TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA
2
A felülvizsgálat gyakorisága A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök A tűzoltó készülék típusa Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó Törőszeges porral oltó Gázzal oltó Valamennyi szén-dioxiddal oltó Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)
Alap
Karbantartás típusa Közép1
Teljes
1 év 1 év 1 év 1 év hat hónap
5 és 15 év 15 év -
10 év 10 év 10 év 10 év 5 év
Ciklusidők számítása: gyártási, vagy végellenőrzési időponttól. Első alapkarbantartás esetén: legutolsó karbantartástól. Alapkarbantartás esetén a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól. Közép- és teljes körű karbantartás esetén Gyártási időpont: adott év január 31. Ha csak a gyártás éve van jelölve: adott negyedév utolsó napja Ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve: Ellenőrzés negyedévente: Készenlétben tartó, vagy képviselője, esetleg karbantartó szervezet végzi. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a készülék: az előírt telepítési helyen van rögzítése biztonságos látható magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható felülvizsgálata esedékes-e zárópecsétje sértetlen valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található hiánytalan szerelvényekkel ellátott használata nem ütközik akadályba fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép állapota kifogástalan, üzemszerű Az ellenőrzésről nyilvántartási naplót kell vezetni.
3
Képesítési követelmény Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezheti. Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.
Tűzvédelmi bírság összege A tűzvédelmi bírság kiszabása nem kötelező: Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző, vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt: Minimum: 60.000 Ft. Maximum: 1.000.000 Ft. A tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező: Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): 50.000 Ft./készülék
Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): 30.000 Ft./készülék
Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: Minimum: 40.000 Ft. Maximum: 1.000.000 Ft.
4
Jogszabályi előírások 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Tűzoltó készülékek karbantartása 9. § 1. 2. 3. 4. 5.
10. § (1) (2) 11. § (1) (2)
12. § 13. § (1)
E fejezet alkalmazásában: Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni. Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás. Készenlétben tartó: az a személy, vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. 6. Általános előírások Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet. A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a készenlétben tartónak az OKF felé bejelentést kell tennie. A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza. A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási, vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet. 7. A készenlétben tartó feladatai A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt telepítési helyen van, b) rögzítése biztonságos, c) látható, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, e) használata nem ütközik akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
5
(2) (3) 14. § (1) (2) 15. § 16. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) 17. § (1) (2)
h) fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, i) zárópecsétje sértetlen, j) felülvizsgálata esedékes-e, és k) állapota kifogástalan, üzemszerű. A vizsgálatot a karbantartó szervezet is végezheti. Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről. A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 13. § (1) bekezdésben meghatározott időszakot tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény, vagy egyéb veszély indokolja. 8. Biztonsági intézkedések Karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik. A tűzoltó készülék szétszerelésekor a karbantartást végző személy működési próbával győződik meg arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában, vagy szerelvényében van-e nyomás. A tűzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütőfejet, vagy a szelep szerkezetet lassan meglazítani, és amíg a nyomásleeresztő hornyon hajtóanyag távozik, addig tilos a szerelvényeket teljesen kicsavarni. A tűzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tűzoltó készülékben visszamaradt túlnyomást nem sikerül megszüntetni, tilos a további szerelést folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget. A szén-dioxiddal oltó, vagy egyéb nagy nyomással működő tűzoltó készülékek és a hajtóanyag palackok szelepei befogás nélkül nem távolíthatók el. Szén-dioxiddal, vagy gázzal oltó tűzoltó készülékek karbantartása kizárólag jól szellőztetett környezetben történhet. A tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személy gondoskodik arról, hogy a tűzoltó készülékről esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak. 9. Élettartam és selejtezés
A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. 18. § A tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra, ha a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
6
19. § 20. § (1) (2) 21. § (1) (2) (3) (4)
(5)
(6)
b) a forgalomból kivonták, vagy szabálytalanul hozták forgalomba, c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék, d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott élettartamot elérte. A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el. A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik. A selejtezés végrehajtását (ürítés, roncsolás) a tulajdonos megbízásából a karbantartó szervezet is végezheti. A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a környezetvédelmi előírások betartásával történik. 10. Karbantartás A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak egyszer használható fel. A karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói végellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító jellel együtt történik. A karbantartást igazoló címke tartalmazza a) a „FELÜLVIZSGÁLVA” szót, b) a karbantartó szervezet nevét és címét, c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzést, d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés), e) a karbantartás dátumát (év, hónap), és f) a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell adni. A karbantartást igazoló címke a) öntapadós kivitelű, b) közérthető nyelvezetű, c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betűméret minimum 3 mm) d) nem zavaró logóval, emblémával kiegészíthető, és e) olyan anyagú, melynek élettartama a felülvizsgálat érvényességi idejével arányos. A vonatkozó műszaki követelménynek nem megfelelő tűzoltó készülékek esetében a nyomáspróba adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradandóan és jól látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni.
7 22. § (1) (2) (3)
(4) 23. § (1) (2) (3)
A karbantartó szervezetnek a javító műhelyében rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi általános és speciális felszereléssel, műszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással. A javító műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtés és a nyomáspróba ugyanabban a helyiségben nem végezhető. A karbantartó szervezet által használt mérő- és ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezet rendelkezik a) a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú), b) világító tartályvizsgáló tükörrel, c) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérővel (1,6% pontosságú), d) nagyítóval, e) menet ellenőrző idomszerrel, f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához), g) zártrendszerű portöltővel, h) páratartalom mérővel, i) biztonsági szelep beállítóval, j) nyomaték kulccsal, k) tolómércével, l) gyártó által előírt célszerszámokkal, m) csavarkulcsokkal, fogókkal, n) befogó-rögzítő szerkezettel és o) azonosítható lenyomatú plombafogóval. A karbantartó szervezet a tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minőségirányítási rendszert vezet be és alkalmaz, és a minőségirányítási rendszer működését legkésőbb a bejelentéstől számított egy éven belül – bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal igazolja. A karbantartás a karbantartó szervezet által fenntartott műhelyben, a 22. § szerint felszerelt mozgó szervizben, vagy a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhető, ha a 22. §-ban előírt feltételek adottak. A karbantartó személy ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas, és nem tartozik a 18. §-ban felsorolt tűzoltó készülékek közé. A karbantartó személy a tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minősíti, ha a) a tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékű sérülés található, amely a tűzoltó készülék biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti,
8
(4) (5) 24. § (1) (2) (3) 25. § (1) (2) (3) (4) 26. §
27. § (1)
b) a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet, c) a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőképes, vagy d) a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket. Ha a tűzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó szervezet a készüléken jól látható helyen a karbantartó szervezet adatait, a dátumot és a „JAVÍTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével látja el, és írásban tájékoztatja a készenlétben tartót. A nem javítható, vagy a 18. §-ban felsoroltak közé tartozó tűzoltó készüléket a karbantartó személy „SELEJT” felirattal látja el, és erről írásban tájékoztatja a készenlétben tartót. A karbantartást követően a felhasználásra alkalmas tűzoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló címkével látja el. Ha a karbantartás a készenléti helyen történik, a karbantartó személy a tűzoltó készülék rögzítését és egyéb felszereléseit is megvizsgálja. A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatja. Az újratöltött tűzoltó készüléken a karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez, vagy a soron következő fokozat (közép- vagy teljes körű karbantartás) műveletei is elvégezhetőek. A karbantartó személy a részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen kiüríti, és az oltóanyagot selejtezi. A tűzoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik. Az újratöltött tűzoltó készüléken fel kell tűntetni az újratöltés időpontját. Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészek és oltóanyag használható fel. Ha a gyártó megszűnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében az OKF, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezi a helyettesítő alkatrészek és oltóanyag felhasználását.
Azok a műveletek, melyek során az oltópor a légköri levegővel érintkezik csak olyan helyiségben végezhetők, ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70%, és a helyiség hőmérséklete legalább 15 °C. (2) Az oltóport érintő műveletek megkezdése előtt a karbantartást végző személy biztosítja, hogy az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek. (3) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyező anyagokhoz való keveredésének megakadályozása érdekében egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tűzoltó készülékek szerelhetők szét. (4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti levegőtől elzárva kell tárolni. 28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetű tűzoltó készülék a légkörbe nem üríthető ki. A töltési és lefejtési műveletek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerű eljárás alkalmazásával történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával. 29. § Az alapkarbantartás műveleteit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
9 30. §
31. § (1)
(2) (3)
A középkarbantartáskor a karbantartást végző személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl – a) ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, b) kiüríti a tűzoltó készüléket, c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint, d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó készüléket, da) a zárószerelvények, db) az elsütőfej-szerelvény, dc) a nyomásmérő és jelző eszköz, dd) a tömlő- és a pisztolyszerelvény, korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében, e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére, melynek során a gyártó előírásai szerint jár el, kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul, f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából, és g) a tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli. A teljes körű karbantartáskor a karbantartást végző személy – az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl – a) a tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket újjal pótolja, b) a tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának veti alá, c) a jelöletlen tartályokat selejtezi, d) a vonatkozó műszaki követelménynek nem megfelelő tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében fémtiszta állapotban végzi kivéve da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok, db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy dc) olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályok esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belső bevonat épségét megsértheti, e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt, és f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi és szükség esetén beállítja vagy cseréli. Amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által megadott előírások is irányadók. Ha a karbantartást végző személy vizet alkalmaz a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az újratöltést megelőzően teljesen kiszárítja.
10 32. § (1)
(2) (3)
A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót vezet. A nyilvántartási napló tartalmazza a) a készenlétben tartó nevét, b) az ellenőrző vizsgálatot végző nevét, c) a karbantartó személy vagy személyek nevét, d) a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát, e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint, f) a javítás szükségességére való utalást, g) a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, és h) a vizsgálatot végző személy aláírását. A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza. A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni. A tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak – 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék alatt – nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5-nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén a nyilvántartási naplót a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni.
1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez 1. táblázat A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök A 1
A tűzoltó készülék típusa
2 Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó 3 Törőszeges porral oltó 2 4 Gázzal oltó
B Alapkarbantartás 1 év 1 év 1 év
C Középkarbantartás1 5 és 15 év 15 év -
D Teljes körű karbantartás1 10 év 10 év 10 év
1 év
-
10 év
hat hónap
-
5 év
5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 6
Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)
A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap. Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz 3 Lásd még: 17. § 1 2
E A tűzoltó készülék élettartama3 20 év 20 év 20 év Vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig
11 2. táblázat Az alapkarbantartás műveletei 1 2 3
4 5 6 7 8
A A karbantartás tárgya A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése A nyomásmérők ellenőrzése és átvizsgálása, a tűzoltó készülék üzemi nyomásának ellenőrzése A tűzoltó készülék külső szemrevételezése A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék tömegellenőrzése Az ürítő tömlő és lövőke ellenőrzése A matrica ellenőrzése A vízzel és habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak kiürítése
B 1
C 2
D 3
E 4
F 5
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
9
A porral oltó tűzoltó készülék oltópor-ellenőrzése
10
A tűzoltó készülék szerelvényeinek ellenőrzése
11
A működtető- és az elsütőfejszerelvény ellenőrzése
12
A hajtóanyag-palack leszerelése
X
X
13
A hajtóanyag-palack vizsgálata
X
X
X
X
X
X
X
X
G Az elvégzendő feladatok és tevékenységek A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket. A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni. Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni, és ellenőrizni kell a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid veszteség legfeljebb 10% lehet. Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak. Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát. Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellenőrizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni. Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképződést. A tűzoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Ha a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, valamint nem válik folyóssá az oltópor vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a 27. §-ban foglaltak szerint újra kell tölteni. Szükség esetén levegő átfúvatással meg kell tisztítani a tűzoltó készülék szerelvényeit. Meg kell győződni arról, hogy a tömlő, a lövőke, a szűrő (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócső és a töltőszelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani, vagy cserélni kell azokat. Ellenőrizni kell a működtető és ürítő szerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel kell pótolni, ha szükséges. Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell. A rögzítő szerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni. A hajtóanyagpalackok kívülről szemrevételezni kell. A sérült hajtóanyagpalackok pótlásakor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. A hajtóanyagpalack tömegét le kell mérni, és az értéket a hajtóanyagpalackon lévő beütéssel kell összehasonlítani. Ha a hajtóanyagpalackban az előírt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó előírása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni. A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók.
12
14 15 16 17
Az O-gyűrűk, alátétek cseréje
X
X
A vízzel, habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak belső vizsgálata A porral oltó tűzoltó készülékek tartályainak vizsgálata A vízzel, habbal oltók újratöltése
X
X
X
A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell. A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartályok külső és belső bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani.
X
A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartály korróziómentességét.
X X
18
A tűzoltó készülékek összeszerelése
X
X
X
X
X
19
A karbantartást igazoló címke kitöltése
X
X
X
X
X
A gyártó előírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni. Az összeszerelést a gyártó előírásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen működtetés megelőzése érdekében biztosító-szerelvényt kell alkalmazni. A tűzoltó készüléket egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni, vagy azzal egyenértékű eljárást kell használni. Minden karbantartási ciklust jelölni kell a 21. §-ban foglalt előírások szerint.
1. állandó nyomású vízzel, habbal, porral és gázzal oltók, 2. törőszeges, állandó nyomású porral oltók, 3. hajtóanyag palackos vízzel és habbal oltók, 4. hajtóanyag palackos porral oltók, 5. szén-dioxiddal oltók.
2. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez Nyilvántartási napló tűzoltó készülékekhez „A készenlétben tartó neve: …............................................................................................................................................... Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i): …............................................................................................................................................... A karbantartó személy(ek) neve(i):…....................................................................................... …............................................................................................................................................... …............................................................................................................................................... Sorszám
A tűzoltó készülék készenléti helye
Vizsgálatot végző aláírása:
típusa
gyári száma
I. negyedév
A vizsgálat dátuma (hónap, nap) II. negyedév III. negyedév
Javítás szükséges IV. negyedév
Megjegyzés
13 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet és balesetbiztosításáról A tűzvédelmi bírság 7. § (1)
(2) (3) 8. § (1)
(2) 9. § (1) (2) (3) (4)
A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint. A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon – az 1. melléklet 38–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 38–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell. A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
14 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Tűzvédelmi Tűzvédelmi bírság bírság Tűzvédelmi szabálytalanság legkisebb mértéke legnagyobb /Ft/ mértéke /Ft/ Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő. 100 000 1 000 000 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges. 200 000 3 000 000 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő. 100 000 1 000 000 Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem 30 000/ 45 000/ biztosított. kijárat kijárat Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a 60 000/ 90 000/ kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított. kijárat kijárat Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg 200 000/ 300 000/ azonnal. kijárat kijárat Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, 300 000/ 400 000/ hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal. kijárat kijárat Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges 60 000 500 000 átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek 60 000 500 000 és biztonsági jelek kivételével) A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése. 100 000 3 000 000 Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, 60 000 200 000 eltávolítása, működésének akadályoztatása. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított. 50 000 1 000 000 Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása 50 000 1 000 000 Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása. 30 000 2 000 000 100 000/ A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, a kötelező legkisebb létszámból illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése. hiányzó vagy kiképzetlen személy Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): - készenlétben tartás hiánya 50 000/készülék - karbantartás hiánya 30 000/készülék
15 Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér a) legfeljebb 100 m2 alapterületű:
17.
b) 101–500 m2 alapterületű: c) 500 m2 feletti alapterületű:
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
29. 30. 31. 32
Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása. Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság). Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő, a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy a tűzvédelmi tervező valótlan nyilatkozatot adott. Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt. Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza. Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket.
100 000/ rendszer 200 000/ rendszer 400 000/ rendszer 150 000/ rendszer
400 000/ rendszer 1 000 000/ rendszer 2 000 000/ rendszer 1 500 000/ rendszer
60 000
1 000 000
40 000
1 000 000
30 000
1 000 000 100 000/fő
100 000/eltiltott fő 100 000
1 000 000
100 000
1 000 000
60 000
1 000 000
100 000/munkavállaló 100 000/munkavállaló
100 000
500 000
60 000
250 000
60 000
200 000
60 000
2 000 000
16 33. 34. 35. 36. 37. 8. 39. 40. 41.
A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya. Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé. Ha a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte. A tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése. Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén. A pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése
100 000/ rendszer 50 000/ rendszer
1 000 000/ rendszer 300 000/ rendszer
60 000
130 000
30 000
1 000 000
100 000
1 000 000
100 000
1 000 000
300 000
3 000 000
20 000
60 000
100 000
1 000 000
45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1–9., és 12–13. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére az 1. melléklet 6. foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy. (4) Az 1. melléklet 10. pontja szerinti szakvizsga képesít az 1. melléklet 8. pontja szerinti, az 1. melléklet 11. pontja szerinti szakvizsga az 1. melléklet 9. pontja szerinti munkakör betöltésére is. (5) A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány (a továbbiakban: bizonyítvány) számozása a 4. melléklet szerint történik. 3. § (1) Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki a) az 1. melléklet 1–5. vagy 12. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú végzettséggel és legalább középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal, b) az 1. melléklet 6–11. és 13. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettséggel, végzettséggel és felsőszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 6. § Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és a) az 1. melléklet 5. vagy 7–9. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet 10–11. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal, tervellenőrzési gyakorlattal, vagy tűzvédelmi hatósági területen a foglalkozási ághoz kapcsolódó gyakorlattal,
18 d) az 1. melléklet 4., 12. vagy 13. pontjaiban meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipar,i vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. 7. § (1) (2)
(3) (4) (5)
(6) 8. § (1)
(2) (3)
(4) (5)
(6)
A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére. Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező – a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül – biztosítja a szakvizsga megismétlését. A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. §-ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsga-bizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. Az oktatásszervező a szakvizsgáról a 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az írásbeli vizsgaanyagokkal együtt hat évig megőriz. Az oktatásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyveket és vizsgaanyagokat a tűzvédelmi hatóságnak átadja, amely gondoskodik azok megőrzéséről. A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt – a hatósági ellenőrzés során – köteles bemutatni. Az oktatásszervezők a sikeres vizsgát tett személyekről félévente, a tűzvédelmi hatóság által meghatározott formátumban tájékoztatják a tűzvédelmi hatóságot, mely összesítést készít. Az 1. melléklet 4., 8., 9., 10., 11., 12. vagy 13. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással, melyet a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétét igazolni. Az 1. melléklet 4., 8., 9., 12. vagy 13. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközökkel, anyagokkal, melyeket a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétüket igazolni.
19 9. § (1)
(2) (3)
(4) (5)
(6)
11. § (1)
(2) (3)
A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása), b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. A tűzvédelmi hatóság dönt a szakvizsga bizonyítványok érvénytelenítéséről, amennyiben az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé. Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező köteles visszavonni. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: BM OKF). A BM OKF a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor a felkészítő tanfolyam elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát, annál az oktatásszervezőnél, amely az érvénytelen bizonyítványt kiállította díjmentesen végezheti el. Amennyiben a szakvizsgára felkészítő képzést és vizsgát más oktatásszervezőnél végzi, az érvénytelen bizonyítványt kiállító oktatásszervező köteles a képzés és vizsga költségeit megtéríteni. A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi a) a BM OKF, és b) az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező részére. A szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét a BM OKF az e rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül honlapján és Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A törzsanyagban hivatkozott jogszabályok, szabványok változását az oktatásszervezők az oktatási segédanyag és oktatási tematika összeállításánál kötelesek figyelembe venni. A szakvizsga törzsanyagának és a javasolt szakirodalom változásait a (1) bekezdésben meghatározott módon kell közzétenni. Az 1. melléklet 4., 12. vagy 13. foglalkozási ága, munkaköre, 2012. január 1. és 2012. május 1. között érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány nélkül végezhető.
(4)
20 A 2012. január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munkakörök szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványoknak felelnek meg: a) a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalkozási ágnak, b) a pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártás-vezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók foglalkozási ág az 1. melléklet 6. pont szerinti foglalkozási ágnak, c) a beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők foglalkozási ág az 1. melléklet 8. pont szerinti foglalkozási ágnak, d) a beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők foglalkozási ág az 1. melléklet 9. pont szerinti foglalkozási ágnak, e) a beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet 10. pont szerinti foglalkozási ágnak, f) a beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, valamint a kivitelezésért felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet 11. pont szerinti foglalkozási ágnak.
1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.
