A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISTER JELENTÉSE 1878|9. ÉS 1879|80. ÉVRŐL. E jelentés a t á r g y természetéhez képest 5 szakaszra eszlik. Az I. szakasz szól a népoktatásról; a II. a középiskolákról ; a I I I . a felsőbb tanintézetekről; a IV. az autonom hitfelekezetek közép- és főiskoláiról; az V. az emberbaráti és közművelődési intézetekről. Az I. szakasz a, jelentés kétharmadát foglalja magában, a mi igen természetes, mivel a népnevelés keretébe tartoznak a sajátlag vett elemi és ismétlő népiskolán kivül a felső nép-, polgári-, állami felső leány-, ipar- és kereskedelmi iskolák, kisdedóvodák és tanitó-képezdék, ezen intézetekre vonatkozó intézmények ; s végül csatlakozik ezekhez a néptanitók nyugdíjintézetéről szóló részletes és teljes kimutatás. A népiskolák mindenféle viszonyainak számokbani részletes kimutatása után a 142. lapon következik a népnevelés állapotának megyénkénti méltatása, mi a jelentés legtanulságosabb része volna, ha nem keltené az emberben a részrehajlás gyanúját az által, hogy mindenik megyében a tanítás eredményét illetőleg az állami és községi iskolák ki vannak emelve a felekezeti és magániskolák felett. Holott a népesedést illetőleg E . K . Tanácsunkhoz jutott, unitárius népiskoláinkra vonatkozó hivatalos kimutatás szerént a tanulók száma 446-tal apadott, mely apadás legnagyobb részben felekezeti iskoláink helyett állított állami vagy községi iskolákban mutatkozott. A táblás kimutatások szerint. Népnevelési czélokra meg volt szavazva 1.543,670 frt. Kiadatott 1.707,897 f r t 57 kr., tehát túllépés 164.227 f r t 57 kr. Népiskola volt (II. tábla). Állami- 251; községi- 1538; felekezeti- 13,688; magán-iskola 238, együtt 15,715." Csak méltánylattal kell elismernünk a közoktatási kormány azon helyes eljárását, bogy az állami elemi 230 népiskola közül 70 Erdélyben van felállítva s ezek közül 17 Hunyadmegyében s ez által egyik legelhanyagoltabb megyénkben az átalános művelődés mellett az állam a veszélyeztetett nemzeti elemet is támogatja. A z iskolák népessége (III. tábla) Iskola köteles (6—12 éves) . . 1.507,558. Ismétlő (12—15 éves) . . 607,306.
Együtt . . 2.114,864.
48
TANÜGY.
Tényleg iskolába jár ebből 78-05%, nem j á r t 21*05 A nem járók számát szaporítják az ismétlő iskolába járni kötelesek, kik közül tényleg csak 55°/0 j á r iskolába. A jelentés szerint meg van téve az intézkedés, hogy az ilyenek iskolába járjanak. Részünkről a z t hisszük, hogy e mulasztás oka abban a körülményben van, hogy a nép szegénysége okán kénytelen 12—15 éves gyermekeinek munkáját hasznositani. A népiskolákban a jelentés szerint 6630 unitárius vallású növendék volt. S habár e számba van bevéve Pest-Pilis megyéből 62 nazarénus, mégis megnyugtató, a mennyiben a tankötelesek 90%-át tünteti fel iskolába járókul. Az egész országban a tankötelesek száma 11,999-el apadott, ellenben a tényleg iskolába járók száma 16,884 gyermekkel gyarapodott; a 28,883 különbség a rendes gyarapodásokon kivül a statistikai adatok hiányosságából magyarázható ki. Az iskolák száma 40-el; a tanítóké 231-el; a tanitók fizetése 214,220 frtal, az iskolák jövedelme 666,640 forintal gyarapodott. Mind örvendetes jelenség. Egy gyermek tanitása került átlag 5—8 forintba, az állami népiskolákban 14 f r t 77 krba. Magán népiskola volt az országban 238, az ily iskolák száma 81-el apadott, mert sok zugiskola bézáratott, vagy rendezett magán iskolává változott, azonban ma is van még az országban 379 zugiskola. Magán iskolákban tanult 13,610 gyermek. Ez iskolák segedelmezésére 9600 frt államsegély adatott ki, melyből a pesti magániskolák 8600 forintot kaptak, habár Pesten csak 33 ily iskola van. Valójában Pest minden uton túlságosan részeltet i k segedelemben az állam terhére; meg sem foghatjuk, miként kaphat valamely magániskola az állampénztárából segedelmet. Hisz a magániskolák a fentartóknak kereset gyanánt szolgálnak s azokat a tehetősebb szülők gyermekei látogatják; a jelentés szerint egy gyermek tanulása 25 f r t 37 krba került. A f e l s ő n é p i s k o l á k rövid méltatásban részesülnek. Ilyen van az országban 71, melyek közül 12 állami, 20 az államtól segedelmezett községi, 8 tisztán községi, a többiek felekezetiek. Az iskolákban t a n i t o t t 337 tanitó b a 3473 nönendékből egy tanitóra esik 10 növendék, egy növendék került átlag 66 frt 78 krba. Ezen iskolák fentartására az állam pénztárából 110,842 f r t fordíttatott, melyből ismét Budapest k a p t a az oroszlány részt, egyetlen felsőbb leányiskolájára 34,089 f r t s igy egy leány tanítására 154 f r t 50 kr. adatván ki az államéból. Bár a közoktatási kormány ily intézetek állítását erőszakolja, virágzóknak még sem mondhatjuk: a fiuk és leányok aránytalanul vannak megoszolva; 1034 fiu mellett 2439 leány növendékök vanj nem tudjuk, hogy az iskolák nagyobb részé-
TAKÜGY.
49
ben, a felsőbb osztályokban azért nincsenek-e tanulók, mert ez intézetek nem nőttek még ki négy osztályosokká; de a melyek ki is nőttek, azokban is a I I I . meg IV. osztályok aránytalanul néptelenek: az egész országban, például a IY. osztályban csak 102 fiu és 153 leány van ; méltán keletkezik az a kérdés, váljon nem volna-e czélarányos már csak költség kimélés tekintetéből is az osztályok számát csökkenteni. A polgári iskolák száma 19-el szaporodott, ily iskola 94 volt 8082 tanitóval, a leányok száma jóval meghaladta a fiuk é t ; az állampénztárából ily iskolákra kiadatott 173,248 f r t , egy tanuló került 68 f r t 88 krba. Az állam pénztárából a pesti ily iskolák 51 ezer forintot kaptak. A felső nép- meg a polgári iskolák annyira rokon intézetek, hogy az amazokra tett észrevételeink ezekre is illenek; azok a jelenségek is észlelhetők; a felsőbb osztályok aránytalanul néptelenek; a 7 teljesen beállitott 6 osztályú iskolában az Y. osztályban az egész országban 60-, a YI-ban 62 növendék volt. Az összetes kimutatások szerint a magyar ajkú növendékek majdnem felét teszik az összes népiskolák népességének; a német és ruthén nemzetiségűek száma a megelőző évhez képest apadott, mig ellenben a többi nemzetüeké, különösen a tótoké jelentékenyen gyarapodott. Örvendetes jelenségül jegyezhetjük fel, hogy a' magyar nyelv, mint tannyelv naponta több iskolában vétetik bé, a jelentés szerint 26-al több iskolában volt tannyelv a magyar, mint a megelőző évben. Azonban árnyoldala e képnek az, hogy a többnyelvű iskolák jelentékenyen szaporodtak; a két nyelvűek például 266-al; ez csak azon esetben megengedhető, ha miként az illető gyermekek érdeke kivánja, az állam nyelve v é t e t e t t fel azokban második tannyelvül. Az iskolák felszerelései, pénz viszonyai mind örvendetes haladáót tanusitanak; az iskolák alap vagyona például 10 év a l a t t 11 millió forintnál többel gyarapodott. T a n i t ó k é p e z d e van az orságban 67; ezek közül 16 férfi, 6 tanitónő képezde állami, a többiek felekezetiek ; egy magán intézet. E z intézetekben 610 tanár tanított 3060 férfi, 1271 nőnövendéket; az állami képezdékben egy férfi növendék 246 f r t 55 krba, egy nőnövendék 272 f r t 72 krba került. A tornászat! és magán póttanfolyam is tartatott, amazon megjelent 108, emezen 937 tanító. Részünkről az ily póttanfolyamoknak tapasztalás után is kevés eredményt tulajdonítunk, egyedüli óvszernek és teendőnek azt tartjuk, hogy az iskolákat fentartó felekezetek éppen a növendékek érdekében arra szoríttassanak, hogy csak oly tanítókat alkalmazzanak, kik az állam nyelvét bírják s a növendékeknek tanítani tudják.
Az i p a r i s z a k o k t a t á s r a aagy gondot fordított
50
TANÜGY.
a közoktatási kormány. Erre szolgál a b u d a p e s t i k ö z é p i p a r t a n o d a , mely 1879-ben nyilt meg 21 tanulóval; ez intézet ezélja a magasabb iparra készíteni a növendéket; évi költsége nincs adva. A kassai gépészeti ipartanodában 55 növendék tanult, évi kiadás ezekre 13.299 f r t . I p a r o s s z a k t a n i t á s r a , mester inasokra s a felsőbb népiskolákkal egybekötött többféle ipar tanulásra kiadatott 24,999 forint. Óhajtjuk ugyan a közművelődés minden iránybani fejlesztését, megjegyezzük azonban ez alkalommal, hogy Magyarország kiválóan földmivelő ország. Továbbá azt, hogy Belgiumban az iparos oktatás emelésére t e t t kisérletek után arra a meggyőződésre jutottak, hogy mesterséget nem iskolákban, hanem műhelyben lehet és kell tanulni. Végül fel varrnak sorolva a h á z i i p a r előmozditására szánt társulatok s ezek intézetei. K i s d e d ó v ó i n t é z e t van 257, bár 19-el több, mint a megelőző évben; mégis nagyon kevés. Kiválóan érdekes része a jelentésnek a n é p t a n i t ó k o r s z á g o s n y u g d i j i n t é z e t é r e vonatkozó kimutatás; mely szerint ez intézetnek az 1879. év végéveli vagyoni mérlege 1.927,638 frt, de a melybe be van számitva a 728,241 f r t hátrálék is, melynek az irt évben be kellett volna folyni; az intézet törzsvagyona 1.219,778 f r t , mely értékpapírokba, nagyobbára földhitelintézeti záloglevelekben van elhelyezve. Az alap évi bevétele illetményekben: a községekből tanítók elhalálozása v a g y nyugdíjazása esetében 1230 f r t ; az alkalmazott tanítóktól egy szer sminden korra 1885 frt, 15,698 tanító után a községektől egyenként 188,389 frt, a tanítók 55,319 frt, rendes nyugdíjnál nagyobb nyugdijakért 5570 frt, e g y ü t t 252,393 frt, melyhez járulnak a törzstőke kamatai, meg az ország pénztárából járó évi segély, mely az 1879. évben 100 ezer f r t volt. Nyugdijt pótló segélyben részesült 14 személy egyszersmindenkorra 963 f r t b a n ; 170 nyugdíjazott özvegy 14,800 írtban ; 365 árva 9042 f r t b a n ; 33 volt tanító és özvegy 6031 f r t ban ; 5 Özvegy állapota változtával elesett a nyugdíjtól; 27 árva koránál fogva esett el a segélypénztől. A II. szakasz a középiskoláknak, a gymnasiumoknak és reáliskoláknak állapotát jelzi. Ezekről összetes táblás kimutatások helyett az egyes gymnasiumok vannak feltüntetve, és minden viszonyaik méltatva. Az egyes táblázatok szerint v o l t : A budapesti tankerületben 11 gmnban 3566 tanuló 158 tanitó. A pozsonyi „ 8 „ 1805 „ 81 „ A győri „ 14 „ 3393 „ 159 „ A beszterczebányai„ 7 „ 1601 „ 76 „ A kassai „ 14 „ 3283 „ 169 „
TAKÜGY.
51
A n.-váradi tankerületben 11 gmmban 2715 tanuló 153 tanító. A szegedi „ 10 „ 2670 „ 166 „ Erdélyi „ 13 „ 2425 , 189 , E g y ü t 88 gmnban 21458 tanuló 1101 tanitó. A n é p e s s é g v á l t o z á s á t feltüntető számok szerint az 1879. évben a tanulók száma 879-el gyarapodott, melynek felénél több, 470 a szegedi tankerületre esik. A tanulók e l é m e n e t e l é t feltüntető számok szerint a nyolez tankerületben 3067 növendéknek volt hiányos az előmenetele ; tehát az összes tanulók 14°/o-ka megbukott. Igen n a g y contingens, részünkről ez abnormitásnak okát a rendszeren kivül hajlandók vagyunk annak az érezhető rosz szellemnek tulajdonitani, mely szerint a gymn. tanulók nem akarnak kellő szorgalmasak lenni. Nemzetiségre nagyon túlnyomó a magyar és magyarul beszélő növendékek száma, nem magyar tannyelvű gymnasium nagyon kevés van. Rendkívüli tantárgyakul fel vannak véve nagyon sok gymnasiumban a franczia nyelv, egy párban az olasz meg angol nyelv, van oly gymnasium is, melyben a franezia meg román nyelvek is fel vannak véve ; a nyelveken kivül szép és gyors irás, ének és zene. Részemről a gymnasiumok rendes t a n t á r g y a i t — ezekhez számítva a szépírást és rajzot, elégségesnek tartom a tanulóknak még túlságos elfoglalására is annyira, hogy örvendenünk kell, ha a klassikai nyelvek mellett az egy német idegen nyelvből, a melyet mind átalános művelődési tekintetekből, mind pedig tényleges hazai viszonyainknál fogva a lehető terjedelemben tanítanunk kell, óhajtott eredményt mutathatunk fel. É s éppen ezért czélellenesnek tartom még más élő nyelveknek a felvételét, mert teljes lehetetlen azokban némi eredményt várni, habár a jelen kimutatásban jó és elégséges eredmények vannak jelezve. Éretségi vizsgára állott ezen gymnasiumokban 941 növendék, ezek közül megbukott 80, tehát 8°/ 0 -nál valamivel több. Fel vannak még tüntetve a jelentésben az intézetek pénzviszonyai, az azokra tett kiadások, valamint a gymnasiumok jövedelmei tan- és felvételi dijakból, de összetes kimutatások nem levén az adatokat összeállítani mondhatni lehetetlen. Az egyes intézetek kiadásai nagy hullámzást tüntetnek fel, például a szebeni államgymn. kiadása 24,116 f r t jövedelme tanés felvételi dijakból 2073 f r t ; az egri főgymn. kiadása 38,175 f r t , bevétele 2532 f r t ; a budapesti V. tankerületi főgymn. kiadás 43,761 frt, bevétele 5235 f r t . Az önkormányzati joggal bíró protestáns és görögkeleti felekezetek gymnasiumainak csak népesedési viszonyai vann a k jelezve; ezen felekezeteknek van e g y ü t t 62 gymnasiumok
757 tanítóval, 12487 tanulóval.
52
TANÜGY.
H a az előbbiekhez számitjuk a fiumei 1 iskolát 18 tanítójával, 151 tanulóval, van az országban összesen 151 gymn. 34,096 tanulóval, 1877 tanítóval, A gymnasiumokról szóló jelentéshez csatlakozik a pesti és kolozsvári k ö z é p i s k o l a i t a n á r k é p z ő k é t i n t é z e t , amabban volt 23 tanár és az év végén 33 tanuló; emebben 15 tanár és 33 tanuló. A r e á l i s k o l á k éppen azon rovatok a l a t t és éppen oly részletesen vannak méltatva, mint a gymnasiumok s viszonyaik oly részletesen feltüntetve, mint emezeké. Van az országban 26 reáliskola, melyekben az utolsó tanévre beiratkozott 5316 tanuló, e számból az év folytában 443 elzülvén, maradott az év végével 4872 növendék, kik közül 1941 izraelita levén s a nagyobb rész után kelletvén az elnevezésnek történni, ez intézeteket zsidó honfitársainkról sajátlag zsidó intézeteknek lehetne nevezni. A népesedési mozgalomra vonatkozó táblás kimutatás 386 tényleges apadást t ü n t e t fel. Bámulatos, hogy a megelőző jelentésben a minister által megszüntetendőknek jelzett székelyudvarhelyi meg dévai reáliskolákban ez évben a tanulók száma gyarapodott, amabban 12, ebben 15 tanulóval. Jelenleg is nagy a különbség ez intézetekben a felsőbb és alsóbb osztályok népessége között, a 4872 növendék közül csak 236 van VIII. osztálybeli: egyes intézetnél még feltűnőbb abnormitás van; a pesti egyik reáliskolába az I. osztályban volt 155, a VIII-ban 14 tanuló ; a felsőbb nép- és polgári iskolákat illetőleg kimondott azon Ítéletünket, hogy osztályaik számát apasztani k e l l : a reáliskolák népességi viszonyai igazolják ; az érettségi vizsgálatokról szóló kimutatások pedig azt igazolják, hogy ez intézetek nagyon kevéssé munkálnak létezésük czéljára, a műegyetemi készülésre; az érettségi vizsgára jelentkezett 236 tanuló közül 19 előlegesen megbukván vagy eltiltatván a vizsga letételétől és 33 a szóbeli vizsgálaton megbukván, az érettnek nyilvánított 193 növendék közül csak 70 k é s z ü l t műegyetemre, a nagyobb rész más p á l y á k r a lépett; a felső nép- polgári iskolák növendékeiből is nagyon kevesen lépnek az iparos pályára, pedig ez intézeteknek az volna hivatásuk, hogy ennek szolgáljanak. A tanulásbani előmenetelt feltüntető számok még nagyobb abnormitást mutatnak; a vizsgát állott 4873 tanuló közül javító vizsgát tehetett 449, osztályt ismételni köteles volt 648, tehát 1129 az összes népességnek majdnem egy negyede elégtelen osztályzatot n y e r t s majdnem mindenik ötödik tanuló megbukott. A 26 reáltanodánál 458 t a n á r volt alkalmazva. A III. szakasz a felsőbb tanintézetekről szól; ezek közül fel vannak sorolva a r ó m . é s g ö r . k a t h . h i t t a n i intézetek, melyek táblás kimutatásából örömmel győződhetni
TAKÜGY.
53
meg arról, liogy ez intézetek növendékeinek száma 54-el növekedett a megelőző évhez képest, tanúságául annak, hogy a napjainkban mondhatni legtisztességesebb és jelentékenyebb papi pályára többen vágynak lépni. Az ostrom alá fogott j o g a k a d é m i á k n a k népességi és a vizsgákra vonatkozó viszonyai vannak feltüntetve. A 7 jogakadémia közül 4 a tanulmányi alapból fentartott királyi (miért nem országos) intézet, a szebeni állami, 2 felekezeti. Ezekben tanitott 86 tanár 567 növendéket; a megelőző évhez képest 26 tényleges apadás v a n ; egyedül a szebeni jogakadémia népessége gyarapodott 24 növendékkel. A két országos egyetemről, az ezekkel összekötött középiskolai tanárokat képző intézetekről, meg a műegyetemről szóló tudósitások ez intézetek haladását tüntetik fel; bár mindkét egyetemnél a tanulók számában az utolsó fél évben némi csekély apadás mutatkozik. A z Y. s z a k a s z a z e m b e r b a r á t i é s k ö z m ű v e l ő d é s i i n t é z e t e k r ő l s z ó l . Ily intézetek a váczi siketnémák orsz. intézete, melyben 104 növendék volt, kik közül alapítványon neveltetett 72 növendék ; iparos foglalkozást tanult 51. A vakok budapesti orsz. intézetében volt 83 növendék ; a 83 szerencsétlen növendék között ez évben az egészségi állapot sem volt kielégitő. A b a 1 a t o n-f ü r e d i s z e r e t e t h á z (fiu árvaház) 61 növendéket növelt. Ez intézet fentartási tényleges költsége 10,147 frt, melyet az intézet alapvagyonának kamatai, közadakozás, sorsjáték és az állampénztár 2000 forinttal fedezett; növelésben és oktatásban részesült 61 fiu. A z o r s z á g o s s z i n i t a n o d á n a k az év végén a drámai és operai szakon volt 64 növendéke. Az o r s z á g o s z e n e a k a d e m i a Örvendetesen gyarapodott: a növendékek számának gyapapodása okán a tanárok számát is szaporítani kellett. Volt az intézetnek 90 növendéke, kik közül az év folytán kilépett 14. Igen üdvös eszme van megpendítve a jelentésben, mely szerint az orgona és öszhangzó ének tanítása is munkába veendő. Az o r s z . m i n t a r a j z t a n á r-k é p e z d é b e n a nyári félévben 113 növendék volt; a képzés Örvendetes eredményt t ü n t e t fel; az év folytán tanárságra képesittetett az intézet növendékei közül 19, nem intézetbeli 10. Nevezetes momentumul járult ez intézethez a vele kapcsolatban felállított minta rajztanoda és iparmuzeum a felsőbb ipar fejlesztésére. A három utóbb emiitett tanintézet pénzviszonyai nem levén feltüntetve, e tekintetben tájékozatlanok vagyunk. A n e m z e t i m u z e u m minden osztályában tetemes gyarapodást tüntet fel a jelentés, örvendetes jeléül e nemzeti intézetünk emelkedésének. A m ű e m l é k e k r ő l szóló részéből a jelentésnek kie-
54
TANÜGY.
melhetjük a h a z a i g ó t h - s t y l ü műemlékek ezimű jeles könyv kiadását, 7 épitési emléknek, jelesen templomnak jó karban tartására tett munkálatokat. Hunyadvára helyreállítása a sok tervezgetés és pénzhiány miatt az eredeti tervszerénti nagy mérvben nem történt ugyan meg, de az idő rombolása ellen már biztosítva van. A k é p z ő m ű v é s z e t e k r ő l szóló része a jelentésnek hasonlóan mutat fel örvendetes jelenségeket. Nagy megnyugvást nyújthat az országnak a jelen terjedelmes és részletes jelentés az iránt, hogy köznevelésünk és művelődési eszközeink és intézeteink kellő számban meg vannak, még csak a humánus intézetek, vak- és siketnéma-intézetek gyarapitása lenne véleményünk szerint szükséges. Azon óhajtással zárjuk be ismertetésünket: bárcsak a felmutatott kerethez béltartalma is méltó legyen. KOVÁCSI ANTAL.
EGYHÁZI
SZEMLE.
„Mindenütt jó, de legjobb otthon." Azt t a r t j a a közmondás. Kezdjük hát mi is az uj évfolyamban szemlénket itthon, h a z á n k b a n . Nem mintha itt mindenek ékesen és jó rendben lennének, hanem ha szüntelen csak a külfölddel foglalkozunk, könnyen ugy járhatunk, mint az a csillagász, a ki folytonosan a távol égboltozat ragyogó csillagait vizsgálva, a lábai előtt levő árokba esett. A mult évben életbe léptetett büntető törvénykönyvben több czikkely van, a melyek egyenesen a lelkészeket érdeklik. Ezeket a „Ker. Magvető" mult évi 5-dik füzete is közölte. Ezek közül az 1879-ik évi XL-ik t. cz. 53. §-e akkora port vert fel, hogy ember legyen, a ki már most azon el tud igazodni. Nincs lap az országban, a mely hozzá ne szólott volna, magyarázva azt igy is, ugy is. Kötelességünknek ismerjük azért mi is hozzá szólani. A szóban levő §. ez: „A ki életkorának tizennyolczadik évét még be nem töltött kiskorú egyént az 1868. LIII. t. cz. rendelkezése ellenére más vallásfelekezetbe fölvesz: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." E törvényczikk értelmében a soproni kir. járásbíróság által, az ottani plébános, illetve ennek segédlelkésze ellen, mivel ez amannak utasítása szerint egy evang. vallású apának r. kath. vallású nejétől született figyermekét megkeresztelte és a megtörtént keresztelést a soproni r. kath. plébános által vezetett anyakönyvbe bevezette, a soproni kir. járásbíróság előtt panasz emeltetvén: vádlottak bűnperbe idéztettek és miután az
