A turizmus kialakulása
„Ha valaki tudást akar szerezni vagy azt ki akarja egészíteni, akkor utaznia kell!” Ibn Khaldun, 14. századi arab történész, filozófus, politikus
„A világ egy könyv; Aki otthon marad, csak egy oldalt olvas el.” „A világ egy könyv. Aki nem utazik, csak egy lapját olvasta.” (Szt. Ágoston, I. század)
A turizmus • A szó gyökere a francia „tour” szó • A latin „tornus” ill. „tornare” szavakból ered; jelentése: kiindulópontra visszatérő körutazás
A turizmus meghatározása I.
A turizmus kialakulása és fejlődése • Befolyásoló tényezők:
„A turizmus magában foglalja az ember szokásos életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli szabad helyváltoztatását és tevékenységeket, valamint az ehhez szükséges szolgáltatásokat.” (Lengyel, 1994)
A turizmus meghatározása II. „A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel.” (Hunziker és Krapf)
– Társadalmi környezet – Gazdasági helyzet – Közlekedési és technikai eszközök fejlődése
Őskor • Barlanglakók – „barlangkutatók” – „kényszerlátogatás”
Ókor
Ókor
Az ókori Görögország • Közigazgatási feladatok • Olimpiai játékok Kr.e. 776-tól – sok résztvevő és érdeklődő – szervezés – tájékoztatás hírnökök segítségével
– Nagy területű birodalmak igazgatása – Üzleti, hivatással járó utazások
Ókor A Római Birodalom – jól kiépített, kiterjedt úthálózat (90 ezer km) pl.:Via Appia hadászati, postai és kereskedelmi célokra
Hadjáratok ª utánpótlás biztosítása ª étkezés, szállás és egyéb szolgáltatások biztosítása ª fogadók és kocsmák napi járásnyira váltólovakkal vendégjog és vendégbarátság alapján, illetve ajándékért cserébe
Ókor
Ókor
• Kereskedelem • Gyógyfürdők, fürdőhelyek felkeresése • Nőtt az utazók száma @ üzleti alapokra helyezte a fogadók működését
– híres gyógyhelyek pl.: Baiae, Aquincum fürdői
• Az elszállásolás és étkeztetés működését rendeletekkel szabályozták
Ókor • A kiépített utakat a római arisztokrácia, a jómódú polgárok is használták pl. üdülési célú utazásaikhoz – A világ megismerése (kulturális és szellemi igény) – Kereskedelmi érdekek – Kapcsolattartás
Ókor • A tanulni vágyók a görög városokba és Alexandriába utaztak • Egyiptomba a világ hét csodájának néhány darabjáért (idegenvezetők) • Vallási célú utazások
Ókor • Ritkán utaztak lóháton, inkább gyalogosan illetve gyaloghintón és kocsikkal
Ókor • Hajózás: tengeri és folyami (pl.: Dunán)
• A jómódúak rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg, vagy házat vásároltak (amely pihenőhelyként is szolgált) • A szegényebbek szálltak meg a fogadókban, amelyek a városok szélén vagy a fürdőhelyek közelében működtek
Ókor • Posta: kezdetben csak hírvivők voltak, később utasok szállításával is foglalkoztak • Lovas postaszolgálat > kocsiposta, amely jól szervezett és pontos volt (az előkelő polgárok is használtak) • Kocsik, kocsitípusok fejlődése cél: aludni, étkezni, olvasni, játszani is lehessen a lehető legkényelmesebben (Elterjed a függesztett kocsiszekrényes szekér)
Középkor • A helyhez kötöttség a jellemző a feudális társadalomra • Zarándoklatok ( ~ holidays) (Róma, Jeruzsálem, Mekka, Medina) • A mindennapi, folyamatos munka mellett nem volt szabadideje a jobbágyoknak csak a földesuraknak
Középkor • Szabadideje csak a földesuraknak volt – Utazás nyári szálláshelyekre, üdülőkbe – Külföldi körutakra (pl.: Róma, Pompeji, Capri, Athén, görög szigetek, Alexandria, piramisok, Mezopotámia régi városai, Délkelet- és Kelet-Ázsia)
– Nemesi gyűlésekre – Vendégségbe – Katonai feladatok miatt – Diplomáciai ügyekben – Zarándoklatokon vettek részt
Középkor • Problémák (közbiztonság, utak állapota) • Fegyveres lovas kíséretre volt szükség
• Közlekedési szabályok kialakulása (utak szélessége, karbantartás módja, kitérés és előzés szabályai stb.)
Középkor • Lovas szekér a fő közlekedési eszköz • Nyakhám helyett szűgyhám a lovaknál, a vonóerő jobb kihasználása • Forgó zsámoly a kocsikon, így el lehetett forgatni az első kereket
Középkor • Keresztes hadjáratok (11. századtól) > kereskedők, katonák és papok utazásai • Sok fogadó épült a hadiutak és kereskedelmi utak mentén – nem voltak minden igényt kielégítők – sokan a kolostorokban szálltak meg és étkeztek
Újkor
Középkor • Nagy földrajzi felfedezések • Manufaktúrák felvirágzása • Céhlegények vándorútjai
• Megjelent a hintó (személyszállítás), amely könnyű, jobb rugózású és csendesebb volt a szekérnél Magyarországról terjedt el csaknem egész Európában (Kocs községből) • Önműködő (emberi erővel hajtott) kocsi (1649)
Középkor • Fizetett idegenvezetők (pl.: Kínában)
• Egyetemjárás (pl.: Bologna, Cambridge, Oxford, Párizs, Bécs, Prága, Heidelberg, Krakkó)
Újkor • 16.-17. század: kocsiposta, gyorsposta elterjedése Európában gyors, menetrendszerű járatok Pl.: Brüsszel- Bern – Róma – Nápoly útvonalon rendszeres lovas posta, majd postakocsijárat
• Útadó Angliában
Újkor • Polgárosodás – Új turisztikai közönség – Új turisztikai formák
• Utazás a fürdőhelyekre, tengerpartra elsősorban hazai közönség (pl.: Brighton)
• (Családi) szállodák megjelenése
Újkor • A nemesek között elterjedt az európai körutazás „Grand tour” – 15-20 ezer ember – Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország, Németalföld – Cél: tanulás, szórakozás – Később a középosztály között is népszerű lett
Újkor • Merész vállalkozás volt még ekkor is utazni – Télen járhatatlan utak – Lassúság – Biztonság hiánya – A vendéglátóhelyek nem megfelelő állapota (drágák, elhanyagoltak, piszkosak – első szálloda 1774-ben Londonban)
Az ipari forradalom korszaka • Kapitalizmus > gazdasági fellendülés > minőségi javulás a turizmusban • 1825. első vasút Angliában • Vonat megjelenése – gyors ütemben növekedett a vasútvonalak hossza – 1845. 13 ezer km – 1885. 300 ezer km
• A vasút korszaka (1830-1930)
Az ipari forradalom korszaka • Gőzgép • Gőzhajó • Vonat • • • •
Gőzgép helyett belső égésű motor Kerékpár Gépkocsi (1876) Repülőgép
Az ipari forradalom korszaka • XIX. sz-ban ugrásszerűen nőtt a turizmusban résztvevők száma – Nőtt a lakosság száma – Megváltozott a társadalom szerkezete – Városiasodás – Szabadrendelkezésű jövedelem – Motiváció
• A XX. sz. elején divattá vált az idegenforgalom
Az ipari forradalom korszaka • Komfortosabb fogadók, szálláshelyek (pályaudvarok, megállók, városok közelében) • Megfelelő színvonalú szállodák (központi fűtés, meleg-hideg víz, elektromos hálózat)
Az ipari forradalom korszaka • Csoportos utazások szervezése, utazásszervezés (Thomas Cook 1841) • Szállodatársaságok és hálókocsitársaságok jöttek létre
Az ipari forradalom korszaka • Szállodaépítések a pályaudvarok közelében • Szállodaláncok kiépülése a családi vállalkozások helyett • A munkások is bekapcsolódtak a turizmusba – Családi utazások a tengerpartra – Fejlődött a szórakoztatóipar is – Fő úti célok: tengerpartok, Monte-Carlo, francia Riviéra, Rajna-völgye, svájci hegyek
A XX. század • Gőzgép helyett belső égésű motor • Gépkocsi (1876) • Repülőgép
A XX. század
Az ipari forradalom korszaka • Mélytengeri gőzhajózás megjelenése – Postai szolgáltatás, teherszállítás, személyszállítás
• 1866 Cook első szervezett hajóút az USAba • Szuezi –csatorna megnyitása (1869) • Kerékpár, hordozható fényképező kamera és útikönyvek megjelenése
• A vasút után a gépkocsi és az autóbusz vette át a vezető szerepet a közlekedésben • Tovább fejlődött a vasút is, de a turisták nagy része már nem használja • Útlevél • Fizetett szabadság (1930)
A XX. század
A XX. század
• Lakókocsik megjelenése – szabadtéri táborozás
• A világháború után ismét töretlen fejlődésnek indult
• Motelek, kempingek, szervízhálózat, gyorsbüfék
• 1975. WTO (World Tourism Organisation)
• A repülőgép a hajót váltotta ki (1958)
A XX. század • Világméretűvé vált a turizmus a két világháború között @ Nemzetközi egyezmények, szövetségek létrejötte • A II. világháború leállította a turizmust
