Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Mondd és elfelejtik Mutasd meg és emlékeznek Vond be őket és megtanulják.” (Konfucius)
Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2010. 08 09. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2010. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2010.
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................. 2 1. A kollégium ............................................................................................... 6 1.1. A kollégium hivatalos adatai.................................................................................... 6 1.2. Az intézmény pedagógiai programjának törvényi háttere........................................ 6 1.3. A program készítésének elvei, a kollégium társadalmi szerepe............................... 6 1.4. Helyzetelemzés ........................................................................................................ 7 1.4.1. A kollégium rövid története, elhelyezkedése .................................................... 7 1.4.2. A kollégium jelenlegi helyzetének bemutatása ................................................ 7 1.4.2.1. A kollégium szerkezeti felépítése ............................................................. 7 1.4.2.2. Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................... 7 1.4.2.3. Egyének, csoportok, közösségek............................................................... 7 1.4.2.4. A kollégiumi diákönkormányzat ............................................................... 8
2. A kollégium működése, belső feltételrendszere ..................................... 8 2.1. A kollégium szervezeti formája ............................................................................... 8 2.2. Tanügyigazgatási dokumentumok............................................................................ 9 2.3. Kollégiumi beiratkozás ............................................................................................ 9 2.4. Személyi feltételek, elvárások ................................................................................. 9 2.5. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások .................................................................. 9 2.3.1. Épület ................................................................................................................ 9 2.3.2. Ellátottság, berendezettség, felszereltség .......................................................... 10 2.3.3. A kollégium közvetlen környezete.................................................................... 10 2.3.4. A kollégium tanulói, mint a feltételrendszer elemei ......................................... 10 2. 6. A kollégium kapcsolatrendszere ............................................................................. 10 2.7. A kollégiumi heti és napirendje ................................................................................... 12
3. Elvek ........................................................................................................... 12 3.1. A kollégium küldetése, nevelési alapelvei ............................................................... 12 3.2. A kollégiumi nevelés célja ....................................................................................... 13 3.3. A kollégiumi nevelés fejlesztési területei................................................................. 13 3.3.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztésének alapelvei ..................... 13 3.3.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztésének alapelvei ............................ 13 3.3.3. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának, segítésének alapelvei ............................................................................................................................. 14 3.3.4. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítésének alapelvei .............................................................................................................................. 14 3.3.5. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztésének alapelvei ............................ 14 3.4. Tanulás. .................................................................................................................... 15 3.4.1. Alapelvek .......................................................................................................... 15 3.4.2. Célok ................................................................................................................. 15 3.4..3. Feladatok .......................................................................................................... 15 3.4..4. Tanulási feltételek ............................................................................................ 15 3.4..4.1. Szubjektív feltételek ................................................................................. 15 3.4.5. A nevelőtanár feladatai a tanulás megszervezésében................................... 16 3.4.5.1. A fejlesztés területei: ................................................................................. 16 3.4.6. Speciális kompetenciák fejlesztése .................................................................. 16 3.4.7. Foglalkozások, tevékenységek szervezése ....................................................... 16 3.4.7.1. A fejlődés ellenőrzésének módszerei ........................................................ 17 3.5. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció .................................................. 17 3.5.1. Felzárkóztatás................................................................................................... 17 3.5.1.1. Alapelvek .................................................................................................. 17 3.5.1.2. Célok ......................................................................................................... 17 2
3.5.1.3. Feladatok ................................................................................................... 17 3.5.2. Tehetséggondozás ............................................................................................ 18 3.5.2.1. Alapelv ...................................................................................................... 18 3.5.2.2. Célok ......................................................................................................... 18 3.5.2.3. Feladat ....................................................................................................... 18 3.5.3. Továbbtanulás segítése, pályaorientáció ......................................................... 18 3.5.3.1. Alapelvek .................................................................................................. 18 3.5.3.2. Célok ......................................................................................................... 18 3.5.3.3. Pedagógus feladatok és tevékenységek szervezése................................... 19 3.6. Énkép, önismeret. Pályaorientáció ........................................................................... 19 3.6.1. Alapelvek ......................................................................................................... 19 3.6.2. Célok ................................................................................................................ 19 3.6.3. Feladatok .......................................................................................................... 20 3.6.4. Az önismeret fejlesztésének területei ............................................................... 20 3.6.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépül................................................... 20 3.6.6. Módszerek, foglalkozások................................................................................ 20 3.6.7. Speciális kompetenciák fejlesztése .................................................................. 21 3.7. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra............................................................ 21 3.7.1. Alapelvek .......................................................................................................... 21 3.7.2. Célok ................................................................................................................. 21 3.7.3. Feladatok ........................................................................................................... 21 3.7.4. Csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek ................................................. 21 3.5.5. Szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztési területei................................ 22 3.5.6. Speciális kompetenciák fejlesztése ................................................................... 22 3.8. Környezeti nevelés ................................................................................................... 22 3.8.1. Alapelvek .......................................................................................................... 22 3.8.2. Célok ................................................................................................................. 23 3.8.3. Feladatok ........................................................................................................... 23 3.8.4. Foglalkozások, tevékenységek szervezése ........................................................ 23 3.8.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek .............................................. 23 3.8.6. A megvalósítás módszerei................................................................................. 23 3.8.7. Speciális kompetenciák fejlesztése ................................................................... 24 3.9. Testi és lelki egészség .............................................................................................. 24 3.9.1. Alapelvek .............................................................................................................. 24 3.9.2. Célok ..................................................................................................................... 24 3.9.3. Feladatok ............................................................................................................... 24 3.9.4. Szabadidős sporttevékenységek ............................................................................ 24 3.9.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek .................................................. 24 3.9.6. Módszerek, foglalkozások..................................................................................... 25 3.9.7. Speciális kompetenciák fejlesztése ....................................................................... 25 3.10. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés 25 3.10.1. Alapelvek ....................................................................................................... 25 …. 3.10.2. Célok .............................................................................................................. 25 … 3.10.3. Feladatok ........................................................................................................ 26 3.10.4. A szociális kompetencia fejlesztésének területei ........................................... 26 3.10.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek ........................................... 26 3.10.6. Speciális kompetenciák fejlesztése ................................................................ 26 3.11. Hon- és népismeret................................................................................................. 26 3.11.1. Alapelvek ....................................................................................................... 26 3.11.2. Célok .............................................................................................................. 27 3.11.3. Feladatok ........................................................................................................ 27 3.11.4. Foglalkozások, tevékenységek szervezése..................................................... 27
3
3.11.5. Csoportfoglalkozás tematikájába beépülnek.................................................. 27 3.11.6. Speciális kompetenciák fejlesztése ................................................................ 28
4. A pedagógiai tevékenység rendszere ....................................................... 28 4.1. Kollégiumi élet szervezése....................................................................................... 28 4.2. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete.............................. 28 4.2.1. Felkészítő foglalkozások - heti 14 óra/ csoport................................................. 28 4.2.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások........................................................... 30 4.2.3. Foglalkozásokon való részvétel szabadsága alapján:........................................ 30 4.2.4. Nevelési módszerek .......................................................................................... 30 4.2.5. Foglalkozásszervezés alapelvei......................................................................... 30 4.2.6. Foglalkozások, tevékenységek szervezése ........................................................ 31
5. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve...................... 31 5.1. A hagyományok kialakításának, őrzésének célja..................................................... 31 5.2. Intézményünk hagyományteremtő rendszere........................................................... 31
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység................... 32 6.1. Alapelv ..................................................................................................................... 34 6.2. Feladatok .................................................................................................................. 34 6.3. A kollégium ifjúságvédelmi feladatai ...................................................................... 34 6.3.1. Problémamegelőző tevékenység ....................................................................... 35 6.3.2. Problémakezelő tevékenység ............................................................................ 35 6.4. Egészségnevelési program ....................................................................................... 35
7. Esélyegyenlőség.......................................................................................... 37 7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, pedagógia tevékenysége............. 37 7.2. Óvodások fejlesztő foglalkozása .............................................................................. 39 7.3. Cigánytanulókkal való külön foglalkozás ................................................................ 39 7.4. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve .................................................................... 40 7.5. Cél ........................................................................................................................... 40 7.6. Feladatok ................................................................................................................. 41 7.7. Speciális kompetenciák fejlesztése .......................................................................... 41
8. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ................................... 41 8.1. A kollégiumi nevelés ellenőrzési és értékelési rendszere. ....................................... 41 8.1.1. Alapelv .............................................................................................................. 41 8.1.2. Cél ..................................................................................................................... 42 8.1.3. Ellenőrzési tevékenységre jogosultak a kollégium tagjai közül........................ 42 8.1.4. Az értékelés alapvető szempontjai .................................................................... 42 8.1.5. Az ellenőrzésen tapasztaltak és a következtetések megbeszélése..................... 42 8.1.6. A kollégiumi ellenőrzések lehetnek .................................................................. 42 8.1.7. Az értékelés területei és módjai ........................................................................ 42 8.1.8. Ellenőrzési formák ............................................................................................ 43 8.1.9. A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése ........................................... 43 8.2. Pedagógiai ellenőrzés és értékelés ........................................................................... 44 8.2.1. Foglalkozáslátogatás ......................................................................................... 44
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................... 44 10. A kollégium továbbfejlesztési terve ....................................................... 45 11. Záró rendelkezések, legitimáció............................................................. 45 11.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ............................................................. 45 11.2. A pedagógiai program értékelése ........................................................................... 45
4
11.3. A pedagógiai program módosítása......................................................................... 45
12. Mellékletek:.............................................................................................. 46 1.sz. melléklet: házirend 2.sz. melléklet: munkaterv 3.sz. melléklet: csoportfoglalkozások munkaterve
5
1. A kollégium 1. 1. A kollégium hivatalos adatai Intézményünk neve: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium Címe: 6440 Jánoshalma, Molnár János u. 3-5 Telefon: 06/77-401-030 Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Intézmény típusa: 8O férőhelyes kollégium, óvodás, általános iskolás és középiskolás diákok elhelyezésére. OM azonosító: 200951 A fenntartó neve: Jánoshalma Város Önkormányzata A fenntartó címe: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
1. 2. Az intézmény pedagógiai programjának törvényi háttere: -
Az 1993. évi LXXIX. sz. Közoktatási Törvény valamint a módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. sz. törvény
-
A módosított Nemzeti Alaptanterv A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról. Az Alapprogram meghatározza a kollégiumi nevelés általános célját, főbb alapelveit és feladatait Tradíciók, partneri igények.
-
1.3. A program készítésének elvei, a kollégium társadalmi szerepe Pedagógiai programunk felhasználja a kollégiumi nevelés haladó hagyományait, értékeit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat, valamint a helyi oktatáspolitikai célkitűzéseket és a fenntartó önkormányzat fejlesztési tervét. Törvényi kötelezettsége: megfelelő feltételeket teremteni azon diákok számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Biztosítani a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így létrehozni az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás lehetőségét. Pedagógiai tevékenységünk során kiegészítjük a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot, érzelmi védettséget nyújtunk. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával segítjük a kollégisták önkormányzó képességének, a döntés, a felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Így sajátos segítséget adunk a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.
6
1.4. Helyzetelemzés 1.4.1. A kollégium rövid története, elhelyezkedése Intézményünk nem tartozik az évszázados múlttal rendelkező kollégiumok közé. 1963. decemberében nyitotta meg kapuit 50 fő általános iskolás tanyavilágból érkezett kisdiákkal egy régi épületben. 1968. augusztus 20.-án adták át az időszak szociálpolitikájának megfelelő 150 férőhelyes tanyai hétközi otthont. Induláskor az volt a cél, hogy a 10-14 éves tanyasi gyermekek is bekerüljenek a szakszerű oktatásba, s a városiakkal azonos eséllyel választhassanak pályát maguknak. Ez a homogén gyermekközösség egyre heterogénebbé vált. Fokozatosan sor került alsó tagozatos, sőt óvodás korú gyermekek felvételére is. Később gyógypedagógiai intézménybe járó gyermekek is bekerültek a diákotthonba. Egyre több olyan belterületen lakó gyermek került a megüresedett férőhelyekre, akiknél a hátrányos helyzet mellett felfedezhető volt a veszélyeztetettség valamilyen foka. Itt nevelőotthoni feladatokat is meg kellett oldani. A diákotthonos tehetséges tanyasi gyermekeket sikerült a gimnáziumba irányítani, így maradhattak a régi közösségben. A helyi gimnáziumba folyamatosan érkeztek a környező kistelepülésekről (Balotaszállás, Kisszállás, Madaras, Tompa, Sükösd) is, s a középiskolások létszáma nőtt. A diákotthon eredeti funkciójából kifolyólag általános iskolás gyermekeknek épült, de a megújulni tudás jegyében vállalt fel egyre több középiskolás és szakmunkás fiatalt. Életkor szempontjából jelenleg is igen széles skálán mozgunk. 3 évestől 23 éves korig minden korosztály képviselteti magát, mely nagy mértékben hozzájárul a családias légkör kialakulásához. A diákotthon régi épületét megkapta az egyház. 1995-ben adták át az újonnan épült mai 80 férőhelyes kollégiumot. Szemre tetszetős, komfortfokozata nagyobb. Az esztétikus külső és belső környezet sok kisgyermeknek adott otthont az elmúlt években.
1.4.2. A kollégium jelenlegi helyzetének bemutatása 1.4.2.1. A kollégium szerkezeti felépítése
♦ A kollégium szervezeti formája: pedagógiailag és gazdaságilag A Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, egységes iskola tagintézménye. ♦ Fenntartó szerint: önkormányzati fenntartású ♦ A tanulók életkorát tekintve: óvodás, általános iskolás, középiskolás tanulók részére biztosít szolgáltatást, illetve férőhelyet. ♦ Minden típusú középiskolából fogadunk diákokat: gimnázium, szakközépiskola, szakképző intézet, szakmunkásképző, szakiskola, érettségi utáni szakképzések.
1.4.2.2. Az intézmény szervezeti felépítése: ♦ ♦ ♦ ♦
A kollégisták nemét tekintve: fiúk, lányok vegyesen. Létszámát tekintve: 61 létszám Kollégiumi férőhely: 80 fő (kihasználtság: 78 %) Belső szerkezeti felépítését tekintve: szobaközösségekre épül, tanulócsoportokból áll, 2 tanulócsoporttal. ♦ Ellátottság szerint: megfelelően ellátott kollégium
1.4.2.3. Egyének, csoportok, közösségek Kollégistáink mindegyike önálló személyiség. Minden esetben egyéni bánásmódot alkalmazunk.
7
Kollégiumunkban formális és informális csoportszerveződések egyaránt jellemzőek. Alapegység a szobaközösség, amely jellemzően 4 főből áll. A tanulócsoportokban már 20-30 fő alkot egy kis közösséget. A csoportok több szobaközösségből állnak. A csoportok szervezésének elvei: egy iskola, egy évfolyam, egy osztály, de fontos szempont az egy településről érkezettek és a barátok összetartozása is. A kollégiumi közösség a csoportokból szerveződik. A közösségi nevelésnek a nevelés gyakorlatában kiemelkedő szerepe van. A közösségek kialakítása, szervezése, megerősödése során hatékony személyiségformáló, szokásformáló, szabályozó, kölcsönhatásokat indukáló nevelési folyamatok zajlanak.
1.4.2.4. A kollégiumi diákönkormányzat A kollégiumban DÖK működik. Működésének jogi kereteit törvényeken alapuló, saját működési szabályzata biztosítja. A DÖK munkáját pedagógus segíti. A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet önállóan készít el. Együttműködik a nevelőtestülettel, az iskolák diákönkormányzataival, városi szervezetekkel, az országos diákképviseleti szervezetekkel.
2. A kollégium működése, belső feltételrendszere 2.1. A kollégium szervezeti formája A kollégium tagintézmény, vezetője az igazgató. Munkáját segíti a kollégiumvezető és a gazdasági vezető. A nevelőmunkát 2 nevelőtanár és 1 gyermekfelügyelő végzi. A kollégium nevelőtanáraival szemben támasztott követelmények, elvárások: ♦ szakmai megújulás képessége, innovációs készség ♦ sokoldalú, a korosztályhoz igazodó módszertan ismeretek ♦ fejlesztő, differenciálpedagógiai, széleskörű érzelmi eszköztár ♦ az állandó példamutatás képessége és empátiakészség. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma: 5 fő Mosodai dolgozó: 1 fő Takarítónő: 2 fő Karbantartó –fűtő: 1 fő Konyhalány: 1 fő. Részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtekinthetők a státuszok. A meglévő személyzet mindent megtesz a pedagógiai munka segítéséért. Az együttműködés a nevelőkkel –a gyermekek érdekében- példaértékű.
PEDAGÓGUS Gyimesi Lászlóné Filmák Endre Miskei Lászlóné Juhász Lászlóné
VÉGZETTSÉG tanár, nevelőtanár
SZAKKÉPZETTSÉG gyermek és ifjuságvédelelem, pedagófiai asszisztens, ECDL
tanító, tanító, könyvtáros gyermekfelügyelő
8
2.2. Tanügyigazgatási dokumentumok -napló: a megtartott órák bizonylata. -törzskönyv: a gyermekek adatai. -tanuló-és gyermekbaleset adminisztrációja -irattár, iktatás, -jelentkezési lap kollégiumi felvételhez, -beköltözési adatlap, -beköltözési értesítő -szakköri nyilatkozat
2.3. Kollégiumi beiratkozás Jelentkezési lap kitöltésével történik., mely a titkárságon kérhető. • 14 éves korig a szülő személyi igazolványa alapján • 14 éves kortól a tanuló személyi igazolványa alapján A jelentkezési lapot legkésőbb az iskolai beiratkozás napján kell leadni a kollégiumban, egy saját névvel, címmel és bélyeggel ellátott borítékkal együtt. A kollégiumi beiratkozás időpontja a honlapunkon megtalálható. Értesítést küldünk a felvételről két héten belül. A jelentkezési laphoz csatolni kell az étkezési kedvezményre jogosító dokumentumokat (3 vagy annál több gyermekes család esetén igazolás a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, esetleg SNI határozat).
2.4. Személyi feltételek, elvárások A kollégium 2 csoporttal működik. Egy csoportot 20-30 tanuló alkot. A csoportok kollégiumi életét és foglalkozásait nevelőtanárok irányítják és vezetik, akik mindannyian rendelkeznek a törvényben előírt szakképesítéssel. Közvetlen felettesük a kollégiumvezető. Munkájukat az igazgató koordinálja. A kollégium önálló diákönkormányzattal rendelkezik. Ebben minden csoport képviselteti magát. Vezetőjük a DÖK elnöke. A kollégium diákönkormányzatának munkáját a patronáló nevelőtanár segíti. A kollégium éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. Az éves munkaterv a Közoktatási Törvény és a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításának figyelembevétele alapján készül el.
2.5. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégiumunk 80 férőhelyes.
2.5.1. Épület A tanulók rendelkezésére áll: - 24 hálószoba zuhanyzóval, melyben 3-4-5 tanuló kap elhelyezést, - számítógépes terem, - 3 tanulószoba, szobánként 25 tanuló befogadására alkalmas, - 1 könyvtár és 2 klubhelyiség TV-el, játékszekrénnyel, - 1 ebédlő melegítőkonyhával, - 1 stúdió teljes felszereléssel, - 1 orvosi szoba, - 1 beteg elkülönítő, - 2 vendégszoba, 9
-
1 hall-szülők és vendégek fogadására, 1 kazánház, 1 pincehelység, benne kondicionáló gépekkel, parkosított pihenőudvar, 1 sportterem.
További helységek: - igazgatói - nevelői - mosó-vasalókonyha - tanári ügyeleti szoba.
2.5.2. Ellátottság, berendezettség, felszereltség ♦ Lakószobák: A kollégium bútorzatának döntő többsége 16 éves. A hálókban lévő heverők egy része ágyneműtartós. A beépített szekrények megfelelőek, zárhatóak. A sarki hálószobában 1 asztal és székek vannak elhelyezve, valamint 5 ágy. A többi szobákban 4 ágy és éjjeliszekrények vannak. Az ágyak fölött fali polcok találhatók. ♦ Tanulótermek, közösségi helyiségek: asztalok, székek, polcok, ♦ Klubszoba: TV- és puffok, asztal. ♦ Sportszoba: pingpong-asztal, bordásfal, és társasjátékok, ♦ Számítógépes terem: A tanulók saját számítógépeiket itt helyezhetik el. Internet hozzáférés biztosítva van. ♦ Könyvtár: 2000 kötet, 3 számítógép és a tanári gép, nyomtató. ♦ Stúdió áll rendelkezésre. a diákok napi tájékoztatására. ♦ Szintenként ételmelegítő konyha. Hűtőszekrények rekeszesek, ahol tárolhatják az otthonról hozott, illetve vásárolt élelmet a lakók.
2.5.3. A kollégium közvetlen környezete A kollégium a Molnár János utca 3-5 szám alatt található. A Hunyadi János Általános Iskola udvarának szomszédságában. Az iskola udvarát sportolásra és szabadidős tevékenységekre, étkezőjét a kollégisták ebédeltetésére használjuk.
2.5.4. A kollégium tanulói Kollégistáink a megye, több településéről érkeznek. A helyi intézmények közül 3-4 iskolába járnak diákjaink. A kollégiumi közösség neveltségi szintjét erősen meghatározzák a hozott tulajdonságok, adottságok, képességek, készségek. Kollégiumunkban elsősorban nem a sikerorientált gyermekek laknak. Általános iskolás tanulóink a szétszórt tanyavilágból érkeznek és Jánoshalmáról. Általában HH vagy HHH illetve a jegyző védelembe vett gyermekek. Gimnazistáink Jánoshalma és Kiskunhalas vonzáskörzetéből, míg szakmunkás és szakközépiskolás diákjaink apró falvas településekről érkeznek (Kiserdő, Borota, Kéleshalom,)
2.6. A kollégium kapcsolatrendszere A házirenddel összhangban egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára: A kollégium jellegéből adódóan gyakorlatilag a kollégisták kapcsolatba kerülnek egy széles partneri hálóval, mellyel olyan szabályozás alakul ki, ahol a tágabb szűkebb 10
környezet megismerését több-kevesebb kapcsolódási ponttal érintik, mely befolyásolja az egyéni identitás kialakítását, a társadalmi beilleszkedést segítő normarendszer elsajátítását, a szocializációt, a mindennapi életben szükséges kompetenciák fejlesztését. A kollégium szoros kapcsolatot tart fenn és együttműködik: ♦ a tanulóink szüleivel, ♦ a kapcsolódó iskolákkal és óvodákkal, ♦ a társkollégiumokkal, ♦ az Önkormányzattal, ♦ Könyvtárral, ♦ Lajta László Művészeti Iskolával, ♦ Felsőbácska AMI-val, ♦ Nevelési Tanácsadóval, ♦ Gyermek, - és Ifjúságvédelmi felelőssel, ♦ Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálattal, ♦ Gyermekorvosi és védőnői szolgálattal, ♦ Gyámüggyel, ♦ Rendőrséggel, ♦ A Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségével. A kapcsolattartás alapelvei: ♦ egyenrangúság, ♦ gyermekközpontúság, ♦ folyamatos kapcsolattartás. A kapcsolattartás célja: ♦ tanulóink személyiségfejlődése, ismeretanyag bővítése, ♦ információk gazdagítása, ♦ a társintézmények ismerjék meg a kollégiumunk életét, tájékoztassanak folyamatosan elvárásaikról, ♦ az optimális tevékenység, a koordináció biztosítása. A kapcsolattartás tartalma: Új kollégista tanulók szülei és az iskolák felé: ♦ a kollégium célja és feladatai, ♦ a kollégiumi élet ismertetése, ♦ a kollégium napirendje, tevékenységrendszere. Szülők és kollégisták felé: ♦ a félévi értékelések egyéni és kollégiumi szinten, ♦ a hiányzások, problémák, kérések megbeszélése. A kapcsolattartás módjai: Az iskolák és a kollégium között: ♦ írásban, személyesen és telefonon keresztül: ♦ kölcsönös rendszeres tájékoztatás, ♦ folyamatos kapcsolattartás az iskolák vezetőivel, osztályfőnökökkel, szükség szerint a szaktanárokkal, ♦ látogatás a fogadóórákra, osztályozókonferenciákra,
11
♦ különböző programokon való kölcsönös részvétel. Szülők és a kollégium között: ♦ írásban, személyesen, telefonon keresztül, ♦ kollégiumi üzenő füzeten keresztül, ♦ a tanulók fogadásánál, az év eleji szülői értekezleten.
2.7. A kollégiumi heti és napirendje Beérkezés : Hétfőn Hazautazás:
600-800 péntek
15.00-ig
•
A kollégium heti rendje ettől eltérhet, ha a tanuló hazautazása bármilyen esemény miatt akadályoztatva van. A változtatásokat a kollégium vezetője és az iskola vezetője rendelheti el. • A beérkezéstől a hazautazás megkezdéséig a kollégista tanulók hivatalos kollégiumi felügyelet alatt állnak.
A kollégium napirendje • 6.30 ébresztés • 6.30 7.00 óráig tisztálkodás, hálórend, szemle, • 7.00 7.30 óráig reggeli • 7.30 8.00 óráig a kollégium elhagyása • 12.00 visszaérkezés az iskolából • 12.00 15.30 kimenő a házirend szabályai szerint • 15.00 15.45 szakkörök, kötelező ill. választott foglalkozások • 15.45 16.00 uzsonna • 16.00 16.50 tankör • 16.50 17.00 szünet • 17.00 17.50 tankör • 17.50 18.00 szünet • 18.00 18.50 tankör • 18.50 vacsora • 19.00 21.00 kimenő a házirend szabályai szerint • 19.00 21.00 szakkörök, kötelező ill. választott foglalkozások • 20.00 villanyoltás óvodásoknak és alsó tagozatosoknak • 21.00 létszámellenőrzés • 21.00 villanyoltás ált.isk. felső tagozatosoknak • 22.00 villanyoltás mindenkinek • Az intézményben délelőtt csak csoportvezetői vagy intézményvezetői engedéllyel lehet tartózkodni.
3. Elvek, feladatok, tevékenységrendszerek 3.1. A kollégium küldetése, nevelési alapelvei
12
• • • • • • • • • • • • • • • • •
demokratikus, humanista nevelői elvek alkalmazása, az alapvető emberi - és szabadságjogok, valamint a tanulókat megillető jogok érvényesítése, a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat alkalmazása a nevelésben, otthon jellegű viszonyrendszerek kialakítása, a nemzeti és az európai nevelési elvek alkalmazása, a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése, együttműködés a szülőkkel és a partneriskolákkal, a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése, változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása, integrált nevelés megvalósítása, egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével, egyén és közösség iránt érzett felelősség, tolerancia és empátia készségek fejlesztése, nemzeti hagyományok és az európai kulturális hagyományok, örökség megismerése, az általános elveket tartalmazó közösségi szabályok átvétele, nemzeti, etnikai, azonosságtudat kialakítása, fejlesztése, esélyegyenlőség megteremtése, nemzeti önazonosság ápolása, a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése, intellektuális igényesség, kulturális stílus a pedagógusok tevékenységében, egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi- és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet).
3. 2. A kollégiumi nevelés célja A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával minden kollégista személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése.
3. 3. A kollégiumi nevelés fejlesztési területei 3. 3.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztésének alapelvei • • •
A mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedésének segítése, alkalom és közeg teremtése a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztésére, elősegíteni az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak kialakulását, társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése a szociális készségek fejlesztésére.
3. 3.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztésének alapelvei • • •
Lehetőséget biztosítani az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, a helyes tanulási módszerek elsajátítására, a kreativitás fejlesztése, a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezési vágy – erősítése, a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelése, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítása, 13
•
a mindennapi feladatokra való felkészülés segítése, • a diákokban belső igény ébresztése arra, hogy a tanulás mindennapi életük részévé váljon.
3.3.3. Kulturált életmódra nevelés, világkép kialakításának alapelvei • • • • • • • • • •
A diákok ismereteinek bővítése az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről, a kollégisták érdeklődésének felkeltése a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban, elősegíteni az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelmi világ gazdagodását, fejleszteni az idegen nyelvi kommunikációt, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek, tiszteletének kiteljesítése, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerése és ápolása, a tanulók hazaszeretetének erősítése, változatos és sokrétegű kulturális tevékenységek szervezése, melyek hozzájárulnak a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez, az európai uniós polgár identitásának kialakulásának segítése, a nemzeti és etnikai kisebbségi diákok nevelésében az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai, kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése.
3.3.4. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának alapelvei • • • • •
Megfelelő életritmus kialakítása a testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéshez, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igényé válásának, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása, biztosítani a kollégiumi diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti az ízlésüket, igényességüket, kiemelt figyelmet nyújtani a sajátos nevelési igényű kollégisták nevelésére a saját állapotuk pontos megértéséhez, elfogadásához, a nevelésben törekedni a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására; a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra való nevelésre.
3.3.5. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztésének alapelvei • •
Segíteni az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, az eligazodást a mindennapi életben, a diákönkormányzat tevékenysége által az autonóm, felelős, a közösség értékeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulásának segítése.
14
3.4 Tanulás. Tanulásirányítás, tanulásszervezés
3.4.1. Alapelvek • •
• •
A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása, az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása, felkészítés az önálló ismeretszerzésre, a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen, a kollégista diákok jártasak legyenek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására.
3.4.2. Célok • •
• • •
Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése, a kollégisták alakítsák ki magukban annak a tudatát, hogy a rendszeres és a folyamatos készülés, a gyakorlás alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre, a tanulási kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése, az élethosszig tartó tanulás kihívásának, gondolatának elfogadtatása, a kollégista diákok megfelelően tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást és képességet kívánják továbbfejleszteni.
3.4.3. Feladatok • • • •
• • • • •
Optimális és zavartalan tanulási feltételek biztosítása, az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, fejlesztése, kialakítani az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, segíteni a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz és értékrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között, egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítése, a különböző szaktárgyi témák iránti érdeklődés felkeltése, pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés, önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűdök kialakítása.
3.4.4. Tanulási feltételek •
•
Tárgyi feltételek: A nyugodt tanulást 3 tanulószoba szolgálja, ahol minden diáknak saját tanulóasztala, a könyvek számára saját polca és fiókja van. A tanulószobákban folyó szilenciumon - kategóriák szerint - minden tanuló számára kötelező a részvétel. A tanulóórán nevelőtanárral történt egyeztetés alapján, kivételes esetben vagy kisebb csoport együtt tanulása esetén, engedélyezett más helyiségekben való tanulás. Állandó szaktanári segítés: A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási idő alatt, hanem fontos feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulás tanítása.
3.4.4.1. Szubjektív feltételek Tanulócsoportok összetétele, kialakításuk elvei: • Gimnazista és általános iskolai csoportokat alakítunk ki.
15
• • •
A 12-14. évfolyam diákjai saját hálószobájukban tanulhatnak, ahol tanulópadokat helyeztünk el. Szoktatjuk őket a közös, az önálló és csendes tanuláshoz. A délutáni elfoglaltságaik miatt különös gondot kell fordítani arra, hogy megtanulják a koncentrált tanulást, az idő jó felhasználását. Fontos a helyes szokások kialakítása, meggyökereztetése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása. /Ezeket ismertetni kell csoportfoglalkozásokon, szülői értekezleteken./
3.4.5. A nevelőtanár feladatai a tanulás megszervezésében •
• •
Tájékozódás a diákok egyéni tanulásának jellemzőiről /globális, vagy vegyes tanulás, tervszerű vagy tervszerűtlen tanulás/, az egyes tanulók számára könnyű és nehéz tárgyak, illetve kedvelt és elutasított tantárgyak ismerete, a tanuló viszonyulása iskolai sikereihez, kudarcaihoz, a dicsérethez és az elmarasztaláshoz.
3..4.5.1. A fejlesztés területei
• • • • • • • • • • • •
Tanulási technikákkal kapcsolatos általános ismeretek, az iskolai tanulás hatékonyságának növelése, a képi olvasás és a digitális olvasás képességeinek a fejlesztése, az emlékezet erősítése, önismeret, egyes tantárgyak tanulásának módszerei, az olvasott anyag feldolgozásának menete, a feladatmegoldás algoritmusa, az órai munka és jegyzetelés technikája, kiselőadásokra, felelésekre történő felkészülés, írott anyag előadása, távlatosan a sikeres pályaválasztás, a világban való eredményesebb tájékozódás elősegítése.
3.4.6. Speciális kompetenciák fejlesztése •
• • • • •
az önálló tanulási kompetencia fejlesztését a különböző tanulási technikák elsajátíttatásával fejlesztjük, matematikai és anyanyelvi kompetencia fejlesztése elsősorban az iskolában történik, de a csoportos és egyéni foglalkozások is lehetőséget biztosítanak kollégiumi fejlesztésükre – könyvtár, internet használat, digitális kompetencia fejlesztésére az informatikaterem, a stúdióhasználata, az interneten való szörfözés ad lehetőséget, a kreativitási készségek fejlesztését a kollégiumi valamint az iskolai szakkörök, foglalkozások, rendezvények, kiállítások biztosítják. Kommunikációs kompetenciafejlesztés a csoport és egyéni foglalkozásokon fejleszthető. A szocializációs kompetenciafejlesztés az egyik legfontosabb feladat a kollégiumban.
3.4.7. Foglalkozások, tevékenységek szervezése • •
A szilenciumokon, a leckekikérdezéseken a kijelölt tanulóknak kötelező a részvétel, a tanulástechnikai ismereteket csoportos és kiscsoportos foglalkozások keretében dolgozzuk fel, (a részvétel a kijelöltek részére kötelező),
16
• • • •
az önismeret és az egyéni tanulási módszerek kialakítását segítő foglalkozások egyénekre szabottak és kiscsoportosak legyenek, a tanórán kívüli ismeretszerzési módszerek (könyvtár, Internet, előadások,) csoportos vagy kiscsoportos formában szervezendők, az ezeken való részvétel kötelező vagy fakultatív, a szellemi vetélkedők, pályázatok egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében kötelező vagy fakultatív alapon legyenek megszervezve, a havi, a féléves és a tanévi tanulmányi munka eredményeinek értékelése kötelező, csoportos foglalkozásokon történik.
3.4.7.1. A fejlődés ellenőrzésének módszerei
• • •
Rendszeres napi ellenőrzés, esetleges kikérdezés, elemző értékelés havonta, a nevelőtanárok részéről csoportszinten, elemző értékelés félévente a közgyűlésen.
3.5. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció 3.5.1. Felzárkóztatás 3.5.1.1. Alapelvek – – –
Az állandó fejlesztő pedagógiai környezet a tanulási módszerek elsajátításával növeli a tanulási, iskolai teljesítményben és kommunikációs készségben megjelenő sikereket. Az elért és megerősített siker stabilizálja a személyes motivációt. A feladatok megoldásához differenciálpedagógiai módszereket alkalmazunk, mert a felzárkóztatás és tehetséggondozás frontális és főleg egyöntetű módszerekkel nem lehet eredményes.
3.5.1.2. Célok – – – – – – – – –
A kollégium türelmet tanúsítson az érintett fiatalokkal szemben, a kollégium családi otthon helyett lakhatást biztosítson, a szülői gondoskodást átvállalja, a kollégium mintaadó, értékközvetítő és prevenciós tevékenységet folytasson, a kollégium az emberi kapcsolatokban közvetlen, együttműködésre épülő legyen, a kollégium légköre érzelmi biztonságot, szeretetet közvetítsen a tanulók felé, a kollégium e feladatrendszer megoldásában a tanulók aktivitására és motiváltságára építsen, a kollégium légköre bátorítást adó, inger gazdag, ösztönző és szabadságot adó legyen, a nevelői módszerek differenciáltak legyenek, alkalmazkodjanak a tanulók egyéni haladási üteméhez, szükség esetén a kollégium direkt módon is befolyásolja a krízishelyzetbe került gyerekek környezetét, szakember segítségét kérheti.
3.5.1.3. Feladatok –
– –
A diákok eredményeit a félévi és év végi eredmények határozzák meg. Emellett szükséges rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökökkel, beírni az iskolai eredményeket a csoportnaplóba. Az eredmények alapján egyéni-, kiscsoportos formában felzárkóztató foglalkozások tartása heti rendszerességgel a felzárkóztató ütemterv alapján. Ha a 9. évfolyamos kollégista év végén nem éri el a várt szintet, annak felzárkóztatását a következő tanévben egyénileg folytatni.
17
–
A felzárkóztató tevékenység folyamatát szabályzatban rögzíteni.
A szabályzat tartalmazza: – a felzárkóztató feladatok beindításával kapcsolatos előzetes feladatokat, – a foglalkozások rendjét, módszereit, – a felelősöket, – a felzárkóztató foglalkozások ütemtervét, – a foglalkozások eredményességét mérő felmérések időpontját, a felelősöket, – a foglalkozások eredményességét jelző kritériumokat, – mellékletben tantárgyanként feladatlapokat javítókulccsal együtt.
3.5.2. Tehetséggondozás 3.5.1. Alapelv Az állandó, irányított, inger gazdag pedagógiai környezet felismeri és előhívja a tehetséget, amely értő kezekben, állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan, bontakozhat ki.
3.5.2.2. Célok – – – – –
A kollégium légkörében érzelmi biztonságot, ösztönzést ad a tehetséges tanulónak, inger gazdag környezetével segíti adottságaiknak kibontakozását. Széleskörű tevékenység biztosításával minden kollégista tanuló találja meg az adottságainak legmegfelelőbb tevékenységeket, elfoglaltságokat: számítógépes ismeretek elsajátítása, házi tehetségfejlesztő versenyek szervezése. A kollégium biztosítja az adott tevékenység folyamatos elvégzésének lehetőségét.
3.5.2.3. Feladat A kiemelkedő képességekkel rendelkező diákok időben történő felismerése és bekapcsolásuk a kollégiumi tehetséggondozásba a nevelők alapvető feladata.
3.5.3. Továbbtanulás segítése, pályaorientáció 3.5.3.1. Alapelvek – – –
Az egyértelmű világos, ugyanakkor barátságos kollégiumi légkört a nevelők az évek óta kollégista és aktív tanulókkal együtt alakítják ki. Prevenciós tevékenységünk ismeretnyújtásra és a kollégiumi napi- és értékrendjére épül. az iskolákkal együttműködve valamennyi kollégista számára lehetővé tenni az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
3.5.3.2. Célok – –
–
A kollégiumi tanulás a segítő tevékenységével a diákok továbbtanulási és felvételi esélyeit segíti. Tanulástechnikai, kommunikációs, matematikai, informatikai, idegen nyelvi ismeretei, vizuális kultúra, testi és mentálhigiénés kultúra, valamint önismeretének fejlesztésére vonatkozó tevékenységével támogatja a kollégium a diákok továbbtanulását, pályaorientációját. A kollégium segít a pályaismeretek elsajátításában. 18
– –
Az intézmény a jövőkép hiányainak pótlására vonatkozó tevékenységet folytat. A kollégium alkalmazkodóképesség, élethosszig tartó tanulás, a piacgazdaság körülményeihez való alkalmazkodás, az egészség és a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítását célzó tevékenységeket szervez.
3.5.3.3. Pedagógus feladatok és tevékenységek szervezése –
–
–
– –
–
A tanév elején tanulmányi gondokkal és szociális hátrányokkal küszködő diákok feltérképezése. Ennek módja a tanulmányi foglalkozásokon és a leckekikérdezéseken, valamint az osztályfőnökök tájékoztatása alapján történik. Hátrányos helyzetben lévő tanulóinkat a kollégiumi tevékenységük figyelésével, társas viszonyaik során ismerjük meg. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esetén egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében pótolni kell a hiányosságokat. Alapvető követelmény ezekben az esetekben a nagyon jó, bizalmon és diszkréción alapuló tanár-diák kapcsolat. A pályaorientációs foglalkozás kezdetben csoportosan, majd egyéni formában történnek. A kollégiumon kívüli ilyen irányú ismeretszerzési lehetőségekre a tanulókat normál körülmények között el kell engedni. A kollégiumnak a sikerélmény-biztosítás érdekében széleskörű és folyamatos szabadidős tevékenységet kell biztosítani. A tehetséggondozásban a kollégium tárgyi és személyi feltételrendszerének függvényében vesz részt minden diák. A kollégiumon kívüli lehetőségeket a kihasználjuk. A foglalkozások kötelező jellegét – figyelembe véve a szituációt, a gyerek fejlettségét, a kitűzött eredmény fontosságát – a csoportvezető a diákkal együtt határozza meg.
3.6. Énkép, önismeret. Pályaorientáció 3.6.1. Alapelvek – – –
– – –
Az önismeret,- mint a személyiség viszonyulása önmagához - a környezet (emberi közösségek) megismerése mellett az ember szabadsági fokait növelő tényező, a nevelési feladatrendszer nagyban hozzájárul az autonóm felnőtt személyiség kialakulásához, a racionális ismeretszerzésen túl ez a feladatrendszer elősegíti a tanuló személyiségének érzelmi gazdagodását, esztétikai fejlődését, közösséghez, kultúrához való kötődését, és az ezekkel történő azonosulását, ez a nevelési feladatrendszer átfogja a tanuló teljes kollégiumi életszakaszát, és jelentős mértékben kívánja a diák aktivitását, a nevelőtanár oldaláról a feladatrendszer sikeres megoldása szükségessé teszi a barátságos, segítő, együttműködő attitűdöt, a pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészülés fontos eleme.
3.6.2. Célok – – – –
Az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, alakítása, segíteni a kollégista diákokat a társadalmi orientálódásban, a korszerű világkép elemeinek tudatosításában, az önismeret az önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése, a tevékenységek gyakoroltatása,
19
– – – –
a közösen meghatározott szabályok betartatása, a „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése, elősegíteni a felelősségteljes nemi magatartás kialakítását, segíteni a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, valamint a gazdasági helyzet tükrében.
3.6.3. Feladatok – – –
–
Megismerni minden kollégista személyiségét, jellemét, aktuális pszichés állapotát, fejleszteni azt egyénileg és a csoportban, kiemelt figyelmességgel és tapintattal egyeztetni az egyéni törekvéseket a közösségi érdekekkel, gyakorolni az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikákat, gondoskodni kell arról, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdöket, motívumokat a nevelés egész folyamatában, átfogó képet kell nyújtani a kollégistáknak a munka világáról, és olyan tevékenységre kell felhívni a figyelmüket, amelyek alkalmat adnak arra, hogy saját képességeiket kipróbálhassák.
3.6.4. Az önismeret fejlesztésének területei – – – – –
Önmegismerés. Önértékelés. Önfejlesztő képesség. Társas kapcsolatok, közéleti szereplés. Pályaismeret és a társadalmi kihívások a gazdasági helyzet tükrében.
3.6.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépül – – – – – – – – –
Az önismereti készségek és képességek kialakítása. Az egyén, a család, a közösség. A kapcsolatok /család/ és kapcsolódás /barátság/ módjai és formái. Az egyén és a társadalom. Az emberi megnyilvánulások értelmezése az életből (a másik ember személyiségének tisztelete, megértése, önmaga felvállalása). Az erkölcsi normák változásainak megismerése. A kommunikáció szerepe az önmegvalósítás folyamatában. A lelki egészségünk. Az érdeklődés és az önismeret szerepe a pályaválasztásban.
3.6.6. Módszerek, foglalkozások –
–
– –
Az önismeret fejlesztése a kezdeti ismeretközlő szakaszban csoportos foglalkozásokon, majd egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon és beszélgetések keretében történik, a korszerű világkép alakításának rendszerező szakasza a középiskolai tanulmányok vége felé történik. Ezen a téren jelentős eltérések vannak a diákok fejlettsége között, ezért a fejlesztő foglalkozásokat egyéni, fakultatív formában ajánlatos megtervezni és megtartani, néhány témakör lehetővé teszi a tanulói kiselőadás formájában történő előadást, az egyéni törődés, beszélgetés lehetőséget biztosít a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának, problémáinak megismerésére, elősegíti a konfliktus helyzetek megelőzését, megoldását, a kitűzött életcélokat és a személyiség formálását, irányítását.
20
3.6.7. Speciális kompetenciák fejlesztése – – –
szociális kompetencia, kommunikációs kompetencia, állampolgári kompetencia.
3.7. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. 3.7.1. Alapelvek – – –
Magyarságtudat megőrzése mellett váljanak a kollégista diákok európai öntudatos polgárokká, az európai identitás erősítése, az európai kulturális hagyományok és örökségek megismertetése.
3.7.2 Célok – – – – –
A kollégisták személyes élményeik során találkozzanak az esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat, formálódjon a műalkotások megismerése által tárgyi - és környezetkultúrájuk, ösztönözni a bátor, a találékony gondolkodást, az új kérdések felvetését, az ötletes, az eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket, fejleszteni a véleményalkotó képességet, nevelni a kollégista diákokat a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére.
3.7.3. Feladatok – – – – – – – – – –
Megismertetni a diákokat az európai kulturális hagyományokkal, örökségekkel, magyar népi kultúránkkal, népművészettel, elfogadtatni és tiszteletben tartani az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját, érzékennyé, nyitottá tenni kollégistáinkat a globális problémák iránt, alkotó helyzeteket biztosítani, amelyek sarkallják a diákokat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítésével, támogatni az esztétikus, harmonikus tárgyak, anyagok választására, segíteni az egyéni ízlés alakulását, példát mutatni a szélsőségektől tartózkodó, divatos öltözködésre, ízléses, igényes belső, külső téralakításra, tárgyhasználatra, megtanítani a fiatalokat, hogyan alkalmazzák - a kommunikáció különböző formái mellett - a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is, különös figyelmet fordítani az önművelés támogatására, a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, törekedni arra, hogy a műveltség váljon meghatározó erkölcsi értékké a diákok számára.
3.7.4. Csoportfoglalkozások tematikája – – – – –
Ismerkedés az Európai Unió kialakulásának történetével, alkotmányával, intézményrendszerével, az uniós politikával, ismerkedés hazánk Európai Unióban betöltött szerepével, lehetőségeivel, az ehhez kapcsolódó kihívásokkal, ismerkedés az egységes európai felsőoktatással, nemzetközi diákcserék szervezeteivel (Erasmus, Socrates), az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés, az esztétikum, az előítélet, tetszés, divatok, hóbortok,
21
– –
a művészet és a valóság, kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények utáni megosztás a társaikkal.
Az alkotás öröme: – Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban, – tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. Nemzeti kultúránk: – A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése, – a népművészet megismerése, – ismerkedés a néphagyomány értékeivel.
Egyetemes műveltség: – A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségeinek és hagyományoknak megismerése, – ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel, – korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel. Könyvtári informatika: – informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása.
3.7.5. Szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztési területei – – –
Önálló ismeretszerzés és kulturális igény kialakítása (színház, mozi, kiállítás, vetélkedők, pályázatok), alkotótevékenység lehetőségének biztosítása (zene, vizuális kultúra, technikai tevékenységek esztétikai vonatkozásai), alapvető elektrotechnikai ismeretek és jártasságok kialakítása (kollégiumi eszközök rendeltetésszerű használata).
3.7.6. Speciális kompetenciák fejlesztése – – – – – – –
esztétikai – művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális kompetencia, kommunikációs kompetencia, állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.
3.8. Környezeti nevelés 3.8.1. Alapelvek – –
Tudatosan együttműködve társaival folyamatos tevékenység színtere legyen a környezetvédelem, ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása,
22
– –
erkölcsi alapelvévé váljon minden tanulónak a természet tisztelete, környezete megbecsülése, a kollégista pozitív jövőképének kialakítása.
3.8.2. Célok – – –
A kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt, képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, világossá tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.
3.8.3. Feladatok – – – – – – –
Megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, törekedni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok, felkészíteni a fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre, elősegíteni a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakulását, ösztönözni a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, tudatosítani, hogy a környezetünkkel való kapcsolatunk befolyásolja életünk kilátásait, minőségét.
3.8.4. Foglalkozások, tevékenységek szervezése A környezettel való kapcsolatteremtés különböző módozatait beépíteni a kollégisták mindennapi életébe: – A szobarend kialakítása /virág, terítő, otthonról hozott dísztárgyak/ és ezek ápolása, – az udvar megbecsülése, ápolása, – víz-, az áramhasználat, energiatakarékossági program, – a tanulóasztal rendje, tisztasága, – a hűtőszekrény, az ételtároló, a konyha, a mosogató, a mosdó, a fürdő, a zuhanyozó rendben tartása és ésszerű, takarékos, tiszta használata.
3.8.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek – – – – – – – – – –
A közvetlen környezet veszélyei, a kötelező tűz-és balesetvédelmi tájékoztatók, tűzriadók, természetvédelmi értékek a tanulók saját lakóhelyén, természetvédelmi területek elhelyezkedése Magyarországon, a világörökség részei, megemlékezés a környezetvédelmi napokról, a Föld Napja /április 22./, a Madarak és Fák Napja /április 27./, a Víz Világnapja /március 22./, a Környezetvédelmi Világnap /június 5./.
3.8.6. A megvalósítás módszerei
23
– – – –
előadások, filmek, megfigyelések, egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások, kiállítások, vetélkedők.
3.8.7. Speciális kompetenciák fejlesztése – – –
természettudományos kompetencia, szociális kompetencia, állampolgári kompetencia.
3.9. Testi és lelki egészség 3.9.1. Alapelvek – Az egészséges életmód a személyiség olyan aktivitása, amely az emberi szervezet és a – –
lélek szükségleteinek optimális kielégítését, valamint annak működését szolgálja, a kollégista tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, a kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a kollégista tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez.
3.9.2. Célok – – – –
Az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása, az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása, megfelelő ismeretek közvetítése ahhoz, hogy a kollégisták elutasíthassák a szenvedélybetegségekhez, a káros függőségekhez vezető szokásokat, a kollégium légköre olyanná váljon, hogy az elvárt értékek maguktól érthetődőek legyenek.
3.9.3. Feladatok – – – – – –
Felkészíteni a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére, kialakítani az egyéni és a kollégiumi közösségi élethez igazodó napirendet, segíteni a diákokat abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészségét, biztonságát veszélyeztető helyeit, helyzeteit, fejleszteni olyan képességeket, amelyek elősegítik a saját tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni, a nevelés során segíteni a diákokat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében, válsághelyzetben támaszt nyújtani, segíteni a diákoknak a mindennapi élet során elsajátítani az adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait.
3.9.4. Szabadidős sporttevékenységek – – –
A mindennapos mozgás biztosítása, a kollégiumon belüli versenyek szervezése, részvétel a középiskolai kollégiumok közötti sportrendezvényeken.
3.9.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek –
harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, 24
– – –
élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása, nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok, a szülői felelősség, kapcsolatok családban, konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése.
Élet a kollégiumban: – harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink, – felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jól létéért”.
Testi, lelki egészségünk: – a betegségek megelőzése, betegápolás, – környezetünk, a háztartás egészségét fenyegető veszélyforrásai, – elsősegélynyújtás, – függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.
3.9.6. Módszerek, foglalkozások – – – – –
A feladatrendszer feldolgozására az életkori sajátosságokat figyelembe véve kiscsoportos és csoportos foglalkozások keretében kerül sor. A témákat folyamatosan, fokozatosan bővülő tartalommal, ismétlésekkel kell feldolgozni. A direkt ismeretszerzésen túl a kollégium életrendjével, pszichés klímájával is a kívánt hatás elérését kell elősegíteni. A tanulók bevonása, a bevont diákok segítése igen fontos feladat. A foglalkozásokon való részétel kötelező jellegét a téma fontossága, az érdeklődők köre, továbbá az aktuális helyzet alapján a nevelőtanár határozza meg.
3.9.7. Speciális kompetenciák fejlesztése – – –
természettudományos kompetencia, szociális kompetencia. állampolgári kompetencia.
3.10. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés 3.10.1. Alapelvek – – – – –
közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere, a hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme, a közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője, a közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának, az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások, amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása határoznak meg.
3.10.2. Célok – – –
a szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése, alapvető etnikai és illemtani ismeretek elsajátítása, az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése,
25
– – – –
elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe, a felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése; a társadalom szerkezetének és működésének megértése, legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön a szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében, családi életre nevelés segítése.
3.10.3. Feladatok – – – – – –
Segíteni a kollégistának megtalálni a helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai és kollégiumi közösségben, felkészíteni a kollégista diákokat a felnőtt lét szerepeire, kialakítani és erősíteni olyan motívumrendszert, amely alapvetően segíti a társadalomba való beilleszkedést, a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása, felkészíteni az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, családi pénzgazdálkodásra, megadni a lehetőséget minden diáknak abban, hogy gyakorolja a helyi közösség által nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és döntés súlyát, következményeit.
3.10.4. A szociális kompetencia fejlesztésének területei Cél a szociális kompetencia komponenskészletének gyarapítása, az egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének és kreativitásának elősegítése. Szociális képességrendszer fejlesztése: – szociális szokások, minták, – szociális ismeretek és készségek kialakítása, – érzelmi és szóbeli szociális kommunikáció, – segítőképesség fejlesztése, – együttműködési képesség fejlesztése, – vezetőképesség fejlesztése, – versengési képesség fejlesztése.
3.10.5. A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek – – – –
Én és a család, a kollégium és az iskola, a társadalom, a háztartás.
3.10.6. Speciális kompetenciák fejlesztése – – – – – – –
természettudományos kompetencia, szociális kompetencia, kommunikációs készség, kifejezőkészség, állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia.
3.11. Hon- és népismeret 3.11.1. Alapelvek 26
– – –
A kollégistában maradjon meg, erősödjön a kötődés a küldő környezettel, alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. Megtartatni a diákkal azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba. Az új „otthon” értékeinek beépítése a kollégista személyiségébe.
3.11.2. Célok – – – – – – – – – – – – –
A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység), országunk, nemzetünk ismerete, szeretete, az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás, hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink), a hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások ismerete, vendégszeretet, a magyar feltalálók, híres találmányok, magyar olimpikonok élete, jelentősége, A hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása. az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása, az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása, nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása.
3.11.3. Feladatok Tudatosítani minden kollégista diákban, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népének kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse.
3.11.4. Foglalkozások, tevékenységek szervezése – – – –
Az Európáról és a világról szóló legfontosabb tudósítások figyelemmel követése a tömegkommunikációs eszközökben, külföldön járt tanulók élménybeszámolói, fénykép,- képeslap- és bélyeggyűjtés, azokból álló tabló készítése, nemzetiségi, illetve ún. „határok feletti” műsorok megtekintésének szorgalmazása.
3.11.5. Csoportfoglalkozás tematikájába beépülnek – – – – – – – – – – –
A helyismereti, helytörténeti gyűjtőmunkák, nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei, a magyarság és a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése, a nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei, szimbólumok: címerünk, zászlónk eredete, a Himnusz és a Szózat ismerete, magyar nemzetiségek a határon túl, a határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei napjainkban, a médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése, önálló tájékozódás a könyvtárak és média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban, kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése.
27
3.11.6. Speciális kompetenciák fejlesztése – – – – –
szociális kompetencia, állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kompetencia, kifejezőkészség, kezdeményezőkészség.
4. A pedagógiai tevékenység rendszere 4.1. Kollégiumi élet szervezése A kollégium biztosítja a tanulók testi – lelki fejlődésének feltételeit: • a rendszeres étkezést, • tisztálkodást, • az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a sajátos tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi hagyományokat és szokásokat. A diákok napi rendjét úgy szervezi, hogy - a jogszabályi keretek megtartásával – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetője a nevelőtestülettel együtt úgy alakítja, hogy a belső és a külső környezet változásait figyelembe veszi. A kollégium lehetővé teszi, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.
4.2. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete A kollégium biztosítja a kötelező foglalkozások rendszerét, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését – összesen 15 óra /hét minden kollégista számára.
4.2.1. Felkészítő foglalkozások - heti 14 óra/ csoport • Tanulást segítő foglalkozások - heti 13 óra: - rendszeres iskolai felkészülést biztosító, - tehetséggondozó, felzárkóztató, - a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, - a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások, - szakkörök, diákkörök. • Csoportfoglalkozások - heti 1 óra (60% - a tematikus): – tematikus foglalkozások: a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezeti formák figyelembe vételével – konkrét célok, feladatok, módszerek; – általános csoportfoglalkozások: a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek.
28
A foglalkozások szervezésénél a 36/2009.(XII. 23.) OKM rendelet 2. számú mellékletét vettük figyelembe, amely a következő témakörökben határozza meg a csoportfoglalkozások kerettervét és éves óraszámát. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR
1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Tanulás
3
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
3
3
3
4
3
2
3
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség
4
4
4
4
4
4
Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret
3
3
3
3
3
2
4
3
4
4
3
3
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
Házirend, napirend megismerése, elfogadása
1
1
1
1
1
1
Balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás
1
1
1
1
1
1
Állami ünnepeink
2
2
2
2
1
1
Tanulmányi, fegyelmi értékelés
10
10
10
10
10
10
Anyák napja ünnepre készülés
1
1
1
1
-
-
37
37
37
37
33
33
TÉMAKÖRÖK 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret
29
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a befejező évfolyamokon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
4.2.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások • egyéni törődést biztosító foglalkozások: (napi 1, 5óra/csoport) Foglalkozás közben a kollégista diák feltárhatja az egyéni problémáit, ezek megoldásában mindig számíthat a nevelőtanár segítségére, tanácsaira. • a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: (a kollégium által biztosított 1 óra/hét) A lehetőségekből szabadon választható, de választani kötelező, ezek lehetnek: – egészséges és kulturált életmódra nevelés, – diáksport, – a természeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, – öntevékeny diákkörök működése.
4.2.3. Szabadon választható/kötelező foglalkozások Heti 1 óra - fakultatív, szabadon választható foglalkozások, - intézményi szervezésű szakkörök: − szakkör, diákkör (a partneri igényeknek megfelelően), − könyvtárhasználat, − előadások, − sportfoglalkozások, kondicionáló gép használata, asztalitenisz, − versenyek, vetélkedők, − szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások.
4.2.4. Nevelési módszerek - személyes példamutatás, - követelés, - szoktatás és gyakoroltatás, - meggyőzés és tudatosítás, - egyénre, a csoportra, a közösségre való közvetett ráhatás, - ellenőrzés, értékelés, - jutalmazás és büntetés, - kollégiumi tanulás irányítása.
4.2.5. Foglalkozásszervezés alapelvei
30
- a foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény a fenntartó rendelkezéseit szem előtt tartva a kollégium specialitását, munkatervét figyelembe vevő házirend rögzíti, - a kötelező foglalkozások témáit a pedagógiai program alapján készített éves munkaterv határozza meg, - a kollégista diáksággal a foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a hétfőnkénti kollégiumi beszélgetésen kell tudatni, - a térítési díjas és önköltséges foglalkozásokon való részvételre diákságot kötelezni nem lehet, - a foglalkozások a tanulók aktivitására épülnek.
4.2.6. Foglalkozások, tevékenységek szervezése - A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek légköre biztonságot nyújtó, otthonos jellegű és barátságos legyen, - a kiszámíthatóság és az egyértelműség jellemezze a kollégiumot a legalapvetőbb együttélési szabályok vonatkozásában, - tevékenységek között olyanok is legyenek, amelyekben a diák-diák és diák-tanár együttes munkájára is szükség van a tervezés, a kivitelezés és az értékelés fázisában, - a konkrét ismeretnyújtás csoportos vagy egyéni foglalkozáson történjen - a kollégiumi szokásos heti összejövetelek fontos fórumai a felvetődött problémáknak, - az ismeretanyag feldolgozásába be lehet vonni az aktívabb, a téma iránt érdeklődőbb kollégistákat is, - a kollégium érték- és szokásrendszere is a kívánt hatások elérését szolgálják, - a kollégiumi ünnepélyek és hagyományok a közös jövőképben rejlő nevelési lehetőségeket a megfelelő szituációban ki kell használni.
5. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 5.1. A hagyományok kialakításának, megőrzésének célja, továbbfejlesztése – – – – – –
a közös múltélmény megteremtése, a csoportkohézió erősítése, a kollégium identitásának fejlesztése, a kollégiumi élet folytonosságának biztosítása, a kollégium értékrendje elfogadásának elősegítése, a kollégiumok körüli kapcsolatok elmélyítése.
A kollégium életében igen jelentős szerepe van a hagyományok ápolásának. Erősíti a csoporthoz, közösséghez való tartozást, segít a tanulók beilleszkedésében, kötődésük erősítésében, identitástudatuk kialakulásában. A kollégiumba kerülő új növendékek megtanulják, hogyan válhatnak az intézményi kultúra részeseivé, illetve azt, hogyan gyarapíthatják. A hagyományok ápolásában igen nagy szerepe van a diákönkormányzatnak, hiszen a hagyományőrző események, rendezvények megtervezése, szervezése, lebonyolítása csak közreműködésükkel lehetséges. Az események, rendezvények legtöbbször maradandó élményt jelentenek diákjaink számára. Új kollégistáink egy része sokszor ingerszegény környezetből érkezve először éli át az ünnep bensőségességét, (pl. karácsony), vagy pl. egy kollégiumok közötti sportverseny meghitt komolyságát.
5.2. Intézményünk hagyományteremtő rendszere
31
Ünnepségeink, rendezvényeink Hónapok
Tevékenységek
November
• • • • • •
Beszoktatás, városismeret Közösségépítés (kirándulások, játékok) Őszi sportnap Október 6. (Aradi vértanúk) Október 23. Közös névnap
December
•
Mikulás
•
Karácsonyi dekoráció készítése
•
Karácsonyi ünnepély
Január
•
Tornatermi sportvetélkedő
Február
•
Farsang (jelmezes bál)
•
Február 25. (kommunista diktatúrák áldozatai)
•
Nőnap
•
Március 15.
•
Víz Világnapja /március 22./,
Április
•
Költészet napja
Május
• • •
a Föld Napja /április 22./, a Madarak és Fák Napja /április 27./, Sporttalálkozó kollégiumok között
•
Bogrács-party
•
Környezetvédelmi Világnap /június 5./.
•
Ballagás, tanévzáró
•
Pedagógusnap
Szeptember Október
Március
Június
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység –
– –
–
A gyermekvédelmi törvény rendelkezése alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A közoktatásról szóló törvény 4. §-nak (7.) bekezdése tiltja a gyermek, a tanuló hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva. A törvény értelmében a gyermek - ifjúságvédelmi munka minden kollégiumi pedagógus napi feladata. Ő gyűjti össze már a beköltözéskor a szükséges információkat, neki kell leghamarabb észlelnie a problémákat. Természetesen a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a feladatokat az intézményben erre kijelölt személy – gyermekvédelmi felelős – koordinálja.
A kollégium gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége 32
A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívüli sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Napjainkban tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. Egyre nagyobb terheket cipelnek az un. középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban nagy gondot jelent a HHH növendékek hátrányainak csökkentése, helyzetük javítása, segítésük. Ez tanulmányi, nevelési, általános képzési szempontból vonatkozik a tehetséges tanulókra épp úgy, mint azokra, akiknek az alapműveltséget kell elsajátítaniuk. A kollégium számára fontos, hogy akikben "a tanulás, az iskolai értékrend, az értelmiségi életmód iránti nyitottság és a kulturális váltással kapcsolatos nehézségek vállalására vonatkozó eltökéltség" megvan, azokat támogassa, de nem kevésbé kötelessége, hogy akik egyébként lemaradnának, elkallódnának, bizonyítványt nem szereznének, azokat is felkarolja, támogassa, korrepetálja a további életesély megmaradása érdekében. El kell tehát fogadnunk, hogy nem minden gyermek azonos képességű, vannak, akiknek sem a család, sem a baráti környezet nem tud segíteni, hogy a társadalmi élet és a kollégiumi élet nehézségeivel meg tudjon birkózni. A kollégiumban többnyire a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel találkozunk, és a velük való foglalkozást meg kell szerveznünk. Kollégiumunkban • a szociális, anyagi, • a kulturális, műveltségi, • a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit szoktuk megtalálni. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek nálunk és az iskolában is. A tapasztalatok szerint a kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátránnyal indulnak, hiszen családjuktól el kell szakadniuk. A kollégisták legnagyobb részénél kimutatható a felkészültségben bizonyos tudáshiány, elsősorban matematikában, idegen nyelvekben, magyar nyelvtanban. Sok esetben, ha meg is van a felkészültség, annak "megmutatása", az iskolai feleletekben, felmérőkben, egyszóval iskolai eredményességben nem jelenik meg. A kifejezőkészség alacsony szintje, a gyengébb szókincs, az új helyzetben a státuszkeresés, a beilleszkedés nehézségei a kollégisták részéről, ugyanakkor a városi értelmiségi származásúak magabiztos kiállásának, önbizalmának, könnyed fellépésének, jó kifejezőkészségének megtapasztalása gyakran előidézi a visszahúzódást, a bezárkózást, az önbizalomhiányt, az ön-alulértékelést, sőt a szorongást a vidéki kistelepülésről érkezett jó képességű kollégistáknál is.
33
A tanuló, a kollégium és tegyük hozzá a kollégiumi tanár is - az iskola, az iskolai tanárok állandó kontrollja alatt van. Az iskola tanulmányi követelménye, az ottani házirend, tanítási rend jórészt meghatározza a kollégista életmódját, tanulási ritmusát. Az ottani hatások is alakítják a kollégiumi nyugalmat vagy nyugtalanságot, a felkészülés menetét. Éppen ezért figyelni kell a kapcsolódó iskolák belső rendjét, követelményeit, rendezvényeit. A kollégium - ha saját belső rendje, saját önálló arculata, független működési szabályzata van is, - nem térhet ki az iskolai kapcsolatok, az iskolai kontroll alól. A gyermekvédelmi munkát olyan etikai követelmények is irányítják, amelyeket akár speciális követelményekként is elkönyvelhetünk: • • • • •
Minden kollégistát előítéletek nélkül segítünk, védünk, figyelünk, vizsgálunk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk a kollégisták egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a szociális és egyéb hátrányokat illetően. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közeledünk. A megszerzett információkat titokban tartjuk, azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Az egyéni, családi, intim információkat titokként kezeljük. Ezek alól kivétel, ha a kollégista, a kollégiumi vagy iskolai közösség bármely tagja vagy egésze súlyosan veszélyeztetve van.
6.1. Alapelv Az intézményi nevelőmunkában mindenekelőtt a kollégiumi alapprogram által előírt, valamint az egyéb foglalkozásokon helyet kapnak azok az egészségmegőrző, felvilágosító, fejlesztő és speciel-prevenciós tevékenységek, programok, amelyek a gyermekvédelem problémakörébe szorosabban beletartoznak.
6.2. Feladatok – – – –
– – –
A gyermekközpontúság szemléletének erősítése az intézményben –családpótló funkció erősítése, tudatosság a nevelőmunka tervezésében, rugalmas alkalmazkodás a diákok igényeihez, szükségleteihez, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő speciel-prevenciós, valamint szemléletformálást segítő foglalkozások, programok (pl. drog, dohányzás, szexuális felvilágosítás, egészséges táplálkozás stb.) szervezése, törvényesség megtartása a működésben, a gyermekvédelemmel összefüggő tevékenység belső szabályozása, a testület bevonásával rendszeresen tartani módszertani, külső szakember által irányított tréningeket.
6.3. A kollégium ifjúságvédelmi feladatai Tanév elején felmérni az újonnan érkező kollégisták: – családi hátterét, – tudás- és neveltségi szintjét; – az eredmény tükrében meghatározni a feladatokat, – a problémák helyben való orvoslása. 34
6.3.1. Problémamegelőző tevékenység: – –
–
a kollégium értékrendje, légköre; a kollégium tevékenysége: – tanulási kultúra fejlesztése, – felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció, – egészséges és kulturális életmódra nevelés, – önismeret, világkép alakítása, önálló életvitel segítés; a kollégium-védő, felügyelő tevékenysége.
6.3.2. Problémakezelő tevékenység: – –
– – – –
a kollégiumba történő felvétel; a kollégium hátránykompenzációs tevékenysége: – gondoskodás, – szocializációs tevékenység, – kultúra és tudásközvetítés, – motivációfejlesztés; kapcsolattartás iskolával, szülővel; speciális kezelést igénylő kollégista szakemberhez irányítása; együttműködés a rendőrséggel, bírósággal, gyermek- és ifjúságvédelmi intézettel.
6.4. Egészségnevelési program A védőnői szolgálattal és az iskolai gyermekorvosokkal minden tanévben új Egészségügyi munkatervet készítünk, így évente megtörténik a program aktualizálása, mely tartalmazza: o személyi higiénére nevelés o táplálkozás higiénéje o öltözködés higiénéje o fertőzés és baleset megelőzés o környezeti higiéné biztosítása o helyes napirend kialakítása o rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás o káros szenvedélyek kerülése o természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek o szabadidő helyes eltöltése o szexuális nevelés, szeretetművészet o felkészülés a családi életre Cél: Egészségvédő szemlélet kialakítása, amelyhez adottak: – folyamatos felvilágosító munka (ápoló, csoportvezetők), – célszerű egészségügyi ellátás (fogorvos, szakorvosok, belgyógyászat, védőnői szolgálat felmérő tevékenysége) – A kollégium által kidolgozott egészségnevelő program keretében folyik a tanulók rendszeres szűrése (egészséggel kapcsolatos attitűdök, szokások, magatartások, – szocializációs szint, káros szenvedélyek stb.) Feladat: Prevenció – alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét, kritikus élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia), – alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek), – beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra), – személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták), – viselkedésbeli betegségek felismerése,
35
– –
önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele, egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás, alkoholizmus, drog stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás), – pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása, – lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése, – a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (rekreáció), Tevékenység: – Az egészségi állapot felmérése. – Táplálkozási szokások felmérése. – Csatlakozunk az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programhoz vetélkedők, totók ételbemutatók, kóstolók, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, előadások (minden területről). Drogmegelőzés – egészségfejlesztő politika építése – támogató emberi környezet létrehozása – személyes képességek, készségek kialakítása. – Megismertetjük a tanulókat a konfliktuskezelés és problémamegoldás módozataival. A kritikus helyzetben történő pozitív döntéshozatal és készségének fejlesztése. – Személyiségfejlesztő foglalkozásokat, amelyekkel megküzdési stratégiák elsajátítására, önismeret fejlesztésére készítjük fel a diákokat. Tárgyi ismeretek, csoportfoglalkozás keretein belül, interaktív módszerekkel. – Drog és kultúra, – Drogok fajtái, hatásai (legális, illegális) – Szenvedélybetegség természete, kognitív disszonancia – a kortárs csoportok szerepe – Illegális szerfogyasztás lehetséges jogi következményei – A drog-prevenciós munka háromszintű. A szintek egymástól térben, időben és feladatában is elkülönülnek. A megelőzés folyamatossága viszont szoros kapcsolatot feltételez a szintek"végrehajtóitól". – A megelőzési folyamatban az elsődleges prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe. Elsődleges prevenció: – A drogmentesek megóvását jelenti. Ez a fő feladatunk! – Fő cél: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. – Eredményes védelemi stratégiát alakítanak ki (elutasításra képessé tétel) a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre. – A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésére terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. – Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet mentes véleménynyilvánításra. – Törekedni kell arra, hogy minél pontosabb és valós információn alapuljon az okkeresés. – A "találkozás" és az együttműködés eredményeképpen kiderülhet mi áll a látható probléma mögött, milyen belső egyensúly borult fel (családi, partner vagy társkapcsolatai, stb.). – A valós gond (pszichés, szociális) megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik e elégséges pedagógiai
36
eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérni más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.). Másodlagos prevenció: – A felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások valamint a különböző fogyasztási módok tekintetében. – A pedagógusnak segítenie kell a társadalmi tolerancia kialakulását. – A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni. Harmadlagos prevenció: – A fogyasztók gyógyítását, valamint a "leszokott" ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása. /Orvosi feladat/
7. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség felülvizsgálata az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készült. A kollégiumban biztosítani kell az óvodás, általános iskolás és középiskolás hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás lehetőségét. A tehetséggondozáson túlmenően kiemelten kell kezelni a személyiségfejlesztéssel, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai tevékenységeket. Külön figyelmet kell fordítani az etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni problémáira. A nevelőtanár a csoportfoglalkozását heti egy alkalommal – a kidolgozott tematika alapján – köteles vezetni. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés fontosságának. Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók lelki problémáival, beilleszkedési nehézségeivel, a hátrányos helyzetűek családi hátterével, a tanulók közötti gyakran ellentmondásos, konfliktusokkal terhes kapcsolatokkal. Különös figyelemmel kell, hogy legyen a nevelő a sajátos nevelési igényű tanulók integrációs nevelésére. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkört alakítson ki a pedagógus, érződjék segítőkészsége, a tanulók iránti szeretete. A kollégiumban továbbra is folytatni kívánjuk az integrált nevelést, az óvodás gyermekek, az általános iskolás tanulók, a középiskolás diákok és az enyhén értelmi fogyatékos tanulók együttnevelését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében a kollégium kihasználtságát növelni kell.
7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, pedagógia tevékenysége A kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra építve egyik fő nevelési feladatunknak tekintjük a humánus, közösségi értékeken alapuló, esélyegyenlőtlenségeket lehető legkisebbre csökkentő pedagógiai, emberi nevelőmunka végzését. A kollégium együttműködik az SNI tanulók oktatásában érdekelt iskolával, intézményekkel, Jánoshalma város, és a környező települések gyermekjóléti, és családsegítő szolgálataival, illetve a Nevelési Tanácsadóval.
37
Tevékenységünk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy kiegészítsük a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget kívánunk nyújtani SNI tanulóinknak. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítjük a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélést, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, ezzel sajátos támogatást nyújtva az SNI gyermekeknek a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, és egészséges, ép társaiknak lehetőséget biztosítva arra, hogy megismerjék SNI társaik mindennapi problémáit, életvezetését, hogy ezáltal is kialakítsuk bennük egy segítő, empatikus, humánus és tapintatos emberképet. A kollégiumi nevelés során az SNI tanulók életvezetésében hangsúlyosabban odafigyelünk az alapvető emberi és szabadságjogok, gyermekeket megillető jogok, a fogyatékkal élőket megillető jogok érvényesítésére, a mindennapok során emberileg és szakmailag is arra törekszünk, hogy biztosítsuk számukra a humanista, bizalmon, szereteten, tapintaton, másság teljes elfogadásán alapuló felelősségteljes bánásmódot, döntéshozatalt. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a fogyatékkal élő tanulóinkat és biztosítjuk annak esélyét, hogy egyéni képességeikhez mérten eredményesen végezzék tanulmányaikat, felzárkózzanak társaikhoz, ezáltal is elősegítve társadalmi beilleszkedésüket. Kollégiumunkban évről-évre növekszik az SNI tanulók létszáma, akiknek szociális és családi állapota is nagyban eltér az átlagos családi életvezetéstől, de törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére. A szülőket és a családokat erőnkhöz mérten próbáljuk segíteni, tanácsadással, a gyermek állapotához igazodva információkkal, sok esetben konkrét, tárgyi segítséget nyújtva. Intézményünkben az SNI tanulók minden idejüket ép társaikkal együtt töltik, tehát intézményünkben a szociális integrációs formát bevezettük. A szabadidő eltöltésén túl részt vesznek SNI diákjaink sportversenyeken, életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően tanulmányi versenyeken, művészeti kiállításokon, kézimunka szakkörön. Pedagógusaink és a kollégium alkalmazottai munkáját a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása, segítőkészség, és az SNI tanulók elfogadása, segítése jellemzi. Nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban munkatársaink rendelkeznek a megfelelő empátiával, a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat, szeretetet helyezik előtérbe. A folyamatosan bővülő ismereteket, új módszereket a speciális intézménylátogatások, tanórák látogatásával próbáljuk meg kiegészíteni, frissíteni. Az egyes témakörök feldolgozása során figyelembe vesszük a társadalmi integráció követelményeit, a gyerekek egyéni értelmi és életkori sajátosságait, a társintézmények alapkövetelményeit. Hangsúlyos szerepet kap az SNI gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki és szociális fejlődésének segítése, pályaorientáció, jövő megalapozása, helyes életvezetési normák kialakítása. A foglakozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése.
38
A foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben megtapasztalhatja a kollégista a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Célunk, hogy nyitottá és elfogadóvá váljanak a gyermekek egymás irányába, a fogyatékkal élőket segítsék, támogassák, az SNI tanulók pedig tanulhassanak társaiktól. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához.
7.2. Óvodások fejlesztő foglalkozása A tankötelezettségi törvény előírja az 5 évet betöltöttek számára a rendszeres iskola előkészítő foglalkozáson való részvételt. A város település szerkezete miatt és időnként gyermekvédelmi szempontból indokolt az 5. életévét betöltött tanköteles iskolai előkészítése, kollégiumi felvétele. Létszámuk, összetételük évenként változik. Az óvoda reggel 8-tól délután 4 óráig foglalkozik az előkészítősökkel. A kollégiumban 16 órától szervezünk részükre foglalkozásokat az alábbiak szerint: -
kollégiumi élet megismerése, beilleszkedés segítése, önállóságra szoktatás, térbeli és időbeli tájékozódás segítése, finommozgások fejlesztése (játékok, rajz segítségével), beszédkészség fejlesztése, gondolkodás fejlesztése.
Állandó kapcsolatot tartunk az óvónőkkel. Közösen határozzuk meg a fejlesztési feladatokat.
7.3. Cigánytanulókkal való külön foglalkozás Kollégiumunkba egyre nagyobb létszámban kerülnek be a cigány tanulók, ezért szükség van arra, hogy a pedagógiai programunk erre a tényre tekintettel legyen. Az életkori megoszlás szerint óvodás kortól felső tagozatos korig vannak jelen ezek a tanulók. Ahhoz, hogy munkánkat eredményesen tudjuk végezni, össze kell egyeztetni a cigány családok nevelési stílusát és az oktatási-nevelési intézményektől társadalmilag elvárt célokat és feladatokat. A kollégiumi nevelés lehetőséget nyújt a tanulók és családi körülményeik megismerésére, a szülőkkel és a Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás révén. Tapasztalatunk az, hogy a gyerekek fejlődését, iskolakezdéssel kapcsolatos nehézségeik enyhítését segíti, hogy már óvodás koruktól intézményünkben élnek. A közösséget könnyen megszokják, mert az otthoni környezettel nem ellentétes a nagy társaság. Ebben a korban már szoktatjuk őket az időbeosztásra, a helyes tisztálkodási szokások kialakítására, a késleltetés képességének fejlesztésére. Az önállóságra szoktatás, a finommozgások elsajátítása, a kifejezőkészség és a gondolkodás fejlesztése játékos formában történik.
39
Az alsó tagozatos tanulók esetében a felzárkóztató foglalkozásokra, az önálló munkavégzés szoktatására kell a hangsúlyt fektetni. A személyiségfejlesztés folyamán az egyéni és kiscsoportos foglalkozásoknak van jelentősége. Ekkor nyílik lehetőség arra, hogy tanulóinkat megismerjük, életkörülményeikről, családi szokásaikról tájékozódjunk. Erre azért van szükség, hogy ne durva beavatkozás legyen a nevelés, hanem kölcsönös együttműködés. Ebben a tevékenységben a szülők segítségére csak akkor számíthatunk, ha érzik, hogy gyereküket szeretettel gondozzuk, és nem engedünk teret a negatív diszkriminációnak. A nevelési folyamatban mindig figyelnünk kell arra, hogy beilleszkedésük segítése közben identitásukat ne veszítsék el. Ennek megvalósítása önismereti csoportok keretében történik. Fejlesztésüket kötött- és szabadfoglalkozások keretében valósítjuk meg. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítását úgy tudjuk elérni, hogy segítünk a tanulási nehézségek leküzdésében, a pozitív megerősítésre hangsúlyt fektetünk. Ebben a tevékenységben a családra kevéssé számíthatunk. Hangsúlyos szerep jut a testi-lelki egészség megóvásának, az életmóddal és életvitellel kapcsolatos ismeretek bővítésének, alakításának. A tisztálkodási szerek beszerzésére szükséges ösztönözni a tanulókat és szüleiket, vagy más megoldással segíteni a hiányok megszüntetését. A csoportfoglalkozás segíti a társadalmilag elfogadott szokások kialakítását, a társas kapcsolatok, valamint a családi élet szervezésével kapcsolatos hagyományok megalapozásában a tanulókat. Kulturális rendezvényeinken figyelembe vesszük adottságaikat, tehetségüket, számítunk szereplésükre, melyet szívesen vállalnak is. A kollégiumi csoportok létszám meghatározásánál is szükség lenne arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók esetében kis létszámú csoportokban történjen a felzárkóztatás és a szocializációt segítő tevékenység.
7.4. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve Az intézményünk nevelőtestülete elsődleges feladatának tekinti a hátrányos helyzetű diákok beilleszkedésének segítését a kollégiumi közösségbe.
7.5. Cél – –
Biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, biztosítani az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség érdekében.
A kollégium tevékenysége során,kiemelten: – a felvételi eljárásban, – nevelésben, ismeretközvetítésben, – tanulás-támogatásban, – a kollégistákkal való gondoskodásban, – a diákok egyéni fejlesztésében, – az értékelés gyakorlatában,
40
– a pályaorientációban, – a tehetséggondozásban, – a pedagógusok szakmai továbbképzésében, – a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolákkal, a szakmai szolgáltatókkal, szakellátás intézményeivel és a társadalmi környezettel.
7.6. Feladatok – – –
– –
Éves rendszerességgel intézményi szintű helyzetelemzést végezni a hátrányos és halmozottan hátrányos kollégisták felmérése és változás feltérképezése, kompetencia alapú komplex fejlesztést folytatni az intézményben, a résztvevőket bevonni az értékelés-továbbfejlesztés folyamatába, ami lehetővé teszi, hogy a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben résztvevők számára érthető visszajelzéseket biztosítsunk: – egyéni kompetencia-mérések végzése, – hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása, – a mérésben résztvevők és családjának bevonásával kialakított-fejlesztett visszajelzési rendszer létesítése, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló,), az egyes kollégisták szociális helyzetének felmérése, szociális támogatások biztosítása az iskolai tanulmányok zavartalan és az egyéni képességek minél szélesebb körű fejlesztése érdekében.
7.7. Speciális kompetenciák fejlesztése – – – – –
személyes képességek fejlesztése, szociális kompetencia, életviteli kompetencia, környezeti kompetencia, eszközjellegű kompetencia: – kommunikációs képességek fejlesztése, – informatikai képességek fejlesztése, – nyelvi képességek fejlesztése.
8. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége –
–
–
Az IMIP határozza meg a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, a vezetők teljesítményértékelését, a partneri mérések, különösen a tanulók elégedettségi mérésének gyakoriságát, a méréseket követő intézkedések konkrétságát, Az intézményi minőségirányítási programmal megegyezik a kollégium minőségirányítási programja. Az intézetben dolgozó pedagógusokat és technikai dolgozókat három évente minősítjük. belső mérések - tanulói eredmények.
8.1. A kollégiumi nevelés ellenőrzési és értékelési rendszere 8.1.1. Alapelv Az ellenőrzés és az azt követő értékelés mindig legyen segítő szándékú és fejlesztő hatású.
41
8.1.2. Cél –
Segítse a tanulók és pedagógusok ellenőrzési, értékelési képességeinek fejlődését, az öntevékenység kibontakozását, – az ellenőrzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását, – hívja elő a pozitív értékrend igénylését, – járuljon hozzá a jó légkör és a belső rend kialakításához.
8.1.3. Ellenőrzési tevékenységre jogosultak a kollégium tagjai közül – – – – – –
A fenntartó, az intézmény igazgatója, a kollégium vezetője, a kollégiumi nevelőtestület tagjai, az intézmény igazgatója által megbízott személyek (utasításadó jogköre a szakmai munkára vonatkozóan nincs), a kollégiumi diákönkormányzat tagjai (a házirendben meghatározott kérdésekben).
8.1.4. A tanulók értékelésének alapvető szempontjai – – – – – – –
A tanulmányi munka értékelése a tanuláshoz való viszony és az eredményesség alapján, házirend előírásának betartása, a kollégiumon kívüli magatartás, a közösségi munkában való részvétel és a feladatok elvégzésének színvonala, a szakkörökben, a rendezvényeken, foglalkozásokon végzett tevékenység színvonala, kollégiumi helyiségek és eszközök rendeltetésszerű használata, a szabadidős tevékenység.
8.1.5. Az ellenőrzésen tapasztaltak és a következtetések megbeszélése – –
Közvetlenül az ellenőrzés után, a hétfői nevelőtestületi munkaértekezleteken.
8.1.6. A kollégiumi ellenőrzések lehetnek – – –
Szúrópróbaszerűek, a házirendben meghatározott időpontokban, szóbeliek és írásbeliek.
8.1.7. Az értékelés területei és módjai Időszak Naponta
Hetente
Feladat Napirend és házirend betartása; Szobarend Hatékony tanulás Ügyeleti munka Szekrény-, tan. asztal-, könyvespolc-,
Módszer Megfigyelés, beszélgetés Pontozás Ellenőrzés, kikérdezés
Megbeszélés Gyakorlás Módszer
Felelős Ügyeletes nevelő Nevelőtanár Ügyeletes diák Nevelőtanár Ügyeletes nevelő Nevelőtanár
Az értékelés módja Hónap végén a csoport előtt Tisztasági táblázatban rögzítés Jutalmazás félévente Hónap végén a csoport előtt Az értékelés módja Napzárta keretében
42
ágyneműtartó, hűtőszekrény ellenőrzése
Foglalkozáson
Havonta
Tanulmányi fegyelem és eredményesség
Megfigyelés Megbeszélés Iskolalátogatás
Nevelőtanár
Hónap végén a csoport előtt
Időszakonként
Részvétel különböző versenyeken Szakköri munka DÖK vezetőségi munka
Helyezések kiírása, kihirdetése Megfigyelés, beszélgetés Viselkedéselemzés
DÖK patronáló tanár DÖK vezető Szakkörvezető
Negyedévenként Az értékelési szempontok alapján
Megfigyelés, tesztek,
Csoportvezető tanár Igazgató
Kiírás a faliújságon Jutalmazás Kiállítás Kollégiumi közösség előtt félévkor és év végén elismerés Kollégiumi közösség előtti elismerés
Félévkor és év végén
Rendszeres megfigyelés, rendszerezés
Csoportvezető tanár Igazgató
A féléves és éves munka alapján
A szülők értesítése az elismerésekről, könyv és tárgyjutalom
8.1.8. Ellenőrzési formák – – – – – – –
folyamatos megfigyelés, foglalkozások látogatása, feljegyzések készítése, egyéni- és csoportos beszélgetések, véleménykérés /osztályfőnök, tanár, stb./, cselekedet- és viselkedéselemzés, tesztek, felmérések.
8.1.9. A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése A kollégiumba belépő tanuló megismerésének szempontjai: – fizikai és lelki fejlettség, – szellemi adottságok, tanulási alapkészségek szintje, – viselkedés és kommunikációs kultúra, – együttműködésre való képesség, alkalmazkodó képesség, – érdekvédelmi képesség, – az önismeret szintje. A kollégiumi tanulók személyiségfejlődését, előrehaladását a kollégium életének figyelemmel kísérésével, tevékenységének, szóbeli megnyilvánulásával, társas kapcsolatainak, érdeklődési körének bővülésével lehet felmérni.
43
A kollégiumi foglalkozásokon feldolgozott ismeretanyag elsajátításának minőségét feladatsorok megoldatásával, vetélkedők szervezésével is fel lehet mérni. A kollégista tanulmányi munkáját csoportvezető nevelője folyamatosan figyelemmel kíséri, információkat az érdemjegyek kiírásával, tanári és tanulói tájékoztatással, valamint a leckekikérdezések és a felzárkóztatások alkalmával tapasztaltak alapján lehet kapni. A személyiség mélyebb megismerését teszi lehetővé a pszichikailag jól előkészített egyéni foglalkozás. A kollégisták fejlődéséről szülői, tanári kérésre azonnal, más esetekben szülői értekezleteken adunk tájékoztatást.
8.2. Pedagógiai ellenőrzés és értékelés 8.2.1. Foglalkozáslátogatás Ellenőrzési szempontok – nevelőtanári munkatervek teljesítésének ellenőrzése, – a foglalkozás tartalmi, minőségi jellemzői, – a foglalkozások rendszeressége, folyamatossága és a nevelés céljainak összhangja, – a foglalkozások igazítása a kollégisták szükségleteihez, lehetőségeihez és fejlődőképességeikhez, – a foglalkozások tárgyi felszereltsége, ellátottsága. A kollégium igazgatója és a kollégiumvezető a tanév folyamán fokozottabban ellenőrzi: – a munkafegyelem alakulását (a szilencium kezdését és befejezését), – a kimenőkről való pontos visszaérkezést, – a tanulók, hálók tisztaságát, – a tanári adminisztrációs munka betartását, – a csoportvezető nevelő stílusát, kapcsolatát a diákokkal, – kapcsolattartását az iskolával.
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
Televízió
5 db
közösségi helyiségben elhelyezve
Stúdió-rádió
1 db
minden szobában szól
Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok
rendszerezve iskolai tantárgyak szerint (2000 példány) 5 db
könyvtárban
Számítógép teljes felszereléssel, internet hozzáféréssel erősítő
1 db
Tanáriban, könyvtárban, igazgatóiban
Tanáriban
44
hangfal Kazettás magnó térképek
2 db 3 db 3 db
tanáriban tanáriban tanulószoba
10. A kollégium továbbfejlesztési terve – – – – – – – – – – – – – –
az infrasruktúra fejlesztése, a könyvtár digitalizálása, a nem használt helységek bérbe adása, szálláshelyek kiadása, rendezvények lebonyolítása külsősök számára is, az épület állagának karban tartása (pályázatok), a 2-3H-s diákoknak táborok szervezése (napközis tábor), gólyatáborok szervezése-kis gimnázium, tehetséggondozás tábor-audiovizuális emlékgyűjtés a bérbe adásból befolyt összegek visszaforgatása az eszköz állomány fejlesztésére, az „Erőszakmentes iskola”programjában való együttműködés a gimnáziumi tagozattal, különböző tréningek szervezése, a kollégisták helyzetbe hozása (személyiségfejlesztő, kommunikációs, konfliktuskezelő, önismereti stb.), mindennapos sport bevezetése, veszélyeztetett, védelembe vett gyerekek feltérképezése, kollégiumban való elhelyezése.
11. Záró rendelkezések, legitimáció 11.1. A pedagógiai program érvényességi ideje – –
A kollégium 2010. szeptember 1-től tervezi és szervezi meg a nevelő és oktató munkát a módosított pedagógiai program alapján. A pedagógia program alapján elkészített foglalkozási terv és a módosított házirend 2010. szeptember 1-vel kerül bevezetésre.
11.2. A pedagógiai program értékelése –
A nevelőtanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósítását.
11.3. A pedagógiai program módosítása – – –
A pedagógiai program módosítására a kollégiumi igazgató, a nevelőtestület bármely tagja, a fenntartó, ill. a szülői munkaközösség tagjai tehetnek javaslatot. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1-től kell bevezetni.
Jánoshalma, 2010. 08.09.
45
