A vallási turizmus helyzete Magyarországon

TURISZTIKAI TERMÉKEK Termékleírás

A vallási turizmus helyzete Magyarországon Szerzôk: Sulyok Judit1–Mártonné Máthé Kinga2

A vallási turizmusban rejlô lehetôségek napjainkban egyre több desztináció figyelmét felkeltik. Bár a vallási turizmus iránti kereslet mérése számos korlátba ütközik, ezért valós volumene nehezen meghatározható, a turisztikai célállomásokon megvalósított fejlesztések és az utazókat jellemzô trendek (például az autentikus élmények és a spiritualitás elôtérbe kerülése) egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallásturisztikai helyszínek és a folyamatosan fejlôdô zarándokutak a jövôben talán még fontosabb helyet foglalnak el a turizmus térképén. A cikk a vallási turizmus fogalmi megközelítése mellett kiemelten az európai, ezen belül a magyarországi helyzet bemutatásával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy eme jelentôs potenciállal rendelkezô réstermék a hazai célállomások számára is értelmezhetô legyen, hozzájárulva jövôbeni, valós értékeken alapuló, ezáltal fenntartható fejlôdésükhöz.

Kulcsszavak: turisztikai termék, vallás, vallási turizmus, szakrális.

Bevezetés A modern társadalom élmény iránti fokozott igénye, a spirituális értékek elôtérbe kerülése („divatja”) eredmé­ nyeként az autentikus élményeket keresô utazók szá­ mára a „misztikus, különleges, magával ragadó és nosz­ talgikus jelenségek” (PUSZTAI 2003:94) a vallási tu­riz­mus­ban is testet ölthetnek. Ez kiterjed a vallási hely­ színek és a hozzájuk kapcsolódó események felkeresé­ sére, valamint a zarándoklatra egyaránt. Bár a népi val­ lásosság egyik lenyomatát jelentô búcsú ma már sok esetben vásári jellegû esemény, és a vallási turizmus elsôdleges motivációként nem számottevô a turizmus vendégforgalmi adatait tekintve, a vallásturisztikai hely­ színeken az elmúlt években végbement fejlesztéseknek köszönhetôen ezen vonzerôknek fontos helye van a turis­ ták mentális térképén. A vallási helyeken egyre gyakrab­ ban találkozhatunk a – nem feltétlenül vallási motiváci­ óval érkezô – vendégek számára kínált szolgáltatások széles skálájával. A turizmushoz szükséges infrastruktúra megteremtése mellett a modern látogatómenedzsment eszközeinek segítségével a vallási helyeket felkeresôk autentikus élménnyel gazdagodhatnak. A vallásosság és a „vallástalanodás”3 egyidejûleg van jelen a mai világunkban, a „vallás vágyott menedéke”3 a posztmodern társadalmakban fontos értéket jelent(het), ezért különösen izgalmas lehet ebben a környezetben a mindennapi élet szerves részét képezô turizmussal 1   Vezetô kutató, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda. E-mail: [email protected]. 2   Belföldi igazgató, Magyar Turizmus Zrt. Belföldi Igazgatóság. E-mail: [email protected]. 3   A. Gergely András (2013).



való kapcsolódási pontok – teljesség igénye nélküli – fel­ térképezése. A vallási turizmus története egyidôs a „nagybetûs” turizmussal, hiszen az ókori civilizációk népei már a Krisz­ tus elôtti idôkben is útnak indultak szentélyek, templomok felkeresésének okán, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az adott helyen valamilyen vallási élményben legyen részük. Ez a világ minden táján, minden vallás esetében jelentôs számú utazást generált. A kereszténység megje­ lenésével elôbb Jézus szülôhelye, Betlehem, és halálának helye, Jeruzsálem, majd a keresztény vallás központja, Róma lett az akkori vallásos (keresztény) emberek által mindenképp felkeresendô földrajzi hely. Az iszlám és a zsidó hit szerinti szent helyek ugyanígy látogatottá váltak, kötelezô módon. A reformátusok számára a vallási hely­ színek felkeresése szintén jelentôs. A látogatások gyako­ riságának jelentôs növekedését a barokk kor hozta meg, majd az ellenreformáció és a különbözô keresztény vallási irányzatok, szerzetesrendek szentjeinek megjelenésével és elôretörésével életállomásaik, prédikációik, csodatevé­ seik helyszínei lettek a kedveltebb vallási úti célok. A láto­ mások, jelenések helyszínei – a tömegtájékoztatás fej­lô­ désével – egyre ismertebbé váltak, ezek is szép számban növekedve komoly „turistaforgalommal” számolhattak Európában. Kisebb visszaesést okozott a vallási turizmus térhódításában a felvilágosodás kora, de a XIX–XX. századi ember számára ismét egyfajta spirituális kötelezettség volt a szent helyek felkeresése. Az elmúlt években az Európai Unióban jelentôsen megnôtt a zarándoklatok iránti kereslet és a Mária-kegy­ helyek látogatottsága (RECULTIVATUR 2013). Ezenkívül a nem vallási turisták4 is jelentôs számban látogatják a vallási helyszíneket (katedrálisok, templomok stb.) és a valláshoz kapcsolódó eseményeket (RECULTIVATUR 2013).   Az eredeti forrásban kulturális turisták (RECULTIVATUR 2013).

4

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 11

TURISZTIKAI TERMÉKEK A Recultivatur (2013) jelentése szerint ezen változásokat az egyre professzionálisabb marketing, a spiritualitás iránti igény megnövekedése és a vallásturisztikai helyszínek egyre jobb elérhetôsége is támogatja.5 Az egyházak részérôl itt említhetjük meg a „virtuális szak­ ralitás” (A. GERGELY 2013) fogalmát is, amikor is az egyház a modern világ eszközeivel, a technológia lehetôségeivel (lehet az televíziós közvetítés, internetes oldal, blog stb.) nyit az emberek felé. Mindezt egy olyan környezetben, ahol a legtöbb egyházközség esetében csökken a tagok száma. Jelen cikk célja, hogy a vallási turizmus témakörét körbejárva ismertesse a fogalmi lehatárolást, a magyaror­ szági kínálati és keresleti oldal fôbb jellemzôit, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-nek a vallási turizmus nép­sze­rû­sí­té­ sé­re irányuló marketingtevékenységét. A vallási turizmus­ ról korábban a Turizmus Bulletin 2006/2. számában jelent meg átfogó tanulmány, amelyre jelen összefoglalóban az egyes témaköröknél található utalás. Figyelembe véve a magyar társadalom vallási hovatartozását és a hazai kíná­ lat összetételét a tanulmány elsôsorban a kereszténység szem­szö­gé­bôl közelíti meg a vallási turizmus értelmezését és helyzetének bemutatását, de röviden kitekint a más vallások generálta turisztikai célú utazásokra is.6

1. A vallási turizmus elméleti megközelítése 1.1. A vallási turizmus fogalma „A vallás és turizmus kapcsolata legtöbbször valamely nagy (vallási vagy kulturális) egység megtapasztalásá­ hoz, a hasonlóság, összetartozás megéléséhez kötôdik” (PUSZTAI 2003:82). A vallási helyek turisztikai célponttá válásában az élménytársadalom is fontos szerepet ját­ szik (KORPICS 2003). A másik oldalról nézve az élmény­ központúság a vallásban is megfigyelhetô, ahogy KORPICS (2003:109) fogalmaz: „spirituális nyüzsgés”. A zarándok­ lat és a turizmus közötti kapcsolat sokrétû, gazdasági, politikai, társadalmi, pszichológiai és érzelmi vonatko­ zása egyaránt megtalálható a tudományos munkákban (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A vallás és a turizmus közös metszetének értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az uta­ zás nem csupán a turizmuskutatók szerint járul hozzá az egyének jól(l)étéhez, életminôségéhez (MICHALKÓ 2010), de például a katolikus egyház is elismeri az utazás   A vallási turizmus népszerûségének növekedésében közrejátszó tényezôkrôl bôvebben lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp. 16–18. 6   A nemzetközi szakirodalom egyre több figyelmet szentel a nem keresztény (muszlim, zsidó, buddhista stb.) utazók jellemzôinek, a vallásukból adódó sajátosságainak, amely téma jelen cikkben nem kerül kifejtésre. 5

TURISZTIKAI TERMÉKEK személyiséget gazdagító hatását (UNWTO 2007). „A turizmus és a szabadidô kiváltságos alkalom a testilelki feltöltôdésre, megkönnyíti a különféle kultúrákhoz tartozó személyek találkozását, közelít a természethez, kedvez a szem­lé­lô­dés­nek, a toleranciának, a békének, a párbeszédnek és az összhangnak a különbözôségek közepette. Az utazás kifejezi a »homo viator«, az ember állandóan »úton lévô« természetét, miközben eszünkbe juttatja azt a másik, nagyobb jelentôségû útvonalat, amelyet végig kell járnunk, és amely az Istennel való találkozáshoz vezet el bennünket”7, s így válunk homo peregrinusszá, zarándokká. A vallási turizmust a vallási-világi tengely mentén (amely két pólus számos lehetôségnek ad teret) elhe­ lyezve három „fogalmat” különíthetünk el: a zarándoklat kapcsolódik a legszorosabban a valláshoz, ezt – a képze­ letbeli tengely közepén – az ún. vallási turizmus követi, a másik végén pedig az ún. világi turizmus helyezkedik el (COLLINS-KERNER 2010, JANCSIK 2013). Zarándoklat­ nak elsôsorban az olyan vallási indíttatású utazáso­ kat nevezzük, amelyek során a zarándok a szent hely (vagy útvonal, esemény) felkeresése révén voltaképpen egy belsô, lelki „utazáson” vesz részt, hitének mélyebb átélése a cél (JANCSIK 2013). A zarándokhely esetében az „attrakció” a „transzcendens megtapasztalásának híre vagy lehetôsége” (KORPICS 2003:108). A zarándoklat azért vonzó, mert hasonló a modern társadalmi gya­ korlatokhoz (például a turizmushoz), és mert kielégíti a spirituális élmény igényét (KORPICS 2003). A vallási turiz­ mus a vallási helyszínek vagy események felkeresésére irányuló utazás, ahol a felekezethez kötôdô történelmi, mûvészeti vagy egyházi vonatkozások megismerése identitáserôsítô hatással bír (JANCSIK 2013). Az ún. (világi) turizmus ezzel szemben olyan utazás, ahol az egyénnek nincs vallási alapú élménye (JANCSIK 2013). Vallási turizmusnak nevezhetjük, „amikor azért keresnek fel egy helyet, épületet, kegyhelyet, mert azt szentnek tartják” (MESTER 2006:16). Varga (2011) a vallási turizmust – illeszkedve a fent említett vallási-világi ten­ gelyhez – szûkebb és tágabb értelmezésben definiálja. Elôbbihez a zarándokutak, a búcsújárás és a vallási ese­ ményeken való részvétel sorolható, amikor is a hívô ember lelkében is részese az utazásnak (VARGA 2011). Tágabb értelmezésben (ez a képzeletbeli tengely köze­ pének felel meg) vallási turizmusnak nevezhetô a vallási nevezetességek felkeresése, azok kulturális, történelmi vagy mûvészeti értékeinek respektálása. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organi­ zation, UNWTO) az ún. kulturális-vallási turizmusnak több formáját különbözteti meg. Idetartoznak: 7  Forrás: http://hu.radiovaticana.va/news/2012/04/23/az_idegen­ forgalom_az_%C3%BAj_evangeliz%C3%A1ci%C3%B3_j%C3%B3_alk alma_%E2%80%93_a_p%C3%A1pa_%C3%BCzenete_a/ung-582283.

12 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

• a rövid tartózkodási idôvel járó kirándulások közeli zarándokhelyszínekre és vallási eseményekre, valamint • a hosszabb tartózkodási idôvel járó utazások nem­ zetközi vallásturisztikai helyszínekre és esemé­ nyekre. A Mintel tanulmánya (MESTER 2006) a vallási turizmus három típusát különbözteti meg: zarándoklat, vallási eseményen történô részvétel és kulturális-vallási turiz­ mus (vallási helyszín meglátogatása). Szervezettségét tekintve fontos dimenzió lehet a résztvevôk száma, a közlekedési eszköz, az utazási idôpontja (az év mely idôszakában) és az utazók társadalmi összetétele (RINSCHEDE 1992, MESTER 2006). Az egyre erôsebb résterméknek tekinthetô (IRIMIÁS– MICHALKÓ 2013) vallási turizmus számos más turisztikai termékhez kapcsolódhat: az utazók motivációja alapján a kulturális turizmus részeként is definiálható (VARGA 2011, IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). Emellett harmóniában van a környezettel/természettel (RECULTIVATUR 2013): egy, a tájjal való találkozás élményét is nyújtó zarándokút (pél­ dául Mária-út vagy Magyar Zarándokút) aktív turisztikai kínálati elemként is értelmezhetô (MOLNÁR 2012). Itt említ­ hetjük meg továbbá, hogy a többnapos zarándoklatok esetében gyakori az egy-egy nap „szabad” program, ami­ kor a részt­vevôk a desztináció turisztikai értékeit ismerhe­ tik meg (RINSCHEDE 1992). Összefoglalóan elmondható, hogy a vallási turizmus definíciók többsége elkülöníti a vallási (ezen belül zarán­ doklat és vallásturisztikai helyszín felkeresése) és a nem vallási indíttatású utazásokat. Ezen túlmenôen a vallási turizmusban érintett desztinációk számára fontos, hogy azokat számos nem vallási motivációval érkezô látogató is felkeresi. 1.2. A vallási turizmus Hatásai A vallási turizmus gazdasági-társadalmi elônyei között kell említeni – bevételtermelô képessége (MESTER 2006) mel­ lett –, hogy egész évben vonzza a látogatókat (KORPICS 2003, MESTER 2006), segíti a turisztikai kínálat diverzifiká­ cióját (MESTER 2006), új, illetve rég elfeledett látnivalók is bekapcsolhatók a turizmus vérkeringésébe (MOLNÁR 2012), továbbá segít az értékeink és hagyományaink megôrzésében (VARGA 2011). A negatív hatások – a szen�­ nyezés, a tömeg stb. – természetesen a vallási turizmus esetében sem hagyhatók figyelmen kívül, amelyek keze­ lése legtöbbször a helyi hatóság, közösség feladata (RECULTIVATUR 2013). A látogatókat nagy számban fogadó, unikális értéket képviselô szent helyek (például a görög­ országi Athos hegye) korlátozzák a maximális látogatószá­ mot, ami a turisztikai fejlesztéseknek is határt szab. De idetartozik, hogy a vallási helyszínek (például katedrálisok,



romok) többsége – legalább részben – ingyenesen látogat­ ható, ami egyúttal terheket is ró a fenntartó egyházra. A vallásturisztikai helyszín fejlôdését negatívan befolyásol­ hatja, hogy a zarándokok számára létesített kényelmi szol­ gáltatások végül a helyi társadalmat is átalakítják (KORPICS 2003), a korábban a turizmus térképén nem szereplô úti célok fejlôdése és „kom­mer­ci­a­li­zálódása” az érintett vallási közösség életét is befolyásolja (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A helyszínek emellett – hangsúlyozottan nem a jelenleg élményközpontúvá fejlôdô és az élményeket elsôdleges motivációként megélni akaró turizmuskeres­ leti trendek miatt, hanem a turisztikai termék mivoltából adódóan – valós élmények közvetítôi is, életmódra kiható változások, komoly személyiségfejlôdési, átalakulási pil­ lanatoknak helyt adó terek. 1.3. A vallási TURISTA JELLEMZÔI Bár a vallási turizmus magyarországi vonatkozásainak értelmezése szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, nem szabad elfeledkezni a más vallások generálta utazá­ sokról sem. Követôi létszámát tekintve a világon máig a kereszténység a vezetô (2,3 milliárd hívôvel), ezt követi az iszlám (1,5 milliárd hívô), a hindu (935 millió hívô), a buddhista (484 millió hívô), a szikh (24 millió hívô) és a zsidó (15 millió hívô) vallás (MINTEL 2012).8 A magyarországi vallási turizmus értelmezéséhez szorosan hozzátartozik a magyar lakosság vallásosságá­ nak, felekezethez való tartozásának ismerete (1. táblázat). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által legutóbb 2011ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 39,0%-a a katolikus felekezethez tartozik (ezen belül 37,1% római és 1,8% görög katolikus). A református egy­ házat 11,2%, az evangélikus közösséget pedig 2,2% nevezte meg. 18,2% vallotta magát felekezethez nem tartozónak, több jelentôs vallás részesedése 1% alatti (baptista: 0,2%, unitárius: 0,1%, izraelita: 0,1%). A lakosság 27,2%-a nem kívánt vallási hovatartozásáról nyilatkozni. Bár arra a kérdôív nem vonatkozott, hogy a vallási hova­ tartozás a mindennapokban mit jelent (vallásgyakorlás), az élet számos területén elôtérbe kerülô – vallási és nem vallási értelemben vett – spiritualitás és ennek „kézzel­ fogható”, statisztikai adatokkal mérhetô lenyomata közötti látszólagos ellentét mindenképpen elgondolkod­ tató, egyúttal jelen tanulmány lehetôségein túlmutató. A vallási célú utazások fô motivációja napjainkig tet­ ten érhetô: a zarándokok zöme a desztinációk meglátoga­ tásával határozottan lelki élményre vágyik. Mindezek eredményeként a mai vallási turista számára maga az út is élményt jelent (RECULTIVATUR 2013), és a népi vallásosság 8  Az egyes vallásokhoz kapcsolódó zarándoklatokról lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp. 16–18.

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 13

TURISZTIKAI TERMÉKEK A Recultivatur (2013) jelentése szerint ezen változásokat az egyre professzionálisabb marketing, a spiritualitás iránti igény megnövekedése és a vallásturisztikai helyszínek egyre jobb elérhetôsége is támogatja.5 Az egyházak részérôl itt említhetjük meg a „virtuális szak­ ralitás” (A. GERGELY 2013) fogalmát is, amikor is az egyház a modern világ eszközeivel, a technológia lehetôségeivel (lehet az televíziós közvetítés, internetes oldal, blog stb.) nyit az emberek felé. Mindezt egy olyan környezetben, ahol a legtöbb egyházközség esetében csökken a tagok száma. Jelen cikk célja, hogy a vallási turizmus témakörét körbejárva ismertesse a fogalmi lehatárolást, a magyaror­ szági kínálati és keresleti oldal fôbb jellemzôit, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-nek a vallási turizmus nép­sze­rû­sí­té­ sé­re irányuló marketingtevékenységét. A vallási turizmus­ ról korábban a Turizmus Bulletin 2006/2. számában jelent meg átfogó tanulmány, amelyre jelen összefoglalóban az egyes témaköröknél található utalás. Figyelembe véve a magyar társadalom vallási hovatartozását és a hazai kíná­ lat összetételét a tanulmány elsôsorban a kereszténység szem­szö­gé­bôl közelíti meg a vallási turizmus értelmezését és helyzetének bemutatását, de röviden kitekint a más vallások generálta turisztikai célú utazásokra is.6

1. A vallási turizmus elméleti megközelítése 1.1. A vallási turizmus fogalma „A vallás és turizmus kapcsolata legtöbbször valamely nagy (vallási vagy kulturális) egység megtapasztalásá­ hoz, a hasonlóság, összetartozás megéléséhez kötôdik” (PUSZTAI 2003:82). A vallási helyek turisztikai célponttá válásában az élménytársadalom is fontos szerepet ját­ szik (KORPICS 2003). A másik oldalról nézve az élmény­ központúság a vallásban is megfigyelhetô, ahogy KORPICS (2003:109) fogalmaz: „spirituális nyüzsgés”. A zarándok­ lat és a turizmus közötti kapcsolat sokrétû, gazdasági, politikai, társadalmi, pszichológiai és érzelmi vonatko­ zása egyaránt megtalálható a tudományos munkákban (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A vallás és a turizmus közös metszetének értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az uta­ zás nem csupán a turizmuskutatók szerint járul hozzá az egyének jól(l)étéhez, életminôségéhez (MICHALKÓ 2010), de például a katolikus egyház is elismeri az utazás   A vallási turizmus népszerûségének növekedésében közrejátszó tényezôkrôl bôvebben lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp. 16–18. 6   A nemzetközi szakirodalom egyre több figyelmet szentel a nem keresztény (muszlim, zsidó, buddhista stb.) utazók jellemzôinek, a vallásukból adódó sajátosságainak, amely téma jelen cikkben nem kerül kifejtésre. 5

TURISZTIKAI TERMÉKEK személyiséget gazdagító hatását (UNWTO 2007). „A turizmus és a szabadidô kiváltságos alkalom a testilelki feltöltôdésre, megkönnyíti a különféle kultúrákhoz tartozó személyek találkozását, közelít a természethez, kedvez a szem­lé­lô­dés­nek, a toleranciának, a békének, a párbeszédnek és az összhangnak a különbözôségek közepette. Az utazás kifejezi a »homo viator«, az ember állandóan »úton lévô« természetét, miközben eszünkbe juttatja azt a másik, nagyobb jelentôségû útvonalat, amelyet végig kell járnunk, és amely az Istennel való találkozáshoz vezet el bennünket”7, s így válunk homo peregrinusszá, zarándokká. A vallási turizmust a vallási-világi tengely mentén (amely két pólus számos lehetôségnek ad teret) elhe­ lyezve három „fogalmat” különíthetünk el: a zarándoklat kapcsolódik a legszorosabban a valláshoz, ezt – a képze­ letbeli tengely közepén – az ún. vallási turizmus követi, a másik végén pedig az ún. világi turizmus helyezkedik el (COLLINS-KERNER 2010, JANCSIK 2013). Zarándoklat­ nak elsôsorban az olyan vallási indíttatású utazáso­ kat nevezzük, amelyek során a zarándok a szent hely (vagy útvonal, esemény) felkeresése révén voltaképpen egy belsô, lelki „utazáson” vesz részt, hitének mélyebb átélése a cél (JANCSIK 2013). A zarándokhely esetében az „attrakció” a „transzcendens megtapasztalásának híre vagy lehetôsége” (KORPICS 2003:108). A zarándoklat azért vonzó, mert hasonló a modern társadalmi gya­ korlatokhoz (például a turizmushoz), és mert kielégíti a spirituális élmény igényét (KORPICS 2003). A vallási turiz­ mus a vallási helyszínek vagy események felkeresésére irányuló utazás, ahol a felekezethez kötôdô történelmi, mûvészeti vagy egyházi vonatkozások megismerése identitáserôsítô hatással bír (JANCSIK 2013). Az ún. (világi) turizmus ezzel szemben olyan utazás, ahol az egyénnek nincs vallási alapú élménye (JANCSIK 2013). Vallási turizmusnak nevezhetjük, „amikor azért keresnek fel egy helyet, épületet, kegyhelyet, mert azt szentnek tartják” (MESTER 2006:16). Varga (2011) a vallási turizmust – illeszkedve a fent említett vallási-világi ten­ gelyhez – szûkebb és tágabb értelmezésben definiálja. Elôbbihez a zarándokutak, a búcsújárás és a vallási ese­ ményeken való részvétel sorolható, amikor is a hívô ember lelkében is részese az utazásnak (VARGA 2011). Tágabb értelmezésben (ez a képzeletbeli tengely köze­ pének felel meg) vallási turizmusnak nevezhetô a vallási nevezetességek felkeresése, azok kulturális, történelmi vagy mûvészeti értékeinek respektálása. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organi­ zation, UNWTO) az ún. kulturális-vallási turizmusnak több formáját különbözteti meg. Idetartoznak: 7  Forrás: http://hu.radiovaticana.va/news/2012/04/23/az_idegen­ forgalom_az_%C3%BAj_evangeliz%C3%A1ci%C3%B3_j%C3%B3_alk alma_%E2%80%93_a_p%C3%A1pa_%C3%BCzenete_a/ung-582283.

12 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

• a rövid tartózkodási idôvel járó kirándulások közeli zarándokhelyszínekre és vallási eseményekre, valamint • a hosszabb tartózkodási idôvel járó utazások nem­ zetközi vallásturisztikai helyszínekre és esemé­ nyekre. A Mintel tanulmánya (MESTER 2006) a vallási turizmus három típusát különbözteti meg: zarándoklat, vallási eseményen történô részvétel és kulturális-vallási turiz­ mus (vallási helyszín meglátogatása). Szervezettségét tekintve fontos dimenzió lehet a résztvevôk száma, a közlekedési eszköz, az utazási idôpontja (az év mely idôszakában) és az utazók társadalmi összetétele (RINSCHEDE 1992, MESTER 2006). Az egyre erôsebb résterméknek tekinthetô (IRIMIÁS– MICHALKÓ 2013) vallási turizmus számos más turisztikai termékhez kapcsolódhat: az utazók motivációja alapján a kulturális turizmus részeként is definiálható (VARGA 2011, IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). Emellett harmóniában van a környezettel/természettel (RECULTIVATUR 2013): egy, a tájjal való találkozás élményét is nyújtó zarándokút (pél­ dául Mária-út vagy Magyar Zarándokút) aktív turisztikai kínálati elemként is értelmezhetô (MOLNÁR 2012). Itt említ­ hetjük meg továbbá, hogy a többnapos zarándoklatok esetében gyakori az egy-egy nap „szabad” program, ami­ kor a részt­vevôk a desztináció turisztikai értékeit ismerhe­ tik meg (RINSCHEDE 1992). Összefoglalóan elmondható, hogy a vallási turizmus definíciók többsége elkülöníti a vallási (ezen belül zarán­ doklat és vallásturisztikai helyszín felkeresése) és a nem vallási indíttatású utazásokat. Ezen túlmenôen a vallási turizmusban érintett desztinációk számára fontos, hogy azokat számos nem vallási motivációval érkezô látogató is felkeresi. 1.2. A vallási turizmus Hatásai A vallási turizmus gazdasági-társadalmi elônyei között kell említeni – bevételtermelô képessége (MESTER 2006) mel­ lett –, hogy egész évben vonzza a látogatókat (KORPICS 2003, MESTER 2006), segíti a turisztikai kínálat diverzifiká­ cióját (MESTER 2006), új, illetve rég elfeledett látnivalók is bekapcsolhatók a turizmus vérkeringésébe (MOLNÁR 2012), továbbá segít az értékeink és hagyományaink megôrzésében (VARGA 2011). A negatív hatások – a szen�­ nyezés, a tömeg stb. – természetesen a vallási turizmus esetében sem hagyhatók figyelmen kívül, amelyek keze­ lése legtöbbször a helyi hatóság, közösség feladata (RECULTIVATUR 2013). A látogatókat nagy számban fogadó, unikális értéket képviselô szent helyek (például a görög­ országi Athos hegye) korlátozzák a maximális látogatószá­ mot, ami a turisztikai fejlesztéseknek is határt szab. De idetartozik, hogy a vallási helyszínek (például katedrálisok,



romok) többsége – legalább részben – ingyenesen látogat­ ható, ami egyúttal terheket is ró a fenntartó egyházra. A vallásturisztikai helyszín fejlôdését negatívan befolyásol­ hatja, hogy a zarándokok számára létesített kényelmi szol­ gáltatások végül a helyi társadalmat is átalakítják (KORPICS 2003), a korábban a turizmus térképén nem szereplô úti célok fejlôdése és „kom­mer­ci­a­li­zálódása” az érintett vallási közösség életét is befolyásolja (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A helyszínek emellett – hangsúlyozottan nem a jelenleg élményközpontúvá fejlôdô és az élményeket elsôdleges motivációként megélni akaró turizmuskeres­ leti trendek miatt, hanem a turisztikai termék mivoltából adódóan – valós élmények közvetítôi is, életmódra kiható változások, komoly személyiségfejlôdési, átalakulási pil­ lanatoknak helyt adó terek. 1.3. A vallási TURISTA JELLEMZÔI Bár a vallási turizmus magyarországi vonatkozásainak értelmezése szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, nem szabad elfeledkezni a más vallások generálta utazá­ sokról sem. Követôi létszámát tekintve a világon máig a kereszténység a vezetô (2,3 milliárd hívôvel), ezt követi az iszlám (1,5 milliárd hívô), a hindu (935 millió hívô), a buddhista (484 millió hívô), a szikh (24 millió hívô) és a zsidó (15 millió hívô) vallás (MINTEL 2012).8 A magyarországi vallási turizmus értelmezéséhez szorosan hozzátartozik a magyar lakosság vallásosságá­ nak, felekezethez való tartozásának ismerete (1. táblázat). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által legutóbb 2011ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 39,0%-a a katolikus felekezethez tartozik (ezen belül 37,1% római és 1,8% görög katolikus). A református egy­ házat 11,2%, az evangélikus közösséget pedig 2,2% nevezte meg. 18,2% vallotta magát felekezethez nem tartozónak, több jelentôs vallás részesedése 1% alatti (baptista: 0,2%, unitárius: 0,1%, izraelita: 0,1%). A lakosság 27,2%-a nem kívánt vallási hovatartozásáról nyilatkozni. Bár arra a kérdôív nem vonatkozott, hogy a vallási hova­ tartozás a mindennapokban mit jelent (vallásgyakorlás), az élet számos területén elôtérbe kerülô – vallási és nem vallási értelemben vett – spiritualitás és ennek „kézzel­ fogható”, statisztikai adatokkal mérhetô lenyomata közötti látszólagos ellentét mindenképpen elgondolkod­ tató, egyúttal jelen tanulmány lehetôségein túlmutató. A vallási célú utazások fô motivációja napjainkig tet­ ten érhetô: a zarándokok zöme a desztinációk meglátoga­ tásával határozottan lelki élményre vágyik. Mindezek eredményeként a mai vallási turista számára maga az út is élményt jelent (RECULTIVATUR 2013), és a népi vallásosság 8  Az egyes vallásokhoz kapcsolódó zarándoklatokról lásd a Turizmus Bulletin 2006/2. számában megjelent cikket: Mester Tünde: Vallási turizmus, pp. 16–18.

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 13

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat A magyar népesség megoszlása vallás szerint (%) 1949

2001

2011

Katolikus

Vallás

70,5

54,5

39,0

Ebbôl: római katolikus

67,8

51,9

37,1

görög katolikus

2,7

2,6

1,8

0,4

0,1

0,1

21,9

15,9

11,6

Ortodox keresztény Református Evangélikus

5,2

3,0

2,2

Baptista

0,2

0,2

0,2

Unitárius

0,1

0,1

0,1

Izraelita

1,5

0,1

0,1

Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó

0,1

0,7

1,4

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó

0,1

14,5

18,2

–

10,8

27,2

100,0

100,0

100,0

Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen Forrás: KSH népszámlálási adatbázis

hagyományos elemei mellett elôtérbe kerül az utazó személyes spirituális igénye (RECULTIVATUR 2013). A zarándok és a turista közötti különbségek kapcsán Cohen (1992) kiemeli, hogy míg a zarándok a maga „közép­ pontja” felé tart, addig a turista célja éppen ennek ellentéte, nevezetesen a mindennapi életbôl való kikapcsolódás. Molnár (2012) szerint a zarándok és a turista (el­sôsorban a tömegturista) csupán látszólag ellentétesek egymással, több hasonlóság összeköti ôket. Mindketten sokfélék, és a zarándokok közül sokakat nem is a vallás ösztönöz elsôsorban (MOLNÁR 2012). Ezzel egyidejûleg a desz­ti­ná­ci­ ónak hasonló igényeket kell kielégíteni (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). Hughes et al. (2013) pedig felhívja a figyelmet a lehet­ séges konfliktusokra az egyes látogatói szegmensek között. Bár a vallási turisták is nagyon sokfélék lehetnek, közös jellemzôjük, hogy a legtöbb zarándok szívesen uta­ zik csoportosan (MESTER 2006), ami nem csupán a biz­ tonságérzetet növeli, de az összetartozás, a közösség az élményhez is jelentôsen hozzájárul (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A zarándok sok esetben az adott országot is meg szeretné ismerni, illetve a turisták is szívesen keresnek fel szent helyeket (MESTER 2006). IRIMIÁS–MICHALKÓ (2013) tanulmánya a motiváció kapcsán kiemeli, hogy Európá­ ban a kegyhelyek felkeresését sok esetben egészségi okok (gyógyulási szándék) ösztönzik. A kulturális örökség szempontjából is jelentôs vallási helyszíneken pedig (pél­ dául katedrális) a rekreációs és az edukációs motivációk kiemelkedôek (HUGHES et al. 2013). Az „élményhangsúlyok” a zarándoklat során lelkiek (függetlenül a fizikai környezettôl), a vallási turizmus során a lelki-szellemi élmény átélése a cél, míg a világi turizmus élményeit elsôsorban testi élmények (re­ge­re­nálódás, nap­ barnított bôr) jelentik (JANCSIK 2013). A határok azonban elmosódhatnak és részben átjárhatóak is. Az általánosság­ ban tapasztalható szubjektivitáse­ rô­ sö­ dés, a gyorsan

változó turisztikai szokások és a váratlanul kialakuló val­ lásturisztikai divatok mind-mind abba az irányba „tolják” a vallási turizmus élményközpontúságát is, amely egye­ divé teszi a vallási utakat. A zarándokturizmus esetében az út sokszor ugyan­ olyan fontos, esetenként akár fontosabb is, mint az úti cél elérése. Az idôfaktort tekintve az út körülbelül fele, kétharmada is lehet annak az idônek, amit a zarándok­ latra szán az utazó, a kegyhelyen töltött idô nemritkán csupán az összes utazásra szánt idô egyharmada. Ez fôleg a szervezetten, autóbusszal utazó szenior korosztályra igaz. Az útközben zajló lelki ráhangolódás, közösségi ima segít a várt lelki élmény átélésében. 1.4. A VALLÁSI TURIZMUS SZEREPE A VILÁG TURIZMUSÁBAN9 A vallási turizmus mérését a definíciós kérdések mellett az is nehezíti, hogy kevés nemzeti és nemzetközi adat áll rendelkezésre. Ennek hátterében a RECULTIVATUR (2013) jelentése a következô tényezôket nevezi meg: • sok vallásturisztikai helyszín helyi vonzáskörû, ezért legtöbbször egynapos kirándulások célja (a látogatók turisztikai fogyasztása nehezen ér­tel­ mez­hetô), • nehéz a kizárólag vallási céllal érkezôk megkülön­ böztetése (más motivációjú látogatók is jelentôs számban felkeresik a helyszíneket), • a vallási turizmusban érintett intézményekrôl, szervezetekrôl nincs (turisztikai vonatkozású) sta­ tisztikai nyilvántartás. 9   Tekintettel arra, hogy a vallási turizmus belföldi vonatkozásait a nemzetközi szervezetek, kutatóintézetek nem mérik, jelen fejezet a nemzetközi utazásokra fókuszál.

14 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

TURISZTIKAI TERMÉKEK A mérést nehezíti az is, hogy a klasszikus zarándokturista szervezetten, de sokszor nem utazásszervezôn keresz­ tül utazik, fôként közösségi vagy egyházi összefogással, másrészt ritkán vesz igénybe regisztrált szálláshelyet. Nemcsak a fiatalabbak körében jellemzô az egyéni utazás, de a belsô lelki út keresése miatt az idôsebb korosztály is választhatja ezt az utazási formát. A vallási céllal tett utazások, elsôsorban a za­rán­ dok­la­tok esetében is jelentôs az egynapos tartózkodással járó látogatások száma (vendégéjszaka eltöltése nélkül), ami tovább nehezíti a turisztikai szempontú vizsgálódást (RINSCHEDE 1992). A vallási turizmus iránti kereslet számszerûsítéséhez kiindulópontot jelenthet, hogy a UNWTO adatai szerint az – egyik legfontosabb és gyorsan bôvülô – kulturális és örökségturizmus a nemzetközi utazások 40%-ának a moti­ vációja. A UNWTO (2011) adatai szerint a vallási turizmus iránti kereslet éves szinten 330 millió nemzetközi utazóval és 3,3 milliárd euró költéssel járul hozzá a világ turizmusá­ nak teljesítményéhez. Szintén a UNWTO adatai szerint (VARGA 2011) a vallási turizmus részesedése 20–30% (a szervezett utazásokon részt vevôk egyharmada köthetô a vallási turizmushoz).10 A RECULTIVATUR (2013) jelentése szerint Európában évi 250 millió zarándok kel útra. Az Eurostat által az európai lakosság turizmussal szembeni attitûdjeirôl, utazási szokásairól végzett Eurobarometer felmérés eredményei szerint 2012-ben a legalább négyéjszakás tartózkodással járó szabadidôs célú utazások (holiday) 22%-ának a kultúra (ideértve a vallást is) volt a fô motivációja. Ez a természeti vonzerôkön alapuló úti célok (például hegyvidék, tópart stb.) (26%) és a városlátogatások (20%) közötti helyet jelenti. A kultúra, vallás az átlagosnál fontosabb szerepet tölt be a belga (35%), a holland (33%) és az osztrák (30%) utazók számára. Magyarország esetében a kultúra, vallás részesedése 12%. Az utazók demográfiai jellemzôit tekintve elmond­ ható, hogy a kultúra, vallás motiváció az idôsebb korosz­ tályok és a magasabb képzettséggel rendelkezôk köré­ ben gyakoribb. A Mintel tanulmánya (MESTER 2006) Bosznia-Her­ cegovina, Franciaország, India, Izrael, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében közöl információkat a zarándokok számára vonatkozóan, amit különbözô módszerekkel (például kiadott igazo­ lások, szétosztott ostya stb.) becsülnek meg az egyes helyszínek. Itt említhetjük meg, hogy például évente 3–5 millió muszlim zarándokol el Mekkába, a franciaor­ szági Lourdes évi ötmillió látogatót fogad, vagy évi 28 millió hindu keresi fel a Gangesz folyót (COLLINS-KERNER 2010).   A Vatikán évente körülbelül 20 millió látogatót fogad (VARGA 2011).

10



1.5. A vallási turizmus helyszínei, desztinációk A vallási turizmusban kiemelten fontos az úti cél szerepe, amely nagyrészt egy-egy vallásnak, vallási irányzatnak, karizmatikus személyiségnek (illetve emlékének) vagy a vallást képviselô nagyszabású építménynek fizikai helyet adó földrajzi hely. Fontos megjegyeznünk, hogy a XXI. szá­ zadban létezik jó néhány olyan „unortodox” vallási turisz­ tikai úti cél, amelyet nem egyházak, vallási irányzatok „szentesítettek”, hanem egy-egy közösség, amely az adott helyet szent helyként, kultikus módon tiszteli (JANCSIK 2013). Ilyenek például a még boldoggá vagy szentté ava­ tásra váró vallási szereplôk lakóhelyei, sírhelyei, történelmi események helyszínei, háborús emlékhelyek. A vallási turizmus számára a legnagyobb potenciá­ lis vonzerôvel a kegyhelyek, a katedrálisok és apátságok/ kolostorok rendelkeznek (RECULTIVATUR 2013), amely vallásturisztikai látnivalók jelentôs kulturális értéket is képviselnek (IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013). A helyi lakosság szerepe a vallásturisztikai vonzerôk kapcsán abban mutatkozik meg, hogy a közösség tulajdonképpen megteremtôje, alakítója a desztináció kulturális-törté­ nelmi örökségének (RECULTIVATUR 2013). A zarándokhelyek Turner (hivatkozza COHEN 1992) értelmezésében a társadalmi-politikai szemszögbôl világi helyektôl távolabb találhatók meg, ahol az egyetemes emberi értékek dominálnak a mindennapi élet értékei felett.11 Ez szemben áll Eliade (hivatkozza COHEN 1992) koncepciójával, aki szerint a zarándokhelyek éppen a világ közepeként definiálhatók. Ez utóbbit tükrözi pél­ dául, hogy a – jelentôs turisztikai vonzerôvel rendelkezô – katedrálisok városi környezetben, általában a városok szívében találhatók meg. Nolan–Nolan (1992) és Ambrósio (2003, idézi IRIMIÁS–MICHALKÓ 2013) a vallásturisztikai desztinációk, illetve vonzerôk három csoportját különíti el: a kegyhelyek/ zarándokhelyek mellett a vallásturisztikai látnivalókat (katedrálisok, monostorok stb.) és a vallási ünnepeket (pél­ dául húsvéti körmenet). A vallási helyszínek nyújtotta élményt Andriotis (2009) öt dimenzió mentén vizsgálja: a spirituális mellett a kulturális, a szekuláris/világi, a környezeti és az edu­ kációs elemek játszanak szerepet. A látogatók igényeit kielégítendô, a helyszíneken jelentôs turisztikai fejlesz­ tések (szálláshelyek, ajándékboltok12 stb.) történtek, amelyek sok esetben a lelki rekreációt is támogatják (például Medjugoréban a szálláshelyeken nincs társalgó,   Cohen (1992) felhívja a figyelmet arra, hogy Turner a keresztény­ ségre vonatkoztatta elméletét. Tekintettel arra, hogy a keresztény világban a világi és az egyházi hatalom kettéválasztott, ez befo­ lyásolja a nem központi elhelyezkedésû zarándokhelyek szerepét, fejlôdését. 12   Lourdes-ban 1980-ban 300, Fatimában 1987-ben 187 ajándék­ bolt mûködött (RINSCHEDE 1992). 11

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 15

TURISZTIKAI TERMÉKEK televízió vagy sportolási lehetôség, több nyelven lehet gyónni stb.). A turizmusban rejlô lehetôségeket a külföldi és a hazai vallásturisztikai helyszínek egyaránt felismerték. A leg­je­len­tô­sebb helyek (például a franciaországi Lourdes) honlapjait áttekintve a turisztikai kínálat széles skálájával találkozhatunk, illetve a magyarországi vallási hely­szí­ne­ ken az elmúlt években végbement turisztikai jellegû (például látogatóközpont-) fejlesztések szintén ebbe az irányba mutatnak. Itt kell megemlíteni, hogy a vallás (és a mûvészetek) a kulturális látnivalók számára hoz­zá­ a­dott értéket, vonzerôt jelent (MINTEL 2010). A természet, a táj szépsége a városi környezetbôl útra kelôk számára különösen releváns lehet, hogy a mindennapi rutinból kikapcsolódjanak. A vallási helyek turisztikai hasznosítása azonban nem minden esetben elfogadott: a „világias turistahul­ lám”-ot nem minden szakrális hely fogadja szívesen (PUSZTAI 2003). A vallási központok nem mindenkit szólí­ tanak meg, ezek az úti célok a vallás szabályai között igyekeznek kielégíteni a turisták kíváncsiságát (PUSZTAI 2003). „Az idegen tér tehát erôsen gyengíti a turisták ott­ honosságérzetét” (PUSZTAI 2003:91), különösen szertartá­ sok idején. A kínálat volumenére vonatkozóan kiemelendô, hogy az UNESCO Világörökséghez tartozó helyszínek körülbelül 20%-a valamilyen módon kapcsolódik a vallás­ hoz vagy a spiritualitáshoz.13 IRIMIÁS és MICHALKÓ (2013) tanulmányukban 92 európai vallási épületet, helyszínt „számoltak”, amelyek az UNESCO világörökségi védettsé­ get élvezik, következésképp nemzetközi vonzerejû kul­ turális lát­ ni­ va­ lók­ nak tekinthetôk. Hazánk nyolc világ­ örökségi helyszíne közül a Pannonhalmi Bencés Fôapátság vallásturisztikai desztináció. Az ATLAS (2007) felmérése szerint a leglátogatottabb kulturális vonzerôk között a vallási helyszínek is elôkelô helyen állnak (a legnépszerûbb múzeumok, történelmi helyek és emlékmûvek után) (MINTEL 2010).

2. A vallási turizmus magyarországi kínálata A vallási turizmus magyarországi helyzetének, szerepének értelmezéséhez szorosan hozzátartozik, hogy az 1945 és 1990 közötti idôszak „öröksége” mind a mai napig befolyá­ soló. Az elmúlt években megfigyelhetô az ünnepnapok „vissza- vagy újraszakralizálása”, ami sok esetben a turis­ ták figyelmét is felkeltô hagyományok felélesztését jelenti. A hazai vallási turizmus kínálata elsôsorban a keresztény utazók és – fôleg Budapesten – a zsidó ven­ dégek számára jelent motivációt. A vonzerôk jelentôs hányada épített örökség, amely (a török uralom miatt  Forrás: www.unesco.org.

13

TURISZTIKAI TERMÉKEK a délkeleti országrész kivételével) gyakorlatilag minde­ nütt fel­lel­hetô. A 2. táblázatban szereplô attrakciók az épített örökségeket és a mûkincseket tartalmazzák, amelyek érinthetnek zarándokutakat, illetve kegyhelye­ ket. Ezen túlmenôen a vallási céllal utazók számára fon­ tos vonzástényezôvel rendelkezhetnek természeti att­ rakciók, települések is.14 2. táblázat

3. táblázat A magyarországi zarándokutak fôbb jellemzôi (az alapítás éve szerinti sorrendben)

Vallásturisztikai attrakciók Magyarországon Attrakció típusa Templom, romtemplom, kápolna Harangtorony Kálvária (stációkkal) Zsinagóga Püspöki palota, plébánia stb. Temetô, kripta, síremlék Egyházmûvészeti gyûjtemény, kincstár Kolostor Mecset Egyéb egyházi épület Emlékmû, szobor

Attrakciók száma

3518 105 103 73 45 30 25 14 6 6 5

Forrás: Recultivatur

A katolikus egyház és rendjei – idôben felismerve a turis­ tákban felmerülô igényt – a 2007–2013-as fejlesztési cik­ lust megelôzôen is, de ekkor mindenképpen, komoly fej­ lesztésekbe kezdtek, látogatóközpontok, zarándokszállások építésével, amelyek vallásturisztikai központokként, turisztikai attrakcióként üzemelnek.15 Példaként említhetô a Pannonhalmi Bencés Kongregáció Látogatóközpontja, amely évente 150 ezer látogatót fogad, és a Tihanyi Bencés Apátság Látogatóközpontja, amely 120–130 ezer vendéget szolgál ki egy esztendôben. Új fejlesztésként az Esztergomi Szent Adalbert Látogatóközpont, a Zirci Ciszterci Látogató­ központ, a Veszprémi Sza­lé­zi­ánum vagy a Szeged-alsóvá­ rosi Ferences Lá­to­ga­tó­köz­pont je­len­tôs. Évek óta mûködik a pécsi Cella Septichora, amely az Európa Kulturális Fôvárosa projekt emblematikus beruházása volt, vagy a szombathelyi Szent Márton Látogatóközpont, amely a 2016-os Európai Szent Márton Év kapcsán már 2007-ben megnyitotta kapuit. A katolikus látogatóközpontokra jellemzô, hogy nem kizárólag vallási és zarándokturistákra specializá­ lódtak, élményközpontú kiállításaikkal, professzionális 14  A vonzerôk területi elhelyezkedésérôl további információ: Raffay Ágnes (egyetemi docens, Pannon Egyetem, e-mail: [email protected]). 15   A Recultivatur nemzetközi projekthez kapcsolódóan a vallástu­ risztikai helyszínek magyarországi vonatkozásait bemutató cikk a Turizmus Bulletin XV. évfolyam 2. számban olvasható: Raffay Ágnes–Lôrincz Katalin–Alan Clarke: Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban, pp. 34–42.

16 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

Név

Útvonal, fôbb állomások

Járható szakasz hossza

Kapcsolódás nemzetközi úthoz

Alapítás éve

Szent Márton-út

Szombathely–Kercaszomor

100 km (magyarországi szakasz)

igen

2005

www.viasanctimartini.eu

Gyöngyök útja/ Via Margaritarium

Mátraverebély/Szentkút– Máriacell

780 km (teljes szakasz)

igen

2006

www.viamargaritarum.info

Mária-út

Máriacell–Csíksomlyó

igen

2009

www.mariaut.hu

nem

2009

www.magyarzarandokut.hu

igen

2011

www.szenterzsebetut.hu

igen

2012

www.szentjakabut.hu

Magyar zarándokút Szent Erzsébetzarándokút Szent Jakab-út

Esztergom–Máriagyûd Sárospatak–Kassa Budapest–Lébény

1400 km (teljes szakasz) 420 km (teljes szakasz) 120 km (teljes szakasz) 250 km (magyarországi szakasz)

Honlapcím

Forrás: a táblázatban feltüntetett honlapok alapján saját szerkesztés

kiszolgálóterületekkel és más, a látogatóközpontot üzemeltetô rendekre jellemzô turisztikai termékek összekapcsolásával (gyógynövénykert, borospince-láto­ gatás, bioétterem, látvány-ásványvízpalackozó, pa­pír­me­ rí­tô mûhely, gyertyaöntô mûhely, ajándékbolt stb.) min­ den korosztálynak és minden „civil” látogatónak is valós élményt képesek nyújtani. A görög katolikusok számára Máriapócs jelent ko­moly vonzerôt, a bazilikát Nemzeti Kegyhellyé nyilvání­ tották 2011-ben. A református és evangélikus hívôk, uta­ zók (itt a holland és az észak-európai vendégeket emel­ hetjük ki) számára a nagyobb történelmi kálvinista (iskola-) városok és mûemlékek számítanak vonzerônek, kifejezett látogatóközpont hitük megélésére és ismereteik bôvítésére még nem épült hazánkban. Debrecen, Sárospatak és Pápa esetében az idesorolható látnivalók fontos történelmi ese­ mények helyszínei is voltak. Az ortodox vendégek (külö­ nösen a Szerbiából érkezôk) számára számottevô vonz­ erôvel rendelkezik Szentendre és Miskolc. A fejlesztések a református vallás fontos helyszíneit is érintik, 2012-ben nyitotta meg kapuit a megújult Debreceni Református Kol­ légium Múzeuma vagy például a 2014-ben megvalósuló „Tisza-tavi templomok útján” projekt keretében 13 hely­ színen nyolc templom rekonstrukciója, továbbá négy val­ lási kegyhely és egy szálláshely kialakítása történik meg. A reformáció kezdetének – 2017-ben esedékes – 500. évfordulója pedig a magyarországi vallási turizmus szá­ mára is jó lehetôséget kínál majd. Az utóbbi idôben reneszánszukat élik a vallási turiz­ muson túlmutató zarándokutak (például Mária-út), lánccá szervezett útvonalak, egyfajta tematikus utak (például Protestáns Gályarab Prédikátorok Emlékezete Magyaror­ szágon). Hazánkban jelenleg hat kiépített, alapvetôen



a római katolikus vallásúak számára kialakított, de dekla­ ráltan nyitott, az ökumené jegyében szervezett zarán­ dokút van (3. táblázat). Itt szükséges említeni a Bejárható Magyarország16 programot, amely a jövôben újabb lendü­ letet adhat a magyarországi útvonalak fejlôdésének. A program keretében jelentôs forrásokat szánnak a túrá­ zás, a kerékpározás, a vitorlázás, a lo­vas­túrák, a kenuzás és a zarándokutak fejlesztésére, ami infrastruktúrára és szálláshelyekre egyaránt kiterjed. A kereszténységhez kapcsolható vallásturisztikai helyszínek mellett Magyarországon is találunk más vallá­ sokhoz kötôdô és turisztikai desztinációként is ér­ tel­ mezhetô helyszíneket. A zsidó vallású utazók Budapesten a Dohány utcai Zsinagóga környékén találnak kiválóan kiépített kínálatot, a városrész Európa-hírû zsidó zarándok­ hely. Vallásuk tanítása szerint minden zsidónak életében legalább egyszer fel kell keresnie ôsei sírját, így a vidéki, elsôsorban régi kereskedelmi útvonalak mellett fekvô mezô- és kisvárosok is komoly forgalomra tesznek szert (például csodarabbi sírja Sátoraljaújhelyen), amelyhez hoz­ zájárul a zsidó vallási emlékek (zsinagóga, temetô) felújítása. Az elmúlt években számos magyarországi zsinagóga (18 budapesti és 20 vidéki) és temetô (38 országszerte) felújítása történt meg, és a tervek szerint ez a jövôben is folytatódik. A 150 éves török uralom eredményeként hazánk török kori emlékekben is gazdag, amelyek elsôsorban a kulturális motivációval érkezôket vonzza, Gül Baba tür­ béje azonban a szúfizmus követôi számára fontos zarándokhely. A vallási turizmus felé mutató fontos e­lô­ re­lé­pést jelenthetnek a Szigetvár környékén jelenleg is  Forrás: http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_ esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag/.

16

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 17

TURISZTIKAI TERMÉKEK televízió vagy sportolási lehetôség, több nyelven lehet gyónni stb.). A turizmusban rejlô lehetôségeket a külföldi és a hazai vallásturisztikai helyszínek egyaránt felismerték. A leg­je­len­tô­sebb helyek (például a franciaországi Lourdes) honlapjait áttekintve a turisztikai kínálat széles skálájával találkozhatunk, illetve a magyarországi vallási hely­szí­ne­ ken az elmúlt években végbement turisztikai jellegû (például látogatóközpont-) fejlesztések szintén ebbe az irányba mutatnak. Itt kell megemlíteni, hogy a vallás (és a mûvészetek) a kulturális látnivalók számára hoz­zá­ a­dott értéket, vonzerôt jelent (MINTEL 2010). A természet, a táj szépsége a városi környezetbôl útra kelôk számára különösen releváns lehet, hogy a mindennapi rutinból kikapcsolódjanak. A vallási helyek turisztikai hasznosítása azonban nem minden esetben elfogadott: a „világias turistahul­ lám”-ot nem minden szakrális hely fogadja szívesen (PUSZTAI 2003). A vallási központok nem mindenkit szólí­ tanak meg, ezek az úti célok a vallás szabályai között igyekeznek kielégíteni a turisták kíváncsiságát (PUSZTAI 2003). „Az idegen tér tehát erôsen gyengíti a turisták ott­ honosságérzetét” (PUSZTAI 2003:91), különösen szertartá­ sok idején. A kínálat volumenére vonatkozóan kiemelendô, hogy az UNESCO Világörökséghez tartozó helyszínek körülbelül 20%-a valamilyen módon kapcsolódik a vallás­ hoz vagy a spiritualitáshoz.13 IRIMIÁS és MICHALKÓ (2013) tanulmányukban 92 európai vallási épületet, helyszínt „számoltak”, amelyek az UNESCO világörökségi védettsé­ get élvezik, következésképp nemzetközi vonzerejû kul­ turális lát­ ni­ va­ lók­ nak tekinthetôk. Hazánk nyolc világ­ örökségi helyszíne közül a Pannonhalmi Bencés Fôapátság vallásturisztikai desztináció. Az ATLAS (2007) felmérése szerint a leglátogatottabb kulturális vonzerôk között a vallási helyszínek is elôkelô helyen állnak (a legnépszerûbb múzeumok, történelmi helyek és emlékmûvek után) (MINTEL 2010).

2. A vallási turizmus magyarországi kínálata A vallási turizmus magyarországi helyzetének, szerepének értelmezéséhez szorosan hozzátartozik, hogy az 1945 és 1990 közötti idôszak „öröksége” mind a mai napig befolyá­ soló. Az elmúlt években megfigyelhetô az ünnepnapok „vissza- vagy újraszakralizálása”, ami sok esetben a turis­ ták figyelmét is felkeltô hagyományok felélesztését jelenti. A hazai vallási turizmus kínálata elsôsorban a keresztény utazók és – fôleg Budapesten – a zsidó ven­ dégek számára jelent motivációt. A vonzerôk jelentôs hányada épített örökség, amely (a török uralom miatt  Forrás: www.unesco.org.

13

TURISZTIKAI TERMÉKEK a délkeleti országrész kivételével) gyakorlatilag minde­ nütt fel­lel­hetô. A 2. táblázatban szereplô attrakciók az épített örökségeket és a mûkincseket tartalmazzák, amelyek érinthetnek zarándokutakat, illetve kegyhelye­ ket. Ezen túlmenôen a vallási céllal utazók számára fon­ tos vonzástényezôvel rendelkezhetnek természeti att­ rakciók, települések is.14 2. táblázat

3. táblázat A magyarországi zarándokutak fôbb jellemzôi (az alapítás éve szerinti sorrendben)

Vallásturisztikai attrakciók Magyarországon Attrakció típusa Templom, romtemplom, kápolna Harangtorony Kálvária (stációkkal) Zsinagóga Püspöki palota, plébánia stb. Temetô, kripta, síremlék Egyházmûvészeti gyûjtemény, kincstár Kolostor Mecset Egyéb egyházi épület Emlékmû, szobor

Attrakciók száma

3518 105 103 73 45 30 25 14 6 6 5

Forrás: Recultivatur

A katolikus egyház és rendjei – idôben felismerve a turis­ tákban felmerülô igényt – a 2007–2013-as fejlesztési cik­ lust megelôzôen is, de ekkor mindenképpen, komoly fej­ lesztésekbe kezdtek, látogatóközpontok, zarándokszállások építésével, amelyek vallásturisztikai központokként, turisztikai attrakcióként üzemelnek.15 Példaként említhetô a Pannonhalmi Bencés Kongregáció Látogatóközpontja, amely évente 150 ezer látogatót fogad, és a Tihanyi Bencés Apátság Látogatóközpontja, amely 120–130 ezer vendéget szolgál ki egy esztendôben. Új fejlesztésként az Esztergomi Szent Adalbert Látogatóközpont, a Zirci Ciszterci Látogató­ központ, a Veszprémi Sza­lé­zi­ánum vagy a Szeged-alsóvá­ rosi Ferences Lá­to­ga­tó­köz­pont je­len­tôs. Évek óta mûködik a pécsi Cella Septichora, amely az Európa Kulturális Fôvárosa projekt emblematikus beruházása volt, vagy a szombathelyi Szent Márton Látogatóközpont, amely a 2016-os Európai Szent Márton Év kapcsán már 2007-ben megnyitotta kapuit. A katolikus látogatóközpontokra jellemzô, hogy nem kizárólag vallási és zarándokturistákra specializá­ lódtak, élményközpontú kiállításaikkal, professzionális 14  A vonzerôk területi elhelyezkedésérôl további információ: Raffay Ágnes (egyetemi docens, Pannon Egyetem, e-mail: [email protected]). 15   A Recultivatur nemzetközi projekthez kapcsolódóan a vallástu­ risztikai helyszínek magyarországi vonatkozásait bemutató cikk a Turizmus Bulletin XV. évfolyam 2. számban olvasható: Raffay Ágnes–Lôrincz Katalin–Alan Clarke: Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban, pp. 34–42.

16 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

Név

Útvonal, fôbb állomások

Járható szakasz hossza

Kapcsolódás nemzetközi úthoz

Alapítás éve

Szent Márton-út

Szombathely–Kercaszomor

100 km (magyarországi szakasz)

igen

2005

www.viasanctimartini.eu

Gyöngyök útja/ Via Margaritarium

Mátraverebély/Szentkút– Máriacell

780 km (teljes szakasz)

igen

2006

www.viamargaritarum.info

Mária-út

Máriacell–Csíksomlyó

igen

2009

www.mariaut.hu

nem

2009

www.magyarzarandokut.hu

igen

2011

www.szenterzsebetut.hu

igen

2012

www.szentjakabut.hu

Magyar zarándokút Szent Erzsébetzarándokút Szent Jakab-út

Esztergom–Máriagyûd Sárospatak–Kassa Budapest–Lébény

1400 km (teljes szakasz) 420 km (teljes szakasz) 120 km (teljes szakasz) 250 km (magyarországi szakasz)

Honlapcím

Forrás: a táblázatban feltüntetett honlapok alapján saját szerkesztés

kiszolgálóterületekkel és más, a látogatóközpontot üzemeltetô rendekre jellemzô turisztikai termékek összekapcsolásával (gyógynövénykert, borospince-láto­ gatás, bioétterem, látvány-ásványvízpalackozó, pa­pír­me­ rí­tô mûhely, gyertyaöntô mûhely, ajándékbolt stb.) min­ den korosztálynak és minden „civil” látogatónak is valós élményt képesek nyújtani. A görög katolikusok számára Máriapócs jelent ko­moly vonzerôt, a bazilikát Nemzeti Kegyhellyé nyilvání­ tották 2011-ben. A református és evangélikus hívôk, uta­ zók (itt a holland és az észak-európai vendégeket emel­ hetjük ki) számára a nagyobb történelmi kálvinista (iskola-) városok és mûemlékek számítanak vonzerônek, kifejezett látogatóközpont hitük megélésére és ismereteik bôvítésére még nem épült hazánkban. Debrecen, Sárospatak és Pápa esetében az idesorolható látnivalók fontos történelmi ese­ mények helyszínei is voltak. Az ortodox vendégek (külö­ nösen a Szerbiából érkezôk) számára számottevô vonz­ erôvel rendelkezik Szentendre és Miskolc. A fejlesztések a református vallás fontos helyszíneit is érintik, 2012-ben nyitotta meg kapuit a megújult Debreceni Református Kol­ légium Múzeuma vagy például a 2014-ben megvalósuló „Tisza-tavi templomok útján” projekt keretében 13 hely­ színen nyolc templom rekonstrukciója, továbbá négy val­ lási kegyhely és egy szálláshely kialakítása történik meg. A reformáció kezdetének – 2017-ben esedékes – 500. évfordulója pedig a magyarországi vallási turizmus szá­ mára is jó lehetôséget kínál majd. Az utóbbi idôben reneszánszukat élik a vallási turiz­ muson túlmutató zarándokutak (például Mária-út), lánccá szervezett útvonalak, egyfajta tematikus utak (például Protestáns Gályarab Prédikátorok Emlékezete Magyaror­ szágon). Hazánkban jelenleg hat kiépített, alapvetôen



a római katolikus vallásúak számára kialakított, de dekla­ ráltan nyitott, az ökumené jegyében szervezett zarán­ dokút van (3. táblázat). Itt szükséges említeni a Bejárható Magyarország16 programot, amely a jövôben újabb lendü­ letet adhat a magyarországi útvonalak fejlôdésének. A program keretében jelentôs forrásokat szánnak a túrá­ zás, a kerékpározás, a vitorlázás, a lo­vas­túrák, a kenuzás és a zarándokutak fejlesztésére, ami infrastruktúrára és szálláshelyekre egyaránt kiterjed. A kereszténységhez kapcsolható vallásturisztikai helyszínek mellett Magyarországon is találunk más vallá­ sokhoz kötôdô és turisztikai desztinációként is ér­ tel­ mezhetô helyszíneket. A zsidó vallású utazók Budapesten a Dohány utcai Zsinagóga környékén találnak kiválóan kiépített kínálatot, a városrész Európa-hírû zsidó zarándok­ hely. Vallásuk tanítása szerint minden zsidónak életében legalább egyszer fel kell keresnie ôsei sírját, így a vidéki, elsôsorban régi kereskedelmi útvonalak mellett fekvô mezô- és kisvárosok is komoly forgalomra tesznek szert (például csodarabbi sírja Sátoraljaújhelyen), amelyhez hoz­ zájárul a zsidó vallási emlékek (zsinagóga, temetô) felújítása. Az elmúlt években számos magyarországi zsinagóga (18 budapesti és 20 vidéki) és temetô (38 országszerte) felújítása történt meg, és a tervek szerint ez a jövôben is folytatódik. A 150 éves török uralom eredményeként hazánk török kori emlékekben is gazdag, amelyek elsôsorban a kulturális motivációval érkezôket vonzza, Gül Baba tür­ béje azonban a szúfizmus követôi számára fontos zarándokhely. A vallási turizmus felé mutató fontos e­lô­ re­lé­pést jelenthetnek a Szigetvár környékén jelenleg is  Forrás: http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_ esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag/.

16

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 17

TURISZTIKAI TERMÉKEK folyó ásatások. A magyar és a török fél e­g yütt­mû­kö­dé­sé­ ben zajló munkálatok kapcsán szükséges ki­e­mel­ni, hogy a tudósok szerint akár Szulejmán sírhelyét is meglelhetik, ami nagymértékben befolyásolhatja a desz­ti­ná­ci­ó mint vallásturisztikai helyszín jövôbeni szerepét. A további vallások kapcsán említhetjük meg pél­ dául – a turisztikai vonzerôvel is rendelkezô – so­mogy­ vámosi Krisna-völgyet vagy a zalaszántói Béke Sztúpát. A helyszínek és zarándokutak mellett a magyar­ országi vallásturisztikai kínálat fontos részét képezik a rendezvények, fesztiválok, amelyek között találunk az adott egyházközséghez szorosan kapcsolódót (például Református Zenei Fesztivál) és a turizmuson is túlmu­ tató szerepkört betöltôt (például Arcus Temporum Pan­ nonhalmi Mûvészeti Fesztivál, Ars Sacra Fesztivál, vagy gondoljunk csak a méltán népszerû tihanyi Tetôtéri estékre).

3. A vallási turizmus magyarországi kereslete 3.1. MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK A zarándokturista-célcsoport három alapvetô korosz­ tályra osztható: a vallását aktívan megélô (általában egyéni) szenior utazóra, a városlakó értelmiségi „üres fészek” korosztályra (általában házaspárok) és a fiatal felnôttre, aki személyiségének alakítása kapcsán kerül kapcsolatba a zarándoklattal (általában kisebb csoport). Napjainkban érezhetôen megjelent egy új zarándoktu­ rista-réteg is, amely a zarándoklatot egyfajta elvonulás­ nak éli meg. E városlakó, életközépi válság környékén lévô, vezetô pozícióban dolgozó, magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkezô szegmenst kifejezetten jel­ lemzi a minôségi szolgáltatások kereslete, egyfajta „lelki MICE”-vendégként profilírozhatjuk ôket. Nem egy-egy vallás hívôje, számára a vallás egyfajta „díszlet”, annak lelki tartalma kevésbé vonzó, viszont épített emlékei, rituáléi, szokásai, tanítómesterei mind-mind elfogadha­ tóak és megfelelôek a rövid ideig tartó, de „sûrített” és sokat ígérô elvonuláshoz. A Magyar Turizmus Zrt. vizsgálatai szerint a klas�­ szikus zarándokturistákra jellemzô, hogy vendégéjszaká­ ikat nem kereskedelmi szálláshelyen vagy regisztrált magánszálláshelyen töltik, költéseik nem mérhetôek. Igényeik minimálisak, nem jellemzô a 4-5 csillagos zarán­ dokszállás, bár már hazánkban is van néhány ilyen keres­ kedelmi szálláshely. Varga (2011) a vallási turizmus részesedését Magyar­ országon 7-8%-ra becsüli. A KSH belföldi és beutazó turiz­ musra irányuló felmérésében a motivációk között a val­ lási turizmus is megjelenik. Az alábbiakban ismertetett adatok értelmezésénél az alacsony mintaelemszámokat korlátozó té­nye­zô­ként kell figyelembe venni.

3.2. A VALLÁSI TURIZMUS SZEREPE A BEUTAZÓ TURIZMUSBAN A KSH adatai szerint 2012-ben 138 521 fô érkezett ha­zánk­ba vallásturisztikai céllal, ami 763 millió forint köl­ tést eredményezett (1. ábra). Döntô részük (91,3%) egy napra érkezett. A költés tekintetében az egynapos láto­ gatáshoz köthetô kiadások aránya 51,7%. A minta­elem­ számok korlátja mindössze néhány további adat vizsgá­ latát teszi lehetôvé. A vallási céllal hazánkba látogatók döntô többsége (137 569 fô) Európából érkezett, magyar­ országi tartózkodásuk során 638 millió forintot költöttek. A rendelkezésre álló adatok alapján még elmondható, hogy 2012-ben Ausztriából 68 282 fô, Szlovákiából 44 658 fô érkezett vallási céllal egy napra Magyarországra. 3.3. VALLÁSI TURIZMUS A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN A KSH adatai szerint vallási célú többnapos belföldi utazá­ son 2008-ban 51 349 fô, 2009-ben 18 727 fô vett részt.17 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások – figyelembe véve a téma szempontjából releváns mintaelemszám korlátait18 – közelebb vihetnek a kereslet feltérképezéséhez. 2012ben a magyar lakosság által tett egynapos belföldi utazá­ sok 0,1%-ában a zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel volt az elsôdleges motiváció. A többnapos bel­ földi utazások esetében a vallási turizmus szintén a moti­ vációs sor vége felé helyezkedik el, 0,3%-os részesedéssel (0,4% az 1–3 éjszakás, 0,2% a legalább négyéjszakás uta­ zások esetében). A belföldi fôutazások19 motivációjában a vallási turizmus már számottevôbb, 2012-ben 0,8%-ot ért el (ezen belül az 1–3 éjszakás fôutazások 2,3%-ában ez volt az elsôdleges cél). A külföldre irányuló utazások során a desztináció vallási értékei magasabb arányban jelentek meg: a többnapos külföldi utazások 0,9%-ának a zarándok­ laton, vallási turizmusban történô részvétel volt a fô célja, illetve a külföldi fôutazások 2,3%-ában vettek részt az uta­ zók a tartózkodás során vallási turizmusban. 3.4. A VALLÁSTURISZTIKAI ÉRTÉKEK MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI TURISZTIKAI IMÁZSÁBAN Magyarország mint turisztikai desztináció nemzetközi imázsában a vallásturisztikai helyszínek elsôsorban – a kereslet volumenét tekintve – kulturális (történelmi,   2010-tôl a vallási cél összevontan, az egyéb kategóriában szerepel.  Az alacsony mintaelemszámok és megoszlások nem teszik lehetôvé, hogy minden aspektust (egynapos, többnapos és fôutazás) belföld és külföld viszonylatában egyaránt bemutassunk a tanulmányban. 19   A fôutazás olyan utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a nem egyszemélyes háztar­ tásból legalább ketten részt vettek (Magyar Turizmus Zrt.). 17

18

18 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

TURISZTIKAI TERMÉKEK folyó ásatások. A magyar és a török fél e­g yütt­mû­kö­dé­sé­ ben zajló munkálatok kapcsán szükséges ki­e­mel­ni, hogy a tudósok szerint akár Szulejmán sírhelyét is meglelhetik, ami nagymértékben befolyásolhatja a desz­ti­ná­ci­ó mint vallásturisztikai helyszín jövôbeni szerepét. A további vallások kapcsán említhetjük meg pél­ dául – a turisztikai vonzerôvel is rendelkezô – so­mogy­ vámosi Krisna-völgyet vagy a zalaszántói Béke Sztúpát. A helyszínek és zarándokutak mellett a magyar­ országi vallásturisztikai kínálat fontos részét képezik a rendezvények, fesztiválok, amelyek között találunk az adott egyházközséghez szorosan kapcsolódót (például Református Zenei Fesztivál) és a turizmuson is túlmu­ tató szerepkört betöltôt (például Arcus Temporum Pan­ nonhalmi Mûvészeti Fesztivál, Ars Sacra Fesztivál, vagy gondoljunk csak a méltán népszerû tihanyi Tetôtéri estékre).

3. A vallási turizmus magyarországi kereslete 3.1. MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK A zarándokturista-célcsoport három alapvetô korosz­ tályra osztható: a vallását aktívan megélô (általában egyéni) szenior utazóra, a városlakó értelmiségi „üres fészek” korosztályra (általában házaspárok) és a fiatal felnôttre, aki személyiségének alakítása kapcsán kerül kapcsolatba a zarándoklattal (általában kisebb csoport). Napjainkban érezhetôen megjelent egy új zarándoktu­ rista-réteg is, amely a zarándoklatot egyfajta elvonulás­ nak éli meg. E városlakó, életközépi válság környékén lévô, vezetô pozícióban dolgozó, magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkezô szegmenst kifejezetten jel­ lemzi a minôségi szolgáltatások kereslete, egyfajta „lelki MICE”-vendégként profilírozhatjuk ôket. Nem egy-egy vallás hívôje, számára a vallás egyfajta „díszlet”, annak lelki tartalma kevésbé vonzó, viszont épített emlékei, rituáléi, szokásai, tanítómesterei mind-mind elfogadha­ tóak és megfelelôek a rövid ideig tartó, de „sûrített” és sokat ígérô elvonuláshoz. A Magyar Turizmus Zrt. vizsgálatai szerint a klas�­ szikus zarándokturistákra jellemzô, hogy vendégéjszaká­ ikat nem kereskedelmi szálláshelyen vagy regisztrált magánszálláshelyen töltik, költéseik nem mérhetôek. Igényeik minimálisak, nem jellemzô a 4-5 csillagos zarán­ dokszállás, bár már hazánkban is van néhány ilyen keres­ kedelmi szálláshely. Varga (2011) a vallási turizmus részesedését Magyar­ országon 7-8%-ra becsüli. A KSH belföldi és beutazó turiz­ musra irányuló felmérésében a motivációk között a val­ lási turizmus is megjelenik. Az alábbiakban ismertetett adatok értelmezésénél az alacsony mintaelemszámokat korlátozó té­nye­zô­ként kell figyelembe venni.

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3.2. A VALLÁSI TURIZMUS SZEREPE A BEUTAZÓ TURIZMUSBAN

1. ábra A Magyarországra vallási céllal érkezôk száma, 2012

A KSH adatai szerint 2012-ben 138 521 fô érkezett ha­zánk­ba vallásturisztikai céllal, ami 763 millió forint köl­ tést eredményezett (1. ábra). Döntô részük (91,3%) egy napra érkezett. A költés tekintetében az egynapos láto­ gatáshoz köthetô kiadások aránya 51,7%. A minta­elem­ számok korlátja mindössze néhány további adat vizsgá­ latát teszi lehetôvé. A vallási céllal hazánkba látogatók döntô többsége (137 569 fô) Európából érkezett, magyar­ országi tartózkodásuk során 638 millió forintot költöttek. A rendelkezésre álló adatok alapján még elmondható, hogy 2012-ben Ausztriából 68 282 fô, Szlovákiából 44 658 fô érkezett vallási céllal egy napra Magyarországra.

Több napra látogatók: 12 080 fô

Egy napra látogatók: 126 441 fô

4. A Magyar Turizmus Zrt. termékspecifikus tevékenysége23

3.3. VALLÁSI TURIZMUS A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN A KSH adatai szerint vallási célú többnapos belföldi utazá­ son 2008-ban 51 349 fô, 2009-ben 18 727 fô vett részt.17 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások – figyelembe véve a téma szempontjából releváns mintaelemszám korlátait18 – közelebb vihetnek a kereslet feltérképezéséhez. 2012ben a magyar lakosság által tett egynapos belföldi utazá­ sok 0,1%-ában a zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel volt az elsôdleges motiváció. A többnapos bel­ földi utazások esetében a vallási turizmus szintén a moti­ vációs sor vége felé helyezkedik el, 0,3%-os részesedéssel (0,4% az 1–3 éjszakás, 0,2% a legalább négyéjszakás uta­ zások esetében). A belföldi fôutazások19 motivációjában a vallási turizmus már számottevôbb, 2012-ben 0,8%-ot ért el (ezen belül az 1–3 éjszakás fôutazások 2,3%-ában ez volt az elsôdleges cél). A külföldre irányuló utazások során a desztináció vallási értékei magasabb arányban jelentek meg: a többnapos külföldi utazások 0,9%-ának a zarándok­ laton, vallási turizmusban történô részvétel volt a fô célja, illetve a külföldi fôutazások 2,3%-ában vettek részt az uta­ zók a tartózkodás során vallási turizmusban. 3.4. A VALLÁSTURISZTIKAI ÉRTÉKEK MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI TURISZTIKAI IMÁZSÁBAN Magyarország mint turisztikai desztináció nemzetközi imázsában a vallásturisztikai helyszínek elsôsorban – a kereslet volumenét tekintve – kulturális (történelmi,   2010-tôl a vallási cél összevontan, az egyéb kategóriában szerepel. 18  Az alacsony mintaelemszámok és megoszlások nem teszik lehetôvé, hogy minden aspektust (egynapos, többnapos és fôutazás) belföld és külföld viszonylatában egyaránt bemutassunk a tanulmányban. 19   A fôutazás olyan utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a nem egyszemélyes háztar­ tásból legalább ketten részt vettek (Magyar Turizmus Zrt.).

Forrás: KSH keresletfelmérés

mûvészeti) vonatkozásuk kapcsán jelenthetnek vonzerôt, vagyis nem a szûkebb értelemben vett vallási turizmus­ hoz kapcsolódóan.20 Vallási értékeink az országkép meghatározó elemét képezô kultúrával karöltve kerülnek bemutatásra a hazánkba látogatók széles körének. Az ikonikusnak tekinthetô látnivalók (például a Mátyás-templom, a Szent István-bazilika, az Esztergomi Bazilika, a Pannonhalmi Bencés Fôapátság vagy a Tihanyi Apátság) számos nem vallási céllal érkezô külföldi turista programjában szere­ pelnek. A vallási turizmus önállóan, fô motivációként – a 2011–2012-ben a déli szomszédos országokban lebonyo­ lított kutatás eredményei szerint21 – például a szerb uta­ zók esetében jelentôs. Tekintettel arra, hogy Magyarország a keresztény Európa része, a vallásturisztikai értékek a tengerentúli – nem feltétlenül keresztény – utazók számára szintén a kulturális turizmus részeként értelmezhetôk. Az északamerikai turisták esetében ez kiegészül a zsidó valláshoz kapcsolódó értékekkel, amelyek hazánk turisztikai pro­ móciójában is kiemelt helyet kapnak. A zsidó emlékhe­ lyek kapcsán szükséges megemlíteni, hogy Közép- és Kelet-Európában a rendszerváltozást követôen váltak

17

18 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám

elérhetôvé ezek a desztinációk, helyek, épületek, mû­em­ lékek (például zsinagógák, temetôk, de idesorolhatók a holokauszt-emlékhelyek 22 is), amelyek az elmúlt évek­ ben jelentôs – turisztikai célt is szolgáló – fejlesztéseknek voltak tanúi.

A Magyar Turizmus Zrt. termékmenedzselési tevékeny­ sége – a vallási turizmus speciális volta miatt – elsôsorban a releváns információk összegyûjtésére és honlapján történô megjelenítésére összpontosít, külön mik­ ro­ site-ot24 üzemeltet a vallási turizmus iránt ér­dek­lô­dôk­ nek, a zarándokutak és látogatóközpontok információi itt fellelhetôek. A Magyar Turizmus Zrt. itthon.hu oldalon elérhetô turisztikai adatbázisában (NETA) a vallásturisztikai érté­ kek a kulturális turizmus részeként jelennek meg. A „val­ láskultúra” keretén belül a templomok, a zarándokutak és a Középkori Templomok Útja menüpontokban találha­ tók részletes információk az egyes látnivalókról. Utóbbi a középkori templomokban különösen gazdag SzabolcsSzatmár-Bereg megyében kínál hét – a vallási turizmuson túlmutató, más attrakciókkal (például gasztronómia) is összekapcsolt, összesen 20 templomot felölelô – túraút­ vonalat (http://www.temple-tour.eu/). Az országos szintû marketingkommunikáció to­­váb­­bi eszközein (például kiadványok) a vallásturisztikai helyszí­ nek, látnivalók a – kiemelten kezelt – kulturális turizmus részeként jelennek meg. A vallási értékek turisztikai sze­ repét elismerendô az Észak-Magyarország régió esetében külön kiadvány (vallási térkép) is segíti az utazók tájéko­ zódását. A vallási turizmus népszerûsítésének egyik fontos eleme, hogy Észak-Amerikában a magyarországi zsidó kultúra kiemelt helyet foglal el a promócióban, és ideso­ rolható az érintett országok zsidó valláshoz kapcsolódó helyszíneinek a Visegrádi Négyek együttmûködésének keretében végzett marketingje is. A vallási turizmus kapcsán említhetjük meg azokat az országos akciókat is, amelyek a vallási hagyományok­ ból eredve a belföldi turizmus népszerûsítésének fontos elemei. Ilyen például az elsô alkalommal 2006-ban meg­ rendezésre került Torkos Csütörtök vagy a 2009-ben „debütált” Márton-napi Libato(u)r.   Turizmuselméletileg ez a tanaturizmushoz tartozik.   Ebben a fejezetben elsôsorban a turisztikai termékkel kap­ csolatos tevékenységet, így az MT Zrt. Turisztikai Vezérigazga­ tóságának ilyen irányú akcióit mutatjuk be. Minderrôl bôvebb információk találhatók az MT Zrt. szakmai oldalairól letölthetô éves marketingtervekben és beszámolókban. 24  További információ: http://kultura.itthon.hu aloldalon belül a Valláskultúra menüpontban (Templomok, Zarándokutak és Közép­ kori templomok útja). 22 23

  A fôbb nemzetközi küldôpiacokon 2000 és 2012 között végzett, Magyarország imázsára és az utazási szokásokra vonatkozó kutatá­ sok alapján. 21   A kutatás összefoglalója a Turizmus Bulletin XV. évf. 1. számában olvasható: Mester Tünde: Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa és piaci pozíciója Horvátországban, Szerbiában és Szlovéni­ ában, pp. 6–19. 20



Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám 19

TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. Összegzés A vallási turizmus nemzetközi és hazai kereteit átte­ kintve elmondható, hogy a résterméknek tekinthetô, valláshoz kötôdô utazások Magyarország turizmusában is fontos helyet foglalnak el. A vallási értékeket megôrzô és a modern látogatómenedzsment eszközeivel bemu­ tató helyszínek a vallási motivációval érkezôk mellett a kulturális érdeklôdésû látogatók széles körét vonzzák, felekezeti hovatartozástól függetlenül. A fogadóterület, a nagyrészt egyházi tulajdonú attrakciók menedzsment­ jének is kihívást jelent a turisták fogadása és szakszerû kiszolgálása. A helyszíneken történt fejlesztések mellett elôre mutató, a vallási turizmus fejlôdésében és mar­ ketingjében fontos szerepet játszó összefogás a 2014 januárjában – 27 taggal – megalakult Vallási Turizmus Szövetsége (VATUSZ), amelynek tagjai között utazási iro­ dák, kegyhelyek, lelki vezetôk, idegenvezetôk, látogató­ központok, szállodák, személyszállító cégek és támogató magánszemélyek egyaránt megtalálhatók.25 Bár a szegmens „számszerûsítése” nemzetközi és hazai berkekben egyaránt nehézségekbe ütközik, a val­ lási turizmus által képviselt értékek szorosan kapcsolód­ nak az életminôséget is javító utazásokhoz, a testi-lelki megújuláshoz, a turizmusban is egyre gyakrabban hasz­ nált boldogságindex növeléséhez. Az elmúlt években történt jelentôs fejlesztések, for­ málódó együttmûködések, továbbá a vallást és a turizmust jellemzô trendek egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallási turizmus a jövôben egyre fontosabb szerepet kap­ hat hazánk beutazó- és belföldi turizmusában. „Erdôn-mezôn haladva elcsendesedik nemcsak a külvilág, hanem az a sok nyugtalanság is, amely a mindennapok taposómalmában elnyomja a lélek biztos értékrendjét.” (VARGA 2011)

Felhasznált források ANDRIOTIS, K. (2009): Sacred Site Experience – A Phe­no­ me­no­lo­g i­c al Study. Annals of Tourism Research. 36. 1. pp. 64–84. A. GERGELY A. (2013): A vallásnéprajz új teresedései – New spatialities in the ethnology of religion. Tér és Társadalom. 27(3). pp. 150–158. COHEN, E. (1992): Pilgrimage Centers – Concentric and Excentric. Annals of Tourism Research. 19. pp. 33–50. COLLINS-KERNER, N. (2010): Researching Pilgrimage – Con­ti­ nu­i­ty and Transformations. Annals of Tourism Research. 37. 2. pp. 440–456.

FLASH EUROBAROMETER 334 – Attitudes of Europeans Towards Tourism (2012). IRIMIÁS A.–MICHALKÓ G. (2013): Religious tourism in Hun­ gary – an integrated framework. Hungarian Geographical Bulletin. 62(2). pp. 175–196. HUGHES, K.–BOND, N.–BALLANTYNE, R. (2013): Designing and managing interpretive experiences at religious sites: Visitors’ perceptions of Cantebury Cathedral. Tourism Management. 36. pp. 210–220. JANCSIK A. (2013): Fejlesztési lehetôségek a vallási turiz­ mus területén – gondolatok a RECULTIVATUR projekt kap­ csán címû elôadás. 2013. október 3., Székesfehérvár. KORPICS M. (2003): Egy zarándokhely átalakulásának vizs­ gálata a turizmuskutatáson keresztül. In: Fejôs Z. (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Néprajzi Múzeum, Buda­ pest. pp. 108–121. MICHALKÓ G. (2010): Boldogító utazás – a turizmus és az életminôség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. MESTER (2006): Vallási turizmus. Turizmus Bulletin. 2006/2. pp. 16–18. MINTEL (2012): Religious and Pilgrimage Tourism. Mintel International Group Ltd., London. MINTEL (2010): Cultural and Heritage Tourism. Mintel Inter­ national Group Ltd., London. MOLNÁR A. J. (2012): Zarándokút a tájban – a Mária-út kialakításának tapasztalatai. In: Konkoly-Gyúró É.–Tirászi Á.–Nagy G. M. (szerk.): Tájtudomány – Tájtervezés V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Konferenciakiadvány, Sopron. pp. 214–220. NOLAN, M. L.–NOLAN, S. (1992): Religious Sites as Tourism Attractions in Europe. Annals of Tourism Research. 19. pp. 68–78. PUSZTAI B. (2003): Vallás, turizmus, kulturális másság. A vallási különbözôség mint turisztikai erôforrás Finnor­ szágban. In: Fejôs Z. (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe (in)k. Néprajzi Múzeum, Budapest. pp. 81–96. RECULTIVATUR (2013): Elaboration of a tool for the inclusion of religious-related cultural values in the planning and development process. www.recultivatur.eu. Letöltve: 2013. december 20. RINSCHEDE, G. (1992): Forms of Religious Tourism. Annals of Tourism Research. 19. pp. 51–67. VARGA M. (2011): A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon. http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/arc­hi­vum­/ 2011/december/3.html. Letöltve: 2013. január 23. World Tourism Organization (UNWTO) (2011): Religious Tourism in Asia and the Pacific. Madrid, Spain. World Tourism Organization (UNWTO) (2007): The Catholic Church and Tourism. Madrid, Spain.

25  Forrás: http://turizmus.com/fokusz/megalakult-a-vallasi-turizmusszovetsege-a-vatusz-1120181.

20 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 1. szám