A Tisza-völgy turisztikai fejlesztése Csongrád megyében Szerző: Vakula Réka
"Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza" tartja a mondás - és mennyire igaz! Témaválasztásom oka elsősorban személyes kötődésem volt. Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy e számomra kedves területet miként lehetne megismertetni, bemutatni és megszerettetni a kíváncsi turistákkal. Így került a választásom a Tisza-völgy turisztikai fejlesztésére. Diplomamunkámat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén írtam. A turisztikai fejlesztésre sokféle módszert alkalmaznak a gyakorlatban. A Tiszavölgyben végzett kutatásaim és a szakirodalmak szerint az egyik legjobb megoldás a térségben megtalálható turisztikai látnivalók összekötése tematikus utakkal, amelynek hatékonyságát számtalan külföldi példa igazolja. A tematikus út, definíció szerint, olyan turisztikai termék, amely különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges attrakciókat fűz fel egy kiválasztott téma alapján. Az útvonalak a fenntarthatóság elveinek figyelembe vétele mellett egyszerre kínálnak ismeretszerzési és szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget (Puczkó-Rátz 2000).
1. Célkitűzés A Tisza-völgye Csongrád-megye résztájegysége, hazánk egyik legnapfényesebb tája, amelyet kettévág a legmagyarabbnak tartott folyónk, a Tisza (1. ábra). Sokan, akik csak országúton vagy vasúton robognak át a vidéken, egyhangúnak, kevés szépséget mutatónak hihetik vidékünket, pedig a Tisza-völgye rendelkezik szinte minden olyan természeti szépséggel, amely az Alföldön megtalálható. Diplomamunkám ezért erre a területre fókuszál. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy Csongrád-megyében, a városok körül vajon hová lehet elmenni kirándulni, kikapcsolódni, elmenekülni kicsit a város zaja, zsúfoltsága elől. Az ide érkezőknek legtöbbször semmi nem jut eszükbe, mert mindenki csak a dombokat, a hegyeket, a nagy tavakat keresi, amelyeket az Alföldön természetesen nem találnak meg. Úgy érzem, fel kell ismerni, hogy ennek a tájnak a szépsége pont ebben rejlik! Számos más rejtett látnivaló vár felfedezésre, amelyeket hazánkban kizárólag csak ezen a vidéken lehet megtalálni, amelyek mind-mind biztosíthatják a felüdülést és feltöltődést mindennapjainkban. A fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében fontos a térségtudat erősítése, amelyet lehetővé tenne az itt található attrakciók fejlesztése, valamint a látnivalók közötti kapcsolatok megteremtése. A Tisza-völgyben található nevezetességek témák szerinti csoportosítása után dolgozatom javaslataként tematikus utakkal kötöm össze a különböző helyszíneken található
látványosságokat. Célom, hogy felkeltsem az érdeklődést egy bizonyos téma és az ahhoz kapcsolódó attrakciók iránt, és az aktuális területre jobban felhívjam a figyelmet. A korábban ismeretlen terület ezáltal áttekinthetővé válik, a látogatók az attrakciókat tematikus csoportosításban, saját érdeklődésüknek megfelelő mélységben vagy részletezettségben ismerhetik meg. A téma, illetve az egész út kiépítése és működtetése összeköti egymással mind a távoli, mind pedig a közeli településeket, így az út keretein belül az egyes helyszínek vonzereje összeadódik. Mindezen várható eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a turizmus fejlesztése elősegítené az Alföld felzárkóztatását és az ország többi térségéhez képest érzékelt aránytalanságok felszámolását.
2. A vizsgálat módszere és eredménye Diplomamunkám három fő részre tagolódik: vizsgálati, értékelési és javaslati munkarészekre. Először megvizsgáltam a turizmusra hatást gyakorló tényezőket – a természeti adottságokat, az épített környezetet, a társadalmat és a turizmust. Ezt követően a meglévő nevezetességeket településenként haladva tártam fel és különböző témakörökbe soroltam. A témákat a szerint választottam meg, hogy melyek azok az objektumok, helyszínek, melyek már jelenleg is meglátogathatóak a vizsgált területen és rendelkeznek valamilyen idegenforgalmi vonzerővel, vagy esetleg a későbbiekben részét képezhetnék tematikus útnak. Az alapos helyszíni bejárás során összegyűjtött objektumokból egy 458 tételből álló adatbázist készítettem, amely az alábbi témakörök szerint kerültek felosztásra: kastélyok, kúriák; templomok; emlékművek, köztéri alkotások; malmok; népi hagyományőrzés; vízzel kapcsolatos attrakciók; természetjárással kapcsolatos attrakciók; lóval, lovaglással kapcsolatos attrakciók. Az értékelés elvégzéséhez egy egyéni értékelési metodikát dolgoztam ki, amely lehetővé tette a vizsgálatban szereplő tényezők minősítését. Az értékelést az irodalmi források, statisztikai adatok, térképek, a helybeliek elbeszélései és a saját tapasztalataim alapján végeztem el. Technikailag kétféle értékelést hajtottam végre: egy pontozásos (általam meghatározott szempontok alapján) és egy SWOT analízisen alapulót, valamint felmértem az attrakciók környezeti állapotát. Az értékelésem célja összefoglalva az volt, hogy kiszűrjem azokat az attrakciókat, amelyek valamilyen tulajdonságuk miatt nem megfelelőek a turisztikai hasznosításra, valamint bemutassam azon értékeket, amelyek korábban ismeretlenek voltak a nagyközönség számára.
3. Javaslatok Az utolsó, záró munkarészben az előző két megalapozó rész figyelembe vételével három tematikus utat terveztem a Tisza-völgyben, amelyek a következő elnevezéseket kapták: „Egyszer, volt, hogy is volt?” tematikus út - a térségre jellemző helyi értékeket,
hagyományokat, kultúrát mutatja be, hiszen ezek különböztetik meg ezt a vidéket országunk többi tájegységétől; a „Hullámok hátán” tematikus út – a Tisza-völgy vízi értékeit ismertetik meg látogatókkal; a „Szelek szárnyán” tematikus út – az alföldi táj egykori karakteres elemeit, az érdekes múltú és megjelenésű építészeti alkotásokat, a szélmalmokat reprezentálja. A tematikus utak létrehozásakor és működtetésekor elengedhetetlen volt figyelmet fordítani az alábbiakra: • A téma könnyen azonosítható, viszonylag széles körűen ismert legyen. Ennek érdekében a témákat úgy választottam ki, hogy mindenki számára érdekes és valamihez köthető legyen. • Maga a tematikus út csak akkor létezik, ha a látogatók nemcsak az utat alkotó egyes attrakciókat ismerik, hanem tudatában vannak az út létének is. Ennek elérésében fontos szerepet játszanak az egyes témákhoz általam tervezett logók alkalmazása. • Nagy hangsúlyt kell fektetni az út azonosítását és tudatosítását elősegítő információs tevékenységekre. Ezért kiemelkedően fontosak a megfelelően alkalmazott útjelző táblák, információs táblák (amelyek a puszta útbaigazításon túl részletesebb tájékoztatással is szolgálnak az út értékeiről és a kínált turisztikai és kulturális szolgáltatásokról), a nyomtatott információs anyagok és az on-line információk. • Fontos a környezeti harmónia megteremtése, amely szempontra rendkívüli figyelmet fordítok. Ugyanis ha ez nincs meg, a turisták számára csalódást fog okozni a tematikus út. Másrészt az útvonalak és az attrakciók kialakítását úgy kell megoldani, hogy az minimális környezeti terhelést okozzon. Továbbá oda kell figyelni arra, hogy a túra témája és hossza arányban álljon a nyújtott információk mennyiségével. • Értelmezhetőség alatt azt értem, hogy törekedni kell arra, hogy esetlegesen más kultúrával rendelkező turisták számára is értelmezhetőek legyenek a tematikus utat alkotó állomáspontok • Figyelmet kell fordítani arra, hogy a tematikus utak kialakítása után a működtetéshez szükséges alapokat is elő kell teremteni, ugyanis ennek hiánya esetén az utat a megszűnés lehetősége veszélyezteti. • A helyi klíma tekintetében, mivel a Tisza-völgy mérsékelten meleg éghajlati övbe tartozik, a négy évszak váltakozása során előfordulnak hidegebb, csapadékosabb időszakok is, amikor egy-egy útvonal szezonálissá válhat. Erre az esetekre alternatív lehetőségeket kell biztosítani. • Az attrakciósűrűség helyes megválasztása, amely lehetővé teszi a turisták kíváncsiságának folyamatos fenntartását (Puczkó-Rátz 2000). Ezen összeszedett pontok figyelembevételével alakítottam ki a tematikus utakat. A tematikus utak általános ismertetése után összegzésképpen elmondható, hogy alkalmazásuk számos olyan előnnyel járhat, amelyre más módszerek nem, vagy csak alig képesek. A regionális
összefogás, a turizmus áramlásába való bekapcsolás mind-mind fontos és előnyös tulajdonságai a tematikus utaknak. Úgy gondolom, mindezen okok folytán a Tisza-völgyben fontos és előnyös lenne ilyen turisztikai vonzerők kialakítása. Mindhárom utat megegyező metodikában dolgoztam ki, ezért kiemelek közülük egyet („Hullámok hátán” tematikus út), amelyet a teljesség igényével publikálok, a további két útnál a szerkezeti hasonlóság miatt csak a különbözőségeket ismertem.
4. „Hullámok hátán” tematikus út 4.1. A TÉMA BEMUTATÁSA, CÉLJA, MISSZIÓJA A témakör igen szerteágazónak mutatkozott vizsgálataim során. A „Hullámok hátán” tematikus út létrehozásával a célom az volt, hogy a Tisza-völgybe látogató turisták megismerkedjenek a helyi vizekhez kötődő értékekkel, hagyományokkal, kultúrával. Ide tartoznak a folyók, holtágak, természetes és mesterséges tavak, üdülőhelyek. A Tiszavölgyben számos olyan kiállítás, múzeum, népi halászház található, amely hűen reprezentálja és őrzi a mai kor számára az egykori vízi élethez kapcsolódó kultúrát, hagyományokat. Közülük sok szép bemutatóhelyet tekinthetnek meg a turisták, a színvonalas kiállítások által képzeletben életre kelhet a valahai tiszai halászélet. Ha már a halászéletet említettem, a területen több régi tradicionális halászcsárda csalogatja az ide érkezőket. A városokban, településekben is többször találkozhatunk a vízzel, egy–egy szobor vagy köztéri alkotás képében. 4.2. AZ ÚTVONAL MEGHATÁROZÁSA, IDŐTERV Az útvonal meghatározása fontos részét jelenti a tematikus utak tervezésének. Az egyes attrakciókat, mint állomáspontokat sorakoztatja fel a bejárás sorrendjével megegyezően, majd konkrét leírást ad arról, hogy milyen módon lehet megközelíteni az egyes látnivalókat a különböző közlekedési eszközök segítségével (gépkocsival, motorkerékpárral, kerékpárral illetve gyalogos megközelítés esetében). Az időtervben kapunk tájékoztatást arról, hogy a tematikus út bejárása során az egyes állomáspontoknál mennyi a becsült látogatási idő és a következő látnivalóhoz vezető út megtételéhez várhatóan mennyi idő szükséges. Mindezeket az átláthatóság és tervezhetőség érdekében kell megfogalmazni. Két útvonal alternatívát terveztem: egy alapútvonalat, és egy kis kitérővel egy alternatív útvonalat, amely további három attrakciót (5A, 5B, 5C állomások) fűz fel. Az utóbbit azok számára ajánlom, akik még jobban el szeretnének merülni a Tiszavölgy vízzel kapcsolatos látnivalóiban.
4.3. A TEMATIKUS ÚT ATTRAKCIÓI A tematikus út állomáspontjait jelentő attrakciókat az alapútvonal ás az alternatív útvonal bejárása szerint mutatom be. 1. állomás: Árvízi Emlékmű, Szeged 2. állomás: Kiskőrösi Halászcsárda, Szeged 3. állomás: Atkai-holtág, Algyő (1.kép) 4. állomás: Körtvélyesi-holtág, Mártély (2. kép) 5. állomás: Tiszai-rév, Mindszent 5A. állomás: Kurca, Szentes
5B. állomás: Körös-toroki strand és üdülőterület, Csongrád 5C. állomás: Öregfalu, Csongrád (3. kép) 6. állomás: Csaj-tó, Baks 7. állomás: Ópusztaszeri Történeti Emlékpark, Ópuszatszer (4. kép) 8. állomás: Fehér-tó, Sándorfalva
4.4. FORMAI TERVEZÉS A formán, előadásmódon is múlik a tematikus út sikere. Egy jól eltalált logó alkalmazásával, megfelelően, mindenki számára érthetően kialakított tájékoztató rendszerrel biztosíthatjuk, fenntarthatjuk a turisták érdeklődését. Törekedni kell az informatív közlésmódra, tömörségre, mivel több korosztály, különböző érdeklődésű emberek igényeinek kell megfelelni. 4.5. LOGO, SZLOGEN Az „Ismerd meg a Tisza-völgy vízi életét!” választott szlogen egy olyan rövid, tömör, egy mondatban megfogalmazott mottó, amely közel áll a tematikus út missziójához. A logo elkészítésénél törekedtem arra, hogy könnyen azonosítható, távolról is látható, feltűnő és észlelhető, kivitelezhető és memorizálható legyen. Ezen szempontok figyelembe vételével készítettem el a „Hullámok hátán” tematikus út logóját (2. ábra). 4.6. INFORMÁCIÓS TÁBLÁK A tematikus út interpretációját segítő statikus eszközök az információs táblák, amelyek elősegítik a tájékozódást az egyes állomások között, valamint segítségükkel a látogatók több ismeretet tudnak elsajátítani. A látogatók áramoltatása kulcsfontosságú lehet az üzenet hatékony átadásában, illetve a kellemes élmények megszerzésében. Többféle információs táblával találkozhatnak a látogatók: • Központi információs tábla (3. ábra, 5. ábra): ezek Szeged belvárosában, a legfrekventáltabb idegenforgalmi helyeken találhatók. • Indító tábla (4. ábra): a tematikus út első állomásánál található.
•
•
Irányító tábla (6. ábra): ezek olyan nyíl alakú táblák, amelyek megerősítik a látogatókat abban, hogy nem tértek le a jó útról. Minden olyan ponton megtalálhatóak, ahol a látogató elbizonytalanodhat (útkereszteződések, más ösvény). Állomáspont információs tábla: a tematikus út egyes állomáspontjainál ad eligazítást az adott látványosságról, valamint segít a következő pont elérésében. 4.7. HUMÁNERŐFORRÁS-IGÉNY
Az útvonalon látható attrakciók mélyebb szintű megismerése érdekében célszerű, ha a csoportot idegenvezető kíséri. Ebből a szempontból három fázis különíthető el: teljes körű idegenvezetés, részleges idegenvezetés, idegenvezető nélküli séta. A teljes körű idegenvezetés esetében az idegenvezető a csoportot minden egyes attrakcióelemhez elkíséri, s részletesebb információval szolgál a látnivalóról. Mellette a látogató további információkat nyerhet a kihelyezett információs táblákról. Természetesen ez csak a gyalogosan és a kerékpárral közlekedők esetében valósul meg. A gépkocsival, motorkerékpárral közlekedőknél a részleges idegenvezetés esetén nem tart az idegenvezető a csoporttal az út során. A turisták maguk keresik fel a látványosságokat, s a kiemelkedő jelentőségű elemeknél helyi idegenvezető mutatja be az attrakciót. Az idegenvezető nélküli séta esetében a turisták csak az útvonalon elhelyezett információs táblákra, valamint kiadványokra támaszkodhatnak. Ez akár mindhárom közlekedési megközelítés esetében igaz lehet.
5. „Egyszer volt, hogy is volt?” tematikus út 5.1. A TÉMA BEMUTATÁSA, CÉLJA, MISSZIÓJA Az „Egyszer volt, hogy is volt?” tematikus út egy mindenki által ismert mondás átfogalmazása során keletkezett (Egyszer volt, hol nem volt), ami arra utal, hogy a népi hagyományőrzéssel kapcsolatos tematikus út bejárásával megismerkedhetünk az egykor ezen a vidéken élt emberek hagyományaival, szokásaival, életével. A népi hagyományőrzéssel kapcsolatos témába beletartozónak vettem mindazon építészeti emlékeket, értékeket, amelyek valamilyen módon reprezentálják, bemutatják az egykori népi hagyományokat, szokásokat, építészetet. Ezek a térségben fellelhető különböző településekre jellemző népi házak, tájházak, a régi mesterségeket bemutató műhelyek és kiállítások. A célok eléréséhez küldetésemnek tekintettem az emberek érdeklődésének felkeltését, a megfelelő attrakciók kiválasztását és ezek színvonalas tematikus úttá fűzését, illetve olyan interpretációs technika kiválasztását, amely mindenki számára közérthető, korszerű és „felhasználóbarát”.
5.2. A TEMATIKUS ÚT ATTRAKCIÓI 1. állomás: Napsugaras házak, Szeged 2. állomás: Kopáncsi Tanyamúzeum, Hódmezővásárhely 3. állomás: Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely 4. állomás: Csúcsi Fazekasház, Hódmezővásárhely
5. állomás: Helytörténeti Gyűjtemény, Mindszent 6. állomás: Falumúzeum, Szegvár 7. állomás: Öregfalu, Csongrád 9. állomás: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer 10. émlénypont: Fehér-tó, Sándorfalva
5.3. LOGÓ, SZLOGEN „Ismerd meg a Tisza-völgy népi hagyományait!” választott szlogen egy olyan rövid, tömör, egy mondatban megfogalmazott mottó, amely közel áll a tematikus út missziójához, mely szerint a célom a Tisza-völgy népi hagyományainak, szokásainak bemutatása. Az „Egyszer volt, hogy is volt?” tematikus út logójában egy egyszerű, népies motívumra kerül utalás.
6. „Szelek szárnyán” tematikus út 6.1. A TÉMA BEMUTATÁSA, CÉLJA, MISSZIÓJA A harmadik tematikus út a „Szelek szárnyán” nevet kapta, amelyben a látogatók közelebb kerülhetnek a Tisza-völgy egykori képét karakteresen meghatározó szélmalmok megismeréséhez. Az Alföldön régen számos szélmalmot építettek, amelyeket rendszerint gabonaőrlésre használtak. Sajnálatos módon legtöbbjük mára már pusztulásnak indult. A fennmaradó malmok fekvésük, méretük és különleges alakjuk miatt ma is a táj karakteres elemeit jelentik. Úgy gondolom, ezen érdekes múltú és megjelenésű építészeti alkotások hozzájárulhatnak a környékbeli idegenforgalom fellendítéséhez. Célom, hogy a térségbe érkezők megismerkedjenek ezekkel a különleges építményekkel, amelyek évszázadok mesterségeit, kultúráját rejtik magukban. 6.2. AZ ÚTVONAL MEGHATÁROZÁSA, IDŐTERV A „Szelek szárnyán” tematikus út esetében is megfogalmaztam útvonal- és időtervet. Az értékelés során hét szélmalom esett a turisztikai fejlesztésre kiválóan alkalmas kategóriába, így a tematikus út ezen attrakciókat fűzi fel. Az útvonal megfogalmazása az előzőekhez
képest nem volt annyira egyértelmű, mivel a szélmalmok viszonylag szétszórtan helyezkednek el a Tisza-völgyben. Így kialakítottam egy alap útvonalat, ahol öt szélmalmot fűztem fel. Ez jelenti a tematikus út vázát. További két malom bekapcsolását pedig egy-egy alternatív útvonal megjelölésével tettem lehetővé. 6.3. A TEMATIKUS ÚT ATTRAKCIÓI A „Szelek szárnyán” tematikus út állomáspontjait jelentő szélmalmok környezetének helyes kialakítása elengedhetetlen a turisztikai fejlesztés esetén. Mivel a tematikus út kizárólag szélmalmokat fűz össze, ezért fontosnak tartottam, hogy javaslataim kiterjedjenek ebben a fejezetben az esetleges funkciók változtatására is (amelyeket a pontozott felsorolásban gyűjtöttem össze). Így minden egyes megálló esetén a szélmalmokban különböző kiállítás, bemutatóhely vagy akár ajándékbolt kialakítását javasolom.
1. állomás: Szélmalom, Kiskundorozsma • az őrléskor használt tárgyak bemutatása, kiállítás berendezése a malom belsejében. 2. állomás: Papi-féle szélmalom, Hódmezővásárhely • magyarországi szélmalmokról történeti kiállítás rendezése a malom belsejében; • szélmalom körüli kiszolgáló létesítményekben olyan szálláshelyek kialakítása, amelyet kisebb csoportok igénybe vehetnek. 3. állomás: Késmárki-féle szélmalom, Mártély • szélmalom belsejében a házigazda és más kortárs festőművészek képeiből galéria berendezése.
4. állomás: Pusztai-féle szélmalom, Szegvár •
a szélmalomban jelenleg működő kiállítás megtartását javasolom, további tárgyi eszköz, archív felvétel kiegészítésével.
5A. állomás: Szélmalom, Fábiánsebestyén • a szélmalom belsejében lévő tárgyak bemutatása mellett ajándékbolt kialakítását javasolom, ahol kizárólag a szélmalmokkal kapcsolatos tárgyak árusítását értem. 5. állomás: Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark- szélmalmok, Ópusztaszer
•
a környező településekről áthelyezett információs táblák kiépítésével.
szélmalmok
részletesebb
bemutatása
6A. állomás: Bagi-féle szélmalom, Pusztaszer • a szélmalom belsejében régi, híres molnár családok bemutatása. 6. élménypont: Fehér-tó, Sándorfalva
6.4. LOGÓ, SZLOGEN Az előző két tematikus úthoz hasonlóan, itt is megfogalmazta egy szlogent, amely összefüggésben áll az út missziójával: „Ismerd meg a Tisza-völgy szélmalmait!”. Célom, hogy megismertessem és bemutassam a Tisza-völgyben még fellelhető szélmalmokat. A „Szelek szárnyán” tematikus út logója egy szélmalmot ábrázol, ezzel is jelezve az út témáját.
7. Összegzés A turisztika az egyik legkomplexebb területfejlesztési lehetőség. A turisztikai attrakciók összegyűjtésével, rendszerezésével és a látnivalók egy-egy téma köré csoportosításával azt szeretném elérni, hogy a Szegedtől távolabb eső területek is bekapcsolódjanak a turisztikai vérkeringésbe. Ezáltal lehetőség válna arra, hogy a megye háttértelepüléseiben is meginduljon egyfajta fejlődés, amely csökkentené a területi egyenlőtlenségeket. Fontos feladatnak tartom, hogy a Szegedre látogatók ne csak a várost ismerjék meg, hanem a Szegedet körülvevő térség értékeit is.
Felhasznált irodalom Dr. Krajkó Gyula-Dr. Tamási Mihály (1985): Magyarország megyéi, Csongrád. Budapest, Kossuth Könyvkiadó Puczkó László-Rátz Tamara (2000): Az attrakciótól az élményig, a látogatómenedzsment módszerei. Budaapest, Geomédiai Kiadó Rt. Rakonczai János (szerk.) (2002): Napfényország, Csongrád megye természeti értékei. Szeged, Csongrád Megyei Önkormányzat Somorjai Ferenc (1997): Vendégváró, Barangolások Csongrád megyébe. Miskolc, WellPRess Kiadó Tardy János (szerk.) (1996): Magyarországi települések védett természeti értékei. Budapest, Mezőgazda Kiadó
Kép és ábrajegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6.
ábra: Vizsgálati terület lehatárolása ábra: „Hullámok hátán” tematikus út logója ábra: Központi információs tábla ábra: Indító tábla ábra: Központi információs tábla látványterve ábra: Irányító tábla
1. kép: Rálátás az Atkai-holtágra 2. kép: Körtvélyesi idill 3. kép: Öreg halászház, Csongrád 4. kép: Szentesi halászkunyhó belseje, Ópusztaszer Elérhetőség Vakula Réka Okl. tájépítészmérnök Levelezési cím: 1117 Budapest, Karinthy Fr. u. 7. Telefonszám: 06/70-2843699 E-mail:
[email protected]
