A KONFERENCIA VITAANYAGA
ÉLES LAJOS mk. alezredes
A TÜZÉROSZTÁLY HÍRADÁSA ÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI
Az önjáró tüzérosztály harcával kapcsolatos alapvető feladatainak egyike a híradás megszervezése. A tüzérosztály azon képessége, hogy kommunikálni tud-e a saját alárendelt egységeivel, valamint a manővert végrehajtó erőkkel, az egyik legfontosabb tényező az egység tűztámogatás eredményessége szempontjából. A híradást tehát kritikus tényezőnek kell tekinteni bármely harctevékenység vagy feladat tervezése és végrehajtása során.
A HÍRADÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI Az önjáró tüzérosztály híradása a hatékony tűztámogatás nélkülözhetetlen eleme, megléte az osztályparancsnok felelőssége. Az osztályparancsnoknak a híradó követelmények értékelése során intézkednie kell a megfelelő híradó eszközök biztosítására, az összeköttetésre az osztályparancsnokság egyes elemeivel továbbá a támogatott, megerősített vagy szomszédos alegységekkel. A megbízható és életképes hírrendszer létesítése érdekében a tüzérosztálynak számos korlátozó tényező miatt számos hátrányt kell megoldania: > az osztálynak a sokrétű követelmények miatt korlátozott számú rádióeszköz, így rádióháló áll rendelkezésre; > az osztály állásváltása alatt a tevékenysége folytonosságának fenntartása érdekében többféle rádióforgalmi rendszert kell figyelnie; > az osztálynak nagy távolságra számos különböző részleggel kell kapcsolatot tartania, így pl. a tűztámogató, tűzmegfigyelő elemekkel, a megerősítő egységgel és az elöljáró szintű parancsnoksággal;
> az osztálynak mivel a harc üteme és sebessége nem teszi lehetővé a vezetékes híreszközök, valamint a futárszolgálat alkalmazását, egyre inkább a rádió összeköttetésre kell hagyatkoznia. A híradó rendszerek megszervezésének alapelvei:[1] > előljárótól az alárendelt felé; > előljárótól az alárendelt felé; > támogatótól a támogatott felé; > megerősítőtől a megerősített felé; > balról jobbra.
A híradó rendszerrel szemben támasztott követelmények
A fegyelem A híradó rendszerek fegyelme az összegyűjtött információk áramlásának, feldolgozásának, irányokba terelésének és parancsnokok számára való jelentésének az irányítása. A jelentési rendszerek, szabványosított üzenetszöveg-formátumok és jelentések, elsőbbségi képességek, megelőzési képességek, hívójel kijelölések, útvonal jelzések, az eljárások minimalizálása és más fizikai és eljárási intézkedések fegyelmezik a híradó rendszeren belüli információáramlást. Ez az elv elsőbbségi sorrendet állít fel az információáramlásban. A megbízhatóság A megbízhatóság azt jelenti, hogy a rendszer a kellő pontossággal és minden időben képes működni. A megbízhatóság a következő módokon biztosítható: alternatív összeköttetési formákról, az elektromágneses zavarás és megtévesztés elleni rendszabályok életbe léptetésével és hatékony logisztikai biztosítási programok kialakításával. A rugalmasság
A rugalmasság annak érdekében szükséges, hogy a változó helyzetek és szerteágazó hadműveletek szabta követelmények kielégíthetők legyenek minimális veszteséggel vagy késlekedéssel. A rugalmasság az a képesség, amely támogatást tud nyújtani a területen elhelyezkedő egységeknek kedvezőtlen feltételek esetén is. A rugalmas rendszerekre jellemző tulajdonságok, hogy többféle eszközből állnak, többféle csatornával rendelkeznek, mozgékonyak (képesek együtt mozogni a támogatott erőkkel), és modul rendszerűek (könnyű javítani, illetve kicserélni a meghibásodott elemeket). A rugalmasság egy szükséges kiegészítés az olyan más elvek mellé, mint interoperabilitás, túlélőképesség, kompatibilitás. Az információs elsőbbség A híradó rendszerek kapacitása véges, tehát a parancsnoknak prioritási sorrendbe kell rakni az összes híradással kapcsolatos követelményeket. A biztonságosság A biztonságosság az a képessége a rendszereknek, hogy védi a továbbított információt az illetéktelen felhasználóval, illetve felderítéssel szemben. A biztonságosság további szempontja, hogy védelmet nyújt az elektronikai hadviselés felderítésével szemben. Az időbeniség, a rendszer sebessége A rendszer sebessége legyen elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye az üzenet aktualitását, időszerűségét. Azon tulajdonság, hogy a meghatározott időn belül képes az információk továbbítására. A gazdaságosság A gazdaságosság azt jelenti, hogy időbeni kommunikációt tegyen lehetővé minimális számú kezelőszemélyzet és eszköz igénybevételével. Az interoperabilitás A híradó rendszereknek rendelkezni kell az ahhoz szükséges interoperabilitás-sal, hogy biztosítsák a sikert a szövetséges közös hadműveletekhez. Az inter-
operabilitást akkor lehet elértnek tekinteni, amikor az információk vagy szolgáltatások cseréje közöttük és használóik között közvetlen és kielégítő.
A rendelkezésre álló eszközök és híradás A híradó rendszerek a különböző híradó eszközök függvényében változnak, lehetnek vizuális eszközök, futár eszközök, rádió és vezetékes híradó eszközök. Minden egyes kommunikációs eszköz más és más képességgel és korláttal rendelkezik. Az adott szituációban alkalmazott eszköznek ki kell elégítenie a helyzet által támasztott követelményeket. Az eszközöket úgy kell alkalmazni, hogy azok kiegészítsék egymást, ily módon elégítsék ki a kommunikációval szemben támasztott követelményeket. A híradás megbízhatósága nagymértékben növelhető, ha a rendelkezésre álló valamennyi eszközt alkalmazzák. A futárhíradás A futárhíradás az egyik legmegbízhatóbb, rugalmas és biztonságos kommunikációs rendszer. A futárszolgálat képes minden típusú információt kezelni, továbbítani beleértve az olyan terjedelmesebb üzeneteket is, amelyeket más rendszerek nem képesek. Főbb hátrányai közé tartozik az a tulajdonsága, hogy nem áll rendelkezésre elegendő személyzet és eszköz, továbbá viszonylag lassú. Hibája még, hogy a futárhíradást befolyásolja a terep és időjárás, valamint a harchelyzet alakulása. Vizuális és hanggal működő rendszerek Előnyük, hogy a vizuális vagy hangjelek előállítása során csupán korlátozott elektronikus jellemvonásra tesznek szert. Nem sugároznak ki rádiófrekvenciás jeleket, így az elektronikai hadviselés számukra nem jelent fenyegetést. Hátrányuk a harctevékenység során keletkezett zaj, por és füst, valamint a korlátozott távolság, amely számos jelzést vagy kiadott jelet eltakarhat. Rádiórendszer
A rádiónak számos előnye van az előző rendszerekhez viszonyítva. Nincs szükség pl. fizikai kapcsolatra, ezért a rádióadás nagy területeket, nagy távolságokat tud áthidalni igen gyorsan. Könnyen létrehozható a rádiókapcsolat és minimális élőerő igénye van a működtetéshez. Ha szükséges, távolabb helyezhető el e tevékenység központjától, illetve, hogy nagy távolságokat tudjon áthidalni, átjátszó állomásokkal kombinálható. További előnye, hogy képes az adás kódolására, és ily módon lehetővé teszi az információ védelmét. Hátránya, hogy rádió iránymérő berendezéssel az adók bemérhetőek, helyük meghatározható, a rádiózavarással pedig a rendszer használhatatlanná tehető. A rádió ezen kívül érzékeny az ún. kölcsönös zavarokra (az antennák túl közel helyezkednek el egymáshoz, a szomszédos frekvenciákon működő rádiók által okozott áthallásra, zavarásra), valamint a nagyfeszültségű vezetékek, generátorok vagy egyéb kisugárzó eszközök, így pl. mikrohullámú adók és lokátorok közelében történő elhelyezés által okozott elektromos zajokra. Vezetékes rendszer A vezetékes rendszer szintén számos előnnyel és hátránnyal bír más eszközökhöz viszonyítva. Biztonságosabb, mint a rádió, a vizuális vagy hangrendszerek, azonban nem szabad teljes mértékben biztonságosnak tekinteni. A vezetékes rendszerek különösebben nem sebezhetőek az elektronikai hadviselés eszközeivel, azonban rendkívül érzékenyek az ellenséges tüzérség által okozott károkra, de a saját lánctalpas eszközök is kárt okozhatnak a vezetékes hálózatban. Az elektronikai hadviselés eszközeivel szembeni korlátozott sebezhetősége miatt a vezetékes híradás a védelmi harc esetén alapvető hírrendszer. Ezen kívül előnyös lehet alkalmazása a támadó harc esetén is, amikor a helyzet és idő megengedi. A vezetékes rendszernek vannak kifejezett előnyei a rádió híradással szemben, azonban vannak kifejezetten hátrányos tulajdonságai is. Először is nem mozgékony. Kiépítésük előtt gondosan meg kell tervezni a nyomvonalat és a kiépítése több időt, személyzetet és eszközt igényel, mint más rendszeré.
A híradás felelősei
A parancsnok A parancsnok felelős a parancsnoksága alá tartozó híradó rendszer alkalmazásáért és helyes használatáért. Az ő felelőssége továbbá az elöljáró parancsnokság
rendszerén belüli üzemeltetés. Felelős a parancsnokságon belüli különböző híradóhálók létesítéséért, irányításáért, koordinálásáért és fenntartásáért. A parancsnok intézkedésének megfelelően a felelősséget a híradótiszt gyakorolja. Az osztály-híradótiszt Az osztály híradó tisztje az osztály törzsfőnök irányítása alatt tevékenykedik, felelős az osztály híradó rendszereivel kapcsolatban. A híradótiszt javaslatot tesz a híradókiképzéssel és tervezéssel, valamint a vezetési pontok híradó szempontból történő kiválasztásával kapcsolatban. Elkészíti a tűztámogatási terv híradásra vonatkozó részét. Az osztályon belül felügyeli a híradó tevékenységet, beleértve az osztály híradó rendszerének telepítését, működtetését, üzemeltetését és fenntartását.
A TŰZTÁMOGATÓ RENDSZER RÁDIÓHÍRADÁSA
A tűztámogató rendszer összesített rádióhíradását az 1. sz. táblázat, illetve az 1-6. ábrák szemléltetik. Az alkalmazott rövidítések: > V - a rádióforgalmi rendszerben vezető állomás > T - a rádióforgalmi rendszerben tagállomás > B - a rádióforgalmi rendszerbe beléphet
1. táblázat. Tűztámogató rendszer rádiómátrix
1. sz. ábra: A gépesített lövészdandár tűzvezető rádióforgalmi rendszere
2. sz. ábra: gépesített lövészdandár tűztámogató rádióforgalmi rendszere
3. sz. ábra: Osztályparancsnoki rádióforgalmi rendszer
4. sz. ábra: Felderítő és adatgyűjtő rádióforgalmi rendszer
5. sz. ábra: Gépesített lövészzászlóalj tűztámogató rádióháló
6. sz. ábra: Harckocsizászlóalj tűztámogató rádióháló
7. sz. ábra: Önjáró tüzérüteg rádióhíradása
A HÍRADÓRENDSZER ÉRTÉKELÉSE
A helyzetértékelésnél a rendszerek jellemzői, a szolgáltatásaik, ezen szolgáltatások biztosításához szükséges erők és eszközök kerültek értékelve lettek. A tábori hírközpont analóg eszközökből épül fel, mozgékonysága alacsony, áttelepítése nehézkes. A települési hely kiválasztásával szemben magasak a követelmények. A jelenleg rendszerben lévő rádióberendezések jelentős része korszerűtlen. Szolgáltatásaik hagyományosak, nagyobb részük semmiféle automatikával sem rendelkezik, szinte teljesen hiányoznak az aktív zavarvédelmet, automatikus összeköttetés felvételt és fenntartást biztosító korszerűbb berendezések. Kezelésük bonyolult, időigényes kiképzést követelnek. Az eszközök analóg átviteli csatornát biztosítanak, így nem teszik lehetővé a korszerű vezetést és irányítást támogató számítástechnikai eszközök, informatikai rendszerek számára szükséges adatkapcsolatok létesítését.
Tömeges működésük esetén a kapcsolatok biztonságos üzeme kétséges, mivel kevés a kiosztható frekvenciák száma. Zavarvédettségük alacsony, méretük, súlyuk döntő többségben az optimálisnál nagyobbak. Információvédelmük nincs megoldva. A korszerű berendezésekkel csak hagyományos üzemmódokban, megfelelő rendszabályok betartásával képesek együttműködni. A meghibásodások valószínűsége nagy, ugyanakkor az eszközök műszaki felépítéséből adódóan a blokkcserés javítás nem alkalmazható. Az eszközök alkalmazását korlátozza a fizikai elöregedés, a hordozó járművek állapota. Mindezeken kívül a tüzérosztály híradásának megszervezése során további gondot jelent, hogy a dandár tűztámogató részleg, a tüzérosztály felderítő tiszt, a zászlóalj tűztámogató részlegek, a század tűztámogató és tűzmegfigyelő részlegek, a lézeres tűzmegfigyelő csoportok részére biztosított gép- és harcjárművek kevés számú, mindössze 1-1 darab URH rádióval rendelkeznek (BMP-1, 1 klt. R-123 rádió). A szükséges összeköttetések biztosításához így a legfontosabb részlegeknél a dandár állományából híradó megerősítés szükséges, pl. R-130/G rádióállomás a híradó század állományából. További megoldás lehet, hordozható URH rádiókészülékek (pl. R-159) telepítése és tulajdonképpen csak vevőként történő üzemeltetése mindazon rendszerekben, ahol elsősorban az információk vétele a döntő többségű. Összességében a tüzérosztály megbízható és folyamatos híradása elengedhetetlen a harctevékenység előkészítése és a harc megvívása során. A híradás megtervezése, megszervezése, telepítése és folyamatos üzemeltetése körültekintő és komoly feladatot ró az osztály híradó, valamint nem híradó beosztású, de híradó eszközt kezelő állománya részére.
[1] A szárazföldi NATO erők közötti összeköttetés biztosítása. STANAG 2101.
