1
A Hunyadi Mátyás Általános Iskola Képesség-kibontakoztató Programja
2
I. Az alkalmazás feltételei 1./ Képesség-kibontakoztatás stratégiai elemei 1.1. Helyzetelemzés -
Tanulói összetétel, családi háttér Iskolánk tanulóinak száma a 130 fő, ebből egyre több a hátrányos helyzetű: 42% (54 fő), és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: 28% (37 fő). Fokozatosan nő a munkanélküli szülők gyermekeinek száma. Ezen szülők nagyrésze nem szerzett szakképesítést, néhányan az általános iskola 8. osztályát sem fejezték be. Alkalmi vagy közmunkára van csak lehetőségük. Így különösen nehéz helyzetbe kerülnek a gyerekek, mivel követendő példa nincs előttük, se ösztönzést nem kapnak a hátrányok csökkentéséhez. A közvetlen családi háttéren kívül a rokoni, baráti környezet negatív hatása érvényesül a gyerekek életmódjában, alakuló életszemléletében. A nem megfelelő motiváltság és a nem megfelelő feltételek miatt hiányoznak készségek, amelyeknek hiánya romló tanulmányi előmenetelt idéz elő. Emiatt ezek a tanulók egyre inkább az osztály perifériájára szorulnak és az évek múlásával egyre nő az elmaradásuk. A növekvő elvárások teljesítése elérhetetlenné válik számukra.
-
Az iskola eddigi törekvései, elért eredményei Az előző években dolgoztunk már a cigánytanulókat felzárkóztató programban. Ehhez hasonló lehetőséget szeretnénk adni minden rászoruló tanulónak, hogy valamennyien sikeresen végezzék el az általános iskolát és lehetőségük, esélyük legyen a kor színvonalának megfelelő szakma, képzettség elsajátítására.
-
A felkészítés indokai Előzetesen felmértük, hogy az érintett szülők egyetértenek-e, támogatják-e a törekvéseinket, igénylik-e a programba való bekapcsolódást. A szülői nyilatkozatok alapján 48 tanuló vehet részt a képesség-kibontakoztató felkészítési programban.
-
Csoportok kialakításának pedagógiai gyakorlata Iskolánkban minden évfolyamon egy osztály működik.
1.2. Célrendszer A programmal az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a továbbtanulási esélyek növelése a célunk. Reális célok: - A program során kifejtett munkával segíteni a tanulókat, hogy iskolai tevékenységükben sikeresebbek legyenek. - A társadalom elvárásait, normáit el tudják fogadni, azokhoz tudjanak igazodni. - Ne terhelje a tanulót a negatív előítélettől való félelem, elutasítás.
3 -
Több választási lehetősége nyíljon a szakmatanulásban, ezáltal nőjenek esélyei a munkaerő-piacon. Pozitív élményekkel, sikerekkel tovább erősíteni, stabilizálni a tanulás iránti motiváltságot. A biztosabb, alaposabb ismeretekkel tovább növelni az igényt a képesség és tudásszint emelése iránt. A meghittebb személyes beszélgetések, foglalkozások során fejleszteni, formálni a tanulók személyiségét, kommunikációs készségét.
Elvárható eredmények intézményi megfogalmazása A program megvalósulása során el kívánjuk érni, hogy - csökkenjen az évismétlő, különösen a több évvel túlkoros tanulók száma, - kevesebb súrlódási, összeütközési helyzet adódjon a különböző társadalmi rétegből jött gyenge és jó képességű tanulók között, egymást jobban el tudják fogadni, - több tanuló legyen az érintett rétegből az érettségit adó középiskolába jelentkezők között és a szülők is támogassák gyermeküket a magasabb képzettség elérésében, - minimalizálódjon az igazolatlanul mulasztó, a fegyelmi vagy egyéb ok miatt külön intézkedést igénylő tanulók és a magántanulók száma, - a korábban lemaradozó tanulók jobb teljesítménye révén javuljon az iskola tanulmányi átlaga. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való bekerülés előkészítése - az óvodával, önkormányzattal együttműködve a 3 éves kortól történő óvodai ellátás biztosításának lehetősége - óvónők és tanítók kölcsönös hospitálásai - óvodai nagycsoport látogatása az iskolában (1. osztályban és a leendő tanító néninél) - nyílt nap az óvodás gyermekek szülei részére (leendő tanító néni) - igények felmérése, szülői elvárások az iskolától - problematikus családok megkeresése (Kapcsolat a családsegítő szolgálattal.) - részvétel a nagycsoportos óvodai szülői értekezleten az iskolai beiratkozás előtt (iskolavezetés, leendő tanító néni) - a tanév elején az 1. osztályos tanító elvégzi a DIFER programcsomag alapján a tanulók mérését - az óvodában végzett szakértői vizsgálatok és az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeit elkérjük, figyelembe vesszük 3.
Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése
3.1. A szülői házzal a program kezdetén és időszakosan, igény szerinti időpontban családlátogatások zajlanak, ahol a tanulóval foglalkozó pedagógus láthatja a gyerek hátterét, az ott szerzett tapasztalatok alapján jobban megismeri a gyermeket, célirányosan tud foglalkozni a személyiség fejlesztésével, segíthet gondjai megoldásában. - A szülők meghívást kapnak az iskolai nyílt napokra és a 3 havonta megtartandó értékelő napra, ahol a személyes kapcsolattartás révén érezhetőbbé válik számukra, hogy az iskola törődik gyermekükkel és igényli, elvárja, hogy ők is több figyelmet fordítsanak a tanulók iskolai tevékenységére. - A leendő 1. osztályos tanító még a gyermek iskolába kerülése előtt tájékozódik a szülők
4 és az óvoda kapcsolatáról, a várható szülői magatartásról. 3.2. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal szükség esetén közös családlátogatást szervezünk. A szolgálat dolgozója részt vesz a szülői értekezleten, iskolai rendezvények szervezésében. Folyamatos kapcsolatban van a problémás hátterű tanulók osztályfőnökével, patronáló tanárával. 3.3. Az iskolavezetés felveszi a kapcsolatot és konzultációt tart a problémás gyermekek ügyében az illetékes szakmai és szakszolgálattal. Figyelemmel kíséri és támogatja a tanulók esetleges vizsgálatokon és foglalkozásokon való részvételét. 3.4. A pályaválasztás előtt álló tanulóknak lehetőséget biztosítunk, hogy gimnáziumi, szakiskolai tanulók osztályfőnöki óra keretében tájékoztatást adjanak, meséljenek az illető középiskolában szerzett tapasztalataikról, az ott megszerezhető képzettségről, lehetőségekről. 3.5. Az iskola meghívja a rendezvényekre, nyílt napokra a Kisebbségi Önkormányzat vezetőjét. Problémás ügyekben tájékoztatja, konzultál vele. 3.6. A programban szereplő tanulók részt vesznek a könyvtár, civil szervezetek és az iskola által szervezett rendezvényeken, ahol személyiségfejlesztő, egyéni tehetségüket megmutató játékokban, versenyeken, programokon szerepelnek.
II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek: 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés: - a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozásokon vehetnek részt, így megismerkedhetnek néhány kézműves tevékenységgel, pl. gyöngyfűzés, kosárfonás, üvegfestés, agyagozás, szövés - egyéni érdeklődés szerint az iskolában működő tánc, zene oktatást végző csoportokban tevékenykednek. (A rendelkezésre álló négy elem mindegyikét nagyon fontosnak tartjuk és a tanítási gyakorlat során érintőlegesen foglalkozunk ezekkel, pl. versenyek, tanulás módszertani foglalkozások. A választásunk azonban a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozásokra esett, mivel úgy gondoljuk, hogy ezeken a területeken érhetnek el a leghamarabb látványos sikert. 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: - Tantárgyi képességfejlesztő programok Az adott tanévre vonatkozó óratervben meghatározott felzárkóztató órák keretében, illetve a tanórákon differenciált munkaforma alkalmazásával oldjuk meg. 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Bár a programnak ez az eleme csak az integrációs felkészítés esetén kötelező, tantestületünk fontosnak tartja, hogy a gyerek megtalálja helyét, szerepét a közösségben.
5 Ezt a szerepet az alábbi területeken erősítjük: sport, ügyeleti teendők ellátása, közös farsangi szereplés, ünnepélyeken való szereplés és részvétel, kirándulások, versenyek.
2. A képesség-kibontakoztatást segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - Zenei iskolában hangszeres zene és ének tanulása - Tánc, néptánc, népzene tanulása - Iskolán kívüli kezdeményezések Teleház Községi és iskolai könyvtár szervezésében nyújtott programok (vetélkedők, játszóház) - Patrónusi rendszer működtetése Kiemelt szerep hárul az osztályfőnökre, aki figyelemmel kíséri, irányítja, segíti, ellenőrzi a programban résztvevő tanulókat. Tantestületünk folyamatosan tájékozódik a hátrányos helyzetű tanulókat segítő pályázati lehetőségekről. ( pl. Útravaló ösztöndíj program) 3. A képesség-kibontakoztatást segítő módszertani elemek Ezek közül iskolánk az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést alkalmazza. A differenciálás alkalmazásával lehetőség nyílik minden gyerek aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. (Egyénre szabott órai és otthoni feladat.) A differenciáláson túl igyekszünk más korszerű tanulásszervezési formákat is megismerni, majd alkalmazni. (Lázár Péter: Kedvesház pedagógia)
4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái - havi rendszerességgel a magatartás és szorgalom értékelése az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok részvételével - évente őszi és tavaszi nevelési értekezlet, melynek témáját az éves munkaterv összeállításakor közösen határozzuk meg - esetenkénti probléma megbeszélések - hospitálásra épülő együttműködés
6
5. Háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer - A programban részt vevő tanulókról egyéni lapot vezetünk. Ez tartalmazza az alábbiakat: - a tanuló adatai - helyzetelemzés - feljegyzések - fejlesztési ütemterv - három havonkénti szöveges értékelés. A tanulókkal való tanórai foglalkozást osztályonként külön füzetben adminisztráljuk.
6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - Már az 5.-6. osztályos tanulóknál osztályfőnöki órák keretében a helyes énkép kialakítása - 7. és 8. évfolyamos tanulók részvétele a pályaválasztási kiállításon - Pszichológus által végzett (Nevelési Tanácsadó) vizsgálattal tudatos pályaorientáció (osztályfőnök kiemelt szerepe a tanulók és a szülők körében egyaránt) - Középiskolai nyílt napok látogatása - Iskolánk volt diákjainak élménybeszámolója osztályfőnöki órákon - Lehetőség szerint középiskolai előkészítő szervezése - Kapcsolattartás a középiskolával. III. Várható eredmények Az iskola képes a különböző háttérrel és fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére, folyamatos kapcsolatban áll, párbeszédet alakít ki az érintett tanulók szüleivel. A tantestületben együttműködésre épülő, egységes követelmény- és értékelési rendszer fogalmazódik meg és kerül alkalmazásra.
Ezek eredményeként: - remélhetőleg nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladók száma - megszűnik vagy minimálisra csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az általános iskolát el nem végzők száma - nő a kor követelményeinek megfelelő szakmát jó színvonalon elsajátítani képes, önmagukkal szemben is igényes tanulók száma - nő az érettségit is adó intézményekben továbbtanulók száma - javulnak az országos kompetenciamérések eredményei.
7
IV. Megvalósítási ütemterv
Tevékenység
Időpont
Felelős
Elfogadásra, ellenőrzésre jogosult
I. Alkalmazás feltételei 1. Képesség-kibontakoztató stratégia 1.1. Helyzetelemzés
szeptember
Intézményvezető Osztályfőnökök
Intézményvezető Nevelőtestület
1.4.Célrendszer megfogalmazása
szeptember
Nevelőtestület
Intézményvezető
2. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése 2.1. Szülői házzal
Folyamatos
Osztályfőnökök
Intézmény vezetés
2.2. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal
Folyamatos
GYIV felelős Intézmény vezetés Virághné Varga Erika
2.3. Szakmai és szakszolgálattal 2.4. Középfokú oktatási intézményekkel
Folyamatos
Osztályfőnökök
Intézmény vezetés
január-június
7-8. osztály osztályfőnökök
Intézmény vezetés
2.5. Kisebbségi Önkormányzattal
szeptember
GYIV felelős Intézmény vezetés Virághné Varga Erika
2.6. Civil szervezetekkel
szeptember
Osztályfőnökök GYIV felelős
Intézmény vezetés
8
Az IPR munkacsoport programja A munkacsoport tagjai: Takácsné Oczela Csilla igazgató Tóthné Szűcs Mária alsós munkaközösség-vezető Czinegéné Makán Beáta felsős munkaközösség-vezető Szekeres Istvánné tanító Trójáné Varga-Kovács Judit tanító Kántorné Tóth Zsuzsanna tanító Pántya Krisztián szaktanár Dr. Kun Éva szaktanár Virághné Varga Erika szaktanár Péterné Fürjes Mónika szaktanár Intézményünkben a település sajátosságaiból adódóan egyaránt megtalálhatóak a rendezett körülmények között élő és a szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók. Feladatunknak tekintjük, hogy ezeket a diákokat felzárkóztassuk, ezáltal sikeresen elvégezzék az általános iskolát és esélyük legyen a megfelelő szakma elsajátítására. Ezt a felzárkóztatást már az óvodába kerüléskor elkezdjük. Ezzel kapcsolatos feladataink: - Tantárgyi képességfejlesztő programok Az adott tanévre vonatkozó óratervben meghatározott felzárkóztató órák keretében, illetve a tanórákon differenciált munkaforma alkalmazásával oldjuk meg. - Az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése - Magyar nyelvi alapkészségek fejlesztése - DIFER mérés az 1. osztályban - Fejlesztési terv készítése havonkénti lebontásban - Tanulói egyéni lapok vezetése - Negyedévenkénti szöveges értékelés - Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel - Tanórai differenciált foglalkoztatás - A veszélyeztetettség, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet időbeni felismerése - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli tevékenységekbe való bevonása (sport, művészetek) Takácsné Oczela Csilla igazgató
