KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA INTÉZMÉNYI KÓD:

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 201172 INTÉZMÉNYI KÓD: 063013

NAGYMÁGOCS, 2013. MÁRCIUS 22.

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 4 1.1.1.Jogszabályi vonatkozások ......................................................................................... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.3.2 Elméleti háttér ........................................................................................................... 8 1.3.4. A prevenció területei ................................................................................................ 8 1.3.5. Egészségfejlesztés, felvilágosítás ............................................................................. 9 1.3.6. Rizikócsoportos megközelítés .................................................................................. 9 1.3.7. Társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások .............................. 9 1.3.8. Helyzetelemzés......................................................................................................... 9 1.3.9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 19 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 19 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................... 22 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 23 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 23 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 24 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 24 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.......................... 25 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............. 25 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 26 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 27 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 28 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 28 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................ 30 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................................. 30 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 30 1.9.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .............................................. 34 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 35 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 35 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 35 2.2 Az iskola helyi tantervének (1-8. évfolyamig) az óraszáma ...................................... 38 2.2.1. Hit-és erkölcstan oktatás megszervezése ............................................................... 39 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 39 2.3.1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ...................................... 39 2

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................................................................................................................... 40 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 40 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 40 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 40 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 41 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 41 2.5.1.A mindennapos testnevelés célja ............................................................................. 41 2.5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei ............... 42 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ................................................... 46 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 47 2.8.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................ 47 2.8.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .......................................... 47 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............................................................................................................................................. 47 2.9.2.Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: ............................................................. 48 2.9.3.Az értékelés módjai: ................................................................................................ 49 2.9.4.A tanulói értékelés fajtái: ........................................................................................ 50 2.9.5.A tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái, rendje ............................. 51 2.9.6.Az értékelés módjai: ................................................................................................ 52 2.9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 53 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................. 53 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 54 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 64 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 67 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei .......................................................................... 68 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 69 3. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 70

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk alapelvei határozzák meg iskolánk célját is. Célnak azt a végső állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. A feladatok pedig azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. Nevelő-oktató munkánk mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak. Az intézményi nevelő és oktató munka fő céljának az általános emberi és a nemzeti értékek diákokkal történő megismertetését, elfogadtatását és átadását tartjuk. Ebből adódóan pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ennek érdekében általános céljaink: . Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, az állatok a növények védelme és szeretete. . Az ember testi és lelki egészségének megőrzése. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. . Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. . Az emberi kapcsolatok tisztelete. . Kulturált magatartás és kommunikáció. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam): . . . . . .

Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam): . .

. .

Folytassa a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik (5-6. és 7-8. évfolyam). Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.

4

. . .

A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam): . .

. . . . . . . .

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Feladatok az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam): . . . . . . . . . .

Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanuló közösségben való élete során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani kell a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni kell az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra kell nevelni. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

5

Közvetlen módszerek Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, • • A tanulói közösség beidegző módszerek • tevékenységének • megszervezése. • • Közös célok kitűzése, • elfogadtatása. • Hagyományok kialakítása. • Követelés. • Ellenőrzés. • Ösztönzés. 2. Magatartási modellek • Elbeszélés. • A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése • Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása tevékenységében. • Műalkotások bemutatása • A követendő egyéni és • A nevelő személyes csoportos minták példamutatása kiemelése a közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés • Magyarázat, beszélgetés • Felvilágosítás a betartandó kialakítása). • A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. • Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: .

.

. .

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint 50 %-a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

1.1.1.Jogszabályi vonatkozások -

a 2011.évi CCIX. törvény a családok védelméről a 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2012. évi CLXXXVIII. törvény köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

“Ha embert látunk a gyermekben,

6

emberré tudjuk nevelni!” Hermann Alice Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, egymásra figyelés. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartás kialakítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok “Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek És a társadalomnak is alapvető “ /dr. Róna Borbála/

1.3.1. jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. -

20/2012. EMMI rend. 128.§-132.§, 142.§, 168.§-170.§

7

-

110/2012. Kormr. A NAT-ról I.1.1, II.1. a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. és a Közoktatásról 48.§(3) bek. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott “Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” O 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§(1) és (2) bek. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 5 1/1997. (XII.18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

-

-

1.3.2 Elméleti háttér Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: . Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. . Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. . Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésnek, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. . Olyan oktatási- nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. . Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel.

1.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei . . . . .

prevenció egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Helyzetelemzés

1.3.4. A prevenció területei Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az egészségfejlesztés a korszerű egészségnevelés és az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és

8

élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskolának a prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

1.3.5. Egészségfejlesztés, felvilágosítás Az egészségfejlesztés, felvilágosítás azt a célt szolgálja, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett legyen, a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezessen. A nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi, lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységében. E módszer keretében az alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások is jó alkalmat teremtenek.

1.3.6. Rizikócsoportos megközelítés Ez a módszer a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytat megelőző tevékenységet. (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Ez az egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzéshez. Amennyiben meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegség megelőző programot, Pl. Saját étrendet, mozgásprogramot.

1.3.7. Társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ezzel a modellel az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek, ugyanis az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas érzelmi törekvések fejlesztését kell célul tűzniük. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfejlesztő foglalkozások, amelyek képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. A foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy pl. igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jeleinek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ilyen programok pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb.

1.3.8. Helyzetelemzés

1.3.8.1. Az iskola adottságai az egészséges életmód szempontjából Az iskola épülete a település központjában található, az orvosi rendelő és a posta tőszomszédságában, közel a művelődési házhoz és a Polgármesteri Hivatalhoz.

9

Környezeti probléma az egyik helyen sincs. A környező utcák fásítottak. Mindkét épület gyalogosan és kerékpárral is könnyen megközelíthető. A Rákóczi utcai épület K-Ny irányú tájolása miatt a tantermek jelentős része közvetlen napfényt kap, amely különösen a késő tavaszi és kora őszi időszakban zavarja a nevelő-oktató munkát ( a túlzott fény és hőtermelés fáradékonyságot, fejfájást okoz). Iskolaudvar: Az iskolánál a nagy játszóudvar mellett sportudvar is található. A bitumennel borított kézilabdapályát, valamint a körötte található valamikor salakos futópályát állapota miatt használni nem lehet. Az udvaron a fiatal facsemeték már szolgáltatnak árnyékot a pihenésre. A fű gondosan kezelt. Részben fedett kerékpártároló van az épület udvarán, de ez bővítésre szorul. Iskolabelső: A tantermek mérete változó. A tantermek közötti hangszigetelés vízszintesen megfelelő (két tanterem kivételével), függőlegesen rossz. Az illemhelyek száma kevés, minősége kielégítő. A felsőruha és a cipők tárolása az iskolában a folyosón található szekrényekben, és a tantermekben kialakított szekrényekben megoldott. Az emeletes iskola épületében a lépcsők erősen kopottak, csúszósak, a tantermek parkettás aljzatburkolata szintén elhasználódott. Sajnos az épületben hiányzik a zsibongó vagy aula, ahol a szünetbeli tartózkodás megoldódna, mert erre a folyosók szűkösek. A 12x30 m méretű tornatermet iskolai testnevelésre, diák- és szabadidősportra, edzésre használjuk. Igény szerint a felnőttek is igénybe vehetik. Padlóburkolata ragasztott parketta. Sportolási lehetőségek: röplabda, kézilabda, kosárlabda, teremfoci, aikidó, asztalitenisz, tollaslabda. A sportszerek rögzítése balesetmentesen megoldott. A sportszertárban nem megoldott az eszközök biztonságos tárolása. Az öltözők mérete nem megfelelő, szűkösek. A tanulók részére a testnevelés órák után csak a szűkös mosdási lehetőség adott. Tanórák: A tanulók órarendjének készítésekor igyekszünk figyelembe venni a gyermekek terhelhetőségét. Ennek ellenére az órák elosztása nem egyenletes, akad olyan tanítási nap, amely a diákok számára kevésbé vagy különösen megterhelő. A tanulók a tanórák zömét saját osztálytermükben töltik. Vándorlás, csoportbontások szaktanári órák alkalmával van. A tanulók minden esetben a tornatermet használják a testnevelési órákon. Rendszeres gyógytestnevelés folyik az iskolában. Órarendbe építetten az 5. évfolyamon tánc- és drámaórán is lehetőségük van a tanulóknak mozgásgyakorlatok végzésére. Étkezés: Az iskolában nincs étkezési lehetőség helyben. A tanulók a Szociális Szolgáltató Központ konyhájára járnak ebédelni. A tízórait és az uzsonnát onnan szállítják ki az iskolaépületekhez. A folyamatos étkezés csoportokban, önkiszolgáló rendszerben történik. Az ebédlő igen zsúfolt ebédidőben. Az étkezés kulturált körülmények között történik. A kabátok, táskák tárolása nem megoldott. Berendezés, felszerelés: A tantermek meghatározó berendezése a tanulói padok, székek. A berendezés formája, színe, felületkezelése sérülékeny. Folyamatos karbantartással lehet csak használhatóvá tenni. Az asztalok elhasználódó felületei, szálkás élei baleseti források. Az életkori sajátosságokat a berendezések méretei csak nagy általánosságban követi. Üzemeltetés:

10

Az egészséges, balesetmentes életvitel feltételei biztosítottak: vízellátás, a villamos-, a gáz-, a megvilágítás, a takarítás és a szemétszállítás területén.

1.3.8.2. Az egészségfejlesztés személyi feltételei Iskolánkban két biológia szakos, egy gyógytestnevelés és testnevelés szakos, és két olyan tanító kolléga van, aki testnevelés szakkollégiummal rendelkezik. A tanártovábbképzés keretei között két kolléga végezte az “Iskolai drogkoordinátor”-i képzést.

1.3.8.3 szokásai

Az iskolánk tanulóinak egészségmagatartással összefüggő

Iskolánk életének hagyományosan szerves részét alkotják az iskolai sport és kulturális rendezvények. A sportrendezvények közé sorolhatók a tornaünnepélyek, a házi tornaversenyek, a bajnokságok, családi sportdélutánok, a madarak és fák napi programok, valamint a kirándulások jellegüknél fogva szintén e körbe sorolhatók. “Tömegsport” címszó alatt - külön az alsósok és külön a felsősök számára - a sportolási lehetőség biztosított. E foglalkozásokat testnevelő tanár, tanítók irányítják. A futballedzéseket “külsős” edző szervezi 3 korcsoportban. A rendszeres gyógytestnevelés foglalkozásokat a kiszűrt tanulónak egy része veszi igénybe. Tapasztalatunk, hogy diákjaink nem használják ki az egészség megőrzés e lehetőségeit kellően.

1.3.8.4. Közegészségügyi ellátás A tanulók egészségi állapotának a vizsgálata, a szűrések folyamatos, zavartalanul történnek. A fogászatra visszarendelt tanulók nagy része nem veszi igénybe az fogorvosi ellátást. A védőnő rendszeresen ellenőrzi a személyi higiénét. Intenzíven bekapcsolódik az egészségnevelés iskolai területébe, főként osztályfőnöki órák keretében.

1.3.8.5. Beteg gyerek, balesetvédelem, baleset-megelőzés Iskolánkban előforduló leggyakoribb gyermekbetegségek a légúti fertőzések, a fertőző eredetű hasmenések, fejtetvesség és a vírusfertőzések. Tanulóink nagy részének ellenálló képessége igen gyenge. Iskolai balesetek előfordulása szerencsére ritka, többnyire a testnevelési órán helytelenül végrehajtott tornagyakorlat következménye, vagy a tanítási órák közötti szünetekben önfeledt játékból, rohangálásból adódik.

1.3.8.6. Pedagógiai hitvallás A jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskolának személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.

11

1.3.8.7. Célmeghatározás Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt céljai. . a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; . tanulóinknak bemutassuk és gyakoroltassuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; . a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten — a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében — foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel . . . . . . .

a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.

Az egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

1.3.8.8.

Az egészségfejlesztés hosszú távú céljai:

Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegség megelőzése. . Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése. . A mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. . A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. . Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása. . Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. . Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. . Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése. . Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre” elősegítése. A közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében. . Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén Saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén.

1.3.8.9. Az egészségfejlesztés rövid távú céljai Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik: Személyi higiéné A test tisztántartása, a bőr szerepe; szexuálhigiéné; mentálhigiéné; lelki egészségvédelem .

Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek (anyagcsere); élelmi anyagok, tápanyagok; energia, tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások;

12

.

Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei; A mindennapos testedzés fontossága

.

Stressztűrés, stresszkezelés A stressz jelentősége, hatása az emberi szervezetre; a pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása

.

Balesetmegelőzés Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások

.

Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlődés, szexuális felelősség, nemi úton terjedő betegségek,

.

Nem a dohányzásra A hozzászokás veszélye, akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősségérzet

.

Nem az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott működése; a személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre

.

Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia; egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek

.

Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége; szűrővizsgálatok fontossága, lényege

.

Környezetvédelem Közvetlen környezetünk védelme. A levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme; (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése, korszerű légszűrő berendezések)

1.3.8.10. Főbb egészségfejlesztési célok és sikerkritériumok Cél: Személyes higiéné kialakítása Sikerkritérium: Alkalmazza a higiéniás feltételeket (zsebkendő, kézmosás, törölköző, fésű használata) a mindennapos tisztálkodás során. Kialakul önmagával szembeni igényes megjelenés (ápolt külső, tiszta öltözet). Indikátorok: Ápolt külső, tiszta ruházat. A 10-14 éves korosztály esetében a megváltozott sajátosságokra való fokozottabb odafigyelés. Cél: Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása Sikerkritérium: A helyes táplálkozás szabályainak ismerete, azok alkalmazása (mit, mennyit, mikor).

13

Indikátorok: A tanulók kritikusan viszonyulnak a mindennapi és az Ünnepi étkezési és ivási alkalmakhoz. Ismerik és előnyben részesítik az egészséges élelmiszereket, táplálékokat. Fokozatosan csökken a nem természetes alapanyagú élelmiszerek, italok fogyasztása. Tisztában van a helytelen étkezések következményeivel, az azokkal összefüggő betegségekkel. A kultúrált viselkedési szabályok betartása az iskolai étkezések alkalmával. Cél: Ismerje és alkalmazza az egészséges életmód feltételeit Sikerkritérium: Helyes napirend, életritmus kialakítása. Indikátorok: Nő a sport- és mozgásigény. Kevesebb időt szánnak tv nézésre, több időt töltenek aktív pihenéssel. A szabadidőt hasznos elfoglaltságokkal töltik. Megtalálja a helyes egyensúlyt a tanulás, játék, sport, szórakozás tekintetében. Cél: Minden tanuló fogadja el és segítse fogyatékos, sérült társát. Sikerkritérium: A fogyatékos gyermekek a csoport teljes értékű tagjai. Indikátorok: Segítségadás a csoporton belül önzetlenül történik.

1.3.8.11. Az iskola egészségfejlesztés feladata A helyes egészségmagatartás kialakítása érdekében az iskola feladata: . . . . .

. . .

Készítse fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. A környezet — elsősorban az iskola, a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok — leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek ismertetése. Készítsen fel veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Készítsen fel az önálló gyalogos és tömegközlekedésre, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Nyújtson támogatást a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését.

1.3.8.12. Az egészségfejlesztés iskolai területei Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: . önmaguk és egészségi állapotuk ismerete . az egészséges testtartás, a mozgás fontossága . az értékek ismerete . az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe . a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat . a barátság a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében

14

. . . . . . .

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismeretekkel a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészségfejlesztési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan, az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint pl. . . . . . . .

az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka területei: . . . . . .

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzése, a sajátos nevelésű és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Egészségfejlesztés a tanórán: Biológia és egészségtan, az erkölcstan, a kémia, az osztályfőnöki, a technika, környezetismeret‚ testnevelés órák stb. helyi tantervébe építve . Az egészségmagatartás kialakításához illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (Pl. erdei iskola, tanulmányi kirándulás, témanap, egészségügyi intézményekbe szervezett órák) . Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanuló együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös közreműködését. Szakítás a passzív befogadással. Egészségfejlesztés a tanórán kívül: . . . . . . . . . .

Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó jeles napok megünneplése (magunk is szervezhetjük, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz is) Egészségnap szervezése Szakkörök, Bekapcsolódás megyei, országos vetélkedőkbe, versenyekbe Az egész iskolai életre ható, témanapok, egészségnapok, szervezése: Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása a szülői ház felé is — családnapok szervezése Délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, témával kapcsolatos Filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások) Iskolai kirándulások, családi sportdélutánok Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz

15

.

Előadások, fórumok szervezése

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. Tájékoztató fórumok . Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű, ezutóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. . Szakmai tanácskozások tréningek. . Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

1.3.8.13.

A mindennapos iskolai testedzés fontossága

A közoktatási törvény többszöri módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségfejlesztés, a szociális kompetenciák, csapatmunka valamint a társakkal történő kreatív együttműködés fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: . . .

. . .

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás - programban, minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik, a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése, minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire, minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is, a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban, a testmozgás program során olyan sportokkal ismerkedjenek meg a tanulók, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében.

1.3.8.14.

A program megvalósításához szükséges erőforrások

Az egészségfejlesztési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint más szervezetekkel, intézményekkel jó kapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki.

1.3.8.14.1. Anyagi erőforrások Az iskola az egészségfejlesztési feladatok ellátásához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint az egészségfejlesztési program lebonyolításához, jutalmazásához szükséges eszközöket a

16

fenntartói költségvetésből finanszírozza. Lehetőség van arra is, hogy “A Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány anyagilag is támogassa az egészségfejlesztési program megvalósulását, az ahhoz szükséges eszközök megvásárlását. Az iskola folyamatos figyelemmel kíséri a program megvalósulását célzó pályázatokat, s igyekszik megragadni és élni a pályázat nyújtotta lehetőségekkel. Sikeres pályázat esetén az elnyert összeget teljes egészében a pályázat megvalósítására fordítja. A Vöröskereszt szentesi szervezete folyamatosan támogatja iskolánkat az egészségfejlesztési program megvalósulásában.

1.3.8.14.2. Humán erőforrások Pedagógusok részvétele Az iskolai egészségfejlesztési feladatokban való részvétel minden pedagógus kötelessége. A nevelőközösségen belül különös felelősség hárul a következő pedagógusokra: -

igazgatóra, igazgatóhelyettesre, osztályfőnökökre, testnevelőkre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra.

Mivel a pedagógusok többsége az alapképzésen és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van az önképzésnek, továbbképzéseknek. A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetők a megfelelő publikációk. Szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakmai programok, valamint továbbképzések segítik a szakmai tudás megszerzését, elmélyítését. Az egészségfejlesztési feladatok jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Ezen a területen különösen fontos, hogy a kollégák tudják, mi a feladatuk, és mit kell tenni a szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Szülők (család) A szülő, a család legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és megfelelő információ-átadás során aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösségek A szülői munkaközösség olyan jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az iskola és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonnunk e szervezetet és megnyerni támogatását is. Ez a “szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvosok, védőnő Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását a kijelölt orvosok, védőnő végzik, valamint a tanulók fogászati ellátásáról a fogorvos gondoskodik. Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv., 38.§(l-2.) bekezdése alapján a következők:

17

.

. . .

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés: közegészségügyi-, járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozás, egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: . . . .

Az életmód és betegségek összefüggései. Az iskola tanulóinak egészségi állapota, ennek alapján az “iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések

Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzat más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, továbbképzéseken jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

1.3.8.15. A program értékelése Az egészségfejlesztési feladatokat az iskolai munkaterv tartalmazza. A feladatok teljesülése, a program értékelése a célkitűzések és a sikerkritériumok mentén történik. Az ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. A programokat tanév végén értékeljük. Az értékelés eredménye újabb információt ad a programról. Követhetővé válik, mi az, amit meg lehet valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés, megváltozhatnak, eltolódhatnak a hangsúlyok.

1.3.9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

18

Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy szerezzenek alapvető ismeretet az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy ellátására.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) biológia és egészségtan tantárgy keretében van lehetőségük tanulóinknak az alapismeretek elsajátítására b) előadások meghallgatása 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: . A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. . A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: A tanulói közösségek irányításában a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm személyiségének lassú átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. . Az önkormányzás képességének kialakítása: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. . A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. . A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az azonos érdeklődés alapján szerveződő közösségek Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök, és az iskolai munkaközösségek által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények. Fontos tevékenységünknek tartjuk, hogy e szervezeti keretek között ne csak a tehetséggondozásra kerüljön sor, hanem a közösségben rejlő személyiségformáló erők is maximálisan kibontakozzanak. A tehetség, képesség kibontakoztatását, a tanulási nehézségek, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Intézményünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy nevelő, oktató munkánk eredményeként minden tanuló teljesítsen képességei szerint, tanulmányi eredménye érje el képességei maximumát, váljék erkölcsi normakövető, harmonikus személyiséggé.

19

A cél megvalósításának legfőbb záloga a pedagógus, aki elősegíti a képességek korai felismerését, a tehetség kibontakoztatásának gazdag tárházát alkalmazza, gondos kezeléssel csökkenti a meglévő hátrányokat, személyiségével, személyes példájával, következetes elvárásaival kezeli a magatartási gondokat, segíti a beilleszkedést. A pedagógus munkáját megértő odafigyelés, segítő szándék jellemezze. Nevelési módszereiben domináljon a motiváció, a tanulói erőfeszítést értékelő magatartás, az elismerés. A tanulási kudarc, magatartási probléma forrása lehet részképességzavar, de gyökerezhet kulturális hátrányokban, szociális körülményekben.

A pedagógus feladata a kudarc forrásának feltárása, melynek eszközei: . . .

családlátogatás, a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, kapcsolattartás a szülőkkel egyéni foglalkozás pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele.

A közösségi nevelés területei: . . .

a család az iskola az iskolán kívüli közösségek.

A közösségfejlesztés színterei: . . .

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon a szabadidős tevékenységek keretében

Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzá járulnak: . . . . . .

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskolával amennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei az iskola közös rendezvényei: . . . . . .

az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egészségnap, őszi kavalkád őszi-tavaszi nyílt órák a farsangi rendezvény osztálykirándulások

20

. .

családi nap nyári táborok.

A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok. Az iskolában működő tanulási szervezetek 4-8. évfolyamig idegen nyelv, informatika, technika tantárgyból nyílik lehetőség csoportbontásra. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: . nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, . átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, . ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, . a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, . a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeink: Sajátos nevelési igény (SNI) azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. Iskolánkban fejlesztő-gyógypedagógus látja el a törvényi előírásoknak megfelelően a fejlesztő pedagógusi feladatokat. Tevékenysége a következő területekre terjed ki: . . . . .

a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony, kapcsolattartás a szülőkkel, fogadóóra, tanácsadás, tanulási zavarok megelőzése: mérések alapján hiányzó részképességek (téri, látási, hallási, emlékezet, gondolkodás) kialakítása, fejlesztése, -viselkedési zavarok kezelése: megfigyelés, mérés alapján a zavarok okainak feltárása, a gyermek énképének, önbizalmának erősítése, a kialakult negatív szokások leépítése. gyógytestnevelés: kiszűrt tanulók fejlesztő ellátása gyógytestnevelő segítségével.

Mindehhez nélkülözhetetlen a szülőkkel kialakított, bizalom alapján működő kapcsolattartás. Az alsó tagozaton az osztályfőnökök illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok vállalhatnak egyéni képességfejlesztést, amelyet egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, illetve tehetséggondozásra használhat fel. Napközi otthoni foglalkozás keretében egyéni segítségadás elegendő számú igény esetén, valamint megteremtjük a tanulószobai foglalkozás keretében a felzárkóztatás, hátrányok felszámolásának lehetőségét.

21

A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképesség-zavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely a tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata a Nevelési Tanácsadó közreműködésével. A részképességzavarral rendelkező tanuló segítésének lehetőségei a segítségadáson túl a motiválás, a tanulási sikerélmény lehetőségének megteremtésével a tanulási kedv fokozása, az eredményesség, élményszerzés nyújtása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek a felsőbb évfolyamokon. A tehetség az egyik legnagyobb emberi érték, melyet óvnunk és gyarapítanunk kell. Az adottságok felismerése, a képesség kibontakoztatása a mindennapok tanóráinak része. A tehetség, képesség felismeréséhez objektív mérési módszerek alkalmazhatók. E tesztek közül, felsőbb évfolyamokon visszatérő jelleggel néhány újra elvégezhető. Fontosnak tartjuk a tanulók differenciált foglalkoztatását. Eszközei: Egyéni feladatok adása, kiselőadásokra felkérés, könyvtárba irányítása, versenyekre való felkészítés, tanulmányi kirándulások szervezése. Tehetséggondozó szakköröket szervezünk tanulóink igénye alapján szem előtt tartva, hogy minden korosztály és eltérő jellegű igény is kielégíthető legyen. Ösztönözzük tanulóinkat a különböző versenyeken, pályázatokon való részvételre, melyekre az egyéni felkészítést akár szakköri kereteken túl is vállaljuk. Szervezünk iskolai szintű (házi) versenyeket is a szélesebb körű részvétel, a megmérettetés lehetőségének biztosítása érdekében.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat élén 5 fős elnökség áll, ők képviselik tanulóinkat a városi és országos rendezvényeken. A működés módja: minden osztály három képviselőt választ a tanév kezdetén, aki képviseli társait a diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre feladatfüggően kerül sor. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Közösségfejlesztési feladatai: . . . . . .

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat.

22

Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: . . . .

Őszi kavalkád Mikulás és karácsonyi ünnepség a farsangi rendezvény megszervezése Hunyadi nap

A diákönkormányzat közreműködik az iskolai nyári tábor megszervezésében.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok (részletesen az éves munkatervben). A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködőkészség fejlődését. Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. . . . . . . . . .

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti-, osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

23

. . . . . . . . . . . . . .

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre . . . . . . .

. . . . . .

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart a település gyermekjóléti felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az alsós/felsős munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség korai felismerése és speciális képzése a tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének feltétele. Nem köthető életkorhoz, bizonyos alapképességek, készségek birtoklása után válhat

24

egyértelművé. A tehetség valamely tevékenységi kör átlagosnál jóval eredményesebb művelésében jut kifejezésre, ezért minél sokszínűbb tevékenységek végzésére kell lehetőséget adnunk a tanórákon, a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadidőben. Tehetségfejlesztés feladatai, formái: .

. . . . . . . . .

. . . .

a tehetséges tanulók felismerése, a tehetség mibenlétének megállapítása, a szülőkkel közösen fejlődésük, az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos nyomon követése (osztályfőnök, osztálytanítók, szaktanárok), személyre szóló differenciált feladatokkal élj ék át tanulóink a nehezebb feladatok megoldásával járó örömöt, olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését, kommunikációs képesség fejlesztése, önművelés igényének erősítése, vállalkozási kedv felélesztése, fenntartása, a könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, Internet stb.), az éves órakeretben biztosított lehetőségek kerete között csoportbontásos oktatási forma alkalmazása, az informatikai ismeretek kerettantervi szabályozásnál magasabb óraszámban való tanítása, művészeti csoportok működtetése, szakkörök, fejlesztő foglalkozások szervezése érdeklődési kör, igény alapján, a napközi otthon, a tanulószoba, valamint a tehetséggondozásra biztosított tantárgyakhoz rendelt órák hatékonyabb felhasználása, a tömegsport foglalkozások, a mindennapi sportolás feltételrendszerének biztosítása, a testkultúra fejlesztése, versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók menedzselése, gyermekek pályaválasztásának segítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: . . . . . . .

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthon a tanulószoba iskolaotthon / egésznapos oktatás a felzárkóztató foglalkozások a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

1-2. évfolyam: Beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulóinkat - alapos megfigyelést, megismerést követően, az okok lehetséges feltárása után - egyéni bánásmóddal, kortársak bevonásával, súlyosabb esetekben a nevelési tanácsadó, pszichológus segítségét kérve, sajátos fejlesztőterápiát alkalmazva segítjük.

25

3-8. évfolyamon: Az osztályközösségekben a nevelők, szülők észrevételei alapján kerülnek felmérésre azon tanulók, akik a közösségtől elkülönülnek. A kiváltó okok felkutatása után kerül sor, az osztályfőnök által olyan program kidolgozására, amely ezt a helyzetet igyekszik enyhíteni vagy megszünteti (egyéni fejlesztési terv). Amennyiben a probléma ezen a szinten nem kezelhető, az osztályfőnök, továbbá az iskola vezetőjének segítségét jogosult igénybe venni. Segítő partnereink: . . . . . . . .

szülők óvónők, osztályfőnökök, az érintett tanulót nevelő-oktató pedagógusok csoportja, pedagógiai szakszolgálat szakemberei, szakértői bizottság, iskolaorvosok, érintett nevelő (tanári kötődés nevelőerejének felhasználása),

Módszerek: Egyéni fejlesztő beszélgetések, a pozitívan ható társas kapcsolatok erősítése, a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, a szakértői bizottság szakembereitől Segítség kérése, . tanulási kudarcok esetén, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások biztosítása, . pozitív érzelmi élmények, önbizalom-növelő helyzetek biztosítása a közösségben, . .

Tevékenységek: . . . . . . .

szoros kapcsolattartás a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, foglalkozások, a napközi otthon, a tanulószoba, iskolaotthon a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége. Az igazgató felel a feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: . . .

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetjük a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű valamint veszélyeztetett gyermeket. A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent. A feltárás alkalmával meg kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait. Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység a gyermekvédelem céljainak megvalósítására olyan

26

pedagógiai tevékenységet és légkört alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik tanulónk bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármely más ok miatt hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Nevelő-oktató munkánk (mindenki számára biztosítja a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket annak érdekében, hogy tanulóink kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket, leküzdhessék indulási hátrányaikat.

Tevékenységünk elemei: . . . . . . . . . . . . . . . .

a gyermekek személyiségének megismerése, személyiségzavarok leküzdése felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök) differenciált oktatás és képességfejlesztés pályaválasztás irányítása, segítése személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok, foglalkozások szervezése a családi életre történő nevelés iskolai étkezési lehetőségek egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok) tanulókkal való együttműködés (diákönkormányzat) napközis (tanulószobai) ellátás iskolaotthonos oktatás / egésznapos iskola tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálat tevékenységéről

Iskolánk együttműködik az alábbi szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel: . . . . . . . . . . . . .

KLIK Szentesi Tankerülete Szentes Járási Gyámhivatal Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői szolgálat Háziorvosok Rendőrség Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Szentesi Családsegítő Központ Pedagógiai Szakszolgálat Művelődési ház, Könyvtár Logopédus, gyógypedagógus Önkéntes segítők A „Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: . . . . . .

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, egésznapos nevelés / iskolaotthon, a felzárkóztató foglalkozások, a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

27

használata, . a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, . a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, . a családlátogatások, . a továbbtanulás irányítása, segítése, . a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, . szoros kapcsolat az önkormányzattal, polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. 20/2012 EMMI rend. 117 §. – 122 §. 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 46§, 48§.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: . . . .

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: . .

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők közösségének szervezetei SZMK Az osztályok szülői munkaközösségeit az iskola igazgatója évente kétszer köteles összehívni és tájékoztatást nyújtani. Az iskola minden osztályában az első szülői értekezlet alkalmával kerül megválasztásra 3 fő, önkéntes jelentkezése alapján. Feladatukat a nevelővel közösen, egyeztetve végzik. Úgymint: osztálypénz kezelése, rendezvényeken való segítségnyújtás, a szülők kéréseinek,

28

javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az osztályfőnök felé stb. “Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány Az alapítvány tevékenységét az alapító okirata határozza meg. Szülők tájékoztatásának iskolai formái Szóbeli formák A szülői értekezletek célja a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 2 alkalommal, szükség szerint aktualitások alkalmával. A szülői értekezletek feladata: . . .

szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása (célokról, feladatokról, követelményekről, tanulmányi előmenetelről), a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskola igazgatósága felé.

A fogadóórák célja a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Az iskola nevelőit és az iskola vezetőit a szülők - a tanítási órát nem zavarva – meghatározott időpontban felkereshetik. A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. A nyílt napok célja betekintést nyújtani a szülők számára az iskolai életbe. Tanévenként alsó tagozatban 2 alkalommal, ősszel és tavasszal a munkatervben meghatározott időpontban tartjuk. Felső tagozatban tanévenként 1 alkalommal tartjuk a munkatervben meghatározott időpontban. A nyílt napok feladata, hogy a szülő bepillantást nyerjen az iskolai oktató-nevelői munka mindennapjaiba. Ismerje meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A családlátogatás célja a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása, feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Írásbeliformák Írásban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményéről, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. . . . . .

üzenő-tájékoztató füzet (1. évfolyam) ellenőrző könyv (2. évfolyamtól) iskolai hirdető táblák tájékoztató szórólapok iskolai kiadvány

Pedagógusok szervezetei: Szakmai munkaközösségek: A munkaközösséget az azonos szakterületen működő nevelők csoportja alkotja. A munkaközösség célja: a nevelő-oktató munka fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése, az iskola vezetői részére

29

szaktanácsok nyújtása az adott szaktárgy tanításában. Intézményünkben alsós és felsős munkaközösség működik.

1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Tanulói közösségek szervezete A diákönkormányzat iskolánk tanulóinak közösségét a hivatalos együttműködés során a képviseli. Kapcsolattartásunk a DÖK-ot segítő nevelő közvetítésével történik, akit az iskolai tanulóközösség javaslata alapján az igazgató nevez ki. A DÖK működési és szervezeti szabályzatában az összejövetelek idejét, feladatát, céljait pontosan meghatározzák.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülői kapcsolattartás egyéb lehetőséget Segítségnyújtási lehetőségek: . . . .

“Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány támogatása az iskola eszközparkjának gazdagítása az iskola esztétikai arculatának alakítása turisztikai feltételek jobbítása (tanulmányi kirándulás, úszásoktatás)

Formái: . . .

pénzadomány tárgyi támogatás szellemi és társadalmi munka

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24. szakaszának felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolában e szabályzat szerint történik. A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha .

. . . .

a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét; felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték;

30

.

a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 vizsgaidőszakban tehető: januárban és júniusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából, a közismereti tantárgyakból tehető osztályozó vizsga. Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi, írja elő. . . . .

Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét a januári vizsgaidőszakra december 15-ig; az augusztusi vizsgaidőszakra pedig május 1-jéig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A tanuló a vizsga előtt két héttel az osztályozóvizsga követelményeiről, tantárgyanként írásbeli tájékoztatást kap. Az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli, vagy szóbeli vizsgát kell tenni.

Kivételt képeznek ez alól a készségtantárgyak, mint a: . . . . . . .

Vizuális kultúra Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Erkölcstan Dráma és tánc Hon- és népismeret

A tanuló az osztályozóvizsgára önállóan készül fel, de szaktanára tanácsot adhat a felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri. .

.

. . . .

Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, akkor a tanulói jogviszonyban álló intézménynek kell gondoskodnia az iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint. a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja a Pedagógiai Programban az iskola honlapján. Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.

A vizsga lebonyolítása: Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama max. 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani

31

A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés legkésőbb az osztályozó vizsgát követő 10. nap. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az elért eredményéről a szülő hivatalos értesítést kap. Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén: Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében az első félév utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre június 15-ig. Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni. A vizsgarészek meghatározása: A tantárgy neve

A vizsga részei

5-8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Természetismeret

írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli gyakorlati /szóbeli írásbeli /szóbeli

1-4. évfolyam:

32

Magyar nyelv és irodalom Matematika Élő idegen nyelv 4.o. Természetismeret

írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli írásbeli /szóbeli

Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető. A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: .

. .

. . . . .

A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult. Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály, v. évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele. A vizsga ideje általában a szorgalmi idő vége vagy a tanév vége. A vizsgáztató tanárok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait. A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára előírtak szerint történik. A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét.

Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek legfeljebb három tantárgyból a tanév végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán, elégtelent érdemjegyet kapott. A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon tehet. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető. Az igazgató levélben értesíti a tanulót a vizsga idejéről és helyéről. A javítóvizsga követelményeit írásban a szülőnek postai úton június 30-ig át kell adni. A szülő aláírásával igazolja a levél átvételének tényét. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Az írásbeli vizsga (időtartama tantárgyanként max. 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.) A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.

33

A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott osztályban tanító nevelőnek jelen kell lennie. (A tanulónak a felkészülésre min. 20 percet kell biztosítani. A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.) Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívül, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. A javítóvizsga díjmentes a vizsgázó számára. A javítóvizsga nem ismételhető meg! A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely . osztályozó-, javító- és különbözeti vizsga esetén az A. Tü. 950. r. számú; A hiánytalanul kitöltött jegyzőkönyveket az igazgatóhelyettes ellenőrzi. A szabályok betartása fegyelmi felelősséggel járó kötelesség!

1.9.1. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy jóváhagyott kerettantervekben “A fejlesztés várt eredményei” c. részben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

.

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén az adott tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

.

Ha a tanuló betöltötte a 16. életévét és nem végezte el az általános iskola 6. osztályát nem tagadható meg abban az iskolában az évfolyam megismétlése, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

.

Az első –nyolcadik évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló nem

34

léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál (igazolt és igazolatlan) többet mulasztott, igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 10 tanórai foglalkozást és az iskola értesítette a szülőt. .

A szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha az előírt követelményeket teljesítette. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kelt tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (szakvélemény alapján) - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %- át meghaladja a nevelő testület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - magántanuló volt.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel jelentkezés útján történik, melyről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola köteles átvenni azt a tanulót, akinek a lakóhelye / tartózkodási helye a körzetében található. Osztályba, csoportba való besorolásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, tovább az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A 2-8. osztályban történő felvételnél be kell mutatni: . . . . .

A tanuló anyakönyvi kivonatát. Áttelepülés esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának magyar nyelvű fordítását és a szülők letelepedési engedélyét. Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Meglévő szakértői vélemény bemutatása.

Megszűnik a tanulói jogviszony: A 2012. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 53 §. (2) a, b, g, és (10) pontja szerint.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

35

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit – és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2 25

2 25

3 25

3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

36

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom, felső tagozat Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Változat B változat A változat A változat A változat A változat A változat

37

2.2 Az iskola helyi tantervének (1-8. évfolyamig) az óraszáma Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /angol, német/ Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Természetismeret Környezetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc,dráma Informatika Osztályfőnöki Kötelező, minimális tantárgyi óraszám Kötelező, szabadon tervezhető órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /angol, német/ Matematika Környezetismeret Informatika Természetismeret Osztályfőnöki Kémia Földrajz Történelem Hon-és népismeret Mozgókép, médiaismeret Gazdasági és pénzügyi kultúra I. Rendelkezésre álló órakeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.27.§ (5.) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1. 7

2. 7

3. 6

4 1

4 1

4 1

4. 6 2 4 1

1

1

1

1

2 2 1 5

23 2 1 1

2 2 1 5

23 2 1 1

2 2 1 5

22 3 1 1 0,5 0,5

2 2 1 5

24 3 1

5. 4 3 4 1 2 2

6. 4 3 3 1 2 2

8. 4 3 3 1 2

1 2 1 2 1

1

1

2 1 2 1 1

1 1 5 1

1 1 5

1 1 5

1

1 1 25 3

1 1 28 3 1

1 1 28 3

1 26 2

0,5 1 1

7. 3 3 3 1 2

1 0,5 0,5

0,5

5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1

0,5 0,5 0,5

25

25

25

27

28

28

31

0,5 1 31

25

25

25

26

20

20

21

21

52

52

52

55

51

51

56

56

1

1

1

1

1

1

1

1

38

Óraszám szükséglet

53

53

53

56

52

52

58

58

A kötelező szabadon tervezhető órakeretet a nevelőtestület az egyes tantárgyak óraszámát növelte meg, illetve a gyakoroltatásra, számonkérésre tervezett be órákat. Az eddig is működő modultárgyak továbbfolytatására (tánc-és dráma, informatika, idegen nyelv) adott plusz órákat. 8. évfolyam óraszámát pedig új tantárgy bevezetésével(Gazdasági és pénzügyi kultúra I) igyekszik a tanulók ismereteit bővíteni.

2.2.1. Hit-és erkölcstan oktatás megszervezése A 2013/2014-es tanévtől kezdve lehetőség van felmenő rendszerben (1. és 5. évfolyamosoknak) kötelező tantárgy erkölcstan, vagy hit- és erkölcstan választására. A szülő írásban nyilatkozik, hogy melyik hit-és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan oktatást, vagy az iskola által szervezett erkölcstan oktatást igényli gyermeke számára. Amennyiben a következő tanévre a tantárgyra vonatkozó választást módosítani szeretné, azt minden tanév május 20-áig teheti meg a szülő. Írásban kell közölni az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. A hit-és erkölcstan oktatásban résztvevő tanulócsoportok összevonhatók. A tanórákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani, vagy a szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásbeli megállapodása alapján más időpontban, vagy az iskola épületén kívül is megtarthatja. A hitoktató akadályoztatása esetén a felügyeletet az iskolának kell megoldania. A hit-és erkölcstan tantárgy értékelése szövegesen történik. (részt vett, megfelelt, jól megfelelt) Amennyiben nem tesz nyilatkozatot a szülő, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.3.1. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (rajz, technika, testnevelés) egyéb eszközökre is szükség van (pl. technika és rajzfelszerelés, tornacsomag, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásaihoz szükséges kötelező tanulási taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában óvodai és iskola szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A szükséges taneszközöket, ruházati és más felszereléseket tartalmazó listát legkésőbb a tanév végéig írásban is megkapják. A taneszközök beszerzése a tanév

39

kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: . . . . . .

A taneszköz feleljen meg intézményünk célrendszerének és helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat az eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszköz feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek. Szerkezete legyen egyszerű és világos, motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklődését. Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, segítse az önálló feladatmegoldást. Fontos szempont, hogy az ára legyen elérhető.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. . . . .

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; szilárd alapkészségek kialakítása; anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. . .

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. . .

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

40

. . . .

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. . . .

.

.

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

2.5 Mindennapos testnevelés A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11) pontja szerint: „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében …” A mindennapos testnevelés témája A 2012/2013-as tanévben került első alkalommal bevezetésre az 1. és 5. évfolyamon a mindennapos testnevelés programja. A testnevelés órákon és a délutáni sportórákon túl tartalmaz mozgásfejlesztő órákat, tartásjavító foglakozásokat, különböző szabadidős sportágakat. Ezen felül tervezünk a szabadidő hasznos eltöltésére különböző programokat, amelyekbe a szülőket is bevonjuk.

2.5.1.A mindennapos testnevelés célja Napjainkban felértékelődni látszik a sportolás szerepe az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Iskolánkban a kompetencia alapú oktatás bevezetésével megnőhet a készségtárgyak szerepe - ezen belül a testnevelés és a sport szerepe is – mert sajátos eszközeikkel és a személyiségre gyakorolt pozitív hatásaikkal nagymértékben hozzájárulhatnak a kulcskompetenciák kialakulásának folyamatához.

41

A mindennapos testnevelési program segítségével iskolánk tanulóinak egész éven át lehetőséget nyújtunk a rendszeres mozgásra, arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően - a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása.

2.5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei A tantervi testnevelés órákon az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használjuk fel, valamint az Apáczai kerettanterv család testnevelés tanmenetét használjuk (Horváth Tihamér, 2001-2005) helyi igényekhez alakítva. A tantervi testnevelés órákon a felső tagozaton a NAT testnevelés tanmenetét használjuk, szintén a helyi igényekhez igazodva. A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését.

A délutáni sportórák célja

A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét.

A délutáni sportórák feladatai ·

elsősorban játéklehetőség biztosítása

.

házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, atlétika, kosárlabda, röplabda, torna, asztalitenisz, íjászat, pókfoci…), rekreációs sportágakból

.

felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre

42

Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja Fejlődjön az ideg-, az izom- és a csontrendszer, egyensúlyérzékelés, koordináció, térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés több célra irányul: nagymozgásokra és a sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse elő. A sportmozgások célja, hogy növeljék, fejlesszék a testi teljesítőképességet és alakítsák az adott sportághoz szükséges speciális képességeket, mozgásformákat. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák feladatai . .

. .

Iskolánkban a mozgásanyag jelentősebb része labdás ügyességfejlesztés, a kézilabda és a labdarúgás sportágak alapozására. A speciális mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart. A nagy és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok sokszor összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is. A természetes mozgáskedv megőrzése változatos, játékos feladatokkal. Mozgástapasztalatok bővítése, a tanórán tanultak továbbfejlesztése, kiegészítése.

2.5.2.1.A mozgásfejlesztő órák tevékenységei havi bontásban Szeptember: járások, futások, szökdelések, ugrások labda nélkül és labdával. Október, november, december: labdás gyakorlatok, a labdás ügyesség fejlesztése. Január, február: támasz, függés és egyensúlygyakorlatok, utánzómozgások, feladatok akadálypályákon. Március, április, május: labdás gyakorlatok, játékok, versenyek. Június: szabadidős sporttevékenységek, (tollaslabdázás, asztalitenisz, kerékpározás…) Folyamatosan a fő feladatokhoz kapcsolódó játékok: futójátékok, fogójátékok, egyéni, sor és váltóversenyek, csapatjátékok.

2.5.2.2.A tartásjavító feladatok célja- melyek a tantervi órák kötelező része A mozgásszervi elváltozások megelőzése, kezdődő mozgásszervi elváltozások javítása, a helyes medencetartás, testtartás tudatosítása, kialakítása, a testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása. Tudatosítsuk a tanulókban a helyes testtartás fontosságát, azt, hogy életük minőségét befolyásolja a mozgás-szervrendszerük állapota.

A tartásjavító órák alapfeladatai . . . . .

a tanulók egészségi állapotának megtartása, javítása edzettségük, teljesítőképességük fokozása a gyerekek játék- és sportműveltségének fejlesztése és a testedzés iránti igény felkeltése olyan személyiségjegyek kialakítása, mint az önfegyelem, akaraterő, önbizalom, magabiztosság, kitartás a helyes tartásra szoktatás történjen játékos formában

2.5.2.3.A tartásjavító órák feladatai . .

helyes légzéstechnika kialakítása játékos képességfejlesztés (kondicionális, koordinációs, hajlékonyság)

43

erősítés, szabadgyakorlatok, kéziszer-gyakorlatok utánzómozgások tornaszerek, mozgásfejlesztő eszközök változatos alkalmazása a feladatok végrehajtása során speciális tartásjavító játékok alkalmazása minden foglalkozáson

. . . . .

Intézményünkben a sport rekreáció mozgásanyaga a következő kerékpározás íjászat turisztika, gyalogtúra, táborozás, gyaloglás, futás tollaslabda asztalitenisz ugrókötelezés népi játékok

. . . . . . . .

2.5.2.4.Egyéb mozgáslehetőségek: a szülőkkel közös sportprogramok célja a szabadidő közös eltöltése a szülői példamutatás nevelő hatása a szülő bevonása a testmozgás megszerettetésébe a szülők aktivizálása a szülők is ismerjék meg azt a munkát, ami az iskolában folyik prevenció vidám, kellemes hangulatú közös programok

. . . . . . .

A szülőkkel közös sportprogramok feladatai, tartalma „Gyere velünk, csináld velünk” típusú vidám, mozgásos vetélkedők felelevenítése. Gyermeknapi közös sportprogramok (tanár-diák- szülő). A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok .

Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra

.

Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése;

.

A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása;

.

Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt;

44

.

A testnevelés és sport testmozgásprogramban;

személyiségfejlesztő

hatásai

érvényesüljenek

a

teljes

.

A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük

.

A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;

.

Évente két alkalommal kerül felmérésre a tanulók fizikai állapota a „Hungarofit” teszt, ill. a Cooper –teszt alapján: 12perc futás/gyaloglás;

2.5.2.5.A program személyi és tárgyi feltételei Tárgyi feltételek: .

12x30 m-es tornaterem,

.

Iskolai sportpálya, füves atlétikai futópályával, távolugró hellyel

.

Az iskola füves területei

.

A helyi sportegyesület füves sportpályája

Személyi feltételek: .

1 fő testnevelő tanár (gyógytestnevelési végzettséggel),

.

alsós tanítók (2 fő testnevelési szakkollégiummal)

.

néptánc tanfolyamot végzett nevelők

.

aerobic oktató

A helyi program kialakításának egyéb szempontja .

Fontosnak tartjuk a helyes testtartás kialakítását és annak megőrzését.

.

A 6-10 éves kor a gyerekeknél az ügyességfejlesztés később nem pótolható időszaka.

A program tartalma: .

heti 3 óra testnevelés

.

heti 1 óra mozgásfejlesztés

.

heti 1 óra sportóra: összesen: 5 óra

A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek .

szervezett iskolaotthoni / egésznapos szabadtéri foglalkozások, játékok

.

részvétel a Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken (Pl. torna, atlétika verseny, asztalitenisz verseny, íjászat…)

.

intézményünkben szalontánc oktatás folyik,

45

.

5. évfolyamon néptáncoktatás foglalkozásain heti 0,5 órában mozoghatnak a gyerekek iskolai keretek között.

.

intézményi kereten kívül lehetőségük van a helyi futball sportegyesületében versenyezni, capuérázni, mazsorettezni, aikidózni, kung-fuzni,

Külső kapcsolatok A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez szükségünk van jó kapcsolatokra a sportot szerető és művelő szülőkkel, a helyi sportegyesülettel, a környék sportegyesületeivel, ezek megfelelő végzettséggel rendelkező sportoktatóival, edzőivel, a Szilver alapfokú művészeti iskola táncoktatójával. Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák hatására a felső tagozaton magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stressz-szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés Az értékelés szóbeli, elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A Hungarofit teszt értékelését ősszel és tavasszal külön értékeljük. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is. A tanév végén az év sportolója cím adományozása, jutalomkönyv, oklevél formájában is elismerjük a teljesítményt.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai 2013/2014 3.o 4.o 6.o

kézműves

2014/2015

4.o

kézműves, informatika

kézműves, informatika informatika

Minden év áprilisában felmérésre kerül a választható tantárgyakra történő jelentkezés. A felsorolt évfolyamokon. A tárgyak értékelése szövegesen történik. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a kővetkező lehet: . részt vett. . megfelelt . jól megfelelt Iskolaváltás, továbbtanulás esetén a szöveges értékelés osztályzattá alakítása a következőképpen történik.

46

. . .

részt vett : elégséges (2) megfelelt: közepes (3) jól megfelelt: jó (4), jeles (5).

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.8.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: . az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése . a napközi otthon . a tanulószoba . egésznapos nevelés/iskolaotthon . a felzárkóztató foglalkozások . a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata . a továbbtanulás irányítása, segítése

2.8.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: . az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, . a napközi otthon, . a tanulószoba, . egésznapos nevelés/iskolaotthon . a felzárkóztató foglalkozások, . a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, . a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, . a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, . a családlátogatások, . a továbbtanulás irányítása, segítése, . a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, . szoros kapcsolat az önkormányzattal, polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1. A tanulók értékelésének helyi rendszere Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk valamint folyamatos működésük megteremthetik a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő első évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható

47

teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimenetei mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez. Formái: dolgozatírás, feladatlap, felelet szóban.

2.9.1.2.A mérések időpontjai Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az első évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségének, képességének megállapítása. Differ vizsgálat. Folyamatmérések: . . .

A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata (Írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az alapkészségek színvonalának a megállapítása (olvasástechnika, szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése). 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és a logikai munkaformák alkalmazásában való jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását.

A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Osztályzataiknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll. Ilyenkor amennyiben a vizsga eredmény a magasabb osztályzattal megegyező - azt kell a gyerek számára megállapítani. Kimeneti mérés: Az országos kompetenciamérés alapján a 6. 8. évfolyamon. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. 5. évfolyamban a tanulási szokások, az önálló tanulási technika és a neveltségi szint mérésének vizsgálata. A 7. évfolyam végén a legfőbb emberi értékekhez való viszonyulás, elfogadás vizsgálata.

2.9.2.Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: . . .

a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása~

48

.

a személyiség fejlesztése.

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: . . . .

pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható (nem kampányszerű), sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag világos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

. . . .

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze! Az ellenőrzés, értékelés formái: . . .

szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

2.9.3.Az értékelés módjai: . szöveges értékelés. . 5 fokozatú számskála. Az osztályzat (érdemjegy) akkor jeles (5): jó (4): közepes (3): elégséges (2): elégtelen (1):

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította cl, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:

Első évfolyamon szimbólummal történő jelölések:

49

piros csillag KIVALÓAN TELJESÍTETT piros pont JÓL TELJESÍTETT piros karika. MEGFELELŐEN TELJESÍTETT fekete pont . FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

91%-100% 81%-90% 61%-80% 0%-60%

piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok tanév végi osztályzatokat . kék tintával: szóbeli feleletek írásbeli feleletek félévi osztályzatok zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások füzetek rendje, külalak. A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén 3-8. évfolyam esetében az osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen! Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegeléssel, nem pedig gépies műveletek útján kell megállapítani. A témazárók alapvetően meghatározzák a félévi és az év végi osztályzatokat, kétszeres értékkel bírnak. A hiányzó tanulóknak a témazárókat utólag kell pótolniuk.

2.9.4.A tanulói értékelés fajtái: Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. . Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. Szummatív értékelés: A 4. évfolyam végén az alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. A 8. évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. .

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: . .

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében

50

előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, — fejlődött-e vagy hanyatlott — az előző értékeléshez képest.

2.9.5.A tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái, rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetén egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre és lehetőleg minden tanulónak legalább egyszer felelni kell szóban. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 2-3. évfolyamon a magyar nyelv, olvasás és írás és rajz tantárgyakban havonta 2-3 környezetismeret, ének tantárgyakban havonta 1-2 testnevelés tantárgyakban havonta 1 érdemjegy biztosítja a teljesítmények minősítését. Évente 4-5 témazáró felmérés szükséges a több tantárgyak ismeretanyagából s havonta 1-1 diagnosztizáló felmérést is elbírálnak a nevelők. 4-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból (havonta legalább 2-2 érdemjeggyel) külön értékelik és osztályozzák a tanulók teljesítményét. Ezek lehetnek írásbeli vagy szóbeli feleletek, helyesírási, nyelvtani dolgozatok. A többi tantárgyból az ismeretek számonkérése a következőképpen történik:

Tantárgy Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz

Tervezett érdemjegyek száma havonta 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1

51

Technika Testnevelés

1 2

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők:

2.9.6.Az értékelés módjai: . .

szöveges értékelés. 5 fokozatú számskála.

Évfolyam 2-4.+5-8. Magyar nyelv

5-8.

Teljesítmény 0-50 % 51-65 % 66-80% 81-90% 91-100% 0-33% 34-50 % 51-75% 76-90 % 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) _____ közepes (3) jó(4) _jeles (5) elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles(5)

A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

. . . . .

KIVALÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

91%-100% 81%-90% 61%-80% 0%-60%

A 2. évfolyamon év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az 1., a 2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyamon év végén a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. (Az értékelő lapokat a 4. számú melléklet tartalmazza.)

.

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kővetkező tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: .

második évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene,

52

.

vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. harmadik és negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

.

ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene,vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

.

hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, természetismeret, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

.

hetedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.

.

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia- egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, gazdasági és pénzügyi kultúra I., testnevelés és sport.

Amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, végzi, ha gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.

2.9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: . . . . . . .

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére — a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl — nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 2030 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontások kialakításának feltétele a tantárgynak megfelelő mennyiségű berendezési tárgy.

53

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt”, illetve a Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Hungarofit teszt A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat térdhajlítás — és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés —‚ majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. feladat: HANYATT-FEKVÉSBŐL FELÜLÉS (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

3. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS-ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,

54

egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat. a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást Végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 4. feladat: HASONFEKVÉSBÓL TORZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Értékelése: Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez I. osztály ( 7 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 0. 97 1. 00 1. 00 1. 03 1. 03 1. 06 1. 06 1. 09 1. 09 1. 12 1. 12 1. 15 1. 15 1. 18 1. 18 1. 21 1. 21 1. 24 1. 24 1. 27 1. 27 1. 30 1. 30 1. 33 1. 33 1. 36 1. 36 1. 39 1. 39 1. 42 1. 42 1. 45 1. 45 1. 48 1. 48 1. 51 1. 51 1. 54 1. 54 1. 57 1. 57 1. 60

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 20 25 25 30 30 35 35 40 40 45 45 50 50 55 55 60 60 65 65 70 70 75 75 80 80 85 85 90

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 2 4 1 6 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 16 20 20 24 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72

55

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez II. osztály ( 8 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/

Hanyatt-fekvésből felülés / db /

Lány 1. 08 1. 11 1. 14 1. 17 1. 20 1. 23 1. 26 1. 29 1. 32 1. 35 1. 38 1. 41 1. 44 1. 47 1. 50 1. 53 1. 56 1. 60 1. 64 1. 68 1. 72

Lány 23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

Fiú 1. 10 1. 13 1. 16 1. 19 1. 22 1. 25 1. 28 1. 31 1. 34 1. 37 1. 40 1. 43 1. 46 1. 49 1. 52 1. 55 1. 58 1. 62 1. 66 1. 70 1. 74

Fiú 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Fiú 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

Fiú 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez III. osztály ( 9 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 17 1. 23 1. 20 1. 26 1. 23 1. 29 1. 26 1. 32 1. 29 1. 35 1. 32 1. 38 1. 35 1. 41 1. 38 1. 44 1. 41 1. 47 1. 44 1. 50 1. 47 1. 53 1. 50 1. 56 1. 53 1. 59 1. 56 1. 62 1. 59 1. 65 1. 62 1. 68 1. 65 1. 71 1. 69 1. 75 1. 73 1. 79 1. 77 1. 83 1. 81 1. 87

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 26 31 31 36 36 41 41 46 46 51 51 56 56 61 61 66 66 71 71 76 76 81 81 86 86 91 91 96

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 1 6 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 21 24 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76

56

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez IV. osztály (10 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 24 1. 34 1. 27 1. 37 1. 30 1. 40 1. 33 1. 43 1. 36 1. 46 1. 39 1. 49 1. 42 1. 52 1. 45 1. 55 1. 48 1. 58 1. 51 1. 61 1. 54 1. 64 1. 57 1. 67 1. 60 1. 70 1. 63 1. 73 1. 66 1. 76 1. 69 1. 79 1. 72 1. 82 1. 76 1. 86 1. 80 1. 90 1. 84 1. 94 1. 88 1. 98

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 29 33 34 38 39 43 44 48 49 53 54 58 59 63 64 68 69 73 74 78 79 83 84 88 89 93 94 98

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 22 26 26 30 30 34 34 38 38 42 42 46 46 50 50 54 54 58 58 62 62 66 66 70 70 74 74 78

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez V. osztály ( 11 éves korúak számára.) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 31 1. 45 1. 34 1. 48 1. 37 1. 51 1. 40 1. 54 1. 43 1. 57 1. 45 1. 60 1. 48 1. 63 1. 51 1. 66 1. 54 1. 69 1. 57 1. 72 1. 60 1. 75 1. 63 1. 78 1. 66 1. 81 1. 69 1. 84 1. 72 1. 87 1. 76 1. 90 1. 80 1. 93 1. 84 1. 97 1. 88 2. 01 1. 92 2. 05 1. 96 2. 09

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 31 35 36 40 41 45 46 50 51 55 56 60 61 65 66 70 71 75 76 80 81 85 86 90 91 95 96 100

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72 72 76 76 80

57

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VI. osztály (12 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 38 1. 55 1. 41 1. 58 1. 44 1. 61 1. 47 1. 64 1. 50 1. 67 1. 53 1. 70 1. 56 1. 73 1. 59 1. 76 1. 62 1. 79 1. 65 1. 82 1. 68 1. 85 1. 71 1. 88 1. 74 1. 91 1. 77 1. 94 1. 80 1..97 1. 83 2. 00 1. 86 2. 03 1. 90 2. 07 1. 94 2. 11 1. 98 2. 15 2. 02 2. 19

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 33 37 38 42 43 47 48 52 53 57 58 62 63 67 68 72 73 77 78 82 83 87 88 92 93 97 98 102

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VII. osztály ( 13 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 43 1. 64 1. 45 1. 67 1. 48 1. 70 1. 51 1. 73 1. 54 1. 76 1. 57 1. 79 1. 60 1. 82 1. 63 1. 85 1. 66 1. 88 1. 69 1. 91 1. 72 1. 94 1. 75 1. 97 1. 78 2. 00 1. 81 2. 03 1. 84 2. 06 1. 87 2. 09 1. 91 2. 12 1. 95 2. 16 1. 99 2. 20 2. 03 2. 24 2.07 2.28

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 89 90 94 95 99 100 104

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38 18 40

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84

58

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VIII. osztály (14 éves korúak számára) Pont-érték

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Helyből távolugrás páros lábbal / m/ Lány Fiú 1. 47 1. 72 1. 50 1. 75 1. 53 1. 78 1. 56 1. 81 1. 59 1. 84 1. 62 1. 87 1. 65 1. 90 1. 68 1. 93 1. 71 1. 96 1. 74 1.99 1. 77 2. 02 1. 80 2. 05 1. 83 2. 08 1. 86 2. 11 1. 89 2. 14 1. 92 2. 17 1. 95 2. 20 1.99 2. 24 2. 03 2. 28 2. 07 2. 32 2. 11 2. 36

Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 37 41 42 46 47 51 52 56 57 61 62 66 67 71 72 76 77 81 82 86 87 91 92 96 97 101 102 106

Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38 18 40 19 42

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 50 54 54 58 58 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86

Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 — 11 12—22 23—33 34—43 43—52 53—63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

59

Pontérték táblázatok az aerob állóképesség méréséhez Cooper-teszt, 12 percig futás Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4

7 Éves 1140 1160 1180 1200

8 éves 1180 1200 1220 1240

9 Éves 1210 1230 1250 1270

10 éves 1280 1300 1320 1340

11 éves 1300 1320 1340 1360

Pontérték 41 42 43 44

7 éves 2000 2020 2040 2060

8 éves 2040 2060 2080 2100

9 éves 2070 2090 2110 2130

10 éves 2130 2150 2180 2200

11 éves 2160 2180 2200 2220

5 6 7 8

1230 1250 1270 1290

1270 1290 1310 1330

1300 1320 1340 1360

1370 1390 1410 1430

1390 1410 1430 1450

45 46 47 48

2080 2110 2130 2150

2120 2150 2170 2190

2150 2180 2200 2220

2220 2240 2260 2280

2240 2270 2290 2310

9 10 11 12

1310 1330 1350 1380

1350 1370 1390 1420

1380 1400 1420 1450

1450 1470 1490 1510

1470 1490 1510 1540

49 50 51 52

2170 2190 2210 2230

2210 2230 2250 2270

2240 2260 2280 2300

2300 2320 2350 2370

2330 2350 2370 2390

13 14 15 16

1400 1420 1440 1460

1440 1460 1480 1500

1470 1490 1510 1530

1540 1560 1580 1600

1560 1580 1600 1620

53 54 55 56

2260 2280 2300 2320

2300 2320 2340 2360

2330 2350 2370 2390

2390 2410 2430 2450

2420 2440 2460 2480

17 18

1480 1500

1520 1540

1550 1570

1620 1640

1640 1660

57 58

2340 2360

2380 2400

2410 2430

2470 2500

2500 2520

19 20

1530 1550

1570 1590

1600 1620

1660 1690

1690 1710

59 60

2380 2410

2420 2450

2450 2480

2520 2540

2540 2570

21 22 23 24

1570 1590 1610 1630

1610 1630 1650 1670

1640 1660 1680 1700

1710 1730 1750 1770

1730 1750 1770 1790

61 62 63 64

2430 2450 2470 2490

2470 2490 2510 2530

2500 2520 2540 2560

2560 2580 2600 2620

2590 2610 2630 2650

25 26 27 28

1650 1680 1700 1720

1690 1720 1740 1760

1720 1750 1770 1790

1790 1810 1830 1860

1810 1840 1860 1880

65 66 67 68

2510 2530 2560 2580

2550 2570 2600 2620

2580 2600 2630 2650

2640 2670 2690 2710

2670 2690 2720 2740

29 30 31 32

1740 1760 1780 1800

1780 1800 1820 1840

1810 1830 1850 1870

1880 1900 1920 1940

1900 1920 1940 1960

69 70 71 72

2600 2620 2640 2660

2640 2660 2680 2700

2670 2690 2710 2730

2730 2750 2770 2790

2760 2780 2800 2820

33 34

1830 1850

1870 1890

1900 1920

1960 1980

1990 2010

35 36

1870 1890

1910 1930

1940 1960

2000 2030

2030 2050

73 74 75 76

2680 2710 2730 2750

2720 2750 2770 2790

2750 2780 2800 2820

2810 2840 2860 2880

2840 2870 2890 2910

37

1910

1950

1980

2050

2070

77

2770

2810

2840

2900

2930

38 39 40

1930 1960 1980

1970 2000 2020

2000 2030 2050

2070 2090 2110

2090 2120 2140

60

Cooper-teszt, 12 percig futás Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11éves életkorú) Pontérték 1 2 3

7 éves 1180 1200 1220

8 éves 1260 1280 1300

9 Éves 1400 1420 1440

10 éves 1450 1470 1490

11 éves 1530 1550 1570

Pontérték 41 42 43

7 éves 2020 2040 2060

8 éves 2110 2130 2160

9 éves 2250 2270 2290

10 éves 2300 2320 2350

11 éves 2380 2400 2430

4 5 6 7

1240 1260 1290 1310

1320 1350 1370 1390

1460 1480 1510 1530

1510 1540 1560 1580

1590 1620 1640 1660

44 45 46 47

2090 2110 2130 2150

2180 2200 2220 2240

2310 2330 2350 2370

2370 2390 2410 2430

2450 2470 2490 2510

8 9 10 11

1330 1350 1370 1390

1410 1430 1450 1470

1550 1570 1590 1610

1600 1620 1640 1660

1680 1700 1720 1740

48 49 50 51

2170 2190 2210 2230

2260 2280 2300 2330

2400 2420 2440 2460

2450 2470 2490 2520

2530 2550 2570 2600

12 13 14 15

1410 1430 1450 1470

1490 1520 1540 1560

1630 1650 1680 1700

1680 1710 1730 1750

1760 1790 1810 1830

52 53 54 55

2250 2270 2300 2320

2350 2370 2390 2410

2480 2500 2520 2540

2540 2560 2580 2600

2620 2640 2660 2680

16 17 18 19

1500 1520 1540 1560

1580 1600 1620 1640

1720 1740 1760 1780

1770 1790 1810 1830

1850 1870 1890 1910

56 57 58 59

2340 2360 2380 2400

2430 2450 2480 2500

2570 2590 2610 2630

2620 2640 2670 2690

2700 2720 2750 2770

20

1580

1670

1800

1860

1940

60

2420

2520

2650

2710

2790

21 22 23

1600 1620 1640

1690 1710 1730

1820 1840 1870

1880 1900 1920

1960 1980 2000

61 62 63

2440 2460 2490

2540 2560 2580

2670 2690 2710

2730 2750 2770

2810 2830 2850

24 25 26 27

1660 1690 1710 1730

1750 1770 1790 1810

1890 1910 1930 1950

1940 1960 1980 2000

2020 2040 2060 2080

64 65 66 67

2510 2530 2550 2570

2600 2620 2650 2670

2730 2760 2780 2800

2790 2810 2840 2860

2870 2890 2920 2940

28 29 30

1750 1770 1790

1840 1860 1880

1970 1990 2010

2030 2050 2070

2110 2130 2150

68 69 70

2590 2610 2630

2690 2710 2730

2820 2840 2860

2880 2900 2920

2960 2980 3000

31

1810

1900

2040

2090

2170

71

2650

2750

2880

2940

3020

32 33 34

1830 1850 1870

1920 1940 1960

2060 2080 2100

2110 2130 2150

2190 2210 2230

35 36 37 38 39

1900 1920 1940 1960 1980

1980 2010 2030 2050 2070

2120 2140 2160 2180 2210

2170 2200 2220 2240 2260

2250 2280 2300 2320 2340

72 73 74 75

2670 2700 2720 2740

2770 2790 2820 2840

2900 2930 2950 2970

2960 2980 3010 3030

3040 3060 3090 3110

76 77

2760 2780

2860 2880

2990 3010

3050 3070

3130 3150

40

2000

2090

2230

2280

2360

61

Cooper-teszt, 12 percig futás Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték 1 2

11 éves 1300 1320

12 éves 1320 1340

13 éves 1330 1350

14 éves 1340 1360

15 éves 1350 1370

Pontérték 41 42

11 éves 2160 2180

12 éves 2180 2200

13 éves 2190 2210

14 éves 2200 2220

15 éves 2210 2230

3 4 5 6

1340 1360 1390 1410

1360 1380 1410 1430

1370 1390 1420 1440

1380 1400 1430 1450

1390 1410 1440 1460

43 44 45 46

2200 2220 2240 2270

2220 2240 2260 2290

2230 2250 2270 2300

2240 2260 2280 2310

2250 2270 2290 2320

7 8 9 10

1430 1450 1470 1490

1450 1470 1490 1510

1460 1480 1500 1520

1470 1490 1510 1530

1480 1500 1520 1540

47 48 49 50

2290 2310 2330 2350

2310 2330 2350 2370

2320 2340 2360 2380

2330 2350 2370 2390

2340 2360 2380 2400

11 12 13 14

1510 1540 1560 1580

1530 1560 1580 1600

1540 1570 1590 1610

1550 1580 1600 1620

1560 1590 1610 1630

51 52 53 54

2370 2390 2420 2440

2390 2410 2440 2460

2400 2420 2450 2470

2410 2430 2460 2480

2420 2440 2470 2490

15 16 17 18

1600 1620 1640 1660

1620 1640 1660 1680

1630 1650 1670 1690

1640 1660 1680 1700

1650 1670 1690 1710

55 56 57 58

2460 2480 2500 2520

2480 2500 2520 2540

2490 2510 2530 2550

2500 2520 2540 2560

2510 2530 2550 2570

19 20

1690 1710

1710 1730

1720 1740

1730 1750

1740 1760

59 60

2540 2570

2560 2590

2570 2600

2580 2610

2590 2620

21 22

1730 1750

1750 1770

1760 1780

1770 1790

1780 1800

61 62

2590 2610

2610 2630

2620 2640

2630 2650

2640 2660

23 24 25 26

1770 1790 1810 1840

1790 1810 1830 1860

1800 1820 1840 1870

1810 1830 1850 1880

1820 1840 1860 1890

63 64 65 66

2630 2650 2670 2690

2650 2670 2690 2710

2660 2680 2700 2720

2670 2690 2710 2730

2680 2700 2720 2740

27 28 29 30

1860 1880 1900 1920

1880 1900 1920 1940

1890 1910 1930 1950

1900 1920 1940 1960

1910 1930 1950 1970

67 68 69 70

2720 2740 2760 2780

2740 2760 2780 2800

2750 2770 2790 2810

2760 2780 2800 2820

2770 2790 2810 2830

31 32 33 34

1940 1960 1990 2010

1960 1980 2010 2030

1970 1990 2020 2040

1980 2000 2030 2050

1990 2010 2040 2060

71 72 73 74

2800 2820 2840 2870

2820 2840 2860 2890

2830 2850 2870 2900

2840 2860 2880 2910

2850 2870 2890 2920

35 36 37 38

2030 2050 2070 2090

2050 2070 2090 2110

2060 2080 2100 2120

2070 2090 2110 2130

2080 2100 2120 2140

75 76 77

2890 2910 2930

2910 2930 2950

2920 2940 2960

2930 2950 2970

2940 2960 2980

39

2120

2140

2150

2160

2170

40

2140

2160

2170

2180

2190

62

Cooper-teszt, 12 percig futás Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

12 éves 1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

13 Éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500

14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

15 éves 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

12 éves 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230

13 éves 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290

14 éves 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360

15 éves 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400

Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi!

63

A tanulók minősítése összesítve az összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

Minősítés igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Iskolánk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt. A tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészség érték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Fontos, hogy az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Feladataink ezzel kapcsolatban: Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.

. .

Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel példamutatással.

.

Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is.

.

A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztőmozgással és játékkal.

.

Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és hetirend kialakítására.

2.13. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés eddig is szerves része volt életünknek, azonban legtöbben csak alkalomszerűen foglalkoznak vele. A környezeti nevelés igen fontos része az iskolai életnek, de csak kis lépésekben, fokozatosan lehet mindennapjainkba előrehaladni, mivel mindez az eddigi gondolkodásmódunk átalakítását, szemléletmódunk megváltoztatását feltételezi. Munkánkban még nagyobb szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák, valamint a technikai dolgozók együttműködésre. Iskolánkban életvezetéssel, valamint betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése eddigiekben is nagy hangsúlyt kapott.

64

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai keretben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi-, egészségmegőrzési vonatkozásokat, hangsúlyozva azokat, amelyekkel a tanulóink közelebbi kapcsolatban vannak. Szorgalmazzuk az interaktív módszereket az ismeretközléssel szemben. Ezen a területen is jelentős szerepe van az önálló ismeretszerzésnek. Fontos, hogy élményszerűen jussanak ismeretekhez, alakítsanak ki önálló véleményt, mivel csak így válik sajátjukká a környezetük tudatos megóvásának igénye. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanulmányi kirándulások, a múzeum- és intézménylátogatások a tananyag feldolgozásának szerves részét alkotják. Tanulóink indulnak olyan versenyeken, ahol a környezet-, természet- és egészségvédelem a kiemelt. A felkészülés és a verseny során elmélyíthetik elméleti tudásukat. Minden évben-iskola szinten- részt veszünk településünk közterületein lévő szemét összegyűjtésében. Intézményen belől minden ősszel papír, vas hulladékot gyűjtünk, egész évben pedig a PET palackokat, használt elemeket. Prevenciós tevékenység . . . . . . . . .

ismeretek gyarapítása, készségek fejlesztése, tanórai keretben, tanórán kívüli foglalkozásokon sportköri foglalkozásokon szívesen vesznek részt diákjaink. az általános fizikai teherbíró-képesség vizsgálata 1-8. évfolyamon évente kétszer. életvezetési ismeretek 1-4. évfolyamon tanulók egészségügyi vizsgálata gyógytestnevelést igénylő tanulók fogorvosi szűrővizsgálat évente kétszer logopédiai szűrés tanulási- magatartási zavarral küzdő gyermekek szűrése

Erőforrások Személyi: Az iskola tanárainak feladata, hogy munkájával, környezettudatos magatartásával példaértékű legyen a tanulók számára. Elengedhetetlen, hogy a környezeti nevelés terén hasonlóan kell gondolkodniuk. A környezeti nevelésben eddig is aktívan tevékenykedő kollégáknak segítséget, tanácsokat kell adnia azoknak, akik most kapcsolódnak be ebbe a munkába. A szülők fokozott együttműködése szükséges ahhoz, hogy a tanulókban megerősítsék az iskola 65

által közvetített környezettudatos magatartást és a kialakított magatartásformákat otthon is alkalmazzák. A tanulóknak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre és ösztönözzék társaikat is a megfelelő viselkedésre. Mindezekben fontos szerepe van az osztályközösségeknek és a diákönkormányzatnak. Fontos, hogy az iskolában a nem pedagógus dolgozók is aktívan részesei legyenek a környezeti nevelési programunknak. Csökkenteni kell az „irodai” munkából adódó felesleges papír felhasználást, az optimális szintre kell korlátozni a fénymásolást, nyomtatást. A keletkező hulladékokat környezetbarát módon kezelve példát kell mutatnunk. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben . . . . . . .

az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés a testi-lelki egészség megőrzése hosszú távú pedagógiai céljaink

Tanulóinkban ki kell alakítani: . . . . . . . . . . . . .

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi alapjait a környezettudatos magatartást és életvitelt a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét tapasztalaton alapulva, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség, megőrzését rendszerszemléletet holisztikus szemléletmódot tudományosan megalapozva a globális összefüggések megértését ismereteket és jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresését az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárását létminőség választásához szükséges értékeket, viselkedési normákat egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciákat céljaink eléréséhez szükséges a következő készségek kialakítása, fejlesztése a diákjainkban: 66

. . . . . . . . . . . . .

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, problémaérzékenység az ökológiai gondolkodásmód globális gondolkodás kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia empátia, segítőkészség vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használat felelősség− az állampolgári – egyéb közösségi – részvétel és felelősség helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések az egészséges életvitelhez szükséges képességek a családi életre nevelés

Az iskolánk hitvallása: A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a település lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Jutalmazási forma Szaktanári dicséret

Indoklás Ideje Adományozza Kiemelkedő tantárgyi A tanév folyamán A szaktanár teljesítményért amikor a tanuló érdemes lesz rá

Osztályfőnöki dicséret Kiemelkedő közösségi A tanév folyamán Az osztályfőnök (a (szóbeli, írásbeli) munkáért amikor a tanuló szaktanárok, a érdemes lesz rá napközis nevelők, diákönkormányzat javaslata alapján) Igazgatói dicséret

Kimagasló A tanév folyamán Az osztá1yfőnök és a tanulmányi, kulturális amikor a tanuló szaktanár javaslatára az és sport eredményért érdemes lesz rá igazgató.

Jutalom könyv

Kimagasló A tanév végén tanulmányi, kulturális és sport eredményért Kitűnő tanulmányi A tanév végén eredményért Példamutató A tanév végén magatartásért és kiváló tanulmányi

Oklevél Nevelőtestületi dicséret

A szaktanárok vagy az osztályfőnök, a napközis nevelő Az osztályfőnök Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

67

Hunyadi – díj

eredményért Nyolc éven keresztül Az adott A nevelőtestület nyújtott kimagasló iskolafokozat utolsó tanulmányi tanévének végén eredményért

Közösségi – díj

Nyolc éven keresztül Az adott A nevelőtestület nyújtott kimagasló iskolafokozat utolsó közösségi tanévének végén eredményért

Év sportolója -díj

Adott tanévben kiemelt sporttevékenységet végző diákok (1 lány, 1 fiú)

A tanév végén

Testnevelést oktató nevelők javaslata alapján a nevelőtestület

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi, az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, a felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú, fegyelmező intézkedésben nem részesült, munkájában megbízható, pontos, lelkiismeretes, megnyilvánulásaiban őszinte. Jó (4) az a tanuló, aki: neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságokkal rendelkezik, de törekszik a kijavításukra, részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, a házirendet igyekszik betartani, írásbeli figyelmeztetésben nem részesült. Változó (3) az a tanuló, aki: a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása, többször fegyelmezetlenül viselkedik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, társaival szemben időnként durva, goromba nem segítőkész, önértékelés, felelősségérzet, rendszeretet terén ingadozó, írásbeli osztályfőnöki megrovást kapott, igazolatlanul mulaszt.

Rossz (2) az a tanuló, aki: . fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek, . a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja,

68

. ‚ ‚

a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen társaival, durván beszél, verekedik, igazgatói intésben részesült, több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: . . . . . .

a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, munkájában pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre, többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el, figyelme, érdeklődése, munkatempója lankadatlan, mindig készül, kötelességtudata magas fokú, érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed.

Jó (4) az a tanuló, aki: . a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik, egyenletes teljesítményt nyújt, . ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát, . általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű, . az iskolai tananyag keretein túl nem érdeklődő, Változó (3) az a tanuló, aki: . . . . ‚

munkájában ingadozó, önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát, gyakran dolgozik képességszintje alatt, aki önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik, házi feladatát gyakran hiányosan készíti el, felszerelései hiányosak.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: ‚ . . ‚

fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el, képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan, gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz, érdektelenséget, közömbösséget tanúsít,

69

. ‚

felszereléseit hiányosan, rendszertelenül hordja, félévkor vagy év végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe és a bizonyítványba be kell jegyezni

3. Záró rendelkezések Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

70