A Tompai
Szervezeti és Működési Szabályzata 2016.03
Tartalomjegyzék I.Bevezetés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed Az SZMSZ területi hatálya Az SZMSZ előírásai Az SZMSZ elfogadása Jogszabályi háttér
1.old. 1.old 1.old 1.old 2.old 2.old 2.old 2.old
II. Általános rendelkezések 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény címe 3. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve, székhelye 4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője 5. Az intézmény alapító okirat 6. Az intézmény bélyegzője 7. A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodási jogköre alapján végrehajtásra szolgáló számlaszám 8. Az intézmény jogállása 9. Az intézmény típusa 10. A felvehető gyerekek maximális száma 11. Gazdálkodási jogköre 12. Az óvoda alapfeladatai 13. Az intézmény vagyona, vagyon feletti rendelkezés 14. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje 15. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak
3.old 3.old 3.old 3.old 3.old 3.old 3.old 4.old 4.old 4.old 4.old 4.old 5.old 5.old 6.old 6.old
III. Működés rendje 1. Az óvoda nyitva tartási ideje 2. Az óvodai felvétel, átvétel rendje 3. A csoportszervezés szabályai 4. Hiányzásra vonatkozó szabályok 5. Óvodai elhelyezés megszűnése 6. A beiskolázás szabályai 7. A térítési díjak befizetése, visszafizetése 8. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái 9. Felzárkóztatás, integrálás 10. Tehetséggondozás 11. Egyházi jogi személy által szervezett hitoktatás 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 13. Vezetők benntartózkodása 14. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 15. Az intézményvezető közvetlen munkatársai 16. Az intézmény vezetősége 17. Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje 18. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 19. A pedagógusok munkaidejének kitöltése
6.old 7.old 8.old 9.old 9.old 9.old 9 old 10old 11.old 11.old 12.old 12.old 12.old 12.old 13.old 13.old 14.old 14.old 14.old
20. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 21. A reklámtevékenység szabályai IV. Ünnepélyek megemlékezések rendje, hagyományok ápolása 1. A gyermekek hagyományos ünnepei az intézményben 2. A gyermekek ünnepei városi szinten 3. Szülőkkel szervezett ünnepeink 4. Az óvoda a gyermekek számára szervezett egyéb programjai, tevékenységei 5. Az óvoda alkalmazotti közösség hagyományos ünnepei V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VI. A belső kapcsolattartás rendje, formája 1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája 2. Óvodavezető 3. Óvodavezető helyettes 4. Alkalmazotti közösség 5. Nevelőtestület 6. Pedagógusok fő feladata 7. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 8. A nevelőtestület értekezletei 9. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések 10. Szakmai munkaközösségek 11. Gyermekvédelmi felelős 12. Önértékelést támogató munkacsoport 13. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak 14. Óvodatitkár 15. Udvaros 16. Az óvodai dajka 17. A pedagógiai asszisztens 18. Közalkalmazotti tanács 19. Az óvodán belüli információ áramlás folyamata az alk. felé VII. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje 1. A fenntartóval való kapcsolat 2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat 3. Az egészségügyi intézménnyel való kapcsolat 4. A védőnővel való kapcsolat 5. Az iskolával való kapcsolat 6. A Nevelési Tanácsadóval, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal való kapcsolat 7. A művelődési intézményekkel 8. Nyugdíjas körrel VIII. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. Az alapító okirat 2. A pedagógiai program 3. Az éves munkaterv 4. Az éves beszámoló 5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
15.old 16.old 16 old 17.old 17.old 18.old 18.old 19.old 21.old 22.old 22.old 22.old 28.old 30.old 31.old 31.old 32.old 32.old 33.old 34.old 35.old 36.old 36.old 37.old 37.old 37.old 38.old 38.old 39.old 40.old 40.old 40.old 40.old 40.old 40.old 41.old 41.old 41.old 42.old 42.old 42.old 43.old 43.old 43.old
6. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje IX. A szülők és a nevelők kapcsolattartásának rendje X. Záró rendelkezések Függelék: 1. Házirend 2. Adatkezelési szabályzat 3. Munkaköri leírás minta 4. Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 5. Panaszkezelési szabályzat 6. Vagyonnyilatkozat tételi szabályzat 7. Szakmai munkaközösségek működésének szabályzata 8. Munkavédelmi szabályzat 9. Tűzvédelmi szabályzat 10. Számítógépes és információs rendszer védelmének szabályzata 11. HACCP szabályzat 12. Leltározási szabályzat 13. Pénzkezelési szabályzat 14. Selejtezési szabályzat 15. Közalkalmazotti szabályzat 16. Közalkalmazotti tanács szabályzata 17. Szülő szervezet szabályzata 18. Esélyegyenlőségi terv 19. Iratkezelési szabályzat 20. Etikai kódex Jegyzőkönyv a nevelőtestületi és a munkatársi elfogadásról Szülő Szervezet véleményezése, elfogadása Közalkalmazotti tanács véleményezése, elfogadása
43.old 45.old 46.old
I. Bevezetés a 2011.évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 25.§-ban kapott felhatalmazás alapján a Bokréta Önkormányzati Óvoda 6422 Tompa, Szentháromság tér 16 belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
szervezeti
1. Az SZMSZ célja, tartalma: A SZMSZ célja: a Köznevelési törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és az intézmény alkalmazottai között a kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Meghatározza a Tompai Bokréta Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodásaink szülei, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában, munkaidőben.
2. Az SZMSZ hatálya: Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, képviselők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
3. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden közalkalmazottra, az óvodába járó gyermekek közösségére, a Szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az óvoda területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
1
4. Az SZMSZ területi hatálya: Kiterjed az óvoda területére, valamint az óvoda által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra. 5. Az SZMSZ előírásai: - nem ütközhet jogszabályba, - nem sértheti a fenntartó önkormányzat rendeleteit, - nem állhat ellentétben az intézmény alapító okiratában foglaltakkal. 6. Az SZMSZ elfogadása: A Nevelőtestület fogadja el, a Szülői Szervezetnek véleményezési joga van. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ megtekinthető az óvodavezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvoda vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak az SZMSZ-szel kapcsolatban. 7. Jogszabályi háttér: Az SZMSZ jogszabályi alapja: • 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2 0 1 3 . 0 3 . 2 3 m ó d ó s í t á s a országos alapprogramja 363/2012.(XII.17.) • Óvodai nevelés Korm.rendelet • 368/2011.(XII.31.) Kormány rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) • 2012.évi I .törvény a Munka Törvénykönyvéről • A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) • 2011.évi CXII: törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról • 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel • 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2
II. Általános rendelkezések 1. Az intézmény neve: Bokréta Önkormányzati Óvoda 2. Az intézmény címe: 6422 Tompa, Szentháromság tér 16. 3. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve, székhelye: Tompa Város Önkormányzata Tompa Város Önkormányzatának Képviselő Testülete 6422, Tompa Szabadság tér 3. 4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester: Véh László Jegyző: Jezsekné Kovács Szilvia 5. Az intézmény alapító okirata: OM azonosító: 027702 Adószám: 16640928-1-03 Törzsszám: 632791 6. Az intézmény bélyegzője: 1 számú körbélyegző
2 számú körbélyegző
1 számú hosszú bélyegző
2 számú hosszú bélyegző
A bélyegzők a titkárságon és a vezetői irodában találhatóak. Használhatja: Óvodavezető, Óvodavezető helyettes, Óvodatitkár
3
7. A költségvetési szerv besorolása, végrehajtásra szolgáló számlaszám:
gazdálkodási
jogköre
alapján
Önállóan működő költségvetési intézmény. Bankszámlaszám: 11732064-16640928 8. Az intézmény jogállása: Az óvoda önálló jogi személy. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. 9. Az intézmény típusa: Napközi otthonos óvoda. Az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, iskolai életmódra történő felkészítés az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Helyi Óvodai Program alapján történik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 10. A felvehető gyerekek maximális száma: 170 fő Csoportok száma: 7 Az óvodapedagógusok száma: 11 A technikai dolgozók száma: 6 dajka 2 pedagógiai asszisztens 1 óvodatitkár 1 udvaros Vezetési személyi feltételek: Óvodavezető: 1 fő Általános óvodavezető helyettes:1 fő 11. Gazdálkodási jogköre: Az intézmény a fenntartó Tompa Város Önkormányzat által megállapított költségvetés alapján önállóan működő jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézményvezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
4
Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokatTompa Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása: Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Tompai Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetője és helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek. Ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági csoport vezetője jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.
12. Az óvoda alapfeladatai: Szakfeladatok az Alapító Okirat szerint:
• • • • • •
Alapfeladatok: 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 851020 Óvodai nevelés 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
a) testi,
érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. b) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.
13. Az intézmény vagyona, vagyon feletti rendelkezés: 24/8 helyrajzi számú 654 m2 felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (berendezések, felszerelések, gépek stb.) leltár szerint. Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. 5
14. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján a Tompai Önkormányzat Képviselő Testülete bíz meg az érvényes jogszabályoknak megfelelően.
15. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét a fenntartó által meghatározott időre megbízott óvodavezető látja el, aki az ügyek meghatározott körére eseti jelleggel átruházhatja a képviseletet.
6
III. A működés rendje A gyermekek fogadása: 1. Az óvoda nyitva tartási ideje: A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll. - szeptember 1 – május 31-ig szorgalmi idő, - június 1 –augusztus 2. hetének végéig összevont nyári ügyelet. Az iskolai szünetek alatti ügyelet illetve zárás időpontja: a fenntartó engedélyével, a szülők igényeinek felmérését követően történik. A nyári zárás időpontja: augusztus harmadik hetétől, augusztus 31-ig. A nyári szünetről a szülők február 15-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás idejére a kelebiai Gézengúz Óvoda látja el az ügyeletet. Nevelés nélküli munkanapok: Évente max. 5 nap. A szülőket 7 nappal előbb értesítjük, ügyeletet biztosítunk. Az óvoda 5 napos (hétfőtől – péntekig) munkarenddel üzemel. Nyitva tartás: 7.00 -17.30 –ig. Az intézmény hétvégén és ünnepnapokon zárva tart. (A kisgyermek naponta 10 óránál többet nem tartózkodhat az óvodában!)
2. Az óvodai felvétel, átvétel rendje: Az óvodai beiratkozás időpontja április hónapban 3 nap, amit plakátokon, a helyi médiában tesz közzé az óvoda. A beiratkozáskor a szülő és a gyermek személyes megjelenése szükséges. Beíratáshoz szükséges dokumentumok: •
Szülő (gondviselő) lakcímkártyája,
•
a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ kártyája
•
nem magyar állampolgárok esetén útlevél, regisztrációs kártya.
Az óvodai felvételről, előjegyzésről határozatban kapnak értesítést a szülők. 7
A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor: •
ha a gyermek augusztus 31-ig betöltötte a 3 . életévét;
•
akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte;
•
ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű;
•
teljesen egészséges,
•
a szülő az étkezési, térítési díjat befizette.
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása folyamatosan történik, ha a férőhely ezt lehetővé teszi. A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 3. életévét betölti, óvodakötelessé válik, így a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órát köteles az óvodában tölteni. Bölcsőde hiányában, a fenntartóval egyeztetve (indokolt esetben) a 3. évet még be nem töltött gyermekek is felvehetők, akik a beíratástól számított fél éven belül betöltik a 3. életévüket. Az óvodai nevelés a gyermek beíratását követően, három éves korában kezdődik és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig tart. Másik óvodából érkező gyermek átvétele esetén a hivatalos formanyomtatványt használjuk. Újonnan érkező gyerekektől orvosi igazolást kérünk, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet. A szülő nyilatkozik, hogy gyermeke első alkalommal veszi igénybe az óvodai ellátást. A felvett gyermekekről az óvoda köteles nyilvántartást vezetni, valamint 5 napon belül az óvoda vezetője az újonnan létesített óvodai jogviszony esetén oktatási azonosítót igényelni, átvétel esetén bejelenteni az Oktatási Hivatalnak, a megfelelő internetes felületen.
3. A csoportszervezés szabályai: Az életkori, nemi megosztás figyelembe vételével történik a gyermekek beosztása. A csoportszervezésről a szülők és a nevelőtestület véleményének ismeretében az óvodavezető dönt.
8
4. A hiányzásra vonatkozó szabályok. A távolmaradás megkérése:
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell! A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen 9.00 óráig bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába, és erről írásban igazolást ad, valamint ha a gyermek beteg volt és azt orvosi igazolással igazolják. A gyermeknek a szülő egy tanévben, maximum 10 napot igazolhat. Amennyiben a gyerek indokolatlan hiányzásának száma eléri és meghaladja a 10 nevelési napot, rendszeresen távolmaradó, az óvodavezetőnek írásban jeleznie kell a törvénysértés tényét a lakóhely szerinti gyámhivatalnak, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé, akikkel közösen intézkedési tervet készítenek a probléma orvosolására.
5. Az óvodai elhelyezés megszűnése: Megszűnik az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel. Ha a gyermek óvodai jogviszonya megszűnik, az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából. 6. A beiskolázás szabályai: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a szülő és a pedagógus véleménye nem egyezik, a gyermek beiskolázásáról a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye dönt. 7. A térítési díjak befizetése, visszafizetése: •
térítési díjat havonta, előre kell fizetni, minden hónap második hetében szerdán és csütörtökön 7.30-16 óráig. A gyermek távolléte, betegsége nem mentesíti a szülőt a befizetési kötelezettség alól.
9
•
A térítési díj megállapítása az érvényes önkormányzati rendelet alapján történik. A térítési díjak megállapítása a szülői nyilatkozat alapján történik. Az óvodavezető a nyilatkozat és a jogosultságot igazoló okiratok birtokában a következő kedvezményeket állapíthatja meg:
•
100% étkezési kedvezményben részesül az, aki a 1997.évi XXXI. törvényben szereplő feltételeknek megfelel.
•
Térítési díj be nem fizetése esetén, többszöri felszólítás után a gyermek kimarad az étkezésből.
•
Hiányzás esetén az étkezés lemondható, minden nap 9 óráig telefonon, vagy személyesen. Ebben az esetben is konyhakészültség címen egy nap térítésköteles.
•
Az óvoda a fel nem használt térítési díjakat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő hónapban, mint túlfizetést beszámítja.
8. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái: Helyi nevelési programunk kidolgozásánál az országos dokumentációk (pl: az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja) és a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével járunk el, és kiegészítjük a törvényben előírt módosításokkal. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontú óvodai nevelést: • Ahol a kisgyermek egyénisége (testi, lelki és szellemi része) harmonikusan fejlődik, ami azt jelenti, hogy teljes odafordulással bánunk vele. • Egészséges környezetet alakítunk ki számára. • Jó szokásokra, életritmusra, korához illő figyelemre szoktatjuk. Ehhez a következő szükségleteit kell kielégíteni: • testi szükségletek, • védelem, biztonság, és felnőtt-igény, • mozgás, cselekvés, • játék, képzelődés, • mese, beszéd, • együttlét társakkal Minden óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelés foglalkozások keretében folyik óvodapedagógus jelenlétében.
10
Az egyéb foglalkozás egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a gyermekek fejlődését szolgálja:- felzárkóztatás, integrálás, tehetséggondozás. 9. A felzárkóztatás, integrálás: A gyermek részéről fennálló beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézség esetén a Nevelési Tanácsadó vagy sajátos nevelési igény miatt a Szakértői bizottság véleménye alapján, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történő felzárkóztatás. A felzárkóztatást fejlesztő illetve gyógypedagógus végzi. Beszéde akadályozottság esetén logopédiai foglalkozás. Szervezés típusai: • egyéni fejlesztés • logopédia 10. A tehetséggondozás: Óvodánk 2015 októberétől kézműves tehetséggondozó műhelyt létesített.
Célok: • • • • • •
Kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése, az egész személyiség támogatása. Minden terület fejlesztése. Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása. A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása.
Feladatok: • • • • • • •
A tehetségígéretes gyermekek alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása. Az óvodapedagógusok megfigyelés alapján a tehetségígéretes gyermekek kiválasztása. Oldott, alkotásra ösztönző légkör megteremtése. A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása a művészeteken keresztül. A gyermeki kreativitás és motiváltság ösztönzése. A tehetséges gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, tovább erősítése. Olyan munkaformák kidolgozása, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttműködésre, az összedolgozásra; így fejlődnek szociális képességeik, társas kapcsolataik. 11
• •
• •
A már meglévő vizuális kultúra fejlesztése különböző felkínált technikák, eszközök által. Változatos, színes, differenciált témák, technikák felajánlása a gyerekek számára más művészi területekkel - pl. zene, mozgás, drámajáték - való komplexitásra törekvéssel. A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének, a kreativitás kibontakoztatása - Havi rendszerességgel esetmegbeszéléseket folytatása a nevelőtestülettel. A szülők tájékoztatása, egyetértése, bevonása a tehetséggondozó programunkba. A szabad részvétel lehetőségének biztosítása (A gyerekek dönthetnek arról, részt kívánnak e venni a felkínált foglalkozásokon, avagy nem.)
11. Az egyházi jogi személy által szervezett hitoktatás: •
hitre nevelés
12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás az óvodai gyermekorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos. 13. A vezetők benntartózkodása: Az óvodavezető távollétében (ebben a sorrendben) az általános vezető helyettes, a szakmai munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács elnöke helyettesíti. Az általános vezető helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az általános vezető helyettesre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az általános vezető helyettes felhatalmazását. 14. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: • az általános vezető helyettes a munkaidő beosztásával kapcsolatos döntések jogát, a közalkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. • az általános vezető helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát.
12
15. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az óvodavezető közvetlen munkatársai: • az általános vezető helyettes, • az óvodatitkár. Az óvodavezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az óvodavezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az általános vezető helyettest - a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával - az óvodavezető bízza meg. Általános vezető helyettesi megbízást és tagintézmény vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az általános vezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az óvodavezető által rá bízott feladatokért. A vezető helyettes távollétében, vagy egyéb akadályoztatása esetén az intézmény vezetőjével egyeztetve a közalkalmazotti tanács vezetője. Az óvodatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörének és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 16. Az intézmény vezetősége: Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • az óvodavezető, • az általános vezető helyettes, • az óvodatitkár, • a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület - konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a közalkalmazotti tanács vezetőjével. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető vagy az általános vezető helyettes aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
13
17. Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje: • •
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak éves fix beosztás szerint látják el feladataikat. Az óvodát reggel és délután a heti munkarend szerint nevelőmunkát segítő közalkalmazott, dajka nyitja és zárja.
18. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása: Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok a heti kötelező óraszám figyelembevételével előre kiadott személyre szóló munkaidő beosztás szerint látják el feladataikat, napi 1-1 óra, csoportonként két óra átfedési idővel. Ettől eltérni rendkívüli esetben (pl. betegség esetén) lehetséges, a helyettesítést meg kell oldani, ez nem veszélyeztetheti a gyermekek felügyeletét. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – a csoportnapló, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg.
19. A pedagógusok munkaidejének kitöltése: A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: • a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, • a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: • a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása • a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, • differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok.
14
A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: • a tevékenységekre való felkészülés, • a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, • az ének, sport, dalos- versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, • szülői értekezletek megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • óvodai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, • óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, • csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés a vezető által elrendelhető az óvodapedagógus számára. 20. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel: Az óvodát más, nem oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve, az óvoda által szervezett vásár alkalmával, valamint az óvodavezető által engedélyezett családokat segítő vásárlási lehetőség adásával: könyv, játék, ruha, stb.) A nevelési-oktatási intézmény területén párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek vagy a helyettesének jelenti be. Az óvodai csoportok, és a gyermekek közös együttléteit külső személy csak az óvodavezető engedélyével látogathatja. Az intézmény által szervezett valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. 15
21. A reklámtevékenység szabályai: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyermekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. A hirdetéseket az óvodavezető aláírásával az óvoda bélyegzőjével kell ellátni.
16
IV. Ünnepélyek megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az ünnepélyek, ünnepek, megemlékezések, évkörökhöz kapcsolódó jeles napok óvodai, illetve közösségi szinten csoportonként és közösen szervezhetők. A különböző ünnepek, hagyományok ápolásával lehetőség szerint az óvoda közös folyosója és a belső termek, csoportszobák, öltözők is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak. Az ünnepet -kellő időt biztosítva a felkészülésre -az óvodapedagógus a gyermekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos m egemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában a Helyi Pedagógiai Program, valamint, az adott évre lebontva az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak a gyermekcsoport életkori sajátosságainak megfelelően.
1. A gyermekek hagyományos ünnepei az intézményben: Mihály-napi vásár Népmese napja, nagyi mesél Szüret, Makk Marci és a gyümölcsök, zöldségek Őszi mesetúra Oviolimpia Mikulás Lucázás Betlehemezés Karácsony Makk Marci és a tisztálkodás Téli mesetúra Gyermek farsang Télűző Nemzeti ünnep, tavaszi mesetúra Makk Marci és a magvak Húsvét, Komatálazás Makk Marci és mozgás Mesemondó verseny Anyák napja Egészség hét, Gyermeknap, ballagás
17
2. A gyermekek ünnepei városi szinten: Bácskai becses forgatag Idősek napja Lucázás Betlehemezés Mindenki Karácsonya Városnapi rendezvények 3. Szülőkkel szervezett ünnepeink: Mihály-napi vásár Szüret Mesetúra Ovi-bál Nemzeti ünnep Anyák-napja Gyermeknap Ballagás Kirándulások Családi napok
4. Az óvoda a gyermekek számára szervezett egyéb programjai, tevékenységei: Gyermek születésnap, Helyi kirándulás, séta, Bábelőadások, Színházi előadások Mesetúrák A kirándulásokkal, színházlátogatásokkal, kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó rendezvényeket a helyi pedagógiai program tartalmazza.
konkrét
események,
• A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve óvodásának a feladata. • Az ünnepek, megemlékezések célja a hagyományok ápolása, tisztelete, és a gyermekek erre történő nevelése, a hétköznapok színfoltjainak frissítése, az óvoda meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. • A hagyományápolás elsősorban a Nevelő testület feladata, de az Alkalmazotti közösség tagjainak közreműködése, valamint a Szülők bevonása révén is gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. • Az ünnepeken a megfelelő ünneplőruházat mind az alkalmazottaknak, mind az óvodásoknak kötelező.
18
A hagyományőrzés eszközei: • ünnepélyek, ünnepségek, megemlékezések, rendezvények • egyéb kulturális versenyek • mozgás és sporttevékenységek • kirándulások Az intézmény hagyományai érintik: • az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket • dolgozókat • szülőket 5. Az óvoda alkalmazotti közösség hagyományos ünnepei: Nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása Jubileumi dolgozó köszöntése Felnőtt Karácsony Pedagógusnap Nyugdíjas találkozó
19
V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának a vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet , milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. Az ellenőrzés tapasztalatait az “Ellenőrzési naplóban” kerülnek feljegyzésre. Területei: • Szakmai-pedagógiai tevékenység • Tanügy-igazgatási feladatok ellátása • Munkáltatói betartása)
jogkörből
adódó
feladatok
(határidők,
jogszabályi előírások
A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét az intézményvezető készíti el. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, szempontrendszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. ( a nevelőiben, intézményi dokumentumok között) Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető-helyettes, és a szülői szervezet. Az ellenőrzés alkalmával látogatott pedagógus az általa tartott foglalkozáshoz tartozó dokumentumokat (tematikus terv, foglalkozás terv, reflexió) a látogatott személy rendelkezésére bocsájtja elektronikus, és papír alapon is. Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet. A feljegyzést a látogatott és a látogató személy is aláírásával hitelesíti. Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus és technikai dolgozó munkáját értékeli legalább egy alkalommal. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezleten értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
21
VI. A belső kapcsolattartás rendje, formája 1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája: A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Szervezeti ábra: ÓVODAVEZETŐ I VEZETŐ HELYETTES I I ÓVODATITKÁR ÓVÓNŐK I DAJKÁK
I UDVAROS
2. Az óvodavezető: Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy óvodavezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatainak ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény 69.§ határozza meg. Az óvodavezető a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: • • • • • • • •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az intézményi szabályzatok elkészítéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a Nevelő testület vezetéséért az intézmény minőségirányitási programjának működéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért 22
a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért pedagógus etikai normáinak betartásáért, betartatásáért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért • a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, az épület füstmentességéért
• • • • • •
Az óvodavezető feladata: • Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési - oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában, majd jóváhagyja azt. • A jogszabályi lehetőségeken belül elkészíti a helyi keretéves ütemtervet, ez alapján a pedagógusok csoportonként kidolgozzák az éves tanulási és nevelési tervüket. • A
nevelőtestületi
értekezlet
és
az
alkalmazotti
közösség
értekezletének előkészítése, vezetése. • Közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettes, az óvodatitkár, és az egyéb technikai alkalmazott munkáját. • Döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. • A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. • A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. • A munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés. • A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadományozási jogkör gyakorlása. • Az intézmény működésével kapcsolatban
minden olyan ügyben való
döntés, amelyet jogszabály vagy nem utal más hatáskörébe. • A jogszabályban a
közalkalmazottak
előírt
egyeztetési kötelezettség
foglalkoztatására,
élet-,
és
betartása
munkakörülményeire
vonatkozó kérdéseikben. • Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. 23
• Jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt -és át nem ruházott feladatok ellátása • Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplésének szervezése. • A gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése. • A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. • Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint. • Tanügyigazgatási feladatok ellátása. • Rendkívüli szünet esetleges elrendelése, ha rendkívüli
időjárás,
járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt (gáz-, áramszünet) a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve
helyrehozhatatlan
kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul
értesíteni
kell. • A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. • Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a nevelési eredményekre vonatkozó deklarált céljait. • Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki személyiség fejlődésére helyezi a hangsúlyt. • Elvárja a gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő– oktató munkát. •
Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a nevelés, a tanulás szervezésében és irányításában.
•
A kollégákkal megosztja a nevelési,
tanulási
eredményességről
szóló
információkat, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. • Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésén és mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében.
24
• Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. • Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. • Irányítja az éves nevelési/tanulási tevékenység, az éves tervezés (egyéb munkaközösségek
tervei)
dokumentumainak
a
kidolgozását
és
összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a Helyi Pedagógiai Program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. • Várja a visszajelzéseket a pedagógusoktól az új módszerek alkalmazásáról, hatékonyságáról. Lehetőséget teremt ezek megosztására. • Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelést/ tanulást támogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést. • Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. • Figyelemmel követi az óvónők nyilvántartása által a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és aktív irányítói magatartást tanúsít a távolmaradás megelőzése érdekében. •
Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.
•
A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját ossza meg kollégáival, a felmerülő kérdésekre válaszoljon.
• A változtatás folyamatát hatékonyan tervezze meg, értékelje és hajtsa végre. • Figyelemmel kíséri a célok megvalósulását. •
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési
területeket),
ehhez
felhasználja
a
belső
és
a
külső
intézményértékelés eredményét. • Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú összehangolását,
biztosítja
azok
terveinek lebontását és
megvalósítását,
értékelését,
továbbfejlesztését. • Feladat meghatározásokat rendel a stratégiai célok eléréséhez, melyek pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatóak. 25
•
A tervező folyamatba bevonja a nevelőtestületet, szükség esetén módosít célokat, feladatokat.
•
Informálja kollégáit, az intézmény partnereit, a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít az önálló információ szerzésre.
•
Legyen nyitott az innovációra, fejlesztésekre, kezdeményezésekre.
•
Ismerje a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, használja fel az eredményeit.
•
Vezetői munkájával kapcsolatban vegye figyelembe a kollégák véleményét.
•
Legyen tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismerje erősségeit és korlátait.
•
Önértékelése legyen reális, erősségeivel éljen, hibáit ismerje el, a tanulási folyamat részeként értékelje.
• Elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. • Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. •
Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresse az új szakmai információkat, és sajátítsa el azokat.
•
Folyamatosan fejlessze vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.
• Hiteles és etikus magatartást tanúsítson. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) •
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan v e g y e figyelembe a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
•
Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázatát vizsgája felül, ezt tegye világossá valamennyi érintett számára.
• Irányítsa és aktívan vegyen részt a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; • Vállaljon részt az óvodapedagógusok tevékenységének
látogatásában,
megbeszélésében. • Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a
fejlesztő szemléletet
érvényesítse, az egyének erősségeire fókuszáljon. • Támogassa munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönözze őket önképzésre, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire építsen. 26
• Aktívan
működteti
kezdeményezi,
a
munkaközösségeket,
szervezi
és
ösztönzi
az az
egyéb
csoportokat,
intézményen
belüli
együttműködéseket. • A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó
csoportot működtet
(munkaközösség-vezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). •
Rendszeresen mérje fel, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek.
•
A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítsa össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak.
• Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. • Rendelkezzen humánerőforrás-kezelési ismeretekkel, alakítson ki humán erőforrás stratégiát. • Személyesen
vegyen
részt
az
intézményi
folyamatok,
változások
alakításában. • A döntésekbe, döntések előkészítésébe vonja be az intézmény munkatársait és partnereit. A szükséges információkat ossza meg az érintettekkel, vegye figyelembe mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit, a döntések során, a felmerülő problémákat, konfliktusokat oldja meg. • Személyes kapcsolatot tartson az intézmény teljes munkatársi körével, figyeljen oda problémáikra, adjon választ kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. • Alakítson ki olyan környezetett ahol az intézmény szervezeti és nevelési kultúráját, a nevelési folyamatot támogató rend jellemzi. • Legyen nyitott az innovációra, fejlesztésekre, kezdeményezésekre. • Folyamatosan kísérje figyelemmel az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. • Törekedjen hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználására. •
Szervezze meg az intézményben használt eszközök, és az intézmény biztonságos működtetését.
•
Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak
megfelelően hozza
nyilvánosságra. • A pozitív kép kialakítása és a folyamatos
kapcsolattartás
érdekében
kommunikációs eszközöket, csatornákat működtessen. •
Szabályozza a folyamatok
nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét,
elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. 27
• Azonosítsa az intézmény partneri körét, ismerje meg az igényeiket és elégedettségüket. •
Személyesen tartson kapcsolatot a partnerek képviselőivel. A képviselt szervezetekkel.
•
Hatáskörének megfelelően hatékonyan működjön együtt a fenntartóval az emberi a pénzügyi és tárgyi erőforrások érdekében. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen nevelés a tanulás szervezésében és irányításában.
•
• A tervező folyamatba vonja be a nevelőtestületet, szükség esetén módosítson célokat, feladatokat. •
Az intézményvezető irányítsa az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását, biztosítsa azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.
• A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információkat szóban vagy írásban folyamatosan eljuttatja a munkatársaknak. • Az intézmény vezetése a jogszabályban tájékoztatási kötelezettségeinek.
előírt módon tegyen
eleget
• A tervező folyamatba vonja be a nevelőtestületet. • Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. • Az óvodavezető legyen kezdeményezésekre.
nyitott
az
innovációra,
fejlesztésekre,
3. Az óvodavezető helyettes: Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az óvodavezető helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. • A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. • Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. • •
Az óvodavezető-helyettes felelős: • a pedagógiai munkáért- integrált nevelés, fejlesztés szervezéséért • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért 28
• a házi továbbképzések megszervezéséért • a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért • a szülői szervezet működésének segítéséért Az óvodavezető helyettes feladata: • Mindenkor segíti és támogatja az óvoda hosszú és rövidtávú célkitűzéseinek megvalósulását. • Segíti és támogatja az óvodavezetőt az ésszerű és takarékos gazdálkodás tervezésében, megvalósításában. • Szaktudásával segíti és támogatja a Pedagógiai Program elkészítését, szükség szerint gondoskodik a nevelési program beválásának vizsgálatáról, módosításáról. • Közreműködik az intézményi szabályzatok felülvizsgálatában. • Közreműködik a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében, segíti az információáramlást. • Javaslatot tesz az éves munkaterv elkészítéséhez. • Az óvodavezetővel elősegíti és ellenőrzi a munka-,tűzvédelmi szabályok betartását, a munkafegyelmet, ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését. • Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplésének szervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed: • •
az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére
Az óvodavezetés állandó tagjai: Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező javaslattevő joggal rendelkezik. • óvodavező • óvodavezető helyettes • érdekképviseleti szervek vezetői: közalkalmazotti tanács A kapcsolattartás a vezetőség szükségleteknek megfelelő.
tagjai
29
között
folyamatos,
és
és
a
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: • • • • • •
az alkalmazotti közösség a nevelőtestület a szakmai munkaközösség a önértékelést támogató munkacsoport az óvodatitkár a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét össze.
az óvodavezető fogja
A kapcsolattartás formái: • • • •
nevelési- alkalmazotti értekezlet rendszeres megbeszélések, munkaközösségi foglalkozások közös programok, ünnepek
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi. - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét, azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót, meghívást kap. 30
Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az óvoda minőségirányítási programját illetően az alkalmazotti közösséget elfogadási jog illeti meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző pedagógusok,valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztens, dajkák, óvodatitkár és a műszaki dolgozó együttműködését.
5. A nevelőtestület: A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa. A nevelőtestület nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket a szakmai fejlődés érdekébe. 6. A pedagógusok fő feladatai: • Az óvodai nevelés keretében a gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás az ONOAP és a helyi Pedagógiai Program szellemében. • A rájuk bízott gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése az egyéni képességek figyelembevételével: integrálás, tehetséggondozás, differenciálás. • Testi és lelki egészségük fejlesztése, megóvása, munka-, és balesetvédelmi előírások betartása. • A pedagógiai programban és a munkatervben szereplő rendezvények, tevékenységek megszervezése, azokon aktív részvétel. • Mind a gyermekek, mind a munkatársak, mind a Szülők tekintetében közösségi együttműködés magatartási szabályainak megtartása. Részletes feladataikat a munkaköri leírás határozza meg.
31
7. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70.§ határozza meg. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: • a helyi pedagógiai program és módosításának elfogadása • a szervezeti és működési szabályzat, házirend és módosításának elfogadása • a nevelési intézmény éves munkatervének elfogadása • a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása • jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: • pedagógusok külön megbízásainak elosztása során • óvodavezető helyettes, intézkedési felelős megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt • munkaközösség-vezetői megbízásról • pedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor • a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresése a hetedik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása esetén
8. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: • tanévnyitó értekezlet • tanévzáró értekezlet • havi értekezletek • rendkívüli értekezlet 32
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: • az óvodavezető összehívja, és három nappal előbb történő kihirdetéséről intézkedik • a nevelőtestület kéri, pedagógusok egyharmadának aláírásával, valamint az ok megjelölésével. Az értekezletet nevelési időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. akkor, ha a kezdeményezést a • a szülői szervezet kezdeményezi, nevelőtestület elfogadja.
9. A nevelőtestületi értekezlet kapcsolatos rendelkezések:
előkészítésével
és
lefolytatásával
A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: • • • • • •
helyi pedagógiai program SZMSZ, házirend éves munkaterv önértékelési program az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat és az előterjesztés írásos anyagát az óvodavezető a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.
A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes látja el. Az értekezleten az óvodapedagósusok rendszeresen kifejtik szakmai álláspontjukat, vitákban képesek a közösség érdekeit szem előtt tartva kompromisszumot kötni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén -nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi, lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni.
33
A nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezletekről készülő jegyzőkönyv tartalmazza: • a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, az értekezletvezető, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét • a jelenlévők számát • az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét • a meghívottak nevét • a jelenlévők hozzászólását • a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását • a határozat elfogadásának szavazási arányát
Az óvodavezetői értekezlethez:
megbízással
kapcsolatos
A nevelőtestület kétharmadának, az határozatképességéhez az óvodában szükséges.
rendkívüli
nevelőtestületi
alkalmazotti közösség értekezletének dolgozók kétharmadának jelenléte
A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét munkaközösség véleményét is.
írásba
foglalja,
mely
tartalmazza
a
szakmai
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 10. A szakmai munkaközösségek Óvodánkban három szakmai munkaközösség dolgozik. Az óvodákban azonos feladatok ellátására, illetve műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Kt. 58.§(1) • szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő kérése alapján munkaközösség vezetőt választanak • programot dolgoznak ki • cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelő munkát. • A munkaközösség vezetője beszámolási kötelezettséggel bír.
34
Szakmai munkaközösség vezető: Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi. Felelős: • a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetéséért • a munkaközösség működési tervének elkészítéséért • a működéshez szükséges feltételek biztosításáért • az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért • az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért • a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért • a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért Feladata: • összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között • képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül • állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, hospitálást, látogatást, munkaközösségi foglalkozást szervez • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé • beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről • szakmai továbbképzésekre ad javaslatot • véleményezi a vezetői pályázatokat Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.
11. A gyermekvédelmi felelős: Feladatai: • koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját • elkészíti az intézmény gyermekvédelmi programját, mely alapján tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, feladatait. • segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, • kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. A szülőket tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
35
12. Az önértékelést támogató munkacsoport: Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.
A munkacsoport feladatai: • A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítésében. • Az intézményi önértékelés során többféle adatgyűjtő eszközt használ az intézmény. A szakszerűség és az időgazdálkodás szempontjából egyaránt fontos a kollégák bevonása az önértékelés lebonyolításába, melynek módját az éves önértékelési tervben kell rögzíteni. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása az önértékelést támogató munkacsoport feladata. • Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. Az önértékelési feladatok megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés egyes részfeladataiba (tevékenység-/ foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) az éves munkaterv részeként a nevelőtestület jóváhagyásával készülő önértékelési tervben további kollégák is bevonhatók.
13. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak: • • • •
óvodatitkár dajkák pedagógiai asszisztensek udvaros 36
14. Az óvodatitkár: A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása. Az óvodatitkár az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző.
Feladatai: • az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása • a gyermek-, felnőtt étkeztetés adminisztratív ügyeinek ellátása • Segíti és támogatja az óvodavezetőt az ésszerű és takarékos gazdálkodás megvalósításában, közreműködik az eszközbeszerzésben. Részletes feladatait munkaköri leírása határozza meg. 15. Az udvaros: Feladatai: • Felel az óvoda udvarának és közvetlen környezetének járda, út széle parkoló és a pince rendjéért, tisztaságáért, gondozottságáért. • Anyagi felelősség terheli az általa használt, leltárilag átvett eszközökért, felhasználásra átvett anyagokért. 16. Az óvodai dajka: Az óvodában a dajkák látják el mindazokat a feladatokat, melyek szükségesek a gyermekek egész napos ellátásához, a nevelési célok eléréséhez. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: • A gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel • Az óvoda épületének folyamatos tisztántartása A munkaköri leírás tartalmazza: • kötelező magatartását • konkrét munkáját • helyét, időbeosztását
37
17. A pedagógiai asszisztens: Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető-helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi. Jogállása • Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. • Közvetlen felettese a vezető-helyettes. • A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. A pedagógus irányításával közreműködik a gyerekek fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít foglalkozásokon kívül, a speciális problémák rendezésében, a tehetséges tanulónak tehetsége kibontakoztatásában. A munkaköri leírás tartalmazza: • kötelező magatartását • konkrét munkáját • helyét, időbeosztását A munkatársak munkaértekezleteit az óvodavezető, óvodavezető helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak és technikai dolgozó közössége elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.
18. A közalkalmazotti tanács: • A Közalkalmazotti Tanács működésének részletes szabályait a megalkotott ügyrendje állapítja meg. A K.T.-nak együttdöntési, véleményezési, tájékoztatás kérési joga van. Véleményezése kiterjed: • a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására • a munkáltató belső szabályzatának tervezetére • a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre • a munkarend kialakítására • az éves szabadságolási tervre • a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézléedés tervezetére
38
19. Az óvodán belüli információáramlás folyamata az alkalmazottak felé Feladat
Módszer
Eszköz
Felelős
A Nevelőtestület tagjait érintő általános és fontos információk, adatok közlése
Tájékoztatás szóban, írásban
Papíralapon a tájékoztató
Reszortfelelősök
Nevelőtestületi tanácskozás szervezése
Megbeszélés beszámolás tájékoztatás
Jelenléti ív
Intézményvezető
Megbeszélés beszámolás tájékoztatás
Jelenléti ív
Munkatársi értekezlet szervezése
Információk regisztrálása
Jegyzőkönyv intézményi dokumentáció
39
Évente 10x ill. Igény szerint
Intézményvezető
Jegyzőkönyv
Információt tartalmazó ív
folyamatos
Intézményvezető
Évente 5x ill. Igény szerint
Intézményi dokumentáció Írásban elindított információk
Határidő
Intézményvezető Megbízott személy
folyamatos
VII. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje 1. A fenntartóval való kapcsolat Alá és fölérendeltségi kapcsolat, amelynek alakítását a fenntartói irányítás körébe tartozó jogosítványok határozzák meg.
2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat Kiemelt az önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés, mivel a veszélyeztetettség feltárásához, a megelőzésben ez az intézmény nyújt segítséget. Az óvoda pedig közreműködik a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában. A Gyermekjóléti Szolgálattal az intézmény gyermekvédelmi felelőse tart rendszeres kapcsolatot. 3. Az egészségügyi intézménnyel való kapcsolat A Kt.41.§ (5) bekezdése előírja, hogy a nevelési oktatási gondoskodnia kell a rábízott gyermekek egészségének megóvásáról.
intézménynek
Az egészségügyi szolgálat keretén belül történik a dolgozók üzem-egészségügyi vizsgálata, évente egy alkalommal, melyet a fenntartó által szerződéssel alkalmazott szakorvos végez. 4. A védőnővel való kapcsolat: A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezető helyettesével. munkát, előadásokat tart az • Végzi a szükséges egészségnevelő óvodapedagógusokkal együttműködve. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő • Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
40
5. Az iskolával való kapcsolat: Az óvoda vezetője, pedagógusai az iskolára való felkészítés érdekében rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi iskolával, annak igazgatójával, helyettesével és pedagógusaival. A kapcsolattartás formáit az Óvoda-iskola átmenetet segítő program részletesen tartalmazza.
6. A Nevelési Tanácsadóval, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal való kapcsolat: Segítik az óvoda munkáját, felkérésre elvégzik a vizsgálatot azoknál a gyermekeknél, akik a fejlődés egy-egy területén lemaradtak, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdenek. A bizonytalan esetekben írásos javaslatot tesznek a beiskolázásra vonatkozóan.
7. A művelődési intézményekkel való kapcsolat: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményei megpróbálja segíteni az óvoda munkáját a rendelkezésre álló eszközeivel. A Művelődési ház igazgatója minden nevelési év kezdetén írásban megkapja az óvoda és a művelődési házat is érintő munkatervét.
8. Nyugdíjas körrel való kapcsolat: Kölcsönösen törekszünk a jó viszony kialakítására, évente több alkalommal közös rendezvényeket szervezünk.
41
VIII. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • a tanév munkaterve (éves beszámolókkal), • egyéb belső szabályzatok 1. Az alapító okirat: Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
2. A pedagógiai program: A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. az óvoda szereplőinek együttműködésével • a közösségfejlesztéssel, kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.
42
3. Az éves munkaterv: 3.1 A vezetői munkaterv és keretéves terv: Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a vezető készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
3.2 A csoportonkénti éves tevékenységi terv: • A tervek az Országos alapprogram és az intézmény PP-ja alapján készülnek. A gyermeki és a helyi sajátosságok figyelembevételével. • Terveink komplex módon veszik figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait. • A tervezés tudatos, célokat szem előtt tartó, megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat tartalmaz rugalmasan alkalmazható. • Ez a terv logikusan felépített, szeme előtt tartja a tevékenységekben megvalósuló tanulást. Megjelenik benne a tevékenység témája, célja, fejlesztési feladatai, az alkalmazott módszerek, a szervezési keret, munkaforma, a fejlesztés előzményei, motiváció, reflexió. • A terv épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre. ( Helyes viselkedési normák, erkölcs, illem, kommunikáció, együttműködés, munka, játék, gondozás, ) • Alkalmazza a differenciálás elvét.
4. Az éves beszámoló: A nevelési évről készített szakmai beszámolót az intézmény vezetője készíti el, a megvalósulás tükrében. A dokumentumot ismerteti az alkalmazotti közösséggel, nevelőtestület tagjaival, illetve a fenntartó önkormányzattal. Tartalmi elemei a következők: • Pedagógiai munka folyamatának szakmai értékelése az egyes csoportokban • Tárgyi és személyi feltételek alakulása 43
• Eseménynaptár –a megvalósulás tükrében • A megfogalmazott célok és feladatok megvalósulása alapján konzekvenciák levonása, az esetlegesen felmerülő innovációk lehetséges megoldására való javaslattétel megfogalmazása. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. 5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje: Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az általános vezető helyettes) férhetnek hozzá. 6. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Ki kell nyomtatni az óraadó pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák számáról készített kimutatást, azt az intézmény vezetőjének vagy az általános vezető helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni kell.
44
IX. A szülők és a nevelők kapcsolattartásának rendje: A szülők és az óvodában a Kt. 59. §(1)–ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Szervezet (a továbbiakban: SZSZK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői), • a szülői szervezet tevékenységének szervezése, Az SZSZK munkáját az óvoda tevékenységével az SZSZK koordinátor hangolja össze. Az együttműködést koordináló óvodapedagógust az óvodavezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SZSZK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZSZKvéleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülők és óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: • Családlátogatások: lehetőség szerint már az óvodába kerülés előtt a többieket folyamatosan, szükség szerint • Szülői értekezleteken: csoportonként évente kétszer. Az értekezlet témáját a csoport óvónői határozzák meg. • Nyílt napokon (évente 1-2 alakommal, ennek idejét az óvodavezető jóváhagyásával a csoport óvónői határozzák meg • Nyilvános ünnepélyeken, (anyák napja, évzáró, Mihály-nap, szüret, stb.) • Gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül • Faliújságra kifüggesztett információkon keresztül • Az óvodában használt kisfüzeten keresztül • Fogadó órákon • Telefonon • Facebook oldalon Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell. A gyermekekről csak az óvodapedagógus tájékoztathatja a szülőket. Az óvodában dolgozókat az óvodai titoktartás kötelezi! Az óvodai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol: • • • • • • • •
Az óvodai nyitva tartás megállapításában, A Szervezeti és Működési Szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben, A szülők többségét anyagilag is érintő ügyekben, Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, A szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, A szülői értekezletek témáinak meghatározásában. A házirend - szülőket érintő – kialakításában. Az óvoda önértékelési szabályzatának kialakításában. 45
X. Egyéb rendelkezések 1. Az intézményben történő dohányzás szabályozása: Az épület füstmentes, a z intézmény területén, valamint 5 méteres körzetében tilos a dohányzás! 2. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Rendkívüli eseménynek számít minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek, dolgozóinak biztonságát, egészségét, valamint az óvoda épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény különösen: • tűz • földrengés • bombariadó • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.( óvodavezető, óvodavezető helyettes) Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: • az érintett hatóságokat • a fenntartót • a szülőket Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. 3. Riadó estén az intézmény dolgozóinak feladata: • Rendkívüli esemény, - riadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint valamint az intézmény Tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottak szerint kell eljárni. • Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület folyosóján végig futva hangos kiáltással és kolomppal kell az épületben bent tartózkodókat értesíteni. Fegyelmezetten, pánikot nem keltve a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet -különösen figyelve és ellenőrizve, hogy mindenki elhagyja az épületet. • Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak felelősek a gyermekcsoportok veszélyeztetett épületből való kiürítéséért, a gyermekek felügyeletéért az elhelyezést biztosító területen. 46
47
48
49
50
51
52
53
