A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János – Semjén András (MTA KTI) „Válság a munkapiacon – és azután” Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6.

Tartalom  Kérdések  Vállalati alkalmazkodás  Be nem jelentett foglalkoztatás  Következtetések

Tartalom • Érintett kérdések • A válság és vállalati alkalmazkodási lépések • Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra • Néhány következtetés

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

2


Érintett kérdések


3


•

Középpontban a be nem jelentett ill. álcázott (járulékterhet nem viselő) foglalkoztatás (tehát NEM a válság informális gazdaságra, és nem is a rejtett gazdaság egészére gyakorolt hatása a tárgy) – Specifikus adatfelvételek hiányoznak, a rendelkezésre álló vállalati felvételek kicsik, és nem tartalmazzák a vizsgált válaszlépések között az informalitásba való át/visszalépést, illetve az adó- és járulékcsalást.

•

A válság felmért hatásai a vállalati magatartásra – Vállalati bizalom és konjunktúra – Gyakoribb válaszlépések (reaktív vs. proaktív) – Exportáló és belső piacra termelő vállalatok, ágazati hatások

•

A válság lehetséges hatásai a be nem jelentett foglalkoztatásra – Korábbi a be nem jelentett foglakoztatásra és a rejtett gazdaságban való részvételre vonatkozó empirikus felvételeink eredményei alapján spekulatív következtetések A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

4


Válság és vállalati alkalmazkodási lépések


5


A válság hatásai a vállalati magatartásra MKIK GVI 3, egyenként mintegy 300 elemű felvétele alapján, 2009. március és június, 2010. március. 184 vállalat mindhárom mintában szerepel (panel). A pooling mintában N=916. Az egyes felvételek a kérdezés időpontját megelőző 6 hónapra vonatkoznak. – Válság megjelenése a konjunktúra-indexben (vállalati bizalmi index) – Gyakoribb vállalati válaszlépések (reaktív vs. proaktív) – Tipikus vállalati stratégiák: több válaszlépés egyidejű alkalmazása dominál (2009. márciusban a vállalatok 44 %-a legalább 5 lépést alkalmaz) – Hatások és reakciók eltérései: exportáló és belső piacra termelő vállalatok érintettsége és reakciója, eltérő ágazati lefutások. Forrás: Czibik – Makó – Tóth, 2010 A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

6


Magyar vállalati bizalom és konjunktúra A GVI Kon ju n ktúra Mu tató alaku lása, 1998-2010

2008. októberben meredek zuhanás; mélypont 2009. októberben; a válság kezdeti időszakára nincsenek vállalati felmérések

40,0

30,0

20,0

10,0

0,0

-10,0

-20,0


7


Vállalati alkalmazkodási lépések, 2009-2010 Az adott lépést alkalmazó vállalatok aránya, % 2009. március Rövid lejáratú tartozások csökkentése 39,6 Követelésállomány csökkentése 45,5 Beruházások elhalasztása, lassítása 36,2 Munkaerő (kölcsönvett is!) leépítése 21,4 Részmunkaidő, rövidebb munkaidő 10,3 Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése 30,0 Nélkülözhető szolgáltatások leépítése 31,6 Új értékesítési piacok keresése 64,4 Kínálatbővítés: új termékek, szolgáltatások 30,9 Beszállító-függőség csökkentése, új beszállítók 45,6 Korm. kedvezmények, EU támogatások igénybe vétele 16,8 Új vállalati terv készítése, stratégia módosítása 32,7 Finanszírozás biztonságának javítása (hitelek) 21,2 Árcsökkentés, új árazási politika 20,8 Egyes vagyonelemek értékesítése 8,3 Hitelkonverzió devizáról forintra 4,2 Egyéb 17,0 A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

2009. június 41,9 58,3 41,5 42,5 16,9 80,1 67,8 78,1 36,9 33,1 12,0 35,8 -

2010. március 45,1 60,7 44,8 32,5 22,5 80,6 63,2 79,1 50,5 33,9 25,7 39,5 8


Az üzleti bizalmi index (BCI) alakulása az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, % (2009. március – 2010. március, N = 916)* •

BCI = (üzleti helyzet jelenleg + üzleti helyzet várhatóan + tervezett beruházási aktivitás + a létszám tervezett alakulása + a bérek tervezett alakulása) / 5.

•

A BCI -100 és + 100 közötti értéket vehet fel, ahol -100-at kapunk, ha minden cég negatív („rossz” vagy „romló” ) választ adott, és + 100-as értéket, ha minden cég pozitív („javuló” „növekvő” „jó”) választ adott.

0

-6,0

-5

-10 exportálók

-13,1

csak belföldre termelők

-15

-20 -22,5

-23,6 -26,0

-25

-29,8 -30

-35 2009_marcius

2009_junius

2010_marcius


9


A válságra adott reakciók átlagos száma az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, % (2009. március – 2010. március, N = 916)* 7

6

6,0

exportálók

5,8

csak belföldre termelők

5

5,7

4,7 4,5

4 3,4 3

2

1

0 2009_marcius

2009_junius


2010_marcius

10


Az ábrák fő üzenetei • A válság jóval hamarabb érte el és kezdetben súlyosabban is érintette el a külpiaci orientációjú, exportáló cégeket, mint a főleg a hazai piacra termelő vállalatokat (exportálók üzleti bizalmi indexe eleinte jóval rosszabb; többfajta válaszlépéssel is próbálkoznak, mint a nem exportálók). • A kilábalás is jóval hamarabb jelentkezik az exportorientált vállalatoknál (vö. bizalmi index javulása). • Az exportálók egyidőben több területen is próbálnak alkalmazkodni, míg a csak belföldre termelők kevesebb válaszlépéssel reagálnak. A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

11


Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint , % (2009. március – 2010. március, N = 916)* Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc. - 2010. márc.) % 60,0 48,0

50,0 41,2 40,0

40,0

41,1 34,0

37,0 29,9 30,8

28,0

30,0 20,9

20,7

20,0 10,0

10,3

A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a létszámot; az építőiparban eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a létszámleépítéssel, de némi késés után már itt is magas a létszámot leépítő vállalatok aránya, és 2010. márciusban már itt a legnagyobb.

0,0 2009. márc. feldolgozóipar

2009. jún. építőipar

kereskedelem

2010. márc. egyéb szolgáltatás


12


Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes említés százalékában), % (2010. március, N = 300)* Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes emítés százalékában), 2010. március Új értékesítési piacok keresése

22,5

Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése

14,5

A követelésállomány csökkentése

13,2

Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése

9,0

A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása

7,7

Új termékek, szolgáltatások kínálata

7,4

Rövid lejáratú tartozások csökkentése

5,3

Beszállítóktól való függőség csökkentése

4,6

Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása

4,0

Munkaerő leépítése (kölcsönvett is)

3,9

Egyéb költségek csökkentése

3,4

Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele

2,6

Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre

1,9 0

5

10


15

20

százalék

25

13


Összefoglalás - az ábrák fő üzenetei • • • •

Válság: exportra termelő cégeknél előbb és inkább Exportálók: válaszlépések szinte minden területen Kilábalás: exportálóknál előbb A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a létszámot; • Építőipar: eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a létszámleépítéssel, de később itt a legerősebb munkahelyrombolás • A létszámleépítés gyakorlata elterjedt, de ezt a lépést a válság kezelése szempontjából viszonylag kevéssé értékelik hasznosnak a vállalatok más reakciótípusokhoz képest A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

14


Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra


15


• Nincsenek konkrétan erre összpontosító friss empirikus vizsgálatok • Korábbi vizsgálatokból lehet következtetni Fazekas et al., 2010, Semjén – Tóth – Fazekas – Makó, 2009, Semjén – Tóth – Medgyesi – Czibik, 2009, Czibik-Medgyesi, 2008, Tóth, 2008


16


A válság hatása a munkapiacra jelentős… időszak

Foglalkozta- Munkanéltottak küliek száma, száma, efő efő

Munkanélküliségi ráta, %

2007 augusztus-október

3940,2

310,8

7,3


3916,2

327,9

7,7


3788,9

439,5

10,4

2010 május-június

3789,4

467,2

11,0


17


… és nincs okunk annak feltételezésére, hogy ez a hatás csak a létszámleépítésre és munkaidőcsökkentésre korlátozódik •

Korábbi vizsgálatok részletesen elemezték, milyen sokféle kifizetési kombináció létezik, és hogy a teljesen fehér és teljesen fekete (bejelentett és be nem jelentett) munka szélsőségei között a szürke, álcázott vagy nem valós béren regisztrált foglakoztatás nagyon jelentős, változó szürkeségű halmaza húzódik meg (ábra!)

•

A válság hatásai nyilván nem hagyják érintetlenül a teljes járulékterhet viselő, illetve az ennek egy része vagy egésze alól kibújó foglalkozatási formák arányát (bejelentett, álcázott, részlegesen illetve teljesen be nem jelentett foglalkoztatás) A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

18


Lehetséges kifizetési formák

Bejelentett bérfizetés

Számlás kifizetés

●

●

●

Zsebbe fizetés ●

Vegyes ●

●

●

●

●

● ●

Típus Vegyes

●

●

Természetben való fizetés

●

Vegyes Vegyes

●

Vegyes

●

●

Vegyes

●

●

Vegyes


19


Lehetséges kifizetési formák

Bejelentett bérfizetés

Számlás kifizetés

Zsebbe fizetés

Természetben való fizetés

●

Rejtett ●

Rejtett ●

●

●

● ●

Típus

Rejtett Rejtett

●

Rejtett

●

●

Rejtett

●

●

Rejtett


20


A válság hatásai a munkaerőpiac eltérő legalitási státuszú szegmenseiben • • • • •

A válság hatásai nyilván nemcsak a fehér, de a szürke és fekete foglalkoztatást is érintik, ha nem is egyformán A bejelentett munkaerő leépítésével párhuzamosan bővülhet a (részben vagy egészben) számlás és a zsebbe fizetett munkák volumene A válság ugyanakkor az eredetileg be nem jelentett vagy álcázott munkaalkalmakat is csökkenti Ezek a hatások a hivatalos munkaügyi és bérstatisztikákban nagyon eltérő mértékben és eltérő módon jelennek meg A korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy tulajdonosi körük, fő piacuk, és ágazati hovatartozásuk szerint az egyes vállalatok valószínűleg jellegzetesen más stratégiákat választanak és igen eltérő mértékben élnek a foglalkoztatás szürkítésének lehetőségével.


21


Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé típus

A válság előtt

1

Bejelentett munka

Válság hatására bekövetkező változás

A változás megjelenése a munkaügyi és bér- statisztikában

Bejelentett munkában bércsökkentés és a „számlás” kifizetések megjelenése

Bruttó bér csökkenése

2

Bejelentett munkában bércsökkentés és a zsebbe való fizetés megjelenése


3

Bejelentett munkában bércsökkentés és zsebbe fizetés és „számlás” fizetés megjelenése


4

Elbocsátás és „számlás” fizetés

Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű

5

Elbocsátás és zsebbe való fizetés


6

Elbocsátás és „számlás” fizetés és zsebbe való fizetés


7

Elbocsátás



22


Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé típus

A válság előtt

Válság hatására bekövetkező változás

8

Bejelentett munka, törvényes közterhek alól kibúvó („számlás” vagy zsebbe történő) kifizetések mellett

A változás megjelenése a munkaügyi és bérstatisztikában

Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a „számlás” kifizetések arányának növelése


9

Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a zsebbe való fizetés arányának növelése


10

Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül „számlás” kifizetések arányának és a zsebbe való fizetés arányának növelése


Zsebbe való fizetés csökkenése, illetve megszünése

Nem jelenik meg

12

„Számlás” kifizetések csökkenése, illetve megszünése

Nem jelenik meg

13

Zsebbe való fizetés és „számlás” kifizetések csökkenése, illetve megszünése

Nem jelenik meg

11

Be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka


23


Zsebbe és számlára fizetés elterjedtsége 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

9%

16% 7%

11% 6%

5% 2%

2%

Kapott számlára fizetést

Kapott zsebbe fizetést

Alkalmazottak, alkalmi munkások (Összevont minta) Legutóbbi fizetés felénél kisebb részét



Minden 18-60 év közötti (2008-as minta)

Legutóbbi fizetés felénél nagyobb részét

2008. tavasz: • a 18-60 évesek 26 %-a kapott zsebbe vagy számlára bért a kérdezést megelőző 2 év során – több, mint 1 millió fő • Jellemzően vagy egyik, vagy másik „adókímélő móddal” éltek (iskolázottság függvénye), mindkét technikát egyidejűleg csak kevesen használták A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

24


Nem bejelentett, illetve álcázott munkából származó munkajövedelem a 18-60 évesek, ill. az alkalmazásban állók és alkalmi munkások háztartásaiban Minden 18-60 év közötti

7%

Alkalmazottak, 2% alkalmi munkások

0%

26%

48%

26%

20%

6%

49%

40%

60%

7%

80%

12%

14%

1%

1%

100%

senkinek nincs munkajövedelme egy keresõ, adózott kereset több keresõ, mindenki adózik egy keresõ, zsebbe v. számlára kap több keresõ, egy zsebbe v. számlára kap több keresõ, több zsebbe v. számlára kap

Nem jellemző a be nem jelentett (vagy vállalkozói szerződésnek álcázott) munkavégzés háztartásokon belüli halmozódása! A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

25


Közterhek alól kibújó munkavégzési formák iskolai végzettség szerint 40

36

35 31

29

30 25 20

27

27 22 18 15

18

17

19

18

17

15

12

10

25 23

23

23

12

13 13 8

8 6

5 0 legf . 8 ált. isk. szakmunkásképző

érettségi

diploma

legf . 8 ált. isk. szakmunkásképző

Alkalmazott, alkalmi munkás (Összevont minta)


• •


érettségi

diploma

Minden 18-60 közötti (2008-as minta)

Kapott zsebre vagy számlára

A közterhek alól kibújó munkavégzés két típusa (be nem jelentett, illetve vállalkozói tevékenységnek álcázott munka) eltérő mintát mutat az iskolai végzettséggel összefüggésben. A zsebbe fizetés gyakorisága az iskolai végzettség emelkedésével csökken. A számlás fizetés esetében fordított a helyzet: a diplomások a többieknél nagyobb arányban kapnak így fizetést. Összességében a törvényes közterheket nem, vagy nem teljesen viselő munkavégzés előfordulása az iskolai végzettség növekedésével csökken. A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

26


Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya munkaerő-piaci státus szerint, 18-60 évesek 60%

55%

50% 42%

40%

30%

27% 21%

20%

17%

16%

18%

13%

10% 4%

4%

4%

1%

0% rends zeres en dolgozik

alkalm i m unkás , m unkanélküli

Kapott s zám lára fizetés t

Kapott zs ebbe fizetés t

nyugdíjas

egyéb inaktív

Kapott s zám lára vagy zs ebbe fizetés t


27


Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya gazdasági ágak szerint az alkalmazásban állók és alkalmi munkások körében, 2007-2008, % 30 25 20 15

22 18

1 1

1


Fizetése kisebb részét zsebbe kapta

1

2

2

3 közösségi szolg

5

egyéb szolg

2

pzügyi szolg

3

12

közlekedés, keresk

mezőgazd

ipar

0

5

ipar

4

közlekedés, keresk

6

15 15

közösségi szolg

5

egyéb szolg

6

17

7

6

pzügyi szolg

5

0 mezőgazd

10


Fizetése nagyobb részét zsebbe kapta


28


Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya egy főre jutó családi jövedelem negyedei szerint - 2008, % 35% 30% 31% 25%

29% 23%

20% 20% 15%

16%

15%

11% 14% 10%

20%

13%

12%

10%

5% 0% Kapott számlára fizetést

alsó negyed


második negyed

harmadik negyed

Kapott számlára vagy zsebbe fizetést felső negyed


29


Néhány következtetés


30


Néhány következetés Építőipar: • a többi gazdasági ágnál sokkal inkább épül a be nem jelentett, vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka alkalmazására. • A termelési volumen alakulására vonatkozó adatok arra utalnak, hogy az építőiparban a válság hatására sokkal gyorsabban épülhetett le a be nem jelentett vagy alvállalkozói tevékenységnek álcázott foglalkoztatás, mint a hivatalosan kimutatott. • Azaz, ha csak az építőiparon múlt volna, akkor a válság hatására csökkent volna a nem regisztrált foglalkoztatás a magyar gazdaságban. A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

31


Néhány következetés • A gazdaság egészében ennek az ellenkezője valósulhatott meg: • A gazdasági válság hatására a be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka gyakoribbá válását, és a munkáért kapott jövedelmeken belül a zsebbe vagy számlára történő kifizetések arányának növekedését tételezhetjük fel. • E feltételezés mögött alapvetően a munkanélküliség áll. A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

32


Néhány következetés • A munkavállalók oldaláról vizsgálva többféle oksági láncon keresztül tudunk eljutni a munkanélküliség tényétől, illetve növekvő kockázatától a be nem jelentett munka elfogadásának növekvő valószínűségéhez és növekvő arányához. – Az iskolázottság növekedésével csökken a zsebbe való fizetés melletti munkavállalás gyakorisága, miközben a munkanélküliség kockázata nő az iskolázottság csökkenésével. – A munkanélküliek, alkalmi munkások nagyobb arányban fogadják el a zsebbe, vagy a számlára való fizetést, mint az alkalmazottak. A munkanélküliség növekedése ezért triviálisan növeli a zsebbe vagy számlára való fizetési csomagok elfogadásának valószínűségét, és így pozitív irányban hat a be nem jelentett foglalkoztatásra. – Ha a háztartás egyik tagja volt már munkanélküli, akkor ez a tény is valószínűbbé teszi a nem regisztrált foglalkoztatás keretében történő (fekete vagy számlás) munkavállalást. A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

33


Hivatkozások • • • •

• •

Czibik, A – A. Mako - I. J. Tóth (2010): Corporate responses to the economic crisis: The Hungarian case, 30th CIRET Conference, New York City. Fazekas M. – Medgyesi M. – Tóth I. J. (2010): Az informális munkavégzést meghatározó tényezők Magyarországon, kézirat Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás – kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai, KTI Könyvek 11, MTA KTI, Budapest, 266 o. Semjén A. – Tóth I. J. – Fazekas M. – Makó Á. (2009): Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás munkaadói és munkavállalói interjúk és egy kérdőíves munkavállalói felmérés tükrében. In: Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009), 150-183. o. Semjén A. – Tóth I. J. – Medgyesi M. – Czibik Á. (2009): Adócsalás és korrupció – lakossági érintettség és elfogadottság. In: Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009), 228-258. o. Tóth, I. J. (2008): Social Determinants of Undeclared Work in Hungary, http://www.wargo.hu/tij/publications/uw_hungary_en_081216.pdf


34

Köszönjük a figyelmet!


35

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

Recommend Documents