A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai. Programja

A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja 2010

1

1.

BEVEZETÉS

A elmúlt öt-tíz év alatt a közoktatási intézmények, így a kollégium társadalmi, oktatáspolitikai környezete megváltozott, új követelmények léptek fel, amire az intézményrendszernek válaszolnia kellett. A követelményeket a működés napi szintjére mindenekelőtt a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv közvetíti úgy, hogy megjelennek bennük azok a prioritások is, amelyek az EU a tagországokra kötelező oktatáspolitikai határozataiban megfogalmaz. A kollégiumi alapprogram tartalmának felfrissítését, megújítását is e körülmények indukálják: igazodni kell a jelenkor oktatáspolitikai elvárásaihoz, szellemiségéhez, társadalmi kihívásaihoz. Ebből ki kell emelni az iskolai nevelésben és oktatásban a kompetenciaalapú fejlesztés követelményét. Pedagógiai Programunkat az alapprogramban megfogalmazott alapelvekkel, nevelési célokkal, feladatokkal kapcsolatos új elvárások szerint alakítottuk ki, illetve korrigáltuk. A program korrekciójához az alábbi jogszabályokat használtuk fel, illetve vettük figyelembe:

•

és

dokumentumokat

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (többszöri

módosítással) •

Az 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről (többszöri

módosítással) •

A

kollégiumi

nevelés

országos

alapprogramja

(továbbiakban Alapprogram) •

46/2001. (XII. 22.) OM rendelet

•

44/2002. (VI.18.) OM rendelet

•

9/ 2004 (III.8.) OM rendelet

•

Fővárosi kollégiumi szakmai fejlesztési koncepció és

feladatterv •

2/2005.

(III.1)

OM

rendelet:

a

sajátos

nevelési

igényű tanulók iskolai oktatása, irányelve kiadásáról •

202/2007. (VII.31) Korm. Rendelet

•

36/2009.

(XII.

23)

OKM

rendelete

KNAP

szóló 46/2001(XII.22.)OM rendelet módosításáról Egyéb dokumentumok:

2

kiadásáról

- „régi” PP - IMIP - Vezetői program - NAT II. –IV. rész (Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei, alapvető céljai, kulcskompetenciák fejlesztése, kiemelt fejlesztési feladatok) - VMK Esélyegyenlőségi intézkedési terv - Az utóbbi három évben elvégzett minőségfejlesztési felmérések, belső mérések, megfigyelések eredményei (önértékelés, partneri elégedettség-és elvárás vizsgálatok) eredményeit, főként a diákok, a szülők, az iskolák, s a munkatársak elvárásait. - Ugyanerre az időszakra a félévi, valamint év végi kollégiumi szintű értékelések, vizsgálatok megállapításai, valamint - Éves kollégiumi munkatervek (ütemtervek)

A kollégium pedagógiai programja foglalja össze, határozza meg azokat a pedagógiai célokat, feladatokat, tevékenységi formákat, módszereket, eszközöket, amelyek biztosítják a tanulók személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását. A programot minden részletében olyan stratégiai dokumentumnak tekintjük, amely évekre előre kijelöli, meghatározza tennivalóinkat a kollégiumban, de elég konkrét ahhoz, hogy a pedagógiai munka éves tervezésénél kiindulópontnak tekinthessük. A pedagógiai program végrehajtása a mindennapos működésben realizálódik: a kollégium éves nevelési (munka) terve e dokumentum „lebontásával” készül, a pedagógusok pedig ennek, valamint az aktuális tanulói szükségletek és elvárások ismeretében készítik el munkatervüket, foglalkozási terveiket. 2.

HELYZETFELTÁRÁS- ÉS ÉRTÉKELÉS

2.1. Oktatáspolitikai változások, tendenciák. Társadalmi, gazdasági elvárások, új kihívások A nevelés-oktatás céljának és feladatainak szerepet játszó gazdasági kihívások

meghatározásában

A kialakítandó egyéni tudással, képességekkel és attitűdökkel kapcsolatos igények az erősödő polgári társadalom jellemző elvárásaihoz kapcsolódnak; ezek jelentős mértékben meghatározzák pedagógiánkat. A fiataloknak tudniuk kell használni a polgári társadalom demokratikus intézményeit, és ismeretekkel kell rendelkezniük alapvető állampolgári jogaikról. Szükségük van az együttműködési és alkalmazkodási készségekre, melynek összetevői az önismeret, a kommunikációs kultúra (beleértve az idegen nyelv ismeretet is). Ugyancsak elvárás a konfliktuskezelési készség, a rugalmasság, a másokkal szembeni türelem, megértés. Fontos képességgé válik a dolgok, jelenségek megértése, a kreativitás, az ítéletalkotás és a 3

döntés. Követelmény a saját egészséghez és a környezethez való pozitív viszony, a modern európai társadalomhoz tartozás tudatának elfogadása. Ismerniük kell a digitális kultúra elemeinek és eszközeinek használatát (IKT technológiák). Fel kell készülniük a változó szakmai követelmények és igények változására, el kell sajátítani az élethosszig tartó tanulás képességét, illetve, a kollégiumnak meg kell alapoznia azt. Összefoglalva: A kollégium egyik kiemelt funkciója az iskolai nevelés és oktatás támogatása. Ezt úgy kívánjuk végezni, hogy sajátos eszközeinkkel támogatjuk a munkaerő piaci ismeretek elsajátítását, az általános műveltség fejlesztését, az erkölcsi fejlesztést, azoknak a képességeknek és kompetenciáknak az elsajátíttatását, amelyek az egyén számára nagyobb lehetőséget adnak a társadalmi beilleszkedéshez, a személyes boldoguláshoz, a mindennapi életben való helytálláshoz. Egyéb társadalmi, környezeti,

partneri elvárások

Érzékelhetően megnövekedtek a társadalmi, szociális, családi, iskolai stb. eredetű problémák (agresszió, családi, iskolai és társadalmi kontroll gyengülése), amelyek a kollégiumban is lecsapódnak. Egyértelműen egyre több gyermekvédelmi esettel kell számolni, ami a kollégiumban új kihívásként jelenik meg, és új nevelési feladatokat vetnek fel. Speciális, az utóbbi évben erősödő elvárásnak tekinthető kollégiumunkban a testi, illetve enyhe értelmi fogyatékkal rendelkező fiatalok ellátása, nevelése. A sajátos nevelési igényű diákok, a velük való törődésfoglalkozás eddig is nehéz szakmai feladatot jelentett. A diákokkal, családokkal stb. való kommunikáció, bánásmód rugalmas szemléletet, módszereket igényel. Munkánkban különösen odafigyelünk a gyermekközpontúságra, és ezzel összefüggésben a pozitív nevelési környezettel kapcsolatos elvárásokra, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére.

2.2 Fenntartói elvárások A fenntartónak a működéssel kapcsolatos általános elvárásait az intézménytípusra korábban kidolgozott Budapest Közoktatás-

4

fejlesztési és Intézkedési Terve tartalmazza, mely útmutatásul szolgál, és egyértelművé teszi az intézményben megvalósítandó fejlesztést. Az itt szerepeltetett preferenciákat (követelményeket) egyfelől a minőségirányítás programjába építettük be, de változatlanul helyük van a pedagógiai programban is, a tartalom meghatározásában és fejlesztésében, a módszertani kultúra fejlesztésében, és az intézményi klíma javításában.

Fenntartói preferenciák

Az érintett műveltségi területek. Tartalmi (pedagógiai – módszertani) fejlesztési feladatok - Szorosabb és hatékonyabb Az intézményi kapcsolatrendszer együttműködés az iskolákkal és tartalmának fejlesztése. civil szervezetekkel: Praktikus ismeretek közvetítése életvezetési tanácsadás - A hátrányos helyzet és az Gyermekés ifjúságvédelem. esélykülönbségek csökkentése: Hátránykompenzációs tevékenység gazdag programkínálat– a fejlesztése kollégiumon kívül eső lehetőségek felkutatása, kínálata - tanulás-támogatás A tanulást támogató tevékenység fejlesztése - Kézség-fejlesztés A tudás- és kultúraközvetítés tartalmi fejlesztése . Tehetséggondozás. - diák-tanácsadás Gyermekés ifjúságvédelem. Tanulók megismerése. Személyre szóló törődés prevenciós - prevenció Gyermekvédelem, hátránykompenzáció - pályaorientáció Pályaorientációs tevékenység fejlesztése - integrált nevelés Gyermekvédelem, hátránykompenzáció Módszertani kultúra fejlesztése Értékközvetítés sajátos nevelési igényű Gyermekvédelem, fiatalok ellátása hátránykompenzáció személyesebb kapcsolat Nevelési klíma javítása kialakítása a nevelő és a Személyre szóló törődés

5

tanuló között, valamint a családi háttér-funkció erősítése - a hagyományápolás, valamint Hagyományok őrzése, teremtése a kollégium egyéni arculatának erősítése környezetiés Környezeti- és egészségnevelés egészségnevelés terület A program kidolgozásánál figyelembe vettük továbbá: • Fővárosi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program • Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója • Az iskolai agresszió kezelése (felülvizsgált)

2.3 A tanulók, valamint a tanuló-összetétel jellemzői A kollégiumban az engedélyezett férőhelyek száma 530 fő. A fiú és leánytanulók az ország minden tájáról érkeznek hozzánk. Az érettségizett és nem érettségizett tanulók arányát tekintve az utóbbi években az érettségizettek száma nőtt. A korcsoportok, az iskolatípus, valamint a képzési forma tekintetében változatlanul rendkívül heterogén a diákösszetétel. A pedagógiai programban érintett tanulók szerinti megoszlása a 2009/2010-es tanévben: Szakközépiskolás Szakiskolás (érettségizett) Gimnazista Általános iskolás Speciálisa szakiskola

262 121 39 1 10

iskolatípusok

fő fő fő fő fő

Jelenleg 98 azoknak az iskoláknak a száma, melyek tanulóit fogadjuk. A legutóbbi partnervizsgálat során kiderült, hogy csupán 33 iskolát találtunk partnereink között, ahová legalább három diákunk jár. Igyekszünk a “bázisiskolákkal” (mindenekelőtt a műszaki, a közgazdasági, a számítástechnikai, a kereskedelmi, a művészeti, az egészségügyi, kertészeti szakközépiskolákkal) hosszabb távon együttműködni, de amennyiben van férőhelyünk, mindenkit, aki jogosult az elhelyezésre, felveszünk. A tanulócsoportok száma 22, a csoportok létszámát a törvényi előírásoknak megfelelően szervezzük. Az iskolai heterogenitás nem kis problémát jelent a tanulócsoportok és a csoportfoglalkozások megszervezésekor. A tanulócsoportokat 6

valamint a szobaközösségeket korosztályonként és iskolánként igyekszünk megszervezni. A tanulók előképzettsége,

szocio-kulturális háttere

Tanulóink szüleinek többsége középfokú végzettséggel rendelkező szellemi, valamint szakmunkás ill. fizikai dolgozó. Csupán kisebb hányaduk származik olyan családból, ahol a szülők vezetők vagy értelmiségiek. Tanulóink előképzettsége, általános műveltségi- és igényszintje családjuk kulturális színvonalát tükrözi. Tanulóink jelentékeny része hátrányos szociális környezetből kerül intézményünkbe. Nem rendelkeznek megfelelő szociális mintával, értékorientációjuk, értékrendjük, érdeklődésük, viselkedési kultúrájuk, beilleszkedési készségük erőteljes fejlesztésre szorul. Sokuknál tapasztaljuk, hogy ugyan személyiségük, mentális vagy kognitív képességük, érzelmi és akarati jellemzőik alapján képesek lennének megfelelni az elvárásoknak, az általános iskolából hozott hiányok pótlása rendkívül sok energiát felemészt, és tanulási motivációjukat visszaveti. A 2007. évi LXXXVII. Törvény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Tv. Módosításáról 20.§ értelmében a hátrányos helyzetű tanulók létszáma 80 fő, ebből állami gondozott 4 fő, SNI-s diák 50 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű a törvény szerint 0 fő, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne HHH-s diákunk, csak nincsenek nyilvántartásba véve. Ha eltekintünk a törvényi definíciótól, kijelenthetjük, hogy intézményünkben a kollégisták nagy hányada a szakmailag elfogadott szociológiai tényezők alapján - mint települési viszonyok, szociokulturális hátrányok, családi háttérproblémák stb. - felzárkóztatásra, kompenzációra, védelemre szorul. 2.4 A működés feltételrendszere 2.4.1 Humán erőforrás Az intézmény arra törekszik, hogy szakmailag és módszertanilag felkészült pedagógusgárda biztosítsa az Alapító okiratban és a Pedagógiai programunkban meghatározott feladatok magas szintű ellátását. A rendkívül heterogén tanulóifjúság szükségleteinek kielégítése komoly szakmai feladatot ró az intézményre.

7

A nevelőtanárok mindegyike rendelkezik pedagógiai szakképesítéssel. Több pedagógusunk több diplomával is rendelkezik. A főállású pedagógusok száma 35 fő, a részfoglalkozású pedagógusok száma 2 fő. 1 fő fejlesztő intézményben.

pedagógus,

1

fő

pszichológus

dolgozik

az

Az intézmény folyamatosan törekszik a minőségi cserére, tehát az új nevelőtanárok felvételénél célirányosan, meghatározott területre veszünk fel pedagógusokat. Az utóbbi években kitűzött céljainknak megfelelően alakultak a tanári felvételek. Kritériumaink a felvételnél: egyetemi végzettség, nyugati nyelvismeret, a számítástechnikában való jártasság és egyéb, a tanulók fejlesztésében alkalmazható kvalifikációk, kompetenciák. Szempont továbbá, hogy milyen a pályázó emberi tulajdonságainak színvonala, személyiségállapota, együttműködési készsége. Szakos megoszlás: Természettudományok 12 Társadalomtudományok, bölcsészet, nyelv: 24 Művészetek 2 Sport és egyéb területek 5 Vezetéstudomány 7 Tanfolyami képzésben vesz részt 4 fő. Minden olyan szakirány lefedett, amelynek pedagógiai programunkban jelentősége van. Ugyanakkor, a kollégiumban dolgozó tanárok szakos ellátottságát illetően több reál (matematika, fizika, kémia) szakos pedagógusra lenne szükség. Összességében biztosított a tanulást támogató tevékenység. A testületben az együttműködés jó, elsősorban szintenként és részlegenként kovácsolódik össze jobban a testület. A klímát hagyományos pedagógus rendezvényekkel, hazai és külföldi kirándulásokkal is igyekszünk javítani. A kohéziót erősíti a pályázatokban való közös munka. A testület együttműködő a pedagógiai munka minőségének javításában, a hatékonyság növelésében. Képes azonosulni a pedagógiai és a vezetői programban foglalt célkitűzésekkel, feladatokkal. A nevelőmunkára felkészült tanári karunk szükség esetén, és a megengedhető mértékben felvállalja a családi otthon pótlását is. Minden pedagógus odafigyel a családok, a gyermekek, az iskola, igényeire, elvárásaira. Törődést, érzelmi támaszt, biztonságot adó hátteret nyújt az eredményes iskolai

8

tanuláshoz és felkészüléshez a nehéz sorsú fiatalok számára is. A pedagógusok a tanulócsoportok gondozása és nevelése, valamint a tanulás támogató tevékenység mellett olyan egyéb szakmai feladatot is ellátnak, amelyek az alapprogrami foglalkozások megtartásához, a tudás- és kultúraközvetítés követelményeihez s a tanulók szabadidős tevékenységének szervezéséhez, formáláshoz, vagy a tehetséges tanulók magas szintű segítéséhez kapcsolódnak. Kollégiumunkban teljes mértékben igénybe vesszük a tantestület sokszínű szakértelmét. Több tanárnak van nyelvismerete az alábbi nyelvekből: angol, német, francia, olasz, latin, orosz, lengyel, ukrán, román. A tanári szakok mellett az alábbi kvalifikációkkal illetve szakértelemmel találkozunk: népművész (fazekas, csipkeverő stb.), fotóművész, szociológus, hitoktató, idegenvezető, virágkötő, drámapedagógus, informatikus, elektromérnök, színjátszó csoportvezető, zenész, közoktatási szakértő, minőségügyi szakértő, szakedző, gyógy testnevelő. Nevelőtestületünkben szakkönyv-szerző és szerkesztő, kollégiumi szakértő, és szaktanácsadó is helyet foglal. Az intézmény eredményei, továbbá egy-egy szakmai terület szakmaimódszertani megoldásai munkatársaink révén több ízben kerültek publikálásra, pl. a Köznevelés, az Új Pedagógiai Szemle, a Kollégium, s a Mentor c. lapokban.

A tantestület életkor szerinti megoszlását tekintve kiegyensúlyozottnak tekinthető, hiszen egyforma arányban vannak fiatal és idősebb kollégák, miközben a testület gerincét (több mint a felét) a tapasztalt középgeneráció adja.

A testület a változásokra, a fejlődésre, innovációra nyitott, intézményünk pedagógusai felkészülten tekintenek az új kihívások elé. Az önfejlesztő attitűd hosszabb ideje jellemzi ezt az intézményt. Az önfejlesztő iskolák szakmai csoportjának tagja vagyunk. A pedagógus munkatársak szakmai fejlődéséhez, módszertani kultúra javításához nagyban hozzájárult a minőségfejlesztés, a különböző tréningeken és pályázatokban való részvétel. A tanárok beiskolázási terve a sokrétű tevékenységnek van alárendelve. A kollégium vezetősége tudatosan tervezi meg a pedagógusok továbbképzését, az ismeretek szinten tartását. Az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében támogatja a 9

folyamatos (ön)képzést, továbbképzést, az intézményi és az egyéni érdekek, törekvések összehangolásával. A tanárok rendszeresen részt vesznek a Mérei Intézet kollégiumi műhelyfoglalkozásain, a közelmúltban pedig bekapcsolódtunk a szintén az intézet által szervezett komplex intézményfejlesztési programba. Mi magunk is szervezünk belső szakmai-módszertani továbbképzéseket, melyek a nevelőtestületi egység megteremtését is célozzák. Ezek az alkalmak jelentősen hozzájárulnak a pedagógusok módszertani kultúrájának és eszköztárának fejlesztéséhez, lehetőséget nyújtanak a felmerülő nevelésmetodikai felvetések sokoldalú megközelítésére, többféle megoldására. A szakmai fejlődés mellett a résztvevők gazdagodhatnak információval, élménnyel, érzéssel, emlékkel, nem utolsó sorban a közösség, az együvé tartozás érzetével. A nem pedagógus munkatársak a kollégium pedagógiai feladataiban is részt vesznek és közreműködnek. A szakápolói személyzet folyik leginkább bele a kollégiumi munkába: az SNIs tanulók gondozásában végeznek áldozatos munkát.

2.4.2

A működés szabályozása

Az intézmény rendelkezik a fenntartó illetve a törvény által előírt működési szabályozó dokumentumokkal. Ezen felül, a minőségügyi munkacsoport megalkotta azoknak a kulcsfolyamatoknak a szabályozó dokumentumait, amelyeket működése szempontjából fontosnak tart. A minőségirányítási rendszer működtetése szükségessé teszi azoknak a területeknek (folyamatoknak) fejlesztését, illetve (folyamatleírásokban eljárásrendekben történő) szabályozását, amelyek a működés minősége szempontjából alapvető jelentőségűek. Ezek segítik a működési alapelveink érvényesítését, valamint minőségcéljaink elérését.

Kulcsfolyamatoknak tekintjük azokat a folyamatokat, amelyek hatással vannak a működés, az oktatás, a nevelés, a tanulóknak nyújtott szolgáltatás színvonalára és minőségére, és döntőek a partnerek igényeinek kielégítésében; tehát amelyek működésén a siker nyugszik. Arról van szó, hogy a működés szabályozott keretek között folyik, illetve, a szervezet zökkenőmentes működtetését – ott ahol erre szükség, vagy lehetőség van - az intézményműködés szabályozásával biztosítsuk. A szabályok - szervezeti oldalról - a működést, az érdemi munkát hivatottak segíteni, a folyamatokban érintettek (partnerek) érdekeit (tanulók, pedagógusok, stb.) szolgálják, és viszonyítási pontként szolgálnak az értékeléshez, és a folyamatos fejlesztéshez. Az intézmény működésének alábbi kulcsfolyamatai szabályozottak:

10

1.

A minőségügyi fejlesztő munkacsoport rendje

(MFMCS)

működési

2.

Az intézményi dokumentációs rendszer szabályozása

3.

Partnerazonosítás- és megkérdezés eljárásrendje

4.

A csoportmunkaterv tartalmi kialakításának szabályozása

5.

Képességfejlesztő, tehetséggondozó, felkészítő foglalkozások foglalkozási naplójának vezetése

6.

Pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása

7.

Munkatársi és tanulói észrevételek, valamint fejlesztési javaslatok

8.

Kollégiumi éves munkaterv kialakításának szabályozása

9.

Tehetséggondozás-képességfejlesztés eljárásrendje

10.

A kollégiumi oktatás és nevelés szabályozása

11.

A tanulókról való gondoskodás, az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények megteremtése szabályozása

12.

Az intézményi kommunikáció szabályozása

13.

Tanulás-támogatás szabályozása

14.

Az intézmény

15.

Teljes körű intézményi önértékelés

16.

Munkatársak értékelése (pedagógus minősítési rendszer)

17.

A működés folyamatos javítása és fejlesztése eljárásrendje

18.

Munkatársak képzési, fejlesztési rendje

mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere

A szabályozással összefüggő munka folyamatos, ami azt jelenti, hogy a meglévő szabályozókat korrigáljuk, fejlesztjük, valamint, amennyiben szükséges, további területeket szabályozunk.

11

2.4.3 A működés tárgyi-dologi feltételei, környezeti jellemzők Felújítások 2005-2009 között Év Összeg 2005. 19.663 eFt + ÁFA 24.579

Megnevezés Tető felújítás

eFt 2005. 677 eFt

Pályavilágító kandeláber (térítésmentes)

2006. 2007. 2008. 2009.

39.962 eFt + ÁFA 49,585

Burkolatcsere,

eFt

ajtócsere

Az intézmény tárgyi- és eszközfeltételeiben – a lakhatás, a tanulás, a kikapcsolódás, a művelődés az életkörülmények terén - az elmúlt öt évben fokozatos előrelépés történt, mely a közelmúltban újabb lendületet vett. Az előrelépésben nagy szerepe volt a fővárosi kollégiumfejlesztési koncepciónak, amelynek keretében jelentős fejlesztéseket tudtunk végrehajtani például a kollégium komfortosítása (ágyszám-csökkentés, nyílászárók cseréje), vagy az informatikai feltételrendszer fejlesztése terén. A kollégium a kor színvonalának megfelelő állapotba került. A fejlesztésben kiemelkedő szerepe van a különféle pályázatokban való rendszeres részvételnek, amely Az utóbbi években is jelentős bevételekhez juttatta a kollégiumot, amelyet elsősorban a pedagógiai munkát segítő, főleg számítástechnikai és multimédiás eszközök fejlesztésére fordítottunk. A jövőben is fontosnak tartjuk ezt a tevékenységet, hiszen az itt elnyert összegek tették, illetve teszik lehetővé szakmai utazásainkat, nemzetközi kapcsolataink ápolását, a kollégiumi rendezvények színvonalas megtartását is. Ez komoly többletmunkát ró a testületre, de a jövőben is fontosnak tartjuk ezt a tevékenységet. Az itt elnyert összegek tették ill. teszik lehetővé szakmai utazásainkat, nemzetközi kapcsolataink ápolását, az eszközfejlesztést, a kollégiumi rendezvények színvonalas megtartását is.

A tanulást és kikapcsolódást szolgáló létesítményeink: tanulószobák, szakköri helyiségek, számítógéptermek, könyvtár, klubhelyiség, ebédlő-színházterem, kert, konditerem, nyitott

12

társalgók, sportudvar, stúdió. Ezek megfelelő hátteret biztosítanak a pedagógiai programban vállalt feladatok megvalósításához.

Jelentős előrelépés történt az informatikai hálózat sávszélességének bővítésében, de sajnos csak pályázati keretből, és egy éves időintervallumra. Cseréltük az informatikai berendezéseket, operációs rendszerek és oktatási segédanyagok egy részét, valamint az audiovizuális eszközöket, amelyek a tanulást, az önképzést, a szakköri munkát és a szabadidő hasznos eltöltését és a kikapcsolódást egyaránt szolgálják. Egy minden igényt kielégítő kb. húszezer kötetes könyvtárral is rendelkezünk, melynek alapterületi bővítése most fejeződött be. Három számítástechnika terem internetes hozzáféréssel, közel 80 számítógéppel áll a tanulók rendelkezésére, kiegészülve nyomtatókkal, kamerákkal. A pedagógusok és a tanulók saját tulajdonú laptop használatának lehetőségét Wifi hálózattal biztosítjuk. Kis- és nagy tanulószobákban tanulhatnak tanulóink, amelyek több funkcióval is bírnak: pl. szakköri foglalkozások, aikido harcművészeti foglalkozások, nyelvoktatás céljára is rendelkezésre állnak. A testedzés, a mozgás feltételei hiányosak. Tornatermünk változatlanul nincs. A szabadtéri sportolási lehetőségekben sem tudtunk előre lépni: felpúposodott, balesetveszélyes bitumenes sportpálya áll rendelkezésre a hátsóudvarunkban. A kondicionáló termünk aljzatburkolata megújult, de a kondi gépek javításra, de inkább cserére szorulnak. Viszont pályázati úton sikerült néhány ritkaságszámba menő sporteszközt beszerezni, amelyek inkább a jó idő beálltával szabadtéri sportolást biztosítják lelkes szakos testnevelő tanáraink szervezésében. Sporteszközeink tárházát bővítik még a 2 db ping-pong asztal, a sakk –készletek, darts készletek, és a kerékpárok. A kollégium nagyméretű étteremmel rendelkezik, mely színpaddal, hangosítással, kivetítőkkel ellátva lehetőséget ad bármilyen kollégiumi rendezvény megtartására.

2.4.4 Lakhatási feltételek A lakószobák alapterülete nem bővíthető, a négyszemélyes elhelyezés a légköbméter szabvány szerint nem elegendő. A technikai-tárgyi terület fejlesztésének neuralgikus pontja – a szűkös anyagi helyzet miatt - a szinte használhatatlan asztalosipari gépek, a javításokhoz szükséges anyagok beszerzése.

További korszerűsítésre illetve folyamatos megújításra szorulnak a vizesblokkok, valamint az alapellátást, illetve a komfortot szolgáló eszközök (hűtőgépek, teakonyha, szárítók, vasalók, mosógépek stb.), s a foglalkozásokhoz, szakkörökhöz és programokhoz szükséges felszerelések, eszközök. Tehát a 13

szakkörök működtetéséhez, a kollégiumi közösségi programok lebonyolításához az ellátottság - a források szűkössége következtében – még mindig kiegyensúlyozatlan.

A fenntartói finanszírozás egyre csökken. A költségvetés és pótköltségvetés összegét felhasználva, új bevételi forrásokat (pl. pályázatok) teremtve igyekszünk kijönni a számszakilag egyre nagyobb összegű, mégis egyre szűkebb hatást keltő keretösszegből. A fenntartási költségeinket befolyt terembérleti díjból, szállásdíjból származó díjból (tehát még alaptevékenységünkből származó, több milliós nagyságrendű bevételeinkből) egészítjük ki. A tanulást, a mindennapi felkészülést közvetlenül segíti folyamatosan fejlesztett, húszezer kötetes könyvtárunk. Szakszerűen elhelyezett, és feltárt gyűjteményével, archivált dokumentációs rendszerével, továbbá a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival kollégiumi – tanulási forrásközpontként, információs központként is működik. A könyvtárhasználat során a tanulók azt is megtanulják, hogyan kell a hagyományos és nem hagyományos dokumentumokkal bánni, képesek lesznek belőlük, illetve velük dolgozni. A könyvtár alapterületében ugyan nagyobb lett, de a könyvespolcok a régiek maradtak. A jelen igénye a könyvespolcok megújítása. 2.5

A nevelőmunkáról

A kollégiumi nevelőmunkában folyamatosan törekszünk a szakmai igényességre mind a tartalom, mind az alkalmazott módszerek tekintetében. Legfontosabb feladatunk a tanulás támogatása, a tanulókról való gondoskodás, a nevelés, a tudás- és kultúraközvetítés, a pozitív szocializációs környezet kialakítása. A kollégium belső világa jó légkörű és színes. Kollégiumunkban egyfelől igyekszünk olyan kulturális mintát adni, mely a diákok tanuláshoz, művelődéshez, a szellemi munkához, az alkotáshoz való viszonyát, későbbi teljesítményét kedvező irányba tereli. Másfelől, a kollégiumunk hozzájárul az iskola oktató-nevelő munkájához: a kulturális-műveltségi hátrányok csökkentésével, az általános műveltség az általános és speciális képességek fejlesztésével, kibontakoztatásával

14

segíti azt, természetesen figyelembe véve a differenciált igényeket és a különböző előképzettségi szinteket. A tudásközvetítés fő területei és tartalma: a mindennapi iskolai felkészülés segítése, az iskolai tudás megerősítése, kiegészítése, bővítése, a kompetenciák fejlesztése, praktikus ismeretek átadása, s a tanulók ún. általános műveltségének fejlesztése, ami által a kollégium segítséget ad a művelődési hátrányok csökkentéséhez ("közművelődési" funkció, kulturális nevelés). Tevékenységrendszerünk változatos: a tudásés kultúraközvetítés széles skálájának kialakítását, a fejlesztést, tehetséggondozást a humán, reál végzettségű, és aktív nevelőtestület teszi lehetővé. A pedagógiai módszertani paletta színes: integrált nevelést valósítunk meg, ugyanakkor differenciálunk is: figyelünk az egyéni szükségletekre. Igyekszünk megteremteni a nevelés, a szocializáció, a tudásés kultúraközvetítés, a tehetséggondozás és a képességfejlesztés minél sokszínűbb, komplex rendszerét. Kezdve a tematikus csoportfoglalkozásoktól, a helyi művészeti programoktól, a külső kulturális sétákon át a sportolásig, a pályázati keretekben évről-évre megvalósuló külföldi cserelátogatásokig. Változatlanul komoly kihívást jelent a nevelőmunkában a sajátos nevelési igényű fiatalok jelenléte, igényeik kielégítése, ami kollégiumunkban az utóbbi években határozottan előtérbe került, és a leglátványosabban fejlődő terület. A jó személyi feltételek, az odaadó pedagógusok és segítők példája is közrejátszanak abban, hogy a sajátos nevelési igényű fiataljaink elfogadottsága a kollégiumi közösségben, az ép fiatalok körében nagyon jónak mondható, és ez a kapcsolatrendszer egyre gazdagabb. A sérült fiatalok ép társaikkal együtt szerepelnek, sok esetben töltik el együtt szabadidejüket, az épek segítenek a rászorulókon napi életvitelükben, a tanulásban. Az integrált nevelés módszertani kultúrája fejlődik. Sokat tettünk sérült fiatalok napi életvitele megkönnyítéséért (komfortosítás, tárgyi feltételek javítása, eszközök beszerzése). A főváros megszámlálhatatlan kulturális, szabadidős lehetőséget kínál. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy házon belül minél több, a szabadidő értelmes eltöltését biztosító elfoglaltságot nyújtsunk, a kontrollált, a pedagógiailag irányított nevelés érdekében. A szabadidő eltöltését is szolgáló foglalkozási (tevékenység) - kínálat kialakításánál igyekszünk alkalmazkodni a tanulók igényeihez, és minden pedagógus tudását, hozzáértését kiaknázzuk, és a nevelés, valamint a képességfejlesztés szolgálatába állítjuk. 15

A választék széles palettáját legegyszerűbben számokkal lehet kifejezni: az idei tanévben kb. harminc szervezett tevékenység közül választhattak a fiatalok. A könyvtár szerepéről a tanulás-támogatás kapcsán még ejtünk szót. További jelentősége, hogy a nevelőmunka, a művelődés, a szabadidő hasznos eltöltésének, a kikapcsolódásnak színtere, és az otthon könyvtárát is pótolja. A délutáni időszaktól késő estig használható, látogatható. Lehetőséget biztosít a helyben olvasásra, a folyóirat-böngészésre. Szerepe van a kollégiumi rendezvényekre (pl. nemzeti ünnepek, hagyományos ünnepkörök) való felkészülés támogatásában is. A felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a speciális ismereteket nyújtó foglalkozások mellett mindennapi tevékenységünkben fontos szerepet játszik a művészet, a sport, az idegen nyelv és az informatika megszerettetése. 2.6

A tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Hátránykompenzáció. Tehetséggondozás.

A kollégiumunk legfontosabb feladatának a tanulók mindennapi felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatását tekintjük. Arra törekszünk, hogy a hátránnyal érkezők felzárkózását segítsük, de intézményünkben felsőfokú tanulmányokra is felkészítünk, melyet a tehetséggondozó munka részének tekintünk. A tanulmányi munka összetett feladat. Szűken értelmezve: a mindennapi felkészülés figyelése, segítése, a tanulásra való motiválást, a tanulási kultúra, a szorgalom, az akaraterő fejlesztését jelenti. Tágabb értelemben: valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség, a gondolkodási és a munkakultúra fejlesztését foglalja magában, továbbá, az (önálló) ismeretszerzéssel, az önműveléssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítását, az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia, a kommunikációs és informatikai kompetenciák fejlesztését. A tanulmányi munka (eredményesség) nem csak a kollégiumon múlik, de sokat tehet a tanulók iskolai teljesítményének javításáért. Természetesen a cél nagyon sok diák esetében a tanulási kudarctól való megóvás, a bukások, az évismétlés elkerülése. Sok esetben ez a legtöbb, amit a pedagógusok a gyengébb képességű neveltjeik érdekében tehetnek. A tehetséges fiatalok esetében fontos cél a tanulásra történő motiválás, a továbbtanulásra való ösztönzés. 16

Mivel intézményünk tanuló összetétele rendkívül heterogén, tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. Ezért a tanulók változó igényei és szükségletei különösen indokolják a differenciált bánásmódot. Ennek fontos célterülete a hátránnyal érkezők támogatása, segítése. Helyzetfeltárás nyomán az egyéni igényeket lehetőség szerinti figyelembe vesszük. Alapkövetelmény, hogy tanulóink a napi két-három órás felkészülési időt hatékonyan használják fel. A szilenciumokon a tanulók iskolai felkészüléséhez, a tanulmányi munkához a megfelelő körülmények adottak, szinte minden tantárgyból biztosított a szaktanári segítség. A korrepetálási rendszer jól működik, hiszen a közismereti tárgyakból, idegen nyelvekből, informatikából és némely szakmai tárgyból rendszeres segítséget adunk. A közel harminc fajta korrepetálásra , amelyben felvételi előkészítő foglalkozások is vannak, a diákok közel fele jár rendszeresen vagy alkalmanként. Tanulás-módszertani ismereteket az alapprogrami foglalkozásoknak köszönhetően minden csoportban nyújtunk. Korrepetálás, tanulmányi felkészítés az alábbi tantárgyakból folyik: ,,Leány oldali" pedagógusok • anatómia, biológia (Homonnayné Kiss Ágota) • angol, biológia (Szatmári Magdolna • francia nyelv (Vámosi Irén) • magyar nyelv és irodalom (Czapári Istvánné, Dedics Andrea, Gréczi Sándorné,Fonyó Irén) • német nyelv (Racskó Andrea) • olasz nyelv (Dr. Légmánné Dr. Timár Zsuzsanna) • számítástechnika, angol (Gáspár Ágnes) • történelem (Gréczi Sándorné) • kézművesség, fazekasság (Tóth Géza) ,,Fiú oldali" pedagógusok • akkordelmélet (Wéber Gábor) • angol nyelv (Szaló István, Czabai Veronika) • biblia ismeret (Balogh Dezső) • elektrotechnika (Bukovics András) • filozófia (Tóth Gyula) • fizika (Balogh Dezső, Bukovics András, Hleba András, Szarka Róbert) • földrajz (Bene György) • hangszeroktatás (Wéber Gábor) • humán tantárgyak (Budai Éva) 17

• • • • • • • • • • •

jog (Tóth Gyula) magyar nyelv és irodalom (Kardos Zoltán) matematika (Balogh Dezső, Bukovics András, Hleba András, Szarka Róbert) műszaki ismeretek (Balogh Dezső) műszaki rajz (Szarka Róbert) művészettörténet (Bene György) növénytan (Borbély Zsuzsa) pszichológia (Tóth Gyula) számítástechnika (Hleba András, Szaló István) társadalomismeret (Wéber Gábor) történelem (Bene György, Tóth Zsigmondné)

A felkészítéshez kapcsolható pályaorientáló, továbbtanulást segítő, munka-erőpiaci beilleszkedést segítő foglalkozásaink jól működnek. Megjegyezzük, hogy a képességfejlesztő foglalkozások, a különböző szakkörök, a szabadidős tevékenységi körök, egyszóval az egész foglalkozási rendszer közvetve (sokszor azonban közvetlenül is) a tanulmányi tevékenységet, a másnapi felkészültséget segítik. A tömegkommunikációs és az informatikai eszközök használatának biztosításával is támogatjuk a tanulást. A tanulókat a folyamatosan gyarapodó kollégiumi számítógéppark és a saját laptopok használatához szükséges wifi hálózat is segít az iskolai felkészülésben, a tananyaghoz kapcsolódó információk megszerzésében, pályamunkák, szakdolgozatok készítésében. A fejlesztésben figyelemreméltó a könyvtár (médiatár) szerepe. Ez a kölcsönzésen túl távolabbi célokat is szolgál: megismerteti a tanulókat a könyvtár szakszerű használatára, közelebb viszi a gyerekeket az olvasáshoz. A könyvtár hamarosan új arculatot kap, és a könyvtárral együtt a klubszoba is megújul, ezzel párhuzamosan folyamatosan sor kerül a kölcsönzésen felüli funkciók bővítésére. A archiválás stb.).

A munkanélküliségtől való félelem miatt egyre többen választják a továbbtanulás bármely formáját. A tanulmányi munka eredményességét a tanulók többségénél a sikeres érettségi vizsga vagy a szakmunkás bizonyítvány jelenti. A szakmunkástanulók gyakran sok-sok segítséggel tudják csak befejezni tanulmányaikat. Az SNI-s növendékeink közül is egyre több jut el a felsőfokú képesítés megszerzésének igényéig. A tapasztalat az, hogy a

18

sajátos nevelési igényű tanulók alatt érik utol társaikat.

érettségi

után

egy-két

év

A kollégium tanulmányi átlageredménye relatíve javuló tendenciát mutat (2007-ben: 3,3, 2008-ban: 3,8, 2009-ben: 3,7), hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kollégiumba bekerülő fiatalok képességei, tanulási motivációja egyre gyengébbek.

Hátránykompenzáció A hátránykompenzációra nem úgy tekintünk, mint a kollégiumi munka önálló részterületére, a kollégium egyik legfontosabb feladatának a hátrányok csökkentése illetve kiegyenlítése és az esélyteremtés tekinthető. A hátránykompenzáció a rászoruló tanulók sikeres iskolai pályafutásának segítése, olyan tevékenység, amely a fiatalok társadalmi beilleszkedését, társadalmi érvényesülését (karrierjét), egyéni boldogulását szolgálja, illetve mozdítja elő. Hátránykompenzációban részesítünk minden olyan fiatalt, akiket környezetük (mindenekelőtt a családi háttér és az iskola), ill. élethelyzetük bármilyen módon hátrányos helyzetbe hoz, és/vagy önerőből képtelenek továbblépni, vagy képességeiket nem tudják megmutatni, kibontakoztatni. Hangsúlyozzuk, hogy nem csak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalokkal való törődést értjük e tevékenység alatt, de a hátránykompenzációs tevékenység a kollégiumi gyakorlatban elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítését jelenti. A hátránykompenzáció céljai - a gyermek környezetének kedvező alakítása, minőségének javítása: segíteni a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését (fiziológiai, biztonsági), csökkenteni az indulási (területi, kedvezőtlen környezeti) hátrányokat, az egészséges szocializáció, személyiségfejlődés támogatására - a diákok esélyeinek növelése tudás- és kultúraközvetítéssel: az ismeretek pótlása helyzetüket, énképüket javítja, személyiségfejlődésüket harmonikussá teszi a diákok érdekei érvényesülésének segítése (jogok érvényesülése, társadalmi integráció, személyes célok megvalósítása /önmegvalósítás/, képességek kibontakoztatása, a képességeknek megfelelő életpályára való állítás); - a gyermek befogadó készségének, motivációjának fejlesztése: (az iskolai) tanulás hatékonyabbá tétele, továbbá az önművelésre, a folyamatos tanulásra való ösztönzés, illetve ezek segítés - annak a képességnek a fejlesztése, megerősítése hogy az egyén képes legyen megbirkózni az élete során felbukkanó életvezetési, iskolai, családi, életvitelbeli stb. 19

problémákkal. Tulajdonképpen a társadalmi adaptációról, kompetenciák megszerzéséről, fejlesztéséről, s a konstruktív (szociálisan értékes, egyénileg eredményes) életvitelre nevelésről van szó. A

kollégiumunkban megjelenő főbb hátránytípusok: szociális hátrányok, általános műveltségbeli, kulturális hátrányok, az iskolai pályafutást, illetve ezen keresztül az egyéni boldogulást alapvetően meghatározó tudásbeli hátrányok, az iskolai kudarc által fenyegetettek, családi nevelési díszfunkciókból adódó hátrányok, családon kívüli környezetből eredő hátrányok, gyermeki képezhetőségi (fogyatékosság) illetve tanulási zavarok, Testi-és érzékszervi fogyatékosság, etnikai okokból fakadó hátrányok, nemzetiségi létből fakadó hátrányok.

Mivel a tanuló-összetétel évről évre változik, így a szociálisan hátrányban lévők számának, igényeinek alakulását, – megfelelő pedagógiai tapintattal - folyamatosan követni szükséges. A kollégiumban egyre több gyermek szorul anyagi segélyezésre, azonban ennek kielégítése a lehetőségek szűkössége miatt rendkívül korlátozott mértékű. A helyi egyedi elbírálás alapján odaítélt megoldások (ösztöndíj, étkezési hozzájárulás kiegészítés) esetenként a helyi önkormányzatok segélyeivel egészülnek ki. Különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű fiataljaink hátrányainak csökkentésére. Kollégiumunkban immár 1991 óta fogadunk sajátos nevelési igényű fiatalokat, fiúkat és lányokat vegyesen. Számuk az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, jelenleg ötven ilyen diákunk van. Gondozásuk és nevelésük – melyben néhány nem pedagógus munkatársunk is részt vesz - egy eddig ismeretlen utat nyitott meg életünkben. A munkatársi körrel és a diáksággal is el kellett fogadtatni a sérült gyermekek jelenlétét, s az új feladatot. Nem titkoljuk, hogy ez – különösen a kezdeti időszakban - nem ment könnyen, nehézségekkel, buktatókkal teli utat kellett megtennünk. Emellett folyamatos technikai és szakmai fejlesztést, önfejlesztést igényelt. A kollégium, az iskola, és a szülők munkájának összehangolására is szükség volt az eredményes fejlesztéshez, gondozáshoz. Nem csak a tanuláshoz nyújtunk segítséget e fiatalok számára. Támogatjuk őket a beilleszkedésben, hogy minél teljesebb életet élhessenek. Megadjuk nekik a közösségi élményt: lehetőséget keresünk arra, hogy részt vehessenek a közösségi tevékenységben, a külső és kollégiumon belüli programokban. Több sérült fiatal aktív tagja a kollégiumi

20

diákönkormányzatnak. Támogatjuk kulturális rendezvényeinken való fellépésüket. A sportolási lehetőség is nyitva áll számukra (pl. barlangászás, fekve nyomó verseny, futás, sakk). Több sérült diákunk rendszeresen indul sportversenyeken, és szép eredményeket érnek el. A kollégium konditermében gyógytestnevelést, mozgásjavító foglalkozást biztosítunk számukra (heti két alkalommal jár ki szakember diákjainkhoz.). Rendszeres úszásoktatáson is részt vesznek. Nyertes pályázatainknak köszönhetően többen közülük már külföldre is eljutottak (pl. Svájcba, Olaszországba, Görögországba, Törökországba). Felejthetetlen élményben volt részük, és érthető volt örömük, hiszen anyagi és egyéb feltételek hiányában sokuknak még Magyarországon belül sincs lehetőségük az utazásra. Az ép diákok többsége már megszokottá vált a jelenléte, szolidárisak, és nagyon segítőkészek csak megfigyeléseink, hanem a tanulók körében elégedettség- és elvárás felméréseink eredményei

sérült társak velük. Ezt nem végzett írásos is igazolják.

A hátránykompenzáció elsődleges színtere a tanulócsoport. A nevelő személyre szóló terve alapján a rászoruló fiatalokat a megfelelő kollégiumi fejlesztő, felzárkóztató programok, foglalkozások segítik, ahol mód nyílik hiányaik pótlására, személyiségük hatékony, eredményes kibontakoztatására. A felzárkóztató, felkészítő csoportokban intenzív, illetve kiscsoportos formákban folyik a tantárgyi felkészítés; a tanulásban akadályozottakkal egyénileg is foglalkozunk. A tanulmányi felzárkóztatáson túlmenően tanulás-módszertani ismereteket sajátítanak el, továbbá olyan készségeket, amelyek a szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedésüket segítik.

Tehetséggondozás Alapelvünk, hogy minden tanulót a neki megfelelő nevelés illet meg, tehát az őt a legeredményesebben fejlesztő nevelésben, oktatásban kell részesíteni. Ehhez meg kell ismernünk neveltjeink képességeit, előképzettségét, igényeit. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás célja, hogy megtaláljuk a személyiségnek azokat az örömet adó, fejlődési utat lehetővé tévő kulcselemeit, melyekre ráépülhet a személyre szabott képesség 21

fejlesztő pedagógia, valamint megteremtsük a fejlesztés optimális feltételeit. Mindenki rendelkezik olyan képességgel, amelyet lehet, érdemes fejleszteni. A kollégium alapjában véve olyan közeg, mely kedvező a tehetség kibontakoztatásának, fejlesztésének, a következő okok alapján. - Mivel a kollégium részben helyettesíti a családot, hangsúlyosan jelen van a személyesség. A nevelőtanár és diák között kialakuló közvetlen, bizalmi kapcsolat lehetővé teszi a gyermek szocializációs hátterének, egyéni tulajdonságainak, személyiségvonásainak, képességeinek, lappangó tehetségének feltárását. - A kollégium a fizikai biztonság nyújtása mellett emocionális biztonságot is ad, mely bátorít, és megerősít. A kollégium gazdag interakciós közegében a gyermek változatos szerepmintákkal találkozik, amely szociális érését, személyiségének fejlődését jelentősen segíti. E pedagógiai környezetben lehetővé válik a gyermek ön- és valóságismeretének, önbizalmának, alkotásigényének fejlesztése. - A kollégiumra jellemző a kooperatív tanulási formák gazdagsága. A kollégiumi közösségi tevékenységek, az ezen alapuló együttműködés, az együttes élmény, a diákok szerepvállalása saját kollégiumi életük alakításában alkalmat teremt a szociális tanulás, a szociális képességrendszer, a vezetőképesség fejlesztésre. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a szociális képességek (tehetség) – hasonlóképpen pl. az írói tehetséghez későbbi életkorban mutatkoznak meg. - A kollégiumban inger gazdag környezettel találkozik a diák. A lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésre, a diákok változatos, fejlődésüket, kreativitásuk kibontakoztatását szolgáló, fejlesztésüket célzó programok közül választhatnak. - A kollégiumban nincs teljesítménykényszer, így az intézmény szorongásmentes hátteret ad a tanuláshoz, az alkotómunkához, az önmegvalósításához. A fejlesztés alkalmazkodik a tanulók előképzettségéhez, igényeihez, a meglévő képességekhez, tehát differenciált, harmonikus. - Az intézményekben a diákok élhetnek az esti kulturális, valamint a szervezett hétvégi programokon való részvétel lehetőségével. A könyvtár, a szakköri helyiségek, a számítógéptermek, a sportlétesítmények és az ezekhez tartozó, egyre magasabb színvonalat képviselő eszközök

22

támogatják az iskolai tudáson túli ismeretek elsajátítását, a képességek fejlesztését különösen a vizuális kultúra, a mozgáskultúra, az IKT technológiák területén. A kollégiumban a tehetséggondozás szabályozott eljárásrend szerint folyik. A kollégium nevelői figyelmet fordítanak arra, hogy felismerjék a diákok valamilyen területen megnyilvánuló, vagy rejtetten működő, kiemelkedő vagy fejlesztésre érdemes képességeit.

A fejlesztés főbb színterei: képességfejlesztő szakköri foglalkozások (ismeretgazdagítás, elmélyítés céllal), önképzőkörök, adott képesség-területen (pl. zene) egyéni vagy csoportos fejlesztés, speciális, intenzív felkészítés a tanulmányok támogatására, vizsgára való felkészítés (pl. zenészeknél, színi tanodásoknál). Az objektív feltételek tudatos alakításával támogatjuk a művészképzős diákok felkészülését (pl. gyakorolásra alkalmas, szeparált helyiségek kialakítása, hangszer biztosítása). A tehetséggondozást, a képességfejlesztést magas szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógusok végzik. A tehetség, a képesség megmutatására, a megmérettetésre sok lehetőség kínálkozik: a kollégiumi diákközösség, vagy a tanulócsoport tagjai előtt alkalmankénti fellépés (pl. produkció bemutatása), a rendszeres (köz)szereplés, a különböző területeken önálló alkotás létrehozása és annak bemutatása (pl. képzőművészeti-, fotókiállítás), sportversenyeken való részvétel. Összefoglalva, kollégiumunkban - az igényeknek megfelelő a képességfejlesztés, - a továbbtanulni vágyók megkapják a szükséges támogatást - a tehetségek képességeiket kibontakoztathatják. Könyvtáros tanár eddig is fokozottan kivette a részét az oktató-nevelő munkából (könyvtárhasználati ismeretek, könyvek bemutatása, népszerűsítése, könyvtár-szakkör, belső 2.7. Tanulókról való gondoskodás, személyes törődés Gyermek- és ifjúságvédelem Gondoskodás A gyermekvédelem olyan komplex tevékenységrendszer, amelyet a gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében alakítunk ki, probléma megelőző és problémakezelő céllal. A gyermekés ifjúságvédelmi tevékenységet a 23

kollégiumban úgy értelmezzük, hogy az minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, nevelés, valamint érdekvédelem, beleértve a nehéz élethelyzetbe került fiatalok szakemberek általi speciális gondozását, megsegítését is. A kollégiumi gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység tehát átfogja szinte a kollégiumi (pedagógiai) munka teljes egészét. A tanuló jogait, illetve az ellátandó feladatok körét, valamint a pedagógusok kötelezettségeit a Közoktatási törvény szabályozza. A kollégiumi gyermekvédelmi feladatok ellátását minden pedagógus a maga csoportjában végzi, munkájába besegít a kollégiumi pszichológus, valamint a fejlesztő pedagógus A családgondozó szolgálatok vagy a gyermekvédelemi intézmények által a kollégiumba elhelyezett gyermekeket és családjaikat támogatjuk abban, hogy megoldódjon háttérproblémájuk, és visszakerülhessenek a családjukhoz. A kollégiumnak a magatartási problémás, iskolai kudarchelyzetbe került, veszélyeztetett vagy krízishelyzetbe került gyermek családjának pedagógiai jellegű segítését is vállalnia kell, hiszen sok esetben egyedül nem képes orvosolnia a felmerülő problémákat. A gondoskodás körébe tartozik a nem megfelelő családi szocializáció korrekciója, a deviáns magatartásformák kezelése, prevenciója. A problémák megoldásában együttműködünk az illetékes családvédelmi szakszolgálatokkal, önkormányzattal, nevelési tanácsadóval. A tanulói elvárások vizsgálatánál erőteljesen jelentkeztek az érzelmi stabilitás, a biztonság, a szeretet és a megbecsülés iránti igények, melynek kielégítésében határozottabb lépéseket kell tennünk. Addig, amíg a pedagógusoknak az ekkora adminisztrációs teher nyomja a vállát, erre kevés az esély. Jó lenne, ha a tanárok több időt tölthetnének diákjaik körében, akik nagyon is igénylik a személyes kapcsolatot, a rendszeresebb beszélgetéseket. Tanulóink kollégiumi közérzete általában jónak mondható, szeretnek a kollégiumban lenni. Megállapítható, hogy a tanárdiák kapcsolat elsősorban emeleti és csoportszinten működik jól, mert itt jobban érvényesül a kölcsönös bizalom. A diákok 90%-a jól érzi magát jelenlegi csoportjában, a megkérdezetteknek háromnegyede gondolja, hogy szükség esetén számíthat csoporttársaira. A tanulók kétharmada jól kijön szobatársaival, és ugyanilyen arányban vannak azok, akiknek sok barátja van a kollégiumban. A pozitív légkör jele, hogy a válaszolók fele beszélhet csoporttársai előtt bármiről.

24

Gyermekvédelem A gyermekjóléti intézményekkel, illetve a szakszolgálatokkal általában úgy vagyunk kapcsolatban, hogy ők hozzák ide a bajban lévő tanulókat. Több budapesti tanulót vettünk fel így. A Fővárosi TEGYESZ több tanulót is elhelyezett nálunk, egyedül velük van állandó kapcsolatunk, ha szükséges napi telefonálás, de havonta meglátogatja a tanácsadó a tanulókat. A Pest megyei TEGYESZ intézményünkkel nem, de a tanulókkal tartja a kapcsolatot. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családjával általában nem lehet felvenni a kapcsolatot. Olyan a családi háttér, hogy maguk a tanulók sem akarnak tudni róluk, vagy szégyellik őket, inkább a kollégiumban maradnak a tanév folyamán, ahol biztos háttérre találnak.. A nagykorú tanulók örülnek, hogy elkerültek otthonról, dolgoznak a tanulás mellet, próbálják magukat fenntartani. Nem egy esetet tudunk, amikor sérült tanulóink havi juttatásait, mint rokkant nyugdíj, családi pótlék, a szülők veszik és élik fel, holott a rászorult gyermekeik már nagykorúak, elhanyagoltak és őket illetné a juttatás. A jogérvényesítésben felvilágosítással, kérvények megfogalmazásával, használható ötletekkel segítjük az erre rászoruló tanulóinkat. A gyermekvédelemben érintett fiatalok iskoláival a kooperációra jellemző, hogy szinte mindig mi keressük őket, de az együttműködés általában hatékony. Intézményünkben a szorosan vett gyermekcsoportra koncentrálódik: -

gyermekvédelmi

munka

az állami gondozott kiskorúakra, s a nagykorúvá utógondozottakra, - a családban élő, de veszélyeztetett tanulókra.

két lett

Az állami gondozott kiskorúakra, s a nagykorúvá lett utógondozottakra, felvételkor értesülünk, mert az adatlapon azonnal kitűnik a helyzetük. Őket azonnal nyilvántartásba vesszük, hiszen ittlétüknek anyagi kihatása is van, mivel tízórairól, tisztasági szerekről részükre a kollégium gondoskodik. A mielőbbi személyes megismerés, a csoportnevelővel való jó kapcsolat kialakítása fontos, mert őszinte, nyílt légkör a feltétele annak, hogy a tanuló jól érezze magát, és a tanévet sikeresen befejezze. Ezek a tanulók kivétel nélkül érzelmileg sérültek, labilisak, és nagy a szeretetigényük. Ez jelenti számukra a veszélyt is, mert az „ál-törődés „ is ragaszkodást válthat ki belőlük, s a nem 25

megfelelő barát, csoport rossz irányba viheti el őket. Az állami gondozott tanulók integrálódnak a kollégiumi diákközösségbe, szocializációjuk ennek megfelelően történik, a fő cél az önálló életvitelre való felkészítésük. Tanulócsoport szinten a nevelőtanár végzi a személyre szóló gondozó- és nevelőmunkát, a specifikus családpótlást. Emellett igénybe veszi az ifjúságvédelmi pedagógus segítését, aki közvetlenül kapcsolatban áll a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, és a családokkal. Ha szükséges, „terepmunkát” végez az iskolában, a patronáló környezetben. Előkészíti az önjogúvá válást, védi és képviseli a gyermek érdekeit, eljár a kiskorúak helyett mind a hatóságoknál, mind a szociális háttérben. Mivel kamaszból itt serdül ifjúvá a diák, az intézmény gyermekvédelmi munkájának fontos része az utógondozás, segíteni a továbbtanulást, előkészíteni a munkavállalást. Az intézményi komplex gyermekvédelem kiterjed a deviáns magatartási formák megelőzésére is. Nem csak életviteli, életszervezési segítséget nyújtunk, hanem személyre szóló konkrét intézkedéssel igyekszünk biztosítani az életben való elindulást. A másik csoport a veszélyeztetett, de családban élő tanulók. Rájuk először a csoportnevelő figyel fel; a továbbiakban az ifjúságvédelmi pedagógussal együtt végzik a teendőket. A veszélyeztető okok feltárása után megállapítják, hogyan és mivel lehet a leghatékonyabban segíteni. A probléma lényegéből adódik az orvoslás, s kivel kell együttműködni: - az illetékes Polgármesteri Hivatallal - iskolai osztályfőnökkel - a család háziorvosával - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő Szakszolgálattal - pszichológussal - Családsegítő Központtal - gyermekorvossal - orvossal, védőnővel - Vöröskereszttel - ÁNTSZ-szel - Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával Ezek a kapcsolatok mind élők, természetesen gyermekenként változóak. Fontos a veszélyeztető környezetből való kiemelés, és iskolai munkájának segítése. Kiemelt program a szenvedélybetegségek megelőzése, felvilágosító előadások kezdeményezése, szervezése. Figyelmet kell fordítani az érettségizettekkel differenciált bánásmódra, foglalkoztatásukra. Hiszen

26

való mint

fiatal felnőttek, nem nevelhetők ugyanazokkal az eszközökkel mint a 14-18 évesek, illetve másfajta bánásmódot, foglalkoztatási módszereket igényelnek. Mivel a kollégiumban több gyermek (tulajdonképpen család) szorul anyagi segélyezésre is. A helyi megoldások (ösztöndíj, alapítványi támogatás, étkezési hozzájárulás kiegészítés) esetenként az önkormányzatok segélyeivel egészülnek ki, melynek „kijárásában” kell szerepet vállalnunk. Kollégiumunk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekés ifjúságvédelem céljainak megvalósulását: - az ép és fogyatékossággal élő (speciális nevelési igényű) fiatalok egy közösségben való nevelése - differenciált oktatás, nevelés és képességfejlesztés - indulási hátrányok csökkentése, fejlesztések - tanulás-támogatás, felzárkóztató foglalkozások egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - a családi életre történő nevelés - drog prevenció - a tanulók szabadidejének szervezése - személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak) szülőkkel való együttműködés - tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások, stb.) - tehetséggondozó foglalkozások - a pályaválasztás segítése - a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében való együttműködés a gyermekvédelemben érintett szolgálatokkal, szervekkel, egyéb társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal A tanulókkal kapcsolatos akut problémák felmerülésekor annak kezelése házon belül is megtörténhet. Mindenekelőtt a csoportvezetők döntik el, hogy saját maguk kezelik-e ezeket, esetleg szükségesnek tartják-e a jelzést közvetlenül az igazgató felé, és/vagy kérnek-e házon belül szakembertől segítséget. Az intézményben a pedagógiai munkát segítő pszichológus, és fejlesztőpedagógus működik, a munkatársak közötti rendszeres az együttműködés, a problémás esetek többségében intézményen belüli együttműködéssel kezelhetők.

27

A csoportvezetők napi konzultatív kapcsolatban állnak a testület azon tagjaival (szakkörvezető, emeletfelelős stb.), akik távollétükben diákjaikra vonatkozóan érdemi információval rendelkezhetnek: az ügyeletes tanártól, az éjszakai ügyeletestől stb. megkapják a megfelelő tájékoztatást.

2.8 Közösségi élet. Diákönkormányzati munka

Hagyományőrzés

és

E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer.

ápolás. megfelelő

A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A Váci Mihály Kollégium pedagógiai programja korábban azt a célt tűzte ki négy évvel ezelőtt, hogy: „Olyan mikro társadalom a célunk, melyben lehetőség nyílik a közéleti szerepek gyakorlásár, a demokratikus technikák, az érdekérvényesítés, az önálló kezdeményezések gyakorlására, az egyéni aktivitások (révén) a közösség érdekében történő kibontakoztatására.” A cél megvalósulása még várat magára. Probléma például, hogy ugyan minden csoportnak van képviselete, ez nem működik igazán, mert a diákok érdeklődési területe megváltozott egyrészt a csoportösszetételek miatt, másrészt az iskolai túlterheltség miatt. A tanulók passzívak lettek, nehezebben viselik el az irányítást. Nem nagyon szeretnek nyilvánosan szerepelni, véleményt nyilvánítani. Sok a formális elem munkájukban. Baj van az aktivitással is, kevesen, és viszonylag sok terhet cipelnek a vállukon. Nagyon nehéz mozgósítani a diákságot, aminek egyik oka az, hogy a kollégistákat nem érdekli a diákönkormányzat. Hiányzik a megfelelő motiváció, de a túl nagy a szervezet is akadályozza a tevékenység átláthatóságát. A diákönkormányzati tagok tevékenysége leginkább rendezvények, kulturális és egyéb programok, ünnepségek szervezésben, lebonyolításában realizálódik. Minden tanulócsoport 1-2 diákot delegál, melyből a diákönkormányzati tagságot a diákság közvetlenül választ meg. Tanácskozását hetenként tartja, munkáját patronáló nevelőtanár segíti. A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének területei:

28

•

A

tanulók

véleményének,

javaslatainak,

igényeinek

megfogalmazása, kifejezésre juttatása •

Önkiszolgáló tevékenység szervezése

•

Közhasznú munkák szervezése

•

Érdekképviselet

(étkezési

bizottság

működtetése,

képviselet a kollégiumi tanulmányi, kulturális és fegyelmi bizottságban) •

Kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, aktív

részvétel ezekben •

Közösségi hagyományápolás

•

Külső kapcsolatok építése

•

Fővárosi

szintű

rendezvényekbe

való

bekapcsolódás

szervezése A

tanulócsoportok

önkormányzatai

ellátják

a

tanulói

érdekérvényesítés feladatait is. A kollégiumi diáktanács egyébként szabályozottan működik, az őket érintő kérdésekben javaslattételi jogokkal rendelkeznek, élnek is vele. Maguk a diákok is vallják, hogy megfelelő támogatással, és világos célok kitűzésével igen is van értelme a munkájuknak. Hagyományrendszer A kollégium közösségi élete gyakorlatilag nagyon sok szállal fűződik a hagyományrendszerünkhöz. Kollégiumunk gazdag és egyre szélesedő hagyományrendszerrel rendelkezik, s a továbbiakban is komoly szerepet szánunk a hagyományok ápolásának, őrzésének, továbbfejlesztésének. A hagyományok, az ehhez kapcsolódó ünnepek különös fontossággal bírnak intézményünk életében; nemcsak érték- és normaközvetítő funkciójuk miatt, hanem pusztán az örömszerzés céljából is. A kollégium életében a hagyományos irodalmi, zenei, szellemi alkotásokat feldolgozó, kultúrtörténeti értékeket bemutató alkalmak a közösségi keretek között ünnepivé avatják az együttlétet. Az állami, nemzeti ünnepeken túl számos olyan, a keresztény ünnepkörhöz tartozó hagyományt, illetve néphagyományt ápolunk, melyhez mindannyian kötődünk. A kollégiumi hagyományoknak fontos szerepük van a tanulók beilleszkedésének segítésében, kötődésük erősítésében; a csoporthoz, a kollégiumhoz, a közösséghez való tartozás, a 29

közös tevékenységekben való részvételük által saját pozitív énképük, önbecsülésük fejlesztésében. Ugyanakkor diákjaink számára a hagyományápolás nem csak a kollégiumhoz való kötődést erősíti, hanem minden évben nyilvános bemutatkozási lehetőséget ad az általuk bemutatott produkciók, valamint alkotások által. 2.9 Kapcsolatrendszer A kollégium kapcsolatrendszerét a sokszínűség és a nyitottság jellemzi. A kollégium legfontosabb külső partnerei a család és az iskola. További fontosabb külső partnerek: -fenntartó: önkormányzat, kollégiumi referens -szakmai szervezetek, szolgáltatók: kollégiumi szövetség - MFPI -Gyermekvédelem: gyermekjóléti szakszolgálatok, TEGYESZ, szociális gondozó, nevelési tanácsadó -társkollégiumok, gyakorlati munkahelyek -kulturális- és közművelődési intézmények -helyi társadalmi és egyéb civil szervezetek, egyház -alapítványok, diákszövetségek, szervezetek, a tanulók lakhely szerinti önkormányzatok, diák érdekképviseleti szervek, -sportegyesületek -főiskolák, egyetemek A pályázati tevékenységnek köszönhetően rohamosan külföldi partnereink (iskolák, kollégiumok) köre.

bővül

A kollégium és az iskolák kapcsolata Az iskolákkal való kommunikáció minősége, színvonala szélsőséges skálán mozog. Igaz, száz körüli a kapcsolódó iskolák száma. A rendkívül nagyszámú kapcsolódó intézmény miatt nehézkes a kapcsolattartás, az iskolai programok megismerése, az együttműködés fenntartása igen nagy terhet ró a pedagógusainkra; a kollégium aktivitásán múlik a kapcsolattartás minősége. A kollégiumi minőségirányítás részeként, a partnerközpontú működés keretében kezdeményezett kapcsolatfelvételek szerény viszonzásra találnak. Tehát ebben túl nagy elmozdulás e tekintetben nincs. A kapcsolatfelvételben, a kapcsolatok életben tartása érdekében többnyire a kollégium a kezdeményező fél. Általában a kritikus helyzetekben keresi meg a kollégiumot az iskola. A

30

kommunikáció legtöbbször eredményekre terjed ki.

a

magatartásra

és

a

tanulmányi

Ugyanakkor vannak iskolák, akikkel magas intenzitású, szoros az együttműködés, és folyamatos a kommunikáció. Beszámolhatunk jó néhány osztályfőnökök fogadóképességéről, nyitottságáról, segítőkészségéről, olyan esetekről, amikor a csoportvezetőkkel teljes az együttműködés az osztályukba járó kollégista diákok problémáinak megoldásában. Több iskola vezetője vagy képviselője rendszeresen részt vesz a kollégiumi rendezvényeken. Az iskolákkal elsősorban a nevelőtanárokon keresztül tartja az intézmény a kapcsolatot, amely rendesen három területet érint: a diákok tanulmányi munkáját, szorgalmát és magatartását. Az általános forma az, hogy a kollégiumi nevelőtanár felkeresi az iskolát, és az osztálynaplóban megtekinti a jegyeket, illetve kijegyzeteli azokat. Szükség esetén – személyesen vagy telefonon - konzultál az osztályfőnökkel. A kollégium és a családok kapcsolata A kollégiumoknak a szülői házzal való kapcsolattartását, a pedagógusok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a törvény szabályozza (tájékoztatás, javaslattétel, stb.). Ezen előírások szerint jár el a kollégium minden esetben. A kapcsolattartás tartalma a gyakorlatban a diákok beilleszkedése, tanulmányi előrehaladása, a neveléssel összefüggő kérdések. A szülők együttműködésre vonatkozó attitűdje, kommunikációs hajlandósága változatos képet mutat, de szinte minden esetben a kollégium kezdeményez. Tehát nem számolhatunk be kölcsönös kapcsolattartásról, rendszeres érdeklődésről, személyes találkozásokról, pedig az intézmény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a folyamat kétirányú, és minél hatékonyabb legyen. A kollégium rendszeresen írásban tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, teljesítményéről. (A szülők elérhetőségének akadálya nem ritkán a lakcím- vagy a telefonszám változás.) Ha bármilyen súlyosabb probléma merül fel, a szülők ennek közös megoldásában együttműködők. Ritkán találkozni elutasító, vagy ellenséges magatartással: ez a viselkedést a család szociokulturális állapotának vagy az érdektelenségnek tudható be. Megjegyezzük, a szülők nagyobbik hányada nem keresi a kapcsolatot a kollégiummal, és ritkán tájékozódik gyermeke felől. Az intézmény minden tőle telhetőt megtesz a

31

kapcsolattartás és a tájékoztatás érdekében, esetleges problémák közös megoldásáért.

valamint

az

A csoportvezetőknek a szülőket félévente kell értesítenie a gyermek tanulmányi munkájáról, szorgalmáról, magatartásáról, kollégiumban végzett munkájáról, teljesítményéről. A levélben való tájékoztatást tartjuk legcélravezetőbbnek. A kapcsolattartást kollégiumi web-lapunk is szolgálja, amely naprakészen ad tájékoztatást partnereink és a külvilág felé a kollégiumban zajló eseményekről, a kollégisták életéről (www.vacimkoll-bp.sulinet.hu).

Egyéb kapcsolatok Művelődési- és szabadidőközpontokhoz, sportegyesületekhez való közeledésünk alapmotívuma az, hogy valamennyi érdeklődési kör intézményen belüli kielégítése nem lehetséges. Az igények felmérésében és kielégítésében a nevelőtanár koordináló és ellenőrző szerepet tölt be; feladata a főváros nyújtotta kulturális, művészeti, művelődési lehetőségek feltárása, a tanulói személyiségfejlesztés minél szélesebb körű kiterjesztése érdekében. Ugyanakkor a Magyarok Házával kapcsolatunk szolgáltató jellegű: felkérésre műsort (szereplőket) biztosítunk, hasonlóképpen a Mozgásjavítók Általános Iskolájával és Diákotthonával. Mind a szülők, mind az iskolák, mind a diákok, és egyéb fontos partnerek vonatkozásában a kapcsolatrendszerben lényeges fordulópontot jelentett a minőségfejlesztési tevékenység elindítása, a partnerközpontú modell kialakítása. Ennek keretében rendszeresen, évről évre megkérdezzük külső és belső partnereink elégedettségét, elvárásait.

32

2.10 A minőségfejlesztési munka, a mérési tevékenység szerepe a nevelőmunka fejlesztésében

értékelési

A kollégiumban hosszú évekre visszamenőleg színvonalas minőségfejlesztési munka folyik, melynek keretén belül rendszeresen végezzük a legfontosabb partnerek elégedettségének és elvárásainak vizsgálatát. A pedagógusok visszajelzésein túl a tanulói, a szülői és az iskolai elvárások azok, amelyek a munka kollégiumi (stratégiai) szintű tervezésének alapját képezik, évről-évre beépülnek az éves programba, s ezáltal a mindennapi nevelés, oktatás, gondoskodás meghatározójává válnak, illetve jelzést adnak annak eldöntéséhez, hogy a nevelési feladatokon túl mire kell különös gondot fordítanunk, illetve miben kell fejlődnünk. Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési leírását, fejlesztését az IMIP tartalmazza.

rendszerének

Az intézményben a működésünk eredményességének megállapítására, illetve hiányosságaink feltárására a minőségfejlesztés kapcsán elvégzett vizsgálatok nagyon komoly eszközül szolgálnak. Először, az intézményi munka külső és belső partneri értékelése az, amely megbízhatóan és hitelesen kijelöli számunkra a fejlesztési tennivalókat. Ezért az intézmény kulcskérdésnek tekinti partnereivel a kommunikációt, az együttműködést. Ennek elveit a minőségirányítási program, eljárásrendjét a kapcsolódó szabályzatok tartalmazzák. A minőségbiztosítással kapcsolatos szülői véleménynyilvánítási lehetőségek, valamint a formák gazdagítása és rendszeressé tétele feltehetően a kollégium és a családok közötti bizalomépítést is szolgálják. Másodszor, a nevelő tevékenység értékelését az éves munkatervben tervezni kell a csoportvezetőknek és a foglalkozást vezetőknek egyaránt. Valamennyi diákkal egyéni fejlesztési tervet készít a tanulócsoport nevelőtanára. Félévkor és tanév végén visszatérnek a célok, célkitűzések megvalósulására, azokat elemzik, és visszacsatolják a következő tanév nevelési folyamatába, ezáltal biztosítva a PDCA –SDCA (tervezésvégrehajtás – ellenőrzés – beavatkozás) ciklus fenntartását. A fejlesztés értékelésének szempontjai •

Elsősöknél a beilleszkedés problémái 33

•

Szilenciumon végzett munka, fegyelem

•

Tanulmányi munka eredményessége

•

Szorgalom

•

Személyiségfejlődés

•

A házirend, napirend betartása

•

Szabadidős tevékenység

•

A csoport tanulói önkormányzatának működése

•

Rend, tisztaság a szobában

•

Tanár-diák, diák-diák viszony (viselkedéskultúra)

•

Nevelőtanári foglalkozásokon való részvétel, aktivitás

•

Szakkörök munkájában való részvétel

•

Külső programokon való részvétel

•

Külső és belső közösségi munka

•

Személyes megjelenés

Az éves munkaterv minden esetben jelentős mértékben a minőségfejlesztési tanévközi vizsgálatok megállapításaira épül. Az intézmény szervezeti kultúrájából adódóan kevésbé az intézkedési tervek szerinti működés, inkább az azonnali vezetői intézkedések meghozatala és végrehajtása bizonyul hatékonyabbnak a célok elérése szempontjából.

2.11 Meddig jutottunk, összefoglalása

hol

tartunk?

A

nevelőmunka

tömör

Kijelenthetjük, hogy a kollégium belső élete az elmúlt időszakban változatosabb, gazdagabb, sokszínűbb, differenciáltabb lett. Ez egyfelől a tudatos humán erőforrás fejlesztésnek köszönhető. Olyan szakembereket, pedagógusok dolgoznak a kollégiumban, akikben megvan a tenni akarás, azonosulnak a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célkitűzésekkel, és ennek megfelelően foglalkoznak a diákokkal. A kollégium diákságának összetétele – mint azt korábban említettük - az előképzettség, a felkészültség, az igények, és a képességek tekintetében is rendkívül heterogén, ami a neveltségi szintre is rányomja a bélyegét. Ez a nevelőtestület számára komoly kihívást jelent. Hiszen egyfelől teljesülnie kell annak, hogy a törvény által meghatározott műveltségterületek anyagai beépüljenek a nevelési gyakorlatba, és a kötelező foglalkozások keretében átadásra kerüljenek, és abból lehetőleg mindenki nagyjából egyformán profitáljon, másfelől személyre szólóan is nevelni kell, a hozott kulturális deficitet csökkenteni.

34

Korábbi pedagógiai programunk fejlesztési stratégiájában a következőt írtuk: „…Ezért középtávú általános nevelési célkitűzéseinkben kiemelt szerepet szánunk az iskolai tudást kiegészítő tudás-, ismeretés kultúraközvetítésnek, a praktikus, a társadalomba, a munka világába való beilleszkedést szolgáló ismeretek átadásának. Továbbá, a személyiség fejlesztésének (ezen belül az erkölcsi nevelésnek), a tanulási esélykülönbségek, az (otthonról hozott) kulturális hátrányok csökkentésének, kiegyenlítésének, a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók támogatásának, nevelésének, a tehetség kibontakoztatásának illetve a (különleges) készségek és képességek fejlesztésének.” Ha megnézzük a kollégiummal szemben felállított, ma is érvényes társadalmi elvárásokat, megállapíthatjuk, hogy az akkor leírtak feltétlenül túlmutatnak egy öt évre szóló cikluson, valamint, hosszabb távra kijelölték számunkra a tennivalókat, szakmai feladatokat. Kijelenthető, hogy a pedagógiai programban meghatározott feladatainkat a fennálló nehézségeink ellenére, az utóbbi években egyre sikeresebben oldottuk meg, kollégiumi életünk egyre sokszínűbbé vált, a tanulók differenciált igényeihez igazodóan. Nagyon fontos visszajelzés számunkra, hogy diákjaink szeretnek nálunk lakni, és jól érzik magukat a kollégiumi közösségben. A nagy létszámú és változatos szakmai összetételű nevelőtestület aktivizálása gazdag belső programkínálatot, az ismeret-, tudásés kultúraközvetítés széles skálájának kialakítását teszi lehetővé. Pedagógusaink hozzáértésüknek megfelelően egyre szélesebb körben vállalnak szerepet a tudás és kultúraközvetítésben, a diákok fejlesztésében, a tehetséggondozásban, a speciális nevelési feladatok megoldásában. Ennek köszönhetően igen gazdag és változatos - a részben hagyományrendszerré szerveződött kollégiumi tevékenységrendszer, mindenekelőtt a szabadidős programválaszték. Eredményes munkánkat, ambíciónkat igazolják a nevelőtestület csoportjai és tagjai által folyamatosan készített sikeres szakmai pályázatok, valamint az a tény is, hogy rendszeresen házigazdái voltunk és vagyunk nevelőtanári továbbképzéseknek. Például ilyen az ELTE posztgraduális nevelőtanár-képzése, a Mérei Intézet műhelyfoglalkozásai (mi magunk is szervezünk, pedagógusaink közreműködésével); rendszeresen helyet adunk a Fővárosi Pedagógiai Napok rendezvénysorozatában egy-egy eseménynek, saját előadóval is. Különösen az utóbbi időszakban előreléptünk a nevelői eljárások, követelmények összehangolásában, a homogén értékrend kialakítása irányába. Ennek is betudható, hogy javult a nevelő35

oktatómunka hatásfoka, eredményessége. A központi és a helyi továbbképzéseknek, s a minőségi munkaerő cserének köszönhetően fejlődött a módszertani kultúra színvonala is (adekvát nevelési eljárások, differenciált módszerek alkalmazása, stb.). A minőségfejlesztés egyik vívmánya a nevelőtanári munka tudatosabb tervezése. A nevelőtanárok éves munkaterve két részből tevődik össze: van egy „általános”, a csoport egészére vonatkozó fejlesztési terv, és van egy személyre szóló fejlesztési terv. Ennek megírása előtt, a csoportvezetők minden diáknál egyéni felmérést végeznek, mely nem csak a tanulással kapcsolatos nehézségeknek, vagy a motiváció feltárására irányul, hanem a teljes személyiség vizsgálatára, amely alapján egy fejlesztési stratégia kialakítható. A fejlesztés módszerei változatosak, és felhasználunk minden olyan lehetőséget, melyben nevelő hatás rejlik, és a nevelési célkitűzéseink elérését segítik. A befektetett energia megtérül, a diákok eredményeiben kézzel fogható a fejlődés, a gyarapodás, a megnövekedett lehetőség, élmény formájában. Diákjainknak, és az őket felkészítő pedagógusoknak köszönhetően nevelési szempontból is igényesebb tevékenységeket, programokat szervezzünk. Ezek alkalmat kínálnak a diákoknak ahhoz, hogy képességüket, tehetségüket, kulturális teljesítményüket együtt, vagy külön-külön megmutassák, továbbá, amelyek a diákok és a tanárok együttműködéséből születnek (pl. közös muzsikálás). Mindenki számára motiváló élmény, amikor alkotásaik, produkcióik a diáktársaik, illetve a nagyközönség előtt bemutatásra kerülnek. Erre gyakori kulturális rendezvényeinken bőven nyílik lehetőség. Az igényes szabadidő kínálat bővítése jegyében gyakran hívunk meg beszélgetésre neves, „érdekes” embereket. A munkatársak személyes kapcsolatait is felhasználva, számos író, újságíró, költő, politikus, esztéta, előadó-és képzőművész látogatását sikerült már megszervezni. Mintegy tucatnyira tehető az európai országok száma, ahová kapcsolataink irányulnak, partnerintézményeink száma közel harminc. Pályázati forrásokból valósíthattunk meg azt az eszközbeszerzést, amely a kollégiumi élet, a szakmai működés feltételrendszerének jelentős javítását tette lehetővé (kép és hangrögzítés, digitális technika, informatikai, multimédiás eszközök, hangosítás, stb. fejlesztése). A nyilvános, hagyományos fővárosi megmérettetéseken változatlanul jól szerepel a kollégium. Szép számmal aratjuk az elismeréseket a különféle versenyeken, kollégiumok közötti vetélkedőkön.

36

Folyamatosan bővítjük, ill. korszerűsítjük szakmai programjainkat, a nevelőmunka gyakorlatát. Szakmai tapasztalatainknak és igényes fejlesztőmunkánknak köszönhetően fővárosi és országos továbbképzéseket, konferenciákat rendezünk. Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a pályázati aktivitás. A fő cél a működési feltételek javítása, a külkapcsolatok fejlesztése, a diákok felkészítése az EU integrációra, az európai polgári életvitel megismertetése, a nyelvgyakorlás, a cserekapcsolatok kibővítése. 1998-ig visszatekintve összesen tizenkét kiírónál, összesen harmincnégy sikeres pályázatunk volt, amely több tízmilliós bevétellel gazdagított bennünket. Ez nemcsak a pályázati kedvet bizonyítja, hanem a szakmai hozzáértést is. Kiemelkedően eredményesek voltak pályázataink a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítványnál, a Tempus Közalapítványnál, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványnál, a KOMA-nál, s a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatnál. (A pályázati keretekben megvalósuló török-lett-magyar fogadóprojekt a Tempus közalapítványtól „kiváló” minősítést nyert.) A kollégium szinte megalakulásától fogva tagja az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete kollégiumi tagozatának. Ez a részvétel bekapcsolt bennünket egy olyan szakmai vérkeringésbe, amely a kölcsönös tapasztalatcsere, a közös tanulás mellett szakmai megmutatkozásunkra is lehetőséget ad. Több éve állunk kapcsolatban az ELTE Neveléstudományi Tanszékével, továbbá az ország néhány főiskolájával. Gyakorló szintérként lehetőséget adunk hospitálásra, konzultációkra, arra, hogy a hallgatók a tereptanárok segítségével bepillanthassanak a kollégiumi pedagógiai kulisszatitkaiba. Az intézmények kollégiumunkra a jövőben is számítanak, mint gyakorlóterepre. Ezek a szakmai feladatok és szakmai kapcsolatok feltétlenül pozitív és inspiráló módon hatnak a testület szemléletére, gondolkodására. Összehasonlítva az elhatározásokat (amelyek előző pedagógiai programunkban szerepeltek), és a jelenlegi állapotot, figyelembe véve a rendszeres minőségfejlesztési vizsgálatok megállapításait is, a legfontosabb javítani való területek: a fejlesztési követelmények világos és egyértelmű megfogalmazása a tanulók számára - a nevelési eljárások korszerűsítésének, lehetőségeinek feltárása, a módszerek folyamatos frissítése - különösen a törzsiskolákkal, valamint a szülőkkel való együttműködés erősítése - a nevelői eljárások, követelmények fokozottabb összehangolása

37

a tanulók szélesebb körének bevonása a szabadidős rendezvényekbe, a tudás- és kultúraközvetítés programjaiba - a diákönkormányzati munka fejlesztése a tanulói aktivitások erősítésével, érdekérvényesítési kézségek fejlesztésével -a tanulók teljes megismerésén, szükségletein alapuló bánásmód -a tanulók magánéleti problémáira való fokozottabb odafigyelés és közreműködés -a magántulajdon tiszteletére való nevelés a személyes (lelki) gondozás helyi lehetőségeinek megteremtése - a neveléshez, az ellátáshoz, az ígért szolgáltatáshoz a szükséges eszközrendszer folyamatos biztosítása - a kompetenciaalapú fejlesztés követelményének hangsúlyosabbá válásával fejleszteni kell az ehhez kapcsolódó módszertani kultúrát: adekvát módszertani eljárásokat kell meghonosítani, (pl. csoportmunka, motivációfejlesztés módszertani ismereteit kell elmélyíteni).

3. A nevelőmunka fejlesztésének programja 3.1

Intézményi nevelésfilozófia, a nevelés alapelvei.

A kollégium normatív nevelési környezet, mely a diákok számára azonosulási, életmódbeli és életviteli, viselkedési mintákat, továbbá kulturális értékeket közvetít. Legfontosabbnak tartott értékeink az egészség, aktivitás, kötelességtudat, önfegyelem, autonómia, emberség, szolidaritás, tisztelet és türelem mások iránt, szerénység, alázatosság, becsület, lelkiismeret, szorgalom, tudás, hazaszeretet, a család, a hagyományok és az élet tisztelete, a felelősség, rend, harmónia. Kiindulópontunk az, hogy minden tanulót a neki megfelelő bánásmód, gondoskodás illeti meg. A kollégiumban érvényesítendő, az ellátásra, a nevelésre, a művelődésre vonatkozó alapelvek meghatározásánál a gyermek mindenek felett álló érdekéből indulunk ki. Akkor lehet tevékenységünk hatékonyabb, és akkor nyújtunk minőséget, ha érzékenyek vagyunk a gyermekek szociális igényeire, problémáira, és őt a pedagógiai tevékenység középpontjába állítjuk, tehát pedagógiánk “gyermekbarát”. A személyiség feltárásának, a differenciálásnak, illetve az erre alapozott személyre szóló bánásmódnak az alapja a tanulók megismerése, amely a nevelőmunka kiindulópontjául szolgál. Lényeges, hogy felismerjük, észrevegyük tanulóink konkrét szükségleteit, problémáit, azt, hogy miben szenvednek hiányt. Ebben egyfelől a minőségfejlesztésben alkalmazott technikák,

38

másfelől a nevelők megfelelő módszertani kultúrája, feltáró tevékenysége segítenek. Az eltérő fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező, tehát a különböző nevelési igényű fiatalokat az emeleti tanulóközösségekben, nevelőtanári csoportokban együtt neveljük; csupán a speciális képességek fejlesztése történik differenciált foglalkozási keretekben. Ebben az együttélésben egyfelől lehetőség nyílik arra, hogy a tanulási teljesítményekben meglévő különbségek szerinti megkülönböztetést oldjuk. Másfelől, abból indulunk ki, hogy diákjaink sokféle értékkel, képességgel, tehetséggel rendelkeznek. Ezek megmutatására nyújtunk lehetőséget a kollégiumban, ami által ki-ki környezete elismerését kivívhatja: ez az egyén harmonikus személyiségfejődése szempontjából fontos. A kollégium úgy közvetíti a kulturális mintákat és értékeket, hogy segíti a különböző szociológiai hátterű, ebből következően eltérő előképzettségű és igényű fiatalok közötti kölcsönös megértést, az együttműködést. Ezek jelentik számunkra az integrált nevelés lényegét a kollégiumban. Alapelveink

A tanulók fejlesztésének alapelvei Az alapprogramban rögzített alapelveket teljes mértékben elfogadjuk, alkalmazzuk, pedagógiánkat, működésünket ezekre alapozzuk. A kompetenciák, az ismeretek megszerzésének, a művelődés szervezésének további, hangsúlyozott alapelvei kollégiumunkban:

- a tanuló az intézmény falai között fejlesztő, és pozitív hatásokkal találkozzon - lehetőséget biztosítunk arra, hogy a művelődés sokféle szakágából, területéről ki-ki életkorának, érdeklődésének, igényének, motívumainak megfelelően tudjon választani - a tevékenység tervezésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, igényeket, lehetőségeket is - alapvető a permanencia, tehát a tevékenység folyamatos gyakorlása, a felejtés elkerülése, és a motiváció fenntartása miatt - figyelembe vesszük, hogy a szükségletek, igények, az érdeklődési körök, a motivációk, a pszichológiai és szociológiai sajátosságok életszakaszonként változóak, amihez alkalmazkodni kell - lehetőséget biztosítunk arra, hogy a művelődés sokféle szakágából, területéről ki-ki életkorának, érdeklődésének, igényének, motívumainak megfelelően tudjon választani 39

- nem csupán az ismeretek átadására, hanem a jellem építésére is törekszünk: megtanítjuk az erkölcsi élet alapszabályait, diákjainkat felkészítjük a felnőtt élet kötelességeire, jogaira, a közösségi együttélés szabályaira - a szakmai műveltség szilárd alapműveltségen, általános műveltségen ill. kultúrán nyugszik, ezért hangsúlyozzuk az önálló tanulás, az önnevelés, önképzés, a művelődés szerepét Életrend, életvitel szervezés - Világos, egyértelmű norma- és értékrendszer - Az életkori sajátosságok, személyes szükségletek figyelembevétele - A kollégium otthon-pótló szerepének hangsúlyozása - Egészséges életvitel biztosítása A "normális" magánéletet, a személyes intimitást, a személyi szükségleteket is figyelembe vevő életvitel és ellátás ill. gondozás feltételeinek megteremtése - A diákok kezdeményező szerepének támogatása, szabadsága saját kollégiumi életük alakításában, szervezésében - Diák-érdekképviselet támogatása, diákönkormányzati munka segítése - Szokásvagy hagyományrendszer szerepének erősítése a közösségi tevékenységben - Jogok és kötelességek egyensúlya - Az alkotmányos, általános állampolgári (világnézeti, lelkiismereti szabadsággal összefüggő stb.) és gyermeki jogok tiszteletben tartása - A nevelésben, a diákok napi életvitelének kialakításában együttműködés a családdal és az iskolával - A felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomra, személyességre épülő pedagógiai tevékenység - A csoportszervezésben az iskolatípus, a baráti, a családi kapcsolatok, az egyéni igények figyelembe vétele - A munka, a tanulás és a pihenés megfelelő arányának biztosítása az intézmény életrendjének kialakításával - Az életkor, a magatartás, a tanulmányi előmenetel függvényében az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás lehetőségének megteremtése - Prevenciós funkció hangsúlyozása (egészséges életmód-életvitel, káros szokások és szenvedélyek elleni fellépés)

- Az alapvető tevékenységformák: a tanulás, a közösség számára végzett, hasznos munka, a társas-közösségi élet, a szabadidős foglalkozások, valamint a közösségi és az egyéni tevékenységek arányának helyes megválasztása

Szabadidő szervezés: - a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltésének biztosítása - a szabadidős programok többféle igényt, szükségletet is kielégítő kínálata - a szabad programválasztás lehetőségének biztosítása - a szabadidő kulturált eltöltése feltételeinek megteremtése tárgyi feltételek (könyvtár, szakköri helyiségek, sporteszközök- és létesítmények stb.) hozzáférhetősége, igény szerinti alakítása sokszínű ösztönző rendszer a szabadidős lehetőségek kihasználására

40

-

a felkészülésben, az ismeretszerzésben a rászorultság, illetve az egyéni igények lehetőség szerinti kielégítése (differenciálás) - az életkori sajátosságok valamint a teljesítmény szerinti differenciálás - a művelődés, az ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése - a teljesítmény rendszeres értékelése, érdem szerinti elismerése 3.2 Tanulás-támogatás fejlesztése Célok A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. A tanulmányi felzárkóztatás kiemelt célja a hozott hátrányok különösen matematika, magyar nyelv (írás, olvasás) tantárgyakból – csökkentése, a kommunikációs készségek javítása. Írási és olvasási nehézségek miatt több gyakoroltatásra van szükség. Igyekszünk felkelteni az igényt a művelődésre, a permanens önképzésre, az önművelésre, az iskolán kívüli (tananyagon túli) tanulásra. Segíteni kell őket abban, hogy képesek legyenek kialakítani az önálló tanulás, valamint a közösségben való tanulás módszereit. Alakuljon ki igényük az önművelésre, melynek legfontosabb eszköze a könyv, az olvasás. Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit, technikáit, ismerjék meg a személyiségükhöz leginkább illeszkedő egyéni tanulási módszereket, eljárásokat. Tanulóinkat támogatni kell abban, hogy a rendszeres tanulásmódszertani foglalkozások eredményeképpen tegyenek szert a tanulás szervezésében a fokozott önállóságra, az iskolai tanulás hatékonyságának növelésére. Ismerjék meg saját tanulási szokásaikat, és tudatosuljon bennük annak helyes vagy helytelen módja. Idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeikben. Alakítsák ki magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, Ösztönözni kell őket a továbbtanulásra. Feladatok, módszerek 41

A hátrányos helyzetűek, a tanulási nehézségekkel küzdők esetében nem elegendő a tantárgyi fejlesztés. A pszichikus funkciók fejlesztésére, a tanulási motiváció fejlesztésére, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésére is szükség van. Lényegesnek tekintjük, hogy a megsegítés ennek megfelelően teljes körű és rendszeres legyen. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez, a tanulási kompetenciák fejlesztéséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Ahhoz, hogy a tanulóink iskolai felkészülését, munkáját megfelelő hatékonysággal támogathassuk, mindenekelőtt megbízható egyéni igényfelmérést és képességfeltárást kell végezzünk; így élhetünk a differenciálás módszerével. Meg kell ismerni a diákok ambícióit; tanulással kapcsolatos jellemzőit a tanulással kapcsolatos nehézségeket: a pszichikus funkciók állapotát ( érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet, motiváció ) s az egyéni haladásütemét. Ehhez igazodva, a már kialakult életrendi sajátosságok figyelembe vételével akár személyre szabottan alakítjuk ki az eredményes tanulástámogatás eszközrendszerét, beleértve a tanulás-módszertani ismeretek átadását, a továbbtanulásra történő eredményesebb ösztönzést. Személyre szabott célok kitűzésével, ellenőrzéssel, segítéssel, majd fokozott önállósodással eredményes és hatékony tanulási szokások, technikák (tervszerűség, tudatosság, gazdaságosság, rendszeresség, önellenőrzés stb.) kialakításával kell élni. A pszichológiai és fizikai terhelés oldására biztosítjuk a kikapcsolódást, a pihenést.

42

Az eredményes tanuláshoz szükséges a belső és külső feltételek megteremtése. Arra törekszünk, hogy folyamatosan fejlődjenek a tanulást segítő eszközök. A kollégiumban rendesen kb. harminc féle korrepetálási, továbbtanulásra való felkészítési lehetőség közül választhatnak tanulóink, és a jövőben is biztosítani kívánjuk, hogy a rászorultak elérhessék ezeket. A jövőben sem szabad elhanyagolni az iskolai órákra való fölkészülés közös ellenőrzését. Ugyanakkor fontos szerepet szánunk a tanulói önértékelésnek (önellenőrzés és saját munkájának értékelése) Az eredmények nyilvánossá tétele - dicséret - jutalmazás révén az önbizalom kialakítását, fejlesztését szolgálja egyben. Előre kell lépni abban, hogy az intézmény ismereteket szerezzen (visszajelzést kapjon) a végzett kollégisták felvételiken való szerepléséről, tanulmányi továbbhaladásáról, helytállásáról, különösen azokon a területeken, amelyeken kimutatható a kollégium szerepe (követő vizsgálatok). Összefoglalva mindenki számára a nyugodt tanulási körülmények (szilenciumi fegyelem, csend biztosítása) a csoportvezető és az iskolai tanárok rendszeres konzultációja - tanári segítés területeinek (pl. szaktanári segítség) szélesítése - jó tanulók bevonása a tanulás támogatásába - a tanulást támogató pedagógiai munka rendszeres értékelése - szükség szerint tanulócsoportok, tanulópárok alakítása - továbbtanulásra való felkészítés (nem csak tantárgyi) lehetőségeinek bővítése az igényeknek megfelelően - a tanuláshoz szükséges tárgyi feltételek, (pl. csendes hely biztosítása, lehetőségek az egyéni elvonuláshoz) - taneszközök biztosítása - könyvtárbővítés: olvasóterem kialakítása, szakkönyvekkel, tankönyvekkel való ellátottság fejlesztése, - a diákok számára hozzáférhető könyvtári számítógépek számának növelése - lehetőség biztosítása a jelentősebb közművelődési és kulturális intézmények szolgáltatásainak igénybevételére az ismeretszerzésben, - minden rászoruló számára korrepetálás biztosítása - számítógép, és egyéb tanulást segítő multimédiás eszköz hozzáférés bővítése - a tanulást segítő eszközök használatának megtanítása - rugalmasság a tanulóidő biztosításában, elsősorban az érettségizett diákok esetében, illetve az érettségi évében (pl. az esti tanulási lehetősége)

43

- szükség esetén szervezett külső segítség igénybevétele korrepetálásban (pl. egyetemisták) - helyes időbeosztásban való segítés, tanácsadás

a

Mikor tekintjük eredményesnek és hatékonynak a kollégium tanulást támogató tevékenységét?(A megvalósulás kritériumai) - a tanulás-támogatás mindenki számára biztosított - a diákok tanulmányi előmenetele javul a diákok hátrányai csökkennek a diákok esélyei nőnek a diák, a szülő és az iskola elégedett a támogatással - a diákok képesek megfelelni a tanórai, valamint a vizsgán felmerülő követelményeknek; fel tudjuk készíteni őket a vizsgaszituációkra egyre többen tanulnak tovább önbizalommal, és döntésükbe, cselekvésükbe vetett hittel vágnak neki a kihívásoknak 3.3 A tanulókról való gondoskodás, Gyermek- és ifjúságvédelem programja 3.3.1

személyes

törődés.

A tanulókról való gondoskodás

Stratégiai célok A kollégium legfontosabb kiindulópontja

a

partnere

tanuló

a

a maga

gyermek,

nevelésünk

előképzettségével,

szükségleteivel, elvárásaival. Az új AP-ban az elvek és a pedagógusokkal szembeni elvárások között is határozottan megjelenik a tanulók megismerésének követelménye, az alapelv, hogy a tanulót a neki megfelelő nevelés, oktatás, bánásmód, gondoskodás illeti meg. Hangsúly kerül a kollégium diákközpontúságára. Mit jelent ez számunkra? A figyelem középpontjában:  a tanuló előképzettsége, szükségletei, elvárásai, továbbá  ezek megismerése, tanulmányozása  pozitív nevelési-oktatási környezet  jó kollégium pedagógiai klímája  befogadó környezet kialakítása Feladatok, módszerek: rendszeres támogatás a diákok mindennapi életének megszervezéséhez (napi életvitelében való segítés, az odafigyelő gondoskodás, érdeklődés)

44

- a tanulók magánéleti problémáinak megoldásában való közreműködés a csoportvezetők bővítsék ismereteiket a tanulóik tehetségéről, személyiségéről, családi problémáiról) - kölcsönös bizalomerősítés a kollégiumban a felnőttek és a diákok között - szeretetteljes bánásmód - bizalom erősítése a diákok felé a felnőttek részéről, - fórum, lehetőség teremtés a diákok véleményének meghallgatására Rendszeres közgyűlések, Panaszláda - kapcsolatjavítás a nem pedagógus személyzet és a diákok között - az önkiszolgálói és diákönkormányzati tevékenység fejlesztése a diákjogok demokratikus érvényesítése támogatásával - a teljesítmény elismerése, gyakori dicséretek

3.3.2 A gyermek- és ifjúságvédelem programja Stratégiai célok Pontosan még nem tudni, hogy a jelenlegi társadalmi változások távlatosan hogyan hatnak a családokra, ezen belül fiataljaink élethelyzetére: milyen mértékben fenyegeti a felnövekvő korosztályt a lecsúszás, az esélyek romlása, a biztonság elvesztése, a kirekesztődés, a kudarc. A tendenciát érezzük, mert egyre több a gyermek- és ifjúságvédelmi feladat, a kollégiumban tapintható a gondoskodással kapcsolatos funkció erősödése. A nevelésben és személyiségfejlesztésben a kollégium teljes közössége szerepet játszik: a tanárok, a diákok, a különböző kiscsoportok, a nem pedagógus dolgozók, tehát mindazokat, akik hozzátartoznak a diák életteréhez, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerül. Ezek közül legerőteljesebb hatása természetesen a nevelőtanárnak van; a nevelés eredményessége végső soron kettejük kapcsolatának minőségén múlik. Ahhoz, hogy a „diákközpontúság” valóra váljék, minden szempontból a korábbi programunkban is megfogalmazott „biztonságos, támogató környezetet” kell teremtenünk, a mindennapi életvitelhez éppúgy, mint az iskolai felkészüléshez; ehhez a szolgáltatások színvonalának emelése is hozzátartozik. Továbbá, minden felnőtt – vezető, tanár, gazdasági dolgozó stb. – együttműködésére szükség van, valamint arra, hogy a pedagógus több időt tölthessen a diákok között. A klíma javításához - a diákok alapvető jogait és érdekeit szem előtt tartva - tovább kell javítani a kollégiumi

45

élet feltételeit, és természetesen fejlesztenünk pedagógiai módszereket, eljárásokat is.

kell

a

Feladatok, módszerek Olyan közösségi környezetet kell teremteni, mely érzékeny a gyermek szükségleteire: az odafigyelés, a törődés, a megértés különös fontosságú minden pedagógus részéről. A tanulók felé nyitott, érzékeny pedagógus figyelmét nem kerülhetik el a látókörében felmerülő, megoldásra váró személyes problémák, krízisek. Az érintett tanulók felé való közeledéssel, empatikus magatartással, kezdeményezéssel meg kell hogy teremtse a hozzá fordulás lehetőségét akár a kollégiumban, akár kiránduláson, akár közös külső programon vesznek is részt. Ilyen alkalmakkor a tanulók feltárhatják egyéni nehézségeiket, problémáikat, számítva a pedagógus segítségére, tanácsaira; mélyebb beszélgetéseket kezdeményezhetnek. A személyre szóló speciális fejlesztés – szakköri, tehetséggondozási keretben - a heti órarendbe illeszkedően, meghatározott óraszámban történik. A biztonság nem csak fizikai biztosságot jelent. Fontos tehát a kollégiumi követelményrendszer határozott megfogalmazása, annak stabilitása, az értékek, normák, összehangoltsága, a napirend, az életrend (tanulók általi) betartatása, a foglalkozások pontos kezdése és lebonyolítása, a váratlan események kiiktatása, a diákok megfelelő tájékoztatása az őket érintő kérdésekről. Probléma-feltárás A gyermekvédelmi tevékenységben fontosnak tartjuk a korai diagnózist és probléma felismerést, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárását. Cél, hogy a gyermekek problémáit a kollégium minél előbb és hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A pedagógusoknak tudniuk kell tájékozódni a gyermek szocializációs hátteréről, egyéni tulajdonságairól, személyiségvonásaikról, a problémát előidéző okokról, melyhez rendelkezésre állnak a megfelelő vizsgálati módszerek. Tehát: minden csoportban ki kell szűrni, kik Milyen segítséget igényelnek? A nevelőtanárok hogy (szükség esetén a család, a gyermekvédelmi osztályfőnökök közreműködésével) feltárják a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett tanulók hátrányok, a veszélyeztetettség okait. Ezek lehetnek:

46

a rászorulók. feladata az, felelős és az többszörösen problémáit, a

- tanulási problémák (gyenge vagy közepes képességű tanulók tanulási nehézségei, pszichés zavarok) - családi problémák (válás, elhanyagoló nevelés vagy éppen a túlságosan korlátok közé szorítás, stb.) - szociális szülők)

problémák

(rossz

- kulturális különbségek műveltségi szintje)

lakáskörülmények,

(szülök

alacsony

munkanélküli

iskolázottsága,

- egészségügyi problémák. A feltárás után a személyre szóló fejlesztési stratégiát dolgozunk ki. Fontos eldönteni, megoldható-e ez a nevelő segítségével, vagy más utat kell keresni? Mi a probléma legjobb megoldása? Szükség esetén minden érintettet bevonunk. Megelőzés Kollégiumunkban a gyermekvédelem fontos célja a prevenció, melyet kétféle módon értelmezünk, és ennek megfelelően határozzuk meg feladatainkat. Generál prevenció A kollégium gondoskodó környezet biztosításával, közösségfejlesztéssel, pozitív minták, értékek ismeretek közvetítésével törekszik arra, hogy a fiatalokat az erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre, szolidaritásra, a helyes és egészséges életvitelre szoktassa, nevelje. E tevékenységünkkel a helytelen magatartások és életvitel, az elmagányosodás, a káros szokások, s a szenvedélybetegségek prevencióját is szolgáljuk. Speciálprevenció A tanulók környezetének, szocializációs hátterének, aktuális problémáinak és szükségleteinek ismeretében személyre szóló gondoskodással, beavatkozással, adekvát terápiával, segítő programokkal, intézkedésekkel, tanácsadással meggátolhatjuk helyzetük rosszabbodását, javíthatjuk státusukat. Prevenciós lehetőségek: személyiségfejlesztés: reális önértékelés, önbizalom kialakítása - egészséges életmódra nevelés (csoportfoglalkozás, meghívott előadók) drog-prevenció (meghívott előadók, csoportfoglalkozás, sportnap) - egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (iskolaorvos, védőnő) 47

- segítség, támogatás, tanácsadás a problémák megoldásában - problémamegoldási és konfliktuskezelési képesség fejlesztése Az alapprogram kötelezően előírt foglalkozásain túl a hátrányos helyzetű tanulókat is érintő, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő speciálprevenciós és szemléletformálást segítő foglalkozások, programok (drog, dohányzás, szexuális felvilágosítás, egészséges táplálkozás stb.) évről évre magas számban kerülnek megszervezésre: az elmúlt tanévben ez kollégiumi szinten nyolcvanra rúgott. A kulturális rendezvények, művészeti programok száma ugyanebben az időszakban kollégiumi szintű szervezésben több mint egy tucat, csoport szervezésben száz fölötti volt. A szabadidő hasznos eltöltését, képességek fejlesztését, művelődést szolgáló rendszeres foglalkozások (pl. szakkörök) száma tanévenként kb. huszonöt körül van, az ezeken rendszeresen részt vevő, regisztrált diákok száma az összlétszámhoz viszonyítva 40 %.

Krízishelyzet enyhítése: Már kialakult krízisállapot esetén az azonnali segítő beavatkozásnak meg kell történnie. A szakszerű ellátás érdekében kapcsolatot kell felvenni a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve egyéb segítő vagy társadalmi szervezetekkel. Összefoglalva a fenti követelményeket: megfelelő, differenciált bánásmód, megismerése, szükségletei alapján

a

tanulók

teljes

- a tanár-diák kapcsolat javítása: bizalom erősítése a diákok felé a csoportvezetők részéről - a tanulók magánéleti problémáinak, a napi ügyek megoldásában való – igény szerinti – közreműködés - a magántulajdon biztonságának növelése - kiszámíthatóság a működésben - szeretetteljes légkörre való törekvés - a diákok véleményének meghallgatása

48

rendszeres teljesítmény értékelés, elismerés, elmarasztalással szemben fontos a gyakoribb dicséret!)

(az

- a gyermekvédelmi felelős segítő szerepének támogatása - a fegyelem és a rend betartatása (napirend, életrend, foglalkozási fegyelem, kollégiumi környezet rendben tartása) - szélesen értelmezett támogató rendszer működtetése 3.3.3 Megvalósulás kritériumai: - Fejlődik a (szociális) szolgáltatás színvonala, a neveléstoktatást és a kényelmet szolgáló tárgyiés eszköz felszereltség - Rendezetté, higiénikussá válik a kollégiumi belső környezet a kollégiumi környezet rendben tartása)a kollégium a családhoz hasonló törődést biztosít - A kollégium a diákok számára kellemes, biztonságos, otthonos környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a fejlődéshez - A tanulók, a szülők, a fenntartó, az iskolák elégedettek a működéssel, a szolgáltatással - A tanulók és a szülők érzik a törődést - a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot - a nevelőmunka hatékonyságát biztosító - kiegyensúlyozott, pozitív, szeretetteljes pedagógiai környezet alakul ki - a demokratikus nevelési eljárások válnak gyakorlattá - a diákot partnerként kezelik - gyermek teljes megismerésére törekednek - a tanárok meghallgatják a tanulókat - érdekli őket a diákok véleménye - teljesítménye értékelésének, elismerésének - a tanár (felnőtt) - diák viszony javul - a diákok alapvető érdekei (jogai) érvényesülnek (ld. KT. 10-11.§)

3.4

Közösségi élet fejlesztése. A diák-önkormányzatiság fejlesztése. Hagyományápolás fejlesztése, a kollégium egyéni arculatának erősítése

Stratégiai célok A kollégiumi közösségi élet különös gazdagságot nyújtó színtere lehet az emberi viszonyok tanulásának, az együttélési formák kialakításának, a közösségi értékrend és a szociális 49

képességrendszer fejlesztésének, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének, a társadalomba való sikeres beilleszkedésnek. Minősége meghatározó az egyén szocializációjára; a kollégiumi közösségi élet fejlesztése tehát a társadalmi beilleszkedésre nézve is alapvető relevanciával bír. A közösségi létben formálódnak a morális és érzelmi viszonyok, azonosulási (viselkedési) minták és példák közvetítése válik lehetővé. A diákok megismerhetik és átélhetik a kooperációt, a szolidaritást, az önállóság, a felelősségtudat, a közösségi együttélés szabályaihoz való alkalmazkodást, tehát tapasztalatokat szereznek az egyén és a közösség kölcsönhatásainak működéséről, egyszóval a társadalmi viselkedésről. Ismereteket szereznek a felnőttekkel, tanárokkal, és a diáktársakkal szembeni kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés stb.) alapvető szabályairól. A fejlesztés célja, hogy tanulóink jellemük, erkölcsiségük megerősödjön, szociális érzékenységük, közösségi problémák iránti nyitottságuk az életkoruknak megfelelő legyen. A közösségi életben aktívan részt vevő, szociálisan érzékeny fiatalokká váljanak. Kreatív erőiket képesek a közösség érdekében mozgósítani. Felismerik, és természetesnek véve magatartásuk alapjává válik hogy életcéljaikat legeredményesebben a közösségi létbe ágyazva képesek megvalósítani. A kollégiumi programok hozzásegítik őket ahhoz, hogy megismerjék, elsajátítsák azokat az alapismereteket, készségeket, kompetenciákat, amelyek a felelős állampolgárra jellemző magatartást a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz és konfliktus- oldáshoz, a nemek és korosztályok közötti társas érintkezéshez, a társadalmi részvételhez szükségesek. Módszerek, eszközök Kollégiumunkban a közösségi élet fejlesztése több síkon zajlik. A tanulók megtanulják, hogy a sikeres kapcsolatok, a konfliktusmentes élet, a (mikro)közösségekben való részvétel nélkülözhetetlen velejárója a normatudat, a közösségi játékszabályoknak, viselkedési és magatartási szabályoknak az ismerete, betartása. A képességek elsajátításának, a megtapasztalásnak a fiúk és lányok kulturált együttműködésének, a kollégium mindennapos élete adja a keretét. A csoportfoglalkozások irányított beszélgetései, a kiselőadások, viták (erkölcsi, etikai, társadalmi, kérdésekről) lehetőséget nyújtanak a véleménynyilvánításra. A diákok szituációs játékok keretében valós (különböző konfliktusokat, érzelmeket tartalmazó) élethelyzeteket

50

dolgoznak fel, illetve értékelnek a tanár vezetésével. A diákönkormányzati munka lehetőséget nyújt a véleményezési jogok gyakorlására. A diákönkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Megvalósulás kritériumai A tanulóknál a belsővé vált értékek és normák a gyakorlatban, a viselkedésben észrevehetően megjelennek - a tanulók kritikai érzékkel, szociális érzékenységgel rendelkeznek - a tanulók megértést, toleranciát tanúsítanak a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal szemben - a tanulók beilleszkednek a kollégiumi közösségbe - a személyközi viszonyokban a kulturált viselkedés jellemző (beszédmodor, nyelvhasználat, érintkezés a felnőttekkel, tanárokkal, és a diáktársakkal, kapcsolatteremtés- és fenntartás, megjelenés, helyzethez való alkalmazkodás, stb.) - a tanuló értékteremtő, értékőrző, érdekérvényesítő aktivitásait kibontakoztatja - a tanuló aktív magatartást tanúsít a közösségi életben, az összejöveteleken kooperatív - a tanuló megtalálja helyét a csoportban, a személyiségének megfelelő feladatot megbízhatóan végzi - a tanuló megnyilvánulása az adott szituációhoz illeszkedik a tanuló viselkedésében, beszédében, gondolatainak megalkotásában, mások meghallgatásában, érvelésében érezhetően megjelennek saját stílusjegyei

Diákönkormányzatiság fejlesztése A közösség számára hasznos és önként vállalt munkában való részvételnek a szocializációban, a személyiségfejlesztésben van különös szerepe: a kollégiumban a különböző tevékenységformák elősegítik, hogy az egyén megtapasztalja, átélje és megértse munkájának, teljesítményének közösségi hasznát. Ezért is tartjuk fontosnak a társadalmi beilleszkedés támogatásának keretén belül ennek fejlesztését. A diákoknak a kollégiumi élet irányításában dominánsabb szerepet szánunk, amely maga után vonná egy tökéletesebb, jobban funkcionáló tanulói önkormányzati rendszer kialakítását. Az egész kollégiumi organizációt a növendékek közreműködésének igénybevételével kívánjuk felhasználni a szocializációs folyamatban, a tanulók erkölcsi és értelmi fejlesztésében. Az intézmény egész belső életének és fegyelmi állapotának 51

meghatározó személyiségei, akár felelősei lehetnének a fiatalok. A diákotthoni közösség alatt a csoportvezető nevelőtanárok, az igazgatóhelyettesek, az igazgató, és tanulók közösségét, együttesét értjük, tehát nem külön, gyakran egymástól függetlenül működő nevelőiilletőleg diákközösségekre gondolunk. Hanem egy demokratikusabb felépítésű szervezetre, amelyben a tanárok és diákok harmonikus együttese alkotja a közösséget (ebből minél több formalitás kiküszöbölve), s benne a tanulóifjúság önkormányzati szerepe lényegesen megnőne anélkül, hogy a nevelők irányító szerepe háttérbe szorulna. Meghatározott időnként problémafeltáró megbeszéléseket tartunk, ösztökéljük a „Panaszláda”, illetve a „Tanulói észrevételek, javaslatok” űrlap használatát, amelyek során a diákok gyakrabban elmondhatnák a véleményüket, kérésüket. A kollégiumi közösségi rendszer ily módon való működtetése nagyobb önállóságot biztosít a diákságnak, de azt is eredményezné, hogy az önkormányzati fórumok megerősödnek, amelyek a kollégiumi közösség életének rendjét, fegyelmét, stb., hatékonyabban, akár eredményesen biztosítanák. A kollégiumi közösség, tehát a nevelők és diákság együtt választott önkormányzati fóruma lehetne az a kizárólagosan a növendékekből álló testület, amely „törvénykezhetne” a kollégiumi közösség legfontosabb ügyeiben. Ez a fórum, amely nem „formális” szervezet, nagy szerepet játszhat a diákotthon rendjének és fegyelmének fenntartásában (természetesen a tanár irányítása mellett), de kevesebb energiaráfordítás mellett lehetne eredményesebb. Az önkormányzat tagjai a maguk alkotta fegyelem fölött nyilván sokkal szigorúbban (itt szerepe lehet a tanári kontrollnak) és felelősségteljesebben őrködnének. A jövőben ki kell dolgozni a diákönkormányzat fejlesztési koncepcióját. Ki kell dolgozni a jutalmazási rendszert, a diákok visszavételének rendszerét. Olyan diákok nem kerülhetnének vissza a közösségbe, akik a tanév során bomlasztották a közösségi életet, és rossz példát mutattak társaiknak. Az éves költségvetési tervezetbe is lenne vélemény nyilvánítási lehetősége a diákönkormányzat tagjainak. Az önkormányzati szervezetnek nemcsak a fegyelmezéssel, hanem a tanulmányi munka segítésével, vagy a közmunka szervezésével is kell foglalkoznia. Az önkormányzatot és az abba bevont diákságot intézmény belső kormányzásába való bevonással szeretnénk felruházni. Az önkormányzat vezetését a legkiválóbb diák viselné, aki mind a tanárok, mind, pedig a tanulótársak elismerését kivívta. Vagyis tanulmányi előmenetele, erkölcsi magatartás tekintetében egyaránt kiváló, példamutató diák lenne. (Megválasztásában a tanároknak és diákoknak is lenne szerepük.) Ő az önkormányzat első számú képviselője, aki az önkormányzattal járó feladatokat irányítja és ellenőrzi,

52

valamint az összekötő szerepét tölti be a nevelőtestület és az ifjúság között és legfőbb feladata a közösen megalkotott törvények, követelmények betartása, betartatása. Ebben személyes példát mutat, egyben a kollégiumi nevelőmunkában legitim személy lenne. Ebben a rendszerben változatlanul a kollégiumi nevelő a domináns, de a napi feladatok megoldásába nagyobb mértékben, bátrabban bevonnák a fiatalokat is. Ennek érdekében pontosan szabályozni kell a csoportdiákönkormányzati tagok kötelezettségeit, jogait, meg kell határozni a közösségek cselekvési köreit. A hagyományápolás, és a kollégium közösségi élet fejlesztése A hagyományok ápolásának több funkciója is van: segíti az értékek megőrzését és átadását, megkönnyíti a beilleszkedést, fejleszti az identitást, a kollégiumhoz való kötődést, a közösséghez való tartozás érzését, erősíti a közösségi együvé tartozás élményét, stb. A stabil hagyományrendszer világosan áttekinthető keretét adja a kollégium több éves, tudatosan tervezett és épített sajátos "image"-ának, melynek javítása további célunk. A jövőben erősítenünk kell azt a megkezdett folyamatot, miszerint hagyományrendszerünk tartalma gazdagodik, értékeket közvetít, hat az értelemre, nemkülönben az érzelmekre, ezáltal nyújtva a diákok, a felnőttek számára maradandó élményt. Intézményünk mindig súlyt helyezett arra, hogy gazdag hagyományrendszert működtessen, hiszen a gazdag szakköri tevékenységek mellett ez fogja össze a közösségi tevékenységet. Pillanatnyilag tizenhét olyan évről-évre rendszeresen visszatérő esemény, rendezvény van, amely az egész diákságot érinti, de ebben nincsenek benne a nemzeti ünnepekről való megemlékezések. A hagyományőrzés emeleti közösségi, és csoport-szinten is működik, ami azt jelenti, hogy bizonyos közösségi programokat nem csak egy tanulócsoport, hanem az emeleteken lakó 2-3 csoport közösen is szervez. Ez inkább a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezésekről mondható el. Az utóbbi években kollégiumunkban a hagyományrendszert alkotó tevékenységek tárháza bővült, illetve a meglévők tartalmilag gazdagodtak. Elsősorban sikeres pályázatainknak köszönhetően megerősödött, illetve a kollégium életébe beépült a külföldi kapcsolatok építése és ápolása. Rangos elismerés is kapcsolódik ehhez, amelyet az Európai Bizottság elismerő oklevele igazol, többek között Romano Prodi, és Valery Giscard d”Estaign aláírásával.

53

Neveléshez kapcsolódó hagyományaink, működtetünk, illetve felelevenítünk

melyeket

a

jövőben

- Évnyitó közgyűlés: DIÖK vezetők és tanárok bemutatkozása, DIÖK vezetők beszámolója az éves programokról, kollégiumi elvárásokról, kollégiumi egyéb lehetőségekről, pl. szakkörök, tehetséggondozás, korrepetálás stb. Gólyaavatás, gólya disco (szórakoztató feladatok, emlékezetes pillanatok - Kollégiumok közötti őszi bajnokságban való részvétel különböző sportágakban - Októberi megemlékezések (október 6., október 23., látogatás a 301-es parcellában (emlékműsor, gyertyagyújtás), valamint az évfordulókhoz kapcsolódó történelmi emlékhelyeken - Városnézés - Műsoros est: zenés-táncos est - Tanévközi projekt kül- és belföldi tanulmányutak - Karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó megemlékezések, műsorok: mikulás, betlehem, evangéliumi színjáték, karácsonyi koncert, jelmezes műsorok, karácsonyi adok-veszek (bolhapiac) - Félévértékelő csoport megbeszélések – Félévzáró közgyűlés - Tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódó megemlékezések, műsorok (farsang, Március 15, Váci Versünnep, Irodalmi Est - Salamon Ferenc kosárlabda emlékkupa a fővárosi kollégiumok között - Salamon Ferenc emlékhangverseny - Felkészülés és részvétel a kollégiumok közötti hagyományos tavaszi versenyeken (Kós Napok történelmi, szavaló, művészeti vetélkedő, József Attila szavalóverseny) - Könyvtárlátogatás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és az OSZK-ban - A XIV. kerületi sportvetélkedőkön való diák és felnőtt részvétel (pl. Kihívás Napja) Áprilisi házi szavalóverseny Váci Mihály szobrának koszorúzásával - Ballagás, ünnepi búcsúztató vacsora a végzősök számára Fejlesztési feladatok - Rendezvényeink archiválásának fejlesztése korszerű technikák igénybevételével - Honlapfejlesztés - Hagyományteremtő eszközök bővítése - Kollégiumi újság gyakoribb megjelentetése - Külföldi kapcsolataink bővítése 3.5

A hátránykompenzáció

Stratégiai cél 54

A kollégium számára az igazi kihívást a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, az esélyteremtésben az egyre nagyobb számba bekerülő nehéz sorsú fiatal jelenti. Ezen a csoporton belül különösen nehéz szakmai feladatot jelent a testi, illetve enyhe szellemi fogyatékossággal részképesség-hiányos, vagy fogyatékkal élő fiatalok nevelése, gondozása. Pedagógiai programunkban és gyakorlatunkban a hátránykompenzációt, az esélyteremtést azokra is vonatkoztattuk, akik a pedagógusok megítélése szerint erre rászorulnak. A pedagógiai, a nevelési, gondoskodási stb. feladatok szempontjából vizsgálva, a „hivatalosan” hátrányos helyzetű, továbbá a szakmai megfontolások alapján nagy odafigyelést igénylő fiatalok köre a legutóbbi, 2008-2009 tanévi fővárosi felmérés szerint a mi kollégiumunkban a következő: KRITÉRIUM •

• • • • •

• • • • • •

•

• •

Fő szülők alacsony iskolai 53 végzettsége (8 általános, vagy ennél kevesebb) 85 települési hátrány alacsony egy főre jutó 90 jövedelem 31 rossz lakáskörülmények szülők munkanélkülisége 50 119 (ép) család hiánya elhanyagolás a családban (törődés hiánya) konfliktusokkal terhelt családi élet beteg, vagy cselekvésben korlátozott szülő deviáns környezet szocializációs ártalmai krónikus betegség, vagy betegségre való fokozott hajlam a középiskolai tanulmányok folytatásához elégtelen (vagy nem megfelelő) előképzettség helyes tanulási módszerek hiánya a hatékony felkészüléshez tanulási részképesség hiánya (disz-…) fogyaték (értelmi, érzékszervi,

33 51 33 8 26 9 27 12 42 55

• •

mozgásszervi) határon túli magyar etnikai kisebbséghez tartozás

33 12

Azóta módosulhatott ez a kép, azonban az arányok és a tendencia tekintetében nincs javulás, tehát a pedagógiai munka tervezésekor alapul vehetőek ezek a számadatok. A hátránykompenzációt úgy értelmezzük, hogy folyamatosan törekednünk kell arra, hogy a tudás- és kultúraközvetítő tevékenység elérjen minden olyan fiatalt, aki helyzete okán erre a legrászorultabb. Nem elegendő a lehetőségeket megteremteni, hanem jobban kell törekedni arra, hogy a diákok megismerjék ezeket, és ki is tudják használni ezeket. Eszközök, módszerek • a nevelőtanárok tájékozódása tanítványaik szociális helyzetéről, életvezetési szokásaikról a szülőktől, hozzátartozóktól • szülők, családok, nevelési, életvezetési gondjainak megismerése, közös megoldáskeresés, hiszen ez a gyermekre is kihat • a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás során, a tanulók megnyilvánulásaiból, közös programokon szerzett tapasztalatokból információk gyűjtése • • •

fontos a szorosan nyomon követő pedagógiai munka információ gyűjtés pedagógiai felmérések, tesztek segítségével a kollégiumi támogatás elveinek módozatainak és mértékének meghatározása • adekvát kollégium gyermek-és ifjúságvédelmi program • a korrepetáló tevékenységet kiegészítő szakmai tevékenység (tanulás-módszertani ismeretek átadása, pszichológiai tanácsadás, önismeret-fejlesztés) • egyéni képességekhez igazodó tanulás-támogatás • felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása • személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése • kötelező korrepetálások szervezése • tehetséggondozásba való bevonás • pályaorientációs tevékenység • továbbtanulás irányítása, segítése • a gyermekvédelmi felelős és a nevelőtanárok személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal és egymással • folyamatos kapcsolattartás a családdal, az iskolával, az érintett gyermek osztályfőnökével • hiányzások fokozott figyelemmel kísérése

56

•

a szocio-kulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének irányításával • Diák-tanácsadás erősítése: • a tanulók törvénnyel való megismertetése, jogaik érvényesítéséért, lehetőségeik kihasználásáért, együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, • az érintett tanulók érdekés esély érvényesülésének elősegítése • évfolyamonként más- más egészségvédelmi területet érintő programok kidolgozása, végrehajtásának figyelemmel kísérése (egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás, a szexuális viselkedés kultúrája, szenvedélybetegségek prevenciója,drog és bűnmegelőzési programok, stb.) • diákmunkához való jutás elősegítése • a diák munkavállalásakor tanácsadás (kiszolgáltatottság elkerülése, reális munkabér, diákmunka közvetítő centrum igénybevétele • az ifjúsági törvény érvényre juttatása a diákokért (pl. életkezdési segély megfelelő összeghez hozzájutás, befektetés (nem felélés) • kollégiumon belüli támogatási lehetőségek keresése • diákétkeztetéshez támogatás nyújtása • felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek • kapcsolat a szakszolgálati intézményekkel • pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak) • A második félévben bekapcsolódtunk a Komplex intézményfejlesztés programjába, mely magába foglalja: --vezetői tréning --multiplikátorrképzés --resztoratív facilitátorképzés --iskolajog --mentálhigiénés csoportok a diákok lelki egészségének megőrzésére --kortárssegítők képzéseegészségmegőrzés, környezettudatos magatartás, drog-prevenció --„tornatermi színház” --környezetfejlesztés- közösségi terek kialakítása, fejlesztése

3.6 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Stratégiai célok

57

Az intézmény a hátrányos helyzetű és az SNI tanulók tekintetében a működési alapelvei, a minőségpolitikában rögzítettek és az Esélyegyenlőségi Intézkedési terv szerint megfelelően folytatja nevelő-oktató tevékenységét. ( A hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát ebben a dokumentumban definiáljuk.) A kollégium teljes működésére kiterjedően a diszkriminációmentességre és szegregációmentességre törekszik, érvényesítve az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvét. A két célcsoportra vonatkozó, a közelmúltban lebonyolított felmérésünk felhívta a figyelmet néhány problémára, miszerint e célcsoportoknál különösen, de minden kollégista diák gondozása, nevelése, oktatása terén az intézményben további tennivalók vannak. A sajátos nevelési igényű tanulók létszáma 50 fő, 40 fiú, és 10 leány, tehát az intézményi létszám közel 10%-át teszik ki. Az SNI tanulók a többi tanulóval közösen vesznek részt az intézményi nevelésben és oktatásban, de speciális szükségleteik alapján személyre szóló segítségnyújtásban részesülnek. Az SNI tanulók fogyaték szerinti megoszlása a következő: Látássérült:28 fő Mozgáskorlátozott:16 fő Hallássérült:2 fő Megismerő funkciók sérülése:4 fő Ezekkel a diákokkal közvetlenül kilenc nevelőtanár foglalkozik. Módszerek, eszközök A felsorolt csoportokban a segítségnyújtás a speciális hátrány vagy probléma enyhítésére, illetve a speciális igények kielégítésére irányul. Az SNI diákok tanulási feltételeinek javítására hangsúlyt helyez az intézmény. A kollégiumba bekerülő SNI diákokkal nagy odafigyeléssel foglalkoztunk, annak érdekében, hogy a lemaradásukat csökkentsük, különösen a közismereti tárgyakból. A tanulási motiváció fejlesztésére esetükben kiemelt figyelmet fordítunk. Követelmény a tolerancia, az odafigyelés, az empátia, a szolidaritás, a támogató magatartás mind a pedagógusok, mind a nem pedagógus munkatársak, mind az ép diákok részéről. Arra

58

törekszünk, hogy szakmailag felkészült, a sérült gyerekekhez empátiával forduló pedagógusok vezessék a csoportokat. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. Rendszeres felméréseink és megfigyeléseink alapján megállapítható, hogy kirekesztő magatartással nem találkozunk, a diákok segítik sérült társaikat. Pedagógusaink között van több, a sérült tanulókkal való foglalkozás feladatainak ellátásához megfelelő végzettségű szakember, de intézményi együttműködés keretében gyógytestnevelőt is foglalkoztatunk. A kollégium szakápolói személyzete aktívan részt vesz a sérült tanulók gondozásában, ezzel nagyban segíti a pedagógusok munkáját. Az elmúlt tanévtől három vakvezető kutya segíti látássérült gazdáik mindennapi életvitelét. A közösségi foglalkozások és programok minden sérült diák számára nyitva állnak, és ösztönözzük őket a részvételre. A diákönkormányzatban három SNI-s diákunk is helyet kapott. Pedagógusaink jelentős energiát fordítanak a diákok tanulási módszereinek kialakítására, fejlesztésére. Ebben segít az óraadókkal, osztályfőnökökkel történő rendszeres kapcsolattartás. Szükséges hangsúlyozni, hogy az SNI diákok nagyon kedvelik a közösségi programokat. A közönség soraiban mindig megtaláljuk őket, de szinte valamennyi műsoros estünkön vállalnak szereplést. Természetesen az érzékszervi fogyatékosok e programoknak egy meghatározott szeletét tudják csak élvezni, illetve művelni, de az ezekre történő felkészülések során együtt dolgoznak a csoporttal, és ötleteikkel is segítik a műsor színvonalas lebonyolítását. Amíg korábban az volt a kérdés, egyáltalán hogyan fogadtatjuk el jelenlétüket az ép diáktársakkal, ma már inkább az, hogyan tehetjük teljesebbé kollégiumi életüket: a módszerek finomítására került a hangsúly. Tekintettel arra, hogy az intézményben integrált nevelés folyik, a részvételi lehetőség valamennyi hátrányos helyzetű és SNI-s diák részére adott. Intézményünk diáksága minden kollégiumok között szervezett kulturális és sport programon részt vesz, illetve az SNI

59

diákok számára szervezett versenyek állandó résztvevői között állandóan ott vannak a sérült diákjaink. A tanulószobán kívüli programokon való részvételi arány a hátrányos helyzetű tanulók körében programonként eltérő. Közülük legtöbben a korrepetálásokat veszik igénybe, legkevesebben a szakköri foglalkozásokat. A tanulók megismerésének terén problémaként merült fel a szükségletek pontos és mélyebb feltárása, a követelmények felállításában pedig a differenciálás. A pedagógusok felkészítése, valamint a továbbképzése a szakmai továbblépés feltétele: ezáltal válhat tudatosabbá a módszerek alkalmazása. A kollégák pozitív szemlélete és hozzáállása, segítőkészsége, kreativitása a jellemző. Ugyanakkor tovább kell lépni: - minden tanárnak képesnek kell lennie a SNI-s tanulók tanulási és fejlesztési igényeinek felismerésében - a tanárnak képesnek kell lenni arra, hogy együtt tudjon működni a szülőkkel, a tanár kollégákkal és minden, a tanulók nevelésében – gondozásában érintettekkel - képesnek kell lenni, hogy pontosan dokumentálja a tanuló fejlődését - meg kell tudni fogalmaznia az egyéni fejlesztési terveket és fejlesztési igényeket A speciális, a többségtől eltérő igényekkel fellépő fiatalok igényeit is figyelembe vesszük, és a sérült, enyhe fokban fogyatékos fiatalok külön foglalkoztatására lehetőséget teremtünk, oly módon, hogy megízlelhessék az önálló alkotás örömét. Megoldásra vár a teljes akadálymentesítés, amellyel kapcsolatos munkák a jövő tanévben elindulnak. Folytatódik a speciális feltételek bővítése, javítása: további tanulást segítő eszközök beszerzése (vak tanulószoba, Braille könyvek stb.). Általánossá vált vak diákjaink körében a saját laptop használata (Wifi rendszer biztosítja az internet elérését). Ebben, és még más egyéb technikai probléma megoldásában és elhárításában a kollégium hozzáértő pedagógusai nagy türelemmel segítik tanulóinkat. További felkészülést segítő módszerek és eszközök: - utazó tanárok szakmai támogatása - szak- korrepetitor beállítása - tanulást segítő speciális segédeszközök koordinátarendszer) - vakvezető kutyák

60

(pl.

-

számítógéptermekben felolvasó program.

A kollégiumban a tanítási programban sajnos nem minden esetben –hiszen ez az iskolától is függ - tudjuk hatékonyan alkalmazni a változtatás, kiváltás, elhagyás és kompenzálás módszereit. Ebben is előre szeretnénk lépni. Az integrációs pedagógia feladata az új tanulásszervezési stratégiák, új didaktikai alapstruktúrák, kooperatív tanulási módszerek, új pedagógiai és gyógypedagógiai együttműködési formák kidolgozása. Az integráció pozitív szociális mintákat közvetít, a tanárok felé is igényesebb követelményeket állít a nevelésben. Az integráció javára válik a csoportnak és a teljes közösségnek is. Hogyan segítünk még? -közgyűléseken, csoportfoglalkozáson, az egyéni beszélgetések alkalmával, a mindennapi életben tapasztalható tapintatos probléma feltárása, és segítése -segítségnyújtás adaptációs zavar, vagy magatartási probléma esetén az ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, utazótanár, a megfelelő szakorvos bevonásával -kiemelt foglalkozás és sokoldalú törődés -fogyatékosságtól függő, körültekintő elhelyezés - az egészséges és a sérültek közötti szociális kapcsolatok fejlesztése - a sérültekkel szembeni ellenérzések leépítése, a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - olyan oktatási és empátiafejlesztő eljárások amelyek elmélyítik a szociális kapcsolatokat

bevezetése,

3.7 A kollégium kapcsolatainak fejlesztése Stratégiai célok A közoktatási törvény közvetlenül és közvetve megnevezi a kapcsolatok működtetésével, fejlesztésével, az együttműködéssel összefüggő kötelezettségeket. Kapcsolatrendszerünk fejlesztésében továbbá a minőségfejlesztéssel kapcsolatos vonatkozó szabályozás a mérvadó. A szülőkkel színterei

történő

kapcsolattartás

módszere,

tartalma

és

61

Pedagógiai programunk fontos eleme folyamatos kommunikáció, valamint az együttműködés szorosabbá tétele. A szülőkhöz el kell jutnia minden lényeges információnak gyermekük kollégiumi életével, munkájával kapcsolatban, így a szülőket, amennyire szükséges és lehetséges, bevonjuk a nevelésbe. Ezért a csoportvezető nevelőtanárok a felelősek, a munkaköri leírásukban szabályozottaknak megfelelően. A hátrányos helyzetű és SNI diákok nevelésében különös jelentőséggel bír a szülőkkel, az iskolákkal, valamint a szakmai szervezetekkel, szolgáltatókkal való kapcsolattartás, ami napi feladat a kollégiumban dolgozó összes pedagógus számára. A kommunikáció összetevői, illetve a kollégium kötelezettségei: -a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanuló beköltözésekor lakókörnyezetét, nevelőtanárát megismerje, továbbá vele a gyermek nevelésével kapcsolatos lényeges tudnivalókat megossza -lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy gyermekük helyzetét, eredményeit, magatartását illetően információhoz jusson, az illetékes pedagógusoktól -a csoportvezető igény szerint, illetve rendszeresen szóbeli tájékoztatást ad a gyermek kollégiumi munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, problémáiról, sikereiről -a csoportvezető félévente értékelést készít valamennyi tevékenységformában elért eredményeiről, a fejlesztő tevékenység előrehaladási üteméről, sikereiről, problémáiról, amelyről a tanév első félévének végén a szülőknek írásos összegzést küld -az intézmény a szülők által – a tanulók fejlesztésével, gondolkozásával kapcsolatos – felvetett kérdésben segítséget nyújt, a szülők kérését a rendelkezésére álló lehetőségek szerint, illetékessége határáig teljesíti, problémájukat orvosolja -azokban az esetekben, amennyiben egy-egy tanuló esetében a problémamegoldás a csoportvezető kompetenciáját meghaladja, a kommunikációban az illetékes igazgató-helyettes, az igazgató, a pszichológus, vagy a fejlesztő pedagógus is részt vesz. Az iskolákkal színterei

történő

kapcsolattartás

módszere,

tartalma

és

A kollégium a nevelés minden területén - különösen a közösségi nevelésben - az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségűnek

62

tartjuk tehát a kollégium és a kapcsolatos szoros együttműködését.

iskolák folyamatos,

Feladatunkat rendkívüli mértékben nehezíti, hogy a kapcsolatos iskolák száma közel van a százhoz. Csoportonként 8-10 iskolával kell számolnunk. Ezért koncepcionális, stratégiai kérdések illetve problémák megoldásánál csak a bázisiskolákkal számolunk. A kapcsolattartás két szinten valósul meg, vezetői és nevelőtanári szinten. Vezetői szinten a kollégium igazgatója kezdeményezi az iskolák és a kollégium pedagógiai programjának kölcsönös megismerését. A bázisiskolák pedagógiai programját a kollégiumi stratégiai dokumentumok összeállításánál igyekszünk figyelembe venni. Nevelőtanári szinten változatlanul a tanulók iskolai teljesítményének szoros nyomon követését szorgalmazzuk, amely az iskolák nagy száma miatt főként adminisztratív ellenőrző munkát jelent. A csoportvezetők a hozzájuk tartozó diákok tanáraival kölcsönös kapcsolatban kell, hogy legyenek. Ehhez folyamatosan fenntartott, nyitott kommunikáció és gördülékeny információáramlás szükséges. A hatékony, eredményes munka záloga a folyamatos együttműködés. Ennek fejlesztése érdekében szorgalmazzuk szabadidős rendezvények látogatását az iskolák számára, amelyek alkalmat adnának kötetlen eszmecsere lefolytatására is. A minőségirányítási rendszeren belül a rendszeres kérdőíves megkeresés az iskoláknak lehetőséget ad arra, hogy elégedettségüket, valamint elvárásaikat kifejezzék. Ezek alapján - a tapasztalatok összegzésével, a javaslatok elemzése után - az intézmény megteszi a szükséges intézkedéséket. A minőségfejlesztési munka kezdetén minden iskolát megkerestünk az elégedettség/elvárás felméréssel. Ekkor még csak 27 iskola jelzett vissza, de észrevételeiket munkánk során jól hasznosítottuk. Ugyancsak a minőségfejlesztés keretében bennünket is sorra keresnek meg az iskolák. Ezekkel az intézményekkel is mindenképpen bővülni fog a szakmai párbeszéd. Biztosítottuk, hogy a kapcsolatos iskolák megismerhessék pedagógiai programunkat, és hogy betekinthessenek a kollégiumi munkába, a kollégium életébe. Erre jól szolgál folyamatosan gondozott web- lapunk is. A kollégium és az iskolák szorosabb együttműködése érdekében a minőségfejlesztési csoport kidolgozott egy cselekvési tervet,

63

ezzel is elősegítve a kollégium- iskola kapcsolat minél szorosabbra fűzését. A kollégium minden tanév elején kimutatást készít a kapcsolatos iskolákról, az egyes iskolákba járó tanulókról, azok osztályfőnökeiről. Az iskolák igazgatóinak ezt eljuttatjuk, kiegészítve a kollégisták nevelőtanárainak nevével és elérhetőségével, azzal, hogy juttassák el az osztályfőnökökhöz. Abban bízunk, ez is erősíti a kapcsolattartást. De egy iskolai elégedettség –elvárás vizsgálat lefolytatásánál is nagy szolgálatot tehet, hiszen konkrét adatok birtokában megkönnyítjük a válaszadást. Kommunikáció a helyi társadalmi élet intézményeivel, állami és civil szervezetekkel. Az intézmény a lehetőségek függvényében a helyi társadalmi életbe, tevékenységbe való részvételre törekszik. Tartalma: kapcsolattartás adományozókkal, nonprofit szervezetekkel, rendezvényekhez helybiztosítás, állandó, rendszeres házigazda –szerep, különböző kerületi hivatalokkal, szervezettel, intézménnyel való együttműködés. A kapcsolattartás célja eszmei és anyagi támogatás elnyerése, az intézmény imázsának építése, pedagógiai munkája feltételrendszerének javítása érdekében. A kollégium fontosnak tartja az együttműködést azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, akik a tanulók pályaorientációját, elhelyezkedését támogathatják: a helyi vagy regionális munkaügyi központtal, munkaadókkal, mindazokkal, akik a fiatalok életkezdésében segíteni tudnak. A szakmai tapasztalatszerzés, a diákélet tevékenységrendszer speciális formáját képezik: - (nemzetközi) pályázatokon való részvétel - külföldi kollégiumokkal való kapcsolattartás - cserelátogatások, csere utak

és

a

3.8 A TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK TERVE- KOMPETENCIAALAPÚ FEJLESZTÉS A kollégiumi alapprogram kiemeli a kompetenciaalapú fejlesztés előtérbe helyezését. A Nemzeti alaptanterv kilenc kompetenciaterületet határoz meg, melyet az alapprogram is átvett. Ezek a következők: • Anyanyelvi kompetencia

64

•

Idegen nyelvi kommunikáció

•

Matematikai kompetencia;

•

Természettudományos kompetencia

•

Digitális kompetencia

•

Hatékony, önálló tanulás

•

Szociális és állampolgári kompetencia

•

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

•

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kollégiumunk is a kompetencia alapú fejlesztést valósítja meg. Igaz, a kompetenciák fejlesztésére a kollégium nevelési hatásrendszere teret biztosított nálunk eddig is, hiszen mindig az ismeretek (tudás) átadására, a képességek fejlesztésére, és a nevelőmunka révén az attitűdök befolyásolására törekedtünk. A kulcskompetenciák: ismeretek (tudás), képességek (jártasság), és attitűdökből állnak, melynek tartalmát a NAT pontosan definiálja. Valaki kompetens, ha megfelelő képességekkel rendelkezik, és megfelelően motivált. A kompetenciafejlesztés nem más, mint az, hogy az egyént felvértezzük azzal a tudással, képességekkel, motivációs készlettel, attitűdökkel, önszervező képességekkel, amelyek birtokában a környezetére hatást tud gyakorolni, melynek eredményeképpen megfelelő teljesítmény születik. A kulcskompetenciák (azok összetevőinek) mindenekelőtt az alábbi fő fejlesztési kapcsoljuk.

fejlesztését területekhez

Anyanyelvi kommunikáció: Tanulás. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Szociális képességek fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció: Szuverén világkép kialakulásának segítése. Egyetemes kultúra. Tehetségek kiválasztása és gondozása. Matematikai kompetencia Tanulás, a tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése. Pályaorientáció. Gazdasági nevelés. Természettudományos kompetencia Énkép, önismeret. 65

Testi és lelki egészség. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. Digitális kompetencia Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása. Tanulás. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás Tanulás. A tanulási és gondolkodási Pályaorientáció.

kultúra

fejlesztése.

Szociális és állampolgári kompetencia Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése. Európai azonosságtudat. Hon- és népismeret. Környezettudatosság. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Pályaorientáció. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése. Egyetemes kultúra. Tehetségek kiválasztása és gondozása. Hangsúlyozzuk, hogy a kompetenciafejlesztést a kollégium teljes nevelési hatásrendszerére vonatkoztatjuk. Tehát nem szűkítjük a kötelező csoportfoglalkozásokra, azok „tananyagára”. A kompetenciafejlesztésre a kollégiumban például egy pedagógiailag irányított szabadidős, vagy szakköri foglalkozás erre ugyanilyen lehetőséget, keretet biztosít. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉST A KÖZÉPPONTBA HELYEZŐ NEVELÉS ÉS OKTATÁS filozófiája: ismeret (tudás) közvetítő, - képességfejlesztő, - egyben motiváló, és orientáló: a tanuló attitűdjét (nézetét, beállítódását) pozitív irányba tereli. A PEDAGÓGUS OKTATÁSBAN •

66

FELADATA

A

KOMPETENCIAALAPÚ

NEVELÉSBEN

ÉS

személyiségközpontúság, a tanulókhoz való alkalmazkodás: differenciált, személyiséghez, a tanulók előképzettségéhez, fejlettségi szintjéhez, adottságaihoz, szociális státusához illeszkedő nevelés(fejlesztés), ismeretközlés, tudásátadás, különös tekintettel a tehetséges, a különleges bánásmódot igénylő, hátrányos helyzetű tanulók, a sajátos nevelési igényű gyerekek, a

• •

• •

• • • • •

tanulási és egyéb problémákkal, magatartási küzdő tanulók igényeinek figyelembe vételére

zavarokkal

a fejlesztés megtervezése, szervezése (irányítás, bevonás) a célokkal adekvát tudásátadás, fejlesztés, tevékenységrendszer, amely a tanuló attitűdjeinek (nézetek, beállítódások, viszonyulások) változásait eredményezi tevékenységközpontú pedagógia, tudás- és kultúraközvetítés változatos tevékenységi formák, megoldások módszerek alkalmazása, mely a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását szolgálja motiváló nevelési környezet, szervezeti megoldások, élet közeli, gyakorlatorientált nevelés-oktatás gazdag együttműködési (munka) formák biztosítása, kooperatív technikák alkalmazása adekvát eszközhasználat fejlett értékelési kultúra, a tanulók teljesítményének rendszeres és több szempontú elemzése, értékelése, mely a pozitív megerősítést, a teljesítmény elismerését helyezi a középpontba AZ EREDMÉNYES KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FELTÉTELEI - MÓDSZEREK

A fejlesztő tevékenység: célra irányuló, tehát reáltevékenység valaminek az elsajátítására, illetve létrehozására irányul. A fejlesztő tevékenység tervezett A tevékenység elő legyen készítve, és le is legyen zárva. Elérhető eredményt kell kitűzni. - A tevékenységeket úgy kell megválasztani, tervezni, hogy a hasznosság és a nevelő-fejlesztő hatás, valamint az elsajátíthatóság követelménye érvényesüljön. A kompetenciaalapú fejlesztés lényegi eleme motiváltsága. A motiváció fejlesztésének eszközei:

a

tanuló

- Olyan tevékenységeket iktatunk a programokba, amelyek megalapozott elvárásokat, fejlesztési feladatokat hordoznak, aktív részvételre, együttműködésre, öntevékenységen alapuló önnevelő- készségre serkentenek. - A tevékenységrendszer tervezésekor a diákok önkéntességére, önnevelő aktivitására is figyelemmel vagyunk. a tevékenységek szervezésekor ügyelünk arra, hogy azok alakításában a diákok kezdeményezései, illetve a diákönkormányzat is kapjanak szerepet, ne mindig a pedagógusok határozzák meg a programokat. Odafigyelünk arra, hogy minden tanulónak egyforma lehetőséget biztosítunk a közreműködésre.

67

- Teret engedünk a változatos tevékenységi formáknak, így lehetőséget adunk a különböző képességek, tulajdonságok sokoldalú kibontakoztatására. - A kollégiumban gondoskodunk a (közösségi)tevékenységek rendszerességéről, folyamatosságáról, hiszen a sokszínűség, a formai változatosság fokozza a tanulói részvétel gyakoriságát, az egyéni aktivitást. A tartalmi kínálat, a tevékenységrendszer – és a követelményrendszer – differenciált legyen, s ebben a neveltségi szint, az életkor, az egyéni törekvések, igények, szükségletek, a mentális érettség, az egyéni képességek játsszák a fő szerepet. - Minden tanulót igyekszünk sikerélményhez juttatni. A speciális, a többségtől eltérő igényekkel fellépő fiatalok igényeit is figyelembe vesszük, és a sérült, fiatalok külön foglalkoztatására is módot teremtünk. 3.8 A tanulók fejlesztésének terve A következőkben az alapprogram 2.2 fejezete szerint, a kiemelt nevelési feladatok mentén írjuk le a tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, eljárásokat, kiegészítve azokkal a követelményekkel (megvalósulási kritériumokkal), amelyek lehetőséget adnak annak megítélésére, hol tartunk a tanulók fejlesztésében. A alapprogram tematikus foglalkozásainak tananyaga támasztja alá a nevelési célok megvalósítását. Minden témakör segédanyag:

feldolgozásánál

az

ajánlott

szakmai

Témavázlatok. Segédanyag a kollégiumi alapprogram műveltségterületeinek feldolgozásához. Budapest, 2005. FPI Jobbágy Károlyné-Trencsényi Borbála: Nyelvi program a fővárosi középfokú kollégiumok számára. Budapest, 1995. FPI Sipos Endre: A vizuális esztétikai kultúra alapjai 1-2. Kézikönyv a fővárosi középfokú kollégiumok tantervi programjához. Budapest, 1996. FPI Természetesen a pedagógusok más forrást is felhasználhatnak. 3.8.1

68

Énkép. Önismeret

A fejlesztés célja Az önismeret fejlesztése keretében a tanulók számára elsősorban a biológia, a lélektan, a szociológia és a szociálpszichológia tudományának segítségével - olyan ismereteket nyújtunk, amely révén fejlődik önismeretük, jellemük, erkölcsiségük. Olyan ismereteket szerezzenek az emberről, az emberi viselkedésről, amely megkönnyíti a társadalomban való eligazodásának, beilleszkedésüket. A fejlesztés révén lehetővé válik számukra személyiségük önfejlesztő (önnevelő) stratégiáinak megalapozása, a lelki egészség megóvása, a hosszabb távú életstratégiák (pl. pályaválasztás) tervezéséhez; az önérvényesítés, az önmegvalósítás képességének fejlesztéséhez; társas kapcsolataik kultúrájának fejlesztéséhez (mások viselkedési motívumainak megértése, személyiség tisztelete stb). Az önismeret fejlesztés tehát egyben a szociális képességek, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének nélkülözhetetlen eleme. A tanulók megismerik a magatartásirányítás, továbbá a befolyásolás, manipuláció eszközeit: erkölcsi értékek, hagyományok, szokások, normák, törvények, illetve tömegkommunikációs eszközök, média, propaganda, reklám, divat stb. Megismerik, hogy az embereknek lehetnek jó és rossz döntéseik és cselekedeteik is, és hogy ezek szándékuktól függetlenül is hatnak (sztereotípiák, előítélet, önigazolás, konformitás). Mi az önismeret? Az embernek önmagáról, pszichikus tulajdonságairól, képességeiről kialakult elképzelése. Az embereknek természetes szükségletük önmaguk megismerése. A keresési, kutatási ösztön, kíváncsiság általános emberi tulajdonság, és ez önmagunkra is irányul: cselekedeteink, viselkedésünk, a lelki történések megmagyarázásának, az okok keresésének vágya, a miértekre való válaszadás. Az ember a környezettel való interakciója során tudja önmagát szemlélni és megérteni. Senki nem képes személyiségét kialakítani, továbbfejleszteni embertársai nélkül. Ahhoz, hogy személyiséggé váljunk, szükségünk van más emberekkel való kapcsolatokra. Az önismeret forrása a saját élményanyagunk tudatosítása, a környezeti hatások tárgyilagos értelmezése, valamennyi teljesítményünk reális értékelése. Az önismeret szükséges az életstratégia kialakításához, az egyes cselekvési helyzetek optimális megoldásához, a harmonikus emberi kapcsolatokhoz. A másokban zajló lelki történések megértéséhez is önismeretre van szükség. Az önvizsgálat, a tudatos önismeret révén szerzett információkat jól fel tudjuk használni

69

embertársaink megismeréséhez, viszonyaink működtetéséhez.

kapcsolataink

és

személyközi

Számos olyan élethelyzet, szakma, munka van, ahol az embernek eszközként kell „használnia” személyiségét céljai elérése, a társas kapcsolatai alakítása, működtetése, feladatai elvégzése érdekében (a szolgáltatások területén különösen jellemző ez). Márpedig csak akkor tudunk jól bánni valamely eszközzel, ha ismerjük az összetevőit, a szerkezetét, a működését. A személyiség megismerésének leggyakoribb és legkönnyebben elsajátítható módszere a megfigyelés, a másik formája pedig az önmegfigyelés, amikor cselekedeteink, reakcióink, viselkedésünk alapján magunkról kell véleményt mondanunk. Az önmegfigyelés az, amikor magunkról alkotunk véleményt. Soksok apró részlet megfigyelésével, az okok megfelelő feltárásával összeállhat a magunkról kialakított kép, amely megbízhatóbb, mint amit a kívülállók alkotnak rólunk, hiszen ők csak a viselkedésünket észlelik. Az önmegfigyelést gyakorolni lehet és kell, mert a sok apró megfigyelésből alakul ki az önmagunkról alkotott kép. Elterjedt az a nézet, hogy a sikerek hátterében kivételes tehetség vagy a szerencse áll. A gyakorlat azonban mást mutat: a siker nem véletlen! A célok kitűzése az emberi cselekvés egyik legfőbb meghatározó mozzanata. Céljaik változásai világítják meg igazán az emberek egyéniségét. Hogy mit akarunk, magunk döntjük el, azonban az egyénnek fel kell készülnie a megvalósítására is. Tehát az egyén a felelős azért, hogy mivé akar válni, és igen jelentős mértékben maga irányítja a megvalósulás folyamatát is. Ügyelni kell hát arra, hogy céljaink reálisak, a valóságban elérhetők legyenek! Ehhez nélkülözhetetlen a minél megbízhatóbb önismeret. Kialakítandó ismeretek, képességek, attitűdök Diákjainknak segíteni kell abban, hogy végiggondolják: • Milyen is vagyok? • Milyennek akarok látszani? • Bizonyos élethelyzetekben mit várnak tőlem? • Milyen szinten áll az önfegyelme? Tud-e uralkodni magán egy-egy élethelyzetben? Milyen szinten áll az akaratereje? • Mihez kell alkalmazkodnia, s mihez nem? A független személyiségnek mik a jellemvonásai? • Érzései között tud-e egyensúlyt teremteni? Az önismeret segít abban, hogy az egyén

70

• • • • • • • •

• •

• • •

miként aknázhatja ki hathatósan saját erőforrásait a mindennapi életben megfelelő pályát válasszon, és azt sikeresen művelje, jobban tudja formálni, „megcsinálni” magát élete eredményes és értelmes legyen cselekedetei munkavégző emberként minél célravezetőbbek legyenek környezetében való együttműködése, funkcionálása hatékony legyen társas viszonyai kiegyensúlyozottak, gyümölcsözőek és örömteliek legyenek reálisan tudja megítélni saját maga pozitív és negatív tulajdonságait, helyesen tűzze ki céljait, legyen képes saját személyiségét pozitív irányba fejleszteni kompetensnek érezze magát saját sorsa, életpályája, és fejlődése alakításában legyen képes eddigi létélményeit, tapasztalatait kapcsolatba hozni belső érzelmi világával, eddig kialakult jellemvonásaival legyen képes önmagát egy külső, fix pontból szemlélni figyeli, meghallgatja és komolyan veszi a róla kialakított véleményeket kialakít magában egy belső önkontrollt, s hagyja magát alakítani bizonyos élethelyzetekben

Összegzés: Ismerje fel azt a tényt, hogy az ember közösségi lény: ez meghatározó a személyiségfejlődéséhez. Azaz figyelembe kell vennie a társak, a környezetükben élő személyek, barátok, tanárok stb. rólunk kialakított véleményét. Módszerek, eszközök - pozitív életszemlélet elsajátítása - szorongás- és stressz oldó technikák; különböző pozitív és negatív élmények feldolgozása - problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése - a jövőkép, az életút komoly, rendszeres átgondolása - munkahelykereső és felsőoktatási felvételi alaphelyzetek közös, játékos átgondolása, valamint szituációs játékok - folyamatábra elkészítése az életszakaszokról - a léleknevelés eszközei, önismereti tréning - Önismeret fejlesztő tematikus foglalkozások, adekvát szakirodalom felhasználásával

Megvalósulás kritériumai, mérhetősége •

reális önismeret, helyes személyiségvonásaival)

én-kép

(tisztában

van

71

• • • • • •

• • •

• •

• • • • •

pozitív önértékelés kialakítására saját munka reális értékelése ismeri erős és gyenge pontjait ismeri a megfigyelés, önmegfigyelés elemi technikáit tudja mérlegelni, elemezni döntéseit képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga vállalására ismeri az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban az én-tudat, az én-kép jövőképpel összefüggésben kitűzött céljainak realitása tisztában van azzal, hogy az ember személyiségét, magatartását a kultúra, a társadalom, társas környezete, annak értékrendje determinálja önkontroll szintjének emelkedése, magatartásformáit képes kontrollálni korának megfelelő erkölcsi tudata, ítélőképessége képes a jót a rossztól megkülönböztetni, az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát felismerni tisztában van azzal, miként irányítják cselekedeteit a különféle érdekek felismeri szükségleteit és lehetőségeit

3.8.2 A tanulási tanulás tanítása

és

gondolkodási

kultúra

fejlesztése.

A

Fejlesztési cél Tanítványainkban azt az attitűdöt kívánjuk kialakítani, erősíteni, hogy helytállásuk, társadalmi mobilitásuk alapja a magas szintű szakmai tudás, és az általános műveltség, amely tanulás útján szerezhető meg. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív munka, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át

72

tartó tanulás elsajátítása.

eszközeinek

megismerése,

módszereinek

Az eredményes tanuláshoz (gondolkodáshoz) szükséges feltételek, valamint tulajdonságok, készségek, képességek fontos alapja a reális önismeret, a megfelelő pszichés és fizikai kondíció: tanulóinknál ennek kialakítására törekszünk az önismeret-énkép fejlesztése során is. Az alap-kompetenciákon kívül e készségekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására heterogén csoportban, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Feladat, eszköz, módszer A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan ösztönözzön a döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. A tanulás színtere, eszköze az intézmény könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tanulószobai fejlesztés keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formákat, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár, számítógép és internet használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A hatékony és önálló tanulás igényli információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) ismeretét is. 73

A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A megvalósulás kritériumai, amelyek mentén a fejlesztési célok értékelhetők - új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése - a figyelem összpontosítása, valamint - a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése - közös munkára és tudásának másokkal való megosztására heterogén csoportban - különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak - az internet alapú szolgáltatások elérése, az IST alkalmazása a gondolkodás, a tanulás és az innováció területén - a logikus gondolkodás elsajátítása: a dolgok logikus okát és érvényességét, az ok-okozati összefüggéseket keresik, ezzel segítve az életben a döntési helyzetekben a magabiztos helytállást belátják és elfogadják az élethosszig való tanulás fontosságát - belső igény arra, hogy mindennapi életük részévé váljon a tanulás - önmagukkal szembeni elvárásaik, igényeik megfogalmazódnak - fokozatos önállóságra tesznek szert a tanulás tervezésében - tanulási munkakultúrájuk kialakul - a tanulók megismerik és elsajátítják a helyes tanulási módszereket - megismerik és fokozatosan elsajátítják a tanulást segítő, ellenőrző lehetőségek használatát pontosan ismerik az iskolai elvárási szintet, a végzettségekhez kapcsolódó követelményeket - szükség esetén tudnak és mernek segítséget, tanácsot kérni 74

- a tanulási motiváció erősödik sikeresen megfelelnek a tanórai, a vizsgán felmerülő követelményeknek; - egyre több sikeresen elvégzett feladattal bizonyított előrelépés - specifikus (szakirányú) tanulmányi területeken mért előrehaladás - önbizalom, motiváció, annak folyamatos fenntartása, mely önismereten és önelfogadáson alapul - feladatmegoldó készség - gyakorlati megoldásokra váltható feladatmegoldó képesség - elvont fogalomalkotási képesség fejlődése - ismeretekre való fogékonyság megőrzése és fejlődése - képes munkaidejét, és szabadidejét tudatosan szervezni ezeket a leghatékonyabban /gazdaságosan/ kihasználni -önálló életvezetésük, napi tevékenységi ritmusuk természetes módon kialakul, melybe szervesen épülhet bele a tanulás valamint az önművelés - képesek kreatívan használni az információs bázisokat - igénye van a kulturális életben való tájékozódásra, részvételre - a tanulásban eszközként használható módszerek (könyvtár, számítógép, Internet, stb.) ismerete, használata - ismeretekkel bír a továbbtanulásra vonatkozóan (pl. felvételi tájékoztató helyes használata) - továbbtanulásra való megfelelő felkészülés - meg tud birkózni a számonkérés, a vizsgázás támasztotta figyelmi és lelki követelményeivel -önműveléssel kapcsolatos elvárás-rendszere kiépül - tisztában van a permanens tanulás, a lexikális és a kreatívan alkalmazott tudás kulcsfogalmaival, jelentőségével - Fejlődik a kreativitás, erősödik a tanulási motívum, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágya. - Kritikus és építő jellegű párbeszédre, meggyőző közlésre képes -képes kitartóan tanulni - saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt - az idővel és az információval hatékonyan képes gazdálkodni - előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában képes használni 3.8.3 Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Fejlesztési cél A módszertani fejlesztés fő tennivalói a személyre szóló – differenciált – fejlesztésben: - szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása személyre szólóan (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiség, pedagógiai légkör 75

- szükséges a támogatás (szervezeti) formáinak meghatározása személyre szólóan (hogyan fejlesztünk): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás, külső segítség megkeresése a hiányosságok, gyengeségek, alulteljesítés okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek,) - munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése, a tehetségek peremre kerülésének preventív kezelése - mentori rendszer létrehozása (a kimagasló tehetségű diákok számára a kollégiumon belül ill. kívül tanácsadó biztosítása - az intézménynek meg kell keresnie azokat a külső kapcsolatokat, melyek megfelelő terepet nyújtanak a speciális tehetség kibontakoztatásához - a továbbtanulás támogatására vonatkozó helyi megoldásokkal kell támogatni

igényeket

lehetőleg

Ahhoz, hogy „képben legyünk”, első lépésként a tanulókra vonatkozóan szükséges egy helyzetfeltárást végezni, amely arra irányul, hogy: - kik és milyen képességek alapján jöhetnek szóba, mint a fejlesztés lehetséges alanyai - részesülnek – e fejlesztésben, és milyen formában - milyen támogatásra tartanak igényt a tehetséges diák (kitől, milyen formában, stb.) - a nevelőtanár szerint milyen támogatásban kellene (tudnánk) részesíteni őket - a tanuló nevelésében illetve fejlesztésében részt vevők milyen támogatást várnának tőlünk. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is levél útján tájékozódunk az új kollégisták szüleitől a gyermek érdeklődési körére, tehetségére vonatkozóan, és ezen információk figyelembevételével állapítja meg a nevelőtanár a személyre szóló fejlesztés tennivalóit, stratégiáját. A tehetséggondozás koncepcionális keretei A tehetség mielőbbi felismerése igen fontos a tehetségnevelésben, ugyanis annál korábban el lehet kezdeni a céltudatos fejlesztést. A korai felismerés különösen az alacsony kulturális színvonalú szocializációs környezetből érkezett gyermekek esetében nagy jelentőségű. Cél a kollégiumi jogviszony létesítésétől kezdődően a tehetség- és képességfeltáró foglalkozások beiktatása a tehetségek és különleges képességek feltárása és fejlesztésükre irányuló munka folytatására.

76

Alapelvek: - mindenkiben lakozik valamilyen fejleszthető képesség - ahány képességről, annyiféle tehetségről beszélhetünk; ebből következik, hogy a kollégiumban minden képességfejlesztő program, szakkör a tehetséggondozást is szolgálja a tehetséggondozás és személyiségfejlesztés elválaszthatatlan - az iskolával, a családdal, s a tanuló fejlesztésében további érintettekkel való együttműködés nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása - a tehetségfejlesztésből egyetlen arra érdemes diákunk sem maradhat ki - a tárgyi-eszközfeltételek biztosítása, a speciális életrend lehetőségeinek biztosítása, valamint a szakmai tanácsadás is része a tehetséggondozásnak - a továbbtanulásra való felkészítést is tehetséggondozásnak tekintjük, tehát foglalkoznunk kell pályaorientációs és tanulásmódszertani fejlesztési kérdésekkel is Feladatok, módszerek, eszközök - a tehetség felismerésének megbízható eszközrendszerét kell működtetni - a pedagógusoknak olyan közösségi támogatni, melyben megvalósulhat:

életet

kell

létrehozni,

-- a (rejtett) tehetség felismerése -- a tehetségek számbavétele -- a tehetséges diákok számára a fejlesztés színtereinek megkeresése - szociális képességek megmutatkozása, fejlesztése -- kapcsolatteremtés a választott szakirányú intézményekkel

felsőfokú

A tehetség kibontakozásához emocionális biztonságot, intellektuális ösztönzést és szabadságot adó, motiváló, inger gazdag környezetet kell létrehozni. A kollégium tevékenységrendszere fokozottabban adjon teret a tehetség megmutatkozására, teljesítmény rendszeres értékelésének, a szereplésre, a személyes produktumok bemutatására. A módszertani kultúrával összefüggésben a nevelő-növendék viszonyában fejlesztendő: -

a gyermekhez való állandó odafordulás partnerként való kezelése stb.) - önálló ismeretszerzésre való ösztönzés - önálló probléma megoldásra való ösztönzés - beszélgetésekbe, vitákba való bevonás

(érdeklődés,

77

- képzeletfejlesztő, alkotásra serkentő feladatok adása. egzaktabb mérési eszköz alkalmazása a foglalkozások eredményességének, hatékonyságának megállapítására. A tehetségfejlesztés minden pedagógus feladata, de a részvétel természetesen eltérő mértékű (kezdve a szülővel való konzultálástól a tehetségfejlesztő szakkör vezetéséig). A kollégium kereteket és feltételeket biztosít ahhoz, hogy ennek a kötelezettségének elsősorban a csoportvezető pedagógus tegyen eleget, a szükséges segítség biztosításával. Ezt a kollégiumban kijelölt felelős személy koordinálja. A csoportvezető, a területért felelős tanár, és az osztályfőnök közötti együttműködésre is szükség van, akik kölcsönösen tájékoztatják egymást a tehetséges tanulókról. A tehetségek gondozásában nagyon fontos az együttműködés azokkal a külső személyekkel, intézményekkel is, akik részt vesznek a tehetség fejlesztésében.

A tehetséggondozás lehetséges formái és színterei: - szakköri foglalkozások, önképzőkörök és egyéb képességfejlesztő tevékenységi körök, melyek nyitottak minden tanuló számára meghatározott képességterületen (pl. zene) kiscsoportos foglalkozásai tehetséges tanulók számára

egyéni

speciális intenzív felkészítés meghatározott ismeretszerzés, ismeretgazdagítás- és elmélyítés, - tanulócsoportban: alkalmankénti, vagy produkció, vagy alkotás (önálló tanulói létrehozás

rendszeres munkák,

és

céllal:

közszereplés, kiselőadások)

- kollégiumi szinten: alkalmankénti, vagy rendszeres közszereplés, produkció, vagy alkotás (önálló tanulói munkák, kiselőadások) létrehozása - prózamondó és szavalóverseny - sportversenyek - felvételi - előkészítők Pályaorientáció segítése Az egyénnek a társadalmi újratermelésben elfoglalt helyzete alapvetően meghatározza léthelyzetét, életminőségét. Egy jól

78

megválasztott pálya, illetve az arra való sikeres felkészülés megalapozza az emberi lét stabilitását. Ennek előkészítésében meghatározó szerep hárul a családra az iskolára, a kollégiumra. A tanulóink már választottak iskolát, szakterületet, azonban mivel sok esetben tapasztaljuk, hogy kényszerválasztásról van szó, - fontos - a tájékoztatás, illetve támogatás. Fejlesztési cél A fiatalok szempontjából hasznos és sikeres pályaorientáció tágan értelmezendő. Pedagógiai szempontból összetett feladatnak tekintjük, több képesség egyidejű fejlesztése: mint megfelelő testi, mentális állapot, érdeklődés, kitartás, együttműködés stb. A pályaorientációs tevékenységbe soroljuk azokat a szorosan tanulás-támogatás vagy tehetséggondozás körébe tartozó tevékenységeket is, melyek támogatást adnak a jó képességű tanulók számára ahhoz, hogy eljussanak a továbbtanulás igényéig, és eséllyel jelentkezzenek felsőoktatási intézménybe. A kollégiumi pályaorientációs feladatok közé soroljuk a korszerű világkép, szociális képességrendszer fejlesztése, társadalmi beilleszkedés segítése, életmód, életvitel, az önálló életkezdés támogatása. Megadjuk a szülőknek a szükséges segítséget ilyen irányú problémáik megoldásában A programhoz tartozik a pályaválasztásra és a munkavállalásra vonatkozó eszközök, szolgáltatások ismertetésére is. Ezek a fontosabb információk és lehetőségek az ajánlott irodalomban megtalálhatók. A pályaorientáció területén a tanulók ismereteket szereznek -saját személyiségükről (képességek, tehetség, pszichés jellemzők, stb.) amelynek birtokában megalapozott, reális döntést tudnak hozni leendő hivatásukról, életpályájukról - arról, mi szükséges a helyes pályaválasztáshoz -a továbbtanulásról -a munka világáról -alapvető munkavállalói jogaikról - a munkáltatói igényekről, elvárásokról, a munkahelyi közösségek jellemző konfliktusaikról - az átképzés intézményeiről, lehetőségeiről, a képzésben való részvétel módjáról - arról az élethelyzetről, amelyet egy esetleges munkanélkülivé válás, pályamódosít jelent, - a fontosabb álláskeresési technikákról 79

Alkalmazott módszerek, eszközök

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása - a tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, személyes tulajdonságok, szociokulturális környezet, szülői szándékok, fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint) feltárása, tudatosítása - a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása - önismeret és fejlesztése: saját lehetőségek, képességek feltárása, kibontakoztatása Reális jövőkép kialakítása: - a társadalmi valósággal való szembesítés, a társadalmi, gazdasági politikai folyamatok illetve a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret) - a munka világa - az egyes pályák ismerete - pályaválasztási dokumentumok ismerete, használata pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak - munkahelyi ártalmak - alapvető munkaügyi dokumentumok Továbbtanulásra való felkészítés: - tantárgyi felkészítés a felvételi tárgyakból tanulás-módszertani ismeretek (különös tekintettel: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, gyorsolvasás stb.) - a sikeres vizsga összetevői (tárgyi tudáson túli ismeretek) - az értelmiségi életmód, az értelmiségi hivatás, az értelmiségi szerep bemutatása - bepillantás a felsőfokú tanintézmények világába látogatás felsőoktatási intézményben Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái - források, információk felkutatása, használata - az elhelyezkedés lehetőségeiről, veszélyeiről viselkedési szabályok álláskereséskor (személyes, telefon, levél)

80

- beilleszkedés a munkahelyen; a munkavállaló jogai, kötelességei - a munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele Felkészülés az esetleges pályamódosításokra. - A tovább- és átképzések lehetőségei: az ezzel foglalkozó intézmények, a tanulható szakmák stb. bemutatása. A második, harmadik szakma tanulásának előkészítése. Tanácsadás: - A szülő és a fiatal együttes segítése az igények és érdekek felismerésében, a helyes választás meghozatalában - "Kicsiknek": érettségizett diákokkal való találkozók, beszélgetések személyes tapasztalataikról. Korábban végzett-egyetemi hallgató-kollégista élménybeszámolójának meghallgatása. - Irányítás, átirányítás

Megvalósulási kritériumok képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit önállóan tájékozódik a pályaválasztási dokumentumokban képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit tudatosul benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek  rendelkezik megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről  tisztában van azzal, hogy, szükség van jövőképre, hogy elképzeléseink megvalósításáért elsősorban magunknak kell tennünk, s végül fontos a tudatosság, a tervszerűség, a motiváltság     

3.8.4 Kulturált életmódra kialakulásának segítése.

nevelés,

szuverén

világkép

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon és népismeret Fejlesztési célok

81

Korunk életvitele, követelményrendszere, teljesítménykényszere olyan terhet ró tanulóinkra, amit feltétlenül oldani kell az egészséges személység egyensúlyának megtartása, illetve a megfelelő regenerálódás érdekében. Ennek jó eszköze a zene, a tánc, a színház, a manuális alkotó tevékenység. Tanulóink többsége kulturális deficittel érkezik a kollégiumba. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy felkeltsük érdeklődésüket a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. Segítségünkkel a tanulók ismereteket szereznek az egyetemes és nemzeti kultúra alapelemeiről. Nyitottá, aktív befogadóvá válnak a művészetek, a kultúra iránt, miközben ízlésük formálódik. Személyiségük, érzelemviláguk fejlődik az esztétikai, etikai, intellektuális értékrend fejlesztése által; indíttatást kapnak ahhoz, hogy a művészeteket igénylő, befogadó és értő, önálló véleményalkotásra képes felnőtté váljanak. A művészeti nevelés során a tanulók segítséget kapnak önkifejezési lehetőségeik megtalálásához; a különböző művészeti ágak, korszakok, művészeti alkotások megismeréséhez, a művészetek iránti érdeklődés, igény kialakításához. Ízlésük egészséges irányban fejlődik, esztétikai érzékük, érzelmi világuk gazdagabbá válik. Bővítjük tanulóink általános műveltségét, ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Olyan helyzeteket teremtünk, mely elősegíti az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia fejlesztését, megtanít az anyanyelv szeretetére, művelésére, igényes használatára. Támogatjuk az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, melyben lehetőség nyílik a művészeti értékű önkifejezéshez. A kollégium motivációs bázist nyújt ehhez. A kollégium lehetőséget nyújt a nemzeti, valamint nemzetiségi és etnikai kisebbségek történelmi kulturális és vallási hagyományok megismerésére és ápolására, ezzel is erősítve a kultúrák közeledését, és a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához. Célunk, hogy nemzeti identitásuk erősödjön, valamint hogy a fiatalok e témában szélesebb körű ismeretek szerezzenek. Elősegítjük a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén az új kihívásokat és lehetőségeket, amelyek fontosak lehetnek

82

további életpályájukra nézve. A kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. Ehhez nélkülözhetetlen az idegen nyelvek ismerete: arra ösztökéljük tanítványainkat, éljenek a kollégium kitűnő nyelvoktatási lehetőségeivel. Segítjük a diákokat abban, hogy a hazához hű, azt szerető, a saját személyiségében szabad, szabadon gondolkodó és magyar nemzeti mivoltot természetesnek tartó, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Megismertetjük őket nemzeti hagyományainkkal, kulturális örökségünkkel, nemzeti szimbólumainkkal, nemzeti ünnepeink, tiszteletére, ápolására nagy figyelmet fordítunk. A tanulók megtanulják, megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként lenni magyarnak; hogy mindenkinek először saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatást megérthesse (csak úgy lehetünk európaiak, ha elsősorban magyarok vagyunk). Továbbá, ismereteket szereznek hazánk, népünk, kulturális örökségünk, a magyar néphagyomány leginkább jellemző sajátosságairól, melyek végső soron az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, megszerettetéséhez, a nemzeti kultúrához való kötődéshez, illetve az ezzel való azonosuláshoz vezet. Más népek és nemzetek kultúrájának bemutatásán keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Tevékenységek, módszerek, eszközök - a szülőföldhöz kötődés példáinak bemutatása: mutassa be szülőföldje sajátosságait, értékeit - nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés - nemzeti hagyományaink ápolása - állandó, illetve időszakos kiállítások megtekintése a felsorolt témákban - múzeum, kiállítás látogatások, parlament látogatása - városnéző séták autóbuszos kirándulás, túra: látogatás történelmi emlékhelyeinkre, a kulturális szempontból jelentős, nevezetes helyekre - kapcsolatok felvétele, ápolása más népek fiataljaival: levelezés, cserelátogatás - nyelvoktatás: idegen nyelvek tanulása - más nemzetek kulturális intézményeinek felkeresése - kirándulások, tanulmányutak az európai országokba, és résztvevői beszámolók tömegkommunikációs eszközök rendszeres használata /tájékozódás/.

83

A megvalósulás mérhetősége,

kritériumai,

a

célok,

kompetenciák

elérésének

- Ismeri az európai kulturális hagyományok, értékrendet - Nyitott más kultúrák iránt - Érzékeny, nyitott a globális problémák iránt /környezet, biztonság stb./ - Elutasító a nacionalizmussal, a faji előítéletekkel szemben - Ismeri hazánk nemzeti kultúráját, értékeit hagyományait, jelképeink, szimbólumait - Ismeri történelmünk főbb csomópontjait - Ismeri közösségi hagyományainkat - Idegen nyelvtudását fejleszti - Idegen nyelven beszélgetéseket kezdeményez - Rendelkezik a szövegolvasás,- értés,- alkotás, vagyis a kommunikációs kompetenciával - Tisztában van az EU-s csatlakozás hatásaival - Van fogalma Magyarország jövőjéről az EU tagállamaként - Tisztában van lehetőségeivel Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség fejlesztése Fejlesztési célok A művészeti és információs kultúra nevelési eszközeinek valamint hatásainak tudatos felhasználása kollégiumunkban igen széleskörű és komplex jellegű. Mindez a harmonikus személyiség kifejlesztését, majd a kisebb vagy nagyobb közösségekbe, valamint a társadalomba, való sikeres integrálódásukat, valamint hasznos részvételüket segíti elő. A művészetek iránt határozott érdeklődést mutató, és tehetséges diákokat segítjük felkészülni egy elmélyültebb művészeti munkára úgy, hogy ez segíti képességeik kiépülését, majd magát az igényt, hogy később ők is keressék és fejlesszék ezen képességüket. Segítséget kapnak a művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására, továbbá az önálló alkotó tevékenységre: képesek értékeket megőrizni és teremteni. Kollégiumunkban több formája van a művészeti nevelésnek. Egyfelől, a diákoknak alapvető művészeti ismereteket nyújtunk a csoportfoglalkozások keretében. Másfelől, a speciális (pl. a zenei, a színjátszó, a tánc-és mozgáskultúra, kézműves) érdeklődésű tanulók szakköri és önképzőköri formáiban gyakorolhatják a mesterséget. A művészeti vizuális fejlesztést szolgálják azok a gyakori kollégiumi, valamint csoportszintű rendezvények, ahol a diákok saját kezűleg készítik el az aktuális dekorációt, illetve maguk készítik, és/vagy adják elő a produkciót.

84

A művészeti ágak közül preferált a színjátszás, a tánc-és mozgáskultúra, a kézművesség, a filmezés, a fotózás, s a zene. A színjátszás, valamint a tánc-és mozgáskultúra gyakorlása révén segítjük nemi azonosságtudatuk, kapcsolatkiépítési készségük fejlődését; a színek, formák összehangolása, a külső megjelenés, a koordinált, esztétikus mozgás ízlésüket formálja. Fejlődik a verbális és vizuális kifejezőkészségük. A tehetségek számára megnyilvánulási lehetőséget nyújt. A nyilvánosság előtti szereplés, egyéniségünk megmutatása, valamint a siker élményének átélése jótékonyan hat olyan fontos személyiségjegyek fejlődésére, mint a tolerancia, a nyitottság, az önbizalom, a bátorság, a kezdeményezőkészség, s a kreativitás. A tanulók tapasztalatokat szereznek arról is, hogyan és mit tehetnek maguk is a saját sikerükért (önmenedzselés). A zenei nevelésnek intézményünkben komoly hagyományai vannak. A zenei nevelés célja a zenei kultúra fejlesztése, a művészetek iránti igény kialakítása, az ízlésformálás, a lelkivilág gazdagítása, s az általános műveltség bővítése, a zeneértő - és érző képesség fejlesztése, ezen keresztül a zene megszerettetése, a tanulók zenei igényességének fejlesztése, az, hogy a könnyűzene szeretete mellett eljussanak komolyzene megismeréséig, a koncerttermek látogatásáig; az egyéni ill. házi muzsikálásig, éneklésig. Az aktív zenélés fontos, mert: a zenével kapcsolatos foglalatosság fejleszti a koncentrációs készséget, képességet - fejleszti a kudarctûrõ képességet, a figyelemkoncentrációt - alázatot alakít ki a zenével, mint jelenséggel kapcsolatban fejleszti a toleranciát, erősíti társaink iránti tiszteletünket, a közösségi és a kulturális értékrendet, - a zene nonverbális hatása kvázi zeneterápiaként fogható fel - élményt nyújt.

Az

újságírás többféle kompetencia egyidejű fejlesztésére alkalmas. Gyakorlásával a tanulók megtanulják, hogy körülményeink alakítói és nem csupán átélői. Kialakul az információk megszerzésének és képességének igénye, megteremtődik a diák érdekképviselet egyik fontos eszköze. Lehetőség nyílik a számítógép használatának, az informatikai ismeretek magasabb fokú elsajátítására, továbbá fejlődik szervező készségük.

Tevékenységformák, módszerek, eszközök Ismerkedés képzőművészeti tárlatlátogatás)

alkotásokkal

(kiállítás-

és

85

- Városnéző séták (nevezetes épületek) Múzeumlátogatás: Nemzeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, szentendrei falumúzeum, technikatörténeti-, néprajzi kiállítások stb - Kézműves körök, manuális műhely működtetése - Tárgyak gyűjtése házi kiállítás, dekoráció céljára - Filmklub - A kollégium arculatát tükröző információs -képi és írottanyagok összeállítása: kollégiumi újság, foto-szakkör, archiválás számítógépen - Zenei szakkör: zenehallgatás, műelemzés - Hangszeres zeneoktatás (zongora) - Zenekar működtetése: házi hangversenyek (együttzenélés a tanárokkal), közreműködés kollégiumi rendezvényeken - Színjátszó körök működtetése, a produktumok bemutatása - Tánc-kör - Zenei- és kulturális vetélkedők - Közreműködés különféle /kollégiumi/ műsoros rendezvényeken: előadás, műsorvezetés, stb. - Előadói est, színházi előadás megtekintése. A kollégium képviseletében vers- és prózamondó versenyeken való részvétel Opera előadások, hangversenyek látogatása előzetes felkészítés után. - Foglalkozás a már valamilyen szinten zenélő diákokkal. - A környezetünkben található természeti anyagok megismerése, felhasználása a tárgykészítésben Népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésbenalakításban és díszítésben - Hasznos tárgyak készítése Megvalósulás kritériumai, ellenőrizhetőség - igény az esztétikus környezet ill. megjelenés iránt - a művészeti élményeknek a befogadására, átélésére való képesség - a műveltség, a kulturált életvitel meghatározó erkölcsi értékké válik - a műalkotás értésére, befogadására, élvezetére való képesség - a szabadidő kulturált eltöltése - a gondolatok és érzelmek kifejezésére való képesség - esztétikai minőségekre nyitott magatartás - a saját gondolatok közérthető megjelenítése - értékelő apparátus, önálló értékítéletre való képesség - kreatív fantázia, gondolkodás, - kommunikációs készség, - ízlésítélet - kézügyesség - önálló alkotómunka - egyéni alkotó tevékenység 86

Könyvtár- és informatikai fejlesztése

program,

a

digitális

kompetencia

Fejlesztési célok Modern korunkban egyre nagyobb hangsúlyt nyernek az információfeldolgozásban és továbbításban használatos technológiák, és ezek ismerete egyre fontosabb diákjaink számára. Különösen kollégiumi keretek közt nagy jelentőséggel bír a számítógépek és azok tartozékainak kezelésére való oktatás akár kötetlen keretek között is, hiszen az iskola padjaiból kikerülõ diák a késõbbiek során szinte az élet minden területén hasznosítani fogja ezeket az oktatást és tanulást támogató eszközöket. Ezek az eszközök hordozói és segítõi a mindennapi munkának és tanulásnak, nem pedig céljai. Ezen számítástechnikai és multimédiás eszközök tehát egyidõben, közvetlenül támogatják, és segítik a tanulás folyamatát, ugyanakkor õk maguk is a tanulás tárgyaivá válhatnak. Kollégiumunkban ezen eszközök nem csak a tanulás támogatását segítik elõ, hanem egyúttal a hátránykompenzáció eszközeivé is válnak. Hiszen azon nehezebb sorsú diákok, akik vidéki környezetbõl jönnek, és maguk otthon nem rendelkeznek a tanuláshoz használható számítástechnikai és multimédiás eszközökkel, azoknak megadjuk a lehetõséget ezen hátrányok csökkentésére. Például a zenei oktatást segítik a könyvtárból kölcsönözhetõ zenei CD lemezek, amelyek ma már nem csak a viszonylag kis számú HI-FI tornyokkal játszhatóak le, hanem a számítógépteremben bármelyik CD lejátszó megszólaltathatja azokat, pl. csoportos foglalkozások keretében. Mivel az Internetet is egy világméretû információszerzést támogató eszköznek tekinthetjük, fontos, hogy megismertessük a keresõ programok használatát. Mivel ez többnyelvû, a diákok mindennap szembesülnek a nyelvtudás szükségességével, ami motiválhatja õket a nyelvtanulásban. Az Internet használata segítheti a pályaorientációs foglalkozásokat is, hiszen a diákok a tanárok útmutatásai alapján felkereshetik a különbözõ iskolák honlapjait, ahol megismerhetik az adott iskola követelményeit, mindennapi életét, szervezeti felépítését és gyakran tanárait is. További lehetõséget adnak a képességfejlesztéshez a videokamerák, vagy a digitális fényképezõgépek. Az alkotó kedvű, a mûvészetekhez kötõdõ, vagy ilyen szakmákat tanuló 87

diákok számára ez kitűnő kísérletezéshez, és akár napi ezeket az eszközöket.

lehetőséget gyakorisággal

biztosít a használhatják

Segítségünkkel a diákok - ismereteket szereznek a kollégiumban megjelenõ, és a diákok számára naponta hozzáférhetõ modern számítástechnikai és multimédiás eszközök használatáról, felhasználásáról - tapasztalatokat szereznek a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában. ezen eszközöket alkalmazni tudják a tanulásban, az ismeretszerzésben - Ismereteket szereznek a különböző dokumentumtípusok és a tömegkommunikációs műfajok információs hasznáról, értékéről - megismerik a könyvtári adatbázisokból és számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. - Megtanulják a könyvtár használatát, szolgáltatásainak igénybevételét.

A könyvtár a kollégiumi nevelés-oktatás egyik fontos helyszíne és kommunikációs centruma. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival, a kollégium tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket a kollégium nevelő-oktató tevékenysége során hasznosít, befogadva és fölhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Tehát a modernkor kihívásaira választ adva immáron nem csak könyveket gyûjt, hanem az új adathordozók legtöbbjével rendelkezik. Ezeket jól fel tudjuk használni a tanulás-tanítás folyamatában. Ezen multimédiás kiadványok immár a régi könyvekhez képes sokoldalúbban használhatóbbak, az adott oktatási tevékenységtõl függõen. A multimédiás eszközök azzal is segítik az információszerzési és tanulási folyamatot, hogy könnyebben elérhetõvé teszik az adatokat. Ezért fontos, hogy a diákokat oktassuk a különbözõ keresési programok használatára. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében programszerűen, a nevelőtestülettel együttműködve valósul meg helyben a tanulók könyvtárhasználati felkészítése. A könyvtár széleskörű lehetőséget kínál a olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex, differenciált fejlesztésére.

88

A célok elérésének ellenőrzése: a megvalósulás kritériumai A tanuló - Érti a könyvtár(ak) szerepét a tájékozódásban, önművelésben, a tartalmas kikapcsolódásban. -

Rendszeres könyvtári munkával fejlődik módszere, valamint önművelési szokásai.

hatékony

tanulási

- Képes iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához kiválasztani és felhasználni a szükséges dokumentumtípust, segédkönyveket. -

Képes (fel) használni a számítógépet az információszerzésben, a tanulásban, a kommunikációban, az alkotó munkában

3.8.5 Egészséges életmód. kialakításának segítése

Környezettudatos

magatartás

Egészséges életmód Fejlesztési koncepció Az egészséges életmódra nevelés célja, hogy testileg, pszichikailag és szellemileg egészséges fiatalokat neveljünk. Fontos, hogy a diák ismerje szervezete testi, lelki változásait. A nemi szerepek, a baráti és a partnerkapcsolat elkülönítése, a fogalmak pontosítása, tisztázása számos csalódástól kímélheti meg a tanulót, hisz a fiatalok közül sokan magatartási zavarokkal küszködnek. Az egészséges életmódra való nevelés része a szenvedélybetegségek (drog, dohányzás, alkohol) kialakulásának megelőzése és az aktív sport. Kollégiumunkban viszonylag jelentős számban élnek sajátos nevelési igényű fiatalok. A foglalkozások, szabadidős tevékenységek lehetőséget teremtenek az ép fiatalokkal való együttműködési készség kialakítására, a másik „másságának” elfogadásával, az alapvető társas kapcsolatokhoz szükséges szabályok gyakorlására. Az egészséges életmód fontos összetevője a mentális egészség. A tanulókat meg kell tanítani a konfliktushelyzetek megoldására, a feszültségek levezetésére. Köztudott, hogy a fiúk szívesebben és önként sportolnak, a lányokat viszont nehezebb a sportpályára vinni. Tudatosítani 89

kell a diákjainkban, hogy a sport biztosítja a testi fejlődés harmóniáját; a sportoló ember esztétikus is (könnyű járás, szép testtartás, jó közérzet stb.) A játékos jellegű és divatos szabadidősportok szórakoztatóan, közérthetően bizonyítják, hogy a mozgás-gazdag életvitel egy kedvezőbb életminőséget jelent, a fiatalok számára vonzóbb a kisportolt, egészséges test, a magabiztosság, valamit e korai időszakban a helyes példaképek állítása döntően befolyásolja a majdani életvitelt. A SNI diákok sporttevékenységét különösen támogatjuk. A sport segítségével bebizonyíthatják, hogy ugyanolyan csúcsteljesítményekre képesek, mint ép társaik, ugyanolyan jól esik este leugrani nekik is kosarazni, bocciázni, görlabdázni, kocogni, kondizni stb. Sikereikkel, sport tevékenységükkel nem csak reális célokat tűzhetnek ki maguk és a többi társaik elé, hanem pozitív üzenettel is szolgálhatnak a társadalom felé. Számukra a sport az a terület, amelyben minden résztvevő azonos módon juthat egyenlő mértékű önmegvalósításhoz és ezen keresztül válhat társadalmi értékek létrehozójává. Kinyílik számukra a siker és a nyilvánosság kapuja. A sportversenyek előkészítése során a bevont diákok a tervezés, szervezés, irányítás révén pénzügyi-jogi ismereteket is szereznek, tehát szociális és állampolgári, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztésére is mód nyílik. Ez az önálló életvezetésüket segíti, támogatja felkészülésüket a felnőtt életre. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik kitöltése, a helyes táplálkozás, kialakítása, de a közéleti tevékenység, aktív környezetformáló alkotótevékenység támogatást megadunk tanulóinknak.

a szabadidő hasznos a helyes napirend a közösségi lét, az is - ezekben minden

A legnehezebb megvalósítási cél, az igény és a komoly változtatási szándék kialakítása egy egészségesebb életmódra, hiszen az érintett korosztályban kevés kivétellel, szinte „mindenki” egészségesnek gondolja magát.

Fejlesztési célok A program az aktív életvitelt helyezi a középpontba, így viszonylag gyorsan képes eleven egészségélménnyel szolgálni a tanulók számára, ami azután közvetlenül hat a prevenció (étkezés, káros szenvedélyek, stressz kezelés, stb.) összes egyéb területére. Az alkalmazott módszerek kiválasztását a célcsoport képességének, állapotának és igényeinek felmérése előzi meg. A felmérés eszközei: szemrevételezés, állapotfelmérés

90

(esetleg szűrés), kérdőív, teszt. A problémák feltárása, javaslatok kidolgozása, akár személyre szabottan is. A cselekvési ütemterv lebonyolítása után újabb felmérések biztosítják a visszacsatolást, javasolt legalább három indikátor meghatározása. A lent felsorolt módszereket, tevékenységeket csoport- és alapprogrami foglalkozások, magánbeszélgetések keretein belül ismertetjük, melyen felül a tevékenységeket a nevelőtanárokkal közösen, a versenyeken egyenrangú félként, megkülönböztetés nélkül végzik. A példamutatás a leghatásosabb nevelőeszköz. Segítségünkkel a tanulóink - megismerik, és a szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása révén magukévá teszik az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerét, úgy, hogy az számukra értékké válik. A rendszeres napi életvitel kialakítása, valamint a pozitív életmód minták révén, pozitív szokásaik köre kiszélesedik - alapvető ismereteket szereznek a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. - ismereteket szereznek arról, melyek a devianciákhoz vezető út állomásai, a drogok természetéről és emberi közegbe való beszivárgásuk módjáról, elidegenítő hatásukról; - kialakul a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Tevékenységformák, módszerek, eszközök - Aktív testmozgás, csoportosan, vagy egyénileg végzett sporttevékenység, előtérbe helyezve a szórakoztató jellegű szabadidősportokat, játékos versenyeket - Csapatjátékok támogatása (kosárlabda, kézilabda, foci) részvétel a kollégiumok sportvetélkedőin - Természetjáró kör, testépítő-, aerobic stb. klub működtetése - Kirándulások, túrák, játékok, kalandsportok. A gyalog- és kerékpáros túrák, kirándulások, akadály- és tájékozódási versenyek, melyek megteremtik a természettel való kapcsolat, a természetjárás igényét. Egyben teljesítik a fenntartható fejlődéssel, a környezettudatos szemlélettel kapcsolatos követelményeket is - Reformkonyha működtetése, ahol az egészséges táplálkozási szokások megismerése, főzési- és étel elkészítési technikák elsajátítása történik - Szakköri, önképzőköri formákban: önismeret, emberismeret, viselkedéskultúra fejlesztés /pl. szituációs játékok/. 91

- Egészségvédő előadások - Stressz-oldó módszerek (relaxáció, meditáció, jóga), technikák bemutatása, gyakorlása, a lelkivilág gondozása. - Szituációs játékok - Úszás, gyógy úszás szakszerű biztosítása, szaunázás előnyeinek és veszélyeinek megismertetése - Rendszeres szűrési lehetőségek, alkalmak biztosítása (BMI, koleszterin, vércukor, légzésfunkció, valamint mozgásszervi állapotfelmérés) - Általános ismertető anyag közzététele, mely rövid kivonat egy elérhető, egészséges életmódszemléletről és a kollégiumon belüli, konkrét tevékenységi lehetőségekről - Aktív, új típusú közösségek kialakítása, melyek a Diák Sportkör és egyéb sportközösségek megerősítését szolgálják, melyet havi rendszerességgel megrendezett közös sportdélutánok segítenek. Itt lehetőség nyílik tanácsadásra, új sportok kipróbálására. Az így összekovácsolódott mikroközösségek később „életképesek” lehetnek és tovább tudják vinni a rendszeres, mozgás-gazdag életvitelüket - Egészség fórum működtetése, mely javaslatot tesz, tanácsot ad, aktuális (éves) cselekvési tervet dolgoz ki és megszervezi a lebonyolítást. A diákjóléti erőforrás egy meghatározott, fix részét a kollégium, erre a célra elkülöníti A megvalósulás kritériumai, amelyek teljesülését ellenőrizzük, értékeljük

mentén

a

cél

A tanuló - elismeri, természetesnek tartja, hogy az egészség fejleszthető - ismételt állapotmérésekkel, kérdőívekkel közvetlenül kimutatható a fejlődés/stagnálás/romlás - képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni (személyes időbeosztás, életrend) - ismeri az életvitel hasznos és káros elemeit - igényévé válik környezetének tisztántartása, szépítése, valamint a személyes higiénia képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására - felismeri a rendszeres és egészséges táplálkozás, a testmozgás, a pihenés fontosságát, jelentőségét; törekszik az egészséges életmódra - óvja önmaga egészségét, kerüli az egészségkárosító szokásokat képes szűkebb környezetében a környezeti veszélyforrásokat felismerni - környezetét tudatosan alakítja, szépíti, óvja - felismeri a kritikus, veszélyes helyzeteket, és tud nemet mondani az őt kísértő káros szokásokra, hatásokra

92

- testkultúrája és életkori mozgásigénye összhangra talál - környezetét sajátjának tekintve alakítja, fejleszti, óvja - életvitelébe beépíti a kollégium által közvetített pozitív mintákat

Környezettudatos magatartás kialakításának segítése

A környezeti nevelés egyre erőteljesebb, de még korántsem kielégítő figyelmet kap nevelőmunkánkban. Magyarországnak az EU-hoz történő csatlakozása után konkrét formában megfogalmazódtak azok az elvárások, amelyeket hazánk polgárainak a környezetvédelem területén be kell tartani. Várhatóan a következő évek folyamán megnövekednek azok a környezetvédelmi jellegű beruházások számai, amelyek a tudatos környezetvédelem céljait hivatottak szolgálni. A pedagógusok feladata, hogy aprólékos munkával felhívják neveltjeik figyelmét a környezetvédelem fontosságára: szelektív hulladékgyűjtés, dohányzás, drogok kiiktatása, védett madaraink, növényzetünk óvása, stb. Az Európai Bizottság az Agenda 2000 terv tanúsága szerint a környezetvédelmi változásokat, elvárások teljesítését hosszú távon várja el, addig is rengeteg a tennivalónk ebben a témakörben. A környezettudatos magatartás kialakítása nem nélkülözheti olyan ismeretek és képességek elsajátítását, amelyek a természettudományos kompetencia körébe sorolhatók. Fejlesztési célok Diákjaink - természettudományos alapismereteiket felhasználva felismerik az emberi beavatkozások és tevékenységek természetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait - ismereteket szereznek a környezet tudatos óvásáról, a környezetünkre káros tevékenységi formákról, a mindennapi életben előforduló környezetet szennyező anyagokról megismerkednek a környezettudatos életmodellel, életmódalternatívával,; ismeretet bővítve képessé válnak a környezet értékeit, szépségeit igényeit fölfedezni - hétköznapi döntéseikben a felelős polgárától elvárható magatartás játssza a szerepet, és ezt mások befolyásolására is képesek felhasználni - szociális és állampolgári kompetenciáikkal élve hatékonyan részt vállalnak a környezetvédelemmel összefüggő állampolgári jogaik gyakorlásában,és jövőjüket e szemlélet tükrében képesek megfogalmazni 93

- Képessé válnak arra, hogy jövőjüket a föld élőlényeivel való békés egymás mellett élés, a felelősségteljes magatartás a szükségletek és az életfeltételek megóvása összefüggésének jegyében képzeljék el - érdeklődéssel fordulnak a környezetvédelemmel kapcsolatos etikai kérdések felé, kritikusan szemlélik a környezetükben lezajló változásokat, maguk is aktívan részt vállalnak szűkebb és tágabb környezetük védelmében, szépítésében

Feladatok, tevékenységek, módszerek A környezettudatosságra nevelésnek a kollégiumban számtalan lehetősége van. Első lépésként a kollégistát közvetlen környezetének rendben tartására, igényességre kell nevelni (saját ágya, asztala, szobája rendszeres rendbenntartására, ruházatának óvására, higiénés szokások szem előtt tartására. A belső igényesség kialakítása mellett – azzal párhuzamosan – sort keríthetünk a környezet tudatos vizsgálatára, felfedezésére. - Az élővilág, a természet /beleértve a növény-és állatvilágot is/ szépségének, esztétikumának bemutatása, megláttatása, élvezete, szeretete. - Közvetlen környezet (szobák, közös helyiségek stb.) rendszeres takarítása, tisztántartása. A hulladék szelektív gyűjtése - Közvetlen környezet állagának óvása, kisebb hibák javítása Környezetépítés-díszítés: kertgondozás, élősarok kialakítása, növények gondozása, lakókörnyezet szépítése, otthonossá tétele - A közvetlen /mesterséges/ környezet, a háztartás technikai berendezéseinek ismerete, célszerű használata. - Kertgondozás Házimunkák: a kollégiumi közösség önkiszolgáló tevékenységében való részvétel - Séták, kirándulások a közvetlen lakóhelyen, annak megismerése, tanulmányozása céljából - Erdőjárás szemétszedéssel Városnéző séták, kirándulás a természetbe; természetvédelmi területek, vadasparkok felkeresése - Fényképezés, diák –kiselőadás - A szülőföldjén tapasztaltak feldolgozása: milyennek találják településük helyét vagy helyzetét környezetvédelmi szempontból - A fővárosban tapasztaltak feldolgozása: Milyen változás állt be környezetében az utóbbi időben. Az említett változások negatív vagy pozitív irányban befolyásolták-e a

94

környezetet, milyen módon volt érzékelhető a környezet élővilágának változása.. - Országjárás, túrák szervezése - Nemzeti természeti értékeink és a teremtett tárgyi környezet értékeinek megóvása - Vetélkedő: védett állataink, növény-meghatározás. - Zöld környezet kialakítása, az épület és parkunk virágosítása, gondozása - szelektív hulladékgyűjtés - a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon való részvétel - a témához kapcsolódó időszakos kiállítások megtekintése A megvalósulás kritériumai, amely mentén a cél teljesülését ellenőrizzük, értékeljük: - képes megélni a környezettudatos gondolkodás hasznosságát - igényévé válik környezete tisztasága, ápolása - feladatának tekinti környezetében, a háztartásban képződő hulladék minimalizálását - nyitott az energiafelhasználással, a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák iránt ismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, azok tulajdonságait /különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra/ - ismeri az EU környezeti és környezetvédelmi alapkövetelményeit - aktív a környezetvédelemben - az élő, és élettelen környezetéhez pozitív az érzelmi viszonya

3.8.6 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

Fejlesztési célok Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A kollégium segíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. Segítjük a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítjük a

95

felnőtt lét szerepeire, amivel segítjük a társadalomba történő beilleszkedést is. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek elsajátítása. Cél társadalom valóságos működésének, helyzetének feltárása, azért, hogy a jövőjét reális ismeretek alapján tudja tervezni, lássanak a történések mögé is. A kollégiumi közösség életében, a kortárs közegben való részvétel meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. A csoport, és a diákönkormányzati tevékenységek által kialakul az autonóm, erkölcsi értékekre építő felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képessége. Megtanulja az eltérő szempontok mérlegelését, erősödik szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, a szolidalításnak, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít.

A kollégiumi nevelés segíti pályaorientációt az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait, a kulturált magatartást, a közösségi normákhoz való alkalmazkodás technikáit. A beilleszkedés alapja a közösségi szabályok elfogadása, a szokások megismerése és gyakorlása. Támogatásunkkal a kollégisták elsajátítják a humánus, értékeket védő magatartást, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges képességeket, illetve készségeket, az alapvető, praktikus állampolgári ismereteket, amely révén könnyebbé válik társadalomban való eligazodásuk, beilleszkedésük. Ismereteket szereznek az emberről, az emberi

96

viselkedésről, az ember, a viszonyáról továbbá a folyamatokról, intézményekről.

közösség, és a társadalom társadalmi jelenségekről,

Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Ismereteket szereznek a családi életről, a háztartásgazdálkodásról, az alapvető házimunkák terén. Olyan alapvető, praktikus és háztartás-gazdálkodási ismereteket szereznek, amelyek megkönnyítik számukra az önálló életkezdést, a családi munkamegosztásban való részvételt.

Olyanná szeretnénk nevelni diákjainkat, akik - életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról, erkölcsről - ismerik az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja kulturáltak a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében - életükben, gondolkodásukban a munkának értéke van - Ismerik és alkalmazzák a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait tisztelik közösségük tagjait, jó együttműködésre törekszenek az együttélésben - értéknek tekintik a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot, szolidárisak - gyakorolni tudják a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. (pl. választások) gyakorolni tudja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében törekednek az öröklött felelősségteljes használatára

és

megszerzett

javak

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ISMERETEK: - lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése -a gazdaság működésének megértése, a pénz megismerése

világának

97

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete döntések kritikus és kreatív elemzése munka fontosságának elfogadása - takarékosság, -

KÉPESSÉGEK: - tervezés, szervezés, irányítás, kommunikálás - tapasztalatok értékelése - kockázat felmérés és vállalás - egyéni és csapatmunka képessége - alkalmazkodóképesség, - tolerancia, - konfliktuskezelő képesség.

vezetés,

elemzés,

ATTITŰDÖK: (magatartás és viselkedésformák ) - Kreativitás és innováció, - motiváció, hit remény és elhatározottság - lelkiismeretesség -

céltudatosság, igényesség, kitartás.

- motiváltság és magabiztosság Szociális és állampolgári kompetencia ISMERETEK: - az egészséges életvitel ismerete - normatudat, elfogadott magatartási szabályok ismerete - az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepcióinak ismerete - Európai társadalmi-gazdasági dimenziók, valamint a nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértése - demokrácia, állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak ismerete - az európai és világtörténelem fő eseményei - politikai és társadalmi céljainak ismerete - az európai integráció és az EU szervezeteinek fő célkitűzéseinek ismerete KÉPESSÉGEK: - hatékony kommunikáció - nézőpontok megértése - bizalomkeltő magatartás - empatikusság - stressz és frusztráció kezelése - hatékony együttműködés - szolidalítás és érdeklődés - közösségi problémamegoldás 98

-

kritikus és kreatív elemzés részvétel döntéshozatalban

ATTITŰDÖK: (magatartás és viselkedésformák ) - erkölcsösség - együttműködés - magabiztosság - integritás - kompromisszumra törekvés - sokféleség elismerése - előítéletek leküzdése - felelősségérzet - közösségi összetartás - magánélet és mások értékeinek tisztelete Természettudományos kompetencia ISMERETEK: - a természeti világ alapelveinek megismerése - alapvető tudományos fogalmak elsajátítása - technológiai folyamatok és azok hatásainak alkalmazása

KÉPESSÉGEK: - tudományos eredmények, új technológiák alkalmazása - problémamegoldás - pontos döntéshozatal - kritikus szemlélet - fejlődésre való képesség ATTITŰDÖK: (magatartás és viselkedésformák ) - kíváncsiság - kritikusság - etikai kérdések iránti érdeklődés - biztonság és fenntarthatóság tisztelete - környezettudatosság Tevékenységformák, módszerek, eszközök - Az önéletrajz típusok megismerése, szerkesztése - Motivációs levél írása - Szituációs játékok: állásinterjú – kommunikáció fejlesztése, megjelenés viselkedés kultúra - Költségvetés készítése: otthoni háztartás - Vásárlás (kínálat lehetőség, szükségletek) - Gazdálkodj okosan! Monopoly – társasjátékok - Véleményalkotás, döntés: Melyiket válasszam? - Gyűjtőmunka: ( pénzintézetek tájékoztatása alapján) 99

-- a takarékosság formái -- a megtakarítások lehetőségei -- kedvezményes hitellehetőségek ( óvatosan a reklámokkal!) -- tudnivalók a bankkártyákról (előnyök, hátrányok) - Kockázatfelmérés: vállalkozási lehetőségek feltételek - Csapattréning: Egyéni vagy csapatjátékos vagy? --Előadás kiselőadás formájában témához szükséges dokumentumok ismerete - Média anyagok gyűjtése elemzése - Interneten fogalmak megkeresése és értelmezése -Szituációs játékok keretében gyakorolhatják jogaikat, de élesben is elmondhatják véleményüket a csoportban ill. a DIÖK közgyűlésein - a megnyilvánulás viselkedési szabályainak gyakorlása A megvalósulás kritériumai, a célok elérésének mérhetősége elkötelezett az általános emberi - humanista, nemzeti, közösségi értékek iránt - nemzeti identitása nem homályos fogalmakon, hanem kiforrott, európaiságunkat erősítő nemzeti értékeken alapul - érdeklődik, fogékony más kultúrák szokásai iránti - elkötelezett az általános emberi, közösségi értékek iránt - kreatív erőit képes a közösség érdekében mozgósítani - a belsővé vált értékek és normák a gyakorlatban, a viselkedésben észrevehetően megjelennek - életkornak megfelelő kritikai érzék, szociális érzékenység - megértést, toleranciát tanúsít a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal szemben - érdeklődik, fogékony más kultúrák szokásai iránti - beilleszkedik a kollégiumi közösségbe - a személyközi viszonyokban kulturált viselkedés jellemzi (beszédmodor, nyelvhasználat, érintkezés a felnőttekkel, tanárokkal, és a diáktársakkal, kapcsolatteremtésés fenntartás, megjelenés, helyzethez való alkalmazkodás, stb.) - az élet adta helyzetekben értékteremtő, értékőrző, érdekérvényesítő aktivitásait kibontakoztatja aktív magatartást tanúsít a közösségi életben, az összejöveteleken, kooperatív - megtalálja helyét a csoportban, a személyiségének megfelelő feladatot megbízhatóan végzi - megnyilvánulása az adott szituációhoz illeszkedik és erkölcsi értékek mentén halad - viselkedésében, beszédében, gondolatainak megalkotásában, mások meghallgatásában, érvelésében érezhetően megjelennek saját stílusjegyei - képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni (személyes időbeosztás, életrend) - legyen jövőképe - ismeri az életvitel hasznos és káros elemeit -

100

képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására - harmóniában él önmagával és környezetével, a szűkebb közösségével a munkáját képes megtervezni és maga ellenőrizni (tevékenység, terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya) - rendelkezik az alapvető manuális készségekkel - képes korának megfelelő szinten háztartási eszközök használatára, házimunkák elvégzésére - ismeri a takarékosság /takarékoskodás/ alapvető fogalmát, technikáit; - tud a pénzzel bánni - ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit - tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok igénybevételéről - tudja, hogy fogyasztói jogait törvények védik, alapvető ismeretei vannak ezek érvényesítésének módjáról - ismeri a háztartás- ill. családi gazdálkodás alapvető fogalmait, elemeit - felismeri a kritikus, veszélyes helyzeteket, és tud nemet mondani az őt kísértő káros szokásokra, hatásokra - minden területen preventív magatartás - korának megfelelő önállósággal rendelkezik -- képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében - saját ügyeit korának megfelelő színvonalon intézi - rendelkezik az alapvető manuális készségekkel - képes korának megfelelő szinten háztartási eszközök használatára, házimunkák elvégzésére - kulturált, alkotó életvitelt folytat - korának megfelelő önállósággal rendelkezik

4.

A kollégiumi tevékenységszerkezet

A kollégium – igazodva a Kt. rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégiumi tevékenységszerkezet a nap 24 órájára vetítve: 101

5(6)-8.00 - ébresztő, - reggeli, - személyes szükségletek kielégítése 8.00-13.00 (az iskolába nem menőknek): kötelező tanulás, felkészülés személyes szükségletek kielégítése szabadidő 13.00-16.30

ebéd utazás a kollégiumba szabadidő személyes szükségletek kielégítése felkészülés a tanulásra

16.30-19.00 -

kötelező foglalkozások: - kötelező tanulás, csoportos és egyéni felkészülés - csoportfoglalkozások - személyre szóló fejlesztés

19.00-21.00 - vacsora - kötelező foglalkozások (csoportfoglalkozások) -

szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások (a tevékenységkínálatban szereplő választható szakkörök, önképzőkörök, tehetséggondozás, stb.)

-

személyre szóló fejlesztés

-

közösségi tevékenység

-

szabadidő

21.00-21.30

102

-

személyes szükségletek kielégítése

21.30-5(6)h - pihenés

4. 1 A KÖTELEZŐEN SZERKEZETE

BIZTOSÍTANDÓ

FOGLALKOZÁSOK

RENDSZERE,

4.1.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó felkészítő, fejlesztő foglalkozások Kötelező foglalkozás (szilencium): rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozások (egyéni vagy csoportos), tehetséggondozó foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás Összesen heti 14 óra Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: 4.1.1.1. Tanulást segítő foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, önálló szobai tanulás, kontrollált önálló tanulás tanulószobán, írásbeli feladatok ellenőrzése, leckék kikérdezése, korrepetálás, felkészítés feleletre, dolgozatra b)

előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, tantárgyi korrepetálások, hiányzó tantárgyi alapok pótlása érdeklődők tananyagon túlmutató fejlesztése, érettségi- emelt szintű érettségi előkészítők, tantárgyi szakkörök c) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök: nyelvtanulási

103

lehetőségek, számítástechnikai támogatás és szakkör, nemzetközi projektek, egyes alapprogrami foglalkozások.

4.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, amelyek az alábbiak lehetnek: a) tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével A tematikus csoportfoglalkozások az alapprogram értelmében évfolyamonként éves szinten 37, illetve 33 órát tesznek ki.

TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció8 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

Aktív

állampolgárságra,

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR

Tanulás

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14 évfoly évfolya évfoly évfoly évfoly évfoly am m. am am am am 3 4 3 3 1 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció

3

3

3

4

3

2

Európai

3

3

3

2

4

5

104

azonosságtudat.

Egyetemes kultúra

Környezettudatosság

2

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

3

3

3

3

3

2

4

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

Hon- és népismeret

22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Megjegyzés: Az alapprogram keret-programterve által előírt foglalkozások (2.sz. melléklet) óraszámmal ellátott témaköreit (Évfolyamra lebontott tématerv) az alapprogram témaköreinek megfelelően függelékként helyezzük el pedagógiai programunk mellé. Tesszük ezt azért, hogy a változó diákság igényeihez, elvárásaihoz jobban tudjunk igazodni: ezáltal egy-egy témakör feldolgozását, pedagógiai programunk rugalmas alkalmazásának lehetőségét hosszabb távra biztosítani tudjuk.

b) általános – kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó csoportfoglalkozás, elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése: házirend, tűz-és balesetvédelmi oktatás, DÖK közgyűlések, féléves, év végi értékelő csoportfoglalkozás, születésnapok, karácsony, mikulás, kollégiumi hagyományaink, ballagás, emlékkoncert, emlékkupa, színházi estek… 4.1.2 Speciális ismereteket adó foglalkozások (egyéni törődés, szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, szakkörök, diákkörök, sportkörök) Mindösszesen heti 10 óra 4.1.2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére

105

A tanulók felé nyitott, érzékeny pedagógus figyelmét nem kerülhetik el a látókörében felmerülő, megoldásra váró személyes problémák, krízisek. Az érintett tanulók felé való közeledéssel, empatikus magatartással, kezdeményezéssel meg kell hogy teremtse a hozzá fordulás lehetőségét akár a kollégiumban, akár kiránduláson, akár közös külső programon vesznek is részt. Ilyen alkalmakkor a tanulók feltárhatják egyéni nehézségeiket, problémáikat, számítva a pedagógus segítségére, tanácsaira; mélyebb beszélgetéseket kezdeményezhetnek. A tanulókkal való személyre szóló, egyéni törődést biztosító foglalkozások „mennyisége” illeszkedik a tanulók elvárásaihoz, igényeihez 4.1.2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: − a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; −

a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez;

−

a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások;

−

a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.

A mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek megszerzésének, valamint a közösségben való részvételnek, a közösségivé válás színterei. Tudást, praktikus ismereteket közvetítenek, a felnőtté válásba való átmenetet segítik, valamint a közvetlen előrehaladási, életvezetési nehézségek okaira derítenek fényt. Ilyenkor nyílik mód az értékrendek megismerésére, differenciált összevetésére, a közösségen belüli megnyilatkozásra.

A csoportfoglalkozások keretein belül történik a feladatok kijelölése, a tevékenységek menetének átgondolása, a programok utáni tapasztalat megbeszélése, a végzett munka, a tanulók értékelése. Ezeken a foglalkozásokon hangsúlyt kapnak továbbá a közösségi normák, az elvárható, kulturált viselkedés szabályai, illetve - a tanulók életének, egészségének védelme érdekében - hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység is.

106

A speciális ismereteket adó foglalkozások körében biztosítjuk a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit, támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tanulás támogatását. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások kínálata lehetőséget nyújt arra, hogy minden diák megtalálja az érdeklődésének és időbeosztásának legjobban megfelelő témakört. A kollégium által felkínált lehetőségekből – minimum heti egy órában - választhat a tanuló A kollégiumban a következő szakköröket működtetjük: Magyar nyelv és irodalom felkészítő Matematika előkészítő, felkészítő Történelem előkészítő, felkészítő Angol nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Német nyelv Újságírás Kézművesség (szövés, agyagozás, fazekasság) Hagyományőrzés Hangszeres zene Zene (elmélet) Evangéliumi diákszínpad Színjátszás Irodalmi kör Origami Manuális műhely (háztatás-ismeretek, főzés) Számítástechnika (több szinten) Könyvtári szakkör Elektrotechnika Sport Fotó Filmesztétika (filmklub) Ezek a foglalkozások tervezett keretekben zajlanak, előre meghatározott program szerint. A pedagógusok félévente írásban értékelik a résztvevők teljesítményét.

107

5.

A kollégiumi nevelőmunka eredményességének ellenőrzése, értékelése

A pedagógiai munka értékelését az IMIP vonatkozó szabályzata alapján évente végezzük. A pedagógiai vizsgálatok szempontjai: Bemeneti teljesítmény Belépők (tanulmányi) teljesítménye (bemeneti teljesítmény) Folyamat • Közös követelmények érvényesítése • Módszertani kultúra • Tanulói, és csoport teljesítmények: tanulmányi munka eredményei, fejlődés, kiemelkedő (verseny)eredmények, kulturális sport és egyéb eredmények • Tehetséggondozás (kiválasztás, fejlesztés) • Pedagógiailag irányított szabadidős foglalkozások: képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök, programok eredményei • Csoportfoglalkozások (a kollégiumi alapprogram témaköreit feldolgozó és egyéb kötelező foglalkozások) • Emeleti közösségek munkája • Nevelőmunka, szocializáció Kimenet • A nevelési tervekben kitűzött célok elérése • A diákok neveltsége, viselkedése, magatartása, aktivitása, szorgalma, képességei, kompetenciái, tudása, személyiségfejlődése, viszonyulása a kollégiumhoz, annak rendjéhez, elvárásaihoz. • Egyéni és csoport-teljesítmények: fejlődés, kiemelkedő (verseny)eredmények, kulturális, sport és egyéb teljesítmények • Speciális nevelési feladatok ellátása (SNI nevelés, oktatás) • Pedagógiai klíma (felnőtt-diák, diák-diák viszony) • Pedagógiai munka megújulása, önfejlesztés • Pedagógiai dokumentumok (szakmai minőség) • Pedagógiai program végrehajtása • Intézmény munkája: éves munkaterv végrehajtása

108

6.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

(Eltérés az eszközjegyzékhez képest (minimál feltételek) illetve a PP megvalósítását akadályozó, egyébként biztosítandó eszközök hiánya). A Váci Mihály Kollégium az EU-s elvárásoknak a minimál feltételek terén szűkösen (pl. a lakószoba légköbméterszabványa, sportudvar balesetveszélyessége és felszereltsége miatt…), de megfelel. Az egyre feszítettebb költségvetés nehezíti a foglalkozások tárgyi feltételeinek megteremtését. A hiányokat sikeres pályázataink bevételei valamennyire kompenzálják. Gondot okoz az is, hogy az elnyert összeg csak határozott időtartamra szól (pl. sávszélesség bővítése egy évig). A számítástechnika, ezzel egyidejűleg a számítógépek fejlődése rohamos tempójú, mellyel lépést tartani az anyagiak miatt lehetetlen. 7.

Záradék

A programot készítette: A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programját a kollégium nevelőtestülete készítette el. A program hatálya: a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép életbe, érvényessége az elfogadástól számított öt év.

109

Nyilatkozatok az elfogadásról: A kollégium diáktanácsa a dokumentum tervezetet megvitatta, az előterjesztéssel egyhangúlag egyetért, és támogatja az abban foglaltak megvalósítását. A Közalkalmazotti Tanács a dokumentum tervezetet megvitatta, az előterjesztéssel egyhangúlag egyetért, az abban foglaltakat megvalósíthatónak tartja, és támogatja. A Pedagógus Szakszervezet a Pedagógiai programot megvitatta, és támogatja. A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai programját a testület elfogadta. A pedagógiai program nyilvánosságának módja: -

Budapest Főváros Főpolgármesteri hivatala kollégiumi könyvtár a kollégiumi Web-oldal kollégiumi diáktanács

A pedagógiai program esetleges módosítása a Közoktatási Törvényben meghatározott szerint történik.

Budapest, 2010. április 12. Dr. Patai Kálmánné igazgató

A testület részéről hitelesítjük: …………………………………………………..

110

……………………………………………………..

FÜGGELÉK Évfolyamokra lebontott tématerv az alapprogram hét témakörének megfelelően.

1. Tanulás

9. évfolyam (4 óra) 1. óra Otthonról hozott megbeszélése, felmérése. kialakítása a kollégiumban

tanulási szokások. A Tanulási szokások,

nehézségek módszerek

2.óra Könyv, könyvtár. Könyvtárhasználati ismeretek 3. óra A tanulási munkakultúra kialakítása (saját tervezése, szervezése, rendszeresség, önellenőrzés) 4. óra Tanácsok a szükséges állapot

tanuláshoz diákok

számára. A

munka

tanuláshoz

10. évfolyam (3 óra) 1.

óra A tanulás belső feltételei Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (fizikai, pszichikai állapot). Önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése

2. óra Pihenés, kikapcsolódás; stressz-oldó technikák 3. óra A tanulási motivációk. Az eredményes tanuláshoz (gondolkodáshoz), ismeretszerzéshez, a tanulási teljesítmény növeléséhez szükséges tulajdonságok, képességek, valamint fejlesztésük (önismeret, akarat, figyelem, értő olvasás, kíváncsiság).

11. évfolyam (3 óra) 1. óra A koncentráció. Az emlékezet és a gondolkodási képesség fejlesztése. A tanulást segítő külső körülmények. A tanulási stílushoz kapcsolódó emlékezetfejlesztési technikák és módszerek

111

2. ó A különböző dokumentumfajták (papíralapú, digitális) használata Információ feldolgozás. Az információforrások hatékony használata a felkészülésben. IKT technológiák 3. ó A tanulás lépésben

technikájának

egyik

hatékony

módja

–

hat

12. évfolyam (1 óra) Felkészülés a vizsgára. Helyes magatartás, vizsgadrukk, tétek és teljesítmények 13.-14 évfolyam (1 óra) Továbbtanulással kapcsolatos ismeretek: jogszabályok; felvételi tájékoztató, a szükséges dokumentumok kitöltése 2. Énkép. Önismeret. Pályaorientáció 9.évfolyam (3 óra) 1 óra Az önismeret forrása: autokép, heterokép. Tulajdonságskála. Az önismeret fejlesztése. 2. óra Személyiségjellemzők. Személyes tulajdonságok, személyes képességek listája) 3. Előítéletek, stigmatizáció

sztereotípiák.

Véleményalkotás,

értékítélet,

10. évfolyam (3 óra) 1. óra Magatartás a közösségben. A vonatkoztatási csoport. Az érzelmek kezelése a kapcsolatainkban. 2. Pályaválasztási motívumok (családi indíttatás, elhivatottság, stb.) Elképzelés a pályáról és az álláskeresésről 3. óra Egyéni képességek, lehetőségek, célok, és pályaválasztás összhangja. 11. évfolyam (4 ó) 1. óra Társadalmi szerepek a középiskola után 2. Pályaválasztási kezdő lépések. Hogyan képzeljük el, milyennek szeretnénk a munkánkat, szakmánkat? Milyen munkát végeznél szívesen? Mi érdekel?

112

3. óra A munka világa. Elhelyezkedési lehetőségek, kilátások. Hogyan készüljünk leendő hivatásunkra? 4.óra –

Mire vagyok képes? Átvihető és csúcsképességek.

12.évfolyam (3 óra) 1. óra Tájékozódás a munkaerőpiacon. Munkaerő piaci információ. Álláskeresési források, technikák. 2. óra Jelentkezés a munkahelyen, személyes megjelenés. 3.óra 13-14.

Munkanélküliség. Tovább- és átképzési lehetőségek. évfolyam (2 óra)

1. óra Önéletrajz-írás, felvételi beszélgetés. 2. óra Beilleszkedés a munkahelyen. Munkahelyi elvárások. munkahelyi közösség. Konfliktusok megoldás a gyakorlatban.

A

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 9. évfolyam ( 3 óra) 1. óra Európai kulturális hagyomány, értékrend 2. óra Európai Unió, Magyarország az EU-ban 3. óra A csatlakozás hatásai és lehetőségei, kihívásai az egyén szempontjából 10. évfolyam (3 óra) 1. óra Esztétikai alapfogalmak, minőségek, értékek (stílusirányzat, tömegkultúra, kommersz, szép, stb.) 2. óra Hogyan törekedhetünk környezetünk esztétikumának megteremtésére? Tudatos térformálás, lakberendezés. 3. óra Fontosabb művészeti korok, stílusok 11. évfolyam

(2 óra)

1. óra Hétköznapi kultúra, népművészet, "magas-művészet" 2.óra A legfontosabb zenetörténeti korszakok. népszerűbb zeneművek ill. zeneszerzők.

Jelentősebb,

113

12. évfolyam (4 óra) 1. Az egyéni ízlés, a közízlés, művészi ízlés 2. óra - Művészeti ágak 1. Egymásra hatás. 3 .óra - Művészeti ágak 2. Egymásra hatás. 4. óra Differenciált véleményalkotás műalkotások kapcsán. Hogyan segítik eligazodásunkat morális, társadalmi, világnézeti kérdésekben a művészetek (műalkotások) nyújtotta élmények, tapasztalatok 13 -14. évfolyam (5 óra) 1.óra Tömegkommunikációs eszközök értő, tudatos felhasználása 2. óra Közvetlen és közvetett információforrások. Információszerzés könyvtári adatbázisokból 3. óra A számítógép és a multimédiás eszközök információszerzésben és továbbításban .

lehetőségei az

4.Ismeretek szelektálása, rendszerezése 5.óra Az információ értéke, jelentősége az információ felhasználás etikai kérdései

ismeretszerzésben,

az

4. Környezettudatosság 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Miképp alakultak ki bolygónk globális és regionális környezeti problémái? A környezet és az ember viszonyának történeti változása /a természet átalakítása/, a diszharmónia kialakulása. 2.óra Környezettudatos gondolkodás a szülőföldön, a változások tükrében. A globális problémák helyi megjelenése, kezelési lehetősége. A környezetvédelem lehetőségeinek felismerése közvetlen környezetünkben (mit tehetek én?) 10. évfolyam (2 óra)

114

1.óra A természetet és a társadalmat fenyegető veszélyforrások: urbanizáció, motorizáció, felmelegedés stb. és ennek hatásai. A környezetet szennyező károsító leggyakoribb anyagok, környezetszennyezés legjellemzőbb módjai, elkerülésük. 2.óra Nemzeti kincseink: bányakincseink, idegenforgalmunk, nemzeti parkjaink, gyógyvizeink, termőföldjeink, stb.

11. évfolyam (2 óra) 1. óra Megzavart állat- és növényvilág tanúsított magatartás 2.óra A természetvédelem hulladékgyűjtés

alapvető

- az élővilággal szemben céljai.

A

szelektív

12. évfolyam (2 óra) 1. óra A Föld mint egységes rendszer: hogyan születnek az egyes ember hibás magatartásából a globális problémák. 2..óra Európai normák, támogatási rendszer az EU-ban 13-14. évfolyam (3 óra) 1.óra A természeti adottságok, a társadalom, a gazdaság, a fogyasztás stb. és a környezeti állapot összefüggései (pozitív és negatív hatások). 2. óra Milyen megoldást ajánl a tudomány a környezet globális problémáira (pl. atomhulladék, termőföld-erózió, felmelegedés) 3.óra Bioházak, alternatív Környezetvédő szervezetek

energiaforrások,

5. Testi és lelki egészség 9. évfolyam (4 óra) 1. óra Testi és lelki egészség- fogalomtisztázás. A testi –és lelki egészség összefüggései 2. A környezeti és a személyes higiénia 3. Az életvitel hasznos és káros elemei - mi az, amit ebből, amit otthonról hoztunk? 4. Egészséges életmód és életvitel - káros szenvedélyek.

115

10. évf. (4 óra) 1.óra A testkultúra sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése 2. óra A szabadidős tevékenység szerepe a testi és lelki egészség megőrzésében 3. óra Az önállóan (vagy otthon) akár segédeszköz nélkül is végezhető sportolási, testedzési lehetőségek bemutatása, továbbá figyelemfelhívás az ezzel kapcsolatos szakmai anyagokra (könyv, videofilm stb.) 4. óra Az egészséges táplálkozás 11. évfolyam (4 óra) 1. óra Függőséghez vezető szokások, a függőség kialakulása, megelőzése 2. óra Egészségkárosító élvezeti szerek, serkentők, nyugtatók, drogok, függőséghez vezető okok, tudatosítása) 3. óra Alkalmazkodás a kollégiumi közösségi szokásokhoz beilleszkedés 5. óra Mindennapi konfliktusaink. Konfliktuskezelési stratégiák, válságkezelés 12. évfolyam (4 óra) 1. óra „Ismerd meg önmagad”- önismereti igény felkeltése 2. óra Harmonikus kapcsolatok kialakítása embertársainkkal 4

óra

Szexuális

felvilágosítás.

Fogamzásgátlási

módszerek

megismertetése 3. óra

A kulturált párkapcsolat

13-14 évfolyam (4 óra) 1. óra Szükségleteink rangsorolása

hierarchiája,

tudatos

rendszerezése,

óra Mi a számodra ideális életforma, hogyan képzeled el majdani életedet? Milyen életmódot szeretnél öt-tíz-tizenöt év múlva? (Fogalmazás formájában is megírhatjuk) 3. óra Probléma-megoldási stratégiák, konfliktuskezelés, 2.

válsághelyzet

kezelése

rekreációs,

relaxációs,

stressz-

oldási technikák bemutatása 4. óra Az életben előforduló krízisek alkalmával igénybe vehető ellátó rendszerek lehetőségei, és az esélyegyenlőségért 116

létrehozott állami és nonprofit források, keretek. Jogi ügyek és jogsegélyszolgálatok 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 9. évfolyam (3 óra) 1. óra A viselkedés alapvető szabályai. A közösségi együttélést szabályozó eszközök (szokások, normák, jogi szankciók, stb.). Magatartás- és kommunikációs kultúra. 2.óra Társadalmi értékrend, és a mindennapi viselkedés. Türelem és megértés embertársainkkal szemben. 3.óra Társadalmi érzékenység, nyitottság a problémák iránt Közösségi aktivitás. Közéletiség. Kell e politizálni? 10. évfolyam (3 óra) 1. óra Nemi szerepek és felelős párválasztás Szülői szerep. Férfi és női szerepek- változások. 2.óra, A gyermeknevelés és a felelősség összefüggése 3. óra Háztartás a családban. családban: kinek a dolga?

Háztartási

munkamegosztás

a

11. évfolyam (3 óra) 1. óra Alapvető, a közgazdasági fogalmak

családi

gazdálkodásban

is

használatos

2. óra Eligazodás a mindennapi ügyintézés hivatali rendszerében, és a hétköznapok feladatainak színterein (posta, bank, szolgáltatási szektor, önkormányzat, iskola stb.) 3. óra Takarékossági lehetőségek, hiteltámogatások. Adózás és kedvezmények, biztosítások, banki befektetések, folyószámlával kapcsolatos napi ügyintézés. 12. évfolyam (3 óra) óra A társadalom demokratikus intézményrendszere 2. óra Választópolgárok vagyunk. 3. óra Döntéseink és döntéseinket befolyásoló erkölcsi értékek 1.

117

13-14 évfolyam (2 óra) 1.óra

A kulturált életvitel fogalma a hétköznapokban

2. óra Demokrácia, európai jog, változások az európai unióban - lehetőségek és követelmények 7. Hon-és népismeret 9. évfolyam (3 óra) 1 .óra Budapest története 2. óra Budapest nevezetességei 3.óra Nemzeti szimbólumaink 10. évfolyam (4 óra) 1. óra Kinek mit mond a "hazaszeretet", és hogyan fejezhetjük ki? 2.óra Nemzeti ünnepeink határon innen és túl - szűkebb szülőföldünk helyi szokásai 3. óra Nemzeti történelmünk főbb eseményei, helyszínei 4. óra A magyar kultúra kimagasló eredményei A kultúra kimagasló hazai személyiségei 11. évfolyam (4 óra) 1 .óra Magyarországi nemzetiségek, kisebbségek kultúrája, hagyományai; a velük való együttműködés. 2.óra „Nyelvében él a nemzet.” Nyelvőrködés, humoros nyelvi lelemények 3.óra Magyarok a világban, híres, tudós magyarok, munkásságuk jelentősége. 4. óra Földrajzi-természeti értékeink, amelyekre a világban is odafigyelnek 12. évfolyam (3 óra) 1 .óra Határon túli magyarság kérdése, helyzetük ismertetése, milyen törvények születtek érdekükben. 2.óra A távoli országokban élő magyarok helyzete, szerepük, kapcsolatuk az anyaországgal; kultúrájuk, identitásuk őrzése 3.óra - Nemzeti kulturális örökségünk

118

13-14

évfolyam (3 óra)

1. óra Magyarország a különböző nemzetközi szervezetekben (gazdasági, politikai, tudományos, katonai stb). Európai integrációs szervezetek. 2.óra

Magyarország jövője az európai integrációban.

3.óra Magyarországot érintő globális problémák és kérdések; globalizáció (gazdaság, politika, környezetvédelem stb.)

119