A Hunyadi Mátyás Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) HATÁLYOS: SZEPTEMBER ELSEJÉTŐL

Hunyadi Mátyás Általános Iskola 9072 Nagyszentjános Árpád u. 11/a Telefon/fax: 96/544-040 E-mail: [email protected] Honlap: www.humaisk.hu www.nagyszentjanos.hu OM: 03 06 01

A Hunyadi Mátyás Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) HATÁLYOS: 2012. SZEPTEMBER ELSEJÉTŐL

Készítette az intézmény nevelőtestületének közreműködésével: Németh Tamásné igazgató

Nagyszentjános, 2012-06-18

1

Tartalom

1

2 3

4

5

6 7 8

Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1.1 A Pedagógiai program 2012. évi módosításának okai ................................................ 3 1.2 A Pedagógiai program 2010. évi módosításának okai ................................................ 3 1.3 Alapvető célkitűzéseink ............................................................................................... 4 Az intézmény adatlapja ....................................................................................................... 4 Helyzetelemzés ................................................................................................................... 6 3. 1. Községünkről ........................................................................................................... 6 3.2. Tárgyi feltételek ........................................................................................................... 6 3.3. Személyi feltételek: ..................................................................................................... 7 3.4. Gyermekközösségünk:................................................................................................. 8 3.5. A szülők közössége ..................................................................................................... 9 3.6. A mikrokörnyezet elvárásai ......................................................................................... 9 3.7. Iskolánk arculata .......................................................................................................... 9 Nevelési program .............................................................................................................. 10 4.1. Küldetésnyilatkozat ................................................................................................... 10 4.2. Pedagógiai alapelveink .............................................................................................. 10 4.3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 11 4.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 13 4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................... 14 4.6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ..................................................................... 15 4.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .. ................................................................................................................................... 19 4.8. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................... 19 4.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................... 20 4.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................... 21 4.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 25 4.12. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, és továbbfejlesztésének lehetőségei (A nyitott iskola) ............................................................. 25 4.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 26 4.14. Az iskolai egészségnevelési program .................................................................... 27 4.15. Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................... 28 4.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 28 Helyi tanterv...................................................................................................................... 29 5.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, ezek óraszámai és követelményei......................................................................................... 29 5.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................... 35 5.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................... 35 5.4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................... 36 5.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, és szorgalma, teljesítménye értékelésének és minősítésének követelményei és formái ...................................................................................................... 37 5.7. A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók........................... 42 Hatályba lépés, értékelés, felülvizsgálat, nyilvánosság .................................................... 43 Mellékletek ....................................................................................................................... 43 Legitimizáció .................................................................................................................... 44

2

Bevezetés

1

A Pedagógiai program 2012. évi módosításának okai

1.1

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai program (IPR) szerinti nevelése-oktatásának bevezetése, ezen belül az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések megvalósítása o hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem o integrációs nevelés és integrált oktatás o sajátos nevelési igényű tanulók oktatása o migrációs tanulók integrált oktatása Az intézmény pedagógiai programjának tükröznie kell a tanítók és a tanárok megváltozott feladatait és szerepét o az óvoda –iskola átmenet segítése o képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett o befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat o „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok o új pedagógiai „szerepértelmezés” o új pedagógiai kultúra alkalmazása o az átmenetek elősegítése Fentieken túl pedagógiai programunkat frissítettük az előző módosítás óta bekövetkezett változások beépítésével is. TÁMOP, TIOP pályázatok fenntartási kötelezettségeiből adódó pedagógiai – módszertani korszerűsítések, valamint jogszabályok változásából adódó, új folyószámlaszám, adószám, szakfeladat megnevezés, alapító okirat változása miatt. A Pedagógiai program 2010. évi módosításának okai

1.2

Pedagógiai programunk a 2009-ben módosított program átdolgozása. A program újabb felülvizsgálatát és átdolgozását a 2010. évi jogszabályi változásokra való tekintettel a nevelőtestület előzetes állásfoglalása alapján végeztük el. Pedagógiai programunk módosítására az alábbi jogszabályok alapján került sor: 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 2010/117. sz.) o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o

8. § 3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik. A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 70. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 71. §

3

(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 128. § (19)-(20) hatályát veszti A hatályát vesztő rendelkezések alkalmazására még a felmenő rendszer miatt iskolánkban a 2011/2012. tanévben szükség van. A fenti jogszabályok alapján a nevelőtestület az alábbi változtatásokat fogadta el: A szöveges értékelés területén: A 2010/2011. tanév szeptember elsejétől kezdődően visszatér az osztályzattal történő értékelésre. Így Pedagógiai Programunk 5.5. fejezetének 7. bekezdése módosul. A nem szakrendszerű oktatás területén: A Pedagógiai Programunk 5.1. fejezete változik: A 2011/2012. tanév szeptember elsejétől iskolánkban az alapozó szakaszon (5. és 6. évfolyamokon) felmenő rendszerben teljes óraszámban visszatérünk a szakrendszerű oktatáshoz. A szabadon választható órakeretből biztosított differenciálásra fordítható órákon azonban továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. A nem szakrendszerű órákon alkalmazott hatékony tanítási-tanulási módszereket ezután is beépítjük a tanórai munkába. Ennek megfelelően helyi tantervünk nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó melléklete a 2012. 08. 31-én hatályát veszti (29. számú melléklet). 1.3

Alapvető célkitűzéseink

Pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek megvalósításával iskolánk tanulói számára szeretnénk elősegíteni: o a társadalmi esélyegyenlőség növelését o a hátrányos helyzet csökkentését az iskolai tanulmányok alatt o az iskolai szegregáció mentesség biztosítását o a felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítését o folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igény kialakítását o a tolerancia képességét o kommunikációs és együttműködési képességek kifejlesztését o kezdeményező és vállalkozói képességek megalapozását o az oktatásközpontúság, „adatbázisok” tanítása helyett az érzelmi nevelést, és a készségek fejlesztését o az idegen nyelv tudásának és az informatikai tudásának növelését o az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítását o a felesleges túlterhelés megszűntetését Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt. Iskolánk nevelőtestülete figyelembe veszi a partnerek (fenntartó, szülők, diákok) véleményét, javaslatait, és lehetőség szerint beépíti azt minőségirányítási munkájába. Versenyképes tudást, hasznos képességeket szeretnénk kialakítani, ezért folyamatosan megújulva igazodunk a változó elvárásokhoz, tiszteletben tartva tanítványaink személyiségét és megkövetelve tőlük ugyanezt.

2

Az intézmény adatlapja

Költségvetési szerv alapadatai o Költségvetési szerv megnevezése: Hunyadi Mátyás Általános Iskola o Székhelye: 9072 Nagyszentjános Árpád u. 11/a o Az intézmény OM azonosítója: 030601 o Törzskönyvi azonosítója: 642497 o Alapítás módja: jogelőd nélkül o Alapítás dátuma: 1990.01.01. o Létrehozásáról rendelkező határozatok: 2011.10.11-én, 2009.06.29-én, 2007.12.11-én, 2007.12.11- én, 2003.12.18-án kelt alapító okiratok. 4

Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: nincs nyilvántartott adat Alapító és fenntartó szervének neve, székhelye: Nagyszentjános Község Önkormányzata 9072 Nagyszentjános, Vasút út 1. o Irányító szervének neve, székhelye: Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9072 Nagyszentjános, Vasút út 1. o Működési köre: Nagyszentjános Község közigazgatási területe o Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyigazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. o Alaptevékenységi szakágazat (TEAOR): 852010 alapfokú oktatás (művészetoktatás kivételével) o Adószám: 16714403-1-08, adóköteles tevékenység kezdete:2012.01.01. o Számlaszám: 117-37007-16714403-00000000 OTP Győr – Moson – Sopron Megyei Igazgatóság o Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 622497 o KSH statisztikai számjel: 16714403 – 8520-322-08 o Státusz: élő o Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2012.01.01. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az általános iskola feladata biztosítani az alapfokú általános nevelést és oktatást. Ennek keretében az intézmény felkészíti a tanulókat középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra. Az általános iskolai napközi otthon az iskolások tanórán kívül szervezett foglalkoztatását, korrepetálását az iskolai feladatok elkészítésének segítését hivatott ellátni. Kötelező feladat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 8. § (1), illetve (4) bekezdésében foglaltak szerint. Költségvetési szerv vezetőjére, foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony: A költségvetési szerv vezetőjét Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5 évre szóló határozott időre bízza meg, a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló módosított 1992. évi XXII. törvény szerint. A feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatába adja a nagyszentjánosi 29-es és 30-as helyrajzi számú, Nagyszentjános, Árpád u. 11/a szám alatti ingatlanon elhelyezkedő iskola épületet és a hozzátartozó kerítéssel körülhatárolt területet. Az intézmény a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben, annak végrehajtási rendeletében, valamint az Önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alaptevékenysége ellátása érdekében. Számlaszám: 117-37007-16714403-00000000 OTP Győr – Moson – Sopron Megyei Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 622497 Adószám: 16714403 - 1 – 08 KSH statisztikai számjel: 16714403 – 8520-322-08 Státusz: élő Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2012.01.01. Szakfeladatok 2010. január 1-től: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok o o

5

890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére (a hátrányos helyzetű gyermekek integrált iskolai nevelése - IPR program működtetése) 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére (a hátrányos helyzetű gyermekek integrált iskolai nevelése - IPR program működtetése). A 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam), a 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam), valamint a 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése szakfeladatok tekintetében sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a)

b)

értelmi, beszédfogyatékos, értelmi és beszédfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

A szervezet kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Maximális tanulólétszám: 8 évfolyamon: 250 fő Az intézmény körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Nagyszentjános körfelirattal A Hunyadi Mátyás Általános Iskola bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző:

Helyzetelemzés

3 3. 1.

Kör alakú bélyegző:

Községünkről

Településünk Győr-Moson-Sopron megyében a Kisalföld keleti szélén, Győrtől 15 km-re fekszik. A lakosság létszáma közel kétezer fő. A település közművesítése 2012-ben a csatornahálózat kiépítésével teljessé válik. A község közlekedése a Budapest - Győr közötti vasútvonal közelsége miatt, valamint az M1-es autópályára való le illetve felhajtási lehetőség miatt jó. Hiányosság azonban, hogy a szomszédos falvak (például Bőny) felé a tömegközlekedés nem megoldott. Gönyű felé is csak napi 3 alkalommal közlekedik autóbusz. A településen működik polgármesteri hivatal, posta, takarékpénztár, orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat (társulásban), fiókgyógyszertár, óvoda, és 8 évfolyamos általános iskola. Nincs művelődési ház, mozi, ifjúsági ház, közösségi épület. A települési könyvtár az iskolai könyvtárral egybe vontan működik. A községi rendezvények (pl. ünnepélyek, véradás, tüdőszűrés, falugyűlés, stb.) többsége is az iskolában kerül megszervezésre, a karácsonyi műsor kivételével, amelyhez a település katolikus temploma is lehetőséget biztosít. A munkaképes lakosság 60%-a más településen (Győrben, Komáromban, Bábolnán stb.) dolgozik, jelentős az alkalmi munkavállalók és a munkanélküliek száma. A családok jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetű. Az iskola az egyedüli "élményforrás" a gyermekek számára, sőt a falu lakossága felé is. Iskolánk, a programjain keresztül egyben művelődési szerepet is betölt a falu életében. 3.2.

Tárgyi feltételek

Az iskolánk 1964-ben épült, majd 1984-ben és 1994-ben bővült egy-egy új szárnnyal. A kétszintes épületben minden osztálynak van külön tanterme, ezen kívül történelem–földrajz, fizika szaktanterem, számítástechnika terem, fejlesztő és logopédiai szoba, technika és háztartástan terem, nyelvi labor is rendelkezésünkre áll. Ez utóbbi technikai eszközei felújításra szorulnak. A napközisek külön terem hiányában a egy alsós osztály tantermében kaptak helyet. Tantermeink tágasak, világosak. Szép és tágas könyvtár áll a 6

tanulók, a pedagógusok és a falu lakosságának szolgálatára. A fizika szaktanteremben és számítástechnika teremben az önkormányzat a szülői szervezet és a Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány támogatása révén sikerült új bútorokat vásárolni. Az új számítástechnika terem 2009 nyarán került kialakításra (meszelés, hálózat kiépítése, bútorok). Nagyobb, korszerűbb terembe helyeztük el az új bútorokat. A 2010/2011. tanévben az informatikai normatíva és a TIOP-1.1.1/07/1 számú az „intelligens iskola” pályázat segítségével (8 882 500 Ft, vissza nem térítendő pályázati támogatás) iskolánkban az oktatás és a nevelés informatikai feltételei jelentősen javultak. Öt tanterembe digitális tábla, laptop és projektor, a számítógépterembe 14 asztali gép és egy szerver került. Továbbá négy számítógéppel és egy multifunkciós eszközzel bővül pedagógiai munkánk informatikai háttere. Az iskolai könyvtár és az informatika terem szolgáltatásait a település lakossága is igénybe veheti. A régi számítógépterem helyén tankonyha kialakítása valósult meg (új bútorok, háztartási eszközök, edények, villanytűzhely, hűtőszekrény, elektromos vízmelegítő, laptop, projektor, televízió, rádió CD/DVD lejátszóval). Nagy népszerűségnek örvend a tanulók körében az a lehetőség, hogy szakköri, tanórai és egyéb foglalkozások keretében ételeket készíthetnek, süthetnek, főzhetnek. Ezt a TÁMOP-6.1.2/A/09/1 „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok”támogatására kiírt pályázatból nyert 10 000 000 Ft támogatás biztosította. Ebből az összegből 2011-ben több mint 20 alkalommal a témához kapcsolódó program is megvalósult. Sajnos nincs tornaterem, és bizony ez megnehezíti a testnevelés és a sport foglalkozások megszervezését. Az egészséges nemzedék neveléséhez hozzátartozna a kulturált, jól felszerelt tornaterem is. 2004 őszére az iskola udvarán elkészült egy aszfaltozott sportpálya, mely jó idő esetén egészségesebb sportolási lehetőséget biztosít, mint a pincében lévő szükségtanterem, amely a 2010 tavaszán a belvíz miatt teljesen használhatatlanná vált. A problémák orvoslása érdekében 2011-ben az egyik földszinti tanteremből tornaszobát alakítottunk ki a Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány és NEMAK Győr Kft támogatásával. A következő tanév szeptemberétől az első és az ötödik osztályokban heti öt testnevelés óra lesz. A fenntartó és pályázatok segítségével megoldandó feladatok: o o o o o o o o o o o o o o o 3.3.

a testnevelés tantárgy oktatásához a feltételek további javítása vizesblokkok felújításának folytatása tantermekben műpadlózás (balesetveszély megszüntetése) ablakok cseréjének befejezése főbejárat ajtajának cseréje épület külső homlokzatának javítása, szigetelése az épület elektromos hálózatának felújítása a fűtés korszerűsítése akadálymentesítés, lépcső csúszásmentesítése tantermek bútorzatának cseréje tantermekben festés, mázolás ajtók cseréje könyvtár bútorzatának korszerűsítése, könyvek beszerzése szemléltető eszközök beszerzése (természettudományos tantárgyak, alsó tagozat) függönyök cseréje Személyi feltételek:

Az iskola nevelőtestületének létszáma 14 fő. Jelenleg három pedagógus (tanító, tanár) Gyesen van, az őket helyettesítő szaktanárok (történelem, földrajz, kémia, biológia, ének szakosok) alkalmazásával teljessé vált a szakos ellátottság. Megoldódott a könyvtár szakszerű működése is, az elmúlt évben iskolánk igazgatóhelyettese megszerezte a könyvtárosi feladatok ellátásához szükséges iskolai végzettséget. A nevelőtestület összetétele: 2 fő szaktanári, 6 fő tanítói és szaktanári (ebből egy fő gyógypedagógus), 6 fő tanítói végzettséggel rendelkezik, műveltségi területtel, szakkollégiumi végzettséggel kiegészítve. Heti egy alkalommal óraadóként logopédus végez beszédfejlesztést az erre rászoruló gyermekek körében, de ezt az órakeretet növelni kell az ellátásra szoruló gyermekek száma és a vonatkozó szakvélemények alapján. Munkánkat egy iskolatitkár, két takarító és az óvodával közös karbantartó segíti. Az intézmény szakos ellátottsága a környező és a városi iskolákhoz és az iskola korábbi helyzetéhez viszonyítva is kiemelkedő. A tantestület tagjainak többsége hosszabb idő óta tagja a nevelőtestületnek. A nevelőtestület 36 % -a, öt fő helyi lakos, a többi pedagógus más településről jár ki. A nevelőtestület valamennyi tagja pedagógiai munkájával, tanórán kívüli nevelő munkájával (műsorok, ünnepélyek, kirándulások, különböző programok szervezése, pályázatok írása) révén sokat tesz az intézmény jó hírének növelése és a szakmai munka fejlesztése érdekében. A pedagógusok önképzése és továbbképzése folyamatos, tudatos és tervszerű. A nevelőtestület él a szakmai önállóságból adódó lehetőségekkel, törekszik arra, hogy érvényesüljön a kompetencia alapú oktatás a teljes nevelési-oktatási folyamatban. 7

Az IPR-ben minden pedagógus részt vesz, vállalva a kötelező módszertani elemek megismerését, elsajátítását és alkalmazását. 3.4.

Gyermekközösségünk:

Iskolánkban jelenleg 131 gyermek tanul 8 osztályban. Az osztályok létszáma változatos, 12-24 fő közötti. Tanulólétszámunk alakulása az elmúlt évek során: Tanév

Tanulólétszám (fő)

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

173 168 156 158 157 149 138 135 137 131 131

Napközisek létszáma/napközis csoportok száma 51/3 57/3 36/2 33/2 36/2 15/1 20/1 22/1 17/1 16/1 15/1

A gyermekek nagyon eltérő családi körülmények közül kerülnek az óvodába, majd onnan az iskolába. Néhányan küzdenek hangképzési és egyéb beszédproblémával is. Értelmi képességeik átlagosak. Az osztályban a tanulók 30-35%-a gyengébb adottságú, a közepesek derékhada a legnépesebb, a jó és kitűnő tanulók aránya kevesebb. A tanulmányi eredmények az alsó tagozatban jobbak. Itt érződik még a rendszeres iskolai korrepetálás, a napközi segítő hatása, valamint a szülőkben meglévő nagyobb törődés. A felső tagozaton a nagyobb tananyag, az értelemszerű tanulás magasabb követelménye, a csökkenő szülői kontroll, az életkori sajátosságok, és a felszínesebbé váló érdeklődés hatása érződik. Az ebből adódó hátrányok visszaszorítása érdekében az IPR program keretében sokat tesz a tantestület. Diákjaink jól érzik magukat "második otthonukban", ahol nemcsak tudást, de szeretetet, törődést is kapnak. Sokuknak iskolánk jelenti a rendet, tisztaságot, biztonságérzést, szociális gondoskodást. Az osztálylétszámok kedveznek a családias légkör kialakításának, fenntartásának, a személyre szabott egyéni bánásmódnak, fejlesztésnek. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát. A gyengén teljesítők között kisebb részt képviselnek a szerény adottságaik miatt elmaradók, többségük az alacsony igényszint, a kellő szülői törődés hiányának áldozatai. A tanév végén javítóvizsgára utasítottak többsége eredményes javítóvizsgát tesz. Célunk a lemorzsolódás csökkentése, és megakadályozása, esélyegyenlőségi tervünkkel összhangban.

2001/2002.

Bukások száma (fő) 10

Évismétlők száma 6 fő

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

8 8 4 7 8

2007/2008 2008/2009

10 fő 5 fő (javítóvizsgára) 8 fő 7 fő

2 fő 2 fő 1 3 fő 2 fő szülői kérésre 1 fő 1 fő szülői kérésre 1 fő 2 fő

Tanév

2009/2010 2011/2012

8

A szülők és a tanulók szinte minden esetben kikérik a véleményünket a továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz, és néhány kivételtől eltekintve meg is szívlelik. Tanulóink többsége eddig a szakmunkásképző iskolákat választotta továbbtanulási célul, néhányan a szakközépiskolákat és csak ritkán a gimnáziumokat. (Ez utóbbit inkább 4. és 6. osztály után próbálják meg.) Tanév/fő

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

0 1 1 1 3 2 0 1 1 1

5 7 9 10 10 6 7 3 6 4

14 15 14 10 12 7 11 9 6 8

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

Nem tanul tovább 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen

19 23 24 21 25 15 18 13 13 13

Az utóbbi időben - a társadalmi hatások miatt - tanulóink körében is előfordult durvaság, agresszivitás. Ezzel együtt elmondható, hogy tanulóink fegyelme javult, sőt más iskola diákjaihoz hasonlítva jó (tapasztalatok: kirándulás, sportversenyek, színházlátogatások). Iskolánk világnézetileg semleges, sem politikai, sem vallási irányzat mellett nem köteleztük, nem kötelezhettük el magunkat. Biztosított a település tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók intézményes nevelése, az IPR program működtetése. Az intézményben nem érvényesül a szegregáció. Egyik célunk a gyakorlati élet által is igazolt tudományos ismeretek átadása. Az emberi jogokkal összhangban a lelkiismereti és vallásszabadságot is tiszteletben tartjuk. A hitoktatás szabadon választható fakultatív foglalkozás. Iskolánkban igyekszünk a délelőtti órarendhez csatlakozó órában, megoldani a hitoktatást. A hitoktatók tevékenysége nem része az iskola pedagógiai programjának. 3.5.

A szülők közössége

Az iskolai nevelő-oktató munkánk fontos részesei, segítői a szülők. Jó eredményt az iskolában csak a tanuló - pedagógus - szülő együttműködése hozhat. A családok nagyobb része érdeklődik gyermeke felől. Sajnos növekszik azon szülők száma, akik egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával. (Legfeljebb, ha a nevelők mennek ki családlátogatásra!) Iskolánk a szülői szervezet véleményét minden fontosabb, a gyermekeket érintő kérdésben kikéri, illetve tájékoztatást ad. 3.6.

A mikrokörnyezet elvárásai

Fontos feladatunk, az esélyegyenlőség biztosítása, hogy minden tanuló továbbépíthető tudáshoz illetve értékekhez jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Ennek érdekében biztosítanunk kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférést minden tanuló számára az IPR pedagógiai rendszer működtetésével. A program közvetlen célja: olyan tanulási kompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a HHH és a HH tanulók képességeinek maximális kibontását személyre szabott, differenciált oktatási, nevelési módszerek alkalmazásával. E pedagógiai rendszer részeként megjelenő multikulturális tartalmak segítik a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 3.7.

Iskolánk arculata

Iskolánk nyolc évfolyammal működő általános iskola, amelyben a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan oktatjuk. Az alsó tagozaton a korábbi években kisfelmenő rendszerben folyt a tanítás, ezt az előző tanévtől megváltoztattuk, és bevezettük a nagyfelmenő rendszert. A felső tagozaton arra törekszünk, hogy a négy év folyamán lehetőség szerint ne változzon az osztályfőnökök és a szaktanárok személye. Kiemelten támogatjuk az alapkészségek fejlesztése mellett az informatikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését, harmadik 9

évfolyamtól tanítjuk ezeket a tantárgyakat. Tanórán és szakköri keretben angol és német nyelvet tanulhatnak diákjaink. Napközi- és (igény esetén tanulószobai) foglalkozásokat is tartunk. Szeretnénk a felső tagozaton a szülők támogatásával a tanulószobai foglakozásokat is népszerűsíteni. Tanítási órákon kívüli lehetőségeink: matematika, német, angol, ügyes kezek, rajz, sportkör, tömegsport, énekkar, sakk, közlekedési ismeretek, háztartástan, középiskolai felkészítés, felzárkóztatás. A Napsugár Zeneiskolával közel tíz éve kötött szerződés alapján, szolfézs, furulya, fuvola és zongora leckéket vehetnek helyben diákjaink. Iskolánk tanulóit a színház szeretetére igyekszünk nevelni - évek óta bérletes előadásra visszük tanulóinkat (bábszínház). A művészeti nevelés lehetőségei az elmúlt évben tovább bővültek a képzőművészettel. Iskolánk a Városi Művészeti Múzeummal való együttműködés keretében "Maszatoló - Művészeti nevelés a Városi Művészeti Múzeumban óvodások és iskolások számára"című nyertes pályázatban, mint együttműködő partner kedvezményezettként vehetett részt (TÁMOP - 3.2.11/10/1). A program keretében 2011-ben 16 alkalommal vettek részt diákjaink múzeumi foglalkozásokon. Nevelőmunkánkban törekszünk arra, hogy a hozzánk járó gyermekek a környezettudatosság, erőszakmentesség, és az egészséges életmód szemléletét és gyakorlatát elsajátítsák. Elkészült egészségnevelési programunk, rendszeresen szervezünk egészséghetet, részt vállalunk a vízivást népszerűsítő országos programokban „Happy-hét, szemétgyűjtő akciókban, használtelem gyűjtésben, iskolagyümölcs programban. Iskolánk 2009-ben elnyerte az Erőszakmentes, egészségtudatos iskola, 2011-ben pedig az Ökoiskola címet. Pedagógusaink tanítványaikat versenyekre készítik fel, és a hagyományos Hunyadi Napunk keretében kistérségi tanulmányi versenyt szervezünk, amely egyben találkozási lehetőséget biztosít a különböző iskolák szakemberei számára. Tanárok és diákok tevékenyen részt vesznek a település rendezvényeinek megvalósításában. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő nagyszentjánosi polgároknak! Iskolánk arculata kiegészült az IPR, az integrációs, képesség- kibontakoztató program alkalmazásával is.

4

Nevelési program 4.1.

Küldetésnyilatkozat

Olyan iskolát szeretnénk: o ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket o ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok o ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény o ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket o ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat o amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez o ahol a tanulók számára biztosított az esélyegyenlőség, a szegregáció mentesség 4.2.

Pedagógiai alapelveink

Mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: o a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk o a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe o a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük o diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük o minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban 10

o az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között Szeretnénk, ha tanulóink közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbiakban felsorolt tulajdonságok közül minél többel rendelkeznének: o fegyelmezettség, kötelességtudás, szorgalmas tanulás, munka megbecsülése o a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályok ismerete és betartása o megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott o egészséges életmódra törekszik, sportol o fontosnak tartja természeti környezetünk védelmét o érdeklődés, nyitottság, kreativitás o képesség a problémák érzékelésére és törekvés a megoldásukra o a tanulás helyes és hatékony módszereinek ismerete o képesség a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodásra o a mindennapi életben felhasználható tudás, önálló ismeretszerzés képessége o nemzeti kultúránk ismerete és tisztelete o más népek értékeit, hagyományait tiszteletben tartja o idegen nyelven is tud kommunikálni o jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) o van elképzelése, célja a jövőjét illetően o képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több a fentiekben felsorolt személyiségjeggyel. 4.3.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. o Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. o Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). o Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. o Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. o A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. o Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. o Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. o A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. o A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. o A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. o A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. o A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. o Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.

11

o o

o

o o o o o o o

Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsoroltak elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják nevelési programunk különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Iskolánk nagy szerepet vállal abban, hogy tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a saját sorsuk alakításához, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. Az IPR program bevezetésével céljaink az alábbiak: A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba. A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon. Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése. A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése. A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti érzékenység fejlesztése. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. o Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. o

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája

12

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: o minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) o rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, o ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, o határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 4.4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink következők: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátítása, az önművelés igényének kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása, az emlékezet erősítése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Tanulási színtér lehet a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. Az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök kulturált használatára való felkészítés. A családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítés. Környezettudatosságra nevelés Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók magatartásának, életvitelének befolyásolása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására ezzel elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat a tanítás - tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat sorsuk, életpályájuk alakításában. A tanulók nemzeti nevelése, hon és népismeret Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, elmélyítése. Hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudatra nevelés Feladata: Az Európai Unió kialakulásának, intézményrendszerének megismertetése, az Unió kínálta lehetőségek felismertetése és azokkal való élni tudás és azok kihasználása. Információk szerzése az emberiség közös, globális problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. 13

A tanulók aktív állampolgársága, demokráciára nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek pl. konfliktuskezelés, segítségnyújtás, az együttműködés képessége. Szükséges beállítódások: felelősség, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés. A tanulók munkára nevelése, gazdasági nevelés Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Pozitív attitűd kialakítása az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot. A rendelkezésükre álló erőforrásokkal így a pénzzel való bánni tudás megtanítása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek megismertetése. A vészhelyzetek közösségi és egyéni szintű megelőzésére, kezelésére való felkészítés (közlekedési, természeti katasztrófa). A káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése (drogprevenció, bűnmegelőzés). Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tisztelésére kell nevelni gyerekeinket. Felkészülés a felnőtt élet szerepeire, pályaorientáció Feladata: A tanulók további iskolai és pályaválasztásának segítése. A különböző pályák, foglalkozások és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismertetése. A tanulókban tudatosítani kell, hogy életpályájuk során többször kényszerülnek pályamódosításra. Ki kell alakítani a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képességét. 4.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának másik alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heterogén – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez, szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 14

4.6. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A tanuló személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás; legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló, páros és csoportos munkájára támaszkodnak. Idegen nyelv, informatika, technika tantárgy oktatását csoportbontásban oldjuk meg amennyiben ezt a tanulók létszáma szükségszerűvé teszi. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik o hagyományőrző tevékenységek o az iskola névadójának, Hunyadi Mátyás emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, a különféle iskolai és körzeti szintű, Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódó rendezvények megszervezése o 10 évenként az iskola tevékenységét munkáját összefoglaló kiállítás szervezése o tanévenként a következő iskolai ünnepségekre, megemlékezésekre, programokra kerül sor, az alábbiak szerint: - Tanévnyitó Időpont: OM rendelet szerint Felelős: 1. és 8. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 1. és 8. évfolyam tanulói - Családi nap Időpont: szeptember utolsó hete Felelős: minden nevelő Közreműködő: 1 – 8. évfolyam tanulói - Megemlékezés 1849. október 6-ról Időpont: október 6. (hétvége esetén előtte) Felelős: az éves munkaterv szerint Közreműködő: az éves munkaterv szerint - Hulladékgyűjtés Időpont: október utolsó hete Felelős: DÖK segítő pedagógus Közreműködő: szülők - Megemlékezés 1956. október 23-ról Időpont: október 22. (hétvége esetén előtte) Felelős: az éves munkaterv szerint Közreműködő: az éves munkaterv szerint - Egészséghét Időpont: november második hete Felelős: az éves munkaterv szerint Közreműködő: az éves munkaterv szerint - Karácsony Időpont: a téli szünet előtt, decemberben Felelős: munkaközösség vezetők Közreműködő: 1-8. évfolyam tanulói - Megemlékezés 1848. március 15-ről Időpont: március 15-ét megelőző munkanap Felelős: az éves munkaterv szerint Közreműködő: az éves munkaterv szerint 15

-

-

-

-

Hunyadi Napok (körzeti tanulmányi és sport verseny) Időpont: tavaszi szünet előtti hét Felelős: évenként külön kijelölt szervezők Közreműködő: 1-8. évfolyamos tanulók, pedagógusok Gyermeknap Időpont: május utolsó hete Felelős: DÖK segítő pedagógus, osztályfőnökök Közreműködő: Diáktanács tagok Tanulmányi kirándulás Időpont: június első hete Felelős: osztályfőnökök 8. osztályosok ballagása, ünnepélyes tanévzáró Időpont: a tanév rendjéről szóló rendelet alapján, munkaterv szerint Felelős: 7. és 8. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 7. és 8. évfolyam tanulói

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon, igény estén tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - tízórait, ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolatitkárnál kell befizetni, az általa meghatározott módon. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások 16

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulások engedélyezett időtartama: 1 nap, a tanulmányi kirándulásokon legalább 2 fő pedagógusnak kell kísérni a tanulókat. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel anyagi feltételeit a szülők, és az iskola együttesen biztosítja, kiegészítve pályázati úton valamint alapítványi támogatásokkal. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, közösségi délutánok, táncos rendezvények stb.). a szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtári kölcsönzés a könyvtár szabályzata alapján történik. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - iskolánk nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletkiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely jelenleg normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének, oktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja. A képesség-kibontakoztató felkészítés 9/D. § A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és - továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a 17

differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. Az integrációs felkészítés pedagógiai programja (IPR) a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Két éves bevezetési ütemterv I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés o A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése o tantárgyi képességfejlesztő programok o kommunikációs képességeket fejlesztő programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése o közösségfejlesztő, közösségépítő programok o mentálhigiénés programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek o együttműködés civil (pl. tanodai) programmal 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek o egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés o kooperatív tanulásszervezés o drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái o értékelő esetmegbeszélések o problémamegoldó fórumok o hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei o a szöveges értékelés – árnyalt értékelés o egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak o multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása o pályaorientáció III. Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai programjának bevezetését követően az alábbi eredményekkel számolunk, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: o A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. o Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. o Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. o Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. o Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. o Ezek eredményeként: o Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. o Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. o Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. o Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 18

4.7.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. A gyermekek személyiségjegyei, vonásai, külső körülmények sok gondot okoznak a tanulói beilleszkedés területén, magatartási nehézségeket okozva. Ezek a problémák sok esetben egy-egy tanulónál halmozottan, egyszerre jelentkeznek. Feladatunk a problémák felismerése, gyors, hatékony orvoslása. Ebben a munkában támaszkodni kell az óvodából kapott információkra, kapcsolatot kell tartani az óvodai csoportok vezetői és a leendő első osztályos osztályvezetők között. Az iskolai munkában lényeges elem, hogy a felmenő rendszerben a kollégák egymást tájékoztassák (évfolyamváltások, osztályfőnök váltások, évfolyam ismétlők esetében). Így lehet a problémákkal küzdő gyerekeket kiszűrni, nyomon kísérni, munkájukat segíteni. Vigyáznunk kell azonban az úgynevezett "beskatulyázás" kikerülésére, hiszen a gyerekek állandóan változó, fejlődő egyénisége és a változó környezet pozitív és negatív változásokat eredményezhet. Ezért szükséges a tanulókkal kialakított jó - őszinte értékelésen és önértékelésen nyugvó - kapcsolat, valamint a szülőkkel történő rendszeres találkozás. A felismert problémák kezelése elsősorban az osztályfőnökök feladata. Tájékozottnak kell lennünk a gyermekek gondjairól. Tájékoztatni kell erről az osztályban tanító kollégákat, és tartani kell a kapcsolatot a szülői házzal. Őszintén kell a problémákat megbeszélni a tanulóval, szükség esetén a tanulói közösséggel. A tanulás segítésére egyéni foglalkozásokat, korrepetáláson való részvételt kell javasolni. Sokat segíthet a közösen létrehozott tanulópár rendszer is. Javaslatokat kell nyújtani a szülőknek a tanulmányi munka otthoni megkönnyítéséhez. A beilleszkedési nehézségek esetén az okok feltárása az egyik leglényegesebb feladatunk. A tanulótársakkal, szülővel, kollégákkal konzultálva a problémák gyökerét kell megtalálni. A beilleszkedés és magatartás negatív oldala sokszor közösen jelentkező, nehéz és megoldásra váró feladatot jelentenek. A megoldást az egységes követelményrendszer, a tanári kar segítőkészsége az egész iskola egységes ráhatása szolgáltathatja. Törekedtünk és törekszünk a fent leírtak egyre következetesebb alkalmazására. Ezen tanulók segítésének lehetőségei: o a tanítási órákon alapos ráfigyelés, o rendszeres kapcsolattartás, konzultáció a szülővel (a nevelőmunkába történő bevonása), o támaszkodni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítő tevékenységére, o a tanuló-nevelő beszélgetése tanítási órán kívül, o a tanuló minél több sikerélményhez juttatása a tanítási órákon és a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon. o olyan speciális osztályfőnöki órák tartása ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége o a kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés, alkalmazkodó készség fejlesztése o egyéni képességekhez igazodó foglalkozások o felzárkóztató órák, foglalkozások, o napközi otthon, o tanulószoba, o családlátogatások, o a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, o Nevelési Tanácsadóhoz fordulás, o végső esetben a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság (áthelyező) véleményének, javaslatának a kérése, o szoros kapcsolat a helyi óvodával és a gyermekjóléti szolgálattal. Ha eredmény mindezek ellenére sem mutatkozik, külső segítséget kell kérni: o Nevelési Tanácsadó o Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom, a gyermek iránti lelkiismeret valamint a pedagógiai, pszichológiai tudás. 4.8.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, az alap és általános műveltség biztosítása mellett fontos feladatnak tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, körzeti, megyei, országos) tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. Fontos, hogy minél előbb felismerjük a tehetségeket. Ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetség ígéretére utalnak. A felismerés azonban önmagában nem elegendő. A tehetséges gyerekekkel foglalkozni kell. Tudásszomjukat feladatokkal, differenciált foglalkoztatással már a kötelező tanórák 19

keretében ki kell elégítenünk. Nagy lehetőség rejlik azonban az egyéni, a kiscsoportos illetve a csoportos (szakköri) tevékenységek e területen történő felhasználásában. A nem kötelező órák számából a szükségleteknek, igényeknek megfelelő számú és szintű szakköri foglalkozást tervezünk a tehetséges, jó képességekkel rendelkező gyerekek továbbfejlődésének segítésére. A különböző szaktárgyi versenyeken való részvétel, az azokra való felkészülés, gyakorlás, feladatmegoldás, kutatómunka segítése a pedagógusok feladatai, közé tartozik. Az elért eredményekkel öregbíteni szeretnénk iskolánk jó hírnevét. Segítés formái: o egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, o a választható órákon való részvétel, o tehetséggondozó foglalkozások, o tanulmányi versenyek meghirdetése (házi, megyei, országos, levelezős); ezekre való jelentkezés támogatása, felkészítés, gyakorlás, o iskolánkban a néptánc oktatását, valamint a zeneoktatást biztosítjuk. (Művészeti Iskolákkal együttműködési megállapodás), o szakkörök, o iskolai sportkör, o versenyek, vetélkedők bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális), o szabadidős foglalkozások (pl. színház múzeumok látogatása), o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, o a továbbtanulás segítése. A "Felnőttek a gyerekekért" alapítvány támogatja iskolánk ilyen irányú tevékenységét. 4.9.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladata különösen: o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, o fogadóórát tart a szülők részére o tanácsot ad szülőknek, pedagógusoknak Az iskola gyermekvédelmi tevékenységnek három fontos feladata van: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, o meg kell keresni a problémák okait, o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o nevelési tanácsadóval, o gyermekjóléti szolgálattal, o polgármesteri hivatallal, o iskolaorvossal, védőnővel o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő szakszolgálatokkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 20

o o o o o o o o o o o o o o o 4.10.

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az IPR pedagógiai program alkalmazása a HHH - tanulók esetében. Az iskolai munka leglényegesebb eleme a neveléssel közösen a tanulás. A tanulmányi munka objektív mérése, az osztályzatok megállapítása a tanulók életkorának előrehaladásával nivellálódáshoz vezet. Azok a tanulók, akik folyamatosan kudarcélményeket élnek át, előbb-utóbb elfordulnak a tanulástól, és számukra érdektelenné válik ez a fontos folyamat. Az iskolánk tanulóinak átlagosan 15 %-a hátrányos szociokulturális helyzetű. Felzárkóztatásuk megoldása érdekében a következőket tesszük. o kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában o az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására o a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében o korrepetálás o napközis foglalkozás, tanulószoba biztosítása o egyéni foglalkozások o felzárkóztató foglalkozások o iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a továbbtanulás irányítása, segítése Mindezek a tanulási kudarcok csökkentéséhez és az iskolai esélyegyenlőség biztosításához vezethetnek. A tanulást is tanulni kell. Ehhez a munkához a szülőket és a tanulókat is el kell látni a megfelelő egyénre szabott információkkal, segítséggel. Alsó tagozatban a tanórákba beépítve, 5. osztályban heti 1 órában külön tantárgyként oktatjuk. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat iskolánk azáltal is segíti, hogy heti egy alkalommal foglalkozik velük logopédus. A sikerorientált személyiség kialakulásához segítséget nyújt: o a rendszeres számonkérés o beszámoltatás o ellenőrzés o a hibák javítása A megismerő funkciók organikus okokra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek részére a közoktatási törvényben előírt mértékű rehabilitációs és fejlesztő órákat tart a gyógypedagógus. Gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai program jellemzői A fejlesztő foglalkozásokon a gyerekek problémájának súlyosságától függően egyéni vagy kiscsoportos formában, speciális módszerekkel, eszközökkel folyik a képességfejlesztés. Területei a tanítók által jelzett problémák, az iskolában elvégzett felmérések, és a rendelkezésre álló szakvélemények alapján kerülnek meghatározásra. A gyógypedagógus közreműködésével a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kap segítséget a tanuló. A foglakozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni 21

szükségleteinek figyelembevételével történik, mindig egyéni sajátosságainak megfelelő feladatot kap. Mivel a fejlesztés olyan szintről kezdődik, ahol még jól teljesít, azonnal sikerélményben részesül, és nem utasítja el a további segítséget. A gyógypedagógus nem elszigetelten dolgozik a tanulókkal, hanem a tanítókkal, tanárokkal együttműködve. Ők ugyanis a módszerekből átveszik mindazt a tanítási órán, amit a lehetőségek szerint alkalmazni tudnak. Rendkívül fontos az osztályfőnök elfogadó attitűdje. Ez lényeges eleme a kívánt szocializációs folyamatnak. Egyéni feladatadással, hosszabb időfaktorral, több magyarázattal, segédeszközök használatának biztosításával elérhetjük a megfelelő eredményt. A gyógypedagógia/fejlesztőpedagógia munka feladatai, eljárásai Feladat Iskolai szűrések, a tanulók megfigyelése. A fejlesztő foglalkozások elkezdése. Szülői értekezleten rövid tájékoztatás a gyógy - illetve a fejlesztő-pedagógiai munkáról. Szakmai tanácsadás, közös stratégiák kidolgozása Az esedékes vizsgálatok kérése aT.K.V.Sz.R.B.-nál, vagy a N.T.-nál. Kapcsolattartás a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Félévi értékelésekkel kapcsolatos konzultáció Terápiás munka folytatása Tájékoztató előadás a leendő elsőosztályosok szülei részére. Év végi felmérő tesztek felvétele, kiértékelése.

Határidő szeptember

szeptember negyedik hete

Felelős gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus osztályfőnök gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

a tanév első szülői értekezlete

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus osztályfőnök

folyamatos

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

szeptember negyedik hete

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

folyamatos

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus osztályfőnök, szaktanárok, munkaközösség vezetők gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus osztályfőnök gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

január vége

folyamatosan február, március

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

május

gyógypedagógus/ fejlesztőpedagógus

A megismerő funkciók organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő /részképesség-zavar/ tanulók iskolai fejlesztése A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Diszlexia: akinek olvasásban-írásban elért eredményei lényegesen elmaradnak az adottságai alapján elvárható szinttől Tünetei: o gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünet együttese vagy annak a beszédjavítás utáni maradványa o általában differenciálatlan az aktív szókincs 22

gyenge a verbális emlékezet az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén helyette új szavakat alkot, vagy körülírja a fogalmat Az olvasás tanulása során: o nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat o gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő o a sorrendben átvetések tapasztalhatók o a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz o hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető o nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között o pontatlan a toldalékok olvasása o lassú az olvasási tempó o gyenge a szövegértés Diszgráfia: olyan írászavar, amely az írás grafomotoros és nyelvi jellemzőiben okoz problémát. Tünetei: Az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző: o a rossz kéztartás o az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség o az írómozgás egyenetlen ritmusa és lendülete töredezett, a gyermek egész testével ír Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyerekek. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: o tájékozódási nehézség a vonalrendszerben o a leírt betűk nagysága egy adott szó vonatkozásában is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel o hiányoznak, vagy torzulnak a betűkapcsolások o gyakori a nyomtatott és az írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő o a tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír le o jellemző a helyesírási készség általános gyengesége o feltűnőek a tükörírásos elemek, fölösleges betűelemek, a betű-szótag-szó kihagyások o kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrákat o más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata Kiemelt feladatok a diszlexiás és diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során: o pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése o a testséma biztonságának kialakítása o a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten o a vizuomotoros koordináció gyakorlása o a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése o az olvasás-írás tanítása, (szükség esetén újratanítása) hangoztató elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel o az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során: o az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel o az értékelés legyen méltányos o segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére o o

Diszkalkulia: a matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó tanulási gátoltság. Tünetei: o számfelcserélés, jeltévesztés, kihagyás o tükörírás o helyi érték zavar o alak-háttér észlelési zavar o interorizációs zavar (szöveges feladatok) o számemlékezet problémái o sorrendiség – szerialitás o oldaliság tévesztése 23

o

szabályfelismerési problémák

Kiemelt speciális teendők a diszkalkuliás tanulók iskolai fejlesztése során. o testséma kialakítása o a téri relációk biztonsága o a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása o a szerialitás erősítése o számfogalmak kialakítása és bővítése o az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése o segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése o alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben o a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása A fejlesztés kiemelt területei Mozgásfejlesztés: nagymozgások: - egyensúly gyakorlatok o izomtónus fejlesztése o utánzásos mozgások o ritmusérzék fejlesztése o finommotorika: - grafomotorika o kézizom-lazító mozgások o szem-kéz koordináció o írásmozgás- koordináció o testséma fejlesztése: o önmegfigyelési gyakorlatok o tájékozódás fejlesztése térben, síkban o test szimmetriájának tudatosítása Percepció fejlesztése: Vizuális észlelés: - azonosság, különbözőség o alakállandóság o alak – háttér megkülönböztetése o Gestalt- látás fejlesztése o vizuális emlékezet, ritmus o vizuális zártság o rész- egész viszony Auditív észlelés: - ritmus o zártság o emlékezet o hang azonosítása, megkülönböztetése Taktilis képesség fejlesztése /tapintás / Kinesztetikus észlelés fejlesztése /látás kizárása / Keresztcsatornák összerendezettsége / több funkció összekapcsolódása / o auditív - vizuális – taktilis területek kapcsolódása o auditív – vizuális – finommotorika területek kapcsolódása o auditív – vizuális - verbális területek kapcsolódása Verbális fejlesztés: o artikulációs gyakorlatok o helyes ejtési gyakorlatok o szókincs fejlesztése o kifejezőkészség fejlesztése Figyelem fejlesztése: o terjedelem o koncentráció o koordináció Gondolkodás fejlesztése: o analóg gondolkodás o problémamegoldó gondolkodás 24

4.11.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A jelenlegi magyar társadalom szociális helyzetében megfigyelhető nivellálódás természetesen községünk családjait sem kerüli el. Növekvő tendencia figyelhető meg a szociális hátrányok területén. Az iskola e gondok megoldását nem tudja felvállalni, nem is vállalhatja fel. Azt azonban, hogy a szociális hátrányokkal küzdő családok gyermekeit figyelemmel kísérjük, szükség esetén a Polgármesteri Hivatal illetékesének jelezzük a gondot, mindenképpen feladatunknak tartjuk, tartottuk eddig is. Az osztályfőnökök az iskolavezetéssel konzultálva megtették és megteszik a továbbiakban is azokat a fontos és szükséges lépéseket, amelyek segíthetik az égető szociális gondok mielőbbi enyhítését, így is hozzásegítve tanulóinkat a nyugodt légkörű otthoni tanulás lehetőségéhez. Célunk: segíteni a tanulók beilleszkedését a környezetbe, segíteni egyéni fejlődésüket. Tevékenységi formák: o napközis, tanulószobai ellátás, diákétkeztetés, o logopédiai ellátás, o felzárkóztató órák o felzárkóztató foglalkozások o továbbtanulás irányítása, segítése o felvilágosító munka (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken), o a tanulási folyamatban minden tanuló tevékeny részvételének biztosítása (csoportos, páros, egyéni munkaforma) o családlátogatások, o a szülők családok életvezetési gondjainak segítése o kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, o táboroztatás - anyagi támogatással, o segélyekre, kedvezményes étkezésre javaslatot teszünk (tankönyv, étkezési díjak), o szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 4.12. A szülők, a tanulók és a pedagógusok továbbfejlesztésének lehetőségei (A nyitott iskola)

együttműködésének

formái,

és

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: o o o o o

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, 25

o o o o o

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Szöveges értékelés három hónaponként (IPR) A HH és a HHH tanulók részére a három hónaponként a kötelező szöveges értékelés, árnyalt értékelés, ahol jelen van a tanuló, szülő, osztályfőnök, az értékelő pedagógus, iskolaigazgató, esetleg a gyógypedagógus. Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Projektek, témahetek Szülők bekapcsolódása illetve részvétele az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során szervezendő projektekben, témahetekben. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 4.13.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociális hátrányokkal küzdő tanulók iskolánk minden osztályában megtalálhatók. Tanév elején az osztályfőnök diagnosztizálja kilétüket. Osztályszinten, illetve iskolai szinten megoldhatatlannak tűnő problémák estén az ifjúságvédelmi felelős a megfelelő fórumokon (helyi önkormányzat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Családsegítő Központ) kér segítséget. Az iskolai szinten megoldható problémák esetében a következő tevékenységformák szolgálhatják a szociális hátrányok enyhítését: o HH - s, ,HHH - s, SNI - s integráció segítése, elfogadása, érzékenyítése IPR rendszer működtetése o Képesség-kibontakoztató program alkalmazása o Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása o Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése (Ayres terápia, játszva tanulás báb és a drámajáték segítségével, számítógépes oktatás, szabad tanulás, tanulmányi versenyek, DSK, könyvtári programok, szakkörök). o Drog és bűnmegelőzési programok, melyeknek színtere az osztályközösség. Főleg tanóra (osztályfőnöki, biológia) szeretnénk megismertetni e szélesedő társadalmi probléma következményeivel a tanulókat. A megelőzés fontosságát hangsúlyozva oktató filmek segítségével, valamint valóságos helyzeteken keresztül – rendőrségi, iskolaorvos, védőnő bevonásával – szeretnénk, hogy tanulóink átérezzék személyes felelősségüket. o Pályaorientációs tevékenység, amelynek keretében az osztályfőnök segítségével a tanulók megismerkednek a választható iskolákkal, szakmákkal, másrészt pedig saját képességeikkel, alkalmasságukkal. o Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon. 26

o o o

A helyi, regionális és országos támogatások megszerzése a hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. Pályázatok, ösztöndíjak, táborozási hozzájárulások igénybevétele. Tankönyvtámogatás, napközis ellátás biztosítása a rászoruló tanulók számára.

Színterei: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; o a felzárkóztató foglalkozások, o Tehetséggondozás, o Mentorálás o a napközi otthon; o a tanulószoba; o a diákétkeztetés; o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; o a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; o a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; o a családlátogatások; o a továbbtanulás irányítása, segítése; o az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; o a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, o az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; o szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek 4.14.

Az iskolai egészségnevelési program

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; o tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: o a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; o a környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel tantárgyak valamint az egészségtan modul, a harmadik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; o az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkör (IVK;); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; o az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

27

o o o

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. a tanulók évente kétszeri fogászati szűrővizsgálatához.

Az iskola egészségnevelési programja a mellékletben található. 4.15. Az iskola környezeti nevelési programja Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; o tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: o Valamennyi tantárgy, de kiemelten a környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, technika tantárgyak, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon, az osztályfőnöki órákon, tanórákon feldolgozott ismeretek; o a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; az első és a negyedik évfolyamon látogatás a győri Xantus János Állatkertben o Évenként egy osztály Erdei Iskolai programban való részvétele, melyet pályázati lehetőség kihasználásával valósítunk meg. o Használt elem és mobiltelefon összegyűjtését is felvállaljuk. Az iskola környezeti nevelési programja mellékletben. 4.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges taneszközök felsorolását külön melléklet tartalmazza.

28

5

Helyi tanterv

5.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható foglalkozások, ezek óraszámai és követelményei Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: TANÉV

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2011/2012

Bevezető szakasz 1. 2. NAT 2 Kcs NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2

ÉVFOLYAM Kezdő szakasz Alapozó szakasz 3. 4. 5. 6. K K Kcs Kcs Kcs K Kcs Kcs NAT2 Kcs Kcs Kcs NAT2 NAT2 Kcs Kcs NAT2 NAT2 NAT2 Kcs NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2 NAT2

Fejlesztő szakasz 7. 8. K K Kcs K Kcs Kcs Kcs Kcs Kcs Kcs Kcs Kcs NAT2 Kcs NAT2 NAT2 NAT2 NAT2

K = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv Kcs = a 2003. Szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett- helyi tanterv NAT2 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv

29

A tantárgyfelosztás és óraterv jogszabályi háttere 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény alapján, és iskolánk helyi tanterve alapján) 2012/2013 tanévben Évfolyam

Heti kötelező óra Ktv.52./§(3)

1. 2.

20 20

3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen Napközi Egyéb óra keret SNI Könyvtár

20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

Választható óra Ktv. 52.§/(7) 2 2

Egyéni foglalkozás Ktv. 52.§ (11) c 12% 2, 4 2,4

Összesen 24,4 24,4

2 2,4 2,25 2,7 5,6 2,7 5,6 2,7 7,5 3 7,5 3 34,45 21,3 Ktv. 53.§ (2) Ktv. 1. számú melléklet. Harmadik rész II. fejezet (8). pontja

24,4 27,45 30, 8 30, 8 35,5 35,5 233,25 22, 5 8, 875

Az előzőek és 52.§(6) alapján Kistérségi kiegészítés Összesen:

25 7 296,625

„52.§/ (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több a) az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)–(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások” az első-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. (8) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre. (9) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg 30

az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. „52.§/ (11) Egyéni – egy–három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható c) az általános iskolában ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából, d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére. 53. § (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, (6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Ktv. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet (8 ) pont 8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.

31

Óraterv Kötelező tanórai foglalkozások Tantárgyak

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összes kötelező óra

8

8

7

7

4

4

3

3

2

2

2

2

3 4 1

3 4 1

3 4 1

3 3 1

1,5

1,5 1, 5 1, 5 1,5 1, 5 1 1 1 2 0, 5

1,5 1,5 1, 5 1, 5 1 1 1 2,5 1

Testnevelés Informatika Fizika Logika Matematika o

o o

o

5

5

2 4

1

1

1

1 1 1 3

1 1 1 3

3 4 1 1,5

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 2,5 0, 5 1

1 1 1 2, 5 0, 5 0,5

0,5 0,5

20

20

20 22,5 Szabadon választható órák

2

22,5 2,5

0,5 22, 5

25

25

0,5

1

0,5

1 1 1 1 Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számával első, második évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az 1-4. évfolyamon testnevelés óraszámait heti 3 órában határoztuk meg. Ezzel az egészséges testmozgás lehetőségeit akartuk biztosítani. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német vagy az angol nyelvet tanulják az adott osztály szülői közösségének többségi döntése alapján. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 3. évfolyamtól biztosítja a választott idegen nyelv tanulásának lehetőségét az erre jelentkező tanulók számára. Iskolánkban csoportbontást alkalmazunk az alábbi elvek szerint: − Csoportbontást alkalmazunk az informatika és az idegen nyelv tanításakor, ha ezt az osztály létszáma indokolja. − A csoportok kialakításakor, tanévek elején, törekedni kell a megközelítőleg azonos csoportlétszámokra. 32

−

o

o o

o

A csoportbontáshoz szükséges óraszámot a közoktatási törvény alapján biztosítjuk. Az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékában folyik nem szakrendszerű oktatás, amelyet a 2010/2011. tanévtől felmenő rendszerben megszüntetünk. Ez azt jelenti, hogy a 2010/2011. évben az 5. évfolyamon már nem lesz nem szakrendszerű oktatás, csak a 6. évfolyamon folytatódik tanév végéig. A nem szakrendszerű oktatás bővebb kifejtése a 29. számú mellékletben található, ez a melléklet a fentiek szerint hatályát veszti a 2010/2011. tanév végén. Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény értelmében kötött és szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások vannak. − Kötött, amely működik iskolánkban - napközi - iskolai sportkör − Kötetlen foglalkozások, amelyekből iskolánkban lehet választani: - nyelvi szakkör - informatika szakkör - versenyek (tanulmányi, művészeti, sport) - házi bajnokságok - diáknap - tanulmányi kirándulások - színházlátogatás - múzeumlátogatások - kézműves szakkör - középiskolai előkészítő a Napsugár Zeneiskola pedig zenei oktatását (furulya, zongora, szolfézs) vállalta fel.

Nem kötelező, évfolyamonkénti időkeret elosztása: A közoktatási törvény 52. § (7) és 124. § (24) tartalmazza a heti időkeretet. Az egyéni foglalkozásokra a közoktatási törvény 52. § (11/C) határoz meg időkeretet 2004/2005-ös tanévtől kezdődően évenkénti emeléssel 6 -12 %-ban. Iskolánk a nem kötelező óraszámok elosztását - minden tanévben, a tantárgyfelosztásban realizálja figyelembe véve mindenkori személyi feltételeket és a tanulók érdeklődését. Valamennyi évfolyamon a készségtantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök szervezéséhez művészeti, sport, kézműves tevékenységekre, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, egészségnevelésre és csoportbontásra fordítja az időkeretet. o o

33

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

1. osztály

2. osztály

8

8

7

Matematika Testnevelés Informatika Természetismeret Logika Matematika

5

5

1

1

7

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

4

4

3

3

2

2

2

2

1

1

Az idegen nyelv oktatására tervezett órákat évente szükség szerint a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámainak emelésére fordítjuk. (Heti 3 óra évfolyamonként.) 4 4 4 4 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5

Idegen nyelv

Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Összes kötelező óra Rehabilitáció

Óraterv SNI 3. 4. osztály osztály

A megmaradó heti 2 óra az előbbiek szerint használható fel. 4 1

3 1

1,5 1,5 1,5 1, 5 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1, 5 1, 5 1,5 1, 5 1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

2,5

2, 5

2

2

0, 5 1

0, 5

0, 5

1

0,5 0,5 0,5 0,5 20

20

3

3

20

22,5

22,5

3 3 3 Szabadon választható órák

2

2

22, 5

25

25

3

4

4

0,5

1

1 0,5

1 1 1 1

34

5.2.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

A szükséges követelményeknek megfelelően, de a szülőkre felesleges terhet nem róva választjuk ki a helyi tantervek megvalósításához a tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket. A kiválasztás szempontjai a következők: o Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok nagyrészt olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A hivatalos tankönyvlistán nem szereplő taneszközök (tankönyvek, munkafüzetek, stb.) használatához az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség egyetértését be kell szerezni! A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. o Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. - A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. - A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. o Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyvválasztás elvei a sajátos nevelési igényű osztályoknál: o A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. o A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. o Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. o A tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, áttekinthetőek legyenek. o Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. o Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is, kínálnak. o A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségekkel képesek kifizetni a taneszközöket. 5.3.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Iskolánkban azok a második – nyolcadik évfolyamos tanulók léphetnek a következő, magasabb évfolyamra, akiket az osztálytanító vagy szaktanár erre javasol és ezzel a teljes nevelőtestület többsége (50 % + l fő) egyetért. Teljes nevelőtestület alatt értendő az adott időpontban az iskolai nevelés és oktatás területén tevékenykedő, az iskola tantárgyfelosztásában szereplő pedagógusok összessége. o A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. o Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. o Ha a tanuló a 2- 8. évfolyamon, a tanév végén kettő vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 35

o o

o

5.4.

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. - 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret - 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika fizika, biológia, kémia, földrajz

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Iskolánk beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. o Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. o Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó véleményét javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, o A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. o A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. o Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésnek, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. o Ha a körzeten kívül tanuló az 1-4 évfolyamra jelentkezik, vagy ha az 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fent leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló 36

folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 5.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, és szorgalma, teljesítménye értékelésének és minősítésének követelményei és formái o Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. o Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. o A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. o A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, - az egyes témakörök végén a tanulók az egész témakör tananyagát felölelő témazáró dolgozatban írásban adnak számot tudásukról. o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli, számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: - az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. - a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük - a modul tantárgyak: hon és népismeret, tánc és dráma, etika, mozgókép kultúra és média ismeret értékelése szövegesen történik: jól megfelelt, megfelelt minősítéssel, a modulokban nyújtott gyenge teljesítmény nem akadályozhatja meg a magasabb évfolyamba lépést o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. o A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: * KIVÁLÓAN TELJESÍTETT * JÓL TELJESÍTETT * MEGFELELŐEN TELJESÍTETT * FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadiknyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. o A második évfolyam végén és a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

37

o

o o

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyak tanító nevelők: Teljesítmény 0-35 % 36-55 % 56-75 % 76-90 % 91-100 %

o o o o

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki o a házirendet betartja; o tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; o kötelességtudó, feladatait teljesíti; o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; o tisztelettudó; o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; o az osztály- és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; o nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja, o tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, o feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, o az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, o nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, o feladatait nem minden esetben teljesíti; felelősségérzete, rendszeretete ingadozó, o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, o igazolatlanul mulasztott. 38

o osztályfőnöki intője, vagy igazgatói figyelmeztetése van. Rossz (2) az a tanuló, aki o a házirend előírásait sorozatosan megsérti; o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; o több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott illetve osztályfőnöki intést vagy ennél magasabb fokozatú büntetést kapott. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe illetve bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, a diákönkormányzat vezetőinek és a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén a döntés joga az osztályfőnöké. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, o a tanórán aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat elvégzi, o munkavégzése pontos, megbízható, precíz, o tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, o a tanórákon többnyire aktív, o többletfeladatot, versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de a megbízatást teljesíti, o taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, o az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, o feladatait folyamatosan nem végzi el. o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten o példamutató magatartást tanúsít, vagy o folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy 39

az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. rendezvényeken, vetélkedőn vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy o bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. o o

Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret; o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Azt a tanulót, aki o tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy o a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy o igazolatlanul mulaszt, vagy o bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: o szaktanári figyelmeztetés o napközis nevelői figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés o osztályfőnöki intés o igazgatói figyelmeztetés o igazgatói intés o tantestületi figyelmeztetés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására, kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelés rendszere Mit értékeljünk? o A tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén. o A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. o A tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát. Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten: o Az 1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minősítünk. Az osztályzattal történő értékelést a 2. évfolyam 2. félévétől 40

o

o

alkalmazzuk. A nagyon heterogén képességű, sérült gyermekek teljesítménye az alapozás éveiben nem fejezhető ki - objektív formában - érdemjegyekkel. A nevelési szükségletük, a sajátos tartalom és módszer, valamint az egyéni fejlődési ütem megkívánja az értékelés lágyabb, humánusabb formáit. A két tanítási év az aktív alapozás időszaka, az iskolakészültségi állapot stabilizálásának éve. A harmadik évben látható, hogy a gyógypedagógiai fejlesztés, a sajátos nevelés milyen szintű és ütemű, az éves munkaterv szerint eredményeket hozott. A tanulók érettebbek, felkészültebbek. Itt kínálkozik általában az utolsó lehetőség arra, hogy a jó ütemben és megfelelő szinten fejlődő tanuló az iskolai képzés általános rendjébe - vagyis a többségi iskoláztatásba - behelyezzük. A 2. évfolyam 2. félévétől az érdemjegyekkel történő értékelést alkalmazzuk, de egy-egy tanuló számára lehetőséget adunk a 6. évfolyam első félévének végéig, hogy egyéni adottságai, fogyatékossága és sajátos helyzete szerint, hogy az adott tanév követelményeit hosszabb idő alatt teljesítse.

Az értékelés rendszeressége és formái o A 4-8. évfolyamokon az értékelés megegyezik a nem SNI – s tanulók fent leírt értékelésével. Mindezt kiegészíti a tanuló előmenetelét minősítő negyed- és háromnegyed-éves szöveges értékelés, amelyben az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: - a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív (vagy negatív) fejlődés, - a kiemelkedő fejlődést (vagy hanyatlást) mutató területek, tanulási képességek, - a személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődése, milyensége, - javaslatok, tennivalók a jövőre (rövidtávra) nézve A leírt értékelési formák mellett más módok, eszközök is alkalmazhatók adott időegység naponta, hetente - alkalmával. Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok használatával. o Az SNI tanulók értékelése során az alábbiakat kell figyelembe venni: A gyermeket a vele foglalkozó pedagógusok a tanítási órákon differenciált és csökkentett mennyiségű feladat kiválasztásával, adásával és/vagy többlet idő biztosításával segítsék. A feladatok megjelölésénél, magyarázatánál rövid, egyszerűszövegezésű, kis információsűrűségű mondatokat alkalmazzanak. Számonkérésnél a szóbeliség/ írásbeliség aránya alkalmazkodjon a gyermek adottságaihoz, speciális helyzetéhez. Az írásbeli munkák értékelésénél a pedagógusok vegyék figyelembe a gyermek speciális problémáit (pl. betűtévesztések, szómásítások, iránytévesztések, téri elrendezés, emlékezet, figyelemkoncentráció problémái stb. (lásd. Szakértői véleményben). Az értékelésnél részesítsék egyéni, méltányos elbírálásban, az önmagához mért fejlődés alapján minősítsék. A gyermek, ha szükséges, részesüljön intenzív logopédiai/fejlesztőpedagógiai terápiában, megsegítésben. A gyermeket tanító szaktanárok álljanak folyamatos konzultációs kapcsolatban az egyéni fejlesztést végző gyógypedagógusokkal. A tanulmányok elvégzése során tegyék lehetővé a segédeszköz használatát. 5.6. A tanuló részére a szóbeli vagy írásbeli felelet, dolgozatok alkalmával Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

41

o o o o

5.7.

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók

A közoktatási törvény alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. Az Oktatási Minisztérium 2001-ben minden iskolához eljuttatta a két legközismertebb módszer használatát, segítő segédanyagot, amely a Hungarofit és az Eurofit módszer leírását tartalmazta, valamint a két módszer alkalmazását és az eredmények feldolgozását segítő útmutatót és a Hungarofit tesztek helyi feldolgozását segítő számítógépes programot. A Hungarofit módszer kidolgozója, dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens az iskolák javára szerzői jogdíjáról lemondva szabadon felhasználhatóvá teszi az általa kidolgozott Hungarofit módszert, egyben kéri az a módszert alkalmazó iskolákat, hogy a mérési eredményeket – amennyiben azokat szeretnék az országosan feldolgozott adatokkal összevetni – juttassák el részére. A cím, ahová az adatokat küldeni lehet: [email protected]. Az excel táblázat, amely az adatok rögzítéshez, továbbításához szükséges a www.hungarifit.hu címen található. Az Eurofit próbák a szerzői jogról rendelkező 1999. évi LXXVI. Törvény 38. § (1) bekezdése értelmében “iskolai oktatás céljára” szabadon felhasználhatók, így e két módszert az iskolák minden megkötés nélkül alkalmazhatják. Más tesztek esetén a szerzői jogról rendelkező törvény 33.§ (4), és a 34. § (1), (2) és (3) bekezdései irányadóak, amelyek az iskolai és a szabad felhasználás eseteiről rendelkeznek. (Forrás: www.om.hu - 2004. április 15.) 5.7 A tanulók fizikai állapotának mérési módszerei (lásd. Melléklet) 5.8 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok (lásd. Melléklet)

42

6

Hatályba lépés, értékelés, felülvizsgálat, nyilvánosság

A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a pedagógiai program jelen módosítása alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2012. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje, amennyiben jogszabály vagy profilváltozás korábban nem indokolják, nyolc tanévre – azaz 2012. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig terjed. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata, módosítása A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestületek folyamatosan vizsgálják. A pedagógiai program további módosítására javaslatot tehet:     

az iskolai igazgatója; a nevelőtestületek bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösségek; az intézmény fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselőik útján az intézmény vezetőjének javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola fenntartójánál;(elektronikusan) o az iskola könyvtárában, (elektronikusan) o az iskola nevelői szobájában; (elektronikusan) o az iskola igazgatójánál (nyomtatott formában); o valamint az iskola és az önkormányzat honlapján 7 Mellékletek (lásd külön mappa)

43

8

Legitimizáció

A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Nagyszentjános, 2012-06------------------------------------

------------------------------

a diákönkormányzat vezetője

a diákönkormányzat tagja

A módosított pedagógiai programot a Szülői Szervezet iskolai vezetősége véleményezte, és elfogadásra javasolta. Nagyszentjános, 2012-06-----------------------------------a szülői szervezet vezetője

-----------------------------a szülői szervezet tagja

A módosított pedagógiai programot a Hunyadi Mátyás Általános Iskola nevelőtestülete elfogadta. Nagyszentjános, 2012-6-----------------------------------pedagógus

----------------------------pedagógus

A Hunyadi Mátyás Általános Iskola (Nagyszentjános, Árpád u. 11/A) módosított pedagógiai programját,

Nagyszentjános

Község

Önkormányzatának

képviselő-testülete

______________számú határozatával jóváhagyta. Nagyszentjános, 2012-06-

Friderics Cecília Feliczitász polgármester

44