A választók és a körzetek feltérképezése

A választók és a körzetek feltérképezése Lendvay Endre Responsum Kft., ügyvezető igazgató Ha nem tévedek, Oliver Cromwell mondta egyszer, hogy az nyeri a csatát, aki előbb tudja meg, hogy mi van a domb túloldalán. Ha választásokról beszélünk, akkor az nyer, aki pontosabban ismeri a választókat. Erről szól ez a tanulmány.

Raabe Kiadó

Beszediras5_10_3_polgar.indd 1

A szónoklás művészete

2010.05.10. 11:32:06

2

A választók és a körzetek feltérképezése

1. Alapvetés A politika nem más, mint a hatalom megszerzése és gyakorlása

Demokráciában élünk. Ennek egyik velejárója, hogy országos és helyi közéletünk zászlós eseményei a szavazások, választások. A köz ügyeiben ez a döntéshozatal jellemző módja… A helyi politikának is megvan a maga döntési hierarchiája: döntéseket hoznak a bizottságok, és döntéseket ajánlanak a képviselő-testületnek. Döntést hoz – vagy éppen odáz el – a képviselő-testület és természetesen a polgármester. A legsúlyosabb helyi döntéseket azonban a szélesebb értelemben vett önkormányzat, a helyi választópolgárok közössége hozza. Dönt a polgármester a képviselők személyéről, és ezáltal meghatározza, hogy a következő választási ciklusban kik döntsenek a település életének sokszor sorsfordító kérdéseiben. Előfordul, hogy fajsúlyosabb kérdésekben ugyancsak ez a szint dönt: helyi népszavazásokról is gyakran hallhattunk az elmúlt években. Ami már kicsit sajnálatosabb, arról ritkábban, hogy jogával élve mondjuk egy település képviselő-testülete írt volna ki népszavazást egy olyan ügyben, amely súlyánál fogva méltó erre a döntéshozatali szintre... Megragadva a lehetőséget, biztatnám erre Önöket, leendő döntéshozókat. Erős felhatalmazást lehet így ügyek mellé szerezni, tehát a népszavazás nem csak a mindenkori ellenzék fékezőeszköze lehet, hanem a vezető erő „önmérséklő”, mégis megerősítő politikai eszköze is. Igaz, gyenge pontja a dolognak, hogy meg kell nyerni a szavazópolgárok többségének támogatását. De nem ugyanez a feladat négyévente? Nem jobb időben tudni, hogy tényleg támogatják-e elképzeléseinket a választók, vagy csak mi véljük úgy? Nem jobb-e időben világos képet alkotni a választókról és nem a választáskor csodálkozni? Kicsit leegyszerűsítve: Nem jobb-e egy száguldó vonat vezetőfülkéjében lenni, mint előtte állni?

Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

3


Manapság egyre inkább növekszik a helyi ügyek iránti érdeklődés a lakosság részéről, főként azokon a területeken, amelyek közvetlenül érintik őket. Emiatt elsődleges cél, hogy a kommunikációs tevékenységgel előre megtervezett módon, jól informálják az érintetteket, hogy szerepüket a helyi ügyekben a megfelelő módon tudják betölteni. A nagyobb állampolgári tudatosság arra ösztönzi az embereket, hogy aktívan vegyenek részt a helyi kormányzásban. Elvárják a folyamatos tájékoztatást az önkormányzat működéséről, az aktuális ügyek alakulásáról. Ebben a folyamatban lehet partner a képviselő(jelölt), polgármester(jelölt). A képviselő-testület helyi politikusokból áll. A polgármester is az. A politika pedig, ha tetszik, ha nem, a hatalom megszerzéséről és gyakorlásáról szól. Jó lenne, ha mindenki azért igyekezne megszerezni a politikai irányítás lehetőségét, mert őszintén azt gondolná, hogy amit ő tud, az igazabb, jobb, hasznosabb, ahogy ő szeretné tenni a dolgait, az szebb, nemesebb, mint a többi jelölt elképzelései. Erről persze meg kell győzni a választókat is. Ez a kis tanulmány erről a feladatról, a helyi politikai hatalom megszerzéséről szól.

2. Lássunk tisztán! Ha el akarunk jutni a Veszprémi Állatkertbe, megnézzük a térképen, hol van, aztán megnézzük, mi hol vagyunk, és elgondolkodunk, hogy miképp is juthatunk el célunkhoz. Ha a közelben vagyunk, odasétálunk, messzebbről már kérdés, hogy kerékpárral, autóval, esetleg busszal vagy vonattal közelítsük meg a helyszínt. Ha történetesen épp Mexikóban múlatjuk az időt, komolyan meg kell fontolnunk repülőgép és/vagy hajó igénybevételét is. Ahhoz, Raabe Kiadó


Ahhoz, hogy célt érjünk, tudnunk kell, honnan indulunk, és hogy hová akarunk eljutni


2010.05.10. 11:32:07

4


hogy bármit is elérjünk, először tehát tudnunk kell, milyen távol vagyunk a célunktól. A fenti, kicsit kisiskolás példa egyszerűnek tűnik, de ha belegondolunk, a választási kampány nagyon is hasonló dolog. Hasonló, de kicsit azért bonyolultabb: Nincs olyan atlasz, amit levehetnénk a polcról, hogy saját településünk politikai térképét felüthessük benne. Különösen, mivel a politikai térkép igen változékony jószág, hamar elévül, gyakran kell újrarajzolni. Ha helyi politikai ambícióink vannak, akkor kezdjük a munkát a helyi térkép felvázolásával, és sohase hagyjuk abba a frissítését!

3. A reális kép fontossága Ne arra legyünk kíváncsiak, kire akarnak a szavazni a választók, hanem arra, hogy mi a fontos számukra!

Megállapítottuk, hogy a reális kép megszerzése kulcskérdés. Kérdés az, hogy miképpen alakíthatunk ki valóságnak megfelelő képet a helyi választók gondolkodásáról és szándékairól. Itt álljunk is meg egy pillanatra: Nem az az első kérdés, hogy mit, pláne hogy kit szeretnének a választók. Utóbbira nehéz is választ kapnunk. Egyrészt a helyi választások előtt sokszor csak az utolsó pillanatban lehet tudni, hogy kik is versenyeznek egymással, ekkor azonban sokszor már késő gondolkodni! Másrészt a helyi jelölőszervezetek és jelöltek nagyon gyakran nem képezik le az országos mintát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy milyen sokszor független jelölt nyer egyik-másik körzetben (ha van) vagy épp a polgármesteri székért vívott küzdelemben. Akár komoly támogatottságú országos párt jelöltje előtt. Helyben nagyon felértékelődik a jelölt ismertsége, megbecsültsége vagy akár családi kapcsolatai, beágyazottsága a helyi közösségbe.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

5


Világos tehát, ha időt akarunk hagyni az építkezésre, azt kell megértenünk, hogy miről és hogyan gondolkodnak a választópolgárok! Ez azért is fontos, mert a képviselő-testület a településen élők választott képviselete, a polgármester a választott vezető, ennek megfelelően minden energiáját arra kell fordítania, hogy biztosítani tudja a helyben élők által elvárt életminőséget. De mi is ez? Ezt kell elsősorban megtudnunk, és ez nem is olyan könnyű feladat, mint elsőre látszik. Már viszonylag kis településen is kiderülhet, hogy amit mi vélünk a közjóról, az eltér attól, amit a választók többsége gondol ugyanarról a témáról. Fontos-e, hogy helyben legyen az iskola, vagy az a fontosabb, hogy versenyképes tudást szerezzen a gyerek? Egyáltalán ez a helyes kérdés? Megoldható mindkettő? Mennyit szánjunk erre a célra a mindig szűk költségvetésből? A csapadékvíz-elvezetés megoldása a sürgetőbb, vagy az időről időre sártengerré váló utak burkolása? Saját hivatal vagy körjegyzőség? Kerítéstől kerítésig elv alapján építsünk utakat (tehát amit elkészítünk, ott legyen járda, csapadékvíz-elvezetés, zöldfelületek rendezése, útszegély, padka, útburkolat stb.), vagy most fontosabb, hogy minél több helyen legyen járda, mindegy, milyen maga az út, vagy épp fordítva… Nyissuk ki a kapukat, és próbáljunk újabb lakókat településünkre csábítani, ennek kapcsán minősítsük át… De melyik területet? Kiét is? Ez a szempont? Vagy csak gondoljuk, hogy ez? Vagy csak gondoljuk, hogy nem ez?! Engedjünk valamilyen gazdasági tevékenységet, de milyet is? Nem folytatom. Mindenki érti, hogy nagyon nehéz mindent pontosan látni, és bizony, az is lehetséges, hogy nehéz akár két olyan választópolgárt találni, aki minden kérdésben pont ugyanazt gondolja. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

6


4. Az a híres „píár”… A választási program a szűk források újraosztásáról szól

Választástól választásig az önkormányzati munka nem más, mint a szűkös források újraelosztása. Nem mindegy, hogy a csekély mozgásteret milyen mértékű életminőség-javításra tudjuk felhasználni. Hová tegyük a hangsúlyokat? Ha az alapvetésben foglaltaknak megfelelően a közjót szeretnénk szolgálni, akkor nem kérdés, hogy meg akarjuk-e ismerni a közakaratot. Nem koncepciótlanság megkérdezni a választók akaratát, hanem arra biztatom Önöket, hogy legyen ez a koncepciójuk! Fogadjuk el, hogy a fontos információk nemcsak az önkormányzatnál vagy a jelölteknél születnek, hanem a településen élőknél is, és ahhoz, hogy a települési politikusok jobban ellássák feladatukat, szükségük van a lakossági véleményekre is. A közönségkapcsolat (Public Relation, PR), azaz a lakossággal való folyamatos párbeszéd azért is hangsúlyos, mivel a lakosságtól mindig valós képet kaphatunk a település állapotáról, az aktuális igényekről és fejlesztési szükségletekről, ugyanakkor, mint a jelölt legfőbb „ügyfelei”, kulcskérdés a megfelelő tájékoztatásuk az őket érintő kérdésekről, lehetőségekről. A polgárközeli önkormányzás, a szolgáltató típusú önkormányzati modell megköveteli, hogy a helyi közösség aktívan részt vegyen saját környezetének alakításában, befolyásolni tudja a helyi társadalomra is kihatással lévő folyamatokat. Ezt a megközelítést egyre inkább igénylik is a választók. Az a jelölt, aki ezzel az eszközzel élni tud, nagyon komoly előnyre tehet szert vetélytársaival szemben! A helyi társadalom szervezett keretek között válik kommunikációs és véleményformáló partnerré a jelölt és az önkormányzat számára. A vélemény kialakításában és alakításában részt vesznek a civilszervezetek és a gazdasági élet szereplői is.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

7


A PR a leghatékonyabb eszköz az ilyen együttműködések elérésében, ezért szükséges legalább nagy vonalakban megismernünk eszközrendszerét. 4.1 Kezdjünk hozzá! – Jó napot kívánok! Hogy van mostanában? – Udvarias ember valahogy így köszönti az ismerősét. Udvarias jelölt sem tesz másként. Illik üdvözölni a választót és megkérdezni, milyen közérzete. Aztán, ha elindul a beszélgetés, előbb-utóbb sor kerülhet (és kerül) arra is, hogy a jelölt is elmondja, hogyan látja a település ügyeit. A politikai közönségkapcsolat erre az egyszerű logikára épít. De mi módon ismerhetjük meg a választók gondolkodását és szándékait? Rengeteg, sajnos a legtöbb településen kiaknázatlan eszköz áll rendelkezésünkre. 4.2 „Passzív” adatgyűjtés Első lépésként javaslom, hogy dolgozzuk fel a már meglévő információkat! Mindenekelőtt nézzük, milyen témákkal foglalkozik a választó, és mi a véleménye!

Az első feladat a hozzáférhető adatok feldolgozása

1. A különböző társadalmi, politikai szervezetek milyen témákat tűztek/tűznek a zászlajukra? Esetlegesen tag ismerőseinkkel beszélgethetünk erről, vagy ismerőseink is beszélhetnek az ő ismerőseikkel. Sok mindent megtudhatunk a szándékokról a különböző beadványok, jegyzőnek, polgármesternek címzett kérdésekből, képviselőik kérdéseiből, interpellációiból. Ne legyünk restek ezeket is átnézni, átnézetni! 2. Milyen témák a meghatározók a helyi újságban? Kérdés, hogy ki írta? Saját cikkeinket – ha vannak – Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

8


ne tekintsük túl fajsúlyos forrásnak, mert félrevezethet. Ebben a fázisban nem fontos, hogy mi a vélemény, csak az, hogy mi a felvetett téma! 3. A fentiek alapján készítsünk a témákról egy listát! 4. Ha tudjuk, állítsuk valami hozzávetőleges fontossági sorba a listánkat! Nem kell megijedni, lehet a sorrend alapja megérzés is, vagy ha van türelmünk, akkor például az említések száma is támpontot nyújthat. Most tehát – elegánsan fogalmazva – van egy többé-kevésbé priorizált témalistánk. 5. Ha vannak olyan témák, kérdések, amelyeket mi fontosnak tartunk, de nem foglalkozik vele senki (más), vegyük fel a lista a végére. Lehet, hogy tényleg fontos – mi már látjuk, más még nem. A következő feladat a véleménytérkép elkészítése

Most nézzük meg azt is, hogy kik a véleményformálók településünkön! 1. Milyen jelölőszervezetek voltak az elmúlt választásokon, tudunk-e újabbakról? 2. Kiket érnek el? Mekkora a hangjuk? Mekkora a támogatottságuk? (Ezt pontosan még nem tudhatjuk, de azt már érzékelhetjük, hogy kiket szólítottak meg.) 3. Milyen társadalmi szervezetek fogalmaztak meg a település életével vagy annak egy-egy területével kapcsolatban véleményt? 4. A fentiek alapján elég egyszerű egyfajta véleményformálói listát összeállítani. Tegyük meg! 5. Kik a vizsgált szervezetek vezetői, „megmondóemberei”? Milyen a kapcsolat közöttük?



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

9


6. Kik azok a tekintélyes helyi személyiségek, akiknek a véleményére odafigyelnek, és nem kapcsolhatók közvetlenül valamilyen szervezethez? (véleményvezérek) Mit tudunk az ő álláspontjukról? Vessük össze a két listát egy táblázatban, melyet nevezzünk, mondjuk vélemény-térképnek! Ebbe már be is írhatjuk a rövid álláspontot! 4.3 Vélemény-térkép Témák

1. Szervezet

2. Szervezet

3. Szervezet

4. Szervezet

Iskola

Helyben

Társulásban

–

Helyben

Útépítés iránya

Észak–dél

–

Észak–dél

Központtól kifelé

Beköltözők

A falu megtelt!

Jöjjenek, ha akarnak.

Ha fizetnek, jöhetnek.

Adjunk telket, ha jönnek!

Vállalkozások

Csak a helyiek, nem kell új!

Ha fizetnek, jöhetnek.

Ne akadályozzuk, ha jönni akarnak!

Adjunk telket, ha jönnek!

…

Fontos látnunk, hogy milyen helyi politikai erőterek vesznek minket körül, mielőtt nekirugaszkodnánk a kommunikációnak. Már volt róla szó, hogy a helyi önkormányzati választásokra nézve csekély értéke van az ilyesfajta kalkulációknak, sőt kimondhatjuk, minél kisebb a település, annál csekélyebb, mégis segít a tájékozódásban. Milyen adatokat tudunk feldolgozni?

A következő lépés az erőviszonyok felmérése

1. Milyen témákban, milyen eredmények születtek a legutóbbi választásokon/népszavazásokon? 2. Melyik szervezet melyik témában foglalt állást? Milyen eredményt ért el? Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

10


3. Rendeljük az eredményeket az egyes szervezetekhez. Így összeáll egy erőviszony-táblázat is.

4.4 Aktív adatgyűjtés Ha ismerjük a témákat, ismerjük a választókat

A fenti felmérés csupa passzív eszközt tartalmazott. Ha van időnk, ahhoz, hogy igazán pontos képünk alakuljon ki a választók érdeklődéséről, érdemes aktívabban is adatot gyűjteni. Ennek sokféle technikája létezik. Kezdjük a kényelmesebbel! Informatikai eszközökben jobban ellátott településeken érdemes saját honlapot indítani, melynek vélemény rovatát ügyesen lehet úgy alakítani, hogy apránként képet adjon az embereket érdeklő kérdésekről. A honlapon mindegyik felhasználó szavazhat, részt vehet mini kérdőíves véleménykutatásban, illetve a regisztrált felhasználók témát (topic) tudnak kezdeményezni, illetve hozzá tudnak szólni az őket érdeklő kérdésekhez. Érdemes ezt a lehetőséget jobban kiterjeszteni, nemcsak a fórumon elérhetővé tenni, hanem lehetővé tenni, hogy például a cikkekhez, hírekhez kapcsolódóan is el lehessen mondani a különböző véleményeket. Ezek a minőségi információk nem reprezentatívak, és többnyire nem is számszerűsíthetők, mint a különböző felmérések vagy statisztikák, viszont tartalmuk sokszor bővebb. Külön csavar lehet, ha a honlapot nem a potenciális jelölt vagy a jelölőszervezete jegyzi, hanem valamiféle civil kezdeményezés. Ebben az esetben őszintébb véleményekre és reálisabb képre számíthatunk. Nem lebecsülendő előny lehet a regisztrált látogatókból legálisan felépíthető elektronikus levelezési lista, mely a későbbiekben egyszerűen használható célirányos kérdezésre vagy éppen nem kevésbé célirányos tájékoztatásra.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

11


Az internet adta lehetőségek igénybevételével megvalósuló kétirányú kommunikáció jól felhasználva komoly politikai tőkét jelenthet. A választási kommunikációs stratégia kidolgozása során ezért hangsúlyos feladat a világháló kezdeményező szemléletű használata és beépítése a jelölt kapcsolattartási rendszerébe. Ez azonban ennek a tanulmánynak már erősen a határterülete. Térjünk is vissza a felmérések témájára! Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az informatikai lefedettség bizony még hiányos, és hagyományosabb eszközöket is be kell vetnünk! Kézenfekvő a (helyi vagy saját kiadású) újságban cikk/hirdetés írása vagy egyszerű szórólap eljuttatása a választóhoz, melyen feltüntetjük elérhetőségeinket, megkérdezzük véleményüket (kérhetjük tanácsukat). Kicsit több válaszra számíthatunk, ha személyes a megkérdezés. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel. Ki kérdezzen? Aktivisták? Ebben az esetben világos a kapcsolódás, a cél is könnyen kitalálható, a vélemények óvatosabbak lesznek, viszont a szimpátia növelhető. („Végre valaki, aki engem is megkérdez!”) Érezhető, hogy ez inkább a véleményformálás eszköze, mintsem a mérésé. Ha „külsősöket” kérünk fel, a torzító hatások csökkennek, a vélemények is őszintébbek lesznek, ugyanakkor ez költségesebb is valamivel. Országos vagy területi jelölőszervezet esetén lehet esetleg „aktivista-cserében” is gondolkodni, ez mindenképp költségkímélőbb megoldás.

Vessünk egy pillantást hagyományosabb kérdezési módszerekre!

A mérést persze meg kell tervezni, a kérdezőket fel kell készíteni, ami – valljuk be – külön szakma, de nem reménytelen vállalkozás.

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

12


Mit kell átgondolnunk? 1. Mire kérdezzünk? Milyen adatokat (nem eredményt) szeretnénk kapni? Számok, vélemény megoszlás érdekel? Vagy csak a problémalistát építeném tovább? 2. Hogyan kérdezzünk? Ha számokat akarunk látni, akkor választási lehetőségeket kell felkínálnunk, ha véleményeket, akkor nyitott kérdéseket (is) kell feltennünk! 3. További kérdés, hogy kit kérdezzünk és hogyan? Hány embert akarunk megkérdezni? Ha „mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk”, akkor sem feltétlenül kell mindenkit megkérdeznünk, de ügyeljünk, hogy a megkérdezettek megfelelően képviseljék a települést. Legyen nyugdíjas és első szavazó, vállalkozó és alkalmazott, gyesen lévő anyuka és köztisztviselő stb. És az arányok… Ajaj! De ne ijedjünk meg! Talán mégis egyszerűbb és megfelelő lehet az is, ha a helyi telefonkönyvből véletlenszerűen válogatunk. Ez bizony külön szakma, a mintavétel módszertanáról könyveket írnak, de praktikusan ez is elfogadható eredményt ad. 1. Hány embert kérdezzünk? Illetve egyszerre hányat? 2. Kik azok, akiket mindenképp meg kell kérdeznünk? (Például véleményvezérek.) Ha már elegendő adattal rendelkezünk, megfelelő feldolgozással megkönynyíthetjük a programalkotást és a kampánytervezést

4.5 A feldolgozás A fenti passzív és aktív adatgyűjtés után következik a feldolgozás fáradságos ám érdekes munkája! Ez megint csak határterület, de kicsit tekintsünk rá! Mit vizsgálunk? 1. Mik a megoldandó problémák a településen? 2. Vannak-e ok-okozati összefüggések a problémák között? (Lehet, hogy egyik a másikból fakad!)



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

13


3. Az ok-okozati láncok átgondolása kapcsán azonosíthatók-e esetleg újabb problémák vagy kockázatok? 4. Milyen megoldásokban gondolkodnak az emberek? (Sokszor nagyon is jól látják a polgárok, hogy merre van a kiút, a politikus jól teszi, ha elgondolkodik az ötleteiken!) 5. Mi milyen megoldásokat tudunk felvállalni? 6. A mi elgondolásainkhoz jelenleg mekkora támogatást remélhetünk? 7. Kiket és hogyan állíthatunk magunk mellé? (Vö.: véleményvezérek!) Ezzel egyszerre két határterületre is elérkeztünk: 1. Hogyan építsük fel a választási programunkat? 2. Milyen legyen választási kommunikációnk? Milyen programok legyenek a kampányban?

4.6 Programalkotás Lássuk először a programot! A helyzetfelmérés után a következő lépés az általunk kínált program tervezése, amelyben a célokat az igényekhez és a lehetőségekhez igazítjuk. A célok meghatározását követően, a választási program megalkotásakor az „Üzenet Fogadó”-it szükséges pontosan azonosítani, ugyanis a különböző célcsoportok számára az üzeneteket megfelelően, személyre szabottan kell megfogalmazni. Minél jobb és pontosabb a célcsoport „szegmentálása”, annál hatékonyabban lehet kommunikálni (annál kevesebb „zajhatás” befolyásolhatja az üzenetünket).

A programalkotás a megismert igényekhez alkalmazkodó célrendszer megalkotásával kezdődik A következő feladat a célcsoportok azonosítása és a megszólításuk megtervezése

Ehhez a munkához jó látni, hogy milyen is egy jól meghatározott célcsoport. Egy adott célcsoport Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

14


tagjainak hasonlóak a problémái, és fel is ismerik, hogy ezek valós problémák, fontos témák számukra! Külön szerencsés, ha arra szerveződnek, hogy ezeket a problémákat megoldják, adott témákkal kapcsolatban megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezzenek. (Például: Nyugdíjasklub, Faluszépítő Egyesület, Játszótér Alapítvány stb.) A fentiek alapján megkülönböztethetünk úgynevezett célcsoporttípusokat, melyeket eltérő módon érhetünk el: 1. „Nem” célcsoport: Esetükben nincs probléma. 2. Latens célcsoport: A problémát még nem ismerték fel, holott az már adott. PR-szempontból ideális eset, ha a kommunikációs tevékenységünket akkor aktivizáljuk, amikor már látható, hogy a latens célcsoport aktivizálódni fog. Ebben az esetben lehetőség, hogy a célcsoport tudatosodási folyamata során saját információinkkal részt vegyünk annak alakításában. 3. Tudatos célcsoport: A problémát azonosították. Esetükben sürgősen reagálni kell, különben fennáll annak a veszélye, hogy máshonnan szerzik be az információkat, vagyis nem biztosított, hogy a jelölt érvei kellően érvényesülnek. 4. Aktív célcsoport: A fentieken túl már szervezetileg is aktívak. Esetükben a PR-lehetőségek már behatároltak, hiszen ez a célcsoport már csak olyan információt fogad be, amely saját álláspontját igazolja. A következő kérdés az, hogy milyen legyen választási kommunikációnk? Milyen programok legyenek a kampányban? Hogyan érjük el a célcsoportokat? Erre sokféle válasz születhet, de a jelen téma, a választók feltérképezése szempontjából az a fontos, Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

15


hogy miképp járulhatnak hozzá a rendezvények a helyi politikai térképezéshez. Kétirányú kommunikációs stratégia alkalmazásával az elemzésekből és felmérésekből a kampány kezdetén kialakított kép folyamatosan tisztul, pontosodik. Így a kampány nemcsak a kampányüzenetek választókhoz való eljuttatásáról szól, hanem a választók folyamatos és egyre alaposabb megismeréséről, a kezdetben felrajzolt térkép pontosításáról is.

5. Térképezés a kampány során A kampány-kommunikáció eszközrendszere nem ennek a tanulmánynak a témája, ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a választási időszak folyamatos lehetőséget biztosít újabb és újabb adatok begyűjtésére és feldolgozására is. Éljünk ezzel a lehetőséggel!

Minden kampányesemény lehetőség választói térképünk pontosítására

A teljesség igénye nélkül, inkább szemléletformálás céllal néhány választóitérkép-tisztázásra is alkalmas kampányeszköz: 1. Aláírásgyűjtés. Megfelelő ügyek mellett vagy ellenében gyakran aláírásgyűjtéssel fejezik ki véleményüket a választók. A jelöltek is gyakran élnek ezzel az eszközzel. Az aláírók kifejezett hozzájárulásával a nevük, elérhetőségük felhasználható a további tájékoztatásukra, a politikai marketing céljaira. 2. Ajánlószelvények gyűjtése. Kritikus téma! Figyelem! Semmiféle nyilvántartás nem készíthető sem a szelvényt átadókról, sem az azt megtagadókról. Ugyanakkor semmi sem tiltja, hogy a szelvények gyűjtésével egyidejűleg az aktivisták valamiféle tájékoztató anyagot, szórólapot adjanak át, és ennek keretében a választót megkérdezzék, hogy kér-e Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

16


további tájékoztatást, részt kíván-e venni a program kidolgozásában vagy éppen a kampányban. Erről külön nyomtatvány is kitöltethető. 3. Telefonon elérhetők a választók. Lehet valamiféle rövid kampányüzenetet megfogalmazni vagy éppen kérdezni. 4. A különböző lakossági fórumokon, önkéntes alapon lehet jelenléti ívet közreadni, ugyancsak a választó hozzájárulását kérve az adatainak felhasználásához. Hosszasan lehetne sorolni még az alkalmakat, de azt gondolom, hogy a fenti néhány példa elegendő ahhoz, hogy mindenki megértse a szemléletet! 1. Kifejezett hozzájárulást érdemes kérni az adatok felhasználásához! 2. Minden lehetséges forrásból gyűjteni kell! Alkossunk levelezési és szimpatizánslistát a könnyebb tájékoztatás és mobilizálás érdekében!

Nagyon lényeges a gyűjtögetett, immáron egyre személyesebb lista folyamatos és gyors karbantartása. Annyira, hogy érdemes a kampánycsapatból csak ezzel a feladattal külön embert, embereket megbízni! A folyamatosan karbantartott lista jó szolgálatot tehet az aktivisták toborzásában is, de abban is segít, hogy kampány hatásáról valamiféle visszajelzést kapjunk. (Például, ha több rendezvényen sem bővül érdemben, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy elértünk-e újabb embereket, vagy csak ugyanazon választókat „szórakoztatjuk”.)

6. Kampánygépezet Gyűjtünk és rendezünk!

A feltérképezéshez és a kampánycélok megvalósításához szükséges a megfelelő erőforrások összegyűj-



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

17


tése és csatasorba állítása. Mindkét lépés fontos: Gyűjtünk és rendezünk… Az anyagiak előteremtése sem egyszerű, de nem lehetetlen. A csapat azonban mindennél fontosabb és pénzben kifejezhetetlen a jelentősége. Épp ezért lényeges, hogy gondos, rendszerezett munkával építsük fel a kampányszervezetet. Polgármesterjelölt lehet független vagy valamely jelölőszervezet által jelölt. A kampánycsapat szervezése szempontjából a két eset kicsit eltérő, de alapjaiban megegyezik. Egy független jelöltnek annyiban könynyebb a dolga, hogy a jelölőszervezetet nem kell „kerülgetnie”, hanem tabula rasával indulhat. Igaz, nem is építhet a jelölőszervezet esetleg létező társadalmi megbecsültségére, szervezetére.

Gyűjtsünk szakértelmet és munkaerőt a kampányhoz, és szervezzük hatékony csapattá!

Akár így, akár úgy, a kampánycsapat szervezése toborzással indul. Ez még akkor is indokolt, ha amúgy jól szervezett jelölőszervezet van. Mindig tudni kell, hogy az épp esedékes kampánymunkába kit lehet bevonni, és kik azok, akikre különböző okok miatt nem lehet számítani. A toborzás tehát a jelölőszervezet(ek)ben indul, majd személyes megkeresésekkel folytatódik. Utóbbi azért fontos, mert – mint látni fogjuk – bizonyos ismereteket, illetve az ismeretek birtokában lévő személyeket mindenképp érdemes bevonni a munkába, és ők egyáltalán nem biztos, hogy a jelölőszervezet(ek)ben megtalálhatók. Ugyancsak ez lehet az útja a személyes ismerősök munkába való bekapcsolásának.

A kampánycsapat szervezése toborzással indul, felkérésekkel folytatódik

Természetesen lehetőség van arra is, és tapasztalataim szerint érdemes is élni vele, hogy nyílt hirdetéssel toborozzunk aktivistákat. (Újság, szórólap.)

A nyílt hirdetés sem elvetendő

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

18


A kampányszervezet jól strukturált és lehetőleg NEM a jelölt vezeti

A toborzás után a szervezet felállítása következik. Akármekkora is a település, ha csak egy mód van rá, ki kell jelölni egy kampányfőnököt, aki lehetőleg nem a jelölt. A csapat a jelöltet támogatja, akinek a legfőbb feladata, hogy mindenhol jelen legyen, ahol épp meg kell vívni az aktuális csatát, és helytálljon. A szervezés, a „kulimunka” a kampányfőnöké és a csapaté.

Hasznos, ha megalakul egy felkészült „vezérkar”

A kampányfőnök egy személyben felelős a jelölt „kiszolgálásáért”, a kampányprogram kidolgozásáért és megvalósításáért. Irányítja a teljes helyi kampánygépezetet. Közvetlen segítőiből áll a szűkebb kampányteam, amelynek az a feladata, hogy a kampány operatív szervezési munkáit elvégezze, tanácsaival segítse a jelöltet a váratlan helyzetekben. Erre is fel kell készülni, hisz ellenfél is akad többnyire, márpedig nekik nem az a céljuk, hogy zavartalan legyen a munkánk… A szűkebb teambe érdemes különféle szakértelmeket összegyűjteni. Ilyen lehet a marketing, a média, a pszichológia, az önkormányzati ismeretek, pénzügyi ismeretek. Ha érdemes, vagy ha muszáj, a jelölő/támogató szervezetekből is bekerülhet ide valaki. Az összetétel a lehetőségektől is függ, de a rugalmasság megőrzése érdekében nem érdemes 6-8 főnél nagyobb teamet építeni.

A szavazóköröket leképező operatív szervezetet érdemes létrehozni

A megvalósítás az operatív csapatra vár: ők ragasztják a plakátokat, gyűjtik az aláírást vagy éppen az ajánlószelvényeket, szórják a szórnivalókat, ülnek a szavazókörben, vagy őrzik a plakátokat. Nekik nem kell mindent tudniuk, még érteni sem feltétlenül. A szervezet szerencsés, ha leképezi a szavazóköröket, sőt, jelölőszervezet esetén indokolt lehet, hogy az egyes szavazókörben élő jelölt legyen egyben a szervező-vezető. Természetesen az abszolút szempont a hatékonyság. Így módosíthatja a szervezetet, ha jellegzetes földrajzi viszonyokhoz, településszerkezet-



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

19


hez érdemes igazodni (például vasúton túli rész, „újfalu”, külterületek stb.). Fontos, hogy egyértelmű és teljes legyen a területi lefedettség! Ha van rá mód, érdemes egyik-másik feladattípusra külön teamet létrehozni. Ilyen lehet a rendezvények előkészítése vagy a plakátragasztás. Előbbi műszaki, esztétikai érzéket, szervezőkészséget feltételez, utóbbit pedig a kellékek (ragasztó, ecset, drót, kasírozáshoz farost lemez stb.) és a település ismerete miatt indokolt (merre járnak-kelnek az emberek, hol lassítanak az autók, hol látszik jól a plakát, hol nem stb.). Mindenképpen egy vagy több külön személy szükséges a már említett módon épülő adatbázis, levelezési listák, nyilvántartások naprakészen tartásához.

Célirányos teameket is hasznos szervezni

7. Összegzés A sikeres kampány titka a választók megismerése és a folyamatos párbeszéd kialakítása. A megismeréshez nélkülözhetetlen a megismerhető adatok feldolgozása és a saját adatgyűjtés egyaránt. Az interaktív kampány egyszerre biztosítja a szavazók tájékoztatását, politikai feltérképezését, és szükség esetén a mobilizálásában is segít. A legprecízebb információkra épülő legjobb stratégia is csak annyit ér, amenynyi megvalósul belőle. Ez pedig a kampánycsapaton múlik. Remélem, hogy ez a kis tanulmány sokaknak segítséget nyújt a választási készülődésben, és hozzájárul ahhoz, hogy színvonalas megméretések során dőljön el, kik vezessék a településeket hazánkban.

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:32:07

20


✎



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:32:07

A választók és a körzetek feltérképezése

Recommend Documents