A területrendezés helye a tervezés rendszerében feladata és fogalma szükségessége térségi folyamatok célja és jövőképe műfaji sajátosságai a fejlesztési és rendezési tervezés viszonya feladat- és hatáskörök a területrendezési tervek fajtái, tervellátottság a kiemelt térségek a településrendszer az infrastruktúra tervezése a területfelhasználás tervezése az övezetek tervezése az érvényesítés eszközei
dr. Tompai Géza 2011. április
1
A szakterület egésze TÁRSADALMI – GAZDASÁGI szempontok
területrendezés
TÉRSÉG területfejlesztés és -rendezés stratégiai terv
akcióterv
TELEPÜLÉS településfejlesztés és -rendezés ÉPÍTMÉNY tervezés, engedélyezés, kivitelezés
főként állami
főként települési önkormányzati
MŰSZAKI – ÖKOLÓGIAI szempontok A léptékváltás megszokott az építmény és a település között, de nehéz a települési és a térség szint között (repülőgép, sárkány-repülő, gyalogos). 2
1
A területrendezés feladata és fogalma Feladata: - műszaki és ökológiai adottságok feltárása, - a területek felhasználásának (rendeltetésének) és a - műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli rendjének meghatározása, - kötelező (!) szabályok és feltételek felállítása • Vonatkoztatási (tervezési) terület: a térség. A „térségi” jelző szerepe és fontossága
•
Térség = a területi tervezés szempontjából megkülönböztetett területi egység a településen kívül
(kistérség, megye, kiemelt térség, régió, ország, eurorégió, európai régió)
•
Területrendezés: Meghatározott térségek (tér)szerkezetének és (jellemző) területfelhasználásának meghatározása, (amellyel egyrészt befolyásolja, másrészt segíti az országos területfejlesztési politika érvényesülését)
3
A területrendezés szükségessége 1. A térségi érdekek érvényesítése – A településrendezés helyi közügy
(önkormányzati alapjog, amelynek gyakorlását csak törvény korlátozhatja)
– A településrendezés korlátai (illetékességi területe a település közigazgatási területe)
– A területrendezés térségi és országos közügy (térségi és országos jelentőségű területfelhasználási és térszerkezeti elemek megjelenítése, döntésre előkészítése)
2. Térségi folyamatok szabályozása (lásd a továbbiakban)
4
2
A térségi folyamatok jellemzői I. • Összefüggő beépítettség (települési terület) kialakulása (Balaton D-i part, Bp. Agglomeráció) • Urbanizált területek növekedése a természeti területek rovására („zöldmezős” beruházások, beépítés előtérbe helyezése a rekonstrukció, vagy rehabilitáció helyett)
• Beépítésre szánt területek kijelölése fejlesztési szándék nélkül (tartalékolás, ipari park) • Az út forgalmi szerepének nem megfelelő, vagy részérdekek által befolyásolt útvezetések (Lágymányosi híd és M1-M7 kapcsolata, kőröshegyi völgyhíd)
5
A térségi folyamatok jellemzői II. • A kiegyenlítettebb területi fejlődéshez szükséges térszerkezeti elemek (út, híd, vasút, stb) hiánya • A rövid távú érdekek érvényesülése a hosszú távú érdekekkel szemben
(települések forráshiánya, a vállalkozói szféra jobb érdekérvényesítő képessége)
• A települési érdekek érvényesülése a regionális érdekekkel szemben (NIMBY szindróma térségi szinten is)
• A térségi és ágazati együttműködés alacsony szintje
(versenyhelyzet a települések között, kompetencia- és presztízs harc az ágazatok között) 6
3
A területrendezés célja és feladata A) A területi folyamatok szabályozott mederben tartása (a hosszú távon káros folyamatok megelőzése) B) A térségi érdekek érvényesítése (az ország működőképességének biztosítása és a kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében) C) A területi fejlődés lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (lehetőség = területbiztosítás, kiszámíthatóság, térbeli összehangolás korlát = a környezeti-, természeti- kulturális és táji értékek védelme)
A fenntartható fejlődés elvének megfelelő térszerkezet meghatározása 7
A területrendezés jövőképe Az ország térszerkezete - amellett, hogy be van illesztve az európai térszerkezetbe - kiegyensúlyozott, a fenntartható fejlődés elvének megfelelően alakul. A fejlesztések elsősorban az urbanizált és műszakilag igénybevett területekre korlátozódnak, az urbanizált
területek közötti területek ökológiailag összefüggő, természetközeli állapotban maradnak.
8
4
Műfaji sajátosságok •
pénz
műszaki terv
- nem fejlesztési koncepció (nem tartalmaz ütemezést és költségbecslést) - a fejlődés térbeli, fizikai kereteit határozza meg (nem a létesítmény megvalósításáról, hanem az adott helyen való szükségességéről dönt)
• méretaránya M = 1:500 000 – 1:50 000
(csak az országos-, illetve kiemelt térségi és megyei térszerkezetet meghatározó elemeket tartalmazza)
• időtávlata 15-20 év (nagy távlatú „jövőkép” – ennek látszólag ellentmond, hogy 5 évenként felül kell vizsgálni)
• keret jellegű (telekre vonatkozóan építési jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg, előírásai a megyei- és a települési szintű rendezési terveken keresztül érvényesülnek)
9
FEJLESZTÉS
RENDEZÉS
társadalmi-politikai érzékenység
természeti-környezeti érzékenység
belátható időtávlat (ciklus)
nem belátható időtávlat (jövőkép)
pénzügyileg megalapozott (lehetőségek)
műszakilag megalapozott (korlátok)
dinamikus (offenzív, rugalmas)
statikus (defenzív, merev)
alacsonyabb szinten elfogadott
magasabb szinten elfogadott
(határozattal)
(rendelettel, vagy törvénnyel)
10
5
Az állami szervek szabályozási feladatai Hatáskör
Szervek Országgyűlés
Törvényt alkot (1996. évi XXI. törvény) a területfejlesztésről és a területrendezésről
Kormány
Rendeletben meghatározza a főbb szabályokat (egyeztetés és elfogadás rendje, TeIR, dokumentációs központ, területrendezési hatósági eljárások, EU irányelv adaptálása)
Felelős miniszter
Rendeletben meghatározza a részletes szakmai követelményeket (tartalmi követelmények, állami főépítészek, önkormányzati főépítészek, tervtanács, dokumentációk megőrzése, tervezési jogosultság)*
* Folyamatosan kormányrendelet szintre kerülnek
11
Az állami szervek tervezési feladatai Hatáskör
Szervek Országgyűlés
Törvénnyel elfogadja az ország, valamint két kiemelt térség* területrendezési tervet
Kormány
Előterjeszti az Országgyűlésnek az ország, valamint két kiemelt térsége területrendezési tervét
Felelős miniszter
- Kidolgozza az ország, valamint két kiemelt térsége területrendezési tervét - Állást foglal a megye területrendezési tervéről
Állami főépítész
- Véleményezi a területrendezési terveket - Állást foglal a megye területrendezési tervéről - Ellátja az elsőfokú ter. rend. hatósági feladatokat - Tervtanácsot vezet
Szakminiszter
Közreműködik a területrendezési tervek készítésében (eltérő intenzitás, ágazati érdek túlzó képviselete)
* Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
12
6
Az önkormányzati szervek tervezési feladatai Hatáskör
Szervek Megyei önkormányzat
Kidolgozza és rendelettel (határozattal) elfogadja a megye területrendezési tervét *
Megyei j. városi önkormányzat
Együttműködik a megyei önkormányzattal a megye területrendezési tervének elkészítésében **
Települési önkormányzat
Véleményezi a kiemelt térség és a megye területrendezési tervét
Főváros
Véleményezi az ország, a kiemelt térség és a megye területrendezési tervét
* Kötelező a települési önkormányzatokra (AB határozat garanciális elemei, OTrT) ** A megyei terv tartalmazza a megyei jogú város szerkezeti tervét, de nem terjed ki a kiemelt térség területére Átállás kistérségi és regionális rendszerre
13
A tervezés szintjei, tervfajták Tervezési szint
Tervezési terület és (hatáskör)
Felső szint
Ország egésze (állam)
Középső szint
Alsó szint
Kiemelt térségek (állam és megyei önkormányzat) Megyék (19 megyei önkormányzat)
Települések (3152 település*)
Készítendő tervfajta és (jellemző méretaránya) Területrendezési terv -Térségi szerkezeti terv -Térségi övezeti terv - térségi területrendezési szabályzat (M = 1 : 500 000 – M = 1 : 50 000) Alaptérkép: „DTA-50” Településrendezési terv -Településszerkezeti terv - Szabályozási terv -Helyi építési szabályzat (M = 1 : 20 000 – M = 1 : 1000 Alaptérkép: „kataszteri”
Hierarchikus rend, 2+1 fázisú tervezés (előkészítő és javaslattevő + elfogadási fázis), módosításnál 1 fázis 14 * Budapestet egy településként számítva
7
A tervek rendszere, tervellátottság Tervezési szint
Tervezési terület
Tervvel való ellátottság
Országos szint
Ország teljes területe
Országos Területrendezési Terv (2003, 2008)
Kiemelt térségek területe
● Balaton Üdülőkörzet (2000, 2008) ● Budapesti Agglomeráció (2005, 2011.?)
Megyék területe (19 megyei önkormányzat) Települések közigazgatási területe (3174 települési önkormányzat)
A megyék terveiből: 1 db hiányzik (5 %)* 18 db jóváhagyott (95%) A települések terveiből: 25 % hiányzik 27 % készítés alatt 48 % megfelelő
Térségi szint
Települési szint
*Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár folyamatban 15
Nem terjed ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére ▼
Országos Területrendezési Terv
Felülvizsgált (2008. évi L. Tv.) vezető tervező: Faragó Péter, VÁTI)
Elfogadott (2003. évi XXVI. Tv.)
mozaikosabb (pontosított) területfelhasználás ►
16
8
Országos Területrendezési Terv Szerkezeti terv
17
Országos Területrendezési Terv Közlekedési hálózat
18
9
Országos Területrendezési Terv Vasúti törzshálózat
19
Országos Területrendezési Terv Villamos energia átviteli hálózat és erőművek
20
10
Országos Területrendezési Terv Kerékpárút törzshálózat
21
Országos Területrendezési Terv Egyedi építmények
22
11
Országos Területrendezési Terv Részlet
- A foltok a jellemző területfelhasználásra utalnak. 23 - Az egyes területfelhasználási kategóriák nem lehetnek átfedésben. - Elvben az ábrázolható területnagyság 625 ha (M = 1 : 500 000 -ben ez 25 mm2-es folt)
Ábrázolható területnagyság (elvben): 6,25 ha (M = 1 : 50 000 ma–ban ez 25 mm2-es folt)
Baranya megye 24 Területrendezési Terve
12
(Kajászó) Településrendezési Terve Szerkezeti Terv
25
(Kajászó) Településrendezési terve Szabályozási Terv
Telekre vonatkozó építési jogok és kötelezettségek, korlátozások !
26
13
Kiemelt térségek (egységes fejlesztésükhöz és rendezésükhöz országos érdek fűződik) Első Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998. (III. 20.) OGY hat.) szerint
(új) Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY hat. más fogalomrendszert használ („országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek”).
rendezési szempontból a „kiemelés” a tervezés jogának elvonását jelenti ! 27
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve
Elfogadott (2000. évi CXII. Tv.)
Felülvizsgált (2008. évi LVII. tv.) vezető tervező: dr. Laposa József, VÁTI
28
14
Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2005.
29
Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (részlet)
30
15
A településrendszer (településhálózat) •
Kétfajta megközelítés - területfelhasználási kategória („települési térség”) - térszerkezetet meghatározó csomópontok)
•
Funkció, központi szerepkör, rangsor
•
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (1971): „központi szerepkör nélküli települések”
•
Politikai érzékenység, szakmai óvatosság
•
Előkészítés alatt a magyar településhálózat helyzetéről és távlatairól szóló OGY jelentés: - regionális fejlesztési pólusok, - agglomerációk, agglomerálódó térségek, - nagyvárosi település-együttesek, - aprófalvas térségek, tanyás térségek - stb
31
Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián jóváhagyott közlekedési folyosók (Helsinki, 1997. Június 23-25.) Bergen
A Magyarországon áthaladó „Helsinki folyosók” HELSINKI Szt. Pétervár OSLO IV: Berlin – Prága – Bécs/Pozsony – Budapest – Kecskemét – Szeged – Temesvár – Konstanza – Isztambul TALLIN STOCKHOLM V: Velence – Trieszt – Ljubljana – Letenye – Bp. – Nyíregyháza – Záhony/Barabás – Ungvár/Munkács – Lvov Novgorod Tartu V/b: Az V. folyosóról Letenyénél leágazás Zágráb felé IX. V/c: Az V. folyosóról Budapestnél leágazás DunaújvárosGöteborg – Szekszárd – Eszék Edinburgh I. – Szarajevó felé VII: Duna víziút RIGA Belfast MOSZKVA Liepaja X/b: A IV. folyosóról Szegednél leágazás – Röszke – Újvidék – Belgrád felé
Gorkij
Glasgow
KOPPENHAGA DUBLIN
Bradford Liverpool Manchester Sheffield Stoke on TrentDerby Wolverhampton Birmingham Coventry
Szmolenszk
Lübeck Hamburg AMSZTERDAM HAGA Utrecht Rotterdam Münster
LONDON Southampton
PARIZS
Nantes
Bydgoszcz
Bordeaux
Vigo
Poznan
Bilbao Toulouse
Genova
Porto
Lublin
IV.
V/A.
Brno
POZSONY
LJUBLJANA Trieszt ZAGRAB
BUDAPEST
Debrecen
Marseille
SZARAJEVO Split
Brassó
Temesvár
IV.
X.
Jalta
BUKAREST Konstanca
VIII.Várna
X/B.
Nis
SZOFIA
Pristina
Plovdiv
ROMA VATIKANVAROS
VIII.
Valencia Nápoly
Córdoba
Bari Taranto
Sevilla Murcia
Braila Ploiesti
IV.Craiova
Plocse
Palma
Rosztov
IX/A.
KISINYOV Odessza
BELGRAD
Barcelona
LISSZABON
Iasi
Ujvidék
Firenze SAN MARINO
ANDORRA LA VELLA
Donyeck Krivoj Rog
Nagyvárad Kolozsvár
IV.
X/B.
V/B.
Bologna
Zaragoza MADRID
IX.
Miskolc
?
V. V/C.
Graz
V.
Kassa
VII. (Duna)
X.
KIEV
III. Lvov
MONACO
Valladolid
Granada Malaga GIBRALTAR
Csernobil
Bytom Krakkó Ostrava
Lyon
V.
Radom
VI.
Wroclaw
PRAGA
BÉCS
Brescia Torino Milánó PadovaVelence
Pinszk
Czestochowa
Wiesbaden Frankfurt am Main LUXEMBOURG Mannheim Nürnberg Karlsruhe Stuttgart Strasbourg
IX/B.
II.
VARSO Lódz
Halle Lipcse Erfurt Drezda
Zürich BERN VADUZ
Bianystok
Gomel
II.
BERLIN Magdeburg
Augsburg München
Gijón
MINSZK
VI.
Szczecin
Hannover
Krefeld Dortmund Gent BRÜSSZEL Düsseldorf Köln Liege Bonn Charleroi
La Coruna
Gdansk
Rostock
Bréma
Bristol Plymouth
VILNIUSZ
Kiel
SZKOPJE
IV.
TIRANA Szaloniki
32
Cagliari
Magyarországot érintő folyosó Magyarországot nem érintő folyosó
Palermo
Messina ATHÉN Catania
16
Az infrastruktúra szabályozásának elve a törvény előírása
C település B település
A település
X nem lehetséges nyomvonal !
D település
lehetséges nyomvonal 33
Országos és megyei térségi területfelhasználási kategóriák ORSZÁGOS •
erdőgazdálkodási térség • mezőgazdasági térség • vegyes területfelh. térség • települési térség •
vízgazdálkodási térség • építmények által igénybevett térség
MEGYEI és KIEMELT*
erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelh. térség városias települési térség hagy. vidéki tel. térség vízgazdálkodási térség építmények által igénybevett térség
* Kiemelt térségben egyedileg is meghatározható területfelhasználási kategória 34
17
A területfelhasználás szabályozásának elve országos terv
megyei terv
100 %
75 % 100 %
erdőgazdálkodási térség
erdőgazdálkodási térség
településterv
85 % 64 % erdőterület 35
Példa a területfelhasználás tervezésére Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti terv (része)
• A települési térség jelenlegi kiterjedése 36
18
Példa a területfelhasználás tervezésére Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti terv (része)
• A települési térség szerkezeti tervben tervezett növelése
37
Országos Területrendezési Terv országos övezetek • Országos ökológiai hálózat • Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület • Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület • Országos jelentőségű tájképvédelmi terület • Kulturális örökség szempontjából kiemelt terület • Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület • Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe • Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület • Együtt tervezhető térségek • Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Jellemzőik: - átfedésben lehetnek, - előírások összegződnek, - néha csak lehatárolás
38
19
Országos Területrendezési Terv Országos ökológiai hálózat övezete Természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere (részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek)
Jellemző előírások: • élőhelyek és azok kapcsolatai nem károsíthatók; • bányászat a „kivett helyek” –re vonatkozó előírások szerint folytatható, • a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.”
39
Országos Területrendezési Terv Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Agroökológiai adottságaik alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek térsége.
Jellemző előírások: • beépítésre szánt terület csak kivételesen, területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki
40
20
Országos Területrendezési Terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek térsége.
Jellemző előírások: • beépítésre szánt terület csak kivételesen, területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki, • külszíni bányászat a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges
41
Országos Területrendezési Terv Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
Több évtizedes ipari és bányászati tevékenység következtében maradandóan károsodott, komplex rehabilitációt igénylő térségek
Jellemző előírások: • a terület újrahasznosítási célját a megyei területrendezési tervben kell meghatározni, figyelemmel a települések helyi tájrendezési szabályaira.
42
21
Országos Területrendezési Terv Országos jeletőségű tájképvédelmi terület övezete
A természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek térsége
Jellemző előírások: • csak olyan területfelhasználási kategória és építési övezet jelölhető ki, amely a tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti, • meg kell határozni a tájba illesztés szabályait és esetenként látványtervet kell készíteni, • bányászat a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint, • közműépítményeket tájba illesztett módon (esetenként felszín alatt) kell megvalósítani.
43
Országos Területrendezési Terv Kulturális örökség szempontjából kiemelt terület övezete
A világörökség, a világörökségvárományos, valamint a történeti települési területek térsége
Jellemző előírások: • a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség-, a világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, • A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. 44
22
Országos Területrendezési Terv Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület
A felszín alatti vizek és földtani közegek szennyeződésének megelőzése érdekében teendő korlátozó intézkedések által elsősorban érintett térségek (33/2000. (III.17.) Korm. rend.)
Jellemző előírások: • bányászat a „kivett helyek” –re vonatkozó előírások szerint folytatható.
45
Országos Területrendezési Terv Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe
A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük - 240/2000. (XII.23.) Korm. rend. - 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM rend. - 91/271/EGK sz. irányelv
Jellemző előírások: • a szennyvizek be-, vagy kivezetéséről a megyei területrendezési tervben rendelkezni kell.
46
23
Országos Területrendezési Terv Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
Az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyonnal érintett települések.
Jellemző előírások: • a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.
47
Országos Területrendezési Terv Együtt tervezhető térségek övezete
Az agglomerációk, agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi településegyüttesek (növekedési pólusok)
övezete. (Kivéve a Budapesti Agglomerációt és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet .)
Jellemző előírások: • az önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek, • a közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.
48
24
Országos Területrendezési Terv Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Az ország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek által érintett települések.
Jellemző előírások: • az övezetet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, • a lehatárolt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
49
Kiemelt térségi és megyei övezetek
1. Magterület 2. Ökológiai folyosó 3. Puffer terület 4. Erdőtelepítésre alkalmas terület 5. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 6. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 7. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
9. Világörökség és világörökség várományos terület 10. Történeti települési terület 11. Rendszeresen belvízjárta terület 12. Nagyvízi meder 13. Földtani veszélyforrás területe 14. Vízeróziónak kitett terület 15. Széleróziónak kitett terület 16. Honvédelmi terület
• Megyei tervek más övezetet nem tartalmazhatnak • Megyei önkormányzat által határozattal elfogadott irányelvek lehetségesek • Kiemelt térségek terve egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet 50
25
Példa kiemelt térség tervében egyedileg meghatározott övezetre Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
Zöldövezet (biológiailag aktív, növényzettel fedett) Részei: - Erdőgazdálkodási térség (90%) - Mezőgazdasági térség (90%) - Beépítésre szánt területbe ékelődő nagyobb erdő és zöldterület Jellemző előírások: - Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki - Bányászat a „kivett helyekre” vonatkozó előírások szerint 51
Példák a térségi övezetek típusaira és azok összefüggéseire ORSZÁGOS TERV (11 övezet) • országos ökológiai hálózat (megyei tervben alövezeti bontás) →
MEGYEI TERV (16 övezet) ** magterület ** ökológiai folyosó ** pufferterület
•
felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe
•
nincs értelmezve
•
nincs értelmezve
•
vízeróziónak kitett terület 52
26
Területfelhasználási kategóriák és övezetek összefüggése mezőgazd. térség
települési térség
erdőgazd. térség
ezeken belül a településrendezési tervben meghatározott OTÉK szerinti területfelhasználási egységek és övezetek
tájképvédelmi övezet zöldövezet 53
Országos Területrendezési Terv Részlet
VII.DUNA $ U % S #
IV.WIEN (NÜRNBERG)
$ U % S #
S #
"
S #
S #
S #
# Y
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S # # S S # S #
S #
S #
$ U %
S #
S # S #
S #
S #
S #
S # S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
S # # S
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S #
S # S #
Győr S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
S #
S # S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S #
S # # S
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S # S #
S #
S #
# e S
S # # S
S #
S #
S #
S #
S #
# S
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
## S S
S #
S #
# S S #
S #
S #
# S S #
S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
54
S #
S #
S # S # S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
27
Országos Területrendezési Terv A szerkezeti terv és az övezeti lapok alkalmazása VII.DUNA $ U % S #
IV.WIEN (NÜRNBERG)
$ U % S #
S #
"
S #
S #
S #
# Y
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S # # S S # S #
S #
S #
$ U %
S #
S # S #
S #
S #
S #
S # S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
S # # S
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S #
S # S #
Győr S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
S #
S # S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S #
S # # S
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S #
S # S #
S #
S #
S #
S #
S # # S
S # S # S #
S #
S #
# e S
S # # S
S #
S #
S #
S #
S #
# S
S #
S #
S # S #
S # S #
S #
## S S
S #
S #
# S S #
S #
S #
# S S #
S # S # S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
S #
55
S #
S #
S # S # S #
S #
S #
S #
S # S #
S #
S #
Az érvényesítés eszközei I. • jogosultsághoz kötött tevékenység (szakképesítés, szakmai gyakorlat, névjegyzék, kamarai tagság)
• településrendezési eljárások (tervtanács, egyeztetés miniszter előzetes véleményezése )
• normatív eltérési lehetőségek (törvény által megengedett mértékben a műszaki infrastruktúra és az övezetek vonatkozásában )
• az állami főépítész megfelelőségi nyilatkozata (megyei tervnél) • moratórium* (nem építési tilalom!) * alkalmazhatósága kérdéses 56
28
Normatív eltérés A
B
100 km
23 km
A
A
B
B
11,5 km 11,5 km
57
Az érvényesítés eszközei II. (a területrendezési hatóság) • a területrendezési hatóság (területi főépítész) eljárásai: a) pontosítás (kivételesen, ha településrendezési terv nem határozza meg)
b) eltérés (a normatív módon megengedettnél nagyobb mértékű eltérés lehetősége)
c) beillesztés (korábban nem ismert térségi szintű javaslatok) d) kivételes kijelölés (beépítésre szánt terület céljára) e) javítás (nyilvánvaló hibák, egyszerűsített eljárás) • a területrendezési hatásvizsgálat (eltéréshez, beillesztéshez)
• a szakhatósági közreműködés • a nyilvántartás fontossága (Országos Dokumentációs Központ) 58
29
