„A vallási- és zarándokturizmus lehetőségei Komárom-Esztergom megyében” című konferencia
Turizmus és a világegyház, az Incoronata megalakulása és működése Előadás Tisztelt Elnök úr, Főtisztelendő Atyák, Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy a vallási- és zarándok turizmus témájában tapasztalatainkról tájékoztathatom Önöket. Ezt nem pusztán udvariasságból említem, hanem valóban a témát mind az egyházak mind a civil szervezetek és főként az emberek szempontjából rendkívül fontosnak tartom. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 2003. tavaszán éppen az ICORONATA szervezett egy szakmai találkozót az egyházak, az állam és az érintett turisztikai helyszínek képviselőinek. E konferencia is igazolja, hogy a gondolkodás folytatódik, éppen abba az irányba, mely az egyetlen helyes út, azaz regionális és helyi szenteken is megfogalmazódnak a lehetőségek és teendők. Mondandóm két téma köré csoportosul: elsőként a Katolikus Egyháznak turizmussal kapcsolatos szervezetei és a legutolsó világkonferencia eredményeinek áttekintésére vállalkozom. Ezt követően, a rendelkezésemre álló idő függvényében osztom meg Önökkel az INCORONATA, a Mátyás-templom Kulturális Központjának létrehozása és működése során szerzett tapasztalatainkat. I.
A Katolikus Egyház és a turizmus
A Katolikus Egyháznak a turizmussal kapcsolatosan különböző szintű szervezetei vannak. a) Legfelső szinten VI. Pál Pápa 1970. márciusában „Apostolicae caritatis” című apostoli levele alapította meg a „Vándorlók és Útonlévők Pasztorációjának Főpapi Bizottságát”, a Püspöki Kongregáció intézményeként. Az apostoli levél nagy jelentőséget tulajdonított a technikai fejlődés következtében beállott új társadalmi helyzetnek, melyben a vándorlók száma hatalmas méretekben megnőtt. Ami ezen belül a turizmust illeti, ugyanez a dokumentum megállapítja, hogy „a személyek nagy tömegéről van szó, társadalmi méretekben jól körülírható jellemzőkkel” II. János Pál Pápa a „Pastor bonus” című apostoli levéllel, 1988. június 28-án megalapította a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsát, mely felváltotta az előzőekben említett Bizottságot és átvette feladatait. Erről egy kicsi részletesebben is szólnék. 1
A Pastor bonus a turizmusról szólva kijelenti, a Pápai Tanács „arra törekszik, hogy a vallásos, tanulmányi, vagy felüdülés célját szolgáló utazások teremtsenek alkalmat erkölcsi és vallási gazdagodásra a hívőknél, valamint, hogy az Egyházak gondoskodjanak a hívők lelki gondozásáról akkor is, ha a lakóhelyükön kívül tartózkodnak”. A rábízott küldetésnek megfelelően a Pápai Tanács a következőket jelölte meg fő célként: Elősegíteni és koordinálni a turizmus jelenségének, állandó vizsgálatát, fejlődésének útját főként az egyének és közösségek vallásos és lelki élete szempontjából. Általánosan, vagy az országok csoportjai által használható ajánlások készítése a pasztorációs munka tárgyában. Állandó kapcsolattartás a Püspöki Konferenciákkal a pasztorációs kezdeményezések koordinálására és támogatására a turizmus területén. Együttműködés felsőfokú egyházi oktatási központokkal és kutatási intézetekkel, melyek a turizmus tanulmányozását programjukba vették. A turizmus világnapjának megünneplése, e nap témájához szóló hitoktatási segédanyag megjelentetésével. Folyamatos kapcsolattartás a Turizmus Világszervezeténél a Szentszék állandó megfigyelőjével. Itt kell megemlíteni, hogy a Szentatya minden évben szeptember 27-e, a Turizmus Világnapja alkalmából üzenetben fordul a világhoz. Ezen üzenetek nemcsak forrásuk, hanem magasztos tartalmuk és színvonaluk miatt is mérvadóak, tanítást hordoznak. A témák elmúlt években az alábbiak voltak: 2000: Technológia és Természet - A Turizmus két kihívása a 21. század hajnalán. 2001: Turizmus: A béke és a civilizációk közti párbeszéd eszköze 2002: Ökoturizmus, a kulcs a fenntartható fejlődéshez 2003: Turizmus: Ösztönző erő a szegénység elleni küzdelemhez, a munkahelyteremtéshez, társadalmi összhanghoz 2004: Sport és turizmus: A kölcsönös megértést, a társadalmak kultúráját és fejlődését éltető két erő b) Országonként A Püspökkari Konferenciák belátásuk szerint létrehoznak migrációs és turizmussal foglalkozó irodát, szervezetet (Magyarországon Dr. Keresztes Szilárd püspök úr az illetékes püspök). Olaszországban és Franciaországban például külön intézetben, országos szinten kezelik ezen problémákat, míg Németországban a püspöki kar mellett működő titkárság foglalkozik a turizmus egyházi vonatkozásaival. c) Megyénként A megyéspüspök alakítja ki a szükségesnek ítélt intézményt, szervezetet.
2
d)
Plébániai szinten Helyi szinten a plébániák is kialakíthatják a megfelelő szervezetet a konkrét igényeknek és elvárásoknak megfelelően (lásd később pl. Incoronata). II.
Lelki gondozás a turizmusban VI. Világ kongresszus (Bangkok, Thaiföld, 2004. július 5-8.)
A tavalyi év nyarán lehetőségem nyílott arra, hogy részt vegyek a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa által időszakonként megrendezésre kerülő, immár VI. Világkongresszuson, mely a turizmussal összefüggő kérdésekkel foglalkozik. A kongresszus több mint 100 részvevője, a Föld valamennyi kontinensét képviselve, közel 50 országból érkezett. A résztvevők igen eltérő kultúrákat és különböző problémákat mutattak be (gondoljunk arra, hogy India mint fogadó ország milyen infrastruktúrákkal rendelkezik mondjuk Olaszországgal összevetve). Az előadásokat természetesen - terjedelmi korlátok miatt - itt most nincs módom ismertetni, csak néhány fontosabbnak ítélt kérdés vetek fel. A Kongresszus mottója: „A turizmus az emberek egymáshoz közelebb hozásának szolgálatában” A felkért előadók mint igen tekintélyes szakemberek, előadásaikban a globális problémakezelést, az általános elveket kimondását és érvényesítését sürgették. Dr. Francesco Frangialli, a Turisztikai Világ Szervezet főtitkára szervezetének általános politikájáról beszélt, amely az elmúlt évek során bontakozott ki, hangsúlyt fektetve a Turizmus Globális Etikai Kódexének fontosságára, amelynek alkalmazását már számos ország fontolóra vette. Dr. Norberto Tonini, a Nemzetközi Szociál Turizmus Hivatal elnöke a szociális turizmussal kapcsolatban a fejlődésről beszélt. José da Silva Lima Tisztelendő, a Portugál Katolikus Egyetem professzora a „találkozás” teológiai és filozófiai hátterét mutatta be. Jean-Yves Baziou, a franciaországi Lille Egyetem professzora az eltávozásról és a másokkal való találkozásról, mint az emberi élet két összetevőjéről beszélt. Ez a kettő nagyon fontos történés mind az emberi létezés, mind a keresztény tapasztalat szintjén. Ramón Benito de la Rosa y Carpio, a Dominikai Köztársaság érseke hangsúlyozta, hogy a „fogadás” / üdvözlés az evangelizációval összefüggésben az elsődleges szolgáltatás, amit nyújtani kell az emberek egymáshoz közelebb hozásának tekintetében. H.E. Msgr. Raul Nicolau Gonsalves, az indiai Goa nyugalmazott érseke a megújult turizmusról beszélt, melyben az emberek a találkozások révén gazdagíthatják életüket, amely erősíti az emberi méltóságot, védi a kulturális örökséget, védelmezi a föld szépségét, ennek következtében előmozdítja a békét és a harmóniát.
3
A Konferencián különösen hangsúlyosan kerültek terítékre az alábbi témák: A nemzetközi turista érkezések száma 2003-ban elérte a 694 milliót. Ez 514 milliárd dollárnyi pénz mennyiséget foglal magában. 2010-re az érkezések száma várhatóan eléri a 900 milliót. Mindazonáltal a turisztikai pénzváltások képezik a nemzetközi kereskedelem egyik legnagyobb kategóriáját, és rengeteg országra és emberre, köztük 200 millió alkalmazottra hatással vannak. Mint II. János Pál Pápa mondta, a turizmus egy gondviselésszerű lehetőség arra, hogy világszerte más emberekkel találkozzunk. Mindamellett pozitív és negatív oldala is van. A Turisztikai Világ Szervezet már jóváhagyta a Turizmus Globális Etikai Kódexét, amely már megihlette néhány ország törvényhozását és még többekben végrehajtásra vár. A kongresszus résztvevői meghallgatták azokat az embereket, akik az Etikai Kódex végrehajtásáról beszéltek. A lelkészi hivatásnak a turizmusban sem szabad megfeledkeznie a hátrányos helyzetűek és szegények iránti szolidaritás fontosságáról, különös figyelmet fordítva a szegénység családi életüket érintő következményeiről. A szolidaritásnak párbeszédet és támogatást kell jelentenie a politikusokkal annak érdekében, hogy orvosolni lehessen a turizmus negatív hatását az ő életükben. Javaslatok is megfogalmazásra kerültek: Elmozdulás egy egységesebb lelkészi szemléletmód felé, amelyben foglalkoznak a világ turizmusával. A kormányok számára, hogy többet fordítsanak azon emberek erkölcsi és humán alakítására, akik elkötelezték magukat a turizmusnak, következésképpen figyelembe vétele szintén szükséges a lelki gondozás számára. Annak a tudatosságnak az elősegítése, hogy a turizmus egy hatalmas eszköz az igazságosság, a béke és a népek közötti találkozás előidézésére. Utazási ügynökségek, légitársaságok és szállodák számára annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk küzdeni a gyermekeket is érintő szex turizmus problémájával, tájékoztassák ügyfeleiket a prostitúció gyermek áldozatairól és a jogi kérdésekről, amelyek azokat az utasokat érintik, akik megszegik az idevonatkozó törvényeket. Gondoskodni egy bizottságról, albizottságról vagy támogatóról nemzeti, egyházmegyei és plébániai szinten, hogy fordítsanak figyelmet a lelki gondozásra a turizmusban, és hálózatot alkossanak egyéb megfelelő ügynökséggel és hasonló szervezettel, legyen az akár kormányzati, vagy nem kormányzati. Legyen jobb az együttműködés a Püspöki Konferenciák között, hogy a turisták származási helyéről jövő papokat és lelkészeket a helyi templomban illően fogadják és segítsék a megfelelő csoportba.
4
Liturgiát ünnepelni, különösen az Eukarisztiát a turisták anyanyelvén. Liturgikus felszerelés vehető a meglévő honlapokról. A turizmusban dolgozók folyamatos lelki alakulására programokat készíteni; ilyenek például hoteligazgatók, idegenvezetők, sofőrök és mások, akik gondoskodnak a turisták igényeiről. A Turisztikai Világ Szervezettel közösen megünnepelni a Turizmus Világnapját szeptember 27-én. Mindazonáltal, ahol lelkészi okok indokolják, az egyházmegye vagy a Püspöki Konferencia eltolhatja az ünneplést egy alkalmasabb időpontra. Ez alkalomból az Atya üzenetét széles körben kell elterjeszteni és elmélkedni rajta, ezáltal az emberekben tudatosítani turizmus lelki gondozásának fontosságát. Honlapokat készíteni az egyházmegyékben és a plébániákon, ahol vannak szentélyek, turisztikai érdeklődésre számot tartó vallási helyek, annak érdekében, hogy fontos információkat adhassunk a turistáknak a: ♦ helyi lakosság vallási (ön)azonosságáról ♦ helyi keresztény épületek jelentőségéről ♦ keresztény örökségük történelmi és építészeti értékéről ♦ ökumenikus programokról, stb… ♦ kérdésekről és kezdeményezésekről a liturgikus ünnepségeket illetően, hogy lehetővé tehessük a turisták részvételét, ezt különösen a nyelvben és szimbólumokban kifejezve Kurzusok indítása a turizmus jelenségéről a katolikus és pápai egyetemeken, valamint a papképző és vallási központokban. A helyi egyháznak a „Lelki gondozás a turizmusban” témájú dokumentumokat ismernie, lefordítania és terjesztenie kell. A fogadó és küldő közösségeket pszichológiailag és liturgikusan fel kell készíteni, hogy a turisztikai találkozások mindkét felet gazdagítsák. Egy terv megfogalmazása, amelynek szintén az lenne a célja, hogy a fogadó közösségek tagjait motiválja arra, hogy önként dolgozzanak a turizmus hivatásban, a turistákat pedig arra ösztönözze. Hogy önként segítsék a helyi közösséget. Szintén a helyi keresztény közösség nyújtson megfelelő lelki gondoskodást a hajóúton lévő utasoknak és személyzetének. A turizmus területén dolgozó lelkészek ne várják, hogy a turista közeledjen feléjük, hanem menjenek ki és találkozzanak velük. A turizmus lelki gondozásában a turistákat úgy fogadjuk, hogy az a hiteles hivatásunk kifejezője és nem mint egy módszertani stratégia legyen.
5
III. Az INCORONATA megalakulása és működése A Mátyás-templom nemcsak hazánk kiemelt műemléke, hanem nemzeti szentély is, a budai Várnegyed tagjaként pedig a Világörökség része. A plébánia a 1999-ben tulajdonába kapta az épületet, így tehát tulajdonosként fokozott felelősség terheli. A templom műszaki állapota rohamosan romlik, mindemellett az elmúlt évtizedekben teherbíró képességét messze meghaladó turistaforgalmat bonyolított le – a belépők számára ingyenesen. A Budavári Főplébánia közössége áldozatos munkával megpróbált a fokozódó terhelésnek megfelelni, de a helyzet már nem volt tovább tartható. Ezért 2000. októberében a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia közössége, mint a Mátyás-templom gazdája, Idegenforgalmi és Művészeti Irodát alapított a zarándokok és az idelátogató vendégek megfelelő, a nemzeti szentélyhez méltó fogadására. Ez az iroda 2003. januárjától „Incoronata, a Mátyás-templom Kulturális Központja” néven önálló jogi személyiségű egyházi intézményként folytatja munkáját. Az Incoronata feladata, hogy turisztikai és művészeti szolgáltatásaival forrásokat teremtsen a következő célokra: az idegenforgalom működtetése, a kínálat fejlesztése a templomépület fenntartása, rekonstrukciója a plébánia lelkipásztori törekvéseinek támogatása. Mielőtt tovább mennék, itt szeretném kiemelni, hogy Blanckenstein Miklós atyának, aki akkor a Mátyás-templom plébánosa volt, a kezdeményezőkészsége, egyénisége és elkötelezettsége nélkül talán semmi sem történt volna. Ezúton is szeretném Miklós atyának a magam és a templom közösség nevében köszönetemet és nagyrabecsülésemet kifejezni.
Az Incoronata tevékenysége Az idegenforgalom fogadásában Egyházunk kultúra iránti elkötelezettségének jegyében igyekszünk eljárni. Ezért a turisták számára kialakított vendégfogadó és kísérő rendszerünk a belépődíj ellenében a következő szolgáltatásokat nyújtja: ismertető kiadvány élő, magyar és idegen nyelvű vendégkísérés, előre meghirdetett csoportokban
nap közbeni, folyamatos belső díszkivilágítás biztonsági és templomőrző személyzet állandó jelenléte ingyenes belépés a templom múzeumába. Külön díjazás ellenében igénybe vehető a gépi vezetés („Audio Guide”) egyéni látogatók számára, jelenleg nyolc nyelven. Bejelentkezés alapján, szintén külön díjazás ellenében biztosítunk exkluzív idegenvezetést (a meghirdetettektől eltérő időpontban vagy nyelveken).
6
A templom hagyományosan Budapest fő hangversenytermeinek egyike is. A kialakult hagyományt folytatva évi 70-80 alkalommal kerül sor nagyszabású hangversenyekre, külső koncertrendező cégek szervezésében. Évi 40-50 alkalommal tartunk kisebb orgona-bemutatókat, elsősorban érdeklődő turistacsoportok számára. A turizmus sajátos területe a (főként külföldi) vendégkórusok fogadása: évi kb. 30 énekkar látogat el a templomba, akiknek fellépési lehetőséget biztosítunk az esti szentmiséken, utána pedig rövid koncertet adnak.
Az idegenforgalmi rendszer három éve a) A kezdeti beruházások A Budavári Főtemplom épülete 2001. április 2-től a turistaforgalom számára csak belépőjeggyel látogatható. Ez természetesen nem vonatkozik az istentiszteleteken résztvevőkre. Mivel a templomba való bejutást nap közben díjfizetéshez kötöttük, szükségesnek tartottuk a kizárólag imádkozni kívánóknak egy egész nap ingyenesen hozzáférhető, csendes szentségi kápolna létesítését. A templom altemplomát e célból kiállító teremből kápolnává alakítottuk. Itt fogadjuk a zarándokcsoportokat is, akik az idegenforgalomtól teljesen szeparálva nap közben is tudnak misézni, közösen imádkozni. A Mária-kapuban rendelkezésre álló szűk helyre speciális pénztári bútorokat készíttettünk, és felállítottuk a szükséges számítógépes pénztári rendszert. Az északi lépcsőházban kialakítottuk a templom emléktárgyüzletét, szintén egyedi bútorokkal, hogy a szűkös helyet a lehető leghatékonyabban használjuk ki. Saját tanfolyamon negyven idegenvezetőt képeztünk ki, akik a templom története és érdekességei mellett komoly háttértudás birtokába kerültek, és kidolgozták az idegenvezetés célcsoport-specifikus változatait is, azaz a különböző kultúrájú és nyelvű csoportok előzetes ismereteihez szabott idegenvezetési anyagokat. Megnövekedett számú alkalmazottunknak (kb. 50 fő) öltöző- és tartózkodóhelyiséget, valamint korszerű vizesblokkokat kellett kialakítanunk, amelyek a koncertek kapcsán fölmerülő igényeket is képesek kielégíteni (ám a vendégek kiszolgálására sajnos már nem elegendőek). 2001-ben ötven audio guide-készüléket béreltünk a schönbrunni kastély lecserélt készletéből, ezek helyett 2002-ben huszonöt új, korszerű, nagyobb memóriájú készüléket vásároltunk. Ezekhez elkészítettük a bejárást segítő információs lapot is, 2001-ben három, 2002-ben további öt nyelven. Egységesítettük a templom információs és táblarendszerét, amely három nyelven tájékoztatja a belépőket. Természetesen szükséges volt az Incoronata számára a megfelelő irodák és számítógépes infrastruktúra kialakítása is. A turisztikai rendszer elindulásához szükséges százmilliós forrást fele részben a Széchenyi Terv keretében illetve a Gazdasági Miniszter külön keretéből kapott támogatásból, felerészben kölcsönből finanszíroztuk. 7
b) Eddigi tapasztalataink Igen komoly félelemmel indítottuk el a belépőjegyes rendszert, arra számítva, hogy a kényszerhelyzetet, amely ezt a lépést elkerülhetetlenné tette, a közvélemény nem fogja értékelni. Meglepetésünkre lépésünk csak igen csekély felháborodást okozott. Tapasztalataink alapján a helyzet kezelését alapvetően kommunikációs kérdésnek tekintjük, és a sikeres bevezetést a következő okokra vezetjük vissza: A szakmai szervezetek felé: előzetes egyeztetés, az utazási irodák tájékoztatása még a tervezett változást megelőző évben A vendégek felé: szolgáltatások biztosítása a belépődíj ellenében, és azok megfelelő hirdetése (a belépő nem pusztán „sarc”) A sajtó felé: a kényszerhelyzet hangsúlyos közlése, a tulajdonosi felelősség kiemelése a kulturális örökség kezelésünkben lévő emléke iránt A hívő közösség felé: A turizmus és a hitélet szigorú szétválasztása térben és időben. Az idegenforgalom számára a meghirdetett időkereten kívül az épület nem hozzáférhető, az őrszemélyzet a templom rendjét a liturgia alatt is fenntartja. Nem turisztikai céllal érkezők számára egész nap ingyenes bebocsátás imádságra alkalmas, őrzött helyiségbe. Igen fontos beruházás volt a templom egységes arculatának kialakítása: valamennyi tájékoztató tábla, szóróanyag, védjegyes emléktárgy egységes grafikai tervezése, megfelelő logo megalkotása. E nagy költségű munka alapvetően befolyásolja a belépők hangulatát, rend-érzetét. 2001-ben szakértőkkel kidolgoztattuk a templom turisztikai koncepcióját. Döntő fontosságúnak tartjuk az így nyert távlatokat, hiszen csak ennek birtokában tudunk évekre előre tervezni, és a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat ésszerűen felhasználni. Az eltelt három évben több mint 2 millió turista látogatta meg templomunkat, és kb. 250 nagy koncertnek adtunk otthont. Ez idő alatt módosításra szorult az idegenvezetés rendszere: a külön díjért, bármikor igénybe vehető vezetés alacsony kihasználtsága miatt ez évben megadott időpontokban és nyelveken indítunk csoportokat, külön felár nélkül, magyar, angol és német nyelven. Más nyelveken vagy egyedi időpontban egyeztetés alapján biztosítunk vezetést, külön díj ellenében. Látogatóink csaknem felét a szervezett csoportok adják. Hatékony működésünkhöz elengedhetetlen az utazási irodákkal való folyamatos kapcsolattartás. Fontosnak tartjuk e csoportok külön kezelését, hiszen jórészt igényeik is eltérnek az egyéni vendégektől: kevesebb idejük van, kevésbé érdeklődőek, szolgáltatásokat nem vesznek igénybe (ekkora tömegű látogató esetében nem vállalható fel a kötelezően igénybe veendő saját idegenvezetés), a templomon viszonylag gyorsan és egy csoportban haladnak át. Erős kereslet mutatkozik a templom saját emléktárgyai, könyvei iránt: ennek az igénynek a komoly tőkeigény miatt csak évek alatt, fokozatosan tudunk megfelelni. Az elmúlt három év után munkánkban hiányosságnak érezzük, hogy nem fejlődtünk kellőképpen az élményadás irányába. Az épület bemutatásán túl fontos 8
feladatnak tartjuk az ideillő „attrakciók” létrehozását, amelyek alkalmasak maradandó élményeket adni, illetve átadni kívánt üzenetünket mélyen bevésni. Ilyenek az épület különleges részeinek bemutatása, a modern audiovizuális eszközök használata, leleményesebb bemutatási eszközök használata (érdekességek kiemelése, magyarázat, „gyermek-sáv” a kisebbekre szabott információkkal és hangvétellel). Ezek révén reményeink szerint legfontosabb célunk, a hitről szóló tanúságtétel is jobban megvalósítható. c) Zarándokok és diákok A Mátyás-templom nemzeti szentély, ezért a zarándokcsoportok (hitéleti céllal, egyházi szervezésben érkező hívek) és a határon túli magyarok számára a plébánián történt bejelentkezés esetén ingyenes belépést biztosítunk. A templomi szolgáltatásokon felül, lehetőségeink szerint a plébánia épületében is fogadjuk őket. Az elmúlt két évben, az Országos Lelkipásztori Intézettel együttműködve, számos vidéki plébániai és egyéb közösségi csoportot fogadtunk, bemutatva a templomunkat, mely a plébánián további programmal és egyszerű étkezési lehetőséggel bővült ki. A plébánia épülete további lehetőségeket rejt a zarándokturizmus irányában (egyszerű zarándokszállás kialakítása, rendezvények, stb.), ezek természetesen pontos tervezést és további forrásokat igényelnek. A diákok és nyugdíjasok félárú kedvezménye mellett üzenetértékű gesztusnak szánjuk, hogy a családok a gyermekek számától függetlenül egy felnőtt és egy diákjegy áráért tekinthetik meg a templomot. d) Utazási irodák Kiemelt fontosságúnak tartjuk az utazási irodákkal való kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat kiépítését. Az utazási irodák által szervezett csoportok a belépődíjból eleve jelentős kedvezményben részesülnek, amelyet azonban az év közepétől csak azoknak az irodáknak biztosítunk, amelyekkel megállapodást kötöttünk. Ezen irodáknak a megállapodások alapján a kedvezmények mellett soron kívüli bejutást is biztosítunk, vállaljuk rendszeres informálásukat a szolgáltatásainkkal kapcsolatos változásokról (a nyitvatartási idő gyakran rövidül liturgikus vagy zenei események miatt), és átutalásos fizetés esetén a befizetett jegyárakból a forgalom arányában növekvő mértékű visszatérítést biztosítunk számukra. A megállapodásban az irodák elfogadják a templomlátogatás rendjét, és tudomásul veszik, hogy annak megsértése esetén nem fogadjuk csoportjaikat vagy egyes idegenvezetőiket. Az irodákat folyamatosan a legkorszerűbb eszközöket is felhasználva (internet, sms) tájékoztatjuk a templommal kapcsolatos információkról (szokásostól eltérő nyitva tartás, koncertek, stb.). Évente, a turisztikai szezon végén (általában november közepén) valamennyi partnerünket meghívjuk egy évértékelő tájékoztatóra, megosztva velük örömeinket és gondjainkat.
9
A fejlődés irányai a) Evangelizáció Egy templom bemutatása nem történhet ugyanúgy, mint egy profán műemléké. Rá kell mutatni az azt létrehozó és fenntartó hívő közösség jelenlétére, hiszen ennek hite és élete kultúrateremtő erő, amely szinte megtestesül az épületben. Ennek jegyében képeztük ki idegenvezetőinket, akiknek továbbképzéséről folyamatosan gondoskodunk. A templom történetének gazdagságát az ifjabb korosztály számára előbb speciális gyermek-idegenvezetések bevezetésével, később játszóház-jellegű pedagógiai foglalkozások megszervezésével igyekszünk közvetíteni. Ezek mellett – szintén gyermekek részére – ősztől megrendezzük a „Katedrálisok zenéje” című didaktikus hangversenysorozatot, amely alapos kommentárral és kiváló előadókkal mutatja be az egyházi zeneirodalom fejlődését. Az általános iskolák tanulóit célozza rajzpályázatunk is, amelynek témája alsó tagozatban a templomban szerzett bármilyen élmény, felsőben egy itt zajlott jeles történeti esemény ábrázolása. Az ő utánajárásuk, készületük fontosabb cél számunkra, mint a pályamunkák elkészülte. b) Szolgáltatásfejlesztés Kiemelt célunk, hogy a turisztikai bevétel komoly hányadát visszaforgassuk szolgáltatásaink színvonalának emelésére, hogy emlékezetesebb, tartalmasabb és tartósabb élményeket biztosíthassunk látogatóinknak. Ez felel meg a tanúságtétel szellemének, de piaci szempontból is ez a kifizetődő. Igyekszünk a főbb látványpontok kiemelésére és magyarázatára, illetve a templom múzeumának fejlesztésére, hogy e két eszközzel ne csak műtárgyak sorát mutassuk be a látogatónak, hanem a templom történetét is. A templomban tett látogatás körülményeit kulturáltabbá csak a küszöbön álló rekonstrukció biztosíthatja. Ennek tervezése befejezéséhez közeledik és reményeink szerint új lehetőségek nyílnak meg számunkra. c) Kiadványok Több éves munka a templom saját, védjegyes emléktárgy-készletének kialakítása. Megkezdtük a templom CD-sorozatának kiadását, valamint kiadtuk az épületet és életét bemutató reprezentatív albumot. További terveink között szerepel a templom egyes, különleges érdeklődésre számot tartó részleteinek bemutatása kiskönyv-sorozat formájában (üvegablakok, orgona, Zsolnay-épületdíszek, a templom története), valamint gyermekeknek szánt kiadványok és poszterek megjelentetése is. Az árusítás hasznának jelentős hányadát visszaforgatjuk az exkluzív árukészlet bővítésére, fennmaradó része a plébánia karitatív tevékenységét szolgálja.
10
IV: Összefoglalás: A Katolikus Egyház mind jobban látja a turizmusban rejlő lehetőségeket és az ezzel kapcsolatos felelősségét. E terület is az evangelizáció része, de speciális felkészültséget, hozzáértő és elkötelezett embereket kíván. A pápai megnyilatkozásokat, az Úton lévők és Vándorlók Pápai Tanácsának dokumentumait és a témában előttünk járók (főként az európai országok: Olaszország, Franciaország, Németország és Ausztria) tapasztalatait érdemes tanulmányozni. Ha vannak ötleteink, kezdeményezésünk annak mindig helyi szinten (plébániai, egyházmegyei) kell megalapozódnia. Nem egyszeri projekteket érdemes létrehoznunk, hanem hosszabb távon is fenntartható és fejleszthető eseményekre, rendezvényekre kell törekedni. Mindig mindent előre, szakismeretek birtokában kell megtervezni. Szövetségeket kell kötni az állami és önkormányzati szervekkel és civil szerveződésekkel. A rendezvényeken a vendégek és a vendéglátók is érezzék jól magukat, kinekkinek a tágabban értelmezett haszna legyen meg, és a kitűzött céloknak megfelelően történjenek a dolgok. Végezetül engedjék meg, hogy sok sikert kívánva munkájukhoz egy idézettel zárjam gondolataimat. Szent István király intelmei Imre herceghez (Kurucz Ágnes fordítása): „VI: A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetekben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különbkülönb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Köszönöm, hogy meghallgattak. Dr. Fenyő Róbert Igazgató, (e-mail:
[email protected]) INCORONATA, a Mátyás-templom Kulturális Központja 11
