A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1.
Vázlat • • • • •
Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív adatok Saját mérések – – – – – –
Geofizikai mérések Talajvízszint kutak állapotfelmérése Talajvízszint idősorok értékelése Hidraulikai számítások Vízkémiai elemzések Vegetációs viszonyok felmérése
• Interpretáció, hipotézisek
Célkitűzések • Tihanyi-félsziget hidrogeológiájának jobb megismerése • Vízviszonyokkal összefüggésben a vegetáció vizsgálata • A Külső- és Belső-tó, valamint a Rátai-csáva közötti kapcsolat keresése • A Rátai-csáva időszakossága okának meghatározása
Módszerek • Archív adatok: – Dokumentumok, térképek, fotók – Helyi lakosság visszaemlékezései – Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adatbázisa
• Mérések: – – – – –
Geofizikai mérések Potenciométerek Vízkémiai elemzések Szemcseméret-elemzés Talajvíz-kutak állapotfelmérése
A terület bemutatása Diós
Google Maps Sajkod
(Grónás,2001)
Gödrös
Tihany
Archív térképek
1782-85
1872-84
1806-69
1913
Archív kutatások a félszigeten • Lóczy L. (1922), Soó R. (1932) • Magyarország vízföldtani atlasza (1958) • Építésföldtani térképezés (1970) – Földtani térkép – Vízrajzi térkép – Vízkémiai térkép
(Láng, 1970) •Geológiai felépítés feltérképezése fúrásokkal •Szelvények szerkesztése
•Kevés kút, az is inkább Sajkodon •Talajvízszint áramlás ábrázolása •Vízgyűjtő területek ábrázolása •Ennek felülvizsgálata a cél
(Láng, 1970)
(Láng, 1970)
•Magnézium-kalcium-alkáli hidrogénkarbonátos vizek •Helyenként magas nitrát értékek (falu, Őrház környéke)
A kutatási terület bemutatása Külső-tó
Belső-tó
Rátai-csáva
(Grónás, 2001)
Belső-tó
Külső-tó
Rátai-csáva
Geofizikai mérések: RMT •A kőzetek látszólagos ellenállását és az elektromos és mágnesen tér közti fáziskülönbséget mérjük •Ebből következtethetünk a mélyben lévő kőzetekre és azok permeabilitására
0-20 Ωm
20-40 Ωm
40-60 Ωm
RMT mérések: A szelvények elhelyezkedése 1. 2. 3. 4.
5.
1. 3.
2. 1.
RMT mérések Belső-tó aleuritos agyag
lejtőtörmelék
•A felszínen agyagos réteg → a tó fennmaradása •A bazaltos réteg kb. 15 méter mélységben, egyenetlen felszínű (korábbi ismeretek)
RMT-mérések Külső-tó 1. szelvény
2. szelvény
aleuritos agyag bazalttufa lejtőtörmelék bazalttufa lejtőtörmelék
•Szinte csak bazalt, a felszín közelébe ér
• Lejtőtörmelék, agyaglencsékkel
a felszínen • Csak a szélén látunk bazaltot
RMT-mérések: Külső-tó 3. szelvény
4. szelvény
aleuritos agyag lejtőtörmelék
lejtőtörmelék
bazalttufa
• Felszínen lejtőtörmelék
• 5 m alatt bazalt , ill. a szelvény közepén egész a felszínen
•Agyagos réteg a felszínen •Az 52.pont környékén lejtőtörmelék
RMT-mérések: Külső-tó 5. szelvény:
aleuritos agyag lejtőtörmelék
•A felszínen agyagos üledék, ill. lejtőtörmelék •A bazalt mélyebben van
bazalttufa
• A bazaltos rétegek a tó ÉK-i részén felszín közelben, a DNy-i részen mélyebben vannak • A felszín nem egységes (agyag, lejtőtörmelék) → oka lehet: helyi erózióbázisról van szó
1. szelvény
RMT-mérések: Rátai-csáva bazalttufa
aleuritos agyag
•Az elért mélységig agyag •4-6. pontnál anomália
2.szelvény bazalttufa
•A mélyben bazalt •A 29-es mérési pontig a felszínen agyag •A szelvény Ény-i végén agyag
aleuritos agyag
RMT-mérések: Rátai-csáva 3. szelvény: aleuritos agyag
bazalttufa
•Agyag az uralkodó a szelvényen •Bazaltos lencse az 50. pont környékén
RMT-mérések: Rátai-csáva •A csáva közepén az agyag az uralkodó •ÉK-felé a bazalt közelít a felszínhez (bazaltkibukkanás is van) → ennek repedésein a víz a Külső-tó irányába szivároghat
(Grónás. 2001)
Talajvíz-kutak állapotfelmérése: •Sajkodon több kút, mélyek (30 m-nél) •Sok kút díszként vagy nyaralókban, locsolásra maradt meg •Két itató kút a két tó partján
Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Belső-tó
•Őszi csapadékmaximum a vízszintekre januárra hat •Enyhén csökkenő, szinte stagnáló vízszintek januártól •A tó visszaduzzasztja a talajvizet
Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Külső-tó
•Februárra stabilizálódik a vízszint, onnan stagnál •A tótól legmesszebbi kút októberben még száraz •A tó visszaduzzasztja a talajvizet
Talajvízszint-idősorok kiértékelése: Rátai-csáva
•Októberben csak egy potenciométerben volt víz •Januárra észlelhető talajvízszint •Gyorsabban csökken a talajvízszint, mint a két tó esetén
Hidraulikai számítások: szemcseméret elemzés • Belső-tó és Külső tó: felső vízvezető réteg alatt vízfogó agyagos réteg • Rátai-csáva: Nincs meg az összefüggő agyagos réteg • Szivárgási tényező meghatározása
Hidraulikai számítások: Háromszög módszer- Külső-tó
•Vízáramlás intenzitása: q= -k*Δh/Δl= 1,656*10-7 m/s •Lineáris áramlási sebesség: v=q/n= 0, 0358 m/nap → 3,5 cm/ nap (k: szivárgási tényező; Δh: vízszintkülönbség két izovonal között, Δl: távolság két izovonal között, n: porozitás)
Hidraulikai számítások: Háromszög módszer- Rátai-csáva
•Vízáramlás intenzitása: 1,9496 * 10-7 m/s •Lineáris áramlási sebesség: 0,042 m/nap → 4 cm/nap
Vízkémiai elemzések
Vízkémiai elemzések
•Magnézium-kalcium-hidrogénkarbonátos vizek •Kivétel: Őrház-kútja: magnézium-kalcium-alkáli-hidrogénkarbonátos víz •Magasabb nitrát értékek: Külső-tó kút (20 mg/l) K-IV-es potenciométer (22 mg/l) Ciprián-forrás (11,5 mg/l) (Ivóvízben a határérték: 50 mg/l)
Jelenlegi vegetációs viszonyok • Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva • Mintavétel a fúrások feletti 2x2 m-es kvadráton történt
Belső-tó: •Taposott, másodlagos jellegű gyep •Közvetlenül a tóparton: jellegtelen mocsárrét
Külső-tó: •Taposott, felülvetett üde gyep •A tó közvetlen parti zónájában (magasabb vízállásnál vízzel borított): magassásos
•Legeltetett gyomos szárazgyep, cserjésekkel •A középső terület (mely legtovább vízzel borított): magassásos
•A vizsgált területek nagy részén másodlagos, emberi hatás (felülvetés, legeltetés) •Víz hatása csak a tavak parti zónájában, illetve a csáva közepén érvényesül
Összefoglalás • diffúz szivárgás (nincs felszíni vízfolyás,
csuszamlások, szivárgások felszíni jelei)
•Tavak alatt agyagos réteg •A bazaltos réteg a Külső-tó és a Rátai-csáva alatt is dől→ összefüggés a két terület között
•Vegetáció nagyrészt másodlagos •Vízhatás: egyedül a Rátai-csáva középső területén, illetve a tavak parti zónájában
Köszönöm a figyelmet!
Köszönöm a segítséget: Mádlné Dr. Szőnyi Juditnak Bauer Norbertnek Simon Szilviának Zsemle Ferencnek Vers Józsefnek A terepgyakorlaton részt vett diáktársaimnak
•Kontinentális éghajlat, mediterrán vonásokkal •Hideg légtavak kialakulása → szerepe van a két tó fennmaradásában
(PRUDENCE; PRECIS modellek; Bartholy J. jegyzetéből)
A regionális klímamodellek „jóslatai” Magyarország területére • Hőmérséklet: folytatódik a melegedés, főleg nyáron • Csapadék: télen több csapadék, a nyár szárazabb • Időjárási szélsőségek várhatóak
