A V E R E B E K ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK KUTATÁSA KA ZAHSZTÁNBA N. Prof. Boris K. Stegman

A

V E R E B E K ÉS MÓDSZEREK

A Z E L L E N Ü K VALÓ V É D E K E Z É S I K U T A T Á S A K A Z A H S Z T Á N B A N Prof.

Boris

K.

Stegman

A S z o v j e t u n i ó déli v i d é k e i n a g a z d a s á g i n ö v é n y e k l e g k o m o l y a b b k á r t e v ő i - - a v e r e b e k . A m í g a z északi területeken a v e r e b e k száma k i c s i , és gazdasági jelentő­ ségük jelentéktelen, a d d i g Ukrajnában már egészen érzékeny károkai okoznak, a K a u k á z u s o n túli o r s z á g r é s z e k b e n , K a z a h s z t á n b a n é s K ö z é p - Á z s i á b a n a g a b o n a ­ félékben, sőt egyes i p a r i - és olajos-növényekben is t ö b b kárt tesznek, m i n t a többi k á r t e v ő k és a betegségek. A v e r e b e k kártevése azáltal is s ú l y o s b o d i k , h o g y számuk­ b a n n i n c s e n e k i d ő s z a k o s d e p r e s s z i ó k , m i n t a r á g c s á l ó k é s s z á m o s m á s k á r t e v ő ese­ tében tapasztalható; ennek következtében a verebek évről évre — megszakítások nélkül — n a g y károkat o k o z n a k a gazdasági n ö v é n y e k b e n . T ö k é l e t e s e n é r t h e t ő , h o g y m i é r t f o k o z ó d i k a v e r e b e k k á r t é t e l e ('szakról d é l r e h a l a d v a . M i n t SUSHKIN, P . P . professzor megállapította, — a verebek, a pinty-félék (Fringillidae) trópusi családjának képviselői. Ezért kevéssé a l k a l m a z k o d t a k a z északi v i d é k e k éghajlati v i s z o n y a i h o z , n e v e z e t e s e n hidegtűrő képességük n e m n a g y . Északi elterjedésük s z o r o s a n összefügg a z e m b e r i kultúrával, kizárólag c s a k e m b e r i településeken fészkelnek, és ez k o r l á t o z z a s z á m á l l o m á n y u k a t . D é l e b b r e m á r k e v é s b é függenek a z e m b e r i településektől, s í g y s o k k a l t ö b b lehetőségük v a n a fészekrakásra. Azonkívül, délen a nálunk megtelepedett verébfajokhoz c s a t l a k o z n a k a v á n d o r f a j o k i s , a m e l y e k v i s z o n t k e v é s b é v a n n a k k i t é v e a téli z o r d i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a i ­ nak. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a déli területeken és k ö z t á r s a s á g o k b a n s o k k a l t ö b b a vetés, m i n t északon, és a gazdasági n ö v é n y e k választéka is n a g y o b b , ezért világos, hogy a verebek számára az életkörülmények s o k k a l kedvezőbbek a Szovjetunió •déli r é s z e i n , m i n t é s z a k o n . Délen a verebek l e g n a g y o b b tömegét a vándor verébfajok alkotják, s ezek okoz­ zák a l e g t ö b b kárt is. E z a körülmény nagymértékben megnehezíti a z ellenük való védekezés módszereinek kutatását. Télen, élelem hiányában, a verebek könnyeb­ ben m e g e s z i k a m é r g e z e t t csalétkeket, m i n t n y á r o n és N y u g a t - E u r ó p á b a n ; a z o k o n a h e l y e k e n , a h o l n i n c s e n e k v á n d o r verebek, a védekezés módszereinek kérdése sok­ kal könny ebben oldható m e g . Nálunk a v e r e b e k elleni védekezés n e m c s a k elsőrendű fontosságú, h a n e m rendkívüli m ó d o n nehéz is. A vetéseknek a v e r e b e k elleni védelméről K ö z é p - Á z s i á b a n m á r régen gondos­ k o d n a k , főleg a v e t é s e k őrzésével, ez a z o n b a n n e m egészen e r e d m é n y e s , és i g e n m u n k a ­ igényes. H a a z egyéni kisgazdaságokban ez a módszer a d is némi eredményt, ú g y a n a g y kiterjedésű kolhozföldeket m e g v é d e n i a verebektől teljesen lehetetlen. í g y t e h á t a k o l l e k t í v g a z d á l k o d á s r a v a l ó áttéréssel k ü l ö n ö s e n éles f o r m á b a n v e t ő d ö t t fel a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s h a t á s o s é s k ö n n y e n a l k a l m a z h a t ó m ó d s z e r e i n e k k u t a t á s a . E n n e k ellenére egészen a z u t ó b b i i d ő k i g i g e n k e v é s f i g y e l m e t fordítottak erre a kérdésre. A K ö z é p - Á z s i á i Á l l a m i E g y e t e m hallgatóinak e g y c s o p o r t j a K A S H K A R O V , D . N . p r o f e s s z o r v e z e t é s é v e l 1 9 2 5 - és 1 9 2 6 - b a n h o z z á f o g o t t a v e r e b e k k á r t é k o n y s á g á ­ nak a tanulmányozásához, ez a z o n b a n semmiféle g y a k o r l a t i eredménnyel n e m járt. K é s ő b b e n t ö b b k a z a h s z t á n i é s k ö z é p - á z s i a i k ö z t á r s a s á g i i n t é z m é n y f o l y t a t o t t kísér­ l e t e k e t a v e r e b e k elleni védekezésre, de szintén eredménytelenül. A kísérletek ered­ ményeit n e m hozták nyilvánosságra. A m o s z k v a i L o m o n o s z o v Állami T u d o m á n y o s E g y e t e m aspiránsa, K E L E J N I K O V , A . A . 1 9 5 3 - b a n v é d t e m e g „ A házi és a m e z e i v e r é b ö k o l ó g i á j a , m i n t a S z o v j e t u n i ó déli v i d é k e i n a g a b o n a n ö v é n y e k t ö m e g e s kár­ t e v ő i " c. k a n d i d á t u s i d i s s z e r t á c i ó j á t . M á r a c í m b ő l i s l á t h a t j u k , h o g y e z a m ű n e m T

61

törekedett a v e r e b e k elleni védekezés módszereinek tanulmányozására, és a szerző csak mellékesen f o g l a l k o z o t t e z z e l a kérdéssel, és c s a k a n á l u n k áttelelő f a j o k r a v o n a t k o z ó a n . A H M A D O V , K . P . c i k k e i b e n teljes mértékben t a g a d j a a n n a k lehetősé­ gét, h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s b e n k é m i a i m ó d s z e r e k e t a l k a l m a z h a t n á n k , és eléggé sajátos módszereket ajánl a vetéseknek a v e r e b e k t ő l v a l ó m e g v é d é s é r e . Í g y , például, ajánlja, h o g y a m e z ő v é d ő e r d ő s á v o k fáinak ágait v á g j á k le, v a g y p e d i g a gabonavetéseket^ a m e z ő v é d ő e r d ő s á v o k t ó l m e s s z e b b h e l y e z z é k e l . A m i n t látjuk, a felsorolt m ű v e k semmiféle megoldást n e m a d n a k a v á n d o r verébfajok elleni véde­ kezés kérdésében, p e d i g ezek a verébfajok o k o z z á k a l e g n a g y o b b k á r o k a t D é l K a z a h s z t á n b a n és K ö z é p - Á z s i a gazdasági n ö v é n y e i b e n .

T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y ez a kérdés már régen és é g e t ő e n sürget, a L e n i n Össz-szövetségi M e z ő g a z d a s á g i T u d o m á n y o s A k a d é m i a K a z a h s z t á n i F i ó k ­ intézetének n ö v é n y v é d e l m i állomása 1952 ó t a f e l v e t t e kutatási t é m á i közé a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s hatásos módszereinek kutatását, s a k u t a ­ tási m u n k á k lefolytatásával j e l e n s o r o k szerzőjét b í z t á k m e g . A m u n k á t a v e r e b e k biológiájának k u t a t á s á v a l k e l l e t t k e z d e n i , a m i azután n é m i a l a p o t szolgáltatott a z ellenük v a l ó v é d e k e z é s i m ó d s z e r e k k i d o l g o z á s á h o z . A t o v á b b i a k b a n l a b o r a t ó r i u m i kísérleteket f o l y t a t t u n k a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s h e z l e g a l k a l m a s a b b mérgező a n y a g o k megállapítása céljából, v a l a m i n t a mérgező a n y a g o k a d a g j a i n a k és beadási m ó d o z a t a i n a k m e g ­ állapítása c é l j á b ó l ; k é s ő b b szántóföldi kísérleteket v é g e z t ü n k , k e z d e t b e n k i s e b b területeken, m a j d p e d i g üzemi v i s z o n y o k k ö z ö t t . A v e r e b e k n e k a S z o v j e t u n i ó déli részein o k o z o t t kártételeiről c s a k a z t u d teljes képet a l k o t n i , a k i a kérdést a helyszínen t a n u l m á n y o z t a . D é l K a z a h s z t á n b a n , a h o l a v e r e b e k száma talán n e m is o l y a n n a g y , m i n t n é m e l y közép-ázsiai köztársaságban, kártételük a gazdasági n ö v é n y e k b e n mégis v a l ó b a n f a n t a s z t i k u s méreteket ö l t . í g y , például, egészen k ö z i s m e r t t é n y , h o g y D z s a m b u l - t e r ü l e t kurdajszki-kerületében a kendermagot l é n y e g é b e n a v e r e b e k takarítják be. S o k h e l y e n egyáltalán n i n c s e n értelme a n n a k , h o g y kölest v e s s e n e k , m e r t a v e r e b e k tökéletesen letarolják. A búza-, árpa- és z a b v e t é s e k e g y h a r m a d á t évről évre a v e r e b e k eszik m e g . E z a kártétel csak K a z a h s z t á n b a n évenkint tíz- és tízezer t o n n a g a b o n a veszteséget j e l e n t . Személyes t a p a s z t a l a t a i m b ó l h o z o k n é h á n y példát. E g y A l m a - A t a k ö r n y é k i gazdaságban 1 9 5 2 - b e n , június 7 és 11 k ö z ö t t — tehát 5 n a p a l a t t — a v e r e b e k tökéletesen e l p u s z t í t o t t a k 4 h a ősziárpa-vetést. U g y a n ­ e b b e n a g a z d a s á g b a n tíz és tíz hektáron a b ú z á b a n és a z a b b a n a v e r e b e k 2 5 — 3 0 százalékos kárt o k o z t a k . A Dzsambul-területi kurdajszki-kerületi .,Trudovik" k o l h o z b a n 1 9 5 3 - b a n , 120 h a területen ősszel v e t e t t t a v a s z i árpában a termés 2 5 — 3 0 százalékát e l p u s z t í t o t t á k . U g y a n e b b e n a k o l ­ h o z b a n a v e r e b e k e g y 600 h a - o s táblán e l p u s z t í t o t t á k a b ú z a t e r m é s 2 5 — 3 5 százalékát. I g e n g o n d o s vizsgálat alapján a „Georgievszkij" szovhozban m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y 300 h a területen a v e r e b e k e l p u s z t í t o t t á k a b ú z a ­ termés 35 százalékát. A termés betakarítása után kitűnt, h o g y a f e n t i kárbecslési a d a t o k túlságosan a l a c s o n y a k . A k a l á s z o s o d á s idején v é g r e ­ h a j t o t t becslés alapján a v á r h a t ó termést h e k t á r o n k i n t 22 q - b a n álla­ p í t o t t á k m e g . V a l ó j á b a n a z o n b a n , a v e r e b e k kártétele k ö v e t k e z t é b e n , hektáronkint csak 12 q-t t a k a r í t o t t a k b e ; a v e r e b e k kártétele t e h á t hektáronkint n e m k e v e s e b b , m i n t tíz m á z s a ! 62

A z i s m e r t e t e t t s z á m a d a t o k esetleg túlméretezetteknek, felnagyítottak­ n a k t ű n h e t n e k . A k a r a t l a n u l i s felvetődik a z a g y a n ú , h o g y i t l v a l a m i tévedésről — m é g p e d i g súlyos tévedésről v a n szó. A m i megfigyelé­ seink a z o n b a n lehetőséget n y ú j t a n a k a r r a , h o g y p o n t o s a n kiszámítsuk a v e r e b e k o k o z t a kár nagyságát, és i l y m ó d o n t u d o m á n y o s a l a p o t a d j u n k a z o k n a k a s z á m o k n a k , a m e l y e k a z első pillantásra valószínűtleneknek látszanak. A mérgező a n y a g o k h a t é k o n y s á g á n a k megállapítása végett végzett laboratóriumi kísérletekben a z ellenőrző p é l d á n y o k a t a n a p i e l e d e l megállapítására is felhasználtuk. A kísérletek f o l y a m á n megállapítottuk, h o g y e g y m e z e i v e r é b n a p o n t a 4,93 g, a házi v e r é b p e d i g 6,72 g száraz búzát f o g y a s z t e l . A z a k ü l ö n b s é g , a m e l y a z e l f o g y a s z t o t t e l e d e l m e n n y i s é ­ gében m u t a t k o z i k , teljesen megfelel a testsúly k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g n e k , m e r t a m e z e i v e r é b súlya 2 0 — 2 2 g, a házi v e r é b é p e d i g 2 5 — 2 6 g. A z í g y k a p o t t a d a t o k lehetőséget n y ú j t o t t a k a másik két l e g v e s z e d e l m e s e b b verébfaj n a p i a d a g j a i n a k a megállapításához. A z i n d i a i házi v e r é b súlya — a m i a d a t a i n k s z e r i n t — a z o n o s a h a z a i házi v e r é b súlyával. í g y tehát a n a p i élelemadagnak is a z o n o s n a k k e l l l e n n i e a m i házi v e r e b ü n k n a p i adagjával, v a g y i s 6,5—7 g . A b e r k i v e r é b r o k o n a i n á l n a g y o b b . S ú l y a körülbelül 30 g és n a p o n t a m e g e s z i k l e g a l á b b 7,5 g s z e m e t . H a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y K a z a h s z t á n b a n a b e r k i v e r é b túlsúlyban v a n a t ö b b i fajok fölött, a k k o r a v e r e b e k n a p i a d a g j á t l e g a l á b b 7 g - b a n k e l l megállapíta­ n u n k . T e k i n t e t b e k e l l m é g v e n n ü n k a z t , h o g y a számításokat száraz búzában végeztük. Számításainkhoz — t o v á b b á — szükségünk v o l t a r r a , h o g y l e g a l á b b legáltalánosabb adataink legyenek a verebek számállományáról. A 10 000 hektáros „Georgievszkij" s z o v h o z területén ö t n a g y v e r é b k o l ó n i a v o l t , ebbe n e m s z á m í t o t t u k bele a k i s e b b c s o p o r t o k a t és a z épületeken fészkelő v e r e b e k e t . K é t k o l ó n i á b a n m e g s z á m o l t u k a fészkeket és e n n e k során kitűnt, h o g y a z e g y i k k o l ó n i á b a n l e g a l á b b 10 0 0 0 , a másikban p e d i g legalább 20 000 fészket találtunk. A sűrű l o m b ú f á k o n a fészkek m e g s z á molása i g e n nehéz, ezért a t ö b b i k o l ó n i á k b a n a fészkek számát már c s a k szembecsléssel állapítottuk m e g . Á l t a l á b a n a z a v é l e m é n y a l a k u l t k i , h o g y e z e k b e n a fészkek száma általában a másik két k o l ó n i a fészkeinek száma k ö z ö t t v a n . A z e g y e s k o l ó n i á k b a n található fészkek átlagos számát 15 0 0 0 - b e n , a z összes fészkek számát p e d i g 75 0 0 0 - b e n , a z összes v e r e b e k számát p e d i g 150 0 0 0 p á r b a n állapítottuk m e g . A f e n t i a d a t o k alapján elméletileg — számolás útján — megállapít­ h a t j u k a v e r e b e k o k o z t a k á r o k a t . H a 150 000-et m e g s z o r o z z u k 7-tel, a k k o r 1 050 000 g-ot k a p u n k , v a g y i s d u r v á n s z á m í t v a — n a p o n k i n t 1 t s z e m e s g a b o n á t . T e k i n t e t t e l a z o n b a n a r r a , h o g y a v e r e b e k kártétele másfél h ó n a p i g — v a g y v a l a m i v e l t o v á b b is — t a r t , a „Georgievszkij" s z o v h o z kára j e l e n számításunk alapján e g y n y á r f o l y a m á n eléri a z 5 0 tonnát, de v e g y ü k számításba a z t , h o g y i t t f i g y e l m e n kívül h a g y t u k a n ö v e n d é k v e r e b e k e t . U g y a n a k k o r , e b b e n a s z o v h o z b a n c s a k a z őszibúza­ táblán a v e r e b e k 10 n a p a l a t t 300 t o n n a kárt csináltak, v a g y i s n a p o n t a 30 t o n n á t ! A m i n t látjuk, — a z elméleti és g y a k o r l a t i számítások k ö z ö t t i k ü l ö n b 63

ség s z á m o t t e v ő . E z a z o n b a n c s a k látszólagos eltérés. Már f e n t e m l í t e t t ü k , h o g y a v e r e b e k n a p i eleségadagját száraz b ú z á b a n á l l a p í t o t t u k m e g . U g y a n a k k o r a m e z ő n a v e r e b e k a g a b o n a s z e m e k e t m o n d h a t n i kizárólago­ s a n tejesérésben e s z i k m e g , a m i k o r az m é g t á v o l r ó l s e m érte e l a z érett s z e m e k súlyát, a z o n k í v ü l m é g lényegesen t ö b b v i z e t t a r t a l m a z , m i n t a száraz s z e m , tehát ennél lényegesen k e v é s b é tápláló. T a p a s z t a l a t b ó l t u d j u k , h o g y a m i k o r a v e r e b e k l á t o g a t n i k e z d i k a z árpaés b ú z a v e t é s e k e t , a k k o r a s z e m m é g egészen k i c s i , c s a k v a l a m i v e l n a g y o b b a z érett s z e m csírarészénél. Mérésekkel m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y e b b e n a z i d ő b e n , a m i k o r é p p e n csak k e z d m e g t e l n i , a s z e m súlya a l i g éri e l , sőt g y a k r a n e l s e m éri az érett s z e m 0,03 részét. E b b e n a z i d ő s z a k b a n tehát a „Georgievszkif' szovhoz verebei naponta nemhogy egy tonna, hanem legalább 3 5 — 3 6 t o n n a k á r t csinálnak. E z e n k í v ü l m e g j e g y z e n d ő , h o g y k e z d e t b e n a v e r e b e k t á v o l r ó l s e m m i n d e n kalászban találnak táplál­ kozásra a l k a l m a s m a g k e z d e m é n y t . K ö z v e t l e n megfigyelések alapján m e g ­ á l l a p í t o t t u k , h o g y i l y e n k o r a v e r e b e k kalászt kalász után m a r c a n g o l n a k széjjel, amíg azután n e m f o r d u l f i g y e l m ü k o l y a n kalászra, a m e l y fejlődés­ b e n m e g e l ő z t e szomszédjait. K ö z e l e b b i vizsgálatok során m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a v e r e b e k t ő l megsértett m é g üres kalászok k é s ő b b is g y e n g é b b e n fejlődnek. K é s ő b b e n , — a m i k o r már m i n d e n kalászban v a n s z e m , a v e r e b e k t o v á b b r a is n a g y k á r o k a t o k o z n a k , de n e m c s a k a s z e m e k m e g e v é s e útján. A m i k o r a k a l á s z o k b ó l k i h á m o z z á k , de t á v o l r ó l s e m a z összes m a g o t , a n n y i r a megsértik a kalászt, h o g y az k é s ő b b e n teljesen elszárad. í g y tehát a megfigyelések és számítások alapján e l m o n d h a t j u k , h o g y a k o l h o z o k és s z o v h o z o k e g y á l t a l á b a n n e m túlozzák e l a v e r e b e k kártételének t u l a j ­ d o n í t o t t veszteségeket. A m e z ő g a z d a s á g fejlődése e d d i g s o h a n e m i s m e r t k e d v e z ő életfeltételeket b i z t o s í t o t t a v e r e b e k n e k , a m e l y e k e n n e k megfele­ lően g y o r s a n k e z d t e k s z a p o r o d n i . A vetésterületek k i b ő v í t é s e és a z a g r o t e c h n i k a i eljárások f o k o z ó d á s a évről évre j a v í t j a a v e r e b e k t a k a r m á n y ­ bázisát, a mesterséges m e z ő v é d ő e r d ő s á v o k létesítése p e d i g e g y r e i n k á b b növeli a fészekrakásra a l k a l m a s területeket. E b b ő l t e h á t az k ö v e t k e z i k , h o g y m i n d D é l - K a z a h s z t á n b a n , m i n d p e d i g K ö z é p - Á z s i á b a n m i n d e n elő­ feltétel m e g v a n a v e r e b e k s z á m á n a k emelkedéséhez, v a l a m i n t a z általuk o k o z o t t károk n ö v e k e d é s é h e z is. A fent e l m o n d o t t a k b ó l kitűnik tehát, h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s h a t é k o n y és k ö n n y e n a l k a l m a z h a t ó módszereinek k i d o l g o z á s a n a g y o n fontos és égető kérdés. A v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s módszereivel k a p c s o l a ­ t o s a n e d d i g l e f o l y t a t o t t kísérletek n e m h o z t á k m e g a k í v á n t e r e d m é n y t és ez teljesen érthető is. V a l ó b a n , a r o v a r o k , sőt m é g a rágcsálók e l l e n i k ü z d e l e m módszereinek kikutatása is s o k k a l e g y s z e r ű b b és k ö n n y e b b , m i n t e z e k n e k a k á r t e v ő k n e k az esetében. A v e r e b e k a z o k k ö z é a m a d a r a k k ö z é t a r t o z n a k , a m e l y e k n e k a m a g a s a b b idegtevékenységre v o n a t k o z ó a n i g e n m a g a s színvonalú szervezettségük v a n . Feltételes r e f l e x e i k , még a z elég b o n y o l u l t a k is, g y o r s a n k i a l a k u l n a k , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n elég g y o r s a n s z e r e z n e k t a p a s z t a l a t o k a t . A v e r e b e k n e k ez a t u l a j d o n s á g a n a g y ­ m é r t é k b e n megnehezíti az ellenük v a l ó v é d e k e z é s módszereinek kutatását. A második nehézség a b b ó l a d ó d i k , h o g y a v e r e b e k a l e v e g ő b e n n a g y 61

t á v o l s á g o k r a t u d n a k v á n d o r o l n i , ezért a k i s területekre korlátolt m ó d s z e ­ r e k k e l ellenük hatásosan v é d e k e z n i n e m l e h e t . A v e r e b e k b i o l ó g i á j á n a k t a n u l m á n y o z á s a során lehetőség m u t a t k o z o t t o l y a n m ó d s z e r e k alkalmazására, a m e l y e k eléggé j ó e r e d m é n y e k k e l k e c s e g ­ t e t n e k . K ö z é p - Á z s i á b a n a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s módszerei k ö z é t a r ­ t o z o t t már k o r á b b a n i s a fészkek pusztítása a z u t ó d o k k a l e g y ü t t . A k á r ­ m e n n y i r e is m u n k a i g é n y e s ez a m ó d s z e r , mégis e z z e l n e m c s a k elriasztása, de a v e r e b e k pusztítása is elérhető v o l t , ú g y h o g y ez a m ó d s z e r b i z o n y o s f o k i g e r e d m é n y e s n e k ígérkezett. A n é p t a p a s z t a l a t a a z o n b a n n e m m i n d i g p o z i t í v és e g y b e h a n g z ó e r e d m é n y e k r ő l s z á m o l t be. A z e r e d m é n y e k k e d ­ v e z ő e k v o l t a k , de g y a k r a n l e h e t e t t h a l l a n i arról, h o g y a m i k o r a v e r e b e k fészkeit elpusztították, a k k o r újból k e z d t é k a fészekrakást, a b e f e k t e t e t t m u n k a tehát hiábavaló v o l t . N y i l v á n v a l ó , h o g y a f e n t i eljárás eredményességéről szóló eltérő a d a t o k összefüggésben v a n n a k a végrehajtás k ü l ö n b ö z ő i d ő p o n t j a i v a l . K ö z i s m e r t d o l o g , h o g y számos m a d á r , h a e l p u s z t u l n a k a tojásai, ú j b ó l fészket r a k és a v e r e b e k s e m k é p e z n e k ez alól kivételt. F e l t e h e t ő l e g n e m k e z d e n e k újra fészket r a k n i , h a a fészket már a f i ó k á k k a l e g y ü t t pusztítják e l . E z t a feltevést a z o n b a n a v e r e b e k r e v o n a t k o z ó a n m é g n e m e l l e n ­ őrizték, és ezért szükségessé v á l t , h o g y e z t a kérdést tisztázzuk. E z é r t k ü l ö n kísérletet f o l y t a t t u n k a kérdés tisztázása v é g e t t . E g y b e r k i v e r é b k o l ó n i á n belül, a t t ó l a z i d ő t ő l k e z d v e , h o g y k e z d t e k m u t a t ­ k o z n i a teljes tojásrakások, n a p o n t a l e l ő t t ü n k e g y - e g y v e r é b p á r t és a z u t á n leszedtük a h o z z á j u k t a r t o z ó fészkeket. E z u t á n m e g á l l a p í t o t t u k a fészek­ h e z t a r t o z ó t o j á s o k állapotát, v a l a m i n t a p á r b ó l a h í m heréinek á l l a p o t á t , h o g y megállapítsuk a t o j á s o k és a herék állapota k ö z ö t t i összefüggés törvényszerűségeit. A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i tökéletesen kielégítő v á l a s z t a d t a k a kérdésre. K i t ű n t , h o g y a n e m teljes tojásrakás i d ő s z a k á b a n lelőtt h í m e k heréinek n a g y s á g a körülbelül a maximális v o l t , n a g y s z á m ú s p e r m a t o z o i d á v a l . E z a h e l y z e t m i n d a d d i g fennállott, a teljes tojásrakás i d ő s z a k á b a n i s , amíg a t o j á s o k o n n e m ültek. A kotlás k e z d e t é t ő l a z o n b a n a herék k e z d t e k e l s a t n y u l n i és ez a r e d u k c i ó s f o l y a m a t eléggé i n t e n z í v e n h a l a d t . A 6—7 n a p i t o j á s o n ülés u t á n ( a m i a z e m b r i ó k á l l a p o t á b ó l h a t á r o z h a t ó m e g ) a hímek heréi jelentősen k i s e b b e k l e t t e k , m i n t a párzás idején, a s p e r m a t o z o i d á k száma i s c s e k é l y v o l t v a g y e g y á l t a l á b a n n e m is v o l t a k . A f i ó k á k kikelése idejére, már a 1 1 - i k , sőt már a 1 0 - i k t o j á s o n ülési n a p o n , a hímek heréi n y u g a l m i á l l a p o t b a n v o l t a k , a m i a herék c s e k é l y m é r e t e i b ő l és a s p e r m a t o z o i d á k teljes h i á n y á b ó l állapítható m e g . A h í m e k fiziológiai állapotának g y o r s v á l t o z á s a alapján feltételezhető, h o g y a n ő s t é n y e k n é l h a s o n l ó v á l t o z á s o k z a j l a n a k le a t o j á s o n ülés i d ő ­ szakában. I d ő h i á n y m i a t t n e m állott m ó d u n k b a n p á r h u z a m o s a n m e g v i z s ­ gálni a n ő s t é n y e k petefészkeit i s , de g y a k o r l a t i l a g erre n e m is v o l t szükség, m e r t a h í m e k heréinek állapota kizárta a t o v á b b i szaporodást. F i g y e l e m m e l t e h á t a v e r e b e k fiziológiai tulajdonságaira, kísérleteink e r e d m é n y e a z t m u t a t j a , h o g y e r e d m é n y e s n e k ígérkezik a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s n e k a z a m ó d s z e r e , a m i k o r elpusztítjuk a fészkeket a z u t ó d o k k a l e g y ü t t . A m e n n y i b e n a z eljárást n e m a kellő i d ő b e n h a j t j u k v é g r e , ez 5

A q u i l a —• 3

65

másodszori fészekrakáshoz v e z e t h e t , de g y a k r a n s o k k a l n e h e z e b b e n hozzáférhető h e l y e k e n . I l y e n e s e t e k b e n a ráfordított költségek e r e d m é n y e h a s z o n h e l y e t t c s a k n a g y o b b kár lesz. H a v i s z o n t a z eljárást megfelelő i d ő b e n h a j t j u k v é g r e , bár m u n k a i g é n y e s , mégis b i z o n y o s e r e d m é n n y e l k e l l járnia. A z eljárás ellenőrzése céljából, 1 9 5 3 - b a n a „Georgievszkij" szovhozban kísérletet állítottunk be. K i j e l ö l t ü n k h á r o m fészekkolóniát, a m e l y e k közül k e t t ő b e n b e r k i v e r e b e k , e g y b e n p e d i g i n d i a i házi v e r e b e k fészkeltek. M i n d a h á r o m k o l ó n i á b a n május 2 0 - a körül t e l e p e d t e k m e g a m a d a r a k , t ö b b é - k e v é s b é e g y s z e r r e . V á r h a t ó v o l t tehát, h o g y a tojásrakás körül­ belül e g y s z e r r e f o g m e g i n d u l n i , v a l a m i n t a tojáskeltetés i s . A tojás álla­ p o t á n a k ellenőrzése v é g e t t n a p o n t a m i n d e n k o l ó n i á b ó l n é h á n y fészekből álló „ m i n t á t " v e t t ü n k , a m e l y b ő l m e g á l l a p í t o t t u k a z i n k u b á c i ó s á l l a p o t o t . J ú n i u s 15-én e l k e z d t ü k a fészekpusztítást. A l e g t ö b b m u n k á t a z i s k o ­ lásgyerekek v é g e z t é k e l , akiktől (fizetség ellenében) c s a k a f i ó k á k a t v e t t ü k át. A z első n a p o n a fészkekben t ö b b v o l t a tojás, m i n t a fióka, a z o n b a n a m e g v i z s g á l t 1200 tojás a k o t l o t t s á g u t o l s ó s t á d i u m á b a n v o l t ; friss tojást s e h o l n e m sikerült találni, a k o t l o t t s á g legelején levő tojás p e d i g a l i g száz a k a d t . J ú n i u s 19-én a fészkekben már j ó v a l t ú l s ú l y b a n v o l t a k a f i ó k á k . Mégis a z ö t n a p a l a t t e l p u s z t í t o t t t o j á s o k száma m a j d n e m egyenlő v o l t a z elpusztított f i ó k á k s z á m á v a l . M i v e l a z u t ó b b i a k b ó l a g y e r e k e k 50 000 d a r a b fiókát a d t a k l e , összesen tehát 100 0 0 0 d a r a b fiókát p u s z t í t o t t u n k e l . A z első kísérletet tehát t e l j e s e n e r e d m é n y e s n e k k e l l m o n d a n u n k . H a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y e g y teljes fészekalja átlagosan 5 t o j á s b ó l áll, a z t m o n d h a t j u k , h o g y 20 0 0 0 pár v e r é b u t ó d j a i p u s z t u l t a k e l a z 5 n a p a l a t t , tehát a h á r o m k o l ó n i á b a n ö s s z e s z á m o l t fészkek felének a z u t ó d j a i . A b b a n a z e s e t b e n , h a a v e r e b e k u t ó d j a i n a k felét n a g y o b b területeken pusztítanék e l és e z t a z eljárást é v r ő l é v r e m e g i s m é t e l n ő k , a k k o r a v e r e b e k száma kétségtelenül n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n n e k . N a g y o n f o n t o s n a k m u t a t k o z o t t , h o g y t o v á b b vizsgáljuk e n n e k a z eljá­ rásnak a z e r e d m é n y e i t . A f i ó k á k elpusztítása u t á n a „ k á r t s z e n v e d e t t " párok m é g n é h á n y n a p i g a k o l ó n i á b a n t a r t ó z k o d t a k , azután a z o n b a n c s a p a t o k b a v e r ő d v e a fészkelés u t á n i időszakra jellemző é l e t m ó d r a tértek át. F o l y t a t t á k k á r t e v ő t e v é k e n y s é g ü k e t a v e t é s e k b e n , ú j a b b fészekrakáshoz a z o n b a n már n e m f o g t a k . E z t e l j e s e n m e g e g y e z e t t a z z a l , a m i várható v o l t . S o k k a l érdekesebb v o l t megfigyelni, hogy m i történt a kárt s z e n v e d e t t k o l ó n i á k b a n a k ö v e t k e z ő é v b e n . 1954-ben k ü l ö n m e g f i g y e l t ü k a z o k a t a k o l ó n i á k a t , a m e l y e k b e n a z e l ­ múlt év n y a r á n a fent leírt eljárást v é g r e h a j t o t t u k . K i t ű n t , h o g y a z említett k o l ó n i á k b a n a v e r e b e k n e m teljes s z á m b a n t e l e p e d t e k m e g , és a k k o r is c s a k n a g y késéssel. A legutolsó c s a p a t június 5-én érkezett m e g és a v e r e b e k v é g s ő száma a t a v a l y i létszámnak l e g a l á b b e g y h a r m a d á v a l k i s e b b v o l t . V i l á g o s , h o g y a v e r e b e k számának csökkenése o n n a n a d ó d o t t , h o g y a természetes elhullást már n e m p ó t o l t á k a n ö v e n d é k v e r e b e k . I l y m ó d o n tehát a fent leírt kísérlet i g a z o l t a e n n e k a m ó d s z e r n e k a reális v o l t á t és elégséges h a t é k o n y s á g á t . E g y i k p o z i t í v o l d a l a a módszer­ n e k , h o g y k ö n y v e l é s i p o n t o s s á g g a l m e g á l l a p í t h a t ó a z elpusztított „ k á r 66

tevő" e g y e d e k " száma, v a l a m i n t a z eljárás költségei. A m i esetünkben á t v e t t ü n k 50 0 0 0 f i ó k á t d a r a b o n k i n t 2 kopejkáért, ez összesen 1000 r u b e l kiadás. T e k i n t et 1 cl a z o n b a n a r r a , h o g y egy időben u g y a n a n n y i k o t l o t t tojás is e l p u s z t u l t , í g y összesen 100 000 d a r a b n ö v e n d é k v e r é b p u s z t u l t e l , a m i a s z o v h o z n a k d a r a b o n k i n t 1 k o p e j k á j á b a került. E z a fejtegetés azt m u t a t j a , h o g y a v e r e b e k e l l e n i védekezésnek ez a z eljárása e r e d m é n y e s és e m e l l e t t m é g d r á g á n a k s e m m o n d h a t ó . A fent leírt eljárás végrehajtása során a z o n b a n f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y a v e r e b e k n e m m i n d e n ü t t e g y s z e r r e érkeznek m e g , í g y t e h á t k ü l ö n ­ b ö z ő i d ő p o n t b a n k e z d i k a fészekrakást i s . M i n d e n kolónia a z o n b a n rend szerint egyszerre telepszik meg, a m i viszont megkönnyíti a védekezési eljárást. M i n d e n k o l h o z b a n és s z o v h o z b a n f i g y e l n i k e l l , h o g y m i k o r érkeznek a v e r e b e k és m i k o r k e z d i k e l a fészekrakást a k o l ó n i á b a n . A v e ­ r e b e k kotlási ideje 12 n a p i g t a r t , a tojásrakás n a p o n t a történik, e g y fészekalja átlagosan 5 ( 2 — 8 ) t o j á s b ó l áll, a pár/.ás és a fészekrakás m i n d e n párnál 3—5 n a p i g t a r t , í g y tehát általában azt m o n d h a t j u k , h o g y a fész­ k e k pusztítására k e d v e z ő i d ő p o n t a t ö m e g e s fészekrakás k e z d e t é t ő l számított 3 hét m ú l v a k ö v e t k e z i k be. Természetesen k í v á n a t o s v o l n a m i n d e n k o l ó n i á b a n p r ó b a v é t e l e k útján m e g g y ő z ő d n i a m u n k a k e z d e t é ­ n e k h e l y e s i d ő p o n t j á r ó l , m i n t a h o g y m i t e t t ü k a fent leírt kísérletünkben. M e g j e g y z e n d ő , h o g y a k o l ó n i á k n a k a k ü l ö n b ö z ő i d ő b e n t ö r t é n ő fészekra­ kással k a p c s o l a t o s s o r r e n d i kezelése m e g k ö n n y í t i a m u n k á t , m e r t í g y k e v é s b é e r ő l t e t e t t lesz és k e v e s e b b munkaerőt igényel. A v á n d o r v e r é b f a j o k e l l e n i v e g y s z e r e s v é d e k e z é s i eljárásokkal k a p c s o l a ­ t o s a n v é g z e t t kísérleteink e d d i g e r e d m é n y t e l e n e k v o l t a k . Mégis m i n d i g c s á b í t o t t az a g o n d o l a t , h o g y lehetségessé t e g y ü k e z t a z eljárást, m e r t e z t gépesíteni l e h e t , és í g y k e v é s b é m u n k a i g é n y e s . A v e r e b e k é l e t m ó d ­ jának t a n u l m á n y o z á s a a r r a a m e g g y ő z ő d é s r e v e z e t e t t , h o g y a z ellenük v a l ó v e g y s z e r e s v é d e k e z é s i eljárások k i d o l g o z á s a n a g y o n nehéz v o l t . M i n ­ d e n e s e t r e b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y t e l j e s e n céltalan a v e r e b e k n e k mérgezett csalétkeket k i r a k n i a s z t a l o k r a v a g y háztetőkre s t b . , m e r t a v e r e b e k a s z o k a t l a n k ö r n y e z e t b e n csapdát s z i m a t o l n a k és ezért a z i l y e n h e l y e k e t elkerülik. A kísérlet e r e d m é n y e s s é g é t gátolja a z a k ö r ü l m é n y is, h o g y a v e r e b e k a nyár l e g n a g y o b b részében a m e z ő k ö n érőfélben levő g a b o n á t találnak. A m i k o r a l e g k e d v e n c e b b eledelük — a tejesérésben levő g a b o n a ­ s z e m e k — b ő s é g b e n állanak rendelkezésükre, a v e r e b e k n e m t a n ú s í t a n a k s e m m i n e m ű érdeklődést a szétszórt száraz s z e m e k b ő l k é s z í t e t t csalétek iránt, — sőt n e m is v e s z i k a z t észre. A megérkezéstől a g a b o n a n e m ű e k éréséig a v e r e b e k a z o n b a n r o v a r o k k a l táplálkoznak. Megfigyeléseink alapján a v e r e b e k e z t c s a k k é n y s z e r b ő l t e s z i k , m e r t e b b e n a z i d ő s z a k b a n n e m találnak szemes e l e d e l t . A szántó­ f ö l d ö n v é g z e t t s z á m o s kísérletünk alapján m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a v e r e ­ bek e b b e n a z i d ő b e n i g e n szívesen fogyasztják a szemes e l e d e l t , h a i l y e n t találnak és i t t lehetőség m u t a t k o z o t t a r r a , h o g y a v e r e b e k e l l e n csalét­ k e k e t szórjunk k i . S z á m o s megfigyelés alapján m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a v e r e b e k k ü l ö n ö s e n erősen károsítják a k o r á b b a n érő n ö v é n y e k e t , g y a k r a n t e l j e s e n elpusztít­ ják az i l y e n v e t é s e k e t . E z a z z a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a k o r á b b a n érő 5* -

3

67

g a b o n a n e m ű e k e t r e n d s z e r i n t v i s z o n y l a g k i s e b b területeken t e r m e s z t i k , a v e r e b e k p e d i g j o b b a n s z e r e t i k a n ö v é n y i eredetű táplálékot, m i n t a z állati e r e d e t ű t s ezért összejönnek erre a k i s területre m é g a t á v o l a b b i k ö r n y é k r ő l i s . A t o v á b b i a k b a n , a m i k o r a k é s ő b b e n érő gabonafélék k e z ­ d e n e k érni, u g y a n a z o n s z á m ú verébsereg szétszórva m e g o s z l i k a n a g y o b b területen és ezért területegységenkint lényegesen k i s e b b k á r t o k o z . E z t a törvényszerűséget egy m a t e m a t i k a i egyenlettel t u d j u k legvilágosabban k i m u t a t n i : h a a v e r e b e k száma (a), a k k o r a z általuk n a p o n t a a terület­ e g y s é g e n o k o z o t t kár (x) f o r d í t o t t a r á n y b a n áll a v e r e b e k által l á t o g a t o t t v e t é s e k összterületével (&), v a g y i s : a

A v e r e b e k n e k a l e g k o r á b b a n érő g a b o n a v e t é s e k e n v a l ó i l y e n n a g y m é r ­ t é k ű és — h a s z a b a d í g y k i f e j e z n e m m a g a m a t — k é n y s z e r ű k o n c e n t r á ­ c i ó j a a r r a a g o n d o l a t r a v e z e t e t t , h o g y e z e k e t a v e t é s e k e t felhasználjuk a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s r e . D é l - K a z a h s z t á n b a n a z őszi árpa a l e g k o r á b ­ b a n érő gabonaféle, n a g y o n k e v é s h e l y e n v e t i k és í g y kísérleteinkhez a z őszi árpát v á l a s z t o t t u k . A kísérleteket a k ö v e t k e z ő m ó d o n f o l y t a t t u k l e : a k é s ő b b e n érő g a b o n a t á b l á k k ö z ö t t k ü l ö n erre a célra e l h e l y e z e t t őszi­ árpa-vetéseket a tejesérés s t á d i u m á b a n o l y a n mérgező a n y a g o k k a l k e z e l ­ tük, a m e l y e k a v e r e b e k r e eléggé t o x i k u s h a t á s ú a k . I l y e n m ó d o n b i z t o ­ s í t o t t n a k látszott a mérgezett s z e m e k t ö m e g e s f o g y a s z t á s a és a v e r e b e k t ö m e g e s mérgezése. E z z e l a módszerrel a v e r e b e k n e k l e g t e r m é s z e t e s e b b körülmények között állítottunk csapdát, a m e l y méltó v o l t a verebek híres „ ó v a t o s s á g a " - h o z . Igaz, h o g y a verebek elleni védekezés vegyszeres módszereivel k a p c s o ­ l a t o s e d d i g i kísérleteink e r e d m é n y t e l e n e k v o l t a k . A z e m l í t e t t e r e d m é n y e k n e m túlságosan b á t o r í t ó a n h a t o t t a k ránk és a r r a kényszerítettek, h o g y l a b o r a t ó r i u m i kísérletsorozattal állapítsuk m e g a v e r e b e k r e n é z v e eléggé t o x i k u s mérgező a n y a g o k l e g k i s e b b halálos a d a g j á t . E z e k e t a kísérleteket a z A l m a - A t a - i á l l a t k e r t b e n v é g e z t ü k két télen át. E r r e a célra n é h á n y száz v e r é b r e l e t t v o l n a szükségünk, a m i h e z c s a k a k k o r j u t o t t u n k , a m i k o r a n a g } ' hó l e e s e t t , a m e l y erősen összeszű­ kítette a v e r e b e k természetes t a k a r m á n y b á z i s á t . A m e g f o g o t t v e r e b e k e t e g y hétig zárlat a l a t t t a r t o t t u k . E z a l a t t e l h u l l o t t a k a f o g á s k o r véletlenül megsérült e g y e d e k . E z e n k í v ü l a téli i d ő s z a k b a n s o v á n y a n ö s s z e f o g d o s o t t v e r e b e k ez a l a t t a z idő a l a t t f e l j a v u l t a k és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n lényegesen v á l o g a t ó s a b b a k l e t t e k a z e l e d e l b e n , a m i v e l a nyári m a d a r a k a t közelí­ tették m e g ebben a t e k i n t e t b e n . T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y m á s o k által arzénes k é s z í t m é n y e k k e l v é g z e t t kísérletek e r e d m é n y t e l e n e k v o l t a k , m i más mérgező a n y a g o k a t is kipró­ b á l t u n k , n e v e z e t e s e n a c i n k f o s z f i d o t és az a k o n i t i n t . A kísérleteket a k ö v e t k e z ő m ó d o n f o l y t a t t u k l e . A kísérleti v e r e b e k e t különleges s z á m o z o t t k a l i t k á b a h e l y e z t ü k . A kísérlet lefolyásáról a k a l i t ­ kák sorszáma s z e r i n t n a p o n t a n a p l ó t v e z e t t ü n k , a m e l y b e feljegyeztük a kísérleti á l l a t o k o n észlelt megfigyeléseinket. M i n d e n kísérlet-változatban 68

u g y a n o l y a n k a l i t k á k b a n és a z o n o s v i s z o n y o k .között öt d a r a b ellenőrző v e r e b e t is t a r t o t t u n k . E z e k túlélték a z összes kísérleteket, m a j d utána s z a b a d o n b o c s á t o t t u k , i l l e t v e leöltük, m e g v i z s g á l t u k és egészségesnek talált u k . A z első kísérletsorozatot a b b ó l a célból v é g e z t ü k , h o g y megállásitsuk a mérgező a n y a g o k toxikusságát és a minimális halálos a d a g o t . A z eljárás a k ö v e t k e z ő v o l t : — a kísérleti állatok b e g y é b e erőszakosan j u t t a t t u n k m e g h a t á r o z o t t m e n n y i s é g ű csalétket, a m e l y e t m e g h a t á r o z o t t k o n c e n t r á ­ ciójú mérgező a n y a g g a l kezeltünk. I l y e n m ó d o n a v e r e b e k s z e r v e z e t é b e p o n t o s a n kimért m é r e g - m e n n y i s é g e k e t a d a g o l h a t t u n k . M i n d e n kalitkába m e g h a t á r o z o t t s z á m ú v e r e b e t h e l y e z t ü n k e l és ezen belül m i n d e n v e r é b a z o n o s m é r e g b ő l a z o n o s mennyiségeket k a p o t t . E z e n k í v ü l a kísérleteket t ö b b a z o n o s s z á m ú v e r é b c s o p o r t o n ismételtük. A l e g n a g y o b b reményeket a z a k o n i t i n elnevezésű, e r ő s e n h a l ó a l k a l o i ­ d á h o z tűztük, a m e l y az A c o n i t u m d s h u n g a r i c u m - b ó l n y e r h e t ő . A z A . dshungaricum nagy mennyiségben terem a T j a n - S h a n hegységben. A f a r k a s o k o n v é g z e t t kísérletekben az a k o n i t i n kétszerte e r ő s e b b méreg­ nek b i z o n y u l t a sztrichninnél. A v e r e b e k a kísérlet f o l y a m á n a z o n b a n n a g y o n h a m a r k i h á n y t á k a m é r g e z e t t s z e m e k e t és n e m p u s z t u l t a k e l . "Ügy látszik, h o g y a v e r e b e k — m i n t n ö v é n y e v ő k — v i s z o n y l a g ellenállóak a n ö v é n y i eredetű mérgekkel s z e m b e n . A z a k o n i t i n n e l v é g z e t t kísérleteket t e h á t be k e l l e t t szüntetni. A c i n k f o s z f i d o t i s e l k e l l e t t v e t n i , m e r t r i a s z t ó lag hatott a verebekre. E z z e l s z e m b e n a z arzénes k é s z í t m é n y e k k e l v é g z e t t kísérletek p o z i t í v e r e d m é n y e k r e v e z e t t e k . M e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a v e r e b e k n a g y o n érzé­ k e n y e k az arzénnel s z e m b e n , v i s z o n t a z arzén jelenlétét a csalétekben n e m v e s z i k észre. N á t r i u m a r z e n i t és k a l c i u m a r z e n á t felhasználásával f o l y t a t t u k a kísérleteket. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a nátriumarzenit v í z b e n o l d h a t ó , a szemes csalétket a l e g e g y s z e r ű b b m ó d o n , a k é s z í t m é n y v i z e s o l d a t á b a n történő áztatásával készítettük. E z e k b ő l a kísérletekből egész s o r o z a t o t állítottunk be. A kísérleti v e r e b e k n e k k e z d e t b e n 3 % - o s nátriumarzenitoldatban áztatott 3 búzaszemet a d t u n k . T e k i n t e t t e l arra, h o g y v a l a m e n n y i kísérleti állat e l p u s z t u l t , a k ö v e t k e z ő kísérletekben csökkentettük az o l d a t töménységét, a verebek begyébe j u t t a t o t t búza­ s z e m e k s z á m á t p e d i g 1 és 3 k ö z ö t t v á l t o g a t t u k . D e m é g a 0,3 % - o s n á t r i u m a r z e n i t o l d a t b a n á z t a t o t t e g y b ú z a s z e m is halálosnak b i z o n y u l t v a l a m e n n y i kísérleti állat számára. A m é r e g h a t á s d i a p a u z á j a eléggé széles k e r e t e k k ö z ö t t — 4 óra és 8 n a p k ö z ö t t — m o z g o t t . L e g g y a k r a b b a n 2—4 n a p m ú l v a h u l l o t t a k e l a v e r e b e k , u g y a n a k k o r m e g f i g y e l h e t t ü k , h o g y a hatás t a r t a m a s z e m p o n t j á b ó l a k o n c e n t r á c i ó n e m j á t s z o t t szere­ pet. A 0,3 % - o s nátriumarzenit o l d a t b a n á z t a t o t t fél b ú z a s z e m n e m h o z o t t 100 % - o s e r e d m é n y t . A z e l m o n d o t t a k alapján tehát a l e g k i s e b b halálos a d a g n a k a 0,3 % - o s nátriumarzenit o l d a t b a n áztatott 1 búzaszemet kell tekinteni. A m á s o d i k kísérletsorozatban a mérgezett csalétkek f o g y a s z t á s á n a k fokát állapítottuk m e g . A kísérletet k é t v á l t o z a t b a n állítottuk be. A z első v á l t o z a t b a n a v e r e b e k n e k c s a k mérgezett b ú z a s z e m e k e t a d t u n k , a második változatban a mérgezett szemeket n e m mérgezett szemek T

69

közé kevertük. A mérgezett búzaszemeket m i n d e n esetben egy n a p i g h a g y t u k a kalitkában, a z u t á n a m a r a d v á n y o k a t e l t á v o l í t o t t u k , a k a l i t ­ k á k a t tisztára k i s ö p ö r t ü k és a v e r e b e k e t t o v á b b mérgezetlen b ú z a s z e m e k ­ k e l etettük. Mindkét kísérletváltozatban pozitív eredményt k a p t u n k : a v e r e b e k m i n d e n k a l i t k á b a n a z o n n a l c s i p e g e t n i k e z d t é k a b ú z a s z e m e k e t és n e m t e t t e k k ü l ö n b s é g e t a m é r g e z e t t és mérgezetlen s z e m e k k ö z ö t t . A v e g y e s e n a d a g o l t b ú z a s z e m e k k e l f o l y t a t o t t kísérletekben m i n d e n k a l i t k á b a c s a k e g y - e g y v e r e b e t h e l y e z t ü n k e l . A mérgezett b ú z a s z e m e k e t m e g j e l ö l t ü k és í g y m á s n a p m e g s z á m l á l h a t t u k a v e r e b e k által e l f o g y a s z t o t t b ú z a ­ szemeket. A verebek n e m tudták megkülönböztetni a mérgezett szemeket a m é r g e z e t l e n e k t ő l ; ezáltal b e i g a z o l ó d o t t , h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s ­ b e n a nátriumarzenit v i z e s o l d a t á b a n á z t a t o t t csalétek e r e d m é n y e s e n felhasználható. P á r h u z a m o s kísérleteket állítottunk be, a m e l y e k b e n k a l c i u m a r z e n á t t a l m é r g e z e t t csalétket használtunk. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a k á l c i u m a r zenát v í z b e n n e m o l d h a t ó , ezért a csalétket ú g y készítettük, h o g y a b ú z a ­ s z e m e k e t a k é s z í t m é n n y e l b e v o n t u k ; a j o b b t a p a d á s céljából p e d i g a b ú z a ­ s z e m e k e t híg l i s z t c s i r i z b e m á r t o t t u k , e g y l i t e r v í z h e z 1 0 — 1 2 g l i s z t e t adagolva. A kísérletet a b ú z a s z e m e k s ú l y á h o z v i s z o n y í t o t t 5 % k a l c i u m a r z e n á t a d a g o l á s á v a l k e z d t ü k , a m i b ő l a v e r e b e k számára halálosnak b i z o n y u l t m i n d 3, m i n d p e d i g 1 b ú z a s z e m e l f o g y a s z t á s a . A t o v á b b i a k b a n f o k o z a ­ t o s a n c s ö k k e n t e t t ü k a k a l c i u m a r z e n á t m e n n y i s é g é t 2,5 és 2, m a j d 1 % - r a , az e r e d m é n y m i n d e n e s e t b e n a verebek. 100 százalékos elhullása v o l t . A m i k o r a z o n b a n a b ú z a s z e m e k e t 0,5 súlyszázalék kalciumarzenáttal v o n t u k be, a k k o r már e g y b ú z a s z e m k e v é s n e k b i z o n y u l t , a v e r e b e k n a g y része m e g m a r a d t . I l y m ó d o n t e h á t m e g á l l a p í t o t t u k a k a l c i u m a r z e n á t l e g k i s e b b halálos a d a g j á t . S o k k a l n e h e z e b b v o l t m e g á l l a p í t a n i a l e g k i s e b b halálos a d a g o k a t a c s a l o g a t ó v e t é s e k esetében. A v e t é s e k kezelésének b á r m i l y e n f o r m á j á b a n a m é r g e z ő a n y a g e g y f o r m á n o s z l i k m e g a z egész n ö v é n y e n , sőt m é g a földre is kerül. N a g y o n nehéz megállapítani, h o g y m e n n y i esik belőle é p p e n a kalászokra. E z é r t m i ellenkező i r á n y b a n f o g t u n k h o z z á és i g y e ­ k e z t ü n k m e g á l l a p í t a n i a z t a m é r e g m e n n y i s é g e t , a m e l y n e k a kalászra k e l l j u t n i a a h h o z , h o g y v é d e k e z é s i eljárásunk e r e d m é n y e s l e g y e n , a z z a l , h o g y e n n e k alapján a z u t á n tisztán e m p i r i k u s a n megállapíthassuk a terü­ letegységre felhasználandó mérgező a n y a g m e n n y i s é g é t . A kísérletben k a l c i u m a r z e n á t o t használtunk, m e r t ez a z e g y e t l e n a r z é n k é s z í t m é n y , a m e l y a n ö v é n y e k e n n e m o k o z perzselést. A k o r á b b i kísérletekben m á r m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y ez a k é s z í t m é n y a v e r e b e k s z e m p o n t j á b ó l eléggé t o x i k u s hatású. A kísérleteket a k ö v e t k e z ő m ó d o n állítottuk b e : a k a l i t k á k b a a v e r e ­ b e k e t e g y e n k i n t h e l y e z t ü k e l , m e g h a t á r o z o t t s z á m ú kalászt t e t t ü n k a kalitkába, a m e l y e k e t a f e n t e m l í t e t t k é s z í t m é n n y e l kezeltünk. E g y e s e s e t e k b e n c s u p á n m é r g e z e t t kalászokat a d t u n k , más e s e t e k b e n m é r g e z e t t kalászokat mérgezetlenekkel k e v e r t ü n k és a z o k a t k ü l ö n b ö z ő m ó d o n m e g j e l ö l t ü k . A k a l c i u m a r z e n á t o t a kalászokra k ü l ö n b ö z ő m ó d o n v i t t ü k 70

rá. A z első sorozatiján a kalászokat a méreg v i z e s s z u s z p e n z i ó j á v a l t e l t e d é n y b e m á r t o t t u k és m e l e g tűzhely f ö l ö t t szárítottuk. A t o v á b b i kísér­ l e t e k b e n a kalászokat kézi p e r m e t e z ő v e l kezeltük, a kalászok p e r m e t e z e t t ségének fokát szembecsléssel állapítottuk m e g , a b b ó l k i i n d u l v a , h o g y üzemi v i s z o n y o k k ö z ö t t is c s a k i l y m ó d o n l e h e t megállapítani a vetés permetezettségének fokát. A kísérlet beállítását k ö v e t ő n a p o n a k a l i t ­ k á k b ó l kiszedtük a k a l á s z m a r a d v á n y o k a t , h o g y megállapítsuk, m i l y e n m é r t é k b e n f o g y a s z t o t t á k a v e r e b e k a m é r g e z e t t s z e m e k e t , a kalitkákat a t o v á b b i a k b a n a l a p o s a n k i s ö p ö r t ü k és a kísérleti állatoknak bőséges mérgezel l e n eledelt a d t u n k . A kísérletek e r e d m é n y e k é p p e n m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a v e r e b e k n e m k ü l ö n b ö z t e t i k m e g a mérgezett kalászokat a mérgezetlenektől. A kísér­ l e t i állatok a kalciumarzenát v i z e s szuszpenziójával k e z e l t e g y kalász elfogyasztása után e l p u s z t u l t a k , függetlenül attól, h o g y a szuszpenzió h á r o m , kettő v a g y akár e g y százalékos v o l t . F o n t o s k ö r ü l m é n y n e k b i z o n y u l t , h o g y a kalászok j ó l átázzanak és a mérgező f o l y a d é k b e h a t o l ­ j o n a p e l y v á n keresztül a s z e m i g . E z t a k k o r érjük e l , h a e g v hektárra 9 0 0 — 1 0 0 0 l i t e r folyadékot használunk. K é t évig tartó l a b o r a t ó r i u m i kísérletek e r e d m é n y e k é p p e n megállapí­ t o t t u k a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s céljaira l e g a l k a l m a s a b b mérgező a n y a g o k a t , a szemes csalétkek és kalászok mérgezésének módjait, v a l a ­ m i n t a mérgező a n y a g o k l e g k i s e b b halálos a d a g j a i t . A szántóföldi kísér­ letek 3 évig t a r t o t t a k . 1 9 5 3 - b a n n a g y o b b g a b o n a t á b l á k k i s e b b területeit méreggel kezeltük a n n a k megállapítása céljából, h o g y képesek-e a v e r e b e k szántóföldi v i s z o n y o k k ö z ö t t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a mérgezett területeket a mérgezetlenektől. A mérgezett területeket karókkal megjelölték és n é h á n y n a p o n át t á v c s ő v e l f i g y e l t é k a z o k a t . A megfigyelések során kitűnt, h o g y a v e r e b e k s z a b a d f ö l d ö n s e m v e s z i k észre a kalászokon a k a l c i u m a r z e n á t o t és é p p e n o l y a n g y a k r a n látogatják a mérgezett területeket, m i n t a n e m m é r g e z e t t e k e t . A kísérletet kétszer állítottuk be, először t a v a s z i árpával, m a j d őszi b ú z á v a l . A z e r e d m é n y e g y f o r m a v o l t , a k ö v e t k e z ő é v b e n üzemi kísérleteket l e h e t e t t beállítani. A K a z a h S z S z K M e z ő g a z d a s á g i Minisztériuma g o n d o s k o d o t t arról, h o g y 1953 őszén a k u r d a j s z k i kerületbe őszi árpa v e t ő m a g o t h o z z a n a k . A „Georgievszkij" s z o v h o z és a „Trudovik" k o l h o z 2 h a területen v e t e t t őszi árpát és í g y 1954-ben beállíthattuk a z üzemi kísérleteket. A „Georgievszkij" s z o v h o z b a n a vetést június 7-én k e z d t é k k e z e l n i „ P o m o n a " fogatos p e r m e t e z ő g é p p e l . K ü l ö n b ö z ő o k o k b ó l a p e r m e t e z é s t e g y n a p a l a t t n e m t u d t á k b e f e j e z n i , h a n e m a z e l h ú z ó d o t t június 10-ig, m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a termés n a g y részét a v e r e b e k mérgezetlen állapot­ b a n ették m e g . E z a késedelem a z o n b a n a l k a l m a t a d o t t egész sor e g y é b megfigyelésre, a m e l y e k a z t igazolták, h o g y a v e r e b e k n e m képesek m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a mérgezett vetéseket a mérgezetlenektől. A z első n a p o k b a n a vetéseken sokezres c s a p a t o k b a n gyülekeztek a v e r e b e k és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n e l p u s z t í t o t t á k a termés 75 %-át. K é s ő b b e n , a m i k o r k e z d ­ t e k beérni a n a g y kiterjedésű b ú z a t á b l á k , a v e r e b e k n a g y o b b része á t m e n t a búzavetésekre, a z ősziárpa-vetéseken a l i g pár száz, a t o v á b b i a k b a n pedig alig néhány tucat m a r a d t . 71

A „Trudovik" k o l h o z b a n a c s a l o g a t ó v e t é s t június 5-én kezelték l e . A v e r e b e k megszámlálhatatlan s z á m ú c s a p a t o k b a n szállták m e g a v e t é s t és a búzaérés k e z d e t é i g t e l j e s e n e l p u s z t í t o t t á k a z árpatermést és c s a k a z üres szalmát h a g y t á k m e g . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n , a k o l h o z í o a g r o n ó musának tanúsága s z e r i n t a v e r e b e k m a j d n e m e g y á l t a l á b a n n e m káro­ sították a b ú z á t . É s v a l ó b a n — a m i k o r m i m e g s z e m l é l t ü k a z említett k o l h o z búzavetéseit, a száz- és százezer v e r é b h e l y e t t a l i g l á t t u n k n é h á n y százat, a m e g l á t o g a t o t t v e r é b k o l ó n i á k p e d i g m a j d n e m teljesen e l h a g y a ­ tottak voltak. E z a kísérlet t e h á t szemléltető m ó d o n i g a z o l t a , h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s n e k i t t említett m ó d s z e r e m e n n y i r e e r e d m é n y e s . M e g m u t a t t a a z o n b a n ez a kísérlet a z t i s , h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s n e k k o r l á t o z o t t területen történő v é g r e h a j t á s a g y a k o r l a t i l a g n e m v e z e t e r e d m é n y r e : a m i k o r u g y a n i s a s z o m s z é d o s k o l h o z o k v e r é b f i ó k á i már repülni t u d t a k , a k k o r a „Trudovik" k o l h o z b ú z a t á b l á i t újra ellepték a v e r e b e k és a z o k o z o t t kár m a j d n e m elérte a k o r á b b i méreteket. M e g k e l l e m l í t e n ü n k m é g e g y kísérletet, a m e l y e t ú g y n e v e z e t t „ k é s ő i v e t é s " - s e l v é g e z t ü n k . A „Georgievszkij" s z o v h o z b a n 1953 júliusának elején 0,25 h a területen kölest v e t e t t ü n k , a m e l y s z e p t e m b e r elején k e z d e t t érni, és a k k o r kezeltük i s , a m i k o r már m i n d e n gabonafélét b e t a k a r í t o t t a k . A v e r e b e k e z t a c s a l o g a t ó v e t é s t is t e l j e s e n e l p u s z t í t o t t á k . A s z o m s z é d o s k e n d e r t á b l á n a z o n b a n t ö b b száz v e r é b h u l l á t találtunk. Á l t a l á b a n n a g y o n nehéz f e l k u t a t n i n a g y o b b m e n n y i s é g b e n a z e l p u s z t u l t v e r e b e k e t . A z arzénes k é s z í t m é n y e k hatása lassú, elhullásuk e l ő t t a v e r e b e k e l d u g o t t he­ l y e k r e b ú j n a k e l , í g y t e h á t c s a k v é l e t l e n ü l l e h e t rájuk b u k k a n n i . A v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s n e k a z o k a m ó d s z e r e i , a m e t y e k során c s a l o ­ g a t ó v e t é s e k e t mérgező a n y a g o k k a l k e z e l n e k , i g e n hatásosnak b i z o n y u l ­ t a k . A m é r g e z e t t csalétkek kiszórásával f o l y t a t o t t kísérletek 3 é v i g t a r t o t t a k . A m i n t már említettük, a g a b o n a f é l é k érése e l ő t t i i d ő s z a k b a n a v e r e b e k k é n y s z e r b ő l r o v a r o k k a l t á p l á l k o z n a k és e b b e n a z i d ő b e n i g e n szívesen f o g y a s z t j á k a s z e m e s t a k a r m á n y t , h a r á b u k k a n n a k . T e k i n ­ tettel a z o n b a n arra, h o g y ebben az időben a verebek a szemestakarmányt n e m k e r e s i k , e l i s repülhetnek a kiszórt csalétkek f e l e t t anélkül, h o g y észrevennék. Á l l a n d ó a n f e l s z e d e g e t i k v i s z o n t a s z e m e s t a k a r m á n y t a m a g t á r a k k ö r ü l , a h o l m e g s z o k t á k , h o g y egész n y á r o n át t á p l á l k o z n i tudnak. S z á m o s előzetes kísérlet után, 1955 tavaszán a k u r d a j s z k i k e r ü l e t b e n n a g y o b b m é r e t e k b e n f o l y t a t t á k a m u n k á t és a z t e l j e s e n k e d v e z ő e r e d m é ­ n y e k e t h o z o t t . A b b ó l a megfigyelésből k i i n d u l v a , h o g y megérkezésük u t á n a v e r e b e k feltétlenül f e l k e r e s i k a t a v a l y i szérűket, a „Trudovik" k o l h o z k i t a k a r í t t a t o t t k é t 2 0 x 1 0 m m é r e t ű térséget és a szérű utánzása céljából a z t szalmával is álcázta. A v e r e b e k a z o n n a l a z első n a p o k b a n i g e n n a g y é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t o t t a k a z ál-szérűk iránt, a t o v á b b i a k b a n p e d i g c s a p a t o k b a n állandóan o t t t a r t ó z k o d t a k és n a p o n t a átlagosan 15 k g m é r g e z e t t kölest f o g y a s z t o t t a k . A l e g ó v a t o s a b b s z á m í t á s o k s z e r i n t , f i g y e l e m b e v é v e a z t , h o g y a v e r e b e k t ö b b s z ö r is e h e t t e k a m é r g e z e t t eledelből, — ú g y v é l j ü k , h o g y e g y - e g y térségen n a p o n t a l e g a l á b b 2000 d a r a b v e r e b e t m é r g e z t ü n k m e g , a z ál-szérű 20 n a p o s m ű k ö d é s e a l a t t t e h á t 72

e g y - e g y térségben l e g a l á b b 4 0 0 0 0 d a r a b o t . í g y tehát a v e r e b e k elleni v é d e k e z é s n e k ez a m ó d s z e r e is eléggé e r e d m é n y e s n e k b i z o n y u l t és g y a k o r l a t i l a g teljes mértékben alkalmazható. N'égyéves munkánk a l a t t tehát egész Bor eredményes eljárást állapí­ t o t t u n k m e g , a m e l y e k (elhasználhatok a v e r e b e k e l l e n i védekezés során. E z e k e g y egész eljárás-komplexumot a l k o t n a k , a m e l y teljes mértékben ajánlható a z üzemi g y a k o r l a t számára. E z e k a z eljárások a k ö v e t k e z ő k : 1. — Mérgezett csalétkek kiszórása. A verebek megérkezésének idejére k i s e b b térségekel kitakarítunk és a/1 szalmával álcázzuk, h o g y szérű látszatát keltsék. A kitisztított térségeken mérgezett szemes csalét­ k e t szórunk k i és a z t a fogyasztás m é r t é k é b e n felújítjuk. A csalóikét nátriumarzenit o l d a t b a n v a l ó áztatással mérgezzük. A búzaszemek mérgezéséhez elegendő 0 , 3 — 0 , 5 % - o s t i s z t a n á t r i u m a r z e n i t o l d a t , a köles mérgezéséhez — m e l y folyadékot vesz f e l , a t i s z t a méreg 1 százalékos o l d a t á t ajánlhatjuk. A tisztított térségeket a d d i g t a r t j u k üzemben, amíg a gabonafélék érni k e z d e n e k . 2. — Csalogató vetések mérgezése. E r r e a célra kiválasztjuk a z t a l e g k o r á b b a n érő gabonafélét, a m e l y e t a z a d o t t v i d é k e n r e n d s z e r i n t n e m v e t n e k . A c s a l o g a t ó vetések t e r ü l e t e n e m n a g y , 0 , 2 5 — 0 , 5 h a , összesen k o l h o z o n k i n t és s z o v h o z o n k i n t 2 h a . A m i k o r a g a b o n a elérte a tejesérést, b e p e r m e t e z z ü k kalciumarzenát 1,0—1,5 %-os v i z e s szuszpenziójával. A kezelést m i n d e n eső u t á n a z o n n a l m e g k e l l ismételni. K í v á n a t o s , h o g y erre a célra m o t o r o s p e r m e t e z ő g é p álljon rendelkezésre, m e r t í g y a p e r m e ­ tezést g y o r s a n és k e v é s munkaráfordítással lehet elvégezni. H a s o n l ó m ó d o n kezelhető a k ü l ö n erre a célra szánt késői vetés, a m e l y a k k o r érik, a m i k o r m i n d e n más gabonafélét b e t a k a r í t o t t a k . 3. — A fészkek pusztítása a fiókákkal e g y ü t t . E b b ő l a célból m i n d e n k o l h o z b a n és s z o v h o z b a n f i g y e l n i k e l l a v e r e b e k érkezését a z egyes k o l ó ­ niákba. A fészkek pusztítását általában n e m s z a b a d k o r á b b a n k e z d e n i , m i n t h á r o m héttel a t ö m e g e s fészekrakás k e z d e t e után. Befejezésül m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s m ó d ­ szerei c s a k a k k o r h o z h a t n a k k e d v e z ő e r e d m é n y t , h a a z o k a t n a g y terüle­ t e k e n e g y i d ő b e n , a z o n k í v ü l p e d i g t ö b b é v e n keresztül a l k a l m a z z á k . A „Trudovik" k o l h o z példája, a m e l y n e k területe 32 0 0 0 h a , szemléltető m ó d o n m u t a t j a , h o g y a v e r e b e k e l l e n i v é d e k e z é s m u n k á j á b a t ö b b kerület, esetleg e g y - e g y egész terület v a l a m e n n y i k o l h o z á n a k és s z o v h o z á n a k be k e l l k a p c s o l ó d n i a . Természetes, h o g y i l y e n rendszabály k e z d e m é n y e ­ zése n e m k ö n n y ű d o l o g , a z o n b a n ez tökéletesen kifizetődő, m e r t a z z a l sok ezer t o n n a g a b o n á t l e h e t m e g m e n t e n i az á l l a m n a k .

Sperlinge und Schutzmethoden von

Pro].

Boris

K.

gegen sie

Stegman

I n d e n südlichen G e g e n d e n der S o v j e t u n i o n sind d i e ärgsten Schädlinge der K u l t u r ­ p f l a n z e n d i e S p e r l i n g e . W i e bereits S I ' S C H K I N festgestellt hat, h a b e n die S p e r l i n g e , i n d e m sie d e n W e b e r v ö g e l n näher stehen, s i c h d e m K l i m a d e r nördlichen G e g e n d e n weniger angepasst, u n d deshalb ist i h r V o r k o m m e n i n de nördlichen Teilen ihrer V e r b r e i t u n g m i t der m e n s c h l i c h e n K u l t u r i n engerer V e r b i n d u n g , wogegen dies i n 73

den südliehen G e g e n d e n n i c h t der F a l l ist; ausserdem leben h i e r a u c h andere, w a n ­ dernde A r t e n . D i e Möglichkeit der Schäden ist a u c h d u r c h d e n U m s t a n d gesteigert, d a s s es i n d e n s ü d l i c h e n G e g e n d e n d e r S o v j e t u n i o n v i e l m e h r S a a t e n g i b t . D e r S c h u t z gegen d i e S p e r l i n g e ist, w e g e n d e n w a n d e r n d e n A r t e n , e i n v i e l grösseres P r o b l e m , als i n W e s t e u r o p a , w o solche A r t e n n i c h t v o r k o m m e n . M i t dieser F r a g e h a b e n s i c h bereits m e h r e r e beschäftigt, so a u c h K A S C H K A R O W u n d s e i n e S c h ü l e r ( 1 9 2 5 , 1926) K E L E J M K O W ( 1 9 5 3 ) , A H M A D E W , u s w . , j e d o c h k o n n t e n sie bezüglich der S c h u t z m e t h o d e n k e i n e befriedigende L ö s u n g f i n d e n . D e s h a l b h a t i m J a h r e 1952 die P f l a n z e n s c h u t z - S t a t i o n der K a z a h s t a n - e r A b t e i l u n g der L e n i n A g r i k u l t u r w i s s e n s c h a f t l i c h e n A k a d e m i e den Verfasser m i t der Lösung dies F r a g e betraut. D i e A r b e i t musste m i t der F o r s c h u n g der Biologie der Sperlinge beginnen, w a s bereits i r g e n d e i n e B a s i s z u r A u s a r b e i t u n g der gegen sie a n z u w e n d e n d e n S c h u t z ­ m e t h o d e n bietet. I m weiteren h a b e n w i r laboratorische V e r s u c h e durchgeführt, um die Giftstoffe u n d deren D o s i e r u n g festzustellen. Später h a b e n w i r V e r s u c h e auf A c k e r f e l d e r n durchgeführt, anfangs a u f k l e i n e r e n Bodenflächen, später u n t e r Betriebsverhältnissen. E i n B e i s p i e l z u der Grösse der d u r c h die S p e r l i n g e v e r u r s a c h t e n Schäden ist, dass i n gewissen G e g e n d e n K a z a h s t a n s das Säen der H i r s e , wegen Sperlings-Schäden, keinen S i n n hat; ein D r i t t e l der Weizen-, Gerste- u n d Hafer-Saaten w i r d d u r c h die S p e r l i n g e v e r z e h r t , w a s jährlieh e i n e n G e t r e i d e v e r l u s t v o n beiläufig zehn-zwölftausend T o n n e n bedeutet. A u f G r u n d persönlicher E r f a h r u n g h a b e i c h festgestellt, dass i n e i n e m B e t r i e b e d e r G e g e n d v o n A l m a - A t a 4 h a W i n t e r g e r s t e v o m 7. b i s 1 1 . J u n i 1 9 5 2 , a l s o i n 5 T a g e n von den Sperlingen v o l l k o m m e n vernichtet wurden. I n demselben landwirtschaft­ lichem Betriebe haben die Sperlinge i n 10—10 h a W e i z e n u n d H a f e r 2 5 — 3 0 % Schaden zugerichtet. Auf G r u n d unserer E x p e r i m e n t e h a b e n w i r festgestellt, dass e i n FelcLsperling t ä g l i c h 4,95 g, e i n H a u s s p e r l i n g täglich 6,72 gr. t r o c k e n e n W e i z e n v e r z e h r t , w a s i m Verhältnis z u i h r e m Körpergewichte steht. ( F e l d s p e r l i n g 2 0 — 2 2 gr, H a u s s p e r l i n g 2 5 — 2 6 gr.) I n K a z a h s t a n s i n d v o n d e n z w e i gefährlichsten A r t e n d i e eine d e r I n d i s c h e H a u s s p e r l i n g , dessen Körpergewicht gemäss unseren F e s t s t e l l u n g e n m i t d e m G e w i c h t e des gewöhnlichen H a u s s p e r l i n g s g l e i c h ist, w o g e g e n das G e w i c h t des W e i d e n s p e r l i n g s g r ö s s e r i s t ( 3 0 g r ) , s e i n B e d a r f a n K ö r n e r n i s t a l s o t ä g l i c h 7,5 g r . U n s e r e K a l k u l a ­ t i o n h a b e n w i r i n W e i z e n durchgeführt. In K a z a h s t a n ist der W e i d e n s p e r l i n g a m häufigsten. W i r h a b e n a u f d e m z e h n ­ t a u s e n d h a G e b i e t d e s „Georgiewski" S o v h o z 5 grosse S p e r l i n g s - K o l o n i e n g e f u n d e n , wobei w i r die kleineren G r u p p e n u n d die i n den Gebäuden nistenden Sperlinge nicht ein­ g e r e c h n e t h a b e n . I n e i n e r d e r K o l o n i e n h a b e n w i r 10 0 0 0 , i n d e r a n d e r e n 2 0 0 0 0 N e s t e r gezählt. W i r h a b e n also a u f G r u n d unserer Schätzungen die G e s a m t z a h l der Sper­ l i n g e a u f beiläufig 150 000 gesetzt. D e r G e t r e i d e - B e d a r f dieser M e n g e i s t also i m L a u f e eines S o m m e r s 50 T o n n e n — u n d d a n n h a b e n w i r d i e J u n g e n n o c h n i c h t i n B e t r a c h t gezogen. So h a b e n i n demselben S o v h o z a u f d e m W i n t e r w e i z e n f e l d die Sperlinge i n 10 T a g e n 3 0 0 T o n n e n S c h a d e n v e r u r s a c h t , u s w . A u f G r u n d u n s e r e r E r f a h r u n g e n b e g i n n t diese Schädigung bereits als der K o r n n o c h ganz k l e i n ist. Das V e r m e h r e n der Saatflächen, sowie das V e r b e s s e r n der a g r o t e c h n i s c h e n V e r ­ fahren verbessert die F u t t e r - B a s i s der Sperlinge v o n J a h r z u Jahr, u n d die künstlich z u m W i n d s c h u t z e d e r S a a t e n a n g e s e t z t e n W a l d s t r e i f e n vergrössern d i e für d e n N e s t ­ b a u geeigneten Flächen; die Lösung der F r a g e der Sperlinge ist also ein brennendes Problem. I m L a u f e unserer U n t e r s u c h u n g e n bezüglich der Biologie der Sperlinge zeigte s i c h eine Möglichkeit z u r A n w e n d u n g w i r k s a m e r S c h u t z m e t h o d e n . I n M i t t e l a s i e n i s t die a l t e S c h u t z m e t h o d e gegen S p e r l i n g e das V e r n i c h t e n d e r N e s t e r . D i e diesbezüg­ l i c h e n M e i n u n g e n s i n d j e d o c h n i c h t g l e i c h l a u t e n d , d a die S p e r l i n g e oft w i e d e r neue Nester bauen. D e s h a l b h a b e n w i r besondere V e r s u c h e angestellt, n u r u m diese F r a g e z u lösen. Von e i n e r W e i d e n s p e r l i n g - K o l o n i e h a b e n w i r v o m B e g i n n des e r s t e n E i e r l e g e n s täglich je e i n S p e r l i n g s p a a r abgeschossen u n d i h r e N e s t e r zerstört. D a n n h a b e n w i r den Z u s t a n d der Eier, sowie der H o d e n der Männchen bestimmt, d a m i t w i r die Gesetz­ mässigkeit des Z u s a m m e n h a n g e s z w i s c h e n d e m Z u s t a n d e d e r E i e r u n d d e m Z u s t a n d e der H o d e n feststellen können.

74

S o ist (\s u n s g e l u n g e n ZU k l ä r e n , d a s s w ä h r e n d d e r A n f a n g s p e r i o d e d e s E i e r l e g e n s d i e Grösse der H o d e n der abgeschossenen Männchen ungefähr m a x i m a l war, mit v i e l e n S p e r m a t o / . o i d e n , u n d d i e s ist so l a n g e d e r F a l l , b i s d i e S p e r l i n g e n i c h t die E i e r bebrüten. V o m A n f a n g des Brütens an begannen a b e r die H u d e n zu s c h r u m p f e n . N a c h (i—7 T a g e n des Brülens s i n d d i e H o d e n b e d e u t e n d k l e i n e r o d e r g a n z zurück­ g e g a n g e n . D i e Z a h l d e r S p e r m a t o / . o i d e n ist g e r i n g , o d e r s i n d s o l c h e ü b e r h a u p t n i c h t v o r h a n d e n . A m I I , j a s o g a r a m 10. T a g e u n d z u r Z e i t d e s S c h l ü p f e n s k a m e n d i e H o d e n in den R u h e s t a n d , also s i n d keine Spermato/.oiden v o r h a n d e n , was die Möglich­ keit e i n e r w e i t e r e n F o r t p f l a n z u n g a u s s c h l i e s s t . D i e V e r s u c h e z e i g e n also, dass d i e M e t h o d e des Xest er-Zerstörens d a n n Frfolg haben w i r d , w e n n wir d i e s e m i t d e m V e r t i l g e n d e r J u n g e n d u r c h f ü h l e n . W e n n w i r d i e s e s W e r f a h r e n n i c h t i n r i c h t i g e r Z e i t d u r c h f ü h r e n , k a n n d i e s z u e i n e m zweiten N e s t b a u f ü h r e n , oft a u f S t e l l e n , w o m a n n o c h schwerer h i n k o m m t u n d so w i r d d e r S c h a d e n n u r erhöht. I m J a h r e 1 9 5 2 h a b e n w i r u n s e r V e r f a h r e n i m S o v h o s „(Irotyhtr.shi" einer K o n t r o l l e unterworfen. W i r haben drei S p e r l i n g s - K o l o n i e n bezeichnet, in zwei von denen Wei­ d e n s p e r l i n g e , i n d e r d r i t t e n I n d i s c h e Haussperlinge n i s t e t e n . A l l e d r e i K o l o n i e n w u r ­ d e n u m d e n 20. V . v o n den Vögeln besetzt, m e h r oder weniger gleichzeitig. A u s den K o l o n i e n h a b e n w i r täglich einige N e s t e r als „ M u s t e r " e n t n o m m e n . A m I"). J u n i haben w i r m i t der Zerstörung der Nester begonnen. D i e meiste A r b e i t haben Schul­ j u n g e n verrichtet u m zwei K o p e k s per J u n g s p e r l i n g e . A m ersten T a g e w a r e n i n d e n N e s t e r n m e h r E i e r als J u n g e , die untersuchten 1200 E i e r w a r e n a b e r i m l e t z t e n S t a d i u m d e s B e b r ü t e n s ; f r i s c h e E i e r z u f i n d e n ist u n s nirgends gelungen, die Zahl der a m B e g i n n der Bebrütung stehenden Eier waren k a u m 1 0 0 . A m 19. J u n i w a r e n i n d e n N e s t e r n d i e J u n g e n i n ü b e r w i e g e n d e r M e h r ­ zahl. D e r erste V e r s u c h k a n n also als ganz erfolgreich bezeichnet werden. W e n n w i r für e i n G e l e g e i m D u r c h s c h n i t t 5 E i e r r e c h n e n , i s t es u n s g e l u n g e n i n 5 T a g e n 2 0 0 0 0 Sperlinge z u v e r n i c h t e n , also die Hälfte der i n d e n 3 K o l o n i e n gefundenen A n z a h l . Dieses V e r f a h r e n soll m a n mehrere J a h r e h i n d u r c h wiederholen, u m dass der S c h u t z w i r k l i e h erfolgreich sei. Dies ist d a d u r c h bewiesen, dass i m L a u f e der K o n t r o l l e i m J a h r e 1954 d i e Z a h l d e r K o l o n i e n m i t e i n e m D r i t t e l a b g e n o m m e n h a t t e u n d dass d i e V ö g e l n u r s e h r v e r s p ä t e t ( d i e l e t z t e G r u p p e a m 5. J u n i ) m i t d e m N e s t b a u a n f i n g e n . D i e A b n a h m e der Z a h l der Sperlinge k a m d a v o n , dass der natürliche V e r l u s t v o n der neuen Generation n i c h t ersetzt werden konnte. I m L a u f e d e r D u r c h f ü h r u n g d e s o b e n b e s c h r i e b e n e n V e r f a h r e n s i s t es a b e r i n B e t r a c h t z u ziehen, dass d i e S p e r l i n g e n i c h t überall z u gleicher Zeit a n k o m m e n , heginnen also den N e s t b a u z u verschiedenen Z e i t p u n k t e n . J e d e K o l o n i e setzt s i c h aber gewöhnlich gleichzeitig an, was das S c h u t z v e r f a h r e n erleichtert; folglich sollen w i r denselben v o r d e m B e g i n n der S p e r l i n g s - V e r t i l g u n g m i t A u f m e r k s a m k e i t folgen, d a m i t die m i t d e m Verfahren verbundenen K o s t e n rentabel werden. D i e Bebrütungsz e i t d e r E i e r d e r S p e r l i n g e i s t 12 T a g e , d a s L e g e n d e r E i e r g e s c h i e h t t ä g l i c h . E i n Gelege besteht d u r c h s c h n i t t l i c h aus 5 (2—8) E i e r n , das P a a r e n u n d der N e s t b a u d a u e r t 3—5 T a g e , so k ö n n e n w i r i m a l l g e m e i n e n s a g e n , d a s s d e r z u m N e s t v e r n i c h t e n günstigste Z e i t p u n k t 3 W o c h e n n a c h d e m B e g i n n des m a s s e n w e i s e n Nestbauens ist. D i e V e r s u c h e m i t G i f t c h e m i k a l i e n gegen w a n d e r n d e Sperlinge s i n d bis jetzt erfolg­ los geblieben. E s hat sich bewiesen, dass das Verstreuen vergifteter L o c k f u t t e r ganz z w e c k l o s ist, d a die Sperlinge i n der ungewöhnten U m g e b u n g V e r d a c h t schöpfen u n d diese m e i d e n . A u s s e r d e m f i n d e n die S p e r l i n g e i n S o m m e r r e i c h l i c h natürliches F u t t e r u n d so z e i g e n sie k e i n I n t e r e s s e für t r o c k e n e K ö r n e r . V o n i h r e r A n k u n f t a n bis z u r R e i f e des G e t r e i d e s , n ä h r e n sie s i c h m i t I n s e k t e n , s o b a l d sie a b e r K ö r n e r f i n d e n , gehen sie d a r a u f sofort über. A u f G r u n d z a h l r e i c h e r B e o b a c h t u n g e n h a b e n w i r festgestellt, dass die Sperlinge b e s o n d e r s d i e früh r e i f w e r d e n d e n P f l a n z e n s c h ä d i g e n u n d solche S a a t e n oft g a n z v e r t i l g e n . D i e s k a n n d a m i t erklärt w e r d e n , dass m a n die früher reifenden G e t r e i d e a r t e n gewöhnlieh a u f verhältnismässig k l e i n e r e n Flächen a n b a u t u n d dass d a d u r c h die S p e r l i n g e a u c h a u s w e i t e r l i e g e n d e n G e b i e t e n s i c h d o r t h i n k o n z e n t r i e r e n ; später, a l s das G e t r e i d e z u r e i f e n b e g i n n t , v e r s t r e u e n sie s i c h a u f grössere G e b i e t e . D i e s kön75

nen

—J i n welcher o F o r m e l a = die Z a h l der Sperlinge, b = die Gesamtfläche der v o n den Sperlingen b e s u c h t e n S a a t e n u n d .T = d e r a u f e i n e F l ä c h e e i n h e i t f a l l e n d e , d u r c h d i e S p e r l i n g e verursachte tägliche S c h a d e n ist. D e r v o n d e n S p e r l i n g e n i n d e n a m frühesten reifenden S a a t e n v e r u r s a c h t e gewaltige Schäden, s o w i e d i e K o n z e n t r a t i o n des S p e r l i n g s - B e s t a n d e s hat u n s a u f d e n G e d a n k e n gebracht, dass w i r eben diese S a a t e n z u m S c h u t z e gegen die Sperlinge a n w e n d e n . I m südlichen K a z a h s t a n ist die W i n t e r g e r s t e die a m frühesten reifende G e t r e i d e g a t t u n g u n d w i r d n u r a u f s e h r k l e i n e n F l ä c h e n gesäht. S o h a b e n w i r für u n s e r e E x p e r i m e n t e die Wintergerste gewählt. U n s e r e V e r s u c h e h a b e n w i r a u f folgende A r t durchgeführt: z w i s c h e n den später reifenden Getreidefeldern h a b e n w i r speziell z u d i e s e m Z w e c k e W i n t e r g e r s t e a n g e b a u t u n d i m Z u s t a n d e des R e i t e n s h a b e n w i r sie m i t t o x i s c h e m Giftstoffen behandelt, d a m i t die Sperlinge das L o c k f u t t e r i m natürlichen Z u s t a n d e vorfinden. E s ist w o h l w a h r , dass die Misserfolge der bisherigen V e r s u c h e uns w e n i g R e s u l t a t versprachen, aber eben deswegen haben w i r i n Tiergarten v o n A l m a - A t a Serien v o n laboratorisehen V e r s u c h e n eingeführt u m die tödlichen D o s e n der t o x i s c h e n Gifte festzustellen. Die eingefangenen Sperlinge h a b e n w i r eine W o c h e i n Q u a r a n t a i n e gehalten. I n dieser Z e i t s i n d d i e b e i m E i n f a n g e n zufälligerweise v e r l e t z t e n Stücke eingegangen, ausserdem h a t s i c h die K o n d i t i o n der mageren I n d i v i d u e n verbessert. M i t H i n s i c h t darauf, dass die d u r c h andere m i t arsenhaltigen M a t e r i a l g e m a c h t e n V e r s u c h e erfolglos geblieben w a r e n , h a b e n w i r Z i n k p h o s p h i d u n d A k o n i t i n ange­ wendet. D i e für d e n V e r s u c h b e s t i m m t e n S p e r l i n g e h a b e n w i r i n s p e z i e l l n u m m e r i e r t e K ä f i g e gesetzt, v o n w e l c h e n A u f z e i c h n u n g e n geführt w u r d e n . I n e i n e m K ä f i g h a b e n w i r je 5 S p e r l i n g e g e h a l t e n ; d i e K ä f i g e w a r e n g l e i c h u n d ebenso h i e l t e n w i r K o n t r o l l S p e r l i n g e , v o n w e l c h e n w i r n a c h B e e n d e n des V e r s u c h e s feststellen k o n n t e n , dass sie g e s u n d g e b l i e b e n w a r e n . D a s m i t g e n a u festgestellter Q u a n t i t ä t G i f t v e r g i f t e t e F u t t e r h a b e n w i r i n d i e S p e r l i n g e m i t G e w a l t gestopft, w o d u r c h w i r d i e M e n g e des jeweils aufgenommenen Giftes genau wussten. Dieses E x p e r i m e n t h a b e n w i r m i t mehreren identisch gehaltenen Serien v o n Sperlingen wiederholt. D i e grössten H o f f n u n g e n h a t t e n w i r z u d e m A k o n i t . E s ist e i n s t a r k w i r k e n d e s A l k a l o i d , welches aus d e m A c o n i t u m de h u n g a r i c u m z u e r h a l t e n ist, w e l c h e P f l a n z e i n den T i e n - S c h a n Gebirge i n grossen M e n g e n wächst. B e i den m i t Wölfen durchge­ führten E x p e r i m e n t e n h a t s i c h dass A c o n i t i n als z w e i f a c h stärkeres G i f t b e w i e s e n als das S t r i c h n i n . D i e Sperlinge h a b e n aber die vergifteten K ö r n e r a l s b a l d ausgespiehen u n d s i n d n i c h t eingegangen. E s scheint, dass die Sperlinge als Pflanzenfresser d e m Pflanzengift verhältnismässig widerstandsfähiger s i n d . A l s o h a b e n w i r die m i t A c o n i t i n g e m a c h t e n V e r s u c h e eingestellt; a u c h das Z i n k s u l p h a t m u s s t e b e i s e i t e g e l e g t w e r d e n , d a es a u f d i e S p e r l i n g e a b s c h r e c k e n d w i r k t e . Demgegenüber führten aber die m i t A r s e n m a t e r i a l g e m a c h t e n V e r s u c h e z u e i n e m p o s i t i v e n E r f o l g . W i r h a b e n festgestellt, dass d i e S p e r l i n g e d e m A r s e n gegenüber sehr e m p f i n d l i c h s i n d u n d d i e G e g e n w a r t des A r s e n s i n F u t t e r n i c h t b e m e r k e n . W i r haben unsere Versuche m i t A n w e n d u n g v o n N a t r i u m a r s e n i t u n d K a l c i u m a r s e n a t fortgesetzt. D a das erstere i n W a s s e r löslich ist, h a b e n w i r d i e Lockfutter-Körner auf einfachster W e i s e m i t dessen Wasserlösung gebeizt. E r s t h a b e n w i r 5 i n 3-pro­ zentiger Natriumarsenit-Lösung getränkte Weizenkörner gegeben. D a sämtliche Versuchstiere eingingen, haben w i r i m folgenden Versuche die K o n z e n t r a t i o n der L ö s u n g v e r m i n d e r t u n d d i e Z a h l d e r W e i z e n k ö r n e r z w i s c h e n 1—3 v a r i i e r t . N o c h i n 0,3%-iger Lösung getränktes 1 W e i z e n k o r n bewies sich als tödlich. D i e D i a p a u s e der G i f t w i r k u n g bewegte sich i n z i e m l i c h w e i t e m R a h m e n , zwischen 4 u n d 8 T a g e n . A m häufigsten verendeten die Sperlinge n a c h 2 bis 4 T a g e n u n d w i r h a b e n beobach­ tet, dass v o m G e s i c h t s p u n k t e d e r D a u e r des W i r k e n s d i e K o n z e n t r a t i o n k e i n e R o l l e spielte. E i n halbes i n 0 , 3 % Natriumarsenit-Lösung getränktes W e i z e n k o r n h a t schon k e i n 100%-iges Resultat gebracht. I n d e r z w e i t e n E x p e r i m e n t s e r i e h a b e n w i r d e n V e r b r a u c h des v e r g i f t e t e n L o c k ­ futters festgestellt. D a s E x p e r i m e n t h a b e n w i r i n z w e i V a r i a t i o n durchgeführt: 1. D i e S p e r l i n g e h a b e n n u r v e r g i f t e t e W e i z e n k ö r n e r b e k o m m e n , 2. w i r h a b e n d i e 76

w i r a u c h m i t einer

mathematischen

F o r m e l a u s d r ü c k e n : .T =

v e r g i f t e t e n K ö r n e r m i t u n v e r m u t e t e n v e r m i s e h l . D i e vergifteten W'eizenkörner h a U - i i w i r i m m e r e i n e n T a g i m Käfig gelassen, d a n n h a b e n w i r den Rest weggeschafft, d e n Käfig gereinigt u n d die Sperlinge n u n mit unvergifteten Wei/.enkömern weiter­ gefüttert. I n beiden Fällen h a b e n w i r p o s i t i v e s E r g e b n i s b e k o m m e n : die S p e r l i n g e h a b e n i n j e d e m F a l l e d i e W e i z e n k ö r n c r sofort a n g e n o m m e n u n d m a c h t e n k e i n e n U n t e r ­ schied zwischen vergüteten u n d uiivergiftclen Körnern. Bei d e m mit gemischt dosi­ e r t e n W e i z e n k ö r n e r n g e m a c h t e n V e r s u c h e h a b e n w i r i n j e d e m K i d i g n u r I—1 S p e r l i n g g e h a l t e n . D i e K ö r n e r h a b e n w i r b e z e i c h n e t u n d so k o n n t e n w i r a m n ä c h s t e n T a g e d i e Z a h l der v e r z e h r t e n Körner feststellen. Parallele E x p e r i m e n t e haben w i r m i t L o c k f u t t e r gemacht, welches mit C a l c i u m a r s e n a t v e r g i f t e t w a r . D a das C a l c i u m a r s e n a t i m W a s s e r n i c h t löslich ist, h a b e n w i r d a s L o c k f u t t e r z u m Z w e c k e besserer K l e b u n g i n d ü n n e n M e h l k l e i s t e r g e t u n k t , z u 1 L i t e r W a s s e r 11) — 11 g r . M e h l g e b e n d , u n d so h a b e n w i r es m i t d e m S t o f f e g e m i s c h t . I m Verhältnis z u m G e w i c h t der Weizenkörner haben w i r 5 ° „ Calciumarsenat dosiert. D i e s bewies sieh tödlich schon bei 1 W e i z e n k o r n (max. 3 Körner). W i r h a b e n die M e n g e d e s G i f t e s s t u f e n w e i s e a u f 2 , 5 , 2, s c h l i e s s l i c h 1 % v e r m i n d e r t . D a s E r g e b n i s w a r 10()"i,-iges V e r e n d e n . A l s w i r d i e D o s i s a u f 0 , 5 ° , , h e r a b s e t z t e n , b e w i e s s i c h 1 W e i z e n k o r n als z u w e n i g , e i n grosser T e i l der Sperlinge blieb a m L e b e n . V i e l s c h w e r e r w a r es n u n d i e k l e i n s t e t ö d l i c h e D o s i s i m F a l l e d e r L o c k s a a t e n f e s t z u s e t z e n . B e i d e r B e h a n d l u n g d e r S a a t e n , s e i es i n w a s i m m e r für e i n e r F o r m , verteilt sich der Giftstoff auf die ganze Pflanze, sogar a u f den B o d e n k o m m t davon. E s ist s c h w e r festzustellen wie v i e l d a v o n a u f die Ähren k o m m t . D e s h a l b haben w i r die Frage u m g e k e h r t behandelt u n d versuchten festzustellen, wie viel Giftstoff a u f d i e Ä h r e n k o m m e n muss, d a m i t d e r S c h u t z erfolgreich sei. B e i d e n V e r s u c h e n h a b e n w i r C a l c i u m a r s e n a t angewendet, d a dies das einzige A r s e n l ' a b i i k a t ist, welches a n der Pflanze keinen Schaden verursacht. D a s E x p e r i m e n t haben w i r folgendermasscn angesetzt: D i e Sperlinge haben w i r einzeln i n die Käfige gesetzt u n d i h n e n eine b e s t i m m t e A n z a h l m i t o b i g e m Präparat behandelter Ä h r e n gereicht. I n einzelnen Fällen h a b e n w i r n u r vergiftete Ä h r e n gegeben, i n a n d e r e n Fällen h a b e n w i r die v e r g i f t e t e n Ähren mit unveririfteten ver­ m i s c h t u n d h a b e n diese i n verschiedener W e i s e bezeichnet. D i e Ähren h a b e n w i r i n e i n Gefäss m i t d e r w a s s e r i g e n S u s p e n s i o n des G i f t e s g e t u n k t u n d d a n n ü b e r e i n e m w a r m e n F e u e r h e r d g e t r o c k n e t ; bei w e i t e r e n V e r s u c h e n h a b e n w i r die Ä h r e n m i t einer H a n d s p r i t z e bespritzt, den G r a d der B e s p r i t z u n g m i t A u g e n m a s s bestimmend, w i e es a u c h i n d e n B e t r i e b e n g e s c h i e h t . A m f o l g e n d e n T a g e h a b e n w i r d i e Ä h r e n aus den Käfigen herausgenommen u n d die Käfige gründlich gereinigt, den Versuchs­ t i e r e n r e i c h l i c h u n v e r g i f t e t e s F u t t e r r e i c h e n d , d a n n h a b e n w i r lest g e s t e l l t , i n w e l c h e r Proportion die Sperlinge die vergifteten Körner verzehrt haben. A u c h i n d i e s e m F a l l e h a b e n w i r festgestellt, dass die Sperlinge k e i n e n U n t e r s c h i e d zwischen den vergifteten u n d den unvergifteten Ähren gemacht hatten. D i e Ver­ suchstiere sind nach d e m V e r z e h r e n einer m i t der wasserigen S u s p e n s i o n des G i f t e s b e h a n d e l t e n Ä h r e e i n g e g a n g e n , u n a b h ä n g i g d a v o n , o b d i e L ö s u n g 3, 2 o d e r 1 % - i g war. E s hat sich als w i c h t i g e r U m s t a n d bewiesen, dass die Ähren gut durchgetränkt sein müssen u n d der Giftstoff d u r c h die S p r e u bis a n das K o r n dringe. D i e s erreichen w i r w e n n w i r a u f e i n e n h a 9 0 0 — 1 0 0 0 L i t e r Flüssigkeit a n w e n d e n . D i e a u f d e n F e l d e r n d u r c h g e f ü h r t e n E x p e r i m e n t e d a u e r t e n 3 J a h r e . 1953 h a b e n w i r kleinere Teile grosser Weizenfelder m i t G i f t behandelt, die vergifteten Flachen m i t Pflöcken gekennzeichnet und während einiger Tage m i t d e m F e i n r o h r beobach­ t e t . I m L a u f e d e r B e o b a c h t u n g e n z e i g t e es s i c h , d a s s d i e S p e r l i n g e a u c h a u f d e m f r e i e n Felde die m i t Calciumarsenat behandelten Ähren n i c h t bemerken u n d die mit G i f t b e h a n d e l t e n F l ä c h e n g e r a d e so häufig b e s u c h e n , als d i e u n v e r g i f t e t e n . Zuerst h a b e n w i r die V e r s u c h e m i t Sommergerste, d a n n m i t W e i z e n durgeführt. D a s R e s u l t a t w a r das gleiche. I m J a h r e 1954 h a b e n w i r 2 h a W i n t e r g e r s t e a l s B e t r i e b s - E x p e r i m e n t h e r a n g e z o g e n . W i r h a b e n a m 0. J u n i d a s B e h a n d e l n d e r S a a t b e g o n n e n , m i t e i n e r b e s p a n n t e n „ P o ­ mona"-Spritze. D a s B e s p r i t z e n hat 3 Tage l a n g gedauert. Dieses sich i n die Länge ziehen der A r b e i t hat jedoch Gelegenheit zu einer ganzen Reihe anderer Beobach­ t u n g e n gegeben, w e l c h e b e w i e s e n , dass d i e S p e r l i n g e n i c h t fähig s i n d d i e v e r g i f t e t e n Saaten z u unterscheiden. Während der ersten Tage haben sich die Sperlinge i n M e n 77

gen v o n vielen Tausenden auf den Saaten gesammelt u n d 7 5 % der E r n t e vernichtet. Später, als d i e grossen W e i z e n f e l d e r a u c h z u reifen begannen, ist der grössere T e i l der S p e r l i n g e a u f d i e W e i z e n s a a t übersiedelt, a u f d e m Gerstenfelde b l i e b e n k a u m einige H u n d e r t , später k a u m einige D u t z e n d . A u f a n d e r e n S t e l l e n w u r d e d i e L o c k s a a t a m 5. J u n i b e h a n d e l t . D i e S p e r l i n g e h a b e n die Saat i n unzählbaren M e n g e n belegt u n d die Gerstenernte bis z u m R e i f w e r d e n der Weizensaat v o l l k o m m e n vernichtet. Infolgedessen haben die Sperlinge den W e i ­ z e n fast überhaupt n i c h t geschädigt. A u c h bei unserer späteren K o n t r o l l b e s i c h t i g u n g h a b e n w i r anstatt der gewohnten M e n g e n k a u m einige H u n d e r t e gesehen u n d die S p e r l i n g s - K o l o n i e n w a r e n fast v o l l k o m m e n verlassen. U n s e r e E x p e r i m e n t e h a b e n s i c h aLso a l s e r f o l g r e i c h b e w i e s e n ; s i e h a b e n a b e r a u c h bewiesen, dass die Durchführung der S c h u t z v e r f a h r e n gegen Sperlinge a u f begrenzten F l ä c h e n z u k e i n e m E r f o l g e führt. D e n n als d i e J u n g s p e r l i n g e d e r b e n a c h b a r t e n G e b i e t e bereits fliegen k o n n t e n , h a b e n sie d i e d u r c h u n s geschützten S a a t e n belegt u n d fast so e i n e n S c h a d e n a n g e r i c h t e t , a l s i n d e n v o r h e r g e h e n d e n J a h r e n d i e S p e r l i n g e u n s e r e s Gebietes. W i r müssen n o c h e i n E v p e r i m e n t erwähnen, welches w i r m i t der s o g e n a n n t e n „ S p ä t s a a t " d u r c h g e f ü h r t h a b e n . A n f a n g J u l i 1955 h a b e n w i r 0,25 h a H i r s e a n g e b a u t , welche A n f a n g S e p t e m b e r z u reifen begann u n d d a n n haben w i r diese a u c h behandelt, d a bereits alle G e t r e i d e e r n t e n heimgeführt w a r e n . D i e Sperlinge h a b e n a u c h diese Locksaat v o l l k o m m e n vernichtet. A u f d e m benachbarten Hanffelde haben w i r aber mehrere H u n d e r t verendete Sperlinge gefunden. I m allgemeinen ist aber das A u f f i n ­ d e n grösserer Z a h l v e r e n d e t e r S p e r l i n g e z i e m l i c h s c h w e r . D i e W i r k u n g der Arsenprä­ p a r a t e ist l a n g s a m u n d v o r d e m V e r e n d e n v e r s t e c k e n s i c h die Sperlinge so, dass sie n u r zufälligerweise a u f z u f i n d e n s i n d . N a c h z a h l r e i c h e n v o r h e r i g e n E x p e r i m e n t e n h a b e n w i r i m F r ü h j a h r 1955 i m K r e i s e K u r d a j a k unsere Versuche m i t d e m Verstreuen vergifteten L o c k f u t t e r s i n grösserem M a s s e fortgesetzt, welche g u t e n E r f o l g zeigten. W i e bereits früher erwähnt, i s t diese M e t h o d e i m a l l g e m e i n e n erfolglos, aber i m Frühjahr, w o der S p e r l i n g a u f d e n F e l ­ d e r n n o c h k e i n e K ö r n e r f i n d e t u n d a u f I n s e k t e n - F u t t e r angewiesen ist, n i m m t e r g e r n e K ö r n e r - F u t t e r a n , w e n n e r es v o r f i n d e t . A u s d e r B e o b a c h t u n g a u s g e h e n d , dass d i e S p e r l i n g e b a l d n a c h i h r e r A n k u n f t d i e v o r j ä h r i g e n T e n n e n u n b e d i n g t auf­ s u c h e n , h a t d e r K o l h o s „Tntdovik" z w e i F l ä c h e n v o n je 2 0 x 1 0 m a u s g e k e h r t u n d d i e Plätze u m sie a l s T e n n e n z u m a s k i e r e n a u c h m i t S t r o h bestreut. D i e S p e r l i n g e z e i g t e n s o f o r t n a c h i h r e r A n k u n f t s e h r grosses I n t e r e s s e für d i e s e f a l s c h e n T e n n e n u n d v e r z e h r t e n w ä h r e n d i h r e s s t e t i g e n A u f e n t h a l t e d o r t t ä g l i c h 15 k g v e r g i f t e t e H i r s e . A u f G r u n d vorsichtigsten R e c h n e n s u n d i n B e t r a c h t ziehend, dass derselbe S p e r l i n g das F u t t e r a u c h öfters z u s i c h g e n o m m e n u n d m e h r v e r g i f t e t e K ö r n e r a u f g e n o m m e n h a t , g l a u b e n w i r , dass w i r a u f je e i n e r s o l c h e n F l ä c h e täglich m i n d e s t e n s 2000 S p e r ­ linge vergiftet h a b e n . W ä h r e n d d e m 20-tägigen W i r k e n der falschen T e n n e n b e d e u t e t d i e s für j e s o l c h e i n e m P l a t z m i n d e s t e n s 4 0 0 0 0 e i n g e g a n g e n e S t ü c k . A l s E r g e b n i s unserer E x p e r i m e n t e können w i r feststellen, dass die erfolgreichste M e t h o d e z u r V e r t i l g u n g der Sperlinge das V e r a b r e i c h e n v o n m i t einer 0,3—0,5%-iger reinen Natriumarsenit-Lösung behandelten Weizenkörnern ist. Für die Hirse, welche w e n i g e r Flüssigkeit a u f n i m m t , e m p f e h l e n w i r die 1 % - i g e Lösung. D i e s s t r e u e n w i r z u r Z e i t d e r A n k u n f t der S p e r l i n g e a u f eine k l e i n e r e r e i n gekehrt. Fläche u n d e r n e u e r n dies i n d e m Masse, als die K ö r n e r a u f g e n o m m e n w u r d e n . D i e Fläche t a r n e n w i r m i t Stroh. Diese Methode ist bis zur Reife der Getreidearten anwendbar. 2. L o c k s a a t e n v o n d e r f r ü h e s t r e i f e n d e n G e t r e i d e a r t e n , d e r e n F l ä c h e n a u s m a s s 0,25—0,5 h a sein soll, Z u r Zeit der v o l l k o m m e n e n Reife bespritzen w i r die S a a t m i t einer 1 — 1 , 5 % - i g e n wässerigen S u s p e n s i o n v o n K a l i u m a r s e n a t , w o m ö g l i c h m i t V e r w e n d u n g v o n M o t o r - S p r i t z e n . D i e B e h a n d l u n g müssen w i r n a c h jedem R e g e n sofort wiederholen. E i n e ähnliche M e t h o d e ist bei d e n späten, n a c h Heimführung der Getreide reifenden Saaten a n w e n d b a r . 3. D a s Z e r s t ö r e n d e r N e s t e r s a m t d e n J u n g s p e r l i n g e n , w a s w i r 3 W o c h e n n a c h d e m massenhaften N e s t b a u durchführen sollen. A U diese M e t h o d e n s i n d a b e r n u r d a n n e r f o l g r e i c h , w e n n sie s i c h n i c h t a u f e i n engeres G e b i e t beschränken, s o n d e r n w e n n sie a u f grössere L a n d e s t e i l e a u s g e d e h n t werden.