A TUDÁS KERTJE. Munkafüzet középiskolai tanulóknak. Feladatok, játékötletek, foglalkozások kerti tanuláshoz. Régiók Fejlesztéséért Egyesület, 2015

Középiskolai munkafüzet_Layout 1 2015.11.09. 13:09 Page 1

A TUDÁS KERTJE Munkafüzet középiskolai tanulóknak

Feladatok, játékötletek, foglalkozások kerti tanuláshoz Régiók Fejlesztéséért Egyesület, 2015


Szerzők: © HorgoSi ZSuZSA, LáSZLó ádáM, SZALAy-SZAKáLy ZSuZSAnnA, TELEgdy BALáZS Szerkesztő: MATyuc PéTEr

Szakmailag lektorálta: Agárdi Sándor és KLEMMné LőrincZ iLdiKó Tipográfia és tördelés: FELdE cSiLLA

grafikai tervezés és illusztrációk: MiZSEi AnETT Borító: MiZSEi AnETT és FELdE cSiLLA iSBn 978-963-12-3925-6 Készült a régiók Fejlesztéséért Egyesület megbízásából, 2015-ben. Felelős kiadó az Egyesület elnöke nyomdai kivitelezés: Hivatalos Biztonsági okmány- és Jegynyomda Kft. Felelős vezető KrATocHwiLL BALáZS ügyvezető igazgató

A kiadvány a TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0008 azonosítószámú, a Tudás kertje című projekten belül, a Magyar Kormány és az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósult meg.


Emberi közösségek

Kedves Tanulók! Amikor iskolakertészek lettetek, hatalmas kalandba vágtatok bele! A kert egész évre sok munkát, feladatot és elfoglaltságot ad, de ugyanannyi hasznot is hajt, és örömet is okoz. iskolában vagytok, és mégis a szabadban, tanultok, de közben játszotok, mozogtok is. Megismeritek a kerti növényeket, a kert lakóit, a különféle kerti munkákat. Mindenekelőtt azonban csapattá kell válnotok! Az iskolakert fenntartásához a gyerekek, a tanárok, az iskola dolgozói, a szülők együttes és összehangolt munkájára van szükség. Ezért meg kell ismerkednetek egymással, ki kell találnotok ki, milyen feladatot tud elvégezni, mikor ér rá? Megannyi feladat, elfoglaltság, szervezés! Már az is sok idő és munka, amíg a kert gondolatától eljuttok az első kapavágásig. Kitaláljátok, milyen kertet szeretnétek, mit szeretnétek benne termeszteni, gyönyörködni akartok-e a kert virágaiban, vagy fogyasztani a terményeiből? Középiskolásként egyre felelősségteljesebb feladatokat bíznak rátok, és ti magatok is egyre bonyolultabb munkafolyamatokat vállalhattok. Amikor több korosztály dolgozik a Tudás kertjében, akkor már ti vigyáztok a kisebbekre, és ti döntötök arról, hogy milyen munkákat bíztok rájuk. Elmélyülhettek a tervezésben, a munkaszervezésben, elsajátíthattok olyan tudást és készségeket, amelyek nem csak a tanulmányaitok idején, de a pályaválasztásban, vagy később a munkavégzésben is hasznotokra válhat. A munkafüzet első részének kérdései is arra vonatkoznak, hogyan lehet megszervezni egy jó csapatot, mi az, amit a csapat összeállításakor végig kell gondolni, és melyek lesznek a kertben az első feladataitok?

3


Ilyenek vagyunk!

Táblázat segítségével készítsetek éves projekt tervet! A táblázatban jelöljétek a mérföldköveket, vagyis azokat a részeredményeket, amelyekhez egy adott időpontig mindenképp szeretnétek elérni!

Feladatok

Az iskolai tanév tennivalói havi bontásban iX.

X.

Xi.

Xii.

4

i.

ii.

iii.

iV.

V.

Vi.

Vii.


A mi kertünk

A kerti labirintus ahhoz a célcsoporthoz vezet, akikkel együtt fogtok dolgozni. gondoljátok végig, hogy milyen módon lehetne őket megszólítani, hogyan lehetne bevonni őket a kerti projektetekbe! Írjatok kulcsszavakat, témákat a kövekbe abban a sorrendben, ahogyan szerintetek fel kell építeni az iskolakertről szóló üzenetet!

5


Az alapítók köre gondoljátok végig, hogy kiket ismertek személyesen ebben a célcsoportban! A fiókok címkéjére írjátok rá a személyek neveit, és ezeknek az embereknek minden olyan tudását, tapasztalatát, ami a kerti projektben hasznos lehet!

6


7


Mi és az iskola

A táblázat függőleges oszlopába írjátok a feladatokra jelentkezők neveit, a vízszintes sorba a tervezett időegységeket! A nevek és az időegységek kereszteződéseibe pedig tegyetek x-et ahhoz, akinél feladat van, vagy írjatok rövid megjegyzéseket a feladatról!

Jelentkezők neve

A kerti pihenőidő beosztása április

Május

8

Június

Július


Kerttervezés, kertépítés

Ebben a részben a kérdések segítenek, hogy megtanuljátok és megjegyezzétek, hogyan, miből, milyen kertet lehet építeni. Sok-sok eszközre is szükségetek lesz, de egyvalamit sosem szabad elfelednetek: a kert tervezéséhez elsősorban a természet, a növények és az állatok szeretetére és tiszteletére van szükség, de ezen felül sem árt némi szépérzék sem. A tervezéshez akkor kell hozzálátni, amikor már kialakult az iskolakertészek csapata, akik folyamatos ötleteléssel már tudják azt, hogy mit szeretnének a kertben, milyen helyszíneket, kertbútorokat, ágyásokat, utakat, funkciókat szeretnének látni. A kertépítés az első alkalom, amikor megtapasztalhatjátok az alkotás örömét, mert kezeitek nyomán kialakul és életre kel a Tudás kertje. A sikeres munkához elsőként fel kell mérni, milyen feladatok állnak előttetek, és hogyan tudjátok elvégezni. Sok feladatot csak csoportban, vagy párban tudtok elvégezni, ezért összehangolt együttműködésre lesz szükség. Középiskolásként már az is előfordulhat, hogy a te felügyeleted alatt dolgoznak a kisebbek, neked kell nem csak vigyázni rájuk, de azt is elérni, hogy sikeresen el tudják végezni a feladataikat. A kertben ti, és iskolatársaitok fogtok dolgozni és pihenni, ezért nagyon fontos, hogy átgondoltan döntsetek az egyes funkciók elhelyezéséről. A tervezés, akárcsak a többi kerti feladat olyan munka, ami csak elkezdődik, de sosem fejeződik be: folyamatosan változnak a körülmények, cserélődnek a növények, változnak a berendezések, az elrendezés. Minden korosztály, és minden újonnan csatlakozó gyermek hozzátehet valamit a Tudás kertjéhez!

9


Alaprajz készítése

rajzold le az alábbi parkberendezések alaprajzát! pad szemetes szökőkút játszótéri eszközök

Minek lehet az alaprajza, a kereszt, az ovális, a kör, a négyzet, a téglalap, a trapéz, a háromszög, a körgyűrű, az amőba, a szabályos ötszög? Keress példákat!

10


Így néz ki egy kertalaprajz. Ennek alapján készítsétek el az újonnan kialakítandó kertetek területének alaprajzát! A helyszínen készített vázlat segítségével a felmérést rajzoljátok meg méretarányosan milliméterpapírra!

11


Meglévô adottságok felmérése

Keressétek meg az interneten és készítsetek táblázatot a településeteken vagy a térségben az elmúlt öt évben mért havi átlaghőmérsékletről és csapadékmennyiségről az áprilistól októberig tartó időszakokra!

Havi átlaghőmérséklet (C°)

április

május

június

július

augusztus szeptember

október

április

május

június

július

augusztus szeptember

október

2015 2014 2013 2012 2011

Havi csapadékmennyiség (mm) 2015 2014 2013 2012 2011

12


Készítsetek grafikont az adatokból!

2015

év

2014 2013 2012 2011

ápr.

2015

máj.

júni.

júli.

aug.

szept.

okt.

hónap

év

2014 2013 2012 2011

ápr.

máj.

júni.

júli.

13

aug.

szept.

okt.

hónap


A tervezési helyszínről készült alaprajz segítségével készítsetek felmérést a meglévő növényekről, és foglaljátok táblázatba az alábbi adatokat: növényfaj, törzsátmérő, lombkorona átmérő, milyen állapotú a növény (szép-e, egészséges-e?)! Jegyezzétek fel, hogy szerintetek a növény miben hasznos, illetve hogy valamilyen okból ki kell-e vágni!

Növényfaj

Törzsátmérő

Lombkorona átmérő

14

Milyen állapotú a növény


iskolád benyújt egy pályázatot kertépítésre. Ehhez kb. 1500 karakterben mutasd be a kert területére vonatkozó éghajlati tényezőket, helyi adottságokat!

15


A kerttervezés folyamata

gyűjtsétek össze az egyes funkciókhoz tartozó jellemzőket és berendezéseket az alábbi táblázatba!

Funkció

Pihenőkert

Jellemzők (elhelyezkedés, fekvés)

Berendezések, eszközök

Játszókert

Haszonkert díszkert

Közösségi tér Sporttér

Készítsétek el leendő kertetek színes funkciósémáját az alábbi minta szerint. dolgozzatok a PowerPointprogram rajzoló eszköztárával!

16


Kerttervek rajzolása

Az alábbiakban a kerttervezés során használt alaprajzi jeleket láthatjátok. Írd mellé, hogy szerinted melyik mit ábrázolhat! Találj ki új szimbólumokat!

17


Készíts kitűzési tervet erre a meglévő kerttervre!

18


Készíts az alábbi területre három különféle tervet a fő funkciók szerint! Adott a telekhatár, a bejárat és egy épület. Választható funkciók: pihenőkert, játszótér, közösségi tér, haszonkert, díszkert, sporttér.

19


Beépítendô anyagok kiválasztása, növényalkalmazás, anyagkimutatás

Írjátok be az alábbi táblázatba, hogy milyen alapanyagokra lesz szükségetek a kert építésekor és számoljátok ki a költségeket! Anyag megnevezése

Szükséges mennyiség

Mértékegység Egységár (m/db/m²/m³/kg) (Ft/m, Ft/db, stb.)

Ár összesen (mennyiség × egységár)

Helyben rendelkezésre áll vagy beszerzendő

Az alábbi képen egy fából készült raklapot láttok. Tervezzetek egyedi, raklapból készülő bútorokat a kertbe! A kész terveket állítsátok ki tablókra!

20


Készítsetek növénykiültetési tervet a meglévő kerttervetek alapján! Tüntessétek fel rajta a telepítendő növények nevét és darabszámát!

21


Kertépítés

Készítsetek közösen egy ütemtervet a tervezett kert kivitelezésére! Tüntessétek fel benne, hogy melyik munkafolyamat mennyi ideig tart, hogyan követik egymást időben, ki miben és mikor vesz részt! Szükség esetén rajzoljátok meg a táblázatot nagyobb papírra, és függesszétek ki a falra! Munka

Résztvevők, felelősök

Eszközök, anyagok

1.nap

2.nap

3.nap

4.nap

5.nap

6.nap

…

Jelöljétek ki, hogy ki miért felelős, válasszatok munkafelügyelőket, eszközfelelősöket! indokoljátok meg, hogy miért pont azt a társatokat választottátok! Milyen tulajdonságai vannak, ami miatt alkalmas a feladatra?

22


Életközösségek, természeti rendszerek

A Tudás kertje egy darabka természet. nemcsak növények, rovarok és más állatok összessége, hanem egy működő rendszer, egy összetett ökoszisztéma. A különböző élőlények ugyanis nem csak egymás mellett élnek, léteznek, hanem bonyolult viszonyban is vannak egymással. Ezek a kapcsolatok határozzák meg, hogy a kertünkben milyen folyamatok játszódnak le. Vannak élőlények, gombák, rovarok, amelyek kárt tehetnek azokban a növényekben, amelyeket mi ültettünk, mert elpusztítják, vagy megbetegítik őket. Ezzel e jelenséggel biztosan találkozni fogtok a kertetekben, és ha megismeritek ezeket az összefüggéseket, akkor azt is megtanulhatjátok, hogyan lehet környezetkímélő módon védekezni a kártevők ellen. Megtanuljátok, mi a különbség a monokultúrás nagyüzemi mezőgazdasági művelés, és a környezettudatos gazdálkodás között, vagy, hogy milyen együttműködési rendszerek vannak a különféle élőlények között. Középiskolásként már átfogó tudással kell rendelkezned ezekről a biológiai és fizikai folyamatokról, a Tudás kertje pedig lehetőségez ad arra, hogy ezeket a jelenségeket közelről figyeljétek és vizsgáljátok meg, mint egy élő terepasztalon. A rendszer legkisebb elemétől a legnagyobbig végigkövethetitek a működési modellt, amit aztán jól hasznosíthattok a különféle tantárgyakban is. Télen nincsen sok teendő a Tudás kertjében, de ilyenkor lehet készülni a tavaszra, gyarapítani az ismereteket, és tanulni az élővilágról, mindarról, ami a kertben és a természetben történik. A következő kérdések ebben segítenek.

23


Kertnaptár

Készítsetek számítógépen listát azokról a növényekről, amelyeket ebben az évben ültettek vagy gondoztok. Írjatok össze minden olyan feladatot, ami a kerthez kapcsolódik!

Minden feladatra jelöljetek magatok közül valakit, aki elvégzi, illetve olyat, aki őt hiányzás esetén helyettesíti! Határozzátok meg, milyen munkákat kell elvégezni a kertben és milyen gyakorisággali Vizsgáljátok meg, milyen feladatok esnek a szünidőre, mert ahhoz valószínűleg külső segítségre lesz szükség! Írjátok le a feladatokat, és azt is, hogy ki végzi el ezeket?!

24


Tanulmányi kirándulás

Soroljátok fel a jellemzőit annak az élőhelynek, ahová megérkeztetek a kiránduláson! Keressétek meg, melyek a terület egyedi, különleges jellemzői?!

Alkossatok szabályokat, hogyan kell a természetben viselkedni, hogy ne okozzatok kárt az élővilágban, a lehető legkevésbé zavarjátok meg az állatokatT 1. 2. 3. 4. 5. Fényképezzetek növényeket, állatokat, élőhely-részeket! Próbáljátok meglevő ismereteitek segítségével, vagy határozókönyvekkel, internet segítségével meghatározni, milyen fajokat találtatok?!

25


Tanáraitok segítségével gyűjtsetek nem védett, és nem veszélyes állatokat, vizsgáljátok és határozzátok meg őket, készítsetek fotókat! Figyelem! A cél, hogy minden állatot épségben, minél gyorsabban elengedjetek. Próbáljatok minden meghatározott élőlényhez egy fényképet találni! osszátok meg a képeket valamilyen közösségi portálon, tetszés szerint nyílt vagy zárt csoportot létrehozva! Készítsetek térképvázlatot a googlemaps, a saját fényképeitek és emlékeitek alapján. A térképen legyenek hivatkozások arra, hol milyen állatok/növények vannak. Adjátok meg a rövidítések jelentését a térkép szélén!

A meglátogatott élőhelyre jellemző állatokat is helyezzétek el a vázlaton táplálékhálózatban! Jelöljétek, melyik állat milyen kapcsolatban áll a többivel!?

26


Kertek a szobában

Válasszátok ki a palackkertbe a növényeket! nézzetek utána az interneten, webáruházak információs oldalain és fórumokon, mely növények lennének alkalmasak a palackkertbe, és egymáshoz! (Egy tízliteres palack körülbelül öt egyedet bír el.)

gyűjtsétek össze a palackkerthez szükséges eszközöket. döntsétek el, ki tud otthonról, vagy az ismeretségi köréből hozni valamit a kellékekből. Soroljátok fel, mire lesz szükségetek!

rajzoljátok le, milyen lesz a palackkertetek!

27


A palack aljára a papírtölcséren keresztül szórjátok be a kavicsot vagy murvát,öt centiméter vastagságban. Erre szórjátok a faszenet. Egyengessétek el a hosszú pálcával a felszínét. Ezek után jön a tőzeges föld. Pálcákra erősített villák, kanalak lesznek az ültetőeszközeitek. A palack mellé írjátok oda, melyek a legfontosabb kémiai, fizikai folyamatok, amelyek a palackon belül, illetve a palack és a külvilág között zajlanak!

Milyen hasonlatosság van a földi bioszféra, és a palackkert között?

A palackkal létrehozunk egy zárt kis ökoszisztémát. Fizikai szempontból ez zárt rendszernek tekinthető? Ha igen, miért? Ha nem, miért?

28


Madáretetô készítése

Tervezzétek meg, milyen típusú etetőt, odút szeretnétek készíteni. Az odúnál vegyétek figyelembe a helyi madárpopulációt, méretüket táplálkozási szokásaikat!

Tervezzetek odút! Az interneten is nagyon sok részletes tervrajzot találhattok! rajzoljátok le egy terv részletét!

29


Készítsetek listát arról, milyen veszélyek fenyegetik a madarakat az etető, és különösen az odú kapcsán, és ezek ellen hogyan lehet védekezni. gondoljatok az ember zavaró jelenlétére, a kerti ragadozókra, veszélyes helyekre...

Miért van szükség mesterséges odúkra? Hogyan függ ez össze a modern erdő- és mezőgazdasággal?

Melyek az etetőtöknél leggyakrabban megforduló madarak? Ezek hogyan ismerhetők fel! Készítsetek egy digitális galériát a felismerendő madarakról, amennyiben a hím és a tojó különbözik, mindkettőről!

30


Madármegfigyelés, madáretetés

Alakítsatok madármegfigyelő csoportokat. A madarakat lehetőleg mindig ugyanabban a napszakban kell megfigyelni. A megfigyelés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Név

.............................................. A madár fajtája

Megfigyelés kezdete

Megfigyelés vége

2015. ........................................ 2015. ....................................... ..............óra .............perc ..............óra .............perc

A madár jellegzetes ismertetőjegyei

Hányszor Egyszerre bukkant fel hányan a megfigyelési voltak idő alatt legtöbben

|||| | |||| || — —

fekete- fekete a tollazata, rigó narancssárga cso "re van

Összesen alkalom darab

6

7

Milyen programot érdemes használni az adatok tárolására, kezelésére? Kérjetek segítséget az informatikatanárotoktól!

31


A környezetbarát kert, környezetvédelem

Írjátok le a nagyüzemi mezőgazdaság és az ökologikus gazdálkodás előnyeit és hátrányait! Előnyök:

nagyüzemi gazdálkodás

Ökologikus gazdálkodás

Hátrányok:

Soroljátok fel, mi az akadálya annak, hogy a környezetbarát módszerek elterjedjenek a nagyüzemi gazdálkodásban! (Mit jelent az, hogy szubjektív és objektív okok?)

A Tudás kertjében milyen környezetbarát módszereket alkalmaztok a növények védelmében, és hogyan lehetne ezek számát növelni?

32


Természeti erôforrások

Kertünk, mint az egész földi életközösség úgy képzelhető el, mint egy olyan rendszer, amit a napenergia működtet. növényeinket a nap élteti, a talaj, a víz és a levegő táplálja. Ezek mind-mind olyan erőforrások, amelyek az életünkhöz nélkülözhetetlenek, gyakran mégsem gazdálkodunk velük okosan. Van közöttük olyan, amelyik kimeríthetetlen, de olyan is, amelyik bizony már most is fogyóban van. Meg kell tanulnunk vigyázni rájuk, és ésszerűen felhasználni őket! A szél, a víz erejét régóta használja az emberiség, és a megújuló energiaforrások szerepe egyre nagyobb napjainkban. de figyelmet kell fordítanunk a termőtalajra is, aminek több emberöltőre van szüksége a regenerálódáshoz. Ezek a problémák a ti életetekben is egyre hangsúlyosabbak lesznek, és különféle formában biztosan nektek is foglalkoznotok kell velük. A család, az iskola és a társadalom együttesen arra törekszik, hogy a felnövekvő nemzedékek egyre környezettudatosabban forduljanak ezek felé a problémák felé, és hogy mindenkiben tudatosítsa, nem elszenvedői, de tevékeny részvevői is vagyunk ezeknek a folyamatoknak. éppen ezért ezek a kérdéseknek az is a célja, hogy ti magatok is tudjatok tenni a környezetszennyezés ellen és az erőforrások megóvása érdekében. Segítenek megérteni, mi és miért történik a természetben, a Tudás kertjében is, és ha ezzel tisztában lesztek, azt is tudni fogjátok, hogyan kell velük gazdálkodni!

33


A tárgyak meséje

Soroljátok fel, milyen funkciói vannak egy mobiltelefonnak! Melyek azok, amelyek hasznosak a mindennapi életben, és melyeket nem használtok soha, vagy csak nagyon ritkán. Számozzátok be a funkciókat a fontosság sorrendjében! 1.

6.

3.

8.

2.

7.

4.

9.

5.

10.

Válogassatok tárgyakat az alábbi kategóriákba! Létszükséglet:

Szórakozás: Tanulás:

Presztízs:

Fogalmam sincs: Fogalmazzátok meg, mit jelent az ökológiai lábnyom:

34


Megfigyelés vagy kísérlet?

Határozzátok meg, és írjátok le a kísérlet definícióját!

Írjátok le, milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy kísérlet sikerüljön?!

Az osztályban elvégeztetek egy kísérletet: magvakat csíráztattatok edényekben, mindegyikhez eltérő töménységű mosogatószert öntve. Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat! A magok csíraképessége .................................................................... a mosogatószertől.

A mosószer mennyiségének növekedésével ez a hatás ....................................................................

35


A talaj

Soroljátok fel, melyek a kertben, a környéketeken, az országrészetekben a jellemző talajtípusok. Milyen alapkőzeten alakulnak ki, milyen növények termesztésre alkalmasak?

Hogyan lehet egy talaj minőségén javítani?

Keressetek példát olyan növényekre, amelyeknek nem kell talaj a létükhöz (pl. orchidea). Miért nincsen rá szükségük?

36


Helyezzetek egy cd tok négy sarkába négy babszemet! Egy méretre tervezett papírdarabbal béleljétek ki a tokot, majd csukjátok össze. Helyezzétek el a tokot egy világos helyen, az élére állítva. Ha a mag kicsírázott, kétnaponta fordítsátok át a másik élére! Vizsgáljátok meg, merre nő a gyököcske és a csírácska! Ügyeljetek, hogy a papír mindig nedves legyen!

Ültessetek egy babnövényt kis edénybe! Amikor a csírácska már kihajtott, megerősödött, helyezzétek rá a kartoncsövet, de vágjatok az oldalán egy lyukat! Figyeljétek meg, mit csinál a hajtás! Írjátok le tapasztalataitokat!

37


Talajtípusok, erózió

Vizsgáljátok meg a talajmintákat! nézzétek meg, szagoljátok meg, morzsolgassátok az ujjaitok között, pergessétek papírra, hogy milyen hangot ad, szagoljátok meg mindet! Mikroszkópban, vagy erős nagyítóval vizsgáljátok meg! Készítsetek rajzot a talajminták mikroszkópi képéről! A minta legjellemzőbb tulajdonságaira keressetek szavakat, hasonlatokat! rajzoljátok le a mintákat! 1. 2. 3.

4. 5. 6.

Formáljatok a talajmintákból szabályos kúpokat. cseppentsetek rájuk fél méteres magasságból 12 csepp vizet. Próbáljatok minél pontosabban a halom közepére célozni!Tegyétek milliméterpapírra a földhalmokat, és nézzétek meg a területét előtte, utána, a változást fejezzétek ki százalékban! állítsátok sorba, melyiket mennyire mosta szét a víz! Írjátok a minta száma mögé a százalékértéket, amivel területe növekedett!

legkevésbé .......................................... legjobban ..........................................

Formáljatok a talajmintákból halmokat, és most hajszárítóval fújjátok őket, egyforma távolságról, egyforma ideig. Mi történik a halmokkal? Melyiket fújta szét legjobban a hajszárító?

legkevésbé ......................................... legjobban .........................................

38


A víz az életünkben

A szomjúság a szervezet természetes jelzése, hogy innunk kell. néha ez a jelzés nem működik, és túl keveset iszunk, mégsem leszünk szomjasak. Ehelyett rossz kedvünk lesz, fáj a fejünk, esetleg éhesek leszünk. Ennek különösen nagy jelentősége van melegben, és fizikai munka közben. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy akkor is védekezzünk a kiszáradás ellen, ha nem érzünk szomjúságot? Készítsetek tervet, hogyan lehet a kertfoglalkozásokon erre külön odafigyelni, milyen intézkedéseket érdemes tenni!

Soroljatok fel módszereket, hogyan lehet a vízzel a háztartásban és a mezőgazdaságban spórolni! Beszéljetek olyan módszerekről, amit a Tudás kertjében is alkalmazni lehetne, vagy már alkalmaztok!

Az emberek által létrehozott szennyvíztisztító telepek kihasználják, hogy egyes élőlények képesek tisztítani a vizet. Készítsetek kiselőadást egy szennyvíztisztító-telep működéséről. Járjatok utána, melyek azok a szennyező anyagok, amelyeket a legnehezebb eltávolítani, és ezért veszélyeztetik a környezetet, és a települések ivóvízellátását!

39


A víz az élôvilágban

A víz mozgása is erőforrás, a csapadék formájában aláhulló, majd a hegyekből alázúduló víz mozgási energiája egy kimeríthetetlen erőforrás. Hogyan lehet ezt hasznosítani?

40


A levegô

Keressetek példákat arra, hogy a szél energiáját hogyan hasznosítja az emberiség, már évezredek óta! Az ábra segít, de néhány fontos eszközt nem tettünk rá, ami segít befogni a szél energiáját.

Az üvegházhatásról általában mint rosszról vélekednek az emberek. Valójában az üvegházhatás pozitív is, a probléma a fokozódása! Járjatok utána az interneten, miért! Milyen összefüggés van az üvegházhatás és a megújuló, illetve meg nem megújuló energiaforrások között?

41


Napfény

Tegyétek ki egy fekete és egy fehér papírt a tűző napra. Vizsgáljátok meg egy óra múlva, melyik milyen hőmérsékletű! Keressetek magyarázatot! Fekete papír

Fehér papír

Amennyiben a fehér szín az ideális erős napsugárzás esetén a hő ellen, miért van az, hogy az emberi bőr mégis sötétedéssel reagál?

42


Az erôforrások együttmûködése, a sokszínûség

Az alábbi rajzon egy klasszikus távol-keleti gazdálkodási forma látható, ami zárt körben mozgatva az anyagokat, próbálja a legjobban kihasználni azt, hogy ami az egyik szinten hulladék, az a másik szinten tápanyag lehet.

Tanári segítséggel írjátok oda a nyilakhoz, mi micsoda! A madáretetés, a sokféle különböző növény, az odúk és különböző búvóhelyek, a kertet egy „erős” hellyé teszi, ahol ritkán betegednek meg növények, és a kártevők sem szaporodnak túl. Kutatók bizonyították, hogy ha egy területen csökken a változatosság – a fajgazdagság – akkor ott csökken az életközösség termelőképessége, kiszolgáltatottabbá válik a külső zavaró hatásokra. A tájidegen, agresszívan terjedő – invazív – fajok behurcolása is elszegényíti az életközösségeket. Keressetek és soroljatok fel olyan invazív fajokat, állatokat és növényeket egyaránt, amelyek Magyarországon is megjelentek és elszaporodtak!

43


Idôjárás

Melyek az időjárás alkotói? Adjatok hozzájuk meghatározást! 1. ..............................................................

2. .............................................................. 3. .............................................................. 4. .............................................................. 5. .............................................................. Az alábbi ábrán eszközök láthatóak, melyekkel a különböző időjárás alkotók mérhetők. Melyiket melyik műszer méri? Tegyétek mellé az előző feladat számait!

Egyes természeti erőforrások szoros összefüggésben vannak az időjárással, hiszen az időjárási jelenségek működtetik őket. Sorolj fel néhányat!

44


Éghajlat

Milyen éghajlati övek léteznek? Emberi hasznosítás szempontjából milyen jellemzőik vannak? Készítsetek világtérképet, amelyen jelölitek a fontosabb éghajlati öveket, ezek jellemző állatait és növényeit! Segítségül használhatjátok az alábbi vázlatot, vagy az atlaszotokat!

Milyen jellegzetes növény és állatfajokat tudtok az egyes övekbe rajzolni? Mekkora a jellemző éves csapadékszint, milyen a csapadékeloszlás és hőmérsékleti görbe az adott területen?

45


Egészséges táplálkozás

Az vagy, amit megeszel! – hívja fel a figyelmünket egy közmondás arra, hogy milyen nagy szerepe van az élelmiszereknek az egészségmegőrzésben. Hasonló aranyszabály, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek! Ehhez pedig jó, ha tudjuk, hogy milyen tápanyagok bevitelére van szükségünk, milyen rendszerességgel, és milyen százalékos arányban. Ebből is látszik, hogy egészségesen táplálkozni nem is olyan egyszerű! nagyon sok ismeretre, tudásra van szükségünk a megfelelő étrend összeállításához éppúgy, mint ahhoz, hogy megtudjuk, milyen módon kell elkészíteni az élelmiszert, hogy biztonságosan fogyasztható legyen. Ezek az információk rendkívül fontosak lehetnek egész életetekben, hiszen a testsúly alapvetően befolyásolja az élettartamot és az életminőséget is. Azért pedig, hogy egészségesen éljünk, és egészségesen étkezzünk, egyre inkább ti magatok vagytok a felelősek! A Tudás kertje nagyon jó terepe annak, hogy mindezt megtanuljátok, mert a legegészségesebb élelmiszereket, a zöldségeket, gyümölcsöket akár meg is termelhetitek benne. A „hétköznapi” zöldségeken kívül termeszthettek fűszernövényeket is, amelyek jellegzetessé teszik az egyes nemzeti konyhákat, mint a magyart a paprika. Azt is megtanulhatjátok, hogyan lehet a nehéz ételeket könnyebb, egészségesebb formában elkészíteni, de a most következő kérdések az egészséges táplálkozással kapcsolatos más ismeretek elmélyítését is lehetővé teszik.

46


Egészséges, ezért szükségem van rá

A foglalkozáson átbeszéltek alapján foglaljátok össze 10 pontban az egészséges táplálkozási tippeket! Ha összegyűjtöttétek, beszéljétek át, hogyan tudjátok / tudnátok ezeket megvalósítani a mindennapokban! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

A megfelelő étrendet a nyersanyagok változatossága, összetétele és a rendszeres és nyugodt körülmények közötti étkezések biztosítják, valamint az egyéni szükségletek szem előtt tartása!

47


Beszéljetek a kedvenc ételeitekről, ki mért pont azt szereti és milyen gyakran szoktátok fogyasztani? Vitassátok meg a túl sok cukor- és zsírtartalmú ételek mértéktelen fogyasztását, ezek milyen problémákat okozhatnak a későbbiekben? Az alább felsorolt ételeket, hogyan tudnád elképzelni egészségesebben, vagy helyettesíteni mással? Sült krumpli: ....................................................................................................................................................

Szalámis pizza: .................................................................................................................................................... Kóla: .....................................................................................................................................................................

Energiaital: ......................................................................................................................................................

Táblás csokoládé: .................................................................................................................................................. Meleg szendvics: .................................................................................................................................................. csokitorta: .......................................................................................................................................................

A fent felsoroltak közül, melyiket lehet elkészíteni a Tudás kertjében megtermett élelmiszer-alapanyagokból? Legyetek kreatívak és ne féljetek kísérletezni az ízekkel, próbáljátok is ki!

48


Csíráztatás és a természetes immunerôsítés módszerei

Válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket! – Milyen magokat lehet csíráztatni? – Ezek honnan szerezhetőek be? – A mi városunkban/falunkban hol lehet ilyet kapni? – Mennyire jellemző Magyarországon? – Mennyire elterjedt más népek kultúrájában? – Hogyan kell csíráztatni? – Hogyan lehet csoportosítani a csírákat? – Milyen hatásai vannak? – Milyen ételekhez, és milyen formában lehet felhasználni és beilleszteni az egészséges táplálkozási szokások közé?

49


csíráztassatok az osztályban! Kövessétek az alábbi pontokat, és 3-5 nap múlva a magokból növénykezdemények születnek! A csírák fejlődését rajzoljátok le a napok függvényében! Csíráztatás lépései:

1. Tegyétek a csíráztatni kívánt magocskákat műanyag, üveg-, agyagedénybe, vagy ha rendelkezésre áll csíráztató tálkába és áztassátok be langyos vízbe 4-12 órán át (ez a csíra fajtájától függ). Figyeljetek arra, hogy ekkor a magvakat még ne érje erős napfény. 2. Ha a mag héja megpuhult, azaz letelt az áztatási idő, akkor helyezzétek nedves papírtörlőre, és fedjétek le egy másik nedves törlővel, hogy viszonylag sötétben legyen. Ha nagyobb mennyiséget és csíráztató tálkával csíráztattok, akkor a magvakat osszátok el a szintek között, hogy ne legyenek összezsúfolva, és szintén viszonylag fénytől mentes helyre tegyétek.

3. Ezután, amíg a zöld hajtások meg nem jelennek, az edényt, amiben a magok vannak, naponta kétszer is öblítsétek el, hogy a folyamatos nedvesség állandó legyen, valamint a penészedés is elkerülhető legyen. Ha csíráztató tálkával dolgoztok, akkor a magokat mossátok naponta kétszer, a felesleges víz pedig a legalsó gyűjtőtálkába fog csepegni. Fontos hogy az alsó tálban mindig legyen víz, ami a nedvességet biztosítja.

4. Ha megjelentek a kis zöld hajtások, hogy még gyorsabban és nagyobbra nőjenek, tegyétek a magokat az ablakpárkányba, ahol éri őket a napfény. 5. nincs más dolgotok, mint még 1-2 napot várni, utána pedig együtt megkóstolni az éltető csírákat.

A kóstolás közben ismételjétek át a csírák jótékony hatásait, és bíztassátok egymást, hogy akár otthon is másfajta magok csíráztatását is próbáljátok ki. A csírákat kombináljátok össze a Tudás kertjében található alapanyagokkal, kísérletezzetek, és kóstoljatok, ne féljetek az új ízektől! Ha van rá lehetőségetek próbáljátok ki minél többféle formában fogyasztva!

50


gyűjtsük össze, milyen természetes módszereket, egészséges alapanyagokat ismertek a betegségek megelőzésére, kezelésére, azaz az immunerősítésre! Ezen alapanyagok közül tudsz-e olyat mondani, amelyik megtalálható a Tudás kertjében? Ha igen, jelöld meg más színnel! A feladat elkészítését követően beszéljétek át az összegyűjtött válaszokat és készítsetek belőle posztert, amit jól látható helyre ki tudtok függeszteni!

51


Élelmiszer és fenntarthatóság

A foglalkozáson összegyűjtött fenntarthatósággal kapcsolatos dolgokat, tevékenységeket rangsoroljátok fontossági szempontok alapján! Közlekedés: ..................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

otthon: ............................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

Táplálkozás: ...................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................

Kert: ................................................................................................................................................................ .........................................................................................................................................................................

Te mit tudsz tenni még a fenntarthatóságért?: ....................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

52


gyűjtsetek élelmiszercímkéket és csomagolásokat, írjátok le róluk a termék nevét és a származási helyét! nézzetek utána, hogy mit jelent (pl.: Eu, mi a szabályozás háttere), vagy keressék meg, hogy hol található a térképen! Válasszatok ki 4-5 db terméket, amelyeknek alább határozzátok meg az útvonalát, és számoljátok is ki, hogy melyik érkezett a legközelebbről és a legtávolabbról!?

53


Piaci sétátokon menjetek körbe az árusok között, és számoljátok össze, hogy egy-egy élelmiszert hány helyen árulnak? ......................................................................................................................................................................... Kérdezzétek meg öt eladótól, hogy mennyibe kerül az általatok képviselt termék és írjátok fel az árakat! Kérdezzétek meg azt is, hogy miben árulják (db, kg, csokor), írjátok az árak mellé! 1. ...............................................,..........

2. ...............................................,.......... 3. ...............................................,.......... 4. ...............................................,.......... 5. ...............................................,..........

Hány forint a különbség a legolcsóbb és legdrágább között? ............................................. Figyelmen nézzétek meg a legolcsóbb és a legdrágább alábbi tulajdonságait: Színe: ...............................................................

Színe: ..................................................................

Formája: ...............................................,...........

Formája: ...............................................................

illata: ................................................................

illata: ...................................................................

Külseje: ............................................................

Külseje: ...............................................................

Ha van 500 forintod, mennyit tudsz belőle vásárolni a legolcsóbb helyen? ........................................................

Ha van 500 forintod, mennyit tudsz belőle vásárolni a legdrágább helyen? ........................................................ Milyen egészséges ételt tudsz belőle készíteni?

......................................................................................................................................................................... Az étel elkészítéséhez, ha négy főre készül, mennyit kell megvásárolnod belőle?

.........................................................................................................................................................................

Mennyi a különbség (forint), ha ehhez az ételhez az alapanyagot nem a legdrágább, hanem a legolcsóbb helyen vásárolod meg? .........................................................................................................................................................................

54


Készítsetek interjút az árusokkal és a vevőkkel a piacon, az alábbi sémák szerint!

Interjú az Eladóval 1.: őstermelőnek számít-e? .................................................................................................................................. Milyen gazdaságból származnak a termékei? (Bio?) ....................................................................................... Mikor jár ki a piacra? csak ide jár, vagy máshol is árul? ............................................................................... Hogyan dönti el, hogy mennyiért adja a termékeit? ....................................................................................... Mennyibe kerül: 1 kg ................................... ? ................................... Ft Mennyi haszna van: 1 kg ................................... eladásából? ................................... Ft Interjú az Eladóval 2.: őstermelőnek számít-e? .................................................................................................................................. Milyen gazdaságból származnak a termékei? (Bio?) ....................................................................................... Mikor jár ki a piacra? csak ide jár, vagy máshol is árul? ............................................................................... Hogyan dönti el, hogy mennyiért adja a termékeit? ....................................................................................... Mennyibe kerül: 1 kg ................................... ? ................................... Ft Mennyi haszna van: 1 kg ................................... eladásából? ................................... Ft

Interjú a Vevővel 1.: Milyen gyakran jár piacra? ............................................................................................................................. Miért jött ma ide? ............................................................................................................................................. Milyen ételt szeretne készíteni belőle? ........................................................................................................... Piacon vagy boltban szeret inkább vásárolni? Miért? ......................................................................................

..........................................................................................................................................................................

Van-e állandó eladója? Miért ő? .....................................................................................................................

Interjú a Vevővel 2.: Milyen gyakran jár piacra? ............................................................................................................................. Miért jött ma ide? ............................................................................................................................................. Milyen ételt szeretne készíteni belőle? ........................................................................................................... Piacon vagy boltban szeret inkább vásárolni? Miért? ......................................................................................

..........................................................................................................................................................................

Van-e állandó eladója? Miért ő? ......................................................................................................................

55


Az élelmiszerbiztonság

Járjatok utána az alábbi fogalmak jelentésének! Majd a foglalkozás elején beszéljétek át, hogy mindenkinek ugyanazt jelentse!

élelmiszerbiztonság: .......................................................................................................................................

ételfertőzés: .................................................................................................................................................... ételmérgezés: ..................................................................................................................................................... élelmiszer okozta megbetegedés és tünetei: ....................................................................................................... Tartósítás: ........................................................................................................................................................ Szavatosság: ................................................................................................................................................... Írjátok le a foglalkozáson megjelölt azon pontokat, amelyekre ha egyénileg jobban odafigyeltek, akkor ti magatok is tudtok tenni az élelmiszer okozta megbetegedések ellen! Egészítsétek ki otthon további három ponttal! Írjátok melléjük, hogy milyen preventív előnnyel járnak!

56


Az 5 aranyszabály = vagyis mi mindenre legyünk tekintettel a konyhában?!

1. Tiszta konyha, tiszta kéz! 2. csak kifogástalan alapanyagokat használjatok fel! 3. Az elkészült ételeket mindig különítsétek el a nyers ételektől! 4. Mindent alaposan süssetek és főzzetek meg! 5. Az elkészült ételeket gyorsan hűtsétek le, és figyeljetek a hűtve tárolásra! Tudtad-e? A legtöbb ételfertőzés otthon történik, legtöbbször a rendszeres és alapos kézmosásról feledkezünk meg!

A felsorolt higiénés ételkészítési szabályok alapján, válasszátok ki, hogy melyik állítás TÉNY és melyik VÉLEMÉNY az alábbiak közül!

Kizárólag főtt ételt szabad csak elfogyasztani, mert a tévében elhangzottak szerint minden ételben káros baktériumok lehetnek. .................................................

A konyhában felhasznált alapanyagokat mindig meg kell mosni mielőtt ebédet, vacsorát készítenénk belőlük, mert a felületén lévő szennyeződések és kórokozók eltávolításával csökkentjük a fertőzésveszélyt. .................................................

Ha az élelmiszer szavatossági ideje lejárt, még akkor is fogyasztható a termék. ................................................ A nyers húsokat mindig külön kell tárolni más élelmiszerektől, már a bevásárláskor is kerüljön külön szatyorba. ................................................. A nyersanyagok tisztítására, aprítására használt eszközöket (kés, vágódeszka) más célra nem szabad használni, kész ételeket más eszközökkel kell darabolni, porciózni! ................................................. Az alapos főzés és sütés nem pusztítja el a veszélyes kórokozókat. .................................................

Azért szükséges gyorsan lehűteni az ételt, és utána a hűtőbe tenni, mert hidegben a baktériumok szaporodása lelassul, vagy leáll. Így biztonsággal fogyasztható az előző napi maradék étel is 2-3 napig. ....................... ..........................

57


Fûszervarázs dolgozzatok 4 kiscsoportban és gyűjtsétek össze a csoportra jellemző fűszereket!

1.csoport: olyan fűszernövényeket, amelyeknek a levelét használjuk. Írjunk példát, hogy hol használjuk!

2. csoport: olyan fűszernövényeket, amelyeknek a termését használjuk. Írjunk példát, hogy hol használjuk!

3. csoport: olyan fűszernövényeket, amelyeknek a virágját használjuk. Írjunk példát, hogy hol használjuk!

4. csoport: olyan fűszernövényeket, amelyeknek a gyökerét-kérgét használjuk. Írjunk példát, hogy hol használjuk!

58


Milyen fűszerek jellemzőek egyes országok konyhájára? Válasszatok ki egy nemzeti gasztronómiát és mutassátok be társaitoknak! Amíg ismerteted a kiválasztott nép ételkészítési szokásait, addig a többiek kijegyzetelik a jellegzetes fűszereket előadásodból! Ez a kör addig folytatódik, amíg újabb és újabb nemzeti gasztronómiát tud valaki bemutatni!

59


Magyar konyha Mi jellemző a hazai ízekre, a magyar ételkészítési hagyományokra? Soroljatok fel jellegzetes hazai fűszereket, valamint tipikusan magyar ételeket! Versenyezzetek és gyűjtsetek minél többet! Jellegyetes ételek

Jellegzetes fűszerek

60

A TUDÁS KERTJE. Munkafüzet középiskolai tanulóknak. Feladatok, játékötletek, foglalkozások kerti tanuláshoz. Régiók Fejlesztéséért Egyesület, 2015

Recommend Documents