A TVK CSR tevékenységének elemzése a munkavállalók és az érintett lakosság körében

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet

A TVK CSR tevékenységének elemzése a munkavállalók és az érintett lakosság körében

Fige Tímea 2013.november 04.

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 4 A CSR kutatás tevékenységre vonatkozó kutatás keretei ...................................................... 5 CSR tevékenység vizsgálatának elméleti háttere .................................................................. 7 A bázis vállalat bemutatása ................................................................................................. 18 A TVK jelenlegi CSR tevékenysége ................................................................................... 24 Belső szociális felelősség- Munkahelyi CSR .................................................................. 24 Külső szociális felelősség ................................................................................................ 30 Környezeti felelősség ....................................................................................................... 34 Gazdasági felelősség ........................................................................................................ 42 Kutatáshoz kapcsolódó hipotézisek ..................................................................................... 44 Eredmények elemzése ......................................................................................................... 45 Következtetések, javaslatok................................................................................................. 59 Összefoglalás ....................................................................................................................... 62 Idegen nyelvű összefoglaló ................................................................................................. 63 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 65 Táblázatok és ábrák jegyzéke .............................................................................................. 69 Mellékletek .......................................................................................................................... 70

2

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet nyilvánítsak Dr. Nagy Szabolcs témavezetőmnek (konzulensemnek) a szakdolgozat során adott hasznos ötleteiért és tanácsaiért, ami nagyban hozzájárult a munkám elkészítéséhez. Ezen kívül hálával tartozom Pálffy Gábornak, a TVK kommunikációs vezetőjének, aki észrevételeivel, ötleteivel támogatta munkámat, illetve rendelkezésemre bocsátotta az elkészítéshez szükséges információkat. Természetesen köszönettel tartozom a családomnak, páromnak, barátaimnak is, akik végig szeretetükkel támogattak az egyetemi tanulmányaim alatt. Végül, de nem utolsó sorban pedig szeretném megköszönni a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar valamennyi oktatójának és dolgozójának azt a munkáját, amivel támogatták a tanulásomat, képzésemet, fejlődésemet az egyetemi éveim alatt.

3

„A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de arra már nem, hogy kielégítsék mindenki mohóságát” Mahatma Gandhi

Bevezetés Az általam választott szakdolgozati téma a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának komplex vizsgálata, ezen belül is egy vállalat, a tiszaújvárosi telephelyű Tiszai Vegyi Kombinát CSR tevékenységének az elemzése. Az alapja, amiért ezt a témát választottam, hogy, mindig is érdeklődtem a környezetvédelem iránt, folyamatosan foglalkoztattak a különböző társadalmi problémák, illetve az hogy, hogyan lehet ezeket megoldani. Amint belemerültem ezeknek a problémáknak a feltérképezésébe, nem sok időbe telt el, mire eljutottam a különböző nagyvállalatokig és az általuk felvállalt vagy nem felvállalt társadalmi felelősségig. Úgy gondolom, hogy az egyének szintjén is nagyon sokat tehetünk, hogy társadalmunk élhetőbb hellyé váljon, azonban a nagyobb környezeti és társadalmi problémák megoldására nagyobb szereplőket kell bevonni, például a különböző multinacionális vállalatokat. Szakdolgozatom középpontjában a vállalat CSR tevékenységének hatékonyságvizsgálata áll, pontosabban megfogalmazva egy összehasonlító hatékonyság vizsgálat, amit a vállalat alkalmazottai és a környékbeli lakosok körében mértem fel. A célom az, hogy kiderítsem, milyen eltérések vannak egy vegyipari vállalat megítélését illetően e két szegmens körében. Ehhez egy kérdőíves lekérdezést alkalmaztam. A kutatási eredményeimben fényében javaslatokat fogalmazok meg az észlelt CSR tevékenységgel kapcsolatosan.

4

A CSR kutatás tevékenységre vonatkozó kutatás keretei A kutatás célja A környezetünk és társadalmunk védelme fokozott figyelmet igényel. A különböző médiaszolgáltatók egyre több természeti katasztrófáról, társadalmi egyenlőtlenségekről tudósítnak, amit a nagyvilágban lehet tapasztalni. Fontos, hogy egyéni szinten is megpróbáljuk megoldani ezeket a problémákat, azonban a kutatásom nem konkrétan erre a témára fog összpontosulni: a nagyvállalatok, mint például a TVK is, sokkal nagyobb és intenzívebb hatást tudnak elérni ezeknek a problémáknak a megoldására, és erre meg is vannak a megfelelő eszközeik. Napjainkban a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző társadalmi célú tevékenységek támogatására, ebből kifolyólag úgy gondolom, igazán aktuális téma. Nem elég azonban folytatni ezeket a tevékenységeket, tudni kell, hogy mennyire hatásosak. Ebből kiindulva a kutatásom célja egy összehasonlító hatékonyság vizsgálat, ahol megvizsgálom: 

milyen a vegyipar, illetve a TVK megítélése mind a környékbeli lakosok, mind pedig az alkalmazottak körében,



mennyire eredményes a TVK CSR tevékenysége, mennyire értékelik a környékbeli lakosok, illetve a munkavállalók a vállalat társadalomért tett munkáját,



csökkenthető-e egy vállalattal, iparággal (vegyipar) szemben kialakult negatív attitűd a különböző társadalomért tett tevékenységekkel,



továbbá a két vizsgált szegmens (külső és belső érintettek) eredményeinek összehasonlítása, az esetleges eltérések okainak feltárása,



javaslattétel, miként csökkenthetők ezek az eltérések, illetve hogyan hidalhatók át a ezek a problémák.

5

A kutatási probléma A kutatásom középpontjában az a probléma áll, hogy az egyes érintettek, legyen az külső (környékbeli lakosok), vagy belső (vállalat alkalmazottjai) érintett, nem mindig ugyan azt látják, érzékelik a vállalat CSR tevékenységéből, mint amit a vállalat valójában megvalósít, vagy szeretne, hogy lássanak belőle. Kialakulhat egy bizonyos szintű kommunikációs rés, amit valahogyan át kell hidalni.

A kutatás módszere A kutatásom folyamán kvantitív módszert alkalmaztam, ezen belül is egy kérdőíves megkérdezést találtam a legmegfelelőbb módszernek. A mintavételi technikám önkényes mintavétel. A minta nagyság 150 fő, ami körülbelül 50-50%-os arányban oszlik meg a Tiszaújváros és környékbeli lakosok, illetve a TVK alkalmazottai között. A mintavétel október második hetében valósult meg. A minta 95%-os megbízhatósági szintjén a hibahatár 10.3 és 10.6. A kérdések jellegét tekintve főként zárt kérdésekkel dolgoztam, néhány helyen azonban meghagytam az egyéb válaszadási lehetőséget is. A kérdések tematikája a következő: 

A vegyipar általános megítélésére vonatkozó kérdések



A TVK társadalmi felelősségvállalási ismertségének felmérése, négy témakörre osztva: külső-belső, környezeti és gazdasági felelősség



A TVK szponzorációs tevékenységére vonatkozó kérdések



A CSR tevékenység általános megítéléséhez és ismeretéhez kapcsolódó kérdések

A kérdőív csakis online platformon készült el, amihez a Google egyik alkalmazását, a „google docs”-ot, használtam. A Tiszaújváros és környéki lakosok kérdőív lekérdezésénél különböző közösségi oldalakat hívtam segítségül, a TVK alkalmazottai pedig egy belső levelezési rendszeren tölthették ki a kérdőívet.

6

CSR tevékenység vizsgálatának elméleti háttere Fogalmak, konceptualizálás

A különböző szakirodalmak különböző módon fogalmazták meg a CSR fogalmát. Ebből szeretnék néhányat bemutatni. Magának a CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenységnek, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának a meghatározásakor több tényezőt, fogalmat kell figyelembe venni, hiszen egy összetett folyamatról van szó. Önkéntesség: Olyan társadalmi tevékenység, amiért annak végzője nem fogad el ellentételezést vagy bármilyen anyagi vagy nem anyagi juttatást. Ezeket a tevékenységeket jellemzően nem saját hasznunk érvényesülése céljából végezzük, hanem egy magasabb cél, például mások megsegítése miatt. Nagyon sokféle típusban jelentkezhetnek ezek a tevékenységek (Czike – Kuti, 2006). Szponzorálás: „ A szponzoráció definíciószerűen két fél üzleti alapú együttműködése, amelyek során a jogtulajdonos lehetővé teszi, hogy üzleti partnere

a jogtulajdonos

programjához1 kapcsolódó kommunikációs helyzetekben megszólítsa annak közönségét. „ (Kassai, 2008, 4. o.) A szponzorálás megítélését több szerző különbözőképpen látja. Tóth Gergely szerint, ha egy vállalat azt vallja, hogy társadalmi felelősségvállalása kimerül az adományozás és szponzorálás területén, akkor könnyen bajba kerülhet. Ugyanis, ha túl keveset adományoz, nevetségesnek tünteti fel magát, azonban ha túl sokat, veszélybe sodorhatja a vállalati profitot. ( Tóth, 2000a) Filantrópia: Emberbarátságot jelent. A filantrópia esetében az adakozás célja, hogy az adakozó belső lelki szükségletének érzi, hogy támogassa az általa fontosnak tartott célokat . A

1

Program kifejezés alatt egyrészt a szó szoros értelmében vett műsorokat, eseményeket kell értenünk. ( Sport,

kulturális- művészeti, szociális és közösségi események) , másrészt a szó tágabb értelmében minden olyan kommunikációs helyzet, amely a jogtulajdonos által képviselt tulajdon. – úgy mint szervezet, esemény, sportoló –színész szereplése által jön létre.

7

különbség éppen ezért a szponzorálás és a filantrópia között az, hogy a szponzorációnál valamilyen kézzel fogható, leginkább anyagi haszon áll a jótékony cselekedettel szemben, addig a filantrópia esetében éppen az önzetlenség, az emberbarátság a jótékonyság alapja. (Béry, 1929) CSR tevékenység alatt a vállalatok az üzleti tevékenységükben önkéntesen vállalt szociális és környezeti

szempontok

érvényesítését

értjük,

amely megmutatkozik

a

különböző

partnereikkel fenntartott kapcsolatokban is. Rengeteg szakkönyv, folyóirat fogalmazott meg definíciókat ezzel kapcsolatban. A következőkben ezt szeretném bemutatni: Társadalmi felelősségvállalás: „Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.” (Watts, 1998, 6. o.) „Canadian Centre for Philanthropy” rendkívül rövid, frappáns definíciót publikált: „Olyan menedzsment gyakorlatok, amelyek biztosítják, hogy a vállalat minimalizálja működésének negatív hatásait a társadalomra, miközben maximalizálja a pozitív hatásokat” (Kercher, 2007, 2. o.) Carrol szerint a CSR négy szintre tagolható: az első szint a pénzügyi felelősség, azaz a vállalat működésének az alapja a profit, a második szint a jogi előírásoknak való megfelelés. Az első kettő az Európai Unió szabályozása szerint még nem tartozik közvetlenül CSR-hoz. A harmadik szinten a társadalom által elvárt etikus viselkedés található, a negyedik szinten pedig a filantropikus felelősség, amely inkább csak kívánalom a társadalom egyes csoportjai felől. A négy szintet a következő ábra kivallóan szemlélteti.

8

1. ábra: Carrol féle CSR piramis Forrás: Carrol, 1991 Az Európai Unió zöld könyve szerint: „ A CSR egy olyan megközelítés, amely szerint a vállalatok önkéntes alapon környezeti és társadalmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe és az érdekelt felekkel való kapcsolatukba” (Európai Bizottság, 2001, 8.o.) Nem mindenki gondolja azonban azt, hogy az előző gondolkodásmódok, ill. cselekedetek javára válna egy vállalatnak. Vannak a filantróp elképzeléssel ellentétes nézőpontok is. Milton Friedman (1970) azt nyilatkozta „Business of business is business”. Ezzel arra utalt, hogy egy vállalat elsődleges feladata a profit maximalizálása, nem pedig a jótékonykodás. A Nobel díjas közgazdász ezt a véleményét a New York Times-ban megjelentetett cikkében publikálta, mely három hipotézisen alapszik: • A vállalat nem egy emberi lény, hanem egyének összessége. Csak az embereknek van lelkiismerete, az ő feladatuk a jótékonykodás. Egy cégen belül minden egyén maga felelős a cselekedeteiért. • A menedzserek az elsődleges feladatuk és felelőssége, hogy a részvényesek érdekében cselekedjenek, minden más cél, árulásnak minősül. • A vállalati menedzserek hatáskörébe nem tartozik bele minden társadalmi probléma megoldása, ez sokkal inkább az állam feladata kell, hogy legyen. Egyrészt a menedzserek nem képesek eldönteni, hogy mi a társadalom legjobb érdeke, másrészt nem demokratikusan választották őket a társadalmi célok elérésére. (Melynicsok, 2010a)

9

Látható, hogy nagyon sokféle definícióval és megfogalmazással lehet találkozi a témakörrel kapcsolatban. Egyes definíciók sok hasonlóságot rejtenek magukban, mások teljesen új megközelítéseket tárnak fel. Véleményem a társadalmi felelősségvállalásról alkotott definíciót tekintve leginkább az Európai Bizottság által megfogalmazott definícióval ért egyet.

Tehát azzal, hogy a

vállalatoknak a környezeti és társadalmi szempontokat is be kellene építeni az üzleti tevékenységükben. Zsolnai Ádám szerint a különböző gazdasági, politikai és társadalmi döntések komplex döntési helyzetben születnek, és az ilyen döntéseknek jellemzően hosszú távú hatásuk van, és nem csak a döntéshozókra, hanem az érintettekre is nagy hatással vannak. ( Zsolnai, 2000)

A CSR rövid története

A CSR kifejezés eredete sokak szerint vitatott. A mai értelemben vett CSR kialakulásának története az Egyesült Államokba, az 1950-es évekre vezethető vissza. Howard Bowen – „Az üzletember társadalmi felelőssége” című, 1953-ban megjelent könyve indította el a téma iránti érdeklődést. 2 Ezek után több szakértő fejében megfogalmazódott a gazdaság és a természet egyensúlya iránti igény. Ez a felvetés az 1970-80-as években már szinte teljesen elfogadottá vált. J. W. Mcguire úgy fogalmazta meg az Üzlet és társadalom című könyvében ezeket a kezdeményezéseket, hogy a vállalatnak éppen annyira kell felelősen viselkednie, mint a társadalomnak. (Andriof, 2002.) Egyesek egy nagy biztosítót hoznak fel példaként, amelynek már a 70-es években volt Vállalati Felelősség Osztálya, mások a nagy amerikai céges botrányoktól, sőt egyenesen a Watergate ügytől3 (kampányfinanszírozás) eredeztetik a „mozgalmat”. (Tóth , 2007a)

2

Howard Bowen -„Az üzletember társadalmi felelősségei” a CSR egy modern korszakát indította el

3

A Watergate botrányt arról a washingtoni hotelről nevezték el, ahol az ügyet elindító betörés történt. Betörtek a

Watergate-ház egyik, irodának használt lakásába és a kárvallott Larry O'Brien, az amerikai Demokrata Párt

10

A XIX. és a kora XX. században olyan nagyvállalkozókat hozhatunk fel példaként, akik saját munkásaiknak épített házakat, óvodákat, öregotthonokat. Sokan úgy vettek részt a szociális felelősségvállalásban, hogy az élethosszig tartóan alkalmazták munkavállalóikat, sőt akár a munkások gyermekeinek keresztapai szerepeit is elvállalták bizonyos esetekben. A vállalati felelősségről szóló vita elsősorban az Egyesült Államok vált jelentőssé, és Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász 1970-es cikkétől szokás származtatni. Friedman, ahogyan már korábban is említettem, elutasította, hogy a vállalat nem alapküldetésébe (részvényesi érték növelése, egyszerűbben a nyereség maximalizálása) tartozó dolgokkal foglalkozzon. Véleményével nem volt egyedül. CSR mozgalom indítójának talán az üzleti etikára szakosodott Kenneth Goodpaster, valamint a vállalatirányítást oktató John B. Matthews 1982-ben megjelent cikkét tekinthetjük. Ezekben az időkben a definíciók egyre pontosabbá kezdtek válni, egyre több üzletembert, szakértőt, tudóst kezdett foglalkoztatni ez a téma. Már a 80-as években felmerült a kérdés: a CSR tevékenység mennyire lehet gazdaságos egy vállalatra nézve. Az 1990-es években megindult a globalizáció, ami természetesen magával hozta a természet hanyatlását és a különböző társadalmi ellentétek kiéleződését. Ez szinte egyenes út volt ahhoz, hogy a vállalatok több figyelmet fordítsanak a társadalmi felelősségvállalásukra. Fontos lépés volt a CSR életében az ENSZ 1992-ben megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciája.4 Ez a konferencia hozzájárult számos olyan világszervezet megalakulásához, mint például a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsához. Az elmúlt években pedig ez a folyamat tovább terjedt, több hasonló egyezmény született (Kyoto), és lassan, de biztosan elterjedt a ma is használt és divatos kifejezés a CSR.

akkori elnöke volt. Ez az esemény Richard Nixon elnök lemondásához vezetett. A vádak az elnök ellene: Politikai tanácsadója azt állítja, hogy Nixon személyesen adott utasítást a Demokrata Párt irodájába való behatolásra, mert lehallgató készüléket akart elhelyeztetni a szobában. 4

Rio de Janeiróban megrendezett csúcstalálkozó, amelyet korunk világméretű környezeti problémáira és a

fejlődés alapvető kérdéseinek megoldása miatt hívtak össze. 178 ország küldöttei fogadták el a Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről c. dokumentumot, valamint a Keretegyezményt a Biológiai Sokféleségről és az Éghajlatváltozásról.

11

A “Valóban felelős vállalat”

Felmerülhet a kérdés: Mitől lesz társadalmi-környezeti értelemben valóban felelős egy vállalat? A vállalati felelősség vállalás manapság egyre kevésbé vitatott mind a társadalom, mint a gazdaság szereplői között. Egyre jobban terjednek a különböző szabványok, sőt a vállalati felelősségvállalás eszközei, eszköztárai is. Az Egyesült Államokban elsősorban a kutatók és közgazdászok, az Európai Unióban a jogszabályalkotók és tanácsadók kedvenc területévé vált. Ma már minden magára adó nagyvállalatnak van CSR bizottsága, osztálya, jelentése, vagy legalább felelőse. Mialatt egyre kevesebb szélsőséges, radikális multi-ellenző van, sokak szerint a nagyvállalatok hatalma körüli legitimációs5 válság eloszlatásához nem járult hozzá a „valóban felelős vállalat” szemléletmód.(Tóth, 2007b) A társadalmi felelősség értelmezésébe mindenképpen belesorolják a környezetvédelmet, gazdasági mutatókat, szponzorációt, távolabbról a minőségbiztosítást, munkavállalói elégedettséget. E téren hihetetlen szabvány-, címke- és irányelv dömpingnek lehetünk tanúi. A sort az ISO 9001 nyitotta, majd jött az ISO 14001 és a 18001 a környezetközpontú irányítási rendszer szabványa, európai ikertestvérével, az EMAS-szal. Az Európai Bizottság mellett egyre nagyobb szerepet vállalt ezeknek a kérdéseknek a megvitatásában az ENSZ is (Global Compact, Tisztább termelési mozgalom). Ezen kívül egyre népszerűbbé váltak a környezetbarát termékek forgalmazása és fogyasztása is. Itt is megjelentek különböző szabványosítások, ezek közöl a legmeghatározóbb a német „kék angyal”6

5

Valamilyen jogszabály vagy megbízatás törvényszerűségének elismerése vagy megerősítése

6

Der Blauer Engel: A legrégebben létrehozott címke a termékek és szolgáltatások környezettel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos minősítésére. A kék angyal elnevezés nem a hivatalos verzió, de a köznyelvben így használják.

12

Tóth Gergely szerint a valóban felelős vállalatnak szigorú feltételei vannak, és csak azt nevezhetjük tényleg felelős vállalatnak, aki ezeknek a feltételeknek megfelel: A valóban felelős vállalatra igaznak kell lennie, hogy: •

„Magát a rendszer részeként, nem „potyautasként”, tisztán sajáthaszon-maximalizáló

egyedként értelmezi, •

Felismeri, hogy a fenntarthatatlanság (a környezet pusztulása és a fokozódó társadalmi

igazságtalanság) korunk legfontosabb kihívása, •

Elismeri, hogy a vállalatoknak és a kormányoknak gazdasági súlyukhoz mérten

munkálkodniuk kell a megoldásokon, •

Őszintén felméri saját súlyát és hozzájárulását a problémákhoz (a legjobb, ha

hozzájárulásának két-három fő területére koncentrál), • Tervszerűen, koncentráltan és fokozatosan lényegi lépéseket tesz a fenntarthatóbb világért.” (Tóth, 2007, 24- 89.o.)

A CSR tevékenység eszközei

Az EU, és főleg annak németnyelvű országai a CSR mozgalom „epicentrumának” számítanak. Ausztriában több katalógus is készült a CSR eszközökről, a Német Környezetvédelmi Minisztérium e könyv megírásának pillanatában legfrissebb eszköztára közel kétszáz oldalon részletezi, az Európai Unió kiváló katalógusa (EC [2004]) pedig öt kategóriába gyűjti az eszközöket. Ezek a következőek: 1. Magatartási irányelvek 2. Vállalatirányítási szabványok 3. Jelentések 4. Címkék, azaz terméktanúsítványok 5. Társadalmilag felelős befektetések (Tóth, 2007c) Magatartási irányelvek: A legtöbb komoly nagyvállalat ma már használ magatartási irányelveket (angolul: Code of Conduct, magyarul magatartási, etikai kódexnek is hívják), amely pontosan meghatározza az általa vallott értékeket, magatartásformákat. Ezek a 13

dokumentumok az értékek mellett a vállalati kultúrát is tükrözik.. A legismertebb irányelvek közé tartozik az ILO Nyilatkozat. Különböző vállalati szabványok: Biztosítják a megfelelő szabályok szerinti működést. Ilyen például az ISO 26000: ami, egy iránymutató szabvány és ajánlásokat fogalmaz meg a társadalmi felelősségvállaláshoz. Ezen kívül még természetesen sok más szabvánnyal is találkozhatunk (AA 1000, SA 8000). Vállalati jelentések: Legjellemzőbb és legismertebb formája a vállalati jelentéseknek a General Reporting Initiative által készített jelentések. A kezdeményezést 1997-ben bocsátotta útjára a CERES (Coalition for Environmentally Responsible Economics) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). GRI egy olyan non-profit szervezet, ami a gazdasági fenntarthatóság kérdését vizsgálja. A GRI útmutató két legfontosabb oszlopa a jelentéstételi alapelvek gyűjteménye, valamint a fenntarthatósági mérőszámok listája. A lefektetett 10 alapelv a lényegesség, érintettek bevonása, fenntarthatósági összefüggések, teljesség, egyensúly,

összehasonlíthatóság,

megbízhatóság.

pontosság,

időszerűség,

egyértelműség,

végül

a

A jelentést különböző szempontok alapján lehet elkészíteni: vállalkozás

általános jellemezése, céljai, stratégiája, elért eredmények, tulajdonosi szerkezet, stb. Terméktanúsítvány: Céljuk, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak egy adott termékről és a mögötte lévő vállalat felelősségéről. Társadalmilag felelős befektetések: Angol rövidítése a SRI (Socially Responsible Investment). Jelentése, hogy a tudatos befektetők ne csak a hozamok alapján válasszák meg megtakarítási formájukat, hanem a pénz felhasználása szerint is. (Tóth, 2007, 44-49.o.)

A CSR tevékenységet folytató vállalatok csoportosítása

Philip Kotler és Nancy Lee szerint a vállalatok 6 főbb csoportba oszthatóak társadalmi felelősségvállalásukat illetően. A legtöbb támogatás valamelyik kategóriába besorolható. 1. Célhoz rendelt promóciók: a vállalat ebben az esetben pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokat ad. Lehetséges, hogy a vállalat egyedül vállalja fel ezt a kötelezettségét, de 14

az is előfordulhat, hogy több cég egymással összefog a közös cél érdekében. A legfontosabb cél a fontosság és a tudatosság megteremtése, figyelemfelkeltés, önkéntességre, adakozásra, jótékonykodásra való ösztönzés. Főleg különböző kommunikációs eszközökkel próbálják meggyőzni az embereket az előbb említett célokról. 2. Ügyhöz rendelt marketing: a vállalat ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy bevételének egy bizonyos százalékát jótékony célokra fordítja. Ezt az összeget egy adott értékesített termékmennyiség után különíti el a különböző jótékony célokra. 3. Vállalati társadalmi marketing: az elsődleges cél a különböző közösségi ügyek támogatása, mint az egészségügy, környezetvédelem, közbiztonság, jólét. Az ilyen jellegű tevékenységükkel akarják ösztönözni a társadalom más tagjait, hogy ők is hozzájuk hasonlóan felelősen viselkedjenek. 4. Vállalati jótékonykodás: ez a leghagyományosabb módja az adakozásnak, jótékonykodásnak. Ebben az esetben az adomány közvetlen úton jut el a jótékonysági szervezetekhez. Leginkább pénz formájában történik az adakozás, de bizonyos esetekben előfordulhat anyagi juttatás is. 5. Közösségi önkéntes tevékenység: a vállalat a dolgozóit, munkatársait ösztönzi arra, hogy vállaljanak önkéntes munkákat. 6. Társadalmilag felelős üzleti gyakorlat: a vállalatok saját kezdeményezésre alkalmaznak jóléti, közösségi, környezetvédelmi területekre vonatkozó befektetéseket. Ezeket a tevékenységeket is végezheti egyedül, illetve együttműködve más szervezetekkel. (Kolter-Lee, 2007)

CSR tevékenység Magyarországon

A CSR tevékenység megjelenése viszonylag új keletű dolog Magyarországon, ennek ellenére viszonylag gyorsan elterjedt. Manapság a vállalatok már olyan költségvetést illetve stratégiát készítenek, amiben természetesen az ilyen jellegű költségek is felmerülnek.

15

Magyarországon legfőképpen a multinacionális vállalatok felbukkanása adott elsődleges alapot a CSR kiépüléséhez. Nemcsak a vállalatok számára, hanem a társadalom különböző tagjai számára is idegen volt még ez a kifejezés, sokan még manapság nincsenek tisztában ezzel a fogalommal. Kutatásom során megismerkedtem egy, a GKI által, 2007-ben készített kutatással, ami a magyarországi vállalatokat kategorizálta CSR-t végző tevékenységük alapján. Ez alapján a következő következtetéseket lehet levonni a magyar piac CSR tevékenységekkel kapcsolatosan. A következőkben ezeket fogom bemutatni. A felmérést végző kutató intézet szerint kevés a valóban felelős vállalat Magyarországon. A vállalatok részben kényszerként, részben pedig lehetőségként élik meg a társadalmi felelősség vállalást, mint tevékenységet. A felmérés szerint a Magyarországon működő vállalkozások több mint fele számára a CSR tevékenység a költségekben is megjelenő tétel. A tanulmány a vállalatokat több halmazra osztotta. C1- C9 –ig. A C1 kategóriába a fajlagosan legtöbbet CSR- tevékenységre fordító vállalatok tartoznak. Fő motivációik közé az átlagnál kissé magasabb elvárásoknak való megfelelés tartozik, valamint a környezetbarát, egészségmerőző életmód. A C2 kategóriába a tudatos CSR tevékenységgel rendelkező vállalatok tartoznak. Jóval átlag felett költenek CSR tevékenységeikre, azonban kevésbé hangsúlyosabbak a belső, a vállalatot közvetlenül érintő területek (alkalmazottak képzése, egészségmegőrzése, környezetbarát megoldások alkalmazása a vállalatnál). C3-as klaszterbe a felmérés szerint a „Jótékonysági CSR”-t folytató cégek taroznak. Motivációik elsősorban nem a CSR-hoz kapcsolódnak. Támogatásaikat, adományaikat szinte teljes egészében a hátrányos helyzetben lévők, rászorulók megsegítésére, az esélyegyenlőség támogatására fordítják, amelytől nem várnak üzleti előnyöket. Környezetvédelmi célokat középpontba állító vállalatok a C4-es kategóriába tartoznak. Nagy a megfelelni akarás a külső és belső elvárásokkal szemben, amit ugyanakkor kifelé is kommunikálnak. Elvárásoknak megfelelni szándékozó, adományozói profilú cégek tartoznak a következő kategóriába (C5). Ezen cégeket alapvetően az elvárásoknak való megfelelés motiválja a CSR tevékenységek végzésére. Elsődlegesen támogatói, adományozó céllal teszik ezt.

16

C6-os kategóriába a CSR üzleti előnyeire összpontosító vállalatok. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalatok külső „kényszertől mentesen”, nem a stratégiába integrálva, de annak üzleti előnyeit kihasználva alkalmaznak CSR eszközöket. A C7-es vállalatok a CSR tevékenységet csak üzletszerűségből folytatják. A környezettudatos kiadások, környezetvédelmi megoldások elsősorban kényszer vagy tudatos hosszú távú üzleti célú befektetések következtében jön létre. Viszonylag nagy arányt képeznek a C8-a klaszterbe tartozó vállalkozások. Ők úgynevezett „Divat CSR” tevékenységet folyatatnak. Viszonylag keveset fordítanak ilyen célokra. A CSRt a PR és a marketing egyik leghangsúlyosabb részének tekintik. Végül a C9 kategória, ahol a társadalmi felelősségvállalás minimális szintű. Külső célokra minimálisan költenek, az alkalmazottak jóléti kiadásaira, kisebb mértékben képzésükre fordítanak összegeket. (GKI Kutató Intézet, 2007)

17

A bázis vállalat bemutatása

A Tiszai Vegyi Kombinát az ország legnagyobb vegyipari vállalata, amelynek fő tevékenysége petrolkémiai termékek, ezen belül poliolefinek előállítása és értékesítése. A vállalat az ország észak-keleti részén, Tiszaújvárosban található. A TVK – amelynek legfontosabb stratégiai partnere és egyben meghatározó tulajdonosa a MOL Nyrt. – olyan integrált termelő vállalat, amely vegyipari benzin és gázolaj felhasználásával etilént és propilént állít elő, amit világszínvonalú technológiáival kis-, közepes- és nagysűrűségű polietilénné, valamint polipropilénné dolgoz fel. A termékportfólió 2015-ben a butadiénnel bővül, ami megadja a lehetőséget további új termékek előállítására. A TVK hazánkban vezető piaci pozíciókkal rendelkezik, a poliolefin termékek több mint kétharmadát pedig külföldön értékesíti. A cég által gyártott alapanyagokból készülő műanyagipari termékek egyaránt nélkülözhetetlenek az ipari felhasználók és a lakosság számára. A mezőgazdaság a fóliatípusok, az élelmiszeripar a korszerű csomagolóanyagok, az építőipar a csőtípusok, az autógyártás pedig a fröccstípusok legnagyobb felhasználója. A vállalat néhány éves árbevételei a következő ábrán láthatóak: a válság itt is éreztette hatását, ennek ellenére is egy igazán sikeres vállalkozásról beszélhetünk. (Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKa, 2013)

2.

ábra: A vállalat pénzügyi teljesítménye 2006-2012 között Forrás: Vállalati kiadvány: 60 éves a TVK, 2013

18

A vállalat alapértékei a következőek: 

A biztonság, környezet és munkavállalóik egészsége és a természet védelme iránti elkötelezettség.



Versenyképes, értékteremtő működés, ami a stabil üzleti kapcsolatokon nyugszik, amelyekben felelősségteljesen és etikusan járnak el.



Minőségtudatosság, a működési kiválóságra való törekvés és az innovatív szemlélet, amelyek folyamatos fejlődésük zálogai.



Nyitott és együttműködő munkahelyi légkör, a helyi és nemzeti sajátosságokat tiszteletben tartó vállalati kultúra.



Elkötelezettek

abban,

hogy folyamatosan

fejlesszék

vevőik

kiszolgálásának

színvonalát. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

A bázis vállalat rövid története A TVK története a Tiszapalkonya határában létesítendő új hőerőmű beruházási tervének elfogadásával kezdődött. A társaság jogelődje a Tiszavidéki Vegyi Kombinát 1953-ban, zöldmezős beruházással jött létre. A két folyó, a Sajó és a Tisza találkozásánál kedvezőek voltak a feltételek az energiaipar, a kőolaj-finomítás és a vegyipar telepítésére. Az iparkörzet kialakítása sok ember számára ígért munkalehetőséget. Ennek köszönhetően szinte az ország minden részéről érkeztek családok a környékre. A kormányzat célja a társaság megalapításával az iparfejlesztés vidéki felgyorsítása volt a kevésbé fejlett kelet-magyarországi régióban. Az iparpolitikai döntés társadalmi kihatása egy új, napjainkra már 18.000 főre gyarapodott város – Tiszaújváros – megépülése lett. Tiszaújváros születése kizárólag a TVK létrejöttének köszönhető, a város története az elmúlt évtizedekben összekapcsolódott a vállalat történetével. A hatvanas években a vállalat első két profilja a lakkfesték és műgyanta-, valamint a műtrágyagyártás volt. Az első gyár, a Festékgyár 1961-ben kezdte meg a működését. Ekkor 48 féle terméket gyártott 6 ezer tonna kapacitással. Ugyanebben az évben nyerte el a ma is használt Tiszai Vegyi Kombinát nevet.

19

Máig ható korszakos döntés volt a vállalat életében, hogy 1966-ban, vásárolt polietilénből – műanyag zsákok gyártásába kezdett. Ez egyben a petrolkémiai fejlesztések kezdete is volt. 1970-ben megindul az első, igazán „nyugati” technológia telepítése a polimerek (LDPE) gyártásával. Az alapanyag ellátást 1975-től az újonnan épült Olefingyár váltja fel. Az új üzem vegyipari benzinből illetve finomított kőolajszármazékokból etilént és propilént állít elő. A nyolcvanas években a bővülő hazai igényekre, a nemzetközi piacokra, valamint az Olefingyár által előállított petrolkémiai termékekre alapozva további két polietiléngyár és két polipropilén gyár épült. A több mint 20 éven át dinamikusan bővülő termelésnövekedést 1990-től szervezeti változások korszaka követte. A TVK 1992. január 1-től állami tulajdonú részvénytársasággá vált. 24 milliárd Ft alaptőkével és mintegy 7 milliárd Ft felhalmozott vagyonnal rendelkezett. 1993 végére a termelési profil legfőbb eleme a petrolkémiai vertikum lett; az Olefingyár, a három-három PE és PP-gyár. A társaság 1995-ben átfogó szervezetkorszerűsítési program végrehajtásába kezdett, aminek a célja a gyors és rugalmas piaci reagálást lehetővé tevő divizionális felépítés és az elsősorban stratégiai ügyekre koncentráló törzskar létrahozása volt. Megszüntették a nem az alaptevékenységek közé tartozó üzletágakat (a festékgyártás 1994ben, a műtrágyagyártás 1995-ben állt le), s hatékonyságjavító intézkedéseket tettek. 1996 nyarán a tulajdonos államot képviselő ÁPV Rt. a TVK részvényeinek döntő többségét magyar és nemzetközi kibocsátással értékesítette, 1996. augusztus 5-től a társaság részvénye a Budapesti Értéktőzsde egyik meghatározó értékpapírja. Az 1999-es év a beruházások megvalósítását tekintve az elmúlt időszak legkiemelkedőbb évének tekinthető. Ebben az évben három jelentős stratégiai beruházást fejezett be a Társaság. Az Olefingyár kapacitását bővítették, a műanyag-feldolgozó üzletágnál belépett egy új, BOPP fólia gyártására alkalmas berendezés, az év végére pedig elkészült az addigi éves 140 ezer tonna polipropilén kapacitását megduplázó, Európa egyik legkorszerűbb polipropilén üzeme (22,6 Mrd Ft-os beruházással). 2005-ben egy új olefingyár és egy új polietiléngyár kezdhette meg a termelést, ami közel 120 milliárd forintos összeget tett ki. Ezzel a rendkívül tőkeigényes beruházással a TVK jelenlegi

20

etiléntermelő kapacitása 70%-al, polimertermelő-képessége pedig 35%-al növekedett. . (Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKb, 2013) Az elmúlt öt évben a társaság sikeresen alkalmazkodott a változó nemzetközi és hazai környezetvédelmi jogszabályi környezethez is. A társaság határidő előtt sikeresen teljesítette az EU vegyi anyagokra vonatkozó új szabályozásának, a 2007. június 1-én hatályba lépett REACH-nek , mindkét eddigi fázisát. A 2008 őszén kitört pénzügyi és gazdasági világválság a TVK eredményességén is mély nyomot hagyott. A romló kereslet, a kiszámíthatatlanul ingadozó és többször is történelmi mélypontra kerülő petrolkémiai fedezetre reagálásként a TVK elmélyítette a MOL-csoport Downstream (Finomítás) dívíziójába való integrációját a „kőolajtól a műanyagokig” értéklánc mentén. A válságból való kilábalás másik útja a szénhidrogén értéklánc mentén a termékportfólió szélesítése. Ennek jegyében a társaság – a MOL Igazgatóságának jóváhagyásával – 2012-ben jóváhagyta egy évi 130 ezer tonna kapacitású butadién-kinyerő üzem építését. Az új üzem kereskedelmi termelése 2015 elejétől fog hozzájárulni a társaság eredményességének jelentős javításához. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

A vállalat társadalmi hátasai A TVK Nyrt. ma Magyarország egyik legnagyobb vállalata, mind termelési érték, mind a dolgozói létszámát illetően, valamint a nemzetközi piacokon való jelenlét és a tőzsdei szereplés is további társadalmi elvárásokat jelent a Társaság számára. A Társaság amellett, hogy egy sikeresen működő vegyipari vállalat, hagyományosan elkötelezett a fiatal nemzedékek nevelése iránt, kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód

népszerűsítésére,

a

természeti

és

társadalmi

környezetünkkel

szembeni

felelősségvállalásra, és a tudományos illetve a művészeti tevékenységekre. A jelenleg 2400 embert

foglalkoztató

nagyvállalat

szoros

kapcsolatban

él

környezetével, működésével törekszik azt a lehető legkisebb mértékben terhelni. Ennek bizonyítéka, hogy 1997-ban a magyar vegyipari vállalatok közül elsőként építette ki és auditáltatta az ISO 14001 szabvány szerint működő Környezetközpontú Irányítási Rendszerét. A vállalat két színe – egy sötétebb és egy világosabb kék is azt a két elemet szimbolizálja, amely a legsérülékenyebb 21

környezetünkben: a víz és a levegő. A vállalat e két tényezőre vigyáz a legjobban, és ezzel kívánja megkülönböztetni magát a többi vegyipari vállalattól (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Társadalmi elvárások a vállalattal szemben: 

a szűkebb helyi, regionális társadalom a vegyipari működés biztonságát, a környezeti terhelés minimalizálását, a foglalkoztatási szint növelését, az egészségügyi, szociális ellátás biztosítását, a helyi események, kezdeményezések anyagi támogatását, illetve



a tágabb környezet a vegyipari technológiák korszerűsítését, hulladékkal kapcsolatos környezettudatos magatartást várja el a társaságtól, valamint országos jelentőségű kezdeményezések, társadalmi események támogatójaként szeretnék látni a vállalatot.

A társadalmat célzó tevékenységeinek egyik fő célja országos, regionális és vállalati szinten is a TVK Nyrt. imázsának építése azáltal, hogy a társadalomfelelős tagjaként, mint jó vállalati állampolgár (good corporate citizen) jelenik meg, és ismertségének javítása az események szponzorálásában rejlő értékek kihasználásával történik. (Belső információ alapján) Tiszaújváros és a TVK kapcsolata mindig is különleges volt. A Társaság megalakulása óta kötelességének érzi a társadalmi szerepvállalást. A rendszerváltás előtti időszakban számos, a város életéhez kapcsolódó intézmény a TVK finanszírozásában épült meg, noha azok működés szempontjából nem tartoztak egyértelműen a TVK alaptevékenységéhez. (Akkoriban még nem volt közismert a társadalmi felelősségvállalás fogalma, de a cég részben már ennek az elvei alapján működött). A legfontosabb elem a mecenatúra volt, ellenszolgáltatás nélkül pénzt és eszközt adott a pártfogoltjainak. Ez elsősorban Tiszaújváros sport, kulturális és egészségügyi területeihez kapcsolódott. Később a cégvezetés egyre inkább a szponzorálást helyezte előtérbe, ezen belül is olyan országos hatáskörű eseményeket, amelyeknek híre külföldre is eljut. A TVK már a kezdetektől a munkaidőn túli aktív pihenéshez is évtizedek óta hozzájárult. A vállalat jávorkúti pihenőháza 1977-től folyamatosan fogadta az üdülni vágyó TVK-s munkavállalókat, amely a Bükk hegységben, gyönyörű természeti környezetben található. Ezen kívül a TVK szomszédságában fokozatosan épült ki a Szabadidő Központ (SZIK). 1981. november 4-én a társaság átadott egy műjégpályát a városnak, amely a műtrágya gyárban a cseppfolyós 22

ammónia egy részének elpárologtatása során keletkező nagy mennyiségű hideg energiát hasznosította. Később, 1986 áprilisában 118 méter hosszú csúszdával felszerelt uszodát és gyermekmedencéket alakítottak ki a műjégpálya szomszédságában, melyeket a kombinátban keletkező hulladék-hő hasznosításával fűtöttek. Pihenőpark és különböző vendéglátó egységek

is

szolgálták

a

vendégek

kényelmét.

A

jávorkúti

létesítményt

és

a

szabadidőközpontot is a 2000- es évek első felében értékesítették a profiltisztítási stratégia végrehajtásának keretében. A társaság figyelmet fordított régi munkavállalóira is, ennek keretében 1996. június 7-én kezdte meg működését a Borostyán Alapítvány, mely a TVK-nál és annak jogelődjeinél létesített munkaviszonyból nyugdíjba vonulók támogatását szolgálta, és mind a mai napig szolgálja. A TVK beruházásában épült Derkovits Gyula Városi Művelődési Házat 1967. november 4-én adták át. Ehhez hasonlóan a város számos ma is működő intézményét eredetileg a TVK beruházásában építették meg, majd később átadták azt a város számára. Ezek sorába tartoznak például a mai Sportcentrum első épületei is, amelyek még 1979-ben épültek meg. A ma Civis Phönix Hotel néven ismert szállodát 1973-ban avatta fel a TVK, akkor még Hotel Olefin néven. A szálloda privatizációjára 1997 áprilisában került sor. (Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKc, 2013 )

23

A TVK jelenlegi CSR tevékenysége Corporate Social Responsibility egy kifejezés, amelyet manapság egyre gyakrabban hallhatunk az üzlet és a vállalati szféra világában. Jelentését meghatározni nem egyszerű feladat: a fogalom tartalma nem könnyen írható le, pontosan olyan színes és sokrétű, mint az a szféra, amelyhez kötődik. Éppen ezért válik olyan érdekessé. A sokrétűsége miatt felmérni egy vállalat teljes CSR tevékenységét nem egyszerű dolog, hiszen rengeteg tevékenység tartozik ebbe a körbe. Az egyszerűség kedvéért a CSR 4 főbb területre lehet osztottam: belső és külső felelősség, környezeti és gazdasági felelősség.

Belső szociális felelősség- Munkahelyi CSR „A vállalat társadalmi felelősségvállalása a legnagyobb hatással a cég munkatársaira, azaz a humán erőforrásra van, ezért érdemes ezt a területet is külön megvizsgálni, annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a CSR tevékenységek társaságokra gyakorolt hatásáról. A dolgozók az anyagi szükséglet (fizetések, bérek) kielégítése mellett az önmegvalósítás és az önbecsülés színtereként tartják számon a munkahelyüket. Ennek az igénynek egy fajta kielégítését biztosíthatja a vállalatok társadalmi felelősségvállalása.” (Kun, 2009, 141. old.) A TVK mindig is nagy figyelmet fordított munkavállalóira. Velük szemben felelősségteljes magatartást tanúsít. Tiszteletben tartja az emberi jogokat, csakúgy, mint a helyi és nemzeti kultúrák értékeit és különbözőségeit. Fő célja, hogy a munkatársaik egyenlő lehetőségekhez jussanak, folyamatosan képezhessék magukat és biztonságos körülmények között végezhessék mindennapi munkájukat. A munkahelyi CSR-hoz tartozik ezen kívül a különböző

képzések,

továbbképzések,

a

megelőző

egészségügyi

intézkedések,

a

kockázatkezelés, az esélyegyenlőség, a karrier és a család összeegyeztethetősége, a munkahelyi zaklatás elleni szabályok, valamint az alkalmazottak számára hozott olyan specifikus CSR-intézkedéseket, mint például a vállalati önkéntesség. A következőkben ezeket fogom részletesen kifejteni.

24

Esélyegyenlőség és sokszínűség

A Társaság támogatja a különböző nemű, állampolgárságú, korú, politikai meggyőződésű és vallású munkavállalók foglalkoztatását. Sem bérezési, sem kiválasztási szempontból nem tesz különbséget a munkavállalók között. A TVK az idén létrehozza az első esélyegyenlőségi tervét, amelynek az a célja, hogy a következő két évben is biztosítsa az egyenlő bánásmód elvének a betartását, az esélyegyenlőség elősegítését, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek a javítását. Ez a tervezetet idén márciusban írták alá. 2011-ben készült egy felmérés a TVK dolgozóinak körében, ami azt célozta meg, hogy milyen speciális igényű munkavállalói csoportok azonosíthatóak be, milyen területeken van szükség támogatásokra. A felmérés alapján az „Esélyegyenlőségi terv” célkitűzéseihez tartozik egy kisfüzet, ami a kismamák tájékoztatására szolgál, és az őket érintő jogszabályokról, rendeletekről szól. Emellett készülőben van egy tájékoztató a nyugdíjba vonulás teendőiről. Ilyen és ehhez hasonló céljai vannak ennek a tervezetnek is. A TVK berkein belül ezen kívül létezik egy úgynevezett Etikai Kódex, ami különböző normák és szabályokat tartalmaz. Ennek az a célja, hogy a benne rögzített elvek útmutatóul szolgáljanak az etikai problémák megoldásában. Az Etikai Kódex ismerteti a munkavállalók számára az etikai kockázatokat, támogatást nyújt az etikai problémák felismerésében és kezelésében, valamint tartalmazza az etikai ügyek bejelentésének folyamatát. Az Etikai Kódex hatálya kiterjed a MOL- csoport minden vállalatára, azok igazgatótanácsaira, a közvetlenül vagy közvetetten a MOL- csoport többségi tulajdonában lévő leányvállalatokra, a vállalatcsoport vezetőire és munkatársaira. A jogszabályokon túlmenő etikai normák betartását és betartatását az Etikai Bizottság működése szolgálja, amely eljárási szabályai szerint végzi munkáját a tudomására jutott etikai vétség kivizsgálása és a szankciós javaslatok megtétele terén. (Vállalati honalap: www.tvk.hu, 2013)

Emberi jogok védelme Természetesen a TVK nagy figyelmet fordít az alapvető emberi jogokra. Ezeket a jogokat a Kollektív Szerződés, a MOL- csoport Etikai Kódexe és a szakszervezetekkel történő megegyezések alapján – a törvényi előírások mentén – szabályozzák.

25

Az alapvető emberi jogok védelme és érvényesülése különösen az alábbi területeken jelentkezik:

a

munkaviszony létesítése,

mind

a

munkaviszony fenntartása

során

következetesen kerüli a diszkriminációt, vagy bármilyen hátrányos megkülönböztetést, illetve törekszik az egyenlő bánásmód követelményeinek megvalósítására. Minden munkavállalónak joga van ahhoz, hogy érdekeinek védelme és véleményének kifejtése céljából szakszervezetet alapítson, vagy ahhoz csatlakozzon. A TVK a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését különféle intézkedések megvalósításával támogatja. A Társaság tiszteletben tartja a munkaidőre vonatkozó szabályokat és elismeri a munkavállalók jogát a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

A TVK-nál minden munkavállalót

megilleti a személyes adatok védelméhez fűződő jog. (Vállalati honlap: www.tvk.hu, 2013)

Munkahelyi egészség és biztonság Egészségvédelem A vállalatnál a társadalmi felelősségvállalás körébe beletartozik saját munkatársai számára is az egészséges és biztonságos munkakörnyezet fenntartása, a személyiség fejlesztési lehetőségek, az egészség-megőrzési programokban való részvételi lehetőség megteremtése. Tekintettel a nagyszámú, eltérő jellegű és fokozott hatóképességű veszélyforrásokra, illetve azok lehetséges következményeire, kiemelt szerepe van a munkavállalói egészségi állapot folyamatos figyelemmel kísérésének. E célt szolgálják a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, melyek általános állapot, szív, vér, vizelet, hallás, látás, légzésfunkció vizsgálatokra terjednek ki. A professzionális és gyors elsősegélynyújtás biztosítása érdekében az egységvezetőknek képzett elsősegélynyújtókat kell biztosítaniuk minden munkaterületen, minden műszakban. A társaságnál évek óta támogatják a MOL- csoportos kezdeményezésben indult STEP egészség-megőrzési programot. Ennek keretében különböző egészségügyi szűréseken vehetnek

részt

munkatársaik.

Az

Új

Európa

Program

részeként

jóváhagyott

Egészségfejlesztési program (STEP) az elmúlt években is sikeresen zajlottak. Az egészség megőrzés elsősorban kultúraváltási program, amellyel célunk segítséget nyújtani a munkavállalóknak abban, hogy megismerjék egészségi állapotukat és javítsanak azon. 2011. évben a TVK Nyrt. STEP részt vételi aránya 94,06% lett. 53 munkavállaló lépett be újonnan a STEP programba. Az így elért részvételi ráta megmutatta, hogy a vállalatnál dolgozó munkavállalók rendszeresen sportolnak, és nagy figyelmet fordítanak az egészséges életmódra. 26

Másfelől a Társaság évente rendez a munkavállalói számára Sportnapot. Évtizedes hagyomány a társaságnál a tömegsport támogatása. Számtalan szakágban nyílik lehetőség az egész éves ingyenes sportolásra, testmozgásra. A TVK munkatársai közül – ha akar – szinte mindenki találhat neki tetsző testedzési, egészség-megőrzési lehetőséget. (Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKd, 2013)

Biztonság A TVK elkötelezett a munkavédelemmel kapcsolatos munkakultúra folyamatos erősítése mellett, ami annyit jelent, hogy igyekszik elkerülni minden munkával kapcsolatos sérülést. A baleseti statisztikája 2000. óta folyamatosan javul, az elmúlt évben a jelentésköteles balesetek száma 1 eset volt. Tekintettel arra, hogy a balesetek száma illetve súlyossága kedvező irányban változott, tevékenység kockázata számottevően csökkent. A baleseti helyzet javulásában komoly szerepe volt a „Biztonságos munkahelyek projekt” keretében gyakorlattá tett viselkedési auditoknak. Működési

sajátosságainkból

adódóan

munkavállalóik

sokat

utaznak,

elsősorban

személygépkocsival. Ezért a közlekedésbiztonság is egyike a fontos munkahelyi kockázati tényezőknek, amellyel foglalkozni kell. A közlekedési balesetek utólagos kezelése helyett, azok megelőzésére törekszik. A telephelyen belül több helyen faliújságokat helyeztek el, amelyeken kizárólag a közlekedés-biztonsággal kapcsolatos hírekkel és aktualitásokkal szembesítik a munkavállalókat. A KRESZ változásairól külön oktatásokon tájékoztatják az alkalmazottakat, különös tekintettel a kerékpárosokat érintő változtatásokra. Havi közlekedésbiztonsági Híreiben (útKÖZBEN címmel) tájékoztatják a dolgozókat az aktualitásokról, eseményekről, változásokról. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Oktatás és képzés A Társaság mindig igyekezett magasan képzett és felkészült szakembereket alkalmazni. Folyamatosan biztosítanak minden dolgozó számára különböző fejlődési lehetőségeket, szakmai tanfolyamokat, iskolarendszerű képzéseket illetve kompetenciafejlesztő tréningeket. Oktatási-képzési programokra az elmúlt évtizedben rendre évi százmillió forint nagyságrend körüli összegeket költött a társaság. Idén erre összesen 66 millió Ft-ot fordítottak.

27

Említést érdemel a társaság Staféta névre hallgató, 2006-ban indított programja, mely a művezetői és vezető rendszerkezelői utánpótlást célozta a társaság olefin és poliolefin üzemeiben. A polimer és az olefin üzemekhez 2011-ben becsatlakozott a villamoshálózati és az energiaszolgáltató üzem is. A program résztvevői egy összetett képzési folyamaton vesznek részt, amely tréningekből és rotációs rendszerből áll. A tréningeken önismerettel, vezetési technikákkal, változás menedzsmenttel és különféle kommunikációs eszközökkel ismerkednek meg. A rotáció ahhoz nyújt segítséget, hogy a munkavállalók saját üzemükön kívül elsajátítsanak több technológiát, megértsék a vállalati szintű folyamatokat. A Staféta programban eddig négy évfolyam végzett, jelenleg folyik az ötödik évfolyam képzése. 2012ben a vezetői utánpótlás támogatására indult új program a Staféta mellett, a VUP első évfolyama 2013-ban végez majd. A program célja, hogy az egész vállalat üzleti gondolkodását megmozgassa, és bármikor bevethető vezetői utánpótlást neveljen. Ennek keretében a résztvevők a standard vezetői kompetenciák fejlesztése mellett valós hatékonyságjavító projektek javaslatainak kidolgozásában vettek részt, amely munkában az érintett szervezeti egységek vezetői és szakértő kollégái is bevonásra kerültek. 2012-ben is folytatódott a Growww friss diplomás program, melynek célja, hogy tehetséges pályakezdő fiatalokkal biztosítsuk szakember utánpótlásunk. 2012-ben a MOL- csoport szintű program (Growww) keretén belül 10 friss diplomás kolléga került be a Társaságnál működő gyakornoki programba. Az első évben a pályakezdőknek lehetőségük van a különböző szervezeti egységek közötti rotációra. Mindezek mellett a pályakezdőknek lehetőségük nyílt részt venni a „Business Education Program”-ban is, melynek keretén belül angol nyelvű előadásokat hallgatnak meg a különböző divíziók működéséről, eredményeiről, jövőképéről és stratégiájáról. ( Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,a, 2012)

Belső rendezvények

Hagyománnyá vált a TVK-nál a nagy családi rendezvény, a TVK Juniális megrendezése. Ekkor a társaság „nagy családjának tagjai” együtt tölthetik az időt pihenéssel, szórakozással, aktív kikapcsolódással különböző színpadi-, játék-, sport és egészségprogramokon. A Juniálist 2012-ben már 16. alkalommal rendezték meg, közel 4 ezer résztvevővel. ( Vállalati belső újság: Panoráma, 2013)

28

Ezen kívül a társaságnál hosszabb ideje dolgozó, hűséges munkatársak megbecsülését szolgálja a Törzsgárda Est, melyet 2006. novembere óta minden évben megrendeznek az adott évben 10, 15, 20, ... és több éves TVK-s munkaviszonyt elérő kollégák számára. A Törzsgárda ünnepségen adják át az „Év embere” díjazottak elismeréseit (ez a vállalati kitüntetés egyébként 2003 óta él), valamint a 2010-ben alapított „TVK szakember utánpótlásért” vándordíjat. A szintén 2003 óta létező Életpálya Díjakat 2006 óta központi MOL-csoportos ünnepség keretében adják át. ( Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKe, 2013)

Bérek és juttatások A vállalat alapfilozófiája az, hogy a munkaerő piacon versenyképes javadalmazást nyújtson munkavállalóinak, mely hozzájárul a tehetségek vonzásához és a fluktuáció alacsony szinten tartásához. A társaság munkavállalói (teljes munkaidős, részmunkaidős) minden évben 13. havi fizetésben részesülnek, ezen túl minden munkavállalónk egyéni teljesítményéhez kötötten május hónapban teljesítményösztönző kifizetésére is jogosulttá válik. Minden munkavállalónknak Cafeteria csomagot biztosít a TVK, melynek felhasználási lehetőségeit (étkezési csekk, egészségpénztár, nyugdíj hozzájárulás, lakáscélú támogatás, stb.) igyekszik a munkavállalók igényeihez igazítani. A társaságnál HAY munkakör értékelési rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az egyes munkakörök egymáshoz viszonyított értéke meghatározott, és ez képezi a javadalmazás alapját. A rendszer legnagyobb előnye az, hogy könnyen összehasonlíthatóvá teszi a különböző vállalatok javadalmazási rendszereit. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu,2013)

Munkavállalói elégedettség A TVK, mint a MOL-csoport tagja, kétévente részt vesz a csoportszintű munkavállalói elégedettség felmérésben, melyre legutóbb 2010-ben került sor. A felmérés célja az, hogy megismerjék és elemezzék a Társaság munkavállalóinak elégedettségi szintjét és meghatározzuk azokat a tényezőket, amelyek gátolják, és amelyek fejleszthetik a munkavállalók elköteleződését és ezen keresztül a teljesítményüket. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,b, 2012)

29

Külső szociális felelősség Ha egy vállalat társadalmi felelősséget vállal, valószínűleg ez a leglátványosabb módja, hogy megmutassa ezt a célközönségnek. Ebbe a témakörbe olyan fogalmak tartoznak, mint a szponzoráció, mecenatúra, részvétel az oktatásban, kommunikáció, termékfelelősség, fogyasztóvédelem, fogyasztói elégedettség. Szponzorálás A vállalat hagyományosan elköteleződött a kultúra, tudomány illetve a sportesemények szponzorálása iránt. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Kultúra és tudomány A Társaság célja elsősorban a régió rangos eseményeinek, intézményeinek pártfogolása. Évtizedes támogatói kapcsolatokat tart fenn az időközben nemzetközi hírnévre szert tett Miskolci Nemzetközi Operafesztivállal, a Tiszadobi Zongorafesztivállal, emellett a Miskolci Herman Ottó Múzeummal, a Várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeummal, valamint támogatói kapcsolatot tart fenn a Miskolci Nemzeti Színházzal is. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Sport Mivel a vállalat életében mindig is meghatározó szerepet töltött be az egészséges életmód, illetve a sportolási lehetőségek, így nem meglepő módon a legnagyobb hangsúlyt a szponzorációs tevékenységben a különböző sportesemények, sportolási lehetőségek kapták. A sportszponzorálások között kiemelt helyen szerepel a Tiszaújvárosban is nagy népszerűségnek örvendő Triatlon Nagyhét elnevezésű sportesemény támogatása. Ezen kívül Tiszaújvárossal közösen támogatja a Társaság a TVK Triatlon Világkupa, valamint az ahhoz kötődő TVK Triatlon Nagyhét rendezvényeit. A Világkupára 2012-ben megszakítás nélkül 16. alkalommal került már sor, ami a nemzetközi triatlon világkupa sorozatok történetében egyedülálló. Az eseményhez kapcsolódóan a vállalat elkötelezett még a TVK Mali Triatlon Klub támogatásában is.

30

A sporttámogatások között kiemelt helyen említhető még Sebestyén Júlia műkorcsolyázó, akit 15 éves pályafutás alatt mindvégig támogatott a vállalat. A műkorcsolyázó hölgy visszavonulása után előbb Tiszaújváros nagykövete, majd 2012 elejétől a MOL Új Európa Alapítványának kurátora lett. A sporttámogatások sorában fontos szerep jut még a Tiszaújvárosi Vizi Sportegyesületnek, amely 1989 óta működik és számos világversenyen gyarapította éremmel és jó helyezésekkel dicsőséglistáját. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Támogatás A Társaság a szponzorálás mellett nagy hangsúlyt fektet a különböző alapítványi támogatásokra is. Jelenleg több alapítvány körében is érdekelt a vállalat.  Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány (TJA – Tiszaújváros Önkormányzatával közösen)  A TVK a dél-borsodi régióért Alapítvány (DBA, a régió Tiszaújvároson kívüli 31 településén)  Kinyújtott Kéz Alapítvány  Borostyán Alapítvány (nyugdíjasok támogatása) Tiszaújváros Jövőjéért Alapítványt a TVK 2000 júniusában hozta létre azzal a céllal, hogy támogassa a városban a kulturális, az oktatási, az egészségügyi, a szociális, a sport és szabadidős programokat. Az alapítványhoz a város önkormányzata már az induláskor csatlakozott, így az alapítvány működését fele-fele arányban finanszírozzák és közösen választott kuratórium dönti el, hogy milyen tevékenységek, intézmények, események kaphatnak támogatást. Az alapítványi támogatások is segítették többek között a TVK Triatlon Nagyhét eseményeinek évenkénti megrendezését. Az alapítvány eddigi, tizenkét évet meghaladó működése során kiosztott támogatások összege 2012 végére megközelítette a 900 millió forint volt. Tiszaújváros egyben a dél-borsodi régió központja is. Ezért a TVK létrehozta a „TVK a délborsodi régióért” Alapítványt (DBA), melynek keretében elsősorban a környező 31 település oktatási-nevelési intézményeinek és kulturális programjainak nyújt támogatást. A DBA alapításától kezdve minden évben félszáz, hátrányos helyzetű tehetséges diák kap az adott tanévre szóló ösztöndíjat (ez jelenleg évi hatvanezer forint). A DBA-t szintén 2000-ben 31

hozta létre a TVK, és ez az alapítvány is százmillió forintot meghaladó nagyságrendben nyújtott támogatást a környező településeken működésének eddig eltelt ideje alatt. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Részvétel az oktatásban TVK kiemelt kérdésként kezeli társadalmi felelősségvállalási programjai során az ifjú nemzedékek nevelésének kérdését. Ennek jegyében született meg az „Egy nap alatt a TVK körül” rendezvénysorozat. A program fontos célja, hogy a TVK működésének megismerése mellett a jövendő nemzedékek megszeressék a természettudományokat, azon belül is a kémiát. A figyelem megragadása érdekében az etilén és propilén molekulákat jelképező két karakter, Etilla és Propilla vezeti végig a gyerekeket azon a folyamaton, melynek keretében a vegyipari nyersanyagokból előbb polimer granulátumok, majd azokból a mindennapi életben használt műanyag tárgyak és alkatrészek készülnek. Első állomását, 2009 áprilisában, a tiszaújvárosi Kazinczy Iskolában tartották meg. További cél volt, hogy játékos, az oktatásba beépíthető módon ismertesse meg az általános iskoláskorú gyerekekkel a TVK működését és a cégnek a környezet megóvásáért tett erőfeszítéseit. A programot egynapos meghívásos vetélkedő formájában kiterjesztették a délborsodi régió iskoláira is, 2010-ben 15 iskola 120 tanulója, 2012-ben pedig 19 iskola 152 tanulója által alkotott csapatok mérték össze tudásukat a kémiáról, a vegyiparról és a TVK-ról. (Vállalati kiadvány: 60 éves a TVKf, 2013) A társaság folyamatosan erősíti oktatási kapcsolatait a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben is. Hosszú évekre visszanyúló kapcsolata van a debreceni Erdey-Grúz Szakközépiskolával, mely a vegyésztechnikus képzés révén a társaság munkaerő utánpótlásának egyik fontos bázisa. A középfokú oktatás támogatásához Tiszaújvárosban is hozzájárul a vállalat, itt az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium jut több millió forintos támogatáshoz. Felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember utánpótlása biztosításának érdekében hozta létre a Debreceni és a Miskolci Egyetemen a kihelyezett Petrolkémiai Tanszékeket 2009 januárjában. Ezek a vegyészmérnök, vegyipari-gépész hallgatóknak biztosítanak gyakorlatorientált szakmai képzési lehetőséget, miközben a TVK számára lehetőséget nyújtanak a tehetséges pályakezdő mérnökök megszerzésére. E két egyetem mellett erősítik kapcsolataikat a Pannon Egyetemen, illetve a BME-n folyó vegyészmérnökképzést folytató intézetekkel. Ezen felül az oktatásban való részvételhez hozzájárul még, hogy számos előadást tartottak a TVK-s alkalmazottak az egyetemeken, 32

illetve nyári szakmai gyakorlatot biztosítanak a vállalat több szervezeti egységénél, illetve diplomamunkákban és tudományos dolgozatokban vállaltak többen konzulensi szerepet. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,c, 2012)

Termékfelelősség A TVK, mint gyártó, felismerte azt a felelősségét, hogy csökkentenie kell termékeinek a társadalomra

valamint

a

környezetre

kifejtett

káros

hatását.

Ennek

megfelelően

kötelezettséget vállalt arra, hogy beépíti a terméktámogatási elveit az irányítási és termelési folyamataiba. A TVK törekszik arra, hogy a termékfelelősség beépüljön az életciklus minden állomásába. 

Beszerzés

A beszállítók kiválasztásában fontos szempont a környezettudatosság. A beszállítók termékeinek meg kell felelniük a környezetvédelmi és biztonsági szabályoknak. 

Kutatás és termékfejlesztés

A fejlesztések során kiemelten fontosak a biztonságos, egészséget illetve környezetet kímélő technológiák alkalmazása. 

Termék előállítás

A legjobb hozzáférhető technológia (BAT) alkalmazása gyakorlatilag azt jelenti, hogy eljárásoknak (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemelés és egy tevékenység felszámolása) ösztönözniük kell a természetes erőforrások hatékony alkalmazását. A veszélyes anyagokra vonatkozó Anyagbiztonsági Adatlapok megfelelnek a törvényhozási és vevői követelményeknek. A különböző termékeket rendszeresen külső minősítő intézetek ellenőrzik, igazolva, hogy a műanyagokra vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat kielégítik. 

Ügyfélszolgálat

A TVK nagy figyelmet fordít a vásárlóira. Támogatást nyújt termékei feldolgozásához, problémáik esetén a helyszínen nyújt műszaki segítséget. Az ügyfélszolgálattal, vevői elégedettséggel és visszajelzésekkel, valamint teljesítmény monitoringgal és az eredmények a fejlesztési projektekbe való utólagos integrálásával kapcsolatos kérdések a Vevőszolgálat Irányítás (CRM) hatáskörébe tartoznak. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013) 33

Termékinformációk biztosítása, termékcímkézés A vállalat a vevői igények minél szélesebb kielégítése céljából biztosítja a vásárlói számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információkat. Mind a vállalat által gyártott termékről tájékozódhatnak a vállalat honlapján, ahol részletes leírást kaphatnak : Mi a pontos megnevezése, a termék leírása, alkalmazási területe, fizikai tulajdonságai, hogyan lehet feldolgozni, tárolni, újra feldolgozni,

REACH nyilatkozat, biztonsági előírásai. (Belső

információ alapján)

Kommunikáció A vállalat kommunikációs stratégiája felöleli a kapcsolattartást a média képviselőivel, a szponzorálást és mecenatúrát, a szakmai és oktatási rendezvények támogatását, illetve a TVK megjelenítését a támogatott eseményeken. Ezen kívül a céges kiadványok megjelentetése, a vállalati honlap és intranet portál működtetése és egyéb, a vállalat céljait leginkább szolgáló kommunikációs eszközök alkalmazása is a vállalati kommunikáció része, ami hatékony információáramlás segíti elő a vállalat és stakeholderei között. (Belső információ alapján)

Környezeti felelősség A TVK kiemelt figyelmet fordít a környezet tisztaságára követve az elővigyázatosság és a felelős gondoskodás elvét. A vegyipar területén tevékenykedő vállalatok működésük során jelentős környezeti hatásokkal járnak, melyeket a Társaság igyekszik folyamatosan csökkenteni. A környezettudatos gondolkodás és a fenntarthatóság elvei megjelennek a vállalat hosszú távú stratégiájában is. Az integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés7 (IPPC, Európai Tanács 96/61/EK Irányelve alapján) az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi vívmánya. Az integrált

7

Integrált szennyezés megelőzés és – csökkentés szabályozására az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU

irányelvet fogalmazott meg az ipari kibocsátásokról. Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. Például a levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól

34

megközelítés érvényesítését a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során törekedni kell a természeti erőforrások hatékony felhasználására és a kibocsátások csökkentésére már azok forrásainál. Ez a megközelítés megfelel a TVK céljainak, miszerint nem csupán a kibocsátások csökkentésével foglalkozik, hanem az energiahatékonysággal, vízhasználat optimalizálással, a hulladékminimalizálással, a környezeti következményekkel járó eseményeknek, a környezeti állapotának kockázat alapú kezelésével. Az Európai Unió új, vegyipari anyagok regisztrációjához kötődő szabályozásának előírásait – REACH regisztráció – mindkét eddigi határidőben teljesítette a Társaság az általa gyártott termékek vonatkozásában.

A TVK környezetvédelmi politikájában meghatározott célok

elérése érdekében a magyar vegyiparban elsőként, 1997-ben építette ki az ISO 14001 nemzetközi szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR). 2004. február végén került sor a KIR második megújító auditjára. A KIR rövid idő alatt szervesen beilleszkedett a vállalat működésébe, és jelentősen hozzájárult dolgozóik környezeti tudatának kialakításához illetve a környezetvédelmi problémák hatékony kezelésére. A KIR kiterjed a vállalat összes egységére, melyek jelentős hatással vannak vagy lehetnek a környezetre. A vállalat annak köszönhetően, hogy a legkorszerűbb technológiákat vásárolta és folyamatos fejlesztéseket végzett, a szigorú környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően képes volt a környezetvédelmi teljesítményt az 1970-es évektől fogva folyamatosan javítani. A TVK elkötelezettséget vállalt a fenntartható fejlődés iránt. Ennek az ambiciózus elkötelezettségnek a betartásához a 2011-2015 éves időszakra MOL-csoport szinten hat stratégiai Fenntartható Fejlődést elősegítő kezdeményezés került kidolgozásra. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,f, 2013)

elkülönült kezelése sokkal inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére.

35

Vállalat célkitűzései 1. táblázat Célkitűzések 1. Klímaváltozás

„A klímaváltozással kapcsolatos lehetőségek és kockázatok kezelése”

2. Környezet

„A környezeti lábnyom csökkentése”

3. Munkaegészség és biztonság

„Egészség

és

fejlesztése

a

biztonság

fenntartása

munkavállalóink

és

és a

kivitelezőink körében”

4. Közösségek

„Bizalom és hitelesség erősítése az érintett felekkel”

5. Humán tőke

„Befektetés a humán tőkébe”

6. Gazdasági fenntarthatóság

„Összpontosítás a felelős működésre és a hosszú távú gazdasági fejlődésre”

Forrás: www.tvk.hu, 2013

Ezen kívül fenntartható fejlődés témában két szálon futó programot indított a vállalat. Egyfelől az alkalmazottak körében online kérdőíven, másrészt a dél-borsodi régió 12-15 éves korosztályában nyomtatott kérdőíven mérték fel a két csoport egyéni (családi) ökológiai lábnyomát. Az adatok kielemzését követően mindkét célcsoport számára dolgoz ki olyan javaslatokat, amelyek segítségével az egyének csökkenthetik ökológiai lábnyomukat. A több éves projekt a társaság számára is hasznot hozhat, a nemzetközi tapasztalatok szerint a privát életében ökotudatos munkavállalók ezzel a szemlélettel végzik munkahelyi feladataikat. Továbbá a Társaság az elmúlt évek gyakorlatát folytatva, a G3 Irányelvek ajánlásaival módosított Global Reporting Initiative (GRI Kézikönyv) javaslatait követte, hogy megfeleljen a legújabb jelentéskészítési elvárásoknak is. A vállalat első, a GRI útmutatásain alapuló 36

Fenntartható Fejlődés Jelentése 2003-ban került kiadásra. A TVK a MOL-csoporttal összhangban törekszik arra, hogy ne csupán olyan információkat tegyen közzé, melyek a vállalat számára lényegesek, hanem olyanokat, melyek az érintett felek szempontjából is fontosak. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,g, 2012)

Energiahatékonyság A Társaság energiahatékonyságának fokozása érdekében jelentős akciókat hajtott végre mind a termelő üzemekben mind pedig az energiaszolgáltató és ellátó rendszereken, melyek közül az alábbiak emelhetők ki: 

Jelentős potenciál nyertek ki a TVK Erőmű terület fűtési rendszeréből. A távozó füstgázból az eddiginél nagyobb mennyiségű hőt tudnak kinyerni, így mérsékelni tudták a fűtési célból származó szén-dioxid kibocsátást, ezen kívül a földgáztüzelési igényük is jelentősen csökkent.



Az Olefin üzemek között kiépült egy összekötő vezeték, aminek segítségével az üzeminduláskor rendelkezésre álló, korábban lefáklyázott szénhidrogéneket át tudják juttatni a másik Olefin üzembe. Az akció megvalósításával több millió köbméter földgáz és több kilo tonna szén-dioxid emisszió megtakarítást értek el.



2011-ben az Olefin-1 üzemben megtörtént az F1009-es kemence felújítása, így a kemence energiahatékonysága jelentős mértékben javult.



Az Olefin-2 üzemben a CM2461-es kompresszorhoz bypass ág került kiépítésre, amellyel elkerülhető a berendezés folyamatos üzemeltetése, így 178 MW villamos energiát tudtak megspórolni.

A TVK Erőműben a keletkezett csurgalék vizek, amelyek eddig szennyvízként voltak kezelve egy beruházást követően összegyűjtésre és újrahasznosításra kerültnek. Ezáltal csökkent a szennyvíz kibocsátásunk valamint az ipari víz felhasználás. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,h, 2012)

37

Hulladékgazdálkodás A vállalat a keletkezett hulladékokról egy úgynevezett Központi Hulladékudvar segítségével gondoskodik. A Központi Hulladékudvar megvalósulásának köszönhetően kialakult hulladékgyűjtési és tárolási módszerei mind a vállalat egységeit, mind a partnerek igényeit szolgálja ki. A veszélyes hulladékok kódbesorolása, az egyes hulladéktípusok, hulladékfajták adott kódokhoz való rendezése az Európai Uniós normáknak megfelelően szabályozott. A 2012. évi veszélyes hulladék nyitókészlet 40 tonna, az év során keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 3.461 tonna volt. A nem veszélyes hulladékok esetében ugyanezen mutatók a következőképpen alakultak: nyitókészlet 205 tonna, keletkezett éves mennyiség pedig 2.268 tonna volt. Ezek a hulladékok részben hasznosításra, részben pedig ártalmatlanításra kerültek. A beruházási, karbantartási hulladékok engedélyes partnerek által kezelésre történő átvételéből a vállalatnak mintegy 9,5 millió forint árbevétele származott. Természetesen a vállalat területén belül megtalálhatóak a különböző szelektív hulladékgyűjtő konténerek illetve használt elemgyűjtők, amelyek által a munkavállalók egyénileg is hozzá tudnak járulni a fenntartható fejlődéshez. (Vállalati dokumentum: TVK éves jelentés,i, 2012)

Vízgazdálkodás Az ipartelepen történő ivóvíz szolgáltatás biztosítása érdekében a vállalat saját ivóvíz termelő, tisztító- és elosztó rendszerrel rendelkezik, melyet felszín alatti forrásból látnak el. A szennyezett vizek kezelésére – jóval a jogszabályi követelmények feletti vízminőség biztosítása mellett - több mint 400 millió forintot költött a vállalat. A felszíni vízkivétel a Tisza folyóból történik. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Légszennyezés A TVK környezetében a levegő minőségét rendszeresen méri és kiértékeli a Nemzeti Levegőszennyezés-mérési Hálózat. Az üzemek technológiai légszennyező anyag kibocsátása az emissziós mérések megállapításai alapján megfelelt az érvényes kibocsátási határértéknek. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

38

Elfolyások megelőzőse Az elmúlt években nem volt semmilyen veszélyes anyag tudatos vagy véletlenszerű kiengedése a környezetbe, amely hatással lehetett volna az emberi egészségre, a földterületre, növényzetre, víztestekre és a felszínalatti vizekre. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Kármentesítés8 A Társaság környezetvédelmi kötelezettségeit és kezelésüket célzó munkatervét 2006-ban független környezetvédelmi auditor is felülvizsgálta és megállapította, hogy a Társaság kötelezettségei alaposan ismertek, felmértek. A vállalat – a fentieket figyelembe véve – a jelenleg számszerűsíthető környezetvédelmi kötelezettségekre környezetvédelmi céltartalékot képzett, a céltartalék meghaladta a 2.300 millió forintot. A Társaság jelenleg ismert környezetvédelmi kötelezettségei az alábbiak: 1. Folyamatban lévő táj rehabilitációs feladatok 

Sajó csatornától délre található területek rekultivációja, tájba illesztése



Salak és pernyelerakó rekultivációja

2. Folyamatban lévő talaj- és talajvíz kármentesítési feladatok 

Olefingyári tartályparki és vésztározói terület kármentesítése



Vasúti töltőlefejtő területén végzett műszaki beavatkozás

3. Kiegészítő vizsgálatok végzése 

Talajvíz szennyeződésének lokalizációja

4. Monitoring tevékenység 5. Kármentesítéseket követő utóellenőrzési feladatok.

8

Ez alatt a társaság múltbeli tevékenységből származó környezetvédelmi kötelezettségek kezelését értjük.

39

A vállalat nagy figyelmet fordít arra, hogy munkavállalói figyelmét is felhívja a környezettudatos életmódra. Ezt bizonyítja, hogy a 2013-as ÖTR9 kampány fő témája is az energia költség csökkentése volt. A kampány eredményesnek mondható lett, ugyanis a beérkezett ötletek 46%-a a kiírt témához kapcsolódott. (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

Újrahasznosítás Ahogyan azt már korábban is említettem, a TVK az idén fejezte be a legújabb beruházását, egy butadién kinyerő üzem telepítését. Ez a beruházás nemcsak a vállalat gazdasági fejlődéséhez fog hozzájárulni, hanem a környezeti felelősségét is támogatja, ugyanis az új üzem újrahasznosítja a műanyaggyártáskor keletkezett egyes melléktermékeket, és egy új terméket állít elő belőle. Vagyis: a poliolefin gyártásához szükséges alapanyagok előállítása során legnagyobb arányban etilén és propilén keletkezik.

Ennek a folyamatnak a

melléktermékeként keletkező anyagból (C4 frakció) nyerhető ki a butadién, ami további hasznos vegyipari alapanyagként is hasznosítható. A gyártási technológia minden környezetvédelmi előírásnak megfelel, a környezetében dolgozók egészségét nem veszélyezteti. A környezeti terhelés csökkentése érdekében a TVK együttműködéseket kötött bel- és külföldi partnereivel, hogy hagyományos műanyag termékei módosításával biológiai lebomlásuk gyorsítható legyen. A 2011. évi és korábbi kutatómunkák eredményeként, a Széchenyi István Egyetem akkreditált laboratóriumának mérései alapján további tizenegy (2010-ben nyolc) olyan TVK-s termék és lebomlást elősegítő mesterkeverék kombináció vizsgálatáról készült jegyzőkönyv, amelyek megfelelnek a Környezetbarát Termék NonProfit Kft. által a kiadott „biológiai úton lebomló hajlékonyfalú műanyag csomagolások” követelményrendszerének. (Vállalati dokumentum: Belső vállalati újság: Panorama,2013)

9

A munkavállalók bevonását ösztönözte a vállalati működés hatékonyabbá tételére az 1998. áprilisában útjára

indított, ma is működő Ötletek Támogatási Rendszere (ÖTR) program. Célja, hogy műszaki, biztonsági illetve ügyviteli problémák kezelése érdekében újszerű és előnyös megoldások kidolgozására ösztönözze a munkavállalókat.

40

Környezetvédelmi díjak A Társaság évközi teljesítménye alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az elmúlt évben is megítélte a társaságnak a „Kerékpárosbarát Munkahely” díjat a nagyvállalati kategóriában. A hivatalos díjátadásra 2013. február végén került sor. A díjat 2011-es, 2010-es és 2009-es meghirdetésekor is elnyerte a TVK. A díj odaítélésében több tényező is szerepet játszott, mint például, hogy a munkavállalók egyharmada saját tulajdonú kerékpárt használ, illetve, hogy a társaság támogatásával évente több olyan rendezvényre is sor kerül, melyen a kerékpárral résztvevők számára ajándékokat sorsolnak ki, illetve az egészséges életmódot népszerűsítik (STEP nap, TVK Triatlon Nagyhét, kerékpáros túrák). (Vállalat honlapja: www.tvk.hu, 2013)

3. ábra: „Kerékpárbarát Munkahely” díj oklevele Forrás: www.tvk.hu, 2013

41

Gazdasági felelősség Egy

vállalat

társadalmi

felelősségvállalása

nagyon

sokrétű

tevékenység.

A

környezetvédelmen, külső és belső felelősség vállaláson kívül még van egy negyedik irányvonal, amit követnie kell, annak érdekében, hogy felelősségteljesen működhessen. Ez pedig a gazdasági felelősség. Ez olyan témákat érint, mint például: mennyire átláthatóak a vállalatkülönböző döntései, mennyire korrupciómentes az üzleti politikája, mennyire versenyképes, hogyan kezeli az ügyfelek, partnereket, milyen hírnévre tett szert. Sok más ilyen és ehhez hasonló témát fogok érinteni ebben a fejezetben. Innováció Egy felelős vállalat számára fontos, hogy folyamatosan megújulásra képes, innovatív legyen. A TVK ennek a kritériumnak próbál minden évben eleget tenni. Ezt bizonyítja, hogy az idén Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs díjával jutalmazták a Társaságot. A társaság vezérigazgatója, Pethő Zsolt március 30-án, a Parlamentben vehette át a csapadék- és szennyvízvezetékek műanyag-alapanyagának kifejlesztéséért odaítélt szakmai elismerést. (Vállalati honlap: www.tvk.hu, 2013) Döntési mechanizmusok átláthatósága A

társaság

folyamatosan

törekszik

a

döntési

mechanizmusok

átláthatóságának

optimalizálására. Ezt elősegít, hogy a vállalat részvényeit már 1996. óta jegyzi a Budapesti Érték Tőzsde, ami bizonyos szintű átláthatóságot, elszámoltathatóságot biztosít a vállalat a különböző stakeholderei számára, ugyanis a tőzsdén szereplő vállalatoknak szigorú tőzsdei szabályoknak kell megfelelniük, ezenkívül különböző információt kell szolgáltatniuk magukról. A vállalat a Budapesti Érték Tőzsdén egy új kategóriába került besorolásra, az úgynevezett standard kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a törvényi feltételeknek történő megfelelés mellett teljesíteni kell azt a követelményt, hogy az adott részvénysorozat tekintetében nyilvános részvényértékesítési tranzakciót hajtottak végre. A vállalat jelenlegi részvényeinek értéke jelenleg 2800 Ft körül mozog. ( www.bét.hu,2013)

42

Versenyképesség A vállalat versenyképességének a megállapítására már az előző fejezetekben is kitértem, most csak összegezném a legfontosabbakat 

TVK az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalata.



Nemzetközi hírnévre és sikerekre tett szert



Folyamatosan bővül, új beruházásokat hajt végre

Felelős lobbi Az idén felavatásra kerülő butadién kinyerő üzem létrehozásában különböző politikai hozzájárulásokra volt szüksége a vállalatnak.

Különböző lobbi tevékenységeknek

köszönhetően a vállalat bizonyos szintű adókedvezményekhez jutott az üzem működésével kapcsolatosan. ( Belső vállalati információ alapján)

Ügyfélhűség A Társaság minden évben végez kutatást a vásárlói, ügyfelei körében, megvizsgálva azt, hogy mennyire elégedettek a termékekkel illetve a szolgáltatásokkal, milyen igényeik vannak és azokat milyen módon lehet kielégíteni, illetve hogyan lehet őket megtartani. (Belső vállalati információ alapján)

43

Kutatáshoz kapcsolódó hipotézisek

Hipotéziseim felállításához több forrást is használtam: főként a vállalat számára korábban készített kutatásokat, valamint az OTP Nyrt. által, 2011 áprilisában készített CSR tevékenységre vonatkozó kutatásokat, amit a lakosság körében mértek fel. Olyan témákat érintett, mint a társadalmi felelősségvállalás meghatározása, vagy a nagyvállalatok megítélése CSR szempontból. Ezek segítségével a következő hipotéziseket állítottam. H1: Mind a környékbeli lakosság, mind a TVK alkalmazottjai a vegyipar legjellemzőbb tulajdonságának a fontos gazdasági szerepét tekintik. H2: A lakosság a TVK legnagyobb előnyének a munkahely teremtő képességét látja H3: A vegyipari tevékenység legnagyobb hátrányának a környezetszennyezést ítélik meg mindkét célcsoport tekintetében. Szignifikáns különbség nincs a kettő között. H4: Az alkalmazottak körében pozitívabb a társadalmi tevékenységre vonatkozó megítélés, mint a lakosság körében H5: A TVK szponzorációs tevékenysége közül a sportszponzorálás a legismertebb, mindkért szegmens tekintetében, ezen belül is a Triatlon Nagyhét H6: Magasabban informáltak az alkalmazottak a különböző CSR tevékenyéggel kapcsolatosan, mint a lakosság H7: A TVK alkalmazottai többre értékelik a belső felelősségre vonatkozó CSR tevékenységeket H8: Azokról a vállalatokról, akik CSR tevékenységet folytatnak, nincs különbség a lakosság illetve az munkavállalók pozitív megítélését illetően H8: Azokról a vállalatokról, akik CSR tevékenységet folytatnak, nincs különbség a lakosság illetve az munkavállalók pozitív megítélését illetően

44

Eredmények elemzése Az eredményeim kielemzésekor a különböző hipotéziseim mentén fogok végigmenni, előtte azonban beszámolok néhány általános adatról a kérdőívvel, illetve az eredményekkel kapcsolatosan. A kérdőívet összesen 152 fő töltötte ki. Mellékletként csatolom a kérdőívet. További demográfiai adatok az alábbi táblázat tartalmazza. A kutatás demográfiai adatai 2. táblázat Lakosság

Munkavállalók

71

81( 53,2%)

Minta nagysága

Férfi

Nő

Férfi

Nő

39%

61%

40%

60%

Nem szerinti megoszlás

Tiszaújváros Tiszaújváros Tiszaújváros

közeli

távoli

telep.10

telep.11

50%

12%

Tiszaújváros

Tiszaújváros Tiszaújváros közeli telep

távoli telep.

33%

6%

Lakhely 38%

61%

Forrás: Saját kutatás eredményei alapján

10

Tiszaújvároshoz közel eső települések, mint Tiszapalkonya, Ónod, Nagycsécs, Nemesbikk

11

Tiszaújvároshoz viszonylag távol eső települések, illetve minden egyéb kitöltő által megadott teleülés: Miskolc, Nyékládháza, Ózd, Anglia, stbb

45

H1: Mind a környékbeli lakosság, mind a TVK alkalmazottjai a vegyipar legjellemzőbb tulajdonságának a fontos gazdasági szerepét tekintik. A lakosság illetve a munkavállalók tekintetében a következő eredményekre jutottam.

4.

ábra: Melyik állítások a legjellemzőbbek a vegyipari vállalatokra? Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

Ahogyan a diagramon is látszik, mindkét csoport a vegyipar fontos gazdasági szerepét tartják a legjellemzőbb tulajdonságnak.

A vegyipar használt vegyi anyagok és keletkezett

hulladékokból származó veszélyességét ugyanolyan arányban ítélték meg a válaszadók. Nagyobb mértékű különbözőséget a kapott válaszok alapján az iparág által bekövetkező betegségek megnövekedésében, a munkahely teremtő képességében és az jelentős mértékű adóbefizetésekben találtam. SPSS program segítségével megvizsgáltam, van-e szignifikáns különbség a lakosság és a munkavállalók megítélése alapján. Ehhez egy kétváltozós T-próbát hajtottam végre. Az eredményeim alapján szignifikáns különbséget az iparág fontos gazdasági szerepét és jelentős adóbefizetéseit megilletően kaptam. A többi alternatíva esetén nincsen szignifikáns különbség. Az elemző program segítségével összevettem, hogy van-e kapcsolat a lakosság, illetve az alkalmazottak, valamint a vegyipari megítélését illetően. A két változó között az ágazat

46

fontos gazdasági szerepét és jelentős adóbefizetéseit kapcsolat fedezhető fel. A Cramer féle mutató besorolása szerint a kapcsolat közepesen gyenge, mivel az érték 0,2-0,4 közé esik.

H2: A lakosság a TVK legnagyobb előnyének a munkahely teremtő képességét látja A következő ábrán az alábbi kérdés válaszainak eredménye látható: Mi a legnagyobb előnye a vegyipari vállalatoknak? Ennél a kérdésnél csak egy választási lehetőséget adtam, ugyanis szerettem volna konkrétan megtudni, hogy mit tartanak a legnagyobb előnyének az összes választási lehetőség közül. Az eredményeket a következő táblák tartalmazzák

5. ábra: Mi a vegyipar legnagyobb előnye? Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

Az ábrán is jól látható, hogy mindkét célcsoportom legnagyobb előnyként a vegyipar munkahely adta lehetőségét látja. Nagyobb eltérés az előnyök megítélést illetően a környező településekre ható pozitív hatásban mutatkozott, illetve abban, hogy a vegyipar az általa gyártott termékeivel hozzájárul az emberek jobb életminőségéhez.

47

Szintén SPSS program segítségével megvizsgáltam, van-e szignifikáns különbség a lakosság és a munkavállalók válaszai alapján. Ehhez ugyancsak egy kétváltozós T-próbát hajtottam végre. Eredményeim azt mutatják, hogy a lakosság és a munkavállalók válaszai szignifikánsan eltérnek egymástól. Egy elemző program segítségével összevettem, hogy van-e kapcsolat a lakosság, illetve az alkalmazottak, valamint a vegyipari megítélését illetően. Eredményeim azt mutatják, hogy a két szegmens között kapcsolat található, tehát az, hogy alkalmazásban áll-e a válaszadó a TVK-val, vagy nem, befolyással volt a válaszadásukra. A Cramer féle mutató besorolása szerint a kapcsolat közepesen erős, hiszen az eredmény 0,4-0,6 közé esik. A munkahelyteremtő képesség, az állami bevételek megteremtése és a társadalmi események támogatásában a lakosság volt jelentős mértékben befolyásoló hatással az eredményekre, míg a termékek megfelelő minőségénél, a környező településekre ható pozitív hatásoknál, és a gyártott termékek fontosságánál a munkavállalók.

H3: A vegyipari tevékenység legnagyobb hátrányának a környezetszennyezést ítélik meg mindkét célcsoport tekintetében. Szignifikáns különbség nincs a kettő között. A következő ábrán az alábbi kérdés válaszainak eredménye látható: Mi a legnagyobb hátránya, kockázata a vegyipari vállalatoknak? Ennél a kérdésnél is csak egy választási lehetőséget adtam. Az eredményeim azt mutatják, hogy a válaszadók valójában a vegyipar környezetre károsító hatását tartják a legnagyobb kockázatnak. Azonban a munkavállalók jóval magasabb arányban választották ezt a lehetőséget, mint a lakosság. Kiemelkedő különbséget találtam még az üzemi baleset illetve a szállítás okozta környezetszennyezés, mint legnagyobb kockázat megítélésében. A lakosság nagyobb aránya érzi úgy, hogy a vegyipari termelés során sűrűn előfordulhatnak üzemi balesetek, viszont a munkavállalók a szállítás okozta környezetszennyezést a 3. legnagyobb hátránynak ítélték meg, ezzel szemben a lakosság a 6. helyre sorolta ugyanezt.

48

6.

ábra: Mi a vegyipar legnagyobb hátránya?

Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján A T-próbás vizsgálatom azt mutatja, hogy a lakosság és a munkavállalók válaszai szignifikánsan nem térnek el egymástól. Az elemző program segítségével összevettem, hogy van-e kapcsolat a lakosság, illetve az alkalmazottak, valamint a vegyipari kockázatának megítélését illetően.

Ezek alapján

megállapítottam, hogy nincsen közöttük kapcsolat.

H4: Az alkalmazottak körében pozitívabb a társadalmi tevékenységre vonatkozó megítélés, mint a lakosság körében Ennek a hipotézisnek a vizsgálata már komplexebb feladat volt, mint az előzőek. Nem egy, egyértelmű kérdéssel közelítettem meg az feltevéseim igazolását, hanem több kérdést tettem fel a válaszadóimnak. 4 témakörre osztottam fel a kérdéseimet: a vállalat külső, belső, környezeti és gazdasági felelősségére vonatkozó állítások értékelése. A válaszadók egy 1-5-ig terjedő skálázásos módszerrel jelezhették, mennyire jellemzőek a különböző állítások a vállalatra a megítélésük alapján. Az 1-es értékkel az „egyáltalán nem jellemző” tulajdonsággal ruházhatták fel az állításokat a válaszadók, az 5-ös pedig az ellentéte, teljes mértékben jellemző.

49

Az első kérdéskör a TVK környezeti felelősségére vonatkozott. Olyan állításokat kellett megítélniük, hogy a vállalat használ-e megújuló energiaforrásokat, védi-e a körülötte lévő élővilágot, mennyire környezettudatos a termékfejlesztésben, milyen mértékben hatékony energia és hulladékgazdálkodó, betartja-e a környezetvédelmi szabályokat, támogatja-e a környezetvédelmi programokat illetve mennyire vesz részt a fenntartható fejlődés megvalósításában.

7.

ábra: TVK környezetvédelmi tevékenységeinek megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

A fenti ábrán látható, hogy a munkavállalók a vállalat környezetvédelmi megítélésre folyamatosan magasabb, átlagos értéket

adtak. Elemzésemhez ANOVA módszert

alkalmaztam. Az eredményeim azt mutatják, hogy függvényszerű kapcsolat fedezhető fel a aközött, hogy a válaszadó alkalmazottja-e a TVK-nak vagy sem, illetve hogy a TVK-t hatékony energiagazdálkodónak ítélik-e meg, valamint olyan vállalatnak, aki védi a körülötte lévő világot. Ezen kívül szignifikáns kapcsolatot fedeztem fel minden egyes további válasz lehetőségnél is, a legerősebb kapcsolat a hatékony hulladékgazdálkodó megítélésnél találtam. Az ok, amiért a munkavállalók pozitívabban ítélkeztek erről a területről, hogy jobban belelátnak a vállalatkülönböző környezetvédelmi tevékenységeibe. A külső érintettek számára általában kevésbé átláthatóak, ismertek ezek a folyamatok. A vállalatok nagy része a CSR

50

tevékenységnek ezt a pontját nem, vagy csak csekély mértékben kommunikálja a külvilág felé. A következő kérdéskörben az TVK belső életével, a munkavállalókkal és az őket körülvevő környezettel foglalkoztam. Az 5. kérdésben a következő állításokat értékelték a válaszadók: Mekkora az esélyegyenlőség a munkavállalók között, felmérik-e illetve figyelembe veszik a munkavállalók véleményét, milyenek az előrejutási lehetőségek, biztonságosak-e a munkakörülmények, alkalmaznak-e megváltozott munkaképességűeket, milyen a kapcsolat a munkavállalók és a vezetőség között, támogatja-e a vállalat a munkavállalók továbbképzését. Az eltérések első ránézésre sem olyan egyértelműek már, mint az előző kérdés megítélésében.

8.

ábra: TVK belső felelősségvállalásának megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

Szintén AVONA módszert alkalmaztam a kapcsolat függvényszerűségének valamint annak erősségének megállapítására. Függvényszerű kapcsolatot állapítottam aközött, hogy a válaszadó alkalmazottja-e a TVK-nak vagy sem, illetve, hogy biztonságosnak találják-e a munkakörülményeket, valamint figyelembe veszik-e a munkavállalók véleményét. Ezen felül szignifikáns kapcsolat van megváltozott munkaképességűek alkalmazását illetően, ahol egy közepesen gyenge kapcsolatot fedeztem fel. 51

A TVK külső felelősségvállalásának megítélése is hasonlóképpen történt, mint az előző kérdéseknél: egy 1-5-ig terjedő skálán kellett bejelölni, mennyire jellemzőek a tulajdonságok a TVK-ra. A célcsoportom külső felelősségvállalásra vonatkozó állításokat ítélték meg a legpozitívabb a többi témakörökhöz hasonlítva (környezetvédelem, belső felelősség, gazdasági felelősség) . Ez a CSR tevékenységek leglátványosabb, legtöbbet kommunikálható pontjai. A jellemzők, amelyeket értékelniük kellett a következők voltak: elégedettek-e a TVK által gyártott termékek minőségével, kielégíti-e a vásárlók igényeit ezek

a termékek,

megfelelő mennyiségű információt szolgáltat-e a termékeiről a vállalat, milyennek találják a társadalmi szerepvállalását, végez-e különböző támogató, szponzoráló tevékenységet.

9.

ábra: TVK külső felelősségvállalásának megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

Az ábrán látható, hogy a munkavállalók átlagosan pozitívabban értékeltek minden állítást. Minden állítás 3,9 feletti értéket kapott, ami egy nagyon pozitív megítélés. A legmagasabb értéket a különböző területek, mint sport, kultúra támogatása kapta, azonban az oktatás támogatása is 4 érték feletti átlagot kapott. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tisztában van vele, hogy a vállalat mennyi energiát fektet abba, hogy támogasson különböző szervezeteket, eseményeket. A lakosság értékelés a munkavállalókkal szemben némileg alacsonyabb ANOVA elemzésemnek köszönhetően a következő eredményekre jutottam: Szignifikáns kapcsolat van aközött, hogy a válaszadó alkalmazottja-e a TVK-nak vagy sem, illetve a 52

vállalat megfelelő társadalmi megítélése, oktatástámogató tevékenysége valamint a vásárlói igények minél magasabb szintű kielégítése között. A kapcsolat erőssége a vállalat oktatás támogató tevékenység megítélése esetén magas, a többi esetben közepes erősségű. A vállalat gazdasági felelősségének megítélésére a következő állításokat kellett értékelni: jogszabálynak való megfelelés, megfelelő minőségű termékeket gyárt, jó hírnévre tett szert, versenyképesség, innovatív, felelősségteljes vezetés. A TVK gazdasági felelősségének megállapításakor arra a következtetésre jutottam, hogy szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a vállalat jó hírnevének, jogszabályoknak való megfelelése illetve a megfelelő minőségű termék előállítás megítélése. A kapcsolat erőssége mind a három esetben közepes értéket mutat. Az ábrán látható, hogy a munkavállalók átlagosan minden állításra magasabb értékelést adtak, mint a lakosság.

10. ábra: TVK gazdasági felelősségének megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

53

H5: A TVK szponzorációs tevékenysége közül a sportszponzorálás a legismertebb, mindkért szegmens tekintetében, ezen belül is a Triatlon Nagyhét Arra voltam kíváncsi, hogy tisztában vannak- a célcsoportjaim tagjai, milyen területeket, ágazatokat támogat a TVK. A különböző választási lehetőségek közül, mint kultúra, sport, oktatás, környezetvédelem és tudomány, a TVK ezeket valamilyen úton-módon valóban szponzorálja. Az alábbi ábrán látható a lakosság illetve a munkavállalók elképzelései arról, milyen területek támogatásában érdekelt a TVK.. A véleményük között nagyobb arányú eltérés a sport területén tapasztalható. Szintén kétmintás T-próba segítségével megállapítottam, hogy van szignifikáns eltérés a környékbeli lakosság valamint az alkalmazottak megítélései alapján. További elemzéseim azt mutatják, hogy kapcsolat fedezhető fel aközött, hogy a válaszadó a TVK alkalmazásában áll-e, vagy sem, illetve aközött, hogy milyen területeket támogat a TVK a megítélésük alapján. A legerősebb kapcsolat a sport és az oktatás területén fedezető fel, itt a kapcsolat erőssége közepes, ugyanis az értékei a Cramer mutató 0,2-0,4 közötti intervallumába esett. A környezetvédelem esetében egy nagyon gyenge kapcsolatot találtam, a kultúra esetében pedig egyáltalán nem találtam kapcsolatot.

11. ábra: TVK által támogatott terület megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

54

Miután megállapítottam, hogy milyen területek támogatása a legismertebb a vizsgált célcsoportom körében, részletesebben akartam megtudni, véleményük szerint, pontosan, nevén nevezve, milyen eseményeket, szervezeteket támogat a TVK. A lakosság körében a Triatlon Nagyhétre érkezett a legtöbb válasz, míg az alkalmazottak körében a TVK Mali Triatlon Klubra. T-próbás vizsgálatom alapján megállapítottam, hogy van szignifikáns eltérés a lakosság és a munkavállalók válaszai alapján. További SPSS program segítségével elvégzett elemzéseim azt mutatták, hogy több válaszlehetőségnél is erős kapcsolat állapítható meg a válaszadók és általuk megítélt események, szervezetek támogatása között. Befolyásoló hatással volt a válaszadásra az, hogy a válaszadó a TVK alkalmazottja-e vagy sem, arra, hogy a következő területeket támogatja-e a TVK a véleményük szerint.: Cremer mutató alapján erős kapcsolat alakult ki a Groww-2013 pályakezdő program, Miskolci illetve Debreceni Egyetem, TVK Mali Triatlonklub, Tiszaújvárosi Vizi Sportegyesület valamint a Dél-borsodi régióért Alapítvány támogatását illetően.

12. ábra: Milyen eseményeket támogat a TVK? Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

55

H6: Magasabban informáltak az alkalmazottak a különböző CSR tevékenyéggel kapcsolatosan, mint a lakosság A lakosság illetve a munkavállalók tekintetében a következő eredményekre jutottam. SPSS program segítségével megvizsgáltam, van-e szignifikáns különbség a lakosság és a munkavállalók válaszai között. Ehhez egy kétváltozós T-próbát hajtottam végre. Az eredményeim alapján szignifikáns különbséget nem találtam a lakosság illetve az munkavállalók válaszai alapján. Tovább elemzéseim azt mutatják, hogy nincs kapcsolat lakosság illetve a munkavállalók között annak tükrében, hogy ismerik-e mit takar a CSR kifejezés. A következő ábrán látható, hogy mindkét célcsoport döntő többsége tisztában van vele, mi a CSR fogalma. A munkavállalók magasabb aránya tudja ezt a kifejezést beazonosítani.

13. ábra: CSR tevékenységről való informáltság Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

56

H7: A TVK alkalmazottai többre értékelik a belső felelősségre vonatkozó CSR tevékenységeket, mint a lakosság A kérdőívem következő kérdésével arra szerettem volna választ kapni, mit gondolnak a célcsoportom tagjai, mi is az a CSR, mi jellemző egy olyan vállalatra, aki ilyen jellegű tevékenységeket folytat. Az ábrán látható eredmények születtek a lakosság és a TVK dolgozói körében.

14. ábra: Feleősségteljesen működő vállalat jellemzői Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

A T-próbás elemzésem alapján azt állapítottam meg, hogy van szignifikáns eltérés aközött, hogy a válaszadó a TVK alkalmazottja-e vagy sem, illetve a megfelelő bérek biztosítása és a megfelelő munkakörülmények megteremtése között A többi alternatíva között nincsen eltérés szignifikánsan, tehát válaszaik viszonylag megegyeztek. A kapcsolat erőssége az előző két állítás megítélése és az alkalmazotti státusz között gyenge, Cramer mutató szerint 0,2 érték alá esett.

57

H8: Azokról a vállalatokról, akik CSR tevékenységet folytatnak, nincs különbség a lakosság illetve az munkavállalók pozitív megítélését illetően SPSS program segítségével végzett elemzésemnek köszönhetően megállapítottam, hogy valóban nincsen szignifikáns eltérés ennek a kérdésnek a megválaszolását illetően. Nem befolyásolta a válaszadást az, hogy a válaszadó alkalmazásban áll-e a TVK-val vagy sem. Mindkét célcsoportom inkább pozitívnak ítélte meg azokat a vállalatokat, amelyek CSR tevékenységet folytatnak.

15. ábra: CSR tevékenységet folytató vállalatok megítélése Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján

Készítettem egy, a hipotézisek elfogadását illetve szemléltető táblázatot, amit második mellékletként helyeztem a dolgozatomba.

58

Következtetések, javaslatok

A

szakdolgozatomnak

ebben

a

pontjában

a

kutatásommal

kapcsolatos

általános

következtetéseket vonom le , illetve javaslatokat teszek arra vonatkozólag, hogyan tudná a vállalat a CSR tevékenységeit még hatékonyabbá tenni. Ahogyan az már a kutatásomból is kiderült, a CSR kérdését többféle szempontból közelítettem meg : az általános ismeretektől egészen a vállalat által végzett konkrét tevékenységekig. A megítélése ezeknek az eseményeknek nagyon különböző lett, nemcsak a két célcsoportom véleménye között, hanem az egyes témák között is. Legnagyobb általánosságban talán az mondható el, hogy a TVK munkavállalói

pozitívabb

attitűddel

rendelkeznek

a

vállalattal,

iparággal,

CSR

tevékenységével kapcsolatosan, mint a körülötte élő lakosság. Ez a pozitív hozzáállás nem egyedi eset a munkavállalók saját munkahelyükkel kapcsolatában. Egy vegyipar jelenléte egy körzetben, sok esetben negatív véleményeket formálhat. Kutatásom egyik célja is az volt, hogy kiderítsem, mennyire jellemző Tiszaújváros és környékére. Az eredményeim azt mutatják, hogy inkább a pozitív oldalát látják a lakosok egy vegyipar jelenlétében, persze tartanak,a különböző környezeti katasztrófákról, de a vegyipar általa kínál előnyök, mint például a munkahelyteremtés, dominánsabb volt. Mind a lakosság körben, mind a dolgozókéban a legnagyobb félelmük a vegyipar okozta környezet szennyezés. Környezetvédelmi szempontból a vállalat megítélése mind a két szegmens válaszai alapján viszonylag pozitív lett, véleményük szerint magas mértékben hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, alkalmazza a környezetvédelmi szabályok betartását. A környezetvédelmi jellemzőket a válaszadók reálisan ítélték meg, tehát ami valóban jellemző a vállalatra, magas értékelést kapott (pl. hatékony energiagazdálkodó), ami viszont nem, az alacsonyabb értékelésben részesült (megváltozott munkaképességűek alkalmazása). Összességében a legalacsonyabb átlagértéket a válaszadók a vállalat belső felelősségvállalási jellemzőkre adták. Kiemelném azonban, hogy pozitív válaszadásban a vállalat alkalmazottai jóval magasabb értékeket állapítottak meg. Biztonságosnak tartják a munkahelyüket, fontosnak érzik magukat, meghallgatják a véleményüket, annak ellenére, hogy sok szabályozásnak kell megfelelniük. A külső lakosság számára ezek a jellemzők már nem olyan fontosak. Feléjük nincs egyértelműen kommunikálva, hogyan is zajlanak a belső folyamatok. Valószínűleg ez az oka az alacsonyabb értékelésnek.

59

A társadalom, külvilág felé történő felelősségvállalást értékelik a legtöbbre a válaszadók. Azonban érdekes eredmény, hogy a TVK dolgozói sokkal tájékozottabban a programjaik, eseményeik kapcsán, mint a lakosok, ezen kívül többre is tartják az ilyenfajta kezdeményezéseket. A legismertebb CSR tevékenységnek a válaszadók a sportszponzorálást tartották. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy ez az üzenet jut el a legtöbb célcsoporthoz, sokan részt vesznek valamilyen formában a vállalat által rendezett vagy támogatott programokon. A más irányú tevékenység, mint például oktatás, alapítványok létrehozása jobbára csak azokhoz jut el, akik konkrétan érintettek az ügyben A legismertebb támogatott események is természetesen a sporthoz kapcsolódtak, , konkrétan a Triatlon Nagyhét és a hozzá kapcsolódó egyéb szervezetek támogatása. A válaszadók nagy része a CSR tevékenység meghatározását csak egy-két területben látják. A munkavállalók inkább a hozzájuk kapcsolódó felelősségvállalást tulajdonítják ennek a fogalomnak, mint dolgozók megbecsülés, megfelelő bérezés, ezzel szemben pedig a lakosok a külső társadalmi események támogatását látják főképpen. Az oka nyilvánvalóan az, hogy mindkét csoport az őket érintő területeket tartják a legfontosabbnak. Ahogyan a kutatásomból is jól látható, vannak bizonyos szintű eltérések a lakosság és a munkavállalók informáltságát, értékelését illetően a TVK társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatosan. A munkavállalók jobba informáltabban, és a megítélésük is pozitívabb. Úgy gondolom a probléma megoldása a magasabb szintű kommunikációban rejlik. Fontos cél, hogy a vállalat integrálja a vállalat CSR stratégiája által megfogalmazott üzeneteket a kommunikációs stratégiájába. Biztosítani kell, hogy a vállalatok által végzett számos CSR akció, tevékenység, támogatás, szponzoráció ismertté váljon a vállalat érintettjei számára. Érdemes lenne egy CSR kommunikációs akciótervet készíteni, amely a kommunikációs stratégián kívül többek között tartalmazná a CSR szakmai médiumokban való megjelenést is. Manapság a nagyobb vállaltok körében elterjedt a fenntarthatósági jelentés elkészítése, ami egyfajta biztosítékul szolgálna a lakosok és a munkavállalók felé, hogy a vállalat felelősen működik. Több tanulmány is készült már azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok nem költenek eleget a CSR tevékenység kommunikálására. Úgy gondolom, a szakdolgozatomból kiderül, hogy a 60

bázisvállalatom mennyit is tesz a társadalomért. Nemcsak a tipikus szponzorációval oldja meg ezt,

hanem

rengeteg

más

tevékenységet

folyatat,

mind

a

környezetvédelemért,

munkavállalókért, termékei megfelelőségért. A belső kommunikációs csatorna valamivel pozitívabb képet mutat, a külsőre azonban már nem fordítanak annyi energiát. Egyesek szerint egy vállalatnak annyit kellene költeni a CSR kommunikációra, mint magára a CSR tevékenységre. Mivel a legalacsonyabb értékeket a belső felelősségvállalás kapta, ezekre is kellene a továbbiakban tenni a hangsúlyt. Tudniuk kell, a lakosoknak is, mennyi időt, energiát, pénzt fektet a TVK arra, hogy a munkavállalóik jól érezzék magukat. Ez azért lehet fontos, mert ha pozitív képet gondolnak, akkor pozitívan fognak megnyilvánulni róla, ami a vállalat image-t, jó hírnevét növeli. A belső érintettek számára is növelni lehetne az tájékozottságot ezzel kapcsolatosan, ,úgy hogy az könnyen elsajátítható, befogadható legyen, mint például CSR kvízjátékok, fenntarthatósági jelentés ismertségét támogató eszközök, üzenő falak hatékonyabb kihasználása. Természetesen a legjobb kommunikációs eszköz a médiákban való intenzívebb megjelenés, mivel nemcsak eléri a célcsoport, de bizalmat is ébreszt az érintettek körében, ha az esemény, tevékenység megjelenik a médiában. A másik kritikusabb terület a környezetvédelem megítélése volt. Szintén a vállalat hírnevét növelheti, ha az érintettjei biztosra tudják, mennyire biztonságosan működik, nem terheli feleslegesen a környezetet, megfelelően együtt működik az körülötte élő élővilággal. A megoldást természetesen itt is a kommunikációban látom, ami különböző nyíltnapok, előadások, rendezvények szervezésével megvalósítható lehet. Ha az emberek személyes tapasztalatokra tesznek szert, sokkal meggyőzőbb számukra. A legfontosabb cél, hogy minél több információt kell megosztani a külvilággal a vállalatról főleg azért, mert a TVK egy valóban felelősségteljesen működő vállalat. Nemcsak beszél róla, hanem tesz is érte. Ennek viszont akkor lesz eredménye, ha az érintettek, legyen az külső vagy belső, tudnak róla és ugyanazt látják benne.

61

Összefoglalás Szakdolgozatom témájának a vállalatok CSR, azaz társadalmi felelősségvállalásának komplex elemzését választotta. A bázis vállalatom a tiszaújvárosi telephelyű Tiszai Vegyi Kombinát lett. Az alapja, amiért ezt a vállalatot választottam, hogy a TVK nagy múlttal rendelkezik a társadalmat segítő tevékenységek körében. Mondhatni együtt épült fel a vállalat Tiszaújvárossal, és már a kezdetektől fogva nagy támogatója is volt. A kutatásom középpontjában egy összehasonlító hatékonyságvizsgálat állt a vállalat alkalmazottai és környékbeli lakosai körében. Pontosabban arra, milyennek ítélik meg a vállalatot, annak ellenére, hogy egy viszonylag veszélyes iparágban tevékenykedik. Kutatásomat egy kvantitatív módszerrel, egy kérdőíves lekérdezéssel végeztem. A minta nagysága 152 fő volt, ami körülbelül 50-50%-ban oszlott meg a célcsoportom között. Általánosságban megállapítottam a kutatásomnak köszönhetően, hogy kialakítható a pozitív attitűd egy vegyipari vállalattal szemben is részben a CSR tevékenységeknek köszönhetően. Ezen kívül megállapítottam azt is, hogy az érintett csoportom a TVK társadalomért tett tevékenysége közül csak egy részével van tisztában, sok területről egyáltalán nem, vagy nem eleget tudnak. Ezeknek

a

problémákra

különböző

kommunikációs

megoldásokat

javasoltam.

A

legfontosabb, hogy növelni kellene a kommunikáció hatékonyságát kiváltképpen a környező települések lakóinak körében. Úgy gondolom, kutatásom nem volt felesleges, hiszen a téma nagyon aktuális, egyre népszerűbb a társadalmi felelősségvállalás, érdemes rá időt és energiát fordítani. Ezen kívül olyan eredményekre jutattam egyes esetekben, ami hasznos lehet a vállalat számára a további kezdeményezéseiben.

62

Idegen nyelvű összefoglaló Das Thema meiner Diplomarbeit ist die Analyse von Corporate Social Responsibility (CSR). CSR heißt auf Deutsch die unternehmerische Gesellschaftsverantwortung, aber man bezeichnet es oft auch als unternehmerische Sozialverantwortung. CSR-Aktivitäten

lassen

sich

auf

verschiedene

Weisen

strukturieren:

Innerer

Verantwortungsbereich, mittlerer Verantwortungsbereich und äußerer Verantwortungsbereich Mein Basisunternehmen ist TVK, dessen Sitz sich in Tiszaújváros befindet. TVK ist ein chemischer Betrieb, wo verschiedene Kunststoffe produziert werden, z.B Folien, Säcke, Granulate. Die Grundlage meiner Wahl war, dass ich mich immer für den Umweltschutz, für die sozialen Ungleichheiten und Probleme interessiert habe, und TVK hat eine lange Geschichte in CSR. TVK ist mit der Stadt, Tiszaújváros, zusammengewachsen. Von Anfang an hat er verschiedene Initiativen unterstützt: den Aufbau des Schwimmbades, des Kurhauses, des Kulturhauses usw. Im Mittelpunkt meiner Forschung steht die Untersuchung von CSR des Unternehmens, wobei ich die Meinungen der Arbeitnehmer mit den Meinungen der Bevölkerung von Tiszaújváros verglichen habe. Zu meiner Forschung habe ich einen Fragebogen erstellt. Die Fragebögen wurden von 152 Personen ausgefüllt. Aus meiner Forschung hat sich ergeben, dass •

die Leute vor der Chemieindustrie Angst haben,

•

mit der Hilfe von CSR man diese Angst reduzieren kann,

•

mit der Hilfe von CSR man eine positive Reputation aufbauen kann,

•

im Rahmen von CSR der Dialog mit den Stakeholdern sehr wichtig ist,

•

die Bevölkerung nicht alle CSR Aktivitäten von TVK kennt,

•

die Stakeholdern TVK hauptsächlich als Sportunterstützer ansehen.

63

Für die beste Lösung halte ich mehr Kommunikation von CSR. Zum Beispiel: mehr Pressemitteilungen, CSR-Quiz, usw.

64

Irodalomjegyzék Angyal, Á. (2009): Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányitás, Kossuth Kiadó, Budapest Austin, C.( 1993): A PR, avagy A közönségkapcsolat alapjai - hét leckében, Park kiadó, Budapest Backhaus, S. (2012) et al.: Ein Branchenvergleich in: CSR WeltWeit, http://csrweltweit.de/fileadmin/inhalte/Publikationen/CSR_Weltweit_Ein_Branchenvergleich. pdf (letöltés: 2013. május 15.) Béri L. (1929): A magyar filantrópia könyve, Légrády testvérek kiadó, Budapest Bowen , H. (1953) : Social Responsibilities of the Businessman, , Harper and Row, New York Carrol, A. B.(1991): The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the moral Management of Organizational Stakeholders. In.: Business Horizon, Csáfor H. et al.( 2009): A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Complex kiadó,Budapest Csutora M., Kerekes S. (2004): A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, KJK-Kerszöv, Budapest Fazekas I. (2000): - Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Fodor I., Kovács B., Tésits R. (2000): - Társadalom és környezet: Tanulmányok a tudomány világkonferenciájára, Dialóg Campus, Budapest Friedman, M.. (1970): "The Social Responsibility of Business Is to Increase its Profits." In: New York Times. 122-126. o. Johnson, S. ( 1993) : Global Environmental Change- The earth summit: The United Nations Conference on Environment and Development(UNCED): edited with introduction and commentary , In.: International Environmental Law And Policy Series, London and Dordrecht, 1993, 4.évf. 1.sz. 87.o.. Kassay L. ( 2008): - Szponzoráció- kommunikációs eszköz és médium, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, 4. p.

65

Kotler, P.,Lee, N. (2007): - Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó Zrt., Budapest , Kun A. (2004): A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban, Jogelméleti Szemle, 4. évf. 1. sz. Internetes forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html Kun A.( 2009): A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librum, Budapest, 141. o Ligeti Gy. (2007): CSR- Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, Budapest Malhorta, N. K. (2007): Marketingkutatás, Akadémiakiadó, Budapest, 103-140 p. Marimon, F. et al.. (2012): The worldwide diffusion of the global reporting initiative: what is the point? In.: Journal of Cleaner Production, 33.évf. 132-140.o. Melynicsok A. (2010): A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility) bemutatása és helye a mai gazdasági életben. Acta Beregsasiensis, 9. évf. 2. sz. 195-203.o. Nagy Sz. (2010): Az önkéntesség szerepe a környezettudatos marketingben és a vállalatok CSR tevékenységében Marketingkaleidoszkóp Miskolci Egyetem MIM, 223-234. o. On, A., Ilies, C., (2012): Social Responsibility in Public Services Organizations The case of Tîrgu-Mureş Penitentiary, In : Procedia Economics and Finance, 3.évf. 757-762.o. Pouliopoulos, L. et al. (2012): Managers’ Perceptions and Opinions towards Corporate Social Responsibility (CSR) in Greece Original Research Article. Procedia Economics and Finance. 1. sz..311-320.o. Quadbeck-Seeger, H.J. (2003): Csak a változás állandó. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, Schaltegger,S. et al.(2007): Nachhaltigkeitsmanagement in Unternehmen - Von der Idee zur Praxis: Managementansätze zur Umsetzung von Corporate Social Responsibility und Corporate Sustainability, Berlin, BMU-Ecosense-CSM, 6.évf. 194. sz. Tóth É. (2010): A Corporate Social Responsibility (CSR) mint a transznacionális vállalat értéknövelő tényezője. In: Társadalomkutatás , 2. sz. p., 211-22.o. Tóth G. (2001): Környezeti teljesítményértékelés, KÖVET, Budapest

66

Tóth G. (2003): Vállalatok környezeti érdemrendje – A vállalati fenntarthatóság minősítéséről és ennek nehézségeiről, http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/tothg.php, Letöltés ideje: 2013. május 16. Tóth G. (2007): A Valóban Felelős Vállalat- A fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok társadalmi

felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai megközelítésről ,

Budapest, KÖVET, 24- 89.o. Usem, M. (1991) A vállalati jótékonyság ( A harmadik szektor – Tanulmányok a non-profit kutatások területéről) Budapest, Non-profit kutatócsoport kiadványa, 116.o. Zsolnai Á.(2000) - A döntéshozatal etikája, Budapest, Kossuth Kiadó Zrt. 10-80.o.

Internetes források Vállalati honlap: www.tvk.hu GKI Kutató Intézet publikációi alapján a következő forrásokat használtam fel:

http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Szenczy%20D%C3%A1niel/Keves_a_valoban_fel elos_vallalat.pdf http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Szenczy%20D%C3%A1niel/Visszafogottnak_tartj ak_CSR-kommunikaciojukat_a_vallalatok.pdf http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Szenczy%20D%C3%A1niel/A_belso_erdekek_mo zgatjak_a_vallalatok_CSR-gyakorlatat.pdf http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Szenczy%20D%C3%A1niel/330_milliard_forint_f elett_a_hazai_vallalatok_CSR-koltese.pdf http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Szenczy%20D%C3%A1niel/A_vallalatok_nagyob bik_fele_kolt_a_tarsadalmi_felelossegvallalasra.pdf

67

Egyéb források TVK üzleti jelentés 2012 TVK éves jelentés 2012 Vállalati kiadvány: 60 éves a TVK Belső vállalati újság: Panorama Belső információk a belső konzulensem által

68

Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. táblázat: Vállalat célkitűzései 2. táblázat: Demográfiai adatok 3. táblázat: Hipotéziseket összesítő tábla

Ábrák 1. ábra: Carrol féle CSR piramis 2.

ábra: A vállalat pénzügyi teljesítménye 2006-2012 között

3. ábra: „Kerékpárbarát Munkahely” díj oklevele 4. ábra: Melyik állítások a legjellemzőbbek a vegyipari vállalatokra? 5. ábra: Mi a vegyipar legnagyobb előnye? 6. ábra: Mi a vegyipar legnagyobb hátránya? 7.

ábra: TVK környezetvédelmi tevékenységeinek megítélése

8. ábra: TVK belső felelősségvállalásának megítélése 9. ábra: TVK külső felelősségvállalásának megítélése 10. ábra: TVK gazdasági felelősségének megítélése 11. ábra: TVK által támogatott terület megítélése 12. ábra: Milyen eseményeket támogat a TVK? 13. ábra: CSR tevékenységről való informáltság 14. ábra: Feleősségteljesen működő vállalat jellemzői 15. ábra: CSR tevékenységet folytató vállalatok megítélése 69

Mellékletek 1. Melléklet- Kérdőív Kutatás a TVK társadalmi felelősség vállalásával kapcsolatban Kedves Válaszadó! A TVK imázs és társadalmi szerepvállalásáról szóló kérdőívem kitöltésével kérem, segítse szakdolgozatom kutatását! A válaszadás teljes mértékben anonim és önkéntes, a válaszok csak statisztikai feldolgozására kerül sor. A kitöltés csupán néhány percet vesz igénybe! Köszönöm, hogy időt szán rá

1. Véleménye szerint a következő állítások közül, mi a legjellemzőbb Magyarországon a vegyipari vállalatokra általában? Több válasz is lehetséges Fontos szerepet játszanak a gazdaság fejlődésében Veszélyesek a használt vegyi anyagok és keletkezett hulladékok miatt Nem számít, miben tevékenykednek, a lényeg, hogy munkahelyeket teremt A környezetünkre erős károsító hatással vannak Az ágazat adóbefizetései jelentős mértékűek A telephelyeik közelében levő településeken megnövekedhetnek a megbetegedések a környezetszennyezés miatt Egyéb:

2. Véleménye szerint mi a legnagyobb előnye egy vegyipari vállalatnak? Munkalehetőséget biztosít Termékeivel hozzájárul az emberek jobb életminőségéhez Hozzájárul az állami bevételekhez

70

A környező települések életére pozitív hatással van A társadalom számára fontos közösségek, intézmények támogatása (például kultúra, sport, oktatás) Termékeivel kiválthatók más, a környezetet erősen szennyező termékek és gyártási módok Nincs előnye Egyéb:

3. Véleménye szerint mi a legnagyobb kockázata egy vegyipari vállalatnak? Szennyezheti a levegőt Szennyezheti a vizeket (talajvíz, folyók, tavak) Szennyezheti a talajt Károsíthatja a környezetet a vegyipari termelés során keletkező veszélyes anyagokkal/hulladékokkal Megbetegedéseket okozhatnak a termelés során a környezetbe jutó szennyezések Növelheti a közúti teherforgalmat, ezáltal a környezetszennyezést működési környezetében Üzemi baleset Egyéb:

71

4. A következő állítások a TVK környezeti felelősségvállalásra vonatkoznak. Értékelje, mennyire jellemző a vállalatra az Ön véleménye szerint. Egyáltalán Inkább nem nem jellemző jellemző Hatékony energiagazdálkodó Megújuló energiaforrásokat használ Környezettudatos a termékfejlesztésben Hatékony hulladékgazdálkodó Védi a körülötte lévő élővilágot Betartja a környezetvédelmi előírásokat A fenntartható fejlődés elvei szerint működik Támogatás nyújt környezetvédelmi programok megvalósításához

72

Semleges

Inkább jellemző

Teljes mértékben jellemző

5. A következő állítások a TVK belső felelősségvállalására vonatkoznak. Értékelje, mennyire jellemző a vállalatra az Ön véleménye szerint. Egyáltalán nem jellemző

Inkább nem jellemző

Esélyegyenlőséget biztosít a munkavállalók között Megváltozott munkaképességűeket is alkalmaz Biztonságos munkakörülményeket tart fenn Támogatja az egészség védelmét, illetve megőrzését Megfelelő a kapcsolat a vezetőség és az alkalmazottak között Támogatja a munkavállalói továbbképzéseket Megfelelő juttatási csomagot biztosít Ideális az előrejutási lehetőség Rendszeresen felméri a munkavállalók véleményét

73

Semleges

Inkább jellemző

Teljes mértékben jellemző

Egyáltalán nem jellemző

Inkább nem jellemző

Semleges

Inkább jellemző

Teljes mértékben jellemző

Figyelembe veszi a munkavállalók véleményét

6. A következő állítások a TVK külső felelősségvállalására vonatkoznak. Értékelje, mennyire jellemző a vállalatra az Ön véleménye szerint. Egyáltalán nem jellemző

Inkább nem jellemző

Megfelelő termékinformációkat biztosít A vásárlók igényeit kielégíti Termékei minőségével elégedettek vásárlói Támogatja a sportot és a kultúrát Támogatja az oktatást Társadalmi szerepvállalása megfelelő

74

Semleges

Inkább jellemző

Teljes mértékben jellemző

7. A következő állítások a TVK gazdasági felelősségére vonatkoznak. Értékelje, mennyire jellemző a vállalatra az Ön véleménye szerint. Egyáltalán nem jellemző

Inkább nem Semleges jellemző

Felelősségteljes a vezetés Etikus magatartást folytat az üzleti szituációkban Versenyképes az ágazatában Innovatív, megújulásra képes Jogszabályoknak megfelelően működik Jó hírnévre tett szert Megfelelő minőségű termékeket gyárt

75

Inkább jellemző

Teljes mértékben jellemző

8. A társadalom életének mely területeit támogatja Ön szerint a TVK? Több válasz is lehetséges Kultúra Sport Környezetvédelem Oktatás Tudomány Egyiket sem Nem tudom Egyéb:

9. Az alább felsoroltak közül az Ön véleménye szerint mely intézményeket, szervezetek, programokat támogatja bármilyen formában a TVK? Több válasz is lehetséges Groww 2013-Frissdiplomás program Miskolci Egyetem Debreceni Egyetem Magyar Olimpiai csapat Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány Miskolci Nemzeti Színház Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Miskolci Sörfesztivál Triatlon Nagyhét Sebestyén Júlia műkorcsolyázó

76

Tiszaújvárosi Vizi Sportegyesület TVK Mali Triatlon Klub "Dél-borsodi régióért” Alapítvány Nemzeti Vágta Forma-1 Magyar Nagydíj Egyéb:

10. Tudja-e, hogy mit jelent, milyen magatartást takar a CSR rövidítésként is használt Corporate Social Responsibility kifejezés? Igen Nem Hallottam már róla, de nem vagyok biztos benne

11. Ön szerint milyen jellemzői vannak egy felelősségteljesen működő vállalatnak? Több válasz is lehetséges A termékek, szolgáltatások minőségért vállal felelősséget Hozzájárul a környezetvédelemhez Felelősséget vállal a társadalomért, közösségi programokon vesz részt vagy támogatja azokat Munkavállalóival nemcsak a jogszabályokat betartva, hanem emberségesen is bánik Működési ágazatában az országos átlag élvonalába tartozó béreket biztosít a dolgozóknak Korrekt módon tájékoztatja az ügyfeleit, vevőit, beszállítóit Ügyel a folyamatosan biztonságos működés fenntartására Stabil munkahelyet biztosít a dolgozóknak

77

Betartja a törvényeket Megfelelő munka körülményeket teremt Komoly , megbízható Egyéb:

12. Milyen a megítélése azokról a vállalatokról, akikről tudja, hogy különböző támogatásokkal hozzá járulnak a társadalom számára értékes intézmények, tevékenységek fennmaradásához? Inkább pozitív Semleges Inkább negatív Nem tudom

13. Mi a véleménye az alábbi kifejezésekről, megállapításokról? Egyáltalán nem értek egyet

Inkább nem Semleges értek egyet

A dolgozók megbecsülése is fontos feladata egy felelős vállalatnak Ha egy vállalat jótékonykodik, az csak azért van, mert valami rosszat el akar titkolni a nyilvánosság elől

78

Inkább egyet értek

Teljes mértékben egyetértek

Egyáltalán nem értek egyet

Inkább nem Semleges értek egyet

Egy vállalatnak termékei környezetbarát voltára még akkor is törekednie kell, ha így azok kevesebb profitot hoznak Rokonszenves, ha egy vállalat pénzt adományoz a rászorulóknak A kis létszámú, kisebb forgalmú vállalkozások ugyanolyan felelősséggel tartoznak a társadalomért, mint a több száz főt foglalkoztató nagyvállalatok Inkább a nagyobb vállalatok viselkednek felelős módon, hiszen több pénzük van Manapság a vállalatok egyáltalán nem viselkednek felelős módon, csak a saját rövid távú hasznukat nézik

79

Inkább egyet értek

Teljes mértékben egyetértek

Egyáltalán nem értek egyet

Inkább nem Semleges értek egyet

Ha egy vállalat jótékonykodik, csak azért teszi, hogy reklámozhassa önmagát A felelős vállalatok általában drágábban állítanak elő terméket, vagy szolgáltatást A jogszabályok megszegésével működő vállalat attól még nem lesz elfogadható, hogy sokat jótékonykodik

14. Kérem jelölje be mi az Ön neme! Nő Férfi

15. Kérem adja meg életkorát!

16. Kérem adja meg lakóhelye nevét!

80

Inkább egyet értek

Teljes mértékben egyetértek

17. Alkalmazottja-e Ön jelenleg a TVK-nak? Ha a válasz nem, Ön számára itt befejeződött a kérdőív! Igen Nem

18. Milyen beosztásban van jelenleg a TVK-nál? Felsővezető ( beosztottai is vezetők) Vezető ( beosztottai nem vezetők) Szellemi, irodai alkalmazott Fizikai munkát végző alkalmazott

81

2. melléklet- Hipotézisek összesítő táblázata 3. táblázat Mind a környékbeli lakosság, mind a TVK alkalmazottjai H1

a vegyipar legjellemzőbb tulajdonságának a fontos gazdasági szerepét tekintik.

H2

A lakosság a TVK legnagyobb előnyének a munkahely teremtő képességét látja A vegyipari tevékenység legnagyobb hátrányának a

H3

környezetszennyezést ítélik meg mindkét célcsoport tekintetében. Szignifikáns különbség nincs a kettő között. Az alkalmazottak körében pozitívabb a társadalmi

H4

tevékenységre vonatkozó megítélés, mint a lakosság körében A TVK szponzorációs tevékenysége közül a

H5

sportszponzorálás a legismertebb, mindkért szegmens tekintetében, ezen belül is a Triatlon Nagyhét

H6

Magasabban informáltak az alkalmazottak a különböző CSR tevékenyéggel kapcsolatosan, mint a lakosság A TVK alkalmazottai többre értékelik a belső felelősségre

H7

vonatkozó CSR tevékenységeket, a lakosokat inkább a külső tevékenységek ( szponzoráció, környezetvédelem) érdeklik Azokról a vállalatokról, akik CSR tevékenységet

H8

folytatnak, nincs különbség a lakosság illetve az munkavállalók pozitív megítélését illetően

Forrás: Saját szerkesztés az eredmények alapján 82