A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Szervezeti és működési szabályzata

Készítette: Pogonyi-Simon Edit intézményvezető

Készült: 2014. 09.01.

2

Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél – és feladatrendszerek, tevékenységek összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogának gyakorlása mellett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az oktatási székhelyintézményre vonatkozik, a kollégiumra vonatkozó SZMSZ –szel együtt érvényes az intézményre. A Szervezeti és Működési Szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges és határozatlan időre szól.

Jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: köznevelési törvény) 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

3

I. rész Az Alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások

4

5

6

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

7

1. A működés rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.1.

Általános szabályok

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az Intézményi tanács, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 1.2. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai az órarendjük szerinti első tanítási órájuk előtt 10 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. Ha bármely ok miatt a pedagógus nem tud munkát végezni, haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjét vagy valamelyik intézményvezető-helyettest erről értesíteni, és a helyettesítéséhez szükséges információkat megadni. A tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején az intézményvezető által megbízott intézményvezető-helyettes készíti el és az intézmény vezetője hagyja jóvá. 1.3. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben, azaz tanítási napokon reggel 5 30 órától a tanórák, egyéb foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 2020 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A hivatali munkaidő munkanapokon 700 órától 1525-ig tart, (pénteken 1320 ig).

8

1.4. A belépés és a benntartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az iskola épületeiben. Az épületekbe belépő szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A látogató köteles megnevezni a keresett személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Tanítási időben a biztonsági szolgálat munkatársa meggyőződik arról, hogy a keresett személy elérhető-e, s a keresett személyhez vezeti a látogatót. Ha a keresett személy órán van, az idegen a földszinten várhatja meg a tanóra végét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót. Tanítási időn kívül a portás feladata az idegenek irányítása. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét a portaszolgálat is biztosítja. 1.5. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. A vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Reggel a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a vezető távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Halaszthatatlan intézkedést követelő ügyekben értesíteni kell az intézményvezetőt vagy valamelyik helyettesét. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés további célja a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás-látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

9

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzése - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 3.1. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézményvezetőnek az tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmény-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartás során köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntései miatt illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,

10

- az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. A tagintézmény vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet. 3.2. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézményvezető és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  a különböző értekezletek,  megbeszélések. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az emlékeztető jegyzőkönyvet egy kijelölt személy vezeti, az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések határozat formában kerülnek az intézmény iktatott iratanyagába. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része /többnyire az azonos szakterületen dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon valamint írásbeli tájékoztatókkal értesítik a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy közvetlen vezetőjük útján közölhetik az intézményvezetővel. A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok, legalább öt fő, a közös minőségi és szakmai munka tervezésére, szervezésére, elvégzésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. Ezek száma intézményi szinten maximum 10.

11

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető bízza meg legfeljebb öt évre. Munkájáért munkaközösségvezetői pótlék illeti meg. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják. 1. értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák órarendjéhez igazítva – a munkaközösségvezető készít el, s az igazgató intézményvezető hagy jóvá. 2. értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. 3. értekezlet tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerülhet sor, melyet az intézményvezető (vagy helyettese) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvrendelés, javaslatok kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.) A területileg illetékes intézményvezető-helyettes napi kapcsolatban áll a munkaközösség-vezetőkkel. Az aktuális feladatokról szóban, a nevelőszobai hirdetőtáblán vagy írásban tájékoztatja őket. A szakmai munkaközösségek feladatai:  a szakmai, módszertani kérdésekben egymás és az iskolavezetés munkájának segítése,  az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének szervezése, az önképzés elősegítése,  a belső vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati tételsorainak összeállítása, ellenőrzése, az eredmények értékelése, a vizsgajegyzőkönyvek és ellenőrző látogatások észrevételeinek feldolgozása,  a megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztása,

12

 segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusok napi munkájában, a belső dokumentumok megismerésében és a gyakornoki követelmények teljesítésében,  a munkaközösség munkájáról készülő értékelések, elemzések, beszámolók elkészítésének segítése,  a munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai:  képviseli a munkaközösséget az intézményben és az intézményen kívül,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez,  az ellenőrzési terv alapján a meglátogatott órákról a területileg illetékes intézményvezető-helyettes jelenlétében elemzést, értékelést végez, s javaslatot tesz az esetleges hibák, hiányosságok javítására, illetve pótlására,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,  évente elemzi szakterületének tevékenységét, arról írásos beszámolót készít,  a szakszerűség szem előtt tartásával szervezi a helyettesítéseket, probléma esetén a területileg illetékes igazgatóhelyettes segítségét kérve,  a tanulmányi vizsgaszabályzat alapján részt vesz az osztályozóvizsgák és javítóvizsgák előkészítésében, lebonyolításában. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az eseményekről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen valamint az osztályfőnökök által és az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és – az ellenőrző útján – írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a

13

tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 4 tanéven keresztül kell elvégezni (9-12. évfolyamon). A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálatot maximum 5 fős csoportokba osztva végezhetik a tanulók alkalmanként 1-3 órás időkeretben. Egy óra alatt 60 percet értünk, amelybe az utazási idő nem számítható bele. A tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a megvalósítás helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát is. A tanulónak a szolgálat teljesítése során naplót kell vezetnie, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, mentora aláírásával fogja ezt érvényesíteni. Az osztályfőnök a tanítási naplóban havonta, a törzslapban év végén dokumentálja, hogy a tanuló mennyi órát teljesített közösségi szolgálatban. Más iskolába történő átjelentkezés esetén az iskola igazolást állít ki két példányban a szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulóé, egy pedig az intézménynél marad. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék) való részvétel is lehetséges. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a szülői szervezet ülésén, évfolyam - szülői értekezleten, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

14

   

szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben és levél útján, halaszthatatlan problémák esetén, telefonon való tájékoztatás.

A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnökök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény tanévenként 4 fogadóórát tart, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülői fogadóórákon az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulókról az ellenőrző könyvben. A tanuló köteles az ellenőrző könyvbe minden érdemjegyet beírni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Így értesülhetnek a szülők gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ily módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet eseményeiről, az aktuális információkról. 4. A diákönkormányzati szerv és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat saját tagjai közül vezetőt választ. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzatot vezető diák illetve a diákönkormányzat tevékenységét segítő felnőtt személy folyamatosan kapcsolatot tart az intézményvezető-helyettesekkel, szükség esetén az intézményvezetővel. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény intézményvezetőjével. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásakor. A diákönkormányzat előzetes bejelentés alapján térítésmentesen használhatja az iskola valamennyi helyiségét, berendezéseit. A helyiségek takarításáról az iskola gondoskodik.

15

Az intézmény tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézményi diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok érvényesüléséről, helyzetéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi és az egyeztető eljárás rendje a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § alapján készült. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

16

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola vezetője a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén 6 hónapnál, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén 12 hónapnál. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 5.1. A fegyelmi eljárás rendje:  A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell.

17

 Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő különkülön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja.  A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.  A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg.  A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.  A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól.  Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.  A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti.  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 8 nappal elhalaszthatja.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

18

 









 

e) nem bizonyítható, hogy kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozathozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, aki a kérelmet, valamint az ügy minden iratát az ügyre vonatkozó véleményével ellátva, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül továbbítja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézmény vezetője megállapítja a kizárási ok fennállását.

6. A vezetők közötti feladatmegosztás 6.1. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Köznevelési törvény, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint

19

végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Vezetők: általános intézményvezető-helyettes tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes kommunikációs intézményvezető-helyettes Az intézményvezető közvetlen munkatársai: általános intézményvezető-helyettes tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes kommunikációs intézményvezető-helyettes A kollégium vezetését tagintézmény-vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. Az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti. 6.2. Az igazgatótanács működésének szabályai 6.2.1. Iskolánk közös igazgatású közoktatási intézmény, intézményegységei az iskola és a kollégium. Az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti, mely az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. 6.2.2. Az igazgatótanács tagjai: - a kollégium részéről: a szakmai munkaközösség vezetője a tagintézmény-vezető - az iskola részéről: az intézményvezető az általános intézményvezető-helyettes. 6.2.3. Az ülésezés rendje Az igazgatótanács félévente legalább egyszer ülésezik, illetve bármelyik fél kezdeményezésére rendkívüli ülést tart. 6.2.4. Határozatképesség

20

Az igazgatótanács határozatképes, ha a tagok közül legalább 3 fő részt vesz az ülésen.

6.2.5. A döntéshozatal rendje Az igazgatótanács elé kerülő ügyekben a szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az igazgató intézményvezető szavazata dönt. Az intézményvezető munkáját segítő választott tisztségviselők: - a közalkalmazotti tanács elnöke, - az érdekképviseleti szerv titkára, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői szervezet elnöke. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 7. A helyettesítés rendje a vezetők akadályoztatása esetén Az intézményvezetőt távollétében – az azonnali döntést nem igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távollétében gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, az intézményvezető helyettesítését az általános intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést a tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai hivatalos megbeszéléseiről a munkatervben rögzített időpontokban emlékeztető készül. Rendkívüli értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 7.1. A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az intézményvezető által kijelölt

21

közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 8. A vezetők közötti feladatmegosztás:  Az általános intézményvezető-helyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása. Megszervezi és ellenőrzi a nappali és tagozaton folyó munkát. Ellenőrzi a diákönkormányzat munkáját. Osztályfőnöki munka koordinálása, SNI, BTMN és fejlesztő pedagógus felügyelete, közösségi szolgálat szervezése, a központi írásbeli vizsga szervezése.  A tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes feladata a szakközépiskolai közismereti képzés valamint a dolgozók gimnáziumi képzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Pályázatfigyelés, versenyszervezés, beiskolázás, pályaválasztási felelős irányítása.  A kommunikációs intézményvezető-helyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása, felel az intézmény külső és belső kommunikációs, informatikai rendszerének, működtetéséért, irányítja a rendszergazda tevékenységét.  A kollégiumi tagintézmény-vezető felelős a kollégium zavartalan működéséért. 9. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 10. A szülők közösségei A Köznevelésről szóló törvény alapján az intézményben a szülők meghatározott jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működhet. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből tisztségviselőket választanak /elnök, helyettes és 3 tag/. Az osztályok szülői

22

munkaközösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola igazgatójához. Az osztályok szülői munkaközösségeinek vezetői tagjai az intézményi szintű szülői szervezetnek. Az intézményi szülői szervezet tagjai közül megválasztja a szülői szervezet vezetőségét. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetőit az intézményvezetőnek tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10.1. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  az iskola munkatervéhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 10.2. Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges - információs bázis megadása (Az információbázis megadásán kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irathoz, dokumentumhoz való hozzáférés biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek.), - az iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. 11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott munkavállaló beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségekre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - a pedagógiai program elfogadását, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadását - a házirend elfogadását. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:

23

1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítését; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását; d) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátását; e) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását illetően; f) a jogszabályban meghatározott más ügyekben. 2.) véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi jogkörök átruházása többségi szavazással lehetséges a soron következő nevelőtestületi értekezleten. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a soron következő nevelőtestületi értekezleten azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,

24

- a település egyéb lakosaival. 12.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 12.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - a szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységével kapcsolatban. 12.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

25

12.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - a támogatással megvalósítandó elképzelésekről és azok előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézmény jogos igénye szerint kell rendezni a szerződésben. 12.1.4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekés ifjúságvédelmi feladataival megbízott pedagógusa rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízott pedagógus feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A munkakapcsolat felügyeletéért a kommunikációs intézményvezető-helyettes a felelős. Veszélyeztetettség esetén a jelzőrendszer igénybevétele a rendszeresített űrlapon a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízott pedagógus feladata, továbbá az egyeztető megbeszéléseken való részvétel is. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézettel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására főként a kulturális és sport tevékenységekben való részvétel formájában jellemző. Ennek összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényeken, illetve más jellegű programokon való részvétel által valósul meg. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 13.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény az ünnepélyek, megemlékezések rendjét évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva határozza meg.

26

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében jelöli ki. Az iskolai ünnepségeken való részvétel mind a pedagógusok, mind a tanulók számára kötelező. 13.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának illetve diákjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, e közösség tagjai gondoskodnak arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények (csibeavató, szalagavató, Eötvös-bál), - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sportversenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelképhasználatával (zászló, jelvény stb.), - a tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjék az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 14. A tanulók esetleges baleseteinek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék.

27

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulók baleseteinek megelőzésével kapcsolatban: a) minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit; b) a NAT és a helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat; c) a nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni; d) az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben;  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;  kirándulások, túrák előtt;  rendkívüli események után;  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét; e) a pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra; f) a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket; g) a fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, stb.) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza; h) az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza; i.) rendkívüli esemény (tűz, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzriadó, kiürítési és bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben kell meghatározni

28

 a rendkívüli esemény jelzésének módját;  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét;  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, biztonsági berendezések kezelése);  az iskola helyszínrajzát;  az építmény szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket, a közművezetékek központi elzáróival). Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulókkal történt balesetek bekövetkezésekor A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni; - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. E feladatok ellátásában a baleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, mit kell az adott helyzetben tennie, feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola vezetőjének az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulók baleseteit az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulók baleseteinek kivizsgálásában.

29

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A Városi Rendelőintézet iskolaorvosi ellátást biztosít az intézmény tanulói számára. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az intézményben (tanévenként meghatározott időpontban) a tanulók orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvos munkáját egy védőnő és az intézmény alkalmazásában álló asszisztens segíti. A szűrővizsgálatok idejére az iskola asszisztensi felügyeletet biztosít. A rendelőintézetbe való kísérés az órát tartó pedagógus feladata. 16. Egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozásokon kívül – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. Az egyéb foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév egyéb foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az ellenőrző könyvben a szülők aláírásával, (kivéve a 18. életévüket betöltött tanulókat). A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb rendszeres foglalkozások működnek:  énekkar  felzárkóztató foglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások  továbbtanulásra felkészítő foglalkozások  vizsgákra való felkészülést segítő foglalkozások  szakkörök  diáksport egyesületi szakosztályok  tömegsport foglalkozások Esetenkénti egyéb foglalkozások:  versenyek és bajnokságok

30

 közösségfejlesztő kirándulások  kulturális intézmények /múzeum, színház, mozi/ látogatása 16.1.Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. b) Az egyéb foglalkozások megszervezését /a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét / minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. c) Az egyéb foglalkozások megszervezésekor a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) Az egyéb foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg. Egyéb foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A megtartott foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a foglalkozás időpontját, a témát és a résztvevő tanulók adatait. Az iskola nevelői, szülői az intézményvezető előzetes engedélyével a tanulók számára a tanítási napokon kívül túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit – és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Hit- és erkölcstan a 7. és 8. osztályosoknak órarendi órává vált. 17. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola vezetője és az intézményvezető-helyettesek a felelősek. Az iskolai tankönyvellátás rendjében rögzíteni kell a tankönyvfelelősöknek a nevét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelendő tankönyveket. A tankönyvosztás a tanévet megelőző héten illetve a tanév első három munkanapján történik.

31

18. A felnőttoktatás formái Az iskolában a dolgozók gimnáziumának nappali és esti tagozata működik. A nappali tagozaton a tanítás a hét minden tanítási napján 13 órakor, az esti tagozaton kedden, szerdán és csütörtökön 14:40 órakor kezdődik. 19. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az egészségileg rászoruló, az iskolaorvos által kiszűrt tanulók gyógytestnevelési foglalkozásokon és gyógyúszáson vesznek részt. Testnevelés tantárgyból érdemjegyüket a foglalkozáson végzett tevékenységük alapján kapják. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola vezetője az iskolában működő diáksport-egyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tömegsporton felüli délutáni foglalkoztatást, valamint a diák-élsport kérdéseit az együttműködési szerződésben szabályozza az intézmény. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, télen a tornaterem és a kondicionáló terem a testnevelő tanárok felügyelete mellett a hét minden napján a tanulók rendelkezésére álljon. A tömegsport – foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 20. Az állami rendelkezések

nyelvvizsga-bizonyítvány

beszámítására

vonatkozó

Az állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány alapján a tanuló nem mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól, iskolai tanulmányaiba nem számítható be. A négy vagy hat évfolyamos képzésben résztvevő tanuló csak akkor mentesül a tanórák látogatása alól, ha középszintű vagy emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik az adott idegen nyelvből. Az öt évfolyamos (nyelvi előkészítő) tanuló csak akkor mentesül a tanórák látogatása alól, ha emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik az adott idegen nyelvből. 21. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A szülők, a tanulók és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról valamint házirendjéről az iskola

32

vezetőjétől és intézményvezető-helyetteseitől kérhetnek tájékoztatást az intézményvezető fogadóóráján, illetve a szülői fogadóórák alkalmával. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető az intézmény székhelyén, valamint a kollégiumban, a helyi könyvtárakban és az irodákban, valamint az iskola honlapján. Az intézmény pedagógusai a nevelői szobákban lévő számítógépeken is hozzáférhetnek e dokumentumokhoz.

22. Informatikai eszközök használatra történő átadása A köznevelési törvény 63. § (1) bekezdés i) pontja szerint a pedagógust megillető jog az intézményben rendelkezésre álló és szakmai munkájához szükséges informatikai eszközök használatának joga. Az intézményben saját használati joggal az alábbi személyek jogosultak hordozható számítógép használatára:  intézményvezető  intézményvezető-helyettesek  munkaközösség-vezetők Az eszközt a munkaközösség vezetők az intézményben, illetve engedélyezés mellett otthon is használhatják iskolai célokra. 23. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított dokumentumokat jellegüktől függően, kinyomtatva, vagy visszaigazolás után az iktatási szabályoknak megfelelően papíralapon tároljuk.

33

III. rész

A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumi tagintézményének

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

34

I. Bevezető, általános szabályok A kollégium, mint közoktatási tagintézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szabályzatot a tagintézmény vezetője készíti el, és a kollégium nevelőtestületének elfogadása, illetve a kollégiumi diákönkormányzat egyetértése és a szülői szervezet véleményezése után az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról Általános rendelkezések:  



Az SzMSz feladata, hogy megállapítsa a kollégium működésének szabályait a jogszabályok keretei között, illetve azokban a kérdésekben, melyeket nem rendeznek jogszabályok. A szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége a kollégium minden dolgozójának és tanulójának, illetve mindazoknak, akik az tagintézménnyel kapcsolatba kerülnek, vagy igénybe veszik helyiségeit, létesítményeit. A szabályzat megszegése esetén - alkalmazottakkal szemben az intézmény vezetője vagy a tagintézmény vezetője intézkedhet - tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség - szülőt vagy más, nem a kollégiumban dolgozót, illetve tanulót tájékoztatni kell a szabályzatokról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, értesíteni kell a tagintézmény vezetőjét.

35

A tagintézmény meghatározása: 1. A tagintézmény működési területe A társ középiskolákban, középfokú tanintézményekben tankötelezettséget teljesítő, illetve képzettségüket megszerző diákok bentlakásos nevelésioktatási intézménye. 2. A tagintézmény együttműködése A tagintézmény kiegyensúlyozott kapcsolattartásra törekszik a következő jogi személyekkel         

fenntartó társ iskolák pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a szociális ellátó hálózat (például gyermek- és ifjúságvédelem) intézményei felügyeletet ellátó hatósági szervezetek (például ÁNTSZ) szülői választmány kollégiumi képviselője munkavállalói érdekképviseletek diákönkormányzat civil szervezetek, egyesületek (például Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség)

II. Szervezeti felépítés 



A tagintézmény szakmailag önálló szervezeti egység. Minden olyan kérdésben dönt, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A kollégium vezetését tagintézmény-vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltételekkel. A tagintézmény élén az oktatásért felelős miniszter által megbízott tagintézményvezető áll. Felelősségének meghagyásával vezetői feladatait az intézményvezetővel egyeztetve látja el.

1. A közalkalmazottak szervezeti egységei 

A szakmai feladatellátás (melynek alapja a pedagógiai program) megvalósítója a tantestület.

36

  



A gondnok szervezi, irányítja és ellenőrzi a tagintézmény technikai dolgozóinak (takarítók, portások, karbantartó) munkáját. Az adminisztrátor végzi a kollégium működéséhez szükséges gépírói teendőket. A technikai háttérteendők ellátására a kollégiumban a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ– a pedagógiai programban meghatározott szellemiség figyelembevételével – portás, takarító, karbantartó munkakörökben foglalkoztat közalkalmazottakat. A gondnok, és a technikai dolgozók közvetlen felettese a TIK üzemeltetési igazgatóhelyettese.

2. Tanulók szervezeti egységei  Az intézmény nemek szerint épületszárnyanként elkülönítetten valósítja meg a tanulókkal kapcsolatos gondoskodást, törődést és személyes ellátást.  Az otthonos mikrokörnyezet alapegysége az azonos nemű diákokból szervezett hálószoba-közösség.  A közoktatási törvényben meghatározott nevelési-oktatási kötelező feladatok színtere a tanulócsoportok közössége.  Az intézmény által javasolt tevékenység színtere a szakkör.  A választott faladatok megvalósítása a diákkörökben történik.  A demokratikus mikrotársadalom – diákönkormányzat élén az elnökkel – alapegysége a szobaközösség, tanulócsoport, szakkör és diákkör. Választott tisztségviselőkből kerül ki a tagintézmény diákönkormányzata. 3. A szervezeti egységek közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kollégiumrészek operatív munkarendjét a tagintézmény-vezető alakítja ki és irányítja. Gondoskodik: - a kollégiumi nevelőtestület tagjait és a kollégistákat érintő határozatok, intézkedések kellő időben és módon történő kihirdetéséről, - a kollégiumi balesetek hatékony megelőzéséről. Ellenőrzi, hogy a kollégisták elsajátították-e a szükséges ismereteket, valamint, hogy a csoportnevelő tanár minden helyzetben betartatja-e a vonatkozó szabályokat. A nevelőtestületi értekezleteken és rendszeres operatív megbeszéléseken egyeztetik a nevelőtanárok a kollégiumrészek feladatmegosztását, biztosítják az egységes eljárások működésének rendszerét.

37

A kollégium vezetője A kollégiumi tagintézmény-vezető felelős a kollégium zavartalan működéséért. A tagintézmény vezetését látja el, vezetői tevékenységét a munkaközösség vezetővel osztja meg. Ő felel a tagintézmény rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, valamint gyakorolja a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogosítványokat. Gondoskodik a szervezeti egységek munkájának összehangolásáról. A nevelőtestület, az érdekképviseleti szervek és a diákönkormányzat bevonásával gondoskodik a fenntartó és a felügyeleti szervek rendelkezéseiből fakadó feladatok végrehajtásáról. Tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó nevelőmunkát. Jóváhagyja a csoport- és reszortmunkaterveket. Összehangolja a kollégium külső kapcsolatait. A kollégium működésére, a nevelőtanárokra, kollégiumi tanulókra vonatkozó döntések előtt konzultál a kollégium vezető testületével. Pontos feladat meghatározása a kiadott munkaköri leírásban. Munkaközösség-vezető Nevelési-oktatási kérdésekben a tagintézmény vezetőjének szaktanácsadója. Javaslattal élhet a nevelőtanárok jutalmazására. Pontos feladat meghatározását a munkaköri leírás tartalmazza. A kollégium vezetősége, a kollégium vezető testülete a./ A kollégium vezetőségének tagjai: - Intézmény vezetője - tagintézmény vezetője b./ A kollégium vezető testületének tagjai: - tagintézmény-vezető - kollégiumi szakmai munkaközösség-vezető - érdekképviseleti szerv megbízottja A tagintézmény -vezető által meghatározott munkaprogram alapján tanácskozik, de szükség esetén operatív ügyekben – a megfelelő összetételben – bármikor megbeszélést tarthat.

38

Az ülésre tanácskozási joggal meghívható a DÖK vezetője is. A kollégiumvezetés kapcsolata a nevelőtestülettel közvetlen. A vezetők közötti kapcsolattartás rendszeres, a napi aktualitástól és sürgősségtől függő. Diákönkormányzatot segítő tanár Segíti a diákság által választott képviselők munkáját, részt vesz üléseiken, továbbítja a vezetés részére a diákság javaslatait. Felelős a diákság önszerveződésen alapuló rendezvényeinek szervezéséért, a lebonyolításban való segítségnyújtásért. A kollégiumi nevelőtestület A tagintézmény nevelőtestülete a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézet legfontosabb tanácskozó és határozathozó testülete. Tagjai a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és pedagógiai munkát elősegítő felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozója. Feladata, hogy alkotó módon közreműködjön a nevelőmunka fejlesztésében, a módszerek korszerűsítésében, a követelmények és az értékelés egységességének kialakításában és megvalósításában. Döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét – tanácskozási joggal – a tárgyalásra meg kell hívni. A kollégiumi nevelőtestület a feladatkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A tanulók fegyelmi ügyeiben az előkészítő bizottság tagjai: - tagintézmény vezető - munkaközösség-vezető - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - a fegyelmi vétséget észlelő nevelőtanár - a fegyelmi vétséget elkövető tanuló csoportvezető nevelőtanára A fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület munkájával, a kollégium tanulóival kapcsolatos minden ügy, adat és az azokkal összefüggő részletek a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak, melynek megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A kollégiumi nevelőtestület tagjainak munkáját munkaköri leírás rögzíti. Döntési, véleményezési és egyetértési jogköre szabályozva a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben.

39

A kollégium nevelőtestületének javaslattevő jogköre kiterjed a tagintézmény életével kapcsolatos minden kérdésre. A kollégiumi nevelőtestület értekezletei: - tanévnyitó értekezlet - féléves értekezlet - tanévzáró értekezlet - rendkívüli: összehívására az intézmény vezetőjének, a tagintézményvezetőnek, a tagok egyharmadának, illetve az érdekképviseleti szervek javaslatára kell sort keríteni. A kollégium nem pedagógus dolgozói A kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak munkájukkal, magatartásukkal a kollégium nevelő-oktató munkáját kell segíteniük. Feladatukat úgy kell ellátniuk, hogy ne zavarják a kollégiumban folyó foglalkozásokat. Valamennyi dolgozó munkáját a munkakörére vonatkozó munkaköri leírásban foglaltak alapján köteles ellátni.

III. A kollégium működésének rendje 1. A tagintézmény működési rendje A középiskolai kollégium az igénybevevők közösségének megfogalmazott elvárásai alapján készített pedagógiai program szerint működik. Egyéni kéréseknek –a tagintézménnyel jogviszonyba került tanulók – szülői írásbeli kérése alapján tesz eleget (a felvételkor a tagintézmény kérésére készített nyilatkozat – bent tartózkodás, hazautazás, egészségi állapot – szerint). A kollégium általában vasárnap 16 órától péntek 16 óráig üzemel. Ettől eltérő esetben külön munkarend készül. A tagintézmény rendeltetésszerű nyitva tartása – szorgalmi időszak alatt – a szünetek kivételével folyamatos a tanév szorgalmi ideje alatt az iskolai szakmai munkával összefüggő feladatellátáshoz, továbbá önálló pedagógiai programja megvalósításához szükséges időtartamig. 2. A hétvégi hazautazás A hétvégi hazautazás – a hét utolsó tanítási napján – nem kötelező, csak lehetőség. A tanulónak a családban a természetes helye, ezért a hétvégi hazautazást akadályozni, korlátozni nem lehet – kivéve, ha a diákok által elfogadott éves munkatervben (foglalkozási tervben) rögzítették. Az a diák, aki ha-

40

zautazik, a tanítás befejezését követően időben – lehetőség szerint tizenhat óráig – köteles elhagyni a kollégiumot. A hazautazó diákok szobáit az ügyeletes nevelők lezárják. 3. A tanulók fogadásának rendje A tagintézményben szokásos nyilvántartások vezetése, a beérkezést követően az előírt foglalkozások szervezése, a foglalkozás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a kollégium feladata.  

Tanév eleji beköltözéskor – írásbeli értesítés alapján. A tanulók fogadása (nyitva tartás és a jogszerű bent tartózkodás): A csoportvezető nevelőtanárok felmérése alapján a tanítás előtti napon történik a diákok beérkezése az intézménybe, akiket 16 órától 19 óráig a főügyeletes nevelőtanár, 19 órától mindkét nemnek megfelelő ügyeletes nevelőtanár fogad. A szorgalmi időszak alatt hétköznapokon a kollégium 6 00 – 2200 órai nyitva tartással működik (hivatali ügyintézés, iskolai tanítási óraszervezés, kollégiumi programok). Tanítási szünetek ideje alatt 6 00 – 1400 órai munkaidőre korlátozódik a nyitva tartás (a hivatalos ügyek intézésének és az esetleges kollégiumi programok teljesítésének ideje). A hétvégi iskolai programról (például színházlátogatás, sportverseny) visszaérkező diákokat az iskolai programszervezővel történt megbeszélés alapján fogadja a szolgálatot teljesítő nevelőtanár.



4. Kollégiumi foglalkozások rendje Tartható közösségben (tanuló-, foglalkozási-, kiscsoport) és egyénileg. A kollégiumi foglalkozásokat a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában rögzítettek szerint, a minőségfejlesztés figyelembevételével kell megtartani.  Kötelező foglalkozások: -

-

A másnapi iskolai munkára való felkészülésen (szilenciumon) kívül a csoportvezető által szervezett foglalkozások, melyeken minden kollégistának részt kell vennie. Számuk a csoport programjában rögzített, de hetente legalább kettő a javasolt. Önkiszolgáló tevékenység keretében az intézmény környékén a környezetrend folyamatos megtartásában való közreműködés, a felelős diák beosztása szerint. Másság elfogadása és az együttélés normáinak betartása. Nem tanulócsoport keretében szervezett kötelező foglalkozás a korrepetálás, valamint az önkiszolgálás.

41

 A választandó foglalkozások a pályaválasztást, a munkába állást elősegítő foglalkozások – például számítógépes, iskolai munkát kiegészítő szakkörök, egyéb szakkörök – és a diákönkormányzati munka. Hetente legalább egy foglalkozáson való részvétel kötelező, de kiváltható szabadon választott foglalkozással vagy rendszeres iskolai illetve városi edzésen, művészeti iskolák által szervezett foglalkozáson való részvétellel.  Szabadon választott foglalkozások: a tanuló egyéni érdeklődése szerinti foglalkozások, amelyeket szakkörben, diákkörben vagy sportkörben teljesít. A szabadon választott foglakozáson való részvétel nem kötelező. Ezek működését a kollégium adott tanévre vonatkozó munkatervében rögzítjük.  Egyéni foglalkozások: kiemelten egyéni gondoskodást és törődést jelentő foglalkozások. A kötelező foglalkozásokon kívüli idő elfoglaltságait a DÖK és a csoportnevelő tanárok szervezik meg, melyek nem zavarhatják a kötelező foglalkozás rendjét. Amennyiben a diákkörök és a DSE foglalkozásai a kötelező csendes tanulás időszakára esnek, úgy a nevelő dönt a foglalkozáson való részvétel engedélyezéséről. Kollégiumi szintű rendezvények megtartásáról a kollégiumi nevelőtestület dönt. A nem kötelező foglalkozások, rendezvények naponta legfeljebb 21.30-ig tarthatnak. Ettől eltérni csak külön intézményvezetői vagy kollégiumvezetői engedéllyel lehet. A kollégiumon kívüli, nem iskolai rendezvényen, foglalkozáson való részvételre csak a szülő írásbeli kérelme alapján adhat engedélyt a csoportnevelő tanár. Foglalkozás tartására fel lehet kérni: - kollégiumi nevelőtanárt - iskolai tanárt - felkészült kollégistát - tanfolyamvezetőt. 5. Hétvégék A hétvégén a kollégiumban maradó 10 főnél több diák számára napi legalább 6 órás programot kell szervezni, a naponta fennmaradó többi időt ügye-

42

letre lehet fordítani. A jelzett létszámot meghaladó tanulók számára a foglalkozási csoportok szervezésénél figyelembe kell venni az Nkt . 4. sz. mellékletében megállapított létszámhatárokat. 6. A foglalkozásokkal egyenértékű „ügyeleti idők” és a folyamatos felügyelet  Hétköznap: Legalább 50 diák egyidejű bent tartózkodása (a napirenddel összefüggő önkiszolgálás feltételeinek biztosítása) az intézményben, illetve számukra a diákköri és a szabadidő kulturált eltöltését biztosító foglalkozások feltételeinek garantálása (felügyeletük egyidejű megvalósítása). Napszak szerinti időtartamok: ébresztéstől az iskolába elvonulásig, délutáni beérkezéstől a kötelező foglalkozásokon való részvétel megkezdéséig, a kötelező foglalkozások befejezésétől a villanyoltásig terjedő időszak (alkalomszerűen – tanulói igények alapján – a villanyoltás utáni esti tanulás időtartama is e körbe tartozhat).  A villanyoltástól az ébresztésig terjedő időtartamot a folyamatos éjszakai ügyelet kategóriájába számítjuk.  A tanuló jogszerű intézményben tartózkodása idejére folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk, amelyet csak pedagógus végzettségű alkalmazott láthat el.  Iskolai elfoglaltsággal kapcsolatos hétvégi rendezvényről (színházlátogatás, sportverseny, egyéb) beérkező, és a hétvége további részében az intézményben tartózkodó tanuló pedagógiai felügyeletét a beérkezését követően ügyeletben látja el a nevelőtanár.  Hétvégén: legalább 50 tanuló bent maradása esetén ugyanaz, mint hétköznap. Egyébként a hétvégi visszaérkezéskor az 50 főt elérő, majd azt meghaladó létszám esetén a villanyoltásig számítható időtartamot tekintjük „egyéb ügyeleti idő” –nek. 7. A vezetői megbízások és a tagintézmény-vezető intézményben való tartózkodásának rendje  Vezetői megbízások - A tagintézmény-vezető megbízása: pályázati eljárás során a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottak szerint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. - A kollégiumi szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

43

- A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.  A tagintézmény-vezető intézményben tartózkodásának rendje - A tagintézmény-vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia a hivatali ügyintézés és a munkarendben meghatározott pedagógiai szakmai feladatellátás ideje alatt, valamint szükség szerint. - Amennyiben a vezető betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok előző pont szerinti ellátását, akkor a helyettesítési rendben megjelölt közalkalmazott felel a nevelésioktatási intézmény biztonságos működéséért. A helyettesítés átadására írásbeli intézkedés alapján kerülhet sor. A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre csak a helyettesítési faladattal összefüggésbe hozható intézményi működéssel és a tanulók biztonságának (tűz-, balesetvédelem és bombariadó) megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő eseményekre terjed ki. 8. A tagintézmény-vezetőjére vonatkozó általános rendelkezések  A tagintézmény-vezető a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján végzi tevékenységét.  A tagintézmény-vezető az intézményvezető közvetlen segítője, a kollégium szakmai vezetője; a kollégiumi nevelői munka szervezője; a pedagógiai napi operatív feladatok irányítója; vezeti a helyettesítési és túlmunkanyilvántartásokat; belső ellenőrzési feladatokat végez. 9. A vezetői munkakör átadása, a helyettesítések rendje Bármilyen szintű feladatellátásra megbízott vezető (ideiglenesen beosztott vezető is!) munkavégzése idejére teljes körű felelősséggel tartozik. A folyamatos munkarend szerinti napokon a munkakör ellátásához a feladatot át kell venni az addig vezetői feladatot ellátótól, a szolgálat befejeztével pedig át kell adni. A vezetői munkakör átadása írásban történik. Az ideiglenesen beosztott vezetői feladatok ellátását az intézmény munkarendje tartalmazza. A beosztott vezetői munkakörök átvételét, ellátását és átadását az intézményben használatos dokumentumba (például ügyeleti napló) történő bejegyzéssel kell regisztrálni. 

A tagintézmény-vezető feladatkörét távollétében elsősorban a munkaközösség-vezető látja el, kivéve az intézményi élet érdemi ügyintézést nem kívánó időszakában (például hétvégén, este a villanyoltást követő időszakban, reggel az ébresztéskor). Ekkor a főügyeletes nevelőtanár oldja

44

   

meg a szükséges vezetői feladatokat (például rendkívüli esemény bekövetkeztekor a halaszthatatlanul szükséges intézkedések megtétele). A tagintézmény-vezetőt távollétekor a pedagógus munkaközösségvezető, ha ő sem tartózkodik az intézményben, akkor a főügyeletes nevelőtanár helyettesít. A tagintézmény-vezetőt tartós távollétekor az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Pedagógus munkaközösség-vezető tartós távolléte esetén a tagintézmény-vezető egy másik pedagógust bíz meg a helyettesítéssel. Valamennyi munkakör esetében a feladatot ellátó közalkalmazott munkaköri leírásában kell rögzíteni a helyettesítést ellátó dolgozó beosztását és a helyettesítési feladatkört.

10. A tagintézmény-vezető és a dolgozók kapcsolata, a tagintézmény-vezető és a diákönkormányzat kapcsolata, tájékoztatási kötelezettség 

 

A tagintézmény-vezető az intézményvezetővel és a TIK igazgatójával egyeztetve, az intézmény költségvetése függvényében köteles biztosítani a munkafeltételeket. A dolgozók a munkavégzéssel kapcsolatos bármilyen zavaró körülményről és elért eredményről kötelesek tájékoztatni a tagintézmény-vezetőt, illetve a gondnokot. A dolgozók kötelesek egymást és munkahelyi vezetőjüket tájékoztatni a működési szabályzatban és egyéb intézményi dokumentumban megfogalmazottól eltérő eseményekről, cselekményekről. Az intézményben alkalmazottak egymás közötti munkahelyi kapcsolatában a kulturált felkérés az elfogadott viselkedési norma.

A diákönkormányzat és a tagintézmény-vezetője közötti kapcsolattartás rendje, működési feltételek biztosítása    

A tagintézmény-vezető minden diák-önkormányzatiülésen részt vehet. A DÖK-öt patronáló tanár a nevelőtestületet a kollégiumi nevelőtestületi értekezleten, a tagintézmény-vezetőt valamennyi diák-önkormányzati összejövetel után tájékoztatja. A tagintézmény-vezetője és a DÖK-öt patronáló tanár – bármelyik fél kezdeményezésére – szükség szerint tart megbeszélést, rendszeresen tájékoztatják egymást az aktuális feladatokról. A DÖK-öt patronáló tanár a diákönkormányzatot a diákönkormányzatiülésen tájékoztatja a nevelőtestületi értekezletek után a diákságot érintő kérdésekről.

45

  

A diákönkormányzat választott vezetője – tanácskozási joggal – a kibővített vezetőségi megbeszélés meghívottja lehet a diákokat érintő kérdések megvitatásakor. Egyéb esetekben a diákönkormányzat elnöke bármely ügyben közvetlenül is jogosult a tagintézmény-vezetőt felkeresni. A diákönkormányzat működéséhez a szükséges helyiséget és eszközöket az intézmény állományából rendeltetésszerűen használhatja. A rendelkezésre bocsátott eszközök és helyiségek nem rendeltetésszerű használata esetén a használati jogot a tagintézmény-vezető visszavonhatja.

11. A közalkalmazottak munkarendje Pedagógusok: minden tanév elején a kollégium vezetője állítja össze a kötelező óraszámok, a kollégiumi foglalkozások és az órakedvezmények figyelembe vételével. Konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Munkaidejük megkezdése előtt 10 perccel kötelesek a munkahelyen megjelenni. 12. A tagintézmény tanulóinak munkarendje Részletesen a házirend és a napirend tartalmazza. A nyári gyakorlat idejére külön napirend készül. Tanulószobai foglalkozás: H, K, Sz, Cs délután 15.30-18.30, illetve 19-20 óráig. Pótszilencium, korrepetálás, felzárkóztatás a tanulmányi felelős tanár és csoportnevelő tanárok javaslata alapján külön elbírálás szerint. A délutános tanulók számára napi 3 órás szilencium kötelező délelőtt 8-12 óra között az éves munkatervben meghatározottak szerint. A csoportfoglalkozások rendje a nevelőtanárok munkarendjébe épül be. A végzős tanulók a vizsgákra való felkészülés idején a délelőtti és délutáni szilenciumon is kötelesek részt venni. 13. Könyvtár Helye: a földszinti hátsó bejárat melletti két helyiség. Vezetője: pedagógus, akinek munkarendjében külön óraszám van biztosítva a könyvtári kölcsönzések ellátására. Használata: minden kollégiumi tanuló és dolgozó tagja lehet, feltétele a beiratkozás. Kölcsönzés: ingyenes, határidő két hét. A tanulók számára a tanév kezdetétől az utolsó tanítási napig tart. Nyitva tartása: a tanév elején meghatározott a munkarend szerint.

46

14. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működtetésért a tagintézmény-vezetője a felelős. A munkát az intézmény vezetője és a tagintézmény-vezető folyamatosan ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed: - a napi teendők ellátására - az ügyeleti feladatok végzésére - az adminisztratív munkára - a tanulókkal való foglalkozásokra - a tanár-diák viszonyra - a szilenciumi rend betartására - a csoportok programjainak alakulására - az erkölcsi nevelés színvonalára - a csoportnevelő és az iskola kapcsolatára - a tanulók egészségnevelésére, mentálhigiénés viszonyaikra - a kollégium dokumentumaiban meghatározottak betartására és betartatására. Az egyéni munkatervek végrehajtásának értékelését tanévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezleten a tagintézmény-vezetője vagy az általa megbízott pedagógus végzi, melyet megelőz a nevelők önértékelése. 15. A tagintézmény és a szülők közötti kapcsolattartás rendje  



A kollégiumban külön szülői munkaközösség nem működik, az iskolai szülői választmánynak egy kollégista szülő a tagja. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Közvetlen formában: szülői értekezleteken, intézményi rendezvényeken, szükség esetén családlátogatás útján. Közvetett módon: levelezés, telefonbeszélgetés útján. Az iskolai szülői értekezlet idején a kollégium nevelőtanárai kötelesek tájékoztatást adni az érdeklődő szülő számára. Az iskolai szülői értekezleteken meghívás esetén a csoportnevelő tanár részt vehet.

16. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja 

A kollégiumot a külső kapcsolatok terén az intézményvezető és a tagintézmény-vezető képviseli.

47

 



 

A más településeken működő a tagintézmény szakmai fejlődése, a tanulmányi kirándulások kezelhető mértékű költségeinek behatárolása, valamint a személyes és szakmai kapcsolatok kialakítása a cél. A kollégium kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: - Derkovits Kulturális Központtal - Sport – Park Nonprofit Kft-vel - Mérei Ferenc Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központtal Fenti intézményekkel ismeretterjesztés, illetve gyermekvédelmi és pedagógiai feladatok ellátása céljából tartunk munkakapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő központtal és a KEF-fel a tagintézmény-vezető, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tart kapcsolatot. A GYIF feladata: felkeresi a csoportokat, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával kereshetik fel őt. A pedagógusokkal, szülőkkel való kapcsolat alapján, a tanulókkal való beszélgetésekből értesülve, illetve a jelzések szerint a veszélyeztetett tanulónál családlátogatást tesz; gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztetettség esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a rendszeresített űrlapon; a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eseti megbeszéléseken, illetve egyeztető megbeszéléseken. A tanuló anyagilag hátrányos helyzete esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti az illetékes polgármesteri hivatalnál. A kollégiumban jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét és telefonszámát; tájékoztatja a tanulókat a szabadidős programokról. A folyamatos feladatellátásról félévente nevelőtestületi értekezleten ad számot. A mindennapos egészségügyi feladatok ellátása céljából a Városi Rendelőintézettel állunk kapcsolatban (gyermekorvosi, szakrendelési és ügyeleti ellátás). Egyéb kapcsolatok: - KSZÉSZ - Megyei Kollégiumi Igazgatói Munkaközösség - Megyei és megyén kívüli kollégiumok - Tisza Média Kft.

IV. A kollégium működésének szabályai 1. A tanév rendje 

A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba.

48

   

   

A kollégium munkarendje folyamatos, igazodik az iskola munkarendjéhez. A felvett tanulókat csoportokba szervezzük, melynek létszámát és összetételét a létszám normatíva és a helyi körülmények figyelembe vételével a tagintézmény-vezetője határozza meg. Az aktualitásnak megfelelően nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen értékeljük az előző időszak munkáját és megbeszéljük a következő időszak feladatait. A tanulók minden hét végén és a szülő írásbeli kérésére hét közben is hazautazhatnak. Tanév elején felmérjük a szülők igényeit a hazautazások gyakoriságát illetően. Az állami gondozott tanulók hazautazását a nevelőotthon vezetőjével, illetve a nevelőszülőkkel egyeztetjük. Ha a tanuló engedély nélkül elhagyja a kollégium székhelyét, a tagintézmény-vezetője 24 órán belül köteles értesíteni a szülőt és a körülményektől függően megtenni a szükséges intézkedéseket. Minden évben, a munkatervben meghatározott időpontban tartjuk meg a kollégium hagyományos rendezvényeit. Félévkor és év végén értékeljük a tanulócsoportok tevékenységét, a pedagógusok beszámolnak a reszorttevékenységükről, javaslatot tesznek a további feladatokra. A tanulóknak a tanév elején munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani.

2. A tagintézmény helyiségeinek állagmegóvási és bérbeadási rendje A kollégium létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell igénybe venni, ezért a kollégium minden dolgozója és lakója felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény-vezető és a leltárilag felelős alkalmazott együttes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az üresen hagyott szobákat zárni kell. A tagintézmény szálláshelyeit a turizmus céljaira rendelkezésre lehet bocsátani. Ez elsősorban a nyári szünet idejére vonatkozik, de fogadhatunk csoportokat a hétvégi hazautazás, továbbá a tavaszi és a téli szünet idején is. A kollégium helyiségeit szállás és egyéb célokra a TIK adja bérbe az intézményvezető és a tagintézmény-vezető előzetes engedélye alapján. A klub, a társalgószobák kiadása is hasonlóképpen történik előre meghatározott óránkénti térítési díj alapján. A szállás és terem bérbeadás térítési díjait a fennálló rendelkezéseknek megfelelően a TIK határozza meg.

49

A külső igénybe vevők a helyiségek időszakos átengedéséről megállapodást kötnek az arra jogosult vezetővel, és csak a rögzített időtartamban tartózkodhatnak az igénybe vett helyszínen. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a kollégium munka- és tűzvédelmi szabályzatát, SzMSzét, melyet a tagintézmény-vezetője bocsát rendelkezésükre. 3. Az anyagi felelősség, kártérítés Az anyagi felelősség érvényesítésére vonatkozóan felnőtt dolgozók esetében a Kjt. és a MT. idevonatkozó §-i az irányadóak, tanulók esetében a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 53. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kollégiumot kár éri, a tagintézmény-vezető köteles:  a károkozás körülményeit kivizsgálni,  az okozott kár nagyságát felmérni,  a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható kiskorú tanuló szülőjét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, akkor a tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A tanuló által okozott kárért a tanuló gondviselője a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles helytállni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér l havi öszszegének:  gondatlan károkozás esetén 50 %-át,  szándékos károkozás esetén max. a legkisebb munkabér 5 havi összegét. A tanuló a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, melyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. A kollégium által szervezett foglalkozásokon /rendezvényeken/ keletkezett károkozásért is alkalmazni kell a felelősségre vonást. A tanuló iratait, bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.

50

4. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

51

 A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 4.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a házirendben határozzuk meg: 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A tanévet közgyűléssel kezdjük. Arra kell törekednünk, hogy a kollégiumi rendezvények - sajátos jellegüknél fogva - gazdagítsák növendékeink élményvilágát, mélyítsék a kollégiumhoz való kötődésüket, a közösségformálás nívós színterei legyenek. 

  



A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelő időpontban kell megtartani az ünnepélyeket. Az aktuális ünnepélyekről való megemlékezés a kollégiumi rádión keresztül, műsoros est formájában, illetve csoportfoglalkozás keretén belül történik. Hagyományok ápolása az intézmény évenként elfogadott munkatervében és a diákönkormányzat éves programjában meghatározottan kerül megvalósításra. Egyedi arculatot megjelenítő meghívásos versenyek („Apáczai” Kupa, Horgász verseny, Föld Napja Vetélkedő) évente kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. Intézményi szintű házibajnokságok (játék és sport), vetélkedők (tanulmányi és szellemi), versenyek (csoportok közötti megmérettetések a résztvevők által meghatározott műfajban), rendezvények, bemutatkozások (szakkörök, diákkörök) megszervezésére tanulói igények alapján kerül sor. Az intézményi összetartozást erősítő hagyományos ünnepek: Fecskeavató, Mikulás, karácsony, farsang, ballagás – diák-önkormányzati szervező és megvalósító közreműködéssel valósulnak meg.

52



Az intézménybe történő beilleszkedést szolgálja a diák-önkormányzati közreműködéssel szervezett és szeptemberben lebonyolított ismerkedési est.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai A kollégium növendékeinek személyiségformálását, a közösségformálást, a kollégiumhoz való kötődés elmélyítését, a demokratikus tanár-diák viszony fejlesztését, a diákönkormányzat tevékenységének kiteljesítését a kialakult hagyományoknak megfelelően kívánjuk segíteni. Feladatunk: a meglévő hagyományok ápolása, új, hagyományőrző tevékenységek teremtése. A hagyományápolással kapcsolatos rendezvények vagy foglalkozások feladatvállalása az éves munkatervben meghatározottak, a diák-önkormányzati ajánlás alapján vagy a tanulócsoportok (kollégiumi közösségek) önkéntes jelentkezése alapján történik. Törekedni kell arra, hogy – a hasonló mértékű közteherviselés elvének megvalósításával – minden tanulócsoport (illetve bármely kollégiumi közösség) a hagyományápoláshoz köthető rendezvényen bemutathassa magát az intézmény diákközösségének. A hagyományápolás rendezvényein törekedni kell a tanulói aktivitás kiteljesítésére. A rendező tanulócsoport (kollégiumi közösség) közízlést fejlesztő kezdeményezései előnyt élveznek. A részvétel szabályai Az ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel minden tanuló és minden pedagógus számára kötelező. A Fecskeavatón és a ballagáson ünnepi ruhában kell megjelenni.

6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, általános egészségügyi előírások  A beköltözéskor a szülők kötelesek közölni a csoportvezető nevelőtanárral, ha gyermekük állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, s a szükséges gyógyszerrel a tanulót folyamatosan ellátni.  A kollégium dolgozóinak előzetes és időszakos orvosi vizsgálata a munkaköri /szakmai/ alkalmassági orvosi vizsgálatáról szóló külön szabály szerint történik.

53

 Tanulóink egészségügyi ellátását orvosi rendelés és védőnői tevékenység szolgálja.  A kollégiumban az előírásoknak megfelelő betegszobai férőhely áll rendelkezésre.  Az intézményben az alkoholfogyasztás és dohányzás mindenki számára TILOS! Mindez vonatkozik a kollégiumban elszállásolt vendégekre, valamint az intézményben munkát végző idegen kivitelező dolgozókra is.  A kollégium egész területén tilos az állattartás. 7. A bombariadó esetén szükséges teendők Amennyiben fenyegető hívás érkezik, a szöveget figyelmesen meg kell hallgatni, és le kell írni. Amint a hívás befejeződött azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét és a tagintézmény-vezetőjét. Ha nincsenek az épületben - az ügyeletes nevelőtanárt - a gazdasági igazgatóhelyettest - gondnokot. Abban az esetben, ha a fent megjelölt személyek nincsenek elérhető közelben: ÉRTESÍTENI KELL A RENDŐRSÉGET a 107-es telefonszámon. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kollégium nevét, címét és a benntartózkodók kb. létszámát. Be kell tartani a hívást fogadó rendőr utasításait. Az intézmény kiürítése: - Ki kell nyitni az A és C vészkijáratot. - Működtetni kell a tűzjelző csengőt, áramkimaradás esetén a portán lévő kolomppal kell jelezni. - Segíteni kell a bennlévők gyors, pánikmentes távozását. - Gyülekezési hely a kollégium melletti autóparkoló. - A kivonulás rendjét a TŰZRIADÓ TERV tartalmazza. - Be kell tartani a helyszínre érkező rendőrök vezetőjének utasításait. - Ha a kollégium területén a riadót megelőzően gazdátlan, illetve gyanús csomagot láttak, azt nem szabad mozgatni, helyét jelezni kell a rendőröknek. - Ki kell tölteni a bombariadó esetére szóló nyomtatványt. 8. A tagintézmény-vezetőjének, pedagógusainak és más alkalmazottainak a feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén a szükséges intézkedések megtételében

54

A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért a tagintézmény-vezető egy személyben felelős. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat külön szabályzat tartalmazza. Az ebben, valamint a Tűzvédelmi Utasításban foglaltak betartása a kollégium valamennyi dolgozója, tanulója és vendége számára kötelező. Elsősegélynyújtó ládák: a tanári szobában és a portán. Legfontosabb mentő és orvosi telefonszámok feltüntetése: a tanári szobában és a portán. Tanulói baleset esetén az ügyeletes nevelőtanár köteles elsősegélyt nyújtani és szükség esetén mentőt, orvost hívni. Köteles a baleset tényét az ügyeleti naplóban regisztrálni és a szülőt értesíteni, illetve felettesének jelenteni. A tagintézmény-vezetője köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, és jegyzőkönyvet készíteni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, illetve szülőnek. A balesetveszély forrásait minden dolgozó és tanuló köteles bejelenteni a tagintézmény-vezetőjének. A helyszínt azonnal el kell hagyni és biztosítani kell a veszélyforrás megszüntetését. 9. A DSE és a kollégium kapcsolattartásának formái, rendje A kollégista tanulók tagjai az iskolai diák sportkörnek. A kollégium tornateremmel nem rendelkezik, így szükség van az iskola által biztosított két tornateremre. A tagintézmény rendelkezik kondicionáló teremmel. A sporttevékenység több formában zajlik, főként edzések, játékos vetélkedők formájában, valamint kollégiumi házibajnokságokat szervezünk és kihasználjuk a Sportcentrum által biztosított terem- és uszoda használat lehetőségét. Tanulóink részt vesznek egyéb megyei, kollégiumi sportrendezvényeken is. Célunk a mindennapos testedzés.

55

10.

A diákképviseletek és a tagintézmény közötti kapcsolattartás formái, rendje  Diákönkormányzat: A kollégium vezetése, nevelőtestülete céljait és feladatait csak úgy valósíthatja meg, ha hatékonyan működő diákönkormányzat segíti munkáját. A DÖK-öt patronáló tanár és a DÖK tagok a közgyűlésen keresztül értesítik a kollégistákat a hozott döntésekről. A kollégiumi diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, a diákönkormányzati képviselők megválasztásában, visszahívásában. A kollégiumi diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre.  Közgyűlés A kollégiumi közösségi élet irányításának legfőbb szerve a kollégiumi közgyűlés /vagy küldöttgyűlés/, melyet évente legalább 2 alkalommal tartunk. A közgyűlés dönt: - a kollégiumi DÖK megválasztásában. Egyetértési jogot gyakorol: - a kollégium ifjúsági turizmus céljára való átengedés tekintetében. Véleményezési jogot gyakorol: - az SZMSZ elfogadásakor vagy módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben. A közgyűlés jogait a DÖK-re átruházhatja. A közgyűlések közötti időszakban a kollégiumi közösség életét a DÖK irányítja. Szervezi és ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, gyakorolja azokat a jogokat, amelyeket a közgyűlés hatáskörébe utal.  Csoportközösségek A tanulócsoportok munkáját közvetlenül a csoportvezető tanárok segítik. A kollégiumvezetés kapcsolata a tanulói közösségekkel elsősorban a diákönkormányzati szerveken keresztül valósul meg, illetve a tanulók ré-

56

szére szervezett fórumokon /közgyűlés, DÖK ülés/. A diákönkormányzat tevékenységét a tagintézmény-vezető felügyeli, segíti. 11. A tanulók jogai és kötelességei A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45., 46. § szerint a kollégium tagjainak a kollégiumi élettel kapcsolatos jogai és kötelességei vannak. A jogokat felelősséggel és a kötelezettségek teljesítésével összhangban kell gyakorolni.

12. A tagintézmény működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságát biztosító rendelkezések A tagintézmény működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságát az alábbi módon biztosítjuk:  a kollégium pedagógiai programja, az intézményi minőségirányítási program, az SZMSZ és a házirend a kollégium tagintézmény-vezetői irodájában és tanári szobájában megtalálható, ahol bármikor az érdeklődők rendelkezésére áll 1-1 példány,  a házirend egy példányát a kollégiumba történő beiratkozáskor minden tanuló illetve szülő megkapja.  A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. § (6) bekezdés/ alapján a kollégium felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges. Az intézményi honlapon meg kell jelentetni ún. különös közzétételi listát, melyben megtalálható a:  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége  Szabadidős foglalkozások köre  Kollégiumi tanév helyi rendje  Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám 13. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai   

Csak pozitív tartalmú reklám tehető ki. Csak olyan anyagok engedélyezhetők, amelyek a tanulók számára készültek. Tartalmilag az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel társadalmi közéleti tevékenységgel összefüggő anyagok az elfogadhatóak.

57

 

Engedélyezhető kulturális rendezvényekkel kapcsolatos anyagok elhelyezése. Engedélyezhető a fenntartó által javasolt vagy kiadott anyag elhelyezése, amennyiben az nem sérti a jogszabályi előírásokat.

V. Egyéb szabályok 1. A tagintézmény képviseletére a tagintézmény-vezető, illetve egyes esetekben az általa megbízott közalkalmazott jogosult. 2. A bélyegző használatára az intézményvezető által megbízott személy jogosult. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, azokat lezárt helyen kell tartani. 3. A munkáltatói jogokat a KLIK elnöke gyakorolja. A felmerülő munkaügyi kérdésekben a törvény ide vonatkozó rendelkezései és KLIK Kollektív Szerződése az irányadó. 4. A kollégium valamennyi dolgozója köteles példamutató munkával és magatartással segíteni a kollégium nevelő tevékenységét, védeni a tanulók érdekeit, a szolgálati titkot megőrizni. 5. A dolgozók a tanulóktól, vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - ajándékot, továbbá kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. 6. A tanulók és a dolgozók munkáját magáncélra igénybe venni nem szabad. 7. A pedagógusok a kollégium tanulóit magántanítványként, díjazás ellenében nem taníthatják.

58

VI. Záró rendelkezések A szabályzat hatálya a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményére terjed ki. Az SZMSZ-t évente egy alkalommal kell felülvizsgálni és a szükséges módosításokat az eljárási szabályok szerint meg kell tenni. ……………………………… Pogonyi-Simon Edit intézményvezető sk

59

Záró rendelkezések A szabályzat hatálya a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményére terjed ki. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Szervezet, a 2014. október 20. napján megtartott értekezletén véleményezte és elfogadásra javasolta. Baráthné Éliás Tünde sk. a Szülői Szervezet elnöke

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az Intézményi Tanács, a 2014. október 20. napján megtartott értekezletén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kissné Ignáth Tünde sk. az Intézményi Tanács elnöke

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2014. október 20-án megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Pogonyi-Simon Edit sk. intézményvezető

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2014.október 21-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet véleményének kikérésével. A dokumentumot az intézményben szokásos módon (könyvtár, hirdetőtábla, weboldal) kell nyilvánosságra hozni. ……………………………… Pogonyi-Simon Edit intézményvezető sk

60

IV. rész

MELLÉKLETEK

61

1.sz. melléklet

A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

Tiszaújváros, 2014. 09.01..

62

1. Fenntartás, irányítás, elhelyezés Az iskolai könyvtár működési és szervezeti szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza a könyvtár:  vezetésére és működtetésére vonatkozó szabályokat,  fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját,  a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint  állományvédelmének feladatait, módjait,  használatának rendjét,  könyvtárpedagógiai tevékenységét,  és egyéb idevonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles:  a jogszabályok változása esetén, továbbá  az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az intézményvezető a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai:  1992. évi XXXIII. törvény és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról  A kulturális miniszter és pénzügyminiszter együttes irányelvei a 3/1975 (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről  3/1975 (VIII. 17.) KM-PM számú rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről.  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; módosítása: 6/2005 (III. 17.)  19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatás: intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről  110/2012. (VI.4.) kormányrendelete a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 163§, 164§, 165§, 166§, 167§ (1)  2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról  22/2013 (III.22) EMMI r. 30§, 31§,32§  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet  Nemzeti alaptanterv 2012.  Kerettanterv 2012.

63

 Az iskola pedagógiai programja  Az iskola helyi tanterve

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: Az intézmény neve: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium A könyvtárak címe telephelyenként:  Eötvös épület: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13. A könyvtár elérhetőségei:  telefon: 49/540-096,  fax: 49/540-097,  e-mail cím: [email protected] A könyvtár bélyegzője: ovális alakú, Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola Könyvtára Tiszaújváros felirattal.

A könyvtár fenntartása és felügyelete: A könyvtár az iskola szerves része, fenntartásáról és fejlesztésről az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. A könyvtár működését az intézmény vezetője ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtárosok közvetlen felügyeletét, ellenőrzését általános intézményvezető-helyettese végzi. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskolavezetés a felelős.

Szakmai kapcsolatok: A könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás stb.) segíti:  tiszaújvárosi általános iskolák könyvtárai,  tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár,  a B.A.Z. Megyei Pedagógia Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet,  Könyvtárostanárok Egyesülete,  Monguz Kft. (HunTéka). Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi.

A könyvtár gazdálkodása: A könyvtár önálló gazdálkodási jogkörrel nincs felruházva. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapítást iskolai szinten tervezzük a Pedagógiai Programban meghatározott követelményekkel összhangban.

64

A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. A könyvtár bizonyos rendezvényeinek, versenyeinek könyvjutalmazását az éves költségvetéséből fedezi, amit átvételi elismervénnyel igazol. A jutalmazás mértékét előzetesen az igazgatóval és a gazdasági munkatárssal kell egyeztetni. Az iskola gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközök, irodaszerek beszerzéséről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata.

A könyvtár elhelyezkedése: Mind a két épületben a könyvtár az iskola földszintjén helyezkedik el, mindenki számára jól megközelíthető helyen. A helyiségek kialakítása során a lehetőségekhez mérten figyelembe vettük:  az állomány nagyságát  a dokumentumok típusait, mennyiségét,  a könyvtár differenciált szolgáltatásait,  az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét. A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helyben használat, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek csak részben biztosítottak.

A könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtárral szemben támasztott követelményeket, az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet határozza meg. Az iskolai könyvtár alapkövetelményei:  legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  könyvtárostanár (- tanító) alkalmazása,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  szabadpolcos állományrész biztosítása,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Az iskolai könyvtár a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szerves része az oktató-nevelő munkájának eszköztára, szellemi bázisa. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai szinkronban vannak a Pedagógiai Programban megfogalmazott cél- és feladatrendszerrel. A könyvtárnak biztosítania kell az iskola programjában meghatározott oktatási és nevelési cél eléréséhez szükséges dokumentumokat. Segítenie kell a tanulók olvasóvá nevelését, könyvtárhasználati készségeik fejlesztését. Ki kell elégítenie a tanárok szakirodalmi, pedagógiai, pszichológiai művek iránti igényét.

65

Gyűjtőkörének igazodnia kell az intézmény tevékenységének egészéhez, az oktatott tantárgyak követelményrendszeréhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjteményre épülő szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítási-tanulási folyamatban jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,  a könyvtár – pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár feladatai a jogszabályoknak megfelelően:  Alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése a pedagógiai programnak megfelelően, - a gyűjtemény feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a könyvtári dokumentumokról és szolgáltatásokról, - könyvtárhasználati órák tartása a pedagógiai programmal összhangban, a helyi tantervben rögzítetteknek megfelelően, - a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek kölcsönzése.  Kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e szolgáltatások elérésének biztosítása. - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

A beszerzés forrásai: Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást mindig a nevelőtestülettel, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal egyeztetve kell végezni.  Vásárlás: o jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (KELLO-tól, kiadóktól), o készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, terjesztőktől)  Ajándékozás: Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől egyaránt. Csak a gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumokat lehet ajándék címen állományba venni, becsült árát a könyvtárostanár határozza meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra szabadon felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei:  kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók,  tankönyvjegyzék,  ajánló bibliográfiák,  könyvtárellátó,  online könyvkatalógusok.

Számlanyilvántartás: A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni a raktári lapokkal, és a gyarapítási nyilvántartásokkal (rendelési nyilvántartás, deziderátum).

66

A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat (hiányos vagy sérült) azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon vagy írásban. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (számlák, bizonylatok) megőrzése az intézmény gazdasági munkatársának a feladata. A számlák egy fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni.

Az állomány nyilvántartásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni leltári számmal, a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, és raktári jelzettel.

 Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: o könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát s az utolsó számozott és szöveges oldalt, o időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, o audiovizuális dokumentumoknál a külső borítólapot.

 Nyilvántartási formák A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék (CD-ROM), DVD-ék (DVD-ROM), hangkazetták, videokazetták, hangoskönyvek, folyóiratok). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltári nyi1vántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített lehet.  Végleges nyilvántartás

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái:  egyedi címleltárkönyv  számítógépes katalógus (HunTéka integrált könyvtári rendszer)- adatokkal történő feltöltése folyamatban Könyvek esetében egyedi / címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári szám, - a bevételezés dátuma, - a dokumentum adatai (címe, szerzője) - darabszám, - raktári jelzet, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (törlési adatok helye).

67

A végleges leltári nyilvántartások megkülönböztető jelzései:      

Hangkazetták: Videokazetták: CD-ék: DVD-ék: Könyvek: Hangoskönyvek:

Eötvös épület H/ VK/ CD/ DVD/ HK/

 Időleges nyilvántartás

Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra / legfeljebb 3 évre / őriz meg, továbbá a periodikumok egyes típusai. Az időleges nyilvántartás formái:  időszaki kiadványok nyilvántartási füzete  brosúra nyilvántartása. Az időleges leltári nyilvántartások megkülönböztető jelei: Eötvös épület  Brosúra leltárkönyv: Bl  Folyóiratok: --Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az intézmény igazgatójával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg:  brosúrák,  tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,  tartós tankönyvek közül a munkafüzetek, munkatankönyvek  egyes oktatási segédletek,  tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek  pályaválasztási és felvételi dokumentumok,  egyéb dokumentumok.  Tankönyvtári nyilvántartás

Az iskolai könyvtár hasonlóan kezeli a tartós tankönyveket és az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.  Tartós tankönyv

A tartós tankönyvek egyedi végleges nyilvántartásba kerülnek. Megőrzésük legalább 5 évre történik az elhasználódás függvényében. Megőrzés ideje:  tanulást segítő szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, feladatgyűjtemények: végleges megőrzésre kerülnek, illetve a tartalmi elavulás függvényében selejtezendők,  atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, olyan tankönyvek és audiovizuális anyagok, amelyek tartalmuknál fogva több éven keresztül is használhatók: legalább 5 évre,

68

 egyéb tankönyvek, segédanyagok: legfeljebb 3 évre,  munkafüzetek: legfeljebb 1 évre. A tartós tankönyvek nyilvántartásának jele: Eötvös épület  Tartós tankönyv: TK/ A nem könyvformátumú dokumentumok (CD, DVD) a dokumentumtípusnak megfelelő egyedi címleltárban kerül nyilvántartásba.  Ingyenes tankönyv (normatív támogatásból vásárolt):

Az ingyenes tankönyvek egyedi nyilvántartásba kerülnek. Megőrzésük ideje az elhasználódás mértéke alapján változik, igény szerint folyamatosan selejtezhetők. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az állami normatív keretből az iskola által megvásárolt tankönyveket kapják meg. Ezeket a tankönyveket könyvtári nyilvántartásba vesszük, mivel az iskola tulajdonába kerülnek. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

2. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör esetenként kibővül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével (szülők). A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről másolat készíthető. Intézményünkben gyakorlatukat töltő felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók a gyakorlat idejére a könyvtár tagjaivá válnak a használati szabályzat megismerése és elfogadása után.

A beiratkozás módja: Az intézményünkben dolgozó pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók, valamint iskolánkba felvételt nyert tanulóink automatikusan a könyvtár tagjai lesznek. Külön beiratkozásra nincs szükség. Minden tanév elején, de legkésőbb szeptember 15-ig az iskolatitkártól megkapjuk az aktuális osztálynévsorokat, ez alapján frissítjük, illetve töltjük ki az kölcsönző füzeteket. Az iskolai

69

könyvtár csak a tanuló nevét és osztálya megnevezését kezeli a könyvtárhasználat során, személyes adatokat nem gyűjtünk. A tanév során bekövetkező változásokról (pl.: új tanuló érkezése, tanulói jogviszony megszűnése, vagy másik tanulócsoportba történő áthelyezése) az iskolatitkár tájékoztatja a könyvtárostanárt.

A könyvtár igénybevételének feltételei, módjai: A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Év elején minden tanuló az első osztályfőnöki óra keretében megismerkedik a könyvtárhasználat szabályaival, házirendjével és aláírásával igazolja, hogy megismerte, és magára nézve kötelezőnek tekinti az abban foglaltakat. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet meg. Minden dolgozónak - munkakörtől függetlenül -, minden tanulónak –képzési típustól függetlenül- úgynevezett „Leszámolási lapot” kell kapnia. A könyvtárhasználat módjai: kölcsönzés, helyben használat és csoportos használat. A dokumentumok kikölcsönzését füzetes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanulók esetében a kölcsönző füzetek osztályonként, azon belül a nevek betűrendben, a tanárok kölcsönző füzetei pedig az Eötvös épületben betűrendben, a Brassaiban szakonként azon belül betűrendben található. Az átvételt minden esetben a kölcsönző aláírásával hitelesíti. Visszahozatalakor pedig a visszahozatal dátuma kerül rögzítésre a kölcsönző füzetben a könyvtárostanár által a kölcsönző jelenlétében. Tanulóknak egyszerre 5 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztéseivel okozott kárért. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas művel pótolni, vagy az elvesztett dokumentum aktuális piaci árát megtéríteni. Az aktuális árat a könyvtárostanár állapítja meg figyelembe véve az új példány beszerezési árát. A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtárostanár terheli. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. Indokolt esetben (verseny, pályázat) a nem teljesíthető igényeket könyvtárközi kölcsönzéssel igyekszünk teljesíteni. Ez esetben a könyvtárközi kölcsönzés költségeit az intézmény állja. Amennyiben magáncélra kívánja valaki igénybe venni a szolgáltatást, annak esetlegesen felmerülő költségeit a megrendelő állja.

Nyitvatartási idő: Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart, a törvényi előírásnak megfelelően heti 22 órában. A könyvtár nyitva tartását úgy tervezzük meg a tanév elejétől a szorgalmi időszak végéig, hogy a használók igényeit a tanítási időben és a tanórát követően is biztosítani tudjuk. A könyvtár nyitvatartási idejét a könyvtár és az intézmény bejárati ajtajára is ki kell függeszteni. A nyitvatartási idő alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés lehetséges.

70

A könyvtári állomány tagolása: A könyvtárban elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka dokumentumigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez, a területi lehetőségekhez. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány:  szépirodalom /Cutter - számok szerint raktározva/ szabadpolcon  szakirodalom szabadpolcon /szakrendi (ETO) és betűrendi jelzettel ellátva/. Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható illetve tanórai felhasználásra:  szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom Cutter-számok szerinti elhelyezésben,  folyóiratok címszerinti betűrendben  tankönyvek tantárgyi elhelyezésben, azon belül évfolyam szerint csoportosítva. Tankönyvtár:  a tartós tankönyvek tantárgyanként vannak elhelyezve „zárt” polcokon.  az ingyenes tankönyvek tárolása egyelőre megoldatlan. Tanári kézikönyvtár (dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, illetve kölcsönözhetik):  módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben,  hangkazetták,  videokazetták,  CD-k,  CD-ROM-ok,  DVD-k, VHS-ek,  folyóiratok.

Állományapasztás: Az állományapasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ:  az intézmény szervezeti és profil váltásától  a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,  a dokumentumok tárolásától,  a kölcsönzési fegyelemtől. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel.

71

Az állományból egy dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:  Természetes elhasználódás: Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés.  Tartalmi avulás: A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárostanár kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: - ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból elavult, téves információkhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, iskolatörténeti dokumentumok elavulás címén nem törölhetők.  Fölöspéldány: Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha:  megváltozik a tanterv,  változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,  változik a tanított idegen nyelv,  csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt,  új tankönyvcsaládból történik az oktatás,  módosul vagy változik az intézmény profilja, szerkezete.  Behajthatatlan követelés: A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik. Pénzbeli megtérítés után megtérített követelés címén történik a nyilvántartásból való kivezetése.  Hiány: Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: 

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült: Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek, vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. - elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása

72

-

után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. bűncselekmény (lopás, rongálás) következtében keletkezett hiány nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg.

 az állományellenőrzésekor hiányzott: Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. A törlés folyamata: Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat, a tartalmilag elavult példányokat fel lehet ajánlani az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra (méh) eladhatja. Az elszállításról a gazdasági munkatárs köteles gondoskodni. Jegyzőkönyv: a dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát:  rongált, elavult, fölöspéldány…stb.  megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés,  állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek:  törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál és időleges nyilvántartású dokumentumoknál)  gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok illetve állományellenőrzési többlet esetén).

A könyvtári állomány védelme: A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért, a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért- az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. Amennyiben a könyvtárostanár tudta, jelenléte nélkül mások is használják a könyvtárat, akkor a könyvtárostanár teljes körű felelőssége nem várható el. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtárostanárok munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtár zárjainak kulcsai a portán és a takarítónőnél vannak elhelyezve, a kulcsok más

73

személyeknek nem adhatók ki, csak előzetes egyeztetés alapján, írásbeli lista összeállítása után, melyet a portásnak adunk át. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, alábbi okok miatt: • a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). December-január és április-május hónapban egy kölcsönzési listát állítunk össze osztályonként a diákok folyamatban lévő kölcsönzéseiről. Ezt az osztályfőnöknek adjuk át. Amíg a tanuló nem rendezte az év közbeni tartozásait a könyvtár felé, addig számára új dokumentumot kölcsönözni nem lehet! Behajtási folyamat: 1. A tanuló személyes megkeresése (2 alkalommal), 2. Az osztályfőnök megkeresése (2 alkalommal), 3. Felszólító-tájékoztató levél küldése a szülőnek (1 alkalommal), 4. Igazgatói levél a szülőnek (1 alkalommal). A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználat szabályai rögzítik. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a szabályzat megismerése után aláírásával az abban foglaltakat tudomásul veszi, és magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az állomány védelmére, használatára vonatkozó rendelkezések:  A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni.  A könyvtárban enni-, innivalót fogyasztani tilos!  Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot egy azonossal kell pótolni, vagy meg kell téríteni a dokumentum aktuális piaci árát, amit a könyvtárostanár állapít meg.  A könyvtárban minden használónak kötelessége óvni, védeni a könyvtár berendezési tárgyait, a polcokon elhelyezett könyvek, folyóiratok rendjét, vigyázni kell a tisztaságra. A rongáló köteles a kárt megtéríteni!  A könyvtárban minden olvasónak úgy kell viselkednie, hogy magatartásával ne zavarja mások munkáját, olvasását. Telefont csak kikapcsolt állapotban lehet behozni a könyvtárba!  A könyvtár csoportos igénybevételét (tanítási óra, szakkör) legalább egy nappal korábban meg kell beszélni a könyvtárossal az igények egyeztetése miatt.  Az intézményből véglegesen távozó tanulók és dolgozók kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni.  A számítógép- és Internet-használatot külön szabályzat rögzíti.

74

Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet.

A könyvtári állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiség felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért a gazdasági munkatárs -mint az iskola leltározási bizottság vezetője- a felelős. Az állományellenőrzés típusai: o jellege szerint lehet:  időszaki vagy  soronkivüli, o módja szerint:  folyamatos vagy  fordulónapi, o mértéke szerint:  teljes vagy  részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt egy hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola vezetőjéhez. Az ütemtervnek tartalmaznia kell:  az ellenőrzés lebonyolításának módját,  az ellenőrzés jellegét,

75

    

a leltározás kezdő időpontját, tartamát, a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét.

További feladatok: - raktári rend megteremtés, - a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel), - a revíziós segédeszközök előkészítés, - a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása: A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása az egyedi címleltárkönyvvel és a raktári katalógussal. Mivel könyvtáraink egyszemélyes könyvtárak, így a gazdasági vezető köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.  Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola vezetőjének. A záró jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az állományellenőrzés időpontját,  a leltározás jellegét,  az előző állományellenőrzés időpontját,  az állomány nagyságát, érté két dokumentum-típusonként,  a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei:  a leltározás kezdeményezése,  a jóváhagyott leltározási ütemterv,  a hiányzó illetve a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. Az állomány hiányának megengedett mértéke (kálója) a 3/1975. KP-PM számú rendelet alapján az összes egyedi nyilvántartású dokumentum értékének évi 4 ezreléke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója.

76

3. A könyvtár szolgáltatásai  Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos használatát. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  különgyűjtemények (pl.: folyóiratok, audiovizuális dokumentumok stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik.

 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kölcsönzését füzetes nyilvántartás rögzíti. A dokumentum átvételét a kölcsönző aláírásával hitelesíti. A kölcsönzési nyilvántartás osztályonként, illetve a pedagógusoké, dolgozóké külön, névsor szerint történik. Folyamatban van a számítógépes kölcsönzés bevezetése. Az esetleges személyi változásokat minden év elején az iskolatitkár névsora alapján átvezetjük, az év közbeni változásokat az iskolatitkár tájékoztatása alapján módosítjuk. A kikölcsönzött dokumentum visszaszolgáltatásakor a kölcsönző füzetben rögzítésre kerül a visszahozatal ideje (hónap, nap). Tanulóknak egyszerre 5 db könyvet lehet kölcsönözni 3 hetes időtartamra, indokolt esetben (verseny, pályázat) a darabszám és az időtartam bővülhet. A pedagógusok a dokumentumokat a tananyag és a tanév függvényében, de legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetik. Tankönyvek, oktatási segédanyagok mindenki számára szükséges időre, de legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetők. Az iskolából távozó pedagógus és diák (képzési típustól függetlenül) leszámolási lappal köteles igazolni az esetleges könyvtári tartozások rendezését. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas azonos művel pótolni, vagy az elveszett dokumentum aktuális piaci árát megtéríteni. Az aktuális árat a könyvtárostanár állapítja meg a lehetséges beszerzési árak figyelembe vételével. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Indokolt esetben (verseny, pályázat) a nem teljesíthető igényeket könyvtárközi kölcsönzéssel igyekszünk teljesíteni. Ez esetben a könyvtárközi kölcsönzés költségeit az intézmény állja. Amennyiben magáncélra kívánja valaki igénybe venni a szolgáltatást, annak esetlegesen felmerülő költségeit a megrendelő állja.

 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére az osztályfőnökök, a szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás és/vagy értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehetők igénybe, hogy a nyitvatartási időt ne zavarják. A könyvtár csoportos igénybevételét legalább egy nappal korábban egyeztetni kell a könyvtárossal, aki igény szerint szakmai segítséget is nyújt a foglalkozások megtartásához.

77

 A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:  Tájékoztatás: A könyvtárostanár tájékoztatást nyújt a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, valamint más könyvtárak állományáról, szolgáltatásairól.  Információszolgáltatás: Az iskolai könyvtár tájékoztatást, információt nyújt a tanítási-tanulási folyamatban felmerülő problémák megoldásához, eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről. A tájékoztatás alapja:  a gyűjtemény dokumentumai,  a könyvtár adatbázisa,  más könyvtárak adatbázisa, információbázisa.  Témafigyelés, irodalomkutatás: A könyvtárostanár igény szerint szakirodalmi témafigyelést vállal a szaktanári, tanulói előadások, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák, pályázatok előkészítéséhez. A könyvtáros igény szerint a tantárgyi program elkészítéséhez és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítéséhez, lebonyolításához segítséget nyújt a szaktanároknak  Ajánló bibliográfiák készítése: Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz, versenyekhez készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak, tanulóknak a könyvtári állomány és más könyvtárak adatbázisa alapján.  Letétek telepítése: Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba, tanári szobákba, igazgatói irodába kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. A munkaközösségek részére egy tanévre, vagy hosszabb időre létesített letéti állományért a munkaközösség vezetője felelős, illetve az a szaktanár, aki átvette a letétet, amennyiben az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. Eseti letéti könyvtári kihelyezés történik a szóbeli érettségik idején. Ekkor a vizsgáztató pedagógus a könyvtárostanár segítségével összeállítja az érettségihez szükséges dokumentumok jegyzékét. Az osztályfőnök a letéti lista aláírásával felelősséget vállal az érettségi terembe kihelyezett dokumentumokért, majd a következő osztály osztályfőnöke átveszi a dokumentumokat az aktuális letéti lista aláírásával. Az utolsó napon érettségiző osztály osztályfőnöke számol el a könyvekkel a könyvtár felé.  Könyvtárhasználati és tematikus órák tartása: A könyvtárostanár informatika, magyar nyelv és osztályfőnöki óra keretében könyvtárhasználati órákat tart a könyvtárban, illetve a szaktantermekben a tanmenetekben rögzített tananyagoknak és óraszámoknak megfelelően. A könyvtáros részt vesz a közép- és emelt szintű informatikai szóbeli érettségire történő felkészítésben (informatika, magyar nyelv és irodalom).

78

 Szakkör, tehetséggondozás: Igény esetén könyvtári szakkört, illetve könyvtári versenyre való felkészítést is tart a könyvtárostanár. Egyéb iskolai szakkörökhöz szakmai háttéranyagot és helyszínt biztosít.  Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása: A könyvtár nyitvatartási idejében a tanulóknak és a pedagógusoknak lehetőségük van 4 db személyi számítógép használatára teljes körű internet-használattal.

4. Gyűjtőköri szabályzat Az intézmény könyvtári állománya az általa gyűjtött dokumentumok összessége. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:  nevelési és oktatási célkitűzéseit,  pedagógiai folyamatok szellemiségét,  tantárgyi rendszerét,  pedagógiai irányzatait,  módszereit,  tanári-tanulói közösségét. Törekszünk a szerzeményezés és az apasztás helyes arányának kialakítására, a gyűjtemény információs értékét növelni, használhatóságát, hozzáférhetőségét minél ideálisabban megvalósítani.  Az iskolai könyvtárak gyűjtőkörét meghatározó tényezők A könyvtári gyűjtemény gyarapítása, apasztása nagyon fontos feladat, hiszen a munkaeszköz milyenségétől függ az oktató-nevelő munka minősége is. Legfontosabb szempontok: az iskola szerkezete, profilja, nevelési, oktatási célja, tanterve, követelményei tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. Mindezeket tartalmazza az iskola pedagógiai programja, elsősorban ebből kell kiindulnunk. A dokumentumok kiválasztása, felhasználása, ennek megszervezése a tantestület és a könyvtáros-tanár együttműködésével valósulhat meg. A könyvtár működési szabályzatában meghatározott alapfeladatok ellátását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. A helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényekhez tartoznak a pedagógiai program megvalósításához szükséges dolgok, a műveltségterületek tanításának – tanulásának alapdokumentumai, audiovizuális módszertani, metodikai anyagok. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok alkotják. Ezek beszerzése csak részlegesen történhet. Figyelembe kell venni, hogy milyen iskolán kívüli források vehetők igénybe, például más könyvtárak, könyvtárközi kölcsönzés, számítógépes hálózat. A gyűjtőköri szabályzatnak tartalmaznia kell: - a beszerzendő dokumentumok körét, - a gyűjtés mélységét, - a dokumentumok felhasználhatóságát, - a szükséges példányszámot.

79

 Könyvtárunk legfontosabb jellemzői, melyek a gyűjtőkört befolyásolják A könyvtáraink tantermekből lettek kialakítva. A dokumentumok egy része a szaktermekben, szertárakban, tanárikban, nyelvi termekben kialakított letéti részlegekben van. Ez két szempontból szerencsés: az órákon jobban felhasználhatók, másrészt a könyvtárban nem férne el az összes anyag. Állományunk nagy része könyv, de egyre több a DVD, CD és számítógépes program is. A dokumentumok kb. 1/3-a szépirodalom. Az iskolában tanulnak gimnazisták (négy- és hatosztályosok), középiskolások: gépészek, közgazdasági szakközépiskolások, ügyvitelesek, elektrotecnika szakosok, szakiskolások: gépészek, hegesztők, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelők, villanyszerelők, és felnőttképzésben résztvevők: elektronikai technikusok, gépgyártástechnológiai technikusok, pénzügyi-számviteli ügyintézők, ügyviteli titkárok. Iskolánknak elég tág a profilja, mindezeket igyekszünk figyelembe venni az állománytervszerű fejlesztésénél, alakításánál.  Az egyes állományrészek speciális sajátosságai a, kézikönyvtár Gyűjtőköre a legszélesebb, mert nemcsak az iskola jellegének, tantárgyi szerkezetének megfelelő kézikönyveket szükséges megvennünk, hanem a szélesebb körű tájékozódást elősegítő általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, fogalomtárakat, adattárakat, atlaszokat. Ezekből elég szép gyűjteményünk van már, de fontos a kiegészítés, az új kiadványok beszerzése is. Törekedni kell az életkor figyelembevételére is, kis- nagydiákok, felnőttek is találjanak megfelelő tájékoztató irodalmat. b, szakkönyvek Az iskolában tanított tantárgyak alapján, a szaktanárok, szakmai munkaközösségek javaslatai nyomán. Teljes körűen igyekszünk beszerezni az érettségi és képesítő vizsga, szakmai vizsgák, technikusi vizsgák követelményeinek megfelelő irodalmat. Nagyobb példányszámban vásárolunk a közismereti és szakmai tantárgyi programokban munkáltató eszközként használatos feladatgyűjteményeket, teszt- fogalomgyűjteményeket, szótárakat (főleg angol- és német vonatkozásban), atlaszokat, fakultációs csoportoknak tankönyveket, feladatlapokat. c, szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az érettségi vizsga követelményeinek megfelelő és a tanterv által meghatározott  antológiákat, szöveggyűjteményeket,  házi- és ajánlott olvasmányokat,  teljes életműveket, írói sorozatokat,  népköltészeti alkotásokat,  a nevelési programhoz szükséges műveket.

80

Ezen kívül válogatva vásárolunk életrajzi, történelmi regényeket, útleírásokat, ifjúsági irodalmat, versesköteteket, műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható irodalmat, akár DVD formátumban is. d, pedagógiai irodalom Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait, tehát ilyen témájú lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat, összefoglalókat, módszertani kiadványokat. Szükségesek a lélektani, szociológiai segédkönyvek, az iskolával kapcsolatos jogi tájékoztatók. e, hivatali segédkönyvtár Vásárolunk az iskola igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével kapcsolatos kézikönyveket, jogi kiadványokat, folyóiatokat, főleg közlönyöket és RAABE-s kiadványokat. Ezek nagy része gyorsan elavul, a naprakész tájékoztatás, tájékozódás miatt ezek beszerzése folyamatos. f, könyvtári szakirodalom Különböző tájékozódási segédleteket, összefoglalókat, jogszabályokat, módszertani kiadványokat, szabványokat találunk könyvtárunkban. Ezt a gyűjteményt kell újakkal kiegészíteni. g, helytörténeti jellegű irodalom Külön kell szólni az iskola névadójának, báró Eötvös Józsefnek a műveiről, illetve a róla szóló irodalomról. Ezeket a névváltoztatás (1990) óta gyűjtjük, minden ilyen jellegű munkát igyekszünk beszerezni. h, tankönyvtár A tartós tankönyvekre felhasználható 25%-ból igyekszünk az iskolában oktatott tantárgyakból minden évfolyamon a használatban lévő tankönyvekből legalább 3 példányt beszerezni. i, muzeális dokumentumok Intézményünk nem rendelkezik muzeális dokumentumokkal, ezért kezelésükkel kapcsolatban nem dolgoz ki szabályozást.

81

 Nem hagyományos kiadványok a, időszaki kiadványok Minden évben a munkaközösség-vezetőkkel, iskolavezetéssel, DÖK-kel egyeztetve rendeljük meg a hetilapokat, folyóiratokat. Természetesen történhet új megrendelés év közben is. Általában 1 példányban járnak a lapok, de van olyan folyóirat, ami több példányban jár (épületenként 1-1). A tanulók is egyre inkább megismerik és felhasználják versenyekre, pályázatokra, felvételire való felkészüléshez, vagy órai kiselőadáshoz ezeket a forrásokat. b, audiovizuális dokumentumok Főleg nyelvi órákon, énekórákon használják a CD-ket a tanárok, néha nyelvvizsgára készülő tanulók is kikölcsönözhetik hét végére. Videokazettáink és DVD-ink irodalom, történelem és osztályfőnöki, valamint földrajz, biológia órákon használhatóak. Törekednünk kell több CD illetve DVD beszerzésére más tantárgyak esetén, illetve a már meglévők kiegészítésére az adott tantárgyakból. c, számítástechnikai programok, CD-ROM-ok, DVD-ROM-ok A szaktanárok ismereteit igénybe véve igyekszünk a különböző tantárgyakhoz ilyeneket beszerezni. Szerény készletünket elsősorban a nyelvi órákon, történelem és földrajz órákon hasznosíthatják a tanárok, illetve informatika-számítástechnika órákon, fakultáción a tanulók. Jó dolog, hogy lexikonokat helyettesíthetünk 1-2 lemezzel, már csak a helyszűke miatt is.  A gyűjtés mélysége, a felhasználhatóság, a példányszám Főleg a szakirodalom területén kell figyelnünk arra, hogy ugyanazon témából a tanulók és tanárok számára is megfelelő számú kiadvány legyen. Ilyenkor a példányszám is fontos, természetesen az érettségire, szakmai vizsgákra felkészítő tételsorozatból többet rendelünk. A kötelező és ajánlott irodalomból is több példány szükséges, mint a szépirodalmi művekből. Hiába van sok diákunknak szép otthoni könyvtára, azért sok tanuló csak tőlünk tudja beszerezni a szükséges házi olvasmányt. Egyre több tanulónk szociálisan és anyagilag is hátrányos helyzetű. Nekik nagy segítség a könyvtári kölcsönzés és a helyben használat egyaránt. A dokumentumok beszerzése, példányszámok meghatározása előtt mindig fontos a szaktanárok, illetve a tanulók véleményének megkérdezése. Együtt döntjük el, mit vásárolunk. Nagyon jól ellátott, gyönyörű, városi könyvtárunk van, mindenben segítenek. A városi általános iskolákkal, illetve a megyei könyvtárral is együttműködünk, kölcsönösen segítve egymást.

82

5. Tankönyvtári szabályzat „A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy minden tanulója tankönyvhöz jusson. Az államnak támogatnia kell a tanulói tankönyvvásárlást. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszerének pedig biztosítania kell, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon.” Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXII. törvény  17/2014 (III.12.) EMMI rendelet 32. § (5)

Fogalmak tisztázása:  Ingyenes tankönyvellátásra szolgáló tankönyv alatt értjük mindazt a tanulásra alkalmas dokumentumot (munkafüzet, tankönyv, atlasz, szöveggyűjtemény), amelyet a támogatásra jogosult tanulók térítésmentesen kapnak az iskolától.  Tartós tankönyv: „az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.” Tankönyvek beszerzése, kölcsönzése, megőrzése:  Ingyenes tankönyv (normatív támogatásból vásárolt):  Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az állami normatív keretből az iskola által megvásárolt tankönyveket kapják meg. Ezeket a tankönyveket könyvtári nyilvántartásba vesszük, mivel az iskola tulajdonába kerülnek.  Az ingyenes tankönyveket a tanuló kölcsönzés útján kaphatja meg az iskolai könyvtárból egy tanévre, vagy annyi tanévre, amíg a tankönyvből tanul.  A kölcsönzés folyamata, szabályai lényegében megegyeznek a könyvtári kölcsönzésre vonatkozó szabályokkal. Annyival egészül ki, hogy a gondviselőnek/szülőnek egy átvételi elismervényt kell aláírnia, melyben elismeri a tankönyvek átvételét, illetve felelősséget vállal a kikölcsönzött tankönyvek állagának megőrzésére és visszahozatalára.  Az ingyenes tankönyvek az elhasználódás mértéke alapján igény szerint folyamatosan selejtezhetők.  Az ingyenes tankönyvek beszerzése, elszámolása a tankönyvfelelős pedagógus feladata.

83

Átvételi elismervény Alulírott …………….elismerem,hogy a 20../20..-es tanévre az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket átvettem, melyeket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásba vett, A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.18.) EMMI rendelet 32.§ (5) bekezdés szerint. Tudomásul veszem, hogy ezeket a könyveket a tanuló a tanév végén megkímélt állapotban (beleírás, kihúzás nélkül) köteles visszaszolgáltatni, rongálás vagy elvesztés esetén a pótlásáról köteles gondoskodni. Ennek hiányában az iskola által kezdeményezett jogi lépéseket vállalom. Tanuló neve és osztálya:………………………. Tiszaújváros, 20..szeptember.. ………………………… szülő aláírása

 Tartós tankönyv:  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább a huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani.  A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, programok az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.  A tartós tankönyvek egyedi végleges nyilvántartásba kerülnek.  Megőrzésük ideje az elhasználódás függvényében: o tanulást segítő szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, feladatgyűjtemények: végleges megőrzésre kerülnek, o atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, olyan tankönyvek és audiovizuális anyagok, programok, amelyek tartalmuknál fogva több éven keresztül is használhatók: legalább 5 évre, o egyéb tankönyvek, segédanyagok: legfeljebb 3 évre, o munkafüzetek: legfeljebb 1 évre.

84

Ingyenes és tartós tankönyvek kölcsönzési rendje  A tanulók a tanév során használt tartós tankönyv keretből és a normatív támogatásból vásárolt ingyenes tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptembertől folyamatosan kikölcsönözhetik a könyvtárból.  A kölcsönző füzetben aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét.  A diákok által átvett ingyenes és tartós tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben a tanuló nem használja a tankönyvet folyamatosan, a szorgalmi időszak utolsó napjáig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatnia az iskolai könyvtárba. Kártérítési szabályok A tanuló a tartós tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz) legalább három- négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: jebb 25 %-os -os -os -os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. A vitás, nem egyértelmű esetek elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie.  az első év végén a tankönyv árának 75%-a,  a második év végén a tankönyv árának 50%-a,  a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-a. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeget tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemény, szótárak) beszerzésére kell fordítani.

85

6. Katalógusok szerkesztési szabályzata A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:  raktári jelzetet,  a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,  ETO szakjelzeteket,  tárgyszavakat. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • megjegyzések • kötés : ár • ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és Cutter-szám. De igyekszünk tárgyszó szerinti csoportosításokat is készíteni.

86

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. Eötvös épület  Hangkazetták: H/  Videokazetták: VK/  CD-ék: CD/  DVD-ék: DVD/  Könyvek:  Hangoskönyvek: HK/  

Brosúra leltárkönyv: Folyóiratok:

Eötvös épület Bl ---

A raktári jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon és a katalóguscédulákon. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint:  betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján),  tárgyi katalógus (szak). Dokumentumtípusok szerint:  könyv,  időszaki kiadványok,  zenei,  videokazetta. Formája szerint:  cédula  számítógépes (HUNTÉKA) A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: • betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, • ETO szakkatalógusnál minden főtáblázati számnál, a viszonyítással képzett jelzetek esetében minden új főtáblázati számnál.  Betűrendes leíró A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok).

87

 Szakkatalógus Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal a csoportképzés alapján történik. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: • a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása, • a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése, • törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése.  A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A korábban bevételezett dokumentumokat folyamatosan dolgozzuk fel. A könyvtár korábbi katalógusait 2008-cal bezárólag lezártuk, azóta számítógépen folyik a feldolgozás. A program elnevezése: HUNTÉKA integrált könyvtári rendszer Üzembe helyezés dátuma: 2008. A program csak a könyvtáros számítógépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését csak a könyvtárostanárok végezhetik. A dokumentumokat az egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai alapján dolgozzuk fel. Valamennyi dokumentumtípus (beleértve a nem hagyományos és az elektronikus dokumentumokat is) tartalmi és formai feltárása elvégezhető a programmal. A programban 3 űrlap segíti az adatok bevitelét. Az első űrlapon az alábbi adatok vihetők fel: • főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kötés : ár • ISBN-szám • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) A második űrlapon a következő adatok szerepelnek:    

általános megjegyzések kiadás nyelve szerző és egyéb közreműködők tárgyszavak

A harmadik űrlapon a raktári jelzeteket adhatjuk meg. A programban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

88

• a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel. A feltárás során a szoftver támogatja a könyvtárost a szabályos besorolási adatok (szerzők, tárgyszavak, sorozatok) és egyéb besorolási adatok (kiadók, nyomdák, megjelenési helyek stb.) ellenőrzésében, így az állomány egységes, áttekinthető, rendszerezett, összességében szakmailag megfelelő minőségű lesz. Lehetőség van közvetlen rekordátvételre és hagyományos fájl importra is. A katalogizálás során közvetlen internetes kapcsolat létesíthető más katalógusokkal a Z39.50 protokoll használatával, így a többi HunTéka katalógussal és olyan nagy hazai bibliográfiai adatforrásokkal is, mint az OSZK, az MTA Központi Könyvtára vagy a MOKKA katalógus. A külföldi katalógusok közül megemlíthető a Library of Congress (LC), a Vatikáni Apostoli Könyvtár vagy az Oxfordi Egyetem katalógusa. A bibliográfiai leírás után a példányadatok rögzítését is elvégezhetjük a program segítségével. Több szempontú visszakeresést is lehetővé tesz a rendszer. Az állomány 90%-os feldolgozottságánál át lehet térni a kizárólagos számítógépes kölcsönzésre, amennyiben a technikai feltételek biztosítottak.

7. Számítógép-használati szabályzat A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium könyvtáraiban 4 darab személyi számítógép található Internet-hozzáféréssel. A számítógépeket és az általuk elérhető szolgáltatásokat minden könyvtári tag díjmentesen használhatja a könyvtár nyitva tartási idejében. A könyvtárban elhelyezett gépek jelentős anyagi értéket képviselnek, ezért az eszközöket használók nagy felelősséggel tartoznak a biztonságos működéséért és a berendezések épségének megőrzéséért. Ahhoz, hogy a könyvtárlátogatók használhassák a számítógépeket, az alábbi szabályokat kötelesek elfogadni és betartani: 

A számítógépeket csak a könyvtáros kapcsolhatja be, indíthatja újra, illetve kapcsolhatja ki.



A számítógépek mellett ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos!



A berendezések belsejébe belenyúlni tilos!



Az elektromos hálózatba semmit sem szabad csatlakoztatni!



A számítógépek programbeállításait nem szabad megváltoztatni, ideértve a Windows operációs rendszer beállítási lehetőségeit is (asztal beállításai, képernyőkímélő stb.)

89



Ha üzemzavart észlelsz, köteles vagy jelenteni a könyvtárosnak anélkül, hogy az üzemzavar elhárítására beavatkozást kezdeményeznél (az elindított program nem futtatható, rendellenes kilépés a programból, lefagyás stb.).



Nem telepíthetsz szoftverterméket a könyvtárban használt számítógépekre. Az Internetről állományokat csak a könyvtáros engedélyével tölthetsz le a gépre, a könyvtáros által megjelölt helyre. Köteles vagy betartani a szerzői jogi és egyéb licence előírásokat a fenti tevékenysége során.



Mások adatait, munkáit elolvasnod, módosítanod, letörölnöd tilos!



Az általad okozott kárt köteles vagy megtéríteni! Az okozott kárról szüleidet értesítjük. Vigyázz az eszközökre és a berendezési tárgyakra is!



Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalakat nem látogathatsz, és nem tehetsz közzé!



A számítógépekbe saját adathordozót csak a könyvtáros előzetes vírusellenőrzése után helyezhetsz be.



A számítógéphez csatlakoztatott hangfalon keresztül zenét csak akkor hallgathatsz, ha ezzel másokat nem zavarsz, illetve a könyvtáros erre engedélyt adott!



A termet és a gépet a használat előtti állapotba kell visszaállítanod, mielőtt távozol! (tedd a székeket a helyére, lépj ki az Internetből, töröld a nem szükséges mentéseidet stb.)



A számítógépeket időkorlát nélkül használhatod, de ha több olvasó is szeretné ugyan abban az időben a gépeket használni, akkor a könyvtáros - mérlegelve a helyzetet - időkorlátozást vezethet be. Illetve elsőbbséget élvez ilyenkor, azaz olvasó, aki tanulni, kutatni szeretne a gépen.



A könyvtáros jelenléte, engedélye nélkül a számítógépeket tilos használni! Amennyiben ez mégis megtörténne, a gépek használatára engedélyt adó pedagógust terheli a felelősség.

90

2.sz. melléklet

Munkaköri leírások

91 Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

1.

A munkakört betöltő neve:

2.

A munkakör megnevezése: általános intézményvezető-helyettes

3.

Munkahelye: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13.

4. A munkakör betöltőjének iskolai végzettsége, szakképzettsége:

5.

Munkáltatói jogkör gyakorlója: KLIK Elnöke

6.

Az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetője

7.

Helyettesítője: tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes

8.

Munkaideje: heti 40 óra A heti kötelező óraszáma a törvényben meghatározottak szerint: 4 óra A fennmaradó munkaidejében vezetési feladatokat lát el.

9.

Jogállását 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet határozza meg.

10. Munkaköri feladatok: 10.1. Az általános intézményvezető-helyettes felelőssége és tevékenysége:  Az intézményvezető-helyettes feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint látja el.  Önállóan dolgozik, munkájáról, intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.  Félévre szóló terv szerint látogatja az egész intézmény közismereti óráit, s az egyéb tanítási órán kívüli foglalkozásokat. Pedagógiai, módszertani segítséged ad, s meghatározza a meglátogatott tanárok feladatait.  A közismereti tárgyak és szaktárgyak koncentrációjában az iskolatípusok szervezési problémáinak megoldásában együttműködik, a többi intézményvezető-helyettessel rendszeresen konzultálnak.  Intézményvezető-helyettes kollégáival és a munkaközösség-vezető kollégákkal együtt megszervezi a helyettesítéseket.  Gondoskodik az iskolai nyomtatványokról.  Szervezi, vagy munkaterv szerint ellenőrzi a nevelési értekezletek előkészítését.  Jóváhagyja a szakköri programokat és a közismereti tárgyak tanmeneteit.  Önállóan intézi az intézményvezető által rászignált feladatokat, elkészíti a jelentéseket.  Irányítja a közismereti tanárok munkáját.  Felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért.  Irányítja a közismereti tankönyvrendelést.  Irányítja a SNI-s tanulók nyilvántartásainak vezetését, a foglalkozások megszervezését.  Felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumos szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattározásáért.  Felelős az érettségi vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért.  Felelős a tanulók vétségeivel, szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért.  Felelős a közismereti tanárok helyettesítésének elszámolásáért.  Elkészíti félévkor és év végén a munkaterületét érintő elemző, értékelő jelentést.  Helyettesítést csak igazgató engedélyével láthat el.

92 10.2. Ellenőrzés:  Ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.  Ellenőrzi az ügyeletesi szolgálat ellátását.  Havonként egyszer ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet.  Félévenként ellenőrzi az iskolai dolgozatok megíratását, s az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet.  Részt vesz a belső ellenőrzési munkában az ellenőrzési terv szerint.  Gondoskodik az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő programjának előkészítéséről.  Gondoskodik a tanórán kívüli tevékenység megszervezéséről, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről.  Figyelemmel kíséri a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáját.  Ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását.  Ellenőrzi a SNI-s és BTMN-es tanulók ellátását, a foglalkozások megtartását. 10.3. Együttműködés, kapcsolattartás  Rendszeresen és szükség szerint is konzultál a kollégiumi vezetővel.  Kapcsolatot tart a Derkovits Kulturális Központtal, az Általános Iskolával és a Pedagógiai Szakszolgálattal. 11. Munkakörével összefüggő egyéb kötelezettségek:  Köteles az állandó elérhetőségét a mobiltelefonja működtetésével biztosítani.  Köteles ellátni és végrehajtani azokat a jogszerű intézkedéseket és feladatokat, mellyel felettese megbízza.  A feladatkörét érintő kötelezettségei vétkes vagy gondatlan megszegésével okozott kárért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Tiszaújváros, 2014. szeptember 01. intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát – mely visszavonásig érvényes – megismertem, azzal egyetértek, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Tiszaújváros, 2014. szeptember 01. munkavállaló

93 Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

4. A munkakört betöltő neve: 5. A munkakör megnevezése: tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes 6. Munkahelye: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13. 4. A munkakör betöltőjének iskolai végzettsége, szakképzettsége: 5. Munkáltatói jogkör gyakorlója: KLIK Elnöke 6. Az egyéb munkáltatói jogkor gyakorlója: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetője 7. Helyettesítője: kommunikációs intézményvezető-helyettes 8. Munkaideje: heti 40 óra A heti kötelező óraszáma a törvényben meghatározottak szerint: 4 óra A fennmaradó munkaidejében vezetési feladatokat lát el. 9. Jogállását 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet határozza meg. 10. Munkaköri feladatok: 10.1. A tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes felelőssége és tevékenysége:  Az intézményvezető-helyettes feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint látja el.  Önállóan dolgozik, munkájáról, intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt.  Félévre szóló terv szerint látogatja az egész intézmény közismereti óráit, s az egyéb tanítási órán kívüli foglalkozásokat. Pedagógiai, módszertani segítséged ad, s meghatározza a meglátogatott tanárok feladatait.  A közismereti tárgyak és a szaktárgyak koncentrációjában az iskolatípusok szervezési problémáinak megoldásában együttműködik a többi intézményvezető-helyettessel, rendszeresen konzultálnak.  Intézményvezető-helyettes kollégáival és a munkaközösség-vezető kollégákkal együtt megszervezi a helyettesítéseket.  Jóváhagyja a szakköri programokat, a közismereti tárgyak és a szaktárgyak tanmeneteit.  Szervezi az intézményi beiskolázást.  Irányítja a felnőttoktatásban folyó munkát.  Irányítja a közismereti és a szakmai tanárok munkáját.  Irányítja a közismereti tankönyvrendelést.  Felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumos szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattározásáért.  Felelős az érettségi vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért.

94

     

Felelős a tanulók vétségeivel, szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért. Felelős a közismereti és a szakmai tanárok helyettesítésének az elszámolásáért. Elkészíti félévkor és év végén a munkaterületét érintő elemző, értékelő jelentést. Koordinálja a tanulmányi versenyekre történő jelentkezéseket, megszervezi az utaztatást és a versenyek helyi fordulóit. Önállóan intézi az intézményvezető által rászignált feladatokat, elkészíti a jelentéseket. Helyettesítést csak intézményvezető engedélyével láthat el.

10.2. Ellenőrzés:         

Ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt. Ellenőrzi az ügyeletesi szolgálat ellátását. Félévente kétszer ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Félévenként ellenőrzi az iskolai dolgozatok megíratását, s az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Részt vesz a belső ellenőrzési munkában az ellenőrzési terv szerint. Gondoskodik az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő programjának előkészítéséről. Gondoskodik a tanórán kívüli tevékenység megszervezéséről, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről. A környezeti nevelési munkacsoport munkájának koordinálása. A pályaválasztásért felelős pedagógus irányítása.

10.3. Együttműködés, kapcsolattartás:  

Rendszeresen és szükség szerint is konzultál a kollégiumi vezetővel. Kapcsolatot tart a Derkovits Kulturális Központtal valamint az Általános Iskolával.

11. Munkakörével összefüggő egyéb kötelezettségek:   

Köteles az állandó elérhetőségét a mobiltelefonja működtetésével biztosítani. Köteles ellátni és végrehajtani azokat a jogszerű intézkedéseket és feladatokat, mellyel felettese megbízza. A feladatkörét érintő kötelezettségei vétkes vagy gondatlan megszegésével okozott kárért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

Tiszaújváros, 2014. szeptember 01.

intézményvezető A munkaköri leírás tartalmát – mely visszavonásig érvényes – megismertem, azzal egyetértek, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Tiszaújváros, 2014. szeptember 01.

munkavállaló

95 Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13. MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

kommunikációs intézményvezető-helyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

egyetem

Gyakorlati idő:

……….

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

intézményvezető

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

intézményvezető

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén:

intézményvezetőt, intézményvezető-helyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

intézményvezető-helyettesek

Munkaköri feladatai: Egyéb feladatok: a mellékletben Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan) adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan)

fenntartó, OH, intézményvezető intézményvezető, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: közismereti tanárok munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

az Eötvös épületben folyó oktatás felügyelete

A munkaköri leírást kiadta

Kelt: 2014. szeptember 01. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. Kelt: 2014. szeptember 01. ………………..……………… munkavállaló

96 Kommunikációs intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Az intézményvezető-helyettes feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint látja el. Önállóan dolgozik, munkájáról, intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt. Tanévre szóló terv szerint látogatja az egész intézmény közismereti óráit, s az egyéb tanítási órán kívüli foglalkozásokat. Pedagógiai, módszertani segítséget ad, s meghatározza a meglátogatott tanárok feladatait. Ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt. A közismereti tárgyak és szaktárgyak koncentrációjában, az iskolatípusok szervezési problémáinak megoldásában együttműködik az intézményvezető-helyettesekkel, rendszeresen konzultálnak. Intézményvezető-helyettes kollégáival és a munkaközösség-vezető kollégákkal együtt megszervezi a helyettesítéseket. Intézményvezető-helyettes kollégájával (szakfeladatonként megosztva) segítik az órarend elkészítésével megbízott kollégákat ebbéli tevékenységükben. Rendszeresen és szükség szerint is konzultál a kollégiumi vezetővel. Elkészíti az iskolai statisztikákat, azokat határidőre felterjeszti. Gondoskodik az iskolai nyomtatványokról. Szervezi, vagy munkaterv szerint ellenőrzi a nevelési értekezletek előkészítését. Jóváhagyja a szakköri programokat és a közismereti tárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi az ügyeletesi szolgálat ellátását. Félévente kétszer ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Részt vesz a belső ellenőrzési munkában az ellenőrzési terv szerint. Önállóan intézi az igazgató által rászignált aktákat, elkészíti a jelentéseket. Gondoskodik: - a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről, - a tanórán kívüli tevékenység megszervezéséről, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről. - ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását. Felelős: - az érettségi vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért, - a tanulók vétségeivel, szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért, - a kulturális programok, versenyek, vetélkedők lebonyolításáért, Elkészíti: - a tantermek használatának tervét, - félévkor és év végén a munkaterületét érintő elemző, értékelő jelentést -

Közreműködik a beiskolázási terv és a továbbképzési program kidolgozásában. Irányítja az iskolai rendszergazda munkáját. Koordinálja az intézmény vagyon-, illetve leltárkezeléssel kapcsolatos feladatait.

Egyéb feladatai  Szakmai segítséget ad az iskolai adminisztrátorok adatszolgáltatási, adatkezelési feladatainak ellátásához,  Felelős a kötelező adatszolgáltatások informatikai hátterének biztosításáért. Ezen ügyrend visszavonásig érvényes. Tiszaújváros, 2014. szeptember 01.

kommunikációs intvh.

intézményvezető

97

Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

kollégiumi tagintézmény-vezető

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

intézményvezető

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

intézményvezető

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

intézményvezetőt, intézményvezető-helyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

intézményvezető-helyettesek

Munkaköri feladatai: az igazgató közvetlen segítője a kollégium munkájának irányításában, szervezésében, szakmai irányítást végez. Egyéb feladatok: a mellékletben Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató intézményvezetőnek, mk-vezetőknek, testületnek, dolgozóknak

Ellenőrzési tevékenység: a kollégiumon belül a tanulókkal kapcsolatos összes tevékenység Külső kapcsolatok:

szakmai jellegű a helyi intézményekkel, a megyei intézményekkel

Felelősség:

szakmai, munkaszervezési, túlórák esetében anyagi

A munkaköri leírást kiadta Kelt: ……………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló Kelt: ………………………..

98

Kollégiumi tagintézmény-vezető I. 1.

2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

9. 10.

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Pedagógiai, ügyviteli feladatai: A kollégiumban folyó valamennyi tevékenységi forma felett ellenőrzési joggal rendelkezik, tapasztalatait, észrevételeit közli az érdekeltekkel, s heti rendszerességgel tájékoztatja az igazgatót az érintett időszak eseményeiről. Megszervezi a helyettesítéseket, vezeti a helyettesítési naplót. Önállóan intézkedik a nevelők jóváhagyott munkabeosztásának alkalomszerű módosítása tekintetében. Havonként ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Anyagilag is felelős a tanári túlórák, ügyeletek hó végi összesítésért. A tanév során köteles folyamatosan ügyelni a házirend és a napirend betartására. Tanév elején irányítja a csoportfelosztás munkáját, figyelembe véve az iskolák és nevelőtanárok, a DÖK részéről érkezett javaslatokat. Egyben javaslatot tesz a korrepetáló tanárok szaktárgyi összetételére és óraszámára. Tanév elején beindítja és a következőkben folyamatosan ellenőrzi a kollégiumban használt dokumentumokat. Ellenőrzi a tanulók ideiglenes bejelentkezését, orvosi igazolását, /tüdőszűrő/ valamint munkavédelmi oktatását. Minden tanév elején összesíti a szabad szilenciumos tanulók névsorát, valamint az iskolák /és szülők/ engedélyezése alapján az állandó kimenőket, a vasárnap későn, vagy hétfőn délelőtt érkező tanulók névsorát, ezeket rendszeresen köteles ellenőrizni. Folyamatosan vezeti és ellenőrzi a kollégiumra vonatkozó statisztikai adatokat, kimutatásokat, félévkor és a tanév végén összesítő adatokat szolgáltat a félévi, illetve az év végi munka értékeléséhez. A tanév során köteles biztosítani minden tanuló számára a nyugodt felkészülést, a tanulókkal való folyamatos és differenciált foglalkozást, a házi feladatok ellenőrzését, kikérdezését. Az érintett iskolákkal és a szülői házzal, a tanulmányi munkával kapcsolatosan tartson folyamatos kapcsolatot. Évente két alkalommal írásban is tájékoztassa a bukásra álló tanulók szüleit gyermekeik előmeneteléről. /november 30, április 30./ Ellenőrzi a szilenciumon kívüli foglalkozásokat /érdeklődési körök foglalkozása, sportversenyek, különböző vetélkedők, kollégiumi ifjúsági rendezvények./ Szervezi és ellenőrzi a korrepetálásokat. A korrepetáláson részt vevő tanulókról pontos nyilvántartást vezet és mozgósít az azokon való részvételre. A DÖK munkáját az önkormányzatot segítő tanárfelelőssel együtt segíti, irányítja, törekedve az önkormányzati elvek kiszélesítésére, gyakorlati alkalmazására. A diákönkormányzat közreműködésével évente megbeszéli és írásban rögzítik a DÖK tanár vezetőjével közösen a tanulók értékelésének szempontjait, a jutalmazás és büntetés helyi rendszerét, a kollégium házirendjét, annak esetleges változásait. Havonta köteles ellenőrizni a csoportvezető tanárok feljegyzését a tanulókról és a kollégiumi térítési díj pontos befizetését. Irányítja és ellenőrzi a kollégiumban a híradás, az ismeretterjesztés munkáját. /stúdió, plakátok, faliújságok./ Figyelemmel kíséri a tanulóifjúság magatartását, javaslatot tesz a tanulók dicséretére illetve elmarasztalására. Szervezi a kollégium szépítését, otthonossá tételét, folyamatosan köteles ellenőrizni a külső és belső rendet. A lehetőségek határain belül javaslatot tesz a tárgyi feltételek fejlesztéséről. Részt vesz valamennyi kollégiumi nevelői megbeszélésen, és ott a kollégiumi vezetés elvének megfelelően javaslatait, észrevételeit elmondja. Rendszeresen látogatja a csoportfoglalkozásokat, ezekről feljegyzést készít, tapasztalatait a csoportvezető tanárokkal megbeszéli. Éves látogatási illetve ellenőrzési tapasztalatairól írásos jelentést ad az év végi értekezlet anyagához, egyúttal minősíti a nevelőtanárok munkáját. Az igazgató kérésére javaslatot tesz a jutalmazásokra, feljebb sorolásokra, esetleges mulasztások esetében az érdekeltek fegyelmi felelősségre vonására.

99 23. Irányítja munkavédelmi feladatok ellátását, ellenőrzését, részt vesz az évenkénti munkavédelmi bejárásokon. 24. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri és ösztönzi kollégáit azok felhasználására.

II. 1.

2. 3.

Pénzügyi és gazdasági feladatai Rendszeresen ellenőrizze a könyvtár és a tanulók által használt közös helyiségek leltározási anyagát, amenynyiben szükségesnek látja – az észlelt hiányosságokról – számoljon be az igazgatónak, egyben tegyen javaslatot a felelősségre vonásra. A kollégium gondnokával rendszeresen ellenőrizze a belső és külső rendet, a hálók, a közös helyiségek állapotát és a számottevő hiányosságokról számoljon be az igazgatónak. Egyben pénzügyi és gazdálkodást ellenőrző feladatait a belső ellenőrzési terv alapján végzi.

Tiszaújváros, ………..

……………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

100 Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy u. 13.

Munkaköri leírás A tanár neve:

………………………………………………

Munkakör megnevezése: tanár A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja: A köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje:  a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. 

A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök.

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet - Szakmai alapdokumentum, SZMSZ, - Pedagógiai program.

A tanár a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

101 A munkakör tartalma

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok

1.

A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok -

A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. Tiszteli az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal.

2.

Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakozásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelően oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

3.

Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. - Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat. II. Részletes szakmai feladatok

A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját, az iskolában kialakított elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magába, amelyek minden nevelőre közösen vonatkoznak. A pedagógus  Heti munkaideje 40 óra.  Legalább 15 perccel a tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni  Részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken (a távolmaradást az igazgató engedélyezheti).  Részt vesz a munkaközösségi munkában, továbbképzésben.  Elvégzi az előírt adminisztratív és szervezési feladatokat.  Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró dolgozatokat lehetőség szerint két héten belül kijavítja, megtekintésre kiadja a tanulóknak.  A témazáró dolgozatok időpontját előre közli a tanulókkal.  Tanítványait lelkiismeretesen készíti fel az érettségi/szakmai vizsgákra.  Félévenként legkevesebb 3 (azaz három) osztályzatot ad tantárgya(i)ból minden tanítványának. Az I. félévben október 31-ig legalább 1, a téli szünetig legalább 2, az osztályozó konferenciáig legalább 3 osztályzatnak kell benne lennie az osztálynaplóban minden tanulónál minden tárgyból. A II. félév hasonló határnapjai: az első osztályzaté március 1., a másodiké a végzős osztályokban április 1, az alsóbb évfolyamokon április 30., a harmadiké az osztályozó konferencia napja.  Részt vesz a fogadóórákon, az iskolai szintű rendezvényeken.  A beosztásnak megfelelően ügyeleti illetve készenléti szolgálatot lát el.  A tanévnyitó előtti napokban a tanév előkészítésében, a tanévzáró után a tanévzárás munkáiban vesz részt.

102   

Részt vesz a munkatervben szereplő rendezvényeken, programokon. A tanítási órára érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára; ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik. Részt vesz a munkáltató által előírt minősítési eljáráson.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a szaktanár feladatai a következők:                

A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész tanévre. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások /szakkör, felzárkóztatás, versenyre készítés/ megtervezése a foglalkozások egész tartamára. Felkészülés a tanítási órákra. A tanításhoz szükséges eszközök előkészítése. Az órák pontos kezdése és befejezése. Tanóra elején a tanulók jelenlétének ellenőrzése, a hiányzás jelzése az osztálynaplóban. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok készítése. A tanulók iskolai és otthoni munkájának ellenőrzése. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása és azok beírása az osztálynaplóba. Szükség szerint helyettesítés. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, szülői értekezleten. Félévi és év végi osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása. Közreműködés – szükség esetén – tanulói fegyelmi eljárásban, fegyelmi tárgyaláson. Betegség, hiányzás esetén az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes időben történő értesítése, előre tudott távollét esetén a tananyag kiírása. Köteles szükség szerint együttműködni a gyógypedagógussal vagy a nevelést-oktatást segítő más szakemberekkel. Köteles elősegíteni a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását.

103

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok       

A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja. A helyi tanterv figyelembevételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Tiszaújváros, ……. év…………………….. hó ………..nap.

……………………………………….. átadó

…………………………………… átvevő

104

Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak:                

a szaktanárokkal és a pályaválasztási feladatokat ellátó pedagógussal együttműködve orientálja a tanulók emelt szintű érettségire felkészítő óraválasztását, odafigyel a tanulók iskolai magatartására és szorgalmára, indokolt esetben a megfelelő szankciókat alkalmazza, folyamatos kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel, nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit, megbízása szerint közreműködik az iskolai rendezvények megszervezésében, a 11. és 12. osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, 12. osztályban és a végzős szakképzési évfolyamon kiemelt feladat a tanulók érettségire, szakmai vizsgára való jelentkeztetése, 12. osztályban felelős a középszintű érettségi vizsga technikai lebonyolításáért az osztályában, Végzős szakképzési évfolyamon felelős a szakmai vizsga technikai lebonyolításáért az osztályában, köteles az intézmény vezetői által kért statisztikai adatokat az osztályáról határidőre elkészíteni, kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, az anyakönyv, a bizonyítványok pontos, precíz vezetése, tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, legkésőbb 8 napon belül igazoltatja, szükség szerint intézkedik a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően, az adott havi hiányzásokat a következő hónap 15. napjáig összesíti, a szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) hetente ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Sikertelen próbálkozásait (szükség esetén) jelzi az iskolavezetésnek, figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Sikertelen próbálkozásait (szükség esetén) jelzi az iskolavezetésnek, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére ellátja a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos koordinátori teendőket, az iratkezelési szabályzat előírásai szerint nyilvántartja és vezeti a közösségi tevékenységet.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Tiszaújváros, ………év …………………………hó…..…..nap ……………………………….. átadó

……………………………….. átvevő

105 A munkaközösség-vezető munkaköri leírása I.

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása:           

felelős a munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért; feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása; felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért; közreműködik a szakterületéhez tartozó tanulmányi versenyek megszervezésében; évente tervet készít a szakmai fejlesztési elképzelésekről; figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, azt koordinálja, szükség esetén segíti; az intézményvezető által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az intézményvezetőnek; részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, azt az igazgató felkérésére rövid jelentésekkel segíti; figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését; megszervezi a hiányzó kollégák szakszerű helyettesítését; elkészíti az év végi beszámolót.

II. Különleges felelőssége: Személyzeti feladatok:  munkaerő-fejlesztési elképzelések megfogalmazása;  továbbképzési javaslatok megfogalmazása;  jutalmazásban, értékelésben való közreműködés. Tervezés:  munkaterv összeállítása;  az iskolai munkatervhez való kapcsolódási pontok megfogalmazása;  beszerzési, fejlesztési tervek előterjesztése. Technikai döntések:  munkaközösségi események időtervének, tematikájának elkészítése. Pénzügyi felelősség:  szakmai eszközök beszerzésének tervezése. Bizalmas információk:  kötelessége a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása;  a kollégákkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli;  az osztályokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli;  a minősítések során megfogalmazottak hivatali titkot képeznek. III. Ellenőrzési feladatok:  ellenőrzi a munkaközösség munkatervének időarányos megvalósulását;  közreműködik a mérésmetodikai feladatokban;  részt vesz a munkaközösség tagjai munkájának értékelésében;  elvégzi az intézményvezető által átruházott egyéb ellenőrzési feladatokat. IV. Kapcsolatok:  operatív munkája során kapcsolatot tart az intézményvezetővel ;  együttműködik munkaközösség-vezető társaival;  napi szakmai-pedagógiai kapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival;  kapcsolatot tart a nem iskolai szintű szakmai csoportokkal.

106

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Tiszaújváros, ……. év…………………….. hó ………..nap.

……………………………………….. átadó

…………………………………… átvevő

107

3.sz. számú melléklet

Adatkezelési szabályzat

Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium OM azonosító: 029265

2014

108

1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról. b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként.

109

c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, a tagintézmények vezetőinél, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

110

l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya

111

szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát. 2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) a tanuló fényképét a digitális naplóban, i) többi adatot az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési

112

igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és viszsza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági koordinátort és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai:  a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek:  a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

113

Gazdasági koordinátor/munkaügyes munkatársak: beosztottainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. Iskolatitkár/tanuló-nyilvántartó: tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint, a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint, a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint, a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint, adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök:  a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok, a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős: 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az érettségi vizsgabizottság jegyzője: a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok/rendszergazda: beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adat, elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is

114

vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a munkavállaló személyi anyaga, a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1 a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a munkavállaló bankszámlájának száma a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézmény vezetője és helyettesei, az intézmény gazdasági koordinátora és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, munkaügyekkel foglalkozó munkatárs, az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), saját kérésére az érintett munkavállaló. 5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója az intézmény gazdasági koordinátora az adatok kezelését végző iskolatitkár és munkaügyes munkatárs A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető.

115

A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor a munkaviszony megszűnésekor ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági koordinátor, a munkaügyes és az iskolatitkár végzik. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek az osztályfőnök az intézmény gazdasági koordinátora a tanuló-nyilvántartó munkatársak az iskolatitkár Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás, törzskönyvek, bizonyítványok, beírási napló, osztálynaplók, a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:  a tanuló neve, osztálya, a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,

116

születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár/tanuló-nyilvántartó vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár/tanuló-nyilvántartó felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések2 Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. Az érettségi vizsga „korlátozott terjesztésű” minősítésű feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképpen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli érettségi tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá az érettségizők szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes. 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője

117

tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

118 4. sz. melléklet

Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szervezeti felépítése

Intézményvezető

Tanügyigazgatási int.v.h.

idegen nyelvi, biológia-kémia, közgazdasági mk.vezetők

közismereti tanárok

humán mk. vezetők

humán tanárok

gyógypedagógus

Kollégium tagintézményvezető

Kommunikációs int.v.h.

Általános int.v.h.

esti gimnázium

pályaválasztási felelős

Igazgatótanács

osztályfőnökök

matematikafizika, informatika, testnevelés mk.vezetők

DÖK-ös pedagógus

közismereti tanárok

nevelési mk.vezető

GYIF-es, pszichol. nevelő

rendszergazda

honlap karb. tanár

nevelőtanárok

ápoló