására, a szóbeli számonkérésre. A fogalmak alapos megértése lehetővé teszi a pontos fogalomalkotást, a tananyag tökéletesebb elsajátítását. Több időt kell fordítani az időbeli és térbeli tájékozódás tökéletesítésére. Kiemelt célom a tanulás tanítása, amelyhez sajátos feladatlapok is segítséget nyújtanak, ha szükséges egyénre szabva. Gyakoroltatni kell az előző célhoz kapcsolódva a lényegkiemelést, mert gyakran ez is gondot okoz a tanulóknak. Meg kell tanítani a tanulókat a kérdésfeltevésre is. A célok elérése érdekében szükséges a csoport, páros és önálló munkamódszer alkalmazása, a digitális tábla és az sdt használata. A második csoportban, az alap tanmenetben szereplő tananyag mellett szükséges a kiegészítő tanmenetben szereplő anyagok elsajátítása is. Ezzel az a cél, hogy felkészüljenek az évente megrendezett megyei vetélkedőre és pontosabb képet kapjanak az adott korszakokról. Itt is több idő szükséges a verbális kommunikáció fejlesztésére, amire korábban kevesebb idő jutott. A logikus gondolkodás fejlesztése nélkülözhetetlen, ide kapcsolódik a vitakultúra fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés fejlesztése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a lehető legtöbb gyűjtőmunkát végezzék, a maguk által gyűjtött anyagot képesek legyenek beépíteni a tananyagba. Dolgozatokban kifejthetik a dolgok közötti összefüggéseket, gyakorolhatják ez által az érettségin is hasznosítható esszéírást. A kor követelményeinek megfelelően lehetővé szeretném tenni számukra, hogy dolgozataikat email-ben jutassák el hozzám. Munkánkat itt is segítheti az önálló és páros, ill. csoportmunka, a digitális tábla, az sdt. Ha a tanulóknak van igénye rá, lehetővé szeretném tenni számukra saját ppt készítését. A versenyfeladatok megoldásával szintén sok ismeretre lehet szert tenni.

Matematika 7. évfolyam A 2. sz. csoport kiegészítő tananyaga Hatványozás Azonos alapú hatványok szorzása, osztása, szorzat, hányados hatványozása konkrét számfeladatokban. Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok Új oszthatósági szabályok (a 8-cal, 125-tel, 3-mal és 9-cel való oszthatóság) megismerése. Törzsszámok, összetett számok Eratoszthenész szitája.

97

Racionális számok összevonása A számelméletben tanultak alkalmazása törtek egyszerűsítésében, összevonásában. Statisztikai számítások A százalékszámítás gyakorlati alkalmazása. Hozzárendelések vizsgálata Aktuális kiadványokban szereplő grafikonok értelmezése, elemzése. Kapcsolat a fizikában tanultakkal (út, idő, sebesség közti összefüggés, halmazállapot-változások). Egyenes arányosság Összefüggések fizikai mennyiségek között. Százalékszámítással, oldatok keverésével, mozgással kapcsolatos szöveges feladatok. Táblázatok készítése, elemzése. Fordított arányosság Összefüggések a fizikai mennyiségek között, mozgással kapcsolatos szöveges feladatok. Területszámítás. Tengelyes tükrözés, tengelyesen szimmetrikus síkidomok Háromszögek, négyszögek szerkesztése, területe. Az elfordulás mérése, forgatás, forgásszimmetrikus alakzatok Az elfordulás jellemzése irányított szöggel. Forgásszögek. Műveleti tulajdonságok Műveletek sorrendjének ésszerű megválasztása. Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel Terület, felszín, térfogat. Szöveges feladatok adatai, paraméterei közti összefüggések felírása többféleképpen. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel Műveleti sorrend. Geometriai, fizikai, kémiai számítások. Százalékszámítás.

Arányosság,

arány.

Háromszögek A külső szögek összege. Az oldalak és a szögek közti kapcsolat. A háromszög szerkesztése Az alapeseteken túlmenő szerkesztések és bizonyítások. Trapéz A trapéz szerkesztése A sokszög területe Tetszőleges sokszög területének meghatározása háromszögekre bontással. Szabályos sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, belső szögeik nagysága, területük meghatározása konkrét feladatokban.

98

Sokszöglapokkal határolt testek Testek építése, tulajdonságai, felszín, térfogat.

8. évfolyam A 2. számú csoport kiegészítő tananyaga Gondolkozz és számolj! Halmaz, elem, eleme, mint nem definiált alapfogalmak; üres halmaz, halmaz részhalmaza, halmazok kiegészítő halmaza, közös része (metszete), egyesítettje (uniója), különbsége. Bevezethetjük a fenti fogalmakkal kapcsolatos jelöléseket. Hatványozás Bizonyítjuk a hatványokkal végzett műveletek szabályait. Műveleti tulajdonságok. Műveleti sorrend. A zsebszámológép használata. A számok normálalakja Számolás normálalakban adott számokkal. A 10 negatív egész kitevőjű hatványainak értelmezése. 0-nál nagyobb számok normálalakja. Racionális és irracionális számok Véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtek törtalakja. Statisztikai számítások Statisztikai adatok és vizsgálatok gyűjtése egyéni munkában. Két változó véletlen kapcsolata. Felkészítés a középiskolai felvételi vizsgákra. Adott tulajdonságú ponthalmazok Adott tulajdonságú ponthalmazok alkalmazása szerkesztési feladatok megoldásában. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai I. A tétel bizonyítása, alkalmazása szerkesztési feladatokban. Pitagorasz-tétel A Pitagorasz-tétel megfordítása. A sokszögek területe. A kör kerülete, területe A körív hossza, a körgyűrű és körcikk területe. A testekről tanultak áttekintése, kiegészítése II. Hengerszerű testek Gúla, kúp, gömb A gúla testmagasságának, illetve az oldallapok magasságának kiszámítása. A gúla térfogata. Algebrai kifejezések Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel, nevezetes azonosságok.

99

Eltolás Az eltolás tulajdonságainak alkalmazása szerkesztésekben, bizonyításokban. Forgatás A forgatás végrehajtása. A forgatás tulajdonságainak alkalmazása szerkesztésekben, bizonyításokban. Forgásszimmetrikus alakzatok. Hasonlóság A hasonlóság alkalmazása háromszögek, téglalapok hiányzó adatának meghatározására. Háromszögek hasonlósága A háromszögek súlyvonalaira, illetve súlypontjára vonatkozó tételek bizonyítása. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása Nemlineáris egyenletek megoldásával is foglalkozunk.

Biológia 7. évfolyam 7. osztály 2 csoportjának kiegészítő feladatai 1. Témakör – Hazánk természetes élővilága - Hazánk nemzeti parkjairól videofilm megtekintése - Tesztfeladatok megoldása az erdő, a rét, a vizek, vízpartok élővilágából - Rét megtekintése – fajmeghatározás 2. Témakör – A távoli tájak természetes élővilága - Az esőerdők pusztulásának oka, következményei - Kiegészítő anyagban lévő fajok megismerése (Elefánt, zsiráf, strucc, óriáskenguru, delfin, pingvin, sarki nyúl, sarki róka) - Tesztfeladatok megoldása az adott témakörből - Kiegészítő olvasmányok feldolgozása (Miért csökken a szavannák területe?, Mekkorák az afrikai csordák?, A préri és a pampa, A mérsékelt övi füves puszták, A Föld legjelentősebb gabonatermő területei, Miért nem fagynak el az erdei fák?, A lombhullató erdők különleges életmódú, védett állata a hód, A fenyőerdők és a gombák, Hogyan védekezik a heringraj?, Milyen állatok a delfinek, Hol élnek a pingvinek?) - A Föld legjelentősebb nemzeti parkjai 3. Témakör – Az életközösségek általános jellemzői - Kiegészítő olvasmányok feldolgozása (Hőtűrő képesség és életmód, Mekkora egy-egy élőlény élőhelye? Milyen előnyös kapcsolatok vannak az együtt élő fajok között?, Mi a sorsa a zöld növények által hasznosított energiának?, Sok hulladékot termelünk!) - Környezetvédelmi problémák (Globális felmelegedés, savas eső, szmog, eutrofizáció, ózon probléma)

100

-

Az iskola környékének vizsgálata (A levegőben lévő szilárd alkotórészek, a közelben lévő csatorna vize, talaj) Tesztfeladatok megoldása

4. Témakör – Az élőlények rendszerezése - Vírusok, baktériumok okozta betegségek - Penicillin, borélesztő gomba, ehető és mérgező gombák - Ősi harasztok - Milyen nyitvatermő növényfajok gyakoriak hazánkban? - Osztriga, polip, tintahal, gyöngykagyló - Garda, tarajos és pöttyös gőte - Ősgyíkmadár - Növényhatározó, Állathatározó megismerése, használata - Fajmeghatározás az iskola környékén lévő területeken - Tesztfeladatok megoldása

8. évfolyam 8. osztály 2 csoportjának kiegészítő feladatai 1. Témakör – Az élőlények szerveződése - A szervezet szintjénél magasabb szerveződési szintek - Örökítő anyag, a DNS - Ujjlenyomatok - Járvány - Veszettség - Kullancs által terjesztett betegségek - A szemölcs - Csípőficam 2. Témakör – Az anyagcsere - Az emberi hang erőssége, magassága - Tuberkulózis - A dohányzás rossz szokás - Szent – Györgyi Albert - Farkasvakság, angolkór - Emésztőnedvek - Sérv - Nyirokszervek - Vérkeringés-William Harvey, Karl Landsteiner - Edward Jenner, Robert Koch - Művese 3. Témakör – Szabályozás - Mellékpajzsmirigy - Kreténizmus - Langerhans-szigetek

101

-

Érzékelési csalódások Békésy György-hallás A két agyfélteke működése I.P.Pavlov, B.F.Skinner – feltételes reflex Térdreflex Pészméker Jógik

4. Témakör – Szaporodás és egyedfejlődés - Fogamzásgátlás - Ikrek - Hormonális zavarok - Császármetszés - Regeneráció - „Lombikbébi” - Abortusz 5. Témakör – Olvasmányok feldolgozása - Géntechnológia - Klónozás - Allergia - Elhízás, fogyókúra - Keringési betegségek - Mesterséges szív - Szervátültetés - Drog - Környezeti gondjaink - Felelősségünk a Földért Témakörönként tesztfeladatok, különböző korábbi versenyfeladatok megoldása. Angol 7-8. Csoportbontás angol nyelvből 7-8. osztály 7-8. évfolyamon előzetes tanulmányi eredményeik alapján a tanulók két csoportba kerültek. A gyengébb, felzárkóztatásra szoruló tanulóknak így kisebb létszámú csoportokban van lehetőségük a törzsanyag elsajátítására. A későbbiekben nyelvvel kapcsolatosan továbbtanuló, jó vagy jeles érdemjegyű diákok, szintén kisebb csoportban ismerkedhetnek a törzsanyagon túli szókinccsel, amelyek a következőek: 7. osztály Szóbeli témakörök 1. Személyes bemutatkozás 2. Család

102

3. Napirend 4. Hobby 5. Útbaigazítás, információkérés 6. Iskola 7. Lakóhely bemutatása Írásbeli/nyelvtani témakörök 1. Informális levél írása 2. Összehasonlító fogalmazás írása (melléknévfokozás) 3. Országismeret (szövegértési, szöveghallgatási feladatok) 4. Jövőbeli tervek (modális segédigék) 8. osztály Az Origo-junior nyelvvizsga feladatsorainak megoldása (Szövegértés, szöveghallgatás, levélírás és nyelvtani feladatok) Szóbeli témakörök 1. Napirend, személyes bemutatkozás 2. Család 3. Külső személyleírás (képleírás) 4. Lakókörnyezet (város és falu összehasonlítása) 5. Vásárlás (bolt-hipermarket) 6 Szórakozás (étterem, mozi, szabadidő) 7. Egészség (háziorvosnál, kórházban, betegségek, egészséges életmód) Írásbeli/nyelvtani témakörök 1. Igeidők 2. Modális segédigék 3. feltételes mód (2. 3. típus) 4. Melléknévfokozás (összehasonlító fogalmazás) 5. Informális/Formális levél írása Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják. 1-3. évfolyamon választható tárgyként, 5-8. évfolyamon csoportbontásban. 7-8. évfolyamon nívócsoportban.

103

Az 1-3. évfolyamon választható „Angol nyelv” tantárgy tanterve:

ANGOL 1. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Köszönés, bemutatkozás, ismerkedés Utasítások Színek Számok 1-10-ig Ételek neve, kínálás Társasjáték Mondókák, dalok tanulása Összesen:

Óra 5 5 5 5 5 2 10 37 óra

Tanulói és tanulást- tanítást segítő taneszközök: Hello! – Szóbeli előkészítő szakasz I. Színes rajzok, a tanulók életkori sajátosságainak magfelelő tankönyv. Nincs benne szöveg, hiszen kicsi gyerekeknek szól, akiket felesleges írással, olvasással terhelni a nyelvtanulás kezdetén! Hello! – tankönyv (Járó Ildikó) Hello! – hangkazetta Kommunikációs szándékok: - Köszönés, elköszönés - Bemutatkozás - Köszönet és arra reagálás - Dolgok, személyek megnevezése - Igenlő válasz, nemleges válasz Továbbhaladás feltételei Szövegértés: - szavak felismerése magnóhallgatás során Beszédkésség: - témakörökhöz kapcsolódó dalok, mondókák ismétlése - hiányos válasz egyszerű mondatokban válaszadás Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Tudjon köszönni, bemutatkozni, elköszönni, meg köszönni dolgokat. Ismerje a számokat 1-10-ig, alapszámokat, egyszerűbb ételek neveit.

104

ANGOL 2. ÉVFOLYAM

ÓRATERV

Témakör Tulajdonságok Csodálkozás kifejezése Családtagok Számok 1-12-ig Testrészek Ruházat Mondókák, dalok tanulása Összesen:

Tanulói és tanítást – tanulást segítő taneszközök: English for you 1. Kommunikációs szándék: - Születés napi felköszöntés, partiban való beszélgetés - Kínálás, megköszönés, visszautasítás - Rácsodálkozás, dolgokra - Családtagok bemutatása, jellemzése - Testrészek, ruházat jellemzése, leírása Tollbamondás feltételei Szövegértés: - rövid mondatok, kifejezése „meghallása”. Beszédkészség: - témakörökhöz kapcsolódó dalok, mondókák ismétlése - hiányos egyszerű mondatokban a válaszadás Magasabb évfolyamra lépés feltételei: - Tudja bemutatni családtagjait, röviden jellemezni őket. - Tudjon ételt, italt kínálni, elfogadni és megköszönni. - Írja le ruházatát.

105

Óra 5 5 5 2 5 5 10 37 óra

ANGOL 3. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Let’s begin Numbers Colours School things Pets Days of the week Clothes Happy birthday Feeling Food Body Összesen: Tanulói és tanítást – tanulást segítő taneszközök: English for you 2. Nemzeti Tankönyv Kiadó Kommunikációs szándékok: - Iskola: az osztály, iskola tárgyai. - Háziállatok. - Hónapok, napok, nevei. - Érzelmek kifejezése. - Testrészek. Továbbhaladás feltételei Szövegértés: - Rövid párbeszédek megértése. - Témakörökhöz kapcsolódó mondatok kifejezések ismeretek - Válaszolás hiányos egyszerű mondatokra - Egyszerű párbeszédek eljátszása. Magasabb évfolyamra lépés feltételei. - Tudja a hónapok, napok neveit. - Beszéljen iskolai környezetéről, kedvenc állataikról. - Kedvenc ételeinek felsorolása. - Egyszerű érzelmek szavakkal történő kifejezése.

106

Óra 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 55 óra

Az 1-3. évfolyamon választható „ német nyelv” tantárgy tanterve:

Német nyelv I. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám: Az én világom A szűk család Állatok Színek Tőszámnevek 12-ig Játékok Dalok Iskola Ruházat Hónapok Ismétlés Szabadon felhasználható Összesen:

1 óra 37 óra 5 óra 2 óra 3 óra 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 8 óra 37 óra

Tanulói és tanulást – tanítást elősegítő taneszközök: Szóbeli előkészítő szakasz: - Képes szótár készítése Kommunikációs szándékok: - Köszönés, elköszönés - Bemutatkozás - Köszönet és arra reagálás - Dolgok, személyek megnevezése - Igenlő válasz, nemleges válasz Továbbhaladás feltételei Szövegértés: - szavak felismerése Beszédkészség: - témakörökhöz kapcsolódó dalok, mondókák ismétlése - hiányos válasz egyszerű mondatokban válaszadás Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Tudjon köszönni, bemutatkozni, elköszönni, megköszönni dolgokat. Ismerje a számokat 1-től 12-ig, tudjon színeket és néhány állatot megnevezni.

107

Német nyelv II. évfolyam Célok: A gyermekek magas fokú beszédörömének és tanulási hajlamának aktivizálása. A nyelv iránti érdeklődés ébrentartása játékos, változatos módszerekkel. Heti óraszám: Évi óraszám: Én és a családom Berendezési tárgyak Ruházat Napok Ételek, italok Tőszámnevek 20-ig Ünnepek (mikulás) Karácsony Húsvét Dalok, játékok Ismétlés Szabadon felhasználható Összesen:

1 óra 37 óra 4 óra 4 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5 óra 4 óra 6 óra 37 óra

Tanulói és tanulást – tanítást elősegítő taneszközök Szóbeli előkészítő szakasz II: - Első németkönyvem - Rajzfüzet, képkártyák, színes ceruza, tematikus képek, magnó, dalos kazetta Kommunikációs szándékok: - Köszönés, elköszönés - Bemutatkozás - Családtagok bemutatása - Taneszközök megnevezése - Ruházat megnevezése Továbbhaladás feltételei Szövegértés: - szavak felismerése - beszédkészség Magasabb évfolyamra lépés feltételei: - Tudja bemutatni családtagjait - Tudjon ételt, italt megnevezni

108

Német nyelv III. évfolyam

Célok: Az idegen nyelven való kommunikációs készség fejlesztése. A tanári munka keltse fel a gyermekek érdeklődését a nyelv iránt. Játékosan, változatos módszereket és minél több tevékenységi formát alkalmazva, elsősorban a szóbeliségre kell fektetni a hangsúlyt. Heti óraszám: Évi óraszám:

2 óra 74 óra

TÉMAKÖRÖK Rokonság Otthon Étkezés Ünnep Számok 100-ig Mondókák, versek, mesék (mesék dramatizálása) Szabadidő NYELVTAN Legfontosabb kérdőszavak Személyes névmások Főnevek többes száma A határozott és határozatlan névelő, alany- és tárgyesete Igeragozás Ismétlés Szabadon felhasználható Összesen:

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 14 óra 2 óra 4 óra 4 óra 4 óra 8 óra 16 óra 8 óra 4 óra 74 óra

Beszédértés: A német nyelvű óravezetéssel kapcsolatos közlések, kérdések, utalások. A tanult anyaggal kapcsolatos kérdések, közlések (élőbeszéd, hangkazetta) megértése. Beszédkészség: Egyszerű információk kérése és átadása. Egy képről 2-3 összefüggő mondat elmondása. Egyszerű cselekvések kifejezése. Rövid történetek, mondókák, egyszerű párbeszéd. Olvasási, olvasásértési készség: Egyszerű szavak diktálás utáni leírása. Mondatokból kihagyott szavak pótlása. Minta alapján üdvözlő szöveg írása. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: Az értékelésnek a visszajelzés szempontjából fontod szerepe van mind a tanár mind a tanuló számára. Az ellenőrzés, értékelés és minősítés mind szóbeli mind írásbeli teljesítmények alapján arányosan történjék. Fő szempontja, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantervi követelményeket. Legyen segítő szándékú, ne vegye el a tanuló kedvét a nyelvtanulástól. Érezze a tanuló, hogy nyelvi fejlődését szolgálja.

109

Tanulói tevékenységek: - frontális munkaformák - páros munka (párbeszéd, játék) - hangkazetta - gyűjtőmunka (ünnepi előkészületek) - játékok, vetélkedők, jelenetek Taneszközök: Tankönyv, tanulói füzet, készségfejlesztő gyakorlókönyvek, szótár, fóliák, videó kazetták, szemléltető eszközök, Schulbuss I. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három vagy négy kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.  A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

110

ADAPTÁCIÓS LAPOK 1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 1- 4. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs változás Évfolyam 1.

2.

heti

évi

8

296

3. évi heti Óraszám 296 7,5

heti 8

4. évi 277,5

évi

heti 7,5

277,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 5-8. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 5. évfolyamon nincs változás, 7. 8. évfolyamon heti 1 óra +, 6. évfolyamon + 0,5 óra. Évfolyam 5.

6.

heti

évi

4,5

166,5

heti 4,5

7. évi heti Óraszám 166,5 5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

111

8. évi 185

heti 5

évi 185

Óraterv 5. évfolyam magyar nyelvtan Témakör I. Év eleji ismétlés II.A kommunikáció tényezői III. A beszélt és az írott szöveg IV. A beszédhang és a betű 1. A magánhangzók jellemzői, törvényei, helyesírása. V. A beszédhang és a betű 2. A mássalhangzók jellemzői, törvényei, helyesírása. VI. A hangalak és a jelentés viszonya A szavak szerkezete. Összesen:

Óra 8 5 5 20 16 20 74

Óraterv 5. évfolyam magyar irodalom Témakör Ráhangoló, bevezető motiváció Népdalok, mesék Petőfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülőföld; Család, szülők, gyerekek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben Beépülő könyvtárórák (könyv és könyvtárhasználat) Összesen:

Óra 8 20 20 20 20 5 93

Óraterv 6. évfolyam magyar nyelv Témakör

Óra 5 26 36,5 11 6 84,5

I. Az ember társas lény II. Az ige III. A névszók IV. A határozószók V. A viszonyszó és az indulatszó Összesen:

Óraterv 6. évfolyam magyar irodalom Témakör

Óra 15

Monda, rege, ballada Arany János: Toldi Hősök a történetmondás műfajában Képek és formák a költészetben Szakaszzáró, rendszerező összefoglalás 5-6. évf.

18 18 17 9

Könyv- és könyvtárhasználat

5 82

Összesen:

112

1. Műveltségi terület: Élő idegen nyelv 2. Tantárgy: Német 3. Évfolyam: 1-4. évfolyam 4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5. Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 4. évfolyam heti + 0,5 óra a nem kötelező szabadon választható órák terhére

Évfolyam 1.

2.

heti

évi

1

37

heti 1

3. évi heti Óraszám 37 1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint

113

4. évi 37

évi

heti 2,5

93

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Élő idegen nyelv Tantárgy: Angol Évfolyam: 5-8. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 5.

6.

heti

évi

heti

3

111

3

7. évi Óraszám 111

évi

heti

évi

3

111

3

111

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

114

8.

heti

1. Műveltségi terület: Élő idegen nyelv 2. Tantárgy: Német 3. Évfolyam: 5-8. 4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5. Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 5.

6.

heti

évi

heti

3

111

3

7. évi Óraszám 111

évi

heti

évi

3

111

3

111

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

115

8.

heti

1. Műveltségi terület: Ember és társadalom 2. Tantárgy: Történelem és állampolgári ismeretek 3. Évfolyam: 5-8. 4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5. Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 5 évfolyamon + 0,5 6. évfolyamon + 0,5. Évfolyam 5.

6.

heti

évi

heti

1,5

55,5

2

7. évi heti Óraszám 74 3

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

116

8. évi

heti

évi

111

2

74

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Matematika Tantárgy: Matematika Évfolyam: 1-4. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. évfolyamban heti +1 óra, évi 37 óra, Évfolyam 1.

2.

heti

évi

5

185

heti 5

3. évi heti Óraszám 185 4

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

117

4. évi 148

heti 4

évi 148

Az 1. évfolyam Témakör

Óraszám 78+20 20+5 25+12 5 10 10 185

Témakör

Óraszám 85+20 10+5 30+12 7 8 8 185

Témakör

Óraszám 85 6 35 6 8 8 148

Témakör

Óraszám 88 8 35 5 6 6 148

Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika Mérések, értékelés ismétlések Összesen:

A 2. évfolyam Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika Mérések, értékelés Ismétlések Összesen:

A 3. évfolyam Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika Mérések, értékelés Ismétlések Összesen:

A 4. évfolyam Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika Mérések, értékelés Ismétlések Összesen:

118

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Matematika Tantárgy: Matematika Évfolyam: 5-8. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: a nem kötelező szabadon választható órakeret terhére 7. évfolyamon heti +0,5 óra, 5. 6. 8. évfolyamon heti +1 óra Évfolyam 5.

6.

heti

évi

5

185

heti 4

7. évi heti Óraszám 148 3,5

8. évi 129,5

heti 4

5. évfolyam Témakör Törtek Függvények, sorozatok Mértékegység, mértékváltás Geometria Szabadon felhasználható órakeret: Összesen:

Óraszám 10 6 6 10 5 37

6. évfolyam Témakör Racionális számok Arány, százalék Függvények Transzformációk Összesen:

Óraszám 10 10 10 7 37

7. évfolyam Témakör Algebrai kifejezések Egyenletek Függvények Sokszögek Összesen:

Óraszám 5 5 5 3,5 18,5

8. évfolyam Témakör Egyenletek Függvények Transzformációk Geometriai számítások Összesen:

Óraszám 10 10 10 7 37

119

évi 148

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint 1. 2. 3. 4.

Tantárgy: Informatika Évfolyam: 1-4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 3. évfolyamon informatika nincs, 4. évfolyamon +0,25 óra a nem kötelező szabadon választható órakeret terhére Évfolyam 1.

2.

heti

évi

-

-

3.

heti -

-

évi heti Óraszám 0,5

4. évi 18,5

1

5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

4. évfolyam Témakör Informatikai eszközök használata

Óraszám 9,25

120

évi

heti 37

1. 2. 3. 4.

Tantárgy: Informatika Évfolyam: 5-8. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 5. 6. évfolyamon nincs változás, 7. évfolyamon 0,25 órával nő, a 8. évfolyamon ugyanennyivel csökken. Évfolyam 5.

6.

heti

évi

1

37

heti 1

7. évi heti Óraszám 37 1

8. évi 37

1

5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint. 6. évfolyam Témakör Könyvtári informatika

Óraszám 9,25

7. évfolyam Témakör Könyvtári ismeretek

Óraszám 9,25

121

évi

heti 37

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Környezetismeret Tantárgy: Környezetismeret Évfolyam: 1-4. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. 3. évfolyamban nincs változás, 4. évfolyamban heti 0,25 órával nő, évi 9,25 órával Évfolyam 1.

2.

heti

évi

1

37

heti 1,5

3. évi heti Óraszám 55,5 1,5

4. évi 55,5

heti 1,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint. A 4. évfolyam Témakör A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésük Tájékozódási alapismeretek Közlekedés Országismeret Szabadon felhasználható órakeret Összesen:

Óraszám Folyamatos 10+2 10+2 6+2 6+1,5 2 8+2 4 55,5

122

évi 55,5

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Ember és természet Tantárgy: Természetismeret Évfolyam: 5-6. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 4.

heti

5. évi

heti 2

6. évi heti Óraszám 74 2

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

123

7. évi 74

heti

évi

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Kémia Tantárgy: Kémia Évfolyam: 7-8. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 7. 8. évfolyamon nincs változás Évfolyam 5.

heti

6. évi

heti

7. évi heti Óraszám 1,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

124

8. évi 55

évi

heti 1,5

56

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Fizika Tantárgy: Fizika Évfolyam: 6-8. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs változás Évfolyam 5.

heti

6. évi

heti 1

7. évi heti Óraszám 37 1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

125

8. évi 37

évi

heti 1,5

55

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Ember és természet Tantárgy: Biológia és egészségtan Évfolyam: 7-8. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: heti 1 óra Évfolyam 5.

heti

6. évi

heti

7. évi heti Óraszám 2

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

126

8. évi 74

évi

heti 2

74

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Ember és természet Tantárgy: Földrajz Évfolyam: 7-8. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 7. osztályban heti 0,5 óra. Évfolyam 5.

heti

6. évi

heti

7. évi heti Óraszám 1,5

8. évi 55

évi

heti 1

37

7. osztályban a nem kötelező szabadon választható órakeret terhére heti +0,5 óra, éves óraszámban 18 óra. 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint. 7. évfolyam Témakör Tájékozódás a földtörténeti időben Európán kívüli kontinensek tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalom földrajza Európa országainak természet- és társadalom földrajza

Óraszám 3 22+9

12+9

8. évfolyam a szabadon választható 18 óra felhasználása Témakör Közép-Európa tájainak és országainak természeti- és társadalom földrajza Kárpát-medence földrajza Természeti adottságok és társadalmigazdasági lehetőségek Magyarország tájain

127

Óraszám 5 3 10

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Ének-zene Tantárgy: Ének-zene Évfolyam: 1-4. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. 3. 4. évfolyamban nincs változás Évfolyam 1.

2.

heti

évi

1

37

heti 1

3. évi heti Óraszám 37 1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

128

4. évi 37

évi

heti 1

37

1. Műveltségi terület: Ének-zene 2.Tantárgy: Ének-zene 3.Évfolyam: 5-8. osztály 4.Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5.Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 5.-8. évfolyamban nincs változás Évfolyam 5.

6.

heti

évi

1

37

heti 1

7. évi heti Óraszám 37 1

6.A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

129

8. évi 37

évi

heti 1

37

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Rajz Tantárgy: Rajz Évfolyam: 1-4. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. 3. 4. évfolyamban nincs változás Évfolyam 1.

2.

heti

évi

1,5

55

heti 1,5

3. évi heti Óraszám 55 1,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

130

4. évi 55

évi

heti 1,5

55

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Vizuális kultúra Tantárgy: Vizuális kultúra Évfolyam: 5-8. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: változás nincs Évfolyam 5.

6.

heti

évi

1,5

55

heti 1

7. évi heti Óraszám 37 1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

131

8. évi 37

évi

heti 1

37

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Mozgókép és médiaismeret Tantárgy: Mozgókép és médiaismeret Évfolyam: 8. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 5.

heti

6. évi

heti

7. évi heti Óraszám

8. évi

heti 0,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

132

évi 18,5

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Technika és életvitel Tantárgy: Technika és életvitel Évfolyam: 1-4. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. 3. 4. évfolyamon nincs változás Évfolyam 1.

2.

heti

évi

1

37

heti 1

3. évi heti Óraszám 37 1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

133

4. évi 37

évi

heti 1

37

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Technika és életvitel Tantárgy: Technika és életvitel Évfolyam: 5-8. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 7. évfolyamban heti 0,25 órával csökken, évi 9,25 óra, 8. évfolyamban nő heti 0,25 órával, évi 9,25 Évfolyam 5.

6.

heti

évi

1

37

heti 1

7. évi heti Óraszám 37 1

8. évi 37

1

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint. 7. évfolyamból a 8. évfolyam azonos témaköréhez csatolva Témakör Fogyasztói kultúra Szabadidő kultúra

134

évi

heti

Óraszám 6 3

37

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Testnevelés Tantárgy: Testnevelés Évfolyam: 1-4. évfolyam Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: 1. 2. 3. 4. évfolyamon nincs változás Évfolyam 1.

2.

heti

évi

3,5

129

heti 3

3. évi heti Óraszám 111 3

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

135

4. évi 111

heti 3

évi 111

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Testnevelés és sport Tantárgy: Testnevelés Évfolyam: 5-8. osztály Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 5.

heti 2,5

6. évi 92,5

heti 2,5

7. évi heti Óraszám 92,5 2,5

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

136

8. évi 92,5

heti 2,5

évi 92,5

1. Műveltségi terület: Osztályfőnöki 2. Tantárgy: Osztályfőnöki 3. Évfolyam: 5-8. 4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5. Eltérés az adaptált helyi tantervtől: nincs Évfolyam 5. 6. 7. heti évi heti évi heti évi Óraszám 0,5 18,5 0,5 18,5 0,5 18,5 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

137

8. heti 0,5

évi 18,5

1. 2. 3. 4. 5.

Műveltségi terület: Művészetek és magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Hon- és népismeret Évfolyam: 5. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád Eltérés az adaptált helyi tantervtől: A modult 5. évfolyamban heti 1 órában tanítjuk. Évfolyam 5.

6.

heti

évi

1

37

heti

7. évi heti Óraszám

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

138

8. évi

heti

évi

1. Műveltségi terület: Művészetek és magyar nyelv és irodalom 2. Tantárgy: tánc és dráma 3. Évfolyam: 6. 4. Adaptált helyi tanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád 5. Eltérés az adaptált helyi tantervtől: A modult 6. évfolyamban heti 1 órában tanítjuk. Évfolyam 5. heti

6. évi

heti 1

7. évi heti Óraszám 37

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A nyíregyházi tantervcsalád követelmény-rendszere szerint.

139

8. évi

heti

évi

HELYI TANTERV: 2012 A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és mellékleteinek felhasználásával. Bevezetésre kerül a 2013/2014 tanévben az első és ötödik évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben.

I. Óratervek 1-8 évfolyam – normál tanterv Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+0,5 1 4+0,5 1 1 2 2 1 5 0 0 25

140

2. évf. 7+0,5 1 4+0,5 1 1 2 2 1 5 0 0 25

3. évf. 6+1,5 1 4+0,5 1 1 2 2 1 5 0 0 25

4. évf. 6+1 2+0,5 4+0,5 1 1 2 2 1 5 1 0 27

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

1. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1-4. évfolyam óraterve

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és 7 irodalom 1 Erkölcstan 1 Idegen nyelv 5 Matematika Informatika 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra Életvitel és 1 gyakorlat Testnevelés és 5 sport Kötelező tanítási 25 órák összesen

8

270

7

8

270

7

8

270

7

7

252

1 1 4

36 36 162

1 1 5

1 1 4

36 36 162

1 1 5

1 1 4

36 36 162

1 2 2

36 72 72

1 2 2

1 2 2

36 72 72

1 2 2

1 2 2

36 72 72

1 2 5 1 1 2 2

1 3 4 1 1 2 2

36 90 162 36 36 72 72

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

25

900

25

25

900

25

25

900

27

27

972

141

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

142

5 1 3 31

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3+0,5 4 1

6. évf. 4+1 3+0,5 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 0 28

1 1 1 5 1 0 31

1 1

1 1 1 1 1 5 1 0 28

143

5 1 0 31

7. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és 4 irodalom Történelem 2 Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika ,életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki óra Tánc és dráma Hon- és népismeret Kötelező tanítási órák összesen

8. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszá m

6. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

Tantárgy

5. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

5-8. évfolyam óraterve

5

162

5

5

180

4

4

144

5

5

180

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

4 4 1 2

3 4 1 2

126 144 36 72

3 4 1 3

4 4 1 2

126 144 36 90

3 4 1

3 4 1

108 144 36

3 4 1

3 4 1

108 144 36

2

2

72

2

1

54

2

2

72

1

2

54

2 1 1 1

54 54 36 36

2 2 1 1

2 2 1 1

72 72 36 36

1 1

1 1

36 36

1 1

1 1

36 36

1 2 1 1

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

28

28

1008

31

31

1116

31

31

1116

28

28

36

1008

144

II. Helyi tanterv tantárgyai, témakörei, óraszámai ALSÓ TAGOZAT 1 – 4 évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam

Heti óraszám: 7.5 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Éves óraszám: 270 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése  Az olvasástanulás előkészítése  Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás  Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása  Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése ÖSSZESEN:

15

2

25

5

2

70

5

2

20

5

2

20

5

2

50

5

2

15

2

7

2

5

2

227

Kerettantervi éves óraszám:

25 252

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18 18

270

145

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2. évfolyam

Heti óraszám: 7.5 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Éves óraszám: 270 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése  Az olvasástanulás előkészítése  Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás  Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása  Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése ÖSSZESEN:

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

18

18

85

37 10

10

20 42

10

10

2

5 227

Kerettantervi éves óraszám:

25 252

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

270

146

18

3. évfolyam

Heti óraszám: 7.5 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szöveg alkotás és megértés fejlesztése 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás  Az íráshasználat fejlesztése  Fogalmazási alapismeretek  Szövegalkotási gyakorlatok 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 270 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

15 3,5

55,5

15

5

12 18

5

16 7 12

12

8

17 28

19

16 6 194,5

Kerettantervi éves óraszám:

21,5 216

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

54

270

147

54

4. évfolyam

Heti óraszám: 7 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szöveg alkotás és megértés fejlesztése 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás  Az íráshasználat fejlesztése  Fogalmazási alapismeretek  Szövegalkotási gyakorlatok 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 252 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

6

5

5

18

8,5

10

28

5

15

21,5

36

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

15 55,5

11 24

16

21 6 194,5

Kerettantervi éves óraszám:

216

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

252

148

Matematika 1. évfolyam

Heti óraszám: 4.5 óra

Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Számonkérés Ismétlés ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 162 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

folyamatos

folyamatos

folyamatos

73 23 16 5 8 4 129

5 3 3

10

3 4 15

Kerettantervi éves óraszám:

144

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

2. évfolyam

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Számonkérés Ismétlés ÖSSZESEN:

18

162

Heti óraszám: 4.5 óra

Tematikai egység

5 18

Éves óraszám: 162 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

folyamatos

folyamatos

folyamatos

74 23 16 5 8 4 130

5 5 4

8

Kerettantervi éves óraszám:

14 144

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

162

149

10 18

3. évfolyam

Heti óraszám: 4.5 óra

Tematikai egység

1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérés 5. Statisztika, valószínűség ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 162 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

5+ folyamatos 80 15 24 5 129

Kerettantervi éves óraszám:

1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, mérés 5. Statisztika, valószínűség ÖSSZESEN:

10 5

10 3 5

15

18 18

162

Heti óraszám: 4.5 óra

Tematikai egység

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

144

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

4. évfolyam

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Éves óraszám: 162 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

5+ folyamatos 75 15 24 5 124

Kerettantervi éves óraszám:

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

15 5

10 3 5

20

18

144

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

162

150

Rajz- és vizuális kultúra 1. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélményfeldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

14

2

14

2

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

6

2

2 2

2

12

2

11

1

65

7

Kerettantervi éves óraszám:

0

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 72

151

2. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret

Éves óraszám: 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

90%

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe,használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélményfeldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

14

2

12

2

10

2

2

2 2

2

10

1

11

65

7

0 0

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

152

3. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

11

2

13

2

11

2

8

1

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2

2

2

2

7 7 65

7

0 0

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

153

4. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk ÖSSZESEN:

10

1

11

2

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4 8 2

2

2

2

12

2

12

2 65

Kerettantervi éves óraszám:

7

0

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 72

154

Életvitel, technika 1. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3.Közlekedés 4.Közösségi munka, közösségi szerepek ÖSSZESEN:

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

7 16

4

4 5

32

Kerettantervi éves óraszám:

4

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

2. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3.Közlekedés 4.Közösségi munka, közösségi szerepek ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

7 16

4

4 5

-

32

4

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

155

3. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3.Közlekedés 4.Pályaorientáció, közösségi szerepek ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

6 16

2 -

4 4

2

32

4

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

4. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3.Közlekedés 4.Pályaorientáció, közösségi szerepek ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

6 16

2 -

4 6

2 -

32

4

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

156

Ének - zene 1. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

1.Zenei reprodukció – Éneklés 2.Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3.Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4.Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 5.Zenei befogadás – Zenehallgatás ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

39 6

2 2

7

2

6

1

7 65

7

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0

72

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72 2. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Zenei reprodukció – Éneklés 2.Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3.Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4.Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 5.Zenei befogadás – Zenehallgatás ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

39 7

2 2

6

2

6

1

7 65

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0 0

7

72

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

157

3. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

1.Zenei reprodukció – Éneklés 2.Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3.Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4.Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

39 7

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

5 -

6

2

13

-

65

7

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

4. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

72

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Zenei reprodukció – Éneklés 2.Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3.Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4.Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

39 6

5

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2 7

13 65

7

0

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

72

158

Erkölcstan 1. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1. Az én világom 2. Társaim - Ők és én 3. Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

11 12 9

2 2

ÖSSZESEN:

32

4

Kerettantervi éves óraszám:

32

4

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

2. évfolyam Tematikai egység

1. Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 2. Én és tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 3. A környező világ 4. A nem látható világ ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

9

1

12

1

6 6 33

1

Éves óraszám: 36 óra Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

0 0

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

159

3. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?

10

1

2. Én és a társaim – Társakkal és egyedül 3.Én és közvetlen közösségeim – Az osztály és az iskola ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

12

1

11

1

33

3

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

4. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

1. Én és tágabb közösségeim – Kulturális-nemzeti közösség

18

2. Én és környezetem – Az épített és a tárgyi világ

6

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

2

3. Én és a mindenség – Születés és 8 elmúlás ÖSSZESEN: 32 Kerettantervi éves óraszám:

2 4

0

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

160

Környezetismeret 1. évfolyam Tematikai egység

Heti óraszám: 1 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Az iskola

8

Az iskolás gyerek Mi van a teremben? Hóban, szélben, napsütésben Élőlények közösségei Összefoglalás, ismétlés ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

6 5 6

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

7 32

4 4

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

2. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tájékozódás az iskolában, és környékén Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalás ismétlés ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

8

Éves óraszám: 36 óra Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

8 8 8 32

4 4

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

161

3. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

A kertben Mennyi időnk van? Miért érdemes takarékoskodni? Vágtat, mint a paripa Vágtat, mint a paripa Tájékozódás a tágabb térben (Magyarország ) Összefoglalás ismétlés ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

6 5 5 4 5 7

4 4

32

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

4. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

A mezőn Megtart, ha megtartod Egészség és betegség Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Tájékozódás a tágabb térben (a lakóhely ) Összefoglalás ismétlés ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

6 6 7 4

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

5 4

32

4 4

0

36

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

162

Testnevelés 1. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Előkészítő és preventív mozgásformák

10+ folyamatos

2

2.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

38

2

3.Manipulatív természetes mozgásformák

27

2

4.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

15

2

5.Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

20

2

6.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

15

2

7.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

15

2

8.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

24

2

ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

164

16

180

0

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

180

163

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 180 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Előkészítő és preventív mozgásformák

10+ folyamatos

2

2.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

36

4

3.Manipulatív természetes mozgásformák

26

4

4.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

15

4

5.Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

20

4

6.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

15

2

7.Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

30

8.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

8

ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

160

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

20

180

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

180

164

3. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 180 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Előkészítő és preventív mozgásformák

10+ folyamatos

2

2.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

27

3

3.Manipulatív természetes mozgásformák

35

3

4.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

15

2

5.Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

20

2

6.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

15

2

7.Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2

14

8.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

26

2

ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

162

18

0

180

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

180

165

4. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1.Előkészítő és preventív mozgásformák

10+ folyamatos

6

2.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

27

10

3.Manipulatív természetes mozgásformák

35

5

4.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

15

5

5.Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

20

5

6.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

15

5

7.Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

18

-

8.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

4 144

ÖSSZESEN Kerettantervi éves óraszám:

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

36

0

180

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

180

166

Angol 1. évfolyam

Heti óraszám 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám:36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Üdvözlés, köszönés Iskola Család, barátok Kedvenceim Szabadon felhasználható: - Ünnepek, (Karácsony, Húsvét) Összesen

36

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

36

2. évfolyam

8 8 8 8 4

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám:36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Játékok Testünk Étkezés Otthon Szabadon felhasználható: - Ünnepek (Születésnap, Anyák napja) Összesen

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

8 8 8 8 4

36

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

36

167

3. évfolyam

Heti óraszám 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám:36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Barátok Szabadidő Család Állatok Városunk Étkezés Öltözködés Szabadon felhasználható: - Saját iskolám Összesen

36

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

36

4. évfolyam

6 6 6 4 4 4 4 2

Heti óraszám 2.5 óra

Tematikai egység

Iskola, barátok Természet, állatok Sport, testünk Ételek öltözködés, időjárás Szabadidő Család/otthon Ünnepek, hagyományok Fantázia és valóság Összesen

Éves óraszám:90 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

10 9 9 9 9 9 10

3 3 3 3 3 3 4 3 7

65

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

72

18

18

90

168

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Német 1. évfolyam

Tematikai egység

Heti óraszám 1 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Üdvözlés, köszönés

4

Mondókák

10

Dalok

6

Versek

6

Mikulás

2

Játékok

4

Ismétlés, gyakorlás

4

Összesen

36

Kerettantervi éves óraszám: Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36 36

169

2. évfolyam

Heti óraszám 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Dalok

4

Számok

8

Játékok

8

Szinek

4

Versek

4

Karácsony

4

Ismétlés, gyakorlás

4

Összesen

36

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

170

3. évfolyam

Heti óraszám 1 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Mesék, mesehősök

8

Mesék dramatizálása

10

Húsvét

2

Dalok

4

Versek

4

ABC

4

Ismétlés, gyakorlás

4

Összesen

36

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

171

4. évfolyam

Heti óraszám 2.5 óra

Éves óraszám: 90 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Család

12

Iskola

12

Állatok

10

Étkezés

12

Idő, időjárás

12

Öltözködés

5

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Testünk

8

Otthon

10 9

Ismétlés, gyakorlás Összesen

9

63

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

90

172

18

FELSŐ TAGOZAT 5 – 8. osztály

Magyar nyelv és irodalom – A 5. évfolyam Magyar nyelvtan

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv szerkezete; Helyesírási alapelvek Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalás, gyakorlás Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

6 4 6 12 15 1 2 2 12 3 2 7 7

65 72 72

173

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

5. évfolyam Magyar irodalom

Heti óraszám: 2.5 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 90 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Mesék Szövegalkotás Petőfi Sándor: János vitéz Szövegalkotás Táj, szülőföld Szövegalkotás A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei-bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkházi olvasmány Összefoglalás, gyakorlás Könyvtáróra

10 1 15 3 5 1 5

Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

65

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

10

15 10

72 90

174

7

3 5

7

18 18

6. évfolyam Magyar nyelvtan

Heti óraszám: 2.5 óra

Tematikai egység

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotás Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Összefoglalás, gyakorlás Összesen

Éves óraszám: 90 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

2

4 2 10 3 18 4

1 2 3 10

10 10 7 7

65

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

72 90

175

18

18

6. évfolyam Magyar irodalom Tematikai egység

Heti óraszám: 2.5 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Ballada Szövegalkotás Monda, rege Szövegalkotás Arany János: Toldi Szövegalkotás Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) Összefoglalás, gyakorlás Könyvtáróra

5 1 5 1 15 3 10 15 10

Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

65

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

10

72 90

176

Éves óraszám: 90 óra

7

3 5

7

18 18

7. évfolyam Magyar nyelvtan

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Összefoglalás, gyakorlás Könyvtáróra Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

2

2 2 4 19 1 1

1 2 19

4 32

4 36 72

177

1 6 5 36 36

7. évfolyam Magyar irodalom

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Egy korstílus-a romantika Nagyepikai alkotás-egy Jókairegény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Dráma műfajok (egy komédia) A média kifejezőeszközei Összefoglalás, gyakorlás Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

10

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

8 22 6 8

8 3 7 7

65 72 72

178

0 0

8. évfolyam Magyar nyelvtan

Heti óraszám: 2.5 óra

Tematikai egység

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalás, gyakorlás Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

Éves óraszám: 90 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

7

2

2 2 9 29 2

2 1 10

3 2 7 1

1

1 7 7

65 72 90

179

2 18 18

8. évfolyam Magyar irodalom

Heti óraszám: 2.5 óra

Éves óraszám: 90 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kisepikai alkotások-prózai és verses Nagyepikai alkotás-regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok-tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből-magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok-egy tragédia és/vagy egy komédia A média kifejezőeszközei A média társadalmi szerepe, használata Összefoglalás, gyakorlás Könyvtáróra Összesen

13

1

8 17

2

6

5

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

7

7 3 4 7 65

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

7

72 90

180

5 5 18

18

Erkölcstan 5. évfolyam Tematikai egység

Test és lélek Kapcsolat, barátság, szeretet Kortársi csoportok Összesen

Heti óraszám: 1 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Társadalmi együttélés A technikai fejlődés hatásai A mindenséget kutató ember Összesen

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

11 11 10 32

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

6. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2 2 4

36 36

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

11 10 10 31

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

0

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

5 5

36 36

181

0

7. évfolyam Tematikai egység

Ki vagyok én, és mi vezérli tetteimet? Párkapcsolat és szerelem Egyén és közösség Összesen

Heti óraszám: 1 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Helyem a világban Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet Összesen

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

10

1

11 11 32

3

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

8. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

0

36 36

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

11 11 11 33

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

0

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3 3

0

36 36

182

0

Történelem 5. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Az ókori görög–római világ A középkori Európa világa A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Összesen

12

1

23 14 16

2 2 2

65

7

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

6. évfolyam

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0

72

0

72

Heti óraszám: 2 óra

Tematikai egység

A Magyar Királyság virágkora A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon Összesen

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

13 14 18 20

2 1 2 2

65

7

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

72 72

183

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0

0

7. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az első világháború Európa és a világ a két háború között

1

8

1

12

1

8

1

11

Magyarország a két világháború között

1

14

A második világháború

12

2

Összesen

65

7

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 0

72

184

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

8. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólúsú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi szabályok Állampolgári alapismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Háztartás és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkció, a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények A média társadalmi szerepe, használata Reklám és hír a hagyományos és az új médiában Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

6

2

8

1

6

1

8 6

1 1

5

1

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3 5 5 5 3 3 2

65

7 72 72

185

0 0

A Kormány 7/2014.(I.17.) Korm. rendelete alapján a történelem tantárgy keretén belül a következő módosításokat végeztük el: 5. évfolyam Tematikus egység: Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Kiegészítés: A Biblia. Történetek az Ószövetségből (a Héber Bibliából) Dávid és Salamon. Tematikus egység: A középkori Európa világa. Kiegészítés: A keresztény egyház felépítése, jellemzői. A fontosabb Európai államok az első ezredfordulón. Megkülönböztetés, kirekesztés.

6. évfolyam Tematikus egység: A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon. Kiegészítés: Az 1848. forradalom. A Szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői, a többség és kisebbség összefogása.

7. évfolyam Tematikus egység: Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon. Kiegészítés: Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Tematikus egység: Európa és a világ a két háború között. Kiegészítés: Nemzeti szocializmus Németországban, Hitler a diktátor. Megkülönböztetés, kirekesztés. Tematikus egység: Magyarország a két világháború között. Kiegészítés: A Horthy-korszak jellegzetességei. Megkülönböztetés, kirekesztés.

8. évfolyam Tematikus egység: Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése. Kiegészítés: Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (a demokratikus Izráel állam létrejötte, arab-izráeli és vietnámi háborúk. Tematikus egység: Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon. Kiegészítés: A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően. A Kárpát medencén kívüli magyarság helyzete. Kisebbség, nemzetiség.

186

Matematika 5. évfolyam

Heti óraszám: 4 óra

Éves óraszám: 144 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3.Geometria 4.Függvények, sorozatok 5. Statisztika, valószínűség

3 68 34 9 6

6.Ismétlés,ellenőrzés

10

Összesen

130

Kerettantervi éves óraszám:

10 4

14 144

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

6. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0

144

Heti óraszám: 4 óra

Éves óraszám: 144 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3.Geometria 4.Függvények, sorozatok 5. Statisztika, valószínűség

3 48 19 11 6

7 2 2

6.Ismétlés,ellenőrzés

10

Összesen

97

Tematikai egység

Kerettantervi éves óraszám:

11

36 36

144

187

1 27 8 6

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

7. évfolyam

Heti óraszám: 4 óra

Éves óraszám: 144 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3.Geometria 4.Függvények, sorozatok 5. Statisztika, valószínűség

3 45 24 10 6

5 3 2 1

17 13 5

6.Ismétlés,ellenőrzés

9

Tematikai egység

Összesen

1 11

97

Kerettantervi éves óraszám:

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

8. évfolyam

36 36

144

Heti óraszám: 4 óra

Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3.Geometria 4.Függvények, sorozatok 5. Statisztika, valószínűség 6.Ismétlés,ellenőrzés Összesen Kerettantervi éves óraszám:

Éves óraszám: 144 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4 36 26 15 7

4 3 2

14 13 7

9

2

2

97

11

36

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

144

188

Fizika - B 7. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység Természettudományos vizsgálati módszerek

7

Mozgások

16

2

Nyomás

14

2

Energia, energiaváltozás

9

1

Hőtan

14

2

Év végi összefoglalás

5

Összesen

7

65

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

8. évfolyam

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

0 0

72

Heti óraszám: 1.5 óra

Éves óraszám: 54 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Elektromosság, mágnesesség

12

3

7

Optika, csillagászat

14

1

6

Nyomás (Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang.)

3

2

A tanév végi összefoglalás

3

3

Tematikai egység

Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

54

189

Földrajz 7. évfolyam

Heti óraszám: 1.5 óra

Éves óraszám: 54 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

A szilárd Föld anyagai és folyamatai

8

5

A földrajzi övezetesség alapjai

7

4

Gazdasági alapismeretek

5

4

Afrika és Amerika földrajza

14

2

Év végi összefoglalás

1 4

Összesen

2

34

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

54

190

8. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység Ázsia földrajza

2

10

Ausztrália, a sarkvidékek földrajza és az óceánok földrajza Európa általános földrajza

4 5 5

1

Kelet-és Közép-Európa földrajza

6 7

1

A Kárpát-medencevidék földrajza

5

A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország társadalmi és természeti értékei Magyarország társadalomföldrajza

6

Észak-és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza

1

5 10

4

Év végi összefoglalás Összesen

9

63

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

191

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Kémia - B 7. évfolyam

Heti óraszám: 1.5 óra

Tematikai egység

A kémia tárgya, kémiai kisérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok

Éves óraszám: 54 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

1

1

16

2

3

12

1

5

A kémiai reakciók típusai ÖSSZESEN:

9 32

4

18

Kerettantervi éves óraszám:

36 Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18 54

192

8. évfolyam Tematikai egység

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 72 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kémiai reakciók típusai

14

2

Élelmiszerek és az egészséges életmód

13

1

Kémia a természetben

12

1

Kémia az iparban

12

1

14

2

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

ÖSSZESEN: 65

7

Kerettantervi éves óraszám:

72 Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 72

193

Vizuális kultúra 5. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

5

Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

7

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

2

Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

3

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

3

Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

7

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

5

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

194

0

6. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

5

Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

7

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

3

Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

2

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

5

Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

5

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

5

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

195

0

7. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Kifejezés, képzőművészet 3

Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet

6

A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek, rajzok

4

Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

3

Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

3

Média és mozgókép kultúra – a média kifejezőeszközei 3

A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

5

Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története

5 4

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

196

0

8. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Kifejezés, képzőművészet

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet

5

A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

4

Vizuális kommunikáció Montázs

4

Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

2

Média és mozgókép kultúra- a média kifejezőeszközei

2

Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete Média és mozgókép kultúra- a média kifejezőeszközei

2

A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

4

Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története

5 4

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

197

0 0

Testnevelés 5. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Természetes és nem természetes mozgásformák

18

Úszás és Úszó jellegű feladatok

18

Sportjátékok

35

Atlétikai jellegű feladatok

20

Torna jellegű feladatok

29

Alternatív környezetben űzhető sportok

23

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

19

Összesen

10 8

18

162

Kerettantervi éves óraszám:

180

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 0

180

198

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

6. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Természetes és nem természetes mozgásformák

18

Úszás és Úszó jellegű feladatok

18

Sportjátékok

35

Atlétikai jellegű feladatok

20

Torna jellegű feladatok

29

Alternatív környezetben űzhető sportok

23

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

19

Összesen

10 8

18

162

Kerettantervi éves óraszám:

180

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 0

180

199

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

7. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Természetes és nem természetes mozgásformák

17

Úszás és Úszó jellegű feladatok

18

Sportjátékok

31

Atlétikai jellegű feladatok

23

Torna jellegű feladatok

29

Alternatív környezetben űzhető sportok

22

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

23

Összesen

12 5

17

163

Kerettantervi éves óraszám:

180

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 0

180

200

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

8. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 180 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Természetes és nem természetes mozgásformák

17

Úszás és Úszó jellegű feladatok

18

Sportjátékok

31

Atlétikai jellegű feladatok

23

Torna jellegű feladatok

29

Alternatív környezetben űzhető sportok

22

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

23

Összesen

12 5

17

163

Kerettantervi éves óraszám:

180

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0 0

180

201

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Hon és népismeret 5. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység Az én világom I.

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2

Az én világom II.

2

Találkozás a múlttal I.

1

5

Találkozás a múlttal II.

2

6

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink

12

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén Házi dolgozatok témakörönként

1

5

Összesen

4

32

Kerettantervi éves óraszám:

36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

36

202

0

Informatika 4. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Az informatikai eszközök használata

0

0

11 óra

Alkalmazói ismeretek Az információs társadalom Könyvtári informatika ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

0 0 0 0

0 0 0 0

18 óra 5 óra 2 óra

36 óra

0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

5. évfolyam

36 óra

36 óra

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Az informatikai eszközök használata

0

0

8

Alkalmazói ismeretek

0

0

10

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

0

0

10 6

Infokommunikáció Könyvtári informatika ÖSSZESEN: Kerettantervi éves óraszám:

0

0

0

0

0

0

2 36

0 36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

203

6. évfolyam Tematikai egység

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Az informatikai eszközök használata

4

0

0

Alkalmazói ismeretek

10

4

0

Problémamegoldás inf. eszközökkel és m.

8

0

0 0

Infokommunikáció

4

0 0

Az információs társadalom Könyvtári informatika

4

0

2

0

ÖSSZESEN:

0

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

0

36 0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

204

7. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Az informatikai eszközök használata

2

1

0

Alkalmazói ismeretek

14

0

0

Problémamegoldás inf. eszközökkel és m.

6

1

0 0

Infokommunikáció

4

1 0

Az információs társadalom Könyvtári informatika

3

1

3

0

ÖSSZESEN:

0

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

0

36 0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

205

8. évfolyam Tematikai egység

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Az informatikai eszközök használata

2

1

0

Alkalmazói ismeretek

14

0

0

Problémamegoldás inf. eszközökkel és m.

6

1

0 0

Infokommunikáció

4

1 0

Az információs társadalom Könyvtári informatika

3

1

3

ÖSSZESEN:

0

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

0

0

36 0

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

36

206

Ének – zene - A 5. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció-Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – kompetenciák fejlesztése

Befogadói

Zenei befogadás – Zenehallgatás

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

15

1

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

3

1

3

2

7

ÖSSZESEN:

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

36

207

0

0

6. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció-Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – kompetenciák fejlesztése

Befogadói

Zenei befogadás - Zenehallgatás

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

15

1

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

3

1

4

2

7

ÖSSZESEN:

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

36

208

0

0

7. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció-Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – kompetenciák fejlesztése

Befogadói

Zenei befogadás - Zenehallgatás

Éves óraszám : 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

11

1

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

3

1

4

2

10

ÖSSZESEN:

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

36

209

0

0

8. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Zenei reprodukció – Éneklés

–

Befogadói

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

11

Zenei reprodukció-Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás fejlesztése

Éves óraszám : 36 óra

4

4

3

kompetenciák

Zenei befogadás - Zenehallgatás

4

10

ÖSSZESEN:

4

32 Kerettantervi éves óraszám:

36

210

0

0

Természetismeret 5. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám : 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység Élet a kertben

12

Állatok a házban és a ház körül

8

Alföldi tájakon (Hazai tájak élővilága címmel egyes témakörök) Állandóság és változás környezetünkben

6 9

Tájékozódás a valóságban és a térképen

5

A Föld és a Világegyetem

7

Felszíni és felszín alatti vizek

7

Hegyvidékek, dombvidékek

5

A természet és a társadalom kölcsönhatásai

6

Összefoglalás, ismétlés

7

Összesen

7

65

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

211

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

6. évfolyam

Heti óraszám: 2.5 óra

Éves óraszám : 90 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Alföldi tájakon Tájékozódás a valóságban és a térképen

4 5

A Föld és a Világegyetem

4

Hegyvidékek, dombvidékek

6

2

Az erdő életközössége

12

3

Vizek, vízpartok élővilága

12

3

Kölcsönhatások és energia vizsgálata

8

Az ember szervezete és egészsége

14

3 2

5 7

Összefoglalás, ismétlés Összesen

7

65

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

90

212

18

Biológia - A 7. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám : 72 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a Világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében

10

10

2

Részekből egész

11

3

Szépség, erő egészség

10

2

12

10

Ismétlés

2

Összesen

9

63

Kerettantervi éves óraszám:

72

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

72

213

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

8. évfolyam

Heti óraszám: 1.5 óra

Tematikai egység

Éves óraszám : 54 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

A szervezet anyag- és energiaforgalma

13 óra

A belső környezet állandóságának biztosítása

11 óra

A fogamzástól az elmúlásig

10 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

6 6 2

Összefoglalás, ismétlés

ÖSSZESEN:

34

Kerettantervi éves óraszám:

36

214

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2

4

2

18

18

Idegen nyelv – angol 5. évfolyam Tematikai egység

Iskola Család, barátok Szabadidő, sport Lakóhelyünk, otthonunk Étkezés Ünnepek Zene/művészetek Fantázia és valóság Összesen

Heti óraszám 3.5 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Iskola Család, barátok Város, bevásárlás Utazás, pihenés, szabadidő Étkezés, egészséges életmód Környezetünk védelme Öltözködés, időjárás Ünnepek – angolszász ünnepek Összesen

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

15 15 17 14 15 17

3 5 3 4 4 11

108 126

Heti óraszám 3.5 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Éves óraszám:126 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

11 108

12 6 18 18

126

215

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

1 2 2 2 2 2

97

Helyi tanterv szerinti éves óraszám

18

18

17 16 16 16 16 16

Kerettanterv szerinti éves óraszám

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

5 5

97

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

6. évfolyam

Éves óraszám:126 óra

7. évfolyam Tematikai egység

A mi világunk, Földünk és a világűr Ember és természet Család, otthon Egészség és betegség, egészséges életmód Szórakozás, Zene/művészetek Utazás, Városok és felfedezések Bevásárlás Étkezés Összesen

Heti óraszám 3 óra

Éves óraszám:108 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

12 12 12 12

2

12 13 12 12 97

2

Kerettanterv szerinti éves óraszám

Tematikai egység

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

2

3 2 11 108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám

8. évfolyam

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

108

Heti óraszám: 3 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Éves óraszám: 108 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

A szabadidő hasznos eltöltése, sport Fantázia és valóság Modern kommunikáció Környezetünk védelme Modern világunk, Tudomány/Technika Múltunk és jövőnk Ünnepek és hagyományok

12 12 12 12 12 13 12

3

Időjárás, Öltözködés

12

2

Összesen

97

11

Kerettanterv szerinti éves óraszám

2 2 2

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám

108

216

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

Idegen nyelv – Német 5. évfolyam

Heti óraszám: 3,5 óra Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Család

11

Otthon

12

Étkezés

12

Idő, időjárás

12

Öltözködés

12

Sport

12

Iskola, barátok

12

Éves óraszám: 126 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3

Állatok

10

Ünnepek, szokások

2

12

8

Ismétlés, gyakorlás Összefoglalás

8

Összesen

13

95

Kerettantervi éves óraszám:

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

126

217

18

6. évfolyam

Heti óraszám: 3,5 óra

Éves óraszám: 126 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Természet, állatok

15

Város, bevásárlás

14

Utazás, pihenés

15

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

4

Környezetünk védelme

8

4

Szabadidő, szórakozás

12

2

Egészséges életmód

14

Fantázia, valóság

12

Zene, művészetek

5

5 8

Ismétlés, gyakorlás Összefoglalás

8

Összesen

13

95

Kerettantervi éves óraszám:

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

18

126

218

18

7. évfolyam

Heti óraszám: 3 óra

Éves óraszám: 108 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Család, otthon

10

Iskola, barátok

10

Öltözködés, idő, időjárás

12

Egészséges életmód, sport

12

Utazás, pihenés

12

Természet, állatok

12

Környezetünk védelme

12

Földünk és a világűr

12

Ismétlés, gyakorlás

5

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

3 8

Összefoglalás Összesen

11

97

Kerettantervi éves óraszám:

108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

108

219

0

8. évfolyam

Heti óraszám: 3 óra

Éves óraszám: 108 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Tematikai egység

Szabadidő, szórakozás

5

Város, bevásárlás

5

Étkezés

5

Ünnepek és szokások

5

Fantázia és valóság

4

Felfedezések

12

Tudomány, technika

12

Múltunk és jövőnk

15

Média, kommunikáció

12

Zene, művészetek

12

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

10

Ismétlés, gyakorlás Összefoglalás

10

Összesen

97

Kerettantervi éves óraszám:

1 11 108

Helyi tanterv szerinti éves óraszám:

0

108

220

0

Technika - B 5. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összesen

7 8

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

1 2

14 3 32

1 4

Kerettanterv szerinti éves óraszám Helyi tanterv szerinti éves óraszám

6. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra

36 36

Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység

Éves óraszám: 36 óra

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összesen Kerettanterv szerinti éves óraszám

Kerettanterv szerinti órakeret 10%

7 8

1 2

14

0

3 32

1 4 36

Helyi tanterv szerinti éves óraszám

36

221

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

7. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység

Kerettanterv szerinti órakeret 90%

Éves óraszám: 36 óra Kerettanterv szerinti órakeret 10%

A háztartás és közszolgáltatások Közlekedés Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Összesen

10 6 8

32

4

Kerettanterv szerinti éves óraszám

36

4

1 1 2

8

Helyi tanterv szerinti éves óraszám

36

222

Hozzáadott óra a szabadon felhasználható órakeretből

III.

Kerettanterv és Helyi tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek felhasználásával. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1 5 2 25

2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1 5 2 25

3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 1 5 2 25

4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1 5 2 27

1. évfolyam 7+0.5 4+0.5 1 2 2 1+1 1 5 0 25

2. évfolyam 7+0.5 4+0.5 1 2 1+1 2 1 5 0 25

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1 1 5 0 25

4. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 2 1 1 5 0 27

Óraterv a helyi tantervben (SNI) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

223

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5-8. osztályban Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4 4 1 2

6. évfolyam 4 4 1 2

7. évfolyam 4 2 4 1 2

8. évfolyam 4 2 4 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1 2 28

2 1 2 2 1 1 5 1 2 28

4 1 1 1 1 2 5 1 2 31

4 2 1 1 1 1 5 1 2 31

5. évfolyam 4+1 4+1 1 2

6. évfolyam 4+1 4+1 1 2

7. évfolyam 4 2+1 4 1 2

8. évfolyam 4+1 2 4 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1 0 28

2 1 2 2 1 1 5 1 0 28

4+1 1 1 1 1 2 5 1 0 31

4+1 2 1 1 1 1 5 1 0 31

Óraterv a helyi tantervben (SNI) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

224

IV.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a tanév első napján) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése szeptember 15.-ig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

V. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott legfontosabb pedagógiai feladatok            

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Módszertani alapelvek: belső motiváció, differenciálás, kooperatív

225

Kulcskompetenciák fejlesztése         

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Ebben a szakaszban jelentős a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

226





a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

VI.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg, heti 5 testnevelés óra keretében. Délután választható foglalkozás keretében sportköri foglalkozást is szervezünk, mely további testmozgásra ad lehetőséget. A legfontosabb feladat 1-4. évfolyamon a motoros képességek és készségek fejlesztése, az egészségtudatos testnevelési és sportolási szokások kialakítása, a mozgás megszerettetésének érdekében. Az 5-8. évfolyamon a jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épül a diák- és szabadidős sport, a tehetségesek számára az élsporti utánpótlás nevelés.

VII. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek Az intézményünkben folyó pedagógiai munka szerves résészét alkotják a tanórán kívüli foglalkozások, melyek a meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításán túl hozzájárulnak az iskola egyediségének a kialakításához, elsősorban itt nyílik lehetőség a szabad pedagógusválasztásra. A tanórán és iskolán kívüli tevékenységek céljai: Az iskolai nevelő és oktatási céljainak megvalósítását kell szolgálnia, lehetőséget ad a tehetséges gyermekek magasabb szintű fejlesztéséhez, a lassabban haladók felzárkóztatásához. Az alábbi aktív tanulást és művelődést elősegítő foglalkozások közül választhatnak. - szakkörök - tanulmányi szaktárgyi versenyek, alsó tagozat: mesemondó, szépolvasó, matematika verseny, helyesíró verseny, komplex feladatmegoldó verseny, szavalóverseny felső tagozat: helyesíró,matematika,fizika,német,angol,földrajz,természetismeret, biológia,kémia,történelem, versmondó verseny - levelezős feladatmegoldó versenyek

227

Passzív tanulást és művelődést elősegítő foglalkozások: - közös múzeum, színházlátogatások Sportolást, testedzést elősegítő foglalkozások - sportnap szervezése - diáksportkör szervezése - sportági házi bajnokságok - sportversenyek Szórakoztató programok - Táborok szervezése, farsang,diáknap ,falunap, gyermeknap Ünnepeken, ünnepélyeken, megemlékezéseken való részvétel - tanévnyitó, október 6., október 23., március 15., ballagás, tanévzáró Iskolán kívüli tevékenység: - hitoktatás - könyvtár Kulturális rendezvények szervezése: - színházlátogatás - diákrendezvények – ünnepek: mikulás karácsony farsang majális anyák napja madarak és fák napja tanulmányi kirándulások Tanulmányi versenyek: Ambrózy matematika Jedlik fizika Varga Tamás-matematika Városkörzeti matematika Kaán Károly természetismereti Herman Ottó biológia Városkörzeti biológia Curie-5-6.o. környezetismeret 7.o. környezetvédelem Városkörzeti nyelvi versenyek (Nyírbátor, Balkány) Kozma László Országos Informatikai Alkalmazói Verseny Bethlen Gábor Szakközépiskola által szervezett informatikai verseny Rajzpályázatok Sportversenyek 1. Akadályverseny

228

2. Sportági házi bajnokságok: kézilabda labdarúgás röplabda sorversenyek 3. Körzeti versenyek: kézilabda – Mikulás kupa atlétika labdarúgás Megyei és országos verseny, amennyiben tovább jut a körzetből

VIII. Projektoktatás Projekt Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. A projektoktatás megvalósulása A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét (tudás és készség alkalmazása, rendszerezés, önállóság, felelősség vállalása, professzionális magatartás). A projekt munkaformái: csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel, - beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb. A témahét fogalma A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az

229

alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Jellemzői  A módszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván.  A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A probléma tehát mindig kettős, egyrészt a vizsgálat tárgyában, másrészt a vizsgált probléma megoldásának megszervezésében, a produktum elkészítésében jelenik meg.  A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt.  A célvezérelt tanítás során a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége.  A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény.  A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek.  A tanár nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot, feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktasson be.  A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk.  Az információt a helyzetértékelés-problémafelismerés → információszükségletismeretszerzés → ismeretalkalmazás → problémamegoldás → helyzetértékelés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel.  Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik.  A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg. A témahét tervezésének feltételei  A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz.  A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is.  A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezessenek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen.  A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése.  Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is.  A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között.  Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak.  A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.

230

A megvalósítás lépései 1. Előkészítés  Tájékozódás a szakirodalomban.  Aktív mag létrehozása a testületben.  Iskolavezetés, szülők, diákok tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.  Részvétel konferenciákon. Külső előadók felkérése a tantestület tájékoztatása, megnyerése céljából.  Helyi koncepció kidolgozása, majd megvalósítása néhány vállalkozó kolléga segítségével.  A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, javaslattétel a pedagógiai program módosítására. 2. Osztályfőnöki teendők  A témahét címén belül a feldolgozandó területek kijelölése „ötletroham” segítségével; a felmerült variációk közül a legnépszerűbb kiválasztása.  Csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint.  Adminisztráció (haladási napló vezetése).  A projektkészítés lépései: o célok megfogalmazása, o a téma felosztása, o egyes lépések rögzítése, o a csoport munkamódszerének meghatározása, o időrendi tervezés, o a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása.  Osztályfőnöki háttértámogatás: projekttervek ellenőrzése, korrekciós javaslatok megtétele, bejelentkező levelek, telefonok elintézése, a kapcsolattartás módjának meghatározása. 3. Szaktanári teendők  Tanácsadás téma és igény szerint.  A témához kapcsolódó irodalomjegyzék, könyvek, cikkek biztosítása.  Segítségnyújtás a produktumok elkészítéséhez. A témavezető tanár feladata  Projektterv készítése  Csoportalakítás segítése  Célmeghatározás  Egyes lépések rögzítése  Időrendi tervezés  Munkamódszer meghatározása, megválasztása  Eszközök biztosítása  Ellenőrzés  Kapcsolattartás tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, külsős támogatókkal 4. Szükséges erőforrások:  Humán: o a tanulók előzetes ismeretei, érdeklődésük o a pedagógus szaktudása, beállítódása, attitűdje

231

 

o a szülők támogatása, családi háttér Szervezeti keret: o tanórai: könyvek, cikkek, képek o tanórán kívüli: iskolai és városi könyvtár, levéltár Tárgyi: o könyvek, újságcikkek o CD o Internetes adatbázisok o képzőművészeti kellékek

5. Interdiszciplinaritás – tantárgyak bevonása: A témahét céljának megfelelően ezen a héten az adott tanulócsoportok minden tantárgyi órán a karácsony témaköréhez kapcsolódva hajtanak végre feladatokat: 6. Utómunkálatok  Az osztályfőnök az iskolavezetés nevében köszönőlevelet küld a támogatóknak.  Az arra érdemes tapasztalatok közzététele a helyi sajtóban, TV-ben, iskolai honlapon.  Két hét után a kiállítás lebontása.  Osztályfőnöki értékelés, tanulói tapasztalatok összegzése. A témahét célja, várható eredményei: - A hagyományok megőrzése, továbbvitele - Fejlődik a tanulók kommunikációja, viselkedési kultúrája - Csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés érzése, az önállóan végzett munka öröme. - Növekszik a tanulók motiváltsága, az önbizalma a munka során - A tanulók önálló ismeretszerzési és szervezőképessége fejlődik - Minden tanuló részt vesz a közös tevékenységben. - A tanár-diák viszony pozitív irányba változása Nehézségek - Fenntartások az új munkaszervezési móddal szemben (kezdetben kész feladatlapok ajánlásával kivédhető). - A szakórák megtartásának biztosítása a tanév során. - Az életkori sajátosságok figyelembevétele.

Karácsonyi készülődés A projekt témája: A projekt időtartama: A témahét helyszíne:

KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉS december utolsó tanítási hete (5 nap) Vántus István Általános Iskola, Nyírbogát Hunyadi út 1. tantermek, aula, tornaterem, nagyterem

A témahét célja:  A karácsonyi hagyományok ápolása, a népszokások megismerése  Más népek karácsonyi szokásainak megismerése 232

 

A karácsonnyal kapcsolatos irodalmi, zenei művészeti alkotások megismerése A kompetencia fejlesztése o Információgyűjtés, a kapott információk kezelése, válogatása o Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás o Kombinatív és rendszerező-képesség o Adatok rögzítése o Kommunikációs készség fejlesztése o Megfigyelőképesség o Értő, elemző olvasás fejlesztése o Memória fejlesztése o Koncentrációskészség fejlesztése o Tanulási technikák fejlesztése o Idegen nyelvi kompetencia o Digitális kompetencia o Esztétikai érzék fejlesztése o Kreativitás, alkotókedv fejlesztése o Önismeret, saját lehetőségeik felismerése, tudatosítása o Szocializáció, kooperatív együttműködés, felelősségvállalás o Életszerű ismeretek megismerése o Sikerélmény, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, tolerancia fejlesztése

A témahét résztvevői:  A Vántus István Általános Iskola tanulói és pedagógusai, együttműködő szervezetek Szükséges erőforrások:  Humán: o a tanulók előzetes ismeretei, érdeklődésük o a pedagógus szaktudása, beállítódása, attitűdje o a szülők támogatása, családi háttér  Szervezeti keret: o tanórai: könyvek, cikkek, képek o tanórán kívüli: iskolai és községi könyvtár, szociális otthon  Tárgyi: o könyvek, újságcikkek, CD o Internetes adatbázisok o képzőművészeti kellékek Interdiszciplinaritás – tantárgyak bevonása: A témahét céljának megfelelően ezen a héten minden tanulócsoport minden tantárgyi órán a lent megadott óraszámban a karácsony témaköréhez kapcsolódva hajtanak végre feladatokat:  idegen nyelvi órán 1 órában, matematika 2 órában történelem, hon- és népismeret, informatika, ének, rajz, technika, testnevelés és osztályfőnöki órákon 1-1 órában (a konkrét megvalósítást minden alkalommal projektterven rögzítjük) Munkamódszerek:  kooperatív módszerek  kooperatív csoportmunka  páros munka 233

 

információ-adatgyűjtés ünnepi műsor

Produktumok:  meghívók  ajándékok  ünnepi műsor  tabló – faliújság  dal/verstanulás  iskoladekoráció (fenyőfadíszek, ablakdíszek) A projekt értékelésének szempontjai:  élményt adó volt-e  elérte-e a témahét a kitűzött célt  bővült-e a tanulók ismerete  elégedettség  együttműködés megvalósulása a munka folyamán Értékelés: a tanórán kívüli tevékenység után karácsonyi díszekkel, karácsonyi mézeskalácssüteményekkel. A projektzárás után a tanórai munkát osztályzatokkal is értékelheti a pedagógus. Jutalmazás: karácsonyi ajándék az osztályok részére, ha erre lehet forrást találni (pályázat, alapítvány, önkormányzat). Záró megjegyzés A projektmódszer beépítése a mindennapi iskolai gyakorlatba nem könnyű feladat, de a pozitív visszajelzések alapján mégis az a vélemény, hogy továbbra is folytatni kell ezt a tevékenységet.

Március 15. A projekt időtartama: február vége – március első fele Projekt célja:  Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek megismerése  1848. március 15-e eseményeinek megismerése  Az 1848-as forradalom nagy alakjainak megismerése  Kompetencia fejlesztés: o Lényegkiemelő képesség o Rendszerező képesség o Adatok rögzítése o Memória fejlesztés o Demokráciára nevelés o Érzelmi-erkölcsi nevelés

234

o o o o

Digitális képesség Memória Szociális kompetencia Koncentrációs készség

A témahét résztvevői:  7. osztály  osztályfőnök  magyar tanár  tánc-és dráma tanár  ének tanár  történelem tanár  rajztanár  technika tanár Munkamódszerek:  információ - adatgyűjtés  csoportos munka  kooperatív módszerek  páros munka  frontális munka Bevont tantárgyak:  magyar  történelem  ének  rajz  informatika  tánc és dráma Produktumok:  ünnepi műsor  daltanulás  verstanulás  faliújság készítés  kokárda készítés Projekt értékelésének szempontjai:  élményt adó volt-e  bővült-e a tanulók ismerete  elérte-e célját a témahét  elégedettség  együttműködés a munka folyamatában Szervezeti keret:  tanóra  tanórán kívül

235

Október 6. A projekt időtartama: szeptember vége-október eleje Projekt célja:  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek megismerése  1849. október 6. eseményeinek megismerése  A 13 aradi vértanú életének megismerése  Kompetencia fejlesztés: o Lényegkiemelő képesség o Rendszerező képesség o Adatok rögzítése o Memória fejlesztés o Demokráciára nevelés o Érzelmi-erkölcsi nevelés o Digitális képesség o Memória o Szociális kompetencia o Koncentrációs készség A témahét résztvevői:  6. osztály  osztályfőnök  magyar tanár  ének tanár  történelem tanár  rajztanár  technika tanár Munkamódszerek:  információ - adatgyűjtés  csoportos munka  kooperatív módszerek  páros munka  frontális munka Bevont tantárgyak:  magyar  történelem  ének  rajz  informatika Produktumok:  ünnepi műsor  daltanulás  verstanulás  faliújság készítés

236

Projekt értékelésének szempontjai:  élményt adó volt-e  bővült-e a tanulók ismerete  elérte-e célját a témahét  elégedettség  együttműködés a munka folyamatában Szervezeti keret:  tanóra  tanórán kívül

Október 23. A projekt időtartama: október hónap Projekt célja:  Az 1956-os forradalom eseményeinek megismerése  Az 1956-os forradalom nagy alakjainak megismerése  Kompetencia fejlesztés: o lényegkiemelő képesség o rendszerező képesség o adatok rögzítése o memória fejlesztés o demokráciára nevelés o érzelmi-erkölcsi nevelés o digitális képesség o memória o szociális kompetencia o koncentrációs készség A témahét résztvevői:  8. osztály  osztályfőnök  magyar tanár  ének tanár  történelem tanár  rajztanár  technika tanár Munkamódszerek:  információ - adatgyűjtés  csoportos munka  kooperatív módszerek  páros munka  frontális munka

237

Bevont tantárgyak:  magyar  történelem  ének  rajz  informatika Produktumok:  ünnepi műsor  daltanulás  verstanulás  faliújság készítés Projekt értékelésének szempontjai:  élményt adó volt-e  bővült-e a tanulók ismerete  elérte-e célját a témahét  elégedettség  együttműködés a munka folyamatában Szervezeti keret:  tanóra  tanórán kívül

IX.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve

Csoportbontások - Nívócsoportos oktatás Bontásban történik a nyelv oktatása. A bontás szempontja a tanított nyelv (angol – német) közötti választási lehetőség. A 2011/2012-es tanévtől 7-8. évfolyamon csoportbontásban nívócsoportos oktatást vezettünk be. A bontás angol, történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika, biológia tárgyakban történik. A bontás képesség szerint történik, a tanulók év végi osztályzatát véve alapul. Az 1-es csoportba kerülnek a kettes és hármas osztályzattal rendelkezők, a négyes és ötös osztályzattal rendelkezők pedig a 2-es csoportba. A kettes csoportba bekerülhet a tanuló, ha a tantárgyi pár egyikéből hármas osztályzata van, amennyiben a szaktanárok úgy ítélik meg. A csoportok átjárhatóságára az év végén van lehetőség, amennyiben az osztályzatok azt indokolttá teszik. A magyar nyelv a matematikával van párban, a történelem pedig a biológiával a bontás során. Az informatikát azokon az évfolyamokon oktatjuk csoportbontásban ahol egy osztály van, mivel ezekben az osztályokban nagy a létszám, így nincs biztosítva a gépekhez való hozzáférés lehetősége.

238

X. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben a csoportok szervezésénél, valamint a tanítási órán és tanórán kívüli tevékenységek hozzájutásánál a szegregáció mentesség valósul meg. Ha egy évfolyamon két osztály van, törekszünk arra, hogy a fiúk- lányok aránya, a HHH-s tanulók száma azonos legyen. Foglalkozásaink során törekszünk arra, hogy a nevelés-oktatás eszközeivel megakadályozzuk a különleges figyelmet igénylő tanulók lemaradását. Szabadidős programokon való részvételükkel fejlesztjük személyiségüket. Pályaválasztási tevékenységek során igyekszünk minél több szakmát, foglalkozást bemutatni, megismertetni tanulóinkkal. Megismertetjük őket, a különböző felzárkóztató programokkal( Arany János program). A hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek,tanulók iskolai sikerességének elősegítését szolgálja a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés megszervezése. Az SNI tanulók integrált képzése, oktatásuk megszervezése az SNI helyi tanterv szerint is az esélyegyenlőségüket szolgálja. Cél az Útravaló Ösztöndíjprogramba való bekapcsolódás.

XI.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén,legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban, a nevelőtestület döntése alapján javító vizsgát tehet meghatározott időpontban. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a készség tárgyak kivételével minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvételtől - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és a tantestület engedélyezte az osztályozó vizsgát - magántanuló volt.

239

Betegség esetén – amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a 250 órát- ha a tantestület úgy dönt, kellő számú érdemjegy birtokában a tanuló osztályozható. Az iskola igazgatója a tanuló részére kérelmére engedélyezheti egy vagy több évfolyam megismétlését, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.

XII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei 1. Iskolánk a község egyetlen iskolája így 1-8. osztályba jelentkezés esetén beiskolázási körzetén belül, minden tanulót felvesz. 2. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről: a) az óvoda vezetője b) ha gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben – oktatásban való részvételéről dönteni, ha arra, az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 4. A tanuló más iskolából történő átvételénél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

240

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntésnél előnyben kell részesíteni a HHH-s tanulókat. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

XIII. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az második-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

241

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam második félévében és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL  A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 9. A második évfolyamon, év végén és 3.-8 évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. A második évfolyamon, év végén és 5.-8 évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 12. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente minimum a heti óraszám +1 érdemjeggyel kell értékelni. 13. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 14. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Alsó tagozat: Teljesítmény 0-40 %: 41-60 %: 61-81 %: 82-91 %: 92-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

242

Humán tárgyak: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Matematika, Fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, egészségtan, ének, technika: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

15. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:  második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika (év végén), környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.  nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

XIV. A tanulók magatartásának és szorgalmának, jutalmazásának értékelési elvei 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

243

2. A tanulók magatartását az első – második évfolyam első félévéig szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam év végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

244

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5.A tanulók szorgalmát az első – második évfolyam első félévéig szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam év végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 6.Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

245

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

-

1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, kitűnő eredményt elért és az igazgatói és nevelőtestületi dicséretben részesült tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, a jeles tanulmányi eredményt elért tanulók pedig oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, ill. az igazgatói és nevelőtestületi dicséretben részesült tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben, jutalmazásban részesülnek. f) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben, jutalmazásban részesülnek. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

246

4. 5. -

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmezésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmezések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés;

Az iskolai fegyelmezések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

6.

A fegyelmeztetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni

7. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente minimum a heti óraszámnál eggyel több érdemjegynek kell lenni.

XV. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:     

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20 – 30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segítjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

247

XVI. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: helyből ugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

248

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

249

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 1 24 26 28 30 32 34 36 2 28 30 32 34 36 38 40 3 32 34 36 38 40 42 44 4 36 38 40 42 44 46 48 5 40 42 44 46 48 50 52 6 44 46 48 50 52 54 56 7 48 50 52 54 56 58 60 8 52 54 56 58 60 62 64 9 56 58 60 62 64 66 68 10 60 62 64 66 68 70 72 11 64 66 68 70 72 74 76 12 68 70 72 74 76 78 80 13 72 74 76 78 80 82 84 14

8. 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 29 30 32 1 20 23 24 29 32 33 34 36 2 24 27 28 33 36 37 38 40 3 28 31 32 37 40 41 42 44 4 32 35 36 41 44 45 46 48 5 36 39 40 45 48 49 50 52 6 40 43 44 49 52 53 54 56 7 44 47 48 53 56 57 58 60 8 48 51 51 57 60 61 62 64 9 52 55 56 61 64 65 66 68 10 56 59 60 65 68 69 70 72 11 60 63 64 69 72 73 74 76 12 64 67 68 73 76 77 78 80 13 68 71 74 77 80 82 83 84 14 3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.

250

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. 6. évfolyam 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. 6. évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). 251

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 1 7 9 11 13 15 17 19 2 9 11 13 15 17 19 21 3 11 13 15 17 19 21 23 4 13 15 17 19 21 23 25 5 15 17 19 21 23 25 27 6 17 19 21 23 25 27 29 7 19 21 23 25 27 29 31 8 21 23 25 27 29 31 33 9 23 25 27 29 31 33 35 10 25 27 29 31 33 35 37 11 26 28 30 32 34 36 38 12 27 29 31 33 35 37 39 13 28 30 32 34 36 38 40 14

8. 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 1 1 2 2 3 4 5 6 7 2 2 2 3 4 5 6 7 8 3 2 3 4 5 6 7 8 9 4 3 4 5 6 7 8 9 10 5 4 5 6 7 8 9 10 11 6 5 6 7 8 9 10 11 12 7 6 7 8 9 10 11 12 13 8 7 8 9 10 11 12 13 14 9 8 9 10 11 12 13 14 15 10 9 10 11 12 13 14 15 16 11 10 11 12 13 14 15 16 17 12 11 12 13 14 15 16 17 18 13 12 13 14 15 16 17 18 19 14

252

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

253

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

XVII. Az iskola egészségnevelési terve Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. a) az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak megismerése b) az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalók bővítése c) a személyes testi és lelki higiénés ismeretek bővítése d) a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepének felismerése e) a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelési módszereinek megismerése f) ismerjék a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, g) ismerjék az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát az életkoruknak megfelelő szinten h) ismerjék az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit.

254

Az egészségnevelés szinterei iskolánkban: - tanítási órák - interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, - serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, - kortárssegítők képzése, - problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, - interaktív, sajátélményen alapuló szituációs játékok, - részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, - az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, - környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), - a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, Egészségnevelés a tanítási órákon - Szaktárgyi órák témafeldolgozása (minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez) Testnevelés Legyenek tisztában azzal, hogy a sport az egészséges életmód nélkülözhetetlen része ismerjenek meg minél több mozgásos játékot. Biológia Ismerjék a saját szervezetük alapvető szervezeti-működési jellemzőit, ok-okozati összefüggéseit. Ismerjék a környezeti- egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére. Földrajz A különböző szép tájak megismerése járuljon hozzá lelki egészségük fejlődéséhez. A világ különböző részein élő emberek életformájának megismerése járuljon hozzá az egészség értékként való felfogására. Fizika Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatását. Kémia Ismerjék a káros anyagok (drog, alkohol, cigaretta, energiaital) egészségkárosító hatásait. Matematika Tudják értelmezni a különböző grafikonokat, diagramokat, táblázatokat. Magyar nyelv és irodalom A drámajátékok alkalmazásával fejlődjön személyiségük. Érzelmi életük fejlődjön az irodalmi művek elemzése során. Ismerjék a kommunikáció stressz oldó hatását.

255

Idegen nyelv Legyenek toleránsak más népek problémáival szemben. Etika Becsüljék meg az iskolában már kialakult egészségmegőrző értékeket. Történelem Ismerjék meg az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait az egészség megőrzése terén, hagyományok tiszteletben tartása. Ének-zene Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, tudjanak ellene védekezni. Vegyék észre a zene szépségét, emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatását. Rajz Legyenek képesek egészségnevelési témakörben alkotásokat létrehozni, alkalmazzanak természetes anyagokat Tánc és dráma Sajátítsák el a néptánc elemeit, legyenek képesek adott szituációt, érzelmet megfogalmazni mozgásukkal. Osztályfőnöki óra Összefogja a szaktárgyak hagyományos tanórai kereteken túlmutató tevékenységeit. Fejleszti a tanulók önismeretét. Segíti a tanulókat a közösségben elfoglalt helyük megtalálásában. Tudatosítja az egészséges és biztonságos élet szokásait, ismérveit és a veszélyeztető tényezőket.

Tanórán kívüli programok Az egészségnevelés összetett feladat, ezért eredményessége akkor a legjobb, ha a tantárgyak közötti integráció érvényesül. Ezért nagyon fontosak a tanórán kívüli programok. - Tanulmányi kirándulások évente 1-2. alkalommal munkaterv szerint - DÖK-nap – akadályverseny - Egészségnap - Sportnap - Előadások (Drog-prevenció, személyes higiénia …..) - Kerékpártúrák és természetjáró túrák.

256

Módszerek Mindkét nevelési területen fontosak azok a módszerek, amelyek aktivizálják a gyerekeket, erősen hatnak az érzelmeikre, együttműködésre késztetik őket. Folyamatos megújulást igényelnek a pedagógusoktól ezért a továbbképzéseknek nagy a jelentősége. Módszereink: - dráma játékok (szituációs, érzékelést fejlesztő, bizalomerősítő, dráma…) - projekt módszerek - művészeti kifejezés (rajz, fotó, irodalom, táncművészet, népművészet...) - riportmódszer (kérdőíves, riportkészítés…)

XVIII.

Iskolai környezeti nevelési program

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  A környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek és a környezetvédelmi szakkör biztosítják. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:  minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;  minden évben a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedő, akadályverseny;  minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;  a hulladék gyűjtés megszervezése az iskolában.

257

Az iskola rövid távú céljai és feladatai az egészségnevelés és környezeti nevelés terén Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

Az egészség- és környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Fizikai edzettség, ügyesség fejlesztése, élmény biztosítása. Mérjük fel a tanulók környezeti attitűdjét a 4. évfolyamon, és a káros szenvedély attitűdjét a 7. évfolyamon! A tanulók egységesen lássák az egy témához tartozó ismereteket – erősítsük a tantárgyköri kapcsolatokat! Legyenek a tanulók a környezet védelmezői!

Műveltségi területenként konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. „Mindennapos” testnevelés alsó tagozatban és felső tagozatban egyaránt. Tanulói kérdőívek kidolgozása, mérés lebonyolítása.

Átdolgozott tanmenetekTöbb környezeti tartalom.

Igazgató, igazgatóhelyettes, szaktanárok

Javul a tanulók egészségi állapota.

Szaktanárok

A mérés eredménye segít a feladatok kijelölésében, eredményesebb a nevelésünk.

Munkaközösség vezetők

Projektek kidolgozása pl.: „Egészséges táplálkozás”, „Környezetvédelmi nap”

Rendszerszemlélet alakul ki. Egyre több tanuló vesz részt az önálló ismeretszerzésben.

Munkaközösség vezetők

„Örökbefogadási akció” Egy-egy terület, fa, élőlény feletti védnökség. Rendszeresen figyelik, gondozzák a védett értéket. Madáretetés. DÖK tisztasági verseny. Szelektív hulladékgyűjtés.

Változik a morál. Kötődnek az örökbefogadott területhez, élőlényhez. Átérzik a környezet megóvásának fontosságát. Javul a tisztaság.

Igazgató, munkaközösség vezetők, szaktanárok

Figyelemfelhívás. Feliratik kihelyezése. Mérések, számítások. Természetes anyagokból, takarékos felhasználással készítenek különböző tárgyakat. Régi természetes tartósítási eljárások megismerése. Az iskolai könyvtárban szakkönyvek, folyóiratok hozzáférhetőségét biztosítva, témák kidolgozására. Faliújságon cikkek megjelentetése az adott témákban.

Csökken az iskola víz és áramfogyasztása.

Az iskola tisztaságának javítása. Takarékoskodás vízzel és villanyárammal. A tanulók ismerjék meg, népi hagyományainkat és ápolják azokat! Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az önállóm ismeretszerzés képességét!

258

Felelősök

DÖK, osztályfőnök, munkaközösség vezetők Osztályfőnökök

Ismerik a hagyományokat. Előrelátás. Takarékosság jellemzi munkájukat.

Igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők

A tanulók megtanulják a szakirodalmat a témának megfelelően használni, megalapozva az élethosszig tanulás képességét.

Szaktanárok

XIX. A képzés rendje 1. A képzés szakaszai Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: a) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és b) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. 2. Képzési specialitások: - Integrációs és képesség kibontakoztató fejlesztés - Nyelvi bontás (angol – német) - 7-8. évfolyamon nívócsoportos oktatás - Alapfokú művészeti oktatás (néptánc, festészet) – külső szervezésben (Nyíri Alapfokú Művészeti Iskola ) A néptánc heti két órában valósul meg az alsó tagozatos osztályoknál, felső tagozaton szakköri formában. A festészeti csoport vegyes korösszetételű. 3. Az iskola élet és munkarendje: A munkarendet meghatározó dokumentumok: - Nemzeti Köznevelési Törvény - Pedagógiai program - a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet - SZ.M.SZ - Házirend Ezek alapján készül el az iskola munkaterve, mely éves szinten szabályozza az oktatási folyamatot, illetve készülnek el az egyéb ütemezések, melyek megszabják a munka kereteit. A tervezés szintjei: - Az év eleji nyitó értekezleten a tantestület fogadja el az éves munkatervet, benne az eseménynaptárt. A tantestület félévi értekezleten konkretizálja a II. félév teendőit - Évi 2 alkalommal a tantestület nevelési értekezleten vizsgálja valamely nevelési terület elméleti vonatkozásait. - Igény szerint a vezetőség munkaértekezletet hív össze. A munkát – a tanóra szintjéig – meghatározó dokumentumok: - tantárgyfelosztás - órarend - délutáni foglalkozások rendje - ügyeleti rend Mindezeket az iskolavezetés előterjesztése nyomán a nevelőtestület hagyja jóvá, s a Munkaterv mellékletét képezik.

259

A munkaterven belül kiemelt területek 1. a szülőkkel való kapcsolattartás formák SZMK gyűlések Szülői értekezlet Szülők értesítése a bukásra állásról I. félév előtt december hónapban, II. félév előtt májusban Nyílt tanítási nap 2. A diákrendezvények beépítése az éves programba: diákrendezvények: TÁTIKA, mikulásünnepség, farsang, madarak és fák napja (DÖK-nap) 3. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának rendje : - 1 nap tanulmányi kirándulásra – tanulói vélemény figyelembevételével - 1 diáknap – tanulói vélemény figyelembevételével - 3 nap – továbbképzések, nevelési értekezlet, aktuális feladat elvégzése 4 . A továbbképzésbe való bekapcsolódás továbbképzési program, beiskolázási terv szerint Kiemelt területek:  szakmai továbbképzéseken való részvétel  vezetői továbbképzéseken való részvétel  házi továbbképzések a munkaközösségek szervezésében.

260

A Vántus István Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A Pedagógiai Program érvényességi ideje 1. Az iskola Pedagógiai Programja az elfogadás dátumától visszavonásig érvényes. 2. A Pedagógiai Programban található helyi tanterv (2012) 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a nevelési és pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A Pedagógiai Program módosítása 1. A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követően 2014. szeptember 1-jétől kell bevezetni. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala 1. A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A Pedagógiai Program egy-egy példánya intézményeknél tekinthető meg: - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál;

261

a

következő

személyeknél,

illetve

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programját a Szülői Munkaközösség vezetősége a …….... év ……….. hó ……...… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:……………………………… .................................................................... a szülői munkaközösség elnöke

A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programját a Szakmai Munkaközösségek tagjai a …….... év ……….. hó ……...… napján tartott ülésén véleményezték és elfogadásra javasolták. Kelt:……………………………… .................................................................... Szakmai munkaközösségek vezetői

A Vántus István Általános Iskola egyetértési jogát gyakorolta.

Pedagógiai Programját a fenntartó megismerte és

Nyírbogát, …….………………………… …………………………………………………... fenntartó aláírása

A Vántus István Általános Iskola Pedagógiai Programját a Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata, mint működtető megismerte és egyetértési jogát gyakorolta. Nyírbogát, …….………………………… …………………………………………………... működtető aláírása

262

A Vántus István Általános Iskola Nevelőtestülete a Pedagógiai Programot a …….….. év …….…. hó …….…. napján tartott ülésén a …………………………… számú határozatával elfogadta. Kelt:…………………………………. ........................................................ igazgató

A Vántus István Általános Iskola igazgatója a Pedagógiai ………………………………. számú határozatával jóváhagyta.

Programot

a

Nyírbogát, …….………………………… …………………………………………………... igazgató aláírása

263