Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
Reconect 2011 3(3): 264–270 (www.reconect.org)
BAKÓ Rozália Klára: A torony és a felhő. Recenzió The Tower and the Cloud. Higher Education in the Age of Cloud Computing (Richard N. Katz, Ed.) Educause, 2008 Felsőoktatás a számítási felhő korában Richard N. Katz1 (2008) arra vállalkozik2, hogy társszerzőként és szerkesztőként folytassa az információs társadalom és a felsőoktatás kapcsolatát taglaló korábbi elemzéseit: az 1992-‐ben megjelent Sustaining Excellence in the 21st Century: a Vision and Strategies for College and University Administration3 c. tanulmányát (Katz–West 1992), illetve a Dancing with the Devil: Information Technology and the New Competition in Higher Education4 (Katz 1998) c. könyvét. Írásai arra az alapgondolatra épülnek, hogy az információs technológia fejlődése és terjedése lehetővé teszi a felsőoktatás gyökeres átalakítását mind szerkezetét – hierarchiából hálózattá szerveződését –, mind pedig működését illetően – azaz hatékonnyá és demokratikussá válását. Katz elismeri, hogy korábbi írásaiban idealista volt az egyetemi rendszer szerkezeti átalakítását illetően. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a szkeptikusabb szakértők túlbecsülik az információs technológiák beágyazódásának ütemét, és alábecsülik annak hatását. Az egyetem konzervatív, elefántcsonttorony világa lassúbb ütemben alakítható át, mint az élet más, dinamikusabb területei – például a kereskedelem, vagy a szórakoztatóipar. Ám a folyamat zajlik, és komoly hatással van az érintettek életére: az információs forradalom kitágítja az interakciók terét és idejét (több helyszínen, gyakorlatilag folyamatosan zajlik a távoktatási tevékenység), és sokkal több lehetőséget biztosít a tudástermelés szereplői számára (adatbázisokban elérhetők a korábban fizikálisan elzárt információs erőforrások oktatók, kutatók, hallgatók számára). Az egyetemek kapui egyre tágabbra nyílnak más intézmények felé, szerepköreik pedig kibővülnek. Ezt az átalakulást Taylor (2000, idézi Katz 2008: XV) egy táblázatban foglalta össze: 1. táblázat: Az egyetemi világ átalakulása a 21. században Honnan
Hová
Elit
Populáris
Elméleti
Alkalmazott
Nonprofit jellegű
Profit-‐orientált
Oktatás-‐központú
Piac-‐központú
Elefántcsonttorony
Nyitott a való világra
A kötet szerzői többnyire amerikai5 egyetemi oktatók és kutatók, egyetemi könyvtárak munkatársai, illetve tanácsadók a felsőoktatás fejlesztése téren. Tanulmányaik az információs forradalom és az egyetemi világ sokrétű viszonyát vizsgálják: az oktatás virtualizációját, a tananyagokhoz való szabad 1
tanácsadó, az Educause szakmai szervezet alelnöke, az oktatás informatizálásának szakértője a könyv elektronikus formátumban szabadon, nyomtatásban pedig térítés ellenében hozzáférhető 3 Kiválóság a 21. században: víziók és stratégiák a főiskolák és az egyetemek igazgatására 4 Ördögtánc: információs technológia és verseny a felsőoktatásban 5 három ausztrál, két brit, és huszonegy amerikai szakember 2
264
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
Reconect 2011 3(3): 264–270 (www.reconect.org)
hozzáférés kérdését, a könyvtár megújult szerepét, illetve a felsőoktatási intézményekben működő informatikai rendszerek igazgatási modelljét egy mindinkább hálózatszerűen működő világban.
Hat tematikus fejezet, huszonhat szerző A torony és a felhő kötet hat téma köré szerveződik: 1. Felsőoktatás és információs technológia 2. A felsőoktatás globalizációja 3. Számonkérhetőség 4. Informatikai menedzsment 5. Nyílt információ, nyílt tartalom, nyílt forráskód 6. Kutatás egy felhő-‐szerű világban Amint azt egy korábbi recenzió is szóvá teszi (Bates 2009), Katz és szerzőtársai nem definiálják jóelőre a „felhő” fogalmát, illetve nem csak a szigorúan vett számítástechnikai értelemben6 használják, hanem a bizonytalanság, a változó társadalmi környezet metaforájaként is. Ezért „felhő-‐szerűen” bizonytalan, hogy a bizonytalanságról, vagy a számítási felhő alkalmazási lehetőségeiről akar-‐e szólni a kötet. Inkább az előbbiről. A továbbiakban összefoglaljuk a hat tematikus fejezet főbb gondolatait, megállapításait. 1. Felsőoktatás és információs technológia 1.1. Richard N. Katz: The Gathering Cloud: Is This the End of the Middle? 1.2. Clifford A. Lynch: A Matter of Mission: Information Technology and the Higher Education 1.3. Yochai Benkler: The University in the Networked Economy and Society: Opportunities and Challenges 1.1. Katz tanulmánya a nyugati egyetemi rendszer alapvető jellemzőit, annak jelenkori átalakulását fogalmazza meg: a lokális, kis léptékű intézményi struktúrák változatos – regionális, országos, nemzetközi – szervezeti keretekké alakulnak át a 21. században. A szerző egy táblázatban foglalja össze az átalakulás főbb irányvonalait (2008: 7). 2. táblázat: A nyugati egyetemi világ átalakulásának főbb irányvonalai Honnan
Hová
Az oktatás kis léptékű, a tanulás személyre szabott
Az oktatás és a tanulás szabványosítható, de személyre is szabható
Az egyetemeket egyházi vagy állami testületek igazgatják
Az egyetemek autonóm, önigazgatással működő intézmények
6
„A számítási felhő (cloud computing) modell révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani” (Bitport 2010).
265
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
Reconect 2011 3(3): 264–270 (www.reconect.org)
Honnan
Hová
Az egyetem elszigetelt a társadalomtól
Az egyetem beágyazódik az általa szolgált közösségekbe
A felsőoktatás csak egy elit számára hozzáférhető
A felsőoktatás mindenki számára nyitott, aki megfelelő képességekkel rendelkezik
Az egyetemek szolgáltatási bázisa lokális
Az egyetemek szolgáltatási bázisa lehet lokális, regionális, országos, vagy nemzetközi
A főiskola, egyetem egy hely
A főiskola, egyetem helyhez kötött, de virtuálisan is erősíthető
A kutatási erőforrások szűkösek és nehezen hozzáférhetők
A kutatási erőforrások bőségesek és könnyen hozzáférhetők
Az egyetemek a tudás tárházaként, megőrzőjeként működnek
Az egyetemek a tudás alkotóműhelyeiként működnek
Az egyetemek lokális intézményekként működnek
Az egyetemek egyre inkább globális intézményekként működnek
Katz részletesen áttekinti az egyetemek szerepét az internet fejlődésében, majd azt firtatja, hogy milyen újításokat hozhat a számítási felhő a felsőoktatási intézmények számára: nyitott, kreatív, kooperatív, többszereplős munka-‐környezetet, egy sokkal rugalmasabb és hozzáférhetőbb rendszerben. Mindez akkor valósulhat meg, ha az egyetemek elérhetőbbé teszik tudásbázisukat, illetve virtualizálják laboratóriumaikat. Ugyanakkor az oktatók, kutatók digitális írástudása is fontos tényező: az információs társadalom előnyeit, az együttműködés internetes felületeit ma még csak kis mértékben használják ki az egyetemi világ szereplői. 1.2. Lynch tanulmánya ezt a gondolatmenetet folytatva megállapítja, hogy az egyetemek és az akadémiai kiadók még nem zárkóztak fel a digitális környezet nyújtotta lehetőségekhez. Az egyetemeknek nagyobb szerepet kellene vállalniuk abban, hogy terjesszék a kutatás eredményeit, illetve abban, hogy tudásközpontok, virtuális erőforrások gondozói legyenek. 1.3. Benkler arra keresi a választ, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk az egyetemi szereplőknek egy hálózatosodó gazdasági környezetben: szorosabban bekapcsolódni a „való világ” történéseibe; megőrizni az egyetemi autonómiát a fokozódó központi, kormányzati nyomással szemben; megerősíteni az egyetemek mi-‐tudatát, identitását a sokfelé ágazó kapcsolódások közepette. Az egyetemeknek sokkal átjárhatóbbakká kell válniuk ahhoz, hogy kihasználhassák az információs forradalom nyújtotta lehetőségeket. 2. A felsőoktatás globalizációja 2.1. Glyn Davis – Linda O’Brien – Pat McLean: Growing in Esteem: Positioning the University of Melbourne in the Global Knowledge Economy 2.2. David Attis: Higher Education and the Future of US Competitiveness 2.1. Davis és munkatársai azt firtatják, hogy miként rajzolhatja át egy korszerű egyetem a hivatását hallgatói elvárások, a finanszírozási rendszer átalakulása, illetve a munkakörnyezet digitalizációja közepette. Az oktatás, a kutatás és a tanulás között korábban fennálló határvonalak egyre inkább elmosódnak a digitális technológiáknak köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy egyre többen és egyre könnyebben publikálhatnak, a kommunikáció csatornái pedig megsokszorozódnak. A Melbourne-‐i
266
Reconect 2011
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
3(3): 264–270 (www.reconect.org)
Egyetem nagy hangsúlyt fektet a távoktatásra, a virtuális tanulási terek kialakítására. Ahhoz, hogy az információs szolgáltatások hatékonyan működhessenek, egységes elképzelések mentén kell újraszervezni a különböző karok, egyetemi intézetek széttagolt információs rendszereit. 2.2. Attis tanulmánya az innováció, a kutatás-‐fejlesztés fontosságát emeli ki egy fokozottan versengő globális gazdasági környezetben. Szerinte nem azt kell firtatni, hogy mennyi pénzt fordítson a szövetségi kormány kutatásra-‐fejlesztésre, hanem az egyetemek szerepét kellene újragondolni. Globális viszonyítási rendszerben kell megvizsgálni azt, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy egyetemet végzett fiatalnak napjainkban. 3. Számonkérhetőség 3.1. Larry Faulkner: The Social Compact of Higher Education and Its Public 3.2. B rian L. Hawkins: Accountability, Demands for Information, and the Role of the Campus IT Organization 3.1. Faulkner tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a felsőoktatás állami finanszírozási rendszere fokozatosan erodálódott az Amerikai Egyesült Államokban, és ezzel együtt az egyetemi kisvilágokra jellemző belterjes, bizalmi légkör is. Azzal, hogy az oktatási intézmények piaci szereplőkként kezdtek viselkedni, szigorúbb követelményrendszernek kellett megfelelniük. Vajon újraéleszthető a régi rendszer, a régi bizalom? Nem – válaszol nyersen és józanul a szerző –, mert egy olyan világ szülötte volt, ahol egyszerűbbek voltak a dolgok, kevesebb volt a szólam a polifóniában, és az egyetemi oktatás maga sem volt annyira fontos, mint napjainkban. Mit lehet hát tenni? Egyszerűbb és áttekinthetőbb finanszírozási rendszerek mentén meg kell szólítani a jövendőbeli hallgatókat és családjaikat annak érdekében, hogy belássák az egyetemi oktatás fontosságát. 3.2. Hawkins cikke azt taglalja, hogy az egyetemek növekvő nyomásnak vannak kitéve a külső és a belső érdekgazdák irányából. Ez a nyomás a számonkérhetőség fogalmával írható le. Törvényhozók, akkreditációs bizottságok tagjai, a hallgatók szülei más és más dolgot értenek alatta, de a sokféle értelmezés közös nevezője, hogy tudni akarják: hogyan és mire költik el az egyetemek a tandíjakból, közpénzekből befolyt összegeket. Jogosan. Az informatikai rendszerek ma lehetővé teszik, hogy hatékonyan gyűjtsünk és kezeljünk nagy mennyiségű információt, ezért technikailag megvalósítható az átláthatóan működő egyetem. Csak akarat kellene hozzá, az intézmények vezetői részéről. 4. Informatikai menedzsment 4.1. Brad Wheeler: E-‐Research Is a Fad: Scholarship 2.0, Cyberinfrastructure, and IT Governance 4.2. Jim Davis: Beyond the False Dichotomy of Centralized and Decentralized IT Deployment 4.3. Ronald Yanosky: From Users to Choosers: The Cloud and the Changing Shape of Enterprise Authority 4.1. Wheeler a Web 2.0-‐s kutatás fontosságát, lehetőségeit és akadályait fogalmazza meg: az egyetemek informatikai felelőseinek olyan rugalmas, hatékony rendszerekben kell gondolkodniuk, amelyek áthidalják a különböző szakok információs szükségleteit, és támogatják a színvonalas helyi, országos és nemzetközi pályán futó kutatási projekteket. 4.2. Davis tanulmánya szakértői véleményekre támaszkodva kijelenti, hogy az egyetemek informatikai rendszereit ma már hibrid, azaz egyidőben központosított és megosztott, lokálisan (például egy intézmény, laboratórium, vagy tanszék szintjéről) koordinált modellben érdemes elképzelni. Ez rugalmasabbá, irányíthatóbbá és számonkérhetőbbé teszi az egyetemi struktúrák működését. 4.3. Yanosky arra hívja fel a figyelmet, hogy a számítási felhő rugalmasan, közvetlenül és egyénre szabott módon kezeli az egyetemi szereplők különféle szükségleteit. Ez kedvez a közvetlenebb,
267
Reconect 2011
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
3(3): 264–270 (www.reconect.org)
demokratikusabb működtetési modellnek, de kockázatokat is hordoz. Az internetes szolgáltatások kiszervezése új szerepkörbe hozhatja az egyetem informatikusait: a hardverről a szoftverre, a tanácsadásra irányíthatják tevékenységüket. 5. Nyílt információ, nyílt tartalom, nyílt forráskód 5.1. Malcolm Read: Cultural and Organizational Drivers of Open Educational Content 5.2. Ira H. Fuchs: Challenges and Opportunities of Open Source in Higher Education 5.3. Andy Lane: Who Puts the Education into Open Educational Content? 5.1. Malcolm Read olyan kulcsfogalmakat definiál, mint nyílt hozzáférés, nyílt forráskódú szoftverek, nyílt sztenderdek, nyílt oktatási tartalom. A nyílt tartalmak létrehozása több okból is előnyös az egyetemek számára: odavonzzák a hallgatókat, emelik az oktatás minőségét, és – nem utolsó sorban – gyarapítják a közösségi tudást. 5.2. Fuchs elemzése a nyílt forráskódú programok és a szolgáltatás alapú architektúra (Service Oriented Architecture) erényeit és alkalmazási nehézségeit taglalja. Egyetemi berkekben még gyerekcipőben járó megoldások ezek, és jellemzően koordinációs zavarok akadályozzák működésüket. 5.3. Lane abból indul ki, hogy a nyílt oktatási tartalmak – azaz szerzői jogok által nem korlátozott, szabadon és ingyenesen hozzáférhető tananyagok – első sorban digitális (szöveges, video, audio és vegyes) formát öltenek. Ezek hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik az oktatási folyamatban érintett kulcsszereplők közötti viszonyokat: oktató/oktató, oktató/tanuló, tanuló/tanuló. 6. Kutatás egy felhő-‐szerű világban 6.1. Richard N. Katz – Paul B. Gandel: The Tower, the Cloud, and Posterity 6.2. Mary Marlino – Tamara Sumner: From the Library to the Laboratory: A New Future for the Science Librarian? 6.3. B ryan Alexander: Social Networking in Higher Education 6.4. Paul N. Courant: Scholarship: The Wave of the Future in the Digital Age 6.5. Kristina Woolsey: Where Is the New Learning? 6.6. Christine Geith: Teaching and Learning Unleashed with Web 2.0 and Open Educational Resources 6.7. John Unsworth: University 2.0 6.8. Philip Goldstein: The Tower, the Cloud, and the IT Leader and Workforce 6.1. Katz és Gandel a kutatási információ archiválásának fontosságára és lehetőségeire reflektál. Az információs társadalom gazdag, decentralizált, hozzáférhető, ám nehezen megtalálható és visszakövethető tudásanyag forrása. 6.2. Marlino és Sumner tanulmánya az egyetemi könyvtárak megváltozott szerepéről szól: ma már gazdag digitális információ-‐készlet áll oktatók, kutatók, hallgatók rendelkezésére. A korszerű könyvtár azonban több, mint passzív, adattároló intézmény: segít az oktatóknak abban, hogy publikáljanak, a hallgatóknak pedig támogatást nyújt disszertációik dokumentálásához. 6.3. Bryan Alexander a szakmai hálózatokba való bekapcsolódás és a kritikai párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. Egy újfajta írástudást kell elsajátítani minden egyetemi oktatásban érintett szereplőnek. 6.4. Courant írása arra hívja fel a figyelmet, hogy tanároknak és hallgatóknak egyaránt meg kell tanulniuk komplex adatbázisokban keresni. Érdemes kihasználni a rendelkezésre álló információs erőforrásokat, és ehhez segítségül kell hívni a könyvtárosokat.
268
Reconect 2011
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
3(3): 264–270 (www.reconect.org)
6.5. Kristina Woolsey az új média és a kutatás kapcsolatát járja körül tanulmányában. Szimulációs játékok, filmek, internet-‐közvetítette tudományos megfigyelések, az események sokoldalú megközelítése és értelmezése csak néhány eleme az információs társadalom kereteiben kibontakozó új kutatási eszközöknek és módszereknek. 6.6. Geith elemzése a szabadon hozzáférhető oktatási tartalmak erényeit ecseteli. A gazdag és sokoldalú internetes anyagok hátulütője a megbízhatóság ellenőrzésének nehézsége. A jövőben elképzelhető, hogy szakmai szervezetek garantálják majd a különböző szabadon hozzáférhető web-‐es tartalmak hitelesítését. 6.7. Unsworth olyan Web 2.0-‐s lehetőségekre hívja fel a figyelmet, mint például a címkefelhő, vagy a Youtube videocsatorna7, hogy a kutatók szélesebb körben közzétegyék kutatási eredményeiket. A szabadon hozzáférhető új média eszközök áthidalhatják azt a digitális szakadékot, amely a humán-‐ és társadalomtudományok és a természettudományok képviselői között feszül. 6.8. Philip Goldstein írása az informatikusok szerepkörének növekedését prognosztizálja a jövő egyetemi struktúrákban. Informatikai szolgáltatások telepítője, helyi alkalmazója, tanácsadó – csak néhány olyan szerepkör, mely magas képesítést és komoly döntési hatáskört feltételez.
Összegzés A torony és a felhő c. kötet szerzői egybehangzóan az egyetemek átalakításának szükségességéről beszélnek; elemzéseik a nyugati oktatási intézmények működésmódját taglalják. Katz könyve azért is fontos, mert várhatóan Közép-‐ és Kelet-‐Európában is hasonló irányt vesz majd a felsőoktatás alakulása. Nyitottabb, dinamikusabb, demokratikusabb egyetemi világ kiépítésére ad ma lehetőséget az információs forradalom, ám ez nem következik be automatikusan, hanem egy többszereplős, komplex változtatási folyamat eredménye.
7
hogy csak a legegyszerűbb és legismertebb példákat ragadjuk ki a tanulmányból
269
Reconect 2011
Bakó: A torony és a felhő. Recenzió
3(3): 264–270 (www.reconect.org)
Hivatkozások Bates, Tony (2009): Review of Katz, R. et al. (2008) The Tower and the Cloud. Online Learning and Distance Education Resources [online] http://www.tonybates.ca/2009/02/12/review-‐of-‐katz-‐r-‐et-‐al-‐ 2008-‐the-‐tower-‐and-‐the-‐cloud/ Bitport (2010): Mi az a számítási felhő? Bitport.hu Média, március 10. [online] http://www.bitport.hu/megoldasok/szamitasi-‐felho-‐cloud-‐computing-‐definicio Katz, Richard N. (1998): Dancing with the Devil: Information Technology and the New Competition in Higher Education. Educause Katz, Richard N.(Ed.) (2008): The Tower and the Cloud. Higher Education in The Age of Cloud Computing. Educause [online] http://www.educause.edu/thetowerandthecloud Katz, Richard N. – West, Richard P. (1992): Sustainig Excellence in the 21st Century: A Vision and Strategies for College and University Administration. Cause, Professional Paper Series #8 [online] http://www.educause.edu/Resources/SustainingExcellenceinthe21stC/160402
270
